MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE! Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) TERVEZET MAHOP 5.1. VERZIÓ AZ EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAP (ETHA) FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSÁRA

TERVEZET, NEM VÉGLEGES TARTALOM! 2015. május 13.

Tartalom I. Rész: Bevezetés ...................................................................................................................... 5 1.

A jogszabályi háttér ......................................................................................................... 5 1.1.

KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK ........................................................................... 5

1.2.

NEMZETI JOGSZABÁLYOK ............................................................................... 6

2.

Általános alapelvek ......................................................................................................... 8

3.

Stratégiai programkészítés .............................................................................................. 8

4.

A MAHOP-ban használt rövidítések............................................................................. 10

II. Rész: A MAHOP részletes kifejtése .................................................................................... 13 1.

2.

3.

A MAHOP előkészítése és a partnerek bevonása ......................................................... 13 1.1.

A MAHOP ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A PARTNEREK BEVONÁSA ....................... 13

1.2.

AZ EX-ANTE VIZSGÁLAT................................................................................. 18

A SWOT elemzés és az igények meghatározása........................................................... 20 2.1.

A SWOT ELEMZÉS ÉS AZ IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSA .......................... 20

2.2.

A KIINDULÓ ÁLLAPOTOT RÖGZÍTŐ KONTEXTUS-INDIKÁTOROK ....... 29

A stratégia leírása .......................................................................................................... 32 3.1.

A MAHOP STRATÉGIA BEMUTATÁSA .......................................................... 32

3.2. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEK ÉS EREDMÉNYINDIKÁTOROK (KSKRENDELET 27(4) CIKKE ÉS ETHA-RENDELET 18(1)(B)I) CIKKE) ........................ 43

4.

3.3.

RELEVÁNS INTÉZKEDÉSEK ÉS OUTPUT INDIKÁTOROK......................... 48

3.4.

PROGRAM KOMPLEMENTARITÁSA MÁS KSK ALAPOKKAL .................. 56

Konkrét ETHA intézkedésekre vonatkozó követelmények .......................................... 59 4.1. A NATURA 2000 TERÜLETEK SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETEINEK LEÍRÁSA ÉS A PROGRAM HOZZÁJÁRULÁSA A HALÁLLOMÁNY KÍMÉLETI TERÜLETEINEK ÖSSZEFÜGGŐ HÁLÓZATÁHOZ ................................................... 59 4.2. A KISÜZEMI PARTMENTI HALÁSZAT FEJLESZTÉSÉRE, VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ AKCIÓTERV LEÍRÁSA ........................................................................ 60 4.3. AZ KSK-RENDELET 67(1)(B)-(D) PONTJAI SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT KÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI MÓDSZER LEÍRÁSA (ETHA-RENDELET 18(2) CIKKE) .. 60 4.4. AZ ETHA-RENDELET 96. CIKKE SZERINTI TÖBBLETKÖLTSÉG VAGY BEVÉTELKIESÉS SZÁMÍTÁSI MÓDSZERÉNEK LEÍRÁSA (ETHA-RENDELET 18(2) CIKKE) .................................................................................................................... 60 4.5. A KOMPENZÁCIÓ SZÁMÍTÁSI MÓDSZERÉNEK LEÍRÁSA AZ ETHARENDELET 40(1), 53., 54., 55., 56(1)F) ÉS 67. CIKKEK SZERINTI INTÉZKEDÉSEK MINDEN VONATKOZÓ KRITÉRIUMÁVAL ÖSSZHANGBAN (ETHA-RENDELET 18(2) CIKKE) .................................................................................................................... 64

2

4.6. A HALÁSZATI TEVÉKENYSÉG ETHA-RENDELET 33. CIKKE SZERINTI VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓAN A LEÍRÁSNAK TARTALMAZNIA KELL A HALÁSZATI KAPACITÁSNAK A KHPRENDELET 22. CIKKE SZERINTI CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ CÉLOKAT ÉS INTÉZKEDÉSEKET. SZINTÉN TARTALMAZNIA KELL A 33. ÉS 34. CIKKEK ALAPJÁN KIFIZETENDŐ DÍJ SZÁMÍTÁSI MÓDJÁNAK LEÍRÁSÁT (ETHARENDELET 18(1)(B)II) CIKKE) ..................................................................................... 65 4.7. KÖLCSÖNÖS KOCKÁZATKEZELÉSI ALAPOK A KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK ÉS KÖRNYEZETI BALESETEK KOCKÁZATÁNAK KEZELÉSÉRE (ETHA-RENDELET 35. CIKKE) ........................................................... 65 4.8. A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS FELHASZNÁLÁSÁNAK LEÍRÁSA (ETHA-RENDELET 78. CIKKE) ..................................................................................... 65 5.

Konkrét információ az integrált területfejlesztésről ...................................................... 66 5.1.

INFORMÁCIÓ A CLLD MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL ............................................ 66

5.2. INFORMÁCIÓ AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSOKRÓL (ITB) (KSK-RENDELET 36(2)CIKKE) ..................................................................................... 66 6.

Ex-ante feltételek teljesülése ......................................................................................... 67 6.1. ALKALMAZANDÓ EX-ANTE FELTÉTELEK AZONOSÍTÁSA ÉS TELJESÜLÉSÜK ÉRTÉKELÉSE .................................................................................... 67 6.2. AZ ELVÉGZENDŐ INTÉZKEDÉSEKNEK, A FELELŐS SZERVEKNEK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS IDŐTERVÉNEK BEMUTATÁSA (KSK-RENDELET 19(2) CIKK) . ................................................................................................................................ 93

7.

Az eredményességmérési keret leírása ........................................................................ 110 7.1.

TÁBLÁZAT: EREDMÉNYESSÉGMÉRÉSI KERET ....................................... 110

7.2. TÁBLÁZAT: AZ EGYES OUTPUT-INDIKÁTOROK EREDMÉNYESSÉGMÉRÉSI KERETBE VALÓ FELVÉTELÉNEK INDOKLÁSA* 111 8.

Pénzügyi terv ............................................................................................................... 114 8.1.

TELJES ETHA HOZZÁJÁRULÁS ÉVES TERVEZÉSI BONTÁSBAN (EURO) . .............................................................................................................................. 114

8.2. ETHA HOZZÁJÁRULÁS, TÁRSFINANSZÍROZÁSI INTENZITÁS UNIÓS PRIORITÁSOK SZERINT, TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS EGYÉB TÁMOGATÁSOK (EURÓBAN) ................................................................................... 119 8.3. ETHA HOZZÁJÁRULÁS AZ ESB ALAPOK TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEIHEZ (KSK-RENDELET 90. CIKKE)................................................. 122 9.

Horizontális alapelvek ................................................................................................. 123 9.1. A KSK-RENDELET 5., 7. ÉS 8. CIKKÉBEN LEFEKTETETT ALAPELVEK FIGYELEMBEVÉTELE ÉRDEKÉBEN TETT LÉPÉSEK LEÍRÁSA (KSK-RENDELET 27(5)CIKKE) ................................................................................................................... 123 9.2. A KLÍMAVÁLTOZÁSSALKAPCSOLATOS CÉLOKRA FELHASZNÁLANDÓ TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK BECSLÉSE (KSK-RENDELET 27(6) CIKKE) ............ 125

10. Értékelési terv .............................................................................................................. 127 11. Program-végrehajtási rendelkezések ........................................................................... 130 11.1. A HATÓSÁGOK ÉS KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIJELÖLÉSE ...... 130 3

11.2. MONITORING ÉS A MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMAT ÖSSZEFOGLALÁSA ... .............................................................................................................................. 139 11.3. A MONITORING BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS ÖSSZETÉTELE .................... 140 11.4. A MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT INFORMÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA AZ ETHA-RENDELET 119. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN (ETHA-RENDELET 18(1)(M)(IV) CIKKE) .............. 142 12. Információ az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer működtetéséért felelős szervekről ............................................................................................................................ 142 13. Adatgyűjtés .................................................................................................................. 143 13.1. A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA TERVEZETT ADATGYŰJTÉSI TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA ...................................................... 143 13.2. AZ ADATOK TÁROLÁSÁNAK, KEZELÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSNAK LEÍRÁSA ........................................................................................................................ 149 13.3. AZ ADATGYŰJTÉS MEGBÍZHATÓ PÉNZÜGYI ÉS ADMINISZTRATÍV KEZELÉSÉNEK ELÉRÉSE ........................................................................................... 151 14. Pénzügyi eszközök ...................................................................................................... 151 14.1. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TERVEZETT ALKALMAZÁSÁNAK LEÍRÁSA .. 151 14.2. VÁLOGATÁS AZ ETHA ÁLTAL TÁMOGATHATÓ VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK KÖZÜL ............................................................................................. 152 14.3. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRE ELŐIRÁNYZOTT ÖSSZEGEK ......................... 152

4

I. Rész: Bevezetés Magyarország 2014–2020-as ETHA felhasználásának operatív programja az Európai Bizottság „Draft template and guidelines on the content of the EMFF operational programme 2014–2020 Final Version” dokumentumának megfelelően készült. Jelen dokumentum alapja a Közös Halászati Politikáról (KHP) szóló rendelkezések, az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Parlament (a továbbiakban: Parlament) és az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) számára megfogalmazott, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) vonatkozó szabályozást célzó indítványa alapján született általános megközelítés – ETHA rendelet –, valamint, ahol az releváns, a Bizottság és a Parlament között létrejött megállapodás a Közös Stratégiai Keretről. Az operatív program tartalmát és formáját meghatározó sablon rögzíti a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (a továbbiakban: MAHOP) Bizottsághoz történő hivatalos benyújtásának információtartalmát, kezelhető dokumentum formában jeleníti meg a MAHOPnak az EU Alapkezelő Rendszere (SFC) szerinti adattartalmát. A benyújtott program lényegében egy elektronikus adatszolgáltatás, egy adatbázis. Az ETHA Magyarországra megállapított pénzügyi előirányzata alapján kerültek a tervezett intézkedésekhez a forrásösszegek hozzárendelésre.

1.

A jogszabályi háttér 1.1.

KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

 A 2014-2020 európai uniós tervezési időszakra vonatkozóan, az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: ETHA rendelet),  A Közös Halászati Politika reformcsomag részét képző közösségi jogi aktusok, különösenaz Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i, a közös halászati politikáról, a 1954/2003/EK és a 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1380/2013/EU rendelet,  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU számú rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános 5

rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: KSK- rendelet) és az az alapján készült Közös Stratégiai Keret és Partnerségi Megállapodás rendelkezései.  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1379/2013/EU számú rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

1.2.

NEMZETI JOGSZABÁLYOK

 A 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről.  A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény.  A 38/2012. (III. 12.) Kormányrendelet a kormányzati stratégiai irányításról.  Az 1731/2013. (X. 11.) Kormányhatározat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről.  A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet.  A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Kormányhatározat.  A Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól és menetrendjéről szóló 1113/2013. (III. 8.) Kormányhatározat.  A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről szóló 1114/2013. (III. 8.) Kormányhatározat.  A 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Kormányhatározat.  A 2014–2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseiről szóló 1217/2013. (IV. 18.) Kormányhatározat.  A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról szóló 1322/2013. (VI. 12.) Kormányhatározat.  A 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források

6

felhasználásához kapcsolódó egyes feladat- és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól szóló 1814/2013. (XI. 14.) Kormányhatározat.  A közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos koncepcionális kérdésekről szóló 1085/2014. (II. 28.) Kormányhatározat.

7

egyes

2.

Általános alapelvek

Az Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája meghatározza az Európai Unió (a továbbiakban: EU) stratégiai szempontjait a következő programozási időszakra. Pontos célokat és az ezeknek megfelelő eszközöket állapít meg. Az elvárás szerint valamennyi uniós politikának, beleértve az Integrált Tengerpolitikát (ITP) és a Közös Halászati Politikát (KHP), hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. Az alapok – különösen a Kohéziós Politikához, a Közös Agrárpolitikához, valamint a Közös Halászati Politikához kapcsolódó alapok –, egy rendszerbe kerültek a „Közös Stratégiai Keret” (KSK) alatt, amely lefekteti az EU ezen alapok felhasználásával kapcsolatos stratégiai irányelveit a következő programkészítési periódusra. A Közös rendelkezésekről szóló rendelet (KSK-rendelet) az Európa 2020 stratégia célkitűzéseiből kiindulva 11 Tematikus Célkitűzést (TC) állít fel, amelyek megvalósításáhozaz Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Kohéziós Alap (KA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az ETHA – az Európai Strukturális és Befektetési Alapok („ESB-alapok”) – az adott tématerületek keretein belül járulnak hozzá. A KSK stratégiai iránymutatásait követve és a megfelelő Nemzeti Reformprogramokkal összhangban – amelyeket a tagállamok az Európa 2020 stratégia végrehajtása érdekében alkottak meg – a tagállamok a Partnerségi Megállapodások (PM) keretében az összes ESB alapra kiterjedő nemzeti stratégiákat alakítanak ki, amelyeket a Bizottsággal kell megtárgyalni és elfogadtatni. Összefoglalva, a PM-oknak kell meghatározniuk, hogy a KSK-rendelet mely releváns TC-jét fogják alkalmazni az egyes tagállamokban az ESB-alapokon keresztül, valamint hogyan működnek együtt az alapok az európai célok elérése érdekében. A közösségi stratégiai iránymutatásokat felváltó közös kereteket megállapító KSK-hoz hasonlóan a PM felváltja az egyes alapok számára a 2007–2013 közötti időszakra külön-külön kidolgozott elkülönült nemzeti stratégiai keretdokumentumokat – az EHA esetében a Nemzeti Stratégiai Terveket. A PM-ben lefektetett nemzeti stratégiák nemzeti programokon keresztül kerülnek végrehajtásra. Az ESB-alapok közötti koordináció fejlesztése és végrehajtási szabályaik összehangolása érdekében a Bizottság a KSK-rendelet keretében közös szabályokat határozott meg ezen alapokra vonatkozóan. Ezt a rendeletet alap-specifikus rendelkezések egészítik ki, amelyek részletes intézkedéseket állapítanak meg az egyes alapokra nézve a vonatkozó politikák egyedi jellemzőivel és végrehajtási mechanizmusaival összhangban.

3.

Stratégiai programkészítés

Mint a 2007–2013 közötti programozási időszakban, az uniós és nemzeti stratégiákon belül kialakított stratégiai irányvonalakat a tagállamokban a különböző politikákat lefedő programokon alapulva hajtják végre.

8

Az ETHA programok esetében, a Bizottság javaslata általános megközelítésként folytonossági logikát követ a 2007–2013 közötti programozási időszakkal. Ennek megfelelően a tagállamoknak a programok által lefedett földrajzi területek igényeit felmérő alapos elemzésre épülő, átfogó stratégiát kell létrehozniuk úgy a halászati és akvakultúra szektor, mint a halgazdálkodási vízterületek fenntarthatófejlesztése érdekében. Az ilyen stratégiákat az ETHA intézkedéseken és más végrehajtási mechanizmusokon és pénzügyi eszközökön keresztül hajtják végre. Az új stratégiai keretből adódóan új elemeket kell beépíteni az operatív programokba:  A KHP és az ITP legtöbb pénzügyi intézkedése, a Fenntartható Halászati Megállapodásokat (FHM) és a Regionális Halászati IrányítóSzervezetekhez (RFMO) való kötelező hozzájárulást kivéve, egy alapba kerül – az ETHA-ba;  6 uniós prioritás adja az ETHA politikai kereteit, ami tovább bontható egyedi célkitűzésekre és intézkedésekre, ennek az összefüggésrendszernek szerepelni kell az operatív programban;  Nagyobb teljesítményorientáció az ETHA számára (minden más ESB-alaphoz hasonlóan), az ex-ante feltételek és egy teljesítményellenőrzési rendszer alapján;  Az uniós politikahárom magas prioritású (az innovációhoz, a környezet megóvásához, az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez és a hozzájuk történő alkalmazkodáshoz kapcsolódó) átfogó célkitűzésének meghatározását az ETHA programokon keresztül horizontálisan kell folytatni;  Megnövelt rugalmasságra van szükség az ETHA intézkedések használatát illetően az operatív programokon belül. Ezek az intézkedések többé nem kapcsolódnak szigorúan “prioritási tengelyekhez”, hanem rugalmasan tervezhetőek több uniós prioritáshoz kapcsolódóan az adott prioritásokhoz várható hozzájárulásuk alapján. Ezek alapján kerül kialakításra a beavatkozási logika;  Az operatív programok fokozottabb eredményorientáltsága az uniós prioritások szerinti konkrét célkitűzések és intézkedések szintjén történő pontos célok meghatározásán keresztül a programok számára, valamint e célok ésszerűsített közös monitoring és értékelési rendszeren alapuló jelentésén keresztül a teljes programozási időszak alatt. Az ESB-alapokkal kapcsolatos programkészítés általános, közös rendelkezéseit a KSKrendelet második része tartalmazza, míg az ETHA operatív programjainak specifikus szabályait az ETHA rendelet állapítja meg. Az ETHA az ITP és a KHP végrehajtásának egyik fő eszköze lesz a 2014–2020-as időszakban, együttműködve más programkészítési politikákkal a KSK keretein belül.

9

4.

A MAHOP-ban használt rövidítések

AfO AVPHÁT AH AKI AVOP Bizottság BT CLLD EATiP EFOP EGT EHA EMVA EP ERFA ESB-alapok ESZA ETHA EU EUTAF FEAP FHM FK FM FTE FVM GDP GINOP HACs HAHOPIHO HAKI HAO HALTERMOSZ HASKOBI HHgF HKP HMCs

Akvakultúra-fejlesztési Osztály Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Audit Hatóság Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Európai Bizottság Beavatkozási Terület Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Európai Gazdasági Térség Európai Halászati Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Parlament Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Strukturális és Befektetési Alapok Európai Szociális Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap Európai Unió Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége Fenntartható Halászati Megállapodás Fehér Könyv Földművelésügyi Minisztérium Teljes munkaidő egyenérték Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Bruttó hazai termék Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Helyi Akciócsoport Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Halászati és Öntözési Kutató Intézet Halászati Alapok Osztály Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa Halászati Stratégia Koordináló Bizottság Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Halastavi Környezetgazdálkodási Program Halgazdálkodási Munkacsoport

10

HOP HOPE HTMGB HTT IgH IHF IH IKOP ITP KA Kbt. KEHOP K+F KFF KFI KHP kkv KSH KSK MAHAL MAHOP MASZ MB MNB MOHOSZ MSFD MVH NAS NÉBIH NFK NFÜ NGO NHST OHA OIB OMÉK OP Parlament PM REL RFMO SFC

Halászati Operatív Program Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság Halászati Tudományos Tanács Igazoló Hatóság Irányító Hatósági Főosztály Irányító Hatóság Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Integrált Tengerpolitika Kohéziós Alap Közbeszerzési törvény Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program Kutatás-fejlesztés Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály Kutatás, fejlesztés és innováció Közös Halászati Politika mikro-, kis- és középvállalkozások Központi Statisztikai Hivatal Közös Stratégiai Keret Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Magyar Akvakultúra Szövetség Monitoring Bizottság Magyar Nemzeti Bank Magyar Országos Horgász Szövetség Tengerstratégiai Keretirányelv Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Akvakultúra Stratégia Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nem kormányzati szervezet Nemzeti Halászati Stratégiai Terv Országos Halászati Adattár Operatív Irányító Bizottság Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár Operatív Program Európai Parlament Partnerségi Megállapodás Rövid Ellátási Lánc Regionális Halászati IrányítóSzervezet Az Európai Unió Alapkezelő Rendszere

11

SKV Tanács TÁMOP TC TS TVI Unió VM VP

Stratégiai Környezetvizsgálat Európai Unió Tanácsa Társadalmi Megújulás Operatív Program Tematikus Célkitűzés Technikai Segítségnyújtás Támogatásokat Vizsgáló Iroda Európai Unió Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Program

12

II. Rész: A MAHOP részletes kifejtése 1.

A MAHOP előkészítése és a partnerek bevonása 1.1.

A MAHOP ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A PARTNEREK BEVONÁSA

Helyzetelemzés A halgazdálkodási stratégia intézményi szintű koordinációja komoly múltra tekinthet vissza. 2005. december 2-án a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a Földművelésügyi Minisztérium (FM) jogelődjeként, mint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatósága (IH) megbízta a Halászati és Öntözési Kutatóintézetet (HAKI) a 2007-2013-as tervezési időszak Nemzeti Halászati Stratégiai Tervének (NHST) és a Halászati Operatív Program (HOP) munkaanyagának, valamint a társadalmi viták alapján elkészített végleges anyagának az elkészítésével. A HAKI a munka kezdetektől történő társadalmasításának jegyében összehívta a szakértőket egy „indító megbeszélésre” és a dokumentumok folyamatban lévő egyeztetésére. A szakértők szűk programalkotó csoportjából megalakult a Halászati (később Halgazdálkodásira módosult) Stratégia Koordináló Bizottság – röviden a HASKOBI. A tagjai és az FM programozói együttesen készítették el a kiinduló munkaanyagokat, figyelemmel kísérték az egyeztetés folyamatát és az elfogadott módosításokat a dokumentumokba beillesztették. A két „történelmi” dokumentumot a Bizottság elfogadta. A hosszútávú halgazdálkodási stratégia részeként a 2014–2023-as időszakra vonatkozó stratégia és programalkotás 2012-ben kezdődött a halgazdálkodás helyzetértékelő dokumentumának elkészítésével, szakmai egyeztetésével, majd elfogadásával. Mind a stratégia, mind az operatív program kidolgozásának segítésére kibővített tagsággal felállításra és reaktiválásra került a zömmel szakértőkből álló és az előző 2007-2013-as programozási időszakra kidolgozott Halászati Operatív Programban (HOP) nagy szerepet játszott HASKOBI, amelynek közreműködésével a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) megalkotta az ágazati Helyzetelemzést. Itt kell megemlíteni, hogy a HASKOBI tagjai a MAHOP partnerei is, azaz halgazdálkodással foglalkozó egyetemek, kutatóintézetek, továbbá szakmai szervezetek küldöttei, illetve az FM halgazdálkodással foglalkozó munkatársai és más szakértők. A HASKOBI fórumot biztosít szakmai egyeztetésekre, már a programtervezés kezdetétől. A kidolgozott Helyzetértékelés tanulmány részei a következők voltak:  A teljes halgazdálkodási ágazat leírása és a 2011-es adatok alapján történő értékelése.  A 2007-2013-as időszakra készített Nemzeti Halászati Stratégiai Terv Problémafa rendszerének aktualizált elemzése és a 2014-2020-as időszakra az új problémafa rendszer megalkotása.  A teljes halgazdálkodási ágazat leírása alapján a részletezett SWOT elemzések, és a halgazdálkodás általános összefoglaló SWOT elemzésének elkészítése.

13

A HASKOBI szakmai kompetenciájának szemléltetésére felsoroljuk a tagjait: A HASKOBI elnöke az FM szakfőosztályának vezetője. Tagjai: • Ex-ante értékelő, • Halászati Kutatóintézet, • Agrárgazdasági Kutatóintézet, • FM Természetmegőrzési Főosztálya, • FM halgazdálkodási szakfőosztálya, • Magyar Akvakultúra Szövetség, • Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége, • Halászati Tudományos Tanács, • Debreceni Egyetem, • Szent István Egyetem, A HASKOBI értelmezhető úgy is, mint a MAHOP és a NAS kidolgozásának legfelső szakmai egyeztető szervezete, amely magában hordozza a társadalmi és NGO szervezetek elsőkörös véleményezési potenciálját. A HASKOBI a Helyzetelemzés kidolgozásában való részvétel után ismét készültségi állapotba került, a kormányzati szervezeti átalakulások után tagságának átszervezésére még nem került sor. Fehér Könyv A Helyzetelemzés alapján a nemzeti szintű stratégiák rendszerébe a kormányzati stratégia irányításáról szóló 38/2012. (III.12.) Kormányrendelet szellemében elkészült a „Fehér Könyv Magyarország Nemzeti Akvakultúra Stratégiájához” című tanulmány. Az átfogó tanulmány 2013-as kidolgozásával és egyeztetésével kezdődött a MAHOP kötelező ex-ante kondicionalitási feltételként szereplő mellékletét képező Nemzeti Akvakultúra Stratégia (NAS) megalkotása. A kidolgozás során figyelembe kellett venni a fehér könyvekre vonatkozó kritériumokat. Ennek megfelelően a Fehér Könyv (FK) egy szakpolitikai területről készített átfogó, más stratégiai tervdokumentum megalapozását szolgáló rövid- vagy középtávú stratégiai tervdokumentum, amely: • azonosítja az adott szakpolitikai területhez köthető legfontosabb, kormányzati lépéseket igénylő problémákat, • bemutatja az adott szakpolitikai területen elérendő rövid- vagy középtávú célkitűzéseket, és • a konkrét problémákkal kapcsolatban megoldási lehetőségeket vázol fel, beavatkozási módokra tesz javaslatot. A MAHOP Bizottság által történő elfogadása a legfontosabb feltétele annak, hogy a hosszú távú halgazdálkodási koncepciónk megvalósításának támogatási forrásait biztosítani tudjuk. A MAHOP és a NAS

14

A VM 2014-től FM néven a VP és a MAHOP megalkotására, társadalmi egyeztetésükre és a Bizottsággal való elfogadtatására a minisztert segítő grémiumot hozott létre – az Operatív Irányító Bizottságot (OIB). Az OIB egyik operatív programalkotó része a Halgazdálkodási Munkacsoport (HMCs), amelynek feladata a MAHOP szakmai előkészítése és egyeztetett vélemények alapján való véglegesítése volt. A Helyzetelemzés volt az egyeztetett szakmai kiinduló dokumentum, amely tartalmazza a SWOT elemzést és a problémaelemzést is. A „Fehér Könyv Magyarország Nemzeti Akvakultúra Stratégiájához” című tanulmánynak, amely része a 2014-2020-as programozási időszak tervezésének és alapjául szolgált a NAS-nak. A MAHOP és a NAS a meghatározó uniós jogszabályok késedelme miatt gyakorlatilag párhuzamosan készültek. A 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X. 11.) számú Kormányhatározat és a Miniszterelnökséget vezető miniszter Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása alapján a HOP IH feladatait teljes körűen a Miniszterelnökség gyakorolja. Az FM épületéből a HOP IH 2015. január 1-jével Kecskemétre költözött. A HOP és a MAHOP irányító hatósági feladatait a továbbiakban a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Irányító Hatósági Főosztálya és azon belül a Halászati Alapok Osztály látja el. Ugyanakkor a HOP megvalósítását operatíven irányító és megvalósító, és a MAHOP-ot menedzselő minisztériumi részleg, a Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály is átalakult az FM-ben. Önálló szervezet alakult Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály névvel. A továbbiakban a HOP és MAHOP kérdésekkel közreműködő szerepben a Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Akvakultúra-fejlesztési Osztálya foglalkozik. Ez a változás kihatással volt a további egyeztetési folyamatra. Az OIB egyik tematikus munkacsoportja a Halgazdálkodási Munkacsoport (HMCs) volt. A tematikus munkacsoportok feladata szakterületükre vonatkozóan, a programfejezetek alapját képező helyzetelemzések, helyzetértékelések és az erre épülő célrendszerek kialakítása, valamint feladatuk a vonatkozó programfejezetek kidolgozása volt. A munkacsoport az adott szakterületen tevékenykedő kormányzati- és tudományos szervezetekből, szakmai- és társadalmi érdekképviseleti szövetségekből, valamint szakértőkből létrehozott önálló munkaegység, amely szakmai segítséget nyújtott a programalkotási folyamathoz. A munkacsoport munkaszervezete 18 tagból, valamint 2 állandó meghívottból állt, de lehetőség volt az adott témához kapcsolódóan – állandó vagy eseti jelleggel – szakértők meghívására is. A munkacsoportok tagjait az OIB elnöke nevezte ki és mentette fel, az OIB ügyrendjében meghatározottak szerint. A tagok a munkacsoport ülésein csak személyesen működhettek közre, arra más személyt maguk helyett – elfoglaltság, vagy akadályoztatás esetén – eseti jelleggel sem delegálhattak. A HMCs, mint tematikus munkacsoport elsődleges feladata a MAHOP kidolgozása volt. A HMCs összetételéből következően értelmezhető úgy is, mint egy magas szintű közigazgatási-szakmai programalkotó és egyeztető fórum. Az előbbiekben említettek szerint az irányító hatósági feladatok Miniszterelnökséghez kerülése miatt az FM szakfőosztályának szerepe megváltozott. A Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály megszűnt, illetve átalakult. Az irányító 15

hatósági feladatok nélküli Akvakultúra-fejlesztési Osztály szerepét a földművelésügyi miniszter „A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó európai uniós társfinanszírozású Magyar Halgazdálkodási Operatív Program programalkotási és végrehajtási folyamatában való közreműködésről, valamint az ahhoz kapcsolódó irányítási rendről” szóló 5/B/2015. (III. 9.) utasítása szabályozza. A MAHOP megalkotása és végrehajtása a Nemzeti Akvakultúra Stratégiával összhangban, az adott időpontban hatályos ETHA rendelet alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Kormányrendelet 13. §-a alapján – a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatkörébe tartozik. A Földművelésügyi Minisztérium folyamatos közreműködést biztosít a Miniszterelnökség részére a vonatkozó rendeletek alapján elkészítésre kerülő MAHOP megalkotásában, végrehajtásában, monitoringjában, illetve ellenőrzésében a résztvevőkkel, valamint a Bizottság képviselőivel, továbbá a társminisztériumok képviselőivel a MAHOP – hatáskörükbe tartozó – szakmai tartalmának megalkotása, végrehajtása és ellenőrzése, illetve monitoringja során. A programalkotás és végrehajtás FM-en belüli legfőbb döntéshozó szerve a Miniszteri Értekezlet, amely dönt a MAHOP-pal kapcsolatos döntést igénylő kérdésekben. Az FM-ben a programalkotás és végrehajtás szakmai döntés-előkészítő szerve az Állami Földekért Felelős Államtitkárság, amely dönt a programalkotás szakmai kérdéseiben és döntést igénylő előterjesztéseket készít a Miniszteri Értekezlet számára, értékeli a programalkotás és végrehajtás folyamatának előrehaladását az FM más államtitkárságai felé, segítve az államtitkárságok külső és belső kommunikációját a MAHOP vonatkozásában. A 2014. évben lezajlott kormányzati szerkezetátalakítás óta az EU 2014–2020. időszakra vonatkozó pénzügyi forrásait a Miniszterelnökség kezeli. Ennek keretében a halgazdálkodásra fordítható uniós forrásokat kezelő HOP Irányító Hatóság vezetése is átkerült a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságára, Kecskemétre, amelynek célja az volt, hogy e források a többi uniós programmal összehangoltan, hatékonyabban és eredményesebben kerülhessenek felhasználásra. Ugyanakkor a halgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatok ellátását továbbra is a Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztálya látja el, amely a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó MAHOP előkészítése kapcsán szorosan együttműködik a Miniszterelnökséggel. EGYEZTETÉSEK 2012. január 26–27. 2012. március 02. 2012. május 23–24. 2012. május 29. 2012. június 05.

