MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT

M AGYAR K ÜLKERESKEDELMI B ANK R T. Tőzsdei Éves Jelentés 2003

1. ÁLTALÁNOS CÉGADATOK TSZ1. Általános cégadatok A hatályos alapszabály kelte Utolsó cégbírósági bejegyzés helye Utolsó cégbírósági bejegyzés ideje Utolsó cégbírósági bejegyzés száma A Kibocsátó alaptőkéje a tárgyév zárásakor A Kibocsátó működésének időtartama1 A Kibocsátó üzleti éve A Kibocsátó auditorának neve A Kibocsátó auditorának címe A Kibocsátó közleményeinek közzétételi helye A Kibocsátó tevékenységi köre (TEÁOR számok alapján) 2

2

2002. április 25. Budapest 2003. április 3. Cg. 01-10-040952/325 11.520.000.000 határozatlan január 1-től dec. 31-ig KPMG Hungária Kft. Bp. 1139 Váci út 99. Magyar Tőkepiac 6512,6521,6523,6712,6713, 6720,7414

2. A JELENLEGI ÉRTÉKPAPÍR STRUKTÚRA, TULAJDONOSI KÖR RS1. Tulajdonosi struktúra, a részesedés és szavazati arány mértéke Tulajdonosi kör megnevezése

Teljes alaptőke Tárgyév elején Időszak végén (január 01-jén) %2 %3 Db %2 %3 Db

Belföldi intézményi/társaság

0,12

14.450

Külföldi intézményi/társaság

99,70

11.485.921

Belföldi magánszemély

0,11

12.326

Külföldi magánszemély

0,03

3.000

Munkavállalók, vezető tisztségviselők

0,04

4.303

100,0

11.520.000

100,0

11.520.000

100,0

11.520.000

Bevezetett sorozat1 Tárgyév elején Időszak végén (január 01-jén) % %3 Db %2 %3 Db 2

Saját tulajdon Államháztartás részét képező Tulajdonos 4

Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5 Egyéb ÖSSZESEN 1

Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a Tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni meg a tulajdonosi struktúrát. 2 Tulajdoni hányad 3 Szavazati arány Ha a tulajdoni hányad és a szavazati arány megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/megjelentetni a tény feltüntetése mellett! 4 Pl.: ÁPV Rt., TB, Önkormányzat, stb. 5 Pl.: EBRD, EIB, stb.

RS2. A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a tárgyévben Január 1. 0 db

Március 31. 0 db

Június 30. 0 db

Szeptember 30. 0 db

December 31. 0 db

RS3/2. Az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása (az időszak végén) Név

Nemze- Tevékenység 2 tiség 1 K T

Bayerische Landesbank BAWAG K

T

Mennyiség Részesedés Szavazati 3 (ezer db) (%) arány (%) 3 10.324.220 89,62 89,62 1.195.780

1

10,38

10,38

Megjegyzés 4 törzsrészvény törzsrészvény

Belföldi (B), Külföldi (K) 2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézet (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D) 3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni 4 Pl.:szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb.

3

RS4. A Kibocsátó értékpapír struktúrája A Kibocsátó jegyzett tőkéje

11.520.000.000 1

Az értékpapír előállítási módja Az Értékpapír Típusa 2 Részvényfajta 3 Névértéke Tőzsdei értékpapír (igen/nem) A bevezetés éve (tőzsdei értékpapír esetén) Sorozat és sorszáma

nyomdai névre szóló törzsrészvény 1.000 nem --A sorozat (1-11.520.000)

Az értékpapírhoz kapcsolódó jogok felsorolása

törzsrészvény

Ellenőrző sor (az értékpapír-sorozatok össznévértékének összege)

4

11.520.000.000

5

3. VÁLLALATVEZETÉS, FOGLALKOZTATÁS

TSZ2/1. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának alakulása (fő) Társaság X Csoport □ Bázis időszak vége 1.411

Tárgyév eleje 1.387

Tárgyidőszak vége 1.286

TSZ3. Vezető állású személyek, stratégiai alkalmazottak Jelleg 1

Név

SP/IT

Erdei Tamás

SP/IT

Miklós Gábor

SP/IT

dr. Stotz Péter

SP/IT

dr. Patyi Sándor

IT

Stefan W. Ropers Werner Strohmayr Günter Prechtel Jochen Bottermann Neil A. Watson dr. Dietrich Wolf Gerd Rometsch dr. Christian M. Büttner dr. Siegfried Naser dr. Nagy Lajos Szajkó Lóránt Bordás Jenőné dr. Fonyó Gyula Nagy Nóra Paul Bodensteiner dr. Balogh Imre

IT IT IT IT FB FB FB FB FB FB FB FB FB FB SP

Beosztás

Megbízás kezdete 2003. április

Megbízás vége/megszűnése 2006. április

2003. április

2006. április

2003. április

2006. április

vezérigazgató/ igazgatóság elnöke vezérigazgatóhelyettes/ igazgatósági tag vezérigazgatóhelyettes/ igazgatósági tag vezérigazgatóhelyettes tag

2003. április

2006. április

2002. április

2005. április

tag

2003. április

2006. április

tag tag

2002. április 2001. április

2003. április 2004. április

tag elnök tag tag

2003. április 2003. április 2002. április 2001. április

2006. április 2006. április 2003. április 2004. április

tag

2001. április

2004. április

tag tag tag tag tag tag

2000. április 2002. április 2001. április 2001. április 2001. április 2003. április

2003. április 2003. április 2003. április 2004. április 2004. április 2006. április

ügyvezető igazgató

5

Saját részvény tulajdon (db)

TSZ3. Vezető állású személyek, stratégiai alkalmazottak (folytatás) Jelleg 1 SP SP SP SP

Név Fokas R. Dimitrios Janik József dr. Kraudi Adrienne Szabolcs István

Beosztás

Megbízás kezdete

Megbízás vége/megszűnése

ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató

Az IT, FB tagok feltüntetésénél a testületek elnökeit kell szerepeltetni az első helyen. 1 Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)

6

Saját részvény tulajdon (db)

4. TEVÉKENYSÉG, GAZDÁLKODÁS 4.1. A Társaság története A Magyar Külkereskedelmi Bankot 1950-ben alapították. A Bank létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. Tevékenységi köre hamarosan kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletek szervező-, irányító-, finanszírozó- és lebonyolító feladatával. Az 1987-es bankreform során, a kétszintű bankrendszer kialakulásakor az MKB teljeskörű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott, amely alapján a hagyományos üzletágak megerősítése mellett új üzletágak sikeres beindítása és felfuttatása történt meg. A belföldi vállalatok komplex kiszolgálása rövid idő alatt a Bank fő üzletágává vált. Az MKB a nyolcvanas évek végétől fokozatosan építette ki országos fiókhálózatát. A Bank a 80-as évek végén megkezdte, majd a 90-es évek elején számottevően továbbfejlesztette a privát bankszolgáltatásokat, a pénz- és devizapiaci, valamint a tőkepiaci tevékenységet. A 90-es évek végére az MKB teljeskörű szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetté vált. Az MKB kedvező megítélésű, tapasztalt intézmény, azon kevesek egyike Magyarországon és a középkelet-európai régióban, amely a 90-es évek elején az átalakulással járó gazdasági visszaesés közepette is sikeresen őrizte meg tőkeerejét, stabil pénzügyi pozícióját. Mind az MKB, mind az egész hazai bankrendszer szempontjából történelmi jelentőségű esemény volt a Bank 1994. július 15-én megtartott Rendkívüli Közgyűlése, ahol a Társaság történetének új fejezete kezdődött el a privatizációs tárgyalások lezárásával, az első hazai nagybanki privatizációval. Az MKB privatizációja több lépcsőben valósult meg. Első lépésként 1994-ben a BayernLB 25 százalékos, a European Bank for Reconstruction and Development (EBRD) pedig 16,7 százalékos részesedést megtestesítő részvénycsomagot vásárolt a Bank szavazati joggal rendelkező törzsrészvényeiből. A megerősödött befektetői bizalom jeléül a Deutsche Investitions- und Etwicklungsgesellschaft mbH (DEG - Német Befektetési és Fejlesztési Társaság) 1995. elején 8,3 százalékos részesedésre tett szert. 1996. májusában az MKB privatizációjának sikeres lezárását jelentette az a tranzakció, amelynek keretében a BayernLB megvásárolta az ÁPV Rt. portfoliójában még meglévő 25,8 százalékos részvénycsomagot. 1997. novemberében az MKB fő tulajdonosai - tőkeemeléssel párhuzamosan - tovább növelték részesedésüket az MKB tőkéjében, amelynek eredményeképpen a BayernLB tulajdoni hányada 64,7 százalékra, az EBRD tulajdoni hányada 17,6 százalékra növekedett. Az EBRD 1997 végén értékesítette részvényeit. 1998 decemberében a DEG a tulajdonában levő 7,98 százalékos részesedését értékesítette az MKB fő tulajdonosa, a BayernLB részére. Ezzel a BayernLB tulajdonosi részesedése 74,97 százalékra emelkedett. A BayernLB 2003. decemberéig tovább növelte tulajdoni hányadát 89,62 százalékra, míg a BAWAG részesedése jelenleg 10,38 százalékot tesz ki. A BAWAG-ban, Ausztria egyik legnagyobb bankjában a BayernLB tulajdoni része 46,42%. Az MKB így létrejött stabil tulajdonosi magját jelentő, együttesen a részvények 100 százalékával rendelkező két nemzetközileg elismert intézmény, a BayernLB és a BAWAG új perspektívát nyitott meg a Bank fejlődésében. A privatizáció új növekedési pályára helyezte a Bankot, az elmúlt több mint hét év alatt a hazai piacnak meghatározó szereplőjévé vált, mára mérlegfőösszeg és saját tőke szerint is a harmadik legnagyobb bank Magyarországon.

7

4.2. Hálózat Az MKB a banki szolgáltatások körének bővítésével egyidejűleg fokozatosan fejlesztette hálózatát, melynek eredményeként jelenleg 16 budapesti pénztárában és 17 vidéki városban (Debrecen, Eger, Győr, Herend, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém) működő fiókjában áll ügyfelei rendelkezésére. 4.3. A Társaság üzleti tevékenysége A gazdaságpolitikai feszültségekkel terhes 2003. év szélsőségesen eltérő feltételeket teremtett az egyes banki üzletágak számára. Ebben a környezetben az MKB törekvései a kiegyensúlyozott, prudens, a jövedelmezőséget előtérbe helyező üzleti növekedésre és a jövő üzleti irányait megalapozó fejlesztésekre sikeresnek bizonyultak. A vállalati és intézményi finanszírozás korlátozottabb piaci lehetőségei mellett, üzletpolitikai céljaival összhangban a Bank piaci pozícióit egyértelműen erősíteni tudta az ügyfélforrások bevonásában, illetve a lakossági finanszírozásban. A dinamikus üzleti bővülés mellett a portfolió megőrizte jó minőségét, a tartalékképzés prudens előretekintést tükröz. Stratégiájának megfelelően az MKB aktív szereplő a kkv-k kiszolgálásában. A Bank elektronikus szolgáltatásai fejlesztésével és tőkepiaci termék kínálatának bővítésével a további fejlődést alapozta meg. A gépjármű finanszírozás markáns szereplője az MKB-Euroleasing csoport, illetve a vezető önkéntes pénztárak egyike, az MKB Nyugdíjpénztár mellett megkezdte tevékenységét az MKB Egészségpénztár, kiterjesztve a Bank univerzalitását. Az MKB elindította az EU források felhasználását támogató programját. Organikus bővülése mellett, a Bank KKV és lakossági piacbővítési stratégiájának megvalósításában nagy lépést jelent a Konzumbank akvizíciója az év végén. 4.3.1. Vállalati és intézményi üzleti kapcsolatok Vállalati, projekt és intézményi ügyfelei részére folyósított hitelállományát az MKB 2003-ban 15,6 %-kal 753,8 MrdFt-ra (2002: 652,3 MdFt) növelte. A hitelportfolió bővítését a gazdasági környezet hordozta kockázatok miatt a Bank tudatosan visszafogta. Ezen túlmenően a III. negyedévben, nem tervezetten mintegy 30MdFt állami fejlesztésekhez köthető ügyfélhitel is visszafizetésre került. Kiemelendő továbbá, hogy a megvalósult - a tervezettet meghaladó- növekmény egészséges szerkezetet tükröz, ezt jelzi, hogy az MKB refinanszírozásban megjelenő lízingpiaci kitettsége korlátozott, az ügyfélhitel portfolió 4%-át sem érte el 2003 végén. Mindezek eredőjeként a bank piaci részesedése a belföldi vállalati hitelezésben átmenetileg elmaradt a 2002 év végi értéktől (13,0%) 12,6%-ot érve el (jóllehet a szeptember végi 11,7%-ról számottevően emelkedett). A vállalati üzletág számára kedvezőtlen környezetben az MKB aktív kockázatkezeléssel biztosította a portfolió változatlanul jó minőségét, a céltartalék állomány enyhe növelése a bruttó hitelállomány 1,1 %-ára (2002: 0,9 %) prudenciális megfontolást, a világgazdasági recesszió, a hektikus forintárfolyam ill. az elmúlt évek magas bérkiáramlásának az egyes vállalatok pénzügyi pozíciójára gyakorolt potenciálisan negatív hatásait számításba véve. A projekt- és kereskedelmi ingatlan finanszírozásban az MKB változatlanul a hazai piac meghatározó szereplője. A kihelyezés állomány (hitel és lehívott garancia) 2003 során 33,8%-kal növekedve elérte a 225,7 MdFt-ot (2002: 168,7 MdFt). Ugyanezen időszak alatt a jóváhagyott hitelkeretek 232,0 MdFt-ról 25,7%-kal 291,8 MdFt-ra bővültek. A portfolió számottevő bővülése mellett figyelemre méltó módosulás történt annak ágazati szerkezetében, a struktúra tovább diverzifikálódott. Jóllehet a kihelyezések mindegyik szegmensben növekedést mutattak, az energia szektorhoz köthető 8

infrastruktúra, a lakás- és irodaház projektek súlya mérséklődött a teljes portfolión belül, ugyanakkor dinamikusan bővült a gyógy-célú idegenforgalmi, valamint a közlekedési infrastrukturális fejlesztések súlya, miközben a többi szegmens aránya gyakorlatilag nem változott. A jellemzően zárt konstrukcióban finanszírozott és értékesített lakás projektek terén az MKB továbbra is a piac egyik meghatározó szereplője, ugyanakkor itt az alacsony növekedési dinamika már tükrözi az MKB szelektivitását, válaszul az állami lakástámogatási rendszer változásának ingatlan piaci folyamatokra gyakorolt hatásaira. Az MKB 2002-ben 40-nel több projektet kezelt, ezáltal, valamint az ágazati és piaci diverzifikáció révén az üzletágban lévő fajlagos kockázatokat tovább mérsékelte. Az MKB továbbra is kiegyensúlyozott ágazati szerkezetű vállalati hitelportfolióval rendelkezik, melyben meghatározó súllyal szerepelnek a minőségi ingatlanfejlesztések, a közösségi szektorban megvalósuló fejlesztések finanszírozása, a kereskedelem, az energiaszektor, a feldolgozóipar, a távközlési és szállítási infrastruktúra, a szolgáltatások, de egyoldalúan egyetlen ágazatnak sem kitett az MKB. Az elmúlt évben a nagyvállalati, KKV és intézményi számlavezető ügyfelek száma meghaladta a 17300-at (2002: 15935) ami szintén hozzájárult a piaci pozíció megerősítéséhez. A bővülés forrása a kkv ügyfélkör növekedése volt. Ugyanakkor a nettó ügyfélszám növekmény már inaktív ügyfélkapcsolatok megszüntetését is magában foglalja, tehát az új ügyfelek száma ennél is nagyobb mértékben nőtt. A vállalati és intézményi betétállományok 7,0%-os bővülése a 2002 év végi 312,1 MdFt-ról 2003 végére 333,9 MdFt-ra látszólag mérsékelt dinamikát takar, de komoly eredménynek tekinthető a gazdasági környezetben. Ezen belül a devizabelföldi vállalati betétállományok ezt meghaladó dinamikájú 12,1%-os növekedése eredményeként az MKB piacrészesedését a vállalati szektor betéteiben a 2002. végi 10,1%-ról 10,4%-ra növelte, annak ellenére, hogy az ügyfélforrásokért folytatott verseny az egész év során kiélezett volt a nagy és kkv szegmensben egyaránt. 4.3.2. Kis- és középvállalatok A vállalati üzletágon belül a 2000. év óta kiemelt üzleti irány a kis- és középvállalati ügyfélkapcsolatok fejlesztése. Az üzletág intenzív bővítését termékfejlesztések, fókuszált marketing tevékenység és partneri együttműködések egyaránt támogatták 2003 során. Ennek eredményeként a számla kapcsolattal rendelkező KKV ügyfelek száma a 2002 év végi 13.500ról 14.960-ra nőtt a tavalyi évben. Egyebek mellett az MKB markáns szereplő a Széchenyi kártya (2003 végéig kiadott: 1744 db) és Európa hitelek kiajánlásában, az MKB-Euroleasing csoport révén pedig az ügyfelek az EBRD refinanszírozású kkv-kat támogató lízingkonstrukciókat érhetik el. Az MKB az év során folyamatosan bonyolította a stratégiai szövetségesi körrel (MKB Nyugdíjpénztár, MKB-Euroleasing, VOSZ, IPOSZ, kamarák stb.) közös akcióit, melyekben számla és elektronikus szolgáltatásokat, hitelkártyát és Európa hitelt kínált. Hasonlóan sikeres volt a kkv-k vevő-szállítói kapcsolatrendszeren keresztüli akvizíciója, ily módon több vállalati csoportot is új ügyfélként nyert meg az MKB. Az aktivitás bővülés az átlag állományok növekményében is tetten érhető, hiszen a KKV hitelállomány a 2002. évi átlagosan 46,7 MrdFt-ról, 74,2 MdFt-ra, a betét 57,2 MrdFt-ról 75,3 MdFtra nőtt 2003-ban. Az üzleti célok elősegítését az MKB hiteloldalon hatékony és gyors kockázatértékelési és döntéstámogató rendszerrel, forrásoldalon aktív marketinggel és ügyfélkapcsolati munkával érte el. Az MKB megőrizte vezető szerepét az intézményi ügyfelek banki kiszolgálásában, melyek súlya az üzletpolitikában növekvő. A bank a 28 Magyarországon jelen lévő biztosítótársaság közül hattal teljes körű, míg további néggyel részleges banki kapcsolattal rendelkezik. Az MKB ügyfelei a teljes 9

