MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJA VÁLASZTÁSI PROGRAM

MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJA

VÁLASZTÁSI PROGRAM

2002

GAZDASÁGPOLITIKA A kormány hivatalba lépésekor egy túlköltekező, eladósodott állam-háztartást és egy rosszul működő, egyensúlyi problémákkal küzdő, elavult szerkezetű, alacsony hatékonyságú, a mečiari privatizáció következtében kifosztott gazdaságot örökölt. Az állam túlköltekezésének megakadályozása és a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében a kormány 1999-ben elfogadta azt a takarékossági csomagtervet, melynek lényege az államháztartás (gazdasági, közigazgatási, iskolaügyi, egészségügyi, szociális, védelmi, stb.) kiadásainak csökkentése, illetve a kiadások növekedésének a visszafogása volt. A kormány a takarékossági csomagtervet azért fogadta el, hogy megállítsa az ország belső és külső eladósodásának növekedését és a gazdasági egyensúly további romlását. A költségvetési megszorításokkal egyidőben a kormány hozzálátott a gazdasági és az államháztartási reformok előkészítéséhez, illetve végrehajtásához úgy, hogy összhangban legyenek az EU-csatlakozással kapcsolatos jogharmonizáció és intézményrendszer kialakításával. A költségvetési megszorító intézkedések a lakosság számára fájdalmasnak, ugyanakkor „gazdasággyógyító” hatásait tekintve eredményesnek bizonyultak. A kivitel növekedése és a behozatal csökkenése eredményeként kisebb lett Szlovákia kereskedelmi és fizetési mérlegének hiánya. Az államháztartás kiadásai csökkenésének következtében alacsonyabb lett annak finanszírozási hiteligénye is, ebből következően hitelforrások szabadultak fel a gazdaság számára, és csökkent az inflációs nyomás. Az eredmények hatására javult Szlovákia nemzetközi politikai és gazdasági minősítése és stabilizálódott a szlovák korona árfolyama. Sajnos, a szükséges költségvetési megszorító intézkedést nem követték kellő gyorsasággal és következetességgel a kormányprogramban lefektetett, közigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, nyugdíj és hadügyi reformok, amelyek hatására olcsóbban és sokkal hatékonyabban működnének ezek a rendszerek. Nem sikerült következetesen és maradéktalanul végrehajtani rendszerváltással kapcsolatos teendőket. Ezért: - nem fejeződött be az állami monopóliumok tervezett magánosítása, -

a gazdasági

nem, illetve alig működik a tőkepiac. Nem folyósít kellő mennyiségű tőkét a gazdaság zökkenőmentes működtetéséhez, és nem teszi lehetővé a tőke allokációs rendszeré-nek működését, s ezzel a gazdaság folyamatos és

gördülékeny szerkezetváltását. - nincs valódi ingatlanpiac, ezért is nem működik megfelelően a jelzáloghitelezési rendszer,

-1

-

-

nincs valódi földpiac, s ez gátolja a mezőgazdasági vállalkozások létrejöttét és fejlődését,

-

nem működik hatékonyan a csődeljárások intézménye, ezért sok az „életképtelen” vállakozás a piacon, rontva a gazdaság működésének hatékonyságát. - magas a vállalati szféra eladósodása, -

rossz és elavult a gazdaság szerkezete, minek következtében alacsony a szlovák gazdaság exportképessége és magas az importigénye,

-

alacsony a hazai és a külföldi piacokon egyaránt versenyképes és magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások kínálata, - nem működik kellőképpen a pénzpiac. A vállalkozások általában - és azon belül

-

-

-

főleg a kis- és középvállalkozások - rossz hitelfeltételek mellett, számos bürokratikus akadály leküzdése árán tudnak csak hitelhez jutni. nem elég hatékony a bank- és a pénzpiaci felügyelet. Ez nagyon kockázatossá teszi a megtakarítások és befektetések biztonságát, nehezítve ezzel a szabad pénzeszközök tőkésítését. a vállalkozói környezetet rontja a jogérvényesítés alacsony színvonala, mint például a bírósági eljárások vontatottsága, az ítéletek törvényességének kérdése, valamint azok nem megfelelő végrehajtásának érvényesítése stb., az ügyintézés minden szintjén elburjánzott a korrupció, magas a vállalkozások adóterhelése, kevés külföldi működőtőke áramlott be a gazdaságba, aminek következtében nem történt meg a környező országokban (pl. Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban) tapasztalt gyors gazdasági szerkezetváltás. AZ MKP GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLJAI, FELADATAI ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATAI

A Magyar Koalíció Pártjának jövőképében egy dinamikusan fejlődő, konkurencia- és exportképes gazdasággal rendelkező NATO- és EU-tag Szlovákia szerepel, amely tisztességes megélhetést, növekvő életszínvonalat és szociális biztonságot nyújt polgárai számára. Bár az EU Szlovákiáról szóló 2001-es jelentése megállapította, hogy az ország működőképes piacgazdasággal rendelkezik, továbbra is fontos feladatnak tartja a piacgazdaság jogi hátterének és intézményrendszerének továbbfejlesztését illetve megerősítését. Új fejlesztési stratégia A gazdasági növekedés eddig alkalmazott ágazati stratégiájáról át kell térni a régiófejlesztési stratégiára. Ez alapvető szemléletváltást jelent a gazdaságpolitikában.

-2

-

Lényege abban rejlik, hogy a gazdaságpolitika nem egyes, úgynevezett húzóágazatok fejlesztésére összpontosítana, hanem az elmaradott, illetve strukturális gondokkal küzdő régiók felzárkózását és dinamikus, hosszú távon fenntartható fejlődését ösztönzi és támogatja. A gazdaságpolitika fontos szereplőivé a regionális, tehát a kerületi önkormányzatok válnak. Rájuk hárul a „gazda” szerepe a régiókban. A régiófejlesztésen alapuló gazdaságfejlesztési stratégia hozadéka, hogy a régiók szellemi, természeti, földrajzi, anyagi és tőkeforrásainak és a bennük rejlő komparatív előnyöknek kiaknázására épül, a régiók gazdasági szerkezetének sokrétűbbé tételével. A régiók gazdasági szerkezetét úgy kell alakítani, hogy nemzetközi viszonylatban is versenyképes termékeket állítsanak elő. Ha a régiók sikeres gazdaságfejlesztést hajtanak végre, az megszünteti a köztük lévő jelentős gazdasági és életszínvonalbeli különbségeket, ami a nemzetgazdaság egészének fejlődését és növekedését eredményezi. Az állam szerepe a gazdaságban Az államnak a piacgazdaság körülményei között elsősorban ösztönző, támogató, szabályozó és stratégiai fejlődésirányokat meghatározó szerepet kell betöltenie és csak a gazdaság egyensúlyát megőrző, lendületes fejlődéséhez szükséges mértékben avatkozhat be a versenyfolyamatokba. Alapvető követelmény, hogy az állam a gazdaság valamennyi szereplőjének szilárd, kiszámítható, tervezhető hátteret nyújtson. Ez a követelmény az EU-előcsatlakozási, majd az EU-tagság elnyerésével a strukturális alapokból nyújtandó támogatások szempontjából is rendkívül fontos. A támogatások folyósításának feltétele, hogy azokat programszerűen használják fel, vagyis több (5-7) éves időszakra kidolgozott nemzeti régiófejlesztési tervben meghatározott célok és prioritások megvalósítását hivatottak támogatni, biztosítva ezzel a támogatott ország felzárkózását a fejlett EU-országokhoz. Az állam fontos feladata, hogy a politikai, jogi, adminisztratív, közbiztonsági, és külgazdasági kihívásoknak eleget téve, azaz a gazdasági integrációs folyamatokba való bekapcsolódás révén biztosítsa a megfelelő vállalkozói feltételeket. Az Európa Uniós tagságunk A Magyar Koalíció Pártja legfontosabb kül-, bel- és gazdaságpolitikai prioritása a Szlovák Köztársaság NATO- és EU-tagsága. Ezért kiemelt célként kell kezelni a tagság politikai, jogi és gazdasági feltételeinek mielőbbi teljesítését. Meggyőződésünk, hogy csak az Európai Uniós tagságunk biztosíthatja felzárkózásunkat a világ fejlett országaihoz, aminek valószínű hozadéka az állampolgárok életszínvonalának emelkedése.

-3

-

A következő választási időszak kormányának és parlamentjének legfontosabb feladata a koppenhágai kritériumok – a politikai, jogi, gazdasági feltételek - teljesítése általi 2004. január 1-vel esedékes EU-csatlakozás. Azt követően teljesíteni kell az úgynevezett maastrichti konvergenciós kritériumokat, hogy Szlovákia már 2006-ban elnyerje az Európai Pénzügyi Uniós tagságot, s a nemzeti valutát, a szlovák koronát a közös európai pénzeszköz, az euro válthassa fel. Az EU-tagság egyik alapvető feltétele a nemzeti valuta, a szlovák korona teljes konvertibilitásának megteremtése. Az EU csatlakozás időpontjának közeledtével felerősödnek az unió által folyósított támogatások az egyes előcsatlakozási programokból (PHARE, ISPA, SAPARD), majd a csatlakozás után a strukturális alapokból és a kohéziós alapból. Ezen támogatások fogadására a projektkészítés, a kivitelezés és a felügyelet területén ki kell alakítani a megfelelő adminisztratív hátteret. Nagyon fontos, hogy az ország, a régiók és a támogatások egyéb címzettjei rendelkezzenek a társfinanszírozáshoz szükséges pénzforrásokkal. Gazdasági egyensúly, növekedés és infláció Meg kell őrizni és erősíteni a makrogazdasági egyensúlyt, ugyanakkor a változó világpiaci és belgazdasági feltételek mellett a gazdaságpolitika eszközeivel biztosítani kell a gazdaság dinamikus fejlődését. A választási időszak egyik legfontosabb feladata a viszonylag magas, 4-5%-os, hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés biztosítása. Ez elsősorban a lakosság életszínvonalának és életkörülményei javításának és növelésének érdekében fontos, de megkerülhetetlen az EU tagországaihoz való felzárkózás és csatlakozás szempontjából is. Tekintettel arra, hogy a szlovák gazdaság erősen exportorientált, el kell érni, hogy a gazdaság növekedésének hajtóereje továbbra is az export növekedése legyen. Mindamellett a továbbiakban nagyobb súlyt kell helyezni a belföldi fogyasztás növelésére. A gazdasági növekedés viszonylag magas, 4-5%-os szintjének meg kell mutatkoznia a reálbérek növekedésében is, növelve ezzel a lakosság életszínvonalát, valamint a gazdaságélénkítő tényezőként jelentkező hazai fogyasztást. Az EU-tagság feltételezi a bérszínvonal (a minimálbér és az átlagbér) jelentős növekedését. A makrogazdasági stabilitás és egyensúly szempontjából nagyon fontos feladat az infláció alacsony szinten - mintegy 5-7%-os sávban - tartása , biztosítva ezzel a jövedelmek, a megtakarítások, valamint a kamatlábak szintjének relatív stabilitását. Az infláció alakulására várhatóan negatív hatást fog gyakorolni a ma még szabályozott energiahordozók (a gáz, a villamosenergia, a hőszolgáltatás stb.) árának

-4

-

fokozatos felszabadítása. Ennek a folyamatnak a tervezett EU-tagságig, azaz 2004 január elsejéig be kell fejeződnie. Nagyon fontos feladatnak tekintjük a gazdasági egyensúly, a szociális béke biztosítása, valamint a lakosság életszínvonala növelésének szempontjából a munkanélküliség tarthatatlanul magas (19%-os) szintjének jelentős csökkentését. Fontos gazdaságpolitikai cél és egyben feladat az ország fizetésimérleg-hiányának ezen belül a külkereskedelmi mérleg hiányának - egy nemzetközileg is elfogadható és biztonsággal finanszírozható szintre szorítása. Ez azért nagyon fontos, mert a tőkepiacok, a bankok, a gazdaságminősítő ügynökségek és a pénzügyi szervezetek ezt a mutatót kísérik a legnagyobb figyelemmel. Míg 2000-ben sikerült jelentősen javítani a külkereskedelmi mérleg egyenlegét, addig a múlt évben ez a mérleg több mint 100 milliárd koronás hiánnyal zárt. A vállakozói környezet továbbfejlesztése A gazdasági teljesítmény, a versenyképesség és a hatékonyság növelése, a vállalkozások létrejötte és megerősödése érdekében tovább kell fejleszteni a vállalkozói környezetet, illetve egyes elemeit. Indokolt az adóterhek és elvonások további csökkentése, a jogi feltételek és szabályok egyszerűsítése és áttekinthetőségük növelése, a jogbiztonság és a jogérvényesítés megteremtése, a korrupció visszaszorítása stb. A gazdasági szerkezetváltás, valamint a munkahelyteremtés, s így a munkanélküliség csökkentésének szempontjából rendkívül fontos a kis- és középvállalatok számának, súlyának, valamint gazdasági szerepének a növelése. A kis- és középvállalatok fontos szerepet játszanak a fogyasztói igények, az áruk és fogyasztói szolgáltatások kínálatának alakításában és bővítésében és a multinacionális nagyvállalatok beszállítóiként egyaránt. Ezért kiemelt figyelmet kell szentelni ezen vállalati csoport kialakulási és működési feltételei megkönnyítésének és támogatásának. A gazdasági szerkezet átalakítása és külföldi tőke bevonása A gazdaság szerkezetváltása állandó folyamat. Azonban a központi tervirányításról a piacgazdaságra áttérő transzformálódó gazdaságban a szerkezetváltás a hatékonyság növelésének elengedhetetlen feltétele. Ez a folyamat elkezdődött, de lendülete sajnos megtorpant, és a vállalati szféra szerkezetváltásának lassúsága kockázati tényezővé vált. A gazdasági növekedés biztosításának elengedhetetlen és egyedül hatékony eszköze a sikeres és gyors szerkezetátalakítás, annak elmaradása nem tenné lehetővé a gazdasági növekedés kívánt dinamikáját. Az előző kormányzat a magánosítási folyamat során hátat fordított a külföldi tőkének, ezért a gazdasági szerkezetváltást most a környező országokhoz képest fáziskéséssel

-5

-

és nagy erőfeszítésekkel vagyunk kénytelenek végrehajtani. Ez a folyamat a működőtőke beáramlásával valósulhat meg. A gazdasági szerkezetváltás feltétele a külföldi tőkét igénylő beruházások terjedelmének a GDP növekedési ütemét meghaladó növekedése. Megfelelő volumenű, kockázatmentesen felhasználható külföldi tőkebeáramlás esetében elkerülhető - a gazdasági egyensúly megtartása érdekében csökkenésével járó megszorító gazdaságpolitika.

alkalmazott

-

a hazai

kereslet

A multinacionális nagyvállalatok beépülése a szlovák gazdaságba a tőkehiány kezelése mellett új termelési szerkezet, magas szintű műszaki technológiák, s az azzal járó know-how-k meghonosítását és exportpiacok biztosítását jelenti. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a gazdasági fejlődés dinamikája, valamint az exportképesség és exportteljesítmény növeléséhez, s végső soron a kereskedelmi és a fizetési mérleg pozitív, azaz többletet jelentő alakulásához. A beruházás-élénkítés szempontjából fontos igény a hitelkamatlábak további csökkentése. Ennek alakulása függvénye az infláció alakulásának, s a külkereskedelemi egyensúly megőrzésének. Szlovákiában sajnos mindmáig nem alakult ki a tőkepiac működőképes rendszere. Ezért a választások utáni pénzügyi politikának egyik legfontosabb feladata lesz létrehozni a tőkepiac eurokompatibilis rendszerét. Így például az értékpapírok többlépcsős könyvelési rendszerét, az értékpapírkereskedők üzletfeleinek védelmét (garanciális alap létrehozása), az értékpapírkereskedelem új koncepcióját, stb. A tőkepiac hatékony működése feltételezi a tőkeerős befektetők jelenlétét a piacon, melyek a piac likviditásának fő hordozói (pl. a biztosítási alapok, jelzálog intézmények, stb). Ezek feladata a megtakarítások összegyűjtése, a tőkekínálat létrehozása és értékpapírokká való alakítása, és a vállalkozás (üzletkötés). Az adósságállomány kezelése A következő választási ciklus egyik legkomolyabb gazdaságpolitikai feladata a külső és belső államadósság csökkentése lesz. A Mečiar-kormány ideje alatt, az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte után az államadósság szinte megháromszorozódott, volumene elérte a 11 milliárd amerikai dollárt, a bruttó hazai össztermék mintegy 48%-át (ami egy főre számítva kb. 2000 amerikai dollárt jelent). Jelenleg az adósságállomány kétharmadát a vállalati szféra külföldi adósságai képezik a kereskedelmi mérleg tetemes hiánya miatt. Bár a külföldi adósságteher a 2000. év folyamán némileg enyhült az export jelentős növekedése és az import visszafogása révén, 2001-ben viszont a külkereskedelmi mérleg hiánya rekordokat döntve növekedett, meghaladta a 100, mld. Sk értéket. Némi derűlátásra ad okot az a tény, hogy az import növekedésében jelentős szerepet játszik