Szent István Egyetem, II. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó Debreceni Egyetem AGTC (Agrárcampus) szakmai fórum Kutatók és Termelők az Ágazatfejlesztés Lendületéért II. Halászati Tudományos Tanácskozás - HAKI Napok Operatív Irányító Bizottság alakuló 1. ülése Parlamenti Nyílt Nap "Az Európai Unió Közös Halászati Politikájának reformja és hatása Magyarország természetesvízi halgazdálkodására, horgászturizmusára"

16

2012. június 18. 2012. június 26. 2012. augusztus 28. 2012. szeptember 11. 2012. szeptember 18. 2012. október 09. 2012. október 12.

HOP Monitoring Bizottság Kihelyezett ülése - Nemzetközi Workshop az ETHA tervezésről Operatív Irányító Bizottság 2. ülése Operatív Irányító Bizottság 3. ülése Operatív Irányító Bizottság 4. ülése Halászati Munkacsoport alakuló 1. ülése Halgazdálkodási Stratégia Koordináló Bizottság alakuló ülése Szent István Egyetem Gödöllő, A HOP jelene és jövője Konferencia Halászati Munkacsoport 2. ülése A Tengerrel Nem Rendelkező Tagállamok 2. találkozója Operatív Irányító Bizottság 5. ülése Halászati Munkacsoport 3. ülése Halászati Munkacsoport 4. ülése

2012. október 16. 2012. október 18–19. 2012. november 06. 2012. november 06. 2012. december 04. 2012. novemberA HAKI elkészítette, egyeztette és jóváhagyatta a Helyzetértékelést december Halgazdálkodási Stratégia Koordináló Bizottság Ágazati 2012. december 10. Workshop, HAKI Szarvas, a Helyzetértékelés dokumentum jóváhagyása 2012. december 17. Halászati Munkacsoport 5. ülése 2013. január 15. Halászati Munkacsoport 6. ülése 2013. január 15. Operatív Irányító Bizottság 6. ülése Szent István Egyetem, III. Gödöllői Halászati-Horgászati 2013. január 24–25. Szakember Találkozó 2013. február 13. Halászati Munkacsoport 7. ülése 2013. március 20 Halászati Munkacsoport 8. ülése MAHOP 1.0 Belső egyeztetésre és NFK megtárgyalásra készült 2013. március 26. változat 2013. április 09. Operatív Irányító Bizottság 7. ülése 2013. április 30. Halászati Munkacsoport 9. ülése 2013. június 25. Operatív Irányító Bizottság 8. ülése MAHOP 2.0 Külső tájékoztatásra, előzetes társadalmasításra 2013. július 24. készült változat 2013. szeptember 09. Halgazdálkodási Munkacsoport 10. ülés 2013. szeptember 12–13. Wroclawi 2. Nemzetközi Ponty Konferencia 2013. szeptember 20. OMÉK Konferencia, "A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése" 2013. október 01. Operatív Irányító Bizottság 9. ülése Halászati-Horgászati szabályozás a Kárpát-medencében, Nemzetközi konferencia. A Fehér Könyv munkaverziójának 2013. november 22. bemutatása. MAHOP szakmai konzultáció. HASKOBI ülés. Szeged, Szent-Györgyi Albert AGORA 2013. november 12– MAHOP 3.0 verzió társadalmi egyeztetése december 6. 17

2013. december 03 -17. 2014. május.14.–június 06. 2014. november 13. 2015. április 2015. április 2015. április–május 2015. április–június

1.2.

A Fehér Könyv társadalmi véleményezése A Nemzeti Akvakultúra Stratégia programírói tervezetének szűkkörű szakmai egyeztetése MAHOP 4.0 verzió társadalmi egyeztetés átvezetésével A Nemzeti Akvakultúra Stratégia társadalmi egyeztetése MAHOP 5.0 verzió ismételt társadalmi egyeztetése MAHOP 5.0 verzió ex-ante értékelése MAHOP 5.0 verzió SKV értékelése

AZ EX-ANTE VIZSGÁLAT 1.2.1. Az ex-ante folyamat leírása

A MAHOP előzetes értékelése a Bizottság iránymutatása szerint megkezdődött. A MAHOP ex-ante értékelője a magyar közbeszerzés szabályainak megfelelően került kiválasztásra. A megbízott a jelentős értékelési tapasztalatokkal rendelkező KEMET 2011 Tanácsadó Zrt. Az ex-ante értékeléssel egy időben, de külön eljárás keretében kapott megbízást az Stratégiai Környezetvizsgálatért (SKV) felelős értékelő. Az ex-ante értékelő a tervezés korai szakaszától bevonásra került. Folyamatosan részt vett a HASKOBI és a Halászati Munkacsoport, valamint a Koordinációs Csoport ülésein. Az exante értékelő az üléseken előadásokat, képzéseket is tartott a partnerek kapacitásépítésének támogatására a résztvevők feltérképezésének és elemzésének módszertanáról, a SWOT elemzés módszertanáról, az EU 2020 új stratégiai, értékelési és monitoring elvárásairól, az exante értékelésről, az értékelési tervről és az ex-ante értékelési útmutatóról, amelynek kidolgozásában szintén maga is részt vett szakértőként, szövegíróként. Az értékelő napi munkakapcsolatban állt az IH-val és az SKV értékelőkkel. Az értékelői munka a jogszabályalkotási folyamattal párhuzamosan folyt. Az értékelő az elkészült és számára átadott tervezési dokumentumokat folyamatosan véleményezte. Az ETHA rendelet véglegesítésének ütemében a MAHOP felülvizsgálatra, és ahol a jogszabály változása miatt szükséges, kiigazításra került. Az ex-ante értékelő a módosított dokumentumokat újra megkapta véleményezésre és elvégezte az értékelést. 1.2.2. Az ex-ante értékelők ajánlásainak áttekintése és azok figyelembevétele Téma (a Bizottság által előre meghatározva)

Ajánlás

SWOT analízis, a szükségletek felmérése

18

Hogyan vették figyelembe az ajánlást, vagy miért nem vették figyelembe

A program beavatkozási logikájának kialakítása, ideértve az EU … 2020 stratégiához való hozzájárulást, a javasolt program belső koherenciáját és kapcsolódását más releváns intézkedésekhez, számszerű célok és mérföldkövek meghatározását és a költségvetési források felosztását

…

Összhang a KSK-val, a Partnerségi Megállapodással, az EU működéséről szóló szerződés 121(2) cikkével összhangban elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokkal, valamint a Nemzeti Reformprogrammal, amennyiben ez tagállami szinten releváns A programban javasolt támogatási formák indoklása (KSKrendelet 55(3)(h) és 66. cikke) (Az ex-ante értékelőknek ki kell térni arra is, hogy a támogatás pénzügyi eszköz vagy vissza nem térítendő támogatás (grant), stb. formájában lesz biztosítva (vagy ezek kombinációjaként) Emberi erőforrások és adminisztratív kapacitás, és a program irányítása A program monitorozását biztosító eljárások és az értékeléshez szükséges adatok gyűjtése A férfiak és nők egyenlő esélyeinek biztosítására, a diszkrimináció megakadályozására és a fenntartható fejlődés biztosítására irányuló intézkedések A kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló intézkedések Az SKV-ra vonatkozó követelmények

A programozási folyamatnak három fő szakasza határozható meg, amelynek során az előzetes értékelést végző feleknek részt kell venniük a program tervezésében, és visszajelzéseiket és ajánlásaikat be kell illeszteni az alakuló program tartalmába: 1. szakasz: SWOT- analízis és a szükségletek felmérése; 2. szakasz: a program beavatkozási logikájának kialakítása, ideértve a költségvetési előirányzatokat, a célok és az eredményességmérési keretrendszer meghatározása; 3. szakasz: az irányítási és a megvalósítási rendszer meghatározása, a programdokumentumok véglegesítése, az előzetes értékelési jelentés beépítése.

19

2.

A SWOT elemzés és az igények meghatározása 2.1.

A SWOT ELEMZÉS ÉS AZ IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

1. EU ETHA-prioritás

A környezeti szempontból fenntartható, erőforráshatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása

Erősségek

- Kiváló vízrajzi adottságok - Magas fajdiverzitás. - Fogási módszerek nagy hagyománya és kidolgozottsága. - A megfelelő színvonalú K+F szakember háttér biztosított. - A természetes halközösség fenntartásához hozzájáruló technológiai elemek részben (egyes halfajok szaporítási módszere) kidolgozottak. - Integrált hullámtéri gazdálkodás környezeti feltételei adottak.

Gyengeségek

- A horgászturisztikai potenciál kihasználása nem teljes, a természetesvízi horgászturizmus peremfeltételeinek biztosítása csak a jelenleginél magasabb színvonalú halgazdálkodási tevékenységgel valósítható meg. - Tudományos megalapozottságú halgazdálkodáshoz szükséges tudásbázis hiányossága (biológiai adatok hiánya, megfelelő pontosságú fogási adatok, illetve azok gyűjtési rendszerének nem megfelelő színvonala, módszertani hiányosságok). - Halastavi termelésre alapozott természetesvízi (elsősorban folyóvízi) telepítések (ponty kihelyezés) nem teszik lehetővé a természetes halközösség szerkezet, valamint anyagforgalmi folyamatok fennmaradását. - A kívánatos struktúrájú (minőségi és mennyiségi feltételek egyaránt) halközösség fenntartást biztosító technológiák infrastruktúra hátterének hiányai. - Az ágazat nem megfelelő fogalmi lehatárolása miatt indokolatlanul ki van zárva több támogatási forrásból. - Elavult eszközállomány. - Alacsony hatékonyságú halvédelem. - Kiegyenlítetlen és időszakosan bizonytalan árualap. - Jogszabályi anomáliák. - Halász-horgász ellentét, a hivatásszerűen halászattal foglalkozók számának folyamatos csökkenése. - Több, a természetes halközösséget alkotó halfaj szaporítására, termelésére nincs kidolgozott módszer.

20

Lehetőségek

- A természetesvízi halállományok rekreációs (halász- és horgász-) hasznosításának előtérbe helyezése a kereskedelmi halászat megszüntetésével. - A rekreációs halászatból és horgászatból befolyó bevételek ökológiai célokra (állományjavítás, élőhely-rekonstrukció) való fordításának lehetősége. - A vízgazdálkodási célú létesítmények (árvíztározók, öntözővíz-tározók) halgazdálkodási hasznosításának lehetősége.

Fenyegetések

- A degradált élőhelyek a szükséges struktúrájú természetes halállomány utánpótlást nem, vagy csak részlegesen képesek biztosítani. - Több halfaj populációinak jelentős méretcsökkenése a túlhasználat miatt. - Jelentős madárkár. - A természetes vízhálózat összefüggő rendszer, a negatív hatások „szétterjednek”. - Orvhorgászat-orvhalászat. - A halastavi horgásztatás jelentős tömegeket vonz el a természetes vizekről, ezzel a természetes vizeken a fizetőképes kereslet csökken. - Halászati, vízgazdálkodási, természetvédelmi és egyéb jogok szétválása nehézkessé teszi a szükséges élőhelyfejlesztési beruházásokra történő pályázást és/vagy a kivitelezést. - Klímaváltozás következtében kialakuló száraz periódusok. - Havária jellegű vízszennyezések veszélye (Magyarország medencejellegéből adódóan). - A klímaváltozás következtében gazdaságilag kevéssé hasznosítható nem őshonos invazív halfajok terjedése.

Igények meghatározása a SWOT analízis alapján

- A csökkenő jelentőségű kereskedelmi halászat fokozatos megszüntetése, a kieső piaci halmennyiség akvakultúrából való folyamatos pótlása. - A természetesvízi halászati hagyományok rekreációs halászat formájában való megőrzése. - Ökológiai célú fenntartó, állományszabályozó halászat a kívánatos struktúrájú halállomány fenntartásához, a nem őshonos fajok ritkításához a romló környezeti feltételek mellett bizonyos víztípusokban. - Halőrzés támogatása az orvhalászat és orvhorgászat visszaszorítása érdekében.

21

A SWOT analízis összhangja a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Tervvel*

A Nemzeti Akvakultúra Stratégia elsődlegesen az akvakultúra-ágazat fejlesztésével foglalkozik, azonban a megfogalmazott igények nagyrészt illeszkednek a NAS 9. fejezetének 1.1.1 (Az innováció fejlesztése és elősegítése, tanácsadási szolgáltatások, és a halászok és tudományos szakértők közötti partnerség támogatása) és 1.1.2 (A vízi állat- és növényvilág védelmének és fejlesztésének támogatása) alintézkedéseihez.

A SWOT analízis összhangja a jó környezeti állapotnak a Tengerstratégiai Keretirányelv (MSFD) fejlesztésén és alkalmazásán keresztül történő elérésére irányuló folyamattal

Magyarország számára nem releváns.

A foglalkoztatásra, környezetre, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére és a hozzájuk való alkalmazkodásra, valamint az innováció előmozdítására vonatkozó specifikus igények

- Tudományosan megalapozott élőhely- és állományvédelmi és -rekonstrukciós programok támogatása, részben a rekreációs halászatból és horgászatból befolyó bevételekből. - Integrált hullámtéri gazdálkodás támogatása. - Ökológiailag jelentős őshonos halfajok ex-situ szaporításának és az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseknek a támogatása.


A környezeti szempontból fenntartható, erőforráshatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra támogatása

Erősségek

- A halastavak által létrehozott vizes élőhelyek számos növény- és állatfajnak nyújtanak élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet, aminek következtében a tógazdaságok biodiverzitása igen nagy. - A tógazdasági haltermelés környezetterhelése alacsony. - A halastavi gazdálkodás évszázados szakmai tapasztalatokra alapozottan folyik. - Az extenzív haltermelés magas szintű élelmiszerbiztonságot garantál a fogyasztók számára, több tógazdaság biotermelést folytat. - Az elmúlt időszakban több intenzív haltermelő rendszer létesült, amelyekben évszaktól függetlenül folyamatos a haltermelés. - Több helyen foglalkoznak egzotikus, nagy exportpotenciállal bíró fajok termelésével (pl. tokfélék – kaviár). - Az intenzív telepeken előállított hal legnagyobb részben feldolgozott (konyhakész termékek).

22

Gyengeségek

- Tógazdasági termelési infrastruktúra általános rossz műszaki állapota (pl. feliszapolódás) és technikai színvonala. - Más mezőgazdasági ágazatokhoz képest a termelési folyamatok csak kis részben vannak gépesítve, így a technikai hatékonyság alacsony. - Egyes tájegységeken a tógazdasági haltermelésben dolgozók korösszetétele kedvezőtlen, magas a nyugdíjkorhatár közelében lévők aránya, míg a fiatalabb munkavállalók szakképzettsége általában alacsony. - A tógazdaságok többségében állandó jellegű probléma a vagyonvédelem, amely jelentős plusz kapacitások lekötését igényli emberi és eszközoldalról egyaránt. - A tógazdasági haltermelők jelentős része nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és kapacitású haltárolókkal, ennek következtében az őszi lehalászás során a kifogott hal egy részét azonnal el kell adnia, így kiszolgáltatottá válik a kereskedők felé, aminek eredménye lehet a nyomott piaci áron való értékesítés. - A tógazdasági termelésből származó halat leginkább élve értékesítik a tóparton, a feldolgozás részaránya alacsony. - Az intenzív üzemek beruházásigénye nagy, így azok elterjedése csak lassan történik. - A jórészt tógazdasági haltermeléssel foglalkozó termelők innovációs készsége alacsony. - Az ágazat nemzetközi kapcsolatrendszerének gyengesége.

Lehetőségek

- Horgásztavak és egyéb halgazdálkodási vízterületek népesítéséhez szükséges halfajok iránti növekvő kereslet. - A hazai feldolgozott haltermékek kereskedelmi részesedésének növelése új típusú feldolgozási és termeléstechnológiák alkalmazásával, valamint a meglévő feldolgozók korszerűsítésével. - A könnyen elkészíthető konyhakész termékek segíthetik a halfogyasztás növekedését. - Kiemelt szerepe lehet a jövőben az új, egzotikus fajokat termelő zárt, intenzív üzemeknek.

23

Fenyegetések

- Halfogyasztó állatok (főleg nagy kárókatona, néhol vidra) kártétele. - Koi-herpesz vírus esetleges megjelenése a magyar tógazdaságokban. - A vizes élőhelyeken a klímaváltozás hatásaként vélhetően problémát fog jelenteni a vízgazdálkodás tervezésében a szélsőségesen ingadozó hőmérséklet (párolgás) és csapadékmennyiség (téli-tavaszi többletvizek és a nyári aszályos időszak). - A tógazdasági haltermelés számára fenyegetést jelent a feltöltővíz változó minősége. - Egyre több intenzív üzem használ közvetlenül, vagy közvetve termálvizet a termeléshez, amelynek elfolyóvízként való elhelyezése problémás, a kérdést szabályozó jogszabályi környezetben vannak anomáliák. - Tengeri pelágikus halállományok csökkenése miatt a halliszt és halolaj árának növekedése.


- Extenzív és félintenzív tógazdálkodás támogatása. - Fenntartható hagyományos halastavi piacihal-termelés támogatása. - Az akvakultúrában használt, meglévő halastavak iszapeltávolításának vagy az iszaplerakódás megelőzését célzó beruházásokkal történő helyreállításának támogatása. - Akvakultúra-létesítmények létrehozása, helyreállítása és felújítása a termelési hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében. - Akvakultúra-termékek feldolgozásának és minőségük javításának támogatása. - Multifunkcionális halgazdaságok fejlesztésének támogatása, a haltermeléshez kapcsolódó szolgáltatások bővítése és a bevétel diverzifikációja érdekében. - Új és innovatív akvakultúra-termékek és technológiák fejlesztésének és gyakorlati alkalmazásának támogatása. - Fenntartható akvakultúrával foglalkozó akvakultúravállalkozások új gazdálkodók általi létrehozásának támogatása. - Halevő ragadozók elleni védekezés támogatása. - A tenyésztett halak egészségi állapotának és jólétének javítását célzó intézkedések támogatása. - A környezetvédelmi célokat szolgáló, biodiverzitást javító akvakultúra támogatása, az ökológiai szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségek vagy termeléskiesés csökkentése illetve kompenzálása. - A hálózatépítés, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása az akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szakmai szervezetek és más érdekelt felek között, ideértve a nemzetközi együttműködést is.

24


A megállapított igények összhangban vannak a Nemzeti Akvakultúra Stratégiában meghatározott prioritásokkal és intézkedésekkel.

A SWOT analízis összhangja a jó környezeti állapot MSFD fejlesztésén és alkalmazásán keresztül történő elérésére irányuló folyamattal



- Korszerű recirkulációs haltermelő rendszerek létesítésének támogatása. - Innovatív és környezetbarát intenzív és integrált akvakultúra rendszerek fejlesztése. - Jó piaci potenciállal rendelkező új fajok termelésbe vonása a haltermékválaszték bővítése érdekében. - A kutatás-fejlesztés támogatása a fenntarthatóság és innovatív technológiák fejlesztése érdekében. - Jó piaci potenciállal rendelkező új fajok, új vagy jelentősen tökéletesített termékek, új vagy továbbfejlesztett folyamatok, illetve új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek kialakításának vagy piaci bevezetésének támogatása. - A halastavi akvakultúra, mint az ökológiai állapothoz, biodiverzitáshoz és a tájképhez jelentősen hozzájáruló gazdálkodási forma támogatása. - Ökológiailag jelentős őshonos halfajok ex-situ szaporításának és az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseknek a támogatása. - Nem őshonos invazív halfajok terjedésének korlátozása. - A haltermelés energiahatékonyságának növelését célzó beruházások támogatása. - Akvakultúra-képzés (kiemelten a középfokú szakképzés) támogatása.


A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása

Erősségek

- A halász- és horgászfogások nyilvántartásának és statisztikai értékelésének kialakult rendszere. - Hal és haltermékek nyomonkövethetőségének jól működő rendszere. - Megfelelő intézményi háttér. - Megfelelő információcsere más tagállamokkal. - Meglévő élelmiszerlánc-biztonsági nyilvántartási rendszer.

25

Gyengeségek

- A haltermelők, halászok és horgászok statisztikai adatszolgáltatása olykor hiányos és nem mindig megbízható (főleg a gazdasági, pénzügyi adatok esetében). - Az adatszolgáltatás önbevalláson alapul, nehezen ellenőrizhető. - Korszerűtlen számítógépes infrastruktúra, az adatszolgáltatás részben még papíralapon történik. - Hiányos vagy hamis adatszolgáltatás szankcionálásának nehézsége. - Az európai adatgyűjtési keretszabályozás kevéssé veszi figyelembe a tenger nélküli országok sajátosságait.

Lehetőségek

- A kiépítés alatt levő elektronikus adatszolgáltatási rendszerek lehetővé teszik az adatok ellenőrzését már a bevitelnél. - Nagyobb fogyasztói bizalom a jobb nyomonkövethetőségnek és fogyasztói tájékoztatásnak köszönhetően (beleértve a tengeri termékeket).

Fenyegetések

- Átmeneti állapot az elektronikus adatszolgáltatási rendszerek folyamatban levő kialakítása kapcsán (egyidejűleg papíralapú és elektronikus adatszolgáltatás is). - A fogyasztói tájékoztatás olykor hiányos vagy félrevezető.


- Korszerű elektronikus adatszolgáltatási rendszer kialakításának támogatása. - Az európai igényeknek és a hazai sajátosságoknak egyaránt megfelelő adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszer kialakítása. A Nemzeti Akvakultúra Stratégia elsődlegesen az akvakultúra-ágazat fejlesztésével foglalkozik, azonban a megfogalmazott igények illeszkednek a NAS 9. fejezetének 3.1., 3.2. és 3.3. intézkedéseihez.

A SWOT analízis összhangja a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Tervvel* A SWOT analízis összhangja a jó környezeti állapot MSFD fejlesztésén és alkalmazásán keresztül történő elérésére irányuló folyamattal



Nincsenek.

26


A piaci értékesítés és a feldolgozás támogatása

Erősségek

- Minőségbiztosítási rendszerek (HACCP, ISO) megléte. - Hal és haltermékek nyomonkövethetőségének jól működő rendszere. - Jelentős mértékben termelői kézben lévő hazai termelésű halfeldolgozó üzemek. - A meglévő késztermékek a hazai fogyasztók által elfogadottak. - Alacsony technológiai színvonal. - Alacsony halfogyasztás, főleg a téli időszakban. - A tógazdasági haltermelésből származó diverz méretű és alakú halak feldolgozása technológiai szempontból nehézségekbe ütközik, a létező technológiák egyszerű átvétele nem nyújt optimális megoldást. - Az édesvízi halak alacsony szinten feldolgozottak. - A tógazdaságban előállított, adott étkezési értékű halak a magasabb szintű feldolgozás hozzáadott költségeivel csak korlátozottan versenyképesek. - Termelői integráció hiánya miatt a feldolgozók működésének hatékonysága és piaci versenyképességük alacsony. - Élelmiszertechnológus szakemberek hiánya. - Műszaki képzettség hiánya. - Termelői szervezetek fejletlensége, nagy áruházláncoknak való kiszolgáltatottság.

Gyengeségek

Lehetőségek

- Feldolgozott, illetve konyhakész termékek iránti kereslet növekedése. - Közétkeztetés növekvő gazdasági súlya. - Ellátatlan területek (fehér foltok) a halértékesítésben. - Új halfajok jobb és piacképesebb feldolgozhatósága. - Élő hal árusításának állatjóléti korlátozottsága.

Fenyegetések

- Olcsó feldolgozott import termékek. - Áruházláncok által végzett áruházi feldolgozás (versenyhátrány az eltérő szabályozás miatt). - A kisebb üzemek létesítésének ellehetetlenítése a létesítésre vonatkozó jogszabályok szigorúsága miatt. - Kis volumen miatt nincs megfelelő technológiai tervezői és kivitelezői háttér.

27


- A halfogyasztás (különösen az édesvízi halfogyasztás) növelése. - A piaci halellátás egész évi folyamatosságának biztosítása zárt recirkulációs rendszerek segítségével. - A minőség javításának és a hozzáadott érték emelésének támogatása. - Édesvízi halak feldolgozásának fejlesztése, a termékválaszték bővítése. - A feldolgozókapacitások koncentrációjának és hatékonyabb kihasználásának támogatása. - Helyi termékek, helyi piacok és rövid ellátási láncok támogatása. - Termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy ágazatközi szervezetek létrehozásának támogatása. - A fenntarthatóhalászati és akvakultúra-termékeket népszerűsítő, az ágazat társadalmi ismertségét és elismertségét elősegítő kommunikációs és promóciós kampányok támogatása. - Élelmiszeripari, feldolgozóipari szakemberképzés támogatása. - Termelési és piaci értékesítési tervek előkészítésének és végrehajtásának támogatása. - Új piacok felkutatásának és a forgalomba hozatali feltételek javításának támogatása. - A halászati és akvakultúra-termékek nyomonkövethetőségéhez való hozzájárulás támogatása.


A Nemzeti Akvakultúra Stratégia elsődlegesen az akvakultúra-ágazat fejlesztésével foglalkozik, azonban a megfogalmazott igények illeszkednek a NAS 9. fejezetének 5.1., 5.2. és 5.3. intézkedéseihez.

A SWOT analízis összhangja a jó környezeti állapot MSFD fejlesztésén és alkalmazásán keresztül történő elérésére irányuló folyamattal



Korszerű és innovatív technológiákkal felszerelt feldolgozóüzemek létesítése, illetve a meglévők korszerűsítése.

28

2.2.

1. EU ETHAprioritás A kiindulási állapotot bemutató kontextusindikátor

Természetesvízi halászfogások mennyisége

A KIINDULÓ ÁLLAPOTOT RÖGZÍTŐ KONTEXTUSINDIKÁTOROK A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása Kiindulási év

2013

Érték

2203

Mértékegység [Kitöltése automatikusan történik a kontextusindikátor kiválasztása után] tonna

Információ forrása

OHA

Természetesvízi horgászfogások mennyisége

2013

4270

tonna

OHA

Természetesvízi halászfogások értéke

2013

4067

ezer EUR

OHA + FM

Természetesvízi horgászfogások értéke

2013

8963

ezer EUR

OHA + FM

Nyilvántartott halászok száma

2013

1812

fő

NÉBIH

29

Megjegyzések/ Indoklás

A halak átlagárai az akvakultúra első értékesítési pontnak felelnek meg. Árak a 2013as FAO és EUROSTATjelentés alapján. A halak átlagárai az akvakultúra első értékesítési pontnak felelnek meg. Árak a 2013as FAO és EUROSTATjelentés alapján. A számítás csak összehasonlításra szolgál, mivel a horgászok nem adhatják el a kifogott halat. A kiadott állami halászjegyek alapján

Nyilvántartott horgászok száma


2013

fő

298599 belföldi 10673 külföldi

NÉBIH

A kiadott állami horgászjegyek alapján

A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra támogatása Kiindulási év

Érték


22608

Mértékegység [Kitöltése automatikusan történik a kontextusindikátor kiválasztása után] hektár

Üzemelő halastó terület

2013

Akvakultúratermelés mennyisége

2013

14917

tonna

AKI

AKI

Akvakultúratermelés értéke

2013

22047

ezer EUR

AKI + FM

Recirkulációs rendszerek termelésének mennyisége Recirkulációs

2013

2197

tonna

AKI

2013

4692

ezer EUR

AKI + FM

rendszerek termelésének értéke

30


Csak az étkezési halakat tartalmazza A halak átlagárai a FAO-jelentéshez megadott első értékesítési pontok nettó árai. Az euróárfolyam a 2013.12.31-i MNB deviza középárfolyam. Csak az étkezési halakat tartalmazza A halak átlagárai a FAO-jelentéshez megadott első értékesítési pontok nettó árai. Az euróárfolyam a 2013.12.31-i MNB deviza középárfolyam.

Környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó halgazdaságok száma Halgazdaságokban foglalkoz-tatottak száma

2013

88

db

MVH

Halastavi Környezetgazdálkodási Programban résztvevők száma

2013

1475

FTE

AKI

A szám tartalmazza a teljes, a részmunkaidőben és a teljes munkaidőre átszámított alkalmi foglalkoz-tatottakat is

Ebből nő

2013

247

FTE

AKI

A szám tartalmazza a teljes, a részmunkaidőben és a teljes munkaidőre átszámított alkalmi foglalkoztatottakat is


Akvakultúratermékek nyomonkövethetőségével kapcsolatos ellenőrzések száma

A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása

Kiindulási év

Érték

Mértékegység [Kitöltése automatikusan történik a kontextusindikátor kiválasztása után]


NÉBIH

2013

31




Kiindulási év

Érték

Mértékegység [Kitöltése automatikusan történik a kontextusindikátor kiválasztása után]

Termelői szervezetek száma

2013

0

db

Termelői szervezetek által termelt hal mennyisége az összes termelt halmennyiség arányában Termelői szervezetek által termelt hal értéke az összes termelt hal értékének arányában

2013

0

%

2013

0

%

3,6

kg

Egy főre eső halfogyasztás

3.

2013


AKI


Vegyes módon számítva

A stratégia leírása 3.1.

