MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM 3.0 2014-2020 KÜLSŐ TÁJÉKOZTATÁSRA! ELŐZETES TÁRSADALMASÍTÁSRA!

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) TERVEZET MAHOP 3.0. VERZIÓ AZ EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAP (ETHA) FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSÁRA

SFC FELTÖLTÉSRE ALKALMAS DOKUMENTUMVÁLTOZAT

TERVEZET, NEM VÉGLEGES TARTALOM! 2013. november 11.

A dokumentum nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

A 2014 – 2020-as ETHA operatív program tartalmának előzetes sablontervezete és irányelvei alapján –

Jelen dokumentum alapja a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács számára megfogalmazott, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) vonatkozó szabályozást célzó indítványa alapján 2013. július 22-én született általános megközelítés, valamint, ahol az releváns, a stratégiai programalkotási blokkal kapcsolatos, a Bizottság és az Európai Parlament között 2012. december 19-én létrejött megállapodás szövege a Bizottság indítványát illetően, amely a Közös Stratégiai Keret (Közös Rendelkezésekről Szóló Rendelet) hatálya alatt általános rendelkezéseket határoz meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerészeti és Halászati Alap (ETHA) tekintetében.

–

Mivel jelenleg a fentebb említett mindkét indítvány az Európai Parlamenttel és az Európai Tanáccsal folytatott tárgyalás stádiumában van, ez a dokumentum előzetes betekintést nyújt az ETHA- programkészítésbe. Véglegesítése csak az ide vonatkozó jogi keret jóváhagyása után történhet meg. Az OP sablontervezet így még változni fog a közeljövőben.

–

A MAHOP benyújtása az eddigiektől eltérően egy, a Bizottság által kialakított elektronikus, online felületre (SFC) való feltöltéssel történik. E dokumentum felépítése tükrözi az új SFC 2014 rendszernek a programok elektronikus közzétételével kapcsolatos ideiglenes struktúrájú megközelítését.

–

Jelen dokumentum kiegészítésre kerül az ETHA- programalkotás ide vonatkozó ügyeiről szóló egyéb dokumentummal, mint például az ex-ante értékeléssel, a Közösségvezérelt Helyi Fejlesztéssel (CLLD), ex-ante feltételrendszerrel, ellenőrzéssel és értékeléssel, monitoring adatokkal és indikátorokkal.

–

A sablon rögzíti a MAHOP Európai Bizottsághoz történő hivatalos benyújtásának információtartalmát, kezelhető dokumentum formában jeleníti meg a MAHOP SFC adattartalmat.

–

A benyújtott program lényegében egy elektronikus adatszolgáltatás, egy adatbázis lesz.

–

A MAHOP pénzügyi kerete még nem ismert, ezért az intézkedésekhez rendelt forrásösszegek jelen dokumentumban még nem szerepelnek.

OP tervezésért felelős minisztérium:

Vidékfejlesztési Minisztérium, VM

Tervezésért felelős államtitkárság:

Élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási ÁT

Tervezésben közreműködő háttérintézet:

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) 2


Részletes jogszabályi háttér: A MAHOP tervezése az alábbi jogszabályok figyelembevételével történik: – –

– – –

– –

– –

A Tanács 1198/2006/EK rendelete (2006. július 27.) az Európai Halászati Alapról A Bizottság 498/2007/EK rendelete (2007. március 26.) az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Az Európai Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös halászati politikáról Módosított javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról [valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről] (továbbiakban: ETHA tervezet) Tanácsi általános megközelítés – 2013. július 22. A rendelet várható elfogadási időpontja: 2014. április (legkésőbb október) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről 1731/2013. (X. 11.) Kormány határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről

3


Tartalom I. RÉSZ: BEVEZETÉS ....................................................................................................... 8 Általános alapelvek ..................................................................................................... 8 Stratégiai programkészítés .......................................................................................... 8 Rövidítések ................................................................................................................ 10 II. RÉSZ: AZ ETHA OPERATÍV PROGRAMJÁNAK SABLONJA .............................. 11 1.

AZ OPERATÍV PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A PARTNEREK BEVONÁSA ............................................................................................................. 11 1.1. Az operatív program előkészítése és a partnerek bevonása ............................ 11 1.1.1.

2013. októberig lefolytatott partnerségi egyeztetések ....................... 13

1.2. Az ex-ante értékelés eredménye ...................................................................... 15

2.

1.2.1.

Az ex-ante értékelés menetének ismertetése ..................................... 16

1.2.2.

Az ex-ante értékelők javaslatainak áttekintése, valamint rövid ismertetés arról, hogyan címezték azokat .......................................... 16

SWOT ANALÍZIS ÉS AZ IGÉNYEK BEAZONOSÍTÁSA .................................... 18 2.1. Akvakultúra ..................................................................................................... 19 2.2. Természetesvízi halgazdálkodás ..................................................................... 22 2.3. Halfeldolgozás és kereskedelem...................................................................... 24 2.4. Kutatás-fejlesztés, innováció és oktatás a halgazdálkodás területén ............... 26 2.5. Ágazati helyzetelemzés ................................................................................... 27 2.5.1.

Az akvakultúra szektor bemutatása ................................................... 27

2.5.2.

Természetes vízi halgazdálkodás ...................................................... 28

2.5.3.

Halfeldolgozás, kereskedelem és halfogyasztás ................................ 29

2.5.4.

Foglalkoztatás .................................................................................... 30

2.6. A kiindulási helyzetet mutató kontextus indikátorok ...................................... 31 3.

A STRATÉGIA ISMERTETÉSE ............................................................................. 33 3.1. Az operatív program stratégiájának ismertetése .............................................. 33 3.2. Egyedi célkitűzések és eredményindikátorok az uniós prioritások szerint ..... 35 1. PRIORITÁSTENGELY: A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is .................................................................................... 35

4


2. PRIORITÁSTENGELY: Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is................................................................. 37 3. PRIORITÁSTENGELY: A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása ...................................................................................... 39 4. PRIORITÁSTENGELY: A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése .. 40 5. PRIORITÁSTENGELY: Technikai segítségnyújtás ................................... 41 3.3. Idevonatkozó főbb intézkedések és output indikátorok .................................. 41 3.4. Ismertetés a programnak az EU 2020 stratégiához való hozzájárulásáról, valamint egyéb EIS alapokkal történő kiegészítéséről .................................... 42

4.

3.4.1.

A program hozzájárulása az EU 2020 stratégiához ........................... 42

3.4.2.

Kiegészítési és koordinációs megállapodások egyéb ESI alapokkal (krr 24. cikk 1. bek.) .......................................................................... 43

SPECIÁLIS ETHA INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK ............................................................................................... 44 4.1. Ismertetés a kompenzáció kiszámításának módjáról az ide tartozó kritériumok szerint, melyek minden egyes felvonultatott tevékenységre vonatkozóan megállapításra kerültek a 54. cikk . bek. alattKörnyezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra .............................. 44

5.

AZ INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS EGYEDI INFORMÁCIÓK ....................................................................................................... 45 5.1. Információk a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) végrehajtásáról... 45 5.1.1.

Ismertetés a CLLD stratégiájáról és a CLLD-hez biztosított költségvetésről ................................................................................... 45

5.1.2.

Ismertetés a halászati területek kiválasztásával kapcsolatos eljárásokról, beleértve az ezekre vonatkozó kritériumokat (ETHA 20. cikk 1. bek. (f) pontja) ................................................................. 45

5.1.3.

Ismertetés a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztásának kritériumairól (ETHA 20. cikk 1. G)), beleértve az együttműködési projektekre történő, folyamatban lévő jelentkezések rendszerének ismertetését (azokban az esetekben, ahol az együttműködési projektek kiválasztása nem a HACS-ok által történik) (ETHA 66. cikk 3. bek.) ....................................................................................... 45

5.1.4.

Világos ismertetés azon szerepekről, melyek A HACS-ot illetik, az integrált helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó valamennyi végrehajtási feladat irányító hatóságát/ kijelölt szervét (ETHA 20. cikk 1. bek. (L) pont (II.) szakasz).................................................... 46

5.1.5.

Ismertetés a HACS-ok számára a 63. cikk szerint biztosított többletkifizetésekről (ETHA 20. cikk 2. bek.) .................................. 46 5


5.1.6. 6.

Nemzeti hálózat létesítése (technikai segítségnyújtás a tagállami kezdeményezéshez (ETHA 79. cikk BIS 1. bek. (B) pontja)) ........... 46

EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE ............................................................... 47 6.1. Ex-ante feltételek azonosítása és teljesülésük értékelése ................................ 47

7.

TELJESÍTMÉNYKERET ISMERTETÉSE ............................................................. 48

8.

PÉNZÜGYI TERV.................................................................................................... 49 8.1. Az ETHA teljes tervezett hozzájárulása minden évben, euro (a táblázatot a Bizottság tölti ki az SFC 2014-ben a tagországonkénti pénzügyi előirányzatokról hozott bizottsági döntés alapján.) ......................................... 49 8.2. ETHA hozzájárulása és társfinanszírozási aránya az Uniós Prioritásokhoz, Technikai Segítségnyújtás és más támogatások .............................................. 50

9.

HORIZONTÁLIS ALAPELVEK.............................................................................. 54 9.1. Az intézkedések ismertetése az 5.*, 7. és 8. KKR cikkekben (KRR 24. cikk 4. bek.) rögzített alapelvelvek figyelembe vételéhez....................................... 54 9.1.1.

Fenntartható fejlődés ......................................................................... 54

9.1.2.

Egyenlő esélyek és diszkriminációellenesség. Egyenlőség férfiak és nők között ...................................................................................... 54

9.2. Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez felhasznált indikatív támogatási összeg feltüntetése (KRR 24. cikk 5. bek.) ................................... 54 9.3. A kedvezményezettek adminisztrációs terheinek csökkentése (KRR 24. cikk 1. ) ............................................................................................................ 56 9.3.1.

Az adminisztratív terhek összefoglaló értékelése.............................. 56

9.3.2.

Az adminisztrációs terhek csökkentésének eléréséhez tervezett főbb tevékenységek ........................................................................... 57

10. ÉRTÉKELÉSI TERV ................................................................................................ 58 11. PROGRAM-VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK .............................................. 62 11.1. Hatóságok és közreműködő szervezetek kijelölése ......................................... 62 11.2. Az irányító és ellenőrzési rendszer összefoglaló bemutatása .......................... 62 11.3. A monitoring eljárások összefoglaló ismertetése ............................................ 62 11.4. A Monitoring Bizottság általános összetétele ................................................. 62 11.5. A 143. cikkel összhangban végrehajtandó tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos intézkedések összefoglaló ismertetése ......................................... 62 12. INFORMÁCIÓK AZ IRÁNYÍTÁSI, ELLENŐRZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT FELELŐS SZERVEKRŐL ....................... 63 6


12.1. Az irányítási, ellenőrzési és végrehajtási rendszert alkalmazó szervek .......... 63 12.2. A halászati irányítás, ellenőrzés és végrehajtás elérhető humánerőforrás és támogatási forrásainak rövid ismertetése ........................................................ 63 13. ADATGYŰJTÉS ...................................................................................................... 64 13.1. A 2014 – 2020 időszakra előre láthatólag tervezett adatgyűjtési tevékenységek leírása ...................................................................................... 64 13.2. Az adatgyűjtés megbízható pénzügyi és adminisztratív kezelése elérésének ismertetése ....................................................................................................... 69 14. MELLÉKLETEK A PROGRAMHOZ ..................................................................... 70

7


I. RÉSZ: BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK Az Európa 2020, egy a gyors, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia fekteti le az Unió stratégiai szempontjait a következő programozási periódusra nézve. Pontos célokat és az ezeknek megfelelő eszközöket határoz meg az Unió számára a 2020-ig terjedő horizonton. A várakozások szerint valamennyi uniós politika (beleértve az Integrált Tengerpolitikát és a Közös Halászati Politikát) hozzájárul majd az Európa 2020 célkitűzéseihez és eszközeihez. Különösen a Kohéziós Politikát, a Közös Agrárpolitikát, valamint a Közös Halászati Politikákat illetően, a megfelelő alapok csoportosításra kerültek a „Közös Stratégiai Keret” (KSK) alatt, amely lefekteti az Unió ezen alapok felhasználásával kapcsolatos stratégiai szempontjait a következő programkészítési periódusra. A KSK az Európa 2020 célkitűzéseiből eredően 11 Tematikus Célkitűzést (TC) állít fel, amelyek közül az ERFA, ESZA, KA, EMVA és az ETHA – az Európai Strukturális és Befektetési Alapok („ESI alapok”) – az adott területekhez kapcsoló célzott támogatásokat nyújtanak. A KSK megmutatja az Unió közös stratégiai irányelveit valamennyi ESI alap esetében a következő programkészítési periódusra nézve. A KSK stratégiai iránymutatásait követve és megfelelő Nemzeti Reformprogramokkal összhangban – amelyeket a tagállamok az Európa 2020 stratégia végrehajtása érdekében alkottak meg – a tagállamok a Partnerségi Megállapodások (Partnership Agreements - PM) keretében nemzeti stratégiákat alakítanak ki, amelyeket a Bizottsággal kell elfogadtatni. Összefoglalva, a PM-oknak kell meghatározniuk, hogy a KSK mely releváns TC-jét fogják alkalmazni az egyes tagállamokban az ESI alapokon keresztül, és meg kell szabniuk az ehhez szükséges nemzeti irányvonalakat. A KSK-hoz hasonlóan a PM fel fogja váltani a jelenlegi egyedi, külön-külön minden egyes alapra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Terveket. Az egyes PM-okban lefektetett nemzeti stratégiák aztán nemzeti programokon keresztül kerülnek végrehajtásra. Az ESI alapok közötti koordináció fejlesztése és végrehajtási szabályaik összehangolása érdekében a Bizottság az ezen alapokra vonatkozó intézkedéseket indítványozott a „Közös Rendelkezésekről Szóló Rendelet” keretében. Utóbbi kiegészül alap-specifikus rendelkezésekkel, amelyek minden egyes alapra a megfelelő politikák egyedi jellemzőiből és végrehajtási mechanizmusaiból eredő részletes intézkedéseket határoznak meg. STRATÉGIAI PROGRAMKÉSZÍTÉS Mint a jelenlegi programozási időszakban, az uniós és nemzeti stratégiákon belül kialakított stratégiai irányvonalakat a különböző politikákat lefedő programokon alapulva hajtják végre. Az ETHA programok esetében, a Bizottság javaslatára meghozott általános megközelítés a jelenlegi programozási időszakra való tekintettel egy folytonossági logikát követ. Ennek megfelelően a tagállamoknak a programok által fedett földrajzi területek igényeit felmérő alapos elemzésre épülő, átfogó stratégiát kell létrehozniuk úgy a halászati és akvakultúra szektor, mint a halászati területek általános fejlesztése érdekében. Az ilyen stratégiákat az ETHA intézkedéseken és más végrehatási mechanizmusokon, mint például a CLLD-n és pénzügyi eszközökön keresztül hajtják majd végre. 8


Az új stratégiai keretből adódóan új elemeket kell beépíteni az OP-kba: -

A KHP és az ITP legtöbb pénzügyi intézkedése, a Fenntartható Halászati Megállapodásokat (FHM) és az RFMO-hoz való kötelező hozzájárulást kivéve, egy alapba kerül – az ETHA-ba;

-

6 uniós prioritás adja az ETHA politikai kereteit, ami tovább bontható egyedi célkitűzésekre és intézkedésekre, ennek az összefüggésrendszernek szerepelni kell az OPkban;

-

Nagyobb teljesítményorientáció az ETHA (más ESI alapokkal együtt) számára, az exante feltételek és egy teljesítményellenőrzési rendszer alapján;

-

Az uniós menetrendben elöl szereplő három átfogó célkitűzés (innovációhoz, környezet megóvásához, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz kapcsolódó) létrehozását az ETHA programokon keresztül horizontálisan kell folytatni;

-

Megnövelt rugalmasságra van szükség az ETHA intézkedések használatát illetően, az operatív programokon belül. Ezek az intézkedések nem kapcsolódnak szigorúan “prioritási tengelyekhez” a továbbiakban, de a várható hozzájárulásukra alapozva, rugalmasan tervezhetőek számos uniós prioritással kapcsolatban. Ezek alapján kerül kialakításra a beavatkozási logika;

-

A programok eredményorientáltsága a programok pontos céljainak meghatározásán és az ezekről szóló, ésszerűsített közös monitoring és értékelési rendszeren alapuló jelentéseken keresztül a programozási időszak alatt.

Az ESI alapokkal kapcsolatos programkészítés általános, közös rendelkezéseit a Közös Rendelkezésekről Szóló Rendelet megalkotását célzó Bizottsági javaslat második része tartalmazza, míg az ETHA operaív programjainak specifikus szabályait az ETHA- rendeletről szóló Bizottsági javaslat állapítja meg. Az ETHA az ITP és a KHP végrehajtásának egy fő eszköze lesz a 2014 – 2020-as időszakban, együttműködve más programkészítési politikákkal a KSK keretein belül.

9


RÖVIDÍTÉSEK AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet

AVOP

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

Bizottság

Európai Bizottság

BT

Beavatkozási Terület

CLLD

Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés - Community-Led Local Development

EATiP

Európai Technológiai és Innovációs Platform - European Aquaculture Technology and Innovation Platform

EGT

Európai Gazdasági Térség

EHA

Európai Halászati Alap

EMVA

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

EP

Európai Parlament

ETHA

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

EU

Európai Unió

FEAP

Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége - Federation of European Aquaculture Producers

GDP HACs

Bruttó Hazai Termék (Gross Domestic Product) Helyi Akciócsoport

HAHOPIHO

Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály

Halászati és Öntözési Kutató Intézet HALTERMOSZ Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa HAKI

HASKOBI

Halászati Stratégia Koordináló Bizottság

HKP

Halastavi Környezetgazdálkodási Program

HMCs

Halgazdálkodási Munkacsoport

HOP

Halászati Operatív Program

HOPE

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

HTT IH

Halászati Tudományos Tanács Irányító Hatóság

KHP

Közös Halászati Politika

KRR

Közös Rendelkezések Rendelet

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

MAHAL

Magyar Haltermelők és Vízterület-hasznosítók Szövetsége

MASZ

Magyar Akvakultúra Szövetség

MB

Monitoring Bizottság

MOHOSZ

Magyar Országos Horgász Szövetség

MVH

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

NAS

Nemzeti Akvakultúra Stratégia

OIB

Operatív Irányító Bizottság

REL

Rövid Ellátási Lánc

Tanács

Európai Tanács

TS

Technikai Segítségnyújtás

VM

Vidékfejlesztési Minisztérium

VP

Vidékfejlesztési Program


II. RÉSZ: AZ ETHA OPERATÍV PROGRAMJÁNAK SABLONJA 1.

AZ OPERATÍV PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A PARTNEREK BEVONÁSA

Jogalap: ETHA rendeletjavaslat 18. cikk Az operatív programok előkészítése (2) Az operatív programot a tagállam a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […]/EU rendelet] 5. cikkében említett partnerekkel folytatott szoros együttműködést követően hozza létre. 20. cikk Az operatív program tartalma (1) (m) a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […]/EU rendelet] 5. cikkében említett partnerek jegyzéke és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei; 1.1.

