MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

„Navigare necesse est...”

1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 6 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 8 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok ....................................... 10 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 11 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 13 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 14 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................... 15 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai......................................... 16 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 17 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 17 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 17 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok ................................................................ 32 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 32 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 33 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 33 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 33 2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 34 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 34 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 35 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 37 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 38 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 38 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 39 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 43

2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek (célmeghatározás) „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és, hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert

„... a műveltség nem ünneplő ruha. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete.” Németh László „A Diák nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amelyet meg kell gyújtani.” Dr. Sas Elemér

Iskolánk alapelve, hogy tanulóink a szakmai ismereteken kívül az általános műveltség egyes területein is igényes, a XXI. század emberének nélkülözhetetlen ismeretekkel és tájékozódási képességekkel rendelkezzenek. Fontos számunkra, hogy felkeltsük érdeklődésüket a társadalom és a természettudományok, a művészet iránt, hogy kialakuljon bennük a tudáshoz vezető kíváncsiság, tudásvágy, sokirányú érdeklődés, mely arra sarkallja őket, hogy megértsék világunk bonyolultnak tűnő jelenségeit. Legfőbb nevelési célunk: harmonikus személyiségek formálása, kialakítása. Olyan diákokat szeretnénk kibocsátani, akik bíznak magukban, optimisták, reális célokat tűznek maguk elé, képesek erőfeszítéseket tenni céljaik eléréséért. Ennek egyik előfeltétele, hogy helyes önértékelésük legyen. Igyekszünk erősíteni diákjainkban az örök erkölcsi

3

értékeket, s kialakítani bennük azt az igényt, hogy ezek visszatükröződjenek magatartásukban és gondolkodásmódjukban. Elvárjuk, hogy tanulóink legyenek nyitottak más kultúrák befogadására, alakuljon ki bennük ki a tolerancia, a másik ember iránti tisztelet. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az iskolában szerzett tudásukkal, értékrendjükkel el tudjanak igazodni a felnőttek, a munka világában, és lehetőségük legyen képességük, tudásuk birtokában olyan szakmát, életet választani, amely segíti őket az egyéni boldogulásban. A nevelő-oktató munka feladatai Az iskola alapfeladata: Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tízedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már megjelenhetnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. Az iskolai műveltség összetett rendszer, állandóan változik. A tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tart. Alapvető feladata - a tanulók érdeklődésének, adottságának megfelelően - a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatainak és az érettségi követelményeinek az összehangolása. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak a tudatosítására kell elsősorban törekedni. Az iskola egyéb feladatai:  a kommunikációs és a tanulási képességek fejlesztése,  az anyanyelv igényes használatára nevelés,  az élethosszig tartó tanulás igényének, az erre való készségek, képességek kialakítása a tanulókban,  a nemzeti és európai identitástudat fejlesztése a tanulókban,  megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, továbbvitelére,  intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása,  a felelősségérzet, a felelősségvállalás, az együttműködésre való hajlam kialakítása,  a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek fejlesztése,  segítségnyújtás az önismeret, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kudarctűrés fejlesztéséhez,  a tantárgyi képzésben előnyben részesíteni a képességfejlesztést, törekedni az elméleti ismeretek és a gyakorlati, alkalmazott tudás összekapcsolására,  a természeti és az épített környezet védelmére nevelés,  az egészséges életmód értékeinek elfogadására való nevelés,  megismertetni a tanulókkal a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjait.

4

A nevelő-oktató munka eszközei, módszerei, eljárásai A nevelési célok, feladatok megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

A nevelési módszerek két nagy csoportra oszthatóak: 1.

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Az iskola pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. szokások kialakítását célzó módszerek

közvetlen módszerrel - követelés - gyakoroltatás - ellenőrzés - ösztönzés

2. magatartást alakító módszerek

3. tudatosítás (meggyőződés) kialakítása

közvetett módszerrel - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - hagyományok kialakítása, ápolása - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - közvélemény kialakítása

- ösztönző (helyes magatartás kialakítása): ígéret, helyeslés, elismerés, dicséret - kényszerítő: felszólítás, parancs, büntetés - gátlást kiváltó (a nem kívánt viselkedés megakadályozása): felügyelet, ellenőrzés, tilalom - a pedagógus személyes példamutatása - magyarázat - felvilágosítás a betartandó - beszélgetés. magatartási normákról - a tanulók önálló elemző - a tanulói közösség munkája önkormányzatának - értékelés megszervezése - vita

5

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola célja az, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére. Ebben a folyamatban döntő szerepet kap a személyiség-fejlesztés és a közösségi nevelés egymást feltételező és egymást kiegészítő feladatsora. A nevelés folyamatában olyan serdülőkorú (14-18 év közötti) fiatalokat kell formálnunk, akiknek előélete különböző. E korosztályt egész létezésében sajátos kettősség jellemzi: felnőtt is, gyerek is. Melyik korcsoportba sorolja magát? Identitás, önazonosítás kérdése. Megnyilvánulásaiban egyidejűleg jelen lévő elemek: népszerűség hajszolása, félelem a kiközösítéstől, lázadás – sok belső szenvedéssel tetézve – a felnőtt társadalom ellen. A személyiség-fejlesztés célkitűzési:  a magasrendű eszményképek felmutatása a fiatal számára (közéleti személyiség, sportoló, politikus, stb.),  a helyes önismeret-fejlesztés, amelyben megoldást nyerhetne pl. az kisebbségi érzés helyes kompenzálása, ez sikert, önbecsülést jelenthet, az ifjú számára,  az egyéni lelkiismeret, a magas etikai mérce kialakítása ( „mi az, amit semmiképpen nem teszek meg”),  az előzőkhöz kapcsolódik a kommunikációs készség fejlesztése. A személyiség, az egyén sikere, boldogulása nem szakítható ki az őt körülvevő közösségek hálózatából. Hiszen alkotóelemei vagyunk az emberiség - , a nemzet, ami a hazánk, az iskola, az osztály közösségének. Ezek különböző feladatokat jelentenek az individuum számára:  büszke vagyok a közösségekre, amelyekhez tartozom, ezért  felelősséget érzek és s szerepet vállalok ezek építésében, Bármelyik elhanyagolása baj. Az első mellőzése egoizmushoz, a második az önérvényesítés feladásához vezet. A közösségnek gazdagabbá kell tennie a személyiséget! Személyiségfejlesztés feladatai: Az értelem kiművelése  Tanulási motívumok fejlesztése  Kognitív képességek fejlesztése Segítő életmódra nevelés  Szociális kompetencia  Szociális képességrendszer fejlesztése  Egyéni szociális értékrend Egészséges és kulturált életmódra nevelés    