A MAHOP STRATÉGIA BEMUTATÁSA

Az alábbiakban bemutatjuk a stratégia megvalósításához rendelt és a megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedéseket és alintézkedéseket az ETHA szerinti uniós prioritások szerinti csoportosításban. Az intézkedéseknél és az alintézkedéseknél jelöljük, hogy azok mely tematikus célkitűzés, illetve uniós alprioritás megvalósításához járul hozzá. ETHA EU prioritások A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és 1. tudásalapú halászat előmozdítása az alábbi konkrét célkitűzések révén a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásainak csökkentése, ideértve a nem szándékos 1.a. fogások lehetőség szerinti elkerülését és csökkentését is a vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása 1.b.

32

1.c.

a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly biztosítása

1.d.

a halászati vállalkozások és köztük a kisüzemi part menti flotta versenyképességének és életképességének fokozása, valamint a biztonság és munkakörülmények javítása

1.e. 1.f. 2. 2.a. 2.b.

2.c.

2.d. 2.e. 3. 3.a. 3.b. 5. 5.a. 5.b.

a technológiai fejlődés és az innováció – így többek között az energiahatékonyság növelését célzó innováció – valamint a tudástranszfer megerősítésének támogatása a szakmai képzés, az új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra támogatása az alábbi konkrét célkitűzések révén a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer megerősítéséhez támogatás nyújtása az akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása, beleértve a biztonság és a munkakörülmények javítását a vízi környezet biológiai sokféleségének védelme és helyreállítása, valamint az akvakultúrával összefüggő ökoszisztémák javítása és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása a magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra, az állategészségügy és az állatjólét, valamint a közegészségügy és a közbiztonság előmozdítása a szakmai képzés, az új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása a következő konkrét célok révén tudományos ismeretek fejlesztése és rendelkezésre bocsátása, valamint az adatok gyűjtésének és kezelésének fejlesztése támogatás biztosítása monitoringhoz, ellenőrzéshez és a betartatáshoz, ezzel az intézményi kapacitás és a közigazgatás hatékonyságának javítása, az adminisztratív terhek növelése nélkül A piaci értékesítés és a feldolgozás támogatása az alábbi konkrét célkitűzésekrévén a halászati és az akvakultúra-termékek piacának jobb szervezése a feldolgozó- és a piaci értékesítési ágazatba való beruházás ösztönzése

Vonatkozó EU TEMATIKUS CÉLOK EU TEMATIKUS CÉL 3: A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása (TO3) EU TEMATIKUS CÉL 4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (TO4) EU TEMATIKUS CÉL 6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (TO6) EU TEMATIKUS CÉL 8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása (TO8)

A magyar haltermelés fejlesztésének általános és globális céljai Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztése és támogatása az EU-hoz való csatlakozás előtt is egy hosszú távú stratégia megvalósulását segítette elő. Fő céljai a fenntartható fejlődés biztosítása mellett a fogyasztók magas minőségű haltermékekkel való ellátása (a halfogyasztás folyamatos növelése) és az ágazat, elsősorban kkv-k hosszú távú megélhetésének biztosítása. Ugyancsak célja a természetes vizeink halállományának növelése a biodiverzitás megóvása mellett.

33

A magyarországi haltermelés fejlesztésénél figyelembe kell venni annak a sajátosságait. Hazánk haltermelésének gerincét az extenzív, hagyományos és fenntartaható technológiára alapozott tógazdaságok adják, amelyekben általában három éves ciklussal dolgoznak. A tógazdaságoknak nagy szerepe van az élelmiszer-biztonságban, illetve hozzájárul a vidéki területeken a munkahelyteremtéshez. Azonban az elsődleges funkció mellett meg kell említeni a nem termelési funkciókat, amelyekkel a tavi haltermelés hozzájárul a kedvezőbb vízgazdálkodáshoz (víztározás- árhullámok enyhítése, aszálycsökkentés, klímajavító hatás) és a biodiverzitás növeléséhez. Az extenzív haltermelés fenntartása mellett – szinergiában az uniós törekvésekkel –, a magyar akvakultúrán belül erősíteni kell a modern, innovatív technológiára épülő haltermelést. Ebbe bele kell érteni a már meglévő létesítmények modernizálását és intenzifikálását, illetve újak létesítését. Magyarország geotermikus potenciálja igen magas, így a termálvizet haltermelésben felhasználva, alacsony költséggel és nagy biztonsággal termelhetőek egész éven át a melegigényes sósvízi fajok is. Az új fajok termelésbe vonása és belföldi értékesítése hozzájárulhat a halfogyasztás növekedéséhez. A magyar haltermelés hosszú távú fejlesztésének – ezáltal a MAHOP-nak is –, legfőbb célja a fenntartható haltermelés növelése a hagyományos módszereket figyelembevevő, innovatív technológiákra épülő, erőforrás-hatékony, versenyképes akvakultúra által, a káros környezeti hatások csökkentése mellett. A MAHOP átfogó célkitűzései és specifikus prioritásai mellett olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek harmonizálnak az ETHA rendelet 1., 2., 3. és 5. uniós prioritásával. A MAHOP átfogó célkitűzései:  A hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése, a biodiverzitás megőrzése, vagy növelése mellett  Az akvakultúra fenntarthatóságának növelése alternatív energiák használatával, illetve a környezetterhelés csökkentésével  Az akvakultúra diverzifikációjának, illetve új fajok termelésbe vonásának támogatása  Az intenzív, innovatív technológiákat alkalmazó precíziós haltermelés fejlesztése  A halfeldolgozás, és a magas feldolgozottságú, konyhakész termékek gyártásának támogatása  A halászati és akvakultúra-kutatások és a tudás-transzfer támogatása  A halgazdálkodási szereplők horizontális és vertikális együttműködésének támogatása a termelő szervezetek és a szakmaköziszervezetek létrehozásának ösztönzésével  A halfogyasztás növelése, haltermékek népszerűsítése, a hal-marketing támogatása  A monitoring, az adatgyűjtés és az ellenőrzés támogatása  A kontinentális természetes vizek élőhelyfejlesztésével növelni az ívóhelyek számát a populációk mennyiségi és minőségi javulása érdekében

Az előbbiekben megjelölt specifikus prioritások alkalmazkodnak a magyar halgazdálkodás jellemvonásaihoz, amelyek támogatása egyértelműen hozzájárul a haltermelés fejlesztéséhez. 34

A konkrét célok összefonódnak az EU prioritásaival, ugyanis a támogatások legfőbb célja a haltermelés színvonalának fejlesztése a modernizálás, a technikai fejlődés és az innováció által. Ezek által javul a termelés biztonsága, és az ágazat versenyképessége, a munkakörülmények, és a kkv-k stabilitása. Fontos megemlíteni, hogy az intézkedések megvalósítása az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodást és a biodiverzitás fenntartását is szolgálják. A modern, illetve a hagyományos akvakultúrában megtermelt halak feldolgozása után gyártott konyhakész termékek célzott marketing tevékenységgel hozzájárulnak a halfogyasztás népszerűsítéséhez, illetve a színvonalának emeléséhez. A MAHOP konkrét céljai között szerepel a különböző halgazdálkodási kutatóhelyeken megszerzett tudás átadásának a támogatása a termelő szférába, illetve további tudományos ismeretek szerzése a K+F projektek támogatása által. Az Operatív Program végrehajtása úgy valósul meg, hogy az nem jár az adminisztratív terhek növelésével és javítja a hasznos adatok gyűjtésére irányuló tevékenységeket, emellett támogatást nyújt a monitoring, illetve az ellenőrzés végrehajtásához. Az Operatív Program uniós prioritásokhoz való illeszkedésnek leírása UP 1. A környezeti szempontból fenntartható, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása

erőforrás-hatékony,

innovatív,

1.A Specifikus cél: A vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása. (508/2014 ETHA rendelet 6. cikk (1) bekezdés b, pont) 1.1. intézkedés: A belvízi halászat környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a vízi élővilág védelmének és fejlesztésének támogatásával. (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 44. cikk (3)bekezdésével, illetve a (6) bekezdésa, pontjával.) Az intézkedés céljai: A biodiverzitás megőrzése ívóhely- fejlesztés, -létrehozás és -helyreállítás támogatásával. A vándorló halfajok vándorlási útvonalainak biztosítása. A természetes vizek rehabilitációja az invazív, idegenhonos halfajok visszaszorítására irányuló tevékenységekkel. A természetes vizek helyes halgazdálkodási célú kezelésére szolgáló szaktanácsadás támogatása. A vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása. Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 50%-a támogatható, amelynek 75%-át az ETHA, 25%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: Halgazdálkodási vízterületek haszonbérlői önállóan, vagy halgazdálkodási kutató intézménnyel közösen. 35

UP 2. A környezeti szempontból fenntartható, versenyképes és tudásalapú akvakultúra támogatása

erőforrás-hatékony,

innovatív,

2.A Specifikus cél: Az ágazat technológiai fejlődésének elősegítése az innováció és a tudástranszfer által. (508/2014 ETHA rendelet 6. cikk (2) bekezdés a, pont) 2.1. intézkedés: Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 47. cikk (1) bekezdés a, b pontjaival.) Az intézkedés céljai: Olyan műszaki, tudományos vagy szervezeti ismeretek fejlesztésének támogatása a haltermelésben, amelyek többek között csökkentik a környezetre gyakorolt hatást. A haltermelő létesítményekből elfolyó víz szervesanyag tartalmának csökkentése innovatív víztisztító technológiák alkalmazásával. A halolaj és hallisztfüggőség csökkentése innovatív takarmányozási technológiák bevezetésével. Innovatív technológiák alkalmazásának támogatása, amelyek a fenntartható erőforrás-hasznosításra irányulnak. Fenntartható termelési módszerek támogatása. Jó piaci potenciállal rendelkező új akvakultúra fajok termelésbe vonásának, illetve piaci bevezetésének támogatása. Új, vagy jelentősen tökéletesített termékek, új vagy továbbfejlesztett folyamatok kialakításának, vagy piaci bevezetésének támogatása. Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 50%-a támogatható, amelynek 75%-át az ETHA, 25%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: Az intézkedést a tagállam által elismert, a műveletek eredményeit hitelesítő köz- vagy magánjogi tudományos vagy műszaki testületeknek kell végrehajtaniuk, vagy azokat ezekkel együttműködésben kell végrehajtani. 2.B Specifikus cél: Az akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása, beleértve a biztonság és a munkakörülmények javítását. (508/2014 ETHA rendelet 6. cikk (2) bekezdés b, pont) 2.2. intézkedés: Az akvakultúrába történő termelési célú beruházások támogatása (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 48. cikk (1) bekezdés a g, illetve i k, pontjaival.)

2.2. a) Az akvakultúrába történő beruházások támogatása. 36

2.2. b) Az akvakultúra diverzifikálására irányuló törekvések támogatása. Az intézkedés céljai: - Az akvakultúrába való termelési célú beruházások támogatása. - Az akvakultúra-termelés és a termelt fajok diverzifikációjának támogatása. - A haltermelő telepek korszerűsítésének támogatása, beleértve az akvakultúraágazatban dolgozók munka- és biztonsági körülményeinek javítását is. - Az állatok egészségét és jólétét javítófejlesztések és korszerűsítések támogatása, beleértve olyan eszközök beszerzését is, amelyek a gazdaságoknak a vadon élő ragadozóktól való védelmét szolgálják. - A környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentésének vagy a környezetre gyakorolt pozitív hatás fokozásának és az erőforrás-felhasználás hatékonyság növelésének támogatása. - Az akvakultúra-termékek minőségének javítását vagy értékének növelését célzó beruházások támogatása. - Az akvakultúrában használt, meglévő halastavak iszap eltávolításának vagy az iszaplerakódás megelőzését célzó beruházásokkal történő helyreállításának támogatása. - A haltermelő vállalkozások által a vízhasználatra és vízminőségre gyakorolt negatív hatás jelentős csökkentését eredményező beruházások támogatása, különös tekintettel az olyan beruházásokra, amelyek – pl. multitrofikus akvakultúra-rendszerek, vagy akvapóniás víztisztító egységek alkalmazása révén – csökkentik a víz, illetve a felhasznált vegyszerek, antibiotikumok és más gyógyszerek mennyiségét, illetve javítják a kimeneti víz minőségét. - Olyan zárt haltermelő-rendszerek fejlesztésének elősegítése, ahol a halakat zárt recirkulációs rendszerekben tenyésztik, illetve termelik, ezzel jelentősen csökkentve a vízhasználatot. - Az energiahatékonyság növelése és az akvakultúra-ágazati vállalkozások megújuló energiaforrásokra való áttérésének előmozdítását célzó beruházások támogatása. - A termálvíz haltermelési célra történő felhasználásának támogatása. Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 50%-a támogatható, amelynek 75%-át az ETHA, 25%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: A támogatás az akvakultúra-ágazatba tartozó meglévő vállalkozások termelésének növelése vagy korszerűsítése, vagy új vállalkozások létrehozása céljára adható, amennyiben a fejlesztés összhangban áll az akvakultúra fejlesztésére vonatkozó többéves nemzeti stratégiai tervvel. 2.3. intézkedés: Az akvakultúra-telepek és -infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulás, valamint a működésük kedvezőtlen környezeti hatásának csökkentésének támogatása. (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 51. cikk (1) bekezdés b, pontjával.) 37

Az intézkedés céljai: - Az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez szükséges támogató létesítmények és infrastruktúrák javításának és fejlesztésének, valamint az akvakultúra környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkentésének támogatása. Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 50%-a támogatható, amelynek 75%-át az ETHA, 25%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: A támogatás kedvezményezettjei csak közjogi szervek, vagy a tagállamok által a feladatokkal megbízott magánjogi szervek lehetnek. 2.D Specifikus cél: A vízi környezet biológiai sokféleségének védelme és helyreállítása, valamint az akvakultúrával összefüggő ökoszisztémák javítása és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása. (508/2014 ETHA rendelet 6. cikk (2) bekezdés c, pont) 2.4. intézkedés: A vállalkozói készségnek a haltermelési ágazatban történő előmozdítása érdekében a fenntartható akvakultúrával foglalkozó vállalkozások, illetve akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók általi vállalkozások létrehozásának támogatása. (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 52. cikk (1) bekezdésével.) Az intézkedés céljai: - Új haltermeléssel foglalkozó vállalkozások létrehozásának támogatása (elsősorban mikro-, vagy kisvállalkozások). - Fenntartható akvakultúrára áttérő vállalkozások támogatása Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 50%-a támogatható, amelynek 75%-át az ETHA, 25%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: A támogatásban az ágazatba belépő, akvakultúrával foglalkozó gazdálkodók részesülnek, amennyiben megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciával rendelkeznek, első alkalommal hoznak létre akvakultúra-ágazati mikro- vagy kisvállalkozást ilyen vállalkozás vezetőiként és az akvakultúra-tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be. 2.E Specifikus cél: A magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra, az állategészségügy és az állatjólét, valamint a közegészségügy és a közbiztonság előmozdítása. (508/2014 ETHA rendelet 6. cikk (2) bekezdés d, pont)

38

2.5. intézkedés: A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása. (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 54. cikk (1) bekezdés b, c, pontjával.) Az intézkedés céljai: - Egyes halfajok (őshonos, veszélyeztetett) ex situ védelmében és szaporításában való részvételhez közvetlenül kapcsolódó költségek támogatása, a hatóságok által vagy a felügyeletük alatt kidolgozott, állományvédelemre és a biodiverzitás helyreállítására irányuló programok keretében. - A hagyományos technikákon alapuló extenzív tógazdasági haltermelés, többek között a természet és a biológiai sokféleség megőrzésének és javításának, valamint a tájképi elemek megóvásáértnyújtott szolgáltatásának támogatása. Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 50%-a támogatható, amelynek 75%-át az ETHA, 25%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: Akvakultúra vállalkozások UP. 3. A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása 3.A Specifikus cél: Támogatás biztosítása monitoringhoz, ellenőrzéshez és a betartatáshoz, ezzel az intézményi kapacitás és a közigazgatás hatékonyságának javítása, az adminisztratív terhek növelése nélkül. (508/2014 ETHA rendelet 6. cikk (3) bekezdés b, pont) 3.1. intézkedés: Az 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt és az 1224/2009/EK rendeletben tovább pontosított uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítása. (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 76. cikk (1) bekezdésével, illetve a (2) c, pontjával.) Az intézkedés céljai: - Az akvakultúra-termékeknek nyomonkövethetőségéhez szükséges elemek, többek között számítógépes hardverek és szoftverek fejlesztésének, beszerzésének és üzembe helyezésének támogatása. - Az akvakultúra-termékek címkézésének támogatása. Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 100%-a támogatható, amelynek 90%-át az ETHA, 10%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: Csak közjogi szervezet, vagy olyan szervezet, amit a feladatra kijelölnek

39

3.B Specifikus cél: Tudományos ismeretek fejlesztése és rendelkezésre bocsátása, valamint az adatok gyűjtésének és kezelésének fejlesztése. (508/2014 ETHA rendelet 6. cikk (3) bekezdés a, pont) 3.2. intézkedés: Az 1380/2013/EU rendelet 25. cikke (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint meghatározott és az 199/2008/EK rendeletben tovább pontosított adatgyűjtés, adatkezelés és felhasználás támogatása. (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 77. cikk (1) bekezdésével, illetve a (2) a, f, pontjával.) Az intézkedés céljai: - A halgazdálkodási adatok gyűjtésének és kiértékelésének javítása. - A tudományos elemzés céljából és a közös halászati politika végrehajtása érdekében történő adatgyűjtés, -kezelés és -felhasználás támogatása. - Az adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése, valamint kísérleti projektek végrehajtása a már létező adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése céljából. Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 100%-a támogatható, amelynek 80%-át az ETHA, 20%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: Csak közjogi szervezet, vagy olyan szervezet, amit a feladatra kijelölnek. UP. 5. A piaci értékesítés és a feldolgozás támogatása. 5.A Specifikus cél: A halászati és akvakultúra termékek piac-szervezésének javítása és a hal-marketing támogatása. (508/2014 ETHA rendelet 6. cikk (5) bekezdés a, pont) 5.1. intézkedés: A halászati termékekre és akvakultúra-termékekre irányuló piaci értékesítési intézkedések támogatása. (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 68. cikk (1) a-e, és g, pontjaival.) 5.1. a) Termelői szervezetek létrehozása. 5.1. b) Népszerűsítő kampányok. Az intézkedés céljai: - Termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy ágazatközi szervezetek létrehozásának támogatása. - Új piacok felkutatásának és a forgalomba hozatali feltételek javításának támogatása a jó piaci potenciállal rendelkező (új) fajok és az alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel előállított halászati és akvakultúra-termékek vagy ökológiai akvakultúra-termékek esetében. - A minőség javításának és a hozzáadott érték emelésének támogatása.

40

-

-

A termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolításának és az EU importfüggőségéről szóló tanulmányok készítésének támogatása. A halászati és akvakultúra-termékek nyomonkövethetőségéhez való hozzájárulás, valamint uniós ökocímke kidolgozásának támogatása. Olyan regionális, nemzeti vagy transznacionális kommunikációs és promóciós kampányok lebonyolításának támogatása, amelyek célja, hogy a nyilvánosság körében ismertebbé tegyék a fenntartható halászati és akvakultúra-termékeket.

Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 50%-a támogatható, amelynek 75%-át az ETHA, 25%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: Magánvállalkozások. 5.B Specifikus cél: A feldolgozó- és a piaci értékesítési ágazatba való beruházás ösztönzése. (508/2014 ETHA rendelet 6. cikk (5) bekezdés b, pont) 5.2. intézkedés: A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására irányuló beruházások támogatása. (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 69. cikk (1) a, b, d, e, f, pontjaival.) Az intézkedés céljai: - Energiamegtakarítással járó, vagy a környezeti hatások csökkentésére irányuló (ideértve a hulladékkezelést is) halfeldolgozási eljárások támogatása. - A munkabiztonságot, a higiénés, egészségügyi és a munkakörülményeket javító halfeldolgozási beruházások támogatása. - A fő halfeldolgozási tevékenység során keletkező melléktermékek feldolgozásának támogatása. - Az ökológiai termelésből származó halak feldolgozásának támogatása. - Az új vagy továbbfejlesztett termékekhez, új vagy továbbfejlesztett feldolgozási eljárásokhoz, vezető tevékenységek támogatása. - A konyhakész, szálkamentes, nagy hozzáadott értékű feldolgozott haltermékek előállításának támogatása. Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 50%-a támogatható, amelynek 75%-át az ETHA, 25%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: Magánvállalkozások.

41

Az ETHA prioritásokon kívüli intézkedés Technikai segítségnyújtási intézkedések (Az intézkedés összhangban van az 508/2014 ETHA rendelet 78. cikk (1) a, b, pontjaival.) Az intézkedés céljai: - A MAHOP végrehajtásának biztosítása érdekében bizonyos – főként adminisztratív jellegű – tevékenységek támogatásának biztosítása. - A MAHOP előkészítéséhez, irányításához, monitoringjához, értékeléséhez, nyilvánosságra hozatalához és ellenőrzéséhez kapcsolódó intézkedések, valamint az információ terjesztésével kapcsolatos feladatok támogatása. - Előkészítő tanulmányok – mint például a tájékoztatás célját szolgáló akciótervek és piacelemző tanulmányok – készítésének támogatása. - A MAHOP irányításával kapcsolatos költségek finanszírozásának, illetve a menedzsment működésének, a tevékenységek monitoringjának, és az IH által üzemeltetett ellenőrzési rendszer működési költségeinek támogatása. - A MAHOP végrehajtásához szükséges megfelelő intézményi és adminisztratív háttér kiépítésének (beleértve a hivatalos személyek bérjellegű kifizetéseit, valamint az alkalmazott szakértők tiszteletdíjait) támogatása. - Időközi (interim) értékelés szervezésének és elkészítésének támogatása. - A MAHOP vonatkozó fejezeteiben felsorolt tanulmányok elkészítésének, illetve a MAHOP folyamata során szükségessé váló egyéb tanulmányok és értékelések elvégzésének támogatása. - A MAHOP végrehajtásában részt vevő, valamint a KHP által érintett területeken dolgozó hivatalos személyek szakmai továbbképzésének támogatása. Társfinanszírozás mértéke Az elszámolható költségek 100%-a támogatható, amelynek 75%-át az ETHA, 25%-át a nemzeti költségvetés biztosítja. Kedvezményezettek: Csak közjogi szervezet, vagy olyan szervezet, vállalkozás, vagy magánszemély, akit egy adott feladatra kijelölnek.

42

3.2.

SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEK ÉS EREDMÉNYINDIKÁTOROK (KSK-RENDELET 27(4) CIKKE ÉS ETHA-RENDELET 18(1)(B)I) CIKKE)

Uniós prioritás

UP 1. A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása

Specifikus célkitűzés

1A. A vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Eredményindikátor, Eredményindikátor azaz olyan cél, amelyet megnevezése és a tagállam el kíván érni mértékegysége az ETHA támogatás segítségével Horgászfogás növekedése

Célérték 2023-ban

4398

Mértékegység

tonna

Uniós prioritás

UP 2. A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása


2A. Az ágazat technológiai fejlődésének elősegítése az innováció és a tudástranszfer által

Eredményindikátor, Eredményindikátor azaz olyan cél, amelyet megnevezése és a tagállam el kíván érni mértékegysége az ETHA támogatás segítségével Akvakultúra -termelés növekedése Akvakultúra árbevételének növekedése


3750

11250

43

Mértékegység

tonna

ezer EUR

Uniós prioritás



2B. Az akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása, beleértve a biztonság és a munkakörülmények javítását

Eredményindikátor, Eredményindikátor azaz olyan cél, amelyet megnevezése és a tagállam el kíván érni mértékegysége az ETHA támogatás A vízvisszaforgatásos segítségével rendszerű termelés mennyiségének változása


A vízvisszaforgatásos rendszerű termelés értékének növekedése

Mértékegység

2000

tonna

8000

ezer EUR

Uniós prioritás



2C. A vízi környezet biológiai sokféleségének védelme és helyreállítása, valamint az akvakultúrával összefüggő ökoszisztémák javítása és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása

Eredményindikátor, azaz olyan cél, amelyet a tagállam el kíván érni az ETHA támogatás segítségével

Eredményindikátor megnevezése és mértékegysége


Biogazdálkodásra átállt gazdaság tóterülete a teljes üzemelőből – 25%

5652

Az ökológiai akvakultúra-termelés mennyiségének változása

600

44

Mértékegység

hektár

tonna

Környezetvédelmi szolgáltatást nyújtó gazdaságok területe (50)% Uniós prioritás

11304

hektár



2D. A magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra, az állategészségügy és az állatjólét, valamint a közegészségügy és a közbiztonság előmozdítása Eredményindikátor, Eredményindikátor Célérték 2023-ban Mértékegység azaz olyan cél, amelyet megnevezése és a tagállam el kíván érni mértékegysége az ETHA támogatás Az önkéntes segítségével fenntarthatósági rendszerek keretében 500 tonna tanúsított akvakultúratermelés mennyiségének növekedése

Uniós prioritás

UP 3. A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása


3A. Támogatás biztosítása monitoringhoz, ellenőrzéshez és a betartatáshoz, ezzel az intézményi kapacitás és a közigazgatás hatékonyságának javítása, az adminisztratív terhek növelése nélkül

Eredményindikátor, Eredményindikátor azaz olyan cél, amelyet megnevezése és a tagállam el kíván érni mértékegysége az ETHA támogatás segítségével Hosszútávú ellenőrzési projektek száma


3

45

Mértékegység

db

Uniós prioritás



3B. Tudományos ismeretek fejlesztése és rendelkezésre bocsátása, valamint az adatok gyűjtésének és kezelésének fejlesztése

Eredményindikátor, Eredményindikátor azaz olyan cél, amelyet megnevezése és a tagállam el kíván érni mértékegysége az ETHA támogatás segítségével Kliens adatszolgáltatás aránya


Mértékegység

%

90

A végrehajtott adatlehívások százalékos arányának növekedése Releváns tudományos munka

%

40

5

db

Uniós prioritás

UP 5. A piaci értékesítés és a feldolgozás támogatása


5A. A halászati és akvakultúra termékek piacszervezésének javítása és a halmarketing támogatása

Eredményindikátor, Eredményindikátor azaz olyan cél, megnevezése és amelyet a tagállam el mértékegysége kíván érni az ETHA támogatás segítségével Hal és haltermékek fogyasztásának növekedése Az első eladások mennyiségének változása a termelői szervezetek esetében Az első eladások értékének változása a termelői szervezetek esetében


1

500

1250

46

Mértékegység

kg/fő/év

tonna

ezer EUR

Uniós prioritás



5B. A feldolgozó- és a piaci értékesítési ágazatba való beruházás ösztönzése

Eredményindikátor, Eredményindikátor azaz olyan cél, amelyet megnevezése és a tagállam el kíván érni mértékegysége az ETHA támogatás Feldolgozott segítségével haltermékek gyártásának növekedése


500

Árbevétel növekedése a feldolgozó szektorban

20

47

Mértékegység

tonna

%

3.3. Uniós prioritás Specifikus célkitűzés A kiválasztott releváns intézkedés megnevezése

1.1. A belvízi halászat környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a vízi élővilág védelmének és fejlesztésének támogatásával

RELEVÁNS INTÉZKEDÉSEK ÉS OUTPUT INDIKÁTOROK

UP 1. A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása 1A. A vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Output-indikátorok intézkedésenként Szerepeljen-e az indikátor az eredményességmérési keretben?

Az outputCélérték indikátor 2023-ban megnevezése és mértékegysége

Mérték -egység

IGEN

Természetvédelmi intézkedésekkel, a halászat környezeti hatásainak csökkentésével és a halászati tevékenységnek a fajok védelméhez való adaptálásával kapcsolatos projektek száma

db projekt

10

48

Az ETHAintézkedések kombinációjának indoklása (az ex-ante értékelés és a SWOT-analízis megállapításaiv al alátámasztva)

Tematikus célkitűzés, amelyhez a kiválasztott intézkedés hozzájárul

Nem releváns

A környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása

Uniós prioritás Specifikus célkitűzés A kiválasztott releváns intézkedés megnevezése

UP 2. A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása 2A. Az ágazat technológiai fejlődésének elősegítése az innováció és a tudástranszfer által


2.1. Az NEM akvakultúra terén történő innováció ösztönzése


Mérték -egység

Innovációs, szaktanácsadási és állománybiztosítási projektek száma

db projekt

18

Az ETHAintézkedések kombinációjának indoklása (az ex-ante értékelés és a SWOT-analízis megállapításaiv al alátámasztva) Nem releváns


A kkv-k, a halászati és akvakultúra -ágazat versenyképességének a növelése

Uniós prioritás



2B. Az akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása, beleértve a biztonság és a munkakörülmények javítását

A kiválasztott releváns intézkedés megnevezése


2.2. Az IGEN akvakultúrába történő termelési célú beruházások támogatása


Mérték -egység

Termelési célú beruházási projektek száma az akvakultúrában

db projekt

435

49

Az ETHAintézkedések kombinációjának indoklása (az ex-ante értékelés és a SWOT-analízis megállapításaiv al alátámasztva)


Nem releváns


Az akvakultúratelepek potenciálját javító projektek száma

20

db projekt

Nem releváns

2.3. Az akvakultúratelepek és -infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulás, valamint a működésük kedvezőtlen környezeti hatásának csökkentésének támogatása

NEM

Uniós prioritás


2C. A szakmai képzés, az új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése Az ETHATematikus Output-indikátorok intézkedésenként intézkedések célkitűzés, kombinációjáamelyhez Szerepeljen-e Az outputCélérték Mérték nak indoklása a kiválaszaz indikátor az indikátor 2023-ban -egység (az ex-ante tott eredményesség- megnevezése értékelés és a intézkedés mérési és SWOT-analízis hozzájárul keretben? mértékegymegállapításaiv sége al alátámasztva) 2.4. A humán tőke NEM A humán 15 db Nem releváns A kkv-k, a és a hálózatépítés tőkét és a projekt halászati és támogatása hálózatépíakvakultúra tést támogató -ágazat projektek versenyszáma képességének a növelése

Specifikus célkitűzés A kiválasztott releváns intézkedés megnevezése

50

Uniós prioritás



2D. A vízi környezet biológiai sokféleségének védelme és helyreállítása, valamint az akvakultúrával összefüggő ökoszisztémák javítása és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása




Mérték -egység

2.5. A vállalkozói készségnek a haltermelési ágazatban történő előmozdítása érdekében a fenntartható akvakultúrával foglalkozó vállalkozások, illetve akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók általi vállalkozások létrehozásának támogatása

NEM

Új gazdálkodókat támogató projektek száma

30

db projekt

2.6. Az ökológiai, illetve az energiahatékony akvakultúra fejlesztésének támogatása

NEM

Az akvakultúra környezeti hatásait csökkentő projektek száma

20

db projekt

51

Az ETHAintézkedések kombinációjának indoklása (az ex-ante értékelés és a SWOT-analízis megállapításaival alátámasztva)


Nem releváns


A környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása

Uniós prioritás Specifikus célkitűzés A kiválasztott releváns intézkedés megnevezése

UP 2. A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása 2E. A magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra, az állategészségügy és az állatjólét, valamint a közegészségügy és a közbiztonság előmozdítása Az ETHATematikus Output-indikátorok intézkedésenként intézkedések célkitűzés, amelyhez Szerepeljen-e Az outputCélérték Mérték kombinációjáa kiválaszaz indikátor az indikátor 2023-ban -egység nak indoklása (az ex-ante tott eredményesség- megnevezése értékelés és a intézkedés mérési és SWOT-analízis hozzájárul keretben? mértékegymegállapításaisége val alátámasztva) NEM

Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúraprojektek száma

11

db projekt

2.8. Az NEM állategészségügynek és az állatjólétnek a haltermelő vállalkozásokban – többek között a megelőzés és biológiai biztonság tekintetében – történő előmozdítása

Halegészségügyi és haljóléti projektek száma

11

db projekt

2.7. A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása

Nem releváns

A környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása A kkv-k, a halászati és akvakultúra -ágazat versenyképességének a növelése

Uniós prioritás



3A. Támogatás biztosítása monitoringhoz, ellenőrzéshez és a betartatáshoz, ezzel az intézményi kapacitás és a közigazgatás hatékonyságának javítása, az adminisztratív terhek növelése nélkül

52


Output-indikátorok intézkedésenként

Az ETHAintézkedések kombinációjának indoklása (az ex-ante értékelés és a SWOT-analízis megállapításaival alátámasztva)


Nem releváns

A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

Szerepeljen-e az indikátor az eredményességmérési keretben?