AZ OPERATÍV PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A PARTNEREK BEVONÁSA

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, európai uniós társfinanszírozású Vidékfejlesztési Program és Magyar Halgazdálkodási Operatív Program programalkotási folyamatának irányítási rendjét a vidékfejlesztési miniszter 11/B/2012. (V. 2.) számú utasítása alapján rendelte el. Mindezek értelmében a Projekt végrehajtásának és irányításának legfőbb döntéshozó szerve a Projekt Irányító Bizottság (PIB), amelynek elnöke a vidékfejlesztési miniszter, tagjai pedig a Miniszteri Értekezlet állandó résztvevői. A Projekt ügyviteli és szakmai döntéshozó szerve az Operatív Irányító Bizottság (OIB), melynek elnöke a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt. Tagjai a VM tervezésbe bevont államtitkárságok kijelölt képviselői, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatói tisztségét betöltő projektvezető, továbbá az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökei, illetve olyan kijelölt szakértők, akiket az elnök kér fel, így a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének delegáltja. A Programok teljes körű szakmai felügyeletéért, a programalkotás horizontális irányításáért, valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) fejlesztési területeinek összehangolásáért az Operatív Programok Koordinációs Csoport (OPKCS) felel. A működéshez szükséges feltételek felmérése és a felmerülő igények OIB részére történő továbbítása, valamint az OIB, az OPKCS, a Koordinációs Csoport, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Tanácsadó Testület és a munkacsoportok feladataihoz kapcsolódó teljes körű adminisztratív és szervezési teendők ellátása a Projektiroda (a NAKVI Vidékfejlesztési Igazgatóság Monitoring és Tervezési Osztálya) feladata. A programalkotás folyamata során felmerülő szakértőket igénylő részfeladatok elvégzéséért az EMVA Tanácsadó Testület felel. A programalkotási folyamathoz szükséges szakmai hátteret meghatározott témákban létrehozott munkacsoportok biztosítják, melyek vezetőit az érintett Államtitkárságok jelölik ki. Az EMVA Tanácsadó Testület analóg feladatait a MAHOP-pal kapcsolatosan a

Halgazdálkodási Munkacsoport látja el. A fő szerepet a Halgazdálkodási munkacsoporton keresztül a HOP Irányító Hatóság játssza, mivel a következőkért felelős: –

a MAHOP előkészítésének és megírásának irányítása, valamint a vidékfejlesztési programmal és a partnerségi szerződéssel fennálló kapcsolatok kezelése;

–

átlátható konzultációs folyamat szervezése, megkönnyítése és alkalmazása a társadalmi-gazdasági és intézményi partnerekkel, biztosítva az információáramlást és a nyilvánosságot a programozási szakaszban;

–

az előzetes értékelést végző fél és az SKV- szakértők pályáztatása, valamint a velük való együttműködés a program tervezésében;

–

(a program részeként benyújtandó) értékelési terv elkészítése;

–

a dokumentumok és mellékletek benyújtása az Európai Bizottsághoz, ideértve az előzetes megfelelőségi feltételek (ex-ante feltételek leírását, a programok egyeztetési eljárásának lefolytatása a tagállam nevében az Európai Bizottság jóváhagyásáig.

A megfelelő minisztériumi szervezeti egységek, végrehajtó/kifizető ügynökségek, hatóságon belüli vagy kiszervezett hivatalok közreműködnek a programok tartalmának kidolgozásában és szakismeretüket adják hozzá, valamint segítséget nyújtanak az irányító hatóságnak a tervezési szakaszban. A partnerek a jelentős érdekeltek álláspontját és érdekeit képviselik. Az érdekeltek közvetlen vagy közvetett kedvezményezettek vagy „partnerek” a program megvalósításában, az ESIF alapokból nyújtott uniós támogatás elveivel összhangban1; ezek nevezetesen az illetékes regionális helyi vagy egyéb hatóságok, gazdasági és társadalmi partnerek, a civil társadalmat képviselő testületek, ideértve a környezetvédelmi intézményeket, problémák széles körével foglalkozó nem kormányzati szervezeteket, valamint az esélyegyenlőséget és a kirekesztés ellenességet előmozdító testületeket. A partnereket felhívják a program tervezése és a stratégiai környezeti vizsgálat során zajló konzultációs folyamatban való aktív részvételre. A program előkészítése és az SKV során tartott nyilvános konzultáció alkalmával részt vehetnek munkacsoportokban és/vagy fókuszcsoportokban, illetve fórumokon, értekezleteken, szemináriumokon, internetes blogokon stb. keresztül működhetnek közre a konzultációs folyamatokban és párbeszédben. Halászati Stratégia Koordináló Bizottság A MAHOP programalkotás folyamán az ágazati helyzetelemzéshez és a partnerség biztosítása érdekében megalakult a korábbi 2007-2013-as program előkészületiben már tapasztalatot szerzett Halászati Stratégia Koordináló Bizottság (továbbiakban: HASKOBI). A HASKOBI tagjai a MAHOP partnerei is, azaz halgazdálkodással foglalkozó egyetemek, kutatóintézetek, továbbá szakmai szervezetek küldöttei, illetve a VM Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztályának munkatársai és más szakértők. Ez a Bizottság fórumot biztosít szakmai egyeztetésekre, már a programtervezés kezdetétől. 1

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 5. cikke. 12


Partnerlista- HASKOBI tagszervezetek: HAKI: Halászati és Öntözési Kutatóintézet MOHOSZ: Magyar Országos Horgász Szövetség AKI: Agrárgazdasági Kutatóintézet MVH: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal MAHAL: Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége MASZ: Magyar Akvakultúra Szövetség SZIE: Szent István Egyetem DE AGTC: Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma NÉBIH: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal A HASKOBI tagok névsora és elérhetősége a Mellékletben található. 1.1.1. 2013. októberig lefolytatott partnerségi egyeztetések Halgazdálkodási munkacsoport eddigi ülései Halászati munkacsoport: 1. (alakuló ülés): 2012. 09. 18. 2. ülés: 2012. 10. 16. 3. ülés: 2012. 11. 06. 4. ülés: 2012. 12. 04. 5. ülés: 2012. 12. 17. 6. ülés: 2013. 01. 15. 7. ülés: 2013. 02. 13. 8. ülés: 2013. 03. 20. 9. ülés: 2013. 04. 30. 10. ülés (1. Halgazdálkodási munkacsoport ülés): 2013. 09. 09. A munkacsoport számos alkalommal véleményezte az Európai Tengerügyi és Halászati Alap rendelettervezetének tárgyalása során felmerült szakmai kérdéseket. Véleményezi és átalakítja a SWOT elemzést, ehhez adatokat és információkat gyűjtött az alátámasztáshoz (folyamatban). Véleményezte a Partnerségi Megállapodást és szövegjavaslatokat tett az aktuális verzióra. Beazonosította a legfontosabb magyar halgazdálkodási prioritásokat és szükségleteket. Véleményezte és kiegészítette a HASKOBI által készített ágazati helyzetelemzést. Véleményezte és aktualizálta a Bizottság által javasolt kötelező és ajánlott indikátorok listáját, amelyek beépítésre kerülnek az OP-be. A munkacsoport előzetesen beazonosította a KEHOP-MAHOP kapcsolódási pontokat is. A munkacsoport, ezen belül a Halgazdálkodási és HOP IH Osztály tagjai adatokat és stratégiai dokumentációt gyűjtöttek, megkezdték a nemzeti akvakultúra stratégia kidolgozását. Az adminisztratív egyszerűsítésről javaslatokat tettek és ugyancsak információt gyűjtöttek. A munkacsoport tagjai kialakították az ágazati jövőképet a többéves (2014-2023) akvakultúra stratégiához. A lista véglegesítése csak az ETHA rendelet jóváhagyása után történhet meg!

13


Konferenciák és fórumok – Tájékoztatás az új Akvakultúra Stratégiáról és a MAHOPról 2012-2013 Időpont

Esemény

Helyszín

Téma/Előadás

2012. január

Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó

Gödöllő, Szent István Egyetem

Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia, VM: A Közös Halászati Politika (KHP) reformjának bemutatása, és lehetséges hatásai a hazai halgazdálkodásra Az Európai Tengerügyi Halászati Alap (ETHA) 2014-2020

2012.március

Ágazati szakmai fórum – Magyar Akvakultúra Szövetség

Debreceni Egyetem AGTC

Bardócz Tamás, VM: Az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) reformja és az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) főbb rendelkezései különös tekintettel az ágazati innovációra

Szarvas, Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Bardócz Tamás, VM: A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 időszakban

HOP Monitoring Bizottság + nemzetközi workshop a tervezésről

Akasztó, Akasztói Horgászpark és Halászcsárda

Bardócz Tamás, VM: Az ETHA bemutatása

2012. június

Parlamenti nyílt nap

Budapest, Parlament

Az Európai Unió Közös Halászati Politikájának reformja és hatása Magyarország természetesvízi halgazdálkodására, horgászturizmusára

2012. október

Halászati Operatív Program jelene és jövője- konferencia

Gödöllő, Szent István Egyetem

Mihálffy Szilvia, VM: Az új magyar halgazdálkodási operatív program előkészítése

2012. december

HOP Monitoring Bizottság

Budapest, VM

A 2014-2020 programozási időszak tervezése Magyarországon

KUTATÓK és TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT II. 2012. május

Halászati Tudományos Tanácskozás (HAKI Napok)

2012. június

Mihálffy Szilvia, VM: workshop: ETHA: vélemények és javaslatok az új támogatási rendelettervezetről

Mihálffy Szilvia, VM: Általános tervezés: az új Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) előkészítése Gyalog Gergő. HAKI: A HASKOBI bemutatása, feladatai, kapcsolódása a tervezési feladatokhoz Módos Zsuzsanna, VM: ETHA 14


Időpont

Esemény

Helyszín

Téma/Előadás Monitoring és Értékelés

2013. április

Workshop Bánki Erik MEP szervezésében az édesvízi akvakultúra fenntartható fejlesztéséről („Blue economy in freshwater aquaculture – Diversification of aquaculture sites, including environmental services, ecotourism and sportfishing”)

Európai Parlament, Brüsszel

Váradi László, Magyar Akvakultúra Szövetség:- Az édesvízi akvakultúra, mint a „kék gazdaság” része

2013. szeptember

2. Nemzetközi Pontykonferencia

Wroclaw, Lengyelország

Bardócz Tamás, VM: New guidelines for the programic period – farmers expectations vs. EC view

2013. szeptember

OMÉK – A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője

Budapest, Hungexpo

Mihálffy Szilvia, VM:

2013. november

Európai Akvakultúra Termelők Szövetségének konferenciája:

Brüsszel

Nemzetközi egyeztetés a tagállami akvakultúra stratégiák és OP előkészítéséről

Szeged

Mihálffy Szilvia: MAHOP A magyar halgazdálkodás fejlesztési lehetőségei 2014-2020

2014-2020: Az új Magyar Halgazdálkodási Operatív Program

Aquaculture in Motion 2013 – Moving European Aquaculture foward-Sustainable Strategies 2013 november 22.

VM és ME: MAHOP partnerségi rendezvény A magyar halgazdálkodás fejlesztési lehetőségei 20142020

1.2.

AZ EX-ANTE ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE [KIDOLGOZÁS ALATT]

15


1.2.1. Az ex-ante értékelés menetének ismertetése A MAHOP előzetes értékelés a Bizottság iránymutatása szerint megkezdődött. A MAHOP ex-ante értékelője a magyar közbeszerzés szabályainak megfelelően került kiválasztásra. A megbízott a jelentős értékelési tapasztalatokkal rendelkező KEMET 2011 Tanácsadó Zrt. Az ex-ante értékeléssel egy időben, de külön eljárás keretében kapott megbízást az Stratégiai Környezetvizsgálatért (SKV) felelős értékelő. Az ex-ante értékelő a tervezés korai szakaszától bevonásra került. Folyamatosan részt vett a HASKOBI és a Halászati Munkacsoport, valamint a Koordinációs Csoport ülésein. Az exante értékelő az üléseken előadásokat, képzéseket is tartott a partnerek kapacitásépítésének támogatására a résztvevők feltérképezésének és elemzésének módszertanáról (stakeholder mapping és stakeholder analysis), a SWOT elemzés módszertanáról, az EU 2020 új stratégiai, értékelési és monitoring elvárásairól, az ex-ante értékelésről, az értékelési tervről és az ex-ante értékelési útmutatóról, melynek kidolgozásában szintén maga is részt vett szakértőként, szövegíróként. Az értékelő napi munkakapcsolatban áll az IH-val és az SKV értékelőkkel. Az értékelői munka a jogszabály-alkotási folyamattal párhuzamosan folyik. Az értékelő az elkészült és számára átadott tervezési dokumentumokat folyamatosan véleményezi. Az ETHA rendelet véglegesítésének ütemében a MAHOP felülvizsgálatra és ahol a jogszabály változása miatt szükséges, kiigazításra kerül. Az ex-ante értékelő a módosított dokumentumokat újra megkapja véleményezésre és elvégzi az értékelést.

1.2.2. Az ex-ante értékelők javaslatainak áttekintése, valamint rövid ismertetés arról, hogyan címezték azokat [Előzetes tartalom. A fejezetet a tervezés későbbi fázisában lehet kitölteni.] A programozási folyamatnak három fő szakasza határozható meg, amelynek során az előzetes értékelést végző feleknek részt kell venniük a program tervezésében, és visszajelzéseiket és ajánlásaikat be kell illeszteni az alakuló program tartalmába: 1. szakasz: SWOT- analízis és a szükségletek felmérése; 2. szakasz: a program beavatkozási logikájának kialakítása, ideértve a költségvetési előirányzatokat, a célok és az eredményességmérési keretrendszer meghatározása; 3. szakasz: az irányítási és a megvalósítási rendszer meghatározása, programdokumentumok véglegesítése, az előzetes értékelési jelentés beépítése. Téma (Bizottság által előre megadott)

Hogyan címezték a javaslatot, miért vagy miért nem vették figyelembe

Javaslat [maximum x karakter] [maximum x karakter] [maximum x karakter]

[maximum x karakter] [maximum x karakter] [maximum x karakter]

16


a

A Bizottság által előre meghatározott témák listája: [KIDOLGOZÁS ALATT]

17


2. SWOT ANALÍZIS ÉS AZ IGÉNYEK BEAZONOSÍTÁSA [KIDOLGOZÁS ALATT] Jogalap: ETHA 20. cikk (1) (b) Az erősségekre, a gyengeségekre, a lehetőségekre és a veszélyekre vonatkozó elemzés (továbbiakban “SWOT-elemzés”) formájában történő helyzetelemzés, valamint azoknak az igényeknek a feltárása, amelyekkel foglalkozni kell a program hatálya alá tartozó földrajzi területen. Az elemzésnek a releváns uniós prioritásokra kell épülnie és annak összhangban kell lennie a Közös Halászati Politikáról szóló rendelet 43. cikkében említett akvakultúra többéves nemzeti stratégiai tervvel. A környezetvédelemmel, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innovációval kapcsolatos egyedi igényeket az uniós prioritásokon keresztül kell értékelni annak érdekében, hogy ezeken a területeken megfelelő megoldásokat lehessen találni az egyes prioritások szintjén.

18


2.1.

AKVAKULTÚRA

a) Tógazdasági haltermelés

Belső tényezők (ágazati jellemzők)

Tógazdasági haltermelés SWOT 1.

Segítik a célok elérését

Gátolják a célok elérését

ERŐSSÉGEK 1. Kialakult, a természeti adottságokhoz jól alkalmazkodott technológia 2. Kiemelkedő természeti érték fenntartó és teremtő képesség, természeti erőforrást megújító gazdálkodási forma 3. Kiemelkedő szerep a hazai vízgazdálkodásban a vízvisszatartás, belvíz, árvíz befogadás révén. 4. Az elterjedt alacsony intenzitású termelési technológia (agrotechnika és kemizálás szintje alacsony) jó minőségű termékeket nyújt, (pl. biohal technológia könnyen adaptálható) 5. Jól szelektált pontyfajták (jó genetikai alapok) 6. Kombinált rendszerek (pl tavi recirk, tó a tóban, stb.) kialakításának technikai lehetősége adott, komparatív előnye van a medencés (átfolyó, ill. recirk) rendszerekhez viszonyítva (kisebb beruházási kts-k, környezeti fenntarthatóság) 7. Működő multifunkcionális modell létezik 8. Jól kvalifikált felsőfokú végzettségű munkaerő rendelkezésre állása 9. Minőségbiztosítási rendszer kidolgozottsága 10. Termelési költségek csökkentésének lehetősége

GYENGESÉGEK 1. Infrastruktúra fenntartás magas költség igényű 2. A természeti értékfenntartásból fakadó bevételkiesés nincs kompenzálva 3. Magasabb áron értékesíthető (pl. ragadozók) halfajokból nincsenek szelektált fajtáink 4. Márkanevek bevezetésének hiánya 5. Az alacsony intenzitású technológia nagy beruházási költséget von maga után, egységnyi termelői kapacitásra vonatkoztatva 6. Kis innovációs hajlam a szektor szereplői részéről 7. A szűken értelmezett tógazdasági technológia évtizedek óta nem tud áttörést elérni sem minőségben, sem volumenben 8. A jelenlegi technológiában alacsony az értékesebb fajok aránya („szálkás-hal” aránya magas) 9. A főtermék (ponty) magas termelési költsége a piaci lehetőségekhez viszonyítva 10. Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú termelői szerveződések 11. Minőségbiztosítási rendszer nem elterjedt 12. Középfokú képesítésű szakemberek hiánya 13. Megfelelő minőségű hazai előállítású halgyógyszerek hiánya 14. Megfelelő minőségű hazai előállítású haltakarmány hiánya 15. A telephelyen belüli és kívüli (feltáró) úthálózat alacsony színvonala 16. Az ágazat nem megfelelő fogalmi lehatárolása miatt indokolatlanul ki van zárva több támogatási forrásból 17. A kombinált (extenzív-intenzív) termelési rendszerek jogi státusza a beruházási pályázatok elbírálása során nem tisztázott 18. Alternatív energia használatának hiánya

19


Külső tényezők (környezeti jellemzők)

LEHETŐSÉGEK 1. Jó környezeti adottságok (ideértve a klimatikus, talaj és vízháztartási jellemzőket) 2. Az EU és Magyarország is jelentős nettó importőr a haltermékek piacán 3. Táplálkozási lánc alacsonyabb szintjén lévő (növényevő) fajok nagyobb részesedése az EU akvakultúra termelésében a fenntarthatóság szempontjából igényként jelenik meg a környezetvédelmi lobbi részéről 4. A közétkeztetésben növekvő igény az olcsó halfajokra (a tógazdasági haltermelésben a növényevők piaci lehetőségeit növelheti)

VESZÉLYEK 1. Költségek árbevétel szintjét meghaladó növekedése 2. Olcsó import hal (ár-érték szempontjából a vásárlók előnyben részesítik) 3. A vízgazdálkodás területén a racionalizáció elmaradása, emiatt növekvő vízdíjak, a haltermelők növekvő kiszolgáltatottsága 4. Környezetvédelmi szabályozások (csővégi szennyvíz típusú szabályozás) várható további szigorodása 5. Természetvédelmi szempontú jogi korlátozások 6. Állategészségügyi veszélyek (pl. KHV) 7. Klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás (aszály, árvizek, belvizek) gyakoriságának növekedése 8. Horgászpiac csökkenő vásárló ereje

20


b) Precíziós halgazdálkodás



Precíziós halgazd. SWOT 1.