Személyes kompetencia Személyes motívumok Személyes képességek Az egyéni tudat fejlődésének segítése

6

Szakmai képzés alapozása  Az alkotóképesség fejlesztése  Tehetséggondozás A személyiségfejlesztés fő területei:  szakórákon (szaktárgyak) által a gyermek megnyilatkozási képességének fejlesztése, kommunikációs, konzultációs készség, emlékezet-fejlesztés,  osztályfőnöki órákon: felmérés a tanuló érzelmi, indulati életéről, viselkedési sajátosságairól, érdeklődése, jelleme fő vonásairól,  tanórák kívüli programokon: szakkörök, iskolanapok, önismereti tréningek szervezése, versenyek, szituációs játékok. A felmérés módszerei: kérdőívek kitöltése, beszélgetések, tanári megfigyelés. A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola  minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.  olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. 7



törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését.

Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk ismerete  egészségi állapotunk ismerete  a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között:  intézményvezető vagy megbízottja;  egészségnevelő pedagógus;  iskolaorvos, védőnő;  diákönkormányzatot segítő pedagógus;  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával (pl. véradással) segítik a közösségi munkát. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el.

8

A közösségi nevelés területei:  a család,  az iskola,  az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:  tanítási órák,  tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. kirándulások, sportfoglalkozások)  diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák-önkormányzati munka),  szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok - bemutatkozó osztályfőnöki órák, - kommunikációs képesség kialakítása, - kooperatív képesség fejlesztése, - kreativitásra való készségek kialakítása, - osztálykarácsonyok, névnapok. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai - nemzeti és iskolai hagyományok ápolása, - közös megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, - gólyabál, - szalagavató, - háziversenyek, - házi sportversenyek. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai -

iskolanapok, diákparlament.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai - tanulmányi kirándulások, (minden évfolyamon két napos tanulmányi kirándulás biztosítása fenntartói támogatással, amely további egy nappal bővíthető - pályázati forrás esetén – magyar nyelvterületű szomszédos ország irányába) Három napos gólyatábor (Dunakanyar) megszervezése a 9. évfolyamra belépő tanulók esetében fenntartói támogatás mellett. Önköltséges nyári egyhetes vitorlás táborok szervezése (Balaton, Tisza-tó, stb.) - színház és múzeumlátogatás félévenként egyszer minden osztálynak fenntartói támogatással E feladatsor megvalósításában szövetségesünkké kell tennünk a tanulókat, szülőket, a fenntartót. 9

Az érett, önmagát védeni tudó személyiség mentes lesz a kétes értékű csoportosulások vonzerejétől, és nem kell számolnia az elmagányosodás élményével. A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre   

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. 10

         

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Kapcsolatot tart a szülővel, gondviselővel, szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló naprakész vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, anyakönyvek megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására (a jutalom tanévenkénti összegét a Fenntartó biztosítja), büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt követelmények szerinti oktatás folyamán, valamint az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére, az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak, főként pedig a szakközépiskolai és szakiskolai nevelésnek. Iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Kollégáink és diákjaink akkor is végzik e tevékenységet, amikor nincs mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény anyagilag is honorálja. A tehetséggondozás céljai intézményünkben:  minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,  tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés,  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,  a középiskolában tanult ismeretek szintézisének biztosítása. A tehetséggondozás feladatai intézményünkben:  egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások,  hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások,  szakköri foglalkozások.

11

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás;  heti 2 korrepetálási óra évfolyamonként;  felzárkóztató órák tanulószobai foglalkozás keretében;  szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal;  ingergazdag környezet kialakítása;  a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése;  a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése;  ok-okozati összefüggések feltárása;  negatív környezeti hatások kiszűrése;  a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  családlátogatások;  a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése;  a továbbtanulás irányítása, segítése. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánknak számolnia kell magatartás szempontjából problémás tanulókkal is. Az ilyen gondok megoldása elsődlegesen az osztályfőnökre - esetleg a szaktanárra - hárul. Súlyosabb esetben az osztályfőnöknek a szülőt is be kell vonnia a probléma megoldásába. Ha a tanuló fegyelmi vétséget követ el, akkor a köznevelési törvény ide vonatkozó rendelkezésének megfelelően az iskola fegyelmi bizottsága javaslatára a tantestület dönt ügyében. Az iskola biztosítja, hogy a tanulók ne csak tanítási időben, hanem azon túl is hasznosan tölthessék idejüket az intézményben. Ezt segíti az épületben létesített klub helyiség, az iskolai könyvtár, a kondicionáló terem, a tornaterem és a tornaszerek, valamint a sportpálya nyújtotta sportolási lehetőségek, az alkalmanként délután, illetve hétvégén szervezett iskolai rendezvények stb. A szünidei kirándulások, táborok, egyéb programok hasznos időtöltést biztosítanak a tanulóknak, erősítik az egymáshoz és az iskolához való kötődésüket. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység területei a következők:  tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészletekből az értékelés és minősítés alól,  a magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység,  kis létszámú tanulócsoportok szervezése a többi gyermekkel, tanulóval együtt, illetve külön foglalkoztatható tanulók számára. A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza.

