MAGYAR FOGÁSZATI TURIZMUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

MAGYAR FOGÁSZATI TURIZMUS FEJLESZTÉSI PROGRAM Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ működéséhez kapcsolódó megalapozó kutatások Kutatás - fejlesztés 2014 „B” munkacsomag - Kivonat

Készítette:

Orvosi Turizmus Iroda Zrt.

Kiadja:

OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. cím: 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 10. tel.: +36-1-309 01 34 email: [email protected]

OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. © Minden jog fenntartva!

Kézirat lezárása: 2014. december

Felelős kiadó:

Szűcs László

A kiadvány arculati elemei, grafikái szerzői jogvédelem alatt állnak!

2

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat

Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ működéséhez kapcsolódó megalapozó kutatások

„B” munkacsomag - Kivonat

Budapest, 2014. december

3


Tartalom 1. Vezetői összefoglaló

6

1.1 A „B” munkacsomag céljai:

6

1.2 A „B” munkacsomag keretében elvégzett tevékenységek összefoglalása

7

1.3 Főbb megállapítások

8

2. Executive Summary

10

3. Beszámoló a kérdezőbiztosok kiképzéséről „B1”

12

4. Kérdőíves felmérés eredményei „B2”

13

4.1 Online adatfelvétel

13

4.1.1 Az adatfelvétel módja és felülete

13

4.1.2 Minta, meghívás és kitöltés

13

4.1.3 Adatvédelem

14

5. Munkaerő-piaci igények szakmacsoport szerinti bontása „B3”

15

5.1 Alkalmazott módszertan

15

5.2 A munkaerő-piaci igények volumene

19

5.3 A praxisok általános képzési igénye szakmacsoportok szerint

21

5.4 Fogtechnikai vállalkozások képzési igénye

25

5.5 Fogászati szakmához kötődő képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény

26

5.6 Egészségturisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény29 5.7 Menedzsmenthez, kommunikációs és marketing tevékenységhez kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény 30 5.8 Javasolt új, felnőttképzési programokra vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény

32

5.9 Munkaerő-piac további igénye a képzésekhez kapcsolódóan

34

6. Képzési igények területi eloszlásának térképe „B4”

38

6.1 Fogászati szakmához kötődő képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igényének területi szóródása 38 6.2 Egészségturisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igényének területi szóródása 39 6.3 Menedzsmenthez, kommunikációs és marketing tevékenységhez kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igényének területi szóródása 39 6.4 Javasolt új, felnőttképzési programokra vonatkozó munkaerőpiaci képzési igényének területi szóródása 40 7. Összehasonlító elemzés „B5”

41

7.1 Kutatási hipotézis

41

4

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat 7.2 Az elemzések felépítése

42

7.3 Fogászati szegmens

42

7.4 Fogászati szegmens online felmérésének és interjús felmérésének összevetése

43

7.5 Fogtechnikai szegmens elemzése

43

7.6 Fogászati kereskedő szegmens elemzése

43

7.6.1 A szegmens általános bemutatása

43

7.7 Nemzetközi összehasonlító kitekintés

44

7.7.1 Általános nemzetközi helyzet

44

7.7.2 A legnagyobb küldő országok

44

7.7.3 Trendek 2014-ben

47

7.7.4 Várható irányok az elkövetkező években

48

8. Okfeltáró elemzés „B6”

53

8.1 Bevezető

53

8.2 Az okfeltáró elemzés eredményei

54

8.2.1 Orvosi, orvostechnológiai megállapítások

54

8.2.2 A nemzetközi fogászati turizmus dinamikája

57

8.3 Részletes elemzések

58

8.4 Ok feltáró elemzés összefoglalása

58

8.4.1 Professzinalizálódás

58

8.4.2 Nemzetközi piaci igényekhez való alkalmazkodás

59

8.4.3 Külföldi páciensek megléte

59

8.4.4 Hosszú távú hatás

59

9. Javaslatok

60

9.1 Általános javaslatok

60

9.2 Orvosi, orvos technológiai

60

9.3 Felsőoktatási, szak- és felnőttképzési

60

9.4 Szervezeti és munkaszervezési

61

9.5 Marketing, értékesítés, kommunikáció

62

9.6 Jogi, szabályozási

62

9.7 Turisztikai

62

9.8 Fejlesztéspolitikai javaslatok

62

9.9 Ágazati Platform létrehozása

64

5


1. Vezetői összefoglaló Jelen kutatási dokumentum a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ kialakítását megelőző kutatási program „B” munkacsomagja, amely a fogászati vállalkozások (praxisok, fogtechnikák, kereskedők) helyzetét, helyzetük változását mérte fel, fókuszálva a munkaerő-piaci igények és adottságok területére. A kutatás célja az aktív munkaerő-piaci politikák hatékonyságának javításához, a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő képzési kínálat megerősítéséhez és az új munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges ágazati beavatkozások szükségességének feltérképezése, a fogorvosi turizmus klaszter által lefedett ágazatokra fókuszálva. A korábbi, a Megrendelő 2012-ben kiadott megbízása alapján elvégzett kutatássorozat eredményeképpen létrejött tanulmányok részletesen bemutatták a fogászati turizmus ágazat fejlesztési potenciálját. Ennek keretében elsősorban az ágazat munkaerő-piaci igényeit, amelyek megfelelő kielégítése az ágazati fejlesztés alapvető feltétele. A tanulmányok részletesen kimutatták, hogy melyek azok a szakmaterületek, képzettségek, illetve munkaerő-piaci kompetenciák, amelyek előfeltételei a nemzetközi fogászati turizmusba való bekapcsolódásnak. A kutatások ereményeképpen hozzávetőlegesen tervezhetővé vált az adott munkaerő-piaci fejlesztések megvalósítása során – egyéb feltételek fennállása esetén – elérhető gazdasági eredmény (volumennövekedés). Részben az említett kutatás eredményeire támaszkodva – megvalósult, a programba bekapcsolódott fogászatok és fogtechnikák fejlesztése, kapacitásbővítése a GOP 1.3.1/F-KMOP1.1.4/F konstrukciók keretében, amely garantálta a korábbi tanulmány eredményeinek hasznosulását és a gazdasági, egészségügyi és munkaerő-piaci szinergia megteremtését. (A GOP és KMOP fogászati vállalkozásokat célzó fejlesztési konstrukcióinak hatását a „C” munkacsomag dolgozza fel részletesen.)

1.1

A „B” munkacsomag céljai:

A projekt általános célja olyan program megvalósításának kezdeményezése volt, amely alkalmas a fogászati turizmusban rejlő, és a megelőző tanulmányokban alátámasztott gazdasági potenciál kiaknázására, a hazai fogászati turizmus fejlesztésének megalapozására elsősorban munkaerő-piaci eszközökkel, és amely megalapozza a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ létrehozásához szükséges fejlesztéseket. A jelen dokumentum céljai: -

A magyarországi fogászati és fogtechnikai, valamint fogászati kereskedő vállalkozások felmérése, szakmai működésük, gazdálkodásuk, eszközellátottságuk és munkaerő-piaci igényeik feltárása. A magyar fogászati vállalkozások munkaerő-piaci helyzetének „trend”-elemzése a korábbi kutatás eredményeinek bázisára támaszkodva. Az esetleges változások okainak feltérképezése. A fogászati turizmusban érintett vállalkozások munkaerő-piaci fejlesztési igényeinek meghatározása. Munkaerő-piaci és gazdasági-kutatási fejlesztési javaslatok kidolgozása a fogászati turizmus fejlesztése érdekében.

A dokumentum célja továbbá a korábbi kutatás keretében feltárt gazdaságfejlesztési potenciál kiaknázásához szükséges közvetlen programjavaslatok, elemek, munkaerő-piaci – elsősorban képzési – eszközök meghatározása, a korábban meghatározott munkaerő-piaci fejlesztési igények validálása az ismételt kutatás segítségével felállított trendek vizsgálatával.

6


1.2

A „B” munkacsomag keretében elvégzett tevékenységek összefoglalása

A „B” munkacsomag keretében több, egymással összefüggő tevékenység keretében állt elő a megcélzott eredmény, amely tevékenységek a következőek voltak: • Hipotézis felállítása

•  Kérdezőbiztosok kiképzése B1

Adatgyűjtés • Online kutatás összeállítása előkészítése

• Személyes interjúk (C munkacsomag keretében)

•  Kérdőíves felmérés eredményei B2 • Nemzetközi adatok

Adatgyűjtés • Megelőző kutatások és tanulmányok összegyűjtése

•  Munkaerő-piaci igények szakmacsoport szerinti bontása B3 •  Képzési igények területi eloszlásának térképe B4 Elemzés

• 2012 - 2014 -es kutatások eredményeinek összevetése

•  Összehasonlító elemzés B5

•  Okfeltáró elemzés B6 Okfeltárás

• Okok feltárása statisztikai módszerekkel • Okfeltárás mélyinterjús módszerekkel

Javaslatok

• Munkaerőpiaci • Fejlesztéspolitikai • Ágazati • Stb.

A magyar fogászati vállalkozások munkaerő-piaci helyzetének feltárása céljából kérdőíves, kvantitatív felmérés valósult meg több mint 1000 fogászati vállalkozás online megkeresésével (207 válaszadó). A munkaerő-piaci helyzet ismeretében kerültek elemzésre a munkaerő-piaci helyzet trendjei a korábbi, 2012-ben lebonyolított kutatás eredményeinek bázisára támaszkodva. Az elemzés fő célja az esetleges eltérések okainak feltérképezése, annak érdekében, hogy tudományosan alátámassza a komplex fejlesztési javaslat elkészítését. Ezzel párhuzamosan megvalósult a GOP/KMOP Fogászati vállalkozásokat célzó konstrukciójában kedvezményezett vállalkozások személyes interjú keretében történt megkérdezése is. A személyes interjúk eredményeit részben jelen kutatás tárja fel általános szempontú összehasonlítási alapként, részben pedig a „C” Munkacsomag elemzi részletesen a személyes interjúk alapján a munkaerő-piaci igényeket.

7


1.3

Főbb megállapítások n

n n n n n

A magyarországi fogorvosi beavatkozások költségei továbbra is lényegesen alacsonyabbak a külföldön elérhető szolgáltatások árainál. Az árelőny még az utazás, szállás költségeit figyelembe véve is jelentős meghatározott küldő ország kör tekintetében. A hazai fogorvosi ellátás minősége megegyezik, vagy meghaladja a küldő országokban elérhető – azonos árú – beavatkozások minőségét. Az árelőny fő eleme a humánerőforrás alacsony ára, míg a technológia és az alapanyagok nem olcsóbbak. A fogászati turizmus jelentős hozzáadott értéket termel a fogászati vállalkozások mellett a turisztikai ágazatban is. Erősödik a nemzetközi konkurencia, miközben a hazai kapacitásbővítésnek több akadálya is van: felszereltség, képzés hiánya. A korábban célzott támogatásban (GOP/KMOP „F” pályázatok) részesült vállalkozások magasabb arányban fogadnak külföldi pácienseket, és az ezzel összefüggő mutatóik (eszközellátottság, munkaerő képzettsége, nyújtott szolgáltatások köre, ügyfél-kapcsolattartás, minőségbiztosítás stb.) szignifikánsan jobbak a pályázatban nem részt vett vállalkozáshoz viszonyítva.

A humán kapacitás jó minősége és relatív alacsony ára jelentős mértékben eredményezi a fogorvosok „agyelszívását”, elvándorlását, amelynek következtében az itthon megszerzett szaktudást külföldön kamatoztatják, és a fogászati turizmusból beáramló bevételi forrást sem itthon gyarapítják. Ugyanis a végzett fogorvosok jelentős része önerőből – forrás és tapasztalat hiányában – nem képes itthon olyan praxist építeni, amely képes külföldi páciensek bevonzására és megfelelő kiszolgálására. Ezért célszerű a fogászati turizmus élénkítése és a fogászati humánerőforrás magyarországi foglalkoztatásának erősítése a fogorvosok és fogtechnikusok számára elérhető támogatások nyújtásával, amellyel lehetővé válik számukra a külföldi páciensek kiszolgálására alkalmas praxis kialakítása és a szükséges tudás megszerzése. A fogászati turizmus, amely önmagában is az orvosi turizmus egyik fajtája, több szinten is megvalósulhat. A fogászati turizmus különböző szintjei az érettség különböző fokozatainak feleltethetőek meg, amelyeken felfelé haladva egyre magasabb hozzáadott értéket és volument találhatunk meg. Alapvető cél a fogászati praxisok és azokat közvetlenül kiszolgáló fogtechnikák és fogászati kereskedések fejlesztése, annak érdekében, hogy a praxisok minél magasabbra juthassanak a fogászati turizmus egymásra épülő szintjein, amelyek a következőek:

0. szint: Nincs külföldi páciens

1. szint: Alkalmanként van külföldi páciens

2. szint: Rendszeresen van külföldi páciens

3. szint: A páciensek többsége külföldi

4. szint: Szinte kizárólag külföldi páciens van

A kutatás feltárta az egyes szintek közötti különbségek főbb összetevőit a praxisok és fogtechnikák által alkalmazott eljárások, megoldások, valamint a felhasznált technológiák, alapanyagok tekintetében. Ennek kapcsán megállapítható, hogy a fogászati turizmusba bekapcsolódott vállalkozások fő profilja – a hazai páciensek ellátásával összehasonlítva – a magas hozzáadott értékű beavatkozásokra fókuszál, így az implantációra, protetikára, illetve az esztétikai beavatkozásokra.

8

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat A felmérés adataiból arra lehet következtetni, hogy fontos tényező az egyes szintek elkülönítésénél az alkalmazott ügyfélkeresési és kapcsolati eljárások szintén egymásra épülő szolgáltatási rendszere, amely szoros kapcsolatba hozható a fent bemutatott szintbesorolással: -

Hagyományos praxis ismertség, szájhagyomány (0., 1. szint) Honlap és helyi hirdetés (0., 1. szint) Kapcsolat külföldi betegközvetítővel (1., 2. szint) Saját betegközvetítő (3., 4. szint) Saját diagnosztikai rendelés külföldön (3., 4. szint)

Szintén jellemző a fogászati turizmusba bekapcsolódott vállalkozásokra a kiegészítő szolgáltatások kiterjedt köre, amely elsősorban a turisztikai szolgáltatásokat öleli fel (utazásszervezés, szállásfoglalás, programszervezés stb.) Az alkalmazott technológiák, a marketing és ügyfélszolgálat, valamint a kapcsolódó szolgáltatások terén, a külföldi páciensek sikeres kiszolgálásához elvárt többlet legfontosabb összetevője az egyes vállalkozások humánerőforrásainak többlettudása, képesítése. Mindezek alapján a kutatás során feltárásra került, hogy a hazai páciensek számának és vásárlóerejének csökkenése miatt mindenképpen külföldi páciensek kiszolgálására vállalkozó hazai fogászati szakemberek abban az esetben tudnak hazai praxist építeni a külföldi páciensek ellátására − ahelyett, hogy külföldre távozzanak −, ha célzott támogatást kapnak a fogászati turizmus elvárásainak megfelelő szolgáltatások kialakítására mind a felszereltség kialakítását, mind a szükséges képzettségek megszerzését illetően.

9


2. Executive Summary The present research document is the „B” work package of the research program preceding the establishment of the Hungarian Dental Tourism Development, Research and Knowledge Transfer Centre. It studied the position and the position changes of dental enterprises (practices, dental laboratories, dental traders) focusing on labour market needs and capabilities. The aim of the study was to map the need: • • •

for sectoral interventions necessary for improving the effectiveness of active labour market policies, for strenghtening the training supply that fits the labour market needs, for the development of new labour market services, focusing on the sectors covered by the dental tourism cluster.