ERŐSSÉGEK 1. Léteznek jól kimunkált technológiák 2. A meglévő termelési infrastruktúra kapacitása a jelenlegi termelési volumennél nagyobb 3. K+F munkában jártas szakemberhálózat léte 4. A szektor szereplőire jellemző az innovatív szemlélet 5. Ágazati szervezettség

GYENGESÉGEK 1. Alacsony tőkeellátottság 2. Kevés a piacképes, bevezetett technológia 3. Iparszerű technológiák többnyire erősen környezetterhelők 4. Iparszerű termelés alacsony energetikai hatékonysága 5. Alternatív energia használatának hiánya 6. Haltápok alacsony felhasználási szintje 7. Megfelelő minőségű hazai előállítású halgyógyszerek hiánya 8. Megfelelő minőségű hazai előállítású haltakarmány hiánya VESZÉLYEK 1. Olcsó import hal (ár-érték szempontjából a vásárlók előnyben részesítik) 2. Tengeri halliszt használat korlátozása 3. Környezetvédelmi szabályozás szigorodása 4. Termelési költségek (takarmány, víz, energia) jelentős növekedése 5. A termálvíz használattal kapcsolatosan vannak jogi anomáliák

LEHETŐSÉGEK 1. Egységes és magas színvonalú, ellenőrzött minőségű, egészséges haltermékek iránti kereslet növekedése az EU-ban és Magyarországon 2. Húsliszt használat engedélyezése a haltakarmányozásban 3. Elsősorban melegvízi fajok iparszerű termeléséhez kiváló környezeti adottságok (kiváló) geotermális háttér 4. Termálvíz használat jelenlegi jogi szabályozása inkább segíti az intenzív rendszerek kialakítását (másodlagos hasznosítás)

21


TERMÉSZETESVÍZI HALGAZDÁLKODÁS

2.2.

Term. vízi halgazd. SWOT 1.




ERŐSSÉGEK 1. Fogási módszerek nagy hagyománya és kidolgozottsága 2. A megfelelő színvonalú K+F szakember háttér biztosított 3. A természetes halközösség fenntartásához hozzájáruló technológiai elemek részben (egyes halfajok szaporítási módszere) kidolgozottak

GYENGESÉGEK 1. A természetesvízi horgászturizmus peremfeltételeinek biztosítása csak a jelenleginél magasabb színvonalú halgazdálkodási tevékenységgel valósítható meg 2. Tudományos megalapozottságú halgazdálkodáshoz szükséges tudásbázis hiányossága (biotika adatok hiánya, megfelelő pontosságú fogási adatok ill. azok gyűjtési rendszerének nem megfelelő színvonala, módszertani hiányosságok) 3. Halastavi termelésre alapozott természetesvízi (elsősorban folyóvízi) telepítések (ponty kihelyezés) nem teszik lehetővé a természetes halközösség szerkezet, valamint anyagforgalmi folyamatok fennmaradását 4. A kívánatos struktúrájú (minőségi és mennyiségi feltételek egyaránt) halközösség fenntartást biztosító technológiák infrastruktúra hátterének hiányai 5. Az ágazat nem megfelelő fogalmi lehatárolása miatt indokolatlanul ki van zárva több támogatási forrásból 6. Elavult eszközállmány 7. Alacsony hatékonyságú halvédelem 8. Kiegyenlítetlen és időszakosan bizonytalan árualap 9. Jogszabályi anomáliák 10. Halász-horgász ellentét 11. Több, a természetes halközösséget alkotó halfaj szaporítására, termelésére nincs kidolgozott módszer

22



LEHETŐSÉGEK 1. Kiváló vízrajzi adottságok 2. Horgászturisztikai potenciál kihasználása nem teljes 3. A fenntartó halászat szükségessége a kívánatos struktúrájú halállomány fenntartásához a romló környezeti feltételek mellett, bizonyos víztípusokban 4. Magas fajdiverzitás 5. Integrált hullámtéri halgazdálkodás környezeti feltételei adottak

VESZÉLYEK 1. Degradált élőhelyek a szükséges struktúrájú természetes halállomány utánpótlást nem, vagy csak részlegesen képesek biztosítani 2. Több halfaj populációinak jelentős méretcsökkenése a túlhasználat miatt 3. Jelentős madárkár 4. Természetes vízhálózat összefüggő rendszer, a negatív hatások „szétterjednek” 5. Orvhorgászat-orvhalászat 6. Halastavi horgásztatás jelentős tömegeket vonz el a természetes vizekről, ezzel a természetes vizeken a fizetőképes kereslet csökken 7. Halászati, vízgazdálkodási, természetvédelmi és egyéb jogok szétválása nehézkessé teszi a szükséges élőhelyfejlesztési beruházásokra történő pályázást és/vagy a kivitelezést 8. Klímaváltozás következtében kialakuló száraz periódusok 9. Havária jellegű vízszennyezések

23


2.3.

HALFELDOLGOZÁS ÉS KERESKEDELEM

a) Halfeldolgozás



Halfeldolgo -zás SWOT 1.



ERŐSSÉGEK 1. Bevezetett minőségbiztosítási rendszerek (HACCP, ISO) 2. Nyomon követhetőség – tótól a kereskedelemig – jó színvonalú 3. Jelentős mértékben termelői kézben lévő hazai termelésű halfeldolgozó üzemek 4. A létező késztermékek a hazai fogyasztók által elfogadottak

LEHETŐSÉGEK 1. Feldolgozott, illetve konyhakész termékek iránti kereslet növekedése 2. Közétkeztetés növekvő gazdasági súlya 3. Ellátatlan területek (fehér foltok) a halértékesítésben 4. Új halfajok jobb és piacképesebb feldolgozhatósága 5. Élő hal árusításának állatjóléti korlátozottsága

GYENGESÉGEK 3. Alacsony technológiai színvonal 4. A tógazdasági haltermelésből származó diverz méretű és alakú halak feldolgozása technológiai szempontból nehézségekbe ütközik, a létező technológiák egyszerű átvétele nem nyújt optimális megoldást 5. Édesvízi halak jelenleg alacsony szinten feldolgozottak (jórészt csak halpucolás történik) 6. A tógazdaságban előállított, adott étkezési értékű halak a magasabb szintű feldolgozás hozzáadott költségeivel csak korlátozottan versenyképesek 7. Termelői integrácó hiánya. Ez tenné lehetővé a kisebb, hatékonyan és kis költséggel működtethető feldolgozók piaci versenyképességét 8. Élelmiszer technológus szakemberek hiánya 9. Műszaki képzettség hiánya VESZÉLYEK 1. Olcsó feldolgozott import termékek 2. Áruházláncok által végzett áruházi feldolgozás (versenyhátrány az eltérő szabályozás miatt) 3. A kisebb üzemek létesítésének ellehetetlenítése a létesítésre vonatkozó jogszabályok szigorúsága miatt (vágópontok hiánya!) 4. Kis volumen miatt nincs megfelelő technológiai tervezői és kivitelezői háttér

24


b) Kereskedelem és marketing



Kereskedelem és Marketing SWOT 1.



ERŐSSÉGEK 1. Kiépült kereskedelmi kapcsolatok 2. Megfelelő érdekképviseleti háttér a közösségi marketinghez 3. A meglévő technológia jó alapot nyújt az eredményes marketinghez („tanyasi/házi” termékek kedvező megítélése)

GYENGESÉGEK 1. Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú kereskedelmi szerveződések 2. Megfelelő színvonalú szállítóeszközök hiánya 3. Marketing lehetőségek nagyfokú kihasználatlansága 4. Márkázás hiánya 5. Differenciált marketing stratégiákban rejlő lehetőség kihasználatlansága 6. Az ágazat nem használ marketing képzettségű szakembereket a marketinghez

LEHETŐSÉGEK 1. Meglévő export lehetőségek 2. Létező logisztikai háttér felhasználása egyes (pl. fagyasztott) haltermékek terjesztésében (elsősorban a kiskereskedelem irányába történő kisebb mennyiségek költséghatékony értékesítéséhez) 3. A halas marketing jól illeszthető más ágazatok által kialakított stratégiához (pl. baromfi, bor) 4. Új (modern) marketing eszközök jól illeszthetők a hal marketinghez (pl. közösségi média) 5. Édesvízi halfajok fogyasztása mélyen tradicionális jellegű (keresztény kultúrkörhöz kapcsolt)

VESZÉLYEK 1. Alacsony érdekérvényesítési képesség az értékesítési láncban 2. A fogyasztókhoz nem legális úton (elsősorban a vendéglátó iparba) kerülő hal veszélyezteti a haltermékek piacát 3. Szálkás és/vagy iszap ízűnek tartott hazai termelésű halak negatív megítélése

25


2.4.

KUTATÁS-FEJLESZTÉS,

INNOVÁCIÓ ÉS OKTATÁS A HALGAZDÁLKODÁS

TERÜLETÉN



K+F+I+O SWOT 1.

Segítik a célok elérését ERŐSSÉGEK 1. Jó strukturális háttér (önálló kutatóintézet, egyetemi tanszékek, kutatóbázisok) 2. Megfelelő szellemi potenciál rendelkezésre áll 3. Kiváló nemzetközi kapcsolatrendszer 4. Jó hazai oktatási-kutatási hálózat 5. Megfelelő, magas színvonalú felsőfokú képzés 6. Innovatív szemlélet megléte az intenzív (precíziós) szektorban, ami ösztönzi a K+F+I munkát és együttműködést a kutatással LEHETŐSÉGEK 1. Innovációs szükséglet megjelenése (szabályozások szigorodása, gazdasági kényszer) 2. Középszintű oktatás (újra)kialakításának, megerősítésének erős igénye 3. Intenzív rendszerek technológiai fejlődése nagyon gyors: ez teret kínál a további K+F munkához 4. Lehetőség a kutatás profitorientáltságának előremozdítására (spinn-off cégek terjedése) 5. A feldolgozóipari K+F+I-ben (a termékfejlesztésben) vannak más ágazatokban jól bevált eszközök, komoly szakemberek, a velük közös együttműködés ösztönzően hathat a K+F-re

Gátolják a célok elérését GYENGESÉGEK 1. Meglévő infrastrukturális hiányosságok 2. Gyakorlatorientált tógazdasági pilotprojektek és félüzemi tesztek hiánya 3. A kutatás és a gyakorlat közötti kapcsolatot megteremtő tanácsadó társaságok hiánya 4. Az akvakultúra gépesítési K+F+I munka alacsony szintje, szakemberek hiánya 5. Feldolgozóipari, élelmiszer technológiai K+F+I alacsony szintje, szakemberek hiánya 6. Állatjóléti képzés hiánya (állatorvosok számára) VESZÉLYEK 1. A tógazdasági haltermelés alacsony K+F+I igénye 2. Költségvetési fenntartási források nem megfelelő szintje 3. Hazai K+F+I forrás permanens hiánya 4. Nagy költségvetésű nemzetközi projektek kevés konkrét eredményt adnak az ágazati fejlődéshez

26


2.5.

ÁGAZATI HELYZETELEMZÉS

A magyar halgazdálkodási ágazat legfontosabb feladata egészséges, kiváló minőségű hal és haltermék biztosítása a hazai és a külföldi fogyasztók számára. Mivel mindezt egy változó társadalmi és gazdasági környezetben, változó fogyasztói igények és piaci feltételek mellett kell megtennie, folyamatos változásra és fejlődésre van szükség. Célzott támogatással a halgazdálkodás hatékonyabban járulhat hozzá az egészséges életmód és tudatos táplálkozás, illetve az ökoturizmus és a környezetvédelem elterjedéséhez is, mindezek által pedig a vidéki régiók értékeinek megőrzéséhez és a helyi közösségek gazdasági stabilitásához. A KSH adatgyűjtése alapján az ágazat nemzetgazdasági jelentősége – a teljes halgazdálkodási ágazat (tógazdasági termelés + természetes vízi halfogás) által létrehozott bruttó hozzáadott értékét figyelembe véve – 2011-ben 3,6 milliárd forint volt, ami a teljes nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 0,015%-át, a mezőgazdaság 0,34 százalékát, míg az állattenyésztés 2,4 százalékát adja. A megfelelő – természeti erőforrásokat megújító – halgazdálkodási technológia alkalmazása kiemelt jelentőséggel bír természetvédelmi, vízgazdálkodási és társadalmi szempontból egyaránt. Ugyanez mondható el a természetes vízi halgazdálkodásról is, amely megfelelő működése során, a jelenlegi degradálódott környezeti feltételek között alapvetően meghatározhatja a természetes vízi ökoszisztémák fenntartását. A tógazdálkodás és a természetes vízi halgazdálkodás tehát kiemelkedően fontos ágazatok, egyrészt a természeti környezetet formáló képességük – a természeti értékek, különösen a vízi és vizes élőhelyek fenntartása, fejlesztése – másrészt a vízgazdálkodásban betöltött feladatuk miatt. Mindezekhez kapcsolódik a magyar kultúra részét képező halászati hagyományok, tradíciók megőrzése is. Az ágazat küldetésének megfogalmazása alapján szembetűnik, hogy a halgazdálkodás feladatai, felelőssége jócskán túlmutatnak a szűken értelmezett gazdasági szempontokon, akár ágazati, akár nemzetgazdasági szinten vizsgálva azt. 2.5.1. Az akvakultúra szektor bemutatása Tógazdálkodás A magyar akvakultúra ágazat évi 14-16 ezer tonnás étkezésihal-termelésének 85-88 százaléka halastavakból származik, a maradék részt modern technológiákat alkalmazó haltermelő rendszerek adják. 2012-ben halastó művelési ágba mintegy 36,8 ezer hektár terület tartozott, amelyből mintegy 28,8 ezer hektár volt halastóterület, ebből az üzemelő halastavak 26,1 ezer hektárt tettek ki. A 2007-2013-as költségvetési időszak kiinduló éve, 2006 óta 225 hektár új halastó megépítésére és 1337 hektárnyi halastó felújítására került sor a Halászati Operatív Program beruházási támogatásának köszönhetően. Az Agrárgazdasági Kutató Intézethez beérkezett adatok alapján az üzemelő tavak területe 2006 óta összesen 2205 hektárral nőtt. Tógazdasági haltermelésünkben a döntően alkalmazott extenzív és fél-intenzív termelési technológiák kerülnek előtérbe, az agro-kemizálásnak és az energiaigényes inputoknak kevés szerep jut, a termelési folyamatok csak kis részben vannak gépesítve, így a termelés kifejezetten környezetbarát módon történik. A termeléshez felhasznált felszíni vízkészletek a 27


termelési folyamat során nem szennyeződnek, az alacsony tápanyag-bevitelnek köszönhetően az elfolyó víz minőségi paraméterei nem rosszabbak, mint a feltöltő vízé, hiszen a gabonára alapozott tápanyagbevitel szintje alacsony. Magyarországon az utóbbi években jelentős változás az alkalmazott tógazdálkodási technológiában nem történt, bár néhány tógazdaságban bevezetésre kerültek olyan technológiai elemek, amelyek a termelési intenzitást növelik - több gazdaságban előtérbe került a teljes értékű tápok használata, néhány gazdaságnál kombinált technológiákat alkalmaznak, és az új hozamnövelő vízkezelési eljárások is terjednek. Precíziós haltermelő rendszerek 2012-ben Magyarországon 15 telephelyen foglalkoztak magas termelési intenzitású, kontrollált körülményeket biztosító haltermeléssel, esetenként több halfajt is termelve egyazon telephelyen. Fajonkénti és rendszerenkénti bontásban kategorizálva: – – – – – –

5 telephelyen pisztrángot tenyésztenek hidegvízi átfolyóvizes, ill. recirkulációs rendszerben, felszíni vízátfolyásra alapozva; 4 telephelyen afrikai harcsát meleg átfolyóvizes rendszerben, a felszín alatti vízkészletre alapozva; 6 telephelyen tokféléket nevelnek meleg átfolyóvizes, ill. recirkulációs rendszerben, a felszín alatti vízkészletre alapozva; 1 telephelyen barramundit termelnek recirkulációs rendszerben, a felszín alatti vízkészletre alapozva; 1 telephelyen lesőharcsát tenyésztenek bányatóban, ketreces rendszerben; 1 telephelyen pedig pontyot tenyésztenek ketreces rendszerben.

A 2007-2013 közötti Halászati Operatív Programnak köszönhetően új üzemek létesítésével a kapacitások összességében bővültek az elmúlt években. A precíziós termelési rendszerek esetében különösen a geotermikus energiára alapozott üzemek fejlesztését kell kiemelni, annak ellenére, hogy a geotermikus energia halászati hasznosításának legnagyobb akadálya jelenleg az igen magas víz- és vízkezelési költség. A hazai akvakultúra fajonkénti összetétele A haltermelést a tógazdasági ágazat dominanciájának megfelelően a pontyfélék túlsúlya (8085%) jellemzi, az afrikai harcsa elmúlt évekbeli sikertörténetének köszönhetően azonban precíziós haltermelésünk némileg árnyalja ezt az egyoldalúságot. Az évi 2 000 tonnás afrikaiharcsa-termeléssel Magyarország Európa második legnagyobb afrikaiharcsa-termelője Hollandia után. A magyar tógazdasági haltermelés alapja a ponty. Az évszázados tenyésztői munka eredményeként rendelkezésre állnak a különböző élőhelyi adottságokhoz és termelési célokhoz adaptált, államilag elismert pontyfajták. Ezek a magyar akvakultúra legértékesebb genetikai erőforrását alkotják, amelynek megóvásáról a jövőben is gondoskodni kell. 2.5.2. Természetes vízi halgazdálkodás Magyarországon a természetes vízi halgazdálkodással hasznosított vizek kiterjedése 2012-ben 141 237 hektár volt. A halászati vízterületek száma és kiterjedése növekedett az elmúlt öt év során. 28


A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeket az alábbi hasznosító-típusok szerint csoportosítjuk: – állami, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által hasznosított vizek; – magántulajdonú gazdasági társaságok által hasznosított vizek; – halászati vagy mezőgazdasági szövetkezetek által hasznosított vizek; – kistermelők által hasznosított vizek és – horgászszervezetek kezelésében lévő vízterületek. Az Országos Halászati Adattárba érkezett jelentések szerint a természetes vízi halzsákmány mennyisége 2012-ben 6 717 tonna volt. A halfogások összes mennyisége statisztikai szempontból az utóbbi tíz évben állandónak tekinthető. Volumene mintegy 7 000 tonna. A horgászat részesedése a természetes vízi halfogásból növekedett, a természetes vízterek hasznosításában meghatározóvá vált e tevékenység. A természetes vizekről és víztározókról jelentett halfogásból 4 742 tonnát (71%) tett ki a horgászok zsákmánya. A hasznosítás mértéke nem homogén, az egyes vízfolyás- és állóvíztípusokban mind a telepítés, mind a fogás mennyisége eltéréseket mutat. Magyarországon a 2012-ben hatályos jogszabályok alapján horgászni, illetve halászni csak érvényes, évenként kiváltandó állami horgászjegy, illetve állami halászjegy birtokában lehet. A kiadott állami jegyek száma alapján nagy pontossággal határozható meg a horgászok, illetve halászok száma az adott évben. 2012-ben az állami horgászjeggyel rendelkezők száma 377 192 fő volt. Ugyanekkor állami halászjeggyel 1 906 fő rendelkezett, ez a horgászlétszámhoz viszonyítva nem éri el az 1%-ot. Az illegális halfogás továbbra is jelen van Magyarország vizein, és jelentős gazdasági kárt okoz az ágazatnak, bár a következetes halőrzési tevékenységnek, valamint a rendvédelmi és a halászati hatósági munkának is köszönhetően fokozatosan mérséklődik. Ezzel együtt jelentős előrelépés csak összehangolt és célzott intézkedésekkel érhető el, amelyeknek költsége nagy. 2.5.3. Halfeldolgozás, kereskedelem és halfogyasztás A hazai halforgalmazás területén a legfontosabb termékpálya-szereplők gazdasági jelentősége és az általuk forgalmazott hal- és halászati termékek mennyisége megnőtt, minőségükben azonban kevésbé változtak. A frisshal-termékeket forgalmazó cégek közül csak kevés tud országos lefedettséget biztosítani, valamint az is elmondható, hogy nincs „standard minőség” a hazai előállítású frisshal-termékek piacán. 2012-ben 31 halfeldolgozó létesítmény rendelkezett EU engedélyezési számmal. Az esetenként többféle terméket előállító üzemeket az alábbiak szerint lehet kategóriákba és kiegészítő tevékenységekbe sorolni: – – – – – – –

friss halkészítményeket előállító üzem (8 db) feldolgozóüzem (20 db) vágóhíd (4 db) daraboló üzem (6 db) újracsomagoló üzem (11 db) hűtőház (7 db) előkészített húst előállító üzem (1 db) 29