12

Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi munka megerősítése érdekében legfontosabb a megelőzés. Ennek érdekében fontos az adatok gyűjtése (az osztályfőnökök felmérik a család összetételét, veszélyeztetett-e a tanuló, s ha igen, akkor miben.) Kiemelt jelentősége van a felvilágosító munkának (előadások, videofilmek, szakirodalom, plakátok, a szenvedély-betegek felkutatására való törekvés). A megelőzésben fontos szerepe van a sportnak, ezen belül is a tömegsportnak. Szociális segélyek:  önkormányzati  iskolai

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Sok esetben a hátrányos szociális helyzetnek akadályozó szerepe van a tanulásban. Iskolánk anyagi lehetőségeihez mérten - segíti az ilyen körülmények között élő tanulókat - különös tekintettel a jó tanulmányi eredményt elérőket. A segítés módja:  tankönyvsegély,  évi egy-két alkalommal rendkívüli szociális segély,  pályáztatás ösztöndíjra. A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a

13

döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák -

osztályfőnöki órák, diák önkormányzati megbeszélések, diákparlament, tanári, vezetői fogadóórák.

A szülők közösségét érintő együttműködési formák

A nevelési igazgatóhelyettes és az iskola Szülői Szervezet képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. A nevelési igazgatóhelyettes az üléseken tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Szülői Szervezet képviselőjét nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a Szülői Szervezet működéséhez. -

szülői értekezletek, félévenként össztanári fogadó délután.

Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskola vezetője folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a tankerületi igazgatósággal. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel:    

szakmai minisztériumok, gazdasági kamara, Nemzeti Közlekedési Hatóság, egyéb hivatalok, hatóságok,

az igazgató vagy az általa megbízott személy által.

14

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata (a 20/2012. EMMI rendelet alapján) A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozóvizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az értékelés rendje  az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen, A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Történelem Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Idegen nyelv Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Matematika Írásbeli (indokolt esetben szóbeli) a kerettantervben rögzített követelmények alapján.

15

Fizika Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Biológia Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Kémia Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Földrajz Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Testnevelés Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Ének-zene Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Informatika Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Rajz és műalkotások elemzése Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Szakmai tantárgyak Írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a 16

különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, fiatalkorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére, szülője, hozzátartozója is iskolánkba jár, vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja.

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Szakközépiskolai: Óraterv a 2013-14-es tanévtől felfutó rendszerben Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom** Idegen nyelvek** Matematika** Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek** Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Mozgóképkultúra és médiaismeret (vizuális kultúra) Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete,közlekedésgépész, közlekedés ágazat - amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető* Második idegen nyelv (francia v. orosz)** Utazás, turizmus Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

2 5 1

2 5 1

2 5 1

2 5 1

6

7

8

11

2

1

1

1

1 35

1 36

1 35

1 35 17

*A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. **Huszonnégy tanuló felett csoportbontásban ***Hármas csoportbontásban gyakorlati oktatás esetén

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

18

Hajózási technikus szakképesítés tantárgyai és heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

Műszaki rajz

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

0,5

0,5

1

1

1,5

Mechanika

1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1

Elektrotechnika-elektronika 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok***

11. heti óraszám ögy e gy

5/13 és 2/14. ögy e

heti óraszám gy

Munkavédelemi alapismeretek Közlekedési ismeretek

10416-12 közlekedéstechnikai alapok

9. 10. heti heti óraszám ögy óraszám ögy e gy e gy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok

11499-12 Foglalkoztatás II

Foglalkoztatás

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv: angol, vagy német, vagy francia, vagy orosz (5-ös szint)**

3

70

3

105

2

1

3

1

2

4

2

2

4

3

140

3

10

80

3

4

80 0,5

2

19

10465-12 Csoportmunkák szervezése

Jogi, biztonság-technikai és vezetési ismeretek

2

Árufuvarozás és személyszállítás

2

Hajósmunkák a gyakorlatban***

10466-12 Hajógépüzem működése

2

Hajóelmélet, hajószerkezettan

2

Hajógéptan

2

Hajóvillamosságtan

2

Hajógépüzemi gyakorlat***

10467-12 Hajóvezetés

3,5

Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan

4

Hajózási földrajz és vonalismeret

1

Elektronikus navigáció

1

Hajóvezetési gyakorlat összes óra összes óra

3

3 6

70

4

3 7

105

5

3 8

140

5

6 11

17

14 31

160

7 12,5

18,5 31

20

Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítés tantárgyai és heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy

1/13 heti óraszám e gy

0,5

0,5

2

Közlekedési alapismeretek gyakorlat**

1 1

30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és –védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat** Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat** 11499-12 Foglalkoztatás II.

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

Munkavédelemi alapismeretek Közlekedési alapismeretek

10496-12 Szállítási alapok

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Foglalkoztatás

1 2

45

1

1

1

0,5

1

1

2

1

1

40

1

2

60

40

6 1

2

3

50

4

80

2

30

4 2,5

2 1

6

70

2

3 30

5 1

0,5

21

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv : angol, vagy német, vagy francia, vagy orosz (5-ös szint)** 2

10499-12 Hajózási és kikötői üzemvitel

10500-12 Vállalkozások menedzselése összes óra összes óra

Hajók műszaki ismeretei

2,5

Hajózási földrajz és – útvonalak

2

Fuvarozás és árukezelés

2

Hajózási üzemtan

3,5

Kikötői üzemtan

3

Jogi és biztonságtechnikai ismeretek

2

Informatika és ügyviteli gyakorlat**

2

Hajóüzemi és kikötői gyakorlatok

7

Kommunikáció és szakmai idegen nyelv**

2,5

Vezetés és igazgatási ismeretek 1

5 6

70

4

3 7

105

6

2 8

140

9

2 11

22

9 31

160

2 22

9 31

22

A 2012-BEN ÉRVÉNYES KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV ÓRATERVE 2013 SZEPTEMBER 1-TŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN (10KÓD) Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