-6

-

a modern termelési technológiák teljesítőképességét és hatékonyságát.

behozatala,

növelve

ezáltal

a gazdaság

Az államháztartás problémáinak kezelése Az államháztartás területén tovább kell csökkenteni az állam újraelosztó szerepét, vagyis csökkenteni kell az állami költségvetés összegének mértékét a bruttó hazai össztermékhez képest. Ezzel biztosítható az állam paternalista szerepének további csökkenése. Fontos, hogy további tevékenységek és szolgáltatások kerüljenek át az állami szférából a versenyszférába, illetve a nonprofit szervezetek szférájába. Gondolunk itt a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális, valamint a lakásüggyel és a testneveléssel kapcsolatos szolgáltatásokra. Biztosítani kell az állami költségvetés hiányának alacsony szinten tartását. Arra kell törekedni, hogy a hiány mértéke ne haladja meg a bruttó hazai össztermék 3,5%-át, s az államháztartás egészének (az állam, az önkormányzatok, az állami alapok, illetve a közhasznú alapok és társaságok) hiánya a GDP 4%-át. Egy ilyen mértékű deficit biztonsággal finanszírozható és nemzetközileg is elfogadható. Az államháztartás költségvetési hiányának csökkentése feltételezi a gazdasági növekedés magasabb mértékét, valamint a kiadások csökkentését a GDP-hez képest. Az államháztartás költségvetési hiányának csökkentése és az azt követő államadósság-csökkenés jótékonyan hat a pénzpiac élénkítésére, s azon belül a kamatlábak csökkenésére, s így közvetve ösztönzi a gazdasági növekedést. Fontos és elsődleges feladata lesz az új kormányzatnak az államháztartás pénzügyi decentralizációja, elősegítve ezzel a közigazgatási reform pénzügyi vonatkozásainak megvalósítását is. A szubszidiaritás elvének érvényesítése nemcsak a hatáskörök decentralizációját jelenti, hanem a gyakorlásukhoz szükséges pénzügyi decentralizációt is. Iparfejlesztés Szlovákia gazdaságában az iparnak mindig is meghatározó szerepe volt, s ez a jövőben is így lesz, mivel súlya meghatározó az ország jövedelem-termelésében és az exporttermékek előállításában. Az ipar szerkezetének és kapacitásának kialakításánál a hazai piac felvevőképességéből és az export bővítésének lehetőségeiből kell kiindulni. Azokat az iparágakat kell elsősorban fejleszteni, amelyek hazai nyersanyagforrásokra épülnek. Javítani kell az ipari termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét. Ennek feltétele az ipari termelés szerkezetének a magas hozzáadott-értékű termékek irányába történő átalakítása és a termékek műszaki színvonalának javítása. Fontos feladat az energiaipar hatékonyságának növelése az alternatív energiahordozók hasznosításával, valamint az energiatakarékos termékek gyártásának és fogyasztásának elterjedésével. -7

-

A szlovákiai magyar nemzeti közösség szempontjából különös jelentősége van az élelmiszeriparnak. Ez képezi régióink mezőgazdasági termelésének egyik fontos értékesítési piacát. Megkülönböztetett figyelmet kell ezért szentelni annak, hogy az élelmiszeripari vállalkozások közvetlenül a mezőgazdasági termelésre épüljenek, és hatékonyan működjenek. MEZŐGAZDASÁG Pártunk megkülönböztetett figyelmet szentel az agrárszférának, mert a mezőgazdaság a nemzeti közösségünk által lakott régiók egyik meghatározó gazdasági ágazata. Ezért fontos számunkra, hogy az ágazat valóban működőképes és fejlődőképes legyen, hogy a mezőgazdasági termelők termékeikkel fel tudják venni az értékesítésért folytatott küzdelmet a hazai és a külföldi piacokon. A jelenleg érvényes mezőgazdasági politika nem a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és termelékenységének az alapkövetelményeire épül, hanem az extenzív mezőgazdasági termelés fenntartásának alapigényeire. A jövőben szükséges lesz az intenzív, hatékony mezőgazdasági termelés és feldolgozó ipar fejlődésének jelentős mértékű támogatása, hogy az ágazat felkészüljön az EU-s csatlakozásra. Egy alulméretezett, extenzív termelésre épülő és felkészületlen mezőgazdasági termeléssel, valamint nyitott hazai piacokkal történő Uniós csatlakozás jelentős hátrányt és az európai termelési szinttől való leszakadást jelentené számunkra. Fontosnak tartjuk a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar jövedelmezőségének növelését a megtermelt javak értékesítésénél képzett haszon - a kereskedők és az őstermelők közötti - igazságosabb szétosztásának szabályozásával. Jelentős szerep hárul az agrártermékek exportjának aktív támogatására, kimerítve az OECD erre vonatkozó szabályozásának lehetőségeit. Rendkívül fontos az állami támogatáspolitika megváltoztatása. Ennek a termelés igényeinek támogatásából és az adott terület jellegéből, valamint a hatékony termelés igényeinek támogatásából kell kiindulnia. Szükséges bebiztosítani a mezőgazdaság támogatásának átfogó és a piac igényeire épülő rendszerét, valamint az új és működőképes agrárpiaci szabályozás bevezetésével értékesítési biztonságot kell létrehozni a termelők számára. Fontosnak tartjuk biztosítani a különböző üzemméretek és termelési formák egyenlőségét, és támogatni az új termelési technológiák és rendszerek bevezetését. Merítve az európai tapasztalatokból, megkülönböztetett figyelmet szentelünk a családi farmgazdaságok működésének. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ismeretlen tulajdonosú földterületek községi tulajdonba kerüljenek a földtulajdon kérdésének törvényes rendezésére biztosított határidő lejárta után /2006-ig/. Addig is szorgalmazzuk, hogy a községi -8

-

önkormányzatok törvény által biztosított vétójogot kapjanak az Állami Földalap kezelésében lévő földek bérbeadásánál, illetve lehetőségük legyen a már korábban létrejött bérleti viszony felbontására és átértékelésére. Szükségesnek tartjuk felgyorsítani a törvény által szabályozott földtulajdon rendezési folyamatát és végérvényesen rendezni az úgynevezett pótföldek kérdését, hogy ezeken is teljes értékű mezőgazdasági termelést lehessen folytatni. Lehetőséget kell biztosítani a múltban államosított földek tulajdonjogának a visszaigénylésére abban az esetben, ha a jogos tulajdonos vagy jogutódja önhibáján kívül lekéste a törvény által megszabott határidőket és ezért visszaigénylését az érintett állami szervek elutasították. A transzformációs folyamaton átment mezőgazdasági szövetkezeteknél el kell érni azt, hogy tulajdonosai valódi tulajdonosként viszonyulhassanak a termeléshez. Végérvényesen rendezni kell a szövetkezeti kötvények kérdéskörét, hogy azok tulajdonosai valódi érték tulajdonosaiként léphessenek fel. Elengedhetetlenül fontos a túlburjánzott bürokrácia visszaszorítása a mezőgazdaságban, ami elsősorban a támogatáspolitikában és a kedvezményezett gázolaj igénylésénél, felhasználásánál a leginkább szembetűnő. Véleményünk szerint az ágazat jelenlegi vezetése mesterséges akadályokkal fékezi az egyes támogatási igények gyarapodását. Világos, termelésorientált és hatékony norma- és kritériumrendszerre van szükség, amely egyrészt nem igényel jelentős intézkedést a termelők részéről, a másik oldalon viszont jelentősen hozzájárul a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséhez. Fontosnak tartjuk az EU mezőgazdasági normarendszerének és jogállásának fokozatos bevezetését és alkalmazását. Az EU-val folytatott tárgyalásoknál kiemelt hangsúlyt kell helyezni egyrészt a hazai piac és termőföld védelmének biztosítására, másrészt viszont az EU-s támogatások tagországonkénti azonos elevek alapján történő szétosztásának biztosítására.

*** TERÜLETFEJLESZTÉS, HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS I. TERÜLETFEJLESZTÉS Hasonlóan a többi kelet-közép-európai államhoz, a piacgazdaság irányába történő átmenet Szlovákiában is felerősítette az ország régiói közti szocio-ökonómiai különbségeket. A kilencvenes évek végére, az ipari termelés visszaesése, a mezőgazdaság válsága miatt közel fél millió munkahely szűnt meg. A túlfoglalkoztatottság, a keleti piacvesztés, az elavult termelési és vállalatirányítási mód, -9

-

az innovatív kutatás-fejlesztés hiánya miatt bekövetkezett ágazati válságok természetesen regionális válságokként is jelentkeztek. Általánosságban elmondható, hogy az ország azon hagyományos ipari-mezőgazdasági térségei kerültek és vannak ma is a legnehezebb helyzetben, ahol a változásokhoz legnehezebben alkalmazkodó roma lakosság alkotja a munkavállalók jelentős részét. A 90-es évek gazdasági trendjeit elemezve megállapíthatjuk, hogy az ország nyugati térségei, elsősorban földrajzi elhelyezkedésüknek és viszonylag kiépített közlekedési infrastruktúrájuknak köszönhetően, könnyebben alkalmazkodnak a változásokhoz. Ezen belül Pozsony és vonzáskörzete kimagasló eredményeket ér el nemcsak hazai, de közép-európai összehasonlításban is. A kormány által 2001. március 15-én elfogadott, majd Brüsszelben előterjesztett Nemzeti Területfejlesztési Terv alapján azonban a közeljövőben Szlovákia dél-keleti régióinak további leszakadása várható. Az állami területfejlesztési politikát tehát továbbra is elsősorban a válságkezelés jellemzi, amely korlátozott állami források, európai uniós támogatások és regionális erőforrások összehangolt felhasználásával kísérelheti meg a leszakadó régiók felzárkóztatását, illetve új válságövezetek kialakulásának megelőzését. Mindemellett a makroökonómiai stabilitás megőrzésével, a mikroökonómia sikeres szerkezetváltásával és összehangolt, fejlesztési tervekre alapozott területi politikával elérhető, hogy a következő kormányzati ciklusban 4-5%-os legyen a gazdasági növekedés. A viszonylag magas növekedés fenntartásával a választási időszak végére az EU-taggá vált Szlovákiában az egy főre jutó bruttó hazai termék a jelenlegi 50 százalékról megközelítheti az EU átlagának 60%-át. A makroökonómiai egyensúly megtartása melletti gazdasági növekedés kulcsfeladatai: - a vállalati szféra sikeres alkalmazkodása a piacgazdaság feltételeihez (különös tekintettel a 2004-ben esedékes EU-s csatlakozásból adódó új gazdasági környezetre), -

az emberi erőforrás fejlesztése a 21. századi információs társadalom kihívásainak megfelelően, - az ország és azon belül az egyes régiók gyors hozzáférhetőségét megteremtő korszerű közlekedésfejlesztés, - a környezetvédelem normáinak megfelelő mérnöki és szociális infrastruktúra kibővítése, modernizációja - a többfunkciós, vidékfejlesztéssel (falusi turizmussal) kibővült mezőgazdaság megerősödése.

- 10

-

Az MKP szorgalmazni fogja A vállalkozások terén: -

a hazai, ezen belül az adott régió saját forrásaira épülő termelés és a szolgáltatások bővítését, - olyan termelési ágazatok kialakítását és fejlesztését az iparban és a szolgáltatásokban amelyekre jellemző a hozzáadott érték magasabb aránya és az exportképesség, -

a régiók gazdasági szerkezetének diverzifikációját, mint a regionális stabilitás alapjának megerősítését, - a külföldi beruházások bővülését, a régiók vonzerejének növelését, -

a regionális jellegű kutatás-fejlesztés bővülését, azon technológiai vállalatok, információs és tanácsadói központok számának növelését, amelyek az új technológiák és ”know-how” ágazati átvételére, meghonosítására szakosodnak, - vállalkozásfejlesztési háttérintézmény-hálózat (ügynökségek) bővítését. Az emberi erőforrások fejlesztése terén: -

-

-

a lakosság műveltségi szintjének növelését, elsősorban azokban a régiókban (pl. Dél-Szlovákia), melyekben átlagon aluli a főiskolát, illetve a középiskolát végzettek aránya, az oktatás fejlesztését, modernizációját az oktatási intézmények megfelelő műszaki ellátását, a végzősök szakmai irányultságának minél pontosabb alkalmazkodását a munkaerőpiac szükségleteihez, különös tekintettel a progresszív termelésekre és szolgáltatásokra, a magas munkanélküliséggel sújtott régiókban az állam átfogó munkaerőpiaci beavatkozását, az aktív foglalkoztatáspolitikának minél szélesebb térnyerését, beleértve azokat az átmeneti intézkedéseket is, amelyek bekapcsolják a rendelkezésre álló munkaerőt a termelési tevékenységbe és felkarolják a marginalizált csoportokat.

Az infrastruktúra fejlesztésében: -

a

régiók

elérhetőségének

a

bővülését

a

közlekedési

infrastruktúra

modernizálásával. Ezen belül, az MKP külön figyelmet szentel a dunaszerdahelyi, galántai, vágsellyei, érsekújvári, lévai, nagykürtösi, losonci, rimaszombati, nagyrőcei, rozsnyói, kassa-vidéki és kassai járásokat összekötő úgynevezett déli gyorsautóút megépítésének. Célunk, hogy a gyorsautóút építése a következő kormányzati ciklusban megkezdődjön. Ezzel párhuzamosan modernizálni kell a Kassát Királyhelmeccel összekötő közutat

- 11

-

-

az integrált rendszerű közlekedés bővülését, ami személygépkocsi-közlekedés túlméretezett növekedését,

kiegyensúlyozza

a

-

a nagy munkanélküliséggel küszködő régiókban a közlekedés olyan jellegű kistérségi fejlesztését, ami kedvez a lakhely és a munkahely közti „ingázásnak”, elősegítve ezzel a térségi munkavállalás esélyeinek javulását.

A környezetvédelemben: -

az egyes térségek környezeti szennyezettségének (megterhelésének) további csökkentését, - a régiók műszaki ellátottságának (infrastruktúrájának) bővülését (gáz-, vízvezeték, szennyvízhálózat, szennyvíztisztító állomás, szemétégetés) különös tekintettel azon kisrégiókra, amelyek a leginkább elmaradnak az országos átlagtól. A vidékfejlesztést, falusi turizmust illetően: -

az egyenletes földrajzi elterülésű kisebb és középnagyságú városokra épülő kiegyensúlyozott térségfejlesztést, - a kistelepülések helyi szolgáltatásainak, kézműves iparának fejlesztését, - az aprófalvak, kistérségek elsorvadásának, felszámolásának megállítását szolgáló szociális válságkezelő programok beindítását, a szociális ellátást biztosító falugondnoki hálózat elterjedését, - a falusi és tanyai kerékpár-, bor-, gasztronómiai turizmus, vízi-, és lovassport, valamint a vadászati lehetőségek fejlesztését, amely a leszakadó, de jó adottságokkal rendelkező térségek húzóágazata lehet.

Az MKP a falusi és tanyai turizmuson túl külön figyelmet szentel az idegenforgalom egészének fellendítésére. A világgazdaságon belül az olajipar és a hadiipar után a harmadik helyen az idegenforgalom áll. Szlovákiának minden alapfeltétele megvan ahhoz, hogy a „béke iparágából” megfelelően profitáljon. Ezen cél elérése érdekében az MKP szorgalmazni fogja: -

az idegenforgalom tárca- és ágazatközi jellegének felismerését, majd ezen terület központi államigazgatási hatásköreinek átvitelét a területfejlesztési tárcához, az

üdülés,

idegenforgalom

fejlesztéséhez

szükséges

infrastrukturális

többletfejlesztés megvalósulását, - az egyes régiók marketingtevékenységének hatékonyabbá tételét, - a mai Pozsony- és Magas-Tátra-centrikus turizmus mellett a többi, jó adottságokkal fellendítését.

rendelkező

régió

idegenforgalmának

- 12

-

állami

támogatású

A területfejlesztés állami eszköztára: A tervezés A területfejlesztési politika tudatos alakításának és sikerének fő eszköze a régiókkal, a szocio-ökonómiai partnerekkel összehangolt, a partnerség elvére épülő tervezés. Valljuk, hogy az országos és regionális szinten, széles szakmai RÉTEGEK bekapcsolásával meghatározott szocio-ökonómiai fejlesztési tervekre építve, megállítható az egyes régiók leszakadása és elkerülhető az új krízisövezetek létrejötte. Ezért szorgalmazni fogjuk, hogy: - a helyi és kerületi önkormányzatok megalkossák tervezési-fejlesztési dokumentumaikat oly módon, hogy azok kiegészítsék egymással az országos (kormányzati) fejlesztési terveket, - az állami és európai források felhasználása minél átfogóbban alkalmazkodjon ezen tervek prioritásaihoz. Finanszírozás, pénzügyi támogatás Célunk, hogy a hosszú évek alatt berögződött, állami ágazati finanszírozási szemlélet módosuljon területi-ágazati irányában, megfelelve az EU-s trendeknek. Szorgalmazni fogjuk, hogy az állami intervención alapuló támogatás: - kis- és középvállalkozások fejlesztésére, - kistérségi társulások, eurorégiók, települések fejlesztési tevékenységére legyen fordítva elsősorban azon leszakadó régiókban, amelyek: - az országos átlagnál tartósan gyengébb gazdasági eredményekkel rendelkeznek, - a szerkezetváltásból adódóan gazdasági hanyatlással küszködnek. - Mindkét típusú válságövezet közös jellemzője a magas munkanélküliség, előfordulási helyeik pedig főleg a dél-szlovákiai és kelet-szlovákiai (legtöbbször határ menti) régiók. Ezért ezen régiók szerkezetváltását az állam részéről kiemelten kell kezelni. Szorgalmazni fogjuk, hogy a területfejlesztésre fordított közvetlen állami dotáción kívül az állami intervenció egyéb fejlesztési eszközei is megjelenjenek a leginkább rászoruló régiókban, mint pl. a: - hitelkonstrukciók (kölcsöngarancia, kamattérítés), -

állami prémiumok (pl. munkahelyteremtésre), értékleírási kedvezmények, adókedvezmények (regionális vagy regionális-ágazati jelleggel), figyelembe véve viszont, hogy a leendő EU-s tagság néhány eszköz esetében (pl. adókedvezmény) jelentősen csökkenti a kormányzat lehetőségeit.