Az elmúlt években feldolgozott hazai édesvízi halmennyiség 3 500 tonna, illetve hozzávetőlegesen ugyanekkora mennyiségű import hal került feldolgozásra. A 3 500 tonna feldolgozott halnak körülbelül 50 százaléka afrikai harcsa, 20%-a busa, 15%-a ponty és 15%-a egyéb halfaj (amur, keszeg, kárász, süllő, harcsa, csuka stb.). A feldolgozóüzemek által előállított termékek közül legjelentősebb a csomagolt, fagyasztott és hűtött haltörzs, majd a halszelet, halfilé friss és fagyasztott formában. További termékek még a halászléalap és kocka, halkonzerv, füstölt hal, pácolt hal, halpép, valamint a hidegkonyhai készítmények készítésére alkalmas termékek. A magasabb szintű feldolgozottság hozzáadott költségei azonban a versenyképességet rontják, mert a piac még nem tolerálja kellő mértékben az ilyen termékekben lévő hozzáadott értéket. A hazai termelésű hal legnagyobb része élve kerül értékesítésre. A hazai piacokon a termelők általában élő pontyot, afrikai harcsát, busát, amurt és ragadozó fajokat értékesítenek a kiépült kereskedelmi kapcsolatok útján. Az exporttevékenységet főleg a haltermelők és halkereskedők bonyolítják, mivel annak elsődleges terméke az élőhal. Az élőhal-exportban az ezredforduló után folyamatos csökkenés, majd 2008-tól kismértékű, de folyamatos növekedés volt megfigyelhető. A KSH tájékoztatási adatbázisából 2013. június 12-én lekérdezett adatok szerint 2012-ben élőhal-exportunk 4 228 tonnára emelkedett. A friss és hűtött haltermékek exportja 2012-ben 170 tonnát tett ki és a fagyasztott halak exportja is 144 tonnára csökkent. A magyarországi hal- és halászati termékek importmennyisége és -értéke még mindig jelentősen meghaladja az export mennyiségét. Összességében a behozott termékek mennyisége 2012-ben 19 713 tonna volt. Csökkenő behozatali árak mellett nőtt az élőhal importja, ami figyelmeztetés lehet a hazai termelőknek a belföldi piacvesztés veszélyére. A friss és fagyasztott termékek behozatali ára ezzel ellentétben növekedést mutat. Az importban – amely főleg feldolgozott, vagy elsődleges feldolgozáson átesett halak forgalmazását jelenti – megjelennek a multinacionális kiskereskedelmi hálózatok is. A hazai halfogyasztásunk a 2012-ben 4 kg körül alakult, amelynek mintegy felét az importált haltermékek adják. A más számolási módszertant alkalmazó nemzetközi szervezetek magasabb halfogyasztást mutatnak ki hazánkban. A feldolgozott termékeket élősúlyra átváltó FAO statisztikában az egy főre jutó magyarországi halfogyasztás 5,1 kg volt 2009-ben. A termékcsoportok szerinti bontás 2011. évi adatai alapján látható, hogy a fagyasztott haltermékek aránya az évek óta tartó növekedéssel szemben csökkenést, a tartósított haltermékek aránya azonban továbbra is növekedést mutat. Az élő, friss vagy hűtött termékek aránya 2010-ben a hazai halfogyasztás 48%-át adta, 2011-re ez már 51%-ra emelkedett. A hazai halfogyasztás alacsony színvonalán túl a magyarországi fogyasztók halfaj- és haltermék-ismerete alacsony és hiányos. A pontytermékek relatív kedveltsége nem növekedett az elmúlt években, inkább stagnált, azonban az intenzív termelésből származó haltermékek elfogadottsága és kereslete dinamikusan növekedett. Az is megfigyelhető, hogy az import termékek széles választéka dinamikusan teret nyer a magyarországi piacon. 2.5.4. Foglalkoztatás Hazai haltermelésünk szinte kizárólag Magyarország elmaradott régióira koncentrálódik, ezen belül is a vidéki térségekre. Étkezési haltermelésünk 83%-át három régió, Észak-Alföld, Dél-

30


Dunántúl és Dél-Alföld adja. Megyénként vizsgálva Hajdú-Bihar megye (27,5 %) és Somogy megye (11,3 %) a legfontosabb helyszínei hazai akvakultúránknak. Az üzemszerkezetet vizsgálva elmondható, hogy az egyéni gazdaságok aránya lényegesen kisebb (az összes halastóterület 5,4%-án gazdálkodnak, a termelésen belüli részarányuk pedig 4,1%), mint a mezőgazdaság, illetve az állattenyésztés egyéb ágazataiban. Mindez szorosan összefügg az intenzív tavi technológiák elterjedtségének hiányával, hiszen az extenzív, félintenzív technológiák kis hozamai mellett csak 50-100 hektáros méretben lehet nyereségesen gazdálkodni, ami nem teszi lehetővé a tagoltabb üzemszerkezet kialakulását. Az intenzív, több tonna/hektár hozamot biztosító tavi technológiák térnyerésével a fajlagos (1 tonna/év kapacitás létesítésére vonatkozó) beruházási költségek csökkenthetőek lennének, és megnyílhatna az út a kisebb tőkével rendelkező mezőgazdasági gazdálkodók termelésbe vonásához. Az akvakultúra ágazat munkaerő-igénye (teljes munkaerő egyenértékben mérve) évek óta nagyjából 1 400 fő, amelyen belül az éves alapon foglalkoztatottak száma csökken (1 200), az alkalmi munkavállalók által ledolgozott munkanapok száma azonban jelentősen növekszik. A halászatban dolgozók korösszetétele kedvezőtlen, magas a nyugdíjkorhatár közelében lévők aránya. A helyzet javítása érdekében ösztönözni szükséges a fiatal halászok vállalkozásainak indítását, illetve a már működők termelési alapjainak a fejlesztését. A halgazdálkodás, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelem, valamint a vidék szorosan egymásra utalt területek, mindamellett, hogy a vidéki térség és benne a halastó a termelés színhelye, és egyben biológiai és társadalmi élettér is. Az ágazat küldetését felvállalva a bevételi profiljukat diverzifikáló gazdaságok a termelési funkción túl el tudják látni a természeti értékek fenntartását és fejlesztését, az extenzíven művelt kultúrtáj ápolását, a halászati hagyományok megőrzését, valamint a rekreációs (horgászat, vizes élőhelyekre alapozott turizmus) igények kiszolgálását. A hazai tógazdaságok többsége nem felel meg mindegyik funkciónak, de a jövőben bizonyosan növekedni fog azon gazdaságok száma, amelyek a multifunkcionalitás teljes kihasználására törekednek a vállalkozás szintjén – ezzel is hozzájárulva a foglalkoztatás növeléséhez. 2.6.

A KIINDULÁSI HELYZETET MUTATÓ KONTEXTUS INDIKÁTOROK

[KIDOLGOZÁS ALATT] Fejezet címe (Bizottság által előre megadott) Az ETHA- rendelet fejezete A kiindulási helyzetet Kiindulási Érték Információforrás mutató kontextus év indikátor [Bizottság által előre megadott l]

Kontextus indikátor 1

yyyy


yyyy

[Maximum x karakter terjedelmű szöveg] [Maximum x karakter terjedelmű szöveg] 31


Fejezet címe (Bizottság által előre megadott) Az ETHA- rendelet fejezete A kiindulási helyzetet Kiindulási Érték Információforrás mutató kontextus év indikátor [Bizottság által előre megadott l]


[Maximum x karakter terjedelmű szöveg]

yyyy

32


3. A STRATÉGIA ISMERTETÉSE Jogalap: A KRR 24. cikke 1. Minden program stratégiát határoz meg az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához való hozzájárulás alapján, amely összhangban van a Közös Stratégiai Kerettel, a Partnerségi Megállapodással és az Alap-specifikus szabályokkal. 2. Minden program prioritásokat határoz meg, amelyek tartalmazzák a konkrét célkitűzéseket, a KSK-alapokból kapott támogatás pénzügyi előirányzását és a megfelelő nemzeti társfinanszírozást, amely lehet állami vagy magán, összhangban az Alapspecifikus szabályokkal. 3. Minden prioritás mutatókat és hozzátartozó célokat (minőségben vagy mennyiségben kifejezve) határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához képest elért eredmények értékelésére, ami a monitoring, az értékelés és a teljesítés felülvizsgálatának alapját képezi. Ezek az alábbiakat tartalmazzák: (a) a kihelyezett összegekre vonatkozó felmerült költségek; (b) a támogatott műveletekre vonatkozó outputok; (c) a prioritáshoz kapcsolódó eredménymutatók. Mindegyik KSK-alap esetében az adott alapra vonatkozó szabályok közös mutatókat határoznak meg, amelyeket programspecifikus mutatókkal lehet kiegészíteni. ETHA 20. cikk (1) bek. (c) pont A közös rendelkezések megállapításáról szóló […]/EU rendelet] 24. cikke szerinti stratégia ismertetése, amely bemutatja, hogy: (i) a programban foglalt valamennyi uniós prioritás esetében megfelelő célokat határoztak meg, mégpedig a 133.cikkben említett közös eredménymutatókat, és szükség esetén a programra vonatkozó eredménymutatók alapján; (ii) a megfelelő intézkedések kiválasztása a programban megjelölt minden egyes uniós prioritásból logikusan következik, figyelembe véve az előzetes értékelésből és a b) pontban említett elemzésből levont következtetéseket is; (iii) a programban foglalt uniós prioritásokhoz rendelt pénzügyi források megindokolhatók és megfelelők a kitűzött célok eléréséhez; (iv) a program és a közös stratégiai keretbe tartozó más alapok kölcsönösen kiegészítik egymást. 3.1.

AZ OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIÁJÁNAK ISMERTETÉSE [KIDOLGOZÁS ALATT]

Magyarországon a halászat támogatása az EU csatlakozás előtt is egy hosszú távú stratégia megvalósulását segítette elő. A támogatási ciklushosszoktól független hosszú távú stratégiánk központjában a magyar halgazdálkodás fenntartható növekedésének biztosítása és támogatása áll, oly módon, hogy az szervesen illeszkedjen a Közös Halászati Politika célkitűzéseihez. Fő céljaink a fenntartható fejlődés mellett a lakosság magas színvonalú haltermékekkel való ellátása (a halfogyasztás folyamatos növelése) és az ágazat, elsősorban kkv szereplőinek 33


hosszú távú megélhetésének biztosítása. Ugyancsak célunk a természetes vizeink halállományának növelése és a biodiverzitás megőrzése. Az Unió halimport függőségét az új Közös Halászati Politika törekvései szerint nem a tengeri halászat fokozásával, hanem az akvakultúrából származó termékek termelésének növelésével kívánja csökkenteni. Magyarország ehhez a célhoz a belső termelés növekedésével kíván hozzájárulni. Magyarország továbbá a Bizottság stratégiai iránymutatásában szereplő 4 kulcsterület mentén, amik az adminisztráció egyszerűsítése és az átláthatóság növelése, a versenyképesség növelése, az akvakultúra és egyéb vidéki ágazatok összekapcsolása, illetve az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, az alábbi fő stratégiai célokat határozta meg: –

– –

– –

– – –

–

– – – –

–

A lakosság nyomonkövetett, élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő, megfizethető, nagy választékbőségű, magasan feldolgozott és legalább ötven százalékban hazai eredetű haltermékekkel való ellátása, a haltermékek nagyobb arányú megjelenése a közétkeztetésben. A halgazdálkodásban dolgozó vállalkozások és alkalmazottaik hosszú távú megélhetése, mikor-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése. A halgazdálkodás energiahatékonyságának növelése a hagyományos energiaforrások innovatív alkalmazásával és az alternatív energiaforrások felhasználásának elterjesztésével. Az innovatív módszerek feltárása és elterjesztése a kutatók és termelők együttműködésének erősítésével, valamint a hálózatosodás segítségével. A természetes vizek hal-biodiverzitásának megőrzése és az őshonos halállomány mennyiségi növelése a telepítési nagyságig akvakultúrában szaporított és nevelt egyedekkel, NATURA 2000 területek megőrzése. A halgazdálkodási kutatás és oktatás erősítése. A haltermelők összefogásának ösztönzése és elősegítése a kedvezőtlen piaci folyamatok leküzdése érdekében. A tengeri halászat korlátozásából eredő európai uniós importfüggőség csökkentése édesvízi akvakultúrában nevelt hagyományos és a termelésbe bevont perspektivikus halfajok közösségen belüli más tagállamok részére történő szállításával. A versenyképes magyar haltermékek exportjának növelése és olyan haltermékek kifejlesztése, amelyek részbeni más tagállamokból való behozatal csökkentést, illetve importkiváltást tesznek lehetővé. A többlet halfogyasztást biztosító árualap részbeni termelését biztosító meglévő halastavak és precíziós rendszerek korszerűsítése. Új, korszerű haltermelő egységek építése. A halfogyasztás rétegszélesítése érdekében a csökkentett szálka tartalmú, illetve szálkamentes haltermékek közétkeztetésben való felhasználásának erősítése. A haltermelőnek folyamatos árbevételt biztosító és a társadalomnak ezzel egy időben rekreációs többletet eredményező multifunkcionális gazdálkodás elterjesztése. A kornak megfelelő és innovatív technológiát alkalmazó magas feldolgozottsági fokú termékeket is előállító halfeldolgozók erősítése.

34


3.2.

EGYEDI

CÉLKITŰZÉSEK ÉS EREDMÉNYINDIKÁTOROK AZ UNIÓS PRIORITÁSOK

SZERINT

1. PRIORITÁSTENGELY: A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: – gazdálkodókat terheli a környezetvédelmi szabályozásból többletkötelezettség és jövedelem-kiesés – jelentős, csak részlegesen kompenzált madár és vad-kártétel – degradálódó vizes élőhelyek, halastavak – vízjárástól és vízminőségtől való függés nagy – természetes halközösség minőségi és mennyiségi anomáliái – illegális halászat és horgászat – természetes vízi gazdálkodói ismeretek hiánya

fakadó

A prioritástengely a következő EU tematikus célkitűzéshez járul hozzá: (VI) környezetvédelem és erőforrás- hatékonyság ösztönzése A prioritástengely tervezett intézkedési tartalmának rövid leírása: Az Közös Halászati Politika egyik alapvető célja az európai haltermelés fejlesztése, ezzel az EU importfüggőségének csökkentése. A magyar fenntartható halgazdálkodás alapvető feltétele a jó állapotú vízi- és vizes élőhelyek, egészséges és stabil halállományok, magas szintű biológiai sokféleség. A magyarországi halastavak mintegy 35 ezer hektárral növelik a szárazzá váló Kárpát-medencében a vizes élőhelyek kiterjedését. A tógazdaságok, mint vizes élőhelyek területén fellelhető gazdag növény-, emlős-, hüllő-, kétéltű és madárfauna, valamint a vonuló madárfajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent Magyarországnak és Európának, és ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össztársadalmi érdek. A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megerősítése és támogatása ugyancsak prioritás. A prioritástengelyhez kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és nem teljes körű felsorolása: – A természetes vízi halászat innovációs és versenyképességének, valamint környezeti fenntarthatóságának támogatása, előmozdítása  olyan felszerelések fejlesztése, alkalmazása, amelyek korlátozzák a halászat által az ökoszisztémára gyakorolt fizikai és biológiai hatásokat  olyan fejlesztések, amik a védett vagy közösségi jelentőségű halevő állatok távoltartását, elriasztását, kizárását biztosítják  illegális halászat és horgászat visszaszorítása az ellenőrzés és monitoring fejlesztésével  A belvízi halászat innovációs és versenyképességének, valamint környezeti fenntarthatóságának előmozdítása érdekében az új innovációk fejlesztése és megkönnyítése, tanácsadó szolgáltatások 35


támogatás. Kutatók és a halászok közötti hálózatépítés, valamint a humán tőke és a társadalmi párbeszéd előmozdítása. – Kiegészítő tevékenységek-új jövedelemformák  a halászaton kívüli kiegészítő tevékenységek, amelyek – pl. környezetvédelmi, vízügyi szolgáltatások, kutatások és vizsgálatok, az oktatási és ismeretterjesztési tevékenységek és a turizmus – fejlesztése amelyek hozzájárulhatnak a halászok jövedelmének diverzifikálásához – A vízi állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgáló statikus vagy mozgó létesítmények építésének támogatása  a Víz Keretirányelvnek megfelelő rehabilitáció  a kívánatos vízminőség és vízmennyiség biztosítását célzó fejlesztések  a medermorfológiai beavatkozások hatásának mérséklése  a vándorló halfajok vonulását lehetővé tevő hosszirányú átjárhatóság biztosítása akár speciális műtárgyak (hallépcsők) tervezésével és megépítésével  az ártéri ívóhelyek hozzáférhetőségét biztosító keresztirányú átjárhatóság fenntartása vagy kialakítása  a beruházások keretében megvalósított műtárgyak hatékonyságának elemzése (monitorozás és tudományos kiértékelés) – A halászati tevékenységek által érintett NATURA 2000 területek jó természetvédelmi helyzetének elérése, javítása  a halállományra és a vízi élővilágra koncentráló monitorozó tevékenységek  a sérült, degradált vízi és vizes élőhelyek helyreállítása  a jelölő élőhelyek fenntartásához szükséges kezelés elvégzése  ívóhelyek kialakítása, fejlesztése – A környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentésének vagy a környezetre gyakorolt pozitív hatás fokozásának és az erőforrás-felhasználás hatékonyság növelésének támogatása az akvakultúrában – A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés – Olyan extenzív akvakultúra-formák támogatása, amelyek magukban foglalják a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak a megóvását – Innováció az akvakultúrában  olyan technikai innovációk vagy ismeretek kifejlesztése az akvakultúraágazatban, amelyek mindenekelőtt csökkentik a környezetre gyakorolt hatásokat, előmozdítják az erőforrások fenntarthatóbb hasznosítását, javítják az állatok jólétét és előmozdítják az új, fenntartható termelési módszereket (energiahatékony és víztakarékos megoldások és rendszerek támogatása) 36


2. PRIORITÁSTENGELY: Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: – – – – – – – –

halfogyasztás és feldolgozott termékek alacsony szintje a potenciális szinthez képest alacsony színvonalú hozamok és szolgáltatások fogyasztói tájékozottság, egészségtudatosság alacsony szintje relatíve magas termelési költségek értékesítési problémák innováció elterjedésének mértéke alacsony alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések helyi és közvetlen értékesítés alacsony aránya