148(4)

148(4)

128(4)

Történelem és társadalmi ismeretek

74(2)

74(2)

96(3)

Társadalomismeret és etika

37(1)

Idegen nyelv*

111(3)

111(3)

96(3)

Matematika*

111(3)

111(3)

96(3)

37(1)

32(1)

37(1)

37(1)

32(1)

92,5(2,5)

92,5(2,5)

80(2,5)

Ének-zene

37(1)

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport

(2)

Fizika Földrajz

(1) 185(5)

74(2)

64(2)

Biológia

(2)

Kémia

(2)

(2)

Informatika* Szakmcsop.alapozó gyakorlat**:  Anyagmegmunkálási gyak.  Műszaki ábrázolás, mechanikai mérések, villamos mérések  Gépírás és adatgyűjt. gyak. könyvtárhaszn. gyak kötélfonás Szakmai elmélet Közlekedési ismeretek (a vitorlázás elmélete)

37(1)

74(2)

64(2)

-

-

(4) 185(5)

(1)

Szakmacsoportos alapozó oktatás

-

296(8)

256(8)

Szabadon tervezhető

-

18,5(0,5)

16(0,5)

1017,5(27,5)

1110(30)

960(30)

Kötelező óraszám törvény alapján

* **

24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva az osztály három csoportra bontva (max. 12fő/csoport)

23

Tantárgy

10.évf.

emelt szintű érettségi tárgy forrására, választott tantárgyanként vagy második id.nyelv: német, francia, orosz Összesen

*

Óraszámok 11.évf.

12.évf.

3

3

3

3

24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva

A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS RÉSZLETES ÓRATERVE A MODUL RENDSZERŰ A RÉGI OKJ-S KÉPZÉS BETUDHATÓSÁGÁHOZ Közlekedés szakmacsop. alapozás - elmélete: Közlekedési ismeretek 0658-06 modul Hajózási technikus 1.1/0664-06 modul Közlek. üzem ell.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

(1) Közlekedési alapismeretek

Szakmai idegen nyelv (angol, német) 0658-06 Hajózási technikus 4.2/0663-06 Közlek. üzem ell.

(1)

(1)

Hajózási üzemi berendezések 0658-06 Hajózási technikus Mechanika 0660-06 Hajózási technikus

(2)

(1) 148(4)

128(4)

Jogi ismeretek 0660-06 Hajózási technikus 6.0/0663-06 Közlek. üzem ell.

(1)

Utazás és turizmus – személy szállítás 0658-06 Hajózási technikus 7.2/0670-06 Közlek. üzem ell. Közlekedési földrajz 0662-06 Hajózási technikus 1.1/0668-06 Közlek. üzem ell.

(0,5)

18,5(0,5)

(2)

(0,5)

16(0,5)

24

Szakmacsop. alapozás gyakorlat**: 

Anyagmegmunkálási gyakorlat



Műszaki ábrázolás mechanikai mérések villamos mérések



Fedélzeti m. gyakorlat gépírás és adatgy. gyakorlat könyvtárhaszn. és utazás és turizm. gyakorlat



Gépházi gyakorlat, fedélzeti munkák gyak. (matrózvizsga) utazás és turizm.gyak. szakmai idegen nyelv gyak.

185 (4)

(4)

148 (4)

(4) Kötélfonás elsősegély, tűzvédelem, gépírás, adatgyűjtés, könyvtárhaszn. UT gyak.

128(4)

0659-06 Hajózási technikus 2.1/0665-06 Közlek. üzem ell. Közlekedés szakmacsoportos alapozás összesen:

(4) csónakvez. vízből ment. matrózvizsg. motorszer. fedélzeti munk. UT gyak. szakm.id.ny.

185(5)

314,5 (8,5)

(8,5)

272(8,5)

(8,5)

25

AZ 2012-BEN ÉRVÉNYES KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV ÓRATERVE 2013 SZEPTEMBER 1-TŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ (11-12KÓD)

Éves óraszámok évfolyamonként 11. 12. 13.

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

148(4)

148(4)

128(4)

Történelem és társadalmi ismeretek

74(2)

74(2)

96(3)

Társadalomismeret és etika

37(1)

Idegen nyelv*

111(3)

111(3)

96(3)

Matematika*

111(3)

111(3)

96(3)

37(1)

32(1)

37(1)

37(1)

32(1)

92,5(2,5)

92,5(2,5)

80(2,5)

Ének-zene

37(1)

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport

(2)

Fizika Földrajz

(1) 185(5)

74(2)

64(2)

Biológia

(2)

Kémia

(2) 37(1)

Informatika* Szakmcsop.alapozó gyakorlat**:  Anyagmegmunkálási gyak.  Műszaki ábrázolás, mechanikai mérések, villamos mérések  Gépírás és adatgyűjt. gyak. könyvtárhaszn. gyak kötélfonás Szakmai elmélet Közlekedési ismeretek (a vitorlázás elmélete) Szakmacsoportos alapozó oktatás

74(2)

64(2)

-

-

-

296(8)

256(8)

-

18,5(0,5)

16(0,5)

1017,5(27,5)

1110(30)

960(30)

(4) 185(5)

Szabadon tervezhető Kötelező óraszám törvény alapján

* **

(2)

(1)

24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva az osztály három csoportra bontva (max. 12fő/csoport)

Tantárgy 10.évf. emelt szintű érettségi tárgy forrására, választott tantárgyanként vagy második id.nyelv: német, francia,

Óraszámok 11.évf.