- 13

-

A fejlesztési támogatások közt külön kiemelésre szorul az EU-s támogatási rendszer, amely jelentős mértékben épp a területfejlesztésen keresztül kívánja megsegíteni az ország gazdasági felzárkózását. Az előcsatlakozási alapok, valamint az EU-s tagság elnyerése után számunkra is megnyíló Szerkezeti Alapok és Kohéziós Alap merítését átláthatóvá kell tenni, egyenlő feltételeket kell biztosítani minden érdekelt számára. Ezen EU-s alapok csak társfinanszírozással felhasználhatók. Ezért szorgalmazni fogjuk a fejlesztési programok (projektumok) olyan kombinált finanszírozási rendszerének kiépülését, amelyben az EU-s alapok és az állam mellett, jelentős szerepet vállalnak a költségvetésükben megerősített önkormányzatok és a (támogatásra jogosult) vállalkozások. A kerületi és helyi önkormányzatoknak, mint a területfejlesztés fő regionális intézményeinek csak akkor sikerül ellátni törvényes jogköreiket, ha fejlesztési elképzeléseikhez pénzügyi fedezettel is rendelkeznek. Ezért kezdetben az állami költségvetésben, később a tervezett adóreformmal biztosítani kell számukra a megfelelő bevételt. Mikroökonómiai, intézményi támogatás A fejlett világban, a szocio-ökonómiai partnerek fejlesztési célú intézményi együttműködése feltételeinek megteremtésében, sikeres eszköznek bizonyultak a fejlesztési ügynökségek. Az MKP ezért szorgalmazni fogja fejlesztési célú háttérintézmény-hálózat (ügynökségek) bővítését. Célunk, az ügynökségi hálózat tevékenységének minél hatékonyabbá tétele, az állam által támogatott fejlesztési ügynökségek munkájának összehangolása, a támogatás racionalizálása. 2001-ben a kormány elfogadta az ipari parkokról szóló törvényt. Ezzel megkezdődhetett Szlovákia felzárkózása a környező országokhoz, ahol az iparitudományos-technológiai-innovációs park jellegű területfejlesztési eszközök alkalmazása sikeres beruházástelepítő, munkahelyteremtő intézményeknek bizonyultak. A támogatások az ipari park megteremtésével kapcsolatos költségek széles területére igényelhetők, viszont a pályázónak 30%-ban társfinanszíroznia kell a projektumát. A törvény alapján a kérvényező kizárólagosan helyi önkormányzat lehet. A park telepítésével kapcsolatos költségek némelyike viszont, például a földalaptól való kiváltás, túl nagy terhet ró az önkormányzatokra. Ezért szorgalmazni fogjuk, hogy a törvény adta pályázók köre bővülhessen fejlesztési társaságokra is, így lehetővé válik a vállalkozói (és egyéb) tőke bevonása parkalapításra. Továbbá könnyíteni kell a leszakadó régiók önkormányzatai és fejlesztési társaságai számára az ipartelepítésre szolgáló telekvásárlási feltételeket.

- 14

-

Hasonlóképpen az ipari parkokhoz, az állam részéről intézményes támogatásban kell részesíteni a kezdő kis-és középvállalkozók megerősödését szolgáló inkubátorházakat is. Az állami támogatású ipari park és inkubátorház-telepítés hatékonyságát növelő földrajzi lokalizációt és gazdasági orientációt a Nemzeti Területfejlesztési Terv keretein belül kell meghatározni. II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS A régiófejlesztés egy külön területét képezi a határon átnyúló együttműködés. A szlovák kormány ratifikálta a Területi Egységek vagy Intézmények Határon Átnyúló Együttműködésének Európai Keretegyezményét és annak kiegészítő protokolljait, amelyek 2000. május 2-án léptek érvénybe. Ezzel nemzetközi keretet kaptak azon egyezmények, amelyek az egyes szomszédos országokkal szabályozzák a határon átnyúló együttműködést. A Magyarországgal aláírt egyezmény értelmében – a többi határszakaszhoz hasonlóan – megalakult az a kormányközi vegyesbizottság, amelynek fő feladata a határon átnyúló együttműködés fellendítése a szlovák – magyar határszakaszon. A 2002-ig gondot jelentett, hogy Szlovákiában a kerületi és járási hivatalok nem rendelkeztek a határon átnyúló együttműködés jogkörével, így a szomszédos országok területi önkormányzati intézményei különféle települési társulásokkal vagy Eurorégiókkal kötöttek ilyen szándékú szerződéseket. Ezt a törvényi, intézményi vákuumot oldotta meg a kerületi önkormányzatokról szóló jogszabály, amely ezen intézmény hatáskörébe sorolja a határon átnyúló együttműködést. Célunk olyan állami feltételrendszer létrehozása, amely a lehető leghatékonyabbá teszi a szlovákiai kerületi önkormányzatoknak más (elsősorban európai) országok területi intézményeivel folytatott együttműködését. A szomszédos országokkal folytatott határon átnyúló együttműködés egyik fő feltétele a könnyen átjárható, személyi és teherforgalmat is bonyolító határátkelőhely – hálózat. A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma mellett működő tárcaközi vegyesbizottság feladata értékelni a létező határátkelőhelyek tevékenységét és javaslatot tenni az esetleges bővítésekre. Célunk ezen bizottság munkájának hatékonyabbá tétele az érintett határmenti települések és kistérségek határátkelőhelyi kérvényeinek gyorsabb és hatékonyabb elbírálása. Célunk a minél sűrűbb teherforgalmat is lebonyolító határátkelőhely – hálózat létrehozása.

- 15

-

III. A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK LÉTREJÖTTE A hatékony területfejlesztés alapja a homogén és hatékony régiók létrehozásával kezdődik. A kerületi önkormányzatok létrejötte intézményi jellegét tekintve jelentős előrelépés az ország területfejlesztési politikáját tekintve is. Az egyes kerületek területi elrendezése viszont nem teljesíti a homogenitás alapelvét (pl. a természetes régiók, mint a Szepesség, a Csallóköz, Mátyusföld, Zemplén szétválasztása) ezzel megkérdőjeleződik a hatékonyság elvének érvényesülése is. Mind a homogenitás, mind a hatékonyság tekintetében a 2001-ben létrehozott kerületi önkormányzati rendszer területi elrendezése átértékelésre szorul. Az MKP támogatja a kerületi önkormányzatok hatásköreinek a bővítését, a további regionális decentralizációt, ám a korábbi jogkörátruházással csak a területi homogenitás megteremtése után lehet érdemben foglalkozni. ***

ÖNKORMÁNYZATISÁG ÉS KÖZIGAZGATÁS A kormány 1998. november 18-i 788. számú programnyilatkozatában elkötelezte magát a közigazgatás optimális szervezeti és szerkezeti modelljének megteremtése mellett az állam jogköreinek szubszidiaritás elvét követő decentralizálásával. Felvállalta a helyi államigazgatási szervek bizonyos kompetenciáinak átadását a területi önkormányzatoknak és kilátásba helyezte az 1996-ban kialakított politikai és adminisztratív területi elrendezésnek a felülvizsgálatát is. Szlovákia ugyan igéretéhez híven 1999 októberében csatlakozott az Európai önkormányzati chartához és ratifikálta azt, de olyan fenntartásokkal, hogy a szubszidiaritás elve komolyan sérült. A magasabb szintű területi önkormányzatok létrehozásakor 2001. június 4-én a parlament változatlanul elfogadta a mečiari területi átszervezés nyomán kialakított 8 kerület határait, amelyek elfogadhatatlanok a természetes régiók közösségeinek. Az MKP politikai tevékenységének köszönhetően szeptember végére megszülettek a vonatkozó törvények, főként a hatáskörök átadásáról szóló jogszabály, amelyek nélkül a közigazgatási reform értelmetlenné vált volna. Mindezekből kiindulva a követklező feladatok várnak megoldásra. TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK Polgároknak a közügyekben való részvételének joga a területi önkormányzatok tevékenységében ölt testet. A települési és regionális önkormányzatok a demokratikus rendszer alapintézményei közül valók. A polgárokhoz közelálló hatékony önigazgatást csak tényleges feladatkörökkel bíró területi önkormányzatok biztosíthatnak. - 16

-

Települési önkormányzatok Helyi Önkormányzatok Európai Chartája -

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája értelmében a falvak és városok közösségeit megilleti az önkormányzáshoz való jog. Ez azt jelenti, hogy a települési önkormányzatok a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében. A központi hatalomnak a szubszidiaritás elvének gyakorlati megnyilvánulásaként el kell fogadnia, hogy a közfeladatokat általában elsősorban a polgárhoz legközelebb álló közigazgatási szerv valósítja meg. A feladatoknak más közigazgatási szervre történő átruházása csupán azok természetétől, nagyságától, valamint hatékonysági és

gazdaságossági követelményektől függhet. Átruházott hatáskörök esetében lehetővé kell tenni, hogy azokat a települési önkormányzatok a helyi körülményekhez igazítva gyakorolhassák. Mindehhez el kell fogadni a Charta 3. cikkelye 1. bekezdését és a 4. cikkelye 3. és 5. bekezdéseit. - El kell ismerni továbbá a helyi önkormányzatok saját pénzügyi forrásokhoz való jogát, valamint a rendelkezésre álló források hatáskörükön belüli szabad felhasználását. A gazdaságilag, pénzügyileg gyengébb települési önkormányzatok védelmére a szolidaritás elvéből fakadóan pénzügyi kiegyenlítési eljárást kell intézményesíteni döntési szabadságuk korlátozása nélkül. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok forrásainak központi meghatározásakor ki kell kérni a falvak és városok véleményét. A falvak és városoknak juttatott állami támogatás sem köthető előre meghatározott feladatok finanszírozására és nem is korlátozhatja a helyi önkormányzatoknak a saját hatáskörükön belüli önálló cselekvési és döntéshozatali jogát. Ezek megoldása feltételezi a Charta 9. cikkelyének 1. valamint 5., 6. és 7. bekezdései rendelkezéseinek szlovákiai elfogadását. - Szlovákiának el kell ismerni a településeknek azon jogát is, hogy a helyi önkormányzatok nemzetközi szövetségének tagjai lehessenek, illetve együttműködhessenek más államok önkormányzataival. Ezen jogok elismeréséhez és gyakorlati alkalmazásához bővíteni kell a rendelkezéseit a 10. cikkely 2. és 3. bekezdéseivel.

Charta

eddig

elfogadott

Európai Keretegyezmény a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről A községi és városi önkormányzati szervek közötti szorosabb határmenti együttműködést a Keretegyezmény és az 1. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv szerint alapvetően a települések feladatainak hatékonyabb megoldására és a határmenti területek fejlődésére kell összpontosítani a közlekedés, természetvédelem, kultúra, vállakozásfejlesztés, mezőgazdaság és idegenforgalom terén.

- 17

-

A falvak és városok további határmenti közös tevékenységének bővítéséhez szükséges a Keretegyezményhez fűzött 2. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv aláírása is, amely lehetővé teszi a települések interterritoriális együttműködését. A szlovák-magyar határ mentén a területi önkormányzatok azonos feladatainak ellátásához minden vonatkozásban alkalmazhatják azt a kétoldalúan elfogadott kormánydokumentumot, amely a „Egyezmény a Szlovák Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a határon átnyúló együttműködés támogatásáról” címet viseli. A helyi önkormányzati rendszer fejlődésének irányai A települési önkormányzati rendszer működésének tökéletesítése megköveteli, hogy a szlovákiai közigazgatási jogban pontosan meghatározzuk az eredeti önkormányzati hatáskörök terjedelmét és az átruházott hatósági jogkörök jegyzékét. Hasonlóan szükséges megfogalmazni a helyi önkormányzatokról szóló törvényben a kötelező (obligatórius), valamint az önként vállalt (fakultatív) önkormányzati feladat- és hatásköröket. A feladatkörök önkormányzati szintek közötti szétosztásánál is természetesen figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét. A további hatáskör - telepítésnél a természetes önkormányzati alapegység megszilárdítását kell követni a létrehozott kerületi önkormányzatok vonatkozásában valamint az állami jogkörök decentralizálásakor. A közigazgatás korszerűsítése során is meg kell őrizni a történelmileg kialakult települések közösségi értékét, helyi identitását. A községi önkormányzatoknak a decentralizált, általános igazgatási feladatok ellátására vonzáskörzeti elemek figyelembevétele mellett önkéntes alapon közigazgatási közösségekbe kell tömörülniük a valódi helyi önállóság megőrzése mellett. A települések társulásával ugyanis növelhető az önkormányzatok feladat-ellátási képessége és szakszerűsége, ezáltal jobb teljesítmény nyújtható az ügyfeleknek hatósági és közszolgáltatási ügyekben. A társulás olcsóbb önkormányzati igazgatást jelent, amely fontos célkitűzése a közigazgatás alapos megreformálásának. A társulásos rendszerben létrehozott közös hivatal irányításához és ellenőrzéséhez létre kell hozni a tagközösségek polgármestereinek tanácsát. Ebben a vonatkozásban lehetővé kell tenni a városkörnyéki, de a városkörzeten kívüli önkormányzatok településközi együttműködését is. A helyi önkormányzatok gazdasági alapjait a közigazgatás általános korszerűsítése részét alkotó komplex adóreform egyes elemei határozzák meg. Az önkormányzatokra vonatkozó pénzügyi szabályozás alapelvét a forrásorientált bevételi rendszer képezi. A pénzügyi decentralizáció magába foglalja az új adórendszer kialakítását, az adókivetési mód megváltoztatását, az adójogosultság meghatározását, a költségvetési - 18

-

szabályok módosítását, az adók elosztása kritériumainak megfogalmazását, a dotációs rendszer alapelveinek kidolgozását és a pénzügyi kiegyenlítés új módszerének elfogadását. Regionális önkormányzatok A regionális (kerületi) önkormányzati rendszer továbbfejlesztése megköveteli a Regionális Önkormányzat Európai Chartája alapelveinek figyelembevételét a kompetenciák (saját,átruházott), a regionális ügyek, a régiók közötti és határmenti kapcsolatok, a regionális közigazgatás, pénzügyek, eszközök felügyelete terén valamint a regionális határok védelme, az államügyek, az európai és nemzetközi ügyekben való részvétel vonatkozásában. Területi önigazgatás szerkezeti átalakítása A közigazgatás területi, helyi szintű szervezetének kialakulása az állam terület szerinti szerveződésének eredménye, ugyanis az állam létrejöttének egyik előfeltétele éppen a területi elv érvényesítése volt. Az állam területi beosztásának két alapegysége van: a település (falvak,városok) és a több település területét magában foglaló területi egység. A település hálózaton belül a faluval szemben a városok minden esetben saját vonzáskörzettel rendelkeznek. A települések térszerkezetében fokozatosan kialakultak olyan nagyközségek, amelyek bizonyos vonzáskörzeti tulajdonságokra tettek szert. Ennek jelentősége van a hatásköri törvénnyel kapcsolatos önkormányzati, de főleg hatósági jogkörök ésszerű és hatékony végrehajtásában. Városi települések és nagyközségek jogállása A fővárost a várostipusok között sajátos központi szerepkörénél fogva különleges jogállás illeti meg, ami az egyes feladatokban, hatáskörökben és a közigazgatás szervezeti felépítésében nyilvánul meg. A kerületi (megyei) jogú város, amely egyébként más városok számára nem kötelező területi feladatokat is ellát, ebből adódóan, feladata, hatásköre a többi városhoz képest bővebb. A városkörnyéki önkormányzati közösségek nem önálló közigazgatási területi egységek, de bizonyos közös feladatok jobb ellátására és az átruházott hatósági jogkörök hatékonyabb és ésszerűbb végrehajtására alkalmasabbak. A települések városkörzeten kívüli közigazgatási közösségei ugyan nem területi egységek, de a községek valós társulásai, melyek kialakulását szükségessé teszik a szubszidiaritás elve alapján megvalósítandó polgárközeli közigazgatás.