A prioritástengely az alábbi hazai stratégiai célokon alapul: Hazai szakpolitikai stratégia kapcsolódó 2014-2020 célja: Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv A prioritástengely a következő EU tematikus célkitűzéshez járul hozzá: (III) kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és versenyképességének fejlesztése, akvakultúrák támogatása

halászati

szektor

A prioritástengely tervezett intézkedési tartalmának rövid leírása: Az ágazatban jellemző kkv-k versenyképességének és életképességének növeléséhez a fenntartható akvakultúra technológiák alkalmazásának megtartása mellett szükséges a diverzifikáció és az innováció elősegítése. A termelői beruházási típusú fejlesztéseken túl szükség van termékfejlesztésre, marketingre, innovatív technológiai megoldásokra, az energiahatékonyság növelésre. A prioritástengelyhez kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és nem teljes körű felsorolása – Az innováció akvakultúra terén történő ösztönzése, az alábbi támogatható projektek által:  új vagy jelentősen tökéletesített termékek, jó piaci kilátásokkal rendelkező új akvakultúra fajok, illetve új vagy továbbfejlesztett folyamatok vagy irányítási és szervezési rendszerek kialakítása vagy piaci bevezetése;  az innovációk, termékek, illetve folyamatok technikai vagy gazdasági megvalósíthatóságának felmérése. – Az akvakultúra termelő beruházásainak támogatása:  az akvakultúra-termékek és a tenyésztett fajok diverzifikációja  az akvakultúra gazdaságok korszerűsítése  az állatok egészségét és jólétét érintő fejlesztések és korszerűsítések  az akvakultúra-termékek minőségének javítását célzó beruházások 37




az akvakultúrára szánt, meglévő kisebb tavaknak vagy lagúnáknak az iszap eltávolításával vagy az iszaplerakódás megelőzését célzó lehetséges intézkedésekkel történő helyreállítása

– Új jövedelemformák és hozzáadott érték támogatása:  az akvakultúra-termékek értékének növelése, így például annak támogatása, hogy az akvakultúra-ágazati vállalkozás maga végezhesse el elsősorban saját akvakultúra-termékeinek feldolgozását, piaci értékesítését és közvetlen eladását  az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének az akvakultúrán kívüli kiegészítő tevékenységek fejlesztése révén történő diverzifikációja (ideértve a horgászturizmust, az akvakultúrához kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatásokat vagy az akvakultúrára vonatkozó oktatási tevékenységeket) – Gazdálkodásirányítási és tanácsadási szolgáltatások akvakultúra-gazdaságok számára:  gazdálkodásirányítási tanácsadási szolgáltatások létrehozásának támogatása  szakmai, tudományos, jogi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások nyújtása – A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása:  az egész életen át tartó tanulás, a tudományos és technikai ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztésének, valamint új szakmai készségek az akvakultúra területén való elsajátításának támogatása  hálózatépítés, valamint a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét az akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szakmai szervezetek és más érdekelt felek, többek között tudományos és műszaki testületek, vagy a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító testületek körében – Az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése – Termelési és piaci értékesítési tervek támogatása – Piaci értékesítési intézkedések:  termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy ágazatközi szervezetek létrehozása  a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó regionális, nemzeti vagy transznacionális promóciós kampányok és más olyan kommunikációs kampányokat, amelyek még ismertebbé teszik a nyilvánosság körében a halászati és akvakultúra-ágazatot  akvakultúra-termékek nyomonkövethetőségét elősegítő projektek – A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása témakörében támogathatóak lehetnek azon projektek, amelyek:  energia megtakarítással járnak, vagy csökkentik a környezeti hatásokat, ideértve a hulladékkezelést is;  a többlet és a nem megfelelő mértékben hasznosított fajok feldolgozására irányulnak; 38


  

a fő feldolgozási tevékenységek során keletkező melléktermékek feldolgozását célozzák; az ökológiai akvakultúra-termékeknek a feldolgozását célozzák; új vagy továbbfejlesztett termékekhez, új vagy továbbfejlesztett eljárásokhoz, illetve új vagy továbbfejlesztett gazdálkodási és szervezési rendszerekhez vezetnek.

3. PRIORITÁSTENGELY: előmozdítása

A

közös

halászati

politika

végrehajtásának

A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: – – – – –

adathiány informatikai logisztikai rendszerek fejletlensége adatgyűjtési kapacitásbővítésre szorul túlzott adminisztratív terhek jogszabályi háttér bonyolult, néhol túl szigorú, elavult

A prioritástengely az alábbi hazai stratégiai célokon alapul: Hazai szakpolitikai stratégia kapcsolódó 2014-2020 célja: Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv A prioritástengely a következő EU tematikus célkitűzéshez járul hozzá: (III) kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati versenyképességének fejlesztése, akvakultúrák támogatása (VI) környezetvédelem és erőforrás- hatékonyság ösztönzése (VIII) a foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása

szektor

A prioritástengely tervezett intézkedési tartalmának rövid leírása: A közös halászati politika előmozdítása minden tagállamban kiemelt prioritás kell legyen. Ehhez kapcsolódóan egyszerűsíteni és fejleszteni kell a halgazdálkodási ágazati adatok gyűjtését, azok feldolgozását. Ezen elemzéseket rendszeressé és a nyilvánosság számára minél hamarabb elérhetővé kell tenni. A prioritástengelyhez kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és nem teljes körű felsorolása: – Ellenőrzés és végrehajtás támogatása az alábbiakon keresztül:  a halászati és akvakultúra-termékek nyomonkövethetőségéhez szükséges elemek, többek között hardverek és szoftverek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése;  a tagállamok közötti adatcserét és adatelemzést elősegítő programok végrehajtása; – Adatgyűjtés: 39




az adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek hatékonyabbá tétele, valamint olyan kísérleti tanulmányok végrehajtása, amelyek a meglévő adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek javítását célozzák

4. PRIORITÁSTENGELY: A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: – Alacsony területi kohézió, kiaknázatlan foglalkoztatottsági és diverzifikációs lehetőségek A prioritástengely az alábbi hazai stratégiai célokon alapul: – Hazai szakpolitikai stratégia kapcsolódó 2014-2020 célja: Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv – Nemzeti Vidékstratégia A prioritástengely a következő EU tematikus célkitűzéshez járul hozzá: (VIII) a foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása A prioritástengely tervezett intézkedési tartalmának rövid leírása: Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap „fenntartható és inkluzív területfejlesztési”új lehetőségeket nyithat meg a Magyar halgazdálkodás számára. Ez a pillér a halászati operatív program más programokkal és alapokkal való összekapcsolódását is szolgálja. Fontos kiemelni, hogy az ETHA egyértelműen figyelembe veszi és előnyben részesíti a kis- és középvállalkozásokat, ami egybecseng hazánk vidékstratégiájával. A támogatás célja a helyi közösségek gazdasági és szociális megerősítése. A halgazdálkodás és a kapcsolódó ágazatok, mint a feldolgozás, értékesítés, turizmus, élőhelyfejlesztés, természetvédelmi szolgáltatások egymással kölcsönhatásban, egymást erősítve tudnak fejlődni. Az elképzelés szerint helyi szinten szorosan együttműködnének különböző ágazatok érdekelt felei. Az EU célkitűzés egybecseng Magyarország egyik legfontosabb stratégiai céljával, ami a vidéki foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés és a területi kohézió. A prioritástengelyhez kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és nem teljes körű felsorolása: – A halászati (természetes vízi) területek fejlesztése (CLLD- közösségvezérelt helyi fejlesztések keretében) A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására vonatkozó támogatás a következő célkitűzések megvalósítására nyújtható:  a halászati és az akvakultúra-ágazati ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése, munkahelyek létrehozása és az innováció ösztönzése;  a kereskedelmi halászaton belüli vagy kívüli diverzifikáció, egész életen át tartó tanulás és munkahelyteremtés a halászati területeken; 40


  

a halászati területek környezeti értékeinek megerősítése és optimális kihasználása, ideértve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló műveleteket is; a halászati területeken a társadalmi jólét és a kulturális örökség, többek között a halászati, az akvakultúrán belüli kulturális örökség támogatása; a halászati közösségek helyi fejlesztésben betöltött szerepének, valamint a helyi halászati erőforrások és tevékenységek irányításának megerősítése.

Potenciális területek indikatív listája: Balaton, Tisza-tó, Duna, Tisza, Velenceitó 5. PRIORITÁSTENGELY: Technikai segítségnyújtás A prioritás a program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítását célozza. Előzetes tartalom: az EU-s források felhasználásához kapcsolódó előkészítési, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtás, értékelés, audit és ellenőrzési tevékenységek megvalósításának támogatása. Az alábbi táblázat megismétlendő valamennyi egyedi célkitűzésre Bizottság által megadott listából Egyedi célkitűzés Eredményindikátor Az eredményindikátor neve és illetve cél, melyet a mérési egysége tagállam az ETHA támogatással kíván elérni [válasszon a Eredményindikátor Bizottság által előre megadott legördülő listából] 3.3.

Célérték 2022-re

Érték

IDEVONATKOZÓ FŐBB INTÉZKEDÉSEK ÉS OUTPUT INDIKÁTOROK [KIDOLGOZÁS ALATT]

Az alábbi táblázat megismétlendő valamennyi előzetesen választott/meghatározott egyedi célkitűzésre Az ide vonatkozó kiválasztott fő intézkedés neve

Uniós prioritás, melyhez a kiválasztott intézkedés hozzájárul [válasszon a Bizottság által előre megadott legördülő listából *]

Idevonatkozó kiválasztott fő intézkedés 1

Output indikátorok mérésenként Output indikátor neve, mértékegységgel [válasszon az előre megadott listából (A dokumentum II. melléklete)] Output indikátor 1

Célérték 2022-re

[Érték]

ETHA intézkedések kombinációjának igazolása (ex-ante értékeléssel és SWOT analízissel támogatva)

[Maximum x karakter terjedelmű szöveg]

41


Idevonatkozó kiválasztott fő intézkedés 2 Idevonatkozó kiválasztott fő intézkedés 3

Output indikátor 2

[Érték]

Output indikátor 3

[Érték]

Output indikátor 1

[Érték]

Output indikátor 2

[Érték]

Output indikátor 1

[Érték]

Output indikátor 2

[Érték]

* a tagállam által magától meghatározott egyedi célkitűzés esetén a tagállam manuálisan jelzi az intézkedés kapcsolódását az uniós prioritáshoz Az uniós prioritásokra szánt pénzügyi juttatások Az alábbi táblázat megismétlendő valamennyi uniós prioritásra ETHA hozzájárulás 2014-2020-ra (euro) Teljes közösségi hozzájárulás 2014-2020ra (euro) A teljes ETHA hozzájárulás részesedése az Uniós prioritásból (%) 3.4.

ISMERTETÉS

A PROGRAMNAK HOZZÁJÁRULÁSÁRÓL, VALAMINT KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL

[szám] [szám] [%]

AZ EU EGYÉB

2020 EIS

STRATÉGIÁHOZ VALÓ ALAPOKKAL TÖRTÉNŐ

3.4.1. A program hozzájárulása az EU 2020 stratégiához [KIDOLGOZÁS ALATT]

42


A MAHOP a Közös Halászati Politika (KHP) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) uniós prioritásaihoz igazodva az Európa 2020 stratégiához három kiemelt kezdeményezés keretében járul hozzá: I. „Erőforrás-hatékony Európa”, II. „Innovatív Európa” és III. „Új készségek és munkahelyek menetrendje”. Az EU 2020 11 tematikus célkitűzései közül leginkább az alábbi négy eléréséhez járul hozzá: – innováció erősítése – kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, akvakultúra támogatása – környezetvédelem és erőforrás- hatékonyság ösztönzése – a foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása Ezen célok elérése 4 prioritás mentén történik: 1. A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is 2. Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is 3. A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása 4. A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése Magyarország, mindenezek alapján megfogalmazta a MAHOP ágazati stratégiai céljait: 1. Innovatív, versenyképes és fenntartható akvakultúra és feldolgozás, növekvő halfogyasztás. 1. Fenntartható és erőforrás hatékony halgazdálkodás a természetes vizeken. 2. Jó állapotú vízi- és vizes élőhelyek, egészséges és stabil halállományok, magas szintű biológiai sokféleség. 3. Halgazdálkodáshoz köthető közösségek és munkahelyek erősítése a vidéki régiókban. 3.4.2. Kiegészítési és koordinációs megállapodások egyéb ESI alapokkal (krr 24. cikk 1. bek.) [KIDOLGOZÁS ALATT]

43


4. SPECIÁLIS ETHA KÖVETELMÉNYEK 4.1.

INTÉZKEDÉSEKKEL

KAPCSOLATOS

ISMERTETÉS

A KOMPENZÁCIÓ KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJÁRÓL AZ IDE TARTOZÓ KRITÉRIUMOK SZERINT, MELYEK MINDEN EGYES FELVONULTATOTT TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓAN MEGÁLLAPÍTÁSRA KERÜLTEK A 54. CIKK . BEK. ALATT- KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOKAT BIZTOSÍTÓ AKVAKULTÚRA

[KIDOLGOZÁS ALATT] A Halastavi Környezetgazdálkodási Program a következő időszakban is végrehajtásra kerül. A jelenlegi időszakban a program keretében csak részleges kompenzáció került kifizetésre a programban résztvevő gazdáknak. A következő időszakban a pénzügyi keret méretétől függően ez a részleges kompenzáció növelhető. A kalkuláció a jelenlegi időszakban megállapított tényezők alapján kerül meghatározásra.

44


5. AZ INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS EGYEDI INFORMÁCIÓK 5.1.

INFORMÁCIÓK

A VÉGREHAJTÁSÁRÓL

KÖZÖSSÉGVEZÉRELT

HELYI

FEJLESZTÉSEK

(CLLD)

[KIDOLGOZÁS ALATT] A stratégiák tartalmát alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló pénzügyi keret nagysága. Magyarországon önálló halászati akciócsoportok kialakítása nem tervezett. A VP helyi akciócsoportjainak stratégiája kerülhet halgazdálkodási célú intézkedésekkel kiegészítésre, így ez a fejezet első sorban a VP-ben lefektetett alapokhoz kapcsolódva kerül kialakításra. 5.1.1. Ismertetés a CLLD stratégiájáról és a CLLD-hez biztosított költségvetésről A pénzügyi keret még nem ismert. Előzetesen erre a fejezetre a teljes forrás 3-5%-a kerülhet elkülönítésre. 5.1.2. Ismertetés a halászati területek kiválasztásával kapcsolatos eljárásokról, beleértve az ezekre vonatkozó kritériumokat (ETHA 20. cikk 1. bek. (f) pontja) [KIDOLGOZÁS ALATT] A területek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy a területek halgazdálkodási szempontból kiemelkedő tevékenységet mutassanak. A területek a halgazdálkodási hagyományok megőrzéséhez és a halászathoz vagy a haltermeléshez kapcsolódóan, illetve a halfogyasztás tekintetében nagyobb potenciállal rendelkeznek, mint az ország egyéb régiói. Kiemelt területek a Balaton, a Velencei tó, a Tisza tó, a Duna és a Tisza folyók. 5.1.3. Ismertetés a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztásának kritériumairól (ETHA 20. cikk 1. G)), beleértve az együttműködési projektekre történő, folyamatban lévő jelentkezések rendszerének ismertetését (azokban az esetekben, ahol az együttműködési projektek kiválasztása nem a HACS-ok által történik) (ETHA 66. cikk 3. bek.) Vezető Alap a Vidékfejlesztési Alap. Az ETHA itt kiegészítő alapként szerepel. A cél kisszámú akciócsoport bevonása a releváns területeken. Alapvető feltétel halgazdálkodási érdekeltek bevonása az akciócsoportba, vagy azon belül egy külön, halgazdálkodási alcsoport kialakítása. A stratégiák elsődleges célja az adott területeken a promóció és a marketing, turizmusfejlesztés, rekreáció, halfogyasztás népszerűsítése. Kiválasztási kritériumok [Kidolgozás alatt]

45


5.1.4. Világos ismertetés azon szerepekről, melyek A HACS-ot illetik, az integrált helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó valamennyi végrehajtási feladat irányító hatóságát/ kijelölt szervét (ETHA 20. cikk 1. bek. (L) pont (II.) szakasz) [Kidolgozás alatt] Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódóan. 5.1.5. Ismertetés a HACS-ok számára a 63. cikk szerint biztosított többletkifizetésekről (ETHA 20. cikk 2. bek.) [Kidolgozás alatt] Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódóan. 5.1.6. Nemzeti hálózat létesítése (technikai segítségnyújtás kezdeményezéshez (ETHA 79. cikk BIS 1. bek. (B) pontja)) [Kidolgozás alatt] Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódóan.

46


a

tagállami

6.

EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE

Jogi alap: KRR 17. cikk (2) és ETHA 20.cikk (1) (d) 6.1.

EX-ANTE FELTÉTELEK AZONOSÍTÁSA ÉS TELJESÜLÉSÜK ÉRTÉKELÉSE [KIDOLGOZÁS ALATT]

A MAHOP esetében 3 specifikus előzetes feltételnek kell teljesülnie: 1. Többéves Nemzeti Akvakultúra Stratégia megléte 2. Haltermékek nyomonkövethetőségének biztosítása 3. Adminisztratív kapacitás megléte az adatgyűjtés és adatszolgáltatás, továbbá a program hatékony végrehajtása érdekében. A Nemzeti Akvakultúra Stratégia jelenleg kidolgozás alatt van, 2014 első negyedév végére készül el. A Stratégia alapját képező Fehér Könyv társadalmi egyeztetése november végén indul. A nyomonkövethetőség biztosítása a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett, azoknak megfelelve történik. A jogszabályi keretek és a végrehajtás hatékonyságának vizsgálata, a lehetséges szükséges intézkedések beazonosítása megkezdődött. Az adminisztratív kapacitást a Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a végrehajtásért elsődlegesen felelős szerv, továbbá a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és az Agrárgazdasági Kutatóintézet biztosítják.

47


7. TELJESÍTMÉNYKERET ISMERTETÉSE [KIDOLGOZÁS ALATT] Jogalap: ETHA 20. cikk (1) (dd)

48


8.

PÉNZÜGYI TERV

[KIDOLGOZÁS ALATT] A pénzügyi keret még nem ismert, a jelenlegi HOP pénzügyi allokáció a kiindulópont. Jogalap: ETHA 20. cikk (1) (j) 8.1.

TELJES TERVEZETT HOZZÁJÁRULÁSA MINDEN ÉVBEN, EURO (A TÁBLÁZATOT A BIZOTTSÁG TÖLTI KI AZ SFC 2014-BEN A TAGORSZÁGONKÉNTI PÉNZÜGYI ELŐIRÁNYZATOKRÓL HOZOTT BIZOTTSÁGI DÖNTÉS ALAPJÁN.)

AZ ETHA

Év

ETHA

2014

Bizottság tölti ki

2015 2016 2017 2018 2019 2020 Teljes ETHA

49


8.2.