12.évf.

3

3

26

orosz Összesen

*

3

3

24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva

A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS RÉSZLETES ÓRATERVE A MODUL RENDSZERŰ A RÉGI OKJ-S KÉPZÉS BETUDHATÓSÁGÁHOZ Nyelvi előkészítő (11-12kód) Közlekedés szakmacsop. alapozás - elmélete: Közlekedési ismeretek 0658-06 modul Hajózási technikus 1.1/0664-06 modul Közlek. üzem ell.

11.évf.

12.évf.

13.évf.

(1) Közlekedési alapismeretek

Szakmai idegen nyelv (angol, német) 0658-06 Hajózási technikus 4.2/0663-06 Közlek. üzem ell.

(1)

(1)

Hajózási üzemi berendezések 0658-06 Hajózási technikus

(2)

Mechanika 0660-06 Hajózási technikus

(1) 148(4)

128(4)

Jogi ismeretek 0660-06 Hajózási technikus 6.0/0663-06 Közlek. üzem ell.

(1)

Utazás és turizmus – személy szállítás 0658-06 Hajózási technikus 7.2/0670-06 Közlek. üzem ell.

(0,5)

Közlekedési földrajz 0662-06 Hajózási technikus 1.1/0668-06 Közlek. üzem ell.

18,5(0,5)

(2)

(0,5)

16(0,5)

Szakmacsop. alapozás gyakorlat**: 

Anyagmegmunkálási gyakorlat



Műszaki ábrázolás mechanikai mérések villamos mérések



Fedélzeti m. gyakorlat gépírás és adatgy. gyakorlat könyvtárhaszn. és utazás és turizm. gyakorlat



Gépházi gyakorlat, fedélzeti munkák gyak. (matrózvizsga) utazás és turizm.gyak. szakmai idegen nyelv gyak.

185 (4)

(4)

148 (4)

(4) Kötélfonás elsősegély, tűzvédelem, gépírás, adatgyűjtés, könyvtárhaszn. UT gyak.

128(4)

(4) csónakvez. vízből ment. matrózvizsg. motorszer. fedélzeti munk.

27

UT gyak. szakm.id.ny.

0659-06 Hajózási technikus 2.1/0665-06 Közlek. üzem ell.

Közlekedés szakmacsoportos alapozás összesen:

185(5)

314,5 (8,5)

(8,5)

272(8,5)

(8,5)

Szakiskolai: A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

28

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar – Kommunikáció*(Elektronikus) Idegen nyelv*(német) Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

3 óra

1 óra

1,5 óra

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

29

Matróz-gépkezelő szakképesítés tantárgyai és heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkavédelmi alapismeretek

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

0,5

0,5

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv*(angol)

2

2

10468-12 Hajófelszerelés és Fedélzeti művelettan alaptevékenységek Hajókarbantartási alapgyakorlatok**

0,5

0,5

1

Hajózástan 10469-12 Üzemeltetési és biztonsági feladatok

4

3

4,5

8

Hajóépítéstan Közlekedési földrajz

0,5

5 8

2

1

3

2

2

1

3

2

2

2

3

2

2

1

3

3

Hajózási Biztonságtechnika 2

30

10470-12

a vízi közlekedés alapvető Kishajó gyakorlati szabályai vezetése Csónak, motoros és vitorlás kishajó gyakorlati vezetése** 10471-12 Műszaki Gépházban ábrázolás alapjai végzett feladatok Gépelemek, Hajógép- és villamosságtan

1

1,5

2

7

8

2 0,5

2

3

3

8

1

1

4

4

Összes óra Összes óra * **

14,5 140 24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva az osztály három csoportra bontva (max. 12fő/csoport)

23

140

23

31,5

160

31,5

31

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok A 11–12. évfolyamon minden tanulónk számára kötelező heti két óra érettségire felkészítő foglalkozás felvétele. E két választható óra mellett a 11–12. évfolyamon további szabadon választható órák felvétele lehetséges. A kötelezően választható tantárgyak között a 11–12. évfolyamon meghirdetjük a francia vagy orosz nyelvet. A diákok és szüleik figyelmét írásban felhívjuk, hogy a követelmények teljesítése csak a kerettantervi óraszámok felett meghatározott óraszámok teljesítésével lehetséges. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés.  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók;  a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;  a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben  a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása  a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden tanár egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket készíteni, interaktív táblát kezelni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban.

32

Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A szakközépiskola és szakiskola évfolyamainak helyi feladatai A szakközépiskola és szakiskola évfolyamain folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg.       

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a művészetek tantárgy eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 2016/17-es tanévben érettségiző tanulók számára az érettségi bizonyítvány kiadásának biztosításához 50 óra közösségi szolgálatot szervez meg az iskola.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 33

óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. 2.7 Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Megvalósítása az Utazás és turizmus tantárgy keretében történik. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:  Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.  A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: – ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, – tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, – tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, – kedvezményes ebéd biztosítása, – javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.  Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele.  A tanulók jogainak fokozott védelme.  Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).  Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.  Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.  A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

34

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Írásbeli feladatok értékelése Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: -

írásbeli felelet több óra anyagát átfogó dolgozat átfogóbb tudásról számot adó, a helyi tantervekben meghatározott témaköröket lezáró dolgozat (továbbiakban: témazáró dolgozat)