Mérték -egység

3.1. Az 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt és az 1224/2009/EK rendeletben tovább pontosított uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítása

NEM

A nyomonkövethetőséget támogató projektek száma

10

db projekt

NEM

Megtartott képzések, konferenciák, workshopok száma

40

db rendezvény

Uniós prioritás



3B. Tudományos ismeretek fejlesztése és rendelkezésre bocsátása, valamint az adatok gyűjtésének és kezelésének fejlesztése Az ETHATematikus Output-indikátorok intézkedésenként intézkedések célkitűzés, amelyhez Szerepeljen-e Az outputCélérték Mérték kombinációjáa kiválaszaz indikátor az indikátor 2023-ban -egység nak indoklása (az ex-ante tott eredményesség- megnevezése értékelés és a intézkedés mérési és SWOT-analízis hozzájárul keretben? mértékegymegállapításaisége val alátámasztva)

3.2. Az 1380/2013/EU rendelet 25. cikke (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint

NEM

Az adatgyűjtésben részt vevő személyek száma

10

53

fő

Nem releváns

A hatóságok és az érdekelt felek intézményi

meghatározott és a199/2008/EK rendeletben tovább pontosított adatgyűjtés, adatkezelés és felhasználás támogatása

IGEN

Uniós prioritás



3B. Tudományos ismeretek fejlesztése és rendelkezésre bocsátása, valamint az adatok gyűjtésének és kezelésének fejlesztése Az ETHATematikus Output-indikátorok intézkedésenként intézkedések célkitűzés, amelyhez Szerepeljen-e Az outputCélérték Mérték kombinációjának indoklása a kiválaszaz indikátor az indikátor 2023-ban -egység (az ex-ante tott eredményesség megnevezése értékelés és a intézkedés -mérési és SWOT-analízis hozzájárul keretben? mértékegymegállapításaisége val alátámasztva) NEM Termelési és ??? projekt Nem releváns A kkv-k, a értékesítési halászati és tervek akvakultúra előkészítését -ágazat és versenyvégrehajtását képességétámogató nek a projektek növelése száma

5.1. Az 1379/2013/EU rendelet 28. cikkében említett termelési és értékesítési tervek előkészítésének és végrehajtásának támogatása 5.2. A halászati és akvakultúratermékekre irányuló piaci értékesítési intézkedések támogatása

Az adatok gyűjtését, feldolgozását és felhasználását támogató projektek száma

2

projekt

NEM

Létrehozott termelői szervezetek száma

1

termelői Nem releváns szervezet

NEM

Megrendezett tájékoztató, ismeretterjesztő rendezvények száma

4

rendezvény

54

kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás


Uniós prioritás



5B. A feldolgozó- és a piaci értékesítési ágazatba való beruházás ösztönzése

Szerepeljen-e az indikátor az eredményességmérési keretben?


Mérték -egység

5.3. A feldolgozóés a piaci értékesítési ágazatba való beruházás ösztönzése

IGEN

A feldolgozást támogató projektek száma

projekt

Output-indikátorok intézkedésenként

33

55

Az ETHAintézkedések kombinációjának indoklása (az ex-ante értékelés és a SWOT-analízis megállapításaival alátámasztva) Nem releváns



3.4.

PROGRAM KOMPLEMENTARITÁSA MÁS KSK ALAPOKKAL 3.4.1. Komplementaritás és koordináció más KSK alapokkal és egyéb releváns uniós és nemzeti támogatási eszközökkel

Energiatakarékosság A MAHOP támogatja az akvakultúra-termeléshez kötődő technológiák és eszközök energiatakarékosabbra cserélését, míg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP támogatja az akvakultúra-vállalkozások épületeinek energiahatékonyságát szolgáló beruházásokat. Az FM módszertani segítséget nyújt a GINOP Irányító Hatóságának ennél az intézkedéstípusnál a halászatot és akvakultúrát érintő költségvetési támogatásokról szóló rendelet alkalmazásában. A pályázatok koordinációja, az irányító hatóságok képviselőinek kölcsönös részvétele a munkacsoportokban és platformokban a program előkészítésének és megvalósításának során, a monitoring bizottságban való képviselet, a közös webes felület segítségével történő koordináció komplex információt nyújt a potenciális igénylőknek, és lehetőséget teremt az együttműködésre az energiatakarékossági területen történő bírálatok során. Közlekedési infrastruktúra A MAHOP támogatja az akvakultúra-vállalkozások tevékenységének diverzifikációját az akvakultúrán kívüli egyéb tevékenységek fejlesztésén keresztül, beleértve a közlekedést is (horgászturizmus). Tekintettel erre, vagyis a természeti és kulturális örökség megközelítését szolgáló nyilvános látogatói infrastruktúrára, a határterületek kijelölésére, a terület jellegére – különösen a védett és NATURA 2000 területekre, stb. – komplementaritás létezik a MAHOP és az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program – IKOP, a Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program – KEHOP és a Vidékfejlesztési Program – VP között, bár az intézkedéseknek eltérőek a céljai, ezért a pályázati kiírások koordinációjára nincs szükség. A tevékenységek koordinációja ezen a területen az egyes programok képviselőinek a monitoring bizottságokban való részvételén keresztül történik. Kutatás, fejlesztés, innováció A MAHOP támogatja az innovatív módszereket és technológiákat – a halgazdálkodási ágazat szereplőinek versenyképességét szolgáló termék- és folyamatinnovációkat, ami a halnevelés és hallal való bánás új módszereinek alkalmazásán, új vagy lényegesen javított termékek, új, jó piaci potenciállal rendelkező tenyésztett halfajok, új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek bevezetésén keresztül történik. A KFI területét a GINOP, a TÁMOP és a VP is támogatja.

56

Az intézkedéseknek eltérőek a céljai, a pályázati kiírások koordinációjára nincs szükség. A tevékenységek koordinációja ezen a területen is az egyes programok képviselőinek a monitoring bizottságokban való részvételén keresztül történik. Példák 1. GINOP 2. prioritás - Tudásgazdaság Fejlesztése K+F(+I)- és az akvakultúra kkv-k versenyképességének javítása (1. és 3. tematikus célkitűzések) A halgazdálkodás mellett a kapcsolódó témakörök esetében is, mint energiahatékonyság (víztakarékos rendszerek), klímaváltozáshoz való adaptáció, erőforrás-védelem is fontos cél a kutatók és termelők együttműködésének elősegítése. A termelők innovatív termelői beruházásokra való ösztönzéséntúl, a fentiek tekintetében, illetve a kutatói háttér erősítését illetően a MAHOP-ból nem lehetséges a teljes forrásigényt lefedni, ezért a GINOP-ból, a „tudásáramlás erősítése és a tudásfelhasználás segítése” specifikus célokon keresztül szükséges lehet további forrásokat hozzárendelni, különösen az együttműködésben végzett KFI projektek támogatása területén. 2. EFOP 5. prioritás - Közigazgatási fejlesztések Jó állam- hatékony közigazgatás Az adminisztráció hatékonyságának javítása és új e-szakigazgatási szolgáltatások, egyszerűsített, ügyfélbarát eljárások, adatgyűjtés, elemzés hatékonyságának növelése. Az ETHA előzetes feltétele az igazgatási, adminisztratív kapacitás megléte, a megfelelő és gyakori monitoring és értékelési követelményeknek való megfelelés érdekében. Ehhez kiegészítő forrásra lehet szükségünk első sorban az AKI, a KSH és az MVH által gyűjtött adatok és elemzések bővítésének fedezésére. 3. GINOP 4. prioritás, illetve EMVA 6. prioritás Turizmusfejlesztés A GINOP nagyobb, míg az EMVA kisebb turisztikai beruházásokat képes támogatni. Fontos, hogy ezek a halgazdálkodási ágazatot is érintsék és lefedjék, illetve semmiképpen se zárják ki, annak a támogatását. A GINOP nagyprojektjeibe nehéz beilleszkedni, de meg lehet találni a kapcsolódási pontokat (Gyógyító Magyarország – a hal mint egészséges táplálék, ökoturizmus, multifunkciós tógazdaságok, termálvíz-hasznosítás). Erre azért van szükség, hogy a vizes élőhelyekhez és halastavakhoz köthető sport, horgász és ökoturizmus fejlesztésére irányuló tevékenységek továbbra is megfelelő finanszírozáshoz jussanak a korábbiakhoz hasonló intézkedések által. 4. VP 8.2. Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek: Az intézkedés közvetlenül szolgálja a termelői és szolgáltatói oldal szakmai felkészültségének javítását, szakmai továbbképzési rendszer megújítását tekintettel a szakágazati igényekre (szakképzés, tájékoztatás, demonstráció, csereprogramok).

57

MAHOP kapcsolódás: Az egész életen át tartó tanulás, a tudományos és technikai ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztése, valamint új szakmai készségek elsajátítása és hálózatépítés támogatása.

8.3. Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások: Az intézkedés közvetlenül szolgálja a szaktanácsadási rendszer igény alapú, szakágazati célcsoportokra koncentráló működésének megvalósítását, strukturálását és megerősítését (mezőgazdasági termelők, rövid ellátási láncok (REL), kkv feldolgozók, erdőgazdálkodók, tanácsadók képzése). MAHOP kapcsolódás: Szakmai, tudományos, marketing, jogi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások nyújtása. 8.5. Beruházás tárgyi eszközökbe, innovatív tartalmú beruházások: MAHOP kapcsolódás: Az innováció akvakultúra terén történő ösztönzése, az akvakultúra termelő beruházásainak támogatása. 8.7. Mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése: Az intézkedés célja új, életképes gazdasági tevékenységek ösztönzése, amelyet fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági kistermelők induló támogatásával, a vidéki gazdaság diverzifikálásával, valamint nem mezőgazdasági tevékenységek támogatásával kívánják elérni. MAHOP kapcsolódás: Az akvakultúra-termékek és a tenyésztett fajok diverzifikációjának támogatása nem külön intézkedés, de a fiatal kezdő akvakultúrát indító vállalkozók pozitív diszkriminációja érvényesülni fog. 8.11. Agrár-környezetvédelem és éghajlatváltozás: Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás olyan önkéntes alapon működő kifizetési rendszer, amelyben a programban résztvevők az agrár-környezetgazdálkodási célok elérésének érdekében a gazdálkodásuk során többlet tevékenységek elvégzését vállalják. A támogatás feltétele a vállalt tevékenységek és kötelezettségek betartása a program ideje alatt. MAHOP kapcsolódás: Olyan extenzív akvakultúra-formák támogatása, amelyek magukban foglalják a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak a megóvását (HOPHKP-támogatás). 8.17. Együttműködés: Az intézkedés célja a vidéki gazdaság zömmel kiskapacitású, egymástól térben széttagoltan működő szereplői közötti együttműködések segítése a hatékonyabb piacra jutás, a fogyasztók igényeinek magasabb színvonalú és egyenletes kielégítéséhez szükséges gazdaságilag életképes méret kialakítása és a kor igényeinek megfelelő, innovációhoz szükséges tudás, tapasztalat és információ generálása és a felhasználókhoz juttatásának elősegítése, a REL is. MAHOP kapcsolódás: Saját termelésű akvakultúra-termékek feldolgozásának, piaci értékesítésének és közvetlen eladásának támogatása (kapcsolódás a REL-hez). 58

3.4.2. Főbb intézkedések az adminisztratív terhek csökkentésére Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a MAHOP az alábbi általános alapelveket tartja szem előtt:  egységes terminológia használata,  egységes folyamatok kialakítása a pályázat benyújtásától annak elfogadásáig, olyan módon, hogy az egyes folyamatok és lépések egymást kövessék, és egyértelműen meg legyen határozva a kezdetük és a végük, az őket megelőző és követő folyamatok, valamint az egyes folyamatok határidői,  az Irányító Hatóság/Közreműködő Szervezet pályázókkal és kedvezményezettekkel való konzultációs/együttműködési rendszerének kialakítása a projektek kidolgozása és megvalósítása során,  megfelelő és megbízható elektronikus rendszer kialakítása a pályázatok elkészítésének, benyújtásának (mellékletekkel együtt), kezelésének, értékelésének és kiválasztásának, a monitoring-jelentések kezelésének és a teljes pályázati folyamatra. A 2007-2013-as HOP megvalósítása során hangsúlyosan jelent meg a túlzott adminisztráció csökkentésének és az adminisztrációs folyamat egyszerűsítésének az igénye. A pályázói adminisztráció egyszerűsítésének leghatékonyabb módja a pályázati folyamat elektronikussá alakítása lehet. A pályázati folyamatban mindeddig a dokumentumok benyújtása papíralapon történt, egyes mellékleteket vagy eredetiben, vagy közjegyzőileg hitelesített másolatban lehetett leadni. Ez időigényessé és költségessé tette a pályázatok benyújtását. A beadott dokumentumokat a Közreműködő Szervezet szkennelte be és a további folyamatok már elektronikusan zajlottak. A 2014–2020-as időszakban meg kívánjuk valósítani a teljeskörű elektronikus beadás és kérelemkezelés rendszerét. 3.5.

INFORMÁCIÓ A MAKROREGIONÁLIS VAGY TENGERI MEDENCÉKRE VONATKOZÓ STRATÉGIÁKRÓL

Tekintettel Magyarország földrajzi helyzetére, a fejezet nem releváns hazánk számára. Magyarország részt vesz a Duna-stratégiában, ennek azonban a MAHOP szempontjából nincs relevanciája.

4.

Konkrét ETHA intézkedésekre vonatkozó követelmények 4.1.

A NATURA 2000 TERÜLETEK SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETEINEK LEÍRÁSA ÉS A PROGRAM HOZZÁJÁRULÁSA A HALÁLLOMÁNY KÍMÉLETI TERÜLETEINEK ÖSSZEFÜGGŐ HÁLÓZATÁHOZ

59

NATURA 2000 területekkel kapcsolatos támogatásokat elsődlegesen a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) biztosít. A MAHOP a NATURA 2000 területek speciális szükségleteit közvetlenül nem támogatja. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy számos magyarországi tógazdaság NATURA 2000 területen helyezkedik el, és jelentős szerepet játszik ezek biodiverzitásának fenntartásában. Az ilyen halastavakra az illetékes természetvédelmi hatóság más tógazdaságoktól eltérő, speciális gazdálkodási előírásokat állapíthat meg. Az ezzel kapcsolatos többletköltség és hozamcsökkenés, valamint a NATURA 2000 területekkel összeegyeztethető technológiák, módszerek bevezetése támogatható ETHA forrásból a “Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra” intézkedés keretében.

4.2.

A KISÜZEMI PARTMENTI HALÁSZAT FEJLESZTÉSÉRE, VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ AKCIÓTERV LEÍRÁSA


4.3.

AZ KSK-RENDELET 67(1)(B)-(D) PONTJAI SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT KÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI MÓDSZER LEÍRÁSA (ETHA-RENDELET 18(2) CIKKE)

A 2014–2020-as időszakban a vízi környezetgazdálkodási támogatási rendszer keretében történő kompenzációs kifizetések esetében alkalmazható az egyszerűsített támogatás. Ennek lényege, hogy azok a termelők, akik elkötelezik magukat a programban való részvételre, a halgazdálkodásból származó bevételük alapján részesülnének támogatásban olyan módon, hogy az előre meghatározott árbevétel üzemelő tóterületre vetített összegének meghatározott százalékában részesülnének a támogatásból. Ugyanakkor a kompenzációs jelleg fenntartása céljából az így meghatározott támogatás nem léphetné túl a 4.5. pontban megállapított százalékokat.

4.4.

AZ ETHA-RENDELET 96. CIKKE SZERINTI TÖBBLETKÖLTSÉG VAGY BEVÉTELKIESÉS SZÁMÍTÁSI MÓDSZERÉNEK LEÍRÁSA (ETHA-RENDELET 18(2) CIKKE)

A vízi környezetgazdálkodási támogatási rendszer a következő időszakban is alkalmazásra kerül. A 2007–2013-as időszakban a program keretében csak részleges kompenzáció került kifizetésre a programban résztvevő gazdáknak. A következő időszakban ez a részleges kompenzáció növelhető. A bevételkiesést és a többletköltség-ráfordítást bemutató kalkuláció a jelenlegi időszakban megállapított tényezők alapján került meghatározásra. Az alábbiakban egy emeltszintű komplex program hatásait és számítását mutatjuk be. A tervezett támogatás nem területalapú, hanem kompenzációs vízi környezetgazdálkodási támogatás.

60

VIZESÉLŐHELY ÉS VÍZIMADÁR-ÉLŐHELYVÉDELMI CÉLPROGRAM Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken csak a teljes program választható. A támogatás általános célja: A vizesélőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése, élő-, táplálkozó- és költőhely biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése, az édesvízkincs megőrzése, természeti erőforrást megújító extenzív tógazdálkodási technológia alkalmazásával. Ezen túlmenően a halastavi ökoszisztémához kötődő, természetvédelmi szempontból jelentős madárfajok élőhelyének kiemelt védelme. A támogatás specifikus célja: a természetvédelmi, környezetvédelmi, és vízgazdálkodási korlátozásokból, illetve a természeti erőforrást megújító extenzív tógazdálkodási technológia eredményeként létrejött, természetvédelmi szempontból jelentős madárfajok állományainak fenntartásából fakadó jövedelem kiesés kompenzációja. Kiemelt célfajok: kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus), kanalasgém (Platalea leucorodia), kislilik (Anser erythropus), gulipán (Recuvirostra avosetta), cigányréce (Aythya nyroca). A területi jogosultság meghatározása: 

Támogatásra a teljes program esetében földhasználati-nyilvántartás alapján védett természeti területként nyilvántartott halastó művelési ágú területekkel lehet pályázni.  A támogatási kérelmet megelőzően legalább öt éve folyamatosan üzemelő vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkező halastó terület.  Minimális igényelhető területnagyság 25 ha egybefüggő halastó terület. (Azok a halastavak is egybefüggő tóterületnek tekintendők, amelyek egy egységet alkotnak és őket egymástól legfeljebb egy út, csatorna, töltés, gát választja el, de egyenként kisebbek, mint 10 ha.)  Egy helyrajzi számon lévő területtel csak egy célprogramban lehet részt venni. A célprogram tervezett előírásai: 1. 2.

3. 4.

A területet legalább három évente teljesen le kell csapolni, illetve fel kell tölteni. A szukcesszió megakadályozása érdekében legalább 50 kg/ha ponty népesítő anyagot kell kihelyezni. A kihelyezés maximális értéke ezen fajra vonatkoztatva 350 kg/ha. Ez alól kivételt képeznek az igazoltan ivadéknevelésre beállított halastavak. A takarmányozási hozam értéke nem haladhatja meg az 50%-ot a lehalászott összes halmennyiségre vonatkoztatva. A halastavi tápanyag-gazdálkodásban kizárólag szerves eredetű istállótrágya használható. Műtrágya használata tilos. 61

5.

6.

7. 8.

9.

A hínárvegetáció fenntartása a kialakult fészektelep 100 méter sugarú körén belül kötelező. A hínárnövényzet gyérítését csak mechanikus módszerrel, a területileg illetékes természetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel lehet végezni. Ehhez éves hínárkezelési tervet kell készíteni. A nád aratása és egyéb ezzel kapcsolatos tevékenység végzése (különösen szállítás, kihúzás) kizárólag december 15. és február 15. között engedélyezett, a nád rizómájának megsértése nélkül. A nádas 15%-át forgó rendszerben minden évben lábon kell hagyni. Madárriasztás éves madárriasztási terv alapján az illetékes természetvédelmi hatóság határozata alapján végezhető. Fészkelési időszakban (március 01.–július 15.) a vízszintingadozás napi értéke nem haladhatja meg az 5 cm-t. Ennél nagyobb mértékű napi vízszintváltoztatást, valamint teljes lecsapolást csak az illetékes nemzeti park igazgatósággal történő egyeztetés után lehet végezni. A vidra szaporodási helyének, valamint fészektelepek 100 m-es körzetében tilos a parti és vízi környezet bármilyen zavarása. A téli időszakban a halastóhoz közvetlenül kapcsolódó tápláló és lecsapoló csatornákon nem helyezhető el olyan műszaki zár/kerítés/hosszú földalatti csőszakasz, amely akadályozza a vidra közlekedését és táplálkozását.

Jogosultság feltételeinek ellenőrzése: Jogosultsági kritériumok Ellenőrzés Támogatásra a védett természeti területként nyilvántartott halastó Földhivatali ingatlan művelési ágú területekkel lehet pályázni nyilvántartás Vízjogi üzemelési A támogatási kérelmet megelőzően legalább öt éve folyamatosan engedély üzemelő vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkező halastó Vízkészlet-járulék terület. bejelentés Minimális igényelhető területnagyság 25 ha egybefüggő halastó Földhivatali ingatlan terület nyilvántartás Egy helyrajzi számon lévő területtel csak egy célprogramban MVH adatbázis lehet részt venni Előírás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ellenőrzés dokumentációja Vízkészlet-járulék bejelentő lap Kihelyezési kimutatás, tótörzskönyv Takarmány napló + tótörzskönyv, számviteli bizonylatok Gazdálkodási napló, számviteli bizonylatok Hínárkezelési terv, illetékes zöld hatóság határozata Gazdálkodási napló, helyszíni szemle (term. véd. hatóság, term. véd. kezelő,

62

7. 8. 9.

MVH) Madárriasztási terv, illetékes zöld hatóság határozata Gazdálkodási napló, illetékes nemzeti park igazgatóság igazolása Helyszíni szemle (term. véd. hatóság, term. véd. kezelő, MVH)

A jövedelemkiesés kalkulációja: (2) Vizesélőhely és vízimadár élőhelyvédelmi célprogram évenkénti kalkulációja A program előírásai 1. A területet legalább háromévente teljesen le kell csapolni, illetve fel kell tölteni. 2. A szukcesszió megakadályozása érdekében legalább minimum 50 kg/ha ponty népesítő anyagot kell kihelyezni. A kihelyezés maximális értéke ezen fajra vonatkoztatva 350 kg/ha. Ez alól kivételt képeznek az igazoltan ivadéknevelésre beállított halastavak. 3. A takarmányozási hozam értéke nem haladhatja meg az 50%-ot a lehalászott összes halmennyiségre vonatkoztatva. 4. A halastavi tápanyag-gazdálkodásban kizárólag istállótrágya használható. Műtrágya használata tilos. 5. A hínárvegetáció fenntartása a kialakult fészektelep 100 méter körén belül kötelező. A hínárnövényzet gyérítése csak mechanikus módszerrel engedélyezett, amelyet a területileg illetékes természetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel lehet végezni. 6. A nád aratása és egyéb ezzel kapcsolatos tevékenység végzése (különösen szállítás, kihúzás) kizárólag december 1. és február 15. között engedélyezett a nád rizómájának megsértése nélkül. A nádas 15 %-t forgó rendszerben minden évben lábon kell hagyni 7. Madárriasztás éves madárriasztási terv alapján az illetékes természetvédelmi

EUR/ha

EUR/ha

EUR/ha

EUR/ha

Hozam kiesés

Hozam növekedés

Költség növekedés

Költség csökkenés

Nincs

0,0

0,0

0,0

0,0

H csökk.

42,9

0,0

0,0

0,0

H és Ktg. csökk.

113,5

0,0

0,0

19,5

Ktg. növ.

0,0

0,0

58,9

0,0

Ktg. növ.

0,0

0,0

2,7

0,0

H-Ktg csökk. és Ktg. növ.

6,1

0,0

2,4

1,1

H-Ktg. csökk. és

84,0

0,0

2,2

1,5

Közvetlen agronómiai hatás

63

hatóság határozata alapján végezhető. 8.Fészkelési időszakban (március 01.– július 15.) a vízszintingadozás napi értéke nem haladhatja meg az 5 cm-t. Ennél nagyobb mértékű napi vízszintváltoztatást, valamint teljes lecsapolást csak az illetékes nemzeti park igazgatósággal történő egyeztetés után lehet végezni. 9. A vidra szaporodási helyének, valamint fészektelepek 100 m-es körzetében tilos a parti és vízi környezet bármilyen zavarása bolygatása. A téli időszakban a halastóhoz közvetlenül kapcsolódó tápláló és lecsapoló csatornákon nem helyezhető el olyan műszaki zár/kerítés/hosszú földalatti csőszakasz, amely akadályozza a vidra közlekedését és táplálkozását.

Ktg növ.

Ktg. növ.

0,0

0,0

2,9

0,0

H. csökk.

34,4

0,0

0,0

0,0

280,9

0,0

69,1

22,1

Évente összesen Többlet költség és jövedelem kiesés évente

4.5.

327,9 EUR/ha

A KOMPENZÁCIÓ SZÁMÍTÁSI MÓDSZERÉNEK LEÍRÁSA AZ ETHA-RENDELET 40(1), 53., 54., 55., 56(1)F) ÉS 67. CIKKEK SZERINTI INTÉZKEDÉSEK MINDEN VONATKOZÓ KRITÉRIUMÁVAL ÖSSZHANGBAN (ETHA-RENDELET 18(2) CIKKE)

A 4.4. pontban elméletileg számított költségtöbblet és bevételkiesés kompenzációja csak részleges lehet. A kompenzáció mértéke a csökkentett program esetében a számított érték 75%-a, míg a teljes program esetében 50%. A csökkentett program esetében a kompenzáció összege nem lehet magasabb, mint a teljes program esetében. A véglegesítéskor további korlátozó faktorok is beléphetnek. A programban résztvevők közel azonos haltermelési technológiát alkalmaznak, amely a Közép-Európában is széleskörűen elterjedt pontydominanciájú növényevőhalas és ragadozóhal polikultúrás népesítését jelenti a vizek természetes táplálékbázisának haltermelésbe vonásával és a gabonaalapú takarmányozás kombinálásával. A gazdaságokra jellemző, hogy hasonló takarmány-, üzemanyagárakkal, munkabér- és egyéb költségekkel kell számolniuk. Mivel a kompenzáció csak részleges, és a tényleges kalkulált 100%-ban kompenzálandó összegtől jelentősen eltér, nem indokolt a komoly többlet adminisztrációs terhet jelentő egyedi számítási mód alkalmazása. A programban résztvevők nem normatív összegeket kapnak a programban való részvételükért, hanem azt sok tényező befolyásolhatja.

64

Az ilyen típusú eddigi támogatás elsősorban a kedvezményezettek és az adminisztráció felkészülését szolgálta a 2014–2020-as programozási időszak kidolgozás alatt lévő differenciált és többlépcsős vízi környezetvédelmi programjainak megvalósítására, amelynek alapja az előzetesen megadott kalkuláció.

4.6.

A HALÁSZATI TEVÉKENYSÉG ETHA-RENDELET 33. CIKKE SZERINTI VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓAN A LEÍRÁSNAK TARTALMAZNIA KELL A HALÁSZATI KAPACITÁSNAK A KHP-RENDELET 22. CIKKE SZERINTI CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ CÉLOKAT ÉS INTÉZKEDÉSEKET. SZINTÉN TARTALMAZNIA KELL A 33. ÉS 34. CIKKEK ALAPJÁN KIFIZETENDŐ DÍJ SZÁMÍTÁSI MÓDJÁNAK LEÍRÁSÁT (ETHA-RENDELET 18(1)(B)II) CIKKE)


4.7.

KÖLCSÖNÖS KOCKÁZATKEZELÉSI ALAPOK A KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK ÉS KÖRNYEZETI BALESETEK KOCKÁZATÁNAK KEZELÉSÉRE (ETHA-RENDELET 35. CIKKE)


4.8.

A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS FELHASZNÁLÁSÁNAK LEÍRÁSA (ETHA-RENDELET 78. CIKKE) 4.8.1. Technikai segítségnyújtás a tagállam kezdeményezésére (ETHA-rendelet 78(1)(a) cikke)

A megelőző időszak programjához hasonlóan Magyarország a 2014–2020-as időszakban is élni kíván a tagállam kezdeményezésére alkalmazott technikai segítségnyújtás (TS) lehetőségével. Az alkalmazni kívánt keret az ETHA rendelet 78. cikke szerint a tagállam kezdeményezésére az operatív program teljes összegének legfeljebb 6 %-a. A TS keret terhére többek között a MAHOP előkészítési, irányítási, monitoring, értékelési, tájékoztatási és kommunikációs, hálózatépítési, panaszkezelési, kontroll- és auditintézkedései támogathatóak. A TS további alkalmazási területei a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentését szolgáló intézkedések, beleértve az elektronikus adatcsere rendszereket, valamint a tagállam hatóságainak és a kedvezményezetteknek az alap kezelésével és igénybevételével kapcsolatos kapacitásai megerősítését szolgáló intézkedései. A felsoroltak vonatkozhatnak az előző és a következő programozási időszakra is.

65

4.8.2. Nemzeti hálózatok létrehozása (ETHA-rendelet 78(1)(b) cikke) A TS-keret felhasználásának speciális esete az információterjesztést, a kapacitásépítést és a bevált gyakorlati módszerek cseréjét, valamint a tagállam területén működő helyi halászati akciócsoportok közötti együttműködést szolgáló nemzeti hálózatok létrehozásának támogatása. Tekintettel arra, hogy Magyarország területén nem működnek helyi halászati akciócsoportok, a TS keretében csak az információterjesztést, a kapacitásépítést és a bevált gyakorlati módszerek cseréjét elősegítő nemzeti hálózat létrehozása támogatható.

5.

Konkrét információ az integrált területfejlesztésről

Az ETHA rendelet fogalom meghatározása szerint a „halászati és akvakultúra-terület: olyan terület, amely tenger-, folyó- vagy tóparttal, rendelkezik, beleértve a halastavat és a vízgyűjtőt, és jelentős mértékű foglalkoztatást biztosít a halászati vagy az akvakultúraágazatban, továbbá amely földrajzi, gazdasági és társadalmi szempontból funkcionálisan koherens egységet alkot, és amelyet a tagállamok ilyen területként jelöltek ki”. Elemezve Magyarország halgazdálkodását megállapítható, hogy nem rendelkezik olyan összefüggő területtel, amely jelentős foglalkoztatást biztosítana az akvakultúra, vagy a halászat területén. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a termelő egységek gyakorlatilag egyenletesen elosztva találhatók meg, és az ország sem földrajzi, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból sem rendelkezik olyan területtel, amely koherens egységet alkotna. Fontos momentum még, hogy a tagállami támogatási keret nagysága és az adminisztráció szűkössége nem teszi lehetővé annak CLLD-szerűen való felosztását, illetve allokálását.

5.1.

INFORMÁCIÓ A CLLD MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

A fentiek alapján Magyarország számára nem releváns.

5.2.

INFORMÁCIÓ AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSOKRÓL (ITB) (KSK-RENDELET 36(2)CIKKE)

Magyarország nem tervez integrált területi beruházást.

66

6.

Ex-ante feltételek teljesülése 6.1.

ALKALMAZANDÓ EX-ANTE FELTÉTELEK AZONOSÍTÁSA ÉS TELJESÜLÉSÜK ÉRTÉKELÉSE

A MAHOP esetében 2 specifikus előzetes feltételnek kell teljesülnie: 1. Többéves Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv megléte 2014-re az 1380/2013/EU rendelet 34. cikkének megfelelően; 2. Adminisztratív kapacitás: az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megléte a KHP-rendelet 36. cikkével és az 1224/2009/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban. A Nemzeti Akvakultúra Stratégia (NAS) jelenleg kidolgozás alatt van, az operatív programmal egy időben készül el. A NAS alapját képező Fehér Könyv társadalmi egyeztetése megtörtént. Az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósításához szükséges adminisztratív rendszer leírását részletesen a 6.1.1.táblázat és a 12. fejezet tartalmazza. A jogszabályi keretek és a végrehajtás hatékonyságának vizsgálata, a lehetséges és/vagy szükséges intézkedések beazonosítása megkezdődött. Az adminisztratív kapacitást a Miniszterelnökség, mint a végrehajtásért elsődlegesen felelős szerv, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) biztosítják.

67

6.1.1. táblázat: Alkalmazandó ETHA-specifikus ex-ante feltételek és teljesülésük értékelése Ex-ante feltétel (EAC)

Az 1380/2013/EU rendelet 34. cikkében említett többéves nemzeti akvakultúra stratégiai terv 2014ig történő

Uniós prioritás(ok), amely(ek)hez az alkalmazandó feltétel kapcsolódik

2

Teljesült-e az alkalmazandó feltétel? IGEN/NEM/ RÉSZBEN

IGEN

Kritériumok

A többéves nemzeti akvakultúra stratégiai tervet legkésőbb az operatív program benyújtásának 68

A kritériumok teljesültek? (Igen/Nem)

IGEN

Önértékelés az alkalmazandó ex-ante feltételek kritériumainak teljesülésére vonatkozó magyarázattal

Hivatkozások (stratégiákra, jogszabályokra vagy egyéb vonatkozó dokumentumokra, beleértve ezek vonatkozó paragrafusait, cikkeit vagy bekezdéseit, kiegészítve internetes hivatkozásokkal vagy a teljes szöveg elérhetőségével)

A stratégia 2014. június Nemzeti Akvakultúra 30-ra elkészült, előzetes Stratégiai Terv egyeztetése megtörtént. 2014-2020 Jóváhagyása -án megtörtént. Benyújtása a Bizottságnak legkésőbb a MAHOP benyújtásával

kidolgozása.

Igazgatási kapacitás: rendelkezésre álló igazgatási kapacitás a halászati gazdálkodásra vonatkozóan az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében és a 199/2008/EK rendelet 4. cikkében meghatározott adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez.

3

IGEN

napjáig eljuttatják a Bizottsághoz Az operatív program információkat tartalmaz arról, hogy a program hogyan egészíti ki a többéves nemzeti akvakultúra stratégiai tervet Az adatgyűjtést célzó – a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó – többéves program elkészítéséhez rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése.

69

IGEN

IGEN

egyidejűleg meg fog történni. A MAHOP intézkedései a NAS-on alapulnak. Az OP és a NAS kapcsolatára vonatkozó információkat a MAHOP előkészítésére és a stratégiára vonatkozó fejezetek, valamint a SWOT-analízis tartalmazza. Magyarországra, mint tengerrel nem rendelkező országra, ez a kritérium csak részben vonatkozik. Adatgyűjtési program készítésére jelenleg nem kötelezett. A halgazdálkodási ágazatot leíró adatokat Magyarországon az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) és a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH) gyűjtik, tehát a megfelelő adatgyűjtési igazgatási kapacitás

Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv 2014-2020, Magyar Halgazdálkodási Operatív Program 2014-2020

Az adatgyűjtést célzó – a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó – munkatervek elkészítéséhez és végrehajtásához rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése. Az adatgyűjtési kötelezettségek végrehajtására irányuló munka megosztottsága esetén a két- vagy többoldalú megállapodások más tagállamokkal történő megkötéséhez az emberi erőforrások 70

IGEN

NEM ALKALMAZHATÓ

jelenleg rendelkezésre áll. Az adatgyűjtésről szóló, jelenleg hatályban lévő uniós rendelet nem határoz meg kötelező adatgyűjtést a tengerrel nem rendelkező országok számára, a rendelet módosítása 2015 végére várható, de Magyarország már most megfelelő adatgyűjtési rendszerrel rendelkezik azáltal, hogy a FAO és az EUROSTAT számára évről évre megfelelő minőségű és mennyiségű adatot szolgáltat. Az adatgyűjtés 2014ben kibővítésre került annak érdekében, hogy a döntéshozók pontosabb képet kapjanak a halgazdálkodási ágazat fejlesztési igényeiről és lehetőségeiről. A 2014–

elosztása terén rendelkezésre álló kapacitás ismertetése.

Igazgatási kapacitás: rendelkezésre álló igazgatási kapacitás

1, 2, 3

IGEN

Az operatív program azon szakaszának a kidolgozásához és 71

IGEN

2020-as időszakban a bővített adatgyűjtés tovább folyik, ennek koordinálását az akvakultúra adatok kapcsán az AKI, a belvízi halászat kapcsán a NÉBIH fogja ellátni. A feladat koordinálásában továbbá részt vesz az FM Horgászati és Halgazdálkodási Főosztálya. Az adatgyűjtési terv pontos leírása és az igazgatási kapacitás részletes ismertetése a MAHOP 13. fejezetében szerepel. Az adatgyűjtésre az ETHA rendelet szerint meghatározott összeget különít el Magyarország. Magyarországra, mint tengerrel nem rendelkező országra, ez a kritérium csak részben

a 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt és az 1224/2009/EK rendeletben részletesen meghatározott halászati uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósításához.

végrehajtásához rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése, amely a 18. cikk (1) bekezdésének o) pontjában említett, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló nemzeti ellenőrzést finanszírozó programra vonatkozik.

A többéves tervekre vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési program kidolgozásához és végrehajtásához (az 1224/2009/EK rendelet 46. cikkében előírt 72

NEM ALKALMAZHATÓ

vonatkozik. Az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer elsősorban a tengeri halászat ellenőrzését célozza, ebben Magyarország nem érintett. A halászattal és haltermékekkel kapcsolatban a tenger nélküli országokra vonatkoztatható ellenőrzési feladatokat Magyarországon a NÉBIH végzi, vagyis a megfelelő igazgatási kapacitás rendelkezésre áll. A hivatkozott többéves tervek tengeri halállományokra vonatkoznak, így Magyarországra nem vonatkoztathatók.

módon) rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése. Az esetlegesen más tagállamokkal elkészítendő közös ellenőrzési program kidolgozásához és végrehajtásához (az 1224/2009/EK rendelet 94. cikkében előírt módon) rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése.

73

NEM ALKALMAZHATÓ

A tengeri országok esetében kötelező csak közös halászati ellenőrző rendszer létrehozása, tenger nélküli tagállamok esetében ez a kritérium nem értelmezhető.

6.1.2. táblázat: Alkalmazandó általános ex-ante feltételek és teljesülésük értékelése Uniós prioritás(ok), Nemzeti szinten amely(ek)hez az alkalmazandó exalkalmazandó ante feltétel feltétel kapcsolódik

Teljesült-e az alkalmazandó feltétel? IGEN/NEM/ RÉSZBEN

Kritériumok

74

A kritériumok teljesültek? (Igen/Nem)

Hivatkozások (a teljesült feltételek esetében)

Magyarázat (ahol szükséges)

A hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte.

2

Részben

Intézkedések a tagállamok Igen intézményi és jogi keretével összhangban a mindenkire kiterjedő egyenlő bánásmód előmozdításáért felelős szervezetek bevonására a programok elkészítése és megvalósítása során, beleértve az egyenlőséggel kapcsolatos tanácsadást az ESB-alapok tevékenysége terén.

75

Magyarország Alaptörvényének XV. cikke 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http://net.jogtar.hu/jr/ge n/hjegy_doc.cgi?docid= A0300125.TV

Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését az Egyenlő Bánásmód Hatóság ellenőrzi. A Hatóság független szervként csak a törvényeknek van alárendelve, valamint országos hatáskörrel rendelkezik.Biztosítja az antidiszkrimináció, a nemek közti egyenlőség, az egyenlő bánásmód előmozdítását és a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek bevonását a programok tervezésébe és végrehajtásába . Az irányító hatóságokat integráló Miniszterelnökség személyi állományának kiválasztása során fő szempont a férfiak és a nők esélyegyenlősége, a fogyatékkal élők és a romákat érő hátrányok ellensúlyozása, valamint az egyenlő munkáért egyenlő bér követelménye.

Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításábanrészt vevő személyzetének képzésére a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok és szakpolitika terén. Az ESB-alapok terén 2 a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte.

Részben

Nem

Intézkedések a tagállamok Igen intézményi és jogi keretével összhangban a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek bevonására a programok elkészítése és megvalósítása során, beleértve a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanácsadást az ESB- alapok tevékenysége terén.

76

Képzési terv

Az ex-ante feltétel teljesítéséhez akcióterv készült.

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http://net.jogtar.hu/jr/ge n/hjegy_doc.cgi?docid= A0300125.TV 1/2014.(I.22) ME utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról http://www.kozlonyok.h u/kozlonyok/Kozlonyok/ 12/PDF/2014/5.pdf

Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését az Egyenlő Bánásmód Hatóság ellenőrzi, melyet az Országgyűlés az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján hozott létre. A Hatóság független szervként csak a törvényeknek van alárendelve, valamint országos hatáskörrel rendelkezik. Rendelkezésre áll a nemek közti esélyegyenlőségért felelős szervezetek bevonását és a velük való konzultációt tartalmazó terv (PM 1.1.5 fejezet).

Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok és szakpolitika terén. Az ESB-alapok terén 2 a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte a 2010/48/EK tanácsi határozattal (1) összhangban

Részben

Intézkedések a tagállamok Igen intézményi és jogi keretével összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméért felelős szervezetekkel vagy az őket képviselő szervezetekkel és egyéb érintett felekkel folytatott tanácskozásra és bevonásukra a programok elkészítése és megvalósítása során

77

Az ex-ante feltétel teljesítéséhez akcióterv készült

Nem

A programok előkészítésébe bevont partnerek, partnerségi rendezvények: http://palyazat.gov.hu/fo rum_pate/29 http://lakossag.szecheny i2020.hu/szechenyi_202 0 A partnerség teljes folyamatának leírása: PM 1.5.1 fejezet Konzultációs terv: PM 1.5.5 fejezet

Magyarország mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. Az 1065/2008. (X. 14.) Korm. határozat kijelölte az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot (OFT), hogy segítse az Egyezmény végrehajtását. Rendelkezésre áll a fogyatékos személyek jogainak biztosításáért/képviseletéért felelős szervezetek bevonását és a velük való konzultációt tartalmazó terv (PM 1.1.5 fejezet).

Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a fogyatékossággal kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitika terén, beleértve az akadálymentesítést és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény gyakorlati alkalmazását az uniós és adott esetben a nemzeti jogszabályoknak megfelelően

78

Nem

Képzési terv

Az ex-ante feltétel teljesítéséhez akcióterv készült.

Intézkedések a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikke végrehajtásának figyelemmel kísérésére az ESB-alapokkal kapcsolatban a programok elkészítése és megvalósítása során.

79

Igen

A kritérium teljesítésének alapját az alábbi jogszabály teremti meg: 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről http://net.jogtar.hu/jr/ge n/hjegy_doc.cgi?docid= A0700092.TV 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról) http://www.kozlonyok.h u/nkonline/MKPDF/hite les/mk09171.pdf

Az OP-k tervezése és végrehajtása során figyelembevételre kerül a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikált fogyatékosságügyi ENSZ Egyezmény és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint az ENSZ fogyatékosságügyi Általános Szabályai (Standard Rules) és az egyetemes tervezés alapelveinek az épített környezettel kapcsolatos összes szakma képzési tervébe történő bevezetéséről szóló ún. Tomari Határozat. Az akadálymentesítés figyelemmel kísérését és nyomonkövetését a koordináló szervezet és az érintett minisztériumok látják el, és az eredményekről rendszeresen beszámolnak a Horizontális Monitoring Bizottságnak. A kormányzati felelősségi körbe tartozó épületekben nyújtott közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetőségének, az épületek komplex akadálymentesítési állapotának felmérésével hosszútávon használható, frissíthető adatbázis készült.

Az ESB-alapok terén 2, 3, 5 az uniós közbeszerzési jog tényleges alkalmazását biztosító rendelkezések megléte.

Nem

Az uniós közbeszerzési jogszabályok megfelelő mechanizmusok révén történő tényleges alkalmazását szolgáló intézkedések.

80

Nem

A 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek szabályai már teljes egészében bevezetésre kerültek a magyar jogrendszerben. Ezek közül a legjelentősebb a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény (a továbbiakban: Kbt.). A meglévő hazai szabályozás kompatibilis az EU közbeszerzési szabályaival.

A 2004/18/EK irányelv ún. klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó közbeszerzési szabályai a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (Kbt.) kerültek átültetésre. Ezt a törvényt egészíti ki a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet. Az építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetében a speciális részletszabályokat az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A Bizottság részéről a fentiekben említett, hazai hatályos joganyag tekintetében hivatalos kifogás vagy észrevétel nem érkezett, a szabályozás összességében megfelel a közbeszerzésekre vonatkozó uniós előírásoknak.

A szerződések odaítélési eljárásának átláthatóságát biztosító intézkedések.

81

Nem

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény (Kbt.) Harmadik része biztosítja az átlátható szerződésodaítélési folyamatokat az uniós értékhatár alatti közbeszerzési eljárásokban. A Kbt. Harmadik részének releváns szabályai a Bizottságnak a közbeszerzési irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról szóló értelmező közleményén alapulnak (2006/C 179/02).

A hatályos Kbt. az uniós közbeszerzési értékhatárok alatti becsült értékű beszerzések tekintetében biztosítjaa közbeszerzési szerződések átlátható odaítélését. A vonatkozó szabályok – amelyek a Bizottságnak a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról szóló 2006/C 179/02 számú értelmező közleményében foglaltak alapján kerültek kialakításra – a Kbt. Harmadik fejezetében találhatók [Kbt. 120-123. §].

Az ESB-alapok támogatásainak megvalósításában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló intézkedések.

82

Nem

Az aktuális ellenőrzési struktúra 2010 végén került felállításra a Bizottság által meghatározott szempontok szerint, egy közbeszerzési akcióterv keretében. Az akcióterv megvalósítása intézményesítés tekintetében megvalósult, az egységes joggyakorlat, a képzések tekintetében folyamatosan megvalósítás alatt áll. A KFF rendszeres konzultációt tart az irányító hatóságokkal és a közreműködő szervezetekkel, szakmai kapcsolatban áll a közbeszerzési jogalkotásért és gyakorlatért felelős szervekkel, ellenőrzései során az uniós auditok tapasztalatait is felhasználja.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (NFÜ KFF) 2013. december 31-én átkerült a Miniszterelnökség szervezeti rendszerébe. A technikai segítségnyújtás tekintetében a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottsággal és a közbeszerzési jogalkotásért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal egyeztetett tartalmú, a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítő útmutatókat ad ki. Mindemellett esetenként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium maga is adott ki a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítő útmutatót. Az útmutatók a Közbeszerzési Hatóság honlapján bárki számára nyilvánosan és ingyenesen elérhetők.

Az uniós közbeszerzési szabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások biztosítására vonatkozó intézkedések.

83

Nem

A KFF felelős az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés, illetve a 300 millió forintot (1 M €) elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos ex-ante ellenőrzésért. A KFF munkatársainak létszáma folyamatosan nő 2010 óta; 13 főről 2014. 06.; 42 fő.

A támogatásból megvalósuló közbeszerzések területén az ellenőrzési struktúrában a központi szerepet a KFF tölti be. Mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közbeszerzésért Felelős Helyettes Államtitkársága, mind a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását egyedi megkeresésekre kiadott állásfoglalásokkal is elősegíti. A Közbeszerzési Hatóság továbbá telefonos ügyfélszolgálatot is működtet a közbeszerzési jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos gyors segítségnyújtás biztosítása érdekében. A telefonos ügyfélszolgálat a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett elérhetőségeken bárki által ingyenesen igénybe vehető.

Az ESB-alapok terén 2, 3, 5 az állami támogatásra vonatkozó uniós jog tényleges alkalmazását biztosító intézkedések megléte

Igen

Az állami támogatásra Igen vonatkozó uniós szabályok tényleges alkalmazását szolgáló intézkedések

84

A Támogatásokat Vizsgáló Iroda (a továbbiakban: TVI) megalapítása óta folyamatosan teljesíti az EU állami támogatási szabályok hatékony alkalmazásáról szóló előírást. Az intézkedést jelenleg a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza. A TVI-t 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy biztosítsa az EU állami támogatásokról szóló szabályozásának való megfelelést még Magyarország EU csatlakozása előtt (tvi.kormany.hu). A TVI tevékenységének részletes leírása a PMben megtalálható.

A TVI tevékenységét jelenleg az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi ?docid=A1100037.KOR) szabályozza.


85

Igen

A Végrehajtási Operatív Programban (technikai támogatás) a TVI humánerőforrás fejlesztésére egy speciális projekt lett szentelve. Ez a projekt a TVI által szervezett állami támogatásokról szóló tréninget (alap és OP központú) tesz lehetővé. Tekintettel arra, hogy az állami támogatások szabályozása 2014. január 1-től megváltozott, továbbra is szükséges folytatni ezt a speciális projektet a következő programozási időszakban.

2011-ben 9 képzésre került sor, 233 fő vett rész a technikai segítségnyújtó szemináriumon. 2012-ben ugyanezen program keretében 14 képzésre került sor 348 fő részvételével. 2014-ben minimálisan 60 órányi képzés volt tervbe véve a különféle támogatást nyújtók részére. A képzés célközönsége elsődlegesen az irányító hatóságok és a közvetítő szervezetek. Egy képzés hozzávetőleg 3-6 órás, és 15-60 fő részvételével zajlik. A képzés 2014-ben az állami támogatás fogalma és az eljárási szabályok mellett különös figyelmet szentelt a 2014. július 1-jén hatályba lépett új szabályoknak. 2015-2020 közötti időszakban is ezt a gyakorlatot kell követni, ugyanakkor a képzések formájukat tekintve problémamegoldó képességet fejlesztő és gyakorlatorientált workshop-ok lesznek.

Az állami támogatásra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások biztosítására vonatkozó intézkedések

86

Igen

A TVI megalapítása óta folyamatosan teljesíti az EU állami támogatási szabályok hatékony alkalmazásáról szóló előírást. A TVI jelenlegi tevékenységét az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló37/2011 (III.22.) Kormányhatározat (http://net.jogtar.hu/jr/g en/hjegy_doc.cgi?docid =A1100037.KOR) szabályozza.

A TVI rendszeresen konzultál a támogatást nyújtókkal a támogatási tervezetek az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetősége tekintetében. A TVI gyakorlati tanácsok formájában is a támogatást nyújtók rendelkezésére áll a tervezetek uniós állami támogatási joggal való összeegyeztethetőségének megteremtése érdekében. Két magyar állami támogatási témájú weboldal is működik: www.tvi.kormany.hu www.atj.versenyjog.hu

A környezeti 2, 3, 5 hatásvizsgálattal (EIA) és a stratégiai környezetvizsgálattal (SEA) kapcsolatos uniós környezetvédelmi jogszabályok tényleges alkalmazását biztosító intézkedések megléte

Igen

A 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (EIA) és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (SEA) tényleges alkalmazását biztosító intézkedések

87

Igen

SEA: az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/42/EC irányelve a környezetet érintő bizonyos tervek és programok hatásainak értékelésével kapcsolatban teljesen átültetésre került, ezt a Bizottság megfelelőnek találta. EIA: 2009-ben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a Tanács 85/337/EEC (1985. június 27.) irányelvének megsértése miatt. A hatásvizsgálati rendszer radikális átalakítása után a kötelezettségszegési eljárás 2013-ban lezárult.

A 6. Környezeti Cselekvési Program középidejű felülvizsgálatán, a Bizottság a nemzeti szintű Környezeti Hatásvizsgálat fejlesztésének szükségességét hangsúlyozta. A Bizottság bejelentette a Környezeti Hatásvizsgálati Irányelv (EIA) felülvizsgálatát. A Bizottság 2012. október 26-án fogadta el 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló ajánlatot a környezetet érintő bizonyos köz- és privát projektek hatásainak értékelése tárgyában. Az ajánlat tárgyalás alatt áll a WPE-ben. Magyarország az irányelv teljesítésén dolgozik, a végrehajtásról a Bizottsággal konzultálva.

Az EIA és SEA Igen vizsgálatokra vonatkozó irányelvek végrehajtásában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló intézkedések

88

A szükséges képzési stratégia elkészült. A szakemberek továbbképzése, tájékoztatása a stratégia alapján folyamatosan zajlik.

A megfelelő adminisztratív kapacitások rendelkezésre állását biztosító intézkedések

Igen

Az irányelvek a következő jogszabályokkal lettek bevezetve: SEA:2/2005 (I.11.) Korm. hat.,LIII. (1995) tv.,CXL. (2004) tv. EIA: 314/2005 (XII.25) Korm.hat., LIII. (1995) tv.,CXL. (2004) tv.,Korm.hat. 347/2006. (XII. 23.), Korm.hat. 72/1996. (V. 22.), Korm. hat. 40/2002. (III. 21)., 157/2005. (VIII. 15.) Korm.hat.263/2006 (XII.20.) Korm. hat.,267/2006 (XII.20.), 382/2007. (XII. 23.) Korm.hat., 159/2010. (V. 6.) Korm.hat. (30563 o.) Korm.hat. (XII. 27.) (30652 o.) (30666 o.) Korm.hat. (Page 24878) Korm.hat.

89

Olyan 1, 2, 3, 4, 5 eredménymutatórendszer megléte, amely szükséges a várt eredmények eléréséhez leghatékonyabban hozzájáruló intézkedések kiválasztásához, az előrehaladás monitoringjához és a hatásvizsgálat elvégzéséhez

Nem

Olyan intézkedések vannak érvényben a statisztikai adatok időben történő begyűjtésére és összesítésére vonatkozóan, amelyek kiterjednek a következőkre: — a források és a mechanizmusok azonosítása a statisztikai hitelesség biztosítása érdekében; — az összegyűjtött adatok közzétételére és nyilvános hozzáférhetőségére vonatkozó intézkedések

90

Nem

Felelős: központi koordináció Az ex-ante feltétel teljesülésének vizsgálata – a feltétel speciális jellege okán - az operatív program elfogadását követően történhet.

Az eredménymutatók Nem olyan hatékony rendszere, amely magában foglalja: — az egyes programok vonatkozásában kiválasztott eredménymutatókat, feltüntetve azt is, hogy milyen indokkal esett a választás a program keretében finanszírozott szakpolitikai intézkedésekre; — a mutatók célértékeinek meghatározását; — a következő követelményekkel való összhangot minden mutató esetében: az adatok megbízhatóak és statisztikailag igazolhatóak, egyértelmű normatív értelmezéssel rendelkeznek, a szakpolitikai elvárásoknak megfelelően alkalmazhatóak és időszerűek

91


Eljárások rendelkezésre Nem állása annak biztosítására, hogy a program által finanszírozott minden művelet esetében hatékony mutatókat alkalmaznak.

92


6.2. AZ ELVÉGZENDŐ INTÉZKEDÉSEKNEK, A FELELŐS SZERVEKNEK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS IDŐTERVÉNEK BEMUTATÁSA (KSK-RENDELET 19(2) CIKK) 6.2.1. táblázat: Az ETHA-specifikus ex-ante feltételek megvalósulása érdekében tervezett intézkedések Az ETHA-specifikus ex-ante feltételek teljesültek. 6.2.2. táblázat: Az általános ex-ante feltételek megvalósulása érdekében tervezett intézkedések Alkalmazandó általános ex-ante feltétel nemzeti szinten, mely nem teljesült vagy részben teljesült

Nem teljesült kritérium

Az ESB-alapok terén a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte.

Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok és szakpolitika terén.

Tervezett lépések

Határidő (dátum)

A végrehajtási intézményrendszer 2015. I. félév munkatársai felkészítésre kerülnek tantermi képzések, illetve e-learninges távoktatás formájában. Igény esetén a pályázóknak adminisztrációjukat megkönnyítő speciális dokumentumokat bocsátanak rendelkezésükre.

93

A teljesítésért felelős szervek

A Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős szerve.

2014 februárjában jóváhagyásra került a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre vonatkozó egységes képzési stratégia és a központilag szervezendő képzéseket tartalmazó képzési terv. A koordináló szervezet meghatározta, és 2014. szeptember végéig kidolgozta az európai uniós alapok felhasználásával kapcsolatos, az intézményrendszert érintő kötelező központi képzések tartalmi elemeit. A képzések célcsoportját a koordináló szervezet, az irányító hatóságok, igazoló és audit hatóságok és a közreműködő szervezetek munkatársai képezik.

94

2014. III. negyedév: a képzési terv és stratégia elkészült, jóváhagyása megtörtént.


A képzés keretében a horizontális elvek operatívprogram-specifikusan kerülnek bemutatásra. A horizontális szempontú kötelező képzési modulok kialakításába bevonásra került az Egyenlő Bánásmód Hatóság, valamint a releváns szakmai és civil szervezetek. Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos képzési modul tematikája: 1. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapfogalmai 2. Az egyenlő bánásmód követelménye az emberi jogok rendszerében, EU szabályozás 3. ENSZ Egyezmény a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól 4. Esélyegyenlőségi politika, szakpolitikai stratégiák 5. Hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedések 6. Nemek közötti egyenlőség 7. Fogyatékkal élő személyek jogai, egyenlő esélyű hozzáférés, akadálymentesítés 8. A roma kisebbség helyzete

95

2014. III. negyedév: horizontális modul kidolgozása (folyamatban). 2014. IV. negyedév: horizontális modul oktatása.


Az ESB-alapok terén a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte.

Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok és szakpolitika terén.

A horizontális szempontok érvényesítésére és jó gyakorlataira a végrehajtási intézményrendszer munkatársai és a kedvezményezettek egyaránt felkészítésre kerülnek. Amennyiben azt a pályázóktól érkező igények indokolják, úgy adminisztrációjukat megkönnyítő speciális dokumentumokat bocsátanak rendelkezésükre.

2015. I. félév





96


97

2014. III. negyedév: horizontális modul kidolgozása. 2014. IV. negyedév: horizontális modul oktatása.


Az ESB-alapok terén a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte a 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban

Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a fogyatékossággal kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitika terén, beleértve az akadálymentesítést és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény gyakorlati alkalmazását az uniós és adott esetben a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.

A horizontális szempontok 2015. I. félév érvényesítésére és jó gyakorlataira a végrehajtási intézményrendszer munkatársai és a kedvezményezettek egyaránt felkészítésre kerülnek tantermi képzések, illetve e-learninges távoktatás formájában. Amennyiben azt a pályázóktól érkező igények indokolják, úgy adminisztrációjukat megkönnyítő speciális dokumentumokat bocsátanak rendelkezésükre.




98



99

2014. III. negyedév: horizontális modul kidolgozása. 2014. IV. negyedév: horizontális modul oktatása.


Az ESB-alapok terén az uniós közbeszerzési jog tényleges alkalmazását biztosító rendelkezések megléte.

Az uniós közbeszerzési jogszabályok megfelelő mechanizmusok révén történő tényleges alkalmazását szolgáló intézkedések.

- Új közbeszerzési irányelvek implementációja, új közbeszerzési törvény elfogadása. - Negyedévi egyeztetések a Bizottsággal, uniós tagállami „best practice-ek” átültetése a hazai jogalkotásba és jogalkalmazásba. Negyedéves jelentések a közbeszerzési rendszer általános helyzetéről. - Kedvezményezettek és közbeszerzési tanácsadók érzékenyítése, konferenciák szervezése és szakmai útmutatók kibocsátása. - E-közbeszerzési rendszer bevezetése, amely alapján az ajánlatkérők és ajánlattevők közötti eljárásrendben elektronikus kapcsolattartási formává alakul át a jelenlegi elektronikus és papír alapú kapcsolattartás. A dinamikus beszerzési rendszer a 201420 programozási időszakban kiemelt szerepet kap.

100

Új közbeszerzési törvény: 2015.12.31. Kötelező elektronikus értesítés a tenderekről és elektronikus hozzáférés a dokumentumokhoz: 2016. április. Ajánlatok elektronikus benyújtásának biztosítása: 2018. október EU-Magyarország konzultációk és jelentéstervezetek elkészítése: negyedévente Konferenciák tartása és szakmai útmutatók készítése: szükség szerint, de legalább 1 konferencia/félév.

Miniszterelnökség, Gazdálkodásért és Személyügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság.

A szerződések odaítélési eljárásának átláthatóságát biztosító intézkedések.

Intézményi átalakítás: a hazai és uniós forrásokkal érintett közbeszerzések ellenőrzése egy intézményen belül történik. Az intézményrendszer racionalizálása elősegíti az összehangolt, egységes szemlélet megvalósítását. A szemlélet-váltás segíti a kedvezményezetti jogalkalmazást is, megszüntetve a kettős, esetenként eltérő ellenőrzési gyakorlatot. - A közbeszerzési eljárások ellenőrzésében cél a transzparens működés, egységes működés. Az egy intézményen belüli elrendezettség gyorsabb kommunikációt, az esetleges jogértelmezési viták egységes, rövid úton történőlezárását eredményezi. - Az intézményrendszerről új működési kézikönyv készül. A működési kézikönyv nyilvános dokumentum, kedvezményezettek számára elérhető.

101

Új működési kézikönyv előkészítése: 2014. II. félév. Új működési kézikönyv közzététele: 2015. 02.01.



Az intézményrendszerben ma ca. 75 szakértő foglalkozik a közbeszerzések központi ellenőrzésével. A mennyiségi és minőségi kapacitások biztosítottak. - Számítva a programozási időszak alatt felmerülő többlet ügyteherre az intézményrendszerben minimum +25%-os létszám fejlesztés a cél. - A tapasztalt kollégák megtartása érdekében humánerőforrás-motivációs stratégia kerül kidolgozásra. - A minőségi szakértelem megőrzése érdekében szakmai terv készül. Képzések, workshopok megtartására kerül sor belső kollégák, külső szakértők és bizottsági (Eu) szakértők illetve auditorok bevonásával. A szakmai képzések és tananyagok dokumentálása a szakmai terv szerinti rendben történik.

102

Szakértői kapacitások növelése: folyamatos, de 2015. évben legalább +15 %, 2016. évben legalább +10 % a 2014. évi létszámhoz képest. Motivációs rendszer kidolgozása: 2015. I. félév. Szakmai terv elkészítése: 2015. I. félév. Szakmai terv szerinti képzések tartása: folyamatos, de legalább negyedévente egy.


Az uniós közbeszerzési szabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások biztosítására vonatkozó intézkedések.

Jelenleg két elektronikus program is alkalmas a közbeszerzések ellenőrzésének nyomon követésére. A tárgyi adminisztratív kapacitások biztosítottak. - Számítva a programozási időszak alatt felmerülő többlet ügyteherre a monitoring információs rendszerekben fejlesztést tervezünk. - Az irányelvek implementációja során megvizsgálásra kerül az ellenőrzések adminisztratív optimalizálásának lehetősége is. - A feladat ellátásához szükséges személyi adminisztratív kapacitások biztosítottak. - Számítva a programozási időszak alatt felmerülő többlet ügyteherre, arra az előző pontban rögzített létszámemelkedés keretében reagálunk.

103

Elektronikus információs rendszerek fejlesztése: a folyamatos, igény szerinti. Személyi adminisztratív kapacitások növelése: folyamatos, de 2015. év végéig legalább +10%, 2016. év végéig legalább +10% a jelenlegi személyi adminisztratív létszámhoz képest.


Olyan eredménymutatórendszer megléte, amely szükséges a várt eredmények eléréséhez leghatékonyabban hozzájáruló intézkedések kiválasztásához, az előrehaladás monitoringjához és a hatásvizsgálat elvégzéséhez.

Olyan intézkedések vannak érvényben a statisztikai adatok időben történő begyűjtésére és összesítésére vonatkozóan, amelyek kiterjednek a következőkre: — a források és a mechanizmusok azonosítása a statisztikai hitelesség biztosítása érdekében; — az összegyűjtött adatok közzétételére és nyilvános hozzáférhetőségére vonatkozó intézkedések.

Eredményindikátorok adatforrásainak 2014. December. meghatározása: az operatív programok elfogadásáig.

Központi koordináció.

Eredményindikátor értékek és hatásértékeléshez szükséges, adatbázisok beszerzésének ütemterve: értékelési tervek benyújtásáig. ESZA mintavételes adatfelvételek előkészítése, közbeszerzés lefolytatása: 2014. december. Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáinak integrálása a 20142020-as központi IT rendszerbe: 2016 vége.

104

2016. december.


A 2014–2020-as központi IT rendszer 2014. december. előkészítése 2013-ban megkezdődött. A rendszer kialakítása során figyelembe vették a hozzáférhetőséget és az adatok közzétételi kötelezettségét. A nyilvánosság biztosításának alapjai a 2007–2013-as időszakban lefektetésre kerültek, jelenleg a http://palyazat.gov.hu/ honlapon található támogatáslekérdező rendszeren és az aggregált indikátor adatok közzétételén keresztül. Határidő: Kormány döntése után azonnal rendelkezésre áll.

105


— Az eredménymutatók olyan hatékony rendszere, amely magában foglalja: — az egyes programok vonatkozásában kiválasztott eredménymutatókat, feltüntetve azt is, hogy milyen indokkal esett a választás a program keretében finanszírozott szakpolitikai intézkedésekre; — az említett mutatók célértékeinek meghatározását; — a következő követelményekkel való összhangot minden mutató esetében: az adatok megbízhatóak és statisztikailag igazolhatóak, egyértelmű normatív értelmezéssel rendelkeznek, a szakpolitikai elvárásoknak megfelelően alkalmazhatóak és időszerűek.

Az operatív programok 2014. december. eredményindikátorai kialakításakor alapelv, hogy azok elsősorban a már létező, hivatalos statisztikai adatgyűjtésekből származzanak (EUROSTAT, Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Adó-és Vámhivatal, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, stb.). Eltérő esetben az irányító hatóság meghatározza a rendszeres adatfelvétel típusát, és gyakoriságát. (Az adatbeszerzéseket a központi koordináció végzi és az OP-kra összeállított átfogó beszerzési tervet az értékelési terv elkészítéséig összeállítja az I/1 ponttal összhangban.) teljesülésének -AzA eredményindikátorok célértékek, amennyiben szükséges 2014. december. nyomon követését szolgáló, fent számszerűsített érték, meghatározása ismertetett adatkészletet értékelési az eddigi értékelések alapján történik, adatbázisbavéve szervezi. figyelembe az adott operatív Ebben többek között gyűjti és programok prioritásaira vonatkozó feldolgozza a SKV-k, KHV-k releváns nemzeti és EU-s stratégiákban adattartalmát, továbbá egyéb, meghatározott célértékeket. szempontból -fejlesztéspolitikai Az ex ante értékelések kitérnekreleváns az környezeti adatokat is. alkalmazott operatív programokban indikátorok vizsgálatára a kritériumnál meghatározott feltételek mentén (is).

106

Irányító Hatóságok, központi koordináció.

Irányító Hatóságok, központi koordináció.

Az operatív programok elfogadásáig a 2014. december. minőségbiztosítási szerepet az ex ante értékelések látják el a meghatározott kritériumnak megfelelően a beavatkozási logika és az indikátorok kiválasztásának összhangjának vizsgálatával. A programok végrehajtása során Monitoring és Értékelési munkacsoport kerül felállításra, amely vizsgálja az egyes operatív programokban alkalmazott indikátorok konzisztenciáját, a mérések elvégzését, az adatok beszerzését. Az indikátor munkacsoport eljárásrendjét az Egységes Működési Kézikönyv függeléke tartalmazza.

107


Eljárások annak biztosítására, hogy a program által finanszírozott minden művelet esetében hatékony mutatókat alkalmaznak.

Az operatív programok 2014. december. eredményindikátorai kialakításakor alapelv, hogy azok elsősorban a már létező, hivatalos statisztikai adatgyűjtésekből származzanak (EUROSTAT, Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Adó-és Vámhivatal, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, stb.). Eltérő esetben az irányító hatóság meghatározza a rendszeres adatfelvétel típusát, és gyakoriságát. (Az adatbeszerzéseket a központi koordináció végzi és az operatív programokra összeállított átfogó beszerzési tervet az értékelési terv elkészítéséig összeállítja az I/1 ponttal összhangban.)

Irányító Hatóságok.

A célértékek meghatározása, amennyiben szükséges számszerűsített célérték, az eddigi értékelések alapján történik, figyelembe véve az adott operatív program prioritásaira vonatkozó nemzeti és EU-s stratégiákban meghatározott célértékeket.


108

2014. december.

Az ex ante értékelések kitérnek az 2014. december. operatív programokban alkalmazott indikátorok vizsgálatára a kritériumnál meghatározott feltételek mentén (is).


Az operatív programok benyújtásáig a 2014. december. minőségbiztosítási szerepet az ex ante értékelések látják el a meghatározott kritériumnak megfelelően a beavatkozási logika és az indikátorok kiválasztásának összhangjának vizsgálatával. A programok végrehajtása idejére Monitoring és Értékelési munkacsoport kerül felállításra, amely vizsgálja az egyes operatív programokban alkalmazott indikátorok konzisztenciáját, a mérések elvégzését, az adatok beszerzését. A nemzeti indikátor munkacsoport eljárásrendjét az Egységes Működési Kézikönyv függeléke tartalmazza.


109

7.

Az eredményességmérési keret leírása 7.1.

TÁBLÁZAT: EREDMÉNYESSÉGMÉRÉSI KERET

Uniós prioritás Indikátor és, ahol értelmezhető, a mértékegysége (KSK-rendelet 1. melléklete

A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása 2018-as mérföldkő

2023-as cél

Pénzügyi indikátor

???

???

Output indikátor: Természetvédelmi intézkedésekkel, a halászat környezeti hatásainak csökkentésével és a halászati tevékenységnek a fajok védelméhez való adaptálásával kapcsolatos projektek száma

???

???


A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra 2018-as mérföldkő 2023-as cél előmozdítása

Pénzügyi indikátor

???

???

Output indikátor: Termelési célú beruházási projektek száma az akvakultúrában

110

435


A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása 2018-as mérföldkő

Pénzügyi indikátor Output indikátor: Az adatok gyűjtését, feldolgozását és felhasználását támogató projektek száma, db

110

2023-as cél

???

???

1

2

Uniós prioritás


Indikátor és, ahol értelmezhető, a mértékegysége (KSK-rendelet 1. melléklete

2018-as mérföldkő

Pénzügyi indikátor Output indikátor: A feldolgozást támogató projektek száma, db

7.2.

2023-as cél

???

???

5

33

TÁBLÁZAT: AZ EGYES OUTPUT-INDIKÁTOROK EREDMÉNYESSÉGMÉRÉSI KERETBE VALÓ FELVÉTELÉNEK INDOKLÁSA*

Uniós prioritás

Az egyes output-indikátorok eredményességmérési keretbe való felvételének indoklása1, beleértve az output elérését eredményező műveletek pénzügyi keretfelosztásának, valamint (a prioritáshoz rendelt keret legalább 50%-át elérő) pénzügyi keret kiszámításához használt módszernek a magyarázatát A mérföldkövek és célértékek becsléséhez felhasznált adatok, valamint a számítási módszer (pl. egységár, irányadó értékek, standard vagy múltbeli megvalósítási százalékok, szakvélemények, ex-ante értékelés következtetései)

A környezeti szempontból fenntartható, erőforráshatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M">

<7.2 type="S"maxlength="1000"input="M">

Információ arról, hogyan alkalmazták (a Partnerségi <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M"> Megállapodás rendelkezéseivel összhangban) az eredményességmérési keret következetes működését biztosító módszertant és mechanizmusokat

111

Uniós prioritás

Az egyes output-indikátorok eredményességmérési keretbe való felvételének indoklása1, beleértve az output

A környezeti szempontból fenntartható, erőforráshatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M">

elérését eredményező műveletek pénzügyi keretfelosztásának, valamint (a prioritáshoz rendelt keret legalább 50%-át elérő) pénzügyi keret kiszámításához használt módszernek a magyarázatát A mérföldkövek és célértékek becsléséhez <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M"> felhasznált adatok, valamint a számítási módszer (pl. egységár, irányadó értékek, standard vagy múltbeli megvalósítási százalékok, szakvélemények, ex-ante értékelés következtetései) Információ arról, hogyan alkalmazták (a Partnerségi <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M"> Megállapodás rendelkezéseivel összhangban) az eredményességmérési keret következetes működését biztosító módszertant és mechanizmusokat Uniós prioritás Az egyes output-indikátorok eredményességmérési keretbe való felvételének indoklása1, beleértve az output

A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M">

elérését eredményező műveletek pénzügyi keretfelosztásának, valamint (a prioritáshoz rendelt keret legalább 50%-át elérő) pénzügyi keret kiszámításához használt módszernek a magyarázatát A mérföldkövek és célértékek becsléséhez <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M"> felhasznált adatok, valamint a számítási módszer (pl. egységár, irányadó értékek, standard vagy múltbeli megvalósítási százalékok, szakvélemények, ex-ante értékelés következtetései) Információ arról, hogyan alkalmazták (a Partnerségi <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M"> Megállapodás rendelkezéseivel összhangban) az eredményességmérési keret következetes működését biztosító módszertant és mechanizmusokat

112

Uniós prioritás


Az egyes output-indikátorok <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M"> eredményességmérési keretbe való 1 felvételének indoklása , beleértve az output elérését eredményező műveletek pénzügyi keretfelosztásának, valamint (a prioritáshoz rendelt keret legalább 50%-át elérő) pénzügyi keret kiszámításához használt módszernek a magyarázatát A mérföldkövek és célértékek becsléséhez <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M"> felhasznált adatok, valamint a számítási módszer (pl. egységár, irányadó értékek, standard vagy múltbeli megvalósítási százalékok, szakvélemények, ex-ante értékelés következtetései) Információ arról, hogyan alkalmazták (a Partnerségi <7.2 type="S"maxlength="1000"input="M"> Megállapodás rendelkezéseivel összhangban) az eredményességmérési keret következetes működését biztosító módszertant és mechanizmusokat 1 Az output-indikátorokat a választott intézkedések meghatározzák, de az eredményességmérési keretbe felvett output-indikátorok kiválasztását meg kell indokolni.

113

8.

Pénzügyi terv 8.1.

TELJES ETHA HOZZÁJÁRULÁS ÉVES TERVEZÉSI BONTÁSBAN (EURO)

Az éves hozzájárulási tartalék évi 6% (KSK rendelet 20. cikk) A Bizottság a 2014. június 11-i, az ETHA forrásainak megosztott irányítása keretében a 20142020 közötti időszakban tagállamonként és évenként rendelkezésre álló összegek megállapításáról szóló Végrehajtási Határozata és melléklete szerint Magyarország teljes kerete 39 096 293 EUR.

Year

ETHA alap hozzájárulás2

ETHA hozzájárulási tartalék

2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Total

2

ETHA alaphozzájárulás = összes uniós hozzájárulás – hozzájárulási tartalék-allokáció.

114

8.2.

ETHA HOZZÁJÁRULÁS, TÁRSFINANSZÍROZÁSI INTENZITÁS UNIÓS PRIORITÁSOK SZERINT, TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS EGYÉB TÁMOGATÁSOK (EURÓBAN)

Teljes támogatás

Uniós Prioritások

ETHA uniós prioritások szerinti intézkedések

ETHA hozzájárulás (hozzájárulási tartalékkal)

a A környezeti szempontból fenntartható, erőforráshatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása

Nemzeti hozzájárulás (hozzájárulási tartalékkal) b

Alap hozzájárulás (teljes keret minusz hozzájárulási tartalék) ETHA társfinanszírozási ráta

ETHA hozzájárulás

c = a /(a+ b) *100

d = a-f

ETHA 33., 34. és 41(2), 13(2) cikk A többi UP1 ETHA 13(2)cikk

119

Nemzeti hozzájárulás

e = b-g

Hozzájárulási tartalék

ETHA hozzájárulási tartalék

f

Nemzeti hozzájárulás

g= b *(f/a)

Hozzájárulási tartalék a teljes uniós támogatás arányában

h= f/a *100

2. A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra támogatása, ETHA13(2)cikk 3. A közös Tudástranszfer halászati és adatgyűjtés, politika ETHA 13(4) Monitoring és végrehajtásácikk ellenőrzés, nak ETHA76(2)(a)előmozdítása tól (d)-ig és (f)től (l)-ig, 13(3)cikk Monitoring és ellenőrzés, ETHA 76(2)(e) és 13(3) cikk 4. A halászati és akvakultúraterületek fenntartható fejlesztése 5. A piaci értékesítés és a feldolgozás támogatása

Tárolási támogatás, ETHA 67., 13(6)cikk

120

Távoli területek támogatása, ETHA70.,13(5) cikk Többi UP5 támogatása, ETHA 13(2)cikk 6. A megosztott irányítású KHPt szolgáló kísérő intézkedések, ITP megvalósítása, ETHA 13(7)cikk Technikai Segítségnyújtás, ETHA13(2)cikk Összes [automatikusan számítva]:

121

8.3.

ETHA HOZZÁJÁRULÁS AZ ESB ALAPOK TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEIHEZ (KSK-RENDELET 90. CIKKE)

Tematikus Célkitűzések

ETHA hozzájárulás (ezer euro)

EU TEMATIKUS CÉL 3: A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása (TO3) EU TEMATIKUS CÉL 4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (TO4) EU TEMATIKUS CÉL 6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (TO6) EU TEMATIKUS CÉL 8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása (TO8)

122

9.

Horizontális alapelvek 9.1.

A KSK-RENDELET 5., 7. ÉS 8. CIKKÉBEN LEFEKTETETT ALAPELVEK FIGYELEMBEVÉTELE ÉRDEKÉBEN TETT LÉPÉSEK LEÍRÁSA (KSK-RENDELET 27(5)CIKKE) 9.1.1. A férfiak és a nők egyenjogúságának előmozdítása és a diszkrimináció elkerülése (KSK-rendelet 7. cikke)

A MAHOP egyes intézkedései kapcsán prioritásként jelenik meg a vidéki térségekben megvalósuló fejlesztések során a nők foglalkoztatásának ösztönzése. Annak érdekében, hogy a MAHOP hozzájáruljon az esélyegyenlőségi célokhoz, vagyis a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség megvalósításához, a következő szempontokat kell kiemelten kezelni:  A nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósítása elengedhetetlen a gazdasági növekedés és a versenyképesség növeléséhez;  A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is meg kell erősíteni határozott elkötelezettségünket a nők foglalkoztatottságának növelése és egyéb területeken való támogatása ügyében (mint például a család és munkahely összeegyeztethetősége területén);  Minden intézkedésben figyelembe kell venni az adott intézkedések és folyamatok nők és férfiak életére gyakorolt hatását (gender mainstreaming). A problémakör kezelése kapcsán azonban le kell szögezni, hogy a hagyományos értelemben vett halászat és haltermelés évezredek óta tradicionális módon a férfiak foglalkoztatására épült. Napjainkban, illetve az elkövetkező időszakban az intenzív üzemi haltermelésben és a halfeldolgozás területén képzelhető el a női munkaerő magasabb szintű foglalkoztatásának a lehetősége a termeléshez, illetve halászathoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátásán kívül. Ez az ösztönzés a felsorolt három terület kapcsán már pályázatok szintjén is megjelenhet (plusz pontszámok lehetősége), de kiemelt figyelmet kell erre fordítani a MAHOP végrehajtása és a későbbi ellenőrzések során is. 9.1.2. Fenntartható fejlődés (KSK-rendelet 8. cikke) Környezetvédelmi követelmények A MAHOP figyelembe veszi a környezetvédelmi követelményeket. A pályázati feltételek (különösen az innovációs és beruházási projektek esetében) előírják környezetvédelmi jogi előírások betartását. A jogszabály által előírt esetekben a projekt környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez köthető. A pályázatok elbírálása során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a támogatott tevékenységek ne mondjanak ellent a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. Csak azok a pályázatok lesznek támogathatók, amelyek környezetvédelmi szempontból 123

legalábbis semlegesek, negatív környezeti hatás esetén a pályázat nem támogatható. A MAHOP pályázati felhívásaiban meg lesznek határozva a betartandó környezeti előírások. Környezetvédelmi indikátorok A “Termelési célú beruházások az akvakultúrába” intézkedés keretében olyan tevékenységek támogathatók, amelyek hozzájárulnak az akvakultúra energiaigényének csökkentéséhez, a környezetbarátabb gazdálkodási módok bevezetéséhez, valamint az erőforrás-hatékony üzemeléshez. Programszintű eredmény- és output-indikátorként figyelemmel kísérjük a biogazdálkodásra áttért és a környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó gazdaságok tóterületének változását, a természetvédelmi intézkedésekkel, az akvakultúra környezeti hatásainak csökkentésével és a halászati tevékenységnek a fajok védelméhez való adaptálásával kapcsolatos projektek számát. Energiahatékonyság A halastavak hatékonyan hasznosítják haltermelési célra a rendelkezésükre álló erőforrásokat (föld, víz, takarmány). A recirkulációs rendszerű haltermelő rendszerek létrehozása vagy bővítése csökkenti a felhasznált vízmennyiséget. A “Termelési célú beruházások az akvakultúrába” intézkedés keretében olyan tevékenységek támogathatók, amelyek hozzájárulnak az akvakultúra az erőforrás-hatékonyabb üzemeléshez. Klímaváltozás hatásainak mérséklése és a hozzájuk való alkalmazkodás A halastavak és halastórendszerek a tavaszi vízfelesleg idején betárazzák a vizet, amelyet aztán a nyári aszályos időszak során haltermelésre használnak. Ezáltal – termelési funkciójukon túl és a biodiverzitás fenntartása mellett – hozzájárulnak a vízgazdálkodás javításához, az árvíz-, belvíz- és aszálykárok mérsékléséhez, a talajvízszint szabályozásához és a klíma temperálásához. Ez a hatás a jövőben várhatóan még inkább fel fog értékelődni, mivel az előrejelzések alapján a klímaváltozás hatására Magyarországon tovább fog csökkenni a vegetációs időszak csapadékösszege. A halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak támogatására, illetve az ezekkel összefüggő többletköltségek és kieső termelés kompenzálására a MAHOP “Környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó akvakultúra” intézkedése keretében különítünk el forrást. Katasztrófahelyzetekkel szembeni ellenállóképesség, kockázatok megelőzése és kezelése A halastavak általában kevésbé értékes, alacsonyan fekvő földterületeken kerültek kialakításra. Azáltal, hogy a tavaszi ár- és belvizes időszakban betárazzák a vizet, amelyet aztán a nyári aszályos időszak során haltermelésre használnak, hozzájárulnak mind a télitavaszi ár- és belvízvédekezéshez, mind a nyári aszálykárok mérsékléséhez. Ugyanakkor 124

azáltal, hogy folyóvizek mellett helyezkednek el, ki vannak téve a nagyobb árvizek veszélyének is. A MAHOP intézkedéseinek megvalósítása során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a támogatott tevékenységek ne vezessenek fokozott kockázatokhoz, csak olyan pályázatok lesznek támogathatók, amelyek nem eredményeznek kockázatnövekedést. A MAHOP pályázati felhívásai, amennyiben szükséges, tartalmazni fogják a katasztrófahelyzetekkel szembeni ellenállóképességgel, a kockázatok megelőzésével és kezelésével kapcsolatosinformációkat.

9.2. A KLÍMAVÁLTOZÁSSALKAPCSOLATOS CÉLOKRA FELHASZNÁLANDÓ TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK BECSLÉSE (KSK-RENDELET 27(6) CIKKE) Klímaváltozással kapcsolatos célok megvalósításához hozzájáruló ETHAintézkedések

Koefficiens

Az akvakultúra-telepek és infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulás, valamint a működésük kedvezőtlen környezeti hatásának csökkentésének támogatása

<9.2 type="N" input="G">*

Az ökológiai, illetve az energiahatékony akvakultúra fejlesztésének támogatása


Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlődésének előmozdítása

Becsült ETHAhozzájárulás, euro [intézkedésenkénti összegek összeadva]

<9.2 type="N" input="M">

Az összes ETHAhozzájárulás a teljes operatív program arányában (%) <9.2 type="N" input="G">


Az elkövetkezendő időszakban az éghajlatváltozás várható hatásai, természeti és társadalmigazdasági következményei valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenysége jelentős hangsúlyt fognak kapni a stratégiai tervezésben. Az alkalmazkodás és felkészülés koncepcionális keretei érintik a vízgazdálkodás, a vidékfejlesztés és más ágazatok éghajlatbiztonsággal kapcsolatos helyzetét, kockázatait, a felkészülés lehetséges cselekvési irányait. Ehhez az akvakultúra és a halászati ágazatnak is igazodnia kell. 125

Az időjárási szélsőségek jelentősen befolyásolják a vízgazdálkodást, a vízhez, a vízi környezethez kötődő szervezetek elterjedését. A vizes élőhelyeken a klímaváltozás hatásaként vélhetően problémát fog jelenteni a szélsőségesen ingadozó hőmérséklet (párolgás) és csapadékmennyiség (téli-tavaszi többletvizek és a nyári rendkívül vízhiányos időszak), ami befolyásolja a vízszintet, a vízminőséget, a vizek rétegződését, illetve a víz keveredését hatást gyakorolva az élő szervezetek elterjedésére; ily módon meghatározó tényezői a halgazdálkodásnak és a biológiai sokféleség megőrzésének is. A rosszabb vízminőség (különösen az oldott oxigén mennyiségének a változása) lehetővé teszi a kórokozók elszaporodását, invazív fajok betelepülését és térnyerését, ezzel megváltoztatva a fajösszetételt, ami mind a halfaunára, mind a táplálék szervezetekre és a ragadozókra, és ezáltal a teljes ökoszisztémára hatást gyakorol, mérséklődnek az ökoszisztéma szolgáltatások. A szabályozott halgazdálkodás segítséget nyújthat az alkalmazkodásban. Az akvakultúra és a mezőgazdaság integrálása, a mezőgazdasági termelők számára segíthet megbirkózni az szélsőséges vízjárási viszonyokkal ─ a többletvizek visszatartására több lehetőség is kínálkozik: halastavakban, tározókban víz visszatartás, mezőgazdaság számára értéktelen területek időszakos elárasztásával történő árhullám mérséklés stb., aszályos időszakban víztakarékos megoldások alkalmazásával a tógazdaságokban is mérséklődhetnek a vízhiány okozta károk (vízforgatás-tisztítás mellett) és mezőgazdasági hasznosításuk is lehetséges.

126

10.

Értékelési terv

Az operatív programban szereplő értékelési terv általánosan meghatározza az összes értékelési intézkedés szervezési keretét. A maximális rugalmasság megtartásához az értékelési tervben nem szükséges pontos listát megadni a KSK-rendeletben rögzített feladatokon túlmenően. Mindazonáltal az értékelési szükségletek gyakran túlmutatnak ezeken a kötelező elemeken és további értékeléseket be kell tervezni az értékelési tervbe. Ugyanakkor ezeknek a tervezése egy későbbi szakaszban is lehetséges Éves Végrehajtási Jelentéseken keresztül. Az értékelési terv céljai és oka

Irányítás és koordináció

A KSK rendelet 47. cikke kimondja, hogy értékeléseket kell végezni a programok kidolgozása, minőségének és végrehajtásának javítása érdekében, valamint eredményességük, hatékonyságuk és hatásuk felmérésére. Ehhez a tagállamoknak biztosítaniuk kell az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások rendelkezésre állását. A MAHOP értékeléseinek célja, hogy  a folyamatos visszacsatolásokon keresztül javítsa a végrehajtás minőségét, hatékonyságát és eredményességét;  bemutassa a halászati politika terén elért haladást és eredményeket;  értékelje az ETHA-ból finanszírozott műveletek eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját és uniós célokhoz való hozzájárulását;  hozzájáruljon a halászati politika célzottabb támogatásához;  illetve biztosítsa az ETHA-ból finanszírozott műveletek tényalapú, a döntéshozatali folyamatot támogató értékelését. Ennél a résznél azt kell bemutatni, milyen múltbeli értékelési tapasztalat gyűlt össze, mik voltak a hiányosságok, mik az erősségek. Volt-e elég információ, adat az értékelések elvégzéséhez, min kell javítani. Hasznosultak-e az értékelések eredményei, ha igen, miben, ha nem, miért nem. Van-e már hazánkban kellő értékelési kapacitás (belső, külső) az értékelések elvégzéséhez, menedzseléséhez a halgazdálkodás területén. Hol vannak értékelési szükségletek, értékelési kapacitásfejlesztés szükségletek. A MAHOP monitoring és értékelési tevékenységének koordinálásáért az IH, azaz a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága felel. Egyik fő feladata a folyamatos értékelési rendszer kialakítása, működtetése, az értékelési szükségletek és adatigények meghatározása, a szükséges adatok gyűjtésének megszervezése, az értékelők kiválasztása, és információval való ellátása. Az IH biztosítja az értékelések elvégzéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat. A Miniszterelnökség ezirányú tevékenységét a Földművelésügyi Minisztérium a Horgászati és Hakgazdálkodási Főosztályon keresztül segíti. A monitoring adatok rendszeres gyűjtését az IH, a Közreműködő Szervezet (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal), valamint az Agrárgazdasági Kutatóintézet végzik. Az értékelést a végrehajtásért felelős hatóságtól független értékelő végzi a Bizottság iránymutatása alapján. A Bizottság saját maga is kezdeményezhet

127

Értékelési témák és tevékenységek

Adatgyűjtési és információszolgáltatási

értékeléseket a KSK rendelet alapján. A 2014-2020-as időszakban a KSK Alapoknál, – így az Európai Tengerügyi Halászati Alapnál is – jelentősen előtérbe kerül az eredményszemlélet, azaz nagyobb hangsúly kerül az EU 2020-as stratégiához való hozzájárulás folyamatos mérésére, és nem teljesítése esetén szankcionálására is sor kerülhet. Az IH ezért a programozási időszak alatt legalább egy olyan elemzést fog készíttetni, amely megmutatja, hogy a KSK Alapok támogatásai hogyan járulnak hozzá a prioritások céljainak eléréséhez. Ennek része, hogy az értékelő megvizsgálja a monitoring indikátorokat, (különös tekintettel az eredmény és hatás indikátorokra) amelyek a MAHOP fizikai és pénzügyi előrehaladását mutatják. A mérföldkövek és az indikátorok célértékeinek nem teljesítése pénzügyi következményekkel is járhat ezért ennek alapos, időben való elemzése rendkívül fontos. A folyamatos értékelés keretén belül az alábbi típusú értékelések és jelentések készülnek a programozási időszak alatt:  Ex-ante (előzetes) értékelés  Éves előrehaladási jelentések (azokat megalapozó értékelések)  Kibővített éves előrehaladási jelentések, megalapozó értékelések (2016, 2018) (2017, 2019)  Szükség esetén az éves jelentések, és a kibővített éves jelentések inputigényét segítő elemzések  Hatásvizsgálat  A MAHOP és intézményeinek működését értékelő jelentés  Tematikus, illetve horizontális (mind az 5 KSK alapot átfogó témájú) elemzés  Ex-post értékelés (amelyet a Bizottság készít 2023-ig) A tematikus és horizontális elemzések témái:  az ágazati innováció;  a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás;  az alternatív energiaforrások igénybevételének elterjedése;  energiahatékony beruházások növelése;  tevékenységek diverzifikációja (multifunkcionális halgazdaságok);  az esélyegyenlőség elősegítése;  a környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra formák támogatása a környezettudatos gazdálkodás, a fenntartható tájhasználat, a környezet állapotának javítása és a gazdasági hatékonyság érdekében;  a halfogyasztási szokások változása, a fogyasztói magatartás változása, a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, termékfejlesztés;  a halgazdálkodók piaci szerepe és érdekérvényesítésének változása;  termelői szervezetek szerepe;  az ágazat jövedelmezőségének változása;  a technikai segítségnyújtás keretébe tartozó tevékenységek értékelése. A monitoring adatok elektronikus formában történő tárolására a jelenleg kidolgozás alatt lévő elektronikus adattároló rendszer, az IIER2 szolgál majd. Ez a jelenlegi rendszer újragondolásán és továbbfejlesztésén alapul.

128

stratégia

Időbeliség

Koordináció

CLLD – egyedi értékelési követelmények Kommunikáció

Erőforrások

A monitoring adatok gyűjtésénél az IH célja, hogy a kedvezményezetteknek minél kevesebb adatszolgáltatási kötelezettsége legyen, illetve, hogy az adatszolgáltatás minél egyszerűbben minél kevesebb hibával történjen meg. A különböző adatforrások (KSK, NAV, KI stb.) összekapcsolása az egyszerűsítést segíti. Az IH célja, hogy az AKI számára rendelkezésre álljon minden olyan adat, amely az érékeléshez kell. Az adatok itt összesítésre kerülhetnek és különböző egyéb adatokkal összehasonlíthatóvá válnak, elemzésekbe beépítésre kerülhetnek. A program végrehajtása során az együttműködő hatóságok és a jogszabályoknak megfelelő kiválasztási folyamaton átesett értékelő szervezetek az együttműködési megállapodásaikban és a szerződésekben lefektetik a szükséges határidőket, amelyek szükségesek a jelentések előírt határidőkre való megküldéséhez. Mind a VP, mind a MAHOP irányító hatósága a Miniszterelnökségen került kialakításra, elősegítve a két program kapcsolódását. Azáltal, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, az ETHA OP közreműködő szervezete a VP végrehajtásában is részt vállal, továbbá az AKI az egész agrárium területéről gyűjt és értékel adatokat, a kapcsolódási a szervezeteken keresztül biztosítva van a két program között. Magyarország nem alkalmazza. Az értékelési jelentéseket az IH a MAHOP internetes honlapján nyilvánosan elérhetővé teszi. Az értékelések megvitatása kiemelt feladata a Monitoring Bizottságnak (MB). Az IH nagyon fontosnak tartja, hogy az értékelés és az adatgyűjtés a lehető legköltséghatékonyabb és egyszerűbb módon történjen, ne okozzon túlzott adminisztrációs terhet és további költségeket egy ilyen kis program számára. Az értékelés, témától függően az ágazatot jól ismerő és az ágazati eredményeket nyomon követő intézmények bevonásával történik, (egyetemek, kutatóintézetek) illetve független értékelő szakember részvételével, aki már a tervezés kezdetétől nyomon követi a program alakulását és az előzetes értékelést is végzi. Az IH munkatársai közül a TS és a pénzügyi tervezés és végrehajtás tekintetében külön értékelési feladatok merülhetnek fel, ezért az IH kollégái nemzetközi értékelés továbbképzéseken vesznek részt, közösen a VP irányító hatóságának kollégáival. Az értékelésbe az MB tagok, továbbá a tervezésben szerepet vállaló Halászati Stratégia Koordináló Bizottság is bevonható. Az említett szervezetek tagjai között átfedés van, így a kapcsolódás is biztosítható.

129

11.

Program-végrehajtási rendelkezések 11.1.

A HATÓSÁGOK ÉS KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIJELÖLÉSE

Hatóság/szervezet

Hatóság/szervezet megnevezése

Irányító Hatóság (IH)

Miniszterelnökség, Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság, Irányító Hatósági Főosztály

IH közreműködő szervezete Igazoló Hatóság

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

IgH közreműködő szervezete (ha van)

-

Audit Hatóság

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

Magyar Államkincstár

11.1.1. Az Irányító Hatóság (IH) A 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X. 11.) számú Kormányhatározat és a Miniszterelnökséget vezető miniszter Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása alapján a HOP IH feladatait teljes körűen a Miniszterelnökség gyakorolja. A HOP és a MAHOP irányító hatósági feladatait a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Irányító Hatósági Főosztálya (a továbbiakban: IHF) és azon belül a Halászati Alapok Osztály (a továbbiakban: HAO) látja el. A HAO személyi állománya jelenleg 8 főből áll, az IHF Monitoring Osztályon 2 fő foglalkozik a MAHOP monitoriggal kapcsolatos feladataival, továbbá a Pénzügyi és Felügyeleti Főosztályon szintén 2 fő fog a MAHOP pénzügyeivel foglalkozni, segítve ezzel a HAO munkáját. Az irányító hatóság feladatait az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelet 97. cikke, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet 20-24. §-a tartalmazza. Irányító Hatóság feladatai: (1) Az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkében meghatározott általános szabályokon túlmenően az irányító hatóságnak a) minden év március 31-éig közölnie kell a Bizottsággal az előző naptári év végéig történő finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatokat, ideértve mind a kedvezményezett, mind pedig a művelet kulcsfontosságú jellemzőit. 130

b) biztosítania kell a programok ismertté tételét oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati szervezeteket – beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is – a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól; c) biztosítania kell a műveleti program ismertté tételét azáltal, hogy az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt tájékoztatja az Uniónak a programban játszott szerepéről. (2) A Bizottság a 127. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az (1) bekezdés a) pontjában említett adatok megjelenítésére vonatkozó szabályokat.

131

11.1.2. A Közreműködő Szervezet (KSz) A MAHOP intézkedéseinek végrehajtásában Közreműködő Szervezetként (KSZ) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vesz részt, amely feladatait az Irányító és Igazoló Hatósággal kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint látja el. Az MVH központi költségvetési szerv, szervezete egy központi hivatalból és 19 megyei kirendeltségből áll, melyből hét regionális illetékességű kirendeltségként működik a vidékfejlesztési támogatások tekintetében. Az MVH belső szervezeti tagolódása biztosítja, hogy a kifizetések engedélyezése, végrehajtása és könyvelése megfelelően elkülönüljön egymástól. Az MVH-n belül közvetlenül az Elnök alá rendelt, független belső ellenőrzési részleg működik. Az MVH minden felhasználandó dokumentum leírását, illetve a beérkező pályázatok feldolgozásának, adminisztratív és helyszíni ellenőrzésének menetét tartalmazó részletes írásos eljárásrendekkel rendelkezik az egyes intézkedések vonatkozásában. Az MVH belső eljárásai biztosítják a „négy szem elvének” hatékony és maradéktalan megvalósulását. A MAHOP intézkedéseivel kapcsolatos végrehajtási feladatokat kizárólag az MVH központi hivatalának érintett szervezeti egységei végzik. A központi végrehajtást indokolja a pályázatok várhatóan alacsony száma, valamint az a tény, hogy a pénzügyi források hatékony felhasználásához a menedzselési és információáramlási tevékenység mellett speciális halászati szakismeretek is szükségesek. Az MVH a monitoring adatokra vonatkozóan az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését ellenőrizheti, valamint helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja az adatszolgáltatás pontosságát. A MAHOP intézkedéseinek végrehajtásában részt vevő MVH szervezeti egységek: Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága A feladatok végrehajtásában a pályázatok érkeztetését, befogadását, ellenőrzését, értékelését és a Bíráló Bizottságnak (BB) történő előterjesztését az MVH központi hivatalában, a Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságának (VTI) Feldolgozóipari és Halászati Beruházások Osztálya (FHBO) látja el. A BB javaslatán alapuló döntést a támogatás odaítéléséről az MVH vezetője hozza meg. A VTI-FHBO feladata: a jogszabályoknak megfelelő végrehajtási eljárásrend, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentáció aktualizálása és fejlesztése; 132

a végrehajtáshoz kapcsolódó formanyomtatványok és kitöltési útmutatók szükség szerinti módosítása és fejlesztése; az intézkedések végrehajtási kézikönyveiben foglaltakkal összhangban levő adminisztratív ellenőrzési és bírálati feladatok ellátása; a végrehajtáshoz kapcsolódó jelentési kötelezettségek teljesítése; az auditok szakmai előkészítésében és lebonyolításában való közreműködés; az intézkedéseket érintő nyilvántartási rendszerek, adatbázisok és követelmények változásának nyomon követése, karbantartása és fejlesztése; az informatikai támogatás továbbfejlesztéséhez szükséges javaslatok és követelmények megfogalmazása; részvétel a monitoring szakmai adatok feldolgozásában; részvétel a IH vezetői értekezleten szakmai kérdések egyeztetésén; az igazgatói ellenőrzés keretében a végrehajtási kézikönyvben foglaltakkal összhangban lévő adminisztratív ellenőrzési és bírálati feladatok ellátása; a kérelmek igazgatói jóváhagyása; az intézkedésekkel kapcsolatos forgalom jóváhagyása. Területi Ellenőrzési Főosztály A pályázatokhoz tartozó helyszíni vizsgálatokat az MVH központi hivatalában, a Területi Ellenőrzési Főosztályának (TEFO) Vidékfejlesztési Támogatások Ellenőrzési Osztálya (VTEO) végzi. Pénzügyi Igazgatóság A Pénzügyi Igazgatóság végzi a Hivatal feladatkörébe tartozó támogatások forráskezelési, jelentési, kifizetési, számviteli és követeléskezelési feladatait, igazolja, hogy a költségnyilatkozatok pontos, megbízható rendszerből származnak. A Bizottság által teljesített kifizetések fogadásáért és a kedvezményezettek felé történő kifizetésekért az MVH Pénzügyi Igazgatósága felelős. Az MVH Pénzügyi Igazgatósága végzi a feladatkörébe tartozó támogatások forráskezelési, kifizetési, számviteli, biztosítékkezelési, követeléskezelési, és jelentési feladatait. A Pénzügyi Igazgatóság felel az MVH mérlegének és beszámolójának elkészítésével, az uniós támogatásokkal összefüggésben szükséges adatok szolgáltatásával, valamint az adatok valódiságával és naprakész tartalmával kapcsolatos feladatok ellátásáért. Az MVH Pénzügyi Igazgatósága felelős: a Bizottság által teljesített kifizetések fogadásához, illetve a kedvezményezettek részére történő kifizetések teljesítéséhez szükséges EHA és ETHA bankszámlák kezeléséért; a jóváhagyott kifizetési kérelmek alapján az EHA és ETHA bankszámlák (nemzeti és uniós forrásszámlák) terhére, a kedvezményezettek részére történő banki átutalásokért; a kedvezményezettek által történt visszafizetések fogadásáért; az ellenőrizhető bizonylatokon alapuló kiadások nyilvántartását végző számviteli rendszer kialakításáért, működtetéséért; költségnyilatkozat, kifizetési kérelem összeállításáért, és azok Irányító Hatóság részére történő megküldésért. 133

a követeléskezelési és biztosítékkezelési rendszer működtetéséért. visszavont, visszafizetett, függőben lévő és vissza nem fizettethető összegekről készült jelentés összeállításáért, és az Irányító Hatóságnak történő megküldéséért. Jogi Főosztály A Főosztály felelős a Hivatal egységes joggyakorlatának és belső jogi szabályozásának kialakításáért, továbbá ellátja a Hivatal működésével és az egyes támogatási jogcímekkel, intézkedésekkel összefüggő jogszabályváltozások figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatot, amelyről tájékoztatást ad a Hivatal vezetője és a szervezeti egységei részére. A MAHOP intézkedéseivel kapcsolatos jogi feladatokat a Vidékfejlesztési Támogatások Jogi Osztálya látja el. Informatikai Főosztály A Főosztály feladata a Hivatal informatikai működésének folyamatos és zavartalan biztosítása, az informatikai tevékenység centralizált irányítású végrehajtása, ideértve a Kirendeltségeken folyó üzemeltetési tevékenységet is. A Főosztály bonyolítja le a Hivatalt érintő informatikai fejlesztési projekteket. A Főosztály biztosítja, hogy valamennyi informatikai tevékenység kizárólag ellenőrzött, szabályozott módon és korszerű minőségbiztosítási elvek alapján menjen végbe és felelős azért, hogy az adatvédelem és informatikai biztonság megfelelő szintet érjen el. A Főosztály biztosítja a szakmai erőforrást a szoftver és hardver felhasználását megalapozó oktatásokhoz. A fejlesztéssel kapcsolatos oktatási igényeket a Főosztály fogja össze. Fejlesztési Főosztály A Főosztály felelős a feladatkörébe rendelt támogatások, illetve belső hivatali folyamatok végrehajtási rendjének – az érintett szervezeti egységek bevonásával történő – kialakításáért, illetve továbbfejlesztéséért a szükséges tevékenységek koordinálásával, a fejlesztő munka összefogásával, illetőleg a szükséges döntések meghozatalának előkészítésével. Területi Igazgatóság Az Igazgatóság felelős az ügyfélszolgálati tevékenység irányításáért, az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer működtetéséért, továbbá végzi a Hivatal központjának ügyiratkezelését, irányítja és felügyeli a Kirendeltségek iratkezelési tevékenységét a hatályos Iratkezelési Szabályzat szerint, ellátja a Hivatal intézményi folyamataival összefüggő szervezési és információszolgáltatási feladatokat. A Területi Igazgatósághoz tartozó Monitoring Osztály látja el a Hivatal által végrehajtott támogatási programok hivatal szintű projekt monitoring feladatainak irányítását és a program monitoring feladatait. Nemzetközi Kapcsolatok és Külső Ellenőrzéseket Koordináló Főosztály Ellátja a Hivatalt érintő, külső szervek által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos hivatali szintű feladatok összefogását és végrehajtását, továbbá az ügyfelek által elkövetett szabálytalanságokról a VTI FHBO által elkészített jelentéseket – azok ellenőrzése és 134

véglegesítése után – negyedéves jelentési időszakonként rögzíti az OLAF jelentési rendszerében, és továbbítja azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodának.

11.1.3. Igazoló Hatóság (IgH) Az igazoló hatóság jogállása (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet) és a szervezet, amelynek a részét képezi. Az igazoló hatósági feladatokat a Magyar Államkincstár látja el. A Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján a Magyar Államkincstár az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Az igazoló hatóság feladatait a Magyar Államkincstár Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzata (8/2015. (III. 26.) NGM utasítás) tartalmazza. A Kincstár szervezetén belül az igazoló hatósági feladatokat az EU Támogatások Elszámolási Főosztály, illetve az EU Támogatások Szabályossági Főosztály látja el. Az igazoló hatósági feladatokat ellátó főosztályok felett a szakmai felügyeletet a Kincstár pénzforgalmi elnökhelyettese gyakorolja. Az IgH az ETHA támogatások folyósítása érdekében összeállítja az operatív programra vonatkozó átutalás igénylési dokumentációt, igazolja a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának 135

ellenőrzésére irányuló eljárások európai uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelőségét, és benyújtja az igazolt átutalás igénylési dokumentációt a Bizottság részére. Az IgH a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében tényfeltáró vizsgálatot és tényfeltáró látogatást végez a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél és az IH által az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter útján megküldött kifizetési ütemezések alapján összeállítja és benyújtja a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket a Bizottság részére az adott év január 31-ig, valamint július 31-ig. Ugyancsak fogadja az alapokból származó támogatásokat a Bizottságtól és a monitoring és információs rendszerben vezeti az IgH pénzügyi nyilvántartásait, ennek keretében nyilvántartja az ETHA-ból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegeket. Az IgH végrehajtja az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciókat, és elszámol az ETHA-ból származó visszafizetett támogatásokról a Bizottsággal valamint elkészíti az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, EURATOM rendelet 59. cikke (5) bekezdés a) pontjában említett beszámolókat és igazolja e beszámolók teljességét, pontosságát, hitelességét és megfelelőségét. Feladata továbbá biztosítani az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 126. cikk g) pontjában meghatározott számviteli nyilvántartási feladatok ellátását, amelynek keretében a támogatásokról a monitoring és információs rendszer alkalmazásával – központosított, valamennyi operatív programra teljes körűen kiterjedő, a számviteli törvény előírásai alapján, a kettős könyvvitel módszerével vezetett, eredményszemléletű számviteli nyilvántartásokat vezet, és összeállítja az éves beszámolót. A kincstár köteles a támogatások számviteli elszámolását szabályozó számviteli kézikönyvet a hozzá kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalakkal elkészíteni, amelynek részei 1. számviteli folyamatok eljárási rendje, 2. számviteli politika, számlatükör, számlarend, 3. bizonylati album. Az IgH szervezeti felépítése Az igazoló hatóság feladatait a Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2015. (III.26.) NGM utasítás NGM utasításában foglaltak szerint látja el. Az igazoló hatósági feladatok ellátása az előző programozási időszak igazoló hatósági gyakorlatára épül. Az igazoló hatóság kifizetési, számviteli, igazolási és belső ellenőrzési folyamatai, illetve adminisztrációs támogató tevékenységei együttesen biztosítják a támogatások megfelelően nyilvántartott és ellenőrzött formában történő kezelését, pénzügyi lebonyolítását, igazolását és számviteli nyilvántartását. A Magyar Államkincstár szervezetén belül a jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében az igazoló hatósági feladatokat az EU Támogatások Elszámolási Főosztály, illetve az EU Támogatások Szabályossági Főosztály látja el. 136

Az EU Támogatások Elszámolási Főosztály kezeli a Kincstárban nyitott bankszámlán az ESB-alapok operatív programjaira a Bizottságtól érkező támogatásokat, végzi a támogatások utólagos elszámolását (közösségi hozzájárulás rendezését) operatív program szinten, és az alapok hozzájárulásának átutalási folyamatát, valamint elvégzi az ebből adódó nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat. Továbbá végzi a felhasznált uniós támogatások alapján a költségnyilatkozatok és átutalási kérelmek kiállítását, a kifizetési előrejelzések a Bizottság részére történő megküldését, és a szabálytalansági jelentések nyilvántartását és továbbítását az OLAF Koordinációs Iroda részére, valamint elvégzi az ebből adódó nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat. Az EU Támogatások Szabályossági Főosztály az ESB-alapok operatív programjai vonatkozásában a költségigazoló nyilatkozatok alátámasztására vonatkozó információk feldolgozását és összesítését végzi el, beleértve az ellenőrzési hatóság és más ellenőrzési szervezetek által végzett ellenőrzésekről szóló jelentések figyelembe vételét és az igazoló hatóság szervezeti egységei által végzett tényfeltáró látogatások és vizsgálatok során gyűjtött ellenőrzési eredményeket is. Az igazoló hatóság belső ellenőrzését a Magyar Államkincstár Ellenőrzési Főosztálya látja el. A két főosztály aktuális betöltött létszáma együttesen 31 fő. A feladatok megfelelő színvonalú ellátása a munkatársak folyamatos képzését teszi szükségessé.

11.1.4. Audit Hatóság (AH) A MAHOP Audit Hatósága az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) 2010. július 1-jén jött létre, a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezeten belül önállóan működő központi költségvetési szervként. A szervezetet főigazgató vezeti, a Főigazgatóság alkalmazottai kormánytisztviselők. Feladata a Kormány által meghatározott európai uniós és más nemzetközi támogatások ellenőrzése (auditja). Szakmai tevékenységében az EUTAF független az irányító hatóságoktól, közreműködő szervezetektől, az igazoló hatóságtól, illetve a kedvezményezettektől. A Főigazgatóság a tevékenységének tervezése során, a módszerek kiválasztásában és a program végrehajtásában önállóan jár el, befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó jelentéseket, amelyek tartalmáért felelősséggel tartozik. A Főigazgatóság mint az uniós támogatások nemzeti ellenőrző hatósága („Audit Authority”) küldetése a következő: Az uniós támogatások hatékony és szabályszerű felhasználásának elősegítése, Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme: az uniós támogatásokat minél nagyobb mértékben használjuk fel, ne kelljen visszafizetni őket. Ennek egyik támogató eszköze a rendszerellenőrzések során tett, a támogatásokat kezelő intézményrendszer működését javító javaslatok érvényre juttatása; így a szabálytalanságok megelőzése, másik aspektusa pedig a szabálytalanságok megfelelő időben, tagállamon belül történő feltárása, hiszen akkor a támogatás újra felhasználható másik projekt keretében (a Bizottság által történő felderítés esetén főszabályként a tagállam elveszíti a támogatást). Ehhez szükséges a HATÁROZOTT és HATÉKONY ellenőrzés. 137

A határozottság, amely EU-követelmény is: egyfelől a kedvezményezettek és a lebonyolítók érzékeljék a források hatékony felhasználása mellett a szabályszerűség elvárását, másfelől az ellenőrző hatóság határozottan, egyértelműen foglaljon állást az ügyekben. Ezen a téren további elvárás a következetesség, kiszámíthatóság az ellenőrzések során. A hatékonyság követelménye kettős: Az EUTAF működési hatékonysága a szervezet munkamódszereinek folyamatos felülvizsgálata által biztosított. A hatékonyság egy másik aspektusból is előtérbe kerül: vizsgálni szükséges az uniós támogatások felhasználásának hatékonyságát, eredményességét. Ennek vannak korlátai az előírt módszertanok miatt, de már a Bizottság is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hatások, eredmények mérésére, visszajelzésére. A módszertani MEGÚJULÁST a FOLYTONOSSÁG biztosítása mellett kell végrehajtani, hiszen az ellenőrzési kötelezettségek folyamatosak. Az ellenőrzési munkát a szakmai kiválóság, elismertség kell, hogy jellemezze. Egy ellenőr hozzáértése, szakmai tudása, felkészültsége és tájékozottsága legyen elismert az ellenőrzött által. Ezt egyfelől képzésekkel, másfelől a tudás ellenőrzésével, illetve az ellenőrzöttek általi visszacsatolással kell biztosítani. Pro-aktív hozzáállás szükséges a kockázatok minél korábbi azonosítása érdekében. Az audit hatóság a Bizottság és az államháztartásért felelős minister iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján  az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésének és a 223/2014/EU rendelet 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően lefolytatja a kijelölési kritériumok teljesülésének értékelését, elkészíti az értékelésről szóló jelentést ésvéleményt,  elkészíti az audit stratégiát,  elvégzi a rendszerellenőrzéseket,  elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését,  elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát,  ellenőrzést végez a Bizottság felkérése esetén,  nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,  teljesíti a Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségeket,  elkészíti a zárónyilatkozatot és az azt megalapozó jelentést,  részt vesz az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken,  véleményezi a Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,  gondoskodik a Bizottság által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról. 138

11.1.5. Szakmai adminisztratív szervezet – Földművelésügyi Minisztérium (FM) A MAHOP megalkotása és végrehajtása a NAS-sal és az ETHA rendelettel összhangban a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Kormányrendelet 13. §-a alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatkörébe tartozik. Az FM a MAHOP megalkotása és végrehajtása során folyamatos közreműködést biztosít a Miniszterelnökség részére. A programalkotás és végrehajtás FM-en belüli legfőbb döntéshozó szerve a Miniszteri Értekezlet, amely dönt a MAHOP-pal kapcsolatos döntést igénylő kérdésekben.Az FM-ben a programalkotás és végrehajtás szakmai döntés-előkészítő szerve az Állami Földekért Felelős Államtitkárság. A programalkotáshoz és végrehajtáshoz szükséges szakmai feladatokat a Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály végzi. A Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály MAHOP-pal kapcsolatos feladatai: • közreműködik a Bizottság észrevételeinek a MAHOP-ban történő megjelenítésében; • a Miniszterelnökség felhatalmazása alapján részt vesz a MAHOP képviseletében; • részt vesz a Miniszterelnökség, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, és a Fejlesztési Koordinációs Bizottság – MAHOP-ot érintő – döntéseinek átvezetésében; • részt vesz a MAHOP Partnerségi Megállapodásban való megfeleltetésében; • részt vesz a MAHOP monitoring és ellenőrzési feladataihoz kapcsolódóan felmerülő, az FM felelősségi körébe tartozó tevékenységek támogatásában, a szükséges koordinációs, kommunikációs és kapcsolattartási feladatok ellátásában, együttműködve a Miniszterelnökséggel; • a MAHOP végrehajtása és megalkotása során a Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály együttműködik a feladatait önállóan ellátó Halászati Operatív Program Igazoló Hatósági, valamint Ellenőrző Hatósági Osztállyal, elősegítve a HOP és MAHOP közötti átmeneti időszak biztosítását, jogharmonizációját.

11.2.

MONITORING ÉS A MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMAT ÖSSZEFOGLALÁSA

Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladatai között szerepel többek között szerepel, hogy az általa vezetett minisztérium a koordinációs feladataihoz kapcsolódóan intézményrendszerrel összefüggő, ellenőrzési, monitoring, értékelési, pénzügyi, jogorvoslati, kommunikációs feladatokat lásson el. Ugyancsak ellátja a programok keretében biztosított támogatások felhasználása során lefolytatott közbeszerzési eljárások szabályosságának ellenőrzését, működteti és fejleszti a programok végrehajtását támogató egységes monitoring és információs rendszert. Az Igazoló Hatóság a monitoring és információs rendszerben vezeti pénzügyi nyilvántartásait, ennek keretében nyilvántartja az 139

alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegeket. Az IH többek között gondoskodik a felhívások monitoring rendszerbe történő rögzítéséről.

11.3.

A MONITORING BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS ÖSSZETÉTELE

A MAHOP nem rendelkezik önálló monitoring bizottsággal, hanem integrálódik a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságába. A továbbiakban tehát így értelmezzük a MAHOP monitoring bizottságot. Többek között a MAHOP végrehajtását operatív program monitoring bizottság követi nyomon. A monitoring bizottság többek között ellátja az ETHA finanszírozás esetén az 508/2014/EU rendelet 113. cikkében meghatározott feladatokat, valamint az e rendeletben és az ügyrendjében meghatározott egyéb feladatokat. Az ESB-alapokból finanszírozott programok közötti összhangot és koordinációt a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága biztosítja. A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki. A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságába az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegál:  az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár;  az irányító hatóságok;  az államháztartásért felelős miniszter;  a szakpolitikai felelősök;  a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter;  a megyei önkormányzatok érdekképviseleti szerve;  a megyei jogú városok önkormányzatainak érdekképviseleti szerve és a fővárosi közgyűlés;  a gazdasági és a releváns szakmai érdekképviseletek;  a szociális partnerek;  a civil és nem-kormányzati szervezetek (különösen a környezetvédelem, a nemek közti egyenlőség, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint a diszkriminációmentesség területéről). A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat:  az Európai Bizottság;  az igazoló hatóság;  az audit hatóság;  a kifizető ügynökség;  a tanúsító szerv; 140

 a nem az európai uniós fejlesztési fejlesztéspolitikáért felelős miniszter.

források

felhasználásához

kapcsolódó

A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága titkársági feladatait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter látja el. A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága tagjainak listája nyilvános és a monitoring bizottság működése során a bevont partnerek megismerik az adatvédelemmel, a bizalmas kezeléssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeiket. A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága évente legalább egyszer ülésezik. Működésének részletes szabályait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által az uniós és a hazai intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg. A monitoring bizottság és a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága meghatározott feladatokra – az érintett irányító hatóság(ok), illetve a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértésével és a partnerek bevonásával – monitoring albizottságot hozhat létre, amely hatáskörének megfelelően nyomon követi a program, illetve a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága esetén a Partnerségi Megállapodás végrehajtását és eredményeit, valamint megtárgyalja a műveletek kiválasztásához használt módszereket és kritériumokat. A monitoring albizottság véleményezi az hatáskörébe tartozó, monitoring bizottság elé kerülő előterjesztéseket. A MAHOP esetében MAHOP Monitoring Albizottság kerül felállításra. A monitoring albizottság maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a monitoring bizottság hagy jóvá. A MAHOP monitoring albizottság elnökét az IH vezetője nevezi ki és felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegálnak:  Halgazdálkodási érdekvédelmi szervezetek  Halgazdálkodási kutatási és oktatási intézmények  Társadalmi szervezetek  A Miniszterelnökség illetékes főosztályai  A Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztályai A horizontális célok és követelmények teljesülésének nyomonkövetése és érvényesítése érdekében a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága mellett horizontális monitoring bizottság működik. A horizontális monitoring bizottság tagsága megegyezik a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága tagságával. A horizontális monitoring bizottság feladata az anti-diszkrimináció, a nemek közötti egyenlőség, a fogyatékkal élők, továbbá a fenntartható fejlődés és a területi kohézió szempontjainak nyomon követése és érvényesítése a végrehajtás során. A horizontális monitoring bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Működésének részletes szabályait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által az uniós és a hazai

141

intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg. A horizontális szempontok programszintű nyomonkövetésére és érvényesítésére az operatív program monitoring bizottsága horizontális albizottságot hoz létre.

11.4.

A MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT INFORMÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA AZ ETHA-RENDELET 119. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN (ETHA-RENDELET 18(1)(M)(IV) CIKKE)

Az IH az átláthatóság és a tájékoztatási kötelezettségének keretében egy egységes honlapon tájékoztatást nyújt az operatív programjáról és hozzáférést biztosít ahhoz. A honlapon a lehetséges kedvezményezettek részére tájékoztatást nyújt az operatív program finanszírozási lehetőségeiről. Ezenkívül a széleskörű tájékoztatás keretében rendszeresen közzétesz híreket az ETHA és a MAHOP szerepéről és eredményeiről. A tájékoztatás keretében az IH bemutatja a támogatások elnyerésének feltételeit, nyilvánosságra hozza a nyertes pályázatokat és pályázókat, de megjeleníti a szabálysértéseket és az ezzel járó pénzügyi intézkedéseket is. Az IH az ETHA-ból nyújtott támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében CSV vagy XML formátumban jegyzéket vezet a műveletekről, melyet az egységes honlapon vagy webportálon keresztül hozzáférhetővé tesz, és amely tartalmazza az operatív program műveleteinek felsorolását és összefoglalását. A műveletek jegyzékét legalább hathavonta aktualizálja.

12.

Információ az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer működtetéséért felelős szervekről

A KHP hatálya alá tartozó tengeri halászati tevékenység ellenőrzése Magyarország, mint tengerrel nem rendelkező ország esetében nem releváns. A hazai természetes vizekben fogott halak akvakultúra-létesítményekben való alkalmazása tekintetében az ellenőrzési feladatokat elsőfokú halgazdálkodási hatóságként a kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai látják el, idegen és nem honos fajok esetén az elsőfokú hatóság a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH) Földművelésügyi Igazgatósága. A kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságainak szakmai irányítását szintén a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága látja el. Élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzési feladatként a halászati és akvakultúra-termékek élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzése a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság szakmai irányítása alatt működő kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak hatáskörébe tartozik. A NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság szakmai irányítása alatt működő kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai ellenőrzik a 142

higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-minőségi és nyomonkövethetőségi előírások betartását az élelmiszerek - így a halászati és akvakultúra-termékek - termelésének, előállításának, feldolgozásának, tárolásának, szállításának és forgalomba hozatalának bármely szakaszában. Megfelelő nyomonkövetési dokumentáció hiányában a NÉBIH és a szakmai irányítása alatt működő kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai a hatályos jogszabály szerinti bírság kiszabására jogosultak. A fentiek mellett a NÉBIH működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszert (FELIR) is, amely többek közt tartalmazza az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez köthető legyen.

13.

Adatgyűjtés 13.1.

A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA TERVEZETT ADATGYŰJTÉSI TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA

Elszámolható költségek fő kategóriái a teljes időszakra vonatkoztatva 1.

Tevékenységek

A) Adatok gyűjtése a 2014-2016-os időszakra nézve: A 2014-2020-as időszakra vonatkozó MAHOP elindításához szükséges az ágazati statisztikai adatok gyűjtésének és elemzésének az európai uniós szempontrendszer szerinti kialakítása, amelyet Magyarországon az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) segítségével végzünk. Magyarországon az AKI felelős az akvakultúra adatok gyűjtéséért (tógazdasági, az intenzív üzemi haltermelés adatok, illetve előnevelt halra történő adatgyűjtés). E tekintetben a 2014-2016-os időszakra (illetve a programozási időszakra) nézve a következő akvakultúrára és halfeldolgozásra vonatkozó társadalmi és gazdasági adatok gyűjtését tervezzük: - foglalkoztatottak létszáma (főállás, részállás, alkalmi munka); foglalkoztatottság időtartama, nemek szerinti munkaerő megoszlása egységenként; - vállalkozás mérete, árbevétele (kettős könyvelést vezetőknél, illetve a nem-kettős könyvelést vezetőknél), adózás előtti eredménye - fogyasztói árak, tóparti árak - tógazdaságok kihelyezés és lehalászás adatai, területi adatok, termelési mutatók, illetve az intenzív haltermelő üzemek termelése megyesoros, gazdaságsoros és idősoros bontásban.

143

B) Adatok gyűjtése 2016-tól A már említett társadalmi-gazdasági adatok gyűjtésének folytatása, emellett a halfeldolgozás terén tervezzük az adatgyűjtés bővítését, illetve egy Halgazdálkodási Információs Rendszer kialakítását, amely az interneten elérhető, letölthető, kitölthető és elküldhető kérdőívek elkészítését és megjelenítését teszi majd lehetővé. A halfeldolgozás terén 2014-ben a legjelentősebb 23 feldolgozó üzem termelését mértük fel a 2013. évre vonatkozóan személyes felkereséssel, és a mélyinterjúk során begyűjtött információkat feldolgoztuk, majd egy elemző anyagot állítottunk össze, amely az alábbi fő kérdésköröket is tárgyalja: -

hazai termelésű édesvízi halfeldolgozás mennyisége és értéke az EU-tagállamokból behozott édesvízi halfeldolgozás mennyisége más országokból behozott édesvízi halfeldolgozás mennyisége a tengeri halfeldolgozás összetétele a különböző feldolgozottsági fokú termékek mennyisége és értéke a hazai értékes halfajok aránya a teljes termeléshez képest.

Az adatgyűjtés általános leírása 2014-ig Az adatszolgáltatókat képezi valamennyi halastóval és intenzív haltermelő üzemmel rendelkező társas formában működő gazdasági szervezet és egyéni gazdaság. Az adatgyűjtés/adatvétel évente történik, módja önkitöltős – a kérdőívek kipostázásra* kerülnek, majd az adott gazdasági egységen belüli felelős személy kitölti és postai úton vagy faxon visszaküldi a telephely szerinti Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságára, majd a megyei Halászati felügyelő továbbítja az AKI-nak. Az adatszolgáltatási készség növelését segítő eszközként szolgálnak az internetről letölthető kérdőívek, az eredmények megküldése az adatszolgáltatóknak és a személyes kapcsolat is. A kérdőívek érkeztetését, a teljesség ellenőrzését és a rögzítést az AKI Statisztikai Osztálya, azon belül az adatgyűjtésért felelős személy végzi. Az adatelőkészítés keretein belül sor kerül a beérkezett kérdőívek teljességének az ellenőrzésére, illetve a kérdőívek teljes kitöltöttségének a vizsgálatára. A hiányosan kitöltött kérdőívek adatainak pótlása az adatszolgáltató telefonos felkeresésével történik. Ha a telefonos megkeresés sikertelen, akkor a hiányzó adatok pótlása imputációval történik. A kérdőívek rögzítése közben folytatódik az ellenőrzés és a hibajavítás folyamata. A hibajavítások kiterjednek a táblán belüli számszaki összefüggésekre. A megfelelő lefedettség érdekében a szakstatisztikáért felelős személy konzultációt végez a szakértőkkel, halászati felügyelőkkel.

144

*Az adatgyűjtés 2015-től elektronikusan történik. Ennek eredményeként az adatgyűjtéssel járó folyamatok automatizáltak lesznek: a kitöltött kérdőívek eredményei automatikusan az adatbázisba kerülnek – automatikus az érkeztetés, ellenőrzés és az esetleges figyelmeztető levél küldése is. 2.

Elszámolható költségkategóriák a teljes időszakra nézve  Beruházási költségek  Fejlesztési költségek  Humán erőforrás költségei  Informatikai fejlesztések  Mobilizációs költségek

Részletes leírás Magyarország jelen adatgyűjtési rendszere igen komplex, minden szempontból kielégítő, illetve pontos képet tud adni az édesvízi akvakultúra, illetve a természetesvízi halászat helyzetéről. A halászati igazgatás legfőbb szerve az FM Horgászati és Halgazdálkodási Főosztálya. A helyi halászati igazgatást a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok végzik. A Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok vadászati és halászati részleg vezetőinek ellenőrzője és irányítója a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Magyarországon a halászati, illetve akvakultúra adatok gyűjtése két szálon fut. Hazánkban az akvakultúra fogalma a tavakban történő édesvízi haltermelést és az intenzív rendszerekben történő haltermelést fedi le. A földművelésügyi miniszter Országos Halászati Adattárat tart fenn a halállományok és élőhelyeinek védelme érdekében. Az adattárat a NÉBIH üzemelteti. Az adattár tartalmazza a halászati vízterületek azonosításával kapcsolatos adatokat (a halastavak termelése és területnagyságai egy külön adatbázisban vannak nyilvántartva), a vízterületek kiterjedését, elhelyezkedését, határait, felhasználásuk formáját és tulajdonviszonyát, a vízzel szomszédos földtulajdonok hasznosítási formáját, az érintettek nevét és címét (tartózkodási hely), a halászati gazdálkodási tervek adatait, a halállományok mennyiségi, minőségi és faji összetétel adatait, illetve az éves fogások adatait. A halászati vízterület az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, és ezért a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánítja. A legtöbb esetben a halászati jog a Magyar Államot illeti meg, amely közbeszerzési eljárás során halászati haszonbérbe adhatja a területet általában 15 éves időtartamra. A kedvezményezett évente jelent a halászati felügyelőnek a halászati vízterületen telepített halak fajonkénti mennyiségéről, illetve a tenyésztésre és/vagy emberi fogyasztásra kifogott (halászat, horgászat) halak fajonkénti mennyiségéről. Az akvakultúra termelés jelentése egy éves adatbázison alapszik, amit a termelők a megyei hivatalokba küldenek. Miután a halászati felügyelők ellenőrizték az adatbázist, az adatokat az 145

AKI-ba továbbítják, ahonnan pedig továbbküldésre kerülnek a Földművelésügyi Minisztériumnak. E sémát követve a halászati vízterületek és akvakultúra létesítmények fogási adatai jelentésre, majd feldolgozásra kerülnek. A halászati adatok gyűjtése és tárolása a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvénnyel és a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvénnyel összhangban, és annak tiszteletben tartásával történik. A felvázolt halászati igazgatási struktúra felelős az akvakultúra fejlesztéséért és az adatgyűjtésért egyaránt. Az akvakultúra adatainak publikációja 2 fő vonalon fut. Miután az AKI begyűjtötte és feldolgozta az adatokat (megyénkénti, fajonkénti, termelőnkénti adatok összegzése), továbbítja azokat az FM HHgF-nek. A hivatali és szakmai felhasználóknak minden adatbázis elérhető az interneten, illetve a különböző brossúrákban. Az adatgyűjtés másik vonala a Halászat című szakmai lapban történő publikáció. Az AKI által gyűjtött (beleértve az Országos Halászati Adattár főbb adatait), illetve a Nemzeti Statisztikai Hivatal által szolgáltatott külkereskedelmi adatokat és adatbázisokat a halászati igazgatás a már említett szakmai lapban elemzi, részletesen kifejtve a különböző trendeket, összehasonlítva az előző évek adataival. Kereskedelmi jellegéből adódóan az akvakultúra termelés főbb céljai a következők: a halastavak állományának utánpótlása, az értékesítési létesítmények piaci méretű hallal való ellátása, a természetes vizek és horgásztavak állományának utánpótlása (a halászati kezelési tervek alapján), illetve részben a halexport. A legfőbb termelt halaink: Halastavi rendszerekben: - ponty (Cyprinus carpio) - fehér busa (Hypophthalmicthys molitrix) - pettyes busa (Aristichthys nobilis) - amur (Ctenopharyngodon idella) - csuka (Esox lucius) - süllő (Stizostedion lucioperca) - harcsa (Silurus glanis) Intenzív (precíziós) rendszerekben: - afrikai harcsa (Clarias gariepinus) - szirvárványos pisztráng (Oncorchyncus mykiss) - tokfélék (Acipenseridae) - angolna (Anguilla anguilla) Magyarországon az akvakultúra termelés statisztikai adatait évente egyszer egy táblázatban szemléltetik, tehát kalendáriumi évenként a lehalászott hal mennyiségét. A termelő kötelessége, hogy információt szolgáltasson az előző évről – a statisztikai törvény szerint – minden év január 31-éig a megyei felügyelő részére. A termelő egy, az AKI által küldött formanyomtatványt tölt fel az adataival. A megyei halgazdálkodási felügyelő készíti el az első 146

adatfeldolgozást, amit február 20-ig továbbít az AKI-nak. Az AKI és az FM HHgF adatfeldolgozói összesítik az adatokat, majd kitöltik és ellenőrzik az adatbázist, és általában az adott év májusának végére elkészül az adatokból a felhasználáskész statisztika. Az egyéni adatszolgáltatóknak az akvakultúra termeléssel kapcsolatosan az éves kérdőívben a következőkre kell választ adniuk: – Az adatszolgáltató vezetőjének neve, a kapcsolattartás módja, elérhetősége, a kitöltés dátuma, az adatszolgáltató neve, telefonszáma és aláírása, illetve a kitöltést végző személy neve, amennyiben nem egyezik az adatszolgáltatóéval. Ezen adatok szolgáltatása a félreértések elkerülése miatt fontos. – Az adatszolgáltató neve, a cég címe(i). Amennyiben a vállalat több akvakultúra egységet foglal magába, úgy a megyei statisztika elkészítése céljából fontos, hogy minden egyes egységről külön is bekerüljenek az adatok a kérdőívbe. A vállalatok típusa és mérete (az alkalmazottak száma, illetve a teljes évi nettó bevétel alapján): A vállalatok típusa: • Állami gazdálkodó szervezetek • Mezőgazdasági szövetkezetek • Halászati szövetkezetek • Horgász szervezetek • Más társas vállalkozások • Egyéb A vállalat mérete: • Egyéni termelők • Mikrovállalkozások • Kisvállalkozások • Közép-vállalkozások • Nagyvállalatok • Állami non-profit szervezetek • Nem állami non-profit szervezetek – “Kihelyezés és lehalászás”: a kifogott halak anya, egynyaras ivadék, kétnyaras tenyész és étkezési hal szempontjából. A kevésbé fontos fajok, mint például a compó (Tinca tinca), ezen kívül a csuka, más nemes halak, illetve a szeméthalak esetében csak a kihelyezett anyag mennyiségét, illetve a piaci halat szükséges jelenteni. Ebben a táblázatban megadható kiegészítő információként a horgászat által közvetlenül a halastavak kifogott halak mennyisége. – „A halastavi létesítmény területének adatai”: termelői halastavak, művelés alatt lévő területek, művelésből kivont területek, új és felújított halastavak adatai – „A termelés jellemzői”: teljes nettó haltermelés, felhasznált takarmány mennyisége a keményítő értéket figyelembe véve, hektáronkénti nettó haltermelés, hektáronkénti nettó pontytermelés és az 1 kg hal termeléséhez felhasznált táp mennyisége. 147

– „Intenzív üzemi haltermelés”: a termelés volumene és kapacitása köbméterben, az anyahalak állománya, fiatal halak állománya, az egész évben emberi fogyasztásra eladott halak mennyisége. A termelési és egyéb fontos adatokat az FM HHgF összesíti az éves jelentésében, ami a Halászat című szakmai lapban kerül publikálásra. Az éves jelentés állandó táblázatokat tartalmaz az összesítéshez a korábbi évekkel való összehasonlítás lehetősége miatt. Az egyik táblázat a behelyezett és lehalászott halak közti egyensúlyt mutatja a vállalatok típusa szerint. A halastavak területéből nettó módszer-számítással adják meg a bruttó, illetve a nettó haltermelést. A telepítés során a halfajokat 3 részre osztják: ponty, növényevő halak és egyéb. A lehalászásnál – a ragadozó halfajok és az intenzív üzemi haltermelés miatt – 8 csoportba sorolják a halfajokat: ponty, növényevő halak, ragadozó halak – melyek nem tartoznak más csoportba – angolna, szivárványos pisztráng, afrikai harcsa, tokfélék és egyebek. Magyarországon a horgászat, mint rekreációs tevékenység, egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a fontosságát, egy külön szálon kell vizsgálni a halastavakon történő horgászatot (az egyénenkénti jelentésekben a halastavakból történő horgászfogásokról szerepelnek adatok, melyeket szintén feltüntetnek az éves jelentés magyarázószövegében). Minden adat összehasonlításra kerül a korábbi évek releváns adataival, a különbséget pedig százalékban jelölik. Egy másik táblázatban korosztályonként tüntetik fel a részletes lehalászási adatokat (db, kg). A korosztályok a következők: anyahalak, egynyaras halak, kétnyaras halak és étkezési halak. A lárvákat és az ivadékokat nem számolják, hiszen az adott évben telepítési anyagként használták fel őket, melyekből egynyaras halak fejlődtek (tehát ez által elkerülhető ugyanazon halak duplán történő számítása). A halfajok csoportjai: ponty, amur, fehér busa, pettyes busa, afrikai harcsa, süllő, compó, harcsa, egyéb nemeshalak és szeméthalak. Az akvakultúrás fajok a következők: afrikai harcsa, szivárványos pisztráng, angolna és tokfélék. Az anyahalak, a növendék halak és az étkezési halak éves mennyiségével kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni. A jelentésekben számot kell adni a felhasznált tápokról is, hogy országos szinten kiszámolható legyen a termelés hatékonysága. Az adatszolgáltató ügyfelek az egyéni adatszolgáltatók. Az adatok felhasználói az FM HHgF, illetve az FM további intézményei, ezen felül az AKI, más hivatali intézmények, más adatszolgáltatók, kutatók, hallgatók, stb. Az adatszolgáltatók saját adatainak kiadása azok írásos engedélye nélkül harmadik személyeknek szigorúan tilos. Az adatgazda az AKI és az FM HHgF. A megtermelt, de le nem halászott állomány a tavakban marad, ami a következő évben kerül kifogásra. E tény nem befolyásolja az eredmény statisztikáját, hiszen a becsült „ki nem fogott” hal mennyisége többé kevésbé megegyezik minden évben, tehát mindig a következő év statisztikájában fogják feltüntetni az adott év maradványát. A bemutatott adatgyűjtési rendszer jól megszervezett és a FAO és EUROSTAT jelentésekkel összeegyeztethető. A legfőbb probléma a kérdőívek kitöltésével akad. Mivel az 148

adatszolgáltatók száma nem túl magas (nagyjából 300) az esetleges hibák, hiányosságok telefonos megkeresés útján javíthatók, illetve pótolhatók. Minden fajra és korosztályra határértékeket (minimum, maximum) szabtak meg, hogy a feldolgozás során kiküszöböljék a kézi úton bevitt adatokban esetlegesen elkövetett hibákat. Az adatgyűjtési rendszer és a feldolgozás rendszer jó felépítése miatt lehetséges a megyénkénti és a régiónkénti összehasonlítás. Abból kifolyólag, hogy az adatbázisok visszamenőleg több évre rendelkezésre állnak, a különböző évek, éves átlagok összehasonlítása is lehetséges. Mivel Magyarországon az akvakultúra magában foglalja a halastavi rendszereket és a zárt, intenzív üzemi haltermelést is, illetve az adatszolgáltatókkal való rendszeres kommunikáció is megoldott, ezáltal a fogalom meghatározások is összhangban vannak. Az országos prioritás az, hogy az adatkezelőket és más felhasználókat pontos információkkal lássuk el. Az elemzéseknek és trendeknek a természetes vizek adataira és eredményeire is figyelmet kell szentelni, illetve fontos, hogy elemzések útján összekapcsoljuk a rendszert. Tehát fontos, hogy a horgász szervezetek igényeit is figyelembe vegyük a természetes vizek telepítésénél. Az akvakultúra adatok gyűjtésének és elemzésének jelen rendszere a jelen szükségleteket kielégíti, mindemellett összeegyeztethető a FAO jelentésekkel. A fejlesztések a következőkben nyilvánulnak meg: az adatok pontosságának növelése, a természetes vizek adatbázisaival (Országos Halászati Adattár) való összekapcsolás, tehát a halászat országos szinten való elemzésének lehetőségének megteremtése. Nyilván ez több adat és információ beépítését jelenti, sőt jogi problémák is felmerülhetnek az adatbázisok egyesítése során. Az akvakultúrás adatbázisok árvízi adatbázisok való összekapcsolása szintén előrelépést és fejlesztést jelentene, hiszen időben felmérhetők lennének a lehetséges veszélyek egy akvakultúrás létesítmény építése előtt.

13.2.

AZ ADATOK TÁROLÁSÁNAK, KEZELÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSNAK LEÍRÁSA

Az adatgyűjtés az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) kötelezően elrendeltek. Ez feljogosít az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. A már említett Halgazdálkodási Információs Rendszer fogja biztosítani az adatszolgáltatók beazonosításának (azonosító szám, törzsszám, cím, elérhetőség) lehetőségét. Az elektronikus adatszolgáltatás csak a regisztrált és azonosított adatszolgáltatóknak, illetve külső adatrögzítőknek lehetséges. Az adatgyűjtés során rendszeresen ellenőrzésre kerül, hogy a kijelölt adatszolgáltatók hány százaléka küldte be az adatlapot, és ezek összesen mekkora lefedettséget jelentenek az előző referencia időszak eredményeihez képest. Az adatszolgáltatókat az AKI megkeresés révén értesíti az adatgyűjtési kötelezettségükről. A beküldési határidő lejárta előtt az adott időszakban jelentést még nem küldött adatszolgáltatóknak emlékeztető küldhető. Amennyiben nem küldenek jelentést, úgy az AKI figyelmeztető levelet küld feléjük, amelyben felszólítja az adatszolgáltató, hogy tegyen eleget 149

adatszolgáltatási kötelezettségeinek 8 napon belül, illetve felhívja a figyelmet a mulasztásért járó szankciókra. Akik rendszeresen nem teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket, azok ellen szabálysértési eljárás indul. Az adatszolgáltatásért felelős személy telefonon is felkeresheti az adatszolgáltatót, amennyiben szükség van rá. Az adatszolgáltatói fegyelem csökkenése esetén nagyban romlik az előállított statisztikai adatok minősége, ezért törekedni kell az adatgyűjtés felelősének az adatszolgáltatásra kötelezett kör minél pontosabb feltérképezésére az adatok minél teljesebb begyűjtése érdekében. A papír alapon beérkező kérdőíveknél (levél, fax) megállapítják, hogy az adatszolgáltató kitöltötte-e a kérdőívet. Amennyiben a kitöltés hiányos, vagy nem egyértelmű, hogy nullás adatszolgáltatásról van-e szó, akkor felveszik a kapcsolatot az adatszolgáltató kapcsolattartójával. Ha az adatszolgáltató nem elérhető, vagy nem reagál, akkor az adatszolgáltatásért felelős személy rögzíti az adatlapot és az ellenőrzési fázisban pótolják a hiányzó adatokat. Az adatok felkerülnek a már említett ASIR rendszerbe, ahol ellenőrzés céljából matematikai képleteket építenek be az egyes cellákhoz kapcsolódóan a logikailag helytelen, vagy nem létező adatok kiszűrése érdekében. Hiba esetén a rendszer jelez, így már az adatrögzítés közben javításra kerülhet a hiba. A hibás adat javítása vagy a hiányzó adat pótlása történhet az ASIR rendszer imputálás funkciójával, mely külön eljárásrend szerint történik. Ellenőrzéshez és hibajavításhoz elengedhetetlen, hogy az adatgyűjtés felelőse az adott szakterületet jól ismerje. Folyamatosan nyomon kell követni, hogy az adott területen milyen adatszolgáltatók tevékenykednek, és milyen sajátosságok jellemzőek rájuk. Ezek alapján tudja megítélni, hogy mi számít hibásnak és mi elfogadható, illetve milyen módon javíthatóak az adatok. Rögzített adatlapok ellenőrzése során ellenőrizendő az adott adatszolgáltató előző periódusban adott jelentése is. Meg kell határozni, hogy az adott cellában előzőleg jelentett értékhez képest mekkora százalékos eltérést engedünk meg. Miután minden hibásnak talált vagy hiányzó adatot javítottunk, imputáltunk, vagy elfogadtunk, az adatlap jóváhagyásra kerül. Ha az adatszolgáltató valamilyen új információ birtokában utólag javítja az adatlapját, tehát újraküldi, akkor újra ellenőrizni kell, és csak a jóváhagyást követően cserélődik ki az adatbázisban szereplő korábbi jelentéssel. Az adatok felhasználói körébe tartoznak a kormányzati szervek, kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, egyedi adatkérők, kutatók és a média szereplői. Az adatok felhasználói közé tartoznak még az EU intézményei (Eurostat, DG Agriculture), illetve más nemzetközi szervezetek (OECD, FAO), amelyek adatigényei teljes mértékben teljesíthetők. Az IH a MAHOP minőségi és hatékony végrehajtásának biztosítására egy effektív monitoring- és értékelési rendszert fog kidolgozni. A jelen működő informatikai rendszer (IIER) mind fizikai, mind pénzügyi megvalósításra vonatkozó indikátorokat is tartalmaz, amely helyébe az aktuális rendszer továbbfejlesztett változata fog lépni (IIER2). A monitoring adatok rendszeres gyűjtését az IH, a Közreműködő Szervezet, valamint az AKI végzi. 150

A monitoring adatok gyűjtése során az IH célja, hogy a kedvezményezetteknek minél kevesebb adatszolgáltatási kötelezettsége legyen illetve, hogy az adatszolgáltatás minél egyszerűbben minél kevesebb hibával történjen meg (egyszerűsítés). Ezen felül az AKI számára minden olyan adatot rendelkezésre kell bocsátania, amely az értékeléshez kell. Az adatokat az AKI összesíti és különböző adatokkal összehasonlítja, összeveti, majd elemzéseket készít. A 2014–2020-as időszakban a KSK-rendelet és az ETHA-rendelet nem várja el többé a tagállamoktól, hogy a köztes értékelést egy bizonyos időpontban végezze el. Ehelyett egy olyan megközelítést kell alkalmazni, amelyben az értékelés integráns része a programozási ciklusnak és bármely alkalmas időpontban elvégezhető a programozási időszakban. Ennek fényében folyamatos értékeléshez, folyamatos adatszolgáltatásra van szükség.

13.3.

AZ ADATGYŰJTÉS MEGBÍZHATÓ PÉNZÜGYI ÉS ADMINISZTRATÍV KEZELÉSÉNEK ELÉRÉSE

A nemzeti kapcsolattartó 2014 nyaráig az FM EHVF, HAHOPIHO volt, majd 2014 nyarától az FM HHgF AfO és a Miniszterelnökség AVPHÁT IHF HAO vette át ezt a szerepet. A nemzeti kapcsolattartó, azaz az FM, EHVF, HAHOPIHO 2014 nyaráig az IH és az IgH közötti folyamatos kommunikációt biztosította. Az Éves Végrehajtási Jelentésben az adatgyűjtéssel kapcsolatos információkkal összefüggő egyeztetések leírását az FMEHVF HAHOPIHO végezte. Az adatgyűjtéssel kapcsolatos regionális koordinációs csoportokban való részvétellel egybefüggő megállapodások folyamatosan készülnek el a kutatói és szakértői üléseken való részvétellel, konszenzusi javaslattal. Az adatgyűjtéshez kapcsolódó emberi és műszaki erőforrások, beleértve a főbb felszereléseket: az AKI ASIR rendszerében, webes felületen ORACLE adatbázisban történik az adatrögzítés. Szervergép biztosítja az adatbázishoz való hozzáférést. A rendszert 2-3 fő informatikai és szakmai koordinátor felügyeli.

14.

Pénzügyi eszközök 14.1.

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TERVEZETT ALKALMAZÁSÁNAK LEÍRÁSA

Összehasonlítva a többi résztvevő tagállammal, ezek az eszközök nem relevánsak. Magyarország a gazdasági helyzetére, a magyarországi gazdasági piac EU átlaghoz viszonyított viszonylag kis méretére való tekintettel, illetve az adminisztratív terhek elkerülése végett nem kíván élni a pénzügyi eszközök alkalmazásával. Az eddigi évek gyakorlata alapján a szektor az operatív programok megvalósulása során kialakított EU-s és hazai társfinanszírozás során, valamint hagyományos finanszírozási formák együttes alkalmazásával zavartalanul működtethető. 151

14.2.

VÁLOGATÁS AZ ETHA ÁLTAL TÁMOGATHATÓ VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK KÖZÜL

ETHA-Intézkedés 01 - 47. cikk Innováció 01 - 77. cikk Adatgyűjtés 03 - 68. cikk Piaci értékesítési intézkedések 01 - 48. cikk 1.a-d, f-h Termelő beruházások az akvakultúrában 01 - 76. cikk Ellenőrzés és végrehajtás 01 - 69. cikk A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása 01 - 48. cikk 1.k Termelő beruházások az akvakultúrában - energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások 02 - 48. cikk 1.e, i, j Termelő beruházások az akvakultúrában - az erőforrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a víz, illetve a felhasznált vegyszerek csökkentése, a vízhasználat minimalizálása vízvisszaforgatásos rendszerek 02 - 30. cikk Diverzifikáció és új jövedelemformák 01 - 50. cikk A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása

14.3.

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRE ELŐIRÁNYZOTT ÖSSZEGEK

152

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM

Recommend Documents