ETHA HOZZÁJÁRULÁSA ÉS TÁRSFINANSZÍROZÁSI ARÁNYA AZ UNIÓS PRIORITÁSOKHOZ, TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS MÁS TÁMOGATÁSOK

PRIORITÁSTENGELY

Célzott EU tematikus célkitűzés

Alprioritások

Prioritástengelyben tervezett specifikus cél(ok) megnevezése

Prioritástengelyben tervezett intézkedések, beavatkozások 

A természetesvizi halászat innovációs és versenyképességének, valamint környezeti fenntarthatóságának támogatása, előmozdítása



A vízi állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgáló statikus vagy mozgó létesítmények építésének támogatása



A környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentésének vagy a környezetre gyakorolt pozitív hatás fokozásának és az erőforrás-felhasználás hatékonyság növelésének támogatása

a) a vízi biodiverzitás és ökoszisztémák védelme és helyreállítása 1. A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is

b) az akvakultúrához köthető ökoszisztémák fejlesztése és az erőforrás(VI) környezetvédelem és hatékony akvakultúra erőforrás- hatékonyság előmozdítása ösztönzése c) a magas szintű környezetvédelmet, állategészségügyet és jólétet, illetve közegészségügyet szolgáló akvakultúra előmozdítása

1. Fenntartható és erőforrás hatékony halgazdálkodás a természetes vizeken 2. Jó állapotú vízi- és vizes élőhelyek, egészséges és stabil halállományok, magas szintű biológiai sokféleség



Olyan extenzív akvakultúraformák támogatása, amelyek magukban foglalják a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak a megóvását

50


Forrás (Finanszírozó Alap)

ETHA

Keret összeg

Forrásarány

(Mrd Ft)

(OP-n belül) %

OP forrásallokációs döntés függvényében

34 %

PRIORITÁSTENGELY


I) innováció erősítése 2. Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is

(III) kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, akvakultúrák támogatása

Alprioritások


Prioritástengelyben tervezett intézkedések, beavatkozások



Az innováció akvakultúra terén történő ösztönzése



Az akvakultúra termelő beruházásainak támogatása



Az akvakultúra-termékek és a tenyésztett fajok diverzifikációjának támogatása



A halak egészségét és jólétét érintő fejlesztések és korszerűsítések, valamint a vadon élő ragadozóktól való védelmének támogatása



Saját termelésű akvakultúra-termékek feldolgozásának, piaci értékesítésének és közvetlen ETHA eladásának támogatása

a) a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer megerősítésének támogatása b) a halászati és akvakultúra vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása c) új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése

1. Innovatív, versenyképes és fenntartható akvakultúra ágazat, növekvő halfogyasztás



d) a halászati és akvakultúra termékek piacának jobb szervezése

A halászati és akvakultúratermékek feldolgozására irányuló beruházások támogatása Szakmai, tudományos, marketing, jogi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások nyújtása



51


Az egész életen át tartó tanulás, a tudományos és technikai ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztése, valamint új szakmai készségek elsajátítása és hálózatépítés támogatása


Keret összeg

Forrásarány

(Mrd Ft)

(OP-n belül) %


48 %

PRIORITÁSTENGELY


Alprioritások




Keret összeg

Forrásarány

(Mrd Ft)

(OP-n belül) %

1. Fenntartható és erőforrás hatékony halgazdálkodás a természetes vizeken a) tudományos ismeretek és adatgyűjtés szolgáltatása 3. A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása

b) ellenőrzés és végrehajtás támogatása, az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás

2. Jó állapotú vízi- és vizes  élőhelyek, egészséges és stabil halállományok, magas szintű biológiai sokféleség 3. Innovatív, versenyképes és fenntartható akvakultúra ágazat, növekvő halfogyasztás 4. Halgazdálkodáshoz köthető közösségek és munkahelyek erősítése a vidéki régiókban

4. A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése

a) a gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás, a munkahelyteremtés és a munkaerő mobilitásának támogatása a part menti és (VIII) a foglalkoztatás kontinentális területeken a bővítése és a munkaerő halászattól és akvakultúrától mobilitásának támogatása függő közösségekben

1. Halgazdálkodáshoz köthető közösségek és munkahelyek erősítése a vidéki régiókban

Biológiai, technikai, környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági elsődleges adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának támogatása



Ellenőrzés és végrehajtás



Az ETHA-ból az integrált helyi fejlesztésre a CLLDknek nyújtott támogatás

b) tevékenységek diverzifikációja a halászati ágazaton belül és más tengeri ágazatokban

52


ETHA

ETHA



7%

OP forrás függvényében 3%

PRIORITÁSTENGELY


Alprioritások




Keret összeg

Forrásarány

(Mrd Ft)

(OP-n belül) %

 Program végrehajtási feladatok támogatása

5. Technikai segítségnyújtás

 Programkommunikációs és partnerségi feladatok támogatása

Az operatív program műveleteinek eredményes és  Programértékelési és egyéb hatékony megvalósítása. előkészítési feladatok támogatása

ETHA


6%

 Projektfejlesztési, gazdasági információszolgáltatási és tervezési környezet fejlesztése

Összesen

100%

53


9. HORIZONTÁLIS ALAPELVEK 9.1.

AZ INTÉZKEDÉSEK ISMERTETÉSE AZ 5.*, 7. ÉS 8. KKR CIKKEKBEN (KRR 24. CIKK 4. BEK.) RÖGZÍTETT ALAPELVELVEK FIGYELEMBE VÉTELÉHEZ

* Az OP 1. fejezete írja le az 5. cikket "Az OP készítése és a partnerek bevonása "

9.1.1. Fenntartható fejlődés [KIDOLGOZÁS ALATT] 9.1.2. Egyenlő esélyek és diszkriminációellenesség. Egyenlőség férfiak és nők között [KIDOLGOZÁS ALATT] 9.2.

AZ

ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEKHEZ FELHASZNÁLT INDIKATÍV TÁMOGATÁSI ÖSSZEG FELTÜNTETÉSE (KRR 24. CIKK 5. BEK.)

Az elkövetkezendő időszakban az éghajlatváltozás várható hatásai, természeti és társadalmigazdasági következményei valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenysége jelentős hangsúlyt fognak kapni a stratégiai tervezésben. Az alkalmazkodás és felkészülés koncepcionális keretei érintik a vízgazdálkodás, a vidékfejlesztés és más ágazatok éghajlatbiztonsággal kapcsolatos helyzetét, kockázatait, a felkészülés lehetséges cselekvési irányait. Ehhez az akvakultúra és a halászati ágazatnak is igazodnia kell. Az időjárási szélsőségek jelentősen befolyásolják a vízgazdálkodást, a vízhez, a vízi környezethez kötődő szervezetek elterjedését. A vizes élőhelyeken a klímaváltozás hatásaként vélhetően problémát fog jelenteni a szélsőségesen ingadozó hőmérséklet (párolgás) és csapadékmennyiség (téli-tavaszi többletvizek és a nyári rendkívül vízhiányos időszak), ami befolyásolja a vízszintet, a vízminőséget, a vizek rétegződését, illetve a víz keveredését hatást gyakorolva az élő szervezetek elterjedésére; ily módon meghatározó tényezői a halgazdálkodásnak és a biológiai sokféleség megőrzésének is. A rosszabb vízminőség (különösen az oldott oxigén mennyiségének a változása) lehetővé teszi a kórokozók elszaporodását, invazív fajok betelepülését és térnyerését, ezzel megváltoztatva a fajösszetételt, ami mind a halfaunára, mind a táplálék szervezetekre és a ragadozókra, és ez által a teljes ökoszisztémára hatást gyakorol, mérséklődnek az ökoszisztéma szolgáltatások. A szabályozott halgazdálkodás segítséget nyújthat az alkalmazkodásban. Az akvakultúra és a mezőgazdaság integrálása, a mezőgazdasági termelők számára segíthet megbirkózni az szélsőséges vízjárási viszonyokkal ─ a többletvizek visszatartására több lehetőség is kínálkozik: halastavakban, tározókban víz visszatartás, mezőgazdaság számára értéktelen területek időszakos elárasztásával történő árhullám mérséklés stb., aszályos időszakban víztakarékos megoldások alkalmazásával a tógazdaságokban is mérséklődhetnek a vízhiány okozta károk (vízforgatás-tisztítás mellett) és mezőgazdasági hasznosításuk is lehetséges. Ezt a táblázatot az SFC2014 automatikusan hozta létre a “Stratégia leírása” című fejezet információi alapján. 54


ETHA intézkedések hozzájárulása az Indikatív ETHA Az operatív éghajlatváltozással kapcsolatos hozzájárulás, programokra célkitűzésekhez [a releváns ETHA euró jutó teljes intézkedések (a Bizottság határozza meg) és [intézkedésenként ETHA a tagállam a “Stratégia leírása” című OP összesítve] részesedés (%) fejezetbe foglalja]

1. ETHA intézkedés 2. ETHA intézkedés

[érték]

55


(%)

9.3.

KEDVEZMÉNYEZETTEK ADMINISZTRÁCIÓS TERHEINEK CSÖKKENTÉSE CIKK 1. )

A

(KRR 24.

9.3.1. Az adminisztratív terhek összefoglaló értékelése Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programon belül (AVOP) 2004-2006 között önálló strukturális alapként, pályázatos rendszerben működött a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE). A döntést az AVOP Irányító Hatóság (IH) vezetője hozta meg, munkáját a “DEB-ek”, döntéselőkészítő bizottságok segítették. A halgazdálkodási támogatások esetében önálló DEB is működött és a folyamat végén támogatási szerződések készültek. A Halászati Operatív Program (HOP) 2007-2013 időszakában a KET előírásai alapján támogatási határozatok születnek. E rendszer sokkal bonyolultabb az elődjéhez viszonyítva. Az adminisztratív terhek egyik fő forrása a komplex hatósági engedélyezési rendszer bonyolultsága, melynek egyszerűsítésével a kérelmek benyújtása és adminisztratív kezelése rugalmasabbá válhatna. A kedvezményezettek adminisztratív terhei az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti beruházási támogatások feltételeiről szóló 50/2011. (VI. 6.) VM rendelet, valamint az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedések feltételeiről szóló 110/2011. (XI. 24.) VM rendelet előírásaiból származnak. A 2007-2013-as időszak támogatási nehézségeit (hatósági engedélyek beszerzése, IIER, bonyolult és időigényes kérelmezési rendszer) az Agrár Európa Kft. által 2011-ben készített HOP Félidős Értékelés is említi/elemzi. Eszerint a támogatási kérelmek benyújtásától az ügyfeleket visszatarthatja, hogy a halgazdálkodók döntő többségének tanácsadót kell megbíznia a támogatási kérelmek összeállításához. A kisebb beruházások kapcsán a bürokrácia viszonylagos túlzottsága, aránytalansága is említésre került. Az egyszerűsítés lehetőségeit felmérő kérdőívek alapján az adminisztratív terhek nehezítik a kérelmek benyújtását. További adminisztratív visszatartó tényező a jogerős építési, illetve vízjogi engedély megléte már a támogatási kérelem benyújtásakor. Az IIER a jelen szerkezetében csak jelentős kompromisszumok árán alkalmas a HOP beruházási típusú kérelmek kezelésére. Az IIER-rel kapcsolatos további megfigyelés, hogy esetenként a nem megfelelő működése késedelmeket okoz a kifizetéseknél a kifizetési kérelmek benyújtási idejéhez képest. A konkrét benyújtási időszak meghatározása nehezíti a támogatási kérelmek beadását, a folyamatos benyújtási lehetőséget alkalmasabbnak tekintik a kérelmezők.

56


9.3.2. Az adminisztrációs tevékenységek

terhek

csökkentésének

eléréséhez

tervezett

főbb

Az új Uniós jogszabályok elvárásai alapján az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget fokozottan szem előtt kell tartani a hazai támogatási rendeletek kidolgozása során, így az elsődleges cél az, hogy a jelenlegi rendszer ne bővüljön további adminisztratív terhekkel. Az egyszerűsítés megvalósíthatóságának vizsgálata esetében nem elég csak a halgazdálkodási jogszabályokból eredő adminisztratív követelmények felhasználó baráttá tétele, hanem ugyancsak meg kell vizsgálni a hatósági engedélyezési rendszer egyszerűbbé tételének lehetőségeit. Célunk egy olyan rendszer kialakítása, amely az AVOP tapasztalataira épít, de egyben a KET-ben előírtakat is figyelembe veszi. Ezen felül fontosnak tartjuk a különböző adatbázisok összekapcsolásának lehetőségét is. Mivel az IIER rendszer jelen állapotában esetenként nem szolgálta az egyszerű végrehajtást, így egy több szempontból is alkalmasabb rendszer kialakítása van folyamatban (IIER 2.). Célunk a különböző eljárásrendek egyszerűsítése, illetve a kérelmezők szempontjából a pályázatok, illetve a támogatási kérelmek elektronikus úton történő benyújtásán alapuló rendszer kialakítása is.

57


10.

ÉRTÉKELÉSI TERV

[KIDOLGOZÁS ALATT] Jogalap: A MAHOP- hoz (2014-2020) kapcsolódó értékelési kötelezettségről a KSK rendelet – ver.: 2011/0276 (COD) 8946/13 - 47-50. cikke, és az ETHA- rendelet – ver.: 2011/0380 (COD) 10325/3/13 REV 3 – 116-119. cikke rendelkezik. Az OP-ban szereplő értékelési terv általánosan meghatározza az összes értékelési intézkedés szervezési keretét. A maximális rugalmasság megtartásához az értékelési tervben nem szükséges pontos listát megadni a KRR-ban rögzített feladatokon túlmenően. Mindazonáltal az értékelési szükségletek gyakran túlmutatnak ezeken a kötelező elemeken és további értékeléseket be kell tervezni az értékelési tervbe. Ugyanakkor ezeknek a tervezése egy későbbi szakaszban is lehetséges Éves Végrehajtási Jelentéseken keresztül. Az értékelési terv A KSK rendelet 47. cikke kimondja, hogy értékeléseket kell végezni a programok kidolgozása minőségének és végrehajtásának javítása céljai és oka érdekében, valamint eredményességük, hatékonyságuk és hatásuk felmérésére, amelyhez a tagállamoknak biztosítaniuk kell az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások rendelkezésre állásást. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program értékeléseinek célja, hogy folyamatos visszacsatolásokon keresztül javítsa a végrehajtás minőségét, hatékonyságát és eredményességét; bemutassa a halászati politika terén elért haladást és eredményeket; értékelje az ETHA-ból finanszírozott műveletek eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját és uniós célokhoz való hozzájárulását; hozzájáruljon a halászati politika célzottabb támogatásához; illetve biztosítsa az ETHA-ból finanszírozott műveletek tényalapú, a döntéshozatali folyamatot támogató értékelését. Ennél a résznél azt kell bemutatni, milyen múltbeli értékelési tapasztalat gyűlt össze, mik voltak a hiányosságok, mik az erősségek. Volt-e elég információ, adat az értékelések elvégzéséhez, min kell javítani. Hasznosultak-e az értékelések eredményei, ha igen, miben, ha nem, miért nem. Van-e már hazánkban kellő értékelési kapacitás (belső, külső) az értékelések elvégzéséhez, menedzseléséhez a halgazdálkodás területén. Hol vannak értékelési szükségletek, értékelési kapacitásfejlesztés szükségletek.

58


Irányítás

A MAHOP monitoring és értékelési tevékenységének koordinálásáért az Irányító Hatóság, azaz Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztálya felel. Az Osztály egyik fő feladata a folyamatos értékelési rendszer kialakítása, működtetése, az értékelési szükségletek és adatigények meghatározása, a szükséges adatok gyűjtésének megszervezése, az értékelők kiválasztása, és információval való ellátása. Az Irányító Hatóság biztosítja az értékelések elvégzéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat. A monitoring adatok rendszeres gyűjtését az IH, a Közreműködő Szervezet (Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal), valamint az Agrárgazdasági Kutatóintézet végzik. Az értékelést a végrehajtásért felelős hatóságtól független értékelő végzi az Európai Bizottság iránymutatása alapján. Az EU Bizottság saját maga is kezdeményezhet értékeléseket (KSK rendelet 49. cikk 4.)

Értékelési témák és A 2014-2020-as időszakban a KSK Alapoknál,- így az Európai Tengerügyi Halászati Alapnál is - jelentősen előtérbe kerül az tevékenységek eredményszemlélet, azaz nagyobb hangsúly kerül az EU 2020-as stratégiához való hozzájárulás folyamatos mérésére, és nem teljesítése esetén szankcionálására is sor kerülhet. Az Irányító Hatóság ezért a programozási időszak alatt legalább egy olyan elemzést fog készíttetni, amely megmutatja, hogy a KSK Alapok támogatásai hogyan járulnak hozzá a prioritások céljainak eléréséhez. Ennek része, hogy az értékelő megvizsgálja a monitoring indikátorokat, (különös tekintettel az eredmény és hatás indikátorokra) amelyek a Program fizikai és pénzügyi előrehaladását mutatják. A mérföldkövek és az indikátorok célértékeinek nem teljesítése pénzügyi következményekkel is járhat ezért ennek alapos, időben való elemzése rendkívül fontos. A folyamatos értékelés keretén belül az alábbi típusú értékelések és jelentések készülnek a programozási időszak alatt:        

Ex-ante (előzetes) értékelés Éves előrehaladási jelentések(et megalapozó értékelések) Kibővített éves előrehaladási jelentések megalapozó értékelések (2016, 2018) (2017, 2019) Szükség esetén az éves jelentések, és a kibővített éves jelentések inputigényét segítő elemzések Hatásvizsgálat A Program és intézményeinek működését értékelő jelentés Tematikus, illetve horizontális (mind az 5 KSK alapot átfogó témájú) elemzés Ex-post értékelés (melyet a Bizottság készít 2023-ig) 59


Adatgyűjtési információszolgáltatási stratégia

A tematikus és horizontális elemzések témái:  az ágazati innováció;  a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás;  az alternatív energiaforrások igénybevételének elterjedése  energiahatékony beruházások növelése;  tevékenységek diverzifikációja (multifunkcionális halgazdaságok);  az esélyegyenlőség elősegítése;  a környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra formák támogatása, azaz a Halastavi Környezetgazdálkodási Program (HKP) folytatása a környezettudatos gazdálkodás, a fenntartható tájhasználat, a környezet állapotának javítása és a gazdasági hatékonyság érdekében;  a halgazdálkodás szerepe a közösség által irányított helyi fejlesztésekben; (CLLD)  a halfogyasztási szokások változása, a fogyasztói magatartás változása, a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, termékfejlesztés;  a halgazdálkodók piaci szerepe és érdekérvényesítésének változása,  termelői szervezetek szerepe;  az ágazat jövedelmezőségének változása;  a technikai segítségnyújtás keretébe tartozó tevékenységek értékelése. és [KIDOLGOZÁS ALATT] A monitoring adatok elektronikus formában történő tárolására a jelenleg kidolgozás alatt lévő elektronikus adattároló rendszer, az IIER2 szolgál majd. Ez a jelenlegi rendszer újragondolásán és továbbfejlesztésén alapul. A monitoring adatok gyűjtésénél az IH célja, hogy a kedvezményezetteknek minél kevesebb adatszolgáltatási kötelezettsége legyen, illetve, hogy az adatszolgáltatás minél egyszerűbben minél kevesebb hibával történjen meg. A különböző adatforrások (KSK, NAV, KI stb.) összekapcsolása az egyszerűsítést segíti. Az IH célja, hogy Agrárgazdasági Kutatóintézet számára rendelkezésre álljon minden olyan adat, amely az érékeléshez kell. Az adatok itt összesítésre kerülhetnek és különböző egyéb adatokkal összehasonlíthatóvá válnak, elemzésekbe beépítésre kerülhetnek.

Időbeliség

[KIDOLGOZÁS ALATT]

60


Koordináció

Adjon információt más értékelések, ESI tanulmányok kapcsolódási pontjairól.

alapok, kutatási

Mind a Vidékfejlesztési Program, mind a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Irányító Hatósága a Vidékfejlesztési Minisztériumban került kialakításra, elősegítve a két program kapcsolódását. A CLLD eszköz továbbá ugyancsak a kapcsolódást segíti elő az által, hogy a korábbi LEADER HACS-ok továbbfejlesztésével alakulnak ki azok a helyi akciócsoportok, amelyek stratégiájába halgazdálkodási ágazati célok is beépítésre kerülhetnek. Azáltal, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, az ETHA OP közreműködő szervezete a Vidékfejlesztési Program végrehajtásában is részt vállal, továbbá az Agrárgazdasági Kutatóintézet az egész agrárium területéről gyűjt és értékel adatokat, a kapcsolódási a szervezeteken keresztül biztosítva van a Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program között. CLLD – egyedi értékelési [KIDOLGOZÁS ALATT] követelmények Kommunikáció

Az értékelési jelentéseket az IH a MAHOP internetes honlapján nyilvánosan elérhetővé teszi. Az értékelések megvitatása kiemelt feladata a Monitoring Bizottságnak.

Erőforrások

Az IH nagyon fontosnak tartja, hogy az értékelés és az adatgyűjtés a lehető legköltséghatékonyabb és egyszerűbb módon történjen, ne okozzon túlzott adminisztrációs terhet és további költségeket egy ilyen kis program számára. Az értékelés, témától függően az ágazatot jól ismerő és az ágazati eredményeket nyomon követő intézmények bevonásával történik, (egyetemek, kutatóintézetek) illetve független értékelő szakember részvételével, aki már a tervezés kezdetétől nyomon követi a program alakulását és az előzetes értékelést is végzi. Az Irányító Hatóság munkatársai közül a TS és a pénzügyi tervezés és végrehajtás tekintetében külön értékelési feladatok merülhetnek fel, ezért az Irányító Hatóság kollégái nemzetközi értékelés továbbképzéseken vesznek részt, közösen a VP IH kollégákkal. Az értékelésben az MB tagok, továbbá a tervezésben szerepet vállaló Halászati Stratégia Koordináló Bizottság is szerepel vállal. Az említett szervezetek tagjai között átfedés van, így a kapcsolódás is biztosítható.

61


11. PROGRAM-VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK Jogalap: ETHA 20. cikk (1) 11.1. HATÓSÁGOK ÉS KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIJELÖLÉSE Az ETHA végrehajtás alapvetően a jelenlegi végrehajtási keretre épül. A MAHOP Irányító Hatósági feladatokat a jelenlegi HOP Irányító Hatósága folytatja. 11.2. AZ IRÁNYÍTÓ ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA [KIDOLGOZÁS ALATT.]- rendelet végleges verziója alapján Alapvetően a jelenlegi irányító és ellenőrzési rendszerre épül. 11.3. A MONITORING ELJÁRÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE [KIDOLGOZÁS ALATT]- rendelet végleges verziója alapján Alapvetően a jelenlegi monitoring eljárásokra épül. 11.4. A MONITORING BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS ÖSSZETÉTELE Az új Monitoring Bizottság kijelölése az OP elfogadása után történhet meg. Az új időszak Monitoring Bizottságának kialakítása a jelenlegi MB tagok felkérésével történik meg. 11.5.

A 143. CIKKEL ÖSSZHANGBAN VÉGREHAJTANDÓ TÁJÉKOZTATÁSI ÉS NYILVÁNOSSÁGGAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE

A jelenlegi tájékoztatási és nyilvánossági intézkedések folyamatosságának biztosításával történik az új időszak követelményeinek való megfelelés is. A tájékoztatás alapvetően a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal internetes oldalán keresztül történik. A VM halaszat.kormany.hu oldalán elérhetőek a releváns jogszabályok és a kedvezményezettek listája, továbbá a programhoz kapcsolódó dokumentumok és egyéb információk.

62


12. INFORMÁCIÓK

AZ

IRÁNYÍTÁSI,

ELLENŐRZÉSI

ÉS

VÉGREHAJTÁSI

RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT FELELŐS SZERVEKRŐL

[KIDOLGOZÁS ALATT] 12.1. AZ IRÁNYÍTÁSI, ELLENŐRZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDSZERT ALKALMAZÓ SZERVEK HALÁSZATI IRÁNYÍTÁS, ELLENŐRZÉS ÉS VÉGREHAJTÁS ELÉRHETŐ HUMÁNERŐFORRÁS ÉS TÁMOGATÁSI FORRÁSAINAK RÖVID ISMERTETÉSE

12.2. A

63


13. ADATGYŰJTÉS Jogalap: 20. cikk (1) bek. (o) pont A 6. cikk (3a) bekezdésében és a 18. cikk (4) bekezdésében említett, a fenntartható halászati gazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés célkitűzéséhez és a 199/2008/EK tanácsi rendelet 3. cikkében említett többéves uniós programmal összhangban: (i) az adatgyűjtési tevékenységek ismertetése; (iii) annak ismertetése, hogy az i. és ii. alpontban szereplő tevékenységek tekintetében miként biztosítható a hatékony és eredményes pénzügyi és adminisztratív irányítás. Az operatív program e szakaszát a 23. cikk egészíti ki. 13.1. A 2014 – 2020

IDŐSZAKRA ELŐRE LÁTHATÓLAG TERVEZETT ADATGYŰJTÉSI TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA

Magyarország jelen adatgyűjtési rendszere igen komplex, minden szempontból kielégítő, illetve pontos képet tud adni az édesvízi akvakultúra, illetve a természetesvízi halászat helyzetéről. A halászati igazgatás legfőbb szerve a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztálya. A helyi halászati igazgatást a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok végzik. A Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok vadászati és halászati részleg vezetőinek ellenőrzője és irányítója a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Magyarországon a halászati, illetve akvakultúra adatok gyűjtése két szálon fut. Hazánkban az akvakultúra fogalma a tavakban történő édesvízi haltermelést és az intenzív rendszerekben történő haltermelést fedi le. A Miniszter Országos Halászati Adattárat tart fenn a halállományok és élőhelyeinek védelme érdekében. Az adattár a szarvasi Halászati és Öntözési Kutató Intézetben érhető el. Az adattár tartalmazza a halászati vízterületek azonosításával kapcsolatos adatokat (a halastavak termelése és területnagyságai egy külön adatbázisban vannak nyilvántartva), a vízterületek kiterjedését, elhelyezkedését, határait, felhasználásuk formáját és tulajdonviszonyát, a vízzel szomszédos földtulajdonok hasznosítási formáját, az érintettek nevét és címét (tartózkodási hely), a halászati gazdálkodási tervek adatait, a halállományok mennyiségi, minőségi és faji összetétel adatait, illetve az éves fogások adatait. A halászati vízterület az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, és ezért a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánítja. A legtöbb esetben a halászati jog az Államot illeti meg, aki közbeszerzési eljárás során halászati haszonbérbe adhatja a területet általában 15 éves időtartamra. A kedvezményezett évente jelent a halászati felügyelőnek a halászati vízterületen telepített halak fajonkénti mennyiségéről, illetve a tenyésztésre és/vagy emberi fogyasztásra kifogott (halászat, horgászat) halak fajonkénti mennyiségéről.

64


Az akvakultúra termelés jelentése egy éves adatbázison alapszik, amit a termelők a megyei hivatalokba küldenek. Miután a halászati felügyelők ellenőrizték az adatbázist, az adatokat az Agrárgazdasági Kutatóintézetbe továbbítják, ahonnan pedig továbbküldésre kerülnek a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. E sémát követve a halászati vízterületek és akvakultúra létesítmények fogási adatai jelentésre, majd feldolgozásra kerülnek. A halászati adatok gyűjtése és tárolása a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvénnyel és a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvénnyel összhangban, és annak tiszteletben tartásával történik. A felvázolt halászati igazgatási struktúra felelős az akvakultúra fejlesztéséért és az adatgyűjtésért egyaránt. Az akvakultúra adatainak publikációja 2 fő vonalon fut. Miután az Agrárgazdasági Kutatóintézet begyűjtötte és feldolgozta az adatokat (megyénkénti, fajonkénti, termelőnkénti adatok összegzése), továbbítja azokat a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztálynak. A hivatali és szakmai felhasználóknak minden adatbázis elérhető az interneten, illetve a különböző brossúrákban. Az adatgyűjtés másik vonala a Halászat című szakmai lapban történő publikáció. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet által gyűjtött (beleértve az Országos Halászati Adattár főbb adatait), illetve a Nemzeti Statisztikai Hivatal által szolgáltatott külkereskedelmi adatokat és adatbázisokat a halászati igazgatás a már említett szakmai lapban elemzi, részletesen kifejtve a különböző trendeket, összehasonlítva az előző évek adataival. Kereskedelmi jellegéből adódóan az akvakultúra termelés főbb céljai a következők: a halastavak állományának utánpótlása, az értékesítési létesítmények piaci méretű hallal való ellátása, a természetes vizek és horgásztavak állományának utánpótlása (a halászati kezelési tervek alapján), illetve részben a halexport. A legfőbb termelt halaink: Halastavi rendszerekben: - ponty (Cyprinus carpio) - fehér busa (Hypophthalmicthys molitrix) - pettyes busa (Aristichthys nobilis) - amur (Ctenopharyngodon idella) - csuka (Esox lucius) - süllő (Stizostedion lucioperca) - harcsa (Silurus glanis) Intenzív (precíziós) rendszerekben: - afrikai harcsa (Clarias gariepinus) - szirvárványos pisztráng (Oncorchyncus mykiss) - tokfélék (Acipenseridae) - angolna (Anguilla anguilla) Magyarországon az akvakultúra termelés statisztikai adatait évente egyszer egy táblázatban szemléltetik, tehát kalendáriumi évenként a lehalászott hal mennyiségét. A termelő kötelessége, hogy információt szolgáltasson az előző évről – a statisztikai törvény szerint – minden év január 31-éig a megyei felügyelő részére. A termelő egy, az Agrárgazdasági 65


Kutatóintézet által küldött formanyomtatványt tölt fel az adataival. A megyei halászati felügyelő készíti el az első adatfeldolgozást, amit február 20-ig továbbít az Agrárgazdasági Kutatóintézetnek. A Kutatóintézet és a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály adatfeldolgozói összesítik az adatokat, majd kitöltik és ellenőrzik az adatbázist, és általában az adott év májusának végére elkészül az adatokból a felhasználáskész statisztika. Az egyéni adatszolgáltatóknak az akvakultúra termeléssel kapcsolatosan az éves kérdőívben a következőkre kell választ adniuk: – Az adatszolgáltató vezetőjének neve, a kapcsolattartás módja, elérhetősége, a kitöltés dátuma, az adatszolgáltató neve, telefonszáma és aláírása, illetve a kitöltést végző személy neve, amennyiben nem egyezik az adatszolgáltatóéval. Ezen adatok szolgáltatása a félreértések elkerülése miatt fontos. – Az adatszolgáltató neve, a cég címe(i). Amennyiben a vállalat több akvakultúra egységet foglal magába, úgy a megyei statisztika elkészítése céljából fontos, hogy minden egyes egységről külön is bekerüljenek az adatok a kérdőívbe. A vállalatok típusa és mérete (az alkalmazottak száma, illetve a teljes évi nettó bevétel alapján): A vállalatok típusa:  Állami gazdálkodó szervezetek  Mezőgazdasági szövetkezetek  Halászati szövetkezetek  Horgász szervezetek  Más társas vállalkozások  Egyéb A vállalat mérete:  Egyéni termelők  Mikrovállalkozások  Kisvállalkozások  Közép-vállalkozások  Nagyvállalatok  Állami non-profit szervezetek  Nem állami non-profit szervezetek – “Behelyezés és lehalászás”: a kifogott halak anya, egynyaras ivadék, kétnyaras tenyész és étkezési hal szempontjából. A kevésbé fontos fajok, mint például a compó (Tinca tinca), ezen kívül a csuka, más nemes halak, illetve a szeméthalak esetében csak a behelyezett anyag mennyiségét, illetve a piaci halat szükséges jelenteni. Ebben a táblázatban megadható kiegészítő információként a horgászat által közvetlenül a halastavak kifogott halak mennyisége. – „A halastavi létesítmény területének adatai”: termelői halastavak, művelés alatt lévő területek, művelésből kivont területek, új és felújított halastavak adatai – „A termelés jellemzői”: teljes nettó haltermelés, felhasznált takarmány mennyisége a keményítő értéket figyelembe véve, hektáronkénti nettó haltermelés, hektáronkénti nettó pontytermelés és az 1 kg hal termeléséhez felhasznált táp mennyisége.

66


– „Intenzív üzemi haltermelés”: a termelés volumene és kapacitása köbméterben, az anyahalak állománya, fiatal halak állománya, az egész évben emberi fogyasztásra eladott halak mennyisége. A termelési és egyéb fontos adatokat a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztálya összesíti az éves jelentésében, ami a Halászat című szakmai lapban kerül publikálásra. Az éves jelentés állandó táblázatokat tartalmaz az összesítéshez a korábbi évekkel való összehasonlítás lehetősége miatt. Az egyik táblázat a behelyezett és lehalászott halak közti egyensúlyt mutatja a vállalatok típusa szerint. A halastavak területéből nettó módszer-számítással adják meg a bruttó, illetve a nettó haltermelést. A telepítés során a halfajokat 3 részre osztják: ponty, növényevő halak és egyéb. A lehalászásnál – a ragadozó halfajok és az intenzív üzemi haltermelés miatt – 8 csoportba sorolják a halfajokat: ponty, növényevő halak, ragadozó halak – melyek nem tartoznak más csoportba – angolna, szivárványos pisztráng, afrikai harcsa, tokfélék és egyebek. Magyarországon a horgászat, mint rekreációs tevékenység, egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a fontosságát, egy külön szálon kell vizsgálni a halastavakon történő horgászatot (az egyénenkénti jelentésekben a halastavakból történő horgászfogásokról szerepelnek adatok, melyeket szintén feltüntetnek az éves jelentés magyarázószövegében). Minden adat összehasonlításra kerül a korábbi évek releváns adataival, a különbséget pedig százalékban jelölik. Egy másik táblázatban korosztályonként tüntetik fel a részletes lehalászási adatokat (db, kg). A korosztályok a következők: anyahalak, egynyaras halak, kétnyaras halak és étkezési halak. A lárvákat és az ivadékokat nem számolják, hiszen az adott évben telepítési anyagként használták fel őket, melyekből egynyaras halak fejlődtek (tehát ez által elkerülhető ugyanazon halak duplán történő számítása). A halfajok csoportjai: ponty, amur, fehér busa, pettyes busa, afrikai harcsa, süllő, compó, harcsa, egyéb nemeshalak és szeméthalak. Az akvakultúrás fajok a következők: afrikai harcsa, szivárványos pisztráng, angolna és tokfélék. Az anyahalak, a növendék halak és az étkezési halak éves mennyiségével kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni. A jelentésekben számot kell adni a felhasznált tápokról is, hogy országos szinten kiszámolható legyen a termelés hatékonysága. Az adatszolgáltató ügyfelek az egyéni adatszolgáltatók. Az adatok felhasználói a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztálya, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium további intézményei, ezen felül az Agrárgazdasági Kutatóintézet, más hivatali intézmények, más adatszolgáltatók, kutatók, hallgatók, stb. Az adatszolgáltatók saját adatainak kiadása engedély nélkül szigorúan tilos. Az adatgazda az Agrárgazdasági Kutatóintézet és a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztálya. Az átmosó területen termelt hal nem kerül be a jelentésbe, mert a le nem halászott állomány egy része a tavakban marad, ami a következő évben kerül kifogásra. E tény nem befolyásolja az eredmény statisztikáját, hiszen a becsült „ki nem fogott” hal mennyisége többé kevésbé 67


megegyezik minden évben, tehát mindig a következő év statisztikájában fogják feltüntetni az adott év maradványát. A bemutatott adatgyűjtési rendszer jól megszervezett és a FAO jelentésekkel összeegyeztethető. A legfőbb probléma a kérdőívek kitöltésével akad. Mivel az adatszolgáltatók száma nem túl magas (nagyjából 300) az esetleges hibák, hiányosságok telefonos megkeresés útján javíthatók, illetve pótolhatók. Minden fajra és korosztályra határértékeket (minimum, maximum) szabtak meg, hogy a feldolgozás során kiküszöböljék a kézi úton bevitt adatokban esetlegesen elkövetett hibákat. Az adatgyűjtési rendszer és a feldolgozás rendszer jó felépítése miatt lehetséges a megyénkénti és a régiónkénti összehasonlítás. Abból kifolyólag, hogy az adatbázisok visszamenőleg több évre rendelkezésre állnak, a különböző évek, éves átlagok összehasonlítása is lehetséges. Mivel Magyarországon az akvakultúra magában foglalja a halastavi rendszereket és a zárt, intenzív üzemi haltermelést is, illetve az adatszolgáltatókkal való rendszeres kommunikáció is megoldott, ezáltal a fogalom meghatározások is összhangban vannak. Az országos prioritás az, hogy az adatkezelőket és más felhasználókat pontos információkkal lássuk el. Az elemzéseknek és trendeknek a természetes vizek adataira és eredményeire is figyelmet kell szentelni, illetve fontos, hogy elemzések útján összekapcsoljuk a rendszert. Tehát fontos, hogy a horgász szervezetek igényeit is figyelembe vegyük a természetes vizek telepítésénél. Az akvakultúra adatok gyűjtésének és elemzésének jelen rendszere a jelen szükségleteket kielégíti, mindemellett összeegyeztethető a FAO jelentésekkel. A fejlesztések a következőkben nyilvánulnak meg: az adatok pontosságának növelése, a természetes vizek adatbázisaival (Országos Halászati Adattár) való összekapcsolás, tehát a halászat országos szinten való elemzésének lehetőségének megteremtése. Nyilván ez több adat és információ beépítését jelenti, sőt jogi problémák is felmerülhetnek az adatbázisok egyesítése során. Az akvakultúrás adatbázisok árvízi adatbázisok való összekapcsolása szintén előrelépést és fejlesztést jelentene, hiszen időben felmérhetők lennének a lehetséges veszélyek egy akvakultúrás létesítmény építése előtt.

68


13.2. AZ

ADATGYŰJTÉS MEGBÍZHATÓ ELÉRÉSÉNEK ISMERTETÉSE

PÉNZÜGYI

ÉS

ADMINISZTRATÍV

KEZELÉSE

Az irányító Hatóság a MAHOP minőségi és hatékony végrehajtásának biztosítására egy effektív monitoring- és értékelési rendszert fog kidolgozni. A jelen működő informatikai rendszer (IIER) mind fizikai, mind pénzügyi megvalósításra vonatkozó indikátorokat is tartalmaz, mely helyébe az aktuális rendszer továbbfejlesztett változata fog lépni (IIER2). A monitoring adatok rendszeres gyűjtését az Irányító hatóság, a Közreműködő Szervezet (Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal), valamint az Agrárgazdasági Kutatóintézet végzi. A monitoring adatok gyűjtése során az Irányító hatóság célja, hogy a kedvezményezetteknek minél kevesebb adatszolgáltatási kötelezettsége legyen illetve, hogy az adatszolgáltatás minél egyszerűbben minél kevesebb hibával történjen meg (egyszerűsítés). Ezen felül az Agrárgazdasági Kutatóintézet számára minden olyan adatot rendelkezésre kell bocsájtania, amely az értékeléshez kell. Az adatokat az AKI összesíti és különböző adatokkal összehasonlítja, összeveti, majd elemzéseket készít. A 2014-2020-as időszakban a Közös Rendelkezések Rendelet és az ETHA rendelet nem várja el többé a tagállamoktól, hogy a köztes értékelést egy bizonyos időpontban végezze el. Ehelyett egy olyan megközelítést kell alkalmazni, amelyben az értékelés integráns része a programozási ciklusnak és bármely alkalmas időpontban elvégezhető a programozási időszakban. Ennek fényében folyamatos értékeléshez, folyamatos adatszolgáltatásra van szükség.