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai: Írásbeli felelet (röpdolgozat), dolgozat bármelyik tanórán, előzetes bejelentés nélkül az aktuális szóbeli felelés tananyagából íratható, időtartama ne haladja meg a 20 percet. Az írásbeli feleletet, dolgozatot a tanóra elején kell megíratni, óra közben fegyelmezés céljából a pedagógus nem élhet ilyen eszközzel. Az írásbeli számonkérés sajátos formája a témazáró dolgozat, ami egy lezárt téma ismereteit kéri számon, melyet a tantárgyi tanmenetekben rögzíteni kell. Mivel nagyobb anyagegység ismeretét feltételezi, ezért számát korlátozni kell. Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható. A tanulmányi kirándulást követő tanítási napon a szaktanárok nem iratnak dolgozatot. A témazáró dolgozatok időpontjait legalább két héttel korábban a megíratás időpontja előtt a tanulóknak be kell jelenteni. A szaktanárnak ezzel egyidejűleg a haladási naplóba be kell jegyezni az adott napra a megíratás tényét, így valamennyi, az osztályt tanító pedagógus is értesül róla, ennek megfelelően betartható a napi, illetve a heti korlátozás. Ezen korlátozások betartásával a tanulók felkészülési idejüket jobban be tudják osztani, és elkerüljük az aránytalanságokat, a túlterhelést. Ha a tanuló hiányzik a témazáró dolgozat megírásakor, akkor két héten belül köteles a szaktanár által kijelölt időpontban azt tanórán pótolni. Hosszabb időtartamú hiányzás esetén a szaktanár egyedi elbírálása alapján kerülhet sor a megírásra, esetleg annak elhagyására. A különböző írásbeli produktumokra szerzett érdemjegyet a pedagógus köteles a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba beírni. A szóbeli és írásbeli feleletek, dolgozatok, témazárók érdemjegyei a félévi és az év végi osztályzatok kialakításában egyforma súllyal szerepelnek. Az írásbeli munkákban a hiányosságokat, hibákat egyértelműen jelezni kell, pontozásos értékelés esetén az elért és elérhető pontszámokat egyaránt fel kell tüntetni. A pedagógiai programban lefektetett százalékos rendszer érdemjegyre átváltását minden tanár betartja. Ettől eltérni csak az adott tantárgyi munkaközösség egyetértése alapján lehet. A kapott érdemjegyet minden esetben közölni kell a tanulóval, és lehetővé kell tenni számára a dolgozatba, témazáróba való betekintést. A betekintés jogát a tanulótól nem lehet megtagadni! Az írásbeli feleletek kioszthatók, a tanulók által hazavihetők. Az írásbeli dolgozatokat, a témazáró dolgozatokat a tanév végéig köteles a pedagógus megőrizni (irattárban legalább egy évig).

35

A szülők kérésére lehetővé kell tenni e dolgozatok megismerését fogadó órákon, ill. szülői értekezleteken. A pedagógus szabadon dönt arról, hogy formatív, illetve diagnosztikus értékelés céljából írate felmérő dolgozatot. Ezekre szerepüknél fogva nem célszerű érdemjegyet adni, mivel a fejlesztés, formálás a cél, értékelő megjegyzéseink, véleményeink ezekben az esetekben a tanulók tudásának, készségeinek és képességeinek meglétére és hiányosságaira hívják fel a figyelmet. Ilyen jellegű írásbeli munka megíratása esetén a tanulókat tájékoztatjuk a felmérő céljáról, szerepéről. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál: 91-100 % 76-90 % 51-75 % 34-50 % 0- 33 %

5 4 3 2 1

( jeles ) ( jó ) ( közepes ) ( elégséges ) ( elégtelen )

Megjegyzés: Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján lehet eltérni. Tesztfeladatoknál a követelmények szigoríthatók. Szóbeli értékelés Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél:  5 (jeles):

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,  4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,  3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló,  2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,  1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként ill. tantárgyanként egységesíteni. Az érdemjegyekről a tanulót, és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az egész számjegyű osztályzatokat a szaktanár a haladási naplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe kék tintával beírja. A szülői tájékoztatás folyamatosan az ellenőrző könyv segítségével történik. Az iskola törzskara az éves munkatervben rögzített időpontban, félévenként egy-egy össz tanári fogadó délutánt és egy-egy olyan szülői értekezletet szervez. A pedagógusok személyenkénti heti fogadó óráinak időpontját a tanév kezdetekor a tanulók és a szülők tudomására kell hozni az ellenőrző könyvben.