biztosítói szektor összes díjbevételének 35%-át realizálják. Az intézményi ügyfélkör másik fontos csoportját képezik a Bank számára az alapítványok és a non-profit szektor egyéb szegmensei, kamarák, szövetségek, ügyvédi irodák. Az önkormányzatokkal fejlődő kapcsolatok terén jelentős eredmény, hogy a bank ügyfélforrás bázisát sikerrel szélesítette ebben a körben is 2003 során. Ezt jelzi, hogy piaci részesedése év közben időlegesen az önkormányzatok betétállományában a 10%-ot is meghaladta. Kiemelésre érdemes, hogy a bank finanszírozási kapcsolatait bővítette a megbízható hátterű pénzügyi vállalkozások körében, valamint számlakapcsolatait a költségvetési és országos hatáskörű szervek körében az utaztatási célú devizaszámla vezetés révén, mely ezen állományok növekedését eredményezte az MKB-nál. 4.3.3. Nemzetközi kapcsolatok és finanszírozás A 2003 végén 350 millió EUR-t kitevő követelés állomány 53%-a pénzintézeti, 36%-a külföldi vállalati kockázatvállalás, 11%-a szuverén kockázatra történt finanszírozás. Az MKB nemzetközi hitelezési tevékenységében az ország-, pénzintézeti és külföldi vállalati kockázatra történő finanszírozásban a legnagyobb volumenű portfoliókat Horvátországban, Szlovéniában és Lengyelországban sikerült kiépíteni. 2003-ban újra aktivizálta a Bank román és török ország limiteket. A teljes portfolión belül a hitelek aránya 2003 végén mintegy 85%-ot tett ki, míg a befektetési céllal vásárolt kötvények állományának aránya az összportfolión belül 15%-ra csökkent. A nemzetközi piacokról devizában történt közép- és hosszúlejáratú forrásbevonás az MKB változatlanul kiváló reputációját és a magyar gazdaság kockázati megítélését tükrözi. A devizában felvett középlejáratú hitelek állománya 2003 végére elérte a 925 millió EUR-t. A hazai pénzügyi szektorban is kiemelkedő volt az MKB részére, a BayernLB által 15 bank részvételével szervezett és túljegyzett szindikált hitel felvétele 200 millió EUR értékben 2003 júniusában. A 2001. évi devizaliberalizációt követően 2003-ban folytatódott a külföldi pénzintézetek, köztük vezető nyugat-európai bankok részére HUF számlák nyitása. MKB 66 (2002: 54) külföldi bank nevén vezetett számlát forintban s ezeken jelentős fizetési forgalmat realizált. Nem utolsósorban 2003-ban tovább bővült a „Bayern - Desk” közreműködésével a BayernLB és a bajor takarékpénztárak ügyfelei magyarországi üzleti tevékenységének banki támogatása. Ma már közel 50 bajor takarékpénztár vállalati és/vagy privát ügyfelének magyarországi kiszolgálásában vesz részt az MKB. Ez a magyarországi hídfőállási szerep és az ebben rejlő üzleti kompetenciák felismerése, valamint az MKB-nak a takarékpénztári ügyfelek kiszolgálásában végzett munkájának értékelése vezette a 25 legnagyobb német takarékpénztárból alakult ún. G 25 csoportot, hogy ügyfeleik magyarországi üzleti tevékenységének támogatására a Bankkal kooperációs megállapodást kössön. A megállapodást 2003. áprilisában megszületett, máris jó néhány takarékpénztárral ill. ügyfeleikkel került kapcsolatba az MKB komoly akvizíciós lehetőségeket eredményezve. A Bayern Desk mellett ezért az MKB immár a G 25 GroßSparkassen - Desk-et is működteti. A BAWAG-P.S.K. Desk tovább folytatta az akvizíciós munkát és ápolta a már meglévő magyarországi ügyfélkapcsolatokat. Az uniós csatlakozás újabb üzleti lehetőségeket teremt mind a BAWAG-P.S.K.-nak, mind pedig az MKB-nak.

10

4.3.4. Lakossági bankszolgáltatások Az MKB lakossági üzletági stratégiájának implementációja a 2003. évben sikeres volt: az ügyfélszám mind a külső, mind a belső ügyfél-mozgás tekintetében a stratégiailag megcélzott közép-felső szegmensekben bővült, jelentős forrásállomány növekedést vonva magával. A hitelezés - az állományok felfutását és a bank piaci részesedét tekintve - szintén erősödő pozíciót mutatott. A lakossági ügyfelek száma 2003. végén meghaladta a 87 ezer főt. Az előző évekhez képest kisebb számú ügyfél-portfolió elsősorban az év közben végrehajtott racionalizálási folyamat eredménye, melynek során a tartósan passzív ügyfél-kapcsolatokat a bank megszüntette, illetőleg a különböző banki rendszerekben lévő nyilvántartásokat egységes platformra rendezte. Az inaktív ügyfélkapcsolatok megszűntetése az alsó, nem jövedelmező szegmensekben következett be, ezáltal az ügyfélkör összetétel, minősége tovább javult. Az MKB a lakossági betétállomány 2002. évi 221,2 Mrd Ft értékét - a szektorban általános jelenség, azaz az ügyfelek tartósan magas, de a tavalyi évben ezen belül is kiugróan növekvő eladósodási hajlandósága ellenére - mintegy 13,7%-kal, 251,5 Mrd Ft-ra tudta növelni. Ezen belül kiemelésre érdemes, hogy devizabelföldi állományok 22,1%-kal nőttek, ezért a Bank piaci részesedése a 2002. évi 4,7%-ról 4,9%-ra emelkedett. A dinamikusan fejlődő lakossági hitelezési piacon az MKB piaci súlyát egy év alatt 2,7%-ról (2002) 3,0%-re növelte, amelyben meghatározó szerepet játszott a lakáshitelezési tevékenység két éve tartó kiemelkedő dinamikája. A lakás-célú hitelek állománya a 2002. évi 26,3 Md Ft-ról 48,3 Mrd Ft-ra emelkedett. A teljes lakossági hitelállomány a 2002. évi 35,1 Md Ft-ról több mint 84%-kal 64,7 Mrd Ft-ra nőtt, ezen belül is a forint alapú hitelek aránya a megelőző évi 59,6%-ról 70,1%-ra bővült. Kiemelendő, hogy a lakossági ügyfélkörben az elektronikus szolgáltatások igénybe vétele részben sikeres termékfejlesztéseknek köszönhetően ugrásszerűen nőtt 2003 során. 4.3.5. Befektetési szolgáltatások, tőkepiac A befektetési szolgáltatásokhoz tartozó árfolyam- és kamatkockázati termékek értékesítésének feltételrendszerére alapvetően hatott, hogy a 2003. évben a hazai devizapiacot a megelőző év határozott és tartós trendjeivel ellentétben jelentős árfolyammozgások és trendváltások jellemezték. A piaci résztvevők számára bizonytalan és nehezen kiszámítható árfolyammozgások növelték az árfolyamkockázat kezelési termékek iránti érdeklődést. Az MKB ügyfelek deviza ügyleteinek forgalma 75%-kal emelkedett, és elérte az 568 MdFt-ot. A határidős deviza ügyletek aránya a forgalmon belül jelentősen növekedve ma már meghaladja a 47%ot. A deviza opciós termékek iránti érdeklődés továbbra is mérsékelt maradt. Az IRS és FRA termékek forgalma az előző évinek megfelelően alakult. Az MKB tovább mélyítette kapcsolatait a kkv ügyfélkörben a befektetési szolgáltatások terén is, és a Treasury a Customer Desk-en keresztül megvalósuló konstrukciós és árazási segítséggel, bank és bankcsoport szintű keresztértékesítési, akviziciós, koordinációs tevékenységgel támogatta az összbanki célok teljesülését a vállalati, a retail kapcsolatok, valamint a projektfinanszírozás területén. Jóllehet az üzletág teljesítményét 2003-ban még korlátozottan tudta támogatni, de a megvalósult számítástechnikai fejlesztéseknek köszönhetően a Bank immár a teljes hálózatában egységes befektetési termékválasztékkal, magas színvonalú kiszolgálással áll ügyfelei rendelkezésére, mely további növekedésének egyik záloga.

11

A hozamgörbe emelkedése kedvezőtlenül befolyásolta a hazai kötvény és pénzpiaci befektetési alapok teljesítményét, így a kezdeti fellendülés után nem sikerült az MKB befektetési alapok jegyeinek forgalmazásában jelentős állománynövekedést elérni annak ellenére, hogy az alapok teljesítménye a piaci összehasonlításban versenyképes volt. Az MKB 2003-ban a befektetési termékek palettáját tovább bővítve megkezdte a BayernLB befektetési alapok forgalmazását a hazai piacon. Értékpapír üzletágban az elsődleges forgalmazói körben tovább erősödött az MKB pozíciója. Mind diszkont kincstárjegyben, mind kötvényben a piaci részesedés meghaladta a 6.5%-t, ami a követelmény több, mint kétszerese. Kiemelendő, hogy az ügyfélmegbízások nagyságrendje 3-3,5% között mozgott átlagosan. Az ügyfélkör bővülése elsősorban a német és londoni traderekkel kialakított jó kapcsolatnak köszönhető. Stratégiai kapcsolat alakult ki egy sor német bankkal és londoni befektetési házzal. Az MKB a Bayerische Landesbankkal közösen elkezdte az On-lion rendszer felkészítését a magyar állampapírok forgalmazására. A kötvényforgalmazás dinamikus növekedést mutatva 127 MdFt-ot tett ki 2003-ban. A befektetői igényeknek megfelelően továbbra is az állampapír forgalmazás képviseli a tevékenység súlypontját, de a vállalati kötvények és külföldi kötvények forgalma is növekszik. Az MKB kötvények értékesítése prioritásként kezelt. Letétkezelésben a Bank 2003. évben is megtartotta eddig megszerzett erős pozícióit, 2003. év végén a letétkezelt állomány elérte az 575 MdFt-ot. Az intézményi kör számára letétkezelt állományok 2003ban 13,5 %-kal növekedtek. Az állományok növekedésében legfőbb tényezők a nyugdíjpénztári és biztosítói ügyfelek portfoliói. Továbbra is az MKB a letétkezelője a legnagyobb hazai nyugdíjpénztár és a piacvezető biztosító értékpapírjainak. A Corporate finance tevékenység szintén dinamikus bővülést mutatott: az MKB a hazai nyilvános kötvénypiac legnagyobb szereplőjévé lépett elő 2003-ban. A Bank minden nyilvános kötvénykibocsátói konzorciumban részt vett, vezető forgalmazói, illetve forgalmazói státusban, az FHB, OTP Jelzálogbank, MOL, Diákhitel Központ és az MFB, továbbá az ÁÉB nyilvános kibocsátásában is. Az összesen 18 tranzakcióban a ténylegesen nyilvános kibocsátások volumenének közel harmadát az MKB értékesítette köszönhetően a kiterjedt, bejáratott és egyre bővülő institucionális ügyfélkapcsolatainak. Zártkörű kötvénykibocsátás szervezésére öt alkalommal került sor 2003-ban 27 MdFt összegben. Az MKB vezető forgalmazója saját nyilvános kibocsátási programjának, melynek keretében 2003-ban egy alkalommal volt MKB I. kötvény kibocsátás, közel 8 MdFt értékben emelte meg a Bank 2007 februárban lejáró tőzsdére bevezetett, homogén sorozatát. A portfolió- és vagyonkezelési tevékenységet jelentős mértékben befolyásolták a magán nyugdíjpénztári piac 2003-ban is számottevő fúziós folyamatai. Az MKB piaci pozícióját megerősítve 2003-ben 27 %-kal, 75 MdFt-ról 95 MdFt fölé emelte az általa kezelt vagyon értékét. Az eszközállomány bővülésében a meglévő mandátumok jelentős tőkenövekménye - több jelentős tőkeátadás - mellett szerepet játszott az MKB Nyugdíjpénztárral közösen lebonyolított MNB Nyugdíjpénztári, valamint a MALÉV Nyugdíjpénztári akvizíció sikere is. 4.3.6. Hálózatfejlesztés és alternatív értékesítési csatornák Az MKB hálózata 2003 során az egri illetve a budafoki fiókkal bővült, ezzel a hálózati egységek száma a fővárosban 16-re, vidéken 17-re növekedett. Ezt a hálózatot a közeljövőben számottevően bővítik a Konzumbank integrációjával belépő új fiókok, kiterjesztve az MKB országos lefedettségét. Az MKB a retail ügyfelek elérési sajátosságai miatt ügynökhálózatát új alapokra helyezte, irányítását megerősítette aktívan bevonva az értékesítési tevékenységbe. 2003 végén már több, mint 75 ügynök, 80%-uk jogi személy, 180 feletti értékesítési segéddel, 500-at meghaladó számosságú sikeres ügyletet

12

kötött: lakossági és kkv termékeket (számla, kártyák, lakossági hiteltermékek) kiajánlva az MKB jövőbeni ügyfeleinek. Stratégiai célkitűzéseivel összhangban az MKB 2003 során nagy lépést tett az elektronikus csatornák és szolgáltatások választékának bővítésében, mely minden szegmensben az igénybevétel ugrásszerű bővülését eredményezte, visszaigazolva a fejlesztési erőfeszítések sikerét. A 2002-ben felülvizsgálatra és frissítésre került bankkártya termékportfolió sikerességét jelzi, hogy a kibocsátott bankkártyák száma 2002. december végéhez képest mintegy 20 %-kal nőtt, míg a bankkártyákkal lebonyolított tranzakciós forgalom ezt meghaladó mértékben, több mint 25%-kal emelkedett. Ezen belül a lakossági körben 53,5-ről 16,5%-kal 62,4 ezerre emelkedett a tavalyi év során, ez közel 9300 új kártya értékesítését jelentette. Új kártya-típusként az elmúlt évben az MKB bevezette az interneten keresztüli vásárlást lehetővé tévő VISA Internet kártyát. A lakossági körben a kártya penetráció immár meghaladja a 72%-ot. A vállalati kártyák száma 7151-re nőtt. Az év során az ügyfelek kényelme érdekében új szolgáltatásként bevezetésre került az MKB ATM-eken a bankkártyák PIN kód módosításának lehetősége, mely szolgáltatás tovább növelte a bank által bevezetett korszerű, ügyfélbarát szolgáltatások körét. A TeleBankár, azaz az MKB Call-centerének szolgáltatásával rendelkező ügyfelek száma a a szolgáltatás minőségi színvonalát emelő jelentős technológiai fejlesztéseknek és az aktív kiajánlás eredményeként ugrásszerű emelkedést mutatva, a lakossági ügyfélkörben 57%-kal, míg a vállalati ügyfélkörben 55%-okal nőtt az előző év záró adataihoz képest, azaz 2003. végén a Bank 17 203 lakossági, illetve 2 999 vállalati ügyfele vette igénybe ezt a szolgáltatást. (2002 végén: 10 533 illetve 1791). Mindez azt is jelenti, hogy ezen szolgáltatás penetrációja dinamikusan bővült 2003 során 20,5%-ra, a lakossági (minden ötödik ügyfél), de még a vállalati körben is (minden 10. ügyfél), ahol az egyéb elektronikus csatornák a meghatározóak. A kedvező folyamatokat a hívások számának növekedése is tükrözi, a bejövő hívások száma 487 ezerre emelkedett (38% növekedés) a tavalyi évben. A Call-Center tevékenységi kör bővítésének eredményeként 2003. során már 10 ezret meghaladó aktív ügyfélmegkeresést végzett, október óta pedig már analitikus CRM adatpiaci támogatás mellett működik. Az MKB PC Bankár-át 2003. végén 5994 ügyfelünk vette igénybe, amely 2002-hez képest kiugró, 88%-os növekedést jelent, mutatva törekvéseink sikerét, hogy e terméket immár a kkv-k is tömegesen veszik igénybe. Ezen szolgáltatás penetrációja a számlavezetett vállalati ügyfélkörben már elérte a 35%-ot, a nagyobb ügyfelek szinte mindegyike használja szolgáltatást. A 2003. szeptemberében bevezetett internet alapú NetBankár szolgáltatás ügyfélszáma három hónap alatt már 1349-at ért el. Az ügyfélszám átlagosan havi 25%-kal nőtt, a szolgáltatás igénybevételének intenzitása meghaladja a magyarországi átlagot. Az MKB portál regisztrált ügyfeleinek száma 2003-ban, a szolgáltatás bevezető nem teljes évében, külön marketing nélkül, meghaladta a 2300 főt, miközben a napi aktív portál látogatók száma is már mintegy kétezer. MobilBankár-t igénybe vevő ügyfeleink száma az év végén összesen 5337, amely az egy évvel korábbi adathoz (3448) képest 46%-os növekedést takar. 4.3.7. Értékesítés támogatás, Marketing és kommunikáció A marketing tevékenység a kiemelt üzletpolitikai célok támogatására, elsődlegesen az ügyfélkapcsolatok intenzitásának növelésére irányult. Főbb területei a lakáshitelezés, az ügyfélforrások növelése, elektronikus banki szolgáltatások bővítése voltak a nagyvállalati és intézményi ügyfélkörrel történő folyamatos, roadshow-k és ágazati-szakmai összejövetelek révén is gyakorolt személyes kapcsolattartáson túl. Célcsoportja a piaci felső-közép szegmens és az MKB stratégiai partneri körének ügyfélköre volt.

13

Az értékesítést támogató országos hatókörű kampányok mellett növekedett a meglévő és potenciális ügyfelek közvetlen elérését célzó, költség-hatékony aktivitás súlya. Az országos megjelenésekhez helyi igényekre támaszkodó akciók és ügyféltalálkozók kapcsolódtak. Az üzleti eredményeink által fémjelzett aktív marketing tevékenység az ügyfélszám bővülése mellett segítette ügyfélkörünkben a felső és közép kategóriába tartozó ügyfélkör arányának növelését. A folyamatos PR tevékenység és média kapcsolatok révén a bank médiaszerepléseinek intenzitása és hatékonysága jelentősen megnövekedett. 4.3.8. Tartós tulajdonosi érdekeltségek 2003. december 31-én az MKB tartós tulajdonosi befektetéseinek összege 63,570 MdFt volt (2002: 48,262 MdFt). Az MKB stratégiájának megvalósításához nagymértékben hozzájárul, hogy a privatizációs tender nyerteseként 2003. december 22-én az MKB megvásárolta 10,8 mrd. Ft -ért a Konzumbank 99,6%-os tulajdonjogát és a Tüköry-Center Kft. (a cég tulajdonát képezi a Konzumbank központi épülete) 100%-os részesedését a Magyar Fejlesztési Banktól és annak leány vállalatától a Tőkéstárs Kft-től. A tranzakciót a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Versenyhivatal jóváhagyta. Az MKB az év folyamán a stratégiai és üzletpolitikai tervek támogatására tőkeemelést hajtott végre néhány stratégiai befektetésében (MKB-Eurocredit Rt., MKB Üzemeltetési Kft.), ugyanakkor fokozatosan kivonul az alapstratégiájához nem tartozó, illetve meghatározó tulajdonosi és irányítási jogokat nem biztosító érdekeltségeiből. Az MKB-Euroleasing csoport 2003. évi üzleti tevékenysége és pénzügyi eredményei külön kerülnek bemutatásra. Az MKB és a BayernLB stratégai csoport döntésének eredményeként a 32,92%-os és az 59,08%-os Interbanka a.s. részesedés eladásra került a BAWAG-nak. A Budapesti Árutőzsde átalakult korlátolt felelősségű társasággá, és 2003-ban bejegyzésre került. Így az MKB korábbi részesedése átalakult 2,56%-os érdekeltséggé. Az MKB eladta a BISZ Rt.-ben és a Nemzetközi Bankárképző Rt.-ben lévő részesedését. 4.3.9. MKB Nyugdíjpénztár Az MKB Nyugdíjpénztár biztonságos és eredményes működéséért az MKB 2003-ban is szakmai felelősséget vállalt. A Bank vezeti a Pénztár folyószámláját és végzi vagyonkezelését a pénztárakra vonatkozó jogszabályokban előírt és meghatározott felelősséggel, gondoskodással és körültekintéssel. Az MKB Nyugdíjpénztára az éles piaci verseny ellenére is megőrizte piaci pozícióját 2003-ban és önkéntes ágban továbbra is a piacvezetők egyike, előzetes adatok szerint a kezelt vagyon alapján harmadik legnagyobb, 10% körüli piaci részesedéssel. Önkéntes ágon 7425 fő csatlakozott új tagként a pénztárhoz, míg szolgáltatást 2870 fő igényelt. Magán ágon 1357 fő lépett be és 192 fő lépett ki a pénztárból 2003 során. 2003. végére a pénztár két ágának taglétszáma elérte a 118 ezer főt. Az önkéntes ág közel 93 ezer tagja 46,7 Mrd Ft vagyonnal rendelkezik, a magán 25 ezer tagjának vagyona 11,6 Mrd Ft-ot tett ki, azaz az MKB Nyugdíjpénztár vagyona 58,3 MdFt-ot ért el 2003 végén. (2002: önkéntes ágon 88 ezer tag, 40 Mrd Ft vagyon, magán ágon 24 ezer fő és 8,5 Mrd Ft vagyon).

14

4.3.10. MKB Egészségpénztár Az MKB Egészségpénztár alapvető célja, hogy tagjai -és az egészségpénztárnak bejelentett közeli hozzátartozóik- belépéstől kezdve az egészségpénztári szolgáltatások jogszabályoknak megfelelő maximális körét – elsődlegesen egészségügyi és prevenciós szolgáltatásokat, beleértve a sport és rekreációs-üdülési célú támogatást is - igénybe tudják venni. Az MKB Egészségpénztár 2003. május 28-án a korábbi Országos Közlekedési Egészségpénztár átvételével kezdte meg működését. Az elmúlt évben a pénztár működési feltételeinek a hosszú távú tartós növekedéshez szükséges átalakítására került sor: új alapszabály, szolgáltatási, elszámolási, hozamfelosztási szabályzat került elfogadásra és a szolgáltatás igénybevételéhez új ügyviteli eljárás lépett életbe. 2004 elején az MKB dolgozói beléptek a pénztárba. 4.4. A pénzügyi helyzet ismertetése Az alábbi pénzügyi beszámoló az MKB 2003. december 31-i fordulónapra, a Magyar Számviteli Szabályok („MSZSZ”) előírásainak megfelelően összeállított, nem konszolidált pénzügyi beszámolójában megjelenő adatok elemzését tartalmazza, melyek auditálását a KPMG Hungária Kft. végezte el. A 2003. december 31-i fordulónapra elkészítettük az MKB konszolidált pénzügyi beszámolóját is, ez az elemzés azonban csak a Bank, mint önállóan működő egység pénzügyi teljesítményére terjed ki.

15

NEM KONSZOLIDÁLT MÉRLEG ( Magyar Számviteli Szabályok szerint) Adatok: MFt-ban S.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

Megnevezés

2002. 12. 31.

ESZKÖZÖK (aktivák) 1. Pénzeszközök 2. Állampapírok (3+4) a) forgatási célú b) befektetési célú

2003. 12. 31.

39 622 49 843 10 398 39 445

52 278 60 299 10 924 49 375

3. Hitelintézetekkel szembeni követelések (6+7+18) a) látraszóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból (8+13) ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - elszámolóházzal szemben

98 891 3 993 94 898 71 460

68 058 6 647 61 411 30 130

23 438 425

31 281

4. Ügyfelekkel szembeni követelések (23+30) a) pénzügyi szolgáltatásból (24+27) aa) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ab) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben b) befektetési szolgáltatásból (33+34+35+36+37) Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés

683 288 683 081 281 561 2 442

817 502 817 238 324 883 4 050

401 520 44 453 2 228 207

492 355 54 487 2 830 264

14

2

193

262

34

bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés

35

bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni követelés

36 37

bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés

16

S.sz. 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75

Megnevezés

2002. 12. 31.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is (39+42)

2003. 12. 31.

25 351

55 708

0

0

25 351 7 034

55 708 12 695

919 18 317

3 102 43 013

700

4 112 1 407 1 407

700 700

2 705 2 705

7. Részvények, részesedések befektetési célra (58+60) a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények részesedések értékhelyesbítése Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés

7 991 7 991

7 951 7 951

8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban (63+65) a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények részesedések értékhelyesbítése Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés

39 772 39 772 6 282

52 259 52 259 9 979

9. Immateriális javak (68+69) a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése

1 710 1 710

4 341 4 341

10. Tárgyi eszközök (71+76+81) a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök (72-75-ig) aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek

1 570 1 263 804 453 6

1 375 1 031 626 396 3 6

307

344

15 292

15 329

5.

a) helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) (40+41) aa) forgatási célú ab) befektetési célú b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok (43+47) ba) forgatási célú Ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocs. - visszavásárolt saját kibocsátású bb) befektetési célú Ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott 6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok (51+54) a) részvények, részesedések forgatási célra Ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocs. b) változó hozamú értékpapírok (55+56) ba) forgatási célú bb) befektetési célú

76

b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök (77-80-ig)

77 78 79 80 81

ba) ingatlanok bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások bd) beruházásra adott előlegek c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése

17

82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94

95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123

S.sz. Megnevezés 11. Saját részvények 12. Egyéb eszközök (84+85) a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévővállalkozással szembeni követelés 13. Aktív időbeli elhatárolások (89+90+91) a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások

2002. 12. 31.

2003. 12. 31.

2 890 227 2 663 28

1 794 187 1 607 9

12 572 12 231 341

15 777 15 321 456

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: (1+2+5+22+38+50+57+62+67+70+82+83+88)

964 200

1 141 454

Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK (1+2/a+3/a+3/ba+3/c+4/aa+4/b +5/aa+5/ba+6/a+6/ba+11+12)

417 865

443 727

533 763

681 950

200 526 2 333

296 080 5 754

198 193

290 326

24 426 720

69 080 11 225

461

820

173 767 26 915

221 246 36 889

59

39

553 047 6 318

600 183 7 790

6 318

7 790

545 179 277 093 2 877 754 268 033 297

592 097 253 394 8 217 614 338 248 595

- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2/b+3/bb+4/ab+5/ab +5/bb+6/bb+7+8+9+10) FORRÁSOK (passzivák) 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek (96+97+108) a) látraszóló b) meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettség (98+103) ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben szemben bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben szemben c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben - elszámolóházzal szemben szemben 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (113+117+127) a) takarékbetétek (114-116-ig) aa) látraszóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból (118+121+124) ba) látraszóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben

18

S.sz. 124 125 126 127 128 129 130

Megnevezés bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben c) befektetési szolgáltatásból (130-134-ig) Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség

131

cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség

132

cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni kötelezettség

133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160

cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettség

2002. 12. 31. 53

2003. 12. 31. 455

1 550

296

1 496

246

54

50

90 137 90 137 8 967

89 696 89 696

81 170

89 696

0

0

0

0

8 617 8 617 63 8

18 240 18 240 206 12

ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 3. Kibocsátott értékpapír miatt fennálló kötelezettség (136+143+150) a) kibocsátott kötvények (137+140) aa) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben ab) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (144+147) ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de a Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok (151+154) ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Egyéb kötelezettségek (158+162) a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben

161

- szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása

162 163 164

b) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben

19

165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177

S.sz. Megnevezés 5. Passzív időbeli elhatárolások (166+167+168) a) bevételek passzív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek 6. Céltartalékok (170+171+172+173) a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék

11 501

11 650

797 10 099 605

1 085 9 042 1 523

7. Hátrasorolt kötelezettségek (175+178+179) a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben

11 795 11 795 11 795

23 601 23 601 22 552

11 520

11 520

10 324

10 324

10 263

10 263

61

61

9 883 41 571 475

11 185 46 398 2 318

6 670

9 411

964 200

1 141 454

597 337

692 802

266 785

334 998

80 443

91 156

2002.

2003.

b) szövetkezeti formában múködő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása

178 179 180 181 182 8. 183 184 9. 185 10.

194 195

c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedései viszonyban lévő vállalkozással szemben Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék (186+187) a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)

186 187 188 189 190 191 192 193/a 193/ b

2002. 12. 31. 2003. 12. 31. 8 134 10 848 35 40 8 099 10 808

b) egyéb 11. 12. 13. 14. 15.

Általános tartalék Eredménytartalék (±) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény (±) Adózás előtti eredmény Adózás utáni eredmény FORRÁSOK ÖSSZESEN: (95+112+135+157+165+169+174+182+184+185+188+189+190+191+192+193/a+193/ b

Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (1/a+1/ba+1/c+2/aa+2/ab+2/ba+2/bb+2/c+3/aa+3/ba+3/ca+4/a)

196

- HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGFEK (1/bb+2/ac+2/bc+3/ab+3/bb+3/cb+4/b+7)

197

- SAJÁT TŐKE (8-9+10+11±12+13+14±15+193/b) Mérlegen kívüli tételek Függő kötelezettségek

319 524

359 714

Jövőbeni követelések

85 557

268 374

Jövőbeni kötelezettségek Ellenőrzősor

20

78 307

267 824

483 388

895 912

NEM KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS ( Magyar Számviteli Szabályok szerint) Adatok: MFt-ban

S.sz. 1

1.

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Megnevezés

2002.12.31.

2003.12.31.

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 2+5)

67 594

74 967

a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek

6 619

7 415

- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

60 975 6 660 146

67 552 5 861 81

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

43 878 5 222 150

46 158 5 688 50

KAMATKÜLÖNBÖZET (1-8) Bevételek értékpapírokból (13+14+15)

23 716 2 443

28 809 1 629

Ebből:

2.

3.

13

a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés)

14

b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés)

1 640

1 591

c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)

803

38

9 672 9 116 41 6

10 917 10 191 49 8

556

726

15 1

14 0

2 276 1 879 192 4

2 599 2 276 186 65

397

323

15 16 17 18 19

4.

b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét)

20 21 22 23 24 25 26

Ebből: 5.

- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások (24+27) a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait)

27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek (17+20) a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

Ebből: 6.

- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

62 11

10

Pénzügyi műveletek nettó eredménye (31-34+37-41) a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

2 907 4 554

1 671 3 074

2 124

1 840

21

S.sz.

Megnevezés

2002.12.31.

c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele)

37 38 39 40

Ebből:

- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása

d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása)

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71

Ebből:

9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből (65+68) a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - készletek értékvesztése

72

11.

7.

- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - forgatási célú értékpapírok értékvesztése

Egyéb bevételek üzleti tevékenységből (46+49) a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - készletek értékvesztésének visszaírása

2003.12.31.

2 496

3 053

1 2

218

2 019

2 616

98

227

5 928 526 68

9 962 882 39 0 9 080 100

5 402

22

148

19 622 10 357 5 604 2 385 228 213 2 368 2 094 1 226 9 265

21 309 10 720 7 132 1 036 243 226 2 552 2 245 1 332 10 589

349 9 038 514

464 10 315 638

8 524

9 677 20

0

23

Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre (73+74)

5 625

8 007

73

a) értékvesztés követelések után

4 912

7 084

74

b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre

713

923

8.

Általános igazgatási költségek (54+62) a) személyi jellegű ráfordítások (55+56+59) aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások)

22

S.sz. 75

Megnevezés

2002.12.31.

Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék 12. felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre (76+77)

76

a) értékvesztés visszaírása követelések után

77

b) kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre

78

79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94

Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő 13. értékpapírok, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt 14. megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE (1-2+3+4-5±6+7/b-8-9-10/b-11+12-13+14) - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE (7/a-10/a) 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény (16-17) 19. Adózás előtti eredmény (±15±18) 20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény (±19-20) 22. Általános tartalékképzés, felhasználás (±) 23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 24. Jóváhagyott osztalék, részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 25. Mérleg szerinti eredmény (±21±22+23-24)

23

2003.12.31.

3 242

4 761

2 591

4 126

651

635

442

58

763

402

11 319

15 399

11 307

15 155

12

244

1 277 1 116 161 11 480 1 509 9 971 -997

396 188 208 15 607 2 590 13 017 -1 302

2 304 2 057 247

2 304 2 065 239

6 670

9 411

NEM KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS Adatok MFt-ban Megnevezése

67 594

74 967

+

Egyéb pénzügyi tevékenység bevételei (értékpapír értékvesztés és visszairás kivételével)

13 670

13 265

+

Egyéb bevételek (céltartalék felhasználás és a céltartalék többlet visszavezetésének és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás visszaírásának kivételével)

742

9 567

3 050

3 561

526 2 443 1 277 43 878

882 1 629 396 46 158

4 002

4 116

2 377

10 428

2 318

2 712

514 19 622

638 21 309

1 116

188

3 4

+

5 6 7

+ + + -

8 9 10

-

11

-

12 13

-

14 15 16

-

19 20

21

22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Befektetési szolgáltatások bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírás kivételével) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Osztalék bevétel Rendkívüli bevétel Kamatráfordítások Egyéb pénzügyi tevékenységek ráfordításai (értékpapír értékvesztés kivételével) Egyéb ráfordítások (céltartalék képzés és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leirás kivételével) Befektetési szolgáltatások ráfordításai (értékpapír értékvesztés kivételével) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai Általános igazgatási költségek Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség összegét)

-

Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség

1 509

2 590

-

Kifizetett osztalék

2 304

2 304

11 662

13 824

49 800

163 678

-138 885

-105 283

182

165

-15 321

-9 608

-3 239

-46 729

17

-3

-618

-2 901

-391

4

-1 428

-3 205

1 539

2 714

17 18

2003.dec.31.

Kamatbevételek

1 2

2002.dec.31.

MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAMLÁS (01.-16. sorok) Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -) Követelés állományváltozása ± (ha növekedés-, ha csökkenés+) Készlet állományváltozása ± (ha növekedés -, ha csökkenés +) Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok ± állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott ± értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Beruházások (beleértve az elôleget is) állom. vált. ± (ha növekedés -, ha csökkenés +) Immateriális javak állományának változása ± (ha növekedés -, ha csökkenés +) Tárgyi eszközök (a beruházások és a beruházási elôlegek ± kivételével) állományváltozása Aktív idôbeli elhatárolások állományváltozása ± (ha növekedés -, ha csökkenés +) Passzív idôbeli elhatárolások állományváltozása ± (ha növekedés+, ha csökkenés-) + Részvény kibocsátás az eladási árfolyamon + Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök - Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök - Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke NETTÓ PÉNZÁRAMLÁS (17.-31. sorok) ±

0 -96 682

12 656

ebből: készpénz állományváltozása /forint- és valutapénztár/

2 735

-1 014

számlapénz /az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizában vezetett pénzforgalmi számla és éven belüli leáratú betétszámla/

93 947

-11 642

24

4.4.1. Főbb mutatók A 2002. év kedvező teljesítménye után az MKB 2003. évi üzleti és pénzügyi eredményei a Bank történetében rekordot jelentő szintet értek el. A mérlegfőösszeg a 2003. év végén 1.141,5 milliárd Fton állt, átlépve ezzel a pszichológiailag is fontos 1.000 milliárd Ft-os méretküszöböt. Az állományok növekedési üteme felülmúlta az előző évben elért szinteket, annak ellenére, hogy a hazai és a tágabb makrogazdasági környezet alapvetően előnytelen volta (a gazdasági növekedés lassulása, a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyának romlása, valamint a pénzpiacok szélsőséges ingadozásai) szinte egész évben érvényesült. Az MKB a piaci fejleményeket jól reagálta le, így az állományi és forgalmi bővülés hatására a Bank bruttó működési eredménye az előző évi kiemelkedő értékéhez képest is határozottan emelkedett, míg a dinamikus üzleti expanzióval párhuzamosan az adózás előtti eredmény történelmi rekordot jelentő szintje 35,9%-kal múlta felül 2002. évi értékét. Ezzel egyidejűleg - a makrogazdasági trendek ellenére - az ügyfélállományok mind az eszköz, mind a forrás oldalon figyelemreméltó növekedést értek el. Az eszközállományok között az ügyfélhitel portfolió különösen erőteljes növekedést produkált az év során, miközben az állomány továbbra is megőrizte jó hitelminőségét. Az MKB 2003. évi pénzügyi tevékenységének eredménye és a legfontosabb pénzügyi mutatói az alábbiak szerint alakultak. • Az MKB magyar számviteli szabályok szerinti nem konszolidált mérlegfőösszege a 2002. december 31-i 964,2 milliárd Ft-hoz képest 18,4%-kal emelkedett, így nagysága 2003. december 31-re elérte az 1.141,5 milliárd Ft-ot, amely a Bank történetében rekordszintet jelentett, meghaladva egyidejűleg az 1.000 milliárd Ft-os határt is. A Bank főbb mutatói a 2002. és 2003. években millió forintban 2002

2003

80.443

91.156

964.201

1.141.454

Bruttó működési jövedelem

36.559

40.436

Adózás előtti eredmény

11.480

15.607

9.971

13.017

Tőkemegfelelési mutató *

10,7%

9,9%

Saját tőkearányos adózott eredmény **

13,0%

15,2%

Saját tőke * Mérlegfőösszeg

Adózott eredmény

* a tárgyidőszaki eredmény hozzáadásával számolva, 20% kalkulált osztalékkal ** átlagos saját tőke: 76.610 M Ft (2002), illetve 85.800 M Ft (2002)

25

• A mérlegfőösszeg 2003. évi eszköz oldali növekedésének meghatározó tényezője továbbra is az ügyfelek hitelállományainak bővülése volt, melynek teljes nettó (értékvesztéssel csökkentett) volumene az időszak során a 2002. december végi 683,3 milliárd Ft-ról 817,5 milliárd Ft-ra emelkedett. Mivel az ügyfélhitelek 19,6%-os bővülése meghaladta a mérlegfőösszeg emelkedését, az időszak végén a portfolió az összes eszköz 71,6%-át képviselte, ami a 2002. év végi 70,9%-hoz képest további növekményt jelentett. A hitelportfolió volumenének felfutása alapvetően két forrásból származott. Nominális értelemben a belföldi vállalati szektornak kihelyezett hosszú lejáratú, devizában denominált hitelállományok növekedtek a legnagyobb mértékben. A relatív bővüléseket vizsgálva azonban elmondható, hogy a hitelportfolión belül kiemelkedő növekedést értek el a lakossági hitelek, amelyek az előző év végi állományhoz képest mért 83.1%-os emelkedés után 2003. végén összesen 64,3 milliárd Ft-ot (2002: 34,1 milliárd Ft) tettek ki. A növekedés mozgatói a Bank által kínált jelzálogalapú hiteltermékek, elsősorban az Euro- és Ftalapú piaci és támogatott lakáshitelek voltak. • A hitelkihelyezések dinamikus bővülését támogató forrásgyűjtésben a Bank továbbra is három finanszírozási forrástípusra támaszkodott. Tekintettel a makrogazdasági tendenciákra, amelyek a megtakarítási hajlandóság, illetve a betétállományok nominális csökkenését mutatják, a Bank az év folyamán fokozott figyelmet fordított az ügyfélforrások megtartására, illetve növelésére. Ennek alapján - az általános trend ellenére - mind az ügyfelek száma, mind a folyó-, illetve betétszámlák állománya bővült a 2003. év során. A vállalati és lakossági számla- és betétállományok a tárgyidőszakban összesen 8,5%-kal emelkedtek, értékük az időszak végére 600,2 milliárd Ft-ot (2002: 553,0 milliárd Ft) ért el. A 2003. év során az MKB kötvény rábocsátási tranzakcióval is növelte finanszírozói bázisát: a BÉT-re bevezetett MKB I. Kötvényt február hónap során 7,8 milliárd Ft névértékben elsősorban belföldi intézményi befektetők vásárolták meg. A fentiek alapján az értékpapír formájában bevont finanszírozás az időszak végén összesen 89,7 milliárd Ftot (2002: 90,1 milliárd Ft) tett ki. Ezzel párhuzamosan a bankközi kötelezettségek állományának 296,1 milliárd Ft-os (2002: 200,5 milliárd Ft) nagyságrendje - 47,7%-os tárgyévi növekedés mellett - szintén számottevő volt, ami a tárgyidőszakban lejáró kötelezettségek mellett az újonnan bevont középlejáratú bankközi finanszírozó források hatását tükrözte. Ez utóbbiak közül az igen kedvező kockázati árazás mellett 200 millió EUR értékben felvett szindikált hitel volt a legjelentősebb. Ennek alapján, míg az ügyfélállományok részaránya a rendelkezésre álló összes forrásban a 2002. év végi 57,4%-ról a tárgyidőszak végére 52,3%-ra csökkent, addig a bankközi piacokról bevont finanszírozás az előző évi végi 19,7%-os hányadról 25,9%-ra emelkedett. Ezzel egyidejűleg az értékpapírforrások részaránya 7,9%-ra esett vissza (2002: 9,3%). • A hitelkihelyezések magas dinamikájú növekedésének rugalmas támogatása és a mérlegfőösszeg 18,4%-os bővülése mellett a likvid eszközök aránya az összes eszközön belül kissé emelkedett, a 2002. év végi 6,0%-kal szemben a tárgyév végén 6,9%-ot képviselt. Ezzel egyidejűleg a stabil források összesített állománya a 2002. év végi 868,6 milliárd Ft-ról a tárgyév végére 1.000,4 milliárd Ft-ra növekedett, mely által részarányuk a mérleg főösszegében kimagasló, 87,6%-os értéket ért el. • A Bank a mérleg szerinti eredményt is tartalmazó, a javasolt osztalékfizetéssel csökkentett saját tőkéjének értéke 13,3%-kal, a 2002. december 31-i 80,4 milliárd Ft-ról az időszak végére 91,2 milliárd Ft-ra nőtt. A saját tőke növekedése a 9.411 millió Ft-os tárgyidőszaki mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba helyezéséből, valamint az 1.302 millió Ft értékben megképzett általános tartalék hozzáadásából származott. A 2003. év végén a magyar előírások alapján számolt - a tárgyidőszaki mérleg szerinti eredményt még nem tartalmazó - fizetőképességi (tőkemegfelelési) mutató értéke 8,9% (2002: 9,8%) volt, amely továbbra is biztonságosan meghaladta az előírt 8%-os minimum értéket. A tárgyév során az MKB szavatoló tőkéje a saját tőke organikus növekménye mellett kiegészült az év során 10,5 milliárd Ft értékben felvett, a Konzumbank akvizíciót finanszírozó alárendelt kölcsöntőke összegével is.

26

• A 2003. év során a Bank a hazai pénzpiacok fokozott volatilitását megfelelően reagálta le, így az ügyfélszolgáltatások jelentősen megnövekedett kamat- és devizaárfolyam-eredményt elszámolását eredményezték. Ennek alapján a bruttó működési jövedelem a 2003. év folyamán az előző évi 36.559 millió Ft-hoz képest 10,6%-kal, 40.436 millió Ft-ra emelkedett. A tárgyidőszak során a bruttó működési eredmény összetételében kisebb változás történt: a nem kamatjellegű jövedelem részaránya a 2002. évi 35,1%-os értékről 28,8%-ra csökkent, melyen belül kiemelendő azonban, hogy a jutalékok részaránya tovább emelkedett. • A Bank 2003. évi nettó kamateredménye 28.809 millió Ft volt, 21,5%-kal magasabb, mint a 2002. évi 23.716 millió Ft. A kamatkülönbözet növekedése alapvetően az év során realizált addicionális kamatbevételekből származott, mivel az üzleti aktivitás bővülése következtében a kamatozó eszközök átlagállománya az időszak során folyamatosan emelkedett. A 2003. évre számolt 2,7%-os nettó kamatrés a 2002. évi 2,5%-os értékéhez képest kisebb növekedést jelentett, visszatükrözve a hazai deviza piaci kamatai átlagos nominális szintjének második félév folyamán tapasztalható emelkedését és a magasabb marzsú ügyletek hitelportfolióban megnövekedett arányát, miközben a piaci verseny továbbra is éles maradt. • A 2003. év során elszámolt nem kamatjellegű bevételek összesen 11.627 millió Ft-ot (2001: 12.843 millió Ft) tettek ki. A nettó díj-és jutalékbevételek tárgyidőszaki értéke 8.318 millió Ft-ot ért el, ami 12,5%-kal volt magasabb, mint a 2002-ben realizált 7.396 millió Ft, alapvetően a magasabb számla- és fizetési forgalmi jutalékok, valamint garanciadíjak következtében. A nem kamatjellegű jövedelmekhez a nettó devizaárfolyam-nyereség, valamint az osztalékbevételek járultak jelentősen hozzá. • A banküzemi költségek tárgyidőszaki 21.773 millió Ft-os értéke a 2002. évi 19.972 millió Ft-hoz képest nominálisan 9,0%-kal növekedett. A banküzemi költségek mérsékelt nominális emelkedése az infláció éves ütemét csak kissé haladta meg és abban a magasabb minőségű ügyfélszolgáltatásokat megcélzó és biztosító, folyamatban lévő IT és más adatfeldolgozási, valamint a kapcsolódó szakértői és tanácsadási ráfordítások fokozatosan begyűrűző összegei játszottak meghatározó szerepet. A személyi jellegű ráfordítások mindeközben nominálisan csak 3,5%-kal emelkedtek, ami reálértelemben költségmegtakarítást jelentett, visszatükrözve a 2003. év során elindított átfogó költségcsökkentési kezdeményezések első eredményeit. Ezen tényezők hatására az időszakban a Bank költséghatékonyság mutatója 53,8% volt, ami az egy évvel ezelőtt mért 54,6%-hoz képest javulást jelentett. • A tárgyév során a Bank 3.439 millió Ft nettó értékben számolt el, illetve képzett addicionális egyedi és ágazati értékvesztéseket és céltartalékokat, ami meghaladta a 2002. évben elszámolt 2.254 millió Ft-os értéket. E ráfordítások a kedvezőtlen makrogazdasági körülmények közepette a Bank azon prudens gyakorlatát tükrözik, hogy az MKB a bizonytalanabb gazdasági környezetből származó kockázatok potenciális növekedését a megfelelő mértékű céltartalékok képzésével ellensúlyozza. Eközben a hitelportfolió minősége továbbra is az elvárt magas szinten maradt, nagyobb volumenű egyedi hitel az év folyamán nem került át a minősített kategóriába. A nettó céltartalék képzés további eleme az országkockázati céltartalék volt. A historikus veszteségrátákra alapozott belső szabályozás alapján a 2002. év folyamán nettó 101 millió Ft országkockázati értékvesztés visszaírása javította a Bank eredményét, míg 2003-ban ilyen címen 463 millió Ft értékvesztés visszaírása történt meg. A 2002. év folyamán az MKB továbbra is a maximális, 2.284 millió Ft mértékben képezte meg a törvény által megengedett általános kockázati céltartalékot. 2003 során azonban a Bank változtatott számviteli politikáján és ettől az évtől kezdődően él a törvényben rögzített lehetőséggel és nem képez ilyen jellegű céltartalékokat, hanem az előző évek során megképzett állományt fokozatosan az értékvesztéssel nem fedezett hitelezési és befektetési veszteségekre használja fel. Ennek alapján a 2003. év során 1.058 millió Ft általános kockázati céltartalék felhasználása történt meg egy kapcsolt vállalkozás értékesítése, illetve néhány kisebb hitel leírása után elszámolt veszteségre.

27

• Az ügyfélkövetelésekre vetített egyedi és ágazati értékvesztés elszámolás mutatója 2003-ban 0,4%os értéket ért el, ami a 2002. évi értékhez képest nem jelentett változást. A hitelezési veszteségekre képzett egyedi, ágazati és országkockázati értékvesztések 2003. december 31-i záró állománya 9.508 millió Ft-ot tett ki, amely a 2002. évi 7.066 millió Ft-os záró értéket 34,6%-kal haladta meg. Ez az állomány a teljes ügyfél és bankközi hitelportfolió állományára vetítve 1,0%-ot (2002: 0,9%) képviselt. • A 2003. év során az MKB a Bank történetében rekordot jelentő 15.607 millió Ft adózás előtti eredményt ért el, amely 35,9%-kal múlta felül a 2002. évben realizált 11.480 millió Ft-os eredményt. Az adózás előtti eredmény rekordszintje annak következménye volt, hogy a bruttó működési jövedelem határozott emelkedését a magasabb egyedi értékvesztési és céltartalék ráfordítások csak részben semlegesítették, miközben a működési költségek nominális növekedését a Bank gyakorlatilag az éves infláció szintjére szorította vissza. • A tárgyévben a saját tőke arányos adózott eredmény (ROAE) értéke 15,2%-ot (2002: 13,0%), míg ezzel egyidejűleg az átlagos eszközmegtérülés mutató (ROAA) értéke 1,2%-ot (2002: 1,1%) ért el. A bruttó működési marzs (a bruttó működési jövedelem és az átlagos mérlegfőösszeg hányadosa) megtartotta magas értékét, bár a 2002. évi 3,9%-os szintről az eszközállomány markáns felfutása mellett a tárgyévben 3,8%-ra csökkent. Egyrészről a relatív banküzemi költségek a 2002. évi 2,1%os szinten maradtak, míg a nettó céltartalékképzés relatív mutatója 0,4%-ra emelkedett (2002: 0,2%). Ezen tényezők mellett az MKB átlagos mérlegfőösszegre vetített adózás előtti és adózás utáni eredmény mutatói az előző évi értékeiket felülmúlták. • A tárgyidőszakban elért 13.017 millió Ft-os adózás utáni eredmény alapján az MKB Igazgatósága részvényenként 20% mértékű osztalék kifizetését javasolja. Ennek alapján a 17,7%-os osztalékkifizetési ráta kissé alatta marad az előző évi értékek átlagának és továbbra is megfelelően prudens, növekedés-orientált osztalékpolitikát tükröz. 4.4.2. Tőkemegfelelés és tőkeszerkezet A tárgyév során a szavatoló tőke növekedéséhez a 9.411 millió Ft értékben képződött mérleg szerinti eredmény és az 1.302 millió Ft addicionális általános tartalék mellett, a 2003. év december hónapja folyamán 40 millió EUR, év végi árfolyamon számítva 10.489 millió Ft értékben felvett alárendelt kölcsöntőke is hozzájárult. Másrészről viszont az év során az MKB szavatoló tőkéjét csökkentette az általános kockázati céltartalék (társasági adóval csökkentett) állományának 867 milliárd Ft-os felhasználása, a pénzügyi vállalkozásokban meglévő befektetések, valamint az immateriális eszközök növekedése, melynek tárgyidőszak végi teljes állománya 16.330 millió Ft (2002: 11.361 millió Ft), illetve 2.023 millió Ft (2002: 1.710 millió Ft) értéket képviselt. Míg a fentiek alapján a Bank - a javasolt osztalékfizetéssel csökkentett mérleg szerinti eredményt is tartalmazó - korrigált szavatoló tőkéjét 17,1%-kal növelte (2002: 86,5 milliárd Ft, 2003: 101,3 milliárd Ft), addig a teljes kockázati súlyos mérlegfőösszeg 26,4%-os növekedést mutatott. Ennek következében a tőkemegfelelési mutató a 2002. évi 10,7%-os értékről a közgyűlés után 9,9%-ra változik. (A mutató közgyűlés előtti, eredményfelosztás nélkül számolt értéke az egyes években 9,8%, illetve 8,9%-ot ér el.) A Bank tőkemegfelelési mutatója így továbbra is biztonságosan felülmúlja a minimális törvényi előírásokat. A Bank engedélyezett, kibocsátott, lehívott és teljesen befizetett részvénytőkéje 11.520.000 db (2002: 11.520.000 db) egyenként 1.000 Ft (2002: 1.000 Ft) névértékű törzsrészvényt tartalmaz. A részvények különleges jogosultságot nem testesítenek meg, azok szavazati jog és osztalékfizetési jogosultság szempontjából egyenlő elbírálás alá esnek. A 2003. év végén az MKB fő részvényese a Bayerische

28

Landesbank Girozentrale volt, amely a törzsrészvények 89,62%-át birtokolta, mellette az osztrák Bank für Arbeit und Wirtschaft AG (BAWAG) a törzsrészvények 10,38%-ával rendelkezett. Sem a 2002. év, sem a tárgyidőszak végén visszavásárolt saját részvény nem volt a Bank portfoliójában. Szavatoló tőke, tőkemegfelelés millió forintban Megnevezés Jegyzett tőke Jegyzett tőke be nem fizetett része Visszavásárolt saját részvények (-) Tőketartalék Eredménytartalék és lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Immateriális javak (-) Általános tartalék Általános kockázati céltartalék Általános kockázati céltartalék adótartalma (-) Alapvető tőkeelemek Járulékos tőkeelemek Módosítandó szavatoló tőke PIBB befektetések + alárendelt kölcsöntőkenyújtás (-) Tőkével fedezendő túllépések és ker. könyvi tőkeköv. (-) Szavatoló tőke Mérlegfőösszeg Súlyozott mérlegfőösszeg Szavatoló tőke / Mérlegfőösszeg Tőkemegfelelés *A 2003. évi mérleg szerinti eredményt is beszámítva.

29

2002

2003

2003 *

11.520 0 0 10.324 42.046 6.670 1.710 9.883 10.100 1.818 87.015 11.795 98.810 11.361 979 86.470 964.201 807.959 9,0% 10,7%

11.520 0 0 10.324 46.398 2.023 9.883 9.042 1.628 83.516 23.601 107.117 16.330 240 90.547 1.141.454 1.020.942 7,9% 8,9%

11.520 0 0 10.324 46.398 9.411 2.023 11.185 9.042 1.628 94.229 23.601 117.830 16.330 240 101.260 1.141.454 1.020.942 8,9% 9,9%

Kockázati súlyos mérlegfőösszeg alakulása (millió Ft) 2002. 12. 31. Mérlegtételek I. 0%-os súlyú tételek 1. készpénz és ezzel egyenértékű eszköz 2.

„A” zóna kormányaival, jegybankjaival szembeni követelés 3. ügyfélkövetelés „A” zóna kormány- illetve jegybankgaranciájával, kezességvállalással 4. ügyfélkövetelés „A” zóna kormányai, jegybankjai, által kibocsátott értékpapír fedezettel, ill. készpénz letéttel, betéttel 5. PIBB befektetés, nyújtott alárendelt kölcsöntőke 6. immateriális javakból 7. befektetési korlátok túllépésének szavatoló tőkével fedezendő része II. 20%-os súlyú tételek 1. “A” zóna hitelintézeteivel szembeni követelés 2. ügyfélkövetelés „A” zóna hitelintézetei garanciájával biztosítva 3. ügyfélkövetelés „A” zóna hitelintézetei által kibocsátott értékpapírral biztosítva III. 50%-os súlyú tételek Lakáscélú ingatlanjelzáloggal fedezett ügyfélkövetelés IV. 100%-os súlyú tételek 1. ügyfélkövetelések 2. vagyoni érdekeltségek és saját eszközök 3. egyéb követelések Összesen Súlyozott eszköztételek összesen Mérlegen kívüli tételek Garanciák 1. fedezetlen bankgarancia (100%) 2. nem hitelhelyettesítő fedezetlen bankgarancia (50%) 3. bank által viszontgarantált (20%) 4. bank által viszontgarantált nem hitelhelyettesítő (10%) 5. bankgarancia állami viszontgaranciával és készpénzfedezettel (0%) Akkreditívek 1. fedezett akkreditívek (0%) 2. fedezett akkreditívek (10%) 3. fedezett akkreditívek (20%) 4. fedezett akkreditívek (50%)

Hitelkeretek 1. hitelkeretek (0%) 2. hitelkeretek (10%) 3. hitelkeretek (20%) 4. hitelkeretek (50%) 5. hitelkeretek (100%) Egyéb mérlegen kívüli tételek (100%) Függő és jövőbeni kötelezettség összesen Határidős ügyletek kockázati súlyos összege Mérlegen kívüli tételek összesen Súlyozott mérlegen kívüli tételek összesen Korrigált mérlegfőösszeg

részössz. 241.128 31.471

%-ban 25,2

2003. 12. 31. súlyozott

részössz. 0

207.227 27.968

150.759

114.733

35.989

34.749

9.777

11.184

11.361 1.710 61

16.330 2.023 240

88.371 80.179 7.490

9,3

17.674

702 30.062 30.062 596.049 555.382 30.209 10.458 955.610

67.868 62.462 5.251

%-ban 18,5

0

6,1

13.574 12.492 1.050

155 3,1

15.031

62,4

596.049

100,0

55.547 55.547 788.329 735.611 37.567 15.151 1.118.971

súlyozott

31 5,0 70,4

27.774 27.774 788.329

100,0

628.754

829.677

86.557 27.086 49.565 3.000 2.062 4.844

29,3

52.687 27.086 24.783 612 206 0

95.363 30.222 58.151 1.094 868 5.028

29,1

59.604 30.222 29.076 219 87 0

7.271 4.325 73 64 2.809 186.046

2,5

1.428 0 7 16 1.405 109.344

5.045 1.036 0 0 4.009 222.873

1,5

2.005 0 0 0 2.005 126.484

0 0 491 10.402 98.451 6.806 170.265 8.940

83.393 0 1.007 24.381 114.092 2.351 325.632 2.351 327.983

64.359 0 2.432 20.804 98.451 6.806 286.680 8.940 295.620

62,9

2,3 97,0 3,0 100,0

179.205 807.959

30

68,0

0,7 99,3 0,7 100,0

0 0 201 12.191 114.092 2.351 190.444 2.351 192.795 1.020.942

4.4.3. A jövedelemszerkezet alakulása A 2003. év során elért bruttó banküzemi jövedelem 40.436 millió Ft-os értéke az előző évhez képest 10,6%-os növekedést jelentett. A bruttó banküzemi jövedelem összetétele a tárgyév folyamán kissé változott, hiszen a nettó kamateredmény 21,5%-os növekménye mellett a nettó díj- és jutalékbevételek 12,5%-kal bővültek, míg a folyamatosan növekvő üzleti állományok és forgalmak után elszámolt jutalékeredmény egészséges emelkedését az egyéb nem kamatjellegű jövedelem visszaesése továbbá teljesen semlegesítette. Utóbbi elsősorban az értékpapírok kereskedésén realizált és az átértékelésekhez kötődő nem realizált veszteségek következménye volt. Ennek alapján az előző évekhez hasonlóan a nettó kamateredmény tárgyévben is meghatározó hányadot képviselt, bruttó működési jövedelemben mért részaránya a 2002. évi 64,9%-ról 71,2%-ra emelkedett. Jövedelemszerkezet millió forintban Megnevezés

2002

2003

Változás

23.716

28.809

+ 21,5%

Kapott osztalék, részesedés

2.443

1.629

- 33,3%

Nettó jutalék- és díjbevétel

7.396

8.318

+ 12,5%

Egyéb nem kamatjellegű jövedelem

3.004

1.680

- 44,1%

Bruttó működési jövedelem

36.559

40.436

+ 10,6%

Adók, adójellegű ráfordítások

- 1.389

- 1.413

+ 1,7%

132

985

+ 646,2%

- 19.972

- 21.773

+ 9,0%

Értékvesztések, céltartalékképzés és hitelezési veszteségek

- 1.727

- 3.894

+ 125,5%

ebből: - egyedi és ágazati

- 2.254

- 3.439

+ 52,6%

- országkockázati (belső)

101

463

+ 358,4%

- határidős pozíciókra képzett céltartalék

426

- 918

-

- 2.284

1.058

-

161

208

+ 29,2%

11.480

15.607

+ 35,9%

Kamatkülönbözet

Különféle egyéb bevételek, ráfordítások Banküzemi költségek (értékcsökkenéssel együtt)

Általános kockázati céltartalék Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény

31

A banki jövedelemszerkezet mutatóinak alakulása

Jövedelemelemek a pénzintézeti bruttó jövedelem %-ában Kamatkülönbözet Kapott osztalék, részesedés Nettó jutalék- és díjbevétel Egyéb nem kamatjellegű jövedelem

2002 (%)

2003 (%)

64,9 6,7 20,2 8,2

71,2 4,0 20,6 4,2

Bruttó működési jövedelem

100,0

100,0

Adók, adójellegű ráfordítások Különféle egyéb bevételek, ráfordítások Banküzemi költségek Értékvesztések, céltartalékképzés és hitelezési veszteség ebből: - specifikus - országkockázati értékvesztés (belső) - határidős pozíciókra képzett céltartalék Általános kockázati céltartalék Rendkívüli eredmény

- 3,8 0,4 - 54,6 - 4,7 - 6,2 0,3 1,1 - 6,2 0,4

- 3,5 2,4 - 53,8 - 9,6 - 8,5 1,1 - 2,2 2,6 0,5

31,4

38,6

Adózás előtti eredmény

Jövedelemelemek az áltagos mérlegfőösszeg %-ában

2002 (%)

2003 (%)

Kamatkülönbözet Kapott osztalék, részesedés Nettó jutalék- és díjbevétel Egyéb nem kamatjellegű jövedelem

2,5 0,3 0,8 0,3

2,7 0,2 0,8 0,1

Bruttó működési jövedelem

3,9

3,8

- 0,1 0,0 - 2,1 - 0,2 - 0,2 0,0 0,0 - 0,2 0,0

- 0,1 0,1 - 2,1 - 0,4 - 0,3 0,0 - 0,1 0,1 0,0

1,2

1,5

Adók, adójellegű ráfordítások Különféle egyéb bevételek, ráfordítások Banküzemi költségek Értékvesztések, céltartalékképzés és hitelezési veszteség ebből: - specifikus - országkockázati értékvesztés (belső) - határidős pozíciókra képzett céltartalék Általános kockázati céltartalék Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény

Átlagos mérlegfőösszeg: 2002-ben: 933.738 mFt 2003-ban: 1.052.827 mFt

32

KAMATJÖVEDELEM A Bank a 2003. év során 28.809 millió Ft-os nettó kamateredményt számolt el, az előző évi 23.716 millió Ft-os értékkel szemben. A nettó kamatjövedelem dinamikus emelkedése egyrészről az átlagos kamatozó eszközök 17,5%-os növekedéséből, volumenében elsősorban a belföldi vállalati hitelek bővüléséből, másrészről a hazai devizában megkötött üzletek esetében az év második felétől magasabb átlagos nominális kamatkörnyezet és ennek következtében a kamatrésre nehezedő nyomás kisebb enyhüléséből, a magasabb marzsú üzletek teljes hitelportfolión belüli arányának emelkedéséből, valamint a szabad tőkén realizált magasabb kamatbevételekből származott. Ezzel egyidejűleg a bankpiaci verseny továbbra is igen intenzív maradt. A kamatozó eszközökön belül a lakossági hitelek súlya a tárgyévben tovább emelkedett. 2003 során a kamatozó eszközök átlagos állománya a 2002. évi 850,6 milliárd Ft-ról 999,7 milliárd Ftra bővült, elsősorban az ügyfélhitel portfolió erőteljes és a jegybanki állományok kisebb felfutása, valamint az értékpapír portfolió határozott növekedése következtében. Az előbbi állományok növekedését azonban némileg ellensúlyozta az egyéb bankközi állományokban tapasztalt kisebb csökkenés. Az átlagállományokban bekövetkezett nominális bővülés különösen a devizában eszközölt vállalati kihelyezések esetében volt kiemelkedő, míg az értékpapír portfolió felfutásában a forintalapú értékpapírok kereskedési, illetve befektetési célú vásárlásai voltak meghatározók. Az MNB-vel szembeni követelések átlagállománya szintén emelkedett, ami a bizonytalanabb piaci viszonyok közepette fenntartott biztonsági, valamint a hitelkihelyezési aktivitás gyors bővülését rugalmasan támogató magasabb szintű likvid eszköz fenntartást tükrözi. Miközben a 2003. évben továbbra is érvényesült mind az átlagos kamatozó eszközök nominális hozamának, mind az átlagos forrásköltségek előző év átlagához viszonyított csökkenése, a nettó kamatrés (a kamatkülönbözet átlagos mérlegfőösszegre vetített hányadosa) 2,7%-os mértéke az előző évhez képest kisebb emelkedést mutatott (2002: 2,5%). A kamatrésre nehezedő nyomás kismértékű csökkenése alapvetően az év második felétől a hazai devizában denominált üzletek esetében magasabb nominális kamatkörnyezet hatásának volt köszönhető, míg az intenzív piaci verseny továbbra is jellemző maradt. A kamatozó eszközöket finanszírozó nem kamatozó források állományának határozott növekedése, valamint a piaci kamatok párhuzamos nominális visszaesése következtében az ilyen jellegű források 2003-ban 50 bázisponttal járultak hozzá a nettó kamatrés értékéhez, ami a 2002. évi 32 bázisponthoz képest emelkedést jelentett. OSZTALÉKJÖVEDELEM A befektetésekből és leányvállalatoktól származó osztalékjövedelem értéke az időszak során 1.629 millió Ft-ot tett ki, ami az MKB tevékenységére általánosan jellemző szintet testesített meg, bár az előző évi kivételesen magas 2.443 millió Ft-hoz képest visszaesést jelentett. EGYÉB NEM KAMATJELLEGŰ JÖVEDELMEK 2003-ban az egyéb nem kamatjellegű jövedelmek összesített értéke 9.998 millió Ft-ot ért el, ami a 2002. évi 10.400 millió Ft-hoz képest 3,9%-os csökkenést jelentett. Az egyéb nem kamatjellegű jövedelmek bruttó működési jövedelemben képviselt 2002. évi 28,4%-os részaránya ennek alapján a 2003. évben 24,7%-ra esett vissza. A nem kamatjellegű jövedelmek legnagyobb hányadát képviselő nettó díj- és jutalékjövedelem 2003 során realizált 8.318 millió Ft-os összege 12,5%-kal haladta meg az előző évben elért 7.396 millió Ftos jövedelmet, ami jól tükrözi a Bank jutalékgeneráló tevékenységének folyamatos bővülését. Ennek hatására a jövedelemelem súlya a működési bevételek között tovább emelkedett. A bővülés mozgatói részben az ügyfél folyó- és betétszámlák számának és állományának gyarapodása és a megnövekedett 33

deviza, illetve Ft fizetési forgalom következtében realizált addicionális jutalék- és díjbevételek voltak, miközben a garanciadíjak szintén számottevő növekedést értek el. Az egyéb nem kamatjellegű jövedelmek 1.680 millió Ft-os tárgyidőszaki értéke elmaradt a 2002. év során realizált 3.004 millió Ft-os értéktől. A jövedelemelem nagyobb mértékű csökkenésének meghatározó tényezője a Bank egyik kapcsolt vállalkozásának értékesítésén elszámolt számottevő veszteség, valamint az év utolsó negyedévében a hazai pénzpiacok jelentősen megnövekedett volatilitása következtében elszámolt értékpapír kereskedési és átértékelési veszteség volt. Mindeközben a nettó deviza árfolyamnyereség meghaladta 2002. évi értékét, alapvetően a nyitott devizapozíción realizált magasabb nyereség, valamint a nagyobb kereskedési jövedelmek következtében, miközben az MKB alapüzletágainak (devizafizetési és készpénzforgalom, devizaváltás) eredményessége a bázisértékeket szintén felülmúlta. BANKÜZEMI KÖLTSÉGEK A banküzemi költségek 21.773 millió Ft-os összege a 2002. évi 19.972 millió Ft-os összköltséghez hasonlítva nominálisan 9,0%-kal növekedett. A szerény nominális növekményben a folyó projektekkel összefüggő, folyamatosan jelentkező, a magasabb ügyfélszolgáltatásokat biztosító információtechnikai, és a hozzájuk kapcsolódó egyéb tanácsadói és szakértői ráfordítások hatásait az egyéb költségmegtakarítási intézkedések semlegesítették.

Banküzemi költségek millió forintban Költségnemek megnevezése

Bér- és bérjellegű költségek összesen Egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) Általános igazgatási költségek összesen Értékcsökkenési leírás Banküzemi költségek összesen

2002

2003

10.357

10.720

9.265

10.589

19.622

21.309

350

464

19.972

21.773

A 2003. év során nyitott két új egység feltöltése ellenére a tárgyévben a munkavállalók átlagos létszáma 106 fővel csökkent. Ez a Bank hosszabb távú működési hatékonyságát megcélzó, a 2003. évben elindított átfogó költségracionalizálási program kezdeti eredményeit tükrözi. Ez utóbbi hatására a munkavállalókkal kapcsolatos személyi ráfordítások tárgyidőszaki értéke a 2002. évi szintjét csak 3,5%-kal haladta meg, ami reálértelemben véve költségmegtakarítást jelentett. A Bank 53,8%-os tárgyévi költséghatékonyság mutatója a 2002. évi 54,6%-hoz képest csökkenést mutatott, alapvetően az üzleti bővülés és a kiemelt fontosságú projektek extra költségvonzata, valamint az ezt semlegesítő reálértelemben alacsonyabb munkavállalói költségek és a más területeken

34

továbbra is fenntartott szigorú költséggazdálkodás hatásai eredőjeként. A Bank azon törekvését, hogy a működési költségek növekményét az üzleti bővüléssel összhangban tartsa jól mutatja az átlagos mérlegfőösszegre vetített banküzemi költségek mutatója is, amely a 2002. évben mért 2,3%-os értékét a tárgyév során is megtartotta. Létszámalakulás 1994-től VIDÉKI FIÓKOK Év/hó/nap

BUDAPESTI FIÓKOK

AKTÍV

AKTÍV

Aktív

94.01.01.

94.01.01.

94.01.01.

94.01.01.

állomány

állomány

állomá-

előtt nyílt

után nyílt

előtt nyílt

után nyílt

fiókok

új fiókok

nélkül

nélkül

nyi létszám fiók

létszá

fiók

létszá

m

fiók

létszá

m

fiók

létszám

m

1994.01.01.

1.510

7

275

-

-

5

109

-

-

1.126

1.510

1995.01.01.

1.369

7

264

-

-

5

107

-

-

998

1.369

1996.01.01.

1.339

7

228

1

2

5

105

-

-

1.004

1.337

1997.01.01.

1.240

7

198

4

73

5

107

4

14

848

1.153

1998.01.01.

1.249

7

191

6

93

5

89

4

49

827

1.107

1999.01.01.

1.220

7

168

7

90

5

91

6

59

812

1.071

2000.01.01.

1.216

7

161

8

92

5

83

8

75

805

1.049

2001.01.01.

1.242

7

159

8

95

5

78

9

89

821

1.058

2002.01.01.

1.331

7

154

9

108

4

65

10

109

895

1.114

2003.01.01.

1.387

7

153

9

114

4

60

12

139

921

1.134

2004.01.01.

1.281

7

127

10

107

4

67

13

118

862

1.056

4.4.4. Mérlegszerkezet A 2003. év során a Bank folytatta ügyfélbázisának kiterjesztését, melynek alapján a hitel- és betétállományok a stratégiai szegmensekben tovább növekedtek. A tárgyév végére az MKB mérlegfőösszege a történeti rekordot jelentő 1.141,5 milliárd Ft-ra emelkedett, úgy lépve át egyben az 1.000 milliárd Ft-os határt is, hogy a mérlegfőösszeg összetételében az ügyfélállományok súlya továbbra is kiemelkedő maradt. A 2003. év végi mérleg legfontosabb eszköz-, illetve forrásállományait vizsgálva az alábbi változások figyelhetők meg: • 2003 folyamán a kamatozó eszközök átlagállománya a 2002. évi 850,6 milliárd Ft-ról 999,7 milliárd Ft-ra emelkedett, ami a teljes átlagos eszközállomány (2002: 933,7 milliárd Ft, 2003: 1.052,8 milliárd Ft) 95,0%-át (2002: 91,1%) jelentette. • Az időszak során az MKB ügyfélhiteleinek portfoliója dinamikusan bővült, mellyel egyidejűleg az összesített bankközi követelések csökkentek. Mivel az ügyfélkövetelések bővülése a mérlegfőösszeg növekedését felülmúlta, az állományok időszak végi 71,6%-os részaránya a mérlegfőösszegben az előző év végén mért 70,9%-hoz képest tovább emelkedő hányadot képviselt. Ezzel egyidejűleg a bankközi kihelyezések súlya ismét mérséklődött (2002: 10,3%, 2003: 6,0%).

35

• Az értékpapírok és az MNB rövid lejáratú betéteket is tartalmazó pénzeszközök összesített értéke abszolút értékben 56,9 milliárd Ft-tal, azaz 49,3%-kal emelkedett 2002 végéhez képest, így összesen 172,4 milliárd Ft-ot tett ki. A határozott növekedés oka alapvetően az addicionális kötvény- és más értékpapírok vásárlásai következtében bővülő értékpapír portfolió, valamint a központi banknál elhelyezett rövid lejáratú betétek kisebb mértékű nominális emelkedése volt. Eszköz-forrás csoportok

2002. december 31. Megnevezés

2003. december 31.

MérlegM Ft

főösszeg %-ában

MérlegM Ft

főösszeg %-ában

Ügyfelekkel szembeni követelések

683.288

70,9

817.502

71,6

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

553.047

57,4

600.183

52,6

Hitelintézetekkel szembeni követelések

98.891

10,3

68.058

6,0

Hitelintézetek felé tartozások

200.526

20,8

296.080

25,9

Értékpapírok és pénzeszközök

115.516

12,0

172.397

15,1

Értékpapírba foglalt források

90.137

9,3

89.696

7,9

Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások

15.236

1,5

17.384

1,5

Egyéb tartozások és passzív időbeli elhatárolások

28.547

3,0

52.689

4,6

Saját eszközök és tartós befektetések

51.270

5,3

66.113

5,8

Saját tőke és céltartalékok

91.944

9,5

102.806

9,0

964.201

100,0

1.141.454

100,0

Mérlegfőösszeg

• A 2003. év során az ügyfelek folyó- és betétszámla állományai 8,5%-kal bővültek, összértékük az időszak végére elérte a 600,2 milliárd Ft-ot, így a mérlegfőösszegre vetített részarányuk 52,6%-on állt (2002: 57,4%). Az időszak végén a vállalati és intézményi szegmens számla- és betétállománya 348,7 milliárd Ft volt, ami az elmúlt év során 5,1%-os növekedést jelentett, míg a lakossági szektor állománya 13,7%-os tárgyévi emelkedés után az időszak végén 251,5 milliárd Ft-ot képviselt. • Az időszak végén a bankközi források 296,1 milliárd Ft-ot tettek ki, ami az elmúlt 12 hónapban 47,7%-os bővülést jelentett (2002: 200,5 milliárd Ft). Az állományok határozott növekedése az ilyen jellegű kötelezettségek visszafizetése mellett középlejáratú bankközi finanszírozás tárgyévi addicionális bevonását tükrözi, amelyből a legjelentősebb tétel a 200 millió EUR értékű, szindikált hitel formájában, igen kedvező kockázati árazás mellett bevont addicionális bankközi finanszírozó forrás volt. • Az értékpapírban megtestesülő források záró állománya 89,7 milliárd Ft-ot ért el, ami a 2002. év végi 90,1 milliárd Ft-hoz képest gyakorlatilag változatlan volument képviselt. A változatlan állomány alapvető oka az volt, hogy a tárgyévben 7,8 milliárd Ft értékben addicionálisan kibocsátott MKB I. kötvény állománynövelő hatását az MKB Európa kötvények évközi lejáratai teljes mértékben semlegesítették.

36

4.4.5. Likviditás és lejárati szerkezet A 2003. év során a Bank lejárati nyitott pozíciója kinyílt, melynek eredményeképpen az év végén a hosszú lejáratú eszközök állománya 257,1 milliárd Ft-tal haladta meg a hosszú lejáratú források és a saját tőke együttes összegét, míg 2002. végén az éven túli eszközök többlete 186,5 milliárd Ft volt. Ennek alapján a lejárati nyitott pozíció mérlegfőösszegre vetített fajlagos értéke 22,5%-ra emelkedett (2002: 19,3%). A megnövekedett nominális lejárati pozíció az alábbi tényezőkre vezethető vissza. Lejárati szerkezet millió forintban Megnevezés

2002. 12.31.

2003. 12.31.

%

Változás összege

%

ESZKÖZÖK Pénzeszközök

39.622

4,1

52.278

4,6

12.656

Értékpapírok forgatási célra

18.132

1,9

26.419

2,3

8.287

359.884

37,3

363.531

31,8

3.647

227

0,0

187

0,0

- 40

12.572

1,3

15.777

1,4

3.205

430.437

44,6

458.192

40,1

27.755

57.763

6,0

93.700

8,2

35.938

424.958

44,1

523.636

45,9

98.678

47.763

5,0

60.210

5,3

12.447

3.280

0,3

5.716

0,5

2.436

Éven túli összesen

533.764

55,4

683.262

5,9

149.498

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

964.201

100,0

1.141.454

100,0

177.253

588.370

61,0

692.802

60,7

104.432

8.967

0,9

0

0,0

- 8.967

11.501

1,2

11.650

1,0

149

8.135

0,9

10.848

0,9

2.714

Éven belüli összesen

616.973

64,0

715.300

62,6

98.327

Hosszú lejáratú kötelezettségek

185.615

19,3

245.302

21,5

59.687

Értékpapír miatti köt. éven túl

81.170

8,4

89.696

7,9

8.526

Éven belüli követelések Készletek Aktív időbeli elhatárolások Éven belüli összesen Értékpapírok befektetési célra Éven túli követelések Tartós befektetések Tárgyi eszközök és immateriális javak

FORRÁSOK Rövidlejáratú kötelezettségek Értékpapír miatti köt. éven belül Céltartalékok Passzív időbeli elhatárolások

Saját tőke

80.443

8,3

91.156

8,0

10.713

Éven túli összesen

347.228

36,0

426.154

37,4

78.926

FORRÁSOK ÖSSZESEN

964.201

100,0

1.141.454

100,0

177.253

A lejárati eszközstruktúrában a rövid lejáratú eszközök a 2002. év végi szintjükhöz képest 27,8 milliárd Ft-tal növekedtek. Az éven belüli eszközök emelkedésének indukáló tényezője a pénzeszközök, ezen belül is a rövidlejáratú, likvid eszközökbe történt pénzpiaci kihelyezések állományának bővülése volt. Ez a hitelezési tevékenység dinamikus bővülésének rugalmas 37

támogatására, valamint a hektikusabb hazai pénzpiaci viszonyok következtében fenntartott addicionális likviditásra vezethető vissza. A pénzeszközök bővülését az éven belüli hitelportfolió, valamint a forgatási célú értékpapírok állományának növekedése egészítette ki. A közép- és hosszú lejáratú eszközök állományainak összesen 149,5 milliárd Ft-os bővülése elsősorban a beruházási és projektfinanszírozó hitelek volumenének markáns, 98,7 milliárd Ft-os felfutása, valamint a befektetési célú értékpapírok addicionális vásárlásai és Bank befektetéseiben végrehajtott tőkeemelések miatt következett be. Ezzel egyidejűleg az éven belüli kötelezettségek állománya 98,3 milliárd Ft-tal nőtt. A növekedés mögött néhány, a bankközi piacokról 3-5 évvel ezelőtt bevont, közép- és hosszúlejáratú finanszírozó forrás következő évi lejárata miatt az 1 éven belüli kategóriába történő átkerülése, valamint a nagy évközi stabilitást mutató vállalkozásoktól és lakossági ügyfelektől származó és alacsonyabb költségű folyószámlák és rövid lejáratú betétek állományának összesen 46,5 milliárd Ft-os növekedése volt. Az éven belüli források állományának bővülésével párhuzamosan a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 78,9 milliárd Ft-tal emelkedett. Az éven túli eszközök 2003. évi növekedésétől elmaradó bővülés a bankközi kötelezettségek esedékessé válásával párhuzamosan az év során ilyen jellegű finanszírozó források ismételt bevonásával, az értékpapír kibocsátással, az alárendelt kölcsöntőke felvételével, valamint a saját tőke növekedésével magyarázható. A Bank működése különböző finanszírozási forrásokra, így mindenekelőtt a saját tőkére, vállalati és lakossági számla- és betétállományokra, pénz- és tőkepiaci finanszírozásra támaszkodik. A likviditásmenedzsment feladata az, hogy megfelelő arányt biztosítson az ún. stabil és egyéb források között. Összességében a forrásnövekmény döntő részét 2003 során ismét az ún. stabil források (a saját tőke, a tőke- és bankközi piacokról felvett hosszú lejáratú hitelek, értékpapír-finanszírozás, valamint az ügyfélbetétek együttes állománya) biztosították. A 2003. év végén a stabil források értéke elérte az 1.000,4 milliárd Ft-ot (2002: 868,6 milliárd Ft), ami így az összes forrás 87,6%-át (2002: 90,1%) jelentette. A Bank az üzleti lehetőségek megragadása érdekében készpénzre könnyen átváltható piacképes értékpapírokat, illetve más rövid lejáratú eszközöket tart fent. 2003 végén a készpénz, a rövidlejáratú MNB betétek és a piacképes, rövidlejáratú értékpapírok (likvid eszközök) összértéke 78,7 milliárd Ftot tett ki, ami meghaladta az előző év végi 57,8 milliárd Ft-tól, elsősorban megnövekedett hazai pénzpiaci volatilitás miatt az MNB-nél tartott eszközök növekedése következtében. 4.4.6. Portfoliószerkezet 2003 során az ügyfélhitelek portfolióját döntő hányadában továbbra is a nagyvállalati ügyfélkörnek kihelyezett hitelek alkották, de a kisebb méretű hitelek részarányának folyamatos emelkedése, valamint ezen hitelek esetében az ügyfélszámok határozott bővülése mutatja a jó minőségű, közepes méretű vállalkozások felé történt stratégiai irányváltást. Ezt a megállapítást jól szemlélteti a hitelportfolió méret szerinti koncentrációjának alábbi elemzése is. A hitelportfolió ágazatok szerinti összetételében az ingatlankezeléssel foglalkozó, a nagykereskedelmi, az energia szektorba tartozó, valamint a feldolgozóipari vállalkozások játszottak domináns szerepet. A 2002. évhez képest jelentősen csökkent a közszolgálati szektorral szembeni kitettség, ami mögött alapvetően a központi költségvetés által 2002. utolsó negyedéve során átvállalt hitelek tárgyévi visszafizetése állt. Ezek a hitelek az előző évek során a közlekedési, illetve az ingatlanfejlesztési szektorok állományaiban szerepeltek. A tárgyév során portfolió iparági szerkezete viszonylag egyenletes eloszlást tükrözött, egyetlen szektor kihelyezése sem mutatott túlzott mértékű koncentrációt.

38

A hitelállomány ágazat szerinti megoszlása 2003. december 31. Megnevezés

Ügyfelek

Követelés-

Belföldi

Értékvesz-

Értékvesz-

száma

állomány

portfolió

tés

tés

(MFt)

%-ában

állomány

az

(MFt)

állomány %-ában

Agrár

1.839

18.549

2,2

391

2,1

Feldolgozóipar (élelmiszeripar nélkül)

829

75.461

9,0

3.205

4,3

Élelmiszeripar

230

39.036

4,7

340

0,9

Energetika

61

63.479

7,6

0

0,0

Építőipar

374

22.762

2,7

125

0,6

1.836

81.586

9,8

2.266

2,8

Vendéglátás

871

1.940

0,2

1

0,1

Távközlés, közlekedés

422

65.461

7,8

288

0,4

Pénzügy

156

90.590

10,9

30

0,0

Ingatlan

486

176.356

21,1

1.256

0,7

Gazdasági szolgáltatás

482

71.319

8,6

44

0,1

44

38.135

4,6

0

0,0

Privát, egyéni vállalkozások

*

72.281

8,7

519

0,7

Nem besorolható

*

16.962

2,0

166

1,0

7.630

833.915

100,0

8.631

1,0

KÜLFÖLDI CÉGEK

117

107.020

895

0,8

KÜLFÖLDI PRIVÁT

57

292

2

0,7

174

107.312

897

0,8

7.804

941.227

9.528

1,0

Kereskedelem

Közösségi

BELFÖLDI CÉGEK ÖSSZESEN

KÜLFÖLDI ÖSSZESEN ÖSSZESEN

Az MKB hitelportfoliója koncentráltságát a saját tőke hányada alapján mérve elmondható, hogy a saját tőke 10%-át meghaladó hitelek aránya a 2002. évi 24,7%-ról 2003. végére 20,7%-ra csökkent, míg a kategóriában található ügyfelek száma szintén az előző évi alatt maradt. Ezzel egyidejűleg a saját tőke 1% és 10%-a közé sorolt hitelek részaránya a 2002. évi 48,6%-ról 46,7%-ra esett vissza, miközben a kategóriában található ügyfelek száma kissé növekedett. A két alsó kategóriába tartozó ügyfelek száma úgy növekedett jelentősen, hogy az összes hitelállományra vetített együttes részarányuk 6 százalékponttal emelkedett, miáltal a tárgyévben a kockázatok jóval nagyobb körben való terítése történt meg. Az összetétel átrendeződése, illetve az ügyfélszámok alakulása jól mutatja az MKB kis- és középvállalkozásokat megcélzó középtávú stratégiájának sikeres folytatódását.

39

A hitelállomány hitelnagyság szerinti összetétele - a saját tőkére vetítve

2003. december 31.

Ügyfelek

Bruttó

száma

MFt

Értékvesztés %

MFt

hitelösszeg %-ában

10% feletti

6

195.046

20,7

0

0,0

1 és 10% között

176

439.248

46,7

604

0,1

0,1 és 1% között

728

225.227

24,0

6.010

2,7

0,1% alatt

19.881

80.941

8,6

2.914

3,6

ÖSSZESEN

20.791

941.227

100,0

9.528

1,0

2002. december 31.

Ügyfelek

Bruttó

száma

MFt

Értékvesztés %

MFt

hitelösszeg %-ában

10% feletti

10

196.254

24,7

0

0,0

1 és 10% között

159

385.527

48,6

2.282

0,6

0,1 és 1% között

513

147.051

18,6

3.679

2,5

0,1% alatt

12.661

64.318

8,1

1.105

1,7

ÖSSZESEN

13.343

793.149

100,0

7.066

0,9

2001. december 31.

Ügyfelek

Bruttó

száma

MFt

Értékvesztés %

MFt

hitelösszeg %-ában

10% feletti

9

112.066

17,1

122

0,1

1 és 10% között

170

344.327

52,4

1.067

0,3

0,1 és 1% között

479

177.187

27,0

2.220

1,3

0,1% alatt

8.574

22.976

3,5

537

2,3

ÖSSZESEN

9.232

656.555

100,0

3.946

0,6

4.4.7. Eszközminőség A 2003. év során a Bank hitelportfoliója a depresszív piaci környezet ellenére továbbra is jól teljesített, miközben minősége megőrizte magas szintjét. Az MKB ügyfél-orientált hitelengedélyezési és portfoliókezelési gyakorlata biztosítja a hitelminőség magas szinten tartását, valamint a problémás hitelek korai felismerését.

40

A hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztések és megképzett céltartalékok a hitel- és az azokhoz kapcsolódó egyéb követelések becsült jövőbeni veszteségeinek fedezetére felállított tartaléknak tekinthetők. A hitelkövetelések egyedi, ágazati és országkockázattal kapcsolatos értékvesztései és céltartalékai a tárgyévi adózás előtti eredménnyel szemben, negyedéves minősítések alapján kerülnek elszámolásra. A minősítések során a becsült jövőbeni veszteségeket, az általános gazdasági folyamatokat, a hitelportfolió koncentrációjának változását, a fedezet minőségét és állapotának változását, a nemzetközi hitelezési kockázatot, a múltbeli hitelezési veszteségeket, a portfolió méretének, lejárati profiljának, összetételének változását, valamint a nem teljesített kötelezettségeket, illetve a késedelmes fizetéseket veszi a Bank elsősorban, de nem kizárólagosan figyelembe. A jogszabályi előírások alapján a Bank vezetése a hitelveszteségekre képzett tartalékok szintjét oly mértéken határozza meg, amely véleménye szerint a mérleg és mérleg alatti portfolió minden potenciális veszteségének semlegesítésére elegendő. A 2003-ban alkalmazott minősítési kritériumok - a később tárgyalt általános kockázati céltartalék képzés kivételével - megfelelnek a korábbi évek kategorizálásának, így továbbra is megképzésre került a “külön figyelendő” kategóriában bevezetett ágazati értékvesztés, melyet olyan egyedileg jól teljesítő adósok kötelezettségeire számolt el a Bank 1%, illetve 2%-os mértékben, melyeknél jelenleg még nem azonosítható, potenciális jövőbeni kockázatot hordozhat egy-egy konjunkturális hatásokra érzékenyebb ágazatba tartozás. A 2003. év elején a Bank változtatott számviteli politikáján és ettől az évtől kezdődően él a törvényben rögzített lehetőséggel és nem képez ilyen jellegű céltartalékokat, hanem az előző évek során megképzett állományt fokozatosan az értékvesztéssel nem fedezett hitelezési és befektetési veszteségekre használja fel. A Bank a 2003. évet megelőzően a 2001. év elejétől már nem kötelező, de a törvények által lehetővé tett általános kockázati céltartalékot a törvényben definiált maximális mértékben képezte meg. A Bank az eszközeinek és mérleg alatti tételeinek minősítése folyamán minden felmérhető kockázatot számba vett, így a prudens minősítés alapján a teljes értékvesztés és céltartalék szükséglet megképzésre került az eszközökre és a mérleg alatti tételek állományára is. A minősítések során megállapított addicionális egyedi és ágazati provízióigény a tárgyidőszakban összesen 3.439 millió Ft-ot ért el, amely a 2002. évi 2.254 millió Ft-os szükséglethez képest növekedést jelentett. A ráfordítások növekedése a kedvezőtlenebb gazdasági tendenciák kockázatait is figyelembe vevő prudens kockázatkezelési gyakorlatot tükrözi, miközben a hitelállományok minősége a tárgyévben változatlanul kiemelkedő maradt és jelentős nagyságú egyedi hitel nem került át a minősített kategóriába. A 2003. évben a minősítések alapján a belső - tapasztalati veszteségrátákra alapuló - elvek szerint elszámolt országkockázattal kapcsolatos értékvesztések 463 millió Ft-os visszaírása történt meg, míg a 2002. évben ezen értékvesztések visszaírása 101 millió Ft-tal emelte a Bank eredményét. A törvények adta lehetőséggel élve, az egyedi és országkockázati céltartalékok mellett a Bank 2002ben 2.284 millió Ft (2001: 653 millió Ft) értékben az általános kockázati céltartalék maximális lehetséges értékét is megképezte. Ilyen jellegű céltartalékokat az MKB a 2003. évtől kezdődően nem képez (ld. fent.), a tárgyévben egy kapcsolt vállalkozás értékesítésén elszenvedett veszteség, valamint egyéb hitelezési veszteségek fedezetére 1.058 millió Ft általános kockázati céltartalék felhasználása történt meg. Portfolióminősítés A 2003. év során az ügyfeleknek kihelyezett hitelekre elszámolt egyedi értékvesztések állománya emelkedett, alapvetően a bizonytalanabb piaci környezet miatt megnövekedett kockázatok fedezésére 41

irányuló prudens törekvés hatására. Az MKB konzervatív kockázatkezelése alapján értékvesztés elszámolására, illetve céltartalék képzésére abban az esetben is sor kerül, ha az adós jelenleg teljesít, de feltételezhető, hogy a jövőben bármilyen veszteség felmerülhet. Mivel a magasabb tárgyévi addicionális egyedi értékvesztés és céltartalék igényt a hitelállomány dinamikus növekedése kísérte, a hitelállományra vetített értékvesztés és céltartalékképzés mutató 2003. évi 0,4%-os értéke megegyezett a 2002. év során mért szinttel. A Bank portfoliójának folyamatos tisztítása során “rossz” minősítésű hiteleinek egy részét, 94 millió Ft-ot írt le hitelezési veszteségként, 926 millió Ft értékű állományt pedig értékesített. A nem teljesítő hitelek állományának (amelyeknél legalább 15 napos tőke-, illetve kamatfizetési késedelem jelentkezett) teljes hitelportfolión belüli hányada a 2002. évi 0,6%-ról 2003-ban 0,4%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a “kétes” és “rossz” követelések együttes részaránya a 2002. év végi 0,5%-ról 2003. végére 1,0%-ra emelkedett. Az ügyfelekkel és bankközi követelésekkel kapcsolatos hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztések 2003. december 31-i záró állománya 9.528 millió Ft (2002: 7.066 millió Ft) volt, a teljes portfolió állományának 1,0%-a (2002: 0,9%). A befektetések és értékpapírok értékelése A befektetések esetében az értékvesztés szükséglet a várható veszteségek, illetve az értékükben bekövetkezett tartós csökkenés alapján kerül meghatározásra, míg a forgatási célú értékpapírok értékelése a bekerülési, illetve piaci ár közül az alacsonyabb értéken történik. A forgatási és befektetési célú részvényekre, valamint a részesedésekre összességében nettó 271 millió Ft értékvesztés visszaírás került elszámolásra a 2003. év során. Értékvesztés és céltartalék állományok Megnevezés

2002. december 31.

Hitelintézetekkel szembeni követelések

2003. december 31.

millió forintban Változás %-ban

403

399

- 1,0%

6.647

9.073

+ 36,5%

16

36

+ 125,0%

Kamatozó értékpapírok

385

328

- 14,8%

Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részesedések kapcsolt vállalatokban

213

15

- 93,0%

604

588

- 2,6%

Készletek

149

24

- 83,9%

8.417

10.463

+ 24,3%

Függő és jövőbeni kötelezettségek

797

1.085

+ 36,1%

Egyéb céltartalékok

605

1.523

+ 151,7%

Általános kockázati céltartalék

10.100

9.042

- 10,5%

MINDÖSSZESEN

19.919

22.113

+ 11,0%

Ügyfelekkel szembeni követelések Egyéb követelések

RÉSZ-ÖSSZESEN

42

Mérlegen kívüli tételek és céltartalékképzés A mérleg alatti tételek (függő és jövőbeni kötelezettségek) minősítési elvei megegyeznek a követelések minősítésénél alkalmazott elvekkel, vagyis a céltartalék szükséglet meghatározása alapvetően az adós pénzügyi helyzetétől, fizetési képességétől és készségétől függ. A tárgyévben összesen nettó 288 millió Ft ilyen jellegű céltartalék megképzésére került sor. Egyéb eszközök minősítése A hitelezési veszteség mérséklésére a fedezetként bevont ingatlanokat a Bank a készletek között tartja nyilván. 2003. december 31-én az ilyen jellegű eszközök bruttó állománya 188 millió Ft (2002: 350 millió Ft) volt. Az év folyamán az egyéb eszközök állományának változása, illetve azok minősítése alapján nettó 125 millió Ft értékvesztés visszaírására került sor. 4.4.8. A törvényi és rendeleti limiteknek való megfelelés Az MKB az előző évek gyakorlatának megfelelően a 2003. év során is betartotta a Hitelintézeti törvény, az MNB és a Pénzügyminisztérium által kiadott rendelkezések előírásait, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott iránymutatásoknak megfelelt. Az időszak folyamán a Bank mindvégig teljesítette a kötelező tartalékra és a nyitott devizapozícióra vonatkozó előírásokat és likviditási helyzete folyamatosan stabil és kiegyensúlyozott volt.

43

A Hitelintézeti törvényben és az MNB rendelkezésekben meghatározott limiteknek való megfelelés vizsgálata

Megnevezés 1./ Hit. 79. paragrafus 7. bekezdés (Belső hitelek) (kapcsolódó hitelek < szavatoló tőke 15%-a) 2./ Hit. 79. paragrafus 1. bekezdés (nagykockázatok egyenként > szavatoló tőke 10%-a) 3./ Hit. 79. paragrafus 2. bekezdés (az egyes nagykockázat < szavatoló tőke 25%-a) 4./ Hit. 79. paragrafus 3. bekezdés (összes nagykockázat < szavatoló tőke nyolcszorosa) 5./ Hit. 83. paragrafus 1. bekezdés (egyes nem pénzintézeti befektetés < szavatoló tőke 15%-a) 6./ Hit. 83. paragrafus 2. bekezdés (a pénzintézet nem rendelkezhet a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal) 7./ Hit. 83. paragrafus 3. bekezdés (Összes nem pénzintézeti befektetés < szavatoló tőke 60%-a)

Limit Millió Ft-ban

2003. december 31-i tényhelyzet

13.618

nincs túllépés

9.079

14 db ügyfél

22.697

nincs túllépés

726.296

142.911

13.618

nincs túllépés

240 54.472

8.278

8./ Hit. 84. paragrafus (ingatlanbefektetések < szavatoló tőke 5%-a)

4.539

15

9./ Hit. 85. paragrafus (összes befektetés < szavatoló tőke 100%-a)

90.787

47.813

10./ Hit. 5. számú melléklet (alapvető tőke> járulékos)

83.516 > 23.601

11./ Teljes deviza nyitott pozíció (nyitott pozíció < szavatoló tőke 30%-a) 12./ Tőkemegfelelés (korrigált szavatoló tőke 8 %-a < tőkemegfelelés)

27.236

1.644

8,0

8,9

4.5. Kapcsolt vállalkozások 4.5.1. Az MKB bankcsoport tagvállalatai Convest banka d.d. Zagreb A zágrábi székhelyű pénzintézet, mely Rijekában fiókot működtet és Splitben képviselettel rendelkezik 1998-ban került az MKB többségi, majd 2001-ben 100%-os tulajdonába. Regionális jelenlétének racionalizálási folyamata keretében az MKB 2002 januárjában értékesítette a Convest banka hitelportfolióját, majd 2003. év végén megkezdte a bank végelszámolását.

44

Exter-Bérlet Kft.

Az 1998. február 19-én megalakításra került Exter-Bérlet Kft. gépjárművek tartós bérbeadását végzi. A 139 millió forint törzstőkével rendelkező társaság 2000. negyedik negyedévtől új üzletet nem köt, tevékenysége kizárólag a meglévő portfolió kifuttatására koncentrálódik. A társaság az MKB 100 százalékos közvetett tulajdonában van, egyszemélyes tulajdonosa az Exter-Immo Rt. Üzleti tevékenységének finanszírozási hátterét az MKB biztosítja. Exter-Immo Rt. A Resideal Rt. 1995. december 11-én alapította 100 százalékos tulajdonú társaságként az Exter-Immo Kft.-t. Az Exter-Immo Rt. az Exter-Immo Kft. egyetemleges jogutódjaként 1999. szeptember 16-án átalakulással jött létre, közvetlen irányítást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa a Resideal Rt., míg egy részvény az MKB Lízing és Pénzügyi Rt. tulajdonában van. A társaság alaptőkéje 365 millió forint. Ingatlan pénzügyi lízing tevékenységének finanszírozási hátterét az MKB biztosítja. Konzumbank Rt. Az MKB privatizációs pályázat keretében 2003. december 22-én 99,6%-os közvetlen részesedést szerzett a teljes körű kereskedelmi és befektetési szolgáltatási jogosítvánnyal rendelkező bankban, valamint a központi épületét tulajdonló és kezelő Tüköry Center Kft-ben. A 2004. év során az MKB Igazgatósága döntést hozott a bank tevékenységének gyors beolvasztásáról. MKB Befektetési Alapkezelő Rt. Az MKB Befektetési Alapkezelő Rt. jogelődje az MKB Befektetési Alapkezelő Kft. volt, amely 1999. június 30-ával alakult át részvénytársasággá. A társaság különböző kockázati szintű, nyíltvégű befektetési alapokat kezel. Az alapok befektetési jegyeinek értékesítése az MKB fiókhálózatában történik. Valamennyi alapnál a letétkezelői feladatokat a Bank látja el. MKB-Eurocredit Rt. Az MKB Eurocredit Rt. személy és haszongépjárművek fogyasztási hitelkonstrukcióban történő finanszírozását végzi. A 358,3 millió forint alaptőkével rendelkező társaság kizárólagos finanszírozója az MKB. A társaságot Eurocredit Rt. néven 1996-ban alapította az Euroleasing Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. Az MKB 1998. decemberében az akkor már az Euroleasing Rt. 100 százalékos tulajdonában álló társaságban 50 százalékos közvetlen részesedést szerzett. A Bank 2001. áprilisában 50 százalékos tulajdonrészt szerzett az Euroleasing Rt-ben, így a tulajdonszerzést és a társaság tőkeemelését követően a Bank 49,99 százalékos közvetlen és 24,99 százalékos közvetett részesedéssel rendelkezik a társaságban. MKB-Euroleasing Rt. Az MKB 2001. áprilisban részvényvásárlás és tőkeemelés útján 50 százalékos részesedést szerzett az Euroleasing Rt.-ben, amely nevét ezzel egyidejűleg MKB-Euroleasing Rt.-re változtatta. A társaság jegyzett tőkéje az MKB részvényvásárlását és tőkeemeléseit követően 2,1 milliárd Ft-ra emelkedett. A tulajdonszerzés által az MKB 50 százalékos befolyást szerezett az Euroleasing csoporthoz tartozó társaságokban is. Az Euroleasing csoport mintegy 15 százalékos piaci részesedésével a magyarországi

45

gépjármű-finanszírozási piaci második legnagyobb szereplője. Az Euroleasing csoporthoz a finanszírozási tevékenységet végző MKB-Euroleasing Rt., az MKB-Eurocredit Rt., a Filease Rt., a gépjárművek tartós bérbeadásával foglalkozó Euroleasing Kft. és a flottafinanszírozást- és kezelést végző MKB-Euroleasing Autópark Rt. mellett a magyarországi gépjárműeladások mintegy 2,5 százalékát ellenőrző 10 márkakereskedés, valamint a biztosítási bróker piac egyik legnagyobb szereplőjének számító Eurorisk Kft. tartozik. Az MKB-Euroleasing Rt. üzleti tevékenységének finanszírozását jelentős részben a Banktól felvett hitelekből biztosítja. MKB-Euroleasing Autópark Rt. Az MKB-Euroleasing Autópark Rt. megalapítására 1999. október 5-én került sor az MKB és az Euroleasing Rt. 50-50 százalékos tulajdonosi aránya mellett. A társaság üzleti tevékenysége az autópark finanszírozás és kezelés. Az MKB-Euroleasing Autópark Rt. működteti ügyfelei gépjárműparkját, lefedve a beszerzéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos valamennyi feladatot: így a javítást, karbantartások megszervezését, biztosítás, illetve kárügyintézés kezelést, segélyszolgálat és csereautó biztosítását, a kezelt autóparkra vonatkozó statisztikák ügyfelek részére történő elkészítését, valamint a rendszeres adatszolgáltatást. Az MKB 2001. áprilisában 50 százalékos tulajdonrészt szerzett az Euroleasing Rt-ben. A tulajdonszerzést és a társaság tőkeemelését követően a Bank 49,98 százalékos közvetlen és 24,99 százalékos közvetett részesedéssel rendelkezik a 300,1 millió forintos alaptőkéjű társaságban. MKB Lízing és Pénzügyi Rt. Az MKB Lízing és Pénzügyi Rt. az Exterleasing Kft. egyetemleges jogutódjaként 1997. júliusában átalakulással jött létre. A társaság pénzügyi lízing, valamint személy és kishaszongépjármű-hitelezési tevékenységet végez. A Bank döntése értelmében a MKB Lízing és Pénzügyi Rt. tevékenysége leépítésre kerül. Ennek megfelelően a társaság 2000. negyedik negyedévétől új szerződéseket nem köt, kizárólag meglévő portfoliójának kezelését, kifuttatását látja el. A társaság tulajdonosa az MKB (50,54%), valamint a Resideal Rt. (49,46%). Alaptőkéje 940 millió forint. A társaság üzleti tevékenységének finanszírozási hátterét az MKB biztosítja. MKB Nyugdíj- és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. Az MKB Nyugdíj- és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. 100 százalékban az MKB tulajdonában álló leányvállalat. A társaság mint járulékos vállalkozás 1998. januárjában került megalapításra. Törzstőkéje 50 millió forint. Az MKB Nyugdíj- és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. közreműködik az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes és magánpénztári ágának, valamint az MKB Egészségpénztár adminisztrációs és ügyviteli feladatainak teljeskörű, valamint más nyugdíjpénztárak ügyviteli feladatainak részleges vagy teljeskörű ellátásában. MKB Üzemeltetési Kft. A társaság 1996. december 17-én jött létre, az 1996. augusztus 15-én alakult a Bécsi Irodaház Kft. névváltoztatásával. 2001. júliusában az MKB Üzemeltetési Kft. egyesült a Bank ingatlankezelési tevékenységet végző leányvállalatával, az MKB Ingatlanhasznosító Kft.-vel. Az MKB Üzemeltetési Kft. a Bank 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, törzstőkéje 33,36 Mrd Ft milliárd forint. A társaság jelenlegi tevékenységi körében 1997. január 1-én kezdte meg működését, fő tevékenysége a Bank, mint banküzem működtetésének biztosítása. Alaptevékenységi körébe tartozik a Bank bérleményeinek, irodaházainak, a saját és hiteltörlesztés fejében a Bank tulajdonába került egyéb 46

ingatlanok kezelése, üzemeltetése, esetenként azok bérbeadása. Kiegészítő tevékenységként biztosítja a Bank számítástechnikai, irodai,- banktechnikai- ügyvitel-technikai eszközökkel történő ellátását, valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat. Resideal Rt. A társaság az MKB 100 százalékos tulajdonú leányvállalata. Alaptevékenysége a hitelkihelyezésekhez kapcsolódó ingatlan szakértői feladatok ellátása, az ingatlan forgalmazás, valamint a work out konstrukciókban történő közreműködés. A társaság tagja a Magyar Ingatlanszövetségének. A társaság alaptőkéje 2.081,6 millió forint. Üzleti tevékenységének finanszírozását saját forrásaiból, illetve a work out konstrukciókban való közreműködések során esetenként a Bank által nyújtott forrásból biztosítja. 4.5.2. Egyéb jelentősebb befektetések Centropa Finanz AG A svájci székhelyű társaság holdingfunkciót lát el, aktív saját üzleti tevékenységet nem végez. Alaptőkéje 1 millió CHF, 100 százalékos tulajdonosa az MKB. Mártonhegy Kft. A borászati társaságban az MKB a 2002. év során szerzett részesedést, amely a 2003-ban végrehajtott tőkeemelést követően 48,9%-ot tesz ki. A társaság törzstőkéje 2003 végén 78 millió Ft volt. Giro Rt. A bankközi elszámolási forgalmat lebonyolító társaságban az MKB 13,3%-os részesedéssel rendelkezik.

47

5. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Politikai és gazdasági tényezők A piacgazdaságra és a többpárti parlamentális demokráciára történt áttérést követően Magyarország gazdasága és kormányzati politikája folyamatosan változásokon megy keresztül. A Magyar Állam politikai és szabályozási lépései hatással lehetnek a gazdaságra, így különösen a Bank működésére. Magyarország jogrendszere Az elmúlt években jelentős változások történtek a magyar jogrendszerben, új törvények kerültek megalkotásra és módosításra többek között az adózásról, a gazdasági társaságokról, a számvitelről, a csődeljárásról, a hitelintézetekről, a tisztességtelen verseny tilalmáról, valamint változtak a Polgári Törvénykönyv kötelmi és tulajdonjogi szabályai. Mindazonáltal részben az Európai Uniós jogharmonizáció keretében további módosítások és változások várhatóak a hatályos törvények és egyéb jogszabályok tekintetében, amelyek jelentős befolyással lehetnek a Bank működésére. Infláció A magyar gazdaságot az elmúlt években a fejlett piacgazdaságokéhoz képest aránylag magas infláció és ebből adódóan magas kamatlábak jellemezték, habár az 1995. évi stabilizációs intézkedéseket követően az infláció mérséklődött. Nem adható biztosíték arra, hogy az árak növekedési üteme a jövőben is mérséklődni fog. Az infláció mértékének növekedése, illetve szélsőséges ingadozása a magyar gazdaságot és a Bank üzleti és pénzügyi politikáját hátrányosan befolyásolhatja. Versenyhelyzet A magyar bankszektorban számos területen meglehetősen kiélezett verseny tapasztalható és a következő években a verseny további fokozódása várható. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett Magyarországon a tőkeerős külföldi anyavállalataik által támogatott hitelintézetek száma. Magyarországnak az OECD-hez történt csatlakozását követően 1998. január 1-jétől megnyílt a külföldi bankok fióknyitási lehetősége is. Az Európai Unióbeli teljes jogú tagság az EU tagállamaiban székhellyel rendelkező bankokat késztethet terjeszkedésre, ami a magyar pénzpiacokra is várhatóan hatással lesz. Ezzel párhuzamosan egyre szélesebb ügyfélkör számára válik lehetővé a közvetlen külföldi forrásbevonás lehetősége, amely kedvezőtlen hatással lehet a magyarországi hitelintézetek, így az MKB üzletmenetére is. 2000-től felerősödtek a koncentrációs folyamatok a banki és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások piacain egyaránt. Ezek a folyamatok várhatóan folytatódni fognak a jövőben és hatással lesznek a Bank megszerzett üzleti pozícióira. Likviditási kockázat Az MKB eszközeinek és forrásainak lejárati szerkezete elméletileg nem minden adott időpontban egyezik meg. A likviditásmenedzselés során a Bank a kötelező törvényi szabályokon és korlátozásokon túlmenően körültekintően figyelemmel kíséri a lejárati eltéréseket és a jelentősebb mértékű készpénzkivételeket. Ezen túlmenően az MKB vezetése részére napi jelentések készülnek a likviditási helyzetről. Ugyanakkor nincsen semmilyen garancia arra nézve, hogy a lejárati eltérések a jövőben nem fogják hátrányosan befolyásolni a Bank pénzügyi helyzetét.

48

Kamatkockázat Az eszközök, források és mérlegen kívüli tételek lejáratának és átárazódásának eltérése kamatkockázatot jelent a Bank számára. A kamatkockázatot elsősorban kamat-derivatív ügyletek által kezeli a Bank. Nem adható azonban garancia arra vonatkozóan, hogy a kamatkockázat a jövőben nem fogja hátrányosan befolyásolni a Bank pénzügyi helyzetét. Árfolyamkockázat Alapvető üzleti tevékenységéből adódóan a Bank árfolyamkockázatnak van kitéve, amely az egy adott devizában fennálló eszközök és források összértékének eltéréséből származhat. A Bank árfolyampolitikájának kialakítása az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság (”ALCO”) feladata. Az ALCO árfolyam kockázati irányelvei alapján az MKB nyitott deviza pozícióinak operatív kezelését a Treasury üzletág végzi. Az árfolyamkockázat kezelése kiterjed a Bank könyveiben szereplő minden devizára, valamint az összbanki nettó és bruttó nyitott pozíciók aktív, naprakész kezelésére. Ugyanakkor semmilyen biztosíték nem adható arra vonatkozóan, hogy az árfolyamkockázat a jövőben nem fogja befolyásolni a Bank pénzügyi helyzetét.

49

6. 2004. ÉVI PÉNZÜGYI TERVEK Az alábbiakban ismertetésre kerülő 2004. évi tervszámok kidolgozásakor a Bank a Nemzetközi Számviteli Szabályok (IFRS) értékelési és kimutatási előírásait vette figyelembe. MÉRLEG • Az MKB nemzetközi számviteli szabályok szerint tervezett mérlegfőösszege 2004. december 31-én 1.300,0 milliárd Ft-ot ér el, ami 13,7%-kal haladja meg a 2003. évi 1.143,1 milliárd Ft-ot. • Tervezett volumenét tekintve a kihelyezések összesített (belföldi és külföldi vállalkozók, magánszemélyek, költségvetési szféra) nettó állománya a 2003. év végi 818,2 milliárd Ft-os értékhez képest 10,9%-kal, 907,6 milliárd Ft-ra növekedik. Az ügyfélhitelek nettó portfoliójának mérlegfőösszegre vetített részaránya ennek alapján az időszak végén 69,8%-ot tesz ki. • A 2004. év végére az ügyfelek tervezett számla- és betétállományai 677,0 milliárd Ft-ot tesznek ki (2003: 585,4 milliárd Ft). A teljes betétállomány mérlegfőösszegben képviselt súlya az időszak végén így 52,1%-ot ér el. • Az ügyfélhitel, illetve ügyfélforrás állományok közötti növekvő rés finanszírozása a különböző befektetői csoportoknak (hazai és külföldi intézmények, illetve lakosság) kínált értékpapírok kibocsátásával, valamint bankközi forrásokkal történik meg. TŐKEMEGFELELÉS A 2004. évre tervezett eredmény az MKB tervezett organikus növekedését továbbra is biztonságos tőkemegfelelési szint mellett biztosítja. A tervezett üzleti bővülést ellensúlyozó szavatoló tőke növekedés alapján a 2003. év végi 10,8%-os tőkemegfelelési mutató a 2004. év végére 10,9%-ra változik. MKB CSOPORT, RÉSZESEDÉSEK A 2004. évre tervezett lépések az Igazgatóság által a közelmúltban jóváhagyott csoport-stratégia célkitűzéseit követik. Tőkeemelés formájában végrehajtandó befektetés növelés szükséges az Euroleasing-csoport gyors üzleti bővülése, illetve az MKB Üzemeltetési Kft addicionális tárgyi eszköz és IT beruházásai miatt. Ezzel egyidejűleg a csoport holding struktúrájának racionalizálása és átalakítása tovább folytatódik. Ez magában foglalja több részesedés végelszámolását, illetve értékesítését. EREDMÉNYKIMUTATÁS • A bruttó működési eredmény 2004. évre tervezett növekménye 8,7%-ot ér el. • Az időszak folyamán a Bank által realizálandó tervezett nettó kamateredmény 28.497 millió Ft-os értéke 6,1%-kal múlja felül a 2003. évi 26.847 millió Ft-ot. Az üzleti tevékenységből származó kamateredmény 2004. évi alakulásának mozgatója a kamatozó eszközök növekménye lesz, miközben a nominális kamatlábak csökkenése folytatódik. Ezzel párhuzamosan a kamatrés várhatóan nem változik. • A nettó díj- és jutalékbevételek 11.949 millió Ft-os tervezett összértéke 10,4%-kal szárnyalja túl a 2003. évben elért 10.824 millió Ft-os eredményt, jól tükrözve a jutalékgeneráló üzletek súlyának növelése irányába ható erőfeszítéseket.

50

• A bevételelemek növekedése mellett a banküzemi költségek 24.080 millió Ft-os tervösszege a 2003. évi 22.229 millió Ft-os várható értékhez képest 8,3%-os növekedést mutat, amit elsősorban a stratégiai projektek költségei és a folyatódó IT fejlesztések folyamatosan begyűrűző költségei indukálnak. Annak érdekében, hogy az utóbbi költségtényezők masszív hatásait semlegesítse, a Bank a 2003-ban indított átfogó költségcsökkentési programot folytatja. A költséghatékonyság mutató 2004. évre tervezett 52,9%-os értéke ennek alapján a 2003. évi 53,4%-os érték alatt marad. • A tervek szerint a 2004. év folyamán a Bank 3.100 millió Ft értékben képez addicionális céltartalékokat, ami a hitelportfolió jelen kockázati profilja mellett a lehetséges kockázatokat prudens módon lefedő értéknek tekinthető. • Az MKB 2004. évre tervezett adózás előtti eredménye 18.333 millió Ft-ot ér el. • Az adózás előtti eredmény szerint számított ROAE mutató 2004. évi tervezett értéke 17,2%, míg a ROAA mutató a 2004. évi tervek szerint 1,5%-os értéken teljesül.

51