- 19

-

Területi közigazgatási beosztás Szlovákia 1996-os politikai és adminisztratív átszervezése a beneši nemzetiségellenes közigazgatási koncepció folytatását jelentette. Ez az európai integrációval összeegyeztethetetlen kisebbségellenes politikai gyakorlat 2001-ben érte el csúcspontját, amikor a szlovák parlament a kerületi önkormányzati rendszer alapjaként az 1996-ban létrehozott adminisztrációs körzetesítését fogadta el. A történelmi, kulturális és hagyományos regionális kötelékek teljesmértékű ignorálása a nagyobb területi egységek kialakításánál - Szlovákia egész területén – soha sem képezheti a jövő demokratikus intézményrendszerének alapját. A mai kerületi önkormányzati rendszert a hagyományoknak megfelelően a szubszidiaritás elvét figyelembevéve megyei önkormányzattá kell átalakítani a települések és a megye közötti kiegyensúlyozott hatáskör megosztásával. Pozsonyt - Szlovákia fővárosát – mint önálló területi egységet kerületi (megyei) önkormányzati jogokkal felruházott várossá kell nyilvánítani. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztéseként létre kell hozni a megyei jogú városok rendszerét. Az ország területi egységének stabilitása érdekében a leendő megyék területeit a demokratikus alapelveknek megfelelően a létező földrajzi, kulturális, nemzetiségi, nyelvjárási régiók népközösségeinek akarata alapján a városkörnyéki önkormányzati közösségek és a települések városkörzeten kívüli községtársulási adminisztratív-politikai körzethatárainak figyelembevételével kell kialakítani. Területi beosztás Dél-Szlovákiában A szubszidiaritás elve alkalmazható a nemzeti közösségek érdekeinek kielégítésére is. Az azonos szintű területi önkormányzatok tekintetében a hatáskörök, a gazdasági, földrajzi, történelmi, társadalmi, kulturális és nyelvi követelményeknek megfelelően akár különbözőképpen is megoszthatók. A közigazgatási felosztás rendszerének megváltoztatásakor biztosítani kell a megyék területének oly módon történő kialakítását, hogy az megakadályozza a magyar nemzeti közösség tagjainak indokolatlan szétszóródását. Az MKP a továbbiakban is a természetes régiók kialakítását támogatja, ezért Szlovákia déli területein javasoljuk Kis-Alföld (Duna menti) megye, Gömör-Nógrád megye kialakítását. Eszak-Szlovákiában pedig javasoljuk a szerves egységet alkotó Szepes megye kialakítását ***

- 20

-

KÖRNYEZETVÉDELEM A megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jólét és az egészséges élet biztosításához. A Magyar Koalíció Pártja kitüntetett figyelmet szentel a gazdasági, szociális és környezeti feltételek harmonizációját jelentő fenntartható fejlődésnek, amely a lakosság egészséges környezetének kialakítását eredményezi. Ez annál is inkább megalapozott törekvés, mivel Szlovákia egyes régióinak – ide tartozik Dél- és KeletSzlovákia is – mind gazdasági, mind környezeti szempontból nehéz örökséggel kell megküzdeniük. A rossz gazdasági helyzet sajnos szűkre szabta a környezeti gondok megoldására fordítható anyagi keretet. A nem megfelelő környezeti infrastruktúra, vagy egyenesen ennek a hiánya pedig egyértelműen gátolta a gazdasági fejlődést, fékezte a tőkebeáramlást, emellett természetesen vitathatatlanul károsító hatással van az emberi egészségre. Az MKP egyik alapvető célja tehát messzemenően támogatni a környezetvédelmi beruházásokat és sürgetni az ilyennemű lemaradások felszámolását, amelyek főleg a dél- és kelet-szlovákiai járásokban tapasztalhatók. Ebből a szempontból az MKP politikája a legutóbbi választási időszakban komoly sikereket ért el, és ez a gazdaságilag és környezetvédelmileg is a legelmaradottabb járásokba az azelőtti időszakhoz képest több beruházást eredményezett. A környezetvédelmi elvek ágazati kihangsúlyozása – a társadalmi fejlődés ökologizációja – már nemcsak kívánság, hanem mellőzhetetlen feltétel. Ez érvényes megfordítva is, a környezeti problémákat a társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal kölcsönösen és együttműködve kell megoldani. Ezért az MKP támogatni fog minden olyan tevékenységet és szervezetet, melynek célja a fenntartható fejlődés. Támogatni és tökéletesíteni fogja a Fenntartható fejlődés kormánytanácsát. Környezetünk megőrzése és gyarapítása közös felelősséget jelent és együttműködést igényel. E két meghatározó elv – a közös felelőség és az együttműködés -- a Magyar Koalíció Pártja választási programjának pillérei. Ezen elvek érvényesítésére az MKP a következő feladatok megoldását vállalja: Alapvető környezetpolitikai célok A közös felelőség és együttműködés alapvető tétele a lakosság környezetvédelmi/ökológiai tudatának fejlesztése. Ehhez mindenekelőtt a környezeti kérdések tájékoztató rendszerének tökéletesítésére kell törekedni. Ugyanakkor tökéletesíteni és biztosítani kell az információk szabad áramlását és hozzáférhetőségét minden polgár számára. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni a környezeti oktatásra minden szinten. Különös figyelmet szentelünk a magyar nyelvű tananyagok elkészítésére és beszerzésére, együttműködve a nemzetközi és a magyarországi szervekkel. - 21

-

Ugyanúgy fontosnak tartjuk a kormányon kívüli szervezetek támogatását és ezeknek fejlesztését főleg a dél-szlovákiai járásokban, ahol ebből a szempontból jelentős lemaradások vannak, támaszkodva a már létező és működő szervezetekre (pl. a cserkészszervezetek, Magyar Professzorok Világszervezete, Ipoly Unió – Ipeľská únia, Göncöl). A természet és a táj: kulturális örökségünk A természet, a környező táj a legnagyobb közös kincsünk, ami ugyanakkor kulturális örökségünk. Minden eszközt felhasználva őrizni és gyarapítani fogjuk a természeti, biológiai sokrétűséget és a táj hagyományos szerkezetét, melyek meghatározó tényezői az identitástudatnak, a hazaszeretetnek. A táj jellegzetes elemeinek megőrzése, esetleg újraalkotása nemcsak kulturális követelmény, hanem - az idegenforgalom, a falusi turizmus révén - gazdasági tényező. Ez fokozottan érvényes főleg DélSzlovákiára, ahol nem a magas hegységek, hanem a síkságok és a lankás dombvidékek dominálnak. A felsoroltak érdekében támogatni és fejleszteni fogjuk az ökológiai stabilitás területi rendszerét és az ökológiai alapokon nyugvó területrendezést. Szorgalmazni fogjuk az új, fokozottan védett természeti területek kinyilvánítását és igazgatását. A természeti erőforrások védelme Az MKP egyik legfőbb környezetpolitikai célja támogatni a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítését, főleg az ebből a szempontból alulfejlett járásokban. Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy folytatódjon az utolsó négy év fejlődési trendje, ami az előző korszakhoz képest jelentős mennyiségű beruházást eredményezett, éppen a legelmaradottabb járásokban, beleértve a dél- és a kelet-szlovákiai járásokat is. A konkrét célunk: minél több pénzt kieszközölni a következő feladatokra: - gyarapítani a távolsági vízvezetékre, csatornázásra és a víztisztító állomásokra rákapcsolt települések számát (főleg a dél-szlovákiai járásokban) és így megfelelő feltételeket teremteni a külföldi beruházók számára, -

védeni a talajvíz és a felszíni vizek minőségét és támogatni a helyi vízkészletek felhasználását, - megfelelő módon rekultiválni a régi, lezárt hulladéktelepeket és általánosan megtisztítani községeinket a hulladéktól, - támogatni a helyi hulladékgazdálkodás fellendülését, segíteni azoknak, akik ebben vállalkozni szeretnének, beleértve az Újrahasznosítási Alaphoz beadott tervezetek támogatását.

- 22

-

Környezetvédelmi közigazgatás – államigazgatás és önkormányzat A fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele, hogy a természet és a természeti erőforrások védelme és ellenőrzése ne legyen ugyanazokban a kezekben, amelyeknek érdekük ezek kiaknázása és gazdasági hasznosítása. Más szóval: nem szabad érvényesülni hagyni az önkontrollt, mert az erőforrások tönkretevéséhez és irracionális hasznosításához vezethet. A közigazgatási reform folyamatának befejezetlensége következtében nem szűntek meg a járási hivatalok, nem alakultak ki a speciális hálózatok. Az MKP továbbra is támogatni fogja a környezetvédelmi döntéshozatal függetlenítését, vagyis a közigazgatási reform koncepciója értelmében a speciális környezetvédelmi hivatal hálózatának kialakítását. Az MKP támogatni és segíteni fogja az önkormányzatokra hárult környezetvédelmi hatáskörök gyakorlását. Nemzetközi környezetpolitika Vitathatatlan tény, hogy a környezeti ártalmak figyelmen kívül hagyják az államhatárokat. A nemzetközi környezetpolitikának meghatározó jelentősége van, messzemenően kihatva az egyes régiók gazdaságpolitikájára, jelentős pénzforrások és technológiák áramlására. A környezet védelmére, a károsodások eltávolítására irányuló együttműködés ugyanakkor erősen befolyásolja az általános politikai légkört is. Az MKP az elmúlt négy évben oroszlánrészt vállalt a nemzetközi környezetpolitikában, politikusaink nemzetközi környezetvédelmi szervekben legmagasabb tisztségeket töltöttek be, és nagyban hozzájárultak Szlovákia nemzetközi tekintélyének növeléséhez. Az MKP továbbra is támogatni fogja a nemzetközi egyezmények teljesítését, mindenekelőtt az EU környezeti követelményeinek elfogadását és végrehajtását, annál is inkább, mert az MKP-s irányítás alatt álló szaktárca munkája eredményeként sikerült Szlovákiának lezárni – a kezdeti súlyos lemaradás ellenére is – az EU csatlakozási folyamatban a legnehezebbek közé sorolt környezetvédelmi fejezetet. A jogharmonizáción túl a párt törekszik a csatlakozási folyamattal egybekötött, a környezet fizikai állapota javítását szolgáló uniós pénzforrások feltárására és hasznosítására, előnyben részesítve a megoldatlan ivóvízellátást, csatornázást és szennyvíztisztítást. A párt ugyanakkor szorgalmazni fogja a szoros együttműködést a szomszédos országokkal, elsősorban a határfolyók védelmét, a közös vízgyűjtők és természetvédelmi területek kialakítását és irányítását, közös tervezetek kidolgozását és kivitelezését illetően. Ilyen együttműködés fokozottan szükséges Szlovákia déli határvidékein, ahol jelentős természeti értékek és erőforrások találhatók. Az MKP politikája ezen a téren is sikeres volt: -

sikerült elérni a határ mentén elterülő Szlovák Karszt nemzeti parkká való átminősítését és ezáltal egy szintre emelni a határ túloldalán fekvő Aggteleki Nemzeti Parkkal, - 23

-

-

a határ mindkét oldalán található világörökség részévé nyilvánítani,

barlangokat

az

UNESCO

fémjelezte

-

a földalatti Styx patakot, valamint az Ipolyt nemzetközi Ramsar vizes élőhellyé előléptetni, - megkezdődtek az előkészületek a tokaji borvidéknek a világörökséghez tartozó

kultúrtájjá nyilvánítása érdekében. Ezt a programot közös felelőséggel

és

csak

a

társadalom

folyamatos

együttműködésével lehet megvalósítani.

*** SZOCIÁLPOLITIKA Az MKP szociálpolitikai jövőképe a családok jobb megélhetése, az élet minőségének javítása köré szerveződik. Kockázati tényezők Az európai gazdasági és szociálpolitika jelentősen összeforrt. Olyan folyamatoknak vagyunk részesei, melyek hatása hosszú távon rendkívül mély társadalmi-politikai változásokat idézhetnek elő, s amelyek a szociális politikát termelő tényezővé minősítik. Másrészt kezelni kell azokat a kockázati tényezőket, melyek a gazdasági és a társadalmi folyamatokban komoly feszültségeket válthatnak ki. Az európai térség gazdasági versenyképességének megtartása jelentős mértékben függ az emberi erőforrások alakulásától. Mivel Európa szinte összes országára az elöregedés jellemző, a kérdés kezelésének elmaradása esetén a gazdasági versenyképesség komoly veszélybe kerülhet. Komoly tehertétel a munkanélküliség, mely Szlovákia egyes térségeiben 4,5%-tól 39%-ig terjed. Ezen belül a magyarlakta járásokban a munkanélküliség 8,5% és 39% közötti intervallumban mozog. A szegénység mértéke a munkanélküliség miatt növekvő tendenciát mutat, a lakosság 11%-a él a szegénységi küszöb alatt. A szegénység hosszútávú kihatása szociális kizártsághoz vezet, generációk fölzárkózási esélyei kerülnek veszélybe. Mivel a szegénység, a munkanélküliség is régiókhoz kötött, fönnáll a régiók leszakadádásának veszélye. A szlovákiai magyar közösség hátrányos helyzetét jellemzi, hogy túlnyomó többsége a munkanélküliség által sújtott régióban él, ahol nagyobb a szegénység mértéke és gyakorlatilag veszélybe került a jövő generáció esélyegyenlősége is. Kihívások Ugyanakkor új kihívásokkal kell szembenéznünk, melyek jelentős mértékben meghatározzák a jövő történéseit. A jövő meghatározó folyamata a globalizáció. Ahhoz,

- 24

-

hogy az európai társadalmak talpon maradjanak, az európai régió helyzeti előnyeit kell hasznosítani. Ez pedig elsősorban az emberi erőforrásokban keresendő. Az európai stratégia ezért nem véletlenül és nem öncélúan épít a tudásalapú társadalom koncepciójára. Mivel a népesség elöregedése folytán veszélybe kerültek a szociális ellátó rendszerek, ezek újragondolása és átalakítása szinte elkerülhetetlen minden európai országban. Úgy tűnik, válságba került a család intézménye is. A család egyre nehezebben oldja meg a ráháruló feladatokat. A szakmai karrier és a család fenntartása gyakran kerül ellentétbe egymással, növekvő tendenciát mutat a válások aránya, a családon kívül született gyerekek száma és aránya. A társadalmi szolidaritás intézményei gyengülőben vannak, ezért az európai társadalmakra jellemző keresztényi értékrend is válságba kerülhet. Ennek következtében új feladatként jelenik meg a társadalmi összetartás megőrzése, a szociális kohézió megerősítése. A társadalmi igazságosság megerősítése érdekében égető szükség van az esélyegyenlőség növelésére. Ennek egyik leghatékonyabb módszere az iskolázottsági szint növelése, mely a munkaerőpiaci esélyek egyik legfontosabb meghatározója. Cselekvési irányok 1. A szociálpolitika reformja – igazságosabb szociálpolitikát A szociális biztosítás reformjának befejezése elengedhetetlen feltétele a nyugdíjrenszer fenntarthatóságának. A biztosítási elv megerősítése a nyugdíjbiztosítás második pillérének megalapozása, ami a személyi számlák bevezetése nélkül megvalósíthatatlan. A nyugdíjaknak az átlagbérekhez viszonyított aránya egyre nehezebben tartható. A szociális támogatások rendszerének stabilizálása, a családot támogató intézkedések erősítése a választások előtt lényegében megtörténik, a gyermeknevelési pótlék alanyi jogon jár minden gyermeknek, s az MKP javaslatára a törvény először tartalmazza az értékmegőrző automatizmust. A továbbiakban azokat a családokat kell hathatósabb támogatásban részesíteni, amelyek a gyerekeiket iskoláztatják. A családi pótléknak az iskolaköteles gyermekek esetében iskoláztatási pótlékká kell válnia az emberi erőforrások minőségének javítása érdekében. A szülői szabadság igénybevehetőségét a nagyszülők számára is meg kell teremteni. A szociális segélyek rendszerét úgy kell megváltoztatni, hogy hatékonysága javuljon, erősebb ösztönzőket tartalmazzon a munkavállalás irányában. A cél a kedvezményezettek függőségének csökkentése, a jövedelemkiegészítő juttatások bevezetése azok számára, akik munkát vállalnak alacsonyabb bérkategóriákban. Egyszóval – vissza kell állítani a munka becsületét. A lakásfenntartási támogatás olyan módosítását tartjuk fontosnak, hogy azok a családok és egyének, akik átmenetileg anyagi nehézségekkel küzdenek, ne váljanak hajléktalanokká. Mivel a szociális jogok hozzáférhetősége nagyrészt a tájékozottságon - 25