36

A félévi és az év végi osztályzatot a haladási naplóba beírt érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Egyes tantárgyak jellegéből következik, hogy a tananyag elsajátítása csak írásbeli házi feladatokkal együtt lehetséges, míg másoké otthoni szóbeli felkészüléssel vagy mindkettővel. Az otthoni feladatok szükségességét indokolhatja az is, hogy a tanítási órán a tananyag egésze nem dolgozható fel terjedelmi okok miatt. A középiskolai korosztály alkalmas arra, hogy a tanórán kívül is képes legyen a tananyag önálló feldolgozására. Az otthoni írásbeli és szóbeli készülés megerősíti az órán tanultakat, fejleszti a készségeket, alakítja az önálló tanulás képességét. Ugyanakkor az otthon elvégzendő feladatok mennyiségének megállapításánál feltétlenül figyelembe kell venni az adott évfolyam, korosztály terhelhetőségét. Tanulóink egészséges fejlődéséhez szükséges a helyes napirend, időbeosztás kialakítása, a kellő mértékű szabadidő, pihenési idő biztosítása. A középiskolások napi 6-7 órát töltenek tanórai foglalkozással, ezen felül napi 3-3,5 óra otthoni tanulás az a határ, amely mellett még juthat idő testedzésre, szórakozásra, kikapcsolódásra. Tantestületünknek törekednie kell arra, hogy helyesen és optimálisan határozzuk meg az otthoni felkészülésre szánt tananyag mennyiségét, jól mérjük fel az arra fordítandó – átlagos képességekhez mért – időtartamot. A tanulók számára egyértelművé tesszük, hogy az otthonra feladott tananyag megtanulásra szánt (kötelező), vagy gyakorlásra (nem kötelező) van kijelölve. A megtanulásra szánt, azaz mindenki számára egyaránt kötelező írásbeli házi feladatot a tanár bármikor ellenőrizheti (nemcsak az elkészítés tényét, hanem a tartalmat, minőséget is), a szóbeli feladatot számon kérheti, és arra érdemjegyet ad. A gyakorlásra szánt feladatot viszont a tanuló belátása szerint végzi el, ezt a tanár csak a tanuló kérésére ellenőrzi, érdemjegyet nem ad rá. A szóbeli és írásbeli házi feladatokat úgy kell kijelölni, hogy a másnapra való felkészülés 33,5 óránál ne legyen több. Egyértelművé kell tenni a tanulók számára, hogy tankönyvi anyagot és a tanórai vázlatot milyen esetekben szükséges kiegészíteni egyéb forrásból (szakirodalom, lexikon, könyvtárazás, Internet), és azt, hogy ennek teljesítése befolyásolja az írásbeli feladatra, szóbeli feleletre adott érdemjegyet. Ugyancsak világossá kell tenni a tanulók számára, hogy ezek az összefoglaló dolgozatokban és témazárókban is számonkérésre kerülnek-e. A házi feladat elvégzésének ellenőrzése nemcsak az elkészítés tényére terjed ki, hanem annak tartalmára is. Amennyiben a pedagógus érdemjeggyel minősíti, az a félévi és év végi osztályzatban a többi számonkéréssel egyenértékűnek számít. A mindenki számára kötelező írásbeli feladat el nem készítése esetén elégtelent kap a tanuló. Önálló kiselőadásra felkészülést, írásbeli házi dolgozat készítését a tananyag és a tantárgy sajátosságainak figyelembe vételével javasol a szaktanár. Az értékelés az előadás után szóban, írásbeli munka esetén írásban tett megjegyzéssel a tanár által megjelölt pozitívumok, hibák, hiányosságok megjelölésével történik. A kiselőadásra, írásbeli munkára a pedagógus érdemjegyet ad annak minőségétől függően. 37

Az őszi, tavaszi és téli szünetet megelőző utolsó tanórán, az osztálykirándulást megelőző utolsó tanórán nem adunk fel sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot kötelező jelleggel. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az érettségi tantárgyakat: azaz a magyar nyelv és irodalmat, matematikát, történelmet, idegen nyelvet, szakmai gyakorlatot, informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,  a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:       

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan kifáradásig. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák. 38

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  stressz kezelés,  önismeret, önbecsülés megerősítése,  célok megfogalmazása és kivitelezése,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás, döntéshozás,  kortárscsoport nyomásának kezelése,  segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,  elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Az iskola környezeti nevelési elvei A társadalom jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlődés természeti örökségünk megőrzésével, természeti erőforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelő környezeti minőség elérésével szerves egységben valósul meg. Korunk társadalmának egyik meghatározó kihívása, hogyan lehet az élet- és a környezetminőség javítását, a környezeti értékek megőrzését, a természeti erőforrások fenntartható használatát a gazdasági fejlődéssel összeegyeztetni. A környezet megóvása érdekében tett intézkedések és azok hatékonysága még nem éri el a szükséges szintet. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) következő nemzedékeink számára történő megőrzése, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása a legfontosabb célkitűzések közé tartozik.

39

A környezettudatos viselkedés elterjedésének legfőbb akadályai: az ismerethiány,  a pozitív minta hiánya,  a környezeti szempontból helytelen viselkedés társadalmi elítélésének hiánya,  a közösségek együttműködésének gyengesége. 

A tanulók környezetvédelemről, annak helyzetéről, a környezeti haszon és kockázat felismeréséről alkotott képét a személyes tapasztalás, a személyes kapcsolatrendszerben (pld. családban, oktatásban, közszolgáltatásban, ismerősöktől) szerzett információk, és a tömegkommunikáció határozza meg. Ebben a folyamatban az oktatási intézményeknek kiemelt szerep jut. Éppen ezért a közoktatás minden szintjén, az iskolai élet minden színterén elengedhetetlenül fontos, hogy a nevelés-oktatás folyamatába beépüljenek a környezeti neveléssel összefüggő feladatok. Iskolánk környezeti nevelési programja az alábbi célok, feladatok megvalósítását tűzi ki:              

a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódra fejlesztés a tanulókban alakuljon ki felelős elkötelezettség vállalása egyéni vagy közös tettekben a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerése és elemi szintű értékelése a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten a tanulók konkrét példákon (hazai, helyi) keresztül ismerjék fel a társadalmigazdasági modernizáció pozitív és negatív, egyénre gyakorolt hatásait a környezeti következmények tükrében a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába a tanulók életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés, annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben, az iskolai élet során

A kitűzött célok teljesítésében kiemelten fontosnak tartjuk az alábbi elvek érvényesülését:  közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás  egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása: az együttes siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti

40

 a környezeti nevelést át kel hassa a komplexitás (tantárgyakon átívelő, sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak; az ismeretek rendszerezése, összekapcsolása; a módszerek sokféleségének alkalmazása)  az iskola helyi sajátosságainak figyelembe vétele Környezeti nevelési programunk legfontosabb feladatai Az iskola épületének földrajzi elhelyezkedése Budapest viszonylatában jónak mondható: közlekedési szempontból jól megközelíthető, mégis csendes, zajártalmaktól mentes a környék. Az épülethez udvar is tartozik, nem túl nagy zöldterülettel. A helyi sajátosságok figyelembe vételével az előzőekben megfogalmazott célok megvalósításához az alábbi feladatokat kell teljesíteni. Az intézmény tárgyi környezetének fejlesztése: a tantermek, közösségi helyiségek berendezését folyamatosan javítjuk, lehetőség szerint cseréljük  a folyósokat barátságosabbá kell tenni, több zöld növény, tanulók által készített plakátok elhelyezésével  törekedni kell az udvar zöldterületének megtartására, és esztétikusabbá tételére a tanulók bevonásával 

