MAGYAR TURIZMUS RT október 18

MARKETING TERV 2005.

MAGYAR TURIZMUS RT.

2004. október 18.

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK .......................................................................................................................................I 1.

BEVEZETŐ ................................................................................................................................................. 1

2.

HELYZETKÉP............................................................................................................................................ 2

3.

CÉLKITŰZÉSEK ....................................................................................................................................... 4

4. A MAGYAR TURIZMUS RT. SZERVEZETÉBEN, FORRÁSAINAK SZÉTOSZTÁSÁBAN, A MARKETING MUNKA MÓDSZERTANÁBAN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK............................................. 5 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5.

BEVÉTELEK NÖVELÉSE ......................................................................................................................... 5 MAGYAR TURIZMUS RT. KÖZPONTI SZERVEZETÉBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK ..................................... 5 BELFÖLDI HÁLÓZAT .............................................................................................................................. 6 NEMZETKÖZI HÁLÓZAT......................................................................................................................... 6

SÚLYPONTOK, FŐ TÉMÁK, TERMÉKEK, KÜLDŐ PIACOK, PROMÓCIÓS ESZKÖZÖK ...... 7 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

FŐ TÉMÁK ............................................................................................................................................. 7 KÜLDŐ PIACOK ..................................................................................................................................... 8 PROMÓCIÓS ESZKÖZÖK ......................................................................................................................... 8 A TÁRSASÁGON BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................................. 9

6. A KÖZPONT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓJÁBAN A FŐ TÉMÁK MEGHATÁROZÁSA A CÉLCSOPORT, AZ ESZKÖZ ÉS A CÉL MEGJELÖLÉSÉVEL ................................................................ 10 6.1. BELFÖLD............................................................................................................................................. 10 6.1.1 Turizmusbarát Magyarország ....................................................................................................... 10 6.1.2 Turisztikai szolgáltatások értékesítésének ösztönzése ................................................................... 10 6.1.3 Üdülési csekk népszerűsítése ......................................................................................................... 11 6.2. NEMZETKÖZI ...................................................................................................................................... 11 6.2.1 Magyarország ismertsége ............................................................................................................. 11 6.2.2 Magyarország „kerekasztal” ........................................................................................................ 11 6.2.3 Visegrádi Négyek Együttműködés ................................................................................................. 12 7.

A RÉGIÓK MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓJA ............................................................................... 13 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7. 7.8. 7.9.

8.

BUDAPEST .......................................................................................................................................... 13 BALATON ............................................................................................................................................ 15 ÉSZAK-ALFÖLD .................................................................................................................................. 19 TISZA-TÓ ............................................................................................................................................ 22 DÉL-ALFÖLD ...................................................................................................................................... 25 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG .................................................................................................................... 28 NYUGAT-DUNÁNTÚL .......................................................................................................................... 30 KÖZÉP-DUNÁNTÚL ............................................................................................................................. 32 DÉL-DUNÁNTÚL ................................................................................................................................. 35

A KÜLKÉPVISELETEK MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓJA ........................................................ 39 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.6. 8.7. 8.8. 8.9. 8.10.

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ........................................................................................................ 39 AUSZTRIA ........................................................................................................................................... 42 BELGIUM ............................................................................................................................................ 43 CSEHORSZÁG ...................................................................................................................................... 45 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ....................................................................................................................... 47 ÉSZAK EURÓPA ................................................................................................................................... 50 FRANCIAORSZÁG ................................................................................................................................ 53 HOLLANDIA ........................................................................................................................................ 55 ÍRORSZÁG ........................................................................................................................................... 57 JAPÁN ................................................................................................................................................. 59

i

8.11. 8.12. 8.13. 8.14. 8.15. 8.16. 8.17. 8.18.

KÍNA ................................................................................................................................................... 61 LENGYELORSZÁG................................................................................................................................ 63 NÉMETORSZÁG ................................................................................................................................... 64 OLASZORSZÁG .................................................................................................................................... 66 OROSZORSZÁG .................................................................................................................................... 69 ROMÁNIA ............................................................................................................................................ 71 SPANYOLORSZÁG................................................................................................................................ 73 SVÁJC ................................................................................................................................................. 75

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 77 HELYZETELEMZÉS, STATISZTIKÁK .................................................................................................................... 78 FORRÁSBŐVÍTÉSI, BEVÉTEL NÖVELÉSI JAVASLATOK ....................................................................................... 102 MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI IMÁZSÁNAK ELEMEI ÉS A MAGYARORSZÁGRA TÖRTÉNŐ LÁTOGATÁS LEHETSÉGES MOTIVÁCIÓI A FŐBB KÜLDŐ PIACOKON ....................................................................................... 104 KÜLDŐPIAC, TERMÉK, RÉGIÓ MÁTRIX ............................................................................................................. 109

ii

1. Bevezető A Magyar Turizmus Rt.-nek 2004-ben rendkívül nagy kihívásokkal kellett szembenéznie. A turisztikai szakma a több év óta pangó, enyhén visszaeső turizmus tendenciájának pozitív megváltozását, a 2003-ban érezhetően megélénkülő országos marketingmunka további folytatását és erősítését várta. A 2004. év első felében jelentős forgalomnövekedés következett be, elsősorban Budapesten és országosan a magasabb kategóriájú szálláshelyeken. A nyári hónapokban, főként a balatoni forgalom visszaesésének következtében ez a növekedés megállt. Az előrejelzések szerint ugyan az egész év az előző évhez képest pozitív képet mutat, de jelentős növekedéssel (Budapestet kivéve) nem számolhatunk. Ugyanakkor a Magyar Turizmus Rt. forrásai jelentős mértékben csökkentek, év közben további elvonásokra került sor, így a tervszerű munka, a költségek tervezhetőségének megvalósítása és az akciók számának növelése nagy nehézségeket támasztott a vezetők elé. A Magyar Turizmus Rt. költségvetésének évente, általában év végén történő meghatározása, a költségvetés nagyságának, nagyságrendjének kiszámíthatatlansága, illetve esetlegesen az év közben történő további csökkentése, valamint a regionalitás, mint jogos gazdasági elvárás erősödése a szervezet felépítésének, a források szétosztásának és a marketingmunka módszertanának átgondolását és bizonyos változtatások elvégzését kívánta meg.

1

2. Helyzetkép A világ és Magyarország turizmusában az elmúlt éveket jellemző terrorcselekmények, illetve gazdasági recesszió nyomán jelentős változások következtek be. A világgazdaság 2001 második felében recesszióba került, amelyből 2002 elején megkezdte a kilábalást, a tartósabb növekedés azonban csak 2003 végén indult meg. A szakemberek 2004-re és 2005-re a gazdasági növekedés gyorsulását várják, amely ugyanakkor törékeny és régiónként, országonként erősen differenciált lesz. A turizmus makro környezetének negatív trendjei hatására a világ turisztikai kereslete a 2003. év első hónapjaiban jelentősen visszaesett, a csökkenés azonban a tavalyi év végére lelassult, így az előző évet enyhe forgalomcsökkenés jellemezte 2002-höz képest. A nemzetközi turistaérkezések számában 2004 első hónapjaiban a világ minden régiójában növekedés mutatkozott. A turisztikai szakemberek az év végéig, illetve 2005-re a kereslet további, de küldő piaconként erősen eltérő ütemű növekedését várják. Európában, a világ legjelentősebb küldő- és fogadó területén, az átalakuló utazási szokások, kiemelten a közeli, már ismert, biztonságosnak vélt desztinációk szerepének felértékelődése, a nemzetközi turistaérkezések számának mérsékelt növekedését eredményezték 2003-ban. Európán belül a legdinamikusabb növekedés a közép-kelet-európai régiót jellemzi, amely viszonylagos újdonsága mellett a kedvező gazdasági-politikai feltételeknek, a szélesedő termékválasztéknak és a javuló szolgáltatásminőségnek köszönhető. A 2004. év végére és 2005-re Európa idegenforgalmának további növekedése várható, a legjelentősebb küldő országok gazdasági helyzetének javulása, a tengerentúlról érkezők és az üzleti utazások számának emelkedése, a diszkont légi társaságok folyamatosan bővülő kapacitása eredményeképpen. A 2005. év turizmusának alakulását kiemelten befolyásolják továbbá az árfolyamváltozások, a turisztikai desztinációk közötti egyre élesebb versenyhelyzet, a desztinációs szemlélet előtérbe kerülése, az egyre intenzívebb turisztikai marketing és a fogyasztói magatartás változásai (például az egy utazásra jutó költségek csökkenése, a késői- és az interneten keresztül történő foglalások arányának növekedése) is. Magyarország turizmusában 2003-ban és 2004-ben a beutazó és a belföldi turizmus ellentétes trendeket mutatott. 2003-ban a beutazó turizmus volumene csökkent, míg a belföldi turizmus növekedést mutatott. 2004 első nyolc hónapjában ugyanakkor a külföldi vendégéjszakák száma növekedett, a belföldieké azonban jelentősen csökkent. 2004-ben a német, az osztrák, valamint a holland és lengyel vendégéjszakák száma tovább csökkent, az olasz, a francia és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma azonban dinamikusan növekedett. Emelkedésnek indult továbbá a brit, valamint a potenciális küldő piacok közül a japán és a kínai beutazó forgalom is. A Magyarország turizmusában kiemelt szerepet játszó német vendégforgalom csökkenését azonban az említett piacok dinamikus növekedése csak részben ellensúlyozza. A magyarországi beutazó turizmus mind területileg, mind időben nagymértékű koncentrációt mutat. A vendégforgalom szezonalitását jellemzi, hogy továbbra is júliusban és augusztusban realizálódik a

2

vendégéjszakák egyharmada. A legtöbb külföldi vendégéjszakát regisztráló magyarországi úti célok Budapest és környéke és a Balaton. Budapest dinamikusan növekvő vendégforgalmát kedvezően befolyásolja a diszkont légi társaságok egyre aktívabb piaci jelenléte és a rövid utazások, városlátogatások népszerűsége. A Balaton régiót ugyanakkor 2004 első nyolc hónapjában a külföldi vendégforgalom visszaesése jellemezte, amelynek hátterében a forgalom jelentős részét adó német, osztrák és holland vendégéjszakák számának csökkenése áll. 2004-ben és 2005-ben legfontosabb küldő piacainkon a gazdasági teljesítmény javulása várható: az elmúlt évben csökkenéssel vagy alacsony ütemű GDP növekedéssel jellemezhető, Magyarország beutazó turizmusában kiemelkedő szerepet játszó Németország, Hollandia, illetve Svájc is gazdasági növekedéssel számol. A stagnálás vagy az alacsony ütemű növekedés azonban nem vonja magával a turisztikai kereslet dinamikus növekedését, amely Magyarország mellett más desztinációkat is negatívan befolyásol. 2005-ben a fő küldő piacok gazdasági helyzetének javulása, a korábban elhalasztott utazások realizálódása és a diszkont légi társaságok egyre fokozottabb magyarországi jelenléte a beutazó turizmus volumenének növekedését eredményezheti. Az alacsony ütemű gazdasági növekedés miatt azonban az utazók költésüket visszafogják, amely a nemzetközi turisztikai bevételekre negatív hatással lesz. Magyarország beutazó turizmusát az elkövetkező években befolyásolja Európai Uniós csatlakozásunk is, amelynek eredményeként a vendégforgalom növekedése várható mind a korábbi, mind az új tagországokból. A Magyarország számára elérhető EU támogatások és a bővülő tőkebeáramlás pozitív hatással lesz az infrastruktúra és a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, minőségi színvonalára is. A belföldi forgalom 2003-ban tapasztalt dinamikus növekedése 2004-ben megtorpant: az év elején tapasztalható növekedést júniustól augusztusig a vendégéjszakák számának erős csökkenése követte. A reálbérek elmúlt évi, a teljesítményeket messze meghaladó, közel 10%-os növekedése után 2004 első félévében 0,3%-os emelkedést mutattak, amelynek eredményeként a magyar lakosság saját gazdasági helyzetének romlását érzékeli. A diszkont légi társaságok bővülő kapacitásának eredményeként a kiutazások számának tavalyi évben megkezdődött növekedése 2004-ben tovább folytatódott, amely különösen a nyári hónapokban éreztette hatását. A belföldi turizmusra ösztönzőleg hatott ugyanakkor az, hogy az üdülési csekk egyre szélesebb rétegek számára érhető el. Az üdülési csekkforgalmat jellemző, értékében és az igénybe vevők számában egyaránt dinamikus növekedés 2004-ben is folytatódott. 2005-ben a magyar gazdaságot a 2004. évinél várhatóan erősebb növekedés jellemzi. A belföldi turizmus alakulására emellett az Európai Uniós csatlakozásból adódó egyszerűbb utazási feltételek és a diszkont légitársaságok kereslet elszívó hatása negatív, a 2004-ben kibocsátott, de be nem váltott üdülési csekkek, illetve a csekkrendszer tervezett változtatásai azonban ösztönző hatással lesznek. A magyar turizmus állami szintű irányításában 2004 őszén bekövetkezett változások turizmusunk alakulására - közvetett módon - várhatóan ugyancsak pozitív módon hatnak: a turizmus kormányzati elismertségét jelzi, hogy állami szintű képviseletét a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó tárca nélküli miniszter látja el. A részletes helyzetelemzést, a statisztikákat az 1. számú melléklet tartalmazza.

3

3. Célkitűzések Magyarország turisztikai kínálatának piacra segítése a szolgáltatók és a társ minisztériumok, hivatalok bevonásával, koordinált és közösen finanszírozott tevékenységen keresztül. Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan. A kereskedelmi szálláshelyek főbb 2004 változás mutatói: (várható) (2005/2004) Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) 8 135 +3% Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) 10 031 +3% Vendégéjszakák száma összesen (ezer) 18 166 +3%

4

4. A Magyar Turizmus Rt. szervezetében, forrásainak szétosztásában, a marketing munka módszertanában történt változások

4.1. Bevételek növelése A Magyar Turizmus Rt. csökkentett forrásai miatt egyre jobban előtérbe kerül az a törekvés, hogy a hiányzó forrásokat a társminisztériumokkal, hivatalokkal közösen bonyolított és finanszírozott marketingakciókkal, illetve a turisztikai szolgáltatók bevonásával szintén közös finanszírozású marketingakciókkal pótoljuk és tegyük az akciókat egyre hatékonyabbá. Meg kell határozni azokat a tevékenységeket, amelyeket, mint non-profit szervezet ingyen végez el az Rt. a szolgáltatók felé és mely az a kör, amelyeket anyagi hozzájárulással végez el. A közös finanszírozású akciók nem csupán egy takarékos működést eredményeznek, hanem a források koncentrálása miatt ezek sokkal hatékonyabbak is. Természetesen ilyen közös akciókra a múltban is egyre növekvő számban sor került, de ezt a jövőben tervezetten, fokozottan a szolgáltatók új körének bevonásával kell megvalósítani. A bevételszerzés ösztönzésének egyik fontos eleme, hogy az egyes szervezeti egységek által generált bevételek, vagy azok jelentős hányada a szervezeti egységnél maradnak, ezeket marketing célokra használhatják fel. A bevételek növelésére tett javaslatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

4.2. Magyar Turizmus Rt. központi szervezetében történő változások A Magyar Turizmus Rt. működési költségeinek csökkentése elkerülhetetlen feladat. A Központ átvilágítása megtörtént, a folyamatok és fő feladatok meghatározásával. Ennek alapján a szervezeti felépítés alkalmazkodik az elvégzendő tevékenységhez. A legfontosabb változások: - Közvetlenül a vezérigazgatóhoz rendelt önálló Kommunikációs Iroda létrehozása, amelynek fő feladata a turizmus szakma presztízsének növelése, a turizmus jelentőségének hangsúlyozása, a turizmus barát légkör kialakítása. - Megalakul a Kontrolling Iroda, amelynek a feladata az Rt. tevékenységével kapcsolatos tervezési és kontrolling funkciók ellátása, a

5

-

-

-

marketingtevékenység hatékonyságának mérése, illetve értékelése, valamint a vállalati működéssel kapcsolatos pénzügyi teljesítmény értékelése. A Marketing Igazgatóságon belül E-marketing igazgatóság felállítása, amelynek feladata a turisztikai portál informatikai hátterének fejlesztése, a meglévő tartalom szerkesztése, szépítése és az adatok, a tartalom folyamatos frissítése. Közvetlenül a marketing igazgatóhoz tartozik a Piac- és Termékelemzési Iroda, amely kutatási eredmények rendszerezésével, elemzések készítésével segíti a stratégiai döntéseket. Az Információs és Logisztikai Igazgatóság megszűnik, feladatait részben az E-marketing igazgatóság veszi át a Contact Center működtetésével együtt. A logisztikai bázis a Promóciós Igazgatósághoz kerül. A Tourinform hálózat koordinációja a Belföldi Hálózati Igazgatóságon belül fog működni. Ennek a lépésnek a lényege, hogy kifejezetten marketing döntések határozzák meg közvetlenül - eddig több áttételen keresztül eljutott információk helyett - a tevékenységüket. A rendezvény és study tour csoport szintén megszűnik, a feladatokat a Belföldi Hálózati Igazgatóság, a Nemzetközi Igazgatóság és a Stratégiai Termékek Igazgatóság látja el. Tanulmányutakat, rendezvényeket közvetlenül a régiók, a külképviseletek a központ koordinációjával döntik el és bonyolítják.

4.3. Belföldi hálózat A regionális Marketing Igazgatóságok (9 db) forrásai, gazdálkodási szabadsága nő. A megemelt marketing keretek mellett az üzemeltetésre szánt kereteket is közvetlenül megkapják. Költségérzékeny üzemeltetés és racionalizálás során felszabadult összegeket a marketing keretekre átcsoportosíthatják. A kereteiket saját bevételeikkel is növelhetik. A külföldre irányuló marketingkommunikációban a 2004. évben bevezetett 5 régiós megjelenés változatlan (Budapest és környéke, Balaton, Pannónia, Puszta és Tisza tó, Eger-Tokaj Hegyvidék). A marketing munkában a Központ felügyelő, koordináló és segítő szerepet tölt be.

4.4. Nemzetközi hálózat A képviseleti hálózat működtetése olyan komoly anyagi terhet jelent, hogy ilyen módon fenntartani nem lehet. Sok esetben a működési költségek meghaladják a marketingre szánt összegeket. A hálózat racionalizálásánál célunk az, hogy a költségek jelentős csökkentése mellett a folyamatos marketing munka ne szenvedjen csorbát, jelenlétünk megmaradjon és a költségtakarékosság ne a marketing keretek csökkentése, hanem a működésre szánt keretek szűkítése során valósuljon meg.

6

5. Súlypontok, fő témák, termékek, küldő piacok, promóciós eszközök

5.1. Fő témák Általánosságban elmondható, hogy a források hatékony felhasználása a meghatározott súlypontokra való koncentrációval jelentősen növekszik. Ennek betartása szigorú kontrolling mellett és következetes végrehajtással valósítható meg. A statisztikák és a kutatások eredményei alapján a Magyar Turizmus Rt. promóciós tevékenységét – folytatva a 2004-es marketingtervben már megfogalmazottakat – az öt fő téma köré csoportosítja. Fő témák: (külföldre irányuló kommunikációban) - Magyarország - Budapest - Balaton - Egészségturizmus - Hivatásturizmus Fő témák: (belföldre irányuló kommunikációban) - Egészségturizmus - Eseményturizmus - Üdülési csekk Hosszú évek óta jogos igény, hogy a már jól bevezetett, elfogadott Magyarország logohoz egy általános szlogen is tartozzon, amely Magyarország specifikus, invitáló és az ország turisztikai vonzerejére épül. A belföldi kommunikációnkban már 2003-ban bevezetett „Itthon otthon van” szlogent változatlan formában tovább használjuk. A külföldre irányuló kommunikációban egységesen használható szlogen megfogalmazása a feladat. Ehhez a Magyar Turizmus Rt. teljes hálózatának bevonása és a Magyar és Nemzetközi Reklámszövetség szakmai segítsége szükséges. A témához kapcsolódó ország kutatások eredményeinek összegzését 3. számú melléklet tartalmazza.

7

5.2. Küldő piacok Küldő piacainkat 3 csoportba osztjuk: Fő küldő piacok (évek óta a legtöbb vendégéjszakát realizált) - Németország - Ausztria - Olaszország - Franciaország - USA - Nagy Britannia Potenciális piacok (nagy potenciállal rendelkezők) - Hollandia - Dánia - Oroszország - Lengyelország - Japán - Kína Értelemszerűen a harmadik csoportba tartozik valamennyi többi ország. A statisztikákat az 1. számú melléklet tartalmazza.

5.3. Promóciós eszközök Megvizsgáltuk a marketingkommunikációnkban használt promóciós eszközök hatékonyságát. A leglényegesebb felismerés a kiállítások területén mutatkozott, miszerint itt költünk a legtöbbet egy potenciális fogyasztó elérésére. Természetesen ezekkel az eredményekkel óvatosan kell bánnunk, hiszen eredményes promóciót az eszközök kombinációjával lehet elérni, ezek egymásra hatnak és erősítik, kiegészítik egymást. A kiállítások esetében mérlegelni kell azt a tényt is, hogy itt egy aktív elérésről van szó, közvetlen kommunikációról a potenciális vevőkkel, míg a hirdetéseknél ez egy passzív észlelés. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szolgáltatók szívesen és nagy számban vesznek részt turisztikai kiállításokon. Így a sorrend elsősorban azt mutatja, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően mely promóciós eszközökre koncentráljuk a legerőteljesebben a humán és anyagi erőforrásainkat. A sorrend egyes termékek és célcsoportok promóciójában is változhat. Internet Tanulmányutak Rendezvények Kiállítások Kiadványok Hirdetések

8

5.4. A Társaságon belüli kommunikáció Az egyes régiók, külképviseletek és a termék igazgatóság munkatársai közösen alakítják ki az egyes termékekre, régiókra és küldő piacokra vonatkozó súlypontokat. Ez már a tervezés időszakában is egy közös kommunikációt jelent és természetesen az így megfogalmazott fő témákat közös marketingakciók során kell megvalósítani. Ezt hivatott ösztönözni az a kérdőív, amelyet valamennyi szereplő egyenként töltött ki, amelynek metszéspontjai adják meg a súlypontokat. Ennek alapján készítik el a régiók és a külképviseletek saját marketingkommunikációs tervüket. Ehhez kapcsolódik a központ marketingkommunikációs terve, amely segíti és kiegészíti a fentieket. Ez a fajta decentralizáció a központi koordináció és a kontrolling területén jelent következetes odafigyelést. A közel két éve működő Akciótervezési Rendszer biztosítja a konkrét akciók koordinált megvalósítását és segíti a folyamatos kontrolling végzését. A kérdőívek összesítő táblázatát a 4. számú melléklet tartalmazza.

9

6. A Központ marketingkommunikációjában a fő témák meghatározása a célcsoport, az eszköz és a cél megjelölésével

6.1. Belföld

6.1.1 Turizmusbarát Magyarország Cél A turisztikai szakma elismertsége Magyarországon, ezáltal a kormányzati döntésekben (turizmust érintő jogszabályok, budget stb.) való részvétel. Vendégbarát légkör kialakítása a szakma és a lakosság körében. Folytatni kívánjuk a környezet szépítési és virágosítási mozgalmakat. Mindezek hosszú távon növelik az elégedett vendégek, a visszatérő turisták számát.

-

célcsoport: kormányzat, képviselők, társminisztériumok, hivatalok, önkormányzatok eszközök: DM akciók (új promóciós eszközök küldése), Turizmus parlamenti nyílt nap, folyamatos koordináló megbeszélések, közös akciók (pl. Tiszta Magyarország és Virágos Magyarország mozgalom)

-

célcsoport: sajtó eszközök: sajtótájékoztatók, Sajtóklub, „hírgyártás”, turizmusbarát sajtó díj

-

célcsoport: nagyközönség eszközök: új TV sorozat beindítása, társadalmi célú hirdetések

-

6.1.2 Turisztikai szolgáltatások értékesítésének ösztönzése Cél Az eseményeken mind több hazai látogató részvétele, ezáltal a belföldi turizmus élénkítése. A turisztikai szolgáltatók ajánlatainak egységes megjelentetése a piacon, az egyes marketingakciókhoz való kapcsolódás ösztönzése. -

célcsoport: nagyközönség eszközök: turisztikai portál, kiadványok (pl. eseménynaptár, korcsoportos ajánlatok) kiállítások (pl. Utazás Kiállítás, Spa) Programajánló a TV-ben, Itthon otthon van melléklet az országos terjesztésű napilapokban

-

célcsoport: turisztikai szakma

10

- eszközök: turisztikai portál, Hónap régiója és a Hónap terméke rendezvények, rendszeres szakmai találkozók, a MUISZ-szal és a MSZSZszel éves marketingszerződés a tagok promóciós tevékenységének közvetlen támogatására

6.1.3 Üdülési csekk népszerűsítése Cél Az üdülési csekket vásárló cégek körének bővítése, a beváltás felgyorsítása, ezáltal a belföldi turizmus élénkítése. -

célcsoport: magyarországi cégek eszközök: DM akciók, rendezvényeken prezentációk, Internet

-

célcsoport: nagyközönség eszközök: Internet, közös hirdetési kampány, belföldi kommunikációnkban az üdülési csekk népszerűsítése (pl. Programajánló, Itthon otthon van melléklet, kiadványok, kiállítások)

6.2. Nemzetközi

6.2.1 Magyarország ismertsége Cél Magyarország ismertségének növelése, Magyarország iránti érdeklődés felkeltése, ezáltal a turisztikai szolgáltatások könnyebb értékesítése. -

-

célcsoport: nagyközönség eszközök: Internet, nagy rendezvényekhez való kapcsolódás, újságíró, forgatócsoport tanulmányutak, TV spot, hirdetések célcsoport: turisztikai szakma eszközök: szakmai tanulmányutak, szakmai szövetségek ülései Magyarországon, szakmai workshopok (BTS, Spa), közös road-show-k a magyar turisztikai szolgáltatókkal célcsoport: légitársaságok eszközök: közös hirdetési kampányok, újságíró, forgatócsoport tanulmányutak

6.2.2 Magyarország „kerekasztal”

11

Cél A nemzetközi kommunikációban, az élet különböző területén egységes magyar megjelenés közös finanszírozással, így Magyarország ismertségének hatékony módon történő növelése. A Magyar Turizmus Rt. létre hoz egy állandó társaságot, amelybe meghívást kapnak a minisztériumok (Külügy, NKÖM, KVFM, GyISM), valamint az ITDH, AMC és Hungarofest a nemzetközi kommunikáció összehangolására, az egyes szervezetek meglévő akcióihoz kapcsolódás, illetve új közös akciók kitalálása és bonyolítása céljából. -

célcsoport: a fenti szervezetek eszközök: rendszeres szakmai tanácskozás ( a meggyőzés eszköze lehet a Magyar Turizmus Rt. kész promóciós eszközei, akcióterve és Magyarország logo + szlogen)

6.2.3 Visegrádi Négyek Együttműködés Cél A négy ország egy turisztikai termékként való megjelenése a Tengerentúli piacon (USA, India, Kína, Japán), elsősorban a városlátogató körutazások területén. Közös pályázatok az EU alapokra a marketing együttműködés finanszírozására. -

célcsoport: nagyközönség eszközök: Internet, kiadvány, újságíró tanulmányút, kiállítások

-

célcsoport: turisztikai szakma eszközök: Internet, szakmai tanulmányút, workshop, prezentációk

12

7. A régiók marketingkommunikációja

7.1. Budapest

7.1.1 Helyzetkép Budapest és környéke turisztikai régió 2004-es statisztikái rendkívüli fejlődést mutatnak a tavalyi évhez képest. Ezen belül természetesen Budapest büszkélkedhet a legjobb (24 %-os) vendégszám és vendégéjszaka emelkedéssel. A szakma jó része ezt hazánk Európa Uniós csatlakozása óta folyamatosan emelkedő számú, Budapestre szállító low-cost légitársaságoknak tudja be, hiszen ezek a társaságok Budapestre „ontják” a turistákat. A hivatalos statisztikákat elemezve azonban megállapítható, hogy Budapest sikerét a turisztikai piacon nem csak a fapados légitársaságoknak köszönheti, ez a folyamat sokkal szélesebb és komplexebb elemzést igényel. Budapest szerepe a világ turisztikai piacán felértékelődött az uniós csatlakozás óta. Prága divatja az amerikai és nyugat-európai piacokon alábbhagyott. Az uniós csatlakozás jelentősen üzletember-forgalmat generált. Konferencia és incentiv üzletágban kiemelkedőt teljesített Budapest fogadó turizmusa. Nem véletlen, hogy Budapest küldő piaca teljesen eltér az országos átlagtól. A realizálható bevételek nőttek, a budapesti szállodai férőhely kínálat jelentősen bővült, mind minőségben mind árfekvésben az idelátogatók válogathatnak saját pénztárcájuknak megfelelőt. 2005-ben feladatunk a városlátogatás, a konferencia és incentiv valamint a wellness üzletágak promóciójának erősítése. Nagy kihívás a belföldi turizmus növelése a régióban, valamint a külföldi turisták kivitele a régióba. Fő témáink a belföldre irányuló kommunikációban: Városlátogatás, Kulturális rendezvények , Wellness turizmus, Gyógyturizmus. Fő témáink a külföldre irányuló kommunikációban: Városlátogatás, Konferenciák, Incentive turizmus, Gyógyturizmus. Fő küldő piacaink: Belföld, Németország, Olaszország, USA, Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország. Potenciális piacok: Izrael, Ausztria, Kína, Svédország, Japán, Oroszország.

7.1.2 A régió marketingkommunikációjában a meghatározása a célcsoport, az eszköz megjelölésével

fő és

Cél A belföldi turizmus élénkítése a régióban, különös tekintettel a Dunakanyarra -

célcsoport: hazai nagyközönség

13

témák a cél

- eszközök: turisztikai portál, kiadvány (Dunakanyar Guide), belföldi kiállítások, tv-műsor (csatlakozva a Napkeltés programajánlóhoz, az RTLKlubon önálló rovat indítása) -

célcsoport: szakma eszközök: rendezvény, tanulmányút, DM akciók, tv-műsor (csatlakozva a Napkelte programajánlóhoz, az RTL-Klubon önálló rovat indítása)

-

célcsoport: sajtó eszközök: tanulmányút, sajtóközlemények, „hírgenerálás”

Cél A régió fő küldő piacain a Budapest és környéke régió különleges ajánlatai népszerűsítése -

célcsoport: nagyközönség eszközök: turisztikai portál, kiállítások, kiadványok

-

célcsoport: szakma eszközök: turisztikai portál, tanulmányút, szakmai kiállítások, kiadványok

Cél A városlátogató turisták Budapest környékére csalogatása -

célcsoport: nagyközönség eszközök: turisztikai portál, kiállítások, kiadványok, rendezvény naptárak, speciális, kedvezményes közlekedési ajánlatok kidolgozása a BTH-val, a MÁV-val és a BKV-val.

-

célcsoport: szakma eszközök: turisztikai portál, tanulmányút, kiállítások, kiadványok, low-cost légitársaságokkal szoros együttműködés, közös újságíró meghívások

Cél A regionalitás erősítése, minél több szolgáltató bevonása az akciókba -

célcsoport: régióban működő turisztikai szolgáltatók, vállalkozók, önkormányzatok, szakmai szervezetek eszközök: személyes „bejárások”, turisztikai portál, rendezvények, prezentációk, DM akciók, szakmai tanulmányút, akció-csatlakozási csomagok előkészítése célcsoport: sajtó eszközök: sajtótájékoztatók, „hírgenerálás”

14

7.1.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan A kereskedelmi szálláshelyek főbb 2004 2005 változás mutatói: (várható) (tervezett) (2005/2004) Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) 1 282 1 310 + 2,2 % Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) 5 370 5 574 + 3,8 % Vendégéjszakák száma összesen 6 652 6 884 + 3,5 % (ezer)

7.2. Balaton

7.2.1 Helyzetkép A Balaton Régió Magyarország egyik legjelentősebb turisztikai régiója. A Balaton régió a vendégek száma alapján felállított rangsorban a második helyen szerepel az összes vendég 16,7 %-ával. 2003-ban a vendégeknek – az országos átlaghoz hasonlóan – 53,7 %-a (567 614 fő) volt belföldi és 47,3 %-a (488 986 fő) külföldi. A régió a vendégéjszakák száma tekintetében szintén a második helyen áll a turisztikai régiók rangsorában, az összes vendégéjszaka egynegyedét (25,3 %) a Balaton régióban regisztrálták. 2003-ban a Balaton régió kereskedelmi szálláshelyein a külföldi vendégek átlagosan 5,9, a belföldiek pedig 3,2 éjszakát tartózkodtak. Az átlagos tartózkodási idő 4,5 éjszaka volt, amely jóval az országos átlag (2,9) feletti és turisztikai régióink közül egyben a legmagasabb érték. Jelenleg a Balaton turizmusának alappillérét egy turisztikai termék, a nyári családi vízparti üdülés termékcsoport alkotja. A főszezon négy-öt hétig tart, az átlagos tartózkodási idő 4-5 nap, az átlagos költés EU átlag alatti, ugyanakkor a tó terhelhetősége – az alaptermék tekintetében – kihasznált. A jelenleg tapasztalható tömegturizmus-jelleg kifejlődése mintegy 40 évre tekint vissza – ezzel összhangban a fejlesztések során nemcsak az elmúlt évtizedek alatt kialakított infrastruktúra, hanem a szemléletmód is megérett a változtatásra. Az utóbbi években tapasztalható, elsősorban a szálláshelyeket és a vitorláskikötőket érintő rekonstrukciók reményt keltően az igényesebb vendégek megcélozását is lehetővé teszik. A téliesített, konferencia kapacitással is rendelkező 3-4 csillagos kategóriájú szálláshelyek számának növekedése a rövid nyári szezon meghosszabbítására is lehetőséget nyújt. A Balatoni RTPI által végzett vendéglekérdezések, a személyes tapasztalat, valamint a kutatási háttér (MT Rt. – ország tanulmányok, BFT, Balaton Kártya tanulmány) alapján az alábbi keresleti tendenciák figyelhetők meg: Fő témáink a belföldre irányuló kommunikációban: Családi vízparti üdülés, vízi turizmus, Wellness-, egészségturizmus, Kerékpáros turizmus, Bor és gasztronómia, Természetjárás

15

Fő témáink a külföldre irányuló kommunikációban: Családi vízparti üdülés, vízi turizmus, Wellness-, egészségturizmus, Kemping, Aktív turizmus – kerékpáros, természetjárás, Bor és gasztronómia Fő küldő országaink / célcsoportjaink: Belföld, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia Régi-új célcsoportjaink: Lengyelország, Csehország, Ír-Brit Régió, Skandináv régió


fő és

témák a cél

Cél A belföldi turizmus élénkítése a régióban -

célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: a Balaton Kártya bevezetésével együtt és összhangban a turisztikai portál továbbfejlesztése; kiadványok (Balaton Aktív, Balaton Üdülés és aktív pihenés – ajánlati katalógus, Balatoni Bor utak és Fiatalos lendülettel – tematikus térképek); hirdetési kampány az üdülési csekk régiós felhasználását is promótálandó, belföldi kiállítások, rendezvények (road-showk)

-

célcsoport: szakma eszközök: tour operatori oldal: tanulmányutak; kínálati oldal: szakmai rendezvények, workshopok

-

célcsoport: sajtó eszközök: tanulmányutak, hírlevél, PR cikkek közzététele

Cél Magyarország állóvizei, illetve tavakkal rendelkező régiói – így többek között a Balaton Régió - által kínált, elsősorban a hagyományos termékhez, a családi vízparti üdüléshez kapcsolódó turisztikai kínálat belföldi népszerűsítése, ezáltal a belföldi turizmus élénkítése -

célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: „Mártózzon meg a Nyárban” – „Magyarország Nagy Tavai” roadshow Magyarország vidéki nagyvárosainak és Budapest érintésével, kiadvány (invitatív: szórólap, plakát; informatív: „Magyarország Nagy Tavai” ajánlati katalógus rendezvényajánlóval kiegészítve), az akció saját turisztikai portáljának továbbfejlesztése, hirdetési kampány belföldi médiumokban, belföldi kiállítások

-

célcsoport: sajtó eszközök: hírlevél, PR cikkek közzététele

16

Cél A családi vízparti üdülési termékcsoport, mint fő termék mellett az aktív időtöltési lehetőségek (kerékpározás, túrázás, vízi sportok), a borkultúra (bor utak) és a rendezvények, mint termékek „köztudatba építése”, népszerűsítése, ezáltal a szezon meghosszabbításának ösztönzése belföldön -

célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: turisztikai portál továbbfejlesztése, PR cikk / hirdetési kampány, kiadványok (Balaton Aktív, Balatoni Bor utak, Fiatalos lendülettel – borturisztikai-, és ifjúsági-kerékpáros tematikus térképek), belföldi tematikus kiállítások, rendezvények

-

célcsoport: szakma eszközök: tour operatori oldal: tanulmányutak; kínálati oldal: együttműködési keretek meghatározása, kiépítése (pl. Magyar Vitorlás Szövetség, Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Balatoni Hajózási Rt.)

-

célcsoport: sajtó eszközök: tanulmányutak, hírlevél, PR cikkek közzététele

Cél A regionális összefogás erősítése a turizmusban érdekelt szereplők körében, minél több szolgáltató bevonása az akciókba* -

célcsoport: regionális turisztikai szolgáltatók, vállalkozók, önkormányzatok, szakmai szervezetek eszközök: személyes „bejárások”, turisztikai portál, rendezvények (kistérségi fórumok), akció-csatlakozási csomagok előkészítése célcsoport: sajtó eszközök: sajtótájékoztatók, hírlevél, PR cikkek közzététele

* a cél elérésének egyik várható pozitív következménye egy önálló projekt a - régiós összefogást igénylő fapados kínálat Balaton régióba történő „lecsábítása” feltételeinek, így a szolgáltató környezetnek a megszervezése („Fly and Bus”)

Cél Az egészségturizmus (spa és wellness, fittness) és ehhez kapcsolódóan a minőségi szálláshelyek kínálta egyéb lehetőségek (konferencia, incentive) promóciójának erősítése, összefogása, ezáltal elsősorban a belföldi turizmus élénkítése különös tekintettel a szezon meghosszabbítására -

célcsoport: nagyközönség eszközök: turisztikai portál továbbfejlesztése, PR cikk / hirdetési kampány, kiadványok (Spa és Welness a Balatonnál, Tavasz a Balatonon, Ősz a Balatonon szórólapok – elő-, illetve utószezon ajánlatokkal), belföldi tematikus kiállítások, rendezvények

-

célcsoport: szakma

17

- eszközök: tour operatori oldal: tanulmányutak; kínálati oldal: közös megjelenések (hirdetések, rendezvények) Cél A beutazó turizmus szinten tartása hagyományos piacainkon -

célcsoport: nagyközönség (Németország, Ausztria) eszközök: külföldi kiállítások, turisztikai portál továbbfejlesztése, külföldi roadshow (balatoni szolgáltatók bevonásával), kiadványok (invitatív és ajánlati), PR cikk kampány

-

célcsoport: szakma eszközök: tanulmányutak, külföldi bevonásával), PR cikk kampány

road-show

(balatoni

szolgáltatók

Cél A beutazó turizmus növelése régi-új piacainkon -

célcsoport: nagyközönség (Hollandia, Dánia, Lengyelország, Csehország) eszközök: külföldi kiállítások, turisztikai portál továbbfejlesztése, külföldi roadshow (balatoni szolgáltatók bevonásával), kiadványok (invitatív és ajánlati), PR cikk kampány

-

célcsoport: szakma eszközök: tanulmányutak, külföldi bevonásával), PR cikk kampány

road-show

(balatoni

szolgáltatók

Cél A családi vízparti üdülési termékcsoport, mint fő termék mellett az aktív időtöltési lehetőségek és a borkultúra – bor utak termékek „köztudatba építése”, népszerűsítése, ezáltal a szezon meghosszabbításának ösztönzése külföldi beutazó piacainkon -

-

célcsoport: Balaton Régióba irányuló beutazó turizmus országainak nagyközönsége eszközök: turisztikai portál továbbfejlesztése, PR cikk kampány, kiadványok (Balaton Aktív, Balatoni bor utak, Fiatalos lendülettel – borturisztikai-, és ifjúsági-kerékpáros tematikus térképek), külföldi tematikus kiállítások, rendezvények célcsoport: szakma eszközök: tanulmányutak, külföldi bevonásával), PR cikk kampány

18

road-show

(balatoni

szolgáltatók

7.2.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) Vendégéjszakák száma összesen (ezer)

2004 (várható) 1 759

2005. (tervezett) 1 812

Változás (2005/2004) +3%

2 451

2 451

+0%

4 210

4 263

+ 1,3 %

7.3. Észak-Alföld

7.3.1 Helyzetkép Az Észak-alföldi régió gazdaság-, és vidékfejlesztésének egyik meghatározó eszköze a turizmus, amely a jövőben a régió egyik húzó ágazata lehet. A turisztikai vonzerőit általánosan értékelve megállapítható, hogy a régió vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális hatókörrel rendelkezik. Országos és európai szinten is jelentős természeti értékek találhatók itt (pl. Hortobágyi Nemzeti Park), a Tisza felső szakasza jelenleg is jelentős vízi túra folyosó, amely hosszabb tartózkodásra is lehetőséget biztosít. Az Észak-alföldi régió gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. A régióban több mint 200 termálkút, valamint 48 fürdő található, amelyek közül az utóbbi években többet (10 db) felújítottak, bővítettek (közel 7 milliárd forint összértékben). Gazdag történelmi múltunknak és hagyományainknak köszönhetően kulturális adottságaink jók, és folyamatosan növekszik azon rendezvények száma, amelyek önmagukban is vonzerőt jelentenek. Hiányos a turisztikai infrastruktúra: a színvonal sokszor nem megfelelő, hiányoznak a vonzerőt támogató szolgáltatások, valamint kezdetlegesek a vonzerők megközelítési lehetőségei is. Az M3-as autópálya fejlesztése várhatóan enyhíteni fogja a régió megközelíthetőségének anomáliáit, de a régión belüli közlekedés továbbra is problémás marad. A debreceni repülőtér azonban új perspektívákat rejt magában. A tavalyi év vendégforgalmi alakulásáról elmondható, hogy (a KSH adatai szerint) az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyein 492 390 vendéget regisztráltak, ami 2,3 %-kal haladta meg a 2002. évit. A vendégéjszakák száma 2003-ban 1 554 364, ami 3,6 %-os csökkenést jelent az előző esztendőhöz képest. 2004. év január-augusztus közötti időszak előzetes statisztikai adatai szerint az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 1.061.237 volt, a vendégek száma összesen 330.058 volt. A külföldi vendégek száma az előző évihez képest stagnált, a belföldi vendégek száma 3 %-kal emelkedett. A küldő országok közül első helyen áll Németország, a külföldi vendégeink 30 %-a innen érkezik. Őket követik a lengyel (11%), az ukrán (8 %), és a román (7%) turisták. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 15,2 %-kal

19

csökkent, a belföldi vendégéjszakák száma 3,5 %-kal emelkedett. Érdemes megfigyelni a belföldi turizmus alakulását. 2004. év vizsgált időszakában (januárjúlius) a régió belföldi vendégeinek részaránya 77 % volt. Jellemző tendencia a belföldi szállásdíj bevétel közel 12 %-os emelkedése. A magánszálláshelyek száma azért nem elhanyagolható az Észak-alföldi régióban, mert a fizetővendéglátásnak nagy hagyományai vannak a régióban (pl.: Hajdúszoboszló fürdőváros esetében), a falusi turizmus pedig egyre nagyobb teret hódít. Fokozatosan emelkedik azon családok száma, akik bekapcsolódnak ebbe a jövedelemkiegészítő tevékenységbe. Fő témáink a belföldre irányuló kommunikációban: Egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness, élményfürdőzés), Hortobágyi Nemzeti Park-Világörökség, Eseményturizmus (kiemelten a kulturális és gasztronómiai rendezvények) Fő témáink a külföldre irányuló kommunikációban: Egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness, élményfürdőzés), Hortobágy – Világörökség - Puszta, Kulturális örökség és hagyományok Fő küldő országaink / célcsoportjaink: Belföld, Németország, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna, Románia Potenciális célcsoportjaink: Hollandia, Ausztria, Szlovákia, Skandináv régió, Olaszország, Franciaország


fő és

témák a cél


célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: intenzív internetes jelenlét és www.eszakalfoldi.hu turisztikai portál továbbfejlesztése - szolgáltatók bevonása; kiadványok (Alföld és Tisza-tavi ifjúsági ajánlatok, rendezvénynaptár); belföldi kiállítások - egy-két alkalommal díszvendégként, média megjelenések (újság, rádió, TV-elsősorban közszolgálati jelleggel), egyéb rendezvények (megjelenés bevásárlóközpontokban, road-show)

-

célcsoport: civil szervezetek eszközök: DM akciók, szakmai rendezvények, turisztikai portál

-

célcsoport: szakma eszközök: tanulmányút, szakmai rendezvények, DM akciók, turisztikai portál, workshop

-

célcsoport: sajtó eszközök: tanulmányút, hírlevél, sajtóközlemények

20

Cél A beutazó turizmus együttműködéssel) -

szinten

tartása

hagyományos

piacainkon

(Nagyrégiós

célcsoport: nagyközönség (Németország, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna, Románia) eszközök: külföldi kiállítások, turisztikai portál, kiadványok célcsoport: szakma eszközök: tanulmányutak, szakmai kiállítások-prezentációk, külföldi roadshow (régiós szolgáltatók bevonásával)

Cél A beutazó turizmus növelése potenciális piacainkon ( Nagyrégiós együttműködéssel) -

célcsoport: nagyközönség eszközök: külföldi kiállítások, turisztikai portál továbbfejlesztése, külföldi roadshow (régiós szolgáltatók bevonásával), kiadványok

-

célcsoport: szakma eszközök: tanulmányutak, szakmai kiállítás-prezentáció, külföldi road-show (régiós szolgáltatók bevonásával)


célcsoport: régióban működő turisztikai szolgáltatók, vállalkozók, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek eszköz: folyamatos kapcsolattartás, személyes „bejárások”, turisztikai portál, szakmai rendezvények, prezentációk, DM akciók, szakmai tanulmányút célcsoport: sajtó eszköz: sajtótájékoztatók, sajtóközlemények

Cél Az egészségturizmus, mint fő termék mellett az eseményturizmus és a gasztronómia (szilvaút, tormaút, kulturális és gasztronómiai rendezvények) megismertetése, népszerűsítése -

célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: kiadványok, turisztikai portál, kiállítások

-

célcsoport: szakma eszközök: tanulmányút, szakmai rendezvények, DM akciók, turisztikai portál, workshop

-

célcsoport: sajtó eszközök: tanulmányút, hírlevél, sajtóközlemények

21

7.3.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan A kereskedelmi szálláshelyek főbb 2004 2005 változás mutatói: (várható) (tervezett) (2005/2004) Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) 1 000 1 030 +3% Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) 500 500 0% Vendégéjszakák száma összesen 1 500 1 530 +2% (ezer)

7.4. Tisza-tó

7.4.1 Helyzetkép A Tisza-tó nem képez önálló statisztikai régiót, kizárólag mint turisztikai régió működik. A szálláshely kapacitást illetően leginkább a magánszálláshelyek dominálnak. Ezáltal a KSH statisztikái, melyek havi bontásban szolgáltatnak információt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmáról nem mutatnak teljesen hiteles képet a Tisza-tavi eredmények alakulását illetően. A vendégéjszakák döntő többségét a belföldi (kb. 70%), valamint a Németországból, Lengyelországból, Ausztriából és Szlovákiából érkező vendégek adják, ennek megfelelően a marketingkommunikációban is a belföld részesül előnyben. Mivel a Tisza-tó statisztikailag nem képez önálló régiót, így nem rendelkezik különálló apparátussal sem, nincsenek saját (régiós) pályázati források. Ez egyértelműen hátrány a régió turizmusát illetően, amit még tovább nehezít, hogy legkisebb területe ellenére négy megyéhez is tartozik – különböző irányítással, megyénként változó turizmust támogató elképzelésekkel. Infrastrukturális szempontból viszonylag fejletlen régióról van szó. Közúton Budapest felől könnyű a megközelítés (M3-as), viszont régión belül problémás a közlekedés, gyengén kiépített, rossz minőségű közúthálózat jellemzi. Vasúti megközelítése országos és régiós szinten egyaránt nehézkes. A 2003-as évben illetve 2004. első negyedévében a vendégforgalom előző évhez viszonyított növekedését tekintve első helyen állt a régió, de az elmúlt félév az országos tendenciához hasonlóan visszaesést mutat. A régió leginkább a vízparti üdüléssel és vízi programokkal csábítja az idelátogatókat, melyet az időjárás erősen befolyásol, és ez nagymértékben kihat a vendégforgalom alakulására. Mivel a legfiatalabb turisztikai régióról van szó, nincsenek még kialakult hagyományai a turizmusnak, és így az irodának – mint a régióban egyedüli turisztikai marketingszervezetnek – szemléletformáló szerepet is be kell töltenie. Elsődleges célunk, hogy a Tisza-tó önálló arculattal rendelkező turisztikai desztinációvá váljon; népszerűsége, ismertsége tovább növekedjen, mind a hazai, mind a nemzetközi turizmus piacán. Másodsorban törekszünk arra, hogy a Tisza-tó mással össze nem hasonlítható, egyedi turisztikai termékre építve alakítsa ki kínálatát. Ennek értelmében fő célkitűzés: „Tisza-tó, Magyarország ökoturisztikai szigete” legyen.

22

Fő témáink a belföldre irányuló kommunikációban: vízi turizmus, horgászat, ökoturizmus, kerékpáros turizmus, falusi turizmus Fő témáink a külföldre irányuló kommunikációban: vízi turizmus, horgászturizmus, ökoturizmus, kempingezés, természetjárás, lovas turizmus Fő küldő országaink / célcsoportjaink: Belföld, Németország, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, Hollandia, Csehország Potenciális célcsoportjaink: Olaszország, Ukrajna, Egyesült Királyság, Belgium, Románia, Oroszország


fő és

témák a cél

Cél A Tisza-tó Németországban alternatívát jelent azon – nem kevés – német turista számára, akik a Balaton helyett valami újat keresnek. Számukra fontos hangsúlyozni a Tisza-tó egyedi és érintetlen környezetét (természetvédelmi terület), és a sokszínű nyaralási lehetőséget – pl. aktív turizmus. -

célcsoport: német családok eszközök: szálláskatalógus, Internet, forgatócsoport, családi magazinok újságíróinak study tour szervezése

Cél Az egészségturizmus együttműködéssel)

promóciója

a

lengyel

piacon

(Nagyrégiós

-

célcsoport: lengyel nagyközönség eszközök: hirdetés, kiadvány lengyel nyelven, közönség kiállítások

-

célcsoport: szakma eszközök: szakmai tanulmányút, szolgáltatók bevonásával

lengyelországi

road-show

a

Cél Osztrák horgászturizmus erősítése -

célcsoport: osztrák nagyközönség eszközök: internetes hirdetések, speciális kiadványok, szakvásárok, study tourok horgászegyesületeknek, kluboknak, forgatócsoport study tour

-

célcsoport: osztrák horgász szövetség eszközök: szakmai tanulmányút, direct mail akciók, internet

23

Cél Belföldi vendégszám további emelése, szinten tartása ( fő témák: vízi turizmus (vízparti üdülés: fürdőzés, kajak- kenutúrák, csónaktúrák, jet-ski, vízisí), horgászturizmus, ökoturizmus, egészségturizmus ) -

célcsoport: nagyközönség eszközök: kiadványok, közönség kiállítások, hirdetések és programajánlók (Tv, rádió, újság, közterületi plakát), Internet (régiós turisztikai portál), belföldi rendezvények

-

célcsoport: szakma eszközök: szakmai kiállítások, szakmai rendezvények, szakmai study tourok, Internet

-

célcsoport: sajtó eszközök: újságírói és forgatócsoportos study tourok; rendezvényekkel, eseményekkel kapcsolatos sajtótájékoztatók

régiós

Cél Üdülési csekk népszerűsítése a belföldi turizmus tovább erősítése érdekében -

célcsoport: üdülési csekkel rendelkező hazai nagyközönség eszközök: Üdülési csekket elfogadó Tisza-tavi szolgáltatók felmérése, nyomon követése, a régiós honlapra történő felhelyezése; Tisza-tavi prezentációkba történő beépítése

Cél Az ökoturizmus, mint fő termék népszerűsítése és köztudatba építése, mint: „Tiszató, Magyarország ökoturisztikai szigete” -

célcsoport: szakma - ökoturizmus eszközök: szakmai study tourok, termék alapú kiadvány, szakmai kiállítások, szakmai rendezvények, Internet

-

célcsoport: nagyközönség eszközök: kiadvány, közönség kiállítások, Internet

7.5.1 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan A kereskedelmi szálláshelyek főbb 2004 2005 változás mutatói: (várható) (tervezett) (2005/2004) Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) 77 79 +2% Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) 170 173 +2% Vendégéjszakák száma összesen 247 252 +2% (ezer)

24

7.5. Dél-Alföld

7.5.2 Helyzetkép A dél-alföldi régió az ország területének egyötödét foglalja magában. A kereskedelmi szálláshelyeken mért hivatalos adatok alapján az ország vendégforgalmából 6-7 % realizálódik a régióban. A látogatók közel 80 %-a belföldi. Kimagaslóak a régió gyógyhatású termálvíz készletei, a vízbázisra épült egészségturisztikai létesítmények nagyarányú fejlesztéseket valósítottak meg pályázati és saját források bevonásával, melynek hatása különösen a belföldi vendégforgalom növekedésében mutatkozik meg. A lovas turisztikai létesítmények színvonala nagy szórást mutat, van, aki fejlesztései révén más kapcsolódó turisztikai terméket is kínál (pl. wellness, konferencia), mások a korábbi színvonal fenntartásában is nehézségekkel küzdenek. A turisztikai igények egyre jobb kielégítéséhez a szállodák, MICE-helyszínek, vendéglátóhelyek építése ill. korszerűsítése is hozzájárul, a régióban két négycsillagos szálloda található (mindkettő Szegeden). A városlátogató ill. a kulturális és fesztivál-turizmus bástyái a városok (Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Kalocsa, Baja, Gyula, Szarvas). Rendezvények idején a szálláshely kapacitások rendre szűkösnek bizonyulnak, éves kihasználtságuk viszont nem kielégítő. Speciális helyet foglal el az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, mely a kirándulóturizmusban tölt be egyedülállóan jelentős szerepet, ez azonban vendégéjszakákban kevéssé tükröződik. A viszonylag rövid szezon és az alacsony tartózkodási idő (2,4 nap) a jövedelmezőség ellen hat, pedig a turisztikai infra- és szuprastruktúra jelentősen fejlődött, sokan látnak fantáziát az idegenforgalomban, viszont a látogatókban még nem alakult ki egy markáns desztinációs imázs. Ez utóbbi a régiók új keletű voltával, s a kommunikáció következetlenségével is magyarázható. A régió kiemelt jelentőségű küldő területe Magyarország, súlyponti kérdés a belföldi turizmus (80 % a kereskedelmi szálláshelyeken, még magasabb a kiránduló turizmusban). Ez alapvetően a még mindig fennálló „az Alföld olcsóbb” képzetnek, a nagy területből adódó kiterjedt rokoni kapcsolatoknak és a hagyományosan vonzó, markánsan fejlődő egészségturisztikai kínálatnak tudható be. Számottevő a senior korcsoport jelenléte. Fő termékeink a belföldre irányuló kommunikációban: Egészségturizmus, Kulturális és rendezvényturizmus, természet közeli aktív turizmus Fő termékeink a külföldre irányuló kommunikációban: Egészségturizmus, „pusztai (nosztalgia és aktív) turizmus”, Kulturális és rendezvényturizmus Fő küldő piacaink: Belföld, Németország, Románia, Lengyelország Potenciális küldő piacaink: Ausztria, Oroszország, Szlovákia

25

7.5.3 A régió marketingkommunikációjában a fő témák meghatározása a célcsoport, az eszköz és a cél megjelölésével Cél A belföldi turizmus élénkítése a régióban - Egészségturizmus -

célcsoport: seniorok és gyógyüdülővendégek eszközök: korcsoportos egészségturisztikai ajánlati katalógus, belföldi turisztikai kiállítások, TV spotok kábeltévékben, PR riportok női magazinokban, METRO újságban, közös akciók Nyugdíjasok Szövetségével, Szállodaszövetség régiós szekciójával, Termálklaszterrel.

-

célcsoport: gyermekes családok eszközök: családi üdülések ajánlati katalógus, belföldi vásárok, óriásplakát, családi és életmód-magazinokban hirdetések, study tourok belföldi utazási irodáknak, médiának, Internet hirdetések

-

célcsoport: üzletemberek eszközök: honlapcímet hordozó, invitáló szórólapok, EXPO-jellegű belföldi vásárok, szakmai rendezvények, workshopok, rádióspotok országos lefedettségű kereskedelmi rádiókon, CD,DVD, speciális internetes ajánlatok

Cél A belföldi turizmus élénkítése a régióban – Kulturális és rendezvényturizmus -

célcsoport: családok eszközök: családi üdülések ajánlati katalógus és rendezvénynaptár, belföldi turisztikai vásárok, óriásplakát, családi és életmód-magazinokban hirdetések, study tourok belföldi utazási irodáknak, médiának, Internet hirdetések

-

célcsoport: fesztiválközönség, városlátogatók, kultúra iránt érdeklődő felnőtt lakosság eszközök: kultúra és örökség kiadvány és rendezvénynaptár, belföldi turisztikai vásárok, beharangozó PR riportok, interneten beharangozó bannerek

-

-

célcsoport: Corporate-MICE résztvevők eszközök: régiós MICE-helyszin kiadvány, workshopok, BTS, DM akciók, study tour, CD a rendezvényhelyszínekről, interneten külön „MICE-sarok”

Cél A belföldi turizmus élénkítése a régióban – Természetközeli aktív turizmus -

célcsoport: fiatalok és nevelőik eszközök: aktív kiadvány ajánlatokkal, Ifjúsági Szállásbörze, belföldi turisztikai vásárok, TV spotok, óriásplakát, prezentáció iskolai döntéshozók számára, közös akciók diákszervezetekkel, önkormányzatokkal, kamarákkal, Szállodaszövetség régiós szervezetével, internetes bannerek

26

-

-

- célcsoport: családok eszközök: családi és aktív üdülési ajánlatok katalógus, belföldi turisztikai vásárok, CD a lovastanyákról és a nemzeti parkokról, hirdetések családi magazinokban, internetes bannerek célcsoport: hobbi természetjárók eszközök: aktív kiadvány, belföldi turisztikai vásárok, speciális réteglapokban hirdetés, CD a túralehetőségekről, természetjáró honlapokhoz link, speciális túraajánlatok

Cél Külföldi piacokon (Németország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szerbia és Montenegro, Oroszország, Ukrajna) a régió ismertségének javítása – Egészségturizmus (Nagyrégiós együttműködésben) -

célcsoport: senior korosztály és rekreációs üdülők eszközök: egészségturisztikai ajánlati katalógus több nyelven, külföldi turisztikai kiállítások, kapcsolódás külképviseleti hirdetésekhez, study tour a főbb beutaztatóknak, interneten speciális hirdetések

-

célcsoport: gyermekes családok eszközök: egészségturisztikai ajánlati katalógus több nyelven, külföldi turisztikai kiállítások, kapcsolódás külképviseleti hirdetésekhez, study tour a nagyobb lapoknak, interneten speciális hirdetések

-

célcsoport: kempingezők eszközök: kempingkatalógus több nyelven, külföldi turisztikai kiállítások, kapcsolódás külképviseleti hirdetésekhez, study tour caravaning utazási irodáknak, CD a kempingekről, interneten kempingkatalógus

Cél Külföldi piacokon (Németország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szerbia és Montenegro, Oroszország, Ukrajna) a régió ismertségének javítása – pusztai (nosztalgia és aktív ) turizmus (Nagyrégiós együttműködésben) -

célcsoport: lovagló turisták és a lovas turisztikai bemutatók iránt érdeklődők eszközök: lovas-turisztikai katalógus árlista melléklettel, lovas szakmai vásárok, 2005-ös Szarvasi Lovas Világtalálkozó lehetőségeinek kihasználása (hirdetési csatornák, külképviseleti hirdetések), lovas szóró ajándékok, kiscsoportos speciális study tourok, interneten „lovas-sarok” létrehozása

-

célcsoport: fiatalok eszközök: aktív üdülési ajánlatok, táborokkal, oktatással, külföldi turisztikai vásárok, kapcsolódás külképviseleti hirdetésekhez, study tour a speciális beutaztatóknak, interneten speciális hirdetések

-

célcsoport: hobbi természetjárók, madármegfigyelők, vadászok, horgászok eszközök: aktív kiadvány több nyelven, külföldi turisztikai kiállítások, kapcsolódás külképviseleti hirdetésekhez, study tour kluboknak, CD a túralehetőségekről, madármegfigyelésről, stb., interneten ugyanez.

27

Cél Külföldi piacokon (Németország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szerbia és Montenegro, Oroszország, Ukrajna) a régió ismertségének javítása – kulturális és rendezvényturizmus (Nagyrégiós együttműködésben) -

célcsoport: nagyközönség eszközök: rendezvénynaptár, külföldi turisztikai vásárok, testvérvárosi rendezvények, testvérvárosi csatornák kihasználása, közös hirdetések

-

célcsoport: fesztiválközönség eszközök: rendezvénynaptár, külföldi turisztikai vásárok, testvérvárosi rendezvények, testvérvárosi csatornák kihasználása, közös hirdetések, study tour kulturális érdeklődésű utazási irodáknak, internetes rendezvénynaptár

-

célcsoport: corporate-MICE résztvevők eszközök: kiadvány a nagyobb MICE helyszínekről és rendezvény lehetőségekről, workshopok, BTS, DM akciók, MICE bejárás sajtónak, szakmának

7.5.4 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan A kereskedelmi szálláshelyek főbb 2004 2005 változás mutatói: (várható) (tervezett) (2005/2004) Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) 765 796 + 4,0 % Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) 243 248 +2% Vendégéjszakák száma összesen 1 008 1 043 + 3,5 % (ezer)

7.6. Észak-Magyarország

7.6.1 Helyzetkép 2004. év első nyolc hónapját tekintve 2,1 %-kal csökkent a külföldi vendégek Észak-magyarországi régióban eltöltött vendégéjszakáinak száma. Ezzel országos szinten a kilenc régiót nézve a negyedik helyen állunk. Az átlagos tartózkodási idő 2,4 nap, amely megközelíti a 2003-as adatot. A főbb küldő országok sorában még mindig Németország áll az első helyen és 5,5 %os növekedést mutatott, ezt követi Lengyelország -bár itt 11 %-kal visszaesett a forgalom, amely az ottani megváltozott szociális intézkedéseknek, valamint a gazdasági recessziónak tudható be. Jelentős növekedés regisztrálhattunk a skandináv országokból érkezők körében, (Svédország 43%-os, Norvégia 4 %os, Dánia 25 %-os növekedés) ami azt mutatja, hogy ezekben az országokban

28

továbbra is nagy az érdeklődés Észak-magyarország iránt, ezért meggondolandó a jövőben Skandináv turisztikai kiállításon történő részvétel. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele is folyamatos növekedést mutat, melynek mértéke az év első nyolc hónapját tekintve elérte a 14 % -ot. Fő témáink a belföldre irányuló kommunikációban: Bor és gasztronómia, Konferencia turizmus, Gyógy és wellness turizmus (egészségturizmus), Világörökség, Városlátogatás, Kulturális rendezvények Fő témáink a külföldre irányuló kommunikációban: Világörökség, Gyógy és wellness turizmus ( egészségturizmus), Bor és gasztronómia, Városlátogatás , Konferencia turizmus, Kulturális rendezvények Fő küldő piacaink: Belföld, Lengyelország, Németország, Szlovákia, Hollandia Potenciális piacok: Skandináv országok, Oroszország, Baltikum országai


fő és

témák a cél


célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: turisztikai portál további bővítése, frissítése, banner elhelyezés, kiadvány, belföldi kiállítások, tv-műsor (RTL-Klubon Reggeli, Delelő c. műsorában PR beszélgetések) rádiós műsor, spot bejátszás (Rádió 1), regionális tv-k, járműreklám, plakátkampány (Tesco-ban)

-

célcsoport: szakma eszközök: tanulmányutak; DM levelek, internetes oldal, szakmai PR cikkek, szakkiállítások

-

célcsoport: sajtó eszközök: tanulmányutak, hírlevél, sajtóközlemények


célcsoport: régióban működő turisztikai szolgáltatók, vállalkozók, önkormányzatok, szakmai szervezetek eszközök: turisztikai portál, rendezvények, fórumok, DM akciók, belföldi kiállítás célcsoport: sajtó eszközök: sajtótájékoztatók, hírlevél, PR cikkek közzététele

Cél A beutazó turizmus szinten tartása hagyományos piacainkon -

célcsoport: nagyközönség (Németország, Lengyelország, Szlovákia)

29

- eszközök: kiadványok -

külföldi

kiállítások,

turisztikai

portál

továbbfejlesztése,

Célcsoport: szakma eszközök: tanulmányutak, PR cikk

Cél A beutazó turizmus növelése a potenciális piacainkon -

célcsoport: nagyközönség (Skandináv országok, Oroszország, Baltikum) eszközök: külföldi kiállítások, kiadványok, forgatócsoportok meghívása

-

célcsoport: szakma eszközök: tanulmányutak, PR cikk

7.6.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan A kereskedelmi szálláshelyek főbb 2004 2005 változás mutatói: (várható) (tervezett) (2005/2004) Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) 1 100 1 133 +3% Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) 215 217 +1 % Vendégéjszakák száma összesen 1 315 1 350 + 2,66 % (ezer)

7.7. Nyugat-Dunántúl

7.7.1 Helyzetkép A Nyugat-Dunántúl, mint tervezési-statisztikai régió a második, mint turisztikai régió a harmadik legtöbb kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakát realizálja a magyarországi régiók között. A statisztikai régió vendégforgalmának mintegy 55 %-át a Nyugat-dunántúli turisztikai régió, mintegy 45 %-át a Balatoni Turisztikai Régió mondhatja magáénak. A vendégéjszakák döntő többségét a belföldi (kb. 55 %), valamint a Németországból (kb. 23 %) és Ausztriából (kb. 12 %) érkezős turisták töltik nálunk, így ez a három küldőpiac nagyjából 90 %-os részesedéssel bír a régió vendégszerkezetének összetételében, ami meghatározó a turisztikai régió marketingpolitikájának kialakítása szempontjából. A régió, mivel magyarországi szinten „fejlett” régiónak számít, csak kevéssé részesedik az Európai Uniós finanszírozású, vonzerőfejlesztést megcélzó pályázatokból, és ezen kevés részesedés egy része is a balatoni régióba kerül, ami a jövőben komoly versenyhátrányt jelenthet. Ugyancsak hátrány, hogy a régió közúton a belföldi küldő piacokról rosszul megközelíthető, a külföldről érkező turisták kiszolgálására pedig nem rendelkezik nemzetközi színvonalú repülőtérrel. Az idei év eredményeit elemezve elmondhatjuk, hogy míg a vidék kereskedelmi szálláshelyei átlagosan 8,4 %-os vendégéjszaka-szám csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni az első nyolc

30

hónapban a tavalyi esztendőhöz képest, addig a Nyugat-dunántúli régióban szinte változatlan maradt a forgalom (99,8 %). Örömteli, hogy a szolgáltatók a régióban egyre inkább felismerik az együtt gondolkozás és cselekvés előnyeit, a Pannon Termál Klaszter mintájára több turisztikai összefogás is eredményes lehet a jövőben. A régióban észlelhető keresleti tendenciákról elmondhatjuk, hogy szolgáltatók a tavaly tapasztalt üdülési csekk „boom” további erősödését várják, a belföldi közönséget megcélzó marketingkampányok nagy része erre épül. A régió turizmusa szempontjából rendkívül fontos, hogy az országban és a régióban azonos mértékben tapasztalható német vendégéjszaka-szám csökkenés megálljon, és emelkedni kezdjen. Fő témák a belföldre irányuló kommunikációban: üdülés (üdülési csekk), egészségturizmus, eseményturizmus. Fő témák a külföldre irányuló kommunikációban: egészségturizmus, városlátogatások, aktív turizmus. Fő küldő piacaink: belföld (Budapest, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl régiók), Németország Ausztria Potenciális piacaink: Svájc, Olaszország, Csehország, Szlovákia.


fő és

témák a cél

Cél A belföldi turizmus élénkítése a régióban, elsősorban az eseményturizmushoz köthetően -

célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: a régiós turisztikai portál innovatív átalakítása (a statikus rendezvénynaptárból interaktív utazási döntés elősegítő és szervezést megkönnyítő oldalak kialakítása) a turisztikai portál reklámozása (bannerek, hirdetések elhelyezése, stb.), sajtótájékoztatók tartása

Cél A belföldi turizmus élénkítése a régióban, elsősorban az üdülések tekintetében -

célcsoport: üdülési csekkel rendelkező hazai nagyközönség eszközök: csomagajánlatokkal rendelkező üdülési csekk elfogadóhelyek felmérése, a legjobb ajánlatok megjelentetése a turisztikai portálon, újsághirdetések, „Legjobb tippek üdülési csekkel rendelkezőknek” kiadvány

Cél Unikális értékek bemutatása a Dunántúlon, elsősorban imázsépítő jelleggel (Nagyrégiós együttműködésben) -

célcsoport: hazai és német nyelvű nagyközönség eszközök: kiadvány, média meghívások

31

Cél Az egészségturisztikai együttműködésben)

vonzerők

vendégforgalmának

élénkítése

(Nagyrégiós

-

célcsoport: külföldi nagyközönség eszközök: kiállítások, kiadványok, együttműködés a Pannon Termál Klaszterrel és a European Spa World-del, road-show Németországban és Ausztriában közösen a Dunántúli régiókkal, a külképviseletekkel egyeztetve

-

célcsoport: szakmai eszközök: turisztikai portál, tanulmányutak fogadása kizárólag a külképviseleteken keresztül, részvétel külképviseleti kampányokban, kiállítások, kiadványok

7.7.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan A kereskedelmi szálláshelyek főbb 2004 2005 változás mutatói: (várható) (tervezett) (2005/2004) Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) 1 000 1 030 +3% Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) 850 867 +2% Vendégéjszakák száma összesen 1 850 1 897 + 2,5 % (ezer)

7.8. Közép-Dunántúl

7.8.1 Helyzetkép A Közép-dunántúli régió a belföldi turisták körében a 8., a külföldi turisták körében pedig a 7. legkedveltebb úti célnak – kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégszám alapján - számít a 9 turisztikai régió közül. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött (összes) vendégéjszakák alapján a 9 turisztikai régió rangsorában a 8. helyen áll, ami a többi régióhoz viszonyított kereskedelmi szálláshelyeink alacsony számával is magyarázható. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtságát tekintve megállapítható, - hogy a 3, 4, ill. 5*-os szállodák kihasználtsága a legmagasabb és folyamatos emelkedést mutat. Ugyanakkor ifjúsági szállóink, valamint kempingjeink statisztikái – igen alacsony kihasználtságról árulkodnak. Ebből arra tudunk következtetni, hogy régiónk kereskedelmi szálláshely kínálatában átrendeződésre van szükség: minőségi szállodákra, illetve kempingjeink fejlesztésére. A vendégéjszakák döntő többségét a belföldi (kb. 66 %), valamint a Németországból és Ausztriából érkező turisták töltik nálunk. Erősségünk, hogy régiónk közúton és vasúton elsődleges küldő piacainkról könnyen megközelíthető, gyengeségeink közé tartozik viszont, hogy potenciális, távolabbi küldő piacainkról érkező turisták kiszolgálására nem rendelkezünk nemzetközi színvonalú repülőtérrel. Bár régiónkból szép számmal pályáznak központi és Európai

32

Uniós pénzekre, a nagyobb mértékű támogatások elmaradása miatt a régió fejlődése nem dinamikus. A régióban egyre nagyobb mértékű kereslet (belföldi és külföldi) mutatkozik az egészségturisztikai szolgáltatások iránt, amit a régiós szolgáltatók, valamint befektető csoportok is felismertek és ennek következményeként az elmúlt években, - illetve, jelenleg is – több termék-specifikus beruházás zajlott/zajlik. A belföldi közönség figyelmét régiónk kulturális értékeire, valamint az aktív üdülési lehetőségek sokszínűségére kívánjuk felhívni – ezen termékek biztosíthatják az eltöltött vendégéjszakák számának növekedését. Az idei év eredményeit (I.-VIII. hó) elemezve elmondhatjuk, hogy a belföldi vendégérkezések tekintetében némi (a többi régióhoz viszonyítva is minimálisabb) csökkenést (1,9 %-os) regisztráltunk; ugyanakkor a külföldi vendégszám tekintetében emelkedés tapasztalható (2,4 %). A kereskedelmi szálláshelyek összes (külföldi és belföldi) szállásdíj bevétele, az első hét hónapra vetítve 9,9 %-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – ez belföldiekre vetítve 11,4 %os, külföldiekre vetítve pedig 8,3 %-os növekedést jelent. Szálláshelyre vetítve kiemelkedő a 3,4, illetve 5*-os szállodák szállásdíj bevételének emelkedése (17,5 %os), valamint az 1*-os szállodáké (44,1 %-os). Meghatározó arányú szállásdíj bevétel csökkenés (23,6 %-os) a kempingek tekintetében figyelhető meg (belföld 46,9 %-os csökkenés, külföld 14 %-os csökkenés). Fő témáink a belföldre irányuló kommunikációban: Városlátogatás; Kastélyok, kúriák, várak; Kulturális rendezvények; Családi vízparti üdülés, Vízi turizmus, Egészségturizmus Fő témáink a külföldre irányuló kommunikációban: Városlátogatás; Kastélyok, kúriák, várak; Kulturális rendezvények; Egészségturizmus; Vadászat, Golf Fő küldő országaink / célcsoportjaink: Belföld, Németország, Ausztria, Hollandia, Olaszország, Franciaország, Románia Régi-új célcsoportjaink: Egyesült Királyság, Lengyelország


fő és

témák a cél

Cél A Velencei-tó, mint a családi vízparti üdülés helyszínének belföldön való népszerűsítése, a belföldi turizmus élénkítése -

célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: „Mártózzon meg a Nyárban” – „Magyarország Nagy Tavai” roadshow Magyarország vidéki nagyvárosainak és Budapest érintésével, kiadvány (invitatív: szórólap, plakát; informatív: „Magyarország Nagy Tavai” ajánlati katalógus rendezvényajánlóval kiegészítve), az akció saját turisztikai portáljának továbbfejlesztése, hirdetési kampány belföldi médiumokban, belföldi közönség kiállítások

-

célcsoport: sajtó eszközök: hírlevél, PR cikkek

33

Cél Az aktív időtöltési (lovaglás, golf), valamint az egészségtudatos életformát népszerűsítő (gyógy- és termálturisztikai) szolgáltatások promótálása, belföldön a vendégéjszakák számának meghosszabbítására, valamint a szezon kitolására, külföldön - a beutazó turizmus szinten tartásához - főbb piacainkon, ill. az új, potenciális piacokon való bevezetéshez. -

célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: turisztikai portál továbbfejlesztése, újság és rádió hirdetések , kiadványok (tematikus), közönség kiállítások

-

célcsoport: nagyközönség (Németország, Ausztria, Anglia, Olaszország) eszközök: turisztikai portál továbbfejlesztése, hirdetés termék specifikus szaklapokban, tematikus kiadványok, közönség kiállítások

-

célcsoport: szakma eszközök: tour operatori oldal: study tourok, szakmai kiállítások

-

célcsoport: sajtó eszközök: tanulmányutak, hírlevél, PR-cikkek

Cél Történelmi városlátogatások; Kastélyok, kúriák, várak; Kulturális rendezvények együttes népszerűsítése, külföldön és belföldön (Nagy régiós együttműködésben) -

célcsoport: hazai nagyközönség eszközök: turisztikai portál továbbfejlesztése, újság, rádió hirdetések, tematikus kiadványok , belföldi kiállítások, rendezvények

-

célcsoport: külföldi célországok nagyközönsége eszközök: turisztikai portál továbbfejlesztése, hirdetés termék specifikus szaklapokban, tematikus kiadványok, külföldi kiállítások

-

célcsoport: szakma eszközök: study tourok

-

célcsoport: sajtó eszközök: újságírói study tour, hírlevél, PR-cikkek közzététele

Cél A regionalitás erősítése, minél több szolgáltató bevonása a közös együttgondolkodás erősítése a hatékonyabb piaci megjelenés érdekében -

célcsoport: régióban működő turisztikai szolgáltatók, vállalkozók, kistérségi társulások, önkormányzatok, szakmai szervezetek eszközök: személyes „bejárások”, rendezvények (kistérségi fórumok)

34

7.8.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan változás 2004 2005 (várható) (tervezett) (2005/2004) Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) 523 530 + 1,5 % Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) 281 290 + 3,5 % Vendégéjszakák száma összesen 804 820 +2% (ezer) A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött

7.9. Dél-Dunántúl

7.9.1 Helyzetkép A Dél-Dunántúl, mint tervezési-statisztikai régió vendégforgalmának mintegy 52 %-át a Dél-dunántúli turisztikai régió, mintegy 48 %-át a Balatoni Turisztikai Régió mondhatja magáénak. A vendégéjszakák döntő többségét a belföldi vendégek teszik ki (73,13 %). A külföldi vendégek közül legtöbben Németországból (az összes külföldi vendégéjszaka 54 %-a) és Ausztriából (az összes külföldi vendégéjszaka 8 %-a) érkező turisták töltik nálunk. A három említett küldő piac 89,9 %-os részesedéssel bír a régió vendégszerkezetének összetételében, ami meghatározó a turisztikai régió marketingstratégiájának kialakítása szempontjából. Dél-Dunántúl, mivel magyarországi szinten „elmaradott” régiónak számít, részesedik az Európai Uniós finanszírozású, vonzerőfejlesztést megcélzó pályázatokból, ez a szolgáltatások színvonala, a turisztikai kínálat bővülése szempontjából előnyöket foglal magában. Hátrányt jelent, hogy Dél-Dunántúl közúton mind a külföldi, mind a belföldi küldő területek felől nehezen érhető el. A közlekedési elszigeteltségből kitörési pontot jelenthet a közeljövőben átadásra kerülő Pécs-pogányi repülőtér, azonban fennáll a veszélye annak, hogy a repülőtéri infrastruktúra (fogadóépület, állandó határátkelő) kialakításának elhúzódása miatt a várt kedvező hatások 2005ben még nem lesznek érezhetőek. Az idei év eredményeit elemezve elmondhatjuk, hogy a régió kereskedelmi szálláshelyei 8,6 %-os vendégéjszaka-szám csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni az első nyolc hónapban a tavalyi esztendőhöz képest. A régió turizmusa szempontjából rendkívül fontos cél a vendégéjszaka-szám csökkenés megállítása, és a minimum 8%-os növekedés elérése. Örömteli, hogy a szolgáltatók a régióban egyre inkább felismerik az együtt gondolkodás és cselekvés előnyeit, a bor utak mintájára több turisztikai összefogás is eredményes lehet a jövőben, többek között a lovas turizmus terén. Fő témák a belföldre irányuló kommunikációban: Pécs, gyógy- és egészségturizmus, bor és gasztronómia, ifjúsági turizmus Fő témák a külföldre irányuló kommunikációban: Pécs, bor- és gasztronómia, unikális termékek, „hungarikumok” (Kassai Lajos, vendégváró kézművesek), egészségturizmus, aktív turizmus. Fő küldő piacaink: belföld (Budapest, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Észak-Magyarország régiók), külföld: Németország, Ausztria, Észak-Olaszország, Skandinávia Potenciális piacaink: Hollandia, Franciaország

35


fő és

témák a cél

Cél A régión belüli ifjúsági turizmus (osztálykirándulások, nyári programok, táborok, kiemelten a lovas és kézműves táborok, erdei iskolák, ökoturizmus) élénkítése a régióban -

célcsoport: tanintézmények eszközök: DM akció, prezentációk az oktatási intézményekben, PR cikkek a régió napilapjaiban, PR riportok a régió médiumaiban

-

célcsoport: felsőoktatásban résztvevő fiatalok eszközök: egyetemeken road-show-k az alföldi nagyvárosokban, Miskolcon és Budapesten

Cél Belföldi idősebb korosztály számára a régió gyógyfürdői iránti kereslet élénkítése -

célcsoport: Szenior korosztály eszközök: Újsághirdetések, PR cikkek fő küldő régióink napilapjaiban, ill. vallási hetilapokban

Cél Belföldi kisgyermekes családok régióba invitálása, tartózkodási idő növelése -

célcsoport: Nagycsaládosok, kisgyerekes családok eszközök: falusi vendéglátás, ökoturizmus, vízparti üdülés hirdetés a nagycsaládosok lapjában ill. honlapján, családi lapok és női magazinok hasábjain

Cél Magas költési hajlandóságú felnőtt, egyedülálló lakosság számára a régió ismertségének növelése, fajlagos költés emelése -

célcsoport: Aktív kereső, nem családos felnőtt korosztály eszközök: wellness, borturizmus, gasztronómia hirdetés színes, olvasott magazinokban (hirdetés, PR cikk)

Cél Külföldi beutazó turizmus élénkítése a régió 20 kiemelt, külföldi vendégek számára is attraktív termékének előtérbe helyezésével. (Kizárólag ezekre kívánjuk ráirányítani a figyelmet (küldő területenként ebből kiválasztva 4-5 releváns terméket) ) -

célcsoport: kiemelt küldő piacok - Ausztria (Bécs és környéke), Németország (Stuttgart, München és ezek térsége), Észak-Olaszország, Skandinávia

36

- eszközök: turisztikai szakvásárok, a területekről kívánunk tour operatorokkal, újságírókkal együttműködni, - releváns honlapokon hirdetni, stb. Cél Testvérvárosi kapcsolatok lehetőségeinek jobb kihasználása -

célcsoport: önkormányzatok, partnerszervezetek eszközök: a PR-cikk cserék rendszere, melyet gesztorálni kívánunk az egyes önkormányzati tulajdonú ill. befolyású médiumok között, nemzetközi szinten

Cél Bécs-Pécs Intercity járatindulás adta lehetőségek kihasználása(Nyugat-Dunántúl régióval közösen) -

-

célcsoport: Bécs, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár, Dombóvár, Pécs és 30 km-es térségük lakossága, három korcsoportra bontva: 26 é v alatti fiatalok, 60 év feletti nyugdíjasok, 26 és 60 közötti aktív felnőttek eszközök: hirdetés-kampány a helyi médiumokban (hirdetés-cserék az önkormányzatokkal együttműködve), honlap, szórólap, leporelló, vasúttársaságok információs eszközei, csatornái (ÖBB, GYSEV, MÁV)

Cél Régió kártya kialakítása (Nagyrégiós együttműködésben) -

célcsoport: a régióba érkező vendégek, kiemelten a Bécs-Pécs IC-vel érkezők (akik a menetjegy mellé ingyenesen kapják a kártyát) eszközök: három nyelvű katalógus és kártya, honlap, PR cikkek és riportok, plakátok a Tourinformok kirakataiban

Cél Pécsi reptér bevezetése -

célcsoport: csoportosan (charter) repülővel utazó külföldi vendégeink, utazási irodák, tour operatorok közvetítésével (Bécs, Graz, Stuttgart, München, Lipcse, Skandináv nagyvárosok) eszközök: study tourok, road-showk, vásári megjelenés, reptérrel közösen kiadandó leporelló, honlap

Cél „Psoriasis” DM kampány -

célcsoport: pikkelysömör betegek (Magyarország, Ausztria, Skandináv országok területén) eszközök: DM kampány (e-csomagok eljuttatása) a psoriasis egyesületekkel közösen, próba kezelések alapján PR cikkek a psoriasisosok hírlapjaiban, honlap

37

Cél Egynapos „vendégbarát” tréningek szolgáltatóknak -

célcsoport: vendéglátásban a vendéggel közvetlenül érintkező dolgozók eszközök: egynapos tréningek térségi és tematikus szempontok szerint kialakított kiscsoportok számára

Cél Üdülési csekk kampány -

célcsoport: az üdülési csekkel rendelkező dolgozók (Budapest, az alföldi nagyvárosok és Miskolc területén.) eszközök: e-marketing (e-csomagok eljuttatása a fenti területeken működő legjelentősebb cégek HR-eseihez), honlap

7.9.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan A kereskedelmi szálláshelyek főbb 2004 2005 változás mutatói: (várható) (tervezett) (2005/2004) Belföldi vendégéjszakák száma (ezer) 1 000 1 030 +3% Külföldi vendégéjszakák száma (ezer) 500 500 0% Vendégéjszakák száma összesen 1 500 1 530 +2% (ezer)

38

8. A külképviseletek marketingkommunikációja

8.1. Amerikai Egyesült Államok

8.1.1 Helyzetkép Magyarország ismertsége, elfogadottsága és népszerűsége folyamatosan erősödik az Amerikai Egyesült Államokban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Magyarország piaci részesedése a turizmus általános visszaesése közepette is növekedett, az objektív akadályok elhárulásával pedig ismét dinamikus növekedés indult meg. Az USA turisztikai piaca, az elkövetkezendő öt esztendőre nézve Magyarország számára 6,7 millió potenciális utazót és 3,7 milliárd dolláros (855 milliárd forint) üzleti potenciált jelent. Az USA ötven államát magában foglaló kontinens mérete az Európai Unio háromszorosa. A kb. félszázezer szakmai szereplő és az évente több, mint tízmillió európai utazót kibocsátó főbb piacok központjai területileg tagoltak. A két legnagyobb piac központja LA és NYC háromszor akkora távolságra vannak egymástól, mint Budapest és Párizs. Egy-egy Magyarországra irányuló FAM és sajtó túra legkevesebb 8,000 km távolság megtételét jelenti. Az utazási hajlandóság tekintetében az amerikai gazdaság állapota, a terror veszély és az amerikaiakkal szemben tanúsított vendéglátói magatartás játszanak meghatározó szerepet. Amíg az amerikai gazdaság 3,5 % körüli GDP növekedést produkál, és a nemzetközi helyzet a jelenleginél rosszabb állapotba nem kerül, az USA kiemelt bevételi forrást jelent a magyar beutazó turizmus számára. Ki kell emelni azonban, hogy az általános vendégbarátságunk mellett, már most is és a jövőben egyre nagyobb mértékben játszik szerepet a hazai lakosság viszonya az amerikaiakhoz. Az amerikai utazókat motiváló legfontosabb tényezők: Barát- és rokonlátogatás Tó-, illetve tengerparti üdülés Vidéki környezet, kis városok Városlátogatás (nagy városok) Nemzeti parkok Történelmi emlékhelyek Kemping, túrázás Múzeum-, színházlátogatás Témaparkok Hajóutak

77% 73% 65% 61% 48% 41% 37% 33% 32% 10%

Fentiek közül az utazók 73%-át vonzó tengerparti üdülések elsősorban a Karib térségben és Mexikóban realizálódnak, így ezek számunkra inkább elszívó hatást jelentenek. Egyértelmű azonban a nagyvárosok látogatása iránti érdeklődés, ami

39

általában az európai utazások fókuszát is jelenti. A listában 65%-os népszerűséget mutató vidéki környezet a belföldi forgalom fontos mozgató ereje, tengerentúli utazásoknál nem jellemző érdeklődési kör. Ha figyelembe vesszük, hogy az európai utazók motivációját a nagyvárosok és az azokban fellelhető kulturális, szórakozási lehetőségek adják, illetve a tengerentúli utazás tartamát, érthetővé válik, hogy miért népszerűbbek a több nagyvárost felkereső, több országot érintő túrák, mint az egy-egy kisebb terület mélyebb megismerését célzó országjáró túrák. Külön figyelmet érdemel az ebben a műfajban legdinamikusabban növekvő szolgáltatási szegmens, a folyami hajó népszerűségének növekedése.

8.1.2 A marketing munka súlypontjai Téma Magyarország általános, Budapest, országjárás, spa*, regionális városlátogató túrák, bor- és gasztronómia -

célcsoport: tour operator eszközök: elektronikus hírlevelek, tanácsadás, oktatás, szaksajtó, testre szabott FAM túrák, szakmai szervezetek (USTOA, NTA, ATS), szakmai rendezvények, V4 együttműködések, Central Europe együttműködés

-

célcsoport: travel agent eszközök: On-line oktatás (Specialist Program), segédanyagok és információk biztosítása, szemináriumok, szakmai szervezetek, egyesülések (ASTA, Vacation.Com, Virtuoso, SPATA, AAA, Agent at Home, stb.), FAM túrák, V4 együttműködések, Central Europe együttműködés, hirdetés

-

célcsoport**: közönség eszközök: Internet, DM akciók, közönségszolgálati információk, információs anyagok, kiemelt vásárok, hirdetés, V4 együttműködések, Central Europe együttműködés

-

célcsoport: Sajtó eszközök: elektronikus sajtó-hírlevelek, Internet, médiatalálkozók, információszolgáltatás, Press kit, sajtó túrák, V4 együttműködések

Téma MICE -

célcsoport: Incentive szervezők, Incentive házak eszközök: DM, információ szolgáltatás, szakmai együttműködések

fórumok,

regionális

* A kiemelt termékek közül magyarázatra szorul a SPA, amelyről köztudott, hogy az amerikai fogalomkörben eltérő jelentést hordoz, mint az európaiban, illetve azt is, hogy az amerikaiak által elsősorban az un. „resort spa” és „day spa” kategóriák a

40

legkeresettebbek, valamint az utazáshoz nem feltétlenül kapcsolódó, „beauty” és „relaxation” tematikára épülő Spa szolgáltatások. Mindazonáltal, néhány tényező mégis arra ösztönöz minket, hogy ezt a termékcsoportot ne hagyjuk figyelmen kívül: - Amerikában és Európában egyaránt jól megfigyelhető a hagyományos európai, gyógyászatra épülő Spa és a szépészetre, kényeztetésre épülő amerikai Spa szolgáltatások konvergenciája. - A Spa egyike a legdinamikusabban fejlődő tursztikai termékeknek - Magyarország fürdő kultúrájának történelme, történelmi fürdőink, illetve az a tény, hogy Európában hazánk rendelkezik a második legnagyobb termálvíz készlettel, még akkor is jól használható pozicionálásra, ha nem önálló vonzerőként kezeljük. Univerzálisan használható, emblematikus építészeti, természeti és kulturális értékek hiányában rendkívül nagy szükségünk van a marketing munkában alkalmazható olyan elemekre, amelyek túlmutatnak a minden európai országban elérhető „kultúra, építészet, hagyomány, gasztronómia” általános felsorolásán. - A lakosság és az újságírók részéről érkező kérdések mutatják, hogy Magyarország és a Spa fogalma a régiót valamelyest ismerőkben összekapcsolódik. - A krónikus túlsúlyosság és mozgáshiány miatt az osteoarthritis amerika népbetegsége és itt is egyre többen fordulnak a természetes gyógymódok felé. ** Magyarország legfontosabb potenciális vevőkörét jelenleg és az elkövetkező tíz esztendőben ugyanaz a jól körülhatárolható célcsoport adja, amelynek demográfiai jellemzőit korábbi években részletesen tárgyaltuk. (50+; minimum 60,000.- USD éves családi jövedelem; minimum középiskolai végzettség; kulturális érdeklődés; legalább egy korábbi európai utazás) A képviselet piaci munkája nagymértékben támaszkodik a szakmai együttműködésekre, úgy az utazásszervezők, mint a partner turisztikai hivatalok körében. Az utazásszervezőkkel kialakított együttműködések folytatására, illetve ennek a körnek a szélesítésére törekszünk a továbbiakban is. Az elmúlt két esztendő során aktív partneri viszonyt alakítottunk ki a következő utazásszervezőkkel: General Tours, Brendan Vacations, Collette Vacations, Travel Impressions (American Express), Tradesco Tours, Isram, Grand Circle Travel, Towne and Country Tours, Rapsody Tours, Continental Journeys, Tauck, stb. Közös akciókban is megtestesülő együttműködés alakult ki a V4 országok, valamint az osztrák és német turisztikai képviseletekkel. Ezen kapcsolatok ápolását és a további közös fellépést szintén fontos eszköznek tekintjük.

8.1.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan 3 %-os növekedés

41

8.2. Ausztria

8.2.1 Helyzetkép Ausztriában egyenletes gazdasági fejlődés prognosztizálható, a négy szomszédos uniós csatlakozó ország kedvező hatást gyakorol Ausztria gazdaságára. Az osztrák lakosság életszínvonala már lényegesen meghaladja a németekét, az egy főre eső GDP Ausztriában már 13%-kal magasabb, mint Németországban. Ebből fakadóan a lakosság utazási hajlandósága/képessége is intenzívebb. Jellegzetes Ausztriában a két fő szabadság (két hét nyáron, egy hét télen) és közben 4-6 alkalommal – elsősorban a nagyszámú ünnepnapokhoz kapcsolva – hosszított rövid szabadságok 3-5-napos időtartamban, elsősorban kikapcsolódás, regeneráció céljából. A Magyarországra irányuló bevásárló turizmus jelentősége évről évre csökken. A szolgáltatások (fogorvos, fodrász, kozmetika stb.) iránt a kereslet még mindig magas, de ez elsősorban a Nyugat-magyarországi térségre vonatkozik. Az osztrákok Magyarország általános ismertségét tekintve a szomszédos országok között is az elsők között vannak. Szinte valamennyi turisztikai termékünk érdeklődésre tarthat számot, de a súlypontok meghatározásánál lényeges szempont a speciális érdeklődési körrel rendelkező igényes vendégkör megcélozása.

8.2.2 A marketing munka súlypontjai Téma Egészségturizmus -

célcsoport: 50+ korcsoport, munkaképes nagyközönség eszközök: e-marketing, nagyközönségi vásárok, road-show-k, konkrét egészségturisztikai ajánlatok kiadványa, kirakati dekoráció az együttműködő utazási irodáknál, egészségturisztikai szaklapok újságíróinak study tour szervezése

Téma Budapest és kulturális turizmus -

célcsoport: nagyközönség eszközök: study tour, kiadványok, e-marketing, kapcsolódás nagy presztizsű kulturális rendezvényekhez Ausztriában (pl. Operabál), eseménynaptár, hírlevél küldése a sajtó számára a kulturális rendezvényekről, a szolgáltatók package ajánlatainak PR cikkel kombinálva való megjelentetése nagyközönségi lapokban a több napos ünnepi időszakokra (pl. Húsvét, Maria Himmelfahrt, Mindenszentek, Karácsony)

42

Téma Aktivitás turizmus, elsősorban Pannónia és a Puszta és Tisza tó régiók ajánlataira építve -

célcsoport: fiatalok, családok, középkorosztály eszközök: vásárok, kiállítások, road-show, a régiókkal közös study tourok szervezése, régiók ajánlati katalógusa

Téma Golf -

célcsoport: golfklubok hálózata eszközök: szaklapok, DM, Internet kiadványok, workshop a magyar szolgáltatók bevonásával

8.2.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan 3,5 % -os növekedés

8.3. Belgium

8.3.1 Helyzetkép Belgiumból és Luxemburgból egyaránt jelentősen növekedtek a beutazó forgalom mutatói az idei év első 8 hónapjában. A nyár végéig 16,8 %-kal nőtt a vendégek, 5,8 %-kal a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Belgiumból, míg Luxemburgból 26,3 illetve 16,3 %-os a növekedés. Az év hátralevő részében egyértelmű növekedés várható mindkét küldő piacról, amely tendencia az alábbiakkal indokolható: - a belga gazdaság kimozdult a mélypontról, s enyhe növekedés indult meg mindkét ország kiutazó turizmusában. - folyamatosan nő a Magyarországot programozó tour operatorok száma. - a Malév és az SNBA napi közös 3 járata mellett már naponta indítja brüsszeli (Charleroi) járatát a Wizzair diszkont légitársaság Budapestről. - az uniós csatlakozás következményeként megnőtt az utazási kedv az új tagállamok irányába, amelyek között Magyarország pozíciói kiválóak. A turisztikai szakma érdeklődése egyre intenzívebb a magyar utazások felé, jelenleg már 40 belgiumi illetve 7 luxemburgi tour operator programozza Magyarországot. Az első low-cost légi járatnak köszönhetően várhatóan tovább nő a tour operatorok száma, s számos autóbuszos utazásszervező fogja kombinálni a Budapestig történő repülést az onnan szervezett buszos körutazásokkal. Luxemburgban a Luxair budapesti járata sikeresen működik, az ULT és a Sales-Lentz tour operatori csoportok magyarországi utazásai iránt is jelentősen nőtt a kereslet 2004-ben.

43

A nagyközönség részéről érzékelhetően növekszik az egészségturizmus (wellness, gyógyturizmus) iránti kereslet, illetve Budapest mellett erősödik az érdeklődés Eger, Tokaj, a Dunakanyar és a Balaton térsége iránt. Flamand nyelvterületen több és erősebb a kereslet a vidéki helyszínek, a Balaton, és a kempingek irányában, míg a francia anyanyelvű lakosság érdeklődése elsősorban Budapestre és a magyar kultúrára irányul.

8.3.2 A marketing munka súlypontjai Téma Budapest -

célcsoport: Belgium és Luxemburg teljes lakossága, évi 2-3 utazáson résztvevő középjövedelmű rétegek, oktatási intézmények, eurokraták eszközök: PR cikkek (study tour), TV kampány, vásárok, kiadványok, internet, DM, egyéb rendezvények, prezentációk

Téma MICE -

célcsoport: belgiumi és luxemburgi cégek, EU intézmények eszközök: szaklapok, prezentációk, internet, DM, szakvásárok

Téma Egészségturizmus -

célcsoport: Belgium és Luxemburg teljes lakossága (wellness),nyugdíjas szervezetek (gyógy) eszközök: PR cikkek (study tour), TV kampány, kiadványok, vásár, workshop, Internet

Téma Ifjúsági turizmus -

célcsoport: scootisme – 462 belgiumi cserkész szervezet, 5 nagy cserkész szövetség eszközök: prezentációk, kiadványok, Internet, magyar partnerek közvetítése, DM akciók

Téma Kemping -

célcsoport: flamand, kisebb részben a francia ajkú lakosság, gyermekes családok, nyugdíjasok eszközök: szakkiállítások, PR cikkek kiadványok, Internet, lakókocsi kereskedőkkel való együttműködés

44

Téma Bor és gasztronómia -

célcsoport: középkorú és nyugdíjas korú lakosság, gasztronómiai és borkedvelő klubok, egyesületek eszközök: TV kampány, PR cikkek, borkóstolók, prezentációk Internet, vásárok, egyéb rendezvények

További tervezett marketing akciók, tevékenységek 1. Nagyközönség részére: - INFO PONT hálózat létrehozása (minimum 8-10 sűrűn lakott régióban) - 5 hónapos Magyarország kampány a Liberty Tv turisztikai csatornán - változatlanul aktív jelenlét a belgiumi turisztikai kiállításokon, költségkímélő mobil installációs megjelenéssel (évi 15-20 vásári megjelenés) - „do it yourself” rendszerben, jelentősen megnövelt számú újságíró study nyomán aktívabb jelenlét a sajtóban, PR cikkek, riportok formájában - a brüsszeli magyar diplomácia rendezvényein változatlan intenzitású jelenlét 2. Turisztikai szakma részére: - tour operatori hálózat növelése céljából rendszeres konzultációk, tanácsadás az utazásszervezőknek, igény szerint közös tanulmányutak, akciók - változatlan intenzitású részvétel a nagy tour operatorok (TC/Neckermann, Voyages Léonard, VTB Reizen, stb.) workshopjain saját standdal - képviselet saját honlapjának francia és holland nyelvű szakmai oldalainak bővítése, szakmán belüli ismertségének fokozása - szoros együttműködés a megnövekedett számú légitársaságokkal, közös piaci megjelenések, tanulmányutak, rendezvények


8.4. Csehország

8.4.1 Helyzetkép A cseh gazdaság alapvető mutatói 2004-ben (a nyár folyamán lezajlott kormányváltás ellenére is) a korábbi évekhez hasonlóan előnyös képet mutatnak. A GDP növekedése 2004 végére az előrejelzések szerint elérheti a 3,1 %-ot, az infláció 2,2 %, a külkereskedelmi mérleg pozitív. A munkanélküliség évek óta 9 % körül mozog. Az EU csatlakozás ezeket a mutatókat a jelenlegi adatok alapján nem befolyásolta jelentősen. Az átlagkereset nominális értékének növekedési üteme

45

azonban lassulni látszik, az idei év első félévében ez 4,3 %-ot tett ki (az átlagkereset jelenleg 17.800 CZK, azaz mintegy 140.000 HUF). A cseh lakosság vásárlóereje mindazonáltal az új EU tagországok között továbbra is magasnak számít. A csehek utazási szokásait tekintve az elmúlt években nem figyelhető meg jelentős változás. A 10,3 milliós lakosság 65 %-át (15-65 év) a magyarországi beutazás potencionális célcsoportjának tekinthetjük. A teljes lakosság mintegy negyede utazik évente legalább egyszer külföldre hosszabb időre (min. 4 éjszaka). Egyelőre az évi 1 hosszabb nyaralás dominál, de egyre gyakoribbak a hosszú hétvégékre, ünnepekre külföldi utazást választók száma is (bár a cseheknél nemzeti hagyománynak számít a hobbitelkeken töltött hétvége). Az utazás módját tekintve az utazások mintegy felét kitevő közúti közlekedés vezet, a közeli desztinációk tekintetében a cseh turisták szinte kizárólagosan ezt a formát választják (a vasúti közlekedés némi erősödése tapasztalható). A csoportos, illetve szervezett utazások kb. fele-fele arányban oszlanak meg, az egyéni utazók mintegy 60 %-a veszi igénybe az utazási irodák szolgáltatásait. A csehek jelentős része magánszállások szolgáltatásait veszi igénybe. A 4 napnál hosszabb időre külföldre utazó cseh turisták mintegy kétharmada a vízparti nyaralást részesíti előnyben. Magyarország turisztikai termékeit figyelembe véve jelentős a megismerő és a kulturális turizmus (kb. 10 %), illetve a gyógy- és wellness turizmus (kb. 5 %) aránya is. Az utazóközönség és az utazásszervezők részéről is tovább növekszik a közelebbi úti célok – beleértve Magyarországot is – iránti igény. Kiemelkedő szerepet játszanak a gyógyfürdők, a Balaton, Budapest, DélDunántúl és Észak-Magyarország. A gyógyfürdők népszerűsége és keresettsége továbbra is kiemelkedő, mellettük Budapest a másik legkedveltebb termék. A teljesen egyedi szervezésű utak száma növekedni látszik az utazási irodák közvetítésével létrejött utazásokkal szemben. Az utazási irodák programjaira főleg az idősebb korosztály, illetve a tehetősebb rétegek körében igen nagy az igény. A cseh utazók körében továbbra is a középkategóriás szálláshelyek a legkeresettebbek, ugyanakkor folyamatos az érdeklődés a kempingek és – főleg a Balaton térségében – a magánszállások iránt. Tovább növekszik a kereslet a speciális tematikájú – kerékpáros turizmus, aktív turizmus – ajánlatok iránt, és mind többen érdeklődnek a piacon eddig kevésbé ismert, újdonságnak számító ajánlatok iránt is.

8.4.2 A marketing munka súlypontjai Téma Egészségturizmus Gyógyfürdőink az elmúlt években Csehországban rendkívüli népszerűségnek örvendenek. A 2004. január-augusztusi időszakban a magyarországi gyógyszállók 10.000 cseh vendégéjszakát realizáltak, amely az előző évhez képest 30%-os növekedést jelent. A cseh vendégek rendszeresen visszajárnak kedvenc fürdőhelyeikre, ugyanakkor előszeretettel fedeznek fel számukra új, kevésbé ismert helyeket is. -

célcsoport: középkorúak, nyugdíjasok, családosok eszközök: piacspecifikus kiadványok, Internet, nagyközönségi vásárok

46

-

célcsoport: szakma eszközök: szakmai study tour, Spa kiállítás

Téma Budapest (kulturális rendezvények) -

célcsoport: középkorú aktív keresők eszközök: Internet, közönség hirdetés, eseménynaptár, nagy jelentőségű budapesti rendezvények szervezőivel közös study tourok

-

célcsoport: fiatalok eszközök: Internet, fiataloknak szóló rádió állomásokon ifjúsági rendezvények beharangozása (pl. Sziget Fesztivál), eseménynaptár

Téma Balaton. Nem segítik a termék népszerűsítését a vízminőségről szóló negatív magyarországi sajtócikkek, melyet a cseh média gyakran átvesz. Éppen ezért a Balaton egyedi jellegének, a környék gazdag programkínálatának, a gyógyfürdők közeliségének, a vízminőség kiváló voltának hangsúlyozásával kell a cseh piac számára újra attraktívvá tenni a Balatont. -

célcsoport: családosok eszközök: Internet, piac specifikus kiadványok, közönség hirdetés

A kiemelt termékeken kívül hangsúlyosan kívánunk foglalkozni az aktivitás turizmussal (különösen a kerékpáros-turizmussal), továbbá megfelelő megjelenést szeretnénk biztosítani a kemping, a kulturális, a gasztronómiai tematikának és a hivatásturizmusnak is.


8.5. Egyesült Királyság

8.5.1 Helyzetkép Az Egyesült Királyság gazdasága – Európa egyik legjobbjaként – folyamatos stabilitást mutat. A GDP növekedése 3,5 %, a bérek átlagosan 5 %-kal nőttek. Az infláció 2 % körüli, az angol valuta őrzi stabilitását az euróval és a dollárral szemben is. Ez várhatóan tovább fokozza a britek utazási potenciálját, kedvét és hajlandóságát.

47

Folytatódik az utazási piac koncentrációja és vertikális integrációja valamint az olcsó (fapados) légitársaságok és az internetes értékesítés robbanásszerű térhódítása mellett a piac átrendeződése is. A fapadosoknak köszönhetően az európai desztinációk nagyobb rétegek számára válnak elérhetővé, ugyanakkor az utazóközönség egyre kevesebb arányban utazik szervezett, csoportos formában. A hagyományos kínálattal rendelkező utazási irodák helyett egyre inkább a termékvagy desztináció-specializált irodák tudnak csak talpon maradni. Tíz éve még 2800 utazási iroda volt az Egyesült Királyságban, ma 1500-an vannak, melyek közül 530 utazásszervezéssel is foglalkozik. A piacot uraló mamut tour operatorok (Thomson, Airtours, First Choice Group, Thomas Cook, TUI,) pedig további 4900 értékesítő irodával rendelkeznek. Fenti változások egyik áldozata a közelmúltban csődbe ment Travelscene, amely a low-cost-ok megjelenéséig a legnagyobb brit city-break operator volt. Európa második legnagyobb küldő országából 2003-ban közel 60 millióan utaznak külföldre (melynek 15 %-a üzleti út) összesen 30 milliárd fontot költenek. Az utazások 75 %-a repülővel történik. Nagy Britannia a világon a legnagyobb küldő piac a lowcost utak tekintetében, a 40 millió repülős út kb. 50 %-a ma már a fapados légitársaságokkal történik. Az évi fő nyári utazás mellett további 2-3 rövidebb külföldi utazás jellemzi a brit utazókat. Az utazási döntéshozatal mind a szabadidős (maximum 4 hét), mind pedig a MICE utazások (1-2 hónap) esetében jelentősen lerövidült. A britek elsődleges szabadidős utazási cél országai a tengerparttal rendelkező mediterrán 4S országok, (Magyarország) Budapest a második-, harmadik-, rövid városlátogató utazásoknál jön szóba, de e tekintetben is csak a második vonalban szerepel, kb. 20 európai nagyváros látogatottsága megelőzi fővárosunkat. (A britek fele nem is tudja Budapestet azonosítani, mint Magyarország fővárosát és az utazók több mint fele a sok negatív képet hordozó Kelet-Európába sorolja hazánkat). A brit beutazás Magyarországra 2003-ban rekord dinamizmussal növekedett és jelentősen változóban van a hozzánk látogató vendégek összetétele is. Magyarország (az EU csatlakozásunknak és a fapadosoknak köszönhetően) fokozatosan bekerül a „mainstream” utazók cél országai közé; a tavalyi 214 ezer beutazóhoz képest idén a 300 ezret is elérheti a látogatók száma. Ezt az teszi lehetővé, hogy 2004-ben az olcsó új légitársaságok (EasyJet napi 2 járattal, SkyEurope 1, Wizzair 3) egymás utáni járatnyitásai London és Budapest között a korábbi napi 600-ról több mint megduplázta a légi kapacitást. 2004. végére a további új járatok (Bristol, Newcastle, Liverpool, Luton) összesen 1800 szék/nap-ra bővítik a kapacitást. Ez a szám még mindig jelentősen kevesebb, mint a legfőbb versenytárs Prágánál, ahova napi 24 járat kb. 3200 utast tud szállítani. A jellemzően egyénileg utazó 3 éjszakát itt töltő, 3-5* szállodákban lakó városlátogató turisták kb. 500 fontot költenek el nálunk fejenként azaz kb. 150 millió fontot (215 millió euró és 53 milliárd Ft) összesen. A hozzánk látogató britek kb. 35 %-a üzleti, konferencia, vagy incentive utazó aki a budapesti 4-5* házakat vesz igénybe, jellemzően 2 éjszakára. A britek 70 %-a egyénileg utazik, 30 % csoportosan, 94 %-a repülővel érkezik, 93 % szállodában lakik és viszonylag magas, 25 % a visszatérő vendég. Budapesten kívülre jellemzően csak a valamilyen kötődéssel (rokoni, baráti, munkahelyi) rendelkező britek látogatnak illetve a visszatérő vendégek vagy néhány speciális érdeklődésű hobbyturista.

48

8.5.2 A marketing munka súlypontjai Téma Budapest Budapest, mint vonzó, színes kínálattal rendelkező, sokoldalú city-break desztináció népszerűsítése, érdeklődés felkeltése, minél hosszabb tartózkodási idő elérése, új küldő piacok bekapcsolása a közvetlen légi járatok útján. -

célcsoport: nagyközönség - fiatal gyermektelen, illetve a középkorú és senior üres fészek gyakorlott utazók elsősorban azon nagyvárosok vonzáskörzetében, ahonnan van közvetlen légi összekötetés eszközök: Internet (E-marketing), írott és elektronikus sajtó PR (cikkek, TV műsorok), DM, kiadványok

-

célcsoport: utazási irodák eszközök: értékesítő személyzet képzési programja (internet), study túrák, DM, szaksajtó, info pontok létrehozása, kiadványok, értékesítés ösztönzés

-

célcsoport: tour operatorok eszközök: prezentációk, study tourok, értékesítés ösztönzés

-

célcsoport: légitársaságok eszközök: közös DM kampány, E-marketing, study túrák, PR, értékesítés ösztönzés

Téma MICE, a MICE piac építése. Budapest, mint vonzó meeting és incentive desztináció pozícionálása. -

célcsoport: incentiv házak, konferencia szervező cégek eszközök: személyes prezentációk, workshopok szervezése, DM, study túrák, szaksajtó, Business Travel Show, CONFEX, E-marketing

-

célcsoport: MICE érdekeltségű gyűjtőszervezet(ek) eszközök: study túra, személyes prezentációk

Téma Visszatérő és special interest vendégkör részére a sokoldalú desztináció bevezetése. Témák: zene, opera, bor- és gasztronómia, világörökségek, építészet, ornitológia, kastélyok, lovastúrák, nemzeti parkok, golf, gyalog és kerékpáros túrák, zsidó örökség, termál- és gyógyfürdők, nosztalgiavonat, Hungaricumok -

célcsoport: nagyközönség eszközök: Internet, sajtó, PR, DM

49

-

- célcsoport: utazási irodák eszközök: promóciós együttműködések kialakítása tour operatorokkal, study tourok


8.6. Észak Európa

8.6.1 Helyzetkép Magyarország beutazó turizmusa szempontjából az észak-európai piac az alábbi csoportokra osztható: - Skandináv államok (Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország) - Izland - Balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) Az elmúlt évek gazdasági recessziója és egyéb negatív hatások nem hagyták érintetlenül a hagyományosan stabil gazdasággal rendelkező skandináv államokat. A jövedelmek reálértéke romlott, a tőzsdei befektetések és a nyugdíjalapok értéke csökkent. Ám a vásárlóerő az elmúlt 10 évben 40 %-kal nőtt. Idén megindultak az előremutató, pozitív trendek, melyek 2004 telén erősödni fognak. Ennek alapja a pozitív gazdasági mutatók. A balti államokban az Európai Unióba való belépés kapcsán a gazdasági helyzet pozitív tendenciát mutat. A világpolitikai helyzet miatt növekedett a könnyen és biztonságosan elérhető belföldi és a közeli országokba irányuló forgalom, az egyéni, a csoportos és az üzleti utak területén is. Magyarország is ide tartozik és az utazóközönség bizalmát erősítő tényező Magyarország EU tagsága, ami még jobban felkelti az érdeklődést hazánk iránt. Fontos tényező a „fapados” légitársaságok beindulása, illetve átalakulása (SAS/Snowflake, Air Finlandia, Norwegian, Wizzair, Sterling). Ezen cégek piacra lépése jelentős mértékben növeli az utazási kedvet. A Balti államokban az Európai Unióba való belépés kapcsán megnövekedtek a lehetőségek. A javuló gazdasági helyzet ugyancsak fontos tényező az utazások számának növekedésében. Az utóbbi években, részben az utazási szokások, részben a külső és belső gazdasági, illetve kulturális hatások eredményeként, változott a régió országainak turizmusa, ezen belül a Magyarország felé irányuló forgalom, a termékek iránti érdeklődés is. A skandináv országok lakói a nyarat jó időjárás esetén többségükben hazájukban töltik. Az idei év során az utazási irodák rekordot döntöttek, mivel a rossz nyár hatására szinte az összes létező tengerparti szállást meg tudtak tölteni.

50

Svédországban, Norvégiában és Finnországban továbbra is a városlátogatás, a kultúra és a wellness a legvonzóbb termék, kiegészülve a golffal és a bor utakkal. Itt elsősorban a city break területén várható érdeklődés Magyarország iránt. Dánia esetében továbbra is a Balaton a legkeresettebb, ezen belül is a kempingek örvendenek a legnagyobb népszerűségnek. A Baltikumból egyelőre elsősorban buszos utasok érkezése várható, 2 csillagos szálláshelyek felkeresésével.

8.6.2 A marketing munka súlypontjai

Dánia Téma Balaton, kemping, kerékpár, ökoturizmus -

célcsoport: nagyközönség eszközök: study tour nagy utazási irodáknak, sajtónak, forgatócsoportok, kiadvány

Téma Budapest, kultúra, wellness -

célcsoport: nagyközönség eszközök: hirdetés, study tour nagy utazási irodáknak, forgatócsoportok

Téma Magyarország image -

célcsoport: nagyközönség eszközök: kiállítások (Ferie, Exclusive Travel Show, lehetőleg zenés attrakcióval), kiadványok

-

célcsoport: turisztikai szakma eszközök: szakmai szövetség ülése Magyarországon (Dán Utazási Irodák Szövetsége), kiadvány, road-show

-

célcsoport: légitársaságok eszközök: közös hirdetési biztosítása study tourokhoz

kampány,

keresztpromóció,

Finnország Téma Magyarország image, városlátogatás, bor, gasztronómia -

célcsoport: nagyközönség

51

repülőjegyek

- eszközök: TV, rádió-hirdetés, megjelenés nagy áruházak brosúrájában, kiadványok, kiállítás -

célcsoport: turisztikai szakma eszközök: kiadvány, road-show

-


kampány,

keresztpromóció,

repülőjegyek


célcsoport: nagyközönség eszközök: hirdetés, kiadvány, kiállítás, study tour nagy utazási irodáknak, sajtónak, forgatócsoportok

-

célcsoport: turisztikai szakma eszközök: kiadvány, road-show

-

célcsoport: Finn társadalombiztosítás eszközök: konferencia (magyar és külföldi gyógyturisztikai és balneológiai szakemberek, szolgáltatók bevonásával)

Norvégia Téma Budapest -

célcsoport: nagyközönség eszközök: kiállítás, hirdetés, kiadvány, study tour nagy utazási irodáknak, forgatócsoportok

Téma Magyarország image, bor, gasztronómia -

célcsoport: nagyközönség eszközök: kiállítás, DM, kiadvány, forgatócsoportok

Svédország Téma Budapest -

célcsoport: nagyközönség eszközök: kiállítás, hirdetés, köztéri plakát, study tour nagy utazási irodáknak, forgatócsoportok

52

-


kampány,

keresztpromóció,

repülőjegyek


célcsoport: nagyközönség eszközök: kiállítás, DM, kiadvány, forgatócsoportok

-

célcsoport: turisztikai szakma eszközök: kiadvány, road-show, SPA kiállítás

8.6.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan Dánia: 5 %-os növekedés Finnország: 3 %-os növekedés Norvégia: 3 %-os növekedés Svédország: 3 %-os növekedés

8.7. Franciaország

8.7.1 Helyzetkép Az infláció a tavalyi 3 %-os szinthez képest valamelyest csökkent, viszont az élelmiszerek és a napi megélhetéshez szükséges termékek tekintetében még meg is haladta azt. Ennek következtében a fogyasztás nagyon komolyan visszaesett. A munkanélküliségi ráta közelít a 10 %-hoz, és sajnálatos módon továbbra is a munkakezdő fiatalok körében nő a leggyorsabban (közel 20 %). A gazdasági növekedés 2003-hoz képest valamelyest növekedett, de a kitűzött 2,8 %-ot biztosan nem éri el. Franciaország továbbra is vezeti a világranglistát az idegenforgalomban, mint fogadó ország. Azonban még mindig visszaesés tapasztalható a Franciaországba utazó turisták számát illetően (-7 %). A Maison de la France ennek következtében 2005ben 10 %-kal megnövelt marketingkerettel dolgozik. Az előző évhez képest 2 %-kal csökkent a franciák utazási láza. Összesen 24 millióan utaztak külföldre, ezek közül 16 millióan nyaralás céljából (-10 %), 5,6 millióan egyéb kikapcsolódási céllal (+10%), és 2,3 millióan hivatalos út miatt (-5 %). A fenti adatok tükrében különösen értékes szám a Magyarországon regisztrált 25,3 %-os francia vendégéjszaka növekedés. A legnagyobb presztízsnek örvendő szakmai hetilap, az Echo Touristique átfogó tanulmányt jelentetett meg az elmúlt 12 hónap utazási statisztikáiról. A francia

53

turisták 100 legkedveltebb úticélját felsoroló listán Magyarország a rendkívül kedvező 23. helyet foglalja el közvetlenül Kanada és Egyiptom után, megelőzve régiónk valamennyi országát, ideértve az idei nagy kampányt folytató slágert, Horvátországot is. A külföldre utazni vágyó, növekvő számú franciák 71 %-a útjának célját Európán belül határozza meg. A francia turista átlag 2,9 alkalommal utazik évente. Jelentős számban megnőtt a vízi utak iránt érdeklődők száma. Hazánkba 12.000 francia turista utazik évente hajóval. Fejlődtek a buszos turizmus mutatói is, egyre több utazási iroda szervez kombinált buszos utakat (Párizs-Budapest repülővel + Magyarország bejárása busszal). Sok konkrét érdeklődés tapasztalható konferencia, ill. kongresszus rendezések tekintetében. Komoly átalakulások tapasztalhatók az utazási irodai hálózatokon belül: több tour operator külföldi kézbe került (Thomas Cook, TUI), ám az első hónapok tapasztalatai nem egyértelműen pozitívak. Az újonnan megjelent low-cost repülési társaságok szintén átformálták az állami légiforgalmi cégek üzletpolitikáját: sokkal rugalmasabb és szélesebb skálán mozgó kedvezményeket meghirdető üzletvitel vált rájuk jellemzővé. Nagyon kedvező tapasztalat, hogy a francia-magyar relációban akárcsak a többi európai viszonylatban a két low-cost társaság (SkyEurope, WizzAir) beindításával új közönség indult meg Budapest felé – nem csökkent, hanem még nőtt is a Malév forgalma Franciaországból.

8.7.2 A marketing munka súlypontjai Téma Magyarország image -

célcsoport: nagyközönség eszközök: plakáthirdetés, kiállítások, Magyar Napok/Hetek rendezése

-

célcsoport: szakma eszközök: hírlevelek, megjelentetése,

tanulmányutak,

szakmai

lapokban

mellékletek

Téma Budapest Prágával, Barcelonával és Krakkóval való konkurrencia harcunk akkor válhat továbbra is eredményessé, ha folyamatosan kommunikálunk a főváros aktív kulturális, gasztronómiai, művészeti és népművészeti rendezvényeiről, hogy a város szépségén kívül a lendületes, pezsgő élet, a „jó ott élni” motívum is vonzerő legyen. -

célcsoport: nagyközönség eszközök: TV, rádió spot, PR cikkek, kiállítások, kiadványok, eseménynaptár

-

célcsoport: szakma eszközök: hírlevelek, Internet, tanulmányutak

54

Téma Wellness A 2003-ban beindított kampány alatt sikerült tudatosítani a francia közönségben Magyarország és főleg Budapest gazdagságát a termálforrások tekintetében. Ezt a folyamatot feltétlenül folytatni kell. -

célcsoport: nagyközönség eszközök: TV spot, PR cikkek, kiállítások

-

célcsoport: szakma eszközök: hírlevelek, tanulmányutak, szakmai lapokban különszám, Spa kiállítás

Téma Hivatásturizmus Mivel 2005-ben Franciaországban a Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium kezdeményezésére Magyarország Gazdasági Éve rendezvénysorozat kerül megrendezésre, létfontosságú, hogy a Nagykövetség és az ITDH rendezvényein az MT Rt. is képviseltesse magát akár kiállítóként, akár előadóként. -

célcsoport: cégek döntéshozói eszközök: szakmai szervezetek lapjaiban hirdetés, szakmai internet oldalakon való megjelenés, PR cikkek (tanulmányutak eredményeképpen)

-

célcsoport: szakma eszközök: szakmai honlapunk segítségével kiküldött hírlevelek, incentive tanulmányutak (külön gépek), road-showkon, szakkiállításokon való részvétel

8.7.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan 10%-os növekedés

8.8. Hollandia

8.8.1 Helyzetkép 2003-ban 20 év óta a leggyengébb éve volt a holland gazdaságnak, mely 2004-re sem javult. Az euró bevezetése általános áremelkedést okozott. Tavaly a költségvetés hiánya több mint 3 % volt. Csökkenés mutatkozott a beruházásoknál, a lakossági fogyasztásban is, mely a hollandok utazási kedvére is kihatott. A

55

munkanélküliek száma 1,2 %-kal nőtt. Sztrájkokról, tömeges elbocsátásokról szólnak a hírek, melyek idáig Hollandiára nem voltak jellemzőek. A recesszió súlyos következményekkel járt az utazási szakmában is, utazási irodák zártak be, és olyan nagy nevek, mint a TUI és a Thomas Cook is elbocsátásokra és egyéb megszorító intézkedésekre kényszerült. Az utazóközönség még az előző években megszokottnál is árérzékenyebb lett. A hollandok az esős hónapok elől az utolsó pillanatokban menekültek napsütéses országokba. Főként az ANVR–hez (holland MUISZ) csatlakozott irodákat keresték fel az utazni vágyók. A statisztikák eddig az előző évhez képest 2 %-os emelkedést mutatnak. A repülő volt a 2004. nyarának kedvelt úti eszköze: 5 %-os emelkedés történt 50 %-os piaci részesedéssel, a saját autós utaknál nem volt emelkedés, piaci részesedésük 43 %-os. A holland turisták száma a nyár folyamán minden kontinensen emelkedett; első számú nyári kedvenc Törökország. A kelet-európai országokba irányuló autós utak száma 16 %-kal növekedett, a luxusbuszos utak száma is 16 %-kal nőtt. A beutazó vendégek száma 215.000 fő, mely 4,6 %-os csökkenést mutat az előző évihez képest. A vendégek száma kereskedelmi szálláshelyen is csökkent 2,3 %-kal, mely vendégszám csökkenés elsősorban a júniusi-júliusi turistaszám elmaradásából adódik (csak júniusban 16,7 %-os csökkenés mutatkozott, amely vendégéjszakák számában is 19,4 %-os csökkenést okozott). A fenti időszakban a holland vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 6 %-kal csökkent. Az átlagos tartózkodási idő augusztus hónapig (4,4 nap) szintén némi csökkenést mutat; a tavalyi éves tartózkodási idő 4,2 nap volt. Magyarország ismertségét elősegítheti, hogy Hollandia első számú befektető Magyarországon, több mint ezer magyar-holland vegyes vállalat működik az országban. A 2004. júliustól decemberig tartó Magyar Kulturális évad beutazó turizmusunk növekedésének egyik motorjává válhat. Az MT Rt. által készített ország kutatás elemzése is sok új információval szolgálhat a piac megnyeréséhez. A holland turisták utazásainál kiemelt választási szempont a biztonság, mely Magyarország esetében egyrészről pozitív, egyénileg, gépkocsival, lakóautóval megközelíthető, másrészről azonban negatív tapasztalatok is vannak: gépkocsi lopások, éttermi túlszámlázások.

8.8.2 A marketing munka súlypontjai Téma Kemping és kerékpár turizmus (Balaton, Észak-Magyarország) -

célcsoport: családok, ifjúság eszközök: tanulmányutak, kiállítások, vásárok, kiadványok (camping és kerékpárutak térkép)

Téma Ökoturizmus (Alföld-Tisza tó) -

célcsoport: nagyközönség eszközök: Internet, tanulmányutak, kiállítások, kiadványok

56

Téma Budapest – kulturális rendezvények A 2004-ben zajló Magyar Kulturális Évad nyomán érdeklődés alakul ki a művészeti rendezvények, alternatív magyar kultúra iránt, amit 2005-ben feltétlenül ki kell használnunk. A low-cost légitársaságok megjelenése szintén addicionális lehetőséget biztosít a városlátogató turizmus növelésére. -

célcsoport: nagyközönség eszközök: közös kampány a low-cost légitársaságokkal, tanulmányutak, kiállítások, eseménynaptár, kiadványok

Téma MICE -

célcsoport: szakma, incentive utaztatók eszközök: DM akciók az új MICE helyszínekről, szakkiállítások, kiadványok, CD, Internet, tanulmányutak

8.8.3 Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan 0 %-os növekedés (az évek óta tartó vendégéjszaka csökkenés megállítása)

8.9. Írország

8.9.1 Helyzetkép Írország politikailag és gazdaságilag stabil ország, a 2004-es évre prognosztizált jelzők (GDP 3,5-4,0 %-os növekedése, 4,4 %-os munkanélküliség, 3 % körüli infláció) a következő évben várhatóan számottevően nem változnak. Az ország gazdasági helyzete az Európai Unión belül lényegesen jobb az átlagosnál. Az ír turisták utazási kedve, hajlandósága töretlen, változatlanul rendkívül nagy költőerőt képviselnek, messze felülmúlva az európai átlagot. Évente átlagosan háromszor-négyszer utaznak, ebből egy hosszabb utat (az esetek zömében napos desztinációt), a többi pedig hosszú hétvégét jelent, általában Európán belül, vagy az USA keleti partján. Egyre népszerűbbek a sí utak, a legtöbb Európán belül realizálódik. Az ír piacon tapasztalható utazási tendenciában változás nem várható a 2005-ös év folyamán. Kedvelt külföldi desztinációk: - Üzleti út és rokonlátogatások: Egyesült Királyság és az USA

57

-

- Nyaralóprogramok: elsősorban napos desztinációk: Spanyolország, Portugália, Horvátország, Törökország, bár egyre népszerűbbek az aktív nyaralások Városlátogatások: Prága, Budapest, Lisszabon, Amszterdam, Párizs, Barcelona, London Új desztinációk: Varsó, Berlin, Tallinn, Madrid, Krakkó Magyarország fő konkurensei: Csehország, Lengyelország, Skandináv országok, Németország Utazási mód: túlnyomó többségében repülő (az Írországból induló utak tobb mint 80%-a légiközlekedéssel történik). Közvetlen kapcsolat Magyarország és Írország között: Malév (1999. óta) jelenleg napi egy járattal, Aer Lingus heti 4 járattal (2004. október 31-től). Alacsony tarifájú légitársaság egylőre nem működik a két ország között.

Kedvelt turisztikai termékek: - Budapest–városlátogatás, spa, egészségturizmus (fogorvosi kezelések, plasztikai sebészet, betegbiztosítás esetleges harmonizációja a két ország között) - Éjszakai élet (hosszú nyitvatartás, kedvező árak) - Potenciális vonzerő: Balaton, golf (Hencse-ír befektetés, Budapest környéki pályák, Ladies European Open), bor és gasztronómia Itt kell megemlíteni az utóbbi évben ugrásszerűen megnövekedett ír ingatlanbefektetéseket, melyek főleg Budapestre koncentrálódnak. Számtalan erre szakosodott cég ajánl magyar lakásokat, a vásárlást legtöbb esetben rövid budapesti tartózkodás előzi meg.

8.9.2 A marketing munka súlypontjai Téma Magyarország image -

célcsoport: nagyközönség eszközök: sajtó utak TV, rádióműsorok utaztatása, nyereményakciók, Internet (saját web fejlesztés, promóció internetes utazási portálokon), kiállítások

-

célcsoport: szakma eszközök: tréningek, tanulmányutak, DM, kiállítások, workshop jellegű rendezvények

Téma Budapest -

célcsoport: nagyközönség eszközök: sajtóutak, TV, rádióműsorok utaztatása, nyereményakciók, Internet

-

célcsoport: szakma

58

-

eszközök: tréningek, szakmai tanulmányutak

Téma Tematikus megközelítés (Spa, bor) -

célcsoport: nagyközönség eszközök: sajtóutak, Internet

-

célcsoport: szakma eszközök: tréningek, tanulmányutak


8.10. Japán

8.10.1

Helyzetkép

A recesszió ellenére Japán jelenleg is a világ második legnagyobb gazdasági nagyhatalma. A kilencvenes évek eleje óta tartó gazdasági nehézségek és a defláció tavaly már stagnált, idén pedig kb. 3 %-os gazdasági növekedést prognosztizáltak a gazdasági elemzők. A növekedési pálya várhatóan a jövő évben is marad, hála a gazdaság húzóágazatainak mint például az autógyártás, vagy a műszaki cikkek gyártása, melynek bevételei tavaly rekordot döntöttek. A turizmust tekintve az idei év eredménye kifejezetten pozitív lesz, hiszen a Magyarországra beutazók száma az első fél évben 30 %-kal nőtt, míg a második félévben több mint 40 %-os növekedés várható. A 2004-ben Magyarországra látogató japán turisták száma várhatóan eléri a 100 ezer főt, ezzel megközelítjük a cseh eredményeket, bár a Szöul-Prága menetrend szerinti járat júliusi beindulása óta a turisták számának növekedése tekintetében hátrányban vagyunk. Egy japán átlagkereset évente kb. 10 millió forint, a fizetett szabadság 2 hét. Ebből adódik, hogy a japán turisták általában rövid időre, kevesebb mint 1 hétre utaznak el külföldre, ahol minél több várost esetleg országot kívánnak megtekinteni egyszerre. A legtöbb Magyarországra látogató turista Bécsbe és Prágába is megy /vagy volt/. A világviszonylatban magas jövedelmek miatt főleg a városi 3-5 csilagos, fürdőkádas, telefonos, légkondicionált szállodákat használják. A panziókban, olcsó szállásokon nem jellemzőek a japán csoportok. A régiók közül egyértelműen a Balaton északi része (Herend, Tihany, Veszprém) és Ny-Magyarország (főleg Sopron) a legkedveltebb.

59

8.10.2

A marketing munka súlypontjai

Téma Magyarország image Magyarország ismertségének növelése, a vidéki nagyvárosokban is, nemcsak Tokióban. -

célcsoport: sajtó eszközök: study tour, fizetett hirdetések, magyar gasztronómiai rendezvények prezentációval összekötve

-

célcsoport: nagyközönség eszközök: fizetett hirdetések, a Japánban található magyar baráti társaságok munkájának segítése,

-

célcsoport: szakma eszközök: prezentációk, tanulmányutak, PR cikkek szakmai sajtóban, V4-es együttműködésben kiadványok, film,

Téma Budapest Mint európai kulturális főváros, egyedülálló wellness lehetőségekkel, a gyógyfürdők városa -

célcsoport: nagyközönség eszközök: hirdetések, PR cikkek, forgatócsoportok meghívása

-

célcsoport: szakma eszközök: V4-es együttműködésben közös package kiajánlása, közös tanulmányutak Prágával, Krakkóval.

Téma Kultúra és gasztronómia A japánok érdeklődését a magyar népművészeten, a magyar zenén és a magyar gasztronómián keresztül lehet még jobban felkelteni országunk iránt. Ezek azok az értékek, amelyek már ismertek és általánosságban is érdeklődésre tartanak számot. -

célcsoport: nagyközönség eszközök: Internetes portálon feltüntetni a főbb koncerttermek, színházak műsorát japánul, célirányos kiadványok szerkesztése, tanulmányutak nagyközönségi média képviselői részére, magyar gasztronómiai hetek szevezése, magyar népművészeti fesztivál szevezésében való részvétel

8.10.3

Célok a 2005. évi vendégéjszaka adatokra vonatkozóan

10 %-os növekedés

60

8.11. Kína

8.11.1

Helyzetkép

Magyarország 2003 őszén kapta meg hivatalosan az ADS-t, azaz az Approved Destination Status-t. Ez alapján turista vízumot kaphatnak a kínai állampolgárok abban az esetben, ha a kijelölt több mint 500 kínai és 60 magyar utazási iroda által szervezett turista úton vesz részt. Ez a tény fokozott várakozást váltott ki a magyar turisztikai szakmában. A kapcsolatok kiépítése a kínai és a magyar utazási irodák között elindult, a forgalom 2004-ben növekedésnek indult, de látványos vendégforgalom bővülés a két ország között egyelőre nem következett be. Ezt elsősorban az alábbi okokra lehet vissszavezetni: - Magyarország ismertsége , elsősorban a fiatalabb generációnál rendkívül alacsony - Az irodák közötti kommunikációt hátráltatják a nyelvi nehézségek és az üzletben tapasztalható viselkedési normák különbözősége. - A kijelölt magyar utazási irodák kis és közép vállalkozások, míg kínai partnereik tőkeerős mega vállalatok. - A vízumok kiadása még sok esetben lassan, döcögve megy. - 2004 tavaszán az Európai Unió is megkapta az ADS-t, a schengeni országhatáron belül a kínaiaknak elegendő egy vízumot kérniük. - 2004 júliusától közlekedik az egyetlen közvetlen légi járat Peking és Budapest között (a Hainan Airlines és a Malév közös üzemeltetésében ) heti három alkalommal, így a kapacitás rendkívül alacsony a nyugat-európai nagyvárosokhoz képest. 2005-ben várható pozitív tényezők: - A magyar utazási irodák nagy része megtalálta a kínai partnerét, megismerte a kínai igényeket. - A vízumkiadás kezdeti nehézségei csökkennek, illetve Peking mellett már Shanghaiban is lehetőség van a magyar vízum megszerzésére. - A Hainan Airlines tervei között szerepel a járatok sűrítése, így kapacitásbővülés várható - A 2003-ban elkezdett promóciós munka nyomán nő Magyarország ismertsége. Kínában évente 15-20 %-kal bővül a ma kb. 200 milliósra tehető középosztály száma, ami nagyon jelentős hatással van a gazdaság minden, így turisztikai szektorára is. Európa (beleértve Oroszországot is) a kiutazó kínai turisták körében egyre gyorsuló ütemben hagyja maga mögött Dél-kelet Ázsia országait a legkedveltebb úti célok rangsorában.

61

Ez ma még elsősorban Nyugat-Európa országait jelenti, de a második alkalommal Európába utazók körében már Kelet-Európa is számottevő érdeklődésre tarthat számot. Magyarország ma nem szerepel az Európába utazni szándékozó kínai turista prioritást élvező országai között, de kelet-európai országai között egyértelműen az elsők között helyezkedik el. Ennek legfőbb okai a turisztikai szokásokban, valamint hazánk viszonylag kicsi ismertségében keresendő, ami utóbbi azonban jelentős eltérést mutat a 25-40 és a 40 év feletti korosztály tagjai között (az idősebb korosztály nem csak ismeri, de nagyon pozitív véleménnyel van Magyarországról, történelmi okok miatt, ugyanakkor a kiutazó, 25-50 éves célcsoportnak a kisebbik részét alkotják). Ennek megfelelően hazánk promótálása során az elsődleges feladat Magyarország „ráhelyezése” a kínai turista fejében létező Európa térképére.

8.11.2



-

célcsoport: a felső és középosztály elsősorban Pekingben, Shanghaiban és Kantonban eszközök: kínai nyelvű honlap elkészítése, tanulmányutak szervezése a média képviselői számára, Magyarország mellékletek megjelentetése színes utazási magazinokban, Magyarország kirakatok a kínai utazási irodák üzleteiben, kapcsolódás magyar kulturális eseményekhez, részvétel turisztikai vásárokon, kínai nyelvű prospektusok, CD célcsoport: kijelölt kínai utazási irodák eszközök: road-show szervezése a magyar szolgáltatók részvételével, study tourok

Téma Budapest és környéke -

célcsoport: a felső és középosztály elsősorban Pekingben, Shanghaiban és Kantonban eszközök: tanulmányutak szervezése a média képviselői számára, PR cikkek megjelentetése magazinokban konkrét 2-3 napos programok ismertetésével, kínai nyelvű Budapest guide és prospektus

Téma V4-es együttműködés Kínában -

célcsoport: nagyközönség eszközök: közös kiállítási részvétel, közös kínai nyelvű honlap, prospektus

-

célcsoport: kijelölt kínai utazási irodák

62

- eszközök: közös prezentációk, road-show a kínai utazási szakma részére, tanulmányutak szervezése

8.11.3


20 % -os növekedés

8.12. Lengyelország

8.12.1

Helyzetkép

Lengyelországban még tart a gazdasági recesszió. A lengyelek utazási kedvét a még mindig tartó általános pénzhiány, az EU belépéssel kapcsolatos bizonytalanság, a lengyel politikai életben uralkodó zűrzavar és annak kihatásai a turisztikai rendeletekre, szabályozásra és nem utolsósorban a lengyel utazási irodáknál tapasztalható negatív jelenségek befolyásolták. 2004. első félévében 21 millió lengyel lépte át a határt (-5,9 %), és 33,6 millió külföldi belépést regisztráltak (+21 %). A lengyelek nyáron dél felé tartanak, a napsütéshez, a meleg földközi tengerekhez: Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, az utóbbi években Horvátország a sláger, illetve Törökország, Tunézia, Egyiptom a promóciós, hihetetlenül alacsony árak miatt. A lengyelek többsége (mintegy 60 %) egyénileg utazik Magyarországra, Horvátországba, Ausztriába, ez az arány még nagyobb (80-85 %) Szlovákiába, Csehországba és Németországba. Az incentive piacért harcolni kell, mert még mindig a „Nyugat” vagy az egzotikum számít. Magyarországra az első félévben 483 ezer lengyel látogatott, ami 12,4 %-kal több mint az előző évben. A lengyelek esetében nem szabad támaszkodnunk a kereskedelmi szálláshelyek statisztikáira, ugyanis hamis képet mutatnak, mert a lengyelek preferálják a magánszállásokat, illetve a kisebb panziókat, szállodákat, amelyek nem mutatkoznak a hivatalos statisztikákban. Magyarországra az átlag, lengyel állampolgárok jönnek, főleg saját kocsival, 80-85 %-uk egyénileg szervezi az utat. Azért jönnek mert közel van, az árak viszonylag egyformák és ismerik Magyarországot, tudják, hogy ott jól érezhetik magukat. A jómódú, több pénzzel rendelkező lengyelek az ismert, megbízható irodákhoz fordulnak és jó minőségű, magasabb kategóriájú szolgáltatásokat keresnek Magyarországon.

8.12.2


Téma

63

Budapest - célcsoport: átlag lengyel lakosság (kirándulók, az év minden szakában) - eszközök: PR cikk, óriásplakát, e-marketing, kiállítások Téma Egészségturizmus (Észak-Magyarország, Észak-Alföld) -

célcsoport: 50 + nagyközönség eszközök: kiadványok, kiállítások, PR cikkek

-

célcsoport: szakma eszközök: tanulmányutak, közös road-show-k a szolgáltatókkal, SPA kiállítás

Téma Balaton, nyári üdülés -

célcsoport: főleg kisgyerekes családok, fiatalok eszközök: e-marketing, kiállítások study tourok, óriásplakátok

Téma Ifjúsági rendezvények, ajánlatok -

célcsoport: ifjúság eszközök: fiataloknak szóló rádióállomásokon spotok, hírek, e-marketing, Sziget Fesztivállal és egyéb fiataloknak szóló rendezvények szervezőivel való közös kampány

8.12.3


3 % -os növekedés

8.13. Németország

8.13.1

Helyzetkép

Úgy tűnik, három szűk esztendő után a német gazdaság a stagnálási, illetve csökkenési szakaszból a nagyon lassú növekedési szakaszba válthat át. Gazdaságkutatók most először jeleznek 1,7-2,0 %-os növekedést 2005-re, amely a munkahelyek növekedésével is együtt járhat. A HARTZ IV. program tehermentesíti az állami költségvetést és várhatóan 2005-ben már nem növekszik tovább Németország adósságállománya. Mindez a turizmus lassú fellendülésével is együtt járhat belföldön és a külföldre irányuló turizmusban egyaránt. Gondolni kell arra is, hogy éppen az elmúlt három

64

évben egyre csökkenő külföldi utazások miatt jelentős látens kereslet halmozódott fel. Számunkra kedvező, hogy egymástól teljesen függetlenül, de két közvéleménykutató intézet (a FUR és a Worms-i) is 13,1-13,5 %-ra becsüli a német polgárok arányát a lakosságból, akik minden bizonnyal vagy nagy valószínűséggel a következő három évben Magyarországra utaznak. Ez mintegy 10 millió német utazót jelentene a következő három évben, azaz évente 3,3-3,4 milliót, lényegesen többet mint az elmúlt három évben. A németek utazási szokásaiban jelentős változást eredményez az internet használatának dinamikus fejlődése és az olcsó árakon repülő légitársaságok általános térnyerése. Lényegesen nagyobb arányban utaznak el 3-5-napos "várostúrákra" - külföldre és belföldön egyaránt. Csökken a túraszervezők és az autóbuszos csomagtúra-szervezők szerepe, az utazási irodákon keresztül és autóbusz-vállalkozások felhívására megvalósuló utazások aránya az összes utazáson belül, tovább növekedik az on-line repülőjegyés szállásfoglalások száma. A vasút áraiban, akcióiban esetenként sikerrel veszi fel a versenyt a fapados ajánlatokkal. Az autóbuszosok nagy bajban vannak, és nem látszik számukra az alagút vége.

8.13.2



célcsoport: nagyközönség eszközök: Internet, tanulmányutak kiállításokon, vásárokon való részvétel

-

célcsoport: turisztikai szakma eszközök: szakmai rendezvényeken, road-showkon való részvétel, utazási irodai törzsasztal, internetes oktatás, szakmai tanulmányutak

(újságírók,

forgatócsoportok),

Téma Balaton -

célcsoport: nagyközönség eszközök: vásárokon, kiállításokon való részvétel, tanulmányutak újságírók, forgatócsoportok részére, Balaton katalógus kiadása, e-marketing, közös kampányok a nagy tour operatorokkal, Balaton kirakatok

-

célcsoport: turisztikai szakma eszközök: tanulmányutak, sármelléki reptér lehetőségeinek promótálása, hírlevelek

-

célcsoport: légitársaságok eszközök: menetrendszerinti vidéki transzferszolgáltatások megszervezése a repülőgépek budapesti érkezéséhez kapcsolódóan, ennek promóciója újsághírekkel, tanulmányutakkal, tárgyalások a vidéki repülőterek bekapcsolásának elősegítése érdekében

65


célcsoport: nagyközönség eszközök: piac specifikus katalógus, Internet, vásárokon, kiállításokon való részvétel, újságíró tanulmányutak

-

célcsoport: turisztikai szakma eszközök: szakmai rendezvényeken, road-showkon, workshopokon való részvétel, gyógy turizmusunk fejlesztésére közvetítőkön keresztül, de közvetlenül is tárgyalásokat kezdeményezünk a kevés állami tartományi és számos privát egészségbiztosítási kasszával, wellness turizmusunk térnyerését a 19 német városból elérhető áron igénybe vehető légi transzfer generálhatja, menetrendszerinti vidéki transzferszolgáltatások megszervezése a repülőgépek budapesti érkezéséhez kapcsolódóan, ennek promóciója újsághírekkel, tanulmányutakkal

Az eddigi stratégiai partnerkörben is hangsúlyváltás következik be. A túraszervezők, autóbuszos csomagtúra-szervezők, Magyarországot programozó utazásszervezők támogatásának szűkítése indokolt. Ezzel szemben a Budapestet és regionális repülőtereinket repülő társaságok erőteljesebb támogatása kerül előtérbe a vásárokon, kiállításokon, egyéb rendezvényeken, közös flyer-ek elkészítésével, közös hirdetési akciókkal, közös tanulmányutakkal.

8.13.3


0 %-os növekedés (az utóbbi évek negatív tendenciáinak megállítása)

8.14. Olaszország

8.14.1

Helyzetkép

Olaszország komoly gazdasági problémákkal küzd. 2003-ban a GDP növekedése 0,4% volt. Ennek ellenére európai viszonylatban változatlanul az olaszok utaznak a legtöbbet, míg az európai átlag szerint a lakosság kb. 80%-a utazik legalább egyszer, addig ez az olaszok esetében 87% a legutolsó felmérések szerint. A belföldi turizmus szerepe igen jelentős, az utazók közel 80%-a választja úti célul Olaszországot. Míg átlag 20% külföldi desztinációt. A külföldi utazások 81%-a Európába irányul (Nyugat-Európa 52,6%, Kelet-Európa 12,5%, Dél-Európa 16%). Az utazások esetében legkedveltebbek a tengerparti desztinációk (64%), a városlátogatások részesedése 10%. Az olasz turistára jellemző a szezonalítás, míg a nyári nyaralások főszezonja az augusztus addig a rövidebb kulturális célú városlátogatásokat az állami és egyházi

66

ünnepek idején szervezik. Szeptember-január hónapokban lényegesen kevesebben utaznak (26,3 %), mint a nyári hónapokban (54,5 %), viszont többen választanak külföldi desztinációt (16%) szemben a nyári utazásokkal (9,4 %). Jelentős túlsúlyban vannak az utakat egyénileg megszervezők (több mint 65 %), míg a tour operatori katalógus kínálatából az utazók, kevesebb mint 10 %-a választ utakat. Általános tendencia a minél későbbi foglalás. Az úti cél kiválasztásban legnagyobb szerepe (45 %) az ismerősök, barátok tanácsainak, úti beszámolóinak van, az internet szerepe kb. 10%, míg az utazási irodák tanácsai alapján 8,5 % választ úti célt. A legfőbb motivációk a pihenés, kikapcsolódás (53 %), új helyek felkeresése (40 %), táj, természet szépsége 31 %. A közelmúltban a fent említett általános tendenciákban jelentős változás nem történt. Az ország gazdasági problémáinak köszönhetően az olasz turista egyre inkább ár érzékennyé vált. A megélhetési problémák ellenére nem szívesen mond le az utazásról, inkább lerövidíti az utazás idejét. Ezzel összefüggésben van a turizmuson belül az internetes foglalások növekedése, a takarékosság következtében sokan az utazási irodák kihagyásával szervezik az utakat vagy az Interneten foglalnak. Ezt támasztja alá a két legnagyobb internetes foglalási portál (www.expedia.it, www.lastminute.com) nyári forgalma, ami a tavalyihoz képest idén megkétszereződött. Leginkább az internetes szálloda foglalások száma nőtt (megháromszorozódtak) annak ellenére, hogy az összes forgalom kis részét teszik ki, míg a repülőjegy foglalás a forgalom kb. 50 %-a. A last minute utak egyre keresettebbek a kedvezőbb árak miatt, erre válaszul a tour operatorok különböző előfoglalási kedvezményeket alkalmaznak. Idei nyári szezonban először volt érzékelhető az advance booking növekedés a last minute utak mellett. Magyarország elsődlegesen, mint kulturális desztináció jelenik meg. Elsődleges motiváció a városlátogatás (kb. 60 %), ezt követik az üzleti célú utazások (kb. 15 %). Magyarországra az olasz beutazó turizmus esetében jellemző a szezonalítás. Néhány vendégéjszakás városlátogatások esetében a tavaszi és a téli állami és egyházi ünnepek ideje alatt látogatott nagy tömegben. Míg a nyári hónapokban mind néhány éjszakás városlátogatási desztinációként Budapest önállóan vagy más fővárosokkal (Bécs-Prága), mind személyautóval, lakóautóval vagy csoportosan busszal utazók körében Magyarország országos körutazásként keresett úti cél. Nyári hónapokban a fiatalok által keresett célpont a Balaton leginkább, mint szórakozási lehetőség. Az elmúlt néhány évben növekszik az érdeklődés az ország, mint gyógy turisztikai desztináció iránt és egyes rés termékek esetében, mint biciklis turizmus vagy folyami hajós körutazások esetén. Magyarország általános ismertsége az elmúlt két évben jelentősen javult. Amellett, hogy Olaszország a küldő piacok között a második, illetve harmadik helyet foglalja el, még jelentős tartalékokat rejt magában, hiszen lakosságának száma meghaladja az 55 milliót. A marketing kommunikációnk fókuszál az ország sokszínű kínálatára. Miután az országot már egyre többen tudják beazonosítani, a hangsúlyt arra helyezzük, hogy minél több konkrét az ország turisztikai kínálati elemeire vonatkozó ismerettel rendelkeznek az olasz utazók és utazási szakemberek generálva így a forgalom növekedését.

67

8.14.2


Téma Városlátogatás (vidék és Budapest) – kulturális turizmus – gasztronómia Annak ellenére, hogy ezek önálló termékek az olaszok klasszikus magyarországi utazásainál együtt jelentkezik és nehezen elválaszthatók egymástól, javasolt az együtt kezelésük. -

célcsoport: ifjúság, fiatal házaspárok, családosok, nyugdíjasok, eszközök: újságírói study tourok, nagyközönség vásárok, Internet, ajánlati katalógus, ajánlati katalógus, gasztronómiai rendezvények, hirdetések, fizetett PR cikkek hazai és olasz szolgáltatókkal együtt

-

célcsoport: nagy vállatok szabadidős és utazási szervezetei eszközök: tour operatori és pultos study tourok magyar szolgáltatókkal közösen, szakmai hírlevél, képviseleti honlapon virtuális szeminárium, roadshow, szakmai kiállítás, a budapesti karácsonyi vásár intenzív megjelenítése a tour operatori programokban


célcsoportok: managerek, középvezetők, középkorosztály, nyugdíjasok, eszközök: tematikus vásárok, Internet, fizetett PR cikkek hazai szolgáltatók ajánlataival, ajánlati katalógus, újságírói study tour

-

célcsoport: turisztikai szakma eszközök: szakmai study tour, tour operatori hírlevél, prezentációk, SPA kiállítás

Téma Hivatásturizmus -

célcsoport: Magyarországon beruházó olasz cégek, vállalatok, incentív utaztatók, konferenciaszervezők eszközök: tematikus workshop, study tour, hírlevél, prezentáció, BTS

8.14.3


3,5 %-os növekedés

68

8.15. Oroszország

8.15.1

Helyzetkép

A kedvező világpiaci konjunktúra biztosította az orosz gazdaság növekvő ütemű töretlen fejlődését. A GDP növekedése 2003-ben az előző évi 4,7 %-ról 7 %-ra emelkedett. A gazdaság termelékenysége átlagban 7,3 %-kal, az alaptőke befektetések 12,5 %-kal, a lakosság reáljövedelme 14,5 %-kal, az export 25,3 %-kal, az import pedig 22,7 %-kal nőtt. Mindenképpen biztatóak a kormány távlati gazdasági törekvései is. A fenti gazdasági mutatók alapján joggal elvárható lenne, hogy a turizmus területén, legyen az belföldi vagy kiutazó, jelentős fejlődés következzen be. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb. A ROMIR piackutató cég felmérései szerint az orosz lakosság 35 %-a otthon tölti a szabadságát, 26 %-a a saját nyaralójában (dácsájában), 7 %-a valamilyen Fekete-tengeri üdülőhelyet választ (Krím, Szocsi), 5 % valamilyen szanatóriumba vagy üdülőházba készül. 18 % egyáltalán nem tervez nyári szabadságot. A megkérdezettek 4 %-a nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy hol kívánja eltölteni a nyári szabadságát, és csak a fennmaradó 5 % tervez szoros értelemben vett nyaralást, de ez is megoszlik a belföld, a Baltikumi térség, a Földközi-tenger vidéke, Európa és az egyéb üdülőterületek között. A piackutatók szerint ez az általános forgalomcsökkenés annak tudható be, hogy az utazásszervezők jelentős része áttért arra, hogy US dollár helyett euróban adja meg árait, és az euró rubelhez viszonyított árfolyama olyan szinten erősödött meg, hogy ez az utak árában 20–30 %-os áremelkedést idézett elő. A piackutatók adatai szerint ez főleg a viszonylag olcsónak számító kelet-európai országok viszonylatában eredményezett jelentős forgalomcsökkenést, hiszen ezeket, a főleg autóbuszos utakat választó réteg számára egy ilyen léptékű áremelkedés már nem tolerálható. Ugyanakkor vannak olyan desztinációk, főleg charter járattal megközelíthető tengerparti üdülőhelyek, ahol továbbra is dinamikusan növekszik az odalátogató orosz turisták száma. A kormány részéről egyértelmű törekvés a beutazó és a belföldi turizmus látványos növelése. Az ország klímájának jellemzőiből adódóan természetesen a kereslet középpontjában a mediterrán térség országai állnak. A Csuk and Gek szakmai lap felmérése szerint 2004. nyarán az alábbi desztinációk tudtak forgalomnövekedést felmutatni: Törökország (+25,9 %), Egyiptom (+10,3 %), Spanyolország (+9,0 %), Horvátország (+6,8 %), Tunézia (+6,7 %), Olaszország (+6,3 %), Ciprus (+4,1 %), Franciaország (+4,0 %), Görögország (+3,6 %), Bulgária (+3,1 %), Ukrajna (+1,7 %), Csehország (+1,6 %). Térségünkben erőteljesen csökkent a Lengyelországba látogató orosz turisták száma (-20 %). Magyarország, a beutazó orosz turisták számát figyelembe véve augusztus végén 4,5 %-kal marad el az előző év azonos időszakához képest. A képviselet kérdőíves felmérése alapján a tendenciák mégis biztatóak. Mind a MALÉV, mind a magas kategóriájú hotelek forgalomnövekedésről számoltak be. Forgalomcsökkenés az alacsony kategóriájú szolgáltatásokat igénybe vevő, ár érzékeny szegmens esetében volt markánsan megfigyelhető. Ugyanakkor statisztikánkat rontja, de tapasztalataim szerint imázsunkat semmi esetre sem az a tény, hogy jelentősen csökkent az Amway konferenciára érkező orosz turisták száma. Ennek két oka van:

69

-

- 2004-ben az előző évekkel ellentétben nem két vagy három, hanem csak egy Amway szemináriumot szerveztek Magyarországon. (Egy szemináriumon átlagosan 9.000-10.000 ukrán és orosz vendéget jelentett. Május végén lezajlott az idei év egyetlen debreceni Amway szemináriuma, mely az első féléves oroszországi statisztikák szempontjából mindig meghatározó jellegű. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a konzulátus az idén nyomatékosan kérte a szeminárium szervezőit, hogy időben kezdjék el a vízumok beszerzését. Sajnos ezt a szervezők nem vették elég komolyan, így számításaik szerint kb. 5-6.000 vízumkérelmet kellett visszautasítani. Egyértelműen negatívan befolyásolja viszont a munkánkat a MALÉV, számunkra érthetetlen oroszországi üzletpolitikája.

A fenti tényezőket figyelembe véve számításaink szerint a 2005-ben évben forgalom növekedésre számítunk. A lakosság utazási szokásai: - Az orosz turista presztízsfogyasztó. Választásában erőteljesen befolyásolja a divat, illetve a minőség vagy annak képzete. - Erőteljesen mintakövető (ott nyaral, ahol a hírességek, ott síel, ahol az Elnök). - Döntését az utolsó pillanatban hozza meg, jellemzően az utazás előtt 1-2 héttel. - Ha nyaral, akkor az adott pillanatnak él. Semmit nem sajnál magától, igyekszik a lehető legszínvonalasabb szolgáltatásokat igénybe venni. Mottója: „Élj a mának!” - Egyre nagyobb teret nyernek a rövid, 3-4 napos hétvégi, európai fővárosokba irányuló week-end utak (repülő, 4 vagy 5 csillagos hotel). - A piackutató cégek felmérése szerint a külföldi utazást választó tipikus orosz turista átlagéletkora 25 év, kimagasló jövedelmi viszonyokkal rendelkezik, moszkvai vagy szentpétervári lakos.

8.15.2


A 2005-ben Oroszországban Kulturális Magyar Évad kerül megrendezésre. A szervezőkkel való együttműködésben lehetőség van a turisztikai ajánlatok eljuttatására a rendezvényhelyszínekre, közös újságíró study tourok szervezésére, közös sajtótájékoztatók tartására illetve közös hirdetési kampányra. Téma Wellness -

célcsoport: 20-45 év közötti, magas jövedelmi viszonyokkal rendelkező városi nők eszközök: női magazinok újságíróinak study tour, kiadványok, női klubokban prezentációk, Internet

70

Téma Városi üdülés -

célcsoport: 40 év alatti magas jövedelmi viszonyokkal rendelkező városi lakosok eszközök: kiállítások, tematikus workshopok, kiadványok, forgatócsoport meghívások, Internet

Téma Üzleti turizmus - célcsoport: corporate utaztatásokra szakosodott utazási irodák, cégek - eszközök: szakmai study tour, kiállítások, tematikus workshopok, BTS, Internet, kiadványok, CD

8.15.3


0 % -os növekedés (a csökkenés megállítása)

8.16. Románia

8.16.1

Helyzetkép

A román gazdaság első féléves teljesítménye a vártnál gyorsabban javult, így az éves bővülés elérheti akár a 7,5 %-ot is. 2004-re 9 %-os inflációt terveznek a tavalyi 14,1 %-hoz képest, a pénzhígulás üteme azonban veszélybe sodorhatja a cél megvalósulását; 2005-re az inflációt 6 %-ra kívánják leszorítani. A nettó átlagbér augusztusban kb. 144 euró volt, a turizmusban alkalmazottak száma 118 ezer, azaz a munkavállalók 1,2 %-a. A WTTC prognózisa szerint Románia esetében a turizmus közvetlen és generált bevétele idén el fogja érni a GDP 5,9 %-át a szektor általános 9,3 %-os növekedése mellett. A Román Akadémiai Társaság jelentése értelmében 2003-ban a turizmus a GDP-nek 1,4 %-át generálta, az ágazati miniszter szerint viszont ez a szám 3,4 % volt. A turisztikai beruházások idén elérték a 350 millió eurót. A TAROM légitársaság 50 éves, idei utasainak száma év végére eléri az 1 milliót. Veszteségeiket 9 millió euró körüli értékre óhajtják leszorítani. 2004-ben a sláger desztinációk sorrendben Törökország, Spanyolország, Egyiptom, Görögország, Málta, Olaszország, Tunézia. A török forgalmat a tavasz folyamán kölcsönösen bevezetett vízumkényszer az előrejelzések ellenére sem szorította vissza. A spanyol népszerűség egyik kulisszatitka, hogy a tavaly kezdődött növekedési hullámot a munkavállalók tömeges kiáramlása is jócskán növeli. Egyiptom vonzerejét az akár 50 %-kal is alacsonyabb ajánlatok megjelenése növelte

71

leginkább. 2005-ben a jelenlegiek mellé újdonságként Horvátország és Portugália lép be. Magyarország tekintetében drámai változások nem várhatók, továbbra is meghatározó a tranzit forgalom, és fellendülés várható a kelet-magyarországi üdülőhelyek töltésében. A földrajzi közelség, az új beruházások, és a térség vállalkozóinak, illetve marketingszervezeteknek élénkülő munkája megfelelő árpolitikával jó eredményeket hozhat. A Balaton értékesítése csak a jelenleginél agresszívebb marketing munkával lehet sikeres. A charterjáratokat idén nyáron 34 ezren választották – közel kétszer annyian, mint tavaly –, 2005-re a romániai charterpiac 50 %-os bővülését remélik. Új kedvelt utazási forma a city break, az európai fővárosok majd mindegyikébe, de hozzá kell tennünk, hogy az árak 100-500 euró között ingadoznak, többnyire az alacsonyabb színvonal dominál. Változatlanul legnépszerűbbek a nyugat-európai autóbuszos városlátogató túrák, a Magyarországra irányuló forgalomban pedig továbbra is meghatározó az egyéni családi látogató.

8.16.2


Téma Magyarország -

célcsoport: tranzit utasok, városlátogatók eszközök: nagyközönségi vásárok, kiadványok, újságírói study tour

eseménynaptár,

Téma Balaton -

célcsoport: az átlagnál jobban kereső kisgyerekes családok eszközök: újságírói study tour, PR cikkek és a régió szolgáltatóinak ajánlatai női és utazási magazinokban, nagyközönségi vásárok, kiadványok

Téma Alföld és Tisza tó – wellnes, aqua parkok -

célcsoport: családok, átlagnál jobban kereső fiatalok eszközök: közönségvásárok, újságírói study tourok, régió ajánlati katalógusa

8.16.3


3 %-os növekedés

72

8.17. Spanyolország

8.17.1

Helyzetkép

A spanyol gazdaság fejlődése 2005. során is az EU országainak átlagát meghaladó mértékű lesz. Egyéb, előre nem jósolható bizonytalansági tényező felmerülése mellett a nyersanyagárak emelkedése miatt bekövetkező légi közlekedés drágulása jelenthet fékezőerőt a Magyarországra irányuló forgalom számára, hiszen a Magyarországra érkező spanyolok 90-95 %-a repülővel érkezik. Keresleti tendenciák, utazási szokások: Spanyolország ismert idegenforgalmi nagyhatalmi státuszánal fogva is különleges helyet foglal el mint küldő ország. Az EU tagországainak többségével szemben a spanyolok külföldi utazási hajlandósága rendkívül alacsony a turisztikai célú utazások mindössze 12 %-a irányul külföldre. A fogadó országok számára pozitívum ugyanakkor, hogy a külföldi utazások növekedésének dinamikája rendkívül jelentős. 2004 első 5 hónapjában például 48,6 % bővülést mutatott. Ez a nagy volumenű növekedés a fapados járatok térhódításának köszönhető. A növekedési tendencia 2005 során várhatóan folytatódik. Általánosan megfigyelhető, hogy a spanyolok is az utolsó pillanatig kivárnak utazásuk véglegesítésével. Ez természetesen csak komplett programokra érvényes, hiszen a fapados járatok árelőnyét csak akkor lehet élvezni, ha legalább 3 hónappal korábban megvásárolják a jegyet. Az utak csaknem 46 %-át utazási irodán keresztül foglalják. Itt az utazási irodák szerepének fokozatos visszaesése tapasztalható. A spanyol utazó egyre igényesebb, műveltebb, nagyobb vásárlóerővel rendelkezik, ennek megfelelően tartalmas, szellemi kikapcsolódást nyújtó célpontokat keres azokban az esetekben amikor 3 óránál nem hosszabb repülőutakra vállalkozik. Budapest ebből a szempontból ideális desztináció, ugyanakkor Prága kulturális vonzereje jelentősen nagyobb fővárosunkénál. Ez elsősorban a kulturális programok gazdagságának köszönhető. Budapestet valamennyi jelentős spanyol tour operator programozza. Ennek az előbb említett okon kívül további két oka is van. Az egyik, hogy egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne szerepeltesse programkínálatában, a másik pedig, hogy nem kell különösebb anyagi forrásokat mozgósítania a promócióra. A desztináció hírneve garancia a megfelelő értékesítésre. A szűk keresztmetszetet a megközelíthetőség jelenti. Reményeink szerint a Wizzair által nyújtott könnyített utazási lehetőség mellett 2005ben egyéb spanyol légitársaságok is új járatokat indítanak és ezzel a forgalom bővülésének dinamikáját fokozni lehet.

73

8.17.2


Téma Magyarország image (elsősorban bor + gasztronómia) -

célcsoport: egyéni utazók eszközök: a 2004 szeptemberében lezajlott spanyol trónörökös házaspár magyarországi útjának felhasználása promóciós céllal, közös promóció (Internet, vásárok, sajtótájékoztató) Wizzair légitársasággal a katalán vendégkör körében, gasztronómiai témájú studyk, a paprika hagyományai, Békéscsabai kolbászfesztiválra spanyol gasztronómiai újságírói csapat benevezése, mobil installációs vásárok


célcsoport: nagyközönség eszközök: közös kampány spanyol tour operatorokkal magyar gyógyturisztikai célpontok, porgramok népszerűsítésére, Észak-Magyarország egészségturisztikai vonzerőinek kiemelése és ismertetése internetes honlapunk segítségével, mobil installációs vásárok

Téma Vadászturizmus -

célcsoport: vadász társaságok eszközök: újságíró study szervezése magyarországi vadászlehetőségek népszerűsítése érdekében, Internet, kiadvány

Téma Budapest - kulturális eseményturizmus -

célcsoport: egyéni utazók eszközök: Internet (weboldal + havi bulletin) felhasználása, hogy a budapesti kulturális programok minél szélesebb körét tudjuk naprakészen bemutatni, Kiemelt programok: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Húsvéti programok, Sziget fesztivál, Mesterségek Ünnepe, Budapesti Őszi Fesztivál, Év végi programok, Együttműködés a Ticket World céggel budapesti kulturális programok belépőjegyeinek értékesítésében

Téma Hivatásturizmus -

célcsoport: vállalkozói szféra eszközök: A hivatásturizmus népszerűsítése érdekében incentive beutaztató workshop szervezése, Internet, kiadvány, CD, incentive vásár

74

Téma Balaton -

célcsoport: kisgyerekes családok, ifjúság eszközök: Kiemelt hely biztosítása a Balaton régiónak a képviselet saját weboldalán, havi 1.500 szakmai és egyéni előfizetőhöz eljutó elektronikus bulletinünkben Balaton szekció nyitása, ahol folyamatosan napirenden tartjuk a Balatont, újságíró study tour 5-6 újságíró részére május eleji időpontban

8.17.3


10 %- os növekedés

8.18. Svájc

8.18.1

Helyzetkép

Svájc bruttó nemzeti terméke minimális mértékben növekszik. Munkanélküliségi rátája elérte a 3,9 %-ot, az infláció 2 % alatti. A gazdaság eredményei és a magas életszínvonal lehetővé teszi, hogy 82 % feletti utazási intenzitásával Svájc világszerte a legkiemelkedőbb legyen. Az utazás cél országa tekintetében Magyarország a svájciak 12. leglátogatottabb desztinációja. A forgalom Magyarország EU tagságával és ezzel ismertségével párhuzamosan dinamikusan növekszik, amit a statisztikai adatok is híven tükröznek. A hagyományos szervezett forgalom mellett az egyéni utazások részaránya növekszik. A kedvező repülőjegy ajánlatok hatására a rövid utazások részaránya megnőtt, amelyet az átlagos tartózkodási idő csökkenése is jelez. Ezzel együtt egy fiatalabb korosztályt sikerült Magyarország számára megnyerni. Viszonylagos földrajzi közelségünk az autós utazásoknak, s így a családos utazásoknak is kedvez. A szervezett utazásban a kúrák, a városlátogatások, a körutak és a folyami hajós utak iránti kereslet a meghatározó. Biztos és növekvő terület a fogorvosi kezelések, amelyet szabadidős, wellness és kúra programokkal kötnek össze. A wellness, az aktív és a kulturális turizmus a szervezett és az egyéni utazások esetében egyaránt preferált terület. A svájciak utazásaikat 67 %-ban utazási irodáknál direkt értékesítés útján és vasútállomásokon foglalják le.

8.18.2


A marketingmunkánk súlypontja 2005-ben térség tekintetében Magyarország, Dunántúl és Budapest.

75

Téma Gyógy és wellness turizmus -

célcsoport: idősebbek német-Svájcban (gyógy), középkorosztály, fiatalok német és francia Svájcban (wellness) eszközök: vásárokon való részvétel (Ferien- und Gesundheitsmesse Bern, FESPO Zürich,), piac specifikus kiadvány, villamos reklám Zürichben, Internet, tanulmányút újságíróknak, közös akciók utazásszervezőkkel, utazási irodákkal, kirakati dekoráció

Téma Városlátogatások és kulturális rendezvények -

célcsoport: egyéni utazók eszközök: vásárokon való részvétel (Ferienmesse St. Gallen, Vacances FESPO Geneva, Ferienmesse Basel), újságíró tanulmányutak nagy kulturális rendezvényekre, eseménynaptár, információs szolgálat, prospektusküldés

Téma Aktivitás turizmus -

célcsoport: egyéni fiatalok német és francia Svájcban eszközök: vásárokon való részvétel, Internet, Pannónia régióval közös újságíró study tour, kiadványok

8.18.3


6 % - os növekedés

76

Mellékletek

77

1. számú melléklet

Helyzetelemzés, statisztikák ÁLTALÁNOS MAKROKÖRNYEZET A turizmus az emberi tevékenységek és kapcsolatok bonyolult rendszere, amely tevékenységek kölcsönösen függnek egymástól és befolyásolják egymást. A turizmust egyaránt befolyásolja természeti, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális, valamint technikai és tudományos környezete, amelyek az ágazat keresleti és/vagy kínálati oldalára egyaránt hatnak. Magyarország turizmusának fejlődését, alakulását nagymértékben meghatározzák a nemzetközi és hazai makrogazdasági folyamatok. A világgazdaság 2001 második felében recesszióba került, amelyből 2002 elején megkezdte a kilábalást, a tartósabb növekedés azonban csak 2003-ban indult meg. A gazdasági szakemberek 2004-re és 2005-re a gazdasági növekedés gyorsulását várják, amely ugyanakkor törékeny és régiónként, országonként erősen differenciált lesz. A Világbank 2004-ben a világgazdaság 4,6%-os, 2005-ben 4,4%-os növekedését prognosztizálja. Erőteljes fellendülés (+4,6% 2004-ben, illetve +3,9% 2005-ben) várható az Amerikai Egyesült Államokban. Európában és Japánban mérsékeltebb, legfeljebb 2-3%-os növekedést várnak a szakemberek 2004-ben és 2005-ben. Az Európai Unióban (EU-15) a GDP növekedése 2,0% körül alakul 2004ben 1 . A GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése szerint az USA gazdasága a fentebb említettnél nagyobb mértékben, 4,2%-kal bővül 2004-ben, aminek hátterében fontos szerepet játszik a beruházások és az export növekedése. Japán gazdasága – az elmúlt évek stagnálását követően – a GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése szerint 3,4%-kal bővül 2004-ben. Az Európai Unió gazdaságának 1,7%-os várható növekedésében szerepet játszik a három meghatározó súlyú ország – Németország (+1,5%), Franciaország (+1,7%) és Olaszország (+1,3%) – gazdaságának alakulása. Kedvezőtlen folyamatok jellemzik Hollandiát és Portugáliát, míg Görögország gazdasági teljesítményét a 2004. évi nyári olimpiai játékok határozzák meg. A közép-kelet-európai országokat dinamikus növekedés jellemzi, ami a kiutazó és a belföldi turisztikai kereslet volumenének növekedését okozza. A világ legdinamikusabban növekvő régiója Kelet-Ázsia, ezen belül is kiemelkedik Kína (+5,9%), Dél-Korea (+5,9%) és India (+6,8%).

Ország Euró övezet Németország Franciaország Olaszország Spanyolország Hollandia Belgium Ausztria Nagy-Britannia Svájc Svédország 1

A világgazdaság alakulása, 2003-2005 GDP 2003 Változás (%) (milliárd USD) 2002/2001 2003/2002 8 202 0,9 0,4 2 409 0,2 -0,1 1 754 1,2 0,2 1 471 0,4 0,3 840 2,0 2,4 513 0,2 -0,8 303 0,7 1,1 254 1,4 0,7 1 799 1,7 2,3 309 0,2 -0,5 302 2,1 1,6

A GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése szerint.

78

Előrejelzés (%) 2004 2005 1,7 2,3 1,6 1,9 1,8 2,4 1,2 2,0 2,8 3,3 1,0 2,0 1,8 2,4 1,4 2,4 3,5 2,5 1,7 2,2 2,5 2,7

Ország Közép- és KeletEurópa Oroszország Törökország Európa USA Kanada Amerika Japán Kína Ázsia Afrika Közel-Kelet Világ összesen Fejlett országok Fejlődő országok

GDP 2003 Változás (%) (milliárd USD) 2002/2001 2003/2002 586 3,1 3,9 434 240 12 564 10 985 867 13 581 4 302 1 410 8 899 555 551 36 163 29 057 7 107

Előrejelzés (%) 2004 2005 4,3 4,2

4,7 7,3 6,0 5,3 7,9 5,8 5,0 5,0 1,9 2,1 2,9 3,0 2,2 3,1 4,6 3,9 3,3 1,7 2,6 3,1 1,6 2,6 4,3 3,8 -0,3 2,7 3,4 1,9 8,0 9,1 8,5 8,0 4,8 6,1 6,3 5,7 3,3 4,0 4,1 5,2 2,2 4,8 2,5 4,1 3,0 3,9 4,6 4,4 1,7 2,1 3,5 3,1 4,6 6,1 6,0 5,9 Forrás: International Monetary Fund (IMF), 2004

A GKI Gazdaságkutató Intézet adatai szerint 2003 második negyedévétől kezdve a magyar gazdaságot gyorsuló gazdasági növekedés jellemzi. A 2004. szeptemberi 2 előrejelzések szerint a GDP 2004-ben várhatóan 4,1%-kal, 2005-ben 4,3%-kal emelkedik, ezzel a gazdasági növekedés üteme várhatóan legalább 2 százalékponttal meghaladja az Európai Unió átlagát. A 2004-ben csatlakozott tíz európai uniós tagország GDP-je 4,0%-kal bővül. A hazai gazdasági növekedést indukáló tényezők közül az élénk fogyasztás, az export és az export által serkentett üzleti beruházások szerepe kiemelkedő. A kedvező ütemű növekedésmellett ugyanakkor számos nehézség tapasztalható a magyar gazdaságban. Az infláció üteme felgyorsult, értéke a 2003. évi 4,7%-hoz képest 2004-ben várhatóan 6,9% körül, 2005-ben 4,8% körül alakul. Ezzel párhuzamosan a tavalyi, a teljesítményeket messze meghaladó, átlagosan közel 10%-os reálbér növekedés idén várhatóan jelentősen mérséklődik, a 2004. első félévi adatok alacsony ütemű, 0,3% körüli növekedést mutatnak. A 2004. évi bérek így bár reálértéken is meghaladják a tavalyi évi szintet, a növekedés alacsony üteme miatt a lakosság jövedelmi helyzetét negatívan ítéli meg 3 . Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya a kormány által tervezett 4,6%-nál valamivel magasabb, 5,0% körül (2005-ben 4,5%) alakul. A foglalkoztatottság enyhén (0,8%) emelkedett, a munkanélküliségi ráta mérséklődött, értéke a 2004. év végére 6,0% körül, 2005-ben szintén 6,0% körül várható. A lakosság fogyasztása mindössze 3%-kal bővül 2004-ben, és 3,5%-kal 2005ben, a háztartások adósságállománya mérsékelt ütemben emelkedik. A megtakarítási ráta 23%-ra nő.

2 3

A GKI által 2004. szeptember 6-án közzétett adatok alapján. Ahhoz, hogy a lakosság saját jövedelmi helyzetét pozitívan ítélje meg, éves szinten 4-5%-os reálbér növekedés szükséges.

79

Magyarország főbb gazdasági mutatóinak alakulása, 2002-2005 2004 2005 2002 tény 2003 tény előrejelzé előrejelzé s s GDP termelés 103,5 103 104 104,3 GDP belföldi felhasználás 105,4 105,4 103,5 104,7 Egyéni fogyasztás 109,3 107,6 103 103,5 Állóeszköz-felhalomozás (beruházás) 108 103,4 110 111 Külkereskedelmi áruforgalom Export 105,9 108,8 113 115 Import 105,1 110,1 112 116 Fogyasztói árindex (előző év = 100) 105,3 104,7 106,9 105 Munkanélküliségi ráta (az időszak végén) 5,9 5,5 6 6 Államháztartás konszolidált deficitje a GDP 9,3 6,2 5 4,5 százalékában (az EU módszertana szerint) Forrás: GKI Gazdaságkutató Rt. Az elkövetkező években Magyarország Európai Uniós csatlakozása jelentős hatással lesz az ország makrogazdasági helyzetére. A csatlakozás 2006-ig évente várhatóan 0,5%-kal gyorsítja a gazdasági növekedést. A csatlakozás a költségvetés egyenlegére közvetlen módon negatív hatással lesz a kiesett vámbevételek miatt, közvetett módon azonban - a gazdaság élénkítése révén - hozzájárul a költségvetési források növekedéséhez és a reálbérek emelkedéséhez. A felgyorsult infláció várhatóan mérséklődni fog a Maastrichti kritériumok betartására való törekvés, valamint a forint reálfelértékelődése miatt. A külkereskedelmi mérleg a beruházások importigénye miatt várhatóan romlik, a fizetési mérlegben ezt azonban az EU támogatások, a bővülő tőkebeáramlás és a turizmusból származó devizabevételek ellensúlyozhatják. Az országon belüli regionális különbségek az elmaradott térségeknek nyújtott EUforrásoknak köszönhetően csökkenni fognak, amely növelheti ezen területek turisztikai vonzerejét is. A növekvő tőkebeáramlás, valamint hazánk javuló nemzetközi megítélése következtében a hitelhez jutás lehetőségei a turisztikai kis- és középvállalkozások számára az elmaradott térségekben is javulnak. A csatlakozás jelentős mértékben hozzá fog járulni a szolgáltató szektor, ezen belül a turizmus fejlődéséhez is. Felgyorsul a hazai – vasúti és közúti – szállítási, informatikai és távközlési infrastruktúra modernizálódása. A vasúti közlekedésben az EU előírások szerint a belépéskor a pályák 20%-át, 2007-től pedig a teljes hálózatot meg kell nyitni az Európai Unió vasúttársaságai előtt. A külföldi vasúttársaságok megjelenése a vasúti szolgáltatások hatékonyságának növekedéséhez és minőségének javulásához vezethetnek. A fejlődést ösztönzi ugyanakkor a közúti közlekedési infrastruktúra állami fejlesztése is: a kormány kiemelten kezeli az autópályák, autóutak építésének ügyét, 2006 végéig közel 400 kilométer gyorsforgalmi út átadását tervezik. Ugyanakkor a teherforgalom számára fontos alsóbbrendű utak fejlesztése háttérbe szorul. A budapesti tömegközlekedés színvonala a 2-es metró felújításával, valamint a 4-es metró megépítésével javul.

TURIZMUS MAKROKÖRNYEZET A világ turizmusa 2003-ban A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) adatai szerint 2003-ban mintegy 1,2%-kal, 694 millióra csökkent a nemzetközi turistaérkezések száma a világon az előző évhez képest. A 2002. évi 3,1%-os növekedéshez képest ez jelentős visszaesésnek tekinthető, ami elsősorban a bizonytalan nemzetközi politikai helyzetnek, kiemelten az

80

iraki háborúnak, a terrortámadásoktól való félelemnek és a SARS vírusnak volt köszönhető. Ezen tényezők turizmusra gyakorolt hatásai elsősorban a 2003. év első hónapjaiban, és régiónként eltérő hatással jelentkeztek. Európában a nemzetközi turistaérkezések száma mérsékelten, 0,4%-kal emelkedett, amely mintegy 401,5 millió főt, a világ turistaérkezésinek 57,8%-át jelentette 2003-ban. Európán belül Kelet- és Közép-Európában 4 emelkedett a legnagyobb mértékben a turistaérkezések száma (+4,7%), a WTO adatai alapján a régióban összesen 68,3 millió turistaérkezést regisztráltak 5 . 2003-ban Ázsia és Óceániában (-9,3%, 12,2 millió fős csökkenés), illetve Amerikában csökkent a beutazó turizmus volumene (-2,1%, 2,4 millió fős csökkenés), a többi kontinenst növekedés jellemezte: a Közel-Keleten 10,3%-kal, Afrikában pedig 4,9%-kal emelkedett a nemzetközi turistaérkezések száma. 2003-ban a világ turisztikai bevételei elérték az 514,4 milliárd USD-t, ami 40 milliárd USD-vel haladta meg a 2002. évi adatokat. Míg 2002-ben egy euró 0,95 dollárt ért, 2003-ban ez az érték 1,13 dollárt tett ki, aminek következtében a turisztikai bevételeket euróban vizsgálva 2003-ban 2,8%-os visszaesés volt tapasztalható. Európában a turisztikai bevételek volumene 3%-kal maradt el a 2002. évi értéktől. A kontinens 2002ben a világ turisztikai bevételeinek 51%-át mondhatta magáénak, 2003-ban a bevételek 55%-a realizálódott Európában 6 . Az elmúlt években az egyre gyakoribbá váló terrorcselekmények és a gazdasági recesszió megváltoztatták az utazási szokásokat. Emellett a turizmust nagymértékben befolyásolta a turisztikai desztinációk között megnövekedett versenyhelyzet, a desztinációs menedzsment szemlélet előtérbe kerülése és az egyre intenzívebb turisztikai marketing is. A tour operátorok által kínált előfoglalási kedvezmények ellenére továbbra is nő a késői- és az interneten keresztül történő közvetlen foglalások aránya. A világgazdasági helyzet javulásával párhuzamosan az üzleti utazások száma – a szabadidős célú utazásokhoz hasonlóan – növekedést mutat, ugyanakkor itt is jellemző a késői foglalás. A diszkont légitársaságok folyamatosan növelik kapacitásukat – megjelentek Ázsiában és a Közel-Keleten is –, s az intraregionális forgalomban egyre jelentősebb szerepet játszanak. Az IPK International által 13 európai küldőországban 7 végzett felmérés adatai szerint a kiutazások 45%-ában vettek igénybe az utazók repülőgépet 2003-ban, ezen belül a diszkont légi társaságok részesedése 27%-ot tett ki. A világ turizmusa 2004-ben és 2005-ben A világturizmus 2004. évi alakulását a javuló gazdasági és világpolitikai helyzet és a fogyasztói bizalom helyreállása pozitívan befolyásolja. A néhány bizonytalansági tényező – a terrortámadások és a magas olajárak – a turizmust az előrejelzések szerint 8 kismértékben érintik. A WTO adatai 9 szerint 2004 első hónapjaiban a világ turizmusában növekedés volt tapasztalható 2003 azonos időszakához képest, ami azonban jelentős mértékben az előző évi alacsony bázisadatoknak köszönhető. Kiemelkedő növekedést értek el az ázsiai országok, ahol egy évvel ezelőtt az iraki háború és a SARS vírus miatt rendkívül alacsony volt a turisztikai kereslet. Európában a bizonytalanságot növelő, 2004. március 11-i madridi terrortámadás ellenére növekedett a turistaforgalom. A gazdasági helyzet javulása, az erős euró, illetve a 4

A WTO csoportosítása szerint Közép- és Kelet-Európába Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és a F.Á.K. országai tartoznak. 5 Magyarország 2002-ben a világ 12. leglátogatottabb turisztikai desztinációja volt, a 2003. évtől kezdődően a WTO azonban csupán az első tíz ország rangsorát közli. 6 Magyarország körülbelül a 38-40. helyen szerepelt 2002-ben a WTO által publikált, a legtöbb turisztikai rangsort realizáló országok listáján. 7 Ausztria, Csehország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Spanyolország, Svájc és Szlovákia. 8 WTO World Tourism Barometer, Volume 2, No. 2, June 2004. 9 WTO World Tourism Barometer, Volume 2, No. 2, June 2004.

81

tengerentúlról érkezők számának növekedése számos európai desztinációban – így Magyarországon is – éreztette jótékony hatását. A nemzetközi turizmus pozitív alakulását a légi forgalom tendenciái is alátámasztják 2004 első félévére vonatkozóan. Az IATA (International Air Transport Association) adatai szerint 2004. január-június között a nemzetközi személyforgalom volumene több, mint 20%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a növekedés mértéke Afrika és Dél-Amerika kivételével minden régióban meghaladta a 10%-ot. A legjobb eredményeket a Közel-Keleten (+44,3%), Ázsiában és az Óceáni-térségben (+36,0%), valamint ÉszakAmerikában (+20,1%) regisztrálták. Európát 2004. első félévben 12,8%-os növekedés jellemezte. Az AEA (Association of European Airlines) adatai szerint 2004 első félévében az európai kontinens légi forgalma 11,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A belföldi forgalom – amely a forgalom 8,6%-át adta 2003-ban – mindössze 1,7%-kal emelkedett, a nemzetközi forgalom ugyanakkor 12,7%-os bővülést mutatott. Az Európán belüli utazások száma 8,8%-kal nőtt, a tengerentúli járatokon pedig 13,1%-kal többen utaztak 2004 első hat hónapjában. A világ turizmusának 2005. évi alakulását befolyásoló legfontosabb tényezők: ¾ Terrortámadásoktól való félelem, amely a közeli, ismert és biztonságosnak vélt desztinációk iránti keresletet növeli. ¾ A világgazdasági helyzet javulása, a legfontosabb küldő országok gazdaságának élénkülése (például USA, Japán, illetve a nagy potenciállal rendelkező Kína, India). ¾ Az Európa turizmusában kiemelt szerepet játszó két küldő ország – Németország és Franciaország –, valamint Olaszország gazdasági helyzetének javulása, amellyel szemben kedvezőtlen folyamatok jellemzik ugyanakkor a Magyarország beutazó turizmusában is fontos szerepet játszó Hollandiát. ¾ Az angol font és az euró, illetve a dollár árfolyamának alakulása következtében a – hazai beutazó turizmusban kiemelkedő fontosságú - britek kiutazásai számának növekedése várható, elsősorban az euró-övezeten kívüli desztinációkba. ¾ Az árfolyamváltozások Svájc, Közép- és Kelet-Európa, a keleti mediterrán térség (Törökország) és a Közel-Kelet, illetve Észak-Afrika (Egyiptom, Marokkó és Tunézia) turizmusát befolyásolják kedvezően. Ezeket a desztinációkat a kedvező árakon túl a turisztikai kínálatban bekövetkezett minőségi változások, az utóbbi években megvalósított fejlesztések, illetve az egyre szélesedő termékskála is jellemzik. ¾ Magas energiaárak, amelyek a légi közlekedést és az utazásközvetítő szektor által összeállított csomagok árait közvetlenül érintik. A 2004. év végére azonban lassú árcsökkenés várható. ¾ Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország a beutazó és a kiutazó turizmusban egyaránt növekedést vár az elkövetkező években. ¾ Az Európai Unió légi közlekedésre vonatkozó, a csatlakozó országokra is kiterjedő szabályozása a diszkont légitársaságok számára további fejlődési lehetőségeket nyújt. ¾ Több nagyrendezvény – Labdarúgó Európa Bajnokság Portugáliában, Nyári Olimpiai Játékok Görögországban – került megrendezésre Európában, illetve a Dél-Amerikai Labdarúgó Kupa Peruban, amelynek eredményeként egyrészt növekedett a régión belüli utazások száma, másrészt a rendezvények ideje alatt otthon maradók utazásaikat elhalasztva, később kelnek útra. Összegzésképpen elmondható, hogy a világ turizmusának a 2003. év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős visszaesése a tavalyi év végére lelassult, így az előző évet enyhe forgalomcsökkenés jellemezte 2002-höz képest. 2004 első hónapjaiban a világ minden régiójában növekedés mutatkozott a nemzetközi turistaérkezések száma tekintetében az előző év azonos időszakához képest. Európában a legdinamikusabb növekedés a középkelet-európai régiót jellemzi, amely viszonylagos újdonsága mellett a szélesedő termékválasztéknak, a javuló szolgáltatásminőségnek és a kedvező gazdasági-politikai feltételeknek köszönhető. A turisztikai szakemberek a 2004. év végére és 2005-re Európa idegenforgalmának további növekedését várják.

82

Magyarország turisztikai helyzete A World Travel & Tourism Council (WTTC) becslése szerint 2004-ben a turizmus hozzájárulása Magyarország GDP-jéhez a multiplikátor hatások figyelembe vételével 9 822,1 millió USD, ami 10,1%-os részesedést jelent. Az ágazat a magyar gazdaságban 2004-ben 385 652 munkahelyet biztosít (az összes foglalkoztatott 9,8%-a), azaz csaknem minden tizedik munkahely a turizmusnak köszönhető. A turizmus Magyarország gazdaságában betöltött szerepének elismerését jelzi, hogy 2004 őszétől a turizmus legmagasabb, állami szintű képviseletét a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó tárca nélküli miniszter látja el. A turizmus gazdasági jelentősége, 2004 Világ Európai Unió Közép-Kelet- Magyarország (EU-15) Európa milliárd USD GDP (közvetlen) 1 542,1 531,4 31,9 4,62 GDP (közvetett 10 ) 4 217,7 1 422,2 126,0 9,82 Kormányzati kiadások 265,3 83,5 6,3 0,5 Tőkebefektetések 802,3 222,2 33,2 1,78 ezer fő Foglalkoztatás 73 692,5 8 079,6 3 230,0 237,7 (közvetlen) Foglalkoztatás 214 697,0 21 457,0 12 995,0 385,7 (közvetett) % GDP (közvetlen) 3,8 4,3 2,6 4,7 GDP (közvetett) 10,4 11,5 10,1 10,1 Foglalkoztatás 2,8 4,8 2,2 6,0 (közvetlen) Foglalkoztatás 8,1 12,9 8,9 9,8 (közvetett) Kormányzati kiadások 3,9 3,2 3,0 5,2 Tőkebefektetések 9,4 9,5 11,9 7,2 Forrás: World Travel & Tourism Council A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2003-ban a turizmusból származó devizabevétel 3 029 millió euró volt (12,2%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest), a kiadások pedig 1 788 millió eurót tettek ki (-1,7%). Az idegenforgalmi egyenleg az előző évhez képest 23,8%-os visszaesést mutatott. 2004 első félévében 11 a turizmus devizamérlege tovább romlott: a turizmusból származó devizabevétel 1 199 millió eurót (11,7%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest), a kiadások pedig 839 millió eurót tettek ki (+6,6%). A turizmus egyenlege 359 millió euró volt 2004. első hat hónapjában, ami az előző év azonos időszakához képest 37,1%-os visszaesést jelent.

10 11

A közvetett értékek a multiplikátor hatást figyelembe vételével kerülnek kiszámításra. 2004. áprilistól kezdődően a Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérleg alakulását negyedévente publikálja.

83

A magyarországi turizmus összefoglaló adatai, 2003-2004 Megnevezés 2003. 2003/2002 2004. 2004/2003 I-XII. hó (%) I-VIII. hó I-VIII. hó I-XII. hó (%) HATÁRFORGALOM Külföldi látogatók száma (ezer) 31 412 99,0 24 956 100,6 Külföldre utazó magyarok száma 14 283 110,2 11 400 116,9 (ezer) KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA Belföldi vendégek száma (ezer) 3 367 106,5 2 297 97,1 vendégéjszakák száma (ezer) 8 571 106,0 5 993 95,2 átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,5 96,2 2,6 98,0 Külföldi vendégek száma (ezer) 2 948 97,8 2 211,4 108,5 vendégéjszakák száma (ezer) 10 040 96,9 7 332,1 101,7 átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,4 100,0 3,3 93,7 Összesen vendégek száma (ezer) 6 315 102,3 4 509,1 102,4 vendégéjszakák száma (ezer) 18 611 100,9 13 325,1 98,7 átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9 96,7 3,0 96,3 Ebből: szállodákban Belföldi vendégek száma (ezer) 1 717 105,1 1 176 103,8 vendégéjszakák száma (ezer) 4 353 104,8 3 041 101,4 átlagos tartózkodási idő 2,5 100,0 2,6 97,8 (éjszaka) Külföldi vendégek száma (ezer) 2 375 97,9 1 804 114,0 vendégéjszakák száma (ezer) 7 346 97,6 5 397 108,3 átlagos tartózkodási idő 3,1 100,0 3 95,0 (éjszaka) Összesen vendégek száma (ezer) 4 092 100,8 2 979 109,7 vendégéjszakák száma (ezer) 11 699 100,2 8 439 105,7 átlagos tartózkodási idő 2,9 100,0 2,8 96,4 (éjszaka) KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK KAPACITÁSA Egységek száma 3 517 104,1 2 741 77,9 Férőhelyek száma 347 277 103,6 314 879 90,7 Szoba kapacitás kihasználtság 36,1 96,3 38,6 105,7 (%) Ebből: szállodák Egységek száma 822 102,0 771 93,8 Férőhelyek száma 109 726 101,7 107 563 98,0 Szoba kapacitás kihasználtság 43,7 96,8 46,7 107,3 (%) KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK SZÁLLÁSDÍJ BEVÉTELE Belföldi (ezer forint) 25 821 112,9 20 058 113,4 Külföldi (ezer forint) 62 968 97,3 46 266 110,6 Összesen (ezer forint) 88 788 101,4 66 324 111,5 TURIZMUS DEVIZAEGYENLEGE

84

Devizabevétel (millió euró) Devizakiadás (millió euró) Devizaegyenleg (millió euró)

3 029 1 788 1 241

87,8 1 199 88,3 98,3 839 106,6 76,2 359 62,9 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Beutazó turizmus 2003-ban 31,4 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami az előző évhez képest 1%-os csökkenést jelent. A külföldi látogatók száma január, február, április és június hónapokban nőtt, majd júliustól csökkenő tendenciát mutatott a 2002. évi adatokhoz képest. A 2004. év első nyolc hónapjában a látogatók száma 0,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az év első hónapjaiban regisztrált dinamikus növekedést követően június, július és augusztus hónapokban csökkent a látogatók száma. 2003-ban a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma visszaesett: a vendégek száma 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma 3,1%-kal csökkent. A 2,9 millió külföldi vendég (a vendégek 46,7%-a) 10 millió vendégéjszakát (a vendégéjszakák 53,9%-a) töltött a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégéjszakák 70,6%-a (7,1 millió éjszaka) az Európai Unióból (EU-15) érkező vendégektől származott, számuk 3,5%-kal maradt el 2002-höz képest. 2004. január-augusztus között a külföldi vendégek számát dinamikus növekedés jellemezte, a vendégéjszakák száma ezzel szemben alacsony ütemben nőtt. 2003-ban Magyarország legnagyobb küldő piaca a külföldi vendégéjszakák száma alapján Németország (36,3%-os piaci részesedés) volt, amelyet Ausztria (7,2%), Olaszország (4,8%), Hollandia (4,3%), az Amerikai Egyesült Államok (4,1%) és NagyBritannia (3,8%) követett. Legfőbb küldő piacaink 12 közül a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakákat alapul véve, nagymértékű növekedés jellemezte Franciaországot, Olaszországot és az USA-t. Ezzel szemben csökkenés volt tapasztalható a német, osztrák és brit vendégéjszakák száma tekintetében. A potenciális küldőpiacok közül a Dániából és Oroszországból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma emelkedett 2003-ban, a lengyel, a japán és a holland vendégek azonban kevesebb vendégéjszakát töltöttek Magyarországon. Kínából az elmúlt évben 0,6%-kal kevesebb látogató 13 érkezett. A 2004. január – augusztus közötti időszakban a német, az osztrák, valamint a holland és lengyel vendégéjszakák száma tovább csökkent, és a 2003-ban növekedéssel jellemezhető dán és orosz piacok is csökkenést mutattak. Az olasz, a francia és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma dinamikusan növekedett és megfordult a brit vendégéjszakákat 2003-ban jellemző trend is: az elmúlt évben tapasztalható csökkenéssel szemben a britek 2004 első nyolc hónapjában 37,6%-kal több vendégéjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A potenciális küldő piacok közül a japán vendégéjszakák száma 52,1%-kal, a kínai látogatók száma 61,4%-kal, igen erőteljesen emelkedett. A Magyarország turizmusában kiemelt szerepet játszó német vendégforgalom csökkenését azonban az említett piacok dinamikus növekedése csak részben ellensúlyozza. A külföldi vendégek átlagosan 3,4 éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken 2003-ban, míg 2004. január és augusztus között átlagosan 3,3 vendégéjszakát. A legtöbb külföldi vendégéjszakát regisztráló magyarországi úti célok Budapest és környéke és a Balaton. A külföldi vendégek által a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák csaknem háromnegyede (45,3, illetve 28,7%-a) 12

A fő küldő piacok közé Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok tartozik. A jelentős növekedési tartalékkal rendelkező, ún. potenciális küldő piacok Hollandia, Dánia, Oroszország, Lengyelország, Japán és Kína. 13 A Központi Statisztikai Hivatal a 2004. évtől kezdődően publikálja a kereskedelmi szálláshelyek kínai vendégforgalmát, a 2003. évre vonatkozóan csak a látogatók száma áll rendelkezésre.

85

ebben a két régióban realizálódott 2003-ban. A Dunántúl a külföldi vendégéjszakák 14,5%-át, az Alföld 9,3%-át, Észak-Magyarország/Hegyvidék pedig 2,2%-át regisztrálta. Budapest dinamikusan növekvő vendégforgalmát kedvezően befolyásolja a diszkont légi társaságok egyre aktívabb piaci jelenléte és a rövid utazások, városlátogatások népszerűsége. A Balaton régiót ugyanakkor 2004 első nyolc hónapjában a külföldi vendégforgalom visszaesése jellemezte, amelynek hátterében a forgalom jelentős részét adó német, osztrák és holland vendégéjszakák számának csökkenése áll. A külföldi vendégéjszakák száma augusztusban (az összes külföldi vendégéjszaka 16,5%-a) és júliusban (16,2%) volt a legmagasabb a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, 2003-ban a május-augusztus közötti időszakban regisztrálták a külföldi vendégéjszakák 54,1%-át. A szervezetten beutazók száma 2003-ban 547 ezer főt tett ki, ez 6,2%-kal volt alacsonyabb a 2002. évhez képest. Ebből a turisták száma 503 ezer fő (-9,1%) volt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta az 1,7 millió éjszakát (-14,7%). Magyarország belföldi és beutazó turizmusa országonkénti bontásban, 2003 14 Vendégek száma a Vendégéjszakák Látogatók száma* kereskedelmi száma a kereskedelmi szálláshelyen szálláshelyen Ország változás változás változás ezer ezer ezer (%, (%, (%, 2003/2002) 2003/2002) 2003/2002) Belföld Németország Ausztria Olaszország Hollandia Nagy-Britannia Dánia Franciaország Spanyolország Lengyelország Románia Svájc Oroszország Svédország Csehország Szerbia és Montenegró Belgium Ukrajna Finnország Szlovákia Görögország Norvégia Horvátország Törökország Írország Szlovénia 14

-

-

2 875 4 870 466 240 208 67 249 84 768 5 976 158 91 132 659

5,0 2,9 11,5 0,3 0,5 13,9 6,9 3,9 -15,2 5,6 24,1 3,2 7,7 28,5

3 367 748 245 185 103 142 51 120 94 87 89 55 54 56 56

6,5 -7,6 -0,6 6,7 -3,7 -0,7 7,6 6,0 4,4 -22,7 -0,7 1,0 11,6 10,6 9,1

8 571 3 648 719 480 434 386 293 290 250 246 210 205 199 167 155

6,0 -9,2 -3,3 6,7 -1,4 -1,4 14,0 8,7 4,3 -33,5 17,2 2,9 11,5 12,3 8,1

3 347 85 2 450 59 4 425 74 38 1 540 118 31 612

-14,4 16,9 -7,3 -11,6 9,2 9,0 1,9 -27,2 -17,6 14,3 2,3

65 41 54 40 36 30 22 33 19 13 21

-18,5 4,2 2,7 -3,0 3,9 11,2 7,1 9,8 39,1 36,3 8,4

146 139 128 126 87 79 67 66 52 41 41

-14,2 6,7 8,6 -4,0 -2,9 12,6 5,0 8,3 38,4 35,2 4,1

A külföldi országok sorrendje a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján került kialakításra.

86

Európai országok összesen Ebből EU-15 országai Egyéb európai országok Izrael Japán Kanada USA Külföld összesen Mindösszesen

30 712

-0,9

2 565

-2,2

8 934

-3,7

9 461

4,1

1 879

-1,5

7 084

-3,5

21 251 104 79 54 304 31 412 31 412

-3,0 16,1 -9,4 -10,6 -9,4 -1,0 -1,0

83 62 66 14 138 2 948 6 315

87

-12,9 223 -12,2 -7,3 212 0,7 -8,1 148 -3,4 -5,2 45 -5,2 3,2 416 4,1 -2,2 10 040 -3,1 2,3 18 611 0,9 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Magyarország belföldi és beutazó turizmusa országonkénti bontásban, 2004. január-augusztus Vendégek száma a Vendégéjszakák Látogatók száma* kereskedelmi száma a kereskedelmi szálláshelyen szálláshelyen Ország változás változás változás (%, (%, ezer ezer ezer (%, 2004/2003) 2004/2003) 2004/2003) Belföld 2 298 -2,9 5 993 -4,8 Németország 2 233 -5,1 506 -5,9 2 424 -10,4 Ausztria 3 547 0,7 155 -3,4 457 -4,5 Olaszország 436 7,2 168 25,4 446 26,4 Nagy-Britannia 206 29,2 129 37,2 354 37,6 Hollandia 215 -4,6 79 -2,3 345 -6,0 Dánia 71 2,4 43 0,7 261 -1,8 Franciaország 235 5,0 107 24,9 259 25,3 Spanyolország 90 22,6 87 28,1 229 27,0 Lengyelország 741 15,3 69 2,4 190 -6,4 Svájc 153 6,7 44 16,6 157 10,8 Oroszország 73 -4,5 34 -17,2 127 -19,4 Románia 4 977 3,6 64 5,6 125 -14,2 Belgium 85 4,5 36 16,8 116 5,8 Svédország 120 -6,2 36 -2,2 111 1,7 Csehország 628 17,0 40 3,1 107 -5,9 Finnország 60 12,8 32 16,5 102 18,6 Ukrajna 1 723 -11,4 31 -20,7 77 -17,9 Szlovákia 3 625 15,5 26 -3,3 64 -6,7 Görögország 83 17,1 23 27,5 58 19,0 Norvégia 33 16,0 16 7,5 50 10,8 Szerbia és 2 511 -13,2 20 -41,3 46 -36,7 Montenegró Horvátország 864 -25,5 21 0,9 41 -2,9 Törökország 100 -3,1 13 18,8 35 16,1 Írország 32 27,0 11 36,2 33 26,6 Szlovénia 438 9,9 12 -5,9 23 -7,3 Európai 24 289 -3,9 1 888 4,9 6 463 -0,9 országok összesen Ebből Európai 7 440 0,4 1 424 6,9 5 227 0,3 Unió országai (EU-15) Egyéb európai 66 17,9 173 14,6 országok Izrael 96 18,5 51 31,4 173 29,9 Japán 63 36,3 55 66,2 120 52,1 Kanada 58 22,6 11 24,4 33 18,1 USA 271 15,5 109 22,1 314 15,9 Külföldi 24 956 0,6 2 211 8,5 7 332 1,7 összesen Mindösszesen 24 956 0,6 4 509 2,4 13 325 -1,3 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

88

A magyarországi beutazó turizmus 2005. évi alakulását befolyásoló legfontosabb tényezők: ¾ Az iraki háború lezárultával a nemzetközi politikai bizonytalanság, amely a turizmus fejlődésének egyik legfőbb gátja, mérséklődött, ugyanakkor a nemzetközi terrorizmus és a terrorizmus-ellenes harc továbbra is komoly bizonytalanság-érzetet okoz a turistáknak, ¾ A világgazdasági helyzet javulása, ¾ Az IMF várakozásai szerint a Magyarország beutazó turizmusában kiemelkedő szerepet játszó Németország és Hollandia GDP-jének 2004. évi csökkenése után 2005-ben enyhe növekedés lesz tapasztalható, aminek eredményeként az utazásra jutó kiadások emelkedése, illetve a korábban elhalasztott utazások egy részének megvalósulása várható. A stagnálás vagy az alacsony ütemű növekedés azonban nem vonja magával a turisztikai kereslet dinamikus növekedését, amely Magyarország mellett más desztinációk beutazó turizmusát is negatívan befolyásol. ¾ A utazók a gazdasági bizonytalanság miatt költésüket visszafogják, amely a nemzetközi turisztikai bevételekre negatív hatással lesz. ¾ A nemzetközi kőolajpiacon az iraki konfliktus enyhülésével csökkent a bizonytalanság. A 2004. év végére várhatóan lassú árcsökkenés lesz jellemző, amely a világgazdasági növekedést 2005-ben támogatja, ¾ Az Európai Unióhoz való csatlakozás beutazó turizmusra gyakorolt hatásai az újonnan csatlakozó országokban várhatóan legkorábban 2005-ben kezdenek kibontakozni, ¾ A vízumelőírások miatt a szomszédos, nem uniós tagországokból a beutazó turizmus csökkenése, ¾ Az ADS státusszal rendelkező desztinációk számának bővülése, amely az Európában történő kínai utazások népszerűségének növekedését okozza, ¾ Az angol font és az euró, illetve a dollár árfolyamának alakulása következtében a brit kiutazó turizmus növekedése várható, elsősorban az euró-övezeten kívüli desztinációkba. ¾ Az árfolyamváltozások Magyarország beutazó turizmusát kedvezően befolyásolják, ¾ A diszkont légi társaságok 15 fokozott piaci jelenléte, bővülő útvonalhálózata és kapacitása, ¾ A fokozott versenyhelyzet eredményeként a hagyományos légi társaságok árainak csökkenése, ¾ Fokozott együttműködés a turisztikai szakmával és a turisztikai vállalkozásokkal, ¾ Fokozott együttműködés a Visegrádi Négy országok között a tengerentúli piacokon (USA, India, Kína és Japán), ¾ Magyar Kultúra Éve rendezvény sorozatok 2004-ben Nagy-Britanniában és Hollandiában, 2005-ben Oroszországban, ¾ A korábban nem megvalósult, későbbre halasztott utak realizálódnak.

15

2004 első hét hónapjában a ferihegyi repülőtér gépforgalma 27,7%-kal, utasforgalma 26,2%-kal növekedett a 2003. év azonos időszakához képest. Ez a tendencia részben a terrorfenyegetések okozta bizonytalanság-érzet csökkenésének, másrészt annak köszönhető, hogy a diszkont légitársaságok megjelenése és alacsony jegyárai nyomást gyakorolnak a nemzeti légitársaságok áraira is, akik a kereslet növekedésére új járatok indításával és a járatok sűrítésével reagálnak. A diszkont légitársaságok száma 2003-ban és 2004 első felében is dinamikusan bővült. Jelenleg hét fapados társaság indít közvetlen járatot Budapestre: a német Germanwings és Air Berlin, a szlovák Sky Europe, a brit-magyar Wizz Air, a brit easyJet, a norvég Snowflake15 és a Norwegian Air Shuttle. Az „olcsó” légitársaságok térnyerésének a piac liberalizálása és az alacsony árak miatt kialakuló pótlólagos kereslet mellett az is kedvez, hogy az állam fejlesztéseket hajt végre a vidéki polgári repülőtereken, amelyeket olcsóbban használhatnak majd a társaságok, mint a ferihegyi repülőteret. A debreceni repülőtér bekapcsolódott a nemzetközi légi forgalomba, emellett fejlesztéseket végeztek a sármelléki repülőtéren is, ahol a Balatonra és környékére érkező turistákat fogadják.

89

Belföldi turizmus 2003-ban a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek száma 3,4 millió (+6,5%), míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 8,6 millió (+6%) volt. A magánszálláshelyeken az elmúlt évben 324,4 ezer belföldi vendéget (+2,9%) és 1 558,4 ezer belföldi vendégéjszakát (+2,4%) regisztráltak. 2004. január-augusztus között a kereskedelmi szálláshelyeken 16 regisztrált belföldi vendégforgalmat csökkenés jellemezte: a vendégek száma 2,9%-kal, a vendégéjszakák száma 4,8%-kal esett vissza. 2003-ban a belföldi vendégek átlagosan 2,5 vendégéjszakát (-0,5%) töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 első nyolc hónapjában átlagosan 2,6 vendégéjszakát, amely 2,0%-kal maradt el az előző év azonos időszakában regisztrált értéktől. 2003-ban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján a legkedveltebb belföldi desztináció a Balaton volt (a belföldi vendégéjszakák 21,4%-ával), amelyet a Budapest-Közép-Dunavidék (14,5%) és az Észak-Magyarország (14%) régió követett. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák száma minden régióban növekedett 2003-ban, legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúl (+17,2%), a Tiszató (+15,9%) és a Dél-Alföld (+12,8%) régiókban. A belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2003-ban augusztusban (az összes belföldi vendégéjszaka 18%-át regisztrálták ekkor) és júliusban (17,1%) volt a legmagasabb, május és augusztus között realizálódott a belföldi vendégéjszakák 55,5%-a. 2003-ban az utazási irodák 668 ezer fő (+28,3% a 2002. évhez képest) számára szerveztek belföldi utazást, a turisták száma 164 ezer főt (-7,5%) tett ki. A belföldön szervezetten utazók 505 ezer vendégéjszakát (-4,0%) töltöttek a magyarországi szálláshelyeken. A belföldi turizmus 2003-ra jellemző dinamikus növekedéséhez hozzájárult, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) adatai szerint a munkáltatók összesen 4,85 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket dolgozóik számára, ami 2,5 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél. A 2002. évi 115 ezerről 174 ezerre nőtt azok száma, akik üdülési csekkel támogatott utazáson vettek részt. A 2003-ban kibocsátott csekkekből 3,4 milliárd forintot váltottak be a tavalyi évben: ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken – nagyrészt szállodákban – beváltott csekkek értéke megközelítette a 2,7 milliárd forintot. A magánszálláshelyeken beváltott csekkek értéke 182,8 millió forintot tett ki, az utazási irodák 470,1 millió forintos csekkbevételt realizáltak. A felhasználók összesen több, mint 1 500 szolgáltató, illetve elfogadóhely közül választhattak, amelyek köre 2004-ben tovább bővült. Az üdülési csekk forgalma, 1998-2003 1998 1999 2000 2001 1 656, 2 078,0 2 050,8 1 803,1 Csekkértékesítés (millió 9 forint) 90 275 Támogatottak létszáma (fő) 98 227 130 342 119 973

2002 2 313,0

2003 4 850,0

115 000

174 000

Forrás: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2004-ben az üdülési csekk értékesítésének volumene tovább nőtt: a január-augusztusi időszakban a munkáltatók 6 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket, ami 43%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. 2004 első nyolc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken 2,7 milliárd forint értékben váltottak be üdülési csekket, amelyet a magánszálláshelyek által regisztrált bevételek további 269 millió forinttal egészítettek ki. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legnagyobb forgalmat (1,8 milliárd forint) a szállodák realizálták. 16

A magánszálláshelyek vendégforgalmi adatait a Központi Statisztikai Hivatal évente egy alkalommal teszi közzé, így a 2004. január-augusztus közötti időszakra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.

90

A belföldi turizmus 2004. évi eredményeit negatívan befolyásolta, hogy a kiutazó turizmus 2003-ban és 2004-ben is nagymértékű növekedést mutatott, amelynek hátterében a diszkont légi társaságok egyre fokozottabb magyarországi jelenlétét is szükséges kiemelni. 2003-ban a külföldre utazó magyarok határátlépéseinek száma mintegy 14,3 millió volt, 10,2%-kal több mint az azt megelőző évben. A 2004. január-augusztusi időszakban tovább növekedett a külföldre utazó magyarok száma (+16,9%). Kiemelkedő, 20% feletti emelkedés jellemezte a május, június, július és augusztus hónapokat a külföldre látogató magyarok tekintetében. A 2003-ban szervezetten külföldre utazók száma elérte a 687 ezer főt (+14%), ezen belül a turisták száma 662 ezer főt tett ki. A külföldön eltöltött vendégéjszakák száma 4 410 ezer éjszaka volt, ez 13,9%-os növekedést jelentett 2002-hez képest. A 2005. évi belföldi utazásokat befolyásoló legfontosabb tényezők: ¾ A lakosság romló gazdasági várakozásai: a 2004. augusztus és 2005. augusztus közötti időszakra a lakosság pénzügyi helyzetének romlására számít, ¾ A külföldi utazások népszerűségének további növekedése, amely részben a fapados légi társaságok megjelenésének és egyre sűrűbb útvonal hálózatának, illetve az utazásközvetítő szektort jellemző erős versenyhelyzetből adódó alacsony áraknak köszönhető, ¾ A 2004-ben kibocsátott üdülési csekkek egy jelentős hányada 2005-ben kerül beváltásra, ¾ Az üdülési csekk adómentes értékhatárának a jelenlegi érték kétszeresére történő emelése (tervezet), ¾ Az üdülési csekkek 2004-től távolsági tömegközlekedési eszközökön is igénybe vehetőek, amely a kereskedelmi és magánszálláshelyek forgalmára negatívan hat, ¾ A hétvégéhez kapcsolódó hivatalos ünnepnapok alacsony száma, amely a belföldi, hosszú hétvégés utazásokra negatívan hat, ¾ A magasabb minőségi színvonalú szolgáltatások iránti kereslet növekedése, a négyés ötcsillagos, valamint a gyógyszállodák vendégforgalmának növekedése, ¾ Fokozott együttműködés a turisztikai szakmával és a turisztikai vállalkozásokkal.

91

Országok rangsora a vendégéjszakák száma alapján Országok rangsora a vendégéjszakák száma alapján 1. 2. 3. 4. 5.

Németország Ausztria Hollandia USA Olaszország

Részesedés a vendégéjszakák számából (%) 41,1 6,7 4,6 4,5 4,3

6. 7. 8.

Lengyelország Nagy-Britannia Spanyolország

4,2 3,1 2,2

Lengyelország Nagy-Britannia

9.

Dánia

10. 11. 12.

Oroszország Franciaország Japán

Az 1-12. ország összesített részesedése (%)

2000

Németország Ausztria Olaszország Hollandia USA


Németország Ausztria Olaszország Hollandia USA


Izrael

3,8 3,2 2,6

Nagy-Britannia Lengyelország Franciaország

3,8 3,6 2,6

Nagy-Britannia Franciaország Dánia

3,8 2,9 2,9

Hollandia USA Franciaország

4,7 4,3 3,5

2,0

Spanyolország

2,2

Dánia

2,5

Spanyolország

2,5

Spanyolország

3,1

1,9 1,9 1,9

Franciaország Dánia Oroszország

2,2 2,2 1,8

Spanyolország Izrael Svájc

2,3 2,0 1,9

Lengyelország Izrael Románia

2,5 2,1 2,1

Lengyelország Izrael Svájc

2,6 2,4 2,1

78,4

2001 Németország Ausztria Hollandia Olaszország USA


2002

78,3

77,2

2003

75,5

Részesedés a 2004 vendégéjszakák (január-augusztus) számából (%) Németország 33,1 Ausztria 6,2 Olaszország 6,1 Nagy-Britannia 4,8 Dánia 4,8

77,7 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

92

A belföldi vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2003 2003 megoszlás 2004. jan-aug. 2004. jan-aug. Régió (ezer éjszaka) (%) (ezer éjszaka) megoszlás (%) Balaton 1832 21,4 1366 22,8 Budapest-Közép-Dunavidék 1245 14,5 830 13,8 Dél-Alföld 796 9,3 571 9,5 Dél-Dunántúl 734 8,6 471 7,9 Észak-Alföld 972 11,3 692 11,5 Észak-Magyarország 1198 14,0 844 14,1 Közép-Dunántúl 522 6,1 349 5,8 Nyugat-Dunántúl 1050 12,3 711 11,9 Tisza-tó 222 2,6 159 2,7 Ország összesen 8571 100,0 5993 100,0

Belföldi vendégéjszakák száma (ezer), 2003 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

1832

1245

1198

1050

972 796

734 522 222

Balaton

BudapestKözépDunavidék

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

Tisza-tó

Belföldi vendégéjszakák száma (ezer), 2004. január-augusztus 2000 1800 1600 1400

1366

1200 1000

844

830

800

571

600

711

692 471

349

400

159

200 0 Balaton

Budapest-KözépDunavidék

Régió Budapest és környéke Balaton Dunántúl Alföld Észak-Magyarország/Hegyvidék Ország összesen

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

2003 2003 megoszlás (ezer éjszaka) (%) 1245 14,5 1832 21,4 2306 26,9 1990 23,2 1198 14,0 8571 100,0

93

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

Tisza-tó

2004. jan-aug. 2004. jan-aug. (ezer éjszaka) megoszlás (%) 830 13,8 1366 22,8 1531 25,5 1422 23,7 844 14,1 5993 100,0 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

2003 vendégéjszakák (ezer éjszaka)

Ország

Budapest és környéke

Németország Ausztria Olaszország Hollandia USA Nagy-Britannia Franciaország Dánia Spanyolország Lengyelország Izrael Románia Svájc Oroszország Svédország Csehország Japán Belgium Ukrajna Finnország Norvégia Írország Egyéb TOTAL

648,92 151,94 379,90 109,71 372,20 323,13 222,36 62,97 239,13 79,97 202,79 113,87 70,74 121,24 130,22 49,06 130,05 65,71 66,91 92,64 54,73 36,18 826,59 4 550,96

Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

690,98 254,57 41,67 74,39 19,35 19,84 18,24 16,00 4,65 12,90 1,07 47,10 56,39 7,42 10,94 40,03 11,51 21,94 13,21 13,40 2,95 2,10

424,30 38,05 30,19 36,91 12,29 15,70 18,54 7,03 3,33 90,25 6,14 38,47 10,23 30,52 8,80 12,14 3,69 11,84 38,13 6,14 3,90 1,27

1 452,79

931,48

55,29 8,44 5,55 14,34 4,23 9,83 6,26 1,84 1,08 37,25 0,80 3,99 4,55 3,09 4,26 12,79 1,47 4,94 5,43 9,07 0,98 0,36 25,68 221,52

1 828,63 265,69 23,06 198,92 7,82 17,57 24,87 204,78 1,69 25,99 1,38 6,57 62,97 36,36 12,81 41,36 1,02 34,09 4,43 5,13 4,74 1,08 72,63 2 883,59

2004. január-agusztus vendégéjszakák (ezer éjszaka)

Ország


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

Németország Ausztria Olaszország Hollandia USA Nagy-Britannia Franciaország Dánia Spanyolország Lengyelország Izrael Románia Svájc Oroszország Svédország Csehország Japán Belgium Ukrajna Finnország Norvégia Írország Egyéb

483,10 101,45 369,93 88,14 280,40 310,25 198,10 42,13 216,95 52,99 165,88 71,62 66,48 72,53 81,15 34,77 105,50 59,97 44,54 80,30 40,22 29,16 579,75

466,63 160,65 31,53 59,60 13,11 14,84 17,02 10,09 4,31 11,59 1,35 20,10 39,69 4,09 7,77 32,43 8,37 12,96 7,44 10,02 1,93 1,46 57,22

269,95 25,07 17,28 27,86 7,81 10,19 12,95 3,68 2,84 75,48 3,38 26,39 10,05 10,89 7,00 7,76 3,33 10,79 17,49 3,89 2,26 0,60 62,96

38,88 5,04 4,29 10,24 3,93 6,42 5,06 1,59 1,64 27,68 0,68 3,34 3,33 2,10 4,00 8,07 1,60 3,07 3,78 3,56 0,73 0,46 19,09

1 165,05 165,27 22,78 159,60 8,43 12,62 25,68 203,17 2,83 22,31 1,35 4,00 37,69 37,26 11,28 24,38 1,60 28,76 3,84 3,75 5,20 1,50 35,78

94

A külföldi vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer) Németország, 2004. január-augusztus

Németország, 2003 2 000,00

2 000,00

1 828,63

1 500,00

1 500,00

1 000,00

1 000,00

648,92

690,98 424,30

500,00

500,00

1 165,05

483,10

466,63

269,95

55,29

38,88 0,00

0,00 Budapest és környéke

Dunántúl

Alföld

Hegyvidék


Balaton

265,69

200,00

200,00

150,00

150,00 38,05

50,00

8,44

Alföld

Hegyvidék

101,45 25,07

50,00

5,04

0,00

Balaton


379,90


41,67

30,19

Dunántúl

Alföld

5,55 Hegyvidék

400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00

23,06

Alföld

Hegyvidék

Balaton

369,93


Balaton

Dunántúl

17,28

Alföld

4,29

22,78

Hegyvidék

Balaton

Franciaország, 2004. január-augusztus

Franciaország, 2003 250,00

Dunántúl

Olaszország, 2004. január-augusztus

Olaszország, 2003 400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00

165,27

160,65

100,00

0,00 Budapest Dunántúl és környéke

Balaton

250,00

151,94

100,00

Hegyvidék

300,00

254,57

250,00

Alföld

Ausztria, 2004. január-augusztus

Ausztria, 2003 300,00

Dunántúl

222,36

250,00

198,10

200,00

200,00

150,00

150,00

100,00

100,00

50,00

50,00

18,24

18,54

Dunántúl

Alföld

6,26

24,87

Hegyvidék

12,95 5,06

25,68

0,00



17,02

Balaton

Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

95

A külföldi vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer) Amerikai Egyesült Államok, 2004. január-augusztus

Amerikai Egyesült Államok, 2003 400,00

372,20

400,00

300,00

300,00

200,00

200,00

100,00

19,35

12,29

4,23

7,82

Alföld

Hegyvidék

Balaton

100,00

Dunántúl


323,13


19,84

15,70

9,83

17,57

Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

8,43

Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00

14,84


Dunántúl

10,19

Alföld

6,42

12,62

Hegyvidék

Balaton

Hollandia, 2004. január-augusztus

250,00

250,00

198,92

200,00

200,00

159,60

150,00

109,71 74,39

100,00

100,00 36,91

50,00

88,14

59,60

50,00

14,34

27,86 10,24

0,00


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék


Balaton

Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

Dánia, 2004. január-augusztus

Dánia, 2003 250,00

250,00

204,78

200,00

203,17

200,00

150,00 100,00

3,93

310,25

Hollandia, 2003

150,00

7,81

Nagy-Britannia, 2004. január-augusztus

Nagy-Britannia, 2003 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00

13,11

0,00


280,40

150,00 62,97

50,00

100,00 16,00

7,03

1,84

50,00


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

42,13 10,09

3,68 1,59

0,00

Balaton


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton


96

A külföldi vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer) Oroszország, 2004. január-augusztus

Oroszország, 2003 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00

121,24

36,36

30,52 7,42 Budapest és környéke

Dunántúl

3,09 Alföld

Hegyvidék

Balaton

140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00

72,53


80,00

90,25

60,00

37,25

40,00

25,99 12,90

0,00 Dunántúl

Alföld

40,00

27,68

Hegyvidék

0,00

Balaton


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

Japán, 2004. január-augusztus

130,05

140,00

120,00

120,00

100,00

100,00

80,00

105,50

80,00

60,00

60,00

40,00 11,51

20,00

40,00

3,69

1,47

1,02


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

8,37

20,00

0,00

3,33 1,60

1,60

Hegyvidék

Balaton

0,00


Dunántúl

Alföld

Spanyolország, 2004. január-augusztus

Spanyolország, 2003

250,00

22,31

11,59

Japán, 2003

300,00

Balaton

52,99


Hegyvidék

75,48

80,00

20,00

Alföld

100,00

79,97

60,00

140,00

Dunántúl

2,10

Lengyelország, 2004. január-augusztus

Lengyelország, 2003 100,00

37,26

10,89

300,00 239,13

250,00

200,00

200,00

150,00

150,00

100,00

216,95

100,00

50,00

4,65

3,33

1,08

1,69


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

2,84

50,00

0,00

4,31

1,64

2,83

Hegyvidék

Balaton

0,00

Balaton


Dunántúl

Alföld


97

A külföldi vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer) Izrael, 2004. január-augusztus

Izrael, 2003 250,00 200,00

250,00

202,79

200,00

150,00

165,88

150,00

100,00

100,00

50,00

6,14

1,07

0,80

1,38

50,00


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék


100,00

80,00

80,00 47,10

40,00

3,99

6,57

Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

20,00

3,34

4,00

Hegyvidék

Balaton


Dunántúl

Alföld

Svájc, 2004. január-augusztus 80,00

70,74

62,97

70,00

56,39

66,48

60,00

50,00

50,00

40,00

39,69

40,00

30,00

37,69

30,00

20,00

10,23

10,00

10,05

20,00

4,55

10,00


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

3,33

0,00

Balaton


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

Svédország, 2004. január-augusztus

Svédország, 2003 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00

Balaton

20,10

Svájc, 2003

60,00

Hegyvidék

26,39

40,00

0,00

70,00

Alföld

71,62

60,00

38,47

20,00

80,00

Dunántúl

120,00

100,00


1,35

Románia, 2004. január-augusztus

113,87

60,00

0,68

0,00

Balaton

Románia, 2003 120,00

3,38

130,22

140,00 120,00 100,00

81,15

80,00 60,00 10,94 Budapest és környéke

Dunántúl

8,80 Alföld

4,26 Hegyvidék

40,00

12,81

7,77

20,00

7,00 4,00

11,28

0,00

Balaton


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton


98

A külföldi vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer) Csehország, 2004. január-augusztus

Csehország, 2003 60,00 50,00

60,00

49,06 41,36

40,03

40,00

50,00 40,00

30,00 20,00

12,14

34,77

32,43 24,38

30,00

12,79

20,00

10,00

7,76

10,00


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

0,00

Balaton


65,71

70,00 60,00 34,09 21,94 11,84

Dunántúl

Dunántúl

Alföld

40,00

28,76

30,00 20,00

4,94

12,96

Hegyvidék

3,07

66,91

38,13

13,21

Alföld

5,43

4,43

Hegyvidék

Balaton


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

44,54 17,49 7,44


Dunántúl

Alföld

3,78

3,84

Hegyvidék

Balaton

Finnország, 2004. január-augusztus

92,64

13,40

Dunántúl

Ukrajna, 2004. január-augusztus

Finnország, 2003 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

10,79

0,00

Balaton


Dunántúl

Balaton

59,97

Ukrajna, 2003


Hegyvidék

50,00


80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

Alföld

Belgium, 2004. január-augusztus

Belgium, 2003 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

8,07

6,14

9,07

Alföld

Hegyvidék

5,13

100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

80,30


Balaton

10,02

3,89

Dunántúl

Alföld

3,56

3,75

Hegyvidék

Balaton


99

A külföldi vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer) Norvégia, 2003 60,00

Norvégia, 2004. január-augusztus 60,00

54,73

50,00

50,00

40,00

40,22

40,00

30,00

30,00

20,00

20,00

10,00

2,95

3,90

Dunántúl

Alföld

0,98

4,74


Hegyvidék

2,26

10,00


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton

Írország, 2004. január-augusztus

36,18

40,00

35,00

35,00

30,00

30,00

25,00

25,00

20,00

20,00

15,00

15,00

10,00

29,16

10,00 2,10

5,00

5,20

0,00

Balaton

Írország, 2003 40,00

0,73

1,27

0,36

5,00

1,08

0,00

1,46

0,60 0,46

1,50

Hegyvidék

Balaton


Dunántúl

Alföld

Hegyvidék

Balaton


Dunántúl

Alföld


100

A külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulása 2003 2003 megoszlás (ezer éjszaka) (%)

Régió

5795,54 4715,62 3759,21 2921,57 1419,18 18611,12

Budapest és környéke Balaton Dunántúl Alföld Észak-Magyarország/Hegyvidék Ország összesen

2004. jan-aug. (ezer éjszaka)

31,1 25,3 20,2 15,7 7,6 100,0

2004. jan-aug. megoszlás (%)

4405,7 3350,26 2524,63 2042,21 1002,28 13325,08

33,1 25,1 18,9 15,3 7,5 100,0

A külföldi és belföldi vendégéjszakák megoszlása, 2003 Észak-Magyarország/ Hegyvidék 7,6% Budapest és környéke 31,1%

Alföld 15,7%

Dunántúl 20,2% Balaton 25,3%

A külföldi és belföldi vendégéjszakák megoszlása, 2004. január-agusztus Észak-Magyarország/ Hegyvidék 7,5% Alföld 15,3%

Budapest és környéke 33,1%

Dunántúl 18,9% Balaton 25,1%


101


Forrásbővítési, bevétel növelési javaslatok A Magyar Turizmus Rt. a korábbi években is tett szert bevételekre, amelyek elsősorban a turisztikai szolgáltatók kiállításokon, workshopokon való részvételhozzájárulását, illetve a külképviseletek piac-specifikus kiadványaiban történő hirdetések, ajánlatok megjelentetésének díját jelentette. Ezen kívül egyéb piaci szereplőkkel is léteztek barter megállapodások (pl.Malév, Hungaricum Club), melyek szintén forrásbővülést jelentettek a Társaság részére. Sokáig vitatott téma volt a bevételek növelésének kérdése, miszerint az egyébként is forráshiánnyal küszködő turisztikai kis- és közép vállalatokra ily módon további terheket teszünk. A nemzetközi példákat alapul véve, illetve azt a tényt, hogy a Társaság 2005-ös költségvetése drasztikusan csökkent, feltétlenül szükséges a bevételek a korábbi gyakorlatnál szélesebb körben történő növelése. Fontos megjegyezni, hogy a piac további szereplőit is egyre aktívabban szeretnénk bevonni akcióinkba, egyrészt társfinanszírozást felajánlva, másrészt piaci alapokon reklámeszközeink „árusításával”. Az a célunk, hogy a hiányzó forrásokat az érintett önkormányzatokkal, non-profit szervezetekkel, a piac egyéb szereplőivel és a turisztikai szakma bevonásával közösen bonyolított és finanszírozott marketingakciókkal pótoljuk és tegyük hatékonyabbá az akciókat. A közös finanszírozású akciók nem csupán egy takarékos működést eredményeznek, hanem a források koncentrálása miatt hatékonyabbak is. A bevételek növelésén túl a Magyar Turizmus Rt. marketing-költségeinek csökkentése (study tour, rendezvény, stb) szponzorok, turisztikai szolgáltatók bevonásával, olyan eszköz, amely egyenértékű forrásbővítés a bevételek szerzésével. A bevételszerzés közepette is szem előtt kell tartanunk a közhasznúságot és hangsúlyozni kell, hogy a Magyar Turizmus Rt. valami mást, többet nyújt kevesebbért, mint a hirdetésekből a megélhetést kitermelni kénytelen vállalkozások. Változatlanul meg kell őrizni a versenysemlegességet!! A bevétel növelési javaslatokat marketingeszközök alapján csoportosítottuk. 1. Kiállítások, vásárok -

turisztikai szolgáltatók részvétele turisztikai kiállításon, vásáron díj fizetése ellenében

102

-

- prospektussal történő vásári részvétel térítés ellenében „szponzorfal” szerűen kialakított reklámfelület értékesítése attrakció helyek árusítása a kiállítási területen, a termékek árusításával egybekötve

2. Kiadványok -

ajánlati katalógusokban turisztikai szolgáltatók konkrét ajánlatainak elhelyezése díj fizetés ellenében hirdetési tarifa alapján hirdetések akvirálása a kiadványokban CD-k, kiadványok, sajtómappa, reklámtáska árusítása árlista alapján

3. Hirdetések -

PR cikkekhez kapcsolódó hirdetési felületek árusítása szolgáltatóknak a témához kapcsolódó konkrét ajánlatok megjelentetésére társminisztériumokkal, hivatalokkal Magyarország mellékletek szervezése jelentős médiában közös finanszírozással közösen finanszírozott hirdetések, kampányok külföldi tour operátorokkal, légitársaságokkal

4. Kutatási anyagok -

elsődleges kutatások részletes jelentéseinek értékesítése, a vezetői összefoglalók mindenki számára ingyenesek kutatási eredmények prezentációján való részvétel térítés ellenében

5. Workshopok, rendezvények -

tour operatori és utazási irodai study tour esetén részvételi díjas workshop szervezése Magyarországon a hazai szolgáltatók részére workshopok, road showk szervezése egy-egy cél országban, egy-egy kiemelt termékről szolgáltatók bevonásával díj fizetése ellenében szolgáltatók részére térítés ellenében rendezvények, prezentációk megszervezése társminisztériumokkal, hivatalokkal közös finanszírozású magyar estek, gasztronómiai bemutatók, kulturális rendezvények szervezése

6. Internet -

A központi, a képviseleti és régiós honlapok kommersziálása: banner hirdetések, szolgáltatói web-linkek, konkrét ajánlatok elhelyezése

7. Ajándéktárgyak -

saját reklámajándékok árusítása szolgáltatóknak árlista alapján saját reklámajándékok árusítása a nagyközönség számára árlista alapján, kiállításokon, rendezvényeken, workshopokon

103


Magyarország turisztikai imázsának elemei és a Magyarországra történő látogatás lehetséges motivációi a főbb küldő piacokon Amerikai Egyesült Államok Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, a V4 együttműködés keretében, a Menlo Consulting Group, INC. által végzett kvalitatív kutatás, 2003.

A termék jellemzői (észlelt pozíció) Általános országkép Szürkeség Fly & Drive Fogyasztásból Másodlagos származó motiváció előnyök Kajánlatok

Középkorú, bajuszos férfi

Olyan,fejlett mint Ausztria Viszonylag turisztikai infrastruktúra

Elsődleges motiváció Fogyasztást motiváló tényezők

Fejletlen és szegény, de vonzó desztináció

Vásárlási Szép, változatos lehetősé tájak gek

Kedvező árak árak Kedvező

Zöld

Barátságos Romantika „Időutazás” − az európai élő, Gasztronómia emberek történelmi múlt megtapasztalásaMu„ latschag ” Pezsgő kulturális élet Közelség Bájos ország Barát -, Érintetlen Felfedezetlen desztináció rokonlátogatás Budapest, építészeti természet örökség, fürdők X. osztrák Gasztronómia tartomány Vendégszerető emberek Kifinomultság Lapos, sík vidék Műveltség

Ausztria Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, a KPMG Tanácsadó Kft. által végzett kvalitatív és kvantitatív kutatás, 2004

A termék jellemzői Általános országkép(észlelt

Fogyasztásból Másodlagos motiváció származó

Középkorú, bajuszos férfi

Olyan, mint Ausztria

Fogyasztástmotiváció Elsődleges motiváló Kedvező árak Barátságos emberek Közelség X. osztrák tartomány

Vásárlási lehetőségek

Zöld

„Mulatschag” Barát-, rokonlátogatás

Érintetlen természet

Gasztronómia Lapos, sík vidék

104

Belgium Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, a WES kutatóintézet által végzett kvantitatív kutatás, 2001

A termék jellemzői (észlelt pozíció) Általános országkép Ismeretlen

Alacsony életszínvonal Középkorú, Fly & Drive Fogyasztásból Másodlagos származó motiváció előnyök bajuszos férfi kommunista Kajánlatok Volt Kedvező ár/érték arány ország, „Keleti Olyan, mint Ausztria blokk”

Elsődleges motiváció Fogyasztást motiváló tényezők Városlátogatás, Kedvező árak kulturális turizmus Barátságos Autóval történő körutazás emberek Sport, hobbi Közelség tevékenység

Vásárlási Kellemes éghajlat, lehetőségek sok napsütés

Mulatschag „

”

Szép tájak

Barát -, Új helyek rokonlátogatás megismerése

X. osztrák Gasztronómia tartomány Kikapcsolódás, szórakozás Puszta

Zöld Nyelvi nehézségek

Érintetlen természet Budapest és környéke

Lapos, Gasztronómia, gulyás vidék éssík borkultúra

Balaton Gyógyfürdők

Vendégszeretet

Franciaország Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, az IPSOS France által végzett kvalitatív és kvantitatív kutatás, 2000

A termék jellemzői (észlelt pozíció) Általános országkép Közelség

Nyitott, modern és fejlődő ország

Fly & Drive Fogyasztásból Másodlagos származó motiváció előnyök Kajánlatok

Nincs tömegturizmus Biztonság Olyan, mint Ausztria


Szomorú ország

Középkorú, bajuszos Nyelvi férfi korlátok Alacsony életszínvonal,

volt kommunista ország Zöld Vásárlásiéghajlat Kellemes Kedvező árak lehetőségek Barátok meglátogatása Történelmi örökség Barátságos Új emberek, Mulatschag „ ” emberek Budapest (modern, élő város) Változatos tájak, más életstílus megismerése Közelség Barát -, puszta, lovaglás Közép-Európa kultúrájának Érintetlen rokonlátogatás Osztrák-Magyar Monarchia, megismerése, felfedezés természet Sissi X. osztrák Gasztronómia tartomány Vendégszerető emberek Lapos, sík vidék Balaton, Északkelet-Magyarország Gasztronómia

105

Hollandia Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, a KPMG Tanácsadó Kft. által végzett kvalitatív és kvantitatív kutatás, 2004

Általános országkép A termék jellemzői (észlelt pozíció) Középkorú, bajuszos férfi Idős, elhanyagolt külsejű, temperamentumos ember

FogyasMásodlagos ztásból származó motiváció előnyök Fly & Drive Kellemes, izgalmas ország ajánlatok mint Ausztria KOlyan,

Budapest Elsődlegesmotiváló motiváció Fogyasztást tényezők

Zöld Vásárlási Jó visszatérni Kedvező árak ár/érték arány Kedvező lehetőségek Turisztikai Gasztronómia Gyönyörű, fiatal nő Más kultúra Barátságos termékek széles megismeréseemberek Mu„ latschag ” Kastélyok választéka Közelség Barát -, Szép, változatos tájak, Érintetlen Felfedezetlen úti cél rokonlátogatás puszta természet X. osztrák Gasztronómia Kedves emberek Kempingturizmus tartomány Zöld, piros, kék Lapos, sík vidék Melankólia

Lengyelország Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, a KPMG Tanácsadó Kft. által végzett kvalitatív és kvantitatív kutatás, 2003

Általános országkép A termék jellemzői (észlelt pozíció) Barátságos, szimpatikus, karakteres férfi Közép-Európa Középkorú, Fly & Drive Másodlagos motiváció Fogyasztásból származó előnyök bajuszos férfi Kajánlatok Termálturizmus Olyan, mint Ausztria Nosztalgia

Elsődlegesmotiváló motiváció Fogyasztást tényezők

Vásárlási Kulturális közelség, Kedvezőkár/érték Kedvező árak közös lehetősége történelmi szálak arány Barátságos Vendégszeretet Mulatschag „ ” emberek Lengyel-Magyar barátság Kellemes éghajlat Közelség Barát -, Bor/gasztronómia rokonlátogatás

Kulturális turizmus

X. osztrák Gasztronómia Földrajzi közelség tartomány

Lapos, sík vidék Budapest, Balaton

106

Zöld Csárdás, folklór

Érintetlen Nehéz, természet különleges nyelv

Nagy-Britannia Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, a TNS Hungary által végzett kvalitatív és kvantitatív kutatás, 2003

Általános országkép A termék jellemzői (észlelt pozíció) Nyelvi nehézségek Középkorú, Szürkeség bajuszos férfi

Fly & Drive Másodlagos motiváció Fogyasztásból származó előnyök Kajánlatok

Sok és sokféle turisztikai látnivaló Olyan, mint Ausztria

motiváció FogyaElsődleges sztást motiváló tényezők Barátságos emberek Kedvező árak

Vásárlási lehetőségek Nyugodtabb,

Szomorúság Zöld Szegénység

Sokszínű kulturális élet kellemesebb élet, Barátságos Középkorú, kedves, Mulatsc „ hag mint a”nyugatemberek Felfedezésre váró ország fejkendős asszony, európai Közelség Barát -, országokban piaci bevásárló Érintetlen Budapest rokonlátogatás kosárral természet Gasztronómia X. osztrák Gasztronómia Volt kommunista ország tartomány Jó hangulat Lapos, Kelet-Európa sík vidék Ismeretek hiánya

Németország Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, a TNS Hungary által végzett kvalitatív kutatás, valamint a FUR német kutatóintézet által végzett Reiseanalyse felmérések, 2004

A termék jellemzői (észlelt pozíció) Általános országkép Szép, változatos tájak Fly & Drive Fogyasztásból Másodlagos származó motiváció előnyök Kajánlatok Az egész család jól érzi magát Olyan, mint Ausztria


Biztonságos Középkorú, bajuszos férfi Meglepően jó német nyelvismeret Zöld

Vásárlási Könnyen árak megközelíthető Melegszívű Kedvező lehetőségek emberek Hagyományokat őrző, Barátságos Jó ár/érték Kulturális örökség, Gasztronómia „ ” arány Mulatschag vidéki emberek embe rek hagyományok, folklór Közelség Jól ismert ország Barát -, Érintetlen rokonlátogatás Történelem Sok és sokféle természet turisztikai attrakció X. osztrák Gasztronómia Modern városi életmód Kozmopolita tartomány és emberek Lapos, sík vidék Kellemes éghajlat

107

Olaszország Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, a KPMG Tanácsadó Kft. által végzett kvalitatív és kvantitatív kutatás, 2002

A termék jellemzői (észlelt pozíció) Általános országkép Osztrák-Magyar Monarchia Fly & Drive Fogyasztásból Másodlagos származó motiváció előnyök Kajánlatok

Olyan, mint Ausztria

Középkorú, bajuszos férfi Szomorúság, szegénység Volt kommunista ország

Elsődleges motiváció Fogyasztást motiváló tényezők Helyi kultúra Kedvező árak megismerése

Zöld Természeti vonzerők

Vásárlási lehetőségek

Vendégszeretet Barátságos Budapest, Duna Mulatschag „ ” emberek Történelem, művészetek, hagyományok Fürdők Közelség Gasztronómia Barát -, Érintetlen Jó ár/érték arány rokonlátogatás természet Közeli desztináció X. osztrák Gasztronómia Balaton tartomKastélyok ány Lapos, sík vidék Romantika, szórakozás

Spanyolország Forrás: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából, a Consultur S. A. által végzett kvalitatív kutatás, 2000

A termék jellemzői (észlelt pozíció) Általános országkép Zöld ↔ Szürke

Elegáns, egyedi

K származó Fogyasztásból Másodlagos motiváció előnyök Biztonság Olyan, mint Kedvező ár/érték arányAusztria

Elsődleges motiváció Fogyas ztást motiváló tényezők

Középkorú, bajuszos férfi Kellemetlen éghajlat

VásárlásiFöldrajzi Kedvező lehetőségeközelség k „A Duna árak gyöngyszeme” Kultúra, Barátságos Osztrák-Magyar Mulatschag „ folklór, ” k embere Monarchia, „Birodalmi hagyományok városok” Közelség Barát -, Különleges épületek rokonlátogatás Felfedezetlen X. osztrák Gasztronómia Vendégszerető Kézműves termékek tartomány emberek

Vidám Zöld Történelem

Volt kommunista Érintetlen országZene természet

Budapest és környéke (Dunakanyar) Lapos, Balaton sík vidék

Gyógyfürdők

108


Küldőpiac, termék, régió mátrix BELFÖLD

1 Bp. 1 gyógy 1

2 Balaton 1 wellness 1

3 É-Mo. 1 konf. 1

4 D-D 1 incen. 1

5 Ny-D 1 kastélyok 1

6 K-D 1 kult. rend 1

7 É-A 1 vallás 1

8 D-A 1 városlát. 1

9 Tisza-tó 1 világör. 1

10

11

12

13

falu 1

horgász 1

lovas 1

víz 1

1 Dunánt.

2 Bp.

3 Mo. im

4 Balaton

5 Alf. Tisza

6 É-Mo.

7

8

9

10

11

12

13

gyógy

városlát.

kastély

kult. rend.

bor&gaszt

konf.

incen.

világör.

kerékpár

lovas

víz

öko

Internet sz. kiáll. újságíró study t.

sz. kiáll. köz. kiáll.

Internet köz. kiáll. Mo.i rend.

szakmai study t.

szakmai study t.

forgat cs. study t.

forgat cs. study t. Balaton RÉGIÓK, hogy látják AUSZTRIÁT? 3 wellness TERMÉKESEK, hogy látják AUSZTRIÁT? 2

újságíró study t. D-D 3 kult. rend 2

újságíró study t. Ny-D 3 vallás 2

K-D 3 városlát. 2

D-A 4 világör. 2

Tisza-tó 4 golf 2

É-A 6 horgász 2

Bp. 9 természetj. 2

É-Mo. 11 gyógy 3

kemping 3

vadász 3

víz 3

konf. 4

RÉGIÓK, hogy látják BELFÖLDET? TERMÉKESEK, hogy látják BELFÖLDET? AUSZTRIA AUSZTRIA, hogy látja a

TÉRSÉGEKET?

TERMÉKEKET? wellness Eszköz 1 2 3 4 5

BELGIUM

internet

1 Mo. im.

2 Bp.

3 Balaton

4 Dunántúl

5 É-Mo.

6 Alf. Tisza

7

8

9

10

11

12

13

TÉRSÉGEKET? TERMÉKEKET?

városl.

konf.

incentive

wellness

kemping

bor&gasz.

gyógy

kult. ren.

kastélyok

világör.

falu

kerékpár

term.j.

k. kiáll sz. kiáll sz. kiáll újságíró szakmai szakmai 2 study t. kül. ren. kül. ren. forgat cs. szakmai szakmai 3 study t. study t. study t. nem sz. nem sz. szakmai 4 kül. ren. kül. ren. study t. szakmai 5 Mo-i. ren. Mo-i. ren. kül. ren. Balaton D-A Ny-D RÉGIÓK, hogy látják BELGIUMOT? 9 9 11 kerékpár incen. kemping

Tisza-tó 11 víz

D-D 17 természetj.

K-D 17 horgász

É-A 18 golf

Bp. 18 konf.

É-Mo. 19 világör.

falu

vadász

6

7

8

9

10

10

12

12

BELGIUM, hogy látja a

Eszköz 1

TERMÉKESEK, hogy látják BELGIUMOT?

3

4

5

109

kult. rend városlát. 16

16

CSEHORSZÁG CSEHO., hogy látja a

TÉRSÉGEKET?

1 Mo. im.

TERMÉKEKET?

gyógy

4 É-Mo.

5 Alf. Tisza

6 Dunántúl

7

8

9

10

11

12

13

wellness

város l.

kemp.

kerékpár

kult. rend.

kastély

bor&gaszt

konf.

világör.

víz

öko

horgász

újs. hir. kiadvány Internet újságíró study t. szakmai study t. Tisza-tó 7 kerékpár

Ny-D 8 falu

K-D 11 kemping

É-A 12 természetj.

D-A 12 víz

D-D 12 gyógy

Bp. 21 incen.

bor&gaszt.

városlát.

öko

kastély

7

9

9

10

10

12

12

13

15

19

21

21

21

1 Bp.

2 Mo. im

3 Balaton

4 Alf. T.

5 Dunánt.

6 É-Mo.

7

8

9

10

11

12

13


városl.

gyógy

incent.

konf.

bor&gaszt.

kult. rend.

wellness

golf

kemping

lovas

kerékpár

vadászat

világö.

Tisza-tó 17 gyógy

K-D 18 incen.

D-A 19 kerékpár

D-D 23 falu

TERMÉKESEK, hogy látják CSEHO.-t?

ÉSZAK-EURÓPA / SVÉDORSZÁG

k. kiáll. k. kiáll. sz. kiáll. sz. kiáll újs. hir. DM TV hir. kiadvány közter. forgat cs. 5 plakát study É-Mo. Bp. RÉGIÓK, hogy látják SVÉDO.-t? 9 11 bor&gaszt. lovas Eszköz 1 2 3 4

TERMÉKESEK, hogy látják SVÉDO.-t?

ÉSZAK-EURÓPA / DÁNIA DÁNIA., hogy látja a

3 Balaton

kiadvány Internet újs. hir. szakmai study t. újságíró study t. Balaton 7 konf.

Internet kiadvány újs. hir. szakmai 4 study t. újságíró 5 study t. É-Mo. RÉGIÓK, hogy látják CSEHO.-t? 6 horgász Eszköz 1 2 3

SVÉDO., hogy látja a

2 Bp.

TÉRSÉGEKET?

sz. kiáll. DM Internet kiadvány szakmai study Balaton 12 golf

kult. rend

városlát.

öko

vadász

3

4

6

6

9

11

11

12

13

14

14

14

16

1 Bp.

2 Balaton

3 Mo. im

4 Alf. T.

5 Dunántúl

6 É-Mo.

7

8

9

10

11

12

13

bor&g.

konf.

gyógy

városl.

incent.

golf

kerékpár

lovas

vadász

horgász

Tisza-tó 18 falu 11

Bp. 19 horgász 12

É-Mo. 21 vadász 14

Ny-D 21 kult. rend 15

É-A 23 városlát. 15

kastélyok 16

víz 16

bor&gaszt. 20

konf. 22

TERMÉKEKET? wellness

kult. ren.

kemping

kiadvány

kiadvány újságíró study t. k. kiáll.

kiadvány

Eszköz 1 2

újs. hir.

sz. kiáll. újságíró 4 study t. 5 k. kiáll. Balaton RÉGIÓK, hogy látják DÁNIÁT? 5 kemping TERMÉKESEK, hogy látják DÁNIÁT? 2 3

Ny-D É-A 16 17 kemping természetj.

újs. hir. sz. kiáll. D-D 11 kerékpár 4

k. kiáll. sz. kiáll. szakmai study t. Internet K-D D-A 12 14 öko természetj. 6 8

110

ÉSZAK-EURÓPA / FINNORSZÁG FIINNO., hogy látja a

TÉRSÉGEKET? TERMÉKEKET? Eszköz 1 2 3 4

1 Mo. im.

2 Bp.

városl.

kult. ren.

TV hir. kiadvány k. kiáll.

Internet TV hir. kiadvány

Internet

DM akció

közter. plakát D-D RÉGIÓK, hogy látják FINNO.-t? 6 bor&gaszt. 5

újságiró study t. É-Mo. 8 lovas

3 Alf. Tisza

4 É-Mo.

5 Balaton

6 Dunántúl

7

8

9

10

11

12

13

gyógy

bor&g.

kemping

kastélyok

konf.

lovas

golf

wellness

incentive

falu

világö.

K-D 16 gyógy

D-A 17 víz

É-A 19 öko

Ny-D 22 falu

TV hir. kiadvány k. kiáll. újságiró study t. szakmai study t. Balaton Tisza-tó Bp. 13 14 15 kerékpár természetj. kemping

horgász

vadász

városlát.

kastély

2

5

10

10

12

16

17

17

18

18

20

22

22

1 Bp.

2 Mo. im.

3 Balaton

4 Alf. T.

5 Dunántúl

6 É-Mo.

7

8

9

10

11

12

13


városl.

gyógy

incentive

konf.

bor&gaszt.

kult. ren.

wellness

golf

kemping

lovas

kerékpár

vadász

világö.

k. kiáll k. kiáll sz. kiáll sz. kiáll sz. kiáll DM akció újság hir. DM Internet TV hir. kiadvány kiadvány közter. forgat cs. szakmai 5 study t. plakát study Balaton D-D Tisza-tó RÉGIÓK, hogy látják NORVÉGIÁT? 14 14 19 bor&gaszt. öko falu

Bp. 20 gyógy

É-A 20 kemping

É-Mo. 25 incen.

D-A 26 kastély

Ny-D 30 kult. rend

K-D 32 városlát.

TERMÉKESEK, hogy látják FINNO.-t?

ÉSZAK-EURÓPA / NORVÉGIA NORVÉGIA, hogy látja a

Eszköz 1 2 3 4

TERMÉKESEK, hogy látják NORVÉGIÁT?

ÉSZAK-EURÓPA / LETTORSZÁG LETTO., hogy látja a


konf.

wellness

vallás

világör.

6

15

17

17

18

30

34

34

34

34

-

-

-

1 Bp.

2 Mo. im.

3 É-Mo.

4 Dunánt.

5 Balaton

6 Alf .T

7

8

9

10

11

12

13

városl.

incentive

kult. ren.

kemping

bor&gaszt.

wellness

gyógy

világö.

kastélyok

konf.

golf

víz

kerékpár

É-A

D-A

Tisza-tó

kult. rend

vallás

városlát. világör. falu golf Lettország nem szerepelt a listán

horgász

3

újság hir.

4 5

TV hir. k. kiáll. Bp.

TV hir. újság hir. forgat cs. kiadvány study t. közter. közter. plakát plakát Internet Internet kiadvány Mo-i rend. Balaton É-Mo.

gyógy

wellness

Eszköz 1 2

RÉGIÓK, hogy látják LETTO.-t? TERMÉKESEK, hogy látják LETTO.-t?

kiadvány közter. plakát

konf.

D-D Ny-D K-D Lettország nem szerepelt a listán incen. bor&gaszt. kastélyok

111

ÉSZAK-EURÓPA / LITVÁNIA LITVÁNIA, hogy látja a


1 Bp.

2 Mo. im.

3 É-Mo.

4 Dunánt.

5 Balaton

6 Alf. T

7

8

9

10

11

12

13

városl.

incentive

kult. ren.

kemping

bor&gaszt.

welllness

gyógy

világö.

kastélyok

konf.

golf

víz

kerékpár

Bp. 31 falu 19

D-A 32 konf. 29

Ny-D 33 incen. 29

K-D 34 kastély 35

Tisza-tó 34 kult. rend 35


gyógy -

wellness -

vallás -

világör. -

3 Bp.

4 É-Mo.

5 Alf. Tisza

6 Dunántúl

7

8

9

10

11

12

13

gyógy

lovas

wellness

incentive

konf.

kastély

kerékpár

kult. ren.

falu

világö.

Tisza-tó 26 öko

É-Mo. 30 falu

Ny-D 32 konf.

D-A 33 incen.

Bp. 34 kastély

É-A 34 kult. rend

K-D 35 városlát.

TV hir. újság hir. forgat cs. 2 kiadvány study t. közter. közter. 3 újság hir. plakát plakát 4 TV hir. Internet Internet 5 k. kiáll. kiadvány Mo.-i ren. Balaton D-D É-Mo. RÉGIÓK, hogy látják LITVÁNIÁT? 19 21 28 bor&gaszt. kemping öko TERMÉKESEK, hogy látják LITVÁNIÁT? 13 14 18 Eszköz 1

ÉSZAK-EURÓPA / ÉSZTORSZÁG ÉSZOTSZÁG, hogy látja a

TÉRSÉGEKET?

kiadvány közter. plakát

1 Mo. im.

TERMÉKEKET? kemping

2 Balaton városl.

bor&ga.

kiadvány

kiadvány

2

k. kiáll.

k. kiáll.

3

TV hir.

sz. kiáll.

4

kiadvány szakmai study t. újságíró study t. k. kiáll.

5

sz. kiáll.

Eszköz 1

újság hir. TV hir. közter. szakmai plakát study t. Balaton D-D RÉGIÓK, hogy látják ÉSZTORSZÁGOT? 18 20 bor&gaszt. kemping

TERMÉKESEK, hogy látják ÉSZTORSZÁGOT?

FRANCIAORSZÁG FRANCIAO., hogy látja a

TÉRSÉGEKET?

gyógy

wellness

vallás

világör.

12

13

19

20

27

27

27

27

27

-

-

-

-

1 Mo. im

2 Bp.

3 Dunánt.

4 Alf. T.

5 É-Mo.

6 Balaton

7

8

9

10

11

12

13

kult. rend.

városlát.

világö.

incentive

konf.

bor&gasz.

gyógy

lovas

víz

golf

rádió hir.

közter. plakát

rádió hir. újság hir. újságíró study t. K-D 7 konf.

Ny-D 10 kult. rend

É-A 11 városlát.

É-Mo. 12 világör.

D-A 13 falu

Balaton 15 incen.

Tisza-tó 16 golf

kemping

gyógy

wellness

vallás

5

5

5

5

5

7

8

8

9

9

9

TERMÉKEKET? wellness Eszköz 1 2 3 4 5

RÉGIÓK, hogy látják FRANCIAO.-t? TERMÉKESEK, hogy látják FRANCIAO.-t?

TV hir.

közter. DM plakát Internet újság hir. sz. kiáll Internet szakmai újságíró study t. study t. D-D Bp. 5 7 bor&gaszt. kastélyok 4

4

kemping kerékpár

TV hir.

112

HOLLANDIA HOLLANDIA, hogy látja a

TÉRSÉGEKET?

1 Mo. im.

TERMÉKEKET? kemping Eszköz 1 2 3

2 Bp.

3 Balaton

kerékpár

városl.

Internet k. kiáll.

Internet DM

kiadvány

kiadvány

Internet TV hir. közter. plakát

sz. külf. rádió hir. rend. nem sz. nem sz. 5 újság hir. külf. rend. külf. rend. Balaton É-Mo. Ny-D RÉGIÓK, hogy látják HOLLANDIÁT? 4 5 6 kerékpár világör. falu TERMÉKESEK, hogy látják HOLLANDIÁT? 1 4 4 4

ÍRORSZÁG ÍRORSZÁG, hogy látja a

TÉRSÉGEKET? TERMÉKEKET? Eszköz 1 2

5 Dunánt.

incentive természetj.

6 Alf. Tisza

7

8

9

10

11

12

13

víz

wellenss

konf.

kult. rend.

világö.

falu

lovas

golf

újság hir.

1 Mo. im.

2 Bp.

3 Dunánt.

K-D 6 kemping 4

D-A 6 víz 4

Tisza-tó 6 öko 4

D-D 7 kastély 6

É-A 8 kult. rend 6

Bp. 14 vallás 6

városlát. 6

természetj. 6

horgász 6

golf 7

4 Bal.

5 Észak Mo.

6 Alföld T.

7

8

9

10

11

12

13

városlát.

kult. rend

wellness bor&gaszt.

incen.

konf.

golf

öko

természetj

kastélyok

vízi

lovas

falusi

forgat cs. study t. újságíró study t.

forgat cs. study t. újságíró study t.

forgat cs. study t. újságíró study t. szakmai study t. rádió hir. újság hir. Bp. Tisza-tó 23 27 öko kult. rend

Ny-D 29 városlát.

É-A 29 falu

K-D 31 kerékpár

É-Mo. 33 bor&gaszt.

Balaton kemping

3

rádió hir.

Internet

4 5

újság TV hir. D-D 8 golf

Mo.rend rádió hir. D-A 22 kastélyok

víz

incen.

konf.

gyógy

4

8

10

11

13

15

15

17

18

18

28

38

-

1 Bp.

2 Mo. im.

3 Bal.

4 Alf. T.

5 Észak Mo.

6 Dunánt.

7

8

9

10

11

12

13


városl.

lovas

világör.

bor&g.

kult.

wellness

incen.

kastélyok

természet

öko

golf

konf.

vyzi

É-Mo. 18 golf 10


D-A 28 víz 13

Tisza-tó 28 öko 20

D-D 31 bor&gaszt. 21

Balaton konf. 25

incen. 35

wellness -

vallás -

világör. -

RÉGIÓK, hogy látják ÍRORSZÁGOT? TERMÉKESEK, hogy látják ÍRORSZÁGOT?

JAPÁN JAPÁN hogy látja a

4 É-Mo.

Eszköz 1

kiadvány

2

sz.külf.r.

újságíró study t. forgat cs. 4 study t. szakmai 5 study t. Bp. RÉGIÓK, hogy látják JAPÁNT? 12 gyógy TERMÉKESEK, hogy látják JAPÁNT? 7 3

nem sz. kiadvány külf. rend. forgat cs. forgat cs. study t. study t. újságíró újságíró study t. study t. szakmai k.kiáll külf. rend k.kiáll

kiadvány

K-D 15 kastélyok 9

Ny-D 17 kult. rend 10

113

LENGYELORSZÁG LENGYELO. hogy látja a

TÉRSÉGEKET?

1 Bp.&k.

2 Alf. T.

TERMÉKEKET?

városl.

gyógy

újság hir. újság hir. kiadvány kiadvány k.kiáll k.kiáll közter. közter. 4 plakát plakát 5 TV hir. TV hir. É-Mo. É-A RÉGIÓK, hogy látják LENGYELORSZÁGOT? 2 3 bor&gaszt. vallás Eszköz 1 2 3

TERMÉKESEK, hogy látják LENGYELORSZÁGOT?

NÉMETORSZÁG / FRANKFURT FRANKFURT, hogy látja a

TÉRSÉGEKET? TERMÉKEKET? Eszköz 1 2 3 4 5

RÉGIÓK, hogy látják NÉMETO.-t? TERMÉKESEK, hogy látják NÉMETO.-t? NÉMETORSZÁG / MÜNCHEN MÜNCHEN, hogy látja a

TÉRSÉGEKET? TERMÉKEKET? Eszköz 1 2 3 4 5

RÉGIÓK, hogy látják NÉMETO.-t? TERMÉKESEK, hogy látják NÉMETO.-t?

3 É-Mo.

4 Bal.

5 Dunánt.

6 Mo. im.

7

8

9

10

11

12

13

vízi

wellness

bor&gaszt.

kemping

falusi

kult.

természet

kerékp.

incen

kastély

világör.

újság hir. kiadvány k.kiáll közter. plakát TV hir. Tisza-tó 3 világör.

D-A 5 wellness

Balaton 8 konf.

K-D 10 falu

Ny-D 14 öko

D-D 15 horgász

Bp. 16 gyógy

kemping

incen.

kerékpár

kastély

1

5

6

7

8

9

13

14

15

15

16

17

20

1 Mo.im.

2 Balaton

3 Bp.

4 Dunánt.

5 Alf. Tisza

6 É-Mo.

7

8

9

10

11

12

13

konf.

kerékpár

wellness

lovas

horgász

kastély

K-D 2 víz 1

É-A 2 gyógy 2

D-A 2 kastély 2

Tisza-tó 2 falu 2

É-Mo. 3 kerékpár 2

lovas 2

öko 2

wellness 3

konf. 3

4 Alf. T.

5 Dunántúl

6 Bp.

7

8

9

10

11

12

13

víz

kemping

incentive

konf.

kerékpár

kult. ren.

lovas

bor&ga.

kastély

falu

É-A 2 gyógy 2

D-A 2 kastély 2

Tisza-tó 2 falu 2


lovas 2

öko 2

wellness 3

konf. 3

gyógy

víz

városl.

kemping

incentive

kiadvány

kiadvány

kiadvány

kiadvány

k. kiáll.

k. kiáll.

k. kiáll.

k. kiáll.

sz. kiáll. sz. külf. rendez.

sz. külf. újság hir. újság hir. rendez. újságíró forgat cs. újságíró study t. study t. study t. nem sz. újságíró forgat cs. külf. rend. study t. study t. Bp. Balaton D-D 2 2 2 golf kemping természetj. 1 1 1 1 Mo. im.

2 Balaton

3 É-Mo.

városl.

gyógy

wellness

kiadvány kiadvány kiadvány Internet Internet Internet k. kiáll k. kiáll k. kiáll nem sz. nem sz. nem sz. külf. rend. külf. rend. külf. rend. újságíró TV hir. TV hir. study t. Bp. Balaton D-D 2 2 2 golf kemping természetj. 1 1 1

Internet nem sz. külf. rend. újságíró study t. Ny-D 2 vadász 1

kult. rend. bor&gasz.

DM Internet kiadvány

kiadvány kiadvány Internet Internet k. kiáll k. kiáll nem sz. nem sz. külf. rend. külf. rend. újságíró TV hir. study t. Ny-D K-D 2 2 vadász víz 1 1

114

NÉMETORSZÁG / BERLIN BERLIN, hogy látja a

TÉRSÉGEKET?

1 Mo. im.

TERMÉKEKET?

városl.

4 Balaton

gyógy

kult. ren.

Eszköz 1

kiadvány

2

szakmai study t.

3

Internet

kiadvány

újságíró study t. köz. külf. 5 rend. Bp. RÉGIÓK, hogy látják NÉMETO.-t? 2 golf TERMÉKESEK, hogy látják NÉMETO.-t? 1 ORORSZORSZÁG TÉRSÉGEKET?

8

9

10

11

12

13

kemping

wellness

kastélyok

bor&gasz

konf.

incentive

kerékpár

víz

lovas

term. j.

DM

kiadvány

köz. külf. rend.

Internet

k. kiáll.

kiadvány

kiadvány

köz. külf. rend.

újságíró study t. forgat cs. study t.

É-A 2 gyógy 2

D-A 2 kastély 2

Tisza-tó 2 falu 2


lovas 2

öko 2

wellness 3

konf. 3

7

8

9

10

11

12

13

köz. külf. szakmai rend. study t. forgat cs. Mo-i ren. study t. Balaton D-D 2 2 kemping természetj. 1 1

-

Internet

Ny-D 2 vadász 1

K-D 2 víz 1

2

3

4

5

6

Bal.

Dunánt.

Észak Mo.

Alf. T.

konf.

incen.

gyógy

bor&gaszt

golf

kastély

kultur.

lovas

vadász

világör.

horgász

Tisza-tó 13 vízi 7

Balaton 16 bor&gaszt. 8

D-A 18 kastélyok 11

D-D 19 városlát. 12

K-D 21 incen. 12

Ny-D 26 konf. 15

kult. rend 17

horgász 19

öko 25

vallás -

7

8

9

10

11

12

13

szakmai study t.

3

sz.kiáll

4

kiadvány

újságíró study t. É-A RÉGIÓK, hogy látják OROSZORSZÁGOT? 5 wellness TERMÉKESEK, hogy látják OROSZORSZÁGOT? 4 5

városl. szakmai study t.

kiadvány

szakmai study t. sz.kiáll. sz.kiáll. szakmai kiadvány külf. ren. újságíró nem sz. study t. külf. rend. É-Mo. Bp. 7 13 gyógy vadász 5 7 k.kiáll.

1

2

3

4

5

6

Mo. im.

Bp.&k.

Dunánt

É-Mo.

Alföld T.

Balaton

kult. ren. újság hir. újságíró study t. Internet

bor&g. újság hir. újságíró study t. kiadvány szakmai study t.

gyógy

wellness

incen.

konf

kastély

kerékpár

kemping

vadász

világör

vallási

K-D 5 városlát. 4

D-A 7 vadász 4

Tisza-tó 8 természetj. 5

É-A 10 gyógy 6


Balaton 17 konf. 7

vallás 7

világör. 7

öko 7

incen. 9

TERMÉKEKET? városl. Eszköz 1 újság hir.

3

újságíró study t. kiadvány

4

k. kiáll.

2

7

Bp.&k.

k.kiáll.

TÉRSÉGEKET?

6 Alf. Tisza

1

2

OLASZORSZÁG

5 É-Mo.

Mo. im.

TERMÉKEKET? wellness Eszköz 1

OLASZORSZÁG, hogy látja a

3 Dunánt.

újságíró study t. szakmai study t.

4

OROSZORSZÁG, hogy látja a

2 Bp.

forgat cs. 5 study t. Bp. RÉGIÓK, hogy látják OLASZORSZÁGOT? 3 kastélyok TERMÉKESEK, hogy látják OLASZORSZÁGOT? 3

DM szakmai study t. D-D 4 falu 3

k.kiáll Ny-D 4 kult. rend 4

115

ROMÁNIA ROMÁNIA, hogy látja a

TÉRSÉGEKET?

1 Mo.im

TERMÉKEKET?

városl.

3 4

k. kiáll.

2

k. kiáll kiadvány

sz. kiáll. újságíró study t. szakmai 5 study t. D-A RÉGIÓK, hogy látják ROMÁNIÁT? 3 vallás TERMÉKESEK, hogy látják ROMÁNIÁT? 10 SPANYOLORSZÁG

3 Alf. T.

5 É-Mo.

6 Dunánt.

7

8

9

10

11

12

13

kemping

konf.

incentive

vallás

világö.

kastélyok

gyógy

term.j.

horgász

kult. rend 30

városlát. 30

wellness -

világör. -

szakmai study t. K-D 4 horgász 10

szakmai külf. ren. nem sz. külf. ren. sz. kiáll újságíró study t. szakmai study t. Ny-D 7 konf. 12

É-A 7 falu 16

Tisza-tó 12 incen. 17

É-Mo. 20 gyógy 23

Bp. 29 öko 28

D-D Balaton 33 bor&gaszt. kastélyok 29 30

1 Bp.

2 Mo. im.

3 Balaton

4 É-Mo.

5 Dunántúl

6 Alf. Tisza

7

8

9

10

11

12

13


városl.

incentive

gyógy

wellness

kult. rend.

vadászat

bor&gasz.

golf

falu

kemping

kerékpár

világö.

kastély

D-A 21 konf. 14

É-Mo. 22 kastélyok 14

Ny-D 23 falu 14

Tisza-tó 24 bor&gaszt. 15

D-D 27 incen. 18

Balaton kult. rend 18

városlát. 18

gyógy 21

öko 23

wellness -

3 Bp.

4 Balaton

5 É-Mo.

6 Alf. Tisza

7

8

9

10

11

12

13

kult. ren.

wellness

incentive

természetj.

lovas

kerékpár

kastély

víz

bor&g.

golf

konf.

újság hir. közter. plakát kiadvány k. kiáll újságíró study t. D-D 10 kerékpár 5

D-A 11 víz 5

K-D 14 kult. rend 7

É-Mo. 15 városlát. 7

É-A 16 kemping 7

Tisza-tó 16 incen. 10

Bp. 17 horgász 11

kastélyok 15

vadász 17

konf. 18

öko 22

újságíró sz. külf. szakmai Eszköz 1 study t. rend. study t. forgat cs. 2 Mo.-i rend. Mo.-i rend. study t. szakmai 3 k. kiáll k. kiáll study t. 4 Internet sz. kiáll sz. kiáll újságíró 5 rádió hir. Internet study t. Bp. K-D É-A RÉGIÓK, hogy látják SPANYOLO.-t? 6 20 21 vadász vallás világör. TERMÉKESEK, hogy látják SPANYOLO.-t? 2 8 8 SVÁJC SVÁJC, hogy látja a

4 Balaton

bor&gasz. kult. rend. wellness szakmai külf. ren. nem sz. külf. ren. sz. kiáll.

Eszköz 1

SPANYOLO., hogy látja a

2 Bp.

TÉRSÉGEKET?

1 Mo. im.

2 Dunánt.

TERMÉKEKET?

gyógy

városl.

újság hir. újság hir. közter. közter. 2 plakát plakát 3 kiadvány kiadvány 4 k. kiáll. k. kiáll újságíró újságíró 5 study t. study t. Ny-D Balaton RÉGIÓK, hogy látják SVÁJCOT? 5 6 gyógy természetj. TERMÉKESEK, hogy látják SVÁJCOT? 4 4 Eszköz 1

116

UK

1 Bp.

2 Mo. im

3 Balaton

4 Dunánt.

5 É-Mo.

6 Alf. T.

7

8

9

10

11

12

13


városl.

incent.

wellness

konf.

bor&gaszt.

gyógy

kult. rend

golf

lovas

természetj.

kerékpár

kemping

falu

újságíró forgat cs. Eszköz 1 sz. kiáll. study t. study t. szakmai szakmai szakmai 2 study t. study t. study t. forgat cs. közter. 3 kiadvány study t. plakát újságiró 4 Mo.-i ren. k. kiáll study t. 5 TV hir. Internet kiadvány Bp. K-D D-D RÉGIÓK, hogy látják UK? 5 8 9 konf. incen. lovas TERMÉKESEK, hogy látják UK? 2 2 3

Ny-D 9 öko 3

Balaton 10 golf 5

É-Mo. 10 kastélyok 7

Tisza-tó 10 falu 7

É-A 13 gyógy 8

D-A 15 kult. rend 8

városlát. 8

világör. 9

4 Dunánt.

5 Balaton

6 Alf. Tisza

7

8

9

10

11

12

13

UK, hogy látja a

USA USA, hogy látja a

TÉRSÉGEKET?

1 Bp.

TERMÉKEKET?

városlát.

Internet újságiró 2 study t. 3 DM szakmai 4 study t. 5 kiadvány Bp. RÉGIÓK, hogy látják USA-t? 4 incen. Eszköz 1

TERMÉKESEK, hogy látják USA-t?

3

2 Mo. im.

3 É-Mo.

bor&gasz. kult. ren.

bor&gaszt. wellness 10 10

világö.

wellness

kastélyok

incentive

vallás

gyógy

lovas

vadász

kerékpár

konf.

Internet újságiró study t. DM szakmai study t. kiadvány K-D 9 víz

Internet újságiró study t. DM szakmai study t. kiadvány É-A 15 konf.

Ny-D 15 öko

É-Mo. 16 bor&gaszt.

Tisza-tó 20 kult. rend

D-A 23 városlát.

D-D 29 gyógy

Balaton kastélyok

vadász

wellness

vallás

világör.

3: Duna 24:Balaton

6

8

9

9

9

10

10

11

-

-

-

117

Rangsor

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Rangsor

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Budapest Városlátogatás Konferenciák Incentive turizmus Wellness turizmus Gyógyturizmus Kulturális rendezvények Lovas turizmus Természetjárás Vízi turizmus Bor és Gasztronómia Vallási turizmus Kastélyok, kúriák, várak Világörökségek Golf turizmus Horgász turizmus Kemping Kerékpáros turizmus Falusi- és agroturizmus Vadászat Ökoturizmus

Rangsor

Dél-Dunántúl Világörökségek Városlátogatás Gyógyturizmus Bor és Gasztronómia Wellness turizmus Kulturális rendezvények Kastélyok, kúriák, várak Falusi- és agroturizmus Ökoturizmus Természetjárás Lovas turizmus Konferenciák Incentive turizmus Vízi turizmus Kerékpáros turizmus Vadászat Horgász turizmus Golf turizmus Kemping Vallási turizmus

Rangsor

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 -

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ----

Dél-Alföld Gyógyturizmus Kulturális rendezvények Lovas turizmus Városlátogatás Wellness turizmus Bor és Gasztronómia Ökoturizmus Falusi- és agroturizmus Vízi turizmus Kemping Kastélyok, kúriák, várak Incentive turizmus Vadászat Konferenciák Természetjárás Kerékpáros turizmus Horgász turizmus Vallási turizmus Világörökségek Golf turizmus

Rangsor

Közép-Dunántúl Városlátogatás Kastélyok, kúriák, várak Kulturális rendezvények Vízi turizmus Horgász turizmus Természetjárás Bor és Gasztronómia Falusi- és agroturizmus Lovas turizmus Kerékpáros turizmus Wellness turizmus Gyógyturizmus Konferenciák Vadászat Ökoturizmus Golf turizmus Kemping Vallási turizmus Incentive turizmus Világörökségek

Rangsor

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Észak-Alföld Gyógyturizmus Wellness turizmus Világörökségek Kulturális rendezvények Konferenciák Falusi- és agroturizmus Ökoturizmus Városlátogatás Kemping Bor és Gasztronómia Vadászat Vízi turizmus Lovas turizmus Horgász turizmus Kerékpáros turizmus Vallási turizmus Természetjárás Kastélyok, kúriák, várak Incentive turizmus Golf turizmus

Rangsor

Nyugat-Dunántúl Gyógyturizmus Városlátogatás Kulturális rendezvények Wellness turizmus Konferenciák Világörökségek Falusi- és agroturizmus Kastélyok, kúriák, várak Bor és Gasztronómia Kemping Kerékpáros turizmus Természetjárás Vízi turizmus Ökoturizmus Lovas turizmus Incentive turizmus Vallási turizmus Golf turizmus Vadászat Horgász turizmus

Rangsor

118

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Tisza-tó Ökoturizmus Vízi turizmus Horgász turizmus Kerékpáros turizmus Gyógyturizmus Kemping Falusi- és agroturizmus Világörökségek Természetjárás Lovas turizmus Kulturális rendezvények Vadászat Wellness turizmus Bor és Gasztronómia Konferenciák Kastélyok, kúriák, várak Incentive turizmus Városlátogatás Vallási turizmus Golf turizmus Balaton Vízi turizmus Wellness turizmus Kemping Kerékpáros turizmus Bor és Gasztronómia Gyógyturizmus Természetjárás Lovas turizmus Kulturális rendezvények Konferenciák Kastélyok, kúriák, várak Városlátogatás Horgász turizmus Ökoturizmus Vadászat Incentive turizmus Vallási turizmus Falusi- és agroturizmus Golf turizmus Világörökségek

Rangsor

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Észak-Magyarország Bor és Gasztronómia Konferenciák Gyógyturizmus Wellness turizmus Világörökségek Városlátogatás Kulturális rendezvények Kastélyok, kúriák, várak Falusi- és agroturizmus Lovas turizmus Kemping Incentive turizmus Vallási turizmus Kerékpáros turizmus Vízi turizmus Természetjárás Ökoturizmus Vadászat Horgász turizmus Golf turizmus

MAGYAR TURIZMUS RT október 18

Recommend Documents