The results of a previous series of research carried out in 2012. presented in detail the development potential of the dental tourism sector. Based on these data, the realizable economic effects (volume growth) resulting from the given labour market developments, could be planned. Partly based on the results of that research, the development and capacity building of those dental practices and laboratories that are involved in the program, have been realised under an economic development tender. The aim of the B work package The overall objective of the project was the initiation of a program, that is suitable for the exploitation of the economic potential of dental tourism and for the development of the domestic dental tourism - using primarily labour market tools, and that serves as a basis for the necessary developments needed for the establishment of the Hungarian Dental Tourism Development, Research and Knowledge Transfer Centre. Summary of the activities carried out within the B work package In order to explore the labour market position of the Hungarian dental companies, we carried out a quantitative survey using an online questionnaire sent to more than 1000 dental enterprises (207 replies). The trends of the labour market position were analyzed in view of the previous researches carried out in 2012. The main aim of the analysis is the mapping of any differences, so that it can support the complex development proposals. Main findings of the research n n n n n

Prices of dental services in Hungary are still lower than in „sender” countries. The price advantage is significant, even with included travel and accomodation costs. The quality of dental care in Hungray is equivalent or higher than in the price equivalent services in sender countries. The main component of the price advantage is the lower cost of workforce, while the technology and raw materials costs the same. Dental tourism creates a significant volume of added value beside dental companies in the tourism sector. The international competition arises, while there are some barriers of capacity building in Hungary: lack of appropriate equipment and training.

10

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat n

Dental companies which participated earlier in aimed subsidized development projects (GOP/KNOP F tenders) have higher ratio in foreign patients and related indicators (equipment, tarining of workforce, offered services, CRM, QA, etc.) are significantly better than other companies’.

However the relative low price and the high quality in some cases results in emigration of dentists as a „braindrain”, so they use their knowledge and education achieved in Hungary to provide services abroad and they don’t contribute to the income comes from dental tourism. This is because the dental professionals – lacking funding and experience on their own – are not capable to develop a praxis which can meet the higher requirements of dental tourism. This is why it is suggested to provide sufficient subsidization for setting up praxises supported with appropriate equipment and training to further develop employment and tourism. There are different levels of maturity of dental praxises regarding foreign patients from zero foreign patient to almost all patients are foreign people. Advencing on the maturity ladder, requires the folloing developmnets form a praxis: -

Setting up the lates equipment to provide the following services; providing high value services: implants, prothetic services, aesthetic interventions; holding human capacities for the above services; running appropriate marketing and CRM services.

If praxises should be developed further in the direction of having foreign patients, the above listed development areas should be supported.

11


3. Beszámoló a kérdezőbiztosok kiképzéséről „B1” 2014. augusztus 30-án szombaton került megrendezésre az MFTF kutatás fogászati vállalkozások fejlesztését célzó felmérésére felkészítő képzés tíz, előzetesen kiválasztott kérdezőbiztos számára. A felmérés célja a nemzetközi fogászati turizmusba való bekapcsolódást, vagy forgalombővítést célzó fejlesztési igények, valamint a fogászati vállalkozások munkaerő-piaci igényeinek felmérése. A képzés során a kérdezőbiztosok megismerkedhettek a projekt szakmai tartalmával Horváth Ádám projektvezető jóvoltából, aki röviden beszélt a 2012-ben már megvalósult projekt eredményeiről, és a 2014-ben, jelenleg is folyó projekt tartalmáról, felépítéséről, céljairól. Ezt követően Rózsa Miklós, a Fogászati Turizmus Programiroda részéről bemutatta a pályázatban részt vevő fogászati centrumok, rendelők felépítését. Beszélt a már lezajlott pályázatról, annak eredményeiről, illetve a folytatásról. Dr. Csiszér Tamás, a projekt kutatásának szakmai vezetője bemutatta a kérdőívet, annak kitöltési metodikáját, az interjúeredmények rögzítésének és a monitoring adatlap kitöltésének módját. Illetve megismertette a leendő kérdezőbiztosokat a javadalmazási rendszerrel. Dr. Pákó Judit általános orvos segítségével a kérdezőbiztosok átnézték a kérdőív kérdéssorát, majd egy prezentáció segítségével tisztázta az orvos szakmai fogalmakat, hogy az minden kérdezőbiztos számára egyértelmű legyen az interjú megtartása során. A képzés során bemutattuk a megkeresendő fogorvosi rendelők listáját, az azon szereplő mintegy 130 címet a kérdezőbiztosok földrajzi elhelyezkedést figyelembe véve egymás között felosztották. A végleges felosztást és a vállalt rendelők számát 2014. szeptember 10-éig kellett írásban közölniük (ez a javadalmazási rendszert befolyásolta).

12


4. Kérdőíves felmérés eredményei „B2” 4.1

Online adatfelvétel

A felmérés személyes interjús adatfelvételi lábát („C” Munkacsomag GOP/KMOP kedvezményezettek) általános, az összes fogorvosi, fogtechnikai, fogászati kereskedőt célzó online kérdőíves megkérdezés egészítette ki. Az online adatfelvételt az OTI Zrt. megbízásából a BellResearch Kutató, Tanácsadó és Szervezetfejlesztő Kft. (BellResearch) bonyolította le 2014. október 1. és október 19. között. A BellResearch 2001 óta végez – a személyes és telefonos adatfelvételi módok mellett – online kutatásokat b2b (üzleti) és lakossági körben, korszerű adatfelvételi és elemzési eszközrendszerrel és széleskörű tapasztalattal rendelkezik ezen kutatási módszerek terén. 4.1.1

Az adatfelvétel módja és felülete

Az adatfelvétel a BellResearch webes, a Megbízó arculatára szabott felületén, önkitöltős kérdőíves adatfelvétellel történt. A kutatásban használt rendszer az online adatfelvétel valamennyi technikai követelményének megfelelve kezeli a kérdéstípusokat (az egy- és többválaszos, zárt és nyitott kérdéseket, jelölőés szövegmezőket, értékvizsgálatokat), valamint a logikai struktúrát (a kérdésen belüli feltételeket, a kérdések közötti feltételvizsgálatokat és az ezeknek megfelelő logikai ugrásokat. A BellResearch a kérdőív kitöltését egyedi paraméterezéssel ellátott, személyre szabott meghívással, valamint nyitott, meghívó nélküli részvételt lehetővé tevő felületen biztosította. A rendszer lehetővé teszi a kérdőívkitöltés felfüggesztését, majd a meghívó linken történő későbbi folytatását is – ezzel a lehetőséggel a válaszadók nagy hányada élt. A BellResearch az adatfelvétel teljes idejére e-mailes és telefonos helpdesket biztosított a válaszadók részére, amennyiben a kutatással kapcsolatban kérdés vagy technikai probléma merülne fel. A BellResearch szerverén futó adatfelvételi felület https protokollon bonyolított biztonságos (128 bites titkosítással ellátott, SSL tanúsítvánnyal rendelkező) kapcsolaton elérhető. Az adatfelvétel teljes idején a rendszer folyamatosan, zavartalanul működött. 4.1.2

Minta, meghívás és kitöltés

Az online kutatás mintakeretét az OTI Zrt. mint megbízó által átadott, 1011 darab szintaktikailag helyes e-mail címből álló kontaktlista képezte; ebből 71 darab nem volt kézbesíthető (visszapattant), 2 meghívott pedig a távolmaradási szándékát jelezte. A kutatás résztvevőit a BellResearch és az OTI Zrt. e-mailben hívta meg, amely a kutatás és a részvétel fontosságának leírása mellett tartalmazta a kérdőív egyedi paraméterezésű linkjét, amelyen a válaszadó elérhette az adatfelvételi felületet, illetve a későbbiekben folytathatta az esetleg félbehagyott kitöltést. A meghívó e-mailt követően az adatfelvétel ideje alatt 5 alkalommal kerültek kiküldésre újbóli meghívók, illetve az elkezdett kitöltés folytatására emlékeztető e-mailek. Ezek nyomán a válaszadási arány kismértékben javult, elérve a megkeresettek közel egynegyedét. A BellResearch b2b (üzleti célcsoportot vizsgáló) kutatásaiban általában minimálisan 10-szeres címlistát alkalmaz a célszemélyek nehéz elérése és alacsony részvételi-válaszadási hajlandósága miatt (amely ún. előszervezett online interjúk esetén is ritkán haladja meg a 15%-ot); a rendelkezésre álló címlista ehhez mérten meglehetősen szűkös volt, adódóan a teljes minta korlátozottságából. A mintegy 2960 db1 fogorvosi járóbeteg-

1

Cégbírósági adat.

13

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat ellátási tevékenységet végző vállalkozás és mintegy 700 db2 fogtechnika mellett, körülbelül 30 db3 fogászati kereskedő működik. Ezen vállalkozások közül kerültek megkeresésre online módon mindazok, amelyek kapcsolatban állnak az OTI Zrt-vel, vagy e-mail címük publikusan elérhető. A rendkívül hosszú és komplex kérdőív, valamint az extrém hosszúságú kitöltési idő figyelembevételével a kutatásban elért részvételi arány (~23%) megfelelőnek ítélhető.

4.1.3

Adatvédelem

A BellResearch a felméréssel kapcsolatos személyesadat-kezelést az adatvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) és a Megbízóval kötött Adatfeldolgozási szerződésnek megfelelve Adatfeldolgozóként végezte, a személyes adatokat az Adatkezelő megbízásából, annak utasítására vette át, rögzítette és tárolta. Az adatfelvétel a válaszadók mint érintettek tájékozott és önkéntes hozzájárulásával történt; a BellResearch az Adatkezelési Szabályzatot és a Sorsolási Szabályzatot a kérdőív-felületen (a nyitólap és valamennyi kérdőívoldal láblécében elhelyezett linken) közzétette.

2

A fogtechnikai tevékenység nem külön, központi bejelentési vagy engedélyköteles, ezért nem lehet pontosan meghatározni az aktuális létszámot. 3 A fogászati kereskedés tevékenység nem külön, központi bejelentési vagy engedélyköteles, ezért nem lehet pontosan meghatározni az aktuális létszámot.

14


5. Munkaerő-piaci igények szakmacsoport szerinti bontása „B3” 5.1

Alkalmazott módszertan

A kérdőívekre érkezett válaszok munkaerő-piaci vonatkozású igényeinek szakmacsoportok szerinti bontásban történő bemutatása, összefoglalása. A kutatás során először felmértük a fogászati turizmusban tevékenykedő munkatársak számát, akik a képzések potenciális célközönségét jelentik. Ezután a praxisok jövőbeli terveit és elvárásait elemezve meghatároztuk a képzési hajlandóságot, amely azt mutatja meg, hogy a potenciális célközönségből várhatóan mekkora arányban jönnének el az ajánlott képzésekre. A fenti elemzést munkakör típusonként, regionális bontásban és az egyes képzési területek szerint is elvégeztük. Ezzel gyakorlatilag meghatároztuk, hogy a képzésekre mekkora az az igény, amely tisztán a fogászati turizmusban résztvevő magánpraxisok véleményén alapul. A képzési kapacitás a következő fejezetekben összevethető a jelenlegi képzési kapacitással és megfogalmazhatunk javaslatokat a jövőre vonatkozóan. A képzési igény felmérése teljes mértékben a munkaerőpiaci elvárások mentén történt. Az interjús és kérdőíves kutatás alapján a képzési igényre vonatkozó kutatást reprezentatívnak tekintettük, ezért ebből becsülhettünk országos adatokat. Az cégadatbázisok és szakértői becslések alapján meghatároztuk a hazai praxisok becsült számát, ezen belül a fogászati turizmus ágazatban tevékenykedő praxisok számát. Az átlagos létszámokkal kalkulálva (amelyeket szintén az interjús és kérdőíves kutatásból nyertünk) meghatározható az a potenciális jelenlegi munkavállaló tömeg, amely igény tarthat a képzésekre. A potenciális képzési tömeg és a praxisok képzési hajlandósága alapján becsültük az egyes képzésekre vonatkozó potenciális keresletet. Az így kapott értékeket képzésenként, területi szórás alapon (régiók mentén) mutatjuk be. A kapott értékeket az ábrákon képzési igény vagy kapacitásigény megnevezéssel tüntetjük fel, tekintettel arra, hogy a képzési igény meghatározása egyben a képzőhelyek elvárt kapacitásigényét is jelenti, hiszen ekkora kapacitásra van szükség abban az esetben, ha a munkaerőpiaci igényeket teljes mértékben ki szeretnék elégíteni a képzőhelyek. A kapacitásigény nem egy adott időpontban jelentkező kapacitásigényt jelent, hanem időben elosztva, legalább 2-4 év alatt rendelkezésre álló kapacitásnak felel meg. A képzési igény a praxisok és munkavállalók jelenlegi száma alapján készült, ezért néhány évente érdemes felmérni az aktuális helyzetképet annak érdekében, hogy a praxisok és munkavállalók számában vagy a képzési hajlandóságban beállt változásokkal korrigálni lehessen jelen kutatás eredményeit. Jelen tanulmányban a képzési igényre fogalmazunk meg állításokat, míg a kutatásban szereplő „C” tanulmányban foglalkozunk részletesebben a képzések igényt kielégítő, szükséges kapacitásigénnyel. A tanulmányban a képzési igény meghatározásánál figyelembe vettük a regionális különbségeket is, ezért az országos képzési igényt a regionális képzési igényeket összegezve határoztuk meg. A regionális képzési hajlandóságot a következő fejezetekben mutatjuk be.

15


Az alábbi munkaköröket tartottuk relevánsnak, így ezekre a munkakörökre vonatkozó piaci igényeket vettük figyelembe a képzési igények és a szükséges kapacitás meghatározásához: n n n n n n n n n n

fogorvos, fogászati asszisztens, szájsebész, aneszteziológus, fogtechnikus, könyvelő, pénzügyi, számviteli szakember, marketing, értékesítési szakember, üzletkötő, recepciós, titkárnő, hosztesz / idegenvezető / személyi asszisztens.

A munkaköröket a felmérés során az alábbi szakmacsoportokba (más néven munkaköri csoportokba) soroltuk: n n n n

szakmai (pl. fogorvos, szájsebész, aneszteziológus), asszisztens (pl. fogászati asszisztens), front office (pl. recepciós, hosztesz), back office (pl. marketing-, pénzügyi szakember, titkárnő).

A képzési hajlandóságot a képzés témáját tekintve mértük fel. A kutatás során az alábbi képzési típusokra/témákra vonatkozott az interjús és kérdőíves felmérés: n n n n n n n n

szakmai, nyelvi, turisztikai, utazásszervezés, menedzsment, marketing, sales, kommunikáció, pénzügy, jog.

A témákat párosítottuk a fogászati turizmushoz tartozó releváns képzések listájával, így született az alábbi összerendelés (jogi képzés nincs a releváns listában, ezért ehhez a témához nem rendeltünk képzést): n

Szakmai o Fogorvostudományi mesterszak o Egészségügyi gondozás és prevenció alapképzés

16


n

n

n

n

n

n

o Fogászati asszisztens o Klinikai fogászati higiénikus o Fogtechnikus gyakornok o Fogtechnikus o Gyakorló képi diagnosztikai o Műtéti szakasszisztens o Egészségügyi asszisztens o Kötelező, kreditpontos képzések o Intenzív kezelés ütemezése, megtervezése, kivitelezése Nyelvi o Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző o Fogászati szaknyelv idegen nyelven (angol, német) Turisztikai, utazásszervezés o Turizmus- vendéglátás alapszak o Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés o Turisztikai szervező, értékesítő o Utazás-ügyintéző Menedzsment o Egészségügyi szervező alapszak o Egészségügyi menedzser mesterszak o Hatékony fogászati szolgáltatások szervezése o Fogászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás-szervezés Marketing, sales o Kereskedelem és marketing alapszak o Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés o Fogászati ellátáshoz kapcsolódó sales, marketing Kommunikáció o Irodai asszisztens o Ügyfélkezelés, kommunikáció, konfliktuskezelés a fogászati ellátásban Pénzügy o Pénzügyi ügyintéző o Vállalkozási és bérügyintéző o Fogászati beavatkozáshoz kapcsolódó biztosítási ügyintézés

A releváns képzések között (ahogy az „A” tanulmány Képzési mintacsomagjaiban is említettük) egyes képzések a munkakör betöltésének (kötelező és/vagy elvárt) feltételét jelentik, mint pl. a sikeres fogorvosi végzettség a fogorvos munkakör esetén. Ezen képzések esetében a munkaerőpiac kapacitásigénye nem a jövőre vonatkozik, hanem a már betöltött munkakörök korábbi képzési kapacitásigényét jelentik, hiszen ezeket a munkaköröket már betöltötték az alkalmazottak. Azonban a mintacsomagokban ajánlott (kötelezőn felüli) képzések elsősorban a jövőre vonatkoznak, azaz ezen

17


képzések esetében a jövőben felmerülő képzési igényről/szükségletről beszélhetünk, amelyhez javasolt biztosítani a szükséges képzési kapacitást a képzőhelyek részéről. Munkakörönként az alábbi képzéseket tekintettük kötelezőnek vagy elvártnak: n n n

n n n

n

n n n

fogorvos: fogorvostudományi szak, fogászati asszisztens: fogászati asszisztens szakképzés, szájsebész: általános orvos szak + arc-, állcsont-, szájsebészeti szakképzés (nem része a releváns képzési listának), aneszteziológus: általános orvos mesterszak + aneszteziológia és intenzív terápia szakképzés fogtechnikus: fogtechnikus gyakornok és fogtechnikus, könyvelő, pénzügyi, számviteli szakember: a releváns képzési listában nem szerepel egységesen előírható képzés, marketing, értékesítési szakember, üzletkötő: a releváns képzési listában nem szerepel egységesen előírható képzés, recepciós: irodai asszisztens szakképzés, titkárnő: irodai asszisztens szakképzés, hosztesz / idegenvezető / személyi asszisztens: a releváns képzési listában nem szerepel egységesen előírható képzés.

Az „A” tanulmányban az egyes munkakörökhöz kialakított mintacsomagok nem azt jelentik, hogy az egyes munkakörök esetében az összes képzés elvégzése szükséges lenne, és nem is javasoljuk az összes elvégzését, hiszen ez e munkakörök többségében jelentős túlképzettséget jelentene, ráadásul ennek időbeli megvalósulása nagyon hosszú időt ölelne fel, amely ellehetetleníti a praktizálást. A mintacsomagok egy képzési palettát jelentenek, amely bemutatja a mintacsomagon belüli ajánlott képzési utakat és javasolt egymásra épüléseket. Mind a munkaerőpiac, mind az ágazat szakmai irányítása választhat, hogy melyik képzési utat és mely képzéseket részesíti előnyben a képzési mintacsomagokon belül. Ezért írtuk a módszertani bevezetőben, hogy a meghatározott képzési igények és a képzőhelyek kapacitás igénye egy potenciális mennyiség, amely a maximális igény maximális kielégítését jelenti, nem beszélve arról, hogy ez nem egy adott időpontban felmerülő képzési igény, hanem egy belátható időn belüli érték. A képzések időbeli eloszlása jelentősen befolyásolja az egy adott időpontban szükséges tényleges képzési kapacitásigényt.

A jelen dokumentumban használt fogalmak magyarázata: Jelen dokumentum vonatkozásában a „munkaerő-piaci igény, a képzési igény, a képzések munkaerőpiaci igénye” kifejezések egy adott képzésre vonatkozó képzési igényt jelentik. A „képzési programok kapacitás igénye, képzések kapacitás igénye” egy adott konkrét képzéssel szemben felmerülő, számszerűsíthető képzési igényt takar, azaz, hogy hány fő képzésére lenne igény az adott képzés vonatkozásában.

18


5.2

A munkaerő-piaci igények volumene

Magyarországon nagyjából 3000 aktív fogászat (fogorvosi praxis) található, amelyből 1200 magánvállalkozás, amelyből nagyjából 650 fogad külföldi pácienseket, azaz vesz részt a fogászati turizmusban, ezek közül 300 fogászat fő tevékenysége a külföldi páciensek ellátása. A praxisok átlagos méretét (munkatársainak számát) felhasználva becsülhetjük a potenciális célközönség számát munkakörönként.

Az interjús és kérdőíves felmérés alapján a magánpraxisokban alkalmazott munkatársak átlagos számát a következő ábra mutatja:

Alkalmazottak átlagos létszáma praxisonként (fő) 2,7

2,7

1,0 0,7 0,5 0,3

Fogorvos

Szájsebész Aneszteziológus Fogászati asszisztens

Recepciós

0,3

0,3

Titkárnő

Hosztesz, idegenvezető, személyi asszisztens

Marketing, sales szakember, üzletkötő

0,4

Könyvelő, pénzügyi, számviteli szakember

Az átlagosan alkalmazott fogorvosi létszám 2,7 fő, amellyel megegyező fogászati asszisztensi létszámot alkalmaznak. Szájsebész nem jut minden egyes praxisra, míg aneszteziológus munkakör átlagosan csak minden harmadik praxisnál fordul elő. Recepciós átlagosan mindenhol található, míg a többi támogató munkakör átlagos létszáma alacsony. Mivel a praxisok mérete és tevékenysége jelentősen eltér egymástól, ezért érdemes megvizsgálnunk a létszámokat különböző szempontok szerint is.

19


A munkaerő-piaci igények a praxisok válaszai alapján jelentős szórást mutattak a felmérés során, ezért a kutatáshoz tartozó jelen tanulmányban homogén csoportokat képeztünk a válaszadókból, hogy a becsléseink és kalkulációink megbízhatósága javuljon. A képzési igények számszerűsítésénél ezekkel a homogén csoportokkal számoltunk, így pontosabb képet kaptunk a munkaerő-piaci igényekről. A praxisokat egyéb jellemzőik mellett az alábbi három kategóriába soroltuk: n n n

Többségében külföldi pácienseket lát el (részarányuk meghaladja az 50%-ot); Részben külföldi pácienseket is ellát (részarányuk nem éri el az 50%-ot); Nem lát el külföldi pácienseket.

A fenti csoportosításban szereplő praxisok munkaerő-piaci igénye jelentősen kisebb szórást mutat, ezért homogén csoportnak tekinthetőek.

A korábban bemutatott módszertan alapján az alábbi létszámok jelentik a potenciális (maximálisan elérhető) célközönséget:

Alkalmazottak becsült száma a magánpraxisokban (fő) 2.855

2.719

1.011

1.208

852

791

924

856

Fogorvos

606 211 212

180

183

105

445 856

75

Szájsebész Aneszteziológus Fogászati asszisztens

Többségében külföldi páciensek

295

375

183

179 96 83

Recepciós

Titkárnő

Részben küllföldi páciensek

20

131 83 48

240 135

Hosztesz, Marketing, idegenvezető, sales személyi szakember, asszisztens üzletkötő Csak hazai páciensek

255 150

105

Könyvelő, pénzügyi, számviteli szakember


5.3

A praxisok általános képzési igénye szakmacsoportok szerint

A kérdőíves és interjús felmérés alapján a praxisok képzési igényét a következő alfejezetek mutatják be. Az ábrákon elsősorban a képzési hajlandóságot jelenítjük meg, amely százalékos értékben mutatja meg, hogy az adott szakmacsoporton belül az adott képzési területen a praxisok hány százaléka tart igényt képzésre.

A praxisok képzési igénye fogorvosi munkakör esetén (2014, %) 78%

Fogorvosi munkakör

41%

11%

11%

5% 0% Szakmai

Nyelvi

Turisztikai, Menedzsment Marketing, sales Kommunikáció utazásszervezés

3%

3%

Pénzügy

Jog

A fogorvosi munkakör esetén elsősorban a szakmai továbbképzésre tartanak igényt a praxisok, a válaszadók több mint háromnegyede gondolja úgy, hogy szükséges a szakmai továbbfejlődés. A nyelvi képzési igény még kiemelkedő. A 2014-ben végzett fogorvosok a statisztikák szerint 100%-ban ismerik alapfokon az angol nyelvet és a többségük német vagy franciául is beszél alapszinten, azonban a fogorvosi turizmusban az átlagosnál magasabb nyelvi ismeretre van szükség. A marketinget és kommunikációt érdemes még kiemelni, mint az ágazatra jellemző kompetencia elvárás, ezért itt is számottevő képzési igény mutatkozik. Ennek megfelelően az „A” tanulmányban bemutatott képzési mintacsomag elsősorban ezt a szakmai és nyelvi területet emelte ki, ezen felül a kommunikáció és marketing területen kínál további képzéseket. A külföldi páciensek ellátása a komplex és intenzív kezelések miatt olyan kompetenciákat is igényel, amelyet az egyetemi végzettség nem feltétlenül biztosít, ezért jelenleg ezek gyakorlati tapasztalatszerzéssel pótolhatóak. Ezt a tapasztalatszerzést támogatni és felgyorsítani tudja a képzési rendszer fejlesztése. A külföldi betegellátás sajátosságaira felkészítő képzéseket (szakmai, szaknyelvi, marketing és kommunikációs) javasoltak a jelenlegi munkaerő-piac számára, továbbá a jövőben belépők számára is megkönnyíti az ágazatban való elhelyezkedést.

21


A praxisok képzési igénye asszisztensi szakmacsoport esetében (2014, %)

59%

Asszisztensi munkakör

32%

8%

11% 5%

5% 0%

Szakmai

Nyelvi


Pénzügy

3%

Jog

A praxisokban alkalmazott szakmai asszisztensek (elsősorban fogászati asszisztensek) számára is hasonló képzésekre tart igényt a munkaerő-piac, azonban jellemzően kevésbé érzik a képzéseket szükségesnek, kint a fogorvosok esetében. A praxisok közel 60%- jelezte, hogy igényt tartanak szakmai képzésre ebben a szakmacsoportban, míg harmada a nyelvi képzést is megjelölte. A nyelvi képzettség alacsonyabb igénye érthető, hiszen a páciensek elsősorban az orvosokkal konzultálnak (az adminisztratív munkatársakon kívül). A harmadik helyen itt a menedzsment, mint szervezési képesség jelenik meg, hiszen az ellátás az ágazatban számos esetben összetettebb, mint az általános fogászati kezelések esetében.

22


A front-office és back-office szakmacsoportok támogató munkaköröket jelentenek, ezért ezekben az esetekben jelentsen eltérő a munkatársakra vonatkozó képzési igény.

A praxisok képzési igénye front-office szakmacsoport esetében (2014, %) 30%

30%

Front-office munkakör 19%

19%

19%

14%

8%

3%

Szakmai

Nyelvi


Pénzügy

Jog

A front-office szakmacsoportba azok a munkakörök tartoznak, amelyekkel a páciensek találkoznak személyesen vagy kommunikálnak az elérhetőségeken, azaz a recepciós, a hosztesz, az idegenvezető és egyéb szolgáltatásszervező, ügyfélkezelő munkatársak. Ebben a szakmacsoportban a marketing és kommunikációs képzést tartották a legfontosabbnak, a praxisok közel harmada jelezte az ilyen témájú képzési igényt. Minden ötödik praxis tartotta még szükségesnek a szakmai, nyelvi és turisztikai területen történő képzést.

23


A praxisok képzési igénye back-office szakmacsoport esetében (2014, %) 41%

41% Back-office munkakör

32% 27% 24%

24%

16% 14%

Szakmai

Nyelvi


Pénzügy

Jog

A back-office szakmacsoporton belül azon támogató tevékenységet végző munkatársak vannak, akik nem érintkeznek az ügyféllel, és a háttérből támogatják a szolgáltatásokat (marketing és értékesítési munkatárs, pénzügyi munkatárs, utazásszervező, stb.). Ezen munkakörök esetében szintén a marketing és kommunikációs volt az elsődlegesen támogatott képzés, ráadásul az igény mértéke meghaladja a front-office szakmacsoportra vonatkozó értékeket. Ebben a szakmacsoportban a leginkább kiegyenlített a képzési igény az egyes szakmaterületek között, azaz szinte minden képzési területen releváns igény mutatkozik. A harmadik legnagyobb igény a turisztikai képzésekre van, míg a pénzügyi képzések állnak a negyedik helyen.

24


5.4

Fogtechnikai vállalkozások képzési igénye

A cégnyilvántartásból és elérhető statisztikákból nem állapítható meg pontosan a fogtechnikai vállalkozások száma országosan, azonban a szakértői becslés alapján kb. 700 aktív vállalkozás működhet a hazai piacon. Az interjús és kérdőíves felmérés alapján vállalkozásonként átlagosan 4,9 fogtechnikust foglalkoztatnak, a többi (támogató) munkakör átlagos értéke nagyon alacsony, 1 fő alatt van. A fogtechnikai vállalkozásokra vonatkozó felmérés alapján az alábbi képzési hajlandóságot mutatható ki. Az ábra értékei azt mutatják, hogy hány százalékban válaszolták azt a vállalkozások, hogy igényt tartanak ilyen témájú képzésekre.

A fogtechnikai vállalkozások képzési hajlandósága képzési területenként (%) 100%

14% * Szakmai Nyelvi képzés továbbképzés

* Turisztika

14%

*

*

Menedzsment

Marketing

Kommunikáció

Pénzügy

* Jog

* A képzésre nem mutatható ki igény

A felmérés válaszai alapján a szakmai továbbképzés igénye egyértelmű a fogtechnikai vállalkozások körében, emellett a marketing és kommunikáció területén mutatható ki képzési hajlandóság.

25


Figyelembe véve a vállalkozások visszajelzéseit (képzési hajlandóságot), a fogtechnikusi munkakörhöz kapcsolódóan az alábbi képzési igény becsülhető:

Munkakör

Fogtechnikus

Intenzív Hatékony kezelés Fogtechnikus fogászati Fogtechnikus ütemezése, gyakornok szolgáltatások megtervezése, szervezése kivitelezése

2 653 fő

2 653 fő

2 653 fő

156 fő

Fogászati szaknyelv idegen nyelven

Ügyfélkezelés, kommunikáció, konfliktuskezelés a fogászati ellátásban

312 fő

624 fő

Azon képzések igénye, amelyek mind a fogászati praxisok, mind a fogtechnikai vállalkozások számára relevánsak, a többi fejezetben bemutatott praxisokra vonatkozó képzési igényekhez hozzáadódnak az összesített képzési igények meghatározásához, amelyeket az infógrafikai térképeken is megjelenítettünk.

5.5

Fogászati szakmához kötődő képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény

Jelen fejezetben a korábban bemutatott módszertan alapján becsült képzési igényeket mutatjuk be. A praxisok képzési hajlandósága alapján és a munkakörönként becsült létszámból (különböző dimenziók mentén) kalkuláltuk a képzési igényt. A fejezetben táblázatos formában mutatjuk be az összesített országos igényt a releváns képzésekre vonatkozóan munkakörönként, majd egy ábrán mutatjuk be az összesített igényeket, végül az igények regionális különbségeit (megoszlását) mutatjuk be képzésenként infógrafikai térképeken. A képzési igényekkel kapcsolatos javaslatainkat a „C” tanulmányban mutatjuk be, ahol a rendelkezésre álló kapacitással vetjük majd össze a jelen fejezetben bemutatott képzési (és ezzel együtt kapacitási) igényeket. A releváns képzések közül a munkakör betöltéséhez szükséges képzések esetében nem jövőbeli képzési igényről beszélünk, hanem a munkakörben jelenleg tevékenykedő munkatársak múltbeli képzési igényéről. Jelen esetben ezek az alábbi képzések: n n

fogorvos: fogorvostudományi szak, fogászati asszisztens: fogászati asszisztens szakképzés.

26

Fogorvos Szájsebész Aneszteziológus Fogászati asszisztens Recepciós Titkárnő Hosztesz, idegenvezető, személyi asszisztens Marketing, sales szakember, üzletkötő Könyvelő, pénzügyi, számviteli szakember

Képzési igény (fő)

2 286 2 286 1 509 2 286 3 796

27

Kötelező, kreditpontos képzések

Egészségügyi asszisztens

Műtéti szakasszisztens

Gyakorló képi diagnosztika

Klinikai fogászati higiénikus

Fogászati asszisztens

Egészségügyi gondozás és prevenció

Munkakör

Fogorvostudományi mesterszak


2 286 509 147 1 509 1 509 1 509 1 509 1 509 1 509 1 509 1 509 1 509 1 509 2 943

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat Fogászati szakmához kötődő képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény (fő)

Fogorvostudományi mesterszak

2.286

Egészségügyi gondozás és prevenció alapképzés

3.796

Fogászati asszisztens

1.509

Klinikai fogászati higiénikus

1.509

Fogtechnikus gyakornok

2.653

Fogtechnikus

2.653

Gyakorló képi diagnosztikai

1.509

Műtéti szakasszisztens

1.509

Egészségügyi asszisztens

1.509

Kötelező, kreditpontos képzések

2.943

28


5.6 Egészségturisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény Jelen fejezetben a korábban bemutatott módszertan alapján becsült képzési igényeket mutatjuk be. A praxisok képzési hajlandósága alapján és a munkakörönként becsült létszámból (különböző dimenziók mentén) kalkuláltuk a képzési igényt. A fejezetben táblázatos formában mutatjuk be az összesített országos igényt a releváns képzésekre vonatkozóan munkakörönként, majd egy ábrán mutatjuk be az összesített igényeket, végül az igények regionális különbségeit (megoszlását) mutatjuk be képzésenként infógrafikai térképeken. A képzési igényekkel kapcsolatos javaslatainkat a „C” tanulmányban mutatjuk be, ahol a rendelkezésre álló kapacitással vetjük majd össze a jelen fejezetben bemutatott képzési (és ezzel együtt kapacitási) igényeket.

Turizmusvendéglátás felsőoktatási szakképzés

Turisztikai szervező, értékesítő

Utazásügyintéző

Munkakör

Turizmusvendéglátás alapszak

A releváns képzések közül a munkakör betöltéséhez szükséges képzések esetében nem jövőbeli képzési igényről beszélünk, hanem a munkakörben jelenleg tevékenykedő munkatársak múltbeli képzési igényéről.

135 20 81 216

135 39 81 255

39 20 81 140

39 81 119

Fogorvos Szájsebész Aneszteziológus Fogászati asszisztens Recepciós Titkárnő Hosztesz, idegenvezető, személyi asszisztens Marketing, értékesítési szakember, üzletkötő Könyvelő, pénzügyi, számviteli szakember Képzési igény (fő)

29


Egészségturisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény (fő)

236

Turizmus- vendéglátás alapszak

255

Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szk

140

Turisztikai szervező, értékesítő

119

Utazás-ügyintéző

5.7

Menedzsmenthez, kommunikációs és marketing tevékenységhez kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény

Jelen fejezetben a korábban bemutatott módszertan alapján becsült képzési igényeket mutatjuk be. A praxisok képzési hajlandósága alapján és a munkakörönként becsült létszámból (különböző dimenziók mentén) kalkuláltuk a képzési igényt. A fejezetben táblázatos formában mutatjuk be az összesített országos igényt a releváns képzésekre vonatkozóan munkakörönként, majd egy ábrán mutatjuk be az összesített igényeket, végül az igények regionális különbségeit (megoszlását) mutatjuk be képzésenként infógrafikai térképeken. A képzési igényekkel kapcsolatos javaslatainkat a „C” tanulmányban mutatjuk be, ahol a rendelkezésre álló kapacitással vetjük majd össze a jelen fejezetben bemutatott képzési (és ezzel együtt kapacitási) igényeket. A releváns képzések közül a munkakör betöltéséhez szükséges képzések esetében nem jövőbeli képzési igényről beszélünk, hanem a munkakörben jelenleg tevékenykedő munkatársak múltbeli képzési igényéről. Jelen esetben ezek az alábbi képzések: n n

recepciós: irodai asszisztens szakképzés, titkárnő: irodai asszisztens szakképzés.

30

Kereskedelem és marketing alapszak

Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés

Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző

Pénzügyi ügyintéző

Vállalkozási és bérügyintéző

Irodai asszisztens

Fogorvos Szájsebész Aneszteziológus Fogászati asszisztens Recepciós Titkárnő Hosztesz, idegenvezető, személyi asszisztens Marketing, értékesítési szakember, üzletkötő Könyvelő, pénzügyi, számviteli szakember Képzési igény (fő)

Egészségügyi menedzser mesterszak

Munkakör

Egészségügyi szervező alapszak


15 87 102

448 101 549

24 74 98

35 74 110

226 26 252

34 48 82

48 48

175 35 210

31

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat Menedzsmenthez, kommunikációs és marketing tevékenységhez kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény (fő)

102

Egészségügyi szervező alapszak

549

Egészségügyi menedzser mesterszak

98

Kereskedelem és marketing alapszak

110

Kereskedelem és marketing felsőoktatási szk.

252

Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző

82

Pénzügyi ügyintéző

Vállalkozási és bérügyintéző

48

210

Irodai asszisztens

5.8

Javasolt új, felnőttképzési programokra vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény

Jelen fejezetben a korábban bemutatott módszertan alapján becsült képzési igényeket mutatjuk be. A praxisok képzési hajlandósága alapján és a munkakörönként becsült létszámból (különböző dimenziók mentén) kalkuláltuk a képzési igényt. A fejezetben táblázatos formában mutatjuk be az összesített országos igényt a releváns képzésekre vonatkozóan munkakörönként, majd egy ábrán mutatjuk be az összesített igényeket, végül az igények regionális különbségeit (megoszlását) mutatjuk be képzésenként infógrafikai térképeken. A képzési igényekkel kapcsolatos javaslatainkat a „C” tanulmányban mutatjuk be, ahol a rendelkezésre álló kapacitással vetjük majd össze a jelen fejezetben bemutatott képzési (és ezzel együtt kapacitási) igényeket.

32

33

1 280 286 87 1 483 226 26 33 55 37 1 280 3 512

430 46 34 5 71 48 430 633

15 87 59 161

Fogászati ellátáshoz kapcsolódó sales, marketing Ügyfélkezelés, kommunikáció, konfliktuskezelés a fogászati ellátásban

448 101 121 448 670

Fogászati beavatkozáshoz kapcsolódó biztosítási ügyintézés Fogászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásszervezés

Fogászati szaknyelv idegen nyelven (angol, német)

Fogorvos 2 286 Szájsebész 509 Aneszteziológus Fogászati asszisztens 1 509 Fogtechnikus Recepciós Titkárnő Hosztesz, idegenvezető, személyi asszisztens Marketing, értékesítési szakember, üzletkötő Könyvelő, pénzügyi, számviteli szakember 4 305 Kapacitásigény (fő)

Hatékony fogászati szolgáltatások szervezése

Munkakör

Intenzív kezelés ütemezése, megtervezése, kivitelezése


175 35 24 74 308

320 71 22 475 175 35 24 74 320 1 196


Javasolt új, felnőttképzési programokra vonatkozó munkaerőpiaci képzési igény (fő)

Intenzív kezelés ütemezése, megtervezése, kivitelezése

4.305

670

Hatékony fogászati szolgáltatások szervezése

Fogászati szaknyelv idegen nyelven (angol, német)

3.512

633

Fogászati beavatkozáshoz kapcsolódó biztosítási ügyintézé

161

Fogászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás-szervezés

308

Fogászati ellátáshoz kapcsolódó sales, marketing

Ügyfélkezelés, kommunikáció, konfliktuskezelés a fogászat

5.9

1.196

Munkaerő-piac további igénye a képzésekhez kapcsolódóan

Ebben a fejezetben a munkaerő-piac képzésekhez kötődő egyéb preferenciáit és igényeit mutatjuk be. A képzésfejlesztési javaslataink és a finanszírozási alternatívák kidolgozása során fontos szerepet játszott a munkaerő-piac véleménye a képzések finanszírozásáról. Az alábbiakban a praxisok képzésekhez történő hozzájárulásának módját és mértékét mutatjuk be. Az azonosított képzési igény releváns támogatottságot élvez a munkaadók részéről, a vállalkozások mind munkaidőben, mind finanszírozásban hajlandóak támogatni a cégeket.

34


Hozzájárulás a cég dolgozóinak fejlesztéséhez (2014) 87% 0% 60%

Hozzájárul. Nem járul hozzá.

Finanszírozásban

Munkaidőben

100%

Magyarázat: Az oszlopdiagramok értékeinek összege meghaladja a 100%-ot, ami abból ered, hogy számos fogászati rendelő munkaidőben és finanszírozásban egyaránt támogatja dolgozóit.

2014-es felmérés szerint a fogászati rendelők 100%-a hozzájárul dolgozóinak továbbképzéséhez. A válaszadók 87%-a ezt munkaidő képzésre dedikálásával, 60%-uk pedig pénzügyi támogatással valósítja meg. 2014-ben szintén számos megkérdezett választotta a támogatási módok kombinálását, és mind finanszírozással, mind pedig munkaidővel hozzájárult dolgozóinak képzéséhez.

2014-ben a fogászati rendelők átlagosan a képzések 66%-át fizették ki. A válaszadók 38%-a azonban a képzések teljes díját finanszírozza a munkavállalók számára, 40%-uk pedig a képzések 50%-át térítik meg. Szintén jelentős (a válaszadók 15%-a) azoknak a száma, akik a képzések 30%-át fizetik ki.

35


A finanszírozás mértéke adott százalékban (2014, %)

A finanszírozás átlagos mértéke: 66% 1% 15%

3%

38%

1% 1%

40%

A képzés 25%-a

A képzés 50%-a

A képzés 30%-a

A képzés 70%-a

A képzés 40%-a

A képzés 80%-a

A képzés 100%-a

A finanszírozott összeg éves kerete (2014, Ft)

Az éves keret átlagos mértéke: 1 470 ezer Ft

Darab 7

7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0

4

3,5 3,0 2,5

2

2,0 1,5

2

2

1

1,0 0,5 0,0

100 000

150 000

250 000

36

500 000 1 000 000 10 000 000

Ft


A fogászati rendelők átlagosan 1,5 millió Forintot határoznak meg képzésre fordítható éves keretösszegnek. Legtöbben 500 000 Forintot fizetnek, azonban jelentős azoknak a száma is, akik 100 000 Ft-tal támogatják dolgozóikat.

A továbbképzésre adott munkanapok száma (2014, %)

Továbbképzésre adott munkanapok átlagos száma: 8,7

11%

2% 14%

28% 45%

3 munkanap

5 munkanap

4 munkanap

10 munkanap

20 munkanap

2014-ben átlagosan 8,7 munkanappal támogatják a fogászati rendelők dolgozóik továbbképzését. A rendelők 45%-a 10 munkanapot szabadít fel képzésekre, 28%-uk pedig 5 munkanapot enged el. Jelentős azonban azoknak a száma is (11%), akik 20 képzésre fordítható munkanapot jelöltek ki.

37


6. Képzési igények területi eloszlásának térképe „B4” A munkaerőpiaci igények alapján felmért képzési igény (más kifejezéssel kapacitásigény) térinformatikai ábrázolása térképre vetítéssel történt, amelyhez a Google Maps térképkészítési modulját használtuk. A térképen jelölve vannak képzésenként a régiók székhelyei, mint a régiót reprezentáló város, és feltüntettük a régióra vonatkozó képzési igényt. Az összes releváns képzés egyszerre megjeleníthető a térképen, azonban lehetőségünk van szakmai besorolás szerint is szűrni a képzéseket. A jelölő objektumok szakmaterületenként különböznek egymástól. Az előző fejezetben már láthattuk a területi szórás infógrafikai bemutatását, ez most kiegészül az elektronikusan is elérhető térképpel. 6.1

Fogászati szakmához kötődő képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igényének területi szóródása

M

in ta

Térkép elérése: https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zFjruTja0OXc.kGhpVvOd7GnM

38


6.2

Egészségturisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igényének területi szóródása

M

in ta

Térkép elérése: https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zFjruTja0OXc.kfHlov1DzX6w 6.3

Menedzsmenthez, kommunikációs és marketing tevékenységhez kapcsolódó képzésekre vonatkozó munkaerőpiaci képzési igényének területi szóródása M

in ta

Térkép elérése: https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zFjruTja0OXc.k3KXB5y9mX1I

39


6.4

Javasolt új, felnőttképzési programokra vonatkozó munkaerőpiaci képzési igényének területi szóródása

M

in ta

Térkép elérése: https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zFjruTja0OXc.k6d3XuysloNs

40


7. Összehasonlító elemzés „B5” 7.1

Kutatási hipotézis

A kutatást megelőzően az alábbi feltételezések kerültek megfogalmazásra az ágazat általános forgalmi elemzése, sajtónyilvános ágazati hírek, valamint a vonatkozó pályázati konstrukciókhoz kapcsolódó beszámolók alapján: n n n n

n

n

n

2012 és 2014 között egy visszafogott fejlődés ment végbe az ágazatban. A GOP-ban részt vett vállalkozások szignifikánsan nagyobb mértékben gyarapodtak eszközökben és kapacitásban. 2010 óta jelentős visszaesés van a hazai ügyfelek körében, amelyet elsősorban azon vállalkozások éreztek meg, amelyek vegyes, azaz hazai és külföldi, vagy csak hazai ügyfélkörrel rendelkeznek. A kizárólag külföldi pacientúrára berendezkedett vállalkozások továbbra is egyenletesen bővülnek forgalomban, köszönhetően elsősorban a Ft/EUR árfolyamnak. A GOP fejlesztések képesek voltak a kis, illetve közepes, valamint vállalkozások gyors indulásának megvalósítására, azaz hirtelen tudtak beindulni, szemben a korábban jellemző − elsősorban tőkehiányra visszavezethető − belső megtakarításra építő lassú fejlődéssel. A vállalkozások egy részének, amelyek hazai pácienseket is fogadnak, a hazai ügyfélkör visszaesése miatt, a GOP hiányában el kellett volna halasztania a technológiai fejlesztést, ezzel jelentős hátrányba kerülve a piacon, ami a nemzetközi forgalmát is csökkentette volna. Tovább folytatódott a specializálódás, a külföldi partnerek igényei által meghatározott szolgáltatások fejlesztése, amelyek a hazai kínálatot is reformálják: esztétikai fogászat, implantáció, új anyagok és technológiák alkalmazása, pácienskímélő megoldások alkalmazása, de ezeket a fejlesztéseket elsősorban a külföldi páciensekkel rendelkező vállalkozások tudták megvalósítani. A folyamatosan növekvő képzettségi elvárásokat egyre inkább önerőből oldják meg mind az orvosok, mind a többi érintett szakma képviselői a praxis által finanszírozott képzések keretében. Mindemellett a kötelező képzések relevanciája csökken.

Az elemzések keretében a fenti hipotéziseket ellenőriztük, illetve validáltuk, valamint kiegészítettük. A kutatás eredményei alátámasztották a hipotézis feltevéseit, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze a részletes elemzések bemutatását megelőzően: A gazdasági válság hatásának fokozatos csökkenésével a 2012 és 2014 közötti időszakban visszafogott fejlődés figyelhető meg a fogászati turizmus szektorban. Ennek egyik oka, hogy a külföldről – elsősorban NyugatEurópából − érkező páciensek száma ismét növekedni látszik, hiszen újra igény mutatkozik az olyan, nem akut problémákat megoldó egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, amilyen az életminőséget hosszútávon javító fogászati beavatkozások (zömében implantációk és esztétikai beavatkozások) elvégzése. A bevétel növekedést erősíti a szolgáltatók számára kedvező Ft/EUR árfolyam alakulása, valamint hazánknak az egészségügyi turizmus területén meglévő, töretlen jó hírneve is. A hazánkba érkező fogászati páciensek számát növeli az újonnan megnyílt debreceni és sármelléki repülőtér növekvő vendégforgalma is. A teljes fogászati ágazat átlagát tekintve az árbevételek mintegy 12%-kal emelkedtek. Az Innováció a fogászatban című GOP/KMOP résztvevő vállalkozások az iparági átlagot jóval meghaladó, mintegy 23%-os árbevétel növekményt könyvelhettek el az elmúlt időszakban. A szignifikáns különbség egyrészt a radikális és nagy értékű – elsősorban eszköz – beruházásoknak köszönhető kapacitásbővülésnek köszönhető, másrészt a klaszterhez való csatlakozás innovatív előnyeinek kiaknázásából fakad (közös megrendelések, közös marketing tevékenységek, optimalizált üzleti folyamatok stb.).

41

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat A pályázati program további hatásaként mintegy 40, újonnan induló vállalkozás lépett a fogászati járó beteg ellátás piacára. A friss vállalkozások többsége olyan elismert, évek, évtizedek óta a szakmában tevékenykedő szakemberek önálló piacra lépését tette lehetővé, akik ez idáig – elsősorban forráshiány miatt – alkalmazotti, esetleg alvállalkozói státuszban kényszerültek szakmájukat végezni. A piacra lépő szervezetek kisebb részét olyan szakmai befektetők által tulajdonolt intézmények jelentik, akik eddig is érdekeltséggel, esetleg érdekeltségekkel bírtak a fogászati szektorban, ám a kimagaslóan kedvező pályázati támogatási aránynak köszönhetően – jellemzően az eddigiektől eltérő régiókban – sikerült új telephelyet, rendelőt, esetleg diagnosztikai központot létrehozniuk. A szolgáltatási portfólió tekintetében tovább folytatódott a fogászatok specializálódása. A külföldi páciensek igényei által meghatározott szolgáltatások fejlesztése, melyek természetesen a hazai kínálatot is reformálják: az esztétikai fogászat, az implantáció, az új anyagok és technológiák alkalmazása, (CAD/CAM) mellett fokozatosan előtérbe kerül a teljesen fájdalommentes, pácienskímélő megoldások alkalmazása. Ezen fejlesztéseket – magas bekerülési költségüknek köszönhetően természetesen elsősorban a külföldi pácienseket kiszolgáló vállalkozások tudták megvalósítani. A folyamatosan növekvő képzettségi elvárásokat egyre inkább önerőből oldják meg mind az orvosok, mind a többi érintett szakma képviselői a praxis által finanszírozott képzések keretében. Mindemellett a kötelező képzések tartalmi relevanciája csökkent.

7.2

Az elemzések felépítése

Az összehasonlító elemzések készítésekor az alábbi szempontrendszer szerint kerültek vizsgálatra és összevetésre a begyűjtött válaszok: Vizsgáljuk a • •

• •

változást 2012-höz képest, azaz, hogy a teljes ágazatban milyen változások következtek be (2012-es felmérés összevetése az interjús és online felmérés kumulált eredményeivel); az eltérést a GOP/KMOP pályázatokban részt vett vállalkozások és a többi fogászati vállalkozás között. Interjús felmérés és az online felmérések eredményeinek összehasonlítása. (Megjegyzés: a GOP/KMOPban részt nem vettek, más típusú EU forrású fejlesztésben azonban részesülhettek.); valamint azon változókat a teljes mintában, amelyeknek nagy az ingadozása (szórás, terjedelem); továbbá azt az összefüggést, hogy a szolgáltatások köre milyen módon függ össze a külföldi páciensek meglétével.

A fenti vizsgálati szcenáriók megvalósítása során kiemeljük statisztikai módszerekkel a valószínű összefüggéseket és okokat.

7.3

Fogászati szegmens

Jelen fejezetben bemutatjuk a fogászati szegmens felmérése során feltett kérdésekre kapott válaszokat és az ezekből képzett statisztikákat. A fejezet célja az adatok leíró jellegű bemutatása, a mélyebb összefüggések feltárása és magyarázata nélkül. Az értékelések könnyebb megértése érdekében az adatokat táblázatok és – ahol ez hozzáadott értéket hordoz – grafikonok segítségével szemléltetjük. A kérdésekhez kapcsolódó változók definiálása, valamint az aktuális értékek jellemzése után - a változáselemzés című alfejezetekben - röviden kitérünk a 2012-es adatokhoz képest beállt változások elemzésére is. Tekintettel arra, hogy egy-egy változó esetében a trendek további értékes információkkal szolgálhatnak, ennek fontossága elvitathatatlan. Ugyanakkor két érték összehasonlításából nem vonhatóak le kellő biztonsággal még rövid távú következtetések sem. Mindezek miatt a megállapításaink inkább olyan hipotézisekként kezelendők, amelyek verifikálására további ismételt kutatások megvalósítása szükséges a jövőben.

42


7.4

Fogászati szegmens online felmérésének és interjús felmérésének összevetése

Ebben a fejezetben összehasonlítjuk az online és az interjús minták válaszait. Ennek fókuszában az áll, hogy a GOP/KMOP-os pályázat milyen módon és mértékben járult hozzá a fogászatok egyes jellemzőinek változásához. A következtetéseink értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a minták közötti különbséget nem biztos, hogy – egyedül – a pályázaton való részvétel okozza.

7.5

Fogtechnikai szegmens elemzése

Jelen fejezetben bemutatjuk a fogtechnikai szegmens felmérése során feltett kérdésekre kapott válaszokat és az ezekből képzett statisztikákat. A fejezet célja az adatok leíró jellegű bemutatása, a mélyebb összefüggések feltárása és magyarázata nélkül. Az értékelések könnyebb megértése érdekében az adatokat táblázatok és – ahol ez hozzáadott értéket hordoz – grafikonok segítségével szemléltetjük. A kérdésekhez kapcsolódó változók definiálása, valamint az aktuális értékek jellemzése után - a változáselemzés című alfejezetekben - röviden kitérünk a 2012-es adatokhoz képest beállt változások elemzésére is. Tekintettel arra, hogy egy-egy változó esetében a trendek további értékes információkkal szolgálhatnak, ennek fontossága elvitathatatlan. Ugyanakkor két érték összehasonlításából nem vonhatóak le kellő biztonsággal még rövid távú következtetések sem. Mindezek miatt a megállapításaink inkább olyan hipotézisekként kezelendők, amelyek verifikálására további ismételt kutatások megvalósítása szükséges.

7.6

Fogászati kereskedő szegmens elemzése

Jelen fejezetben bemutatjuk a fogászati kereskedő szegmens felmérése során feltett kérdésekre kapott válaszokat és az ezekből képzett statisztikákat. A fejezet célja az adatok leíró jellegű bemutatása, a mélyebb összefüggések feltárása és magyarázata nélkül. Az értékelések könnyebb megértése érdekében az adatokat táblázatok és – ahol ez hozzáadott értéket hordoz – grafikonok segítségével szemléltetjük. 7.6.1

A szegmens általános bemutatása

A kutatás során a nem GOP/KMOP kedvezményezetteket online módszerrel vizsgáltuk, de a kereskedői szegmens esetében, bár nem lehettek kedvezményezettek, mint fogászati kereskedők a releváns támogatási konstrukcióban, mégis a személyes interjú módszerét választottuk. Ennek oka, hogy a fogászati kereskedők köre nagyon szűk (kb. 30−40 vállalkozás) és specializált. Néhány kereskedő foglalkozik széleskörű, több termékkört és márkát felölelő termékportfólióval, a jellemzőbb az egy márka hazai importját és disztribúcióját ellátó kereskedő típusa. Tekintettel arra, hogy a kereskedői piac mennyire koncentrált, és a kereskedő vállalkozások zárt, állandó ügyfélkörrel rendelkeznek, hatékonyabbnak bizonyult a személyes interjúk felvétele. Ezt a döntést indokolta, hogy a fogászati kereskedést vezetők jellemzően személyesen intézik ügyeiket nagyon kevés alkalmazottal. A kérdőíves felmérés bár kevés interjúalannyal készült, mivel a piac igen koncentrált, és a válaszadók nagy százalékban lefedik a piacot, elmondható, hogy reprezentálják a kereskedői réteg alapvető attitűdjeit. A kérdőív megválaszolása során több esetben az interjúalanyok – például üzleti okokra hivatkozva – nem válaszoltak, illetve hiányos választ adtak. Az alábbiakban azok a kérdések, illetve válaszok kerültek kigyűjtésre, amelyek valamilyen irányt jeleznek.

43


7.7 7.7.1

Nemzetközi összehasonlító kitekintés Általános nemzetközi helyzet

Nemzetközi szinten a fogászati turizmus értékesítése komoly iparággá nőtte ki magát. Ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk a fogászati turizmus magyar lehetőségeiről, nem elég a hazai helyzet áttekintése, hanem a versenytárs országokat, illetve azok stratégiáit is érdemes megismerni, mivel a fogászati turizmus nem létezhet küldő országok nélkül, amelyeket a fogadó országok egyaránt el kívánnak érni egyre erősebb verseny keretében. A fogászati turizmus kiemelt vizsgálati terület tehát a nemzetközi fogorvosi ellátás kínálata és kereslete közötti viszony. Amíg Magyarországon az elmúlt évtizedekben kialakult egy, a keresletre – sok esetben családi tradíciók mentén – épülő piac, addig világosan látszik, hogy egyre több ország tudatos stratégia alapján alakítja ki a piaci részvételét. Az elkövetkező években már nem lesz elég a modern technológiák importálása, illetve a képzett szakember gárda, hanem egy, a fogászati turizmus minden szegmensét felölelő hosszú távú stratégiára, és az abban található iniciatívák eléréséhez szükséges cselekvési tervre van szükség. Indokolt lehet az állami szerepvállaláson túl olyan szervezet is, amely ezt összefogja, illetve biztosítja a szolgáltatók számára azokat azokat a "know how" eszközöket is, amelyek segítik a prosperáló vállalkozásokat a terjeszkedésükben, illetve újabb vállalkozások létrehozását is indukálják. Az elmúlt évek során a hagyományos fogászati turisztikai célpontok mellett újabb országok hajtottak végre komolyabb invesztíciót az iparág fellendítésére. A konkurens országokban zajló folyamatok feltérképezésére jelen tanulmány kereteit meghaladó kutatásokat, illetve esettanulmányokat lenne érdemes készíteni. Az alábbiakban néhány kutatás, illetve szakmai írás kerül bemutatásra, amely jó induló alapot adhat a nemzetközi fogászati turizmus feltérképezéséhez. Megfontolandó ezen felül egy átfogóbb akcióterv készítése a nemzetközi folyamatok figyelésére, értelmezésére, illetve a jó gyakorlatok implementálására. Természetesen az egyes országok motivációi és speciális adottságai igen eltérőek, de a jelenlegi globalizáció okán – amelynek egyik zászlóshajója a turizmus, illetve ennek egyre erősödő szegmense az egészségügyi turizmus − felfedezhetőek általános irányok, illetve elmondható, hogy a fogászati turizmus nem lokális piacok összessége, hanem egyre inkább homogenizálódó világpiaccá válik. A piaci mechanizmusok megértéséhez a következőket kell a leginkább figyelembe venni: • • •

7.7.2

a legnagyobb küldő országok elvárásai, a küldés okai; trendek, átalakuló utazási szokások, az elvi távolságok csökkenése, a piac szakmai alakulása; a legnépszerűbb fogadó országok adottságai, stratégiája.

A legnagyobb küldő országok

A küldő országok legnagyobb részt azok a fejlett országok, ahol igen drága a betegbiztosítás, illetve nagyon magasak a kezelések árai, így sok ember – megfelelő biztosítás híján − nem engedheti meg magának a kezelést. Sok országban a biztosítás csak a sürgősebb beavatkozásokat téríti, így a szépészeti beavatkozások finanszírozása szintén a páciensre hárul. Hasonló problémát jelent sok helyen a képzett fogorvosok hiánya is. Bár ezek az országok az egészségügyi ellátórendszerek reformjával, illetve például olcsóbb külföldi szakemberek alkalmazásával, folyamatosan próbálnak küzdeni a jelenség ellen, egyelőre sikertelenül, az egészségügyi turisták száma évről évre nő. A másik oldalon a fogadó országok egyre magasabb szintű szolgáltatásokat biztosítanak, és egyre több leendő szakember tanul a legjobb képzéseket nyújtó egyetemeken. Mivel a fogadó országok között a verseny egyre eszkalálódik, és a legtöbb esetben az egyes kormányzatok is átfogó programokat indítanak a fogászati turizmus növelésére, várhatóan ez a piac az elkövetkező években meredeken erősödni fog. A kérdés, hogy a küldő országok mikor és milyen intézkedésekkel fognak fellépni a vásárlóerő otthon tartására.

44

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat 7.7.2.1

Az USA mint tipikus küldő ország

Hivatalos adatok szerint4 az Egyesült Államokban évente 64 milliárd dollárt költenek szájegészségügyre, ennek csupán a 4 százalékát (!) fedezik különböző kormányzati programok. Körülbelül 108 millió amerikainak nincs fogászati ellátást fedező biztosítása, és akinek van, annak is problémát okoz a megfelelő ellátás elérése. Az a döntés is gyakori, hogy míg az orvosi ellátásra költenek, addig a fogászatira már nem, mert egyszerűen nincs rá pénzük. A fogászati biztosítások nagy része ráadásul csak a drágább beavatkozások (koronák, hidak beépítése) árának csak a felét fedezi, az összegek pedig csillagászatiak is lehetnek. Ennek következményeként a 20−64 év közötti felnőttek negyedének van kezeletlen fogászati problémája.”5 Meg kell említeni azokat – az elmúlt években elindult − trendeket is az Egyesült Államok kapcsán, hogy egyre több fogadó országbeli fogorvost képeznek ki amerikai egyetemeken, így szavatolva az ottani ellátás színvonalát. Mivel a fogadó országokban a verseny egyre élesebb, ez komoly bizalmi tényezőnek számít a turisták számára. Szintén ilyen versenypiaci előnyt hozó módszer az egyes (javarészt USA-beli) technológiák és eljárások teljes implementálása a fogadó országokban. Sok esetben a rendelők elismert amerikai márkák és eljárások alkalmazásával hirdetik magukat. Legjellemzőbb célország ebből a térségből Mexikó. (Ennek részletesebb okait ld. alább.) 7.7.2.2

Az Egyesült Királyság fogorvosi turizmusának desztinációi

Az Egyesült Királyságban is komoly kihívás a drága fogászati ellátás, illetve a szakemberhiány. Jellemzően az innen érkező turisták európai desztinációkat választanak:

4

http://www.hrsa.gov/publichealth/clinical/oralhealth/ http://wallstcheatsheet.com/personal-finance/7-things-the-middle-class-cant-affordanymore.html/?a=viewall#ixzz3JuqO8ZUD (via Index)

5

45


Európai fogászati célállomások

Egyéb 13%

Bulgária 3% Spanyolország 3%

Magyarország 42%

Törökország 6%

Lengyelország 33%

forrás: https://ukdentaltourism.co.uk/why-hungary 2013

46

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat 7.7.2.3

Európai küldő országok

Európai küldő országok Olaszország 5%

Egyéb 5%

Skandinávia 10%

Egyesült Királyság 30%

Ausztria 15%

Írország 20%

Franciaország 15%

forrás: http://semmelweis.hu/emk/files/2013/02/Final_case_study_web.pdf A fenti diagram az egyes küldő európai országok arányát mutatja. Jellemzően az európai küldő országok célállomásai szintén európai fogadó országok. A teljes európai piac 70−75%-át Lengyelország és Magyarország fedi le.

7.7.3

Trendek 2014-ben6

Egy 2012-es „Fogászati krízis Amerikában” című kongresszusi riport − melyet Bernie Sanders szenátor terjesztett be − azt állítja, hogy az USA-ban több mint 130 millió embernek nincs fogászati biztosítása. Az Egyesült Királyságban a Nemzeti Egészségügyi szolgáltató a fogászati költségek csak egy részét állja. Ausztráliában még azok is, akiknek van biztosításuk igen drágán jutnak kezelésekhez, főként implantátumok, korona vagy kozmetikai beavatkozások esetén, ugyanis ezeket általában nem fedezi a biztosítás. Sok európai országban az embereknek nincsen fogászati biztosításuk, így teljes árat fizetnek a fogászati kezelésekért, amely így igen drága lehet. A helyzet nem változott 2012 óta, és a gazdaságilag legfejlettebb országok ún. küldő országgá váltak a fogászati turizmus tekintetében. Ennek oka, hogy a fogorvosi ellátások technológiájukat, módszereiket illetően az elmúlt 20 évben olyan rohamosan fejlődtek, hogy ezzel a felgyorsult tempóval a nemzeti egészségbiztosítási

6

(forrás: : http://www.imtj.com/articles/2014/trends-in-the-dental-tourism-market-in-2014-30195/)

47

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat rendszerek, melyek fogorvosi ellátások vonatkozásában egyébként is leegyszerűsítő hozzáállásúak, nem tudtak lépést tartani. Az új technológiák azonban egyre drágábbak, és egyre költségesebb beruházást is igényelnek, valamint folyamatos képzésbe kényszerítik az orvosokat és kapcsolódó ágazatokat. Az árak növelését ugyanakkor a folyamatosan növekvő kereslet teszi lehetővé, hiszen a szájhigiéné és az esztétikai fogászati ellátások iránti igény exponenciálisan emelkedik, miközben a nemzeti biztosítások legtöbb esetben csak az egyszerűbb megoldásokat támogatják: húzás, tömés. Az egyre drágábbá váló szolgáltatásokat azonban csak egy szűk réteg képes megfizetni, holott szélesebb kört érint, ezért megjelent az igény az olcsóbb megoldásokra. Ennek egyik lehetséges megvalósulása a fogászati turizmus olyan országba, amely hasonló minőséget jóval alacsonyabb áron képes biztosítani. Néhány kezelés összehasonlító ára egyes népszerű desztinációkban és küldő országban: USA

UK (Magán) Mexikó

Magyarország

Lengyelország

Csehország

India

Implantátum

£ 3,119

£ 1,000

£ 618

£ 624

£ 561

£ 700

£ 374

Gyökérkezelés

£ 1,248

£ 110

£ 218

£ 37

£ 109

£ 70

£ 50

Korona

£ 1,871

£ 350

£ 309

£ 178

£ 312

£ 200

£ 50

Tömés

£ 125

£ 90

£ 31

£ 50

£ 45

£ 50

£

50

Forrás: https://web.lfhk.cuni.cz/patfyz/edu/CurrentHealthProblems2011-12/dent/Dental%20Tourism.pptx (2011)

7.7.4 §

Várható irányok az elkövetkező években Regionális megoldások

A fogászati turizmus regionális marad, ahol az utazás távolsága és ára fontos tényezővé válik. Az iparág azokra koncentrál, akiknek ismerős a környezet, illetve akár vakációra is odajárnak. Így az észak-amerikaiak LatinAmerikába utaznak, az európaiak Kelet-Európába, az ázsiaiak Ázsián belül maradnak, míg az ausztrálok Délkelet-Ázsiát veszik célba. §

Többszöri utazás

A páciensek olyan kezeléseket választanak, amelyek többszöri kezelést, így többszöri odautazást igényelnek. §

Árháború

Az emberek egészben nézik a megtakarítást, ami a kezelésen túl az utazási költségeket, a szállást és az egyéb váratlan kiadásaikat is tartalmazza. Ezek optimalizálására olyan all-inclusive megoldásokat keresnek, amelyek

48

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat csökkentik az anyagi kockázatukat. Akkor utaznak, ha a megtakarításuk szignifikáns, egy-egy kiseb beavatkozásért csak akkor mennek, ha egyébként is el akartak utazni az adott városba vagy országba. §

Nagy verseny

A feltörekvő piacok fogászai növelni szeretnék a bevételeiket, és nagy lehetőséget látnak a fogászati turizmusban. Legyen szó limitált felszerelésű kis fogászati klinikáról vagy egy széles szolgáltatási palettát kínáló nagy fogászati központról − ugyanazokért a páciensekért versengenek hasonló módon. Ez kaotikus állapotokat eredményezhet, és a minőség rovására mehet, illetve árháborút eredményez. A fentebb már említett heterogén minőségű szolgáltatások miatt egyre több technológiai cég készít adatbázisokat az ő eszközeikkel végzett kezelések elérhetőségeiről, árairól a nemzetközi piacokon.7 §

Átláthatóság

Ez egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Vannak esetek, amikor a meghirdetett és a valós szolgáltatások között szignifikáns a különbség. Például a fogorvos azt hirdeti, hogy a legmárkásabb amerikai implantátumokat használja, de a kezelés alatt alsó kategóriás, megbízhatatlan termékeket használ, de a páciensnek a drágább implantátumot számlázza le. A kezelés és a költségek átláthatatlansága nő, így a vásárlónak pontosabb felméréseket kell végeznie egy-egy kezelés megrendelése előtt. §

Commoditizáció

A fogorvosi turizmus szolgáltatásai nagyon hasonlóak, és rengeteg a szolgáltató, a kezelések és technikák egyre jobban hasonlítanak, bárhová utazik az ember.8 Elmondható, hogy nemzetközi szinten a fogászati turizmus értékesítése komoly iparággá nőtte ki magát. Sok weboldal akár több mint százezer klinikát tart számon a világ összes pontján, és komplett utazásokat értékesít. Előnyük ezeknek a honlapoknak, hogy standard követelményrendszerek alapján mutatják az egyes klinikák minőségét, illetve a páciensek visszajelzéseit is megtalálhatjuk.9 A fentebb már említett heterogén minőségű szolgáltatások miatt egyre több technológiai cég készít adatbázisokat az ő eszközeikkel végzett kezelések elérhetőségeiről, árairól a nemzetközi piacokon. 7.7.4.1

Legnépszerűbb fogadó országok

Az egyes fogadóországok más és más adottságokkal rendelkeznek, és az országok fogadó országgá válásának különböző okai vannak, de természetesen, mint „piaci terméknek” az egyes országok által nyújtott szolgáltatásoknak is vannak olyan összehasonlítható paraméterei, amelyek befolyásolják a döntést a desztinációk választásában.

7

Pl.: : http://www.treatmentabroad.com/costs/dental-treatment/dental-implant-astra-tech

8

Forrás: http://www.imtj.com/articles/2014/trends-in-the-dental-tourism-market-in-2014-30195/ Pl. : http://www.whatclinic.com/

9

49

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat A céldesztináció-választást befolyásoló legfontosabb tényezők: • • • •

a kezelés ára; a klinika felszereltsége (nemzetközileg elismert technológiák és eszközök); utazás, biztosítás és szállásköltségek; a fogadó ország által nyújtott kulturális szolgáltatások.

A fenti paraméterek a nemzetközi szakirodalom szerint nem azonos fontosságúak. A szakemberek attól tartanak, hogy a technológiai adottságok és a szakmai színvonal jelenleg másodlagosak.

Az Astra Tech technológiát használó fogászati implantátum-kezelés, és az adott országokba való utazás összehasonlító táblázata néhány fogadó országban, a táblázat országonként néhány szolgáltató adatai alapján készült, így nem reprezentatív. ( Forrás: http://www.treatmentabroad.com/costs/dental-treatment/dental-implant-astra-tech )

Az alábbi diagram a legnépszerűbb fogadó országokba látogatók százalékos arányát mutatja.

Forrás: http://www.slovenia.info/pictures%5CTB_board%5Catachments_1%5C2011%5CJudit_Zolt%C4%82%CB%87n_12003.pdf , Judit Zoltán, 2010 Az international Medical Journal rövid leírása tartalmazza azt a néhány alapvető szempontot, amelyeket a lehetséges turisták megfontolnak a céldesztináció kiválasztásakor: Costa Rica: Az elmúlt években vált a leghíresebb turisztikai központok egyikéből a fogorvosi turizmus közkedvelt központjává is. Az amerikaiaknál egyre közkedveltebb trend a fogszabályozástól és a fogfehérítéstől

50

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat kezdve a műfogsorok és a fogászati héjak kezelése Costa Ricában. Jellemzően egy-két hetes nyaralással egybekötött kezelésen vesznek részt. Magyarország: Európa régóta népszerű a fogorvosi turizmusban, mert sok ország ajánl igen olcsó kezeléseket. Ezek közül kiemelkedik Magyarország. A fogászati iparág híres a jól képzett magyar fogorvosokról, a korszerű klinikáiról és természetesen az alacsony árakról. Az ország 1000 éves történelme és gazdag kultúrája miatt is népszerű. Győr − az ország fogászati turizmusának központja − világszínvonalú kezeléseket és remek kikapcsolódást is biztosít. Malajzia: A világ élvonalába tartozik az egészségügyi turizmus terén, így a fogászati turizmusban is. A legkeresettebbek az esztétikai beavatkozások és az ínysebészet. A turisztikai nyaralási lehetőségei miatt is kedvelt, az egészségügyi dolgozóknak magas szintű az angolnyelv tudása. Rugalmas a vízumszerzési lehetőség az egészségügyi turisták számára. Mexikó: Egyik nagy előnye, hogy közel fekszik több USA-államhoz, így autóval könnyen megközelíthető egyegy hosszú hétvégére. Modern klinikái és amerikában végzett orvosai olcsóak. Thaiföld: Itt található Ázsia legjobb kórháza, a Bumrungrad International Hospital, amely évente 11000 tengerentúli pácienst fogad a fogászati centrumában, ahol 50 fogorvos dolgozik, melynek közel fele Nyugaton tanult. A modern fogorvosi klinikák rengeteg féle kezelést adnak, nagyon olcsón. Népszerű a betegekkel való törődés és a nyaralási lehetőségek miatt is. Forrás: treatments/

7.7.4.2

http://www.mymedholiday.com/blog/2013/11/1121/dental-tourisms-top-5-destinations-for-affordable-dental-

A leggyorsabban növekvő − Lengyelország – Polish Your Smile

A régióban az elmúlt években a legnagyobb vetélytársunk Lengyelország lett. Szakemberek azt jósolják, hogy éveken belül piacvezető lesz a régióban. A legnagyobb „játékosok”: Magyarország és Csehország közelében van, előnye, hogy nagyobb, diverzifikáltabb ország, és nagyobb lehetősége van a fejlődésre. Nagy előny még, hogy a lengyel implantológusokat Amerikában is elismerik. Sok lengyel fogorvos New York egyetemén tanul. Fontos megemlíteni, hogy a lengyel fogászati turizmus egyik legnagyobb katalizátora a 2010-ben indított „Polish Your Smile” program, amelyben az állam támogatja a fogászati turizmust. A lengyel kormányzat eltökélt az egészségügyi turizmusban rejlő potenciál kiaknázásában, és létrehozta a Lengyel Egészségügyi Turizmus Kereskedelmi Kamarát (Polish Medical Tourism Chamber of Commerce), amely a Lengyel Egészségügyi Szövetséggel (Polish Association of Medical Tourism - a legnagyobb klinikák és kórházak a tagjai) együttműködve közösen lép fel az egészségügyi turizmus fellendítéséért. Az egészségügyi turizmusban érintett klinikákat sok esetben magáncégek segítik, illetve sok klinika állami tulajdonban van, vagy az állam által támogatott, és sok állami klinika a helyi lakosok mellett külföldi turistákat is ellát.10

10

(Reisman, 2010, p.133)

51


Egészségügyi turizmus Lengyelországban, a turisták nemzetisége alapján Forrás: http://www.tourmedica.co.uk/treatment-in-poland/medical-tourism-in-poland/

7.7.4.3

A piacvezető − Magyarország a nemzetközi trendekben

A statisztikák alapján a magyar beavatkozások még mindig a legolcsóbbak között vannak, a népszerű célországok közül Indiában és Thaiföldön olcsóbbak a beavatkozások. Ezekkel az országokkal szemben azonban − főként az európai utazók esetében − részben a repülőjegyek ára és a helyi orvosok elismertsége nagy versenyelőny. Néhány, egyre fontosabb szempont, amely komolyabb hátrány lehet, tekintettel a nemzetközi trendekre:

11

•

A nemzetközi irodalom komoly hátrányként említi Magyarországon a nyelvtudás hiányát.

•

A lengyel példán okulva a fejlettebb, küldő országok egyetemein végzett orvosok is jelentős bizalmi tőkét biztosítanának a turisták felé.

•

A felmérésből is következő idegennyelvű − elsősorban online − tájékoztató felületek hiánya is hosszú távon komoly versenyhátrány lehet a vetélytársakhoz képest.

•

Fontos probléma még az elvándorló fogorvosok számának növekedése, 2013-ban 263-an kértek külföldi munkavállalási engedélyt, ami 20%-os növekedés az előző évihez képest.11

http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/nyilvanosak_az_orvoselvandorlasi_adatok/211865/)

52


8. Okfeltáró elemzés „B6” 8.1

Bevezető

A magyarországi nemzetközi fogászati turizmus további jelentős fejlesztési kapacitással rendelkezik. A fejlődés útját, a legfenntarthatóbb, gazdaságilag leginkább racionális fejlesztési irányokat a megtapasztalható trendek jelölik ki. A nemzetközi térvesztés megakadályozása, a további piacbővítés azonban beavatkozást sürget. A beavatkozások tervezése, irányának megszabása során azonban csak olyan fejlesztésekre, intervenciókra kerülhet sor, amelyek a piac sajátosságait figyelembevéve, a trendek okait feltárva kerülnek meghatározásra, annak érdekében, hogy a fejlesztések hatása maximalizálható legyen. Az okok feltárását meg kell, hogy előzze azon jelenségek, trendek körének körülhatárolása, amelyek okai relevánsak lehetnek a későbbi fejlesztéspolitikai beavatkozások számára. Ezeket a kutatási tématerület, a kutatási hipotézisek, valamint a személyes interjúk, kérdőíven kívüli, általános megjegyzéseiből körvonalzódott, alábbi állítások foglalják össze: n n n n n n n

n

n

n

n

A nemzetközi piac tovább bővül, de erősödik a konkurencia is. A konkurencia erősödésének új trendjét mutatja, hogy a legnagyobb európai konkurens, Lengyelország, államilag támogatott programot indított a fogászati turizmus fejlesztésére. Egyre nagyobb számú beavatkozást lehet elvégezni ugyanazon a páciensen egyre rövidebb idő alatt. 2012 és 2014 között egy visszafogott fejlődés ment végbe az ágazatban. A GOP-ban résztvett vállalkozások szignifikánsan nagyobb mértékben gyarapodtak eszközökben és kapacitásban. 2010 óta jelentős visszaesés van a hazai ügyfelek körében, amelyet elsősorban azon vállalkozások éreztek meg, amelyek vegyes, azaz hazai és külföldi, illetve csak hazai ügyfélkörrel rendelkeznek. A kizárólag külföldi pacientúrára berendezkedett vállalkozások forgalma továbbra is egyenletesen bővül, köszönhetően elsősorban a Ft/EUR árfolyamnak. A GOP fejlesztések képesek voltak a kis, illetve közepes, valamint induló vállalkozások quick startjának megvalósítására, azaz hirtelen tudtak beindulni, szemben a korábban jellemző − elsősorban tőkehiányra visszavezethető − belső megtakarításra építő lassú fejlődéssel. A vállalkozások egy részének − amelyek egyébként hazai pácienseket is fogadnának − a hazai ügyfélkör visszaesése és a GOP hiánya miatt el kellett volna halasztania a technológiai fejlesztést. Fejlesztés nélkül viszont piaci hátrányba kerülne, ami a nemzetközi forgalmára is hatással lenne. Tovább folytatódott a specializálódás, a külföldi partnerek igényei által meghatározott szolgáltatások fejlesztése, amelyek a hazai kínálatot is reformálják: esztétikai fogászat, implantáció, új anyagok és technológiák alkalmazása, páciens kímélő megoldások alkalmazása, de ezeket a fejlesztéseket elsősorban a külföldi páciensekkel rendelkező vállalkozások tudták megvalósítani. A folyamatosan növekvő képzettségi elvárásokat egyre inkább önerőből oldják meg mind az orvosok, mind a többi érintett szakma képviselői a praxis által finanszírozott képzések keretében. Mindemellett a kötelező képzések relevanciája csökken. Folyamatosan rövidül a tudáscsere periódus az egyre gyorsabban megjelenő technológiai újítások miatt, azaz egyre gyakrabban kell új képzésekben résztvennie a fogorvosoknak, asszisztenciának és a fogtechnikusoknak is, valamint természetesen a fogászati kereskedőknek is az új termékek értékesítése, támogatása érdekében.

Az okfeltárás során tehát fent kiemelt vizsgálatára koncentráltunk, illetve azokra a faktorokra, amelyek befolyásolják a fent megnevezett tényezőket. Az okfeltárás fókuszát a témák mellett a következő szempontokra fordítottuk: -

Változás 2012 és 2014 között. (Ennek kapcsán külön előnyt jelentett, hogy a személyes interjúban részt vett vállalkozások kapcsán beazonosításra kerültek azon vállalkozások, amelyek már a 2012-es adatfelvétel során is részt vettek a felmérésben.)

53

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat -

Különbség az online felmérésben részt vettek válaszai és a személyes interjúban begyűjtött válsazok között.

Utóbbi szempont feltárja a GOP/KMOP pályázatok eredményeit, hatását.

8.2

Az okfeltáró elemzés eredményei

Jelen fejezetben bemutatjuk összefoglaló jelleggel a kutatás során beazonosított változó-kapcsolatokat. 8.2.1

Orvosi, orvostechnológiai megállapítások

A nemzetközi fogászati turizmusba való bekapcsolódás egyértelműen legfontosabb tényezője a megfelelően széles szakmai szolgáltatási paletta kialakítása. A külföldi pácienssel is rendelkező vállalkozások szakmai szolgáltatási portfóliója jellemzően szélesebb, mint a csak hazai közönséget kiszolgáló praxisoké. Annak ellenére, hogy a fogászatok − mind az interjúk során, mind az online megkeresés során − többször említették problémaként, a vállalkozás fejlődését gátló tényezőként a szakemberhiányt, mégis a keresleti-kínálati oldal összehasonlítása azt mutatja, hogy a szolgáltatások többségénél a cégek kapacitása meghaladja a páciensek igényeit: túlkínálat jellemző. Ez legmarkánsabban a prevenció, dentálhigéniai kezelések, fogkozmetika és fogászati radiológia terén jelenik meg az online vizsgálatban résztvettek körében. A külföldi pácienseket fogadó rendelők esetében ez a túlkínálat értelemszerűen nem jelentkezik, hiszen míg a hazai páciensek ezeket a szolgáltatásokat jellemzően nem veszik igénybe, addig a külföldiek ezen szolgáltatások miatt érkeznek. Teljes: fogászati szolgáltatások

Darabszám

prevenció (prevenciós tanácsadás, fluorid iontoforézis) dentálhigiénikus kezelések ( depurálás, intraorális homokfújás, polírozás, ínykezelések) gyermekfogászat fogszabályozás parodontológiai kezelések gnatológia konzerváló fogászat (tömések, gyökérkezelés) protetikai kezelések (korona, híd, inlay,onlay, héj, kivehető fogsorok, kombinált fogsorok) implantációs protetika fogsebészet szájsebészet implantológiai kezelések (implantátumbeültetés, csontpótlások) fogkozmetika (fogfehérítés, fogékszer) fogászati radiológia (intraoralis röntgen, panoráma röntgen, teleröntgen,ct)

54

A kezelést nyújtók a megkérdezettek arányában

183

63,8%

188

65,5%

120 89 152 80 199

41,8% 31,0% 53,0% 27,9% 69,3%

191

66,6%

162 149 110 156

56,4% 51,9% 38,3% 54,4%

175

61,0%

181

63,1%

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat 2012-ben a teljes mintában a konzerváló fogászat, a protetikai kezelések, a prevenció és a dentálhigiénikus kezelések fordultak elő 90%-nál nagyobb gyakorisággal. 2014-ben a teljes mintában, a válaszadók körében szintén ez a négy kezeléstípus kapott 90% fölötti értéket. Jelentősebb változások a két évvel ezelőtti állapothoz képest (kerekített értékek): • • • • • • • •

szájsebészet növekedése 24%-kal, fogszabályozás növekedése 35%-kal, fogászati radiológia növekedés 22%-kal, gnatológia növekedése 18%-kal, fogkozmetika növekedése 16%-kal, fogsebészet növekedése 11%-kal, gyermekfogászat csökkenése 9%-kal, parodontológiai kezelések növekedése 8%-kal.

A szakvizsgához kötött szolgáltatások, mint a fogszabályozás, gyermekfogászat, szájsebészet tekintetében kiegyensúlyozottabb ez az arány. Egyedül a fogszabályozás terén több az olyan rendelő, mely nem képes a páciensek igényeit kielégíteni, mint ahánynál szabad kapacitás marad fenn. Nem meglepő tehát, hogy a fejlődést számos fogászat a külföldi páciensek számának emelkedésében, a komplex munkák arányának növekedésében látja, és nyitni szeretne a külföldi piac felé. A szándék egyértelmű, azonban a kutatásból kiderül, hogy bizonyos területeken mégsem aknáznak ki minden lehetőséget a nemzetközi piac megnyerése érdekében. Ilyen a minőségbiztosítás kérdése. A megkérdezett 287 vállalkozás közül mindössze 32-en válaszolták azt, hogy rendelkeznek nemzetközi minőségirányítási rendszerrel (27-en TÜV, ISO; 5-en más külföldi minősítéssel), pedig ezek megléte növelheti a páciens rendelőbe vetett bizalmát, már a keresés fázisában is. Mindössze 21 fogászat válaszolta azt, hogy kapcsolatban áll külföldi biztosítóval, holott az ilyen megállapodások, szerződések csökkenthetik a páciensek anyagi és adminisztrációs terheit. A döntési fázisban is pozitívan befolyásolhatja őket, ha egy általuk jól ismert konstrukcióba illeszkedik a rendelő. Idegen nyelvű weboldallal a fogászatok csupán 37%-a rendelkezik, holott ez kitűnő lehetőséget biztosítana a fogorvosok önéletrajzának, szakmai tapasztalatának, kompetenciáinak bemutatására, ezáltal a leendő páciens meggyőzésére. Betegközvetítő céggel a vállalkozások nem egész egyötöde, 49 fogászat áll kapcsolatban.

55

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat Teljes: egyéb szolgáltatások

Darabszám

repülőjegy foglalás - nyújtja

18 44 39 66 26 44 44 51 32 34 23 44 15 23 56 38 9 0

repülőjegy foglalás - szervezi szállás - nyújtja szállás - szervezi ellátás/étkezés - nyújtja ellátás/étkezés - szervezi transzfer - nyújtja transzfer - szervezi hostess/guide - nyújtja hostess/guide - szervezi városnézés - nyújtja városnézés - szervezi animáció - nyújtja animáció - szervezi tolmács - nyújtja tolmács - szervezi utasbiztosítás - nyújtja utasbiztosítás - szervezi

A szolgáltatást nyújtók a megkérdezettek arányában

6,3% 15,3% 13,6% 23,0% 9,1% 15,3% 15,3% 17,8% 11,1% 11,8% 8,0% 15,3% 5,2% 8,0% 19,5% 13,2% 3,1% 0,0%

2012-ben a fogászatok mindössze 5%-a nyilatkozott arról, hogy nyújt egyéb szolgáltatást. Leginkább a szállásszervezés (3%) és -nyújtás (2%) volt tetten érhető. 2014-ben ehhez képest jelentős eltérés tapasztalható a teljes mintában akár a megkérdezettek, akár a válaszadók arányában vizsgáljuk a szolgáltatásokat. A külföldi páciensek fogadásához amellett, hogy a szolgáltatások lehető legszélesebb palettáját képes legyen nyújtani a rendelő, elengedhetetlen a legújabb, nagy potenciállal bíró technológiák ismerete, bevezetése. Ennek megfelelően számos fogászat már rendelkezik versenyelőnyt nyújtó eszközökkel, gépekkel (fogászati CT, piezosebészeti készülék, lézer, ózonterápiás készülék, éber szedációhoz szükséges berendezés vagy a kozmetikai fogászatban alkalmazott smile design szoftver). 18 fogászat jelenleg is alkalmazza a protetika terén úttörő CAD/CAM technológiát, továbbiak tervezik bevezetését. Több fogászat fejlesztene a navigációs implantológia irányába. Fontos lenne, hogy az érintett szakemberek a lehető leghamarabb elsajátítsák ezeket a technikákat. Bár a fogászati innovációk eszköz- és költségigényesek, kitörési pontot jelenthetnek. Elgondolkodtató azonban, hogy több fogászat és fogtechnika véleménye szerint a legmodernebb eljárások elsajátítására nincs Magyarországon lehetőség, az innovatív technológiák csak jelentős késéssel érkeznek meg hozzánk. Ezzel együtt, számos fogászat nincs tisztában a külföldi ösztöndíj- és tanfolyam-lehetőségekkel. Szorgalmazzuk a kötelező kreditpontos szakmai továbbképzéseken túli rendszeres, gyakorlati készségeket biztosító tanfolyamokon való részvételt, valamint gyakorlati kompetenciákat nyújtó, kiemelkedő minőségű hazai kurzusok indítását. Mivel a válaszadó fogászatok többsége az implantáció és a szájsebészet területén tervez fejleszteni, a tanfolyamok tematikáját ennek figyelembe vételével lenne célszerű kialakítani.

56

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat 8.2.2

A nemzetközi fogászati turizmus dinamikája

Az online és személyes interjús válaszok összesítése során a következő eredményt kaptuk a külföldi pácienseket illetően: Teljes: külföldi betegek megléte

Darab

Százalék a válaszadók arányában

Válaszadók száma

188 99 162 26

Nincs válasz Vannak külföldi betegeik Nincsenek külföldi betegeik (kizárólag belföldi betegeik vannak)

86% 14%

A kiemelkedően magas arányban adott „igen” válasz alapján megállapítható, hogy a válaszadók között túlnyomó többségben voltak azon praxisok, amelyek rendelkeztek külföldi pácienssel, akik több napot töltenek Magyarországon: Teljes: külföldi Darab betegek tartózkodási ideje Nincs válasz

Százalék a válaszolók arányában

128 159 47 34 40 30 8

Válaszolt 1-3 4-5 6-7 8-10 10-nél több

29,6% 21,4% 25,2% 18,9% 5,0%

A külföldi páciensek számának változásáról a praxisok a következőnek megfelelően számoltak be:

Az elmúlt 2 évben beállt változások a teljes minta fogászatainál Bevétel-‐Külföldi vendégeknél Bevétel-‐Belföldi vendégeknél Beteglétszám-‐Külföldi vendégeknél Beteglétszám-‐Belföldi vendégeknél Kapacitás kihasználtság-‐Külföldi vendégeknél Kapacitás kihasználtság-‐Belföldi vendégeknél 0 romlott

20

40

stagnált

57

60 javult

80

100

120

140

160

180

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat Míg a jövőre vonatkozó kilátások kapcsán a következő válaszokat adták.

A következő 2 év várható változásai a teljes minta fogászatainál Bevétel-‐Külföldi vendégeknél Bevétel-‐Belföldi vendégeknél Beteglétszám-‐Külföldi vendégeknél Beteglétszám-‐Belföldi vendégeknél Kapacitás kihasználtság-‐Külföldi vendégeknél Kapacitás kihasználtság-‐Belföldi vendégeknél 0 romlik

20

40

stagnál

60

80

100

120

140

160

180

javul

Az adatokból látható, hogy az ágazat további fejlődést vár.

8.3

Részletes elemzések

Ebben a fejezetben részletesen bemutatjuk azokat az elemzéseket, amelyek célja a változók közötti kapcsolatok feltárása volt. Kitérünk az alkalmazott hipotézis tesztek bemeneti és kimeneti adataira - röviden megindokolva az adott teszt választását -, az ezekből levonható következtetésekre, valamint szövegközi- és lábjegyzetek segítségével értelmezési segítséget adunk az olvasónak a kapott információk továbbgondolásához. A könnyebb érthetőség érdekében minden kapcsolatelemzés végén egy összefoglaló alfejezetben összegezzük a következtetéseinket. Ahogy több helyen is megemlítjük, a feltárt kapcsolatok nem bizonyítják, inkább adott esetben csak sejtetik a változók közötti ok-okozati összefüggéseket. Tovább nehezíti az egyértelmű kijelentések megfogalmazását az a tény, hogy a változók túlnyomó többsége nem metrikus skálájú és binomiális vagy diszkrét eloszlású.

8.4

Ok feltáró elemzés összefoglalása

A kutatás hipotézisében megfogalmazott állításokat a kutatás egyértelműen alátámasztotta. A legjelentősebb megállapításokat alátámasztó eredményeket az alánbbiakban összefoglaljuk: 8.4.1

Professzinalizálódás

A fogászati vállalkozások 2012 óta általában is, de a GOP/KMOP pályázatokban részt vettek körében különösen megindultak a professzionalizálódás irányába. A vállalkozásokat egyre inkább menedzserek irányítják, miközben a vállalkozások a lakásokból bérelt rendelőbe költöznek. A tulajdonosok is csökkenő arányban kerülnek ki a fogorvosok, fogtechnikusok közül. A professzionalzálódás tettenérhető a munkaszervezésen, ügyfélkezelésen is, bár ezeken a területeken különösen a külföldi pácienssel rendelkező vállalkozások járnak elöl: ügyfél menedzsment, elektronikus nyilvántartások, minőségbiztosítási és tanusítási rendszerek.

58

Magyar Fogászati-Turizmus Kutatás 2014. „B” Munkacsomag - Kivonat A szolgáltatói oldal professzionalizálódását elsősorban az egyre tudatosabbá váló megrendelői igények sürgetik. Szignifikánsen emelkedett azon páciensek száma, akik érdeklődtek az őket ellátó orvos végzettségét illetően. 8.4.2

Nemzetközi piaci igényekhez való alkalmazkodás

Felgyorsult a kínált szolgáltatások körének átalakulása. A szűkkörű, konzerváló fogászati beavatkozások mellett egyre inkább megjelennek a protetikai, esztétikai beavatkozások, a nagy értékű szolgáltatások (implantáció), valamint a nem szakmai szolgáltatások köre is jelentősen bővül. 8.4.3

Külföldi páciensek megléte

Igaz, hogy a hazai fogászati vállalkozások kisebb része rendelkezik külföldi ügyfelekkel, de ezek a vállalkozások nyújtják a hazai fogászati szolgáltatások túlnyomó többségét, ha értéket és nem darabszámot vizsgálunk. A külföldi páciensek kiszolgálása kikényszeríti a legújabb technológia beszerzését, a legújabb tudás elsajátítását, kapcsolódó szolgáltatások (különösen turisztikai szolgáltatások) kialakítását, és általában magasabb minőséget, rendelkezésre állást, stb. Ezáltal jelentős multiplikátor hatást fejtve ki más ágazatokra is. Ezért clészerű ösztönözni a nemezteközi fogászati turizmus terjedését, mert ez hozzájárul általában a GDP növeléséhez, a hazai oktatás színvonalának emelkedéséhez, valamint a turisztikai, egyéb ágazatok bővüléséhez is. 8.4.4

Hosszú távú hatás

A GOP/KMOP fejlesztésekben részt vett vállalkozások üzleti prosperitás várakozásai nagy mértékben haladják meg az egyéb fogászati vállalkozások várható üzleti eredményeire vonatkozó elképzeléseket. A fogászati turizmus Magyarországon egy igen nagy hagyományokkal rendelkező piac, amelyben azok a praxisok, amelyek a külföldi páciensek számára biztosítanak szolgáltatásokat, megfelelően kihasználják a földrajzi adottságokat illetve empirikus módon magas színvonalon és modern technológiával szolgálják ki a pácienseket. A felmérésből azonban az is kiderül, hogy igen nagyok a különbségek az egyes régiók között. Van olyan régió, amely 10-15-ször annyi külföldi pácienst lát el, mint mások. Ezek az egyenetlenségek van ahol túlterheltséget, máshol kihasználatlanságot is okozhatnak. Fontos figyelembe venni, hogy míg más fogadó országokban a kormányzat átfogó programokat indított a fogászati turizmus fellendítésére, vagy adott esetben nagy beruházások indultak meg, addig Magyarországon még sok helyen tartanak az ilyen típusú, offenzív befektetésektől. A globalizáció és a versenytárs országok erősödésével a nyelvtudás és a külföldi részvétel is igen komoly kihívás lehet, így kiemelten kell kezelni az online médiában való részvételt. Fontos tanulság még, hogy a meglévő piacok (pl. Osztrák, Egyesült Királyság) megvédésén túl az újabb piacok nyitása felé is el kell mozdulni. Biztató ugyanakkor, hogy bár a válaszadó vállalkozások mérete és profilja igen különböző, – más piaci területekhez képest mindenképpen – optimistán látják a jövőt, és bizakodóak. Ki kell emelni, hogy a válaszok alapján a piaci szereplők az átlagos szektorokhoz képest innovatívak és rugalmasak, ami mindenképpen biztató lehet a nemzetközi piaci versenyben.

59


9. Javaslatok Az alábbiakban a korábbiakban feltárt összefüggések, okok ismeretében megfogalmazott javaslatok kerülnek leírásra

9.1

Általános javaslatok

Amíg Magyarországon az elmúlt évtizedekben kialakult egy, a keresletre – sok esetben családi tradíciók mentén – épülő piac, addig világosan látszik, hogy egyre több ország tudatos stratégia alapján alakítja ki a piaci részvételét. Az elkövetkező években már nem lesz elég a modern technológiák importálása, illetve a képzett szakember gárda, hanem egy, a fogászati turizmus minden szegmensét felőlelő hosszú távú stratégiára, és az abban található iniciatívák eléréséhez szükséges cselekvési tervre van szükség. Indokolt lehet az állami szerepvállaláson túl olyan szervezetre is, amely ezt összefogja, illetve biztosítja a szolgáltatók számára azokat azokat a "know how" eszközöket is, amelyek segítik a prosperáló vállalkozásokat a terjeszkedésükben, illetve újabb vállalkozások létrehozását is indukálják. A nemzetközi fogászati turisztikai piacon, bár bővülésre is van lehetőség, de a konkurencia is erősödik állami támogatási programokon keresztül. A piaci arány és európai vezető pozíció megőrzése, esetleges bővítése csak koncentrált bevatakozásokkal és jelentős kapacitásbővítéssel valósítható meg. -

9.2

A Polish Your Smile, lengyel program mintájára Magyarországon is koordinált fogászati turizmusfejlesztő program kialakítása az ágazat képviseletét ellátó szervezetekkel közösen a következő célkitűzésekkel: o a hazai fogászati szolgáltatások nemzetközi bemutatása az országimázs részeként; o a hazai fogászati turizmus szolgáltatások minőségbiztosítása; o a szolgáltatók kapacitásbővítésének és fejlesztéseinek támogatása; o a fogászati turizmus releváns képzéseinek támogatása, a képzések minden szintjén, összhangban jelen kutatás „A” munkacsomagjában megállapítottakkal.

Orvosi, orvos technológiai

A nemzetközi fogászati turizmusba bekapcsolódni szándékozó vállalkozások számára az orvosi szolgáltatási portfólió kibővítése az első lépés. Ennek megefelelően a vállalkozások számára, támogatás formájában biztosítani kell az orvosi szolgáltatási portfólió bővítéséhez szükséges komplex programot, amely magába foglalja a szükséges képzettségek megszerzését, és a szükséges eszközök, berendezések beszerzését is. A fejlesztendő területek: prevenciós, dentálhigéniai kezelések, fogkozmetika és fogászati radiológia, valamint fogszabályozás, gyermekfogászat és szájsebészet.

9.3

Felsőoktatási, szak- és felnőttképzési -

A felsőoktatási képzésben a fogorvosi praxisok számára a fogszabályozási, gyermekfogászati és szájsebészeti szakemberek területén jelentkezik hiány, ezért célszerű ezen típusú képzések ösztönzése, a támogatott keret növelése. A fogorvosi kezelések terén szükséges a gyakorlati tapasztalatok jelentős bővítése az alapképzés során a gyakorlati órák, alkalmak bővítésével, a duális képzési gyakorlat ágazatspecifikus meghonosításával. Az egyetemi képzésben a legmodernebb technológiát kell elérhetővé tenni az egyetemi eszközpark felújításával, illetve a modernebb eszközparkkal rendelkező praxisok bevonásával a gyakorlati képzésbe. A kreditpontos képzéseken túl szükésges lenne a technológiai képzések szervezése, támogatása.

60


9.4

Szervezeti és munkaszervezési

A fogászati turizmus koordinált fejlesztéséhez nem elegendőek az egyes vállalkozások által megvalósított fejlesztések. Szükséges a tevékenységek koordinálása, illetve olyan innovációs, képzésfejlesztési, minőségbiztosítási tevékenységek, amelyeket hatékonyan a vállalkozások nem képesek ellátni. A felmérések (2012, 2014), alapján világosan megállapítható, hogy a szolgáltatások körének nagysága korrelál a külföldi páciensek számával. Így látható, hogy a tudatos tudatos szolgáltatásfejlesztés segíthet a vendégek Magyarországra csábításában. Javasolt a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ felállítása. A Központ elsődleges feladata az egyes klinikák üzletfejlesztésének segítése, illetve az ehhez szükséges erőforrások előteremtésében való segítségnyújtás: Nyilvántartások, felmérések -

Praxisok és fogtechnikák eszközelátottságának rendszeres felmérése. Szakemberek nyilvántartása. Fogászati turizmushoz kapcsolódó vendégéjszakák nyomonkövetési módszerének kidolgozása és rendszeres felmérése. Független páciens elégedettség felmérés. Bekapcsolódás a nemzetközi adatgyűjtésbe, nemzetközi felmérések készítése a hazai vállalkozások támogatására. Rendszeres hazai, fogászati turisztikai felmérés.

Kommunikáció -

Az országimázs kialakításával összehangolt kommunikáció külföldön a hazai szolgáltatások népszerűsítésére. Jogsegély szolgáltatás a külföldön betegszervezési és diagnosztikai tevékenységet ellátó hazai vállalkozások számára. A hazai vállalkozások tájékoztatása a nemzetközi fogászati turizmusba való bekapcsolódás lehetőségeiről. Hazai és külföldi utazásszervezőkkel partnerség kialakítása. Fogászati turisztikai TDM események szervezése. Pl. mobil fogorvosi rendelő a Szigeten, Balatonon stb.

Képzés A Kormány 1163/2013. (III. 28.) Korm. határozata a GOP-1.2.1-12/B-2012-0059 azonosító számú, „Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ és Nemzetközi Allergia Központ létrehozása” című pályázati projekt alapján létrehozásra kerül Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ. A projekt megvalósulásával párhuzamosan a Felsőoktatási Törvény módosítását követően lehetőség nyílik közösségi főiskolák létrehozására. Tekintettel arra, hogy jelen kutatás több helyen feltárta mind a fogorvosok kötelező, kreditpontos képzésének hiányosságait, mind a decentralizált fogtechnikus képzési rendszer ellentmondásait, javasoljuk az új Felsőoktatási Törvény életbelépésétől létrehozható Közösségi Főiskola életre hívását a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ keretein belül. Az új oktatási intézmény feladata lehet a fogorvosok és fogtechnikai szakemberek képzése mellett, valamennyi a fogászati turizmusban érintett szakember piaci igényeknek megfelelő képzése. Az elsődleges – üzletviteli, marketing, customer relationship, patient care manager − oktatáson kívül, helyet és felületet kell biztosítani a fogászati eszköz és alapanyag kereskedők, a turisztikai szakemberek és szolgáltatók, a páciensek étkezését biztosító szakemberek (vendéglátó ipari és dietetikus) speciális képzésére is. Egyéb, képzésfejlesztési javaslatok -

Vállalkozásfejlesztési, képzési csomag kidolgozása, a problématérkép alapján jelzett hiányterületekre. Online és kontakt órás képzések tartása.

61


Szakmai fórum tapasztalatcsere, kapcsolatépítés, case studyk, szakmai műhelymunka katalizálása. Ösztöndíj-rendszer és tanulmányi támogatások meglévő rendszerének hatékonyabb bemutatása a vállalkozások számára. Az idegennyelvoktatás kiemelt versenyképességi tényező: angol, német, dán, norvég, svéd, finn, francia, spanyol, arab, japán, kínai nyelven.

Inkubátorház -

-

9.5

Az egyes technológiák nyomonkövetése nagyobb gyártókkal partneri kapcsolat kialakítása, technológiai K+F tevékenység végzése, inkubálása. Minőségbiztosítás, forráselosztás. A központ készítsen olyan típusú ajánlásokat, amelyek a cégvezetéshez, a turisztikai iparágakhoz kapcsolódó speciális kompetenciákat tartalmazzák. Ösztöndíjrendszer magyar orvosok külföldi tanulmányaihoz a fejlettebb, küldő országokba. Akkreditációs rendszer kidolgozása, amely a kialakításhoz, üzemeltetéshez, a speciális igényekhez ad elvárásrendszert. Az akkreditáció egy minőségbiztosítási tanúsítvány is lehet, amely az egyes pályázatok feltétele lehet, illetve akik megkapják azt, a Központ promótálja nemzetközi csatornákon (központi kampány pl.). Az akkreditált cégek szakmai ellenőrzését is elvégzi. A hazai pályázatokon való részvétel feltétele lehet az akkreditáció. Támogatási pályázati rendszer kidolgozása a magyar páciensek fogászati esztétikai beavatkozásainak népszerűsítésére, a hazai kereslet élénkítésére.

Marketing, értékesítés, kommunikáció

A nemzetközi fogászati turizmusba való bekapcsolódás egyik fontos építő eleme a megfelelő kommunikációs kapcsolattartás a páciensekkel. A praxisok csak egy szűk része rendelkezik megfelelő, modern, interaktív szolgáltatásokat nyújtó honlappal, igényfelkeltő arculattal. -

9.6

A praxisok számára célszerű kommunikációs tanácsadást nyújtani, illetve támogatott marketing csomagokat rendelkezésre bocsájtani. Javasolt az orvosok és a személyzet részére ügyfélkezelési képzését biztosítani.

Jogi, szabályozási

A páciensek körének bővítése igényli a hazai és nemzetközi jogi szabályozás alakítását, illetve követését elsősorban a betegbiztosítási, betegjogi területeken. Megfelelő garanciákat, feltételekete kell kialakítani annak érdekében, hogy a küldő országok egszségbiztosítói megfelelő jogi feltételrendszerre támaszkodhassanak.

9.7

Turisztikai

Növelni kell a fogászati beavatkozásokkal „kompatibilis” turisztikai desztinációk számát és kommunikációját a küldő országokban is.

9.8

Fejlesztéspolitikai javaslatok

Egyértelmű kapcsolat van a GOP/KMOP pályázatok és a pályázatokban részt vettek külföldi pácienseinek bővülése között. Ennek alapján megállapítható, hogy a célzott, a nemzetközi fogászati turizmus kulcsjellemzőit támogató fejlesztések hozzájárulnak a fogászati turizmus bővüléséhez.

62


-

-

-

Javasolt olyan beavatkozások tervezése a jövőben is, amelyek fókuszáltan támogatják a nemzetközi fogászati turizmusba való bekapcsolódáshoz szükséges fejlesztéseket a szakemberek képzése, az eszközrendszer bővítése és a marketing terén. A Lengyel példa, illetve a felmérések fentebb említett eredményei alapján megállapítható, hogy a nemzetközi piacon való részvétel a pályázati hajlandóságot is növeli. A GOP pályázatok eredményei is azt mutatják, hogy ez az irány egy komoly érvényesülési lehetőség a hazai praxisok számára. A piac természetes trendjeinek vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kormányzat ilyen típusú katalizátori lehetőségeit. A piac motivációi között kiemelendő trend, hogy a küldő országok egyes betegbiztosítói a fogadó országok praxisaival kötnek szerződést, hisz sok esetben ez számukra is költséghatékonyabb, mint a hazai beavatkozások finanszírozása. Így megfontolandó a külföldi biztosítókkal való kormányzati szintű kapcsolatfelvétel a küldő országok egészségügyi biztosításának kiterjesztésére A commoditizáció okán érdemes részletes, akár világpiaci felmérést folytatni a szolgáltatástípusok piacképességének megállapítására. Jelen felmérésben a praxisok az implantációt, protetikát, esztétikai beavatkozásokat jelölték meg, mint a fogászati turizmus legkeresettebb kezeléseit, de a nemzetközi irodalom alapján a fogadóországok is szegmentálódnak a nyújtott szolgáltatások alapján a páciensek szerint. A Magyarországon befektető multinacionális vállalatok nagy része jellemzően a küldő országokból kerül ki. Érdemes megvizsgálni mind a technológiai transzfer lehetőségét ezekkel a vállalatokkal, illetve a teljes vállalatcsoportok fogászati biztosításának magyarországi kiszolgálását. A nagyobb multinacionális vállalatok jellemzően biztosítási csomagokat is fizetnek a munkavállalóiknak, így ez mindkét fél számára előnyös lehet, az olcsóbb szolgáltatások okán.

Az Innováció a Fogászatban című pályázati konstrukció esetében a kiíró figyelmét elkerülte, hogy a pályázati felhívás kizárt néhány olyan szolgáltatók, akik vitathatatlanul részt vállalnak a külföldi fogászati páciensek ellátásában. Nem indulhattak a pályázaton azon vállalkozások, akik szorosan vett fogászati ellátást nem, pusztán fogászati diagnosztikai szolgáltatást végeznek. Az iparági tapasztalatok szerint a praxisok jelentős részében csak kisebb felbontású és rádiuszú, úgynevezett „falikaros” röntgen található, részben a nagyobb berendezés hely igénye, részben a megtérülés kockázata miatt, így a következő pályázati kiírás esetében érdemes lesz megfontolni, a CT és panoráma röntgeneket üzemeltető fogászati diagnosztikai központok pályázói körbe való beemelését is. -

-

-

Az iparági korlátozások szintén kizárták a kizárólag szájsebészeti tevékenységet folytató praxisok részvételét. Ezek az általános sebészeti és fogorvosi képesítéssel rendelkező, kimagasló szakmai színvonalú szakemberek nem „Fogászati járóbeteg ellátást”, hanem „Egyéb járóbeteg ellátás” tevékenységet végeznek, így sajnálatos módon kiszorultak a támogatotti körből. A pályázatok összeállításánál, illetve a helyszíni ellenőrzések során nehézséget okozott továbbá, hogy a jelenlegi jogszabályi háttér mindössze a helyi önkormányzat felé irányuló bejelentési kötelezettséget ír elő a fogtechnikai vállalkozások számára, így az „érvényes működési engedély” meglétének igazolása gyakran anomáliákat szült, melyet csak a Közreműködő Szervezetek munkatársainak belátása oldhatott fel. Az intézkedés kielégítően biztosította a beszerzendő eszközök körét, elvétve fordult csak elő, hogy a pályázó olyan eszközt vagy szoftvert kívánt volna megvásárolni, mely nem esett az elszámolható költségek körébe. Megjegyzendő azonban, hogy szinte valamennyi pályázó hiányolta az ingatlanfejlesztés lehetőségét. Figyelembe véve, hogy a fogászati eszközök üzembe helyezése az esetek túlnyomó többségében jelentős ingatlan átalakítással jár − víz bevezetése vagy átvezetése, elektromos hálózat átalakítása, gyakran kapacitásbővítéssel kiegészítve, levegőztető és keringető rendszer kialakítása stb. – a pályázói igény akceptálható.

63


9.9

Ágazati Platform létrehozása

A szakmai együttműködésben rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához javasoljuk egy informatikai alapokra helyezett közösségi beszerzési rendszer működtetését. Az ágazati szolgáltatók számára vállalkozást támogató és működést optimalizáló folyamatmendzsment biztosítására egy korszerű innovációs hálózat és inkubációs rendszer működtetésével nyílna lehetőség, amely ebusiness konstrukción alapuló elszámoló rendszerével csökkenti az adminisztrációs terheket is. A sikeres, közösségi külpiaci értékesítést – az európai nagyvárosokban nyitott, hagyományos értékesítési irodák mellett – egy web alapú portálon javasoljuk megvalósítani. A projekt keretében egy olyan b2c értékesítő felület létrehozása válik elérhetővé – ahol a külföldi és hazai páciensek a fogászati beavatkozáshoz szükséges valamennyi információt ellenőrzött, a külföldi és hazai betegjogi szabályozásnak egyaránt megfelelő keretek között tudnak beszerezni, illetve jövendőbeli orvosukkal megosztani. A platform így nem csak a teljes körű informálódást biztosítja a páciens számára, hanem lehetőséget nyújt a fogászati szolgáltató számára a konzultációk, kezelési tervek, árajánlatok elkészítésére is. A webes platform lehetőséget teremt emellett az iparági szereplők számára a klaszter-szerű együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázására is. Akár egy-egy megrendelés, akár hosszú távú kooperáció esetén a megrendelők és szállítók kapcsolatot teremthetnek egymással, nyomon követhetik az egyes megrendelések útját, a felületen bonyolíthatják a projektek pénzügyi hátterét. A b2b felület lehetőséget biztosít arra, hogy a fogászatok és fogtechnikák (akár egyénileg – akár együttesen, diszkont árszintet elérve) alapanyagot vagy eszközt rendeljenek a Magyarországon tevékenykedő fogászati kereskedő cégektől. A fogászati vállalkozók, a beépítésre kerülő fogműveket szintén a rendszeren keresztül rendelhetik meg a fogtechnikai szolgáltatóktól, sőt, a szigorú minőségbiztosítási és számlázási rendszer lehetőséget teremt a rendelések real-time nyomonkövetésére is.

64

MAGYAR FOGÁSZATI TURIZMUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

Recommend Documents