-

múlik, az MKP rendszeresen készít magyar nyelvű tájékoztatót a támogatások hozzáférhetőségéről és feltételeiről. A munkanélküliség csökkentése – munkára alapozott boldogulás A 2001-es évben hosszabb idő után ismét növekedett a reálbér. Az elemzések azt igazolják, hogy a munkavállalók fele csak az átlagbér 85%-t éri el. A MKP meggyőződése, hogy az olcsó munkaerőre alapozott helyzeti előny tarthatatlan. A gyakorlat és a nemzetközi összehasonlítások is azt igazolják, hogy a működő tőke a munka kultúráját, a politikai és a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, a bankrenszer működőképességét mérlegeli elsősorban. A minimálbér alacsony szinten tartása szűkítheti a belső piacot is, ezért az európai átlaghoz kell a jövőben fokozatosan igazítani a minimálbért. A munkanélküliek legnagyobb csoportját a pályakezdők és a tartósan munkanélküliek adják. A pályakezdők esetében segítő programok - elsősorban az egymásra épülő tanulási folyamat megvalósítása, a második, illetve a harmadik újrakezdés lehetősége - enyhíthetik a nagyarányú munkanélküliséget. A foglakoztatottság növelése elsősorban az iskolázottsági szint emelésével érhető el. A kis- és középvállalkozások helyzetének a javítása a vállalkozások beindításának egyszerűsítésével, az adóterhek csökkentésével, másrészt marketing és piackutatás segítésével érhető el. A hátrányos helyzetűek esélyeinek növelése érdekében hozzáférhetővé kell tenni az oktatási lehetőségeket. A feketemunka visszaszorítása és szankcionálása össztársadalmi érdek. A részidős foglakoztatás növelése is hatékony eszköze lehet a munkanélküliség csökkentésének. Támogatási programokkal kell segíteni a kisgyermekes anyák munkába való visszatérését, ami enyhíti a családi és munkahelyi kötelezettségek közti feszültségeket is. Új munkalehetőségeket teremt az elektronikus gazdaság fejlesztése. 2. A szegénység visszaszorítása A szegénység elsősorban a munkanélküliség következménye. A minimálbér fokozatos emelése növelheti a segély és a bér közötti különbséget, mely ösztönzőleg hat a munkavállalásra, s közelítheti a hazai és az EU-s bérszintet. Hasonló hatás érhető el az adóterhek csökkentésével, illetve eltörlésével, elsősorban a legalacsonyabb bérkategóriákban. A mindennapi társadalmi valóság egyre égetőbb gondja a hajléktalanság felszámolása és a szociális lakások hozzáférhetősége, melyet az MKP eddig is támogatott. A szociális kizártság visszaszorítása, generációk esélyegyenlőségének növelése nemcsak egy erős európai irányzat, hanem az emberi erőforrások kihasználásának elengedhetetlen feltétele is. A lepusztult régiók regenerációja, lehetőségeinek kihasználása a regionális önkormányzatok elsődleges feladata, melynek lehetőségeit az egyik legfontosabb strukturális alap, az Európai Szociális Alap lesz hivatott megteremteni. Az alap forrásainak lehívásához szükséges - 26

-

adminisztratív kapacitást azonban a tagság feltételezett időpontjáig regionális szinten is meg kell teremteni. A szegénység felszámolása európai modelljének alkalmazására még a rendes tagság előtt fel kell készülni. A szegénység által veszélyeztetettek szociális védelme (egészségkárosodottak, nagycsaládosok, csonka családok, rokkantak, idősek) és boldogulásuk lehetőségeinek megteremtése további erőfeszítést igényel. A Nemzeti Program a Fogyatékosokért megvalósításával tovább javulhat az egészségkárosodottak integrációja. A roma településeken élő lakosság további marginalizálódását önkormányzataik bevonásával, tevékeny részvételükkel látjuk megakadályozhatónak. 3. Egyenlő esélyek biztosítása Az európai szociálpolitika egyik fő iránya a nemek közti egyenlőség biztosítása és a diszkrimináció leküzdése minden megjelenési formájában. A rejtett diszkrimináció, a törvényes és a valós egyenlőség közti különbség csökkentése a munkaerőpiacon és a bérezés területén a demokrácia fokmérője is. A nők közéleti képviseletének növelése ugyancsak a rejtett diszkrimináció leküzdésének egyik formája, a nők alulreprezentáltsága a közéletben indokolatlan és az MKP szerint tarthatatlan is. A családi és szakmai feladatok összhangjának megteremtése, a nők munkavállalása feltételeinek javítása nemcsak szociálpolitikai, hanem gazdasági jelentőséggel bír. A családnak nyújtott szolgáltatásokat a családon belüli ellátás és gondozás lehetőségeinek bővítése erősíti. A kisebbségek, továbbá a társadalom peremére szorult csoportok munkaerőpiaci integrációját is kiemelt feladatként kezeli az MKP. A családon belüli erőszak visszaszorítása alapkövetelmény az élet méltóságához. 4. A szociális szolgáltatások javítása Az idősek életminőségének javítását az MKP a saját környezetükben történő szolgáltatások nyújtásával tartja megvalósíthatónak. Megvalósítandó célok közé tartozik a szolgáltatások decentralizálása és a szolgáltatások minőségének javítása, hozzáigazítva a közösség igényeihez, a községek és a másodfokú önkormányzatok szociális kérdéseket érintő hatásköreinek hatékony gyakorlása, valamint a több pilléren nyugvó finanszírozás kiépítése. A szociális partnerség kialakítása a megosztott felelősség elve alapján a társadalmi gondok megoldásában elengedhetetlen. Ezért a következő választási időszak egyik fontos feladata a nonprofit szervezetek fokozatos bevonása a szociális szolgáltatások alakításába, és a szolgáltatások finanszírozásának igazságosabb megoldása. A gyermekotthonok családi típusú intézményekké való alakítása úgyszintén a hiánypótló intézkedések közé tartozik a nevelőszülői hálózat kiterjesztésével egyetemben. Az MKP céljai közt szerepel egy telefonos segélyvonal létrehozása is, mely anyanyelven lenne hozzáférhető a rászorultak számára. A kormány ne boldogítani akarjon, hanem segítsen a boldogulás feltételeinek megteremtésében! - 27

-

*** EGÉSZSÉGÜGY Ismert tény, hogy a magyarlakta területek polgárainak egészségügyi helyzete rosszabb a szlovákiai átlagnál. A helyzet megváltoztatása érdekében átfogó megoldást szorgalmazunk, mely a megelőzést és a hatékonyságot tűzi ki célul. AZ MKP az egészségügy területén az elérhetőség, egyenlőség és szolidaritás megteremtését szorgalmazza egy működő piacgazdaság keretén belül. Az egészségügyben befejező szakaszához érkezett a - járóbeteg-ellátás általános és szakorvosi területét magába foglaló - transzformációs folyamat. Ugyanakkor elkezdődött az átalakítás egy átfogóbb területe, amely magába foglalja a rendelőintézetek privatizációját és egyes kórházak nonprofit intézménnyé történő átalakítását. Megszülettek a kamarákról és az egészségügyi hivatásokról szóló törvények. Szélesedett a sürgősségi mentőszolgálatok hálózata, ami nagyon fontos lépés a vidék számára. A kerületi önkormányzatok létrejöttével az egészségügy területén is erősödik a regionális érdekek igazságosabb érvényesítése. Egyértelmű célunk az elkezdett átalakítás további folytatása és gyorsítása. Mindenki számára elérhetőnek és páciens-központúnak kell lennie az egészségügyi ellátásnak. Ezért szükséges a rendelőintézetek hálózatának szélesítése illetve privatizációjának befejezése, valamint a háziorvosi és szakrendelői rendszer erősítése és a szabadon eladhatóság feltételeinek megteremtése. Úgyszintén szükséges a hálózat optimalizálása a beteg és a betegellátó szempontjából is. A demográfiai mutatók ismeretében a gyermekgyógyászok optimalizált támogatására kell törekedni. A rendelőintézeteket az adósságoktól megtisztítva önkormányzati kezelésbe kell adni. Be kell fejezni a gyorsmentő szolgálat kiépítését, ami hozzájárul a vidék jobb egészségügyi ellátásának biztosításához. A kórházak tekintetében fontos a decentralizáció megerősítése. Megfelelő pénzügyi háttérrel meg kell teremteni a régió nagyobb beleszólási lehetőségét. Egyenlő ellátásért egyenlő pénz szükséges minden létesítmény üzemeltetésére. Ezért szerintünk a kórházi ellátás fizetését a diagnózistól kellene függővé tenni, valamint végre kell hajtani az egyes intézmények akkreditálását. Tisztességesen kell elosztani az ellátás pénzügyi rizikóját a biztosítók és az intézmények között. Az éves állami költségvetésből kiemelten kell kezelni a kórházak felszereltségének megfelelő szinten tartását. Erősíteni kell a diagnosztikát és szorgalmazni a laboratóriumok, illetve a diagnosztikai centrumok magánosítását. Centralizálni csak a speciális kórházi ellátást kell, valamint a megelőző programok tervezését, és ezek végrehajtásának ellenőrzését. A déli járásokban élő lakosság rossz egészségügyi állapota miatt is számunkra fontos olyan megelőző kivizsgálások és

- 28

-

programok kidolgozása, amelyekben érdekeltek az egészségügyi biztosítók, az egészségügyi dolgozók, a munkavállalók és a munkáltatók is. Be kell vezetni a ”hospic” intézményét, ahol az ellátást karitatív és egyházi szervezetekkel együttműködve lehetne végezni. Pontosan meg kell határozni azt, hogy melyek azok a szolgáltatások és ellátási költségek, amelyek téríthetőek a kötelező egészségbiztosítások keretéből és melyek nem. Be kell vezetni a járulékos, vagy kiegészítő egészségbiztosítási rendszert. Garantálni kell az állam arányos befizetéseit a biztosítókba. Új finanszírozási politika megteremtését kell szorgalmazni, amely több pilléren álló fizetési rendszerre épül (állami, regionális költségvetés, biztosítók, szponzorok, páciens, előnyös bankkölcsön és garancia). Szükséges a hatékony gyógyszerpolitika bevezetése, amelyben érvényesül a pozitív motiváció a biztosítók részéről a betegellátókkal szemben. Támogatni kell a hazai olcsóbb gyógyszerek forgalmazását. Gyermek-gyógyszereknél csupán jelképessé kell tenni a gyógyszer-hozzájárulást a páciens részéről. Támogatni kell a krónikus betegségek kezelését és az ezzel kapcsolatos gyógyszerek beszerzésének bebiztosítását (szív és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség). Az egészségügyi biztosítók munkájában be kell vezetni az igazságosabb és hatékonyabb elosztást. Az állam és régió részéről erősebb felügyelet bevezetése szükséges, valamint meg kell teremteni az igazi versenyhelyzet lehetőségét. Figyelmet kell szentelni a szakemberi erőforrások fejlesztésére, valamint a szakemberképzés rendszerének EU-kompatibilissé tételére. Az esélyegyenlőség jegyében fiatal, kezdő orvosok számára előnyös hitelrendszert kell kidolgozni. Következetesen érvényesíteni kell a betegek jogait a nemzetközi dokumentumok értelmében. Növelni kell az orvosi kamara beleszólási jogát a törvényelőkészítő és törvényalkotó munkába. Szélesíteni kell az egészségkárosodást megelőző programokat és javítani kell az anyanyelven történő egészségügyi felvilágosítást. Fontosnak tartjuk az állampolgárok aktív hozzáállását egészségük megőrzéséhez, valamint a felelősségarányos bérezés bevezetését az egészségügyben.

*** AZ EMBERI JOGOK, VALLÁSÜGY ÉS A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG JOGÁLLÁSA Az elmúlt választási időszakban az emberi jogok betartása, a demokratikus intézményrendszer megszilárdítása és a nemzeti kisebbségek jogállása területén a korábbi időszakkal összehasonlítva előrelépések történtek. Ebből a szempontból is

- 29

-

meghatározó jelentőségű volt az MKP kormánykoalícióban betöltött szerepe. Az eredmények a nemzetiségi oktatásügyben, a nemzetiségi kultúra területén, a nemzetiségi intézményrendszer visszaállítása és továbbfejlesztése területén jelentkeztek. Javult a szlovákiai magyarok társadalmi helyzete, közérzete és önbecsülése. Nem sikerült javítani azonban a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogállásán, elmaradt a nemzetiségi kultúra finanszírozását szabályozó törvény elfogadása, de a jóváhagyott nemzetiségi kisebbségi nyelvhasználati törvény is csak mérsékelten javított a magyarok jogállásán. Az emberi jogok területén jelentős eredménynek az emberi jogi biztosnak, az ombudsmannak az alkotmányba illetve törvénybe iktatása számított. Ezt az MKP a kormány megalakulásától kezdődően az egyik fontos kormányzati feladatának tekintette. A jövőben is figyelemmel kell kísérni az emberi jogi biztos tevékenységét, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy tevékenysége kiterjedjen a nemzeti kisebbségek jogainak betartására is. A korszerű jog- és társadalmi gyakorlat egyenjogúságot és egyenlő esélyeket biztosít a férfiaknak és nőknek a munkában és a közéletben egyaránt. Szlovákiában a gyakorlat nem ezt bizonyítja. A nők gyakran ugyanazon munkáért alacsonyabb bért kapnak a férfiaknál, és társadalmi érvényesülésük során számos előítélettel kell megküzdeniük. A legújabb ismereteink szerint a nők gyakran esnek áldozatul a családon belül elkövetett erőszaknak. A Magyar Koalíció Pártja fokozott figyelmet fog szentelni a jövőben ezeknek a kérdéseknek, hogy a szlovákiai magyar nők teljes esélyegyenlőséget élvezhessenek. Egyenlő esélyeket kell biztosítani a többség és az etnikai kisebbség számára is a munkában, a továbbtanulásban és az érvényesülés minden területén. Szlovákiában a két legnagyobb nemzeti kisebbség a magyarok és a romák számára csak részben biztosított az említett esélyegyenlőség. Mindkét közösség a szlovákiai átlaggal összehasonlítva jelentős lemaradást tanúsít műveltségi szerkezetében, foglalkoztatottsági struktúrájában és társadalmi státuszában. E hátrányos társadalmi helyzet felszámolása a pozitív megkülönböztetéssel érhető el. A Magyar Koalíció Pártja bátran fog küzdeni a nyílt és rejtett diszkrimináció minden formája ellen. Ennek megfelelően az adatvédelmi törvénnyel összhangban szorgalmazni fogja a nemzetiségi hovatartozás feltüntetésének megszüntetését a közhivatalok nyomtatványaiban és az élet más területein. Ezen túl pedig törvénybe kívánja iktatni a faji, etnikai, vallási és egyéb diszkrimináció tilalmát. A Magyar Koalíció Pártja támogatja a romák egyenjogúsítását az élet minden területén. Olyan programok kidolgozását szorgalmazzuk, amelyek a romák tevékeny részvételére építve munkahelyeket teremt, csökkenti a leszakadásukat a művelődés, az egészségügy, a lakáskérdés vonatkozásában. Fontosnak tartjuk, hogy a romák is

- 30

-

megtalálják boldogulásukat az országban. Ennek elérését segíti a roma asszisztensek képzése, amely a romák felzárkóztatását szolgálná számukra is elfogadható módon. A 2001-ben létrehozott közigazgatási területi felosztás tovább fokozza a szlovákiai magyarok hátrányos helyzetét, ezért az MKP továbbra is törekedni fog DélSzlovákiában a természetes régiók kialakítására. Bár a Magyar Koalíció Pártja kormányzati ideje alatt az emberi és nemzetiségi jogok gyakorlati megszilárdítása területén számos eredményt ért el, a jövőben is fő célkitűzései közt fogja számon tartani ezen jogok alkotmányos szavatolását, továbbá nemzetiségi kisebbségi törvény elfogadását, amely a végrehajtás számára részletezné és egyértelművé tenné a jogokat. Ezen törvényi rendezésnek rögzítenie és bővítenie kellene a meglévő kisebbségi intézményrendszert és annak működtetési szabályait. Ennek érdekében törvényben kell biztosítani a nemzeti kisebbségi kultúra finanszírozási rendszerét. További erőfeszítéseket kell tenni a szlovákiai magyarok műveltségi szintjének emeléséért és egy magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény létrehozásáért. A Magyar Koalíció Pártja tiszteletben tartva az egyházak függetlenségéért, továbbra is küzdeni fog hazai és nemzetközi fórumokon a szlovákiai magyar katolikus hívők indokolt óhajának teljesüléséért, a magyar főpásztor kinevezéséért, a magyar püspökségért. Az MKP saját feladatának tekinti a magyar nyelvű katolikus teológusképzés megoldását Szlovákiában. Az MKP szorgalmazni fogja a Calvin János Teológiai Akadémia elismertetését, a református diakóniai szolgálat törvényekkel biztosítandó támogatását valamint a református egyház elkobzott vagyonának visszaszolgáltatását. Az MKP részvétele a kormányzásban abban jelentett változást a korábbi kormányzati időszakhoz képest, hogy megszűnt a felülről szított magyarellenesség és idegengyűlölet. Általános megnyugvást eredményezett, hogy az állami hivatalokban egyenrangú állampolgárként kezelik a magyar embert és a hivatalnokok végre megszólaltak magyarul is. A kormányalakításkor az MKP vállalta: a kormányzás négyéves időszakában nem tűzi napirendre az önálló magyar egyetem alapításának követelményét, a kollektív bűnösség elve szerint alkotott beneši dekrétumok jogfosztó következményeinek a megszüntetését, illetve nem igényeli az etnikai elvű területi autonómiát. Ennek fejében a kormányprogramba került a szlovákiai magyarság képzettségének a szlovákokéval azonos szintre emelése, az államnyelvtörvény negatív hatását kiküszöbölő nyelvtörvény elfogadása, a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájának elfogadása, az ismeretlen tulajdonosú földek kezelésének átruházása a községekre. A nyelvi chartát ratifikálta a parlament, a nyelvtörvényt is elfogadta, de ez utóbbit az MKP képviselői elutasították, mivel nem emeli a nyelvhasználati jogok szintjét. Nem volt - 31

-

sikeres az alkotmánymódosítás keretében az a kezdeményezésünk, hogy szűnjön meg a nemzetállam eszményének jegyében megfogalmazott preambulum. Az alkotmánymódosítás körül zajló vitában néhány olyan kérdés került előtérbe, amely ugyan része volt a kormányprogramnak, de koalíciós partnereink nem mutattak hajlandóságot a teljesítésére. Ezek közé tartozott a ismeretlen tulajdonosú földek ügye és a nyitrai egyetem magyar karának létrehozása. Az egyezség ellenére mind a két témakörben továbbra is bizonytalanság uralkodik, mert a megoldásokra kiegyezett eljárás túllépi a jelenlegi kormánykoalíció lehetőségeit. Viszont a parlament az MKP javaslatára fogadta el az emberi jogok biztosának intézményét. A kisebbségi közösségek kultúrájának finanszírozása azonban szintén nem nyert megoldást. Az MKP fontos kérdésként kezeli a közigazgatási reformot és ennek keretében a közigazgatási területi felosztást, mivel a kerületi önkormányzatok megalapítása és a helyi önkormányzatok jogkörének bővítése alapkérdés. Míg a területi felosztásban nem tudtunk megegyezni koalíciós partnereinkkel és a 1996-tól megvalósuló mečiari területi felosztást szentesítette ismét a parlament, az önkormányzatok jogköreinek kialakításában, illetve bővítésében sikeresebbek voltunk. Az MKP-nak köszönhető, hogy a helyi és kerületi önkormányzatok eddig nem tapasztalt jogkörökkel rendelkeznek, azonban az MKP ezeket sem tartja még kielégítőnek. Nem sikerült visszaszorítani ugyanakkor az államigazgatást a modern, a szubszidiaritás elve szerint szervezett jogállamnak megfelelő keretek közé. Leginkább az oktatásügyben léptünk előre. Évtizedek óta ez utóbbi négy év volt az az időszak, amikor nem kellett küzdelmet folytatnunk az államhatalommal szemben a magyar iskolák megmaradásáért. Az államigazgatásban sem volt soha ennyi magyar, mint ebben a kormányzási időszakban, még ha nem is mindig a számarányunknak vagy az MKP politikai súlyának megfelelően alakult a helyzet. Ismeretes, hogy az 1998-as kormányalakítás után nem tették lehetővé koalíciós partnereink, hogy mindazon járásban, ahol az MKP győzött, a párt által jelölt személy vezesse az államigazgatási hivatalt. Az általános célok közül azokban a kérdésekben voltunk sikeresek, amelyek erősítették Szlovákiában a jogállamiságot és javították Szlovákia esélyét a NATO és az Európai Uniós tagság elnyeréséhez. Az integráció lehetőséget ad számunkra, hogy újra fogalmazzuk az elmúlt négy évben háttérbe szorult, illetve megvalósulatlan céljainkat. Az integrációs folyamatot tehát nemcsak Szlovákia általános modernizálása szempontjából kell eszköznek tekintenünk, hanem a szlovákiai magyar közösség egyéni és közösségi jogállásának javítása szempontjából is. Nyilvánvaló, hogy a szlovákiai magyarság egyéni és közösségi jogállásának javulása elválaszthatatlan attól a folyamattól, amelynek végeredménye Szlovákia EU-s tagsága lesz. Ez az összefüggés azonban nem értelmezhető úgy, hogy az Európai Unióban

- 32

-

létrejövő tagság fogja megoldani a fennálló problémákat, hanem az integráció folyamatában kell ezeket megoldani. Az MKP fontosnak tartja a Magyar Állandó Értekezlet eddigi tevékenységét és támogatja további működését. Két nagy csoportra oszthatjuk a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos megoldásra váró legfontosabb kérdéseket. A nemzetközi dokumentumokkal összefüggő kérdések 1. Az Európa Tanács 1993-ban megfogalmazott elvárásai: - A legalább 20%-ban magyar lakosú települések nevének használata. Jelenleg csak magyar nyelvű megjelölések lehetségesek. A jogot az ET elvárásának megfelelően bővíteni kell a helységnév hivatalos használatára is. - A magyar és a többi nem szlovák nő vezetéknevét ne lehessen önkényesen a köznyelvben és a sajtóban elferdíteni. Azaz a sajtóban és egyéb nem hivatalos körülmények között is csak a törvényesen bejegyzett formájában lehessen használni a vezetékneveket. Ha tehát magyarul van beírva az anyakönyvbe a nő vezetékneve, akkor mindenütt –ová végződés nélkül használják. Ez csak törvénymódosítással érhető el, ugyanis a jelenlegi törvény személyi jogot sért. - Ki kell iktatni a szlovákiai jogrendből a kollektív bűnösség elvének következményeit. Ehhez konkrét törvények módosítására lenne szükség. - A közigazgatást ne lehessen úgy átszervezni, hogy sérüljenek a kisebbségi közösség és a hozzátartozó személyek jogai. Ennek az európa tanácsi elvárásnak a teljesítése a közigazgatási területi felosztásról szóló törvény módosítását igényli. 2. A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti szerződés a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről – azaz az alapszerződéshez kötődő célkitűzések: - Az MKP szorgalmazni fogja az alapszerződésnek a szlovákiai magyar közösséget érintő 15 cikke végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság munkájának hatékonyabbá tételét. - Kezdeményezni fogja az alapszerződés 15 cikkében érintett területeken A vonatkozó törvények felülvizsgálását, és azok esetleges módosítását az alapszerződéssel való összhang megteremtése érdekében. - Alapkövetelménynek tekintjük, hogy az alapszerződésben és a benne foglalt nemzetközi dokumentumokban leszögezett elvek, melyek az oktatásügyhöz, kultúrához, közigazgatáshoz, önkormányzatisághoz és a döntéshozatalban való hatékony részvételhez kapcsolódnak, törvényekkel legyenek valóra váltva Szlovákiában. 3. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájával összefüggő kérdések:

- 33

-

-

Az MKP kezdeményezni fogja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa ratifikált charta törvényes végrehajtását.

által

-

A szlovák parlament által ratifikált Kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartája jelentős jogalapot teremtett a Szlovákiában élő kisebbségek számára nyelvi jogaik bővítéséhez. Ahhoz, hogy ebből gyakorlati jog legyen, a parlamentnek még megfelelően módosítani kell a kisebbségi anyanyelv használati jogot az oktatásügyben, az igazságszolgáltatásban, a közigazgatási szervek és hatóságok munkájában, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági és társadalmi életben és az anyaországgal való kapcsolattartás területén. Ennek szorgalmazását az MKP elsőrendű feladatának fogja tekinteni.

-

A Chartával és az MKP 1998-as nemzetiségi nyelvhasználati törvényjavaslatával összhangban a párt szorgalmazni fogja a kisebbségi nyelvhasználati törvény továbbfejlesztését. Az MKP önálló jelentést készít a charta végrehajtásáról a Szlovák Köztársaságban.

A nemzetközi dokumentumokkal közvetve összefüggő kérdések -

Az alapszerződés értelmében a kisebbségi önkormányzat kialakítására irányuló törekvés az SZK Nemzeti Tanácsa által legitimizált célkitűzés, ezért az MKP a kisebbségi önkormányzati intézményrendszer bővítését fogja kezdeményezni. - Az Európa Tanács keretében 1993-ban Szlovákia irányába megfogalmazott elvárások értelmében, illetve az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye, valamint az 1201-es ajánlása szerint (ezek az alapszerződés szerves részét alkotják) felülvizsgálható Szlovákia közigazgatási területi felosztása, illetve felülbírálható az 1960-ban törvényesített azon közigazgatási területi felosztás, amely az egyes járásokban magyar lakosság számarányát kedvezőtlenül

változtatta meg. - A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája értelmében a magyar nyelv Szlovákiában regionális nyelvnek minősíthető, ezért ennek a minősítésnek az elfogadtatására fog törekedni az MKP. Tekintettel arra, hogy a 2001-ben elfogadott törvény a kerületi önkormányzatokról a magyar lakosság arányait az egyes kerületekben hátrányosan, a hatékony döntéshozatalban való részvétel jogát sérelmezve alakította ki, emiatt mindenütt leszavazható kisebbségbe került az ott élő magyarság. Ez nem csupán a közigazgatási területi felosztás átalakítását teszi szükségszerűvé, hanem más törvénymódosítást is igényel. A kisebbségi önkormányzatok alkotmányos rögzítése mellett szükségszerű egy olyan végrehajtási törvény elfogadása is, amely biztosítaná a már eddig is létező alkotmányos jogok maradéktalan megvalósulását, beleértve a magyar, illetve más kisebbségek

- 34

-

közintézményeinek és azok finanszírozásának törvényes körülményeit, beleértve az iskolaügyet is. Nyilvánvaló, hogy ezek alapkövetelmények annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség és a jogok egyenlősége irányába léphessünk előre. Meggyőződésünk, hogy rajtvonalként az alábbi három követelményt kell rögzítenünk: -

a közigazgatási területi felosztás megváltoztatását, a magyar közösség, illetve a többi kisebbség kisebbségi önkormányzati

intézményrendszerének törvényesítését, - a kollektív bűnösség elvének szellemében elfogadott következményeinek felszámolását Szlovákia jogrendjében.

jogi

normák

*** OKTATÁSPOLITIKA A Magyar Koalíció Pártja az oktatást és nevelést a társadalmi fejlődés stratégiai fontosságú területének, az egyéni és közösségi érvényesülés nélkülözhetetlen pillérének tekinti. Fontosnak tartja az oktatás és nevelés minden szinten való hozzáférhetőségét, a szabad iskolaválasztás, az esélyegyenlőség és azonos elbírálás elvének szavatolását. Elvárja, hogy Szlovákia ezen a téren az ide vonatkozó nemzetközi dokumentumok és egyezmények szellemében járjon el. Az MKP az oktatásügy terén a jelen választási időszakban össztársadalmi és a szlovákiai magyarság viszonylatában is jelentős eredményeket ért el. Ezeket az eredményeket elsősorban a törvényalkotás és -módosítás, oktatásirányítás és oktatás finanszírozás terén érte el. A szlovákiai magyarság szempontjából a legjelentősebb eredmények: -

Sikerült megállítani a magyar iskolákat kedvezőtlenül érintő folyamatokat. Visszaállítottuk a kétnyelvű bizonyítványokat és a kétnyelvű pedagógiai

dokumentációt. - Új alap-, és középiskolákat sikerült létrehoznunk a demográfiai hullámvölgy ellenére -

Az előző hatalom által eltávolított iskolavezetők nagy részét sikerült tisztségükbe

visszahelyezni. - Megszűnt a magyar iskolákat sújtó pénzügyi diszkrimináció. - Az oktatás irányítása szempontjából felelős államtitkár irányította és koordinálta a nemzetiségi oktatásügyet, az Oktatási Minisztériumban létrejött a nemzetiségi

- 35

-

főosztály, s több járásban a Járási Hivatalok oktatási főosztályát felelős vezetőnk irányította. -

Sikerült a kisiskolák visszafejlesztését leállítani s helyzetüket stabilizálni. A középiskolai felvételiről szóló miniszteri rendelet a magyar iskolák számára jelentős pozitívumként értékelhető.

-

Az anyagi és műszaki infrastruktúra fejlesztése terén régen nem látott eredményeket értünk el.

-

Az ország magyarlakta vidékein, több helyen magyarországi egyetemek kihelyezett felsőoktatású képzést indítottak.

Össztársadalmi viszonylatban a legjelentősebb eredménynek azt tekinthetjük, hogy koalíciós partnereinkkel közösen sikerült megállítani az oktatásügy hanyatlását, demokratizálni az irányítást (elsősorban az iskolatanácsok jogköreinek visszaállításával). Elkészült a MILLENNIUM néven ismert hosszútávú közoktatási stratégiaterv, melyre épülve még a választási időszak végéig elfogadható az új közoktatási törvény. Nagyon jelentős az új felsőoktatási törvény, a tudományról és technikáról valamint a SZTA–ról szóló törvények elfogadása. Törvény született az oktatás finanszírozásáról, decentralizálásáról és a szakképzés intézményeinek transzformációjáról törvénymódosítás rendelkezik. A közalkalmazottakról szóló törvény jelentősen javítja a pedagógusok anyagi helyzetét. A pozitív eredmények mellett szólni kell azokról is, amelyeket nem sikerült teljesíteni. Elsősorban a magyar pedagógusképzés helyzetének megfelelő kezelése, az önálló magyar kar létrehozásának elhúzódó folyamata okoz gondot. Ha a Nyitrai KFE vezetősége betartja ígéretét, akkor a választási időszak végére itt is előrelépés várható. Sajnos nem sikerült iskoláink háttérintézményeit kellőképpen kiépíteni, s ezért e feladatnak az elkövetkezendő időben fokozottabb figyelmet kell szentelnünk. Az MKP az ország oktatási rendszerének olyan modernizálását szorgalmazza, amely megteremti a fejlett európai oktatási rendszerekhez való egyenrangú csatlakozás feltételeit. Ennek érdekében az MKP meghatározónak tekinti: -

az oktatás közügyként történő kezelését, melynek céljai és működése az egyén, a szabad állampolgár érdekeiből és céljaiból erednek, - a változás kulcsszereplőjét, a szakmailag képzett, munkájában a törvényességet tisztelő autonóm pedagógust, - az egyén szabadságát és felelősségét saját művelődéséért, - a toleranciát mint a nemzetiségi, etnikai, faji, vallási és világnézeti másság elfogadásának alapját, - a művelődés formáinak tartalmi, szerkezeti és fenntartói többféleségét és sokszínűségét, - 36

-

-

az oktatásügy irányításának demokratizmusát és a szubszidiaritás elvének érvényesítését.

A fenti tézisek érvényesítése érdekében: - fokozottabb figyelmet kell szentelni a nevelésnek, -

végre kell hajtani a tananyag tartalmi átalakítását és korszerűsítését, ki kell dolgozni az országos sztenderdeket, alaptanterveket és vizsgarendszert, különös hangsúlyt kell fektetni az oktatás és nevelés minőségének biztosítására,

az eredményesség mérésére és az egészséges verseny kialakítására, - szorgalmazni kell a kommunikációkészség, az idegennyelv-ismeretek és a számítástechnikai alapismeretek elsődleges elsajátítását, -

új alapokra kell helyezni a pedagógusképzést, és intézményesíteni szükséges a pedagógus-továbbképzést, - meg kell erősíteni az iskolák önállóságát. A Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai magyar nemzeti közösség megmaradása, gyarapodása és fejlődése érdekében teljes mértékben támogatja az anyanyelvű oktatás és nevelés megőrzését, fejlesztését és hozzáférhetőségét az óvodai neveléstől a felsőfokú képzésig, annak valamennyi sajátosságával együtt. Az ország alkotmányos rendjével összhangban biztosítani kell a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek legitim igényei szerinti anyanyelvű oktatási rendszer további gyarapítását. A gyermek fejlődésében rendkívül fontosak a nevelés és oktatás első évei. A pedagógiai kutatások az óvodás- és iskoláskorú gyermekek anyanyelven történő személyiségformálását javasolják. Meg kell teremtenünk a feltételeket, hogy a szülők mindenütt élhessenek ezzel a lehetőséggel. Ezért minden érdekelt és érintett féllel együttműködve kiemelt figyelmet szentelünk az óvodai és az iskolai beíratkozásnak. Az MKP feladatának tekinti az anyanyelvű oktatás következetes védelmezését a korlátozni és leépíteni szándékozó külső és belső erőkkel szemben, s határozottan fellép minden olyan törvény, rendelet, intézkedés, kezdeményezés ellen, amely csorbítja, sorvasztja az anyanyelvű neveléshez és oktatáshoz való alkotmányos jogunkat, korlátozza intézményeinkben az anyanyelv használatát. Nagy fontosságot és értéket tulajdonítunk a kisebbségi történelem, a kisebbségi kultúra és hagyományok ápolásának és oktatásának. El kell érnünk, hogy az általános és kötelező tanterv magába foglalja nemzeti kisebbségeink történelmét, kultúráját és hagyományait. Ezzel az országon belüli toleranciát is erősítenénk. Az MKP nem vitatja az egyes tantárgyak egyenrangúságát és fontosságát, ám kiemelten támogatja az anyanyelv, a hozzá kapcsolódó nemzeti irodalom és történelem oktatását, ugyanakkor a szlovák nyelv, mint államnyelv, valamint a világnyelvek és az informatika oktatásának minőségi javítását. - 37

-

A harmadik évezred modern, minőségelvű oktató-nevelő rendszere elképzelhetetlen az őt kiszolgáló háttérintézmények nélkül. Az MKP oktatáspolitikai prioritása a rendszer minőségi változásainak pillérei, az oktatás és nevelés tudományos alapokra való helyezése, a kutatások alapján szerzett információk gyakorlati érvényesítése, az alkalmazott módszerek sokszínűsége, a pedagógus és egyén továbbképzése, az életen át tartó művelődés. A fentiek megvalósítása érdekében szükségszerű kiépíteni az oktatási intézmények, s köztük a magyar tanítási nyelvű óvodák és iskolák szakmai szolgáltató és értékelő rendszerét. Az Országos Pedagógiai Intézet, a módszertani központok és a többi szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény önálló szervezeti egységeként be kell biztosítani a magyar pedagógusok részére a pedagógiai, módszertani, didaktikai és tantárgyi továbbképzést. A háttérintézmények keretén belül meg kell erősíteni az oktatási és tanulási eredményességet mérő kutatást. Szorgalmazzuk a kisebbségi nyelvű tantervfejlesztési és –ellenőrzési központok létrehozását is, mert alapelvnek tekintjük, hogy a kisebbségi iskolák tantervét az érintettek részvételével kell kialakítani. A szakfelügyelői rendszert ún. Szakértői rendszerré kell alakítani, s külön hangsúlyt kell fektetni a nemzetiségi iskolák közoktatási szakértői bázisának kialakítására. Tekintettel arra, hogy az MKP alapelvnek tartja az oktatás és nevelés hozzáférhetőségét és az esélyegyenlőség biztosítását, fontosnak tartja a hátrányos helyzetű, támogatásra szoruló tanulók, diákok és egyetemi hallgatók megsegítését. Számukra megfelelő ösztöndíjrendszer, előnyös diákhitel rendszer és egyéb más hatékony kedvezményrendszer kidolgozását és működtetését javasolja. Az oktatási rendszer lényeges elemének tartjuk a speciális oktatást és egyéni törődést igénylő fiatalok iskolai és iskolán kívüli foglalkoztatását, mind a felzárkóztatás, mind a tehetségkibontakoztatás terén. Az MKP ezért szorgalmazni fogja a tehetségkutatás és tehetséggondozás fokozottabb anyagi támogatását, s a mihamarabbi integráció érdekében a fogyatékosok hátrányos helyzetének enyhítését. A Magyar Koalíció Pártja megkülönböztetett figyelmet szentel az oktató-nevelő folyamat legfontosabb és nélkülözhetetlen láncszemének, a pedagógusnak. Célul tűzi ki valamennyi pedagógus, legyen az óvódapedagógus, tanító, tanár, egyetemi oktató, nevelő, szakoktató társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülésének helyreállítását és javítását. Az MKP támogatni fogja a pedagógusbérek emelését, a pályakezdő pedagógusok előnyös hitelrendszerének kidolgozását és egyéb más pedagóguskedvezményrendszer bevezetését. Tudatosítjuk, hogy a pedagógusok versenyképes szaktudását és műveltségét csupán egy átfogó rendszer garantálhatja, ezért az MKP szorgalmazni fogja a pedagógusképzés és –továbbképzés szerkezetének átalakítását, a szakmai ismeretek megújítását, valamint a kompetenciák fejlesztését biztosító intézmények támogatását. Ennek fényében pártfogolja a Magyar Pedagógusok Háza létrehozásának tervét. - 38

-

Az MKP biztosítani kívánja a tudományok hathatós honi művelését, a szlovákiai magyar tudományosság kibontakoztatását, a meglévő tudóskörök és intézmények közti szoros együttműködés kialakítását. Úgyszintén el kell érnünk, hogy Szlovákia is megteremtse annak feltételeit, hogy a nemzeti kisebbségek reprezentatív szervezetei hatékonyan tudjanak közreműködni a kisebbségi oktatással kapcsolatos programok fejlesztésében és végrehajtásában. A tudatos diszkrimináció negatív hatása, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösséghez tartozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek relatív statisztikai mutatója nem éri el az országos átlag felét sem. Ezek a tények arra az elhatározásra késztetik az MKP-t, hogy létre kell hozni azt az önálló magyar egyetemet, amely változtatni hivatott a felvázolt drámai helyzeten. Az MKP magáénak vallja és támogatja az Európa Tanács oktatásra vonatkozó ajánlásait, egyebek között azt is, amely szerint a kormányoknak el kell ismerniük a felsőoktatási tevékenységben való részvételt, és erre a célra intézmények alapításának alapvető szabadságjogát, illetve azt, hogy a kisebbségi csoportokból érkező hallgatóknak lehetőséget kell adni arra, hogy felvételi vizsgáikat anyanyelvükön tegyék le. Az MKP ezért kihasználja az új felsőoktatási törvényben rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget egy olyan felsőoktatási intézmény létrehozása érdekében, amely elsősorban pedagógusokat, teológusokat, újságírókat, népművelőket és kulturális szakembereket képezne magyar nyelven. Az egyetem a későbbiekben egyéb más fontos területek felé is bővítené tevékenységét, képzési formáját. Ugyanakkor az MKP indokolt esetben támogatja a külföldi egyetemek szlovákiai tagozatain folyó képzést. Az oktatási rendszer minőségének egyik legfontosabb meghatározója annak finanszírozása. Az MKP azon a véleményen van, hogy Szlovákiának az EU országaihoz viszonyított lemaradását be kell hozni, azaz az oktatásra szánt pénzügyi kiadásokat emelni kell. Tovább kell tökéletesíteni a rendszer finanszírozásának átláthatóságát, a normatív támogatás széles körű bevezetését, valamint az oktatásban részt vállaló állami, magánés egyházi intézmények azonos kritériumok szerinti finanszírozását. Létre kell hozni a szakképzés fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen szakképzési pénzügyi alapot. A közigazgatási reform következtében új intézményfenntartóvá vált települések és megyék számára biztosítani kell a reform sikeres megvalósítása érdekében az iskolák megfelelő finanszírozását.

***

- 39

-

KÖZMŰVELŐDÉS A nemzeti lét, az önazonosság megőrzésének egyik fontos alapeleme a kultúra. Az egyéni és közösségi élet szerves részét képezi mind a kulturális örökség megismerése, megőrzése, fejlesztése és továbbadása, mind pedig az új értékek teremtése, az alkotói munka hathatós segítése, illetve támogatása. A számbeli kisebbségben élők közművelődése szempontjából az önkormányzatiság elve meghatározó fontosságú. A nemzeti és etnikai közösség kulturális mozgalmainak, tevékenységének, valamint fejlesztésének támogatása méltányos részt követel meg az állami, kerületi és községi költségvetésből. Az 1998-as kormányváltás részben lehetővé tette az addig általánosan deformált és magyarellenes nemzetiségi közművelődési politikának a Szlovákia multietnikus hagyományai szellemében való átalakítását. Sikerült elérni a nemzetiségi színházak, köztük a Jókai Színház, Thalia Színház és az Ifjú Szívek Művészegyüttes jogi önállóságának visszaállítását, illetve megteremteni a Thalia Színház épülete felújításának anyagi fedezetét. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma átértékelte és objektivizálta a nemzetiségi kultúrák eddig áttekinthetetlen és korrupciógyanús költségvetési rendszerét. A magyar és kisebbségi nyelvű írott sajtó és könyvkiadás először részesült költségvetési támogatásban szlovákiai lélekszámának arányában. A minisztériumban a több kultúrájú értékteremtő munka alapfeltételeként Nemzetiségi Főosztály alakult. Pályázati rendszer biztosítja a legnagyobb önkéntes kulturális szervezet, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség – Csemadok és több más kisebbségi kulturális szövetség értékteremtő munkáját. Eredményként értékeljük a dél-szlovákiai múzeumok és járási művelődési intézmények önállóságának visszaállítását, a Pátria Rádió és a Szlovák Televízió magyar és kisebbségi nyelveken sugárzott műsoridejének bővítését. Hasonlóan kedvezően értékeljük a kisebbségi sajtó szabad vélemény-nyilvánításának visszaállítását, annak tartalmi, nyelvi, műszaki, terjesztési lehetőségeinek javítását. Az MKP művelődéspolitikájának legfőbb célkitűzései: megőrizve az eddigi eredményeket kialakítani a kisebbségi közművelődés és kultúra szabad, autonóm jellegét, megteremtve fejlődésének jogi és anyagi feltételeit. Célunk biztosítani a nemzeti kulturális örökség megőrzésének, a kultúrateremtő képesség fejlesztésének és elősegítésének feltételeit. Céljaink megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a nemzeti és etnikai közösségek, kisebbségek méltányosan részesüljenek a közpénzek elosztásában, részt vegyenek a folyamat megvalósításában. Elengedhetetlen a közművelődési támogatások rendszerének reformja, mely négy pályázható pénzforrásra épülne: a központi állami, a kerületi, a helyi és a közalapítványi támogatásra. Szükséges az országos hatáskörű kulturális szervezetek, így a szlovákiai magyar és kisebbségi önkormányzati színházak - 40

-

(Thalia, Jókai, Romathan, Duchnovič) költségvetésének törvényes garanciájú állami kiegészítése. Az eddigi tapasztalatok alapján célunk a költségvetésben elkülönített, áttekinthető működésű és pályázható anyagi forrás megteremtése. Ez csak törvény által garantált módon hozhat megfelelő megoldást. Meg kell végre valósítani a magyar nemzeti közösség számarányának megfelelő arányos és méltányos költségvetési támogatást, egyben a művelődési életünket koordináló s egyben érdekvédelmi feladatokat ellátó Csemadok támogatását is. Szükségét látjuk az asszimiláció által legveszélyeztetettebb nemzeti és etnikai közösségek megkülönböztetett támogatásának. Az állami támogatási rendszerek depolitizálását, tehermentesítését és objektivizálását szolgálná a támogatási törvény módosítása, (lehetőség szerint emelni az adományozható 1% nagyságát, a vállalkozók számára nagyobb kedvezményt biztosítani). Több lépésben lehetővé tenni a közhasznú státus biztosítását az országos szinten bejegyzett és jelentős tevékenységi háttérrel rendelkező egyesületek, alapítványok nonprofit szervezetek számára. Célunk egyben, hogy az állami szerencsejátékok bevételéből megfelelő mennyiségű, százalékban kifejezett összeget fordítsanak a közművelődés támogatására. A nemzeti kulturális örökség megőrzése céljából biztosítani kívánjuk az egyedi tárgyi és szellemi értékeink - korszerű eszközökkel való - gyűjtését, tárolását, megóvását. Fontos feladatnak tekintjük a magyar vonatkozású múzeumi, levéltári anyagok gyűjtését és megőrzését, a nemzeti és egyházi műemlékek számbavételét, védelmét, illetve restaurálását. A jelenlegi technikai háttérre való tekintettel szükséges a közművelődési intézmények fokozottabb támogatása, az alkotások korszerű eszközökkel való medializálása (CD, videó, internet). Tekintettel Szlovákia több kultúrájú szellemi életére, a jövőben szükségesnek tartjuk a népművelők, zenészek, képzőművészek, színi növendékek anyanyelvű oktatásának biztosítását itthon és külföldön. Ennek keretében célunk az egyetemes magyar művelődési élettel fenntartott kapcsolataink ápolása. Célunk, hogy az állami és területi közművelődési intézményekben a népesség arányszámának megfelelően, a lehetőségekhez képest biztosítsuk a nemzeti, etnikai kisebbségek tagjainak aktív részvételét. A tolerancia elengedhetetlen feltétele az egymás értékeinek kölcsönös, előítéletektől mentes ismerete. Ezért támogatjuk a nemzeti kulturális értékek hozzáférhetőségének növelését és a Szlovákiában élő közösségek, kisebbségek nyelvén történő megjelenítését. Az objektív látásmód feltétele viszont, hogy történelmünket védeni kell a tudatos hamisításoktól. Tiszteletben kell tartani és garantálni kell a nemzeti jelképek szabad használatának és a történelmi elnevezések visszaállításának jogát. Az MKP elsőrendű célkitűzései között az oktatás és a kultúra mellett, velük azonos hangsúllyal jelen van a magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó ügye, hiszen az anyanyelv szabad használatának legfontosabb területei: a közélet, az oktatás, a kultúra - 41

-

és a sajtó. A harmadik évezred a média hallatlan fejlődésének időszakában köszönt ránk. A nyomtatott sajtó mellé felzárkóztak a ma már műholdon is sugárzott rádió- és televízióadások és az internet. Az MKP szorgalmazza, hogy a magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó a szlovákiai magyarság lélekszámának arányában részesüljön költségvetési támogatásban a Kulturális Minisztérium vagy más intézmények által kezelt pénzügyi eszközökből. Kiemelten támogatja a hagyományosan csak mecénási rendszerrel fenntartható kulturális és réteg-lapokat. Az MKP kiemelt jelentőséget tulajdonít a magyar nyelvű médiáknak, melyeknek a társadalom hiteles informálásán túl elő kell segíteniük anyanyelvünk megőrzését, a magyar szellemiség terjesztését. Támogatja a szlovákiai magyar sajtót, szorgalmazza a kiadványok mennyiségének növelését, választékának bővítését, minőségének javítását, a tényeken alapuló újságírás megerősítését. Az MKP az információk szabad áramlásának elve alapján fontosnak tartja a magyar nyelvű sajtótermékek és kiadványok szabad terjesztését, a magyar nyelven sugárzott rádió- és televízióadások korlátozás nélküli átvételét. Az MKP kezdeményezi az önálló magyar szerkesztőségű közszolgálati TV- és rádióadás törvénybe foglalását és a nemzetiségi rádió- és televízióadások műsoridejének bővítését és minél előnyösebb sugárzási időzónába helyezését. Támogatja azt az irányzatot, hogy a sajátos viszonyaink között a magán lapok és stúdiók is felvállalják a közszolgálati célokat. Az MKP elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. Minden eszközzel felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a demokratikus közvélemény elhallgattatása ellen irányulnak. Az MKP elutasít minden olyan kísérletet, amely a kisebbségi sajtó szabad vélemény-nyilvánítása ellen, annak tartalmi, nyelvi, műszaki, terjesztési korlátozására irányul.

*** IFJÚSÁGPOLITIKA A Magyar Koalíció Pártja a fiatalokat az ország és a szlovákiai magyar társadalom szükséges erőforrásainak tekinti. A Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai magyar fiatalok helyzetének megoldását az egész társadalmunkat érintő feladatnak tekinti. A szülőföldön való megmaradás és a méltóságteljes jövő az a cél, melyet az ifjúságot érintő sajátos gondok megoldásában elsődleges feladatunknak tekintünk. Az MKP az elmúlt négy év során azon fáradozott, hogy megteremtse azt a stabil politikai és gazdasági környezetet, a polgári jólét alapjait, melynek eredményeként a szlovákiai magyarság, s különösképpen a fiatalság elindulhasson a felemelkedés európai útján. Kormányzati tényezőként nem feledkezett meg az ifjúságról, de néhány - 42

-

össztársadalmi probléma kezelése időlegesen elvonta a párt figyelmét a szlovákiai magyar ifjúság problémáiról. Az Magyar Koalíció Pártja tudatában van annak a ténynek, hogy a szlovákiai fiatalokat érintő gondok között számos olyan kérdés merül fel, mely bár részese a társadalmat érintő összfolyamatoknak, mindezek ellenére sajátságos jellege miatt sajátos megoldási formákat igényel. Az MKP számára kiemelten fontos a szlovákiai magyar fiatalok méltóságteljes jövőképének megalkotása. Ennek érdekében elsődeleges cél a szülőföldön való megmaradás és boldogulás elősegítése, hiszen ez ad lehetőséget közösségünk megmaradására és fejlődésére. Az MKP a jövőben nagyobb figyelmet szentel a szlovákiai ifjúságnak, maximális erőfeszítést fejt ki annak érdekében, hogy minden egyes fiatal magyar itthon – szülőföldjén találja meg egyéni boldogulását, hogy a közössége számára fontossá és nélkülözhetetlenné váljék. Ezzel párhuzamosan a párt azon lesz, hogy a fiatal szlovákiai magyarság identitásában megerősödjön, egészséges magabiztossággal és elszántsággal tudja a jövőben képviselni a magyarság érdekeit és értékeit. Ezért az MKP fő feladatának tekinti: -

Az oktatási és intézményes nevelés kérdésének rendezését. Az oktatási kérdésekben elsőszámú feladat az egyetemi szintű, magyar tanítási nyelvű oktatás biztosítása. Az MKP küzdeni fog annak érdekében, hogy végre megoldódjon a magyar nyelvű felsőoktatási képzés. Továbbra is küzdeni fog a Magyar Egyetemi Kar létrehozásáért, ugyanakkor továbbra is támogatni fogja a külföldi egyetemek kihelyezett tagozatainak létrehozását, hogy európai viszonylatban is versenyképessé váljék a szlovákiai magyar ifjúság. Az MKP szorgalmazni fogja a magyar szakkollégiumok felállítását az egyetemi városokban (Pozsony, Kassa, Nyitra). Az oktatási és intézményes nevelés területén szükséges a nem oktatási jellegű szakmai intézmények - szakintézetek - működtetése, hiszen az ilyen jellegű

képzés elengedhetetlen az európai újraegyesítést követő sikeres érdekképviselethez. - Az ifjúság munkanélküliségének enyhítését. A fiatalok tanulmányaik befejezését követően hátrányos helyzetben vannak a munkavállalás területén. Nézetünk szerint szükséges az első munkavállalást elősegítő kormányzati programcsomag megalkotása és működtetése, hiszen az ilyen jellegű ösztönzés pozitív hatást gyakorol az egész nemzetgazdaságra. A fiatalok vállalkozási kedvének elősegítése szintén olyan feladat, mely pozitív előrelépést jelenthet az ifjúság munkanélküliségének enyhítésében, ezért kiemelten fontos a kezdő (fiatalok) kis- és középvállakozások létrehozásának támogatása.

- 43

-

-

A fiatalok

lakáshozjutásának

a lakáskérdés.

elősegítését.

A fiatalok egyik fő gondja Az MKP a továbbiakban is elősegíti azokat a lakásépítési

programokat, és támogatni fog olyan lakáshitelrendszer kidolgozását, melyek célja a fiatalok lakáshozjutási feltételeinek javítása. kábítószerfogyasztás megelőzését és visszaszorítását. A kábí- A tószerfogyasztás robbanásszerű elterjedése aggasztó tény, ezért az MKP elsősorban a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Szükségesnek tartunk megalkotni és végrehajtani egy olyan országos drogmegelőzési programot, amellyel elejét lehetne venni a kábítószerfogyasztás további terjedésének. - A szlovákiai magyar gyermek és ifjúsági szervezetek intézményi támogatását. Az MKP tudatában van annak, hogy az állam csak nehezen tudja biztosítani a fiatalokkal való (nem oktatásügyi) foglalkozást. A gyermek és ifjúsági szervezetek viszont helyi, regionális illetve országos szinten is sikeres tevékenységet folytathatnak, ennek feltétele viszont a megfelelő mértékű állami támogatás biztosítása. A fiatalokkal való foglalkozás egyik alapfeltételének az állami ifjúságpolitika decentralizálását és az ifjúsági intézményrendszer megalkotását tartjuk.A nemzetiségi gyermek és ifjúsági szervezetek támogatásának garanciáját az elkülönített állami támogatások adhatják. A kisebbségi szervezetek arányos támogatását az egyes állami szervek költségvetéséből kiemelt tételként kell kezelni. Az ilyen támogatási rendszer a biztosítéka, hogy a szlovákiai magyar gyermek és ifjúsági szervezetek lehetőséget kapnak a folyamatos tevékenységük biztosítására. - Az ifjúságpolitika intézményrendszerének kialakítását. A szlovákiai magyarság megmaradásának és fejlődésének erdekében szükséges az ifjúsági és ifjúságpolitikai intézményrendszer kialakítása. Az MKP számára rendkívül fontos a magyar ifjúság legitim képviselőivel és szervezeteivel való párbeszéd. Ezért az MKP megtesz mindent, hogy a jövőben minőségi együttműködés és intézményi párbeszéd alakulhasson ki a magyar fiatalság számára fontos kérdésekben. Az ilyen intéményrendszer biztosíthatja a ifjúság résztvételét a társadalmi életben, biztosítéka lehet az ifjúság jövőképének és egyúttal záloga a megfelelően felkészült személyeknek, akik a jövőben közösségünk érdekvédelmét képviselik majd. - A katonai szolgálat eltörlését. Az MKP támogatja a hivatásos hadsereg létrehozását, és ehhez párhuzamosan a kötelező katonai szolgálat eltörlését - A szlovákiai magyar fiatatok és az anyaország kapcsolata. A szlovákiai magyar fiatalok az egyetemes magyar kultúra szerves részét képezik, ezért támogatjuk azokat a törekvéseket, melyek a szlovákiai magyar fiatalok és szervezeteik kapcsolattartását segítik a magyarországi fiatalokkal és szervezeteikkel. - 44

-

*** KÖZBIZTONSÁG Szlovákiában az elmúlt négy évben nem erősödött a polgárok biztonságérzete. A polgárok bizalma az állam bűnüldözési szerveihez alacsony fokú, annak ellenére, hogy nem nőtt a bűnesetek száma és hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelemben bizonyos eredményeket lehet felmutatni. A bizalmatlanság egyik legnagyobb oka, hogy az 1994-1998-as kormányzási időszak alatt hirtelen meggazdagodottak közül senkit sem sikerült felelősségre vonni. A hatékony bűnüldözés érdekében a kérdést komplex módon kell kezelni – a rendőrség, ügyészség és bíróság intézményeire szerves egységként kell tekinteni. Bármelyik intézmény tétlensége lehetetlenné teszi az intenzív és hatékony bűnüldözést. Ahhoz, hogy a polgárnak biztonságérzete legyen, szükség van arra, hogy: - a jogrend ténylegesen a társadalom által elfogadott értékek védelmét szolgálja, - az állami intézmények (rendőrség, ügyészség, bíróságok) hatékonyan működjenek, - létezzen egy hatékony ellenőrzési rendszer, amely lehetővé teszi a felelősségmegállapítást és a felelősségrevonást. A fentiek megvalósíthatóságának alapfeltétele a büntetőtörvénykönyv és a büntető perrendtartás átfogó módosítása. Ezzel a lépéssel megteremthető az olyan intézmények létrehozása, mint a vizsgálóbíró és a vizsgálóbírói hivatal, ami elősegítené a társadalomra különösen veszélyes bűnügyek – mint például a szervezett bűnözés és a súlyos gazdasági bűncselekmények -- hatékonyabb felderítését. Ezekben az esetekben csökkenthető lenne a korrupció mértéke is. Ugyanakkor véghezvihető volna az ülnöki rendszer reformja is, amely elősegítené az állampolgári ellenőrzés hatékonyságát. A rendőrségen belül elengedhetetlen az eszköz-, a személyi és az anyagi feltételek biztosítása, ami alapfeltétele az olyan gazdasági bűncselekmények elleni harcnak, mint a pénzintézetek felhasználásával folytatott kétes tranzakciók, az úgynevezett ”fehérgalléros” bűncselekmények. A rendőrség munkájának tehermentesítése a közigazgatási szolgáltatások önkormányzati szintre helyezésével érhető el (személyazonossági igazolvány, gépjárművezetői jogosítvány, útlevél stb. kiadása). Az MKP szorgalmazza a látszatintézkedések csökkentését, aminek egyik hatékony eszköze a vizsgálati részlegek és a bűnügyi rendőrség egyesítése. Ugyanakkor a pénzügyőrség tevékenységének ellenőrzését is az Országos rendőrkapitányság hatásköre alá kellene vonni.

- 45

-

Tekintettel arra, hogy a súlyos gazdasági bűnesetek többségében a bírói tétlenség teszi lehetetlenné a bűnös megbüntetését, szükséges: -

módosítani az állam által okozott károk megtérítéséről szóló törvényt úgy, hogy az állam felé való kártérítési igény ténylegesen érvényesíthető legyen, de ugyanakkor az állam is érvényesíthesse kárigényét azzal szemben, aki hivatali jogköréből

adódóan okozott kárt az állam nevében, - bevezetni a bírói hatalommal való visszaélés büntetőjogi tényállását, amely lehetővé tenné a bíróságokon elburjánzott visszaélések visszaszorítását. A rendőri szerveket illető, valamint a bíróságokon belüli változások tükrében módosítani kellene az ügyészségről szóló törvényt, amely kiszélesítené az ügyészség jogköreit, valamint tevékenységét, hogy aktívan irányítsa a rendőrség munkáját a bizonyítékok összegyűjtése érdekében. A polgárok biztonságérzetének javítását csak a rendőrség – bíróság - ügyészség hatékonyságának növelésével és azok szorosabb együttműködésével lehet elősegíteni.

*** KÜLPOLITIKA Az 1998-as kormányváltást követő időszakban konszolidálódott Szlovákia nemzetközi megítélése és helyzete. E kedvező folyamathoz a kormánypozíciót betöltő Magyar Koalíció Pártja is tevékenyen hozzájárult. Kormányzati tényezőként a párt a szlovákiai magyarság érdekei mellett felvállalta és a jövőben is határozott szándéka képviselni Szlovákia külpolitikai vonatkozású érdekeit. Az MKP sokat tett annak érdekében, hogy az országot visszatérítse a stabilitás és a gazdasági fejlődés útjára és a párt készen áll a megkezdett folyamatok betetőzésére: beilleszteni az országot az Észak-atlanti Szövetségbe és az Európai Unióba. KÜLPOLITIKAI CÉLOK Euroatlanti integráció Szlovákia euroatlanti integrációja az MKP külpolitikai prioritásainak alapkövét jelenti, ami az össztársadalmi érdeken túl egybeesik a szlovákiai magyarság létérdekével. A NATO és az EU egyazon értékrend – a demokrácia, a piacgazdaság valamint az emberi jogok védelme – alapján és védelmében alakítják a politikát, és az MKP azt szorgalmazza, hogy Szlovákia váljon eme értékközösség szerves részévé. Az MKP erre az Európai Néppárt - EPP- társult tagjaként, illetve az Európai Demokrata Unió – EDU- rendes tagjaként törekszik, hangsúlyt fektetve a további - 46

-

kapcsolatok kiépítésére az EU tagállamokban működő jobbközép testvérpártokkal. Az EDU és az EPP-n belüli tevékenységünket Szlovákia további demokratizálódása, a valódi polgári társadalom kiépítése és megszilárdítása, valamint az emberi és kisebbségi jogoknak a szlovák jogrendbe való beiktatása érdekében kívánjuk folytatni. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdése Az EU-hoz való csatlakozás Szlovákia számára – gazdaságilag és politikailag – meghatározó fontosságú. Az MKP mindent elkövet annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások első szakasza 2002 végéig sikeresen befejeződjön. A 20022006-os kormányzati ciklus meghatározó feladata lesz az EU-hoz való csatlakozás és a következő kormány kapja feladatul a legfontosabb kérdésekben az ország érdekeinek érvényesítését. Az MKP-t az EU-tagállamok kormányaihoz fűződő jó kapcsolatai és tapasztalatai alkalmassá teszik az EU-hoz való csatlakozás döntő szakaszának sikeres befejezésére. A kedvező forgatókönyv megvalósulása esetén - azaz ha Szlovákia a 2003-ra valószínűsíthető ratifikációs folyamat eredményeképpen felvételt nyer az EU-ba - 2004 folyamán az országban sor kerülhet az Európai parlamenti választásokra. Ennek révén az MKP képviselőjének is a közvetlen megválasztása az EU egyre szélesebb jogkörrel rendelkező szervezetébe a hazai közélet számára új lehetőségeket és dimenziót teremt. Jelenlétük és tevékenységük az Európa Parlamentben az EU jelenlegi tagállamaival is újfajta érintkezési felületet fog képezni. Amennyiben néhány régióbeli országgal felvételt nyerünk az EU-ba, akkor a szervezet soron következő reformjaiban már Szlovákia is részt vehet. Az MKP fontosnak tartja, hogy az Európai Unió jövőjével kapcsolatos stratégiai folyamatokat ismerjük és az érdekeinknek megfelelő álláspontokat alakítsunk ki. Az MKP arra törekszik, hogy az ország európai uniós csatlakozására a lehető legkorábbi időpontban és a lehető legjobb feltételekkel kerüljön sor. A párt meggyőződése az is, hogy az EU-val kapcsolatos kommunikációra nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy az állampolgárok, - különös tekintettel a szlovákiai magyarokra – első kézből kapjanak tájékoztatást az őket érintő kérdésekről és a kínálkozó sokrétű lehetőségekről. Az MKP felméri és hasznosítja az EU-s joggyakorlat kihatását a szlovákiai kisebbségvédelemben. A párt törekedni fog a saját nemzetközi információs csatorna kiépítésére, mely szorosan összefügg a hatékony nemzetközi érdekkijárás (lobbi) kialakításával. A NATO bővítése MKP az ország polgárainak és azon belül a szlovákiai magyarságnak jól felfogott érdekét szem előtt tartva támogatja Szlovákia NATO tagságát. A párt alapvető célként kezeli az Észak-atlanti Szövetségbe való beilleszkedést, ami hozzájárul a szlovákiai magyarok biztonságérzetének növeléséhez. Az MKP a NATO-csatlakozás fontosságát

- 47

-

hangsúlyozva további felvilágosító kampányt folytat. Az 1998-as kormányváltás után – az ország javuló nemzetközi megítélésének következtében – elérhető közelségbe került a csatlakozás. Az MKP alapvető külpolitikai céljának tartja, hogy Szlovákia 2002-ben a prágai csúcstalálkozón meghívást kapjon a NATO teljes jogú tagjai közé, ami a politikai feltételek mellett egyéb kritériumok teljesítését feltételezi. Fel kell gyorsítani a hadsereg reformját, aminek keretében támogatjuk a kislétszámú, ütőképes, hivatásos hadsereg létrehozását. Hosszabb távon a NATO-tagság jelenti Európa biztonsági garanciáját. Az új biztonsági kihívások – pl. nemzetközi terrorizmus – kezeléséhez elengedhetetlen a NATO és az európai biztonsági és védelmi politika összehangolása. A Visegrádi együttműködés Az MKP az EU-hoz való csatlakozási folyamatban nagy fontosságot tulajdonít a visegrádi országok együttműködésének. A párt érdekelt a lendületes regionális és szomszédsági politikában, valamint abban, hogy a V-4-ek országaiban társadalmi vita kezdődjön térségünk leendő szerepéről az Európai Unióban. Az MKP arra törekszik, hogy erősödjenek a közép-európai együttműködés gazdasági dimenziói. Többoldalú szerződésekkel biztosítani kell, hogy a munkaerő-felesleget kínáló régiók átmeneti jelleggel fedezni tudják a munkaerőhiánnyal küzdő régiók szükségleteit. Szlovákia és Magyarország kapcsolata A szlovákiai magyarság létérdeke a két ország közötti zavarmentes, jószomszédi viszony. Az MKP továbbra is tevőlegesen részt vállal a szlovák-magyar alapszerződés célkitűzéseinek következetes megvalósításában és részt vesz a szerződés értelmében létrehozott vegyes bizottságok munkájában. Ugyanakkor adott az alapszerződés bővítésének lehetősége, amely a régiók eurokonform együttműködését mozdítaná elő, illetve önállóbbá tenné e régiókat és függetlenítené a központi kormányzattól. Pártunk támogatja a két ország polgárainak, politikusainak, intézményeinek, gazdasági, kulturális, oktatásügyi és közigazgatási szerveinek együttműködését. Az MKP a Magyarországgal való kapcsolattartás egyik formájának tekinti a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabály, – az úgynevezett kedvezménytörvény – adta lehetőségek maximális kihasználását is, és elfogadja azt az érvelést, miszerint a magyar Országgyűlés által megszavazott törvény nem rendelkezhet Magyarország területén kívüli hatállyal. Örvendetesnek tartja viszont a törvény megalkotásával kifejezésre juttatott általános üzenetet, amely a nemzet kulturális megerősítését és ezáltal az európai népek családjának egyenrangú tagjává válását célozza meg.

- 48

-