69


14. MELLÉKLETEK A PROGRAMHOZ  HASKOBI tagok és Halgazdálkodási mcs tagok  Előzetes Monitoring táblák

70


HALÁSZATI STRATÉGIA KOORDINÁLÓ BIZOTTSÁG NÉV Dr. Bognár Lajos Bardócz Tamás Bojtárné Lukácsik Mónika Bozánné Békefi Emese Csécs Sándor Csoma Gábor Csörgits Gábor Gábor János Gyalog Gergő Dr. Habuda Judit Halasi-Kovács Béla Dr. Jeney Zsigmond Katics Máté Lévai Ferenc Mihálffy Szilvia Dr. Németh István Dr. Orosz János Dr. Váradi László Puskás Nándor Székely Tibor Dr. Szűcs István Dr. Urbányi Béla Vanyúrné Szanyi Judit

SZERVEZET VM Élelmiszerláncfelügyeletért és Halászati és VM , Erdészeti Agrárigazgatásért felelős Vadászati Főosztály AKI államtitkárság HAKI MOHOSZ Körös Halászati Szövetkezet VM Természetmegőrzési főosztály VM HAHOPIHO, Operatív Irányító Bizottság HAKI HAKI HAKI Czikkhalas Kft. Aranyponty ZRt. VM HAHOPIHO, OIB halgazdálkodási MAHAL munkacsoport MASZ MASZ NÉBIH DE AGTC SZIE Halgazdálkodási Tsz. MVH

BEOSZTÁS helyettes államtitkár, HOP IH vezető főosztályvezető

A BIZOTTSÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREP, előrehaladás ellenőrzése FELADATKÖR elnök

munkatárs osztályvezető alelnök igazgató munkatárs főmunkatárs munkatárs ügyvezető munkatárs munkatárs tógazdaságvezető helyettes elnök vezérigazgató osztályvezető elnök

AKI felkért szakértője HASKOBI szakértői előkészítő tagja MOHOSZ csoport felkért szakértője egyéni szakértő VM Természetmegőrzési főosztály felkért szakértője OIB felkért szakértője HASKOBI szakértői előkészítő csoportegyéni tagja ex ante értékelő, szakértő szakértői HASKOBI előkészítő tagja HASKOBIcsoport szakértői előkészítő csoport vezetője, egyéni szakértő HAKI felkért szakértője egyéni szakértő

elnök alelnök munkatárs egyetemi docens egyetemi docens munkatárs

OIB felkért szakértője MAHAL felkért szakértője MAHAL felkért szakértője MASZ felkért szakértője MASZ felkért szakértője NÉBIH felkért szakértője HASKOBI szakértői előkészítő csoport tagja, egyéni szakértő egyéni szakértő MVH felkért szakértője

E-MAIL CÍM [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

71


Halgazdálkodási munkacsoport – taglista: Ssz.

Név

Szervezet

1.

Mihálffy Szilvia (munkacsoport vezető)


2.

Bojtárné Lukácsik Mónika

Agrárgazdasági Kutató Intézet

3.

Farkas Zoltán

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

4.

Gergely Márta Julianna


5.

Horváthné Kiss Ildikó


6.

Jámborné Dankó Kata


7.

Kavrán Viktória


8.

Lévai Ferenc

OIB szakértő

9.

Tarpataki Tamás


10.

Vadász István

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

11.

Vanyúrné Szanyi Judit

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

12.

Kiss Szabolcs (munkacsoport titkár)

NAKVI

72


Monitoring táblázatok

3

Gyors növekedés - Halászat

42. cikk Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

Gyors növekedés Akvakultúra

45. cikk Innováció

4

Gyors növekedés – Akvakultúra

48. cikk Gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások

4


57. cikk Akvakultúraállományok biztosítása

4


46. cikk Az akvakultúrába való termelő beruházások

5


47. cikk Új jövedelemformák és hozzáadott érték

5

Gyors növekedés – Piac

69. cikk Termelési és értékesítési tervek

6 73


ETHA támogatás, amit a kedvezményezettnek kifizettek (14)

(13-)

Teljes közhozzájárulás, amit a kedvezményezettnek kifizettek

A kedvezményezetteknek kifizetett elszámolható költségek, a kompetens szervezet által megerősítve (12)

A tervezett ETHA hozzájárulás (10)

A tervezett teljes közkiadás (9)

(18

(17)

A tervezett teljes költség (8)

ETHA intézkedés

ld. 3-ik táblázat alább

Célok (Előre meghatározza őket a Bizottság)

Output indikátor (19)

1. táblázat: Pénzügyi indikátorok


70. cikk Tárolási támogatás

7


71. cikk Piaci intézkedések

7


72. cikk Halászati és akvakultúra termékek feldolgozása

8

Zöld növekedés – Halászat

42. cikk (1) c) (5) Belvízi halászat, valamint belvízi állatés növényvilág

11


42. cikk (5) Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

12

Zöld növekedés - Halászat

42. cikk (1) b) Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

14

Zöld növekedés Akvakultúra

52. cikk A magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra előmozdítása

15


53. cikk A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés

15


54. cikk (1) b)+c) Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra

15

74



50. cikk Az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése

16


55. cikk Közegészségügyi intézkedések

16


56. cikk Állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedések

16


54. cikk (1) a) Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra

17

Zöld növekedés Ellenőrzés

78. cikk Ellenőrzés és végrehajtás

18

Zöld Növekedés - DCF

79. cikk Adatgyűjtés

19

Inkluzív növekedés – Halászat

42. cikk 1) Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

20

Inkluzív növekedés – Akvakultúra

49. cikk A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása

21


51. cikk Akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése

21

Inkluzív növekedés - CLLD

64. cikk Előkészítő támogatás

22

Inkluzív növekedés – CLLD

65. cikk A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása

23


66. cikk Együttműködési tevékenységek

23 75



67. cikk Működési költségek és szervezési tevékenységek

23

2. Táblázat Fő monitorozási táblázat

Output indikátor (19)

Célok (Bizottság által előre meghatározott)

ETHA intézkedés

(17)

(18)

Gyors növekedés - Halászat

42. cikk 1) c)+d) Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

3

Gyors növekedés - Akvakultúra

45. cikk Innováció

4


48. cikk Gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások

4


57. cikk Akvakultúra-állományok biztosítása

4


46. cikk Az akvakultúrába való termelő beruházások

5

ld. 3-ik táblázat alább

Érték

76


Specifikus információ indikátor oszlop (26-48) (ld. alább 4. táblázat)

Specifikus információs indikátor érték


47. cikk Új jövedelemformák és hozzáadott érték

5

Gyors növekedés – Piacok

69. cikk Termelési és piaci értékesítési tervek

6


71. cikk Piaci értékesítési intézkedések

7


72. cikk Halászati és akvakultúratermékek feldolgozása

8


42. cikk (1) c) (5) Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

11


42. cikk (5) Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

12

Zöld növekedés - Halászat

42. cikk (1) b) Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

14

Zöld növekedés - Akvakultúra

52. cikk A magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra előmozdítása

15

77



53. cikk A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés

15


54. cikk (1) b)+c) Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra

15


50. cikk Az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése

16


55. cikk Közegészségügyi intézkedések

16


56. cikk Állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedések

16


54. cikk (1) a) Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra

17

Zöld növekedés - Ellenőrzés

78. cikk Ellenőrzés és végrehajtás

18

Zöld Növekedés - DCF

79. cikk Adatgyűjtés

19


42. cikk 1) Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

20


49. cikk A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása

21


51. cikk Akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése

21

Inkluzív növekedés - CLLD

64. cikk Előkészítő támogatás

22

78



65. cikk A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása

23


66. cikk Együttműködési tevékenységek

23


67. cikk Működési költségek és szervezési tevékenységek

23

3. táblázat Az output indikátorok jegyzéke Output indikátor száma

Output indikátor

1

Az innovációt és a versenyképességet támogató halászati projektek száma

2

Az átruházható halászati koncessziók rendszereit támogató projektek száma

3

A termékminőséget javító és a nem szándékos fogás felhasználását támogató projektek száma

4

Az innovációt és az akvakultúra versenyképességét támogató projektek száma

5

A nagy növekedési ütemű akvakultúrát támogató, új jövedelmet képző és hozzáadott értékkel rendelkező projektek száma

6

A termelési és marketing tervek miatt támogatást kapott termelő szervezetek száma

7

A marketing intézkedések és tárolási segély miatt támogatást kapott termelő szervezetek száma

8

A feldolgozásért támogatást kapott termelő szervezetek száma

9

A kompenzációs rendszert magában foglaló projektek száma

10

A természetmegőrzést szolgáló projektek száma, melyek csökkentik a halászat tengeri élővilágra gyakorolt káros hatásait

11

Azoknak a projekteknek a száma, melyek a (tengeri) biodiverzitás és ökoszisztémák védelmét és helyreállítását célozzák, illetve az éghajlatváltozás mértékének csökkentését 79


12

A Natura 2000-es halászati területeket támogató projektek száma

13

Halászati MPA-ket támogató projektek száma

14

Az olyan felszerelések száma, melyeket átalakítottak azért, hogy csökkentse a halászat káros hatását

15

Olyan cégek száma, melyek olyan projektjeikre kapnak támogatást, melyek azt célozzák, hogy az akvakultúra környezetre gyakorolt hatását csökkentsék

16

Olyan projektek száma, amelyek az akvakultúra vállalkozások versenyképességét és életképességét serkentik

17

A Natura 2000-es területeken lévő akvakultúrákat támogató projektek száma

18

Azoknak a projekteknek a száma, melyek az Unió ellenőrzési, felülvizsgálati és szankció rendszerének végrehajtását támogatják

19

Azoknak a projekteknek a száma, melyek az adatgyűjtést, az adatkezelést és az adatfelhasználást segítik

20

Azon projekteknek a száma, melyek az emberi erőforrásokat, a munkahelyteremtést és a halászati munkavédelmi előírásokat támogatják

21

Azoknak a projekteknek a száma, melyek az emberi erőforrásokat, a munkahelyteremtést és az akvakultúra munkavédelmi előírásokat támogatják

22

Az előkészítő támogatást kapott projektek száma

23

Helyi akciócsoportok száma, amelyek helyi fejlesztési stratégiákat hajtanak végre

80


4. táblázat Járulékos információkról szóló táblázat (forrás: Infosys) Indikátor Az előnyökből részesülő emberek száma

Elérhető információ 28., 29., 31., 32., 33., 36., 38., 40., 41., 42., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 72., 73., 78. cikkek (Az intézkedés természetétől függően ezek lehetnek halászok, halászflotta tulajdonosok, legénység tagjai, a feldolgozóiparban dolgozók, stb.)

Az akvakultúra ágazat beruházással érintett területei, édesvízi, zárt rendszerek (édesvízi és tengeri), tengeri (partmenti, nyílt tengeri és kagyló)

ahol releváns

A Natura 2000 teljes területe

38., 54. cikkek

A teljes népesség, melyet minden egyes helyi akciócsoport lefed

62. cikk

A partnerek és a kategóriák száma akciócsoportonként (közszféra, magánszerveződés, civil szervezet)

62. cikk

A FLAG-ben foglalkoztatott FTE-k és kategóriák száma (FTE az adminisztrációra és FTE a munkavégzésre)

62. cikk

81


A stratégia végrehajtásának célját szolgáló műveletek száma (a)-tól e)-ig, a rendeletnek megfelelően)

65. cikk

A kedvezményezett típusa (mikrovállalat, SME, köztestület, NGO, egyéb gyűjtőszervezet, magánszemély)

65. cikk

A kooperáló projektekben közreműködő partnerek száma és kategóriái (ugyanaz a tagállam, más tagállam, az EU-n kívül)

66. cikk

Az ellenőrzést szolgáló műveletek típusai (a-tól j-ig, mint a rendeletben)

78. cikk

Az adatgyűjtést szolgáló műveletek típusai (a-tól j-ig, mint a rendeletben)

79. cikk

82


5. táblázat Eredményindikátorok Cél (A bizottság által előre meghatározva)

Eredményindikátor

Érték

Gyors növekedés – Halászat

A termelés volumenében történt változás


A termelés értékében történt változás


A termelés eredményességében történt változás (nettó profit)


Az akvakultúra termelés volumenében történt változás


Az akvakultúra termelés értékében történt változás


EU termelés fejlődése (az első eladások értéke és mennyisége) (Megkülönböztetve a PO/ és nem PO-t)

Zöld növekedés – Akvakultúra

% (a teljes akvakultúra termékre vetítve)- a szerves akvakultúra termék és a recirkulációs rendszerben

Zöld növekedés – Akvakultúra

A teljes akvakultúra termék %-a, melyet az önkéntes fenntarthatósági intézkedések alapján igazolt (pl. globális GAP, ASC)

Zöld növekedés – Ellenőrzés

A súlyosabb felderített kötelezettségszegések mennyisége, osztva a lefolytatott nyomozások számával. (A szükséges adat a Bizottságtól egy weboldalon elérhető lesz minden tagállam számára, amit minden tagállamnak installálnia kellett 2012. 01. 01-ig (1224/2009/EC 114. cikke)

Zöld növekedés – DCF

A megfelelő eredménnyel zárult adatlehívások számában beállt növekedés (pl. teljes és kívánt minőség)


A halászati tevékenységen kívül generált foglalkoztatottság (FTE)


A munkabalesetek és sérülések számában bekövetkezett változás


A foglalkoztatottság növekedése (FTE)


A foglalkoztatottság növekedése 83



A fenntartott foglalkoztatottság


A létrejött üzemek/vállalkozások száma

84


6. táblázat – Infosys Az alábbiakban egy javaslat látható egy egységes szerkezetre, mely összesen 48 mezőt foglal magában, amit az Irányító hatóságnak kell kitöltenie minden műveletről. Néhány mezőt akkor kell kitölteni, amikor a műveletet elfogadják (elkötelezettség), másokat akkor, amikor a művelet már zajlik vagy befejeződik (kifizetés) és némelyiket az értékeléskor (eredmények). 1-7-ig Mezők: Adminisztratív információk Mező A mező tartalma

Megjegyzés

1

Azonosító szám

A finanszírozási döntéskor adják ki

2

A hajó száma a flottaregiszterben

Ha tárgyhoz tartozik

3

NUTS III kód

Arra a helyre utal, ahol a műveletet végzik, nem szükségszerűen a kedvezményezett címe

4

A kedvezményezett megnevezése

Üzleti név, ha vonatkozik

5

A kedvezményezett neme

Ha vonatkozik

6

A kedvezményezett kora

Ha lényeges, egy legördülő menü látható az évek számaival

7

A művelet folyamatának előrehaladási állapota

Legördülő menü az alábbiak szerint: 0=elfogadva, de nem elkezdve 1=folyamatban 2=megszakítva 3=elhalasztva 4=befejezve

85


8-11-ig mezők: Költségterv (EUR-ban a finanszírozási döntésnek megfelelően): Mező A mező tartalma 8

A teljes költség

9

A teljes közköltség

10

Az ETHA támogatás mértéke

11

Az adminisztratív döntés dátuma

Megjegyzés

12-15-ig mezők: A művelet pénzügyi végrehajtása (EUR) Mező A mező tartalma

Megjegyzés

12

A kompetens hatóság által visszaigazolt elszámolható kiadás, amit kifizettek a kedvezményezettnek

13

A teljes közhozzájárulás, amit kifizettek a kedvezményezettnek

14

ETHA, amit kifizettek kedvezményezettnek

15

Az utolsó kifizetés dátuma

a

16-22 Mezők: A támogatott műveletre vonatkozó információk Mező A mező tartalma 16

Megjegyzés

Uniós prioritás 86


17

Célkitűzés

18

Az intézkedés

Legördülő menü az összes intézkedéssel

19

Output indikátor

Egy belinkelt táblázattal lesz meghatározva

20

Output indikátor értéke

21

A művelet klímaváltozáshoz

hozzájárulás

a Az éghajlatváltozás egy belinkelt táblázattal lesz meghatározva (0%-40%100%)

22

A művelet biodiverzitáshoz

hozzájárulása

a A biodiverzitás belinkelt táblázatokkal lesz meghatározva

23-25 Mezők: Eredményindikátorok Mező A mező tartalma 23

Megjegyzés

A művelethez eredményindikátor

tartozó legördülő menü az eredményindikátorokkal egy művelet csak egy eredményindikátorhoz járul hozzá

24

A kedvezményezett eredmények

által

várt Számérték

25

A végső eredmények az értékelő által Csak azoknál a műveleteknél, melyek monitoring kutatás alá esnek megbecsülve

26-48-as mezők Az intézkedés által megkövetelt speciális információk Mez ő

Információ

A megfeleltethető intézkedés

Megjegyzés

87


26

A hasznokban részesülő személyek 28,29,31,32,33,36,38,40,41,42,45,46,47,48,49,50,52,5 száma 3,54,55,56,57,72,73,78 cikkek

Az intézkedés természetétől függően ezek lehetnek halászok, tulajdonosok, legénységi tagok, a feldolgozóiparban dolgozó munkások, stb.

28

Az beruházásokkal akvakultúra részek

Édesvízi, zárt rendszer (édesvízi és tengeri), tengeri (tengerparti, nyílttengeri, kagylófélék)

29

A Natura 2000 teljes területe (km2- 38., 54. cikk ben)

30

Az MPA-k teljes területe (km2)

31

Minden egyes HACS által lefedett 62. cikk teljes népesség

32

A közszférabeli partnerek száma a 62. cikk HACS-ban

33

A magánszférabeli partnerek száma 62. cikk a HACS-ban

34

A civil szervezethez tartozó 62. cikk partnerek száma a HACS-ban

35

Az FTE által foglalkoztatott 62. cikk adminisztratív munkatársak száma

36

Az FTE által foglalkoztatott nem 62. cikk adminisztratív munkatársak száma

37

A műveletek kategóriája a stratégia 65. cikk (a-e) végrehajtása során

az a)-tól e) kategóriák szerint a 65. cikknek megfelelően

38

A kedvezményezett típusa

Mikro, KKV, köztestület, gyűjtőszervezet, magánszemély

érintett XX cikk

38., 54. cikk

65. cikk

88


NGO,

egyéb

39

Az azonos tagállambeli partnerek 66. cikk száma az együttműködési projektekben

40

A különböző tagállambeli partnerek 66. cikk száma az együttműködési projektekben

41

A nem-EU-s partnerek száma az 66. cikk együttműködési projektekben

42

Az ugyanahhoz a tagállamhoz 66. cikk tartozó partnerek kategóriái az együttműködési projektekben

43

A más tagállamhoz tartozó 66. cikk partnerek kategóriái az együttműködési projektekben

44

a nem-EU-s partnerek kategóriái az 66. cikk együttműködési projektekben

45

Az ellenőrzési célokat szolgáló 78. cikk műveletek kategóriái

A9-tól j)-ig a 78. cikknek megfelelően

89


MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM

Recommend Documents