Az iskola működésének környezetbaráttá alakítása: felhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerése, tárolása), jelenleg lehetőség van a használt elemek elkülönített gyűjtésére  a büfé, menza környezetére odafigyelünk, évente kifestjük, szükség esetén felújítást végzünk 

Anyag- és energiatakarékosságra nevelés: az iskola villamos hálózatának rekonstrukciója a fenntartó segítségével megtörtént a tantermek kivételével törekszünk az energiatakarékos izzók elhelyezésére a mosdóhelyiségekben fokozatosan lecseréljük a régi szerelvényeket automata vízcsapokra  minden pedagógus, alkalmazott, tanuló közös felelőssége a tanítási, foglalkozási idő, rendezvények befejezését követően a világítótestek lekapcsolása   

Kapcsolódás környezetvédelmi és egészségügyi programokhoz: 

tanulóink eddig is szép számban vettek részt a különböző kerületi, fővárosi környezetvédelmi akciókban (rajzpályázatok, Föld napja)

az évente megrendezésre kerülő Iskolanapon a témához illő külső előadókat hívunk, házi versenyeket, vetélkedőket rendezünk  újfajta feldolgozási módokra kell a tanulókat ösztönözni: poszterek készítése és bemutatása, iskolarádió felhasználása híradásra, szórólapok készítése, fotópályázat, kiállítás rendezése környezetvédelmi témák feldolgozására



41

A tantervi tartalmak kiegészítése a környezetre vonatkozó helyi tananyaggal: 



 

 



A

a biológia, kémia, földrajt, szakmai órák tananyagait felül kell vizsgálni, az előzőekben megfogalmazott célok elérése érdekében megfelelő témákkal, módszerekkel ki kell egészíteni szükség szerint, figyelembe véve a komplexitás elvét: az érintett tantárgyak pedagógusai egyeztessenek az egyes tananyagtartalmak, módszerek meghatározásában az osztályfőnöki órákon a témát úgy kell megválasztani, hogy az a tanulók aktuális problémáinak megfogalmazásában, véleményük, nézeteik álláspontjuk kifejtésében segítsen (ez hozzájárul az érdek- és értékütközések kezelésének fejlesztéséhez is) iskolai, lakóhelyi környezetünk állapota ehhez számtalan feltevést kínálhat, sőt együttes cselekvésre is ösztönöz az iskolahajó a környezetvédelmi feltételeknek, az Európai Uniós követelményeknek is megfelelő tananyag elsajátítását biztosítja, illetve lehetőséget teremt a hajózás környezetterhelő hatásainak és védekezési lehetőségeinek bemutatására a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe be kell építeni a környezeti nevelés speciális eszközigényét a környezetvédelmi tananyag feldolgozásához ösztönözzük a diákokat a jelen vagy a múltban történt környezeti katasztrófák felkutatására (könyvtár, Internet, újságcikkek) és azok elemzésére kiselőadás, házi dolgozat készítésével a tanórákon lehetőséget kell biztosítani a napilapokból származó környezetvédelmi cikkek, a rádió- és televíziós hírek feldolgozására és értékelésére.

hagyományos tanórai foglalkozásoktól tanulásszervezési módok kialakítása:

eltérő,

környezethez

illeszkedő

 iskolánkban hagyomány a „Múzeumnap”, melynek keretében az osztályok szervezetten látogatják a nemzeti értékeinket bemutató kiállításokat, programokat  hajózási társaságok, üzemek látogatását biztosítjuk a szakmai oktatás keretében a helyes és a helytelen környezetvédelmi technológiák megismerésére A szabadidős tevékenység keretében nyújtott lehetőségeink: az iskolai sportkörök közül a túra szakosztály szinte heti rendszerességgel szervez természetjárást a természetet szerető diákok részére, mely hatékony eszköze a természet komplex megismerésének, a környezeti problémák feltárásának  minden nyáron gólyatábort, vitorlástábort szervezünk érdeklődő diákjaink részére  a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai, kémiai vizsgálatok, levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket 

42

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei Példás (5) Fegyelmi és fegyelmező büntetése nincs. Általános emberi magatartása példamutató. Aktív és kezdeményező az osztály- és iskolaközösség feladatainak teljesítésében. Jó (4) Legszigorúbb fegyelmező büntetése osztályfőnöki intő lehet. Fegyelmi büntetése nincs. Megbízással kiveszi részét a közösség munkájából. Változó (3) Fegyelmi büntetése nincs. Rossz (2) Van fegyelmi büntetése. Közömbös a közösséggel szemben. Megjegyzés: A fegyelmező intézkedéseket a dicséretek kompenzálhatják. A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás (5) A tanterv követelményeinek következetesen , egyenletes szorgalommal eleget tesz, és egyes tantárgyakból kiemelkedő teljesítményt is elér( gyűjtőmunka, pályázat , plusz feladatot is végez, stb.) Jó (4) A tantervi követelményeknek egyenletes szorgalommal eleget tesz. A kitűzött feladatokat határidőre teljesíti, mindig van iskolai felszerelése. Változó (3) Az egyes tantárgyakban szerzett érdemjegyei is erősen ingadoznak. Felkészülésére nem lehet biztosan számítani, alkalomszerűen készül az órákra. Kivételes esetben egy elégtelen osztályzat megengedhető. Hanyag (2) Egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzata. Kötelességeit rendszeresen elmulasztja, tanulmányi eredménye messze elmarad a tőle elvárható színvonaltól. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskolai házirendben megfogalmazottak betartása és betartatása. Budapest, 2013. március hó 26. Jóváhagyta:

Somogyi István igazgató 43