MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT

Magyar Villamos Mûvek Rt. 1011 Budapest, Vám utca 5-7. Te l . : + 3 6 - 1 / 2 2 4 - 6 2 0 0 w w w. m v m . h u

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS

2001

M A G YA R

VILLAMOS

MÛVEK

R T.

M A G YA R

VILLAMOS

MÛVEK

R T.

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2001


Homoki len Linum hirsutum Eszmei értéke: 5 000 Ft

Tartalom 3

Köszöntõ

4

Az MVM Rt. küldetése

5

Az MVM Rt. környezeti politikája

6

Az MVM Rt. helye és szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben

9

Az alaphálózat

16

Szekunder tartalék gázturbinás erõmûvek

20

A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése az MVM Rt.-ben

24

Kapcsolattartás, tájékoztatás, arculati feladatok

25

Együttmûködés hazai és nemzetközi szervezetekkel

26

A Paksi Atomerõmû Rt.

34

A Vértesi Erõmû Rt.

40

Az Országos Villamostávvezeték Rt.

43

Az ERBE Energetika Kft.

44

A VILLKESZ Kft.

2


Tisztelt Olvasó! A Magyar Villamos Mûvek Rt. ezen harmadik Környezetvédelmi Jelentésében immár hagyományosan a társaság-csoport legfontosabb eredményeirõl kívánja tájékoztatni Önt. Társaságunk alapvetõ feladatainak ellátása mellett, azaz a fogyasztók villamosenergia-igényeinek biztonságos és a legkisebb költség elvének megfelelõ kielégítése mellett különös súlyt fektet arra, hogy megfeleljen az Európai Unióhoz történõ csatlakozás és - ezen belül különösképpen - a fenntartható fejlõdés követelményeinek. Villamos energiát termelni, szállítani és felhasználni nem lehet anélkül, hogy a környezetet ne terhelnõk. A gazdasági érdekek és a környezet védelmének igénye között húzódó ellentmondást mindazonáltal minden tisztességes társaságnak kötelessége áthidalni és megkísérelni, hogy ezek összhangját mûködése közben is megteremtse. Ez volt a legfõbb hajtóereje annak, hogy 2001-ben bevezettük és a minõségügyi rendszerrel integráltan - sikerrel tanúsíttattuk az MVM Rt. környezetközpontú irányítási rendszerét. A társaság korábbi, Katona Kálmán által irányított és 2002. júniusában megújult vezetése a környezetvédelem ügyét egyaránt kiemelten kezeli, és ezt kommunikációs tevékenységében is kifejezésre juttatja. Megalakítottuk az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubját, amely nyitva áll minden érdekelt fél elõtt. Évente három-négy alkalommal találkoznak az iparág képviselõin kívül a hatóságok, a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek, a politikusok, valamint a többi érdekeltek, hogy megvitassák az MVM tevékenységéhez kapcsolódó legfontosabbnak ítélt környezetvédelmi kérdéseket - már a döntések elõkészítésének idõszakában. Az év során tovább folytattuk az alaphálózati környezetvédelmi programot, ennek keretében a talaj- és talajvíz-szennyezések elhárítására irányuló munkákat, újabb tizenegy transzformátornál zártuk ki a szennyezés lehetõségét és öt további alállomáson építettünk ki talajvíz megfigyelõ kutakat. Felülvizsgáltuk a szigetelõolajok PCB-tartalmát. Ezen erõfeszítéseinket segíti az Országos Villamostávvezeték Rt., társaság-csoportunk tagja, az alaphálózat üzemeltetõje. Az Ovit Rt. is megkezdte a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetését, ami a csoport legnagyobb társaságánál, a Paksi Atomerõmûben már korábban megkezdõdött. Társaság-csoportunk minden tagja adottságainak megfelelõen fokozott erõfeszítést tesz környezetvédelmi teljesítményének mérhetõ javításáért, ennek elismertetéséért. Reméljük, hogy Olvasóink is meggyõzõdnek errõl részben jelen kiadvány által, részben pedig azon rendezvényeinken és találkozásaink alkalmával, amelyek - egyebek mellett - ilyen irányú nyitottságunkat is igazolják.

3

Lengyel Gyula

Pál László

az Igazgatóság elnöke

vezérigazgató


Az MVM Rt. küldetése

A Magyar Villamos Mûvek Rt. európai színvonalú, piacorientált, nemzeti villamos társaság. Létesítményeire, több évtizedes tapasztalatára és szakember gárdájára támaszkodva vezetõ szerepet tölt be a középeurópai régió energetikájában. Fõ célja ügyfelei és tulajdonosai elégedettségének kivívása és megtartása, biztonságos, jövedelmezõ és környezetbarát mûködésével.

4


Az MVM Rt. környezeti politikája

Tartós szegfû Dianthus diutinus Eszmei értéke: 100 000 Ft

A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplõjeként - mint alapvetõ értéket - elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentõségét. Tevékenységének minden területén - termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. Az MVM Rt. hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt, döntési rendszerének szerves részét képezõ környezetirányítási rendszert alakít ki és tart fenn. Környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása érdekében vállalja, hogy: • egyértelmûen meghatározza környezetvédelmi céljait és azokat integrálja a társaság stratégiai célkitûzéseibe; • eleget tesz a jogszabályokban és más elõírásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, messzemenõen törekszik a jelenlegi és a jövõben várható környezetvédelmi elvárások kielégítésére, elébe megy a hazai és európai igényeknek; • új technológiák, módszerek bevezetésével, valamint a meglévõk folyamatos jobbításával törekszik az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások kihasználásának ésszerûsítésére és a környezet terhelésének mérséklésére; • beruházásainak elõkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által megfelel a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak; • rendszeres képzéssel és továbbképzéssel, a tapasztalatcsere-lehetõségek széleskörû biztosításával fokozza munkatársai szakmai felkészültségét, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségét; • fokozott erõfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj-, talajvíz és egyéb szennyezések felszámolására, a szennyezések jövõbeni elkerülésére; • szoros kapcsolatot, párbeszédet tart fenn a szabályozó hatóságokkal, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint az érintett területek lakóival; • figyelemmel kíséri az európai környezetvédelmi szabályozás alakulását, részt vesz a hazai jogszabályok kialakításában; • támogatja a tevékenységéhez kapcsolódó, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés céljait szolgáló kutatási és fejlesztési munkákat; • környezetvédelmi tevékenységérõl, termékeinek és szolgáltatásainak a környezeti hatásairól tájékoztatja a közvéleményt. Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a környezeti politikában megfogalmazott célok teljesítésével a társaság a korábbinál hatékonyabban járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és - nem utolsósorban - jó hírnevének öregbítéséhez.

5


Az MVM Rt. helye és szerepe a magyar villamosenergiarendszerben

Gyapjas gyûszûvirág Digitalis lanata Eszmei értéke: 30 000 Ft

Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdaságilag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szállítót és rendszerirányítót, valamint az áramszolgáltatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az azokat kiszolgáló szénbányákat egybeolvasztottak, és az új társaságokat kétszintû szervezetként a Magyar Villamos Mûvek Rt. irányította. Az 1995-ben kezdõdött privatizáció során magán-, ill. külföldi tulajdonba került az összes áramszolgáltató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meghatározó társaságai közül állami tulajdonban maradt maga az MVM Rt., a MAVIR Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az ugyancsak az MVM Rt. (többségi) tulajdonában lévõ további társaságokkal (ERBE ENERGETIKA Kft., VILLKESZ Kft., GTER Kft.) együtt ezek alkotják az MVM társaság-csoportot. Az új villamosenergia-törvénynek (2001. évi CX. törvény) megfelelõen a MAVIR Rt. - jóllehet a szoros együttmûködés az MVM Rt.-vel szükségszerûen fennmaradt - 2002-tõl az MVM Rt.-tõl független rendszerirányító társaságként a Gazdasági Minisztérium tulajdonába került. A villamosenergia-törvény a rendszer mûködését az Európai Unió elõírásainak is megfelelõ alapokra helyezi. Ezek közül a legfontosabb a 96/92/EK irányelv a villamos energia belsõ piacának szabályairól. A 2003. január elsején részlegesen megnyíló magyar villamosenergia-piac az MVM Rt.-t is új helyzet elé állítja, amelyre folyamatosan készülünk. Társaságunk szervezete és mûködése az új törvény és az annak alapján 2002. év folyamán kidolgozandó alacsonyabb rendû jogszabályok, végrehajtási utasítások és szabályzatok alapján módosul. Az MVM Rt. mint közüzemi nagykereskedõ, a törvénybõl fakadó ellátási kötelezettségét változatlanul a legkisebb költség elvének megtartása mellett látja el. Ugyanakkor a társaság-csoport (holding) részt kíván vállalni a szabadpiaci kereskedelemben, a villamosenergia-termelésben és változatlanul tulajdonában tartja és üzemelteti a nagyfeszültségû átviteli hálózatot is. Új üzletágként jelentkezik a közeljövõben a távközlés és a távhõszolgáltatás.

Jogszabályi környezet

Az MVM-csoport és a villamosenergia-rendszer tulajdonosi szerkezete

A környezet védelmét is érintõ új jogszabályok közül feltétlenül említést érdemel a 2001. évi LXXXI. törvény, amellyel az Országgyûlés az adat- és információszerzéshez való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott nemzetközi egyezményt hirdette ki („A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrõl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl”). A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által létrehozott egyezmény a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szól. Ez utóbbit a LXXVI. törvénnyel ratifikálta az Országgyûlés. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit alapozza meg a kormány 20/2001. sz. rendelete a környezeti hatásvizsgálatokról. Ezzel kapcsolatban már évekkel korábban született magyar jogszabály, amelyet - hasonlóan az

6


Aarhus-i egyezményben foglalt elvekkel - iparágunk hatályba lépése óta alkalmaz, legfõképpen a nagyobb energetikai beruházások elõkészítési folyamatában. Nem kevés ellenvélemény fogalmazódott meg ugyanakkor a 21/2001. sz. kormányrendelettel kapcsolatban, amely - számos magától értetõdõ szabály mellett - jelentõsen megnövelte a hagyományos erõmûvek bírságtételeit. Az érintett erõmûvek már 1998-ban megkezdték és azóta is folytatják az elõkészületeket arra, hogy a nagy tüzelõberendezések légköri kibocsátásainak határértékeit legkésõbb a moratóriumi határidõig (2004. december 31-ig) betartsák. Jóllehet a rendeletet az iparág képviselõinek javaslatát elfogadva módosították, a bírságterhek még így is jelentõsen csökkentik a modernizációra fordítható forrásokat. A 17/2001. KöM sz. rendelet a helyhez kötött légszennyezõ források kibocsátásának vizsgálatával, ellenõrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokat rögzíti. A 203/2001. (X. 26.) sz. kormányrendelet a felszíni vizek minõsége védelmének egyes szabályait határozza meg. A kiadását megelõzõ egyeztetések folyamán sikerült néhány olyan részletet tisztáznunk és pontosítanunk, amelyek az iparág nagy erõmûvei szempontjából elviselhetetlen terheket jelenthettek volna (pl. a hûtõvizek hõmérsékletének lehetséges emelkedése tekintetében). Az elõzõ évben elfogadott, a hulladékgazdálkodás elveit rögzítõ kerettörvény alapján módosult a veszélyes hulladékok kezelését szabályozó kormányrendelet (98/2001.) is. Ez a rendelet újraszabályozza a hulladékok és technológiák veszélyességének megállapítására érvényes elõírásokat, valamint a tárolással, gyûjtéssel és a szállítással kapcsolatos követelményeket. A hulladékok jegyzékérõl a környezetvédelmi miniszter 16/2001. KöM sz. rendelete rendelkezett; a 22/2001. KöM sz. rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályait határozza meg. Az 5/2001. KöM sz. rendelet a PCB-t tartalmazó berendezések és hulladékok kezelését érinti és speciális feladatokat jelent az alaphálózati környezetvédelem tekintetében. Igen nagy jelentõségûnek tekintjük a 193/2001. (X. 19.) sz. kormányrendeletet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól. Ez a rendelet voltaképpen az EU ún. IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control) jogszabályának (96/61/EK) magyar megfelelõje. Bár nem sikerült az ún. „egy ablakos” engedélyezési eljárást bevezetni, mégis úgy ítéljük meg, hogy a rendelet nagy elõrelépést jelent, miáltal a hazai engedélyezési joggyakorlatba is bevezeti a legjobb elérhetõ technika (BAT = Best Available Technique) fogalmát. A BAT alkalmazása a meghatározott ágazatokban az új és újonnan engedélyezendõ berendezések esetében kötelezõ. A meglévõ berendezések esetében legkésõbb 2007. októberéig kell megszerezni az új típusú engedélyt. A rendelet szabályozza az adatszolgáltatással kapcsolatos szabályokat is, egyik melléklete pedig tartalmazza a legjobb elérhetõ technika meghatározásának szempontjait. A villamosenergia-ipart érintõ legfontosabb „technika” tekintetében a nagy tüzelõberendezésekre vonatkozó BAT referencia dokumentum (BAT REF) kidolgozása az EU Sevilla-i intézetének irányításával várhatóan 2002 végéig befejezõdik. Jóllehet a legjobb technika idõben nem rögzíthetõ, hiszen a fejlõdés megállíthatatlan, az ún. BAT REF alapvetõ iránymutatásul szolgál majd a beruházók, üzemeltetõk és az engedélyezõk, valamint minden érdekelt fél számára. Elsõ változata 2001 márciusában készült el és az internet http://www.jrc.es/ honlapjáról tölthetõ le.

A társaság feladatai Az MVM Rt. és az iparági társaságok között fennálló hosszú távú és éves kereskedelmi szerzõdések értelmében az MVM Rt. - mint nagykereskedõ - megvásárolja az erõmûvi társaságok által termelt villamos energiát, amiért (egyebek mellett) a rendelkezésre álló lekötött teljesítõképességért kapacitásdíjat, az átvett villamos energiáért energiadíjat fizet. A rendszertervezési feladatok elvégzése a fogyasztói szokások figyelemmel kísérésén, igényfelméréseken, elemzéseken alapul. E munka célja a legkisebb költség elvének betartása minden idõtávra vonatkozóan. Ez a tevékenység a Kereskedelmi Igazgatóság ügyköréhez tartozik. A rövidebb távú, operatív tervezés és üzemirányítás a Gazdasági Minisztérium alá rendelt független rendszerirányító, a MAVIR Rt. feladata. Az alaphálózat üzemeltetése, fenntartása, karbantartása, az üzemzavarok elhárítása, az országos és nemzetközi hálózatfejlesztés, továbbá az üzemirányítást szolgáló telekommunikáció rendszerszintû tervezése és fejlesztése: ezek az alaphálózati üzletág legfõbb feladatai. Az MVM Rt. és az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) között e feladatok ellátására külön üzemeltetési szerzõdés van érvényben. A villamos energiát az Ovit Rt. a 750, 400 és 220 kV-os alaphálózaton szállítja és táplálja be az áramszolgáltató társaságok hálózataiba ugyancsak kapacitás- és áramdíj ellenében. A fogyasztókat az áramszolgáltatók látják el. A villamos energia külföldrõl történõ vásárlása és exportja szerzõdések alapján történik. A nemzetközi rendszereken belüli (UCTE) és egyéb külföldrõl történt vételezések, kisegítések elszámolását ugyancsak szerzõdések szabályozzák. Az MVM Rt. tulajdonában lévõ ún. szekunder tartalék erõmûvek (Litér, Sajószöged, Lõrinci) üzemeltetéséért az erõmûvi üzletág (fõmérnökség) felelõs. Az MVM Rt. és a tulajdonában lévõ, az erõmûvek kezeléséért felelõs GTER Kft. közötti munkamegosztást ugyancsak szerzõdés szabályozza.

7

Az MVM Rt. helye és szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben

A piac megnyitására való felkészülés, a tevékenységek diverzifikációjának igénye hívta életre a Távközlési Fejlesztési Projektet, amelyet a Távközlési Fõmérnökség gondoz. Ennek keretében készül az MVM Rt. a távközlési üzletág kiépítésére a rendelkezésére álló hálózati infrastruktúra felhasználásával. Ígéretes lehetõség az MVM Rt. számára a belépés a távhõszolgáltatási piacra. A kapcsoltan, villamos energiával együtt termelt hõ lényegesen nagyobb hatásfok elérését teszi lehetõvé, ami önmagában környezetbarát megoldást kínál. Ilyen rendszerek fejlesztése elsõsorban akkor gazdaságos, ha a távhõ-infrastruktúra rendelkezésre áll. Az MVM Rt. 2001-ben megnyerte Miskolc város Önkormányzata által kiírt távhõszolgáltatási pályázatot. A tervek szerint 2002-ben és 2003-ban a Miskolci Hõszolgáltató Kft. három telephelyén gázmotoros egységek kerülnek üzembe. Ezeket - elképzeléseink szerint - egy kb. 100 MW teljesítményû, hõszolgáltató, kombinált ciklusú gázturbinás erõmû követheti majd. A Magyar Villamos Mûvek Rt. képviseli Magyarországot az UCTE, a CENTREL és az EURELECTRIC környezetvédelmi szervezeteiben. Az MVM Rt. környezetvédelmi tevékenységéért a Környezetvédelmi Osztály felelõs. Az osztály legfontosabb feladatai: • a fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatok ellátása, • hatástanulmányok készítésének irányítása, • hatósági kapcsolatok, • engedélyeztetés, • az engedélyekben elõírt követelmények megvalósulásának ellenõrzése, • az alaphálózati környezetvédelmi projekt irányítása, • a nemzetközi és országos szervezetekkel való szakmai kapcsolattartás, adatszolgáltatások, • jogszabályalkotásban való részvétel, • a kutatás-fejlesztési programok koordinálása, • a környezetközpontú irányítási rendszer kiépítése és mûködtetése (a Minõségügyi Osztállyal), valamint a környezetvédelmi kommunikáció (a Kommunikációs Osztállyal együttmûködve). A társaság tulajdonában lévõ, a rendszerszintû tartalékok fontos részét megtestesítõ, ún. szekunder tartalék gázturbinák üzemeltetésével összefüggõ környezetvédelmi feladatokat az Erõmûvi Fõmérnökségen az Erõmûvi Üzemviteli Osztály végzi. A társaságra háruló környezetvédelmi feladatok kifogástalan végrehajtásának a környezetközpontú irányítási rendszer ad keretet. Az MVM Rt. 2001 szeptemberében szerezte meg környezetközpontú irányítási rendszerének nemzetközi tanúsítványát, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület Tanúsítási Titkársága és az IQ Net (International Certification Network) bocsátott ki. A rendszer a minõségügyi rendszerrel integráltan mûködik. Az ezzel kapcsolatos fontosabb eredményeinkrõl külön fejezetben adunk számot. 2001-ben megkezdõdtek az ún. környezetvédelmi információs rendszer kialakításának munkái. A rendszer elsõdleges feladata a környezetvédelem szempontjából fontosnak ítélt információk gyûjtése, majd ezek alapján vezetõi döntéselõkészítõ rendszer kialakítása. A rendszer

kialakítását referenciaként a Paksi Atomerõmû Rt.-nél kezdtük el, az év végéig az alapváltozat elsõ ellenõrzése fejezõdött be.

8


Az alaphálózat

Homoki len Linum hirsutum Eszmei értéke: 5 000 Ft

Általános környezetvédelmi feladatok A hálózati létesítmények sajátossága, hogy élettartamuk hosszú, általában 50 év. Miután élettartamuk során a szabályok és feltételek többször megváltozhatnak, folytonos mûszaki fejlesztés szükséges, hogy a változó mûszaki, és környezeti követelményeknek megfelelhessenek. Esetenként, pl. zajvédelmi intézkedések megtétele válhat szükségessé. Az MVM Rt. a hálózati létesítmények fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatban a következõ környezetvédelmi intézkedéseket tette: Természetvédelem, a termõföld védelme A hálózati létesítmények nagy területet foglalnak el. A mintegy 3300 km hosszú alaphálózati távvezetékek nyomvonala (3977 km hálózati vezetékhossz), az alaphálózati alállomások területe és a biztonsági övezetek jellemzõen mezõgazdasági területen helyezkednek el. A hálózati létesítmények karbantartásakor a Nemzeti Park Igazgatóságokkal megkötött (egyes esetekben elõkészítés alatt álló) önkéntes megállapodásoknak megfelelõen: • a természetvédelem alatt álló területeken a munkák ütemezését egyeztetjük a helyi természetvédelmi hatósággal, és körültekintõen járunk el, hogy minél kisebb mértékben zavarjuk meg a természet nyugalmát; • a taposási- és a zöldkárok csökkentése érdekében a munkálatok elvégzését lehetõleg a vegetációs idõszakot követõen tervezzük; • lehetõség szerint nem változtatjuk meg az adott terület flóráját és faunáját, fenntartjuk, esetleg javítjuk az eredeti életkörülményeket; • a nyiladékok és a nyomvonalak karbantartása során csak engedélyezett technológiákat alkalmazunk; • a hatóságoktól, önkormányzatoktól, társadalmi szervezetektõl és a lakosságtól érkezõ észrevételeket, javaslatokat és panaszokat megválaszoljuk, megvizsgáljuk és, orvosoljuk; • az általunk okozott és méltányolandó károkat megtérítjük. A létesítmények tájba illesztése Ezt a követelményt nemcsak az új létesítmények tervezése és építése során érvényesítjük, hanem figyelembe vesszük a karbantartási és a felújítási munkáknál is. Szigetelõ cseréknél például elõtérbe helyeztük a kisebb tömegû kompozit szigetelõk alkalmazását, és a korrózióvédelmi festések felújításánál a környezetbe illõ színek alkalmazását. A talaj és a talajvizek védelme A távvezetékek létesítése és üzemeltetése során talaj- vagy talajvízszennyezés nem fordul elõ.

9

Az alaphálózat

Az alállomások esetében a transzformátorok és az akkumulátorok okozhatnak talaj vagy talajvíz szennyezõdést: • a transzformátorokban szigetelési és hûtési célra nagyobb, a mérõtranszformátorokban kisebb mennyiségben alkalmazunk olajat. Az kis olajterû megszakítókban az olaj ívoltásra és szigetelési célra szolgál, • az alállomások egyenáramú segédüzemének szünetmentes ellátását nagykapacitású savas ólomakkumulátorok biztosítják, amelyek esetében a kénsav, valamint az ólom jelenléte jelent potenciális veszélyforrást. A szigetelõolaj alkalmazásánál, a készülékeknél jelentkezõ olajcsepegés és olajfolyás, illetve meghibásodás esetén az olaj kiömlése, az akkumulátoroknál pedig az edények törése, vagy a telep üzembe helyezése, leszerelése közben véletlenül bekövetkezhetõ savkiömlés okozhat környezetszennyezést. Az említett veszélyforrások által okozható talaj- és talajvíz szennyezés hatásainak megszüntetése érdekében az alábbi intézkedéseket tettük és tesszük: • A környezetvédelmi követelmények változásaival összhangban döntöttünk a korábban keletkezett környezetszennyezés fokozatos felszámolásáról (talajcsere, a talaj és talajvíz megtisztítása) és a nyitott alapok zárttá tételérõl, vízzáró szigeteléssel való ellátásáról. Új transzformátort zárt és védett alapozással létesítünk. A korábban keletkezett talajszennyezést és okainak felszámolását a területileg illetékes hatóságokkal egyeztetett módon és ütemterv szerint végezzük. • Az olajtartalmú megszakítók lassan az élettartamuk vége felé közelednek. Új megszakítók beépítésénél - akár cserérõl, akár új létesítményrõl van szó - olajtöltet nélküli, ún. kén-hexafluorid (SF6) oltóközegû megszakítókat építünk be. A régi típusú megszakítók olajszivárgása által korábban okozott talajszennyezés megszüntetését a nagy transzformátorok alapjainak átalakítási ütemével összhangban végezzük. • Az olajtöltettel rendelkezõ készülékek által okozott további talajszennyezés megakadályozására - a végleges megoldás megvalósításáig - a szivárgó készülékek alá hordozható olajfelfogó tálcákat rendszeresítettünk. • Az akkumulátoroknál elõtérbe helyeztük a kevésbé törékeny, mûanyagházas akkumulátor telepek alkalmazását, amelyek üzeme gyakorlatilag nem jelent környezeti kockázatot. Ezek helyiségeit saválló, hézagmentes burkolattal és zárt, ellenõrizhetõ savgyûjtõ rendszerrel láttuk el, amely a csapadékvíz-csatornával és a szennyvízcsatornával sehol nincsen összeköttetésben. • A veszélyesnek minõsülõ hulladékokat (olajos készülékek és anyagok, akkumulátor telepek alkotórészei, olajos és savas szennyvíz stb.) ellenõrzött módon kezeljük és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezõ vállalkozók közremûködésével gondoskodunk azok ártalmatlanításáról. • Az alállomások területén a területi környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetett számú és elhelyezkedésû talajvízfigyelõ kutakat létesítettünk, melyek vízminõségét az elõírt módon és rendszerességgel ellenõrizzük. A levegõ védelme Az alállomásokban a biztonsági tartalékellátásra szolgáló dízel gépegységek okozhatnak légszennyezést. Négy telephelyen üzemel ilyen berendezés, amelyek mérésekkel is alátámasztott módon teljesítik az elvárt (zajterhelés, légszennyezõanyag-kibocsátás) követelményeket. Üzemükre csak rendkívül ritkán, üzemzavari helyzetekben, valamint a szükségszerûen elvégzendõ biztonsági próbáknál, rövid ideig kerül sor. Zajvédelem A hálózati létesítmények és eszközök közül a transzformátorok üzeme okoz zajt. Ez egyrészt a hûtõventillátorok által keltett zaj, másrészt a transzformátor lemeztestének átmágnesezõdése által okozott, úgynevezett magnetostrikciós zaj. A zaj csökkentése végett egyrészt zajszegény gyártmányokat alkalmazunk másrészt pedig a készülékeket zajcsökkentõ eszközökkel látjuk el. A legcélszerûbb megoldás kiválasztása elõtt kikérjük az illetékes hatóságok véleményét. 2001-ben a városi környezetben elhelyezkedõ Zugló alállomásban új, zajszegény 220/120 kV-os transzformátort építettünk be, és a 220/120 kV-os transzformátorokat zajvédõ fallal vettük körül. A távvezetékek normál üzemi és idõjárási körülmények között nem keltenek hallható zajt. Ha ez valahol mégis elõfordul, azt egyedileg kivizsgáljuk, és ha szükséges, a megfelelõ intézkedést megtesszük.

10


Az elektromos és a mágneses tér környezeti hatásai A tudomány mai állása szerint kijelenthetõ, hogy a nemzetközi elõírások és a nemzeti rendelkezések betartása mellett az MVM Rt. üzemelõ létesítményei által a lakosság mindennapi lakókörnyezetében keltett ipari frekvenciájú elektromos és mágneses terek egészségkárosodást nem okoznak. Az alaphálózati létesítmények tervezése során a lehetõ legkisebbre csökkentjük az elektromágneses térerõsség hatásait és törekszünk a lakott területek elkerülésére. A tervezõ által számított elektromágneses térerõsség értékeket az üzembe helyezéskor az üzemeltetõ ellenõrzi. Bármely okból felmerülõ igény, lakossági panasz esetén ezeket a méréseket a szükséges helyen az üzemeltetõvel újra elvégeztetjük. Az eddig elvégzett mérések minden esetben igazolták az elõzetes számításokat, a lakosság környezetében ható ipari frekvenciájú elektromágneses terek az elõírt határérték alatt vannak, tehát nem tekinthetõk veszélyesnek az élõvilágra. A létesítmények által másoknak okozott zavarok elleni védelem A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények között zavarokat okozhat a távközlõ és informatikai berendezések, hálózatok üzemében, valamint a közeli környezetben zavart okozhatnak a rádió és televízió vételben. A zavarok felléphetnek a távvezetékek ún. távolbahatása, zárlatok következtében, a földben folyó hibaáramok, valamint a sugárzás okozta, szélessávú zavaró frekvenciák fellépése miatt. A zavarok keletkezésének okát és a zavarás módját ismerjük és kiforrott módszereket alkalmazunk azok hatásainak csökkentése és/vagy megszüntetése érdekében. Részt veszünk olyan jellegû K+F munkákban és azok finanszírozásában, amelyek a sugárzási helyek egyszerûbb és pontosabb felderítését teszik lehetõvé. Rendszeres mérésekkel és próbákkal ellenõrizzük a földelések hatásosságát és állapotát. Hiba észlelése esetén haladéktalanul intézkedünk annak kijavításáról. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a hálózati létesítményeink környezetében még szélsõségesen nagy üzemzavarok esetén se lépjenek fel veszélyt okozó feszültségemelkedések. A környezetet terhelõ technológiák és kiváltásuk A korrózióvédelemmel ellátandó fém tömegét tízezer tonnában, felületét tízezer négyzetméterben kell mérnünk. A felületek védelmére évente hatalmas mennyiségû festéket használunk fel, amelyek ma már nem tartalmaznak aromás oldószereket. A Korrózióvédelmi Törzskönyvben felsorolt, alkalmazhatónak minõsített technológiákat, bevonatrendszereket és az alkalmazható festékek listáját rendszeresen felülvizsgáljuk, korszerûsítjük. A Törzskönyvben megadott környezetbarát anyagok és technológiák alkalmazása kötelezõ. Együttmûködés az érdekeltekkel Az érdekelt felekkel való együttmûködésünk során nemcsak a környezetbarát eszközök és technológiák fejlesztésére és alkalmazására törekszünk, hanem folyamatos és az igényeknek megfelelõ mélységû együttmûködési formákat alakítottunk ki többek között - a hatóságokkal. Terveinkrõl tájékoztatást adunk, az elõkészítés fázisában konzultációkat folytatunk, a végrehajtás során figyelembe vesszük észrevételeiket és rendszeres tájékoztatást adunk az elvégzett munkálatokról.

11

Az alaphálózat

Alállomások Az alállomások környezetvédelmi szempontból is jelentõs figyelmet érdemelnek, hiszen az olajszigetelésû nagykészülékek olajtöltete meghaladja a 4400 tonnát. Olajtöltettel rendelkezõ készülékek az MVM Rt. alállomásaiban

Nagyfeszültségû / nagyfeszültségû transzformátor 120 kV/ középfeszültségû transzformátor Középfeszültségû / középfeszültségû transzformátor Transzformátorok összesen Szabályozó transzformátor 750 kV-os söntfojtó 18 kV-os söntfojtó Mindösszesen

MVM tulajdon, üzemelõ db Olajtömeg, t 54 3 083 12 231 5 20 71 3 334 9 168 6 138 15 30 101 3 670

MVM tulajdon, Áramszolgáltatói tartalék tulajdon db Olajtömeg, t db Olajtömeg, t 8 469 4 65 13 167 12 534 13 167 3 56 2 18 1 23 2 4 18 617 15 185

Megjegyzés: A szabályozó transzformátoroknak nincs különálló kavicságyuk. A 18 kV-os söntfojtóknál 3-3 db-nak van közös kavicságya.

Az alaphálózaton 1996-ban végrehajtott környezetvédelmi teljesítményértékelés során a talaj- és talajvíz minták elemzése kapcsán megállapítást nyert, hogy több alállomáson erõsen szennyezett a transzformátorok és a söntfojtók környezete. A feltárt környezetszennyezések következtében a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek szigorú kötelezettségeket írtak elõ a szennyezések lehatárolására, monitoring rendszer kiépítésére, a feltárt szennyezések szükség szerinti kármentesítésére. A nyitott transzformátoralapok felszámolására, zárttá tételére kidolgozott programunk keretében 2001. évben: • Tiszalökön a 220/120 kV-os transzformátor új, zárt rendszerû alapra való áthelyezését követõen a másik transzformátoralapot is zárt rendszerûvé építettük át. A másik transzformátor beépítésére 2002.-ben kerül sor. • Zugló 220/120 kV-os alállomásban az utolsó 220/120 kV-os transzformátor is zárt rendszerû alapra került. • Detk 220/120 kV-os alállomásban a második 220/120 kV-os transzformátor is zárt rendszerû alapra került, és ezzel Detk alállomásban az MVM Rt. teljesítette az erre vonatkozó környezetvédelmi elõírásokat. • Dunaújváros 220/120 kV-os alállomásban a második 220/120 kV-os transzformátor is zárt rendszerû alapra került, és ezzel itt is befejeztük az ilyen jellegû környezetvédelmi elõírások szerinti munkálatokat. • Békéscsaba 400/120 kV-os alállomásban beépítettük a második 400/120 kV-os transzformátort, és ezzel mindkét transzformátoralap (a hozzátartozó söntfojtó-alapokkal együtt) zárt rendszerûvé vált. • Szolnok 220/120 kV-os alállomásban mindkét 220/120 kV-os transzformátor alapja zárt rendszerûvé épült át, így Szolnokon is kielégítettük a nagy/nagyfeszültségû transzformátorokra vonatkozó környezetvédelmi elõírásokat. • Kisvárda 220/120 kV-os alállomásban a 220/120 kV-os transzformátorok alapja zárt rendszerûvé épült át. Az Albertirsa, Göd és Zugló alállomásokban üzemelõ 14 szabályozó transzformátor alapja még nyitott. A 24 olajtöltetû söntfojtó és az azokhoz tartozó készülékek közül 9 rendelkezik zárt alappal. A transzformátorok alapjainak zárttá tétele a felújítási program keretében a megfelelõ berendezések javításával összhangban történik. 2002. évben sorra kerülõ transzformátoralap-átalakítások: • Albertfalva alállomásban a 2 db 220/120 kV-os transzformátor alapjának átépítése, • Oroszlány alállomásban a 2 db 220/120 kV-os transzformátor alapjának átépítése, • Gyõr alállomásban a második 400/120 kV-os transzformátor (az utolsó nem megfelelõ alappal rendelkezõ nagy/nagyfeszültségû transzformátor) alapjának átépítése. A nagy- és középfeszültségû transzformátorok számát, azok alapjainak zárt, ill. nyitott voltát a következõ két táblázat mutatja be.

12


Nagyfeszültségû / nagyfeszültségû transzformátorok Alállomás Albertfalva Albertirsa Békéscsaba Debrecen Detk Dunaújváros Felsõzsolca Göd Göd Gyõr Gyõr Hévíz Kisvárda Litér Martonvásár Ócsa Oroszlány Sajóivánka Sajószöged Sajószöged Sándorfalva Szeged Szolnok Tiszalök* Toponár Zugló Összesen

Feszültségáttétel, kV 220/126/10,5 750/400/15,5 400/132/18 220/126/10,5 220/126/10,5 220/126/10,5 400/132/18 400/132/18 400/132/18 220/126/10,5 400/132/18 400/128/30 220/126/10,5 400/132/18 400/220/35 220/126/10,5 220/126/10,5 400/231/35 400/231/35 220/126/10,5 400/132/18 220/126/10,5 220/126/10,5 220/126/10,5 400/132/18 220/126/10,5

Transzformátor Fázistelj. MVA szám 160 3 1100 1 250 3 160 3 160 3 160 3 250 3 250 3 360 1 160 3 250 3 250 3 160 3 250 3 250 3 160 3 160 3 500 3 500 3 160 3 250 3 160 3 160 3 160 3 250 3 160 3

Egységek száma 2 6 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 1 2 3 54

Transzformátorok száma 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 1 2 3 48

Z árt alap 0 0 2 2 2 2 2 2 0 2 1 2 2 2 2 2 0 0 1 2 1 0 2 2 2 3 38

Nyitott alap 2 6 0 0 0 0 0 0 3 0 1 0 0 0 0 0 2 1 0 0 1 1 0 0 0 0 17

Tiszalökön 2002. évben kerül beépítésre a második transzformátor

120 kV / középfeszültségû és középfeszültségû / középfeszültségû transzformátorok Alállomás Debrecen Felsõzsolca Szeged Szolnok Összesen

Transzformátorok száma 5 3 3 2 13

Zárt alap 2 0 3 0 5

Nyitott alap 3 3 0 2 8

Göd alállomásban az egyfázisú egységeket a tervek szerint 2004-ben háromfázisúra cseréljük és ezzel egyidõben az alapokat is zárttá tesszük.

Alaphálózati Környezetvédelmi Projekt Az MVM Rt. tulajdonában lévõ telephelyek környezetvédelmi felülvizsgálata után a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek határozatokat hoztak a különbözõ környezetvédelmi feladatokról, amelyek egy része a talaj- és talajvízszennyezés lehatárolására, a környezeti károk mértékének, kockázatának elemzésére, más része kárelhárítási tervek készítésére és a kárelhárítások végrehajtására terjedt ki. A határozatokban foglalt kötelezettségeknek eleget téve két alállomásban, Zuglóban és Sajószögeden környezeti kármentesítés folyik. A kárelhárítások éves költsége 34,3 millió Ft volt, befejezésük 2002-re várható. Kisebb volumenû munkákat végeztünk a gödi és a debreceni (talajvíz megfigyelõ monitoring rendszer kiépítése), valamint a litéri és a dunaújvárosi (talaj- és talajvízszennyezés felmérése, kockázatelemzés készítése) alállomásban, amelyekre 3,3 millió forintot fordítottunk. A talajvíz rendszeres vizsgálatai segítséget nyújtanak a további feladatok tervezéséhez (pl. transzformátoralapok zárttá tétele, talaj- és talajvízszennyezés elhárítása), az egyes feladatok sorrendjének meghatározásához.

13

Az alaphálózat

Az év során 8 alállomásban 13 készülék (11 transzformátor és 2 söntfojtó) alapját alakíttattuk át zárttá. Ennek költsége 442,73 millió Ft volt, a táblázatban részletezettek szerint. Ennek a további szennyezés megakadályozása szempontjából van jelentõsége. Az alaphálózati távvezetékrendszer környezetvédelmi auditjának folyományaként már aláírásra került az MVM Rt., az Ovit Rt. és a Nemzeti Park Igazgatóságok között néhány együttmûködési megállapodás, amelynek célja az országos alaphálózati távvezetékrendszer üzemeltetése és fejlesztése során a környezet- és természetvédelmi követelmények betartása és betartatása. Az ország területét lefedõ tíz Nemzeti Park Igazgatóság közül kilenccel fogunk ilyen megállapodást kötni, a tizedik (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság) védett területein nem halad át nagyfeszültségû távvezeték. A megállapodásokból adódó hosszú távú feladatok folyamatosnak tekinthetõk. Megkezdõdött az alállomások olajos készülékeiben lévõ olajtöltetek PCB tartalmának felmérése. A PCB tartalmú készülékek kiváltása (két alállomás fázisjavító kondenzátoraiban van PCB tartalmú szigetelõolaj) „környezetbarát” készülékkel hosszú távú feladat (ez részben új készülékek beszerzését, részben a keletkezõ veszélyes hulladék ártalmatlanítását jelenti). A hatályos jogszabályok értelmében a PCB-tartalmú anyagokat 2010-ig kell kivonni a rendszerbõl. Az Alaphálózati Környezetvédelmi Projekt telephelyenkénti feladatai Alállomás / Feladat Albertirsa • Rendszeres talajvízvizsgálatok Békéscsaba • Transzformátoralap zárttá tétele Debrecen • Talajvízfigyelõ kutak létesítése, engedélyeztetése • Rendszeres talajvízvizsgálatok • Transzformátorok alapjának zárttá tétele

Dunaújváros • A talaj szénhidrogén-szennyezettségének felmérése rendszeres vizsgálatokkal Göd • A talaj és a talajvíz szénhidrogénszennyezettségének felmérése, kockázatelemzés készítése • Talajvízfigyelõ kutak létesítése • Transzformátoralapok zárttá tétele Hévíz • Rendszeres talajvízvizsgálatok Kisvárda • Talajvízfigyelõ kutak létesítése • Rendszeres talajvízvizsgálatok Litér • A III.sz. (ÉDÁSZ) transzformátor környezetében a talaj és a talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének felmérése, kockázatelemzés Martonvásár • Rendszeres talajvízvizsgálatok • Transzformátoralapok zárttá tétele Oroszlány • Talajvízfigyelõ kutak létesítése Sajóivánka • Transzformátorok alapjának zárttá tétele

14

A végrehajtás állása

Megjegyzés

Folyamatos Megtörtént

Határidõ 2005.

Megtörtént Folyamatos

Az eddigi eredmények alapján kármentesítés elõírása várható

Négy transzformátornál elkészült, a többi berendezésnél tervezve Folyamatos

2002-tõl 3 évente egyszer kell elvégezni

Elkészült, az anyagot Kármentesítés elõírása várható benyújtottuk a hatóságnak Megtörtént 2 db elkészült Folyamatos Elkészült Folyamatos Elkészült

Folyamatos Elkészült Tervezve Tervezve

Monitoring rendszer telepítésére és 2010-ig elvégzendõ kármentesítésére köteleztek


Az Alaphálózati környezetvédelmi projekt telephelyenkénti feladatai Alállomás / Feladat Sajószöged • Kárelhárítási terv készítése, kárelhárítás végrehajtása • Transzformátorok alapjának zárttá tétele • Talajvízfigyelõ kutak létesítése Sándorfalva • Rendszeres talajvízvizsgálatok Soroksár • A felhagyott terület rekultivációja Szeged • Rendszeres talajvízvizsgálatok Szolnok • Transzformátorok alapjainak zárttá tétele Tiszalök • Rendszeres talajvízvizsgálatok • Transzformátoralap zárttá tétele Zugló • Transzformátoralapok zárttá tétele • Talajvízfigyelõ kutak létesítése • Talaj és talajvíz szénhidrogénszennyezettségének elhárítása

A végrehajtás állása

Megjegyzés

A terv elkészült, a mentesítés folyamatban van Mindhárom elkészült Elkészült Folyamatos Elkészült Folyamatos Kettõ elkészült

Határidõ 2003

Folyamatos Elkészült Elkészült Elkészült Folyamatban van

Az Alaphálózati Környezetvédelmi Projekt 2001. évi ráfordításai (millió Ft) Kárelhárítások Zugló Sajószöged Kárelhárítás összesen Monitoring Göd Debrecen Monitoring összesen Készülék alapok zárttá tétele

15

2,14 0,96 3, 10

Békéscsaba 4 db + olajleválasztó Detk 1 db + olajleválasztó Dunaújváros 1 db + olajleválasztó Kisvárda 1 db + olajleválasztó Sajószöged 1 db Szolnok 2 db + olajleválasztó Tiszalök 1 db Zugló 2 db

91,30 38,28 40,95 37,08 38,22 87,41 32,28 72,23 442,73

ERBE, mérnökszolgálat PCB és egyéb vizsgálatok

17,40 2,50 19,90 500,03

Alapok zárttá tétele összesen Egyéb

Egyéb összesen Projekt összesen

14,30 20,00 34,30



Csikófark Ephedra distachya Eszmei értéke: 30 000 Ft

A Magyar Villamos Mûvek Rt. szekunder tartalék gázturbinás erõmûvei (Litér, Lõrinci, Sajószöged) rendszerszintû feladatot látnak el. A szekunder tartalék olyan rendszerérdekû szolgáltatás, amelynek igénybevételére teljesítményhiányt okozó üzemzavari helyzetekben kerül sor, amikor a teljesítmény-egyensúly helyreállításához az igénybe vehetõ hazai teljesítmény, többletteljesítmény és a külföldi partnerekkel egyeztethetõ kisegítés nem elegendõ. E kapacitás igénybe vételére a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság (MAVIR Rt.) országos diszpécser szolgálata ad utasítást. A szekunder tartalék erõmûvek fõbb mûszaki jellemzõi Litér és Sajószöged Lõrinci Gázturbina névleges teljesítménye, MW 123 170 Tüzelõanyag-áram max. teljesítménynél, t/h 40 45 Generátor névleges teljesítménye, MVA 165 215 Kapocsfeszültség, kV 15,5 15,75 Fõtranszformátor névleges teljesítménye, MVA 155 215 Kéménymagasság, m 51 81 Tüzelõanyag gázturbina-olaj, kéntartalom max 0,2%

Környezetvédelmi tevékenység A gázturbinák üzemviteléhez kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat az Erõmûvi Üzemviteli Osztály irányítja. Ez a szervezet végzi a hatósági és egyéb belsõ adatszolgáltatásokat, felügyeli az engedélyekben, jogszabályokban elõírt kötelezettségek teljesülését, ellenõrzi a szennyezõanyag-kibocsátásokat és a létesítmények környezetvédelmi helyzetét.

Levegõtisztaság védelem A szekunder tartalék gázturbinák légszennyezõanyagkibocsátása kis mértékû, és a környezeti levegõ minõségét számottevõ mértékben nem befolyásolja. A gázturbinás erõmûvekben a füstgázzal távozó légszenynyezõanyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid) koncentrációi kisebbek, mint a vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek. Az égési folyamat során a nitrogén-oxid keletkezése mértékének csökkentése az égõkamra-térbe fecskendezett sótalan vízzel történik. A légszennyezõanyag-kibocsátások ellenõrzése folyamatosan mérõ- és adatrögzítõ mûszerekkel történik. A füstgázzal távozó szilárd anyagok mennyiségének nyomon követésére koromszám-mérõ készülék szolgál.

16


A szekunder tartalék erõmûvek villamosenergia-termelése és légszennyezõanyag kibocsátása az alábbi táblázatban látható: Szekunder tartalék gázturbinák 2001. évi légszennyezõanyag-kibocsátása Litér 701 2468

Sajószöged 673 2615

Lõrinci 1004 3635

kg/MWh

1,6 115 53 - 80 0,66

1,2 115 28 - 54 0,46

1,5 115 21 - 49 0,42

kg/MWh

3,2 800 104 - 153 1,3

2,7 800 94 - 114 1,02

7,3 800 116 - 238 2,01

kg/MWh

0,29 100 7,50 - 20 0,120

0,18 100 3 - 74 0,068

0,13 100 1-4 0,037

kg/kWh

2311 0,94

2406 0,92

3442 0,92

Felhasznált tüzelõolaj, t Termelt villamos energia, MWh Légszennyezõanyag-kibocsátások K é n - d i o x i d ( S O 2) Éves kibocsátás összesen, t Kibocsátási határérték, mg/m3 Mért értékek (min- max), mg/m3 Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, N i t r o g é n - o x i d o k ( N O 2) Éves kibocsátás összesen, t Kibocsátási határérték, mg/m3 Mért értékek (min- max), mg/m3 Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, Szén-monoxid (CO) Éves kibocsátás összesen, t Kibocsátási határérték, mg/m3 Mért értékek (min- max), mg/m3 Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, S z é n - d i o x i d ( C O 2) Éves kibocsátás összesen, t Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, Vízminõség-védelem

A gázturbinás erõmûvek vízfelhasználása az alacsony kihasználás miatt nem jelentõs. A fordított ozmózis (RO) elvén mûködõ vízelõkészítõ rendszer biológiai és vízkõlerakódás elleni konzerválását negyedévenként végezzük. A Litéri és Sajószögedi Erõmûben nyersvízként ivóvizet, a Lõrinci Erõmûben a hûtõtóból vételezett vizet használunk. A hûtõtó vízutánpótlása a Zagyva folyóból vízátemeléssel történik. A nyári idõszakban a tóban gondot jelent az eutrofizáció. A vízkémiai és hidrobiológiai jellemzõket rendszeresen vizsgáljuk. A tó pihenési és horgászati célokat is szolgál. A térburkolatokról a csatornákon keresztül elfolyó csapadékvizeknek és az RO-rendszer hulladékvizeinek befogadója a Lõrinci Erõmûben a hûtõtó, a Litéri Erõmûben a Bendola patak, a Sajószögedi Erõmûben pedig a talaj, amelyben elszivárog. Az elfolyó hulladékvizek szennyezõanyagainak koncentrációját idõszakosan, az üzemeltetéstõl függõen ellenõrizzük. A mért vízminõségi jellemzõk az elõírt határértékeknek megfelelnek. Az erõmûvek üzemeltetése során keletkezõ olajos csurgalék és csapadékvizek tisztítására olajos szennyvíztisztító rendszer (Sepurator) szolgál. A tisztított olajos szennyvizek Litéren felszíni vízbe, Lõrinciben közcsatornába kerülnek, Sajószögeden pedig a talajban elszivárognak.

17


Talaj és talajvíz A Litéri Erõmûben a hulladékvizek nem kerülhetnek a talajba. A Sajószögedi Erõmûben elszivárgó hulladékvizek a felszín alatti vizek állapotát nem befolyásolják. Ezt a figyelõkutak vízmintáinak rendszeres vizsgálati eredényei igazolják. A Lõrinci Erõmû területének egy részén a talaj korábban olajjal szennyezett volt, amelynek kármentesítése befejezõdött. A vasúti és közúti olajlefejtõ helyek vízzáró térburkolatának ellenõrzése és karbantartása rendszeres, innen olajos csapadékvizek, elcsöpögött olajok a talajba nem kerülnek. Az év során a gázturbinás erõmûvekben talaj- és talajvízszennyezés nem történt.

Zajvédelem A karbantartási idõszakban rendszeresen ellenõriztük a füstgázoldali hangtompítók állapotát és elvégeztük azok beállítását, valamint a sérült elemek szükség szerinti javítását. Az erõmûvek üzemeltetése során a zajkibocsátás mértéke megfelel a megadott határértékeknek. Lakossági panasz nem volt. A Litéri és a Sajószögedi Erõmûvekben a zajkibocsátás mûszeres ellenõrzésére 2002. évben kerül sor.

Hulladékgazdálkodás Az erõmûvekben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége nem volt jelentõs. Kezelésük rendjét a karbantartási munkák végzésére kötött szerzõdéseinkben rögzítjük. Az erõmûvek olajos szennyvíztisztító rendszerét szakcég, megbízási szerzõdés keretében, negyedéves rendszerességgel ellenõrzi, és évente egyszer elvégzi a rendszer teljes leürítésével együtt járó belsõ tisztítást, javítást és az alkatrészek szükséges mértékû cseréjét. A tisztítás során keletkezõ olajos, iszapos vizet mint veszélyes hulladékot (Litér: 16,0 t, Sajószöged: 20,0 t, Lõrinci: 16,5 t) hatósági engedéllyel rendelkezõ, környezetvédelmi szolgáltatásokat végzõ cég szállítja el és ártalmatlanítja. Az erõmûvek vízelõkészítõ rendszereinek karbantartását végzõ társaság, a munkája során keletkezõ veszélyes hulladékokat saját hulladékként elszállítja. A Sajószögedi és a Litéri Erõmûben együttesen mintegy 120 kg akkumulátor, a Lõrinci Erõmûben pedig 470 kg olajos perlit került ártalmatlanításra.

Természetvédelem A Litéri Erõmû térségében 2002. elsõ félév végén fejezõdnek be az 1997. évben megkezdett, a környezet állapotának nyomon követésére szolgáló biomonitoring vizsgálatok. A vizsgálatokhoz kiválasztott élõlénycsoportok: ízeltlábúak, zuzmók és feketefenyõk. A vizsgálatok eddigi eredményei azt mutatják, hogy az alacsony óraszámmal (22,5 óra) üzemelõ gázturbina kibocsátott légszennyezõ-anyagainak nem volt kimutatható negatív hatása az élõlényekre. Az elmúlt öt év biomonitoring vizsgálati eredményeinek összefoglaló értékelésére a következõ évben kerül sor.

18


Környezetvédelmi ráfordítások A szekunder tartalék gázturbinás erõmûvek elmúlt évi környezetvédelmi ráfordításai tartalmazzák a szennyezõanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló tevékenységek, ellenõrzések, karbantartások költségeit is. Vízminõség-védelem Veszélyes hulladékkezelés Levegõtisztaság-védelem Természetvédelem

millió Ft 6,00 millió Ft 1,70 millió Ft 5,36 millió Ft 2,95 millió Ft

Kármentesítés az Inotai Gázturbinás Erõmû területén Az Inotai Hõerõmû privatizációja során a gázturbinás erõmû felépítményei, földterülettel együtt, az MVM Rt. tulajdonában maradtak. Az Inotai Gázturbinás Erõmû selejtezése 2001. évben megtörtént. Az elmúlt években az Inotai Gázturbinás Erõmû területének egy részén a talaj és a talajvíz olajjal szennyezõdött. Az 1999-ben megkezdett kármentesítést 2000 végén befejeztük. A kármentesítés a terület nagy részén eredményes volt, azonban egy figyelõkútban az észlelt olajszennyezettség megszüntetése a kedvezõtlen hidrogeológiai viszonyok miatt nem volt lehetséges. A kármentesítés költsége 7,25 millió Ft. Az elõzetes egyeztetés után a záródokumentációt a környezetvédelmi hatóságnak benyújtottuk.

A FIAT TG 25 típusú gázturbina bontása, kármentesítés Kelenföldön 1999-ben véglegesen leállítottuk a Budapesti Erõmû Rt. Kelenföldi Erõmû területén 1972-ben létesült FIAT TG 25 típusú gázturbinát, amelynek bontására 2000-ben engedélyt kaptunk. A bontási engedélyezési dokumentáció elkészítését, az engedélyeztetést, valamint a bontás és járulékos munkái környezetvédelmi felügyeletét az Erõmûvi Üzemviteli Osztály koordinálta. A bontási engedélyeztetést követõen a Budapesti Erõmû Rt.-vel kötöttünk szerzõdést, amely generálkivitelezõ bevonásával 2000 decemberében megkezdte a munkát. A bontást megelõzõen elvégezték a 2 db 1000 m3-es tüzelõolaj tartály belsõ tisztítását. Az engedélyezési tervben meghatározták a légszennyezõanyag- és szennyvíz-kibocsátási elõírásokat, a veszélyes hulladékok kezelése során betartandó szabályokat. Rögzítették a zajkibocsátási feltételeket, valamint a bontás során végzendõ környezetvédelmi méréseket és bontást követõ utóvizsgálatokat. A feltáró vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a tartályok térségében korábban olajszenynyezõdés történt, a felszín alatt a talaj 1,3-6 m mélységben szennyezett volt. Ezért a tartályok bontása után talajcserével egybekötött kármentesítést kellett végezni. A kiemelt és elszállított olajjal szennyezett föld ártalmatlanítását szakcég végezte. A mûszaki beavatkozás során a talaj olajszennyezettségét rendszeresen ellenõrizték. A kármentesítéshez elõírt határértékek: talaj esetén 3000 mg/kg TPH talajvíz esetén 1 mg/l TPH A bontási munkák 2001 novemberére befejezõdtek. A gépalapok terepszint alatti mértékig elbontásra kerültek. A bontási területen 15-20 cm termõtalajt terítettek el, majd füvet vetettek.

19


A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése az MVM Rt.-ben

Buglyos szegfû Dianthus superbus Eszmei értéke: 5 000 Ft

A Magyar Villamos Mûvek Rt. vezetése 1999-ben határozta el, hogy az MSZ EN ISO 9001 szerinti minõségügyi rendszer kifogástalan mûködése és sikeres tanúsítása (auditja) után, a környezetvédelmi feladatok jelentõségének növekedése alapján az ISO 14001 szabvány szerint bevezeti és tanúsíttatja a környezetközpontú irányítási rendszert (KIR). A KIR-t az MVM Rt. integrált irányítási rendszere keretében a villamosenergiakereskedelemre, a villamosenergia-rendszer fejlesztésére, az MVM Rt. központban folyó tevékenységekre terjesztettük ki. A bevezetés elsõ lépéseként kialakítottuk környezeti politikánkat és célként tûztük ki, hogy hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt, a döntési folyamatok szerves részét képezõ környezetirányítási rendszert alakítunk ki és tartunk fenn. Különbözõ fórumokon, tréningeken ismertettük munkatársainkkal a KIR bevezetésének elõnyeit és az ezzel kapcsolatos feladatokat, elvárásokat. Az integrált irányítási rendszer tisztségviselõi (megbízottjai és auditorai), valamint a közép- és felsõ vezetõk számára oktatást szerveztünk. Az integrált rendszer belsõ auditja is hozzájárult ahhoz, hogy a környezetvédelem ügyét a társaság minden dolgozója magáénak érezze. A KIR kiépítése során feltárt és jelentõsnek minõsített hatásokkal és tényezõkkel kapcsolatban, azok megfelelõ szintû kezelése, a szükséges intézkedések elõkészítése, majd végrehajtása céljából új folyamatleírások és utasítások készültek, az integrált rendszer kialakításához egyes korábbi minõségügyi folyamatleírásokat és utasításokat módosítottunk. Az ISO 14001 szabvány követelményéhez igazodva 2001-ben környezetvédelmi céljainkat és programjainkat a fejezet végén található táblázatban foglaltak szerint fogalmaztuk meg. Az integrált rendszer külsõ auditja és sikeres tanúsítása 2001 szeptemberében megtörtént. A tanúsító a Magyar Szabványügyi Testület Tanúsítási Titkársága volt. A tanúsítványok átadására ünnepélyes keretek között az ÖKOTECH kiállításon, az MVM Környezetvédelmi Klubjának ülésén, szakmai elõadássorozat keretében 2001. október 5-én került sor. Az integrált rendszer tanúsítása óta eltelt rövid idõszakban megvalósítottuk a külsõ auditoroknak a rendszer továbbfejlesztésére, javítására vonatkozó módosítási javaslatait. Idõarányosan teljesítettük kitûzött környezetvédelmi céljainkat, újakat tûztünk ki, igazodván a 2001. évi CX törvény (A villamos energiáról) megjelenése kapcsán jelentkezõ újabb kihívásokhoz.

20


A Magyar Villamos Mûvek Rt. 2001-ben második alkalommal (elõször 1998-ban) pályázott sikeresen a hazai villamosenergia-ellátás területén nyújtott szolgáltatási tevékenységével a Magyar Minõség Háza díjra. Ez a Magyar Minõség Társaság által évente, a Magyar Minõség Hét keretében meghirdetett pályázat, amelyet állami és társadalmi szervek független szakértõibõl álló zsûri bírál el, olyan társaságok részére kerül kiírásra, amelyek kiemelkedõ, színvonalas termékeiket/szolgáltatásaikat - környezetbarát módon - minõségirányítási rendszer keretében állítják elõ. A Magyar Villamos Mûvek Rt. a nyugat-európai együttmûködõ villamosenergiarendszer (UCTE) állandó tagságának rangjával, integrált minõség-irányítási rendszerének bemutatásával, az MSZ EN ISO 9001: 1996 megújított és a frissen megszerzett MSZ EN ISO 14001:1997 szerinti tanúsítványai birtokában nyújtotta be pályázatát és nyerte el az értékes díjat. Az MSZ ISO 9001 2000 szabvány követelményeit integrált irányítási rendszerünkbe átültetjük és megkezdtük az Európai Minõség Modell (Társasági Kiválósági Modell) kialakításához szükséges munkát.

Az MVM Rt. környezetvédelmi céljai és elõirányzatai Cél, elõirányzat

Határidõ

Intézkedés, a program helyzete

Végrehajtás mértéke, %

További feladatok

Az alállomások zajkibocsátásának csökkentése Helyszíni felmérés az alállomásokon

2001.12.31.

A felmérés megtörtént. Határérték túllépés jelenleg az alállomásokon nincs

100

A felülvizsgálat megismétlése egyes település közeli alállomásokon

75

A talaj- és talajvíz-szennyezések kárelhárítási munkáinak folytatása

Talaj- és talajvíz-ss zennyezések felszámolása az alállomásokon A talajvíz szennyezések megszüntetése Kárelhárítási munkák Zuglóban

2002.12.31.

Elõre nem látható körülmények miatt az eredeti határidõ módosult

Kárelhárítási munkák Sajószögeden

2002.12.31.

Folyik a kárelhárítás

60

A kárelhárítási munkák befejezése

Környezeti kockázatelemzés Litéren

2002.06.30.

A kockázatelemzés elkészült

100

Monitoring rendszer kiépítése

2001.12.31.

A 2001-re tervezett munka elkészült

100

A monitoring rendszerek üzemeltetése

2003.12.31.

Tervezés, engedélyezés-elõkészítés

10

A létesítési munkák folytatása

Talajvíz monitoring rendszerek kiépítése Megfigyelõ kutak kiépítése Gödön és Debrecenben Megfigyelõ kutak kiépítése további alállomásokon

Transzformátoralapok zárttá tétele Felújítás az alaphálózat-felújítási tervének megfelelõen

2001.12.31.

8 alállomásban 13 készülékalap zárttá tétele

100

Felújítás további alállomásokon

2010

Tervezés, engedélyezés-elõkészítés

50

21

A felújítások folytatása

A környezetközpontú irányítási rendszer kiépítése az MVM Rt.-ben

Cél, Elõirányzat

Határidõ



További feladatok

A veszélyes anyagok által kiváltott kockázatok csökkentése az alállomásokon A veszélyes anyagok mennyiségének felmérése Olajok PCB tartalmának meghatározása 2001.12.31. Helyszíni mintavételek, laboratóriumi elemzések

100

A hatósági bejelentések megtétele

Azbeszt tartalmú anyagok felmérése

2001.12.31.

Helyszíni szemlék

95

Intézkedési terv az azbeszt tartalmú anyagok szakszerû kezelésére

SF6 mennyiségének felmérése

2001.12.31.

Helyszíni szemlék, összesítések

100

Önkéntes megállapodások megkötése a természetvédelmi hatóságokkal Együttmûködési szerzõdések aláírása 2002.12.31.

Szerzõdés a Bükki, Körös-Maros és Fertõ-Hansági Nemzeti Parkkal

40

A többi megállapodás megkötése

Veszélyes hulladékgyûjtõ helyek megfelelõ kialakítása a gázturbinás erõmûvekben Felmérés és intézkedés a hulladékgyûjtõhelyek megfelelõ kialakítására

2001.12.31.

A hulladékgyûjtõhelyek kialakítása az elõírásoknak megfelel

100

Gázturbinás erõmûvek légszennyezõ hatásainak megismertetése az érdekelt felekkel A folyamatos mérõmûszerek adatainak feldolgozása

2001.12.31.

Az adatfeldolgozás megtörtént

100

A biomonitoring eredményeinek feldolgozása

2002.03.31.

A biomonitoring eredményeirõl a jelentés elkészült

100

Kiadvány készítése a környezeti hatásokról

2002.09.30.

A kiadvány elõkészítése folyamatban

60

A kiadvány befejezése

Egységes adat és információ rendszer 2001.12.31. kialakítása az MVM Csoportban

60

A rendszer továbbfejlesztése, kiterjesztése más erõmûvekre

A környezetvédelmi költségek elkülönített kezelése

100

A nyilvántartó rendszer felügyelete és mûködtetése

Környezetvédelmi kontrolling rendszer kialakítása és bevezetése

22

A Paksi Atomerõmûre elkészült az internet alapú vezetõi tájékoztató rendszer, az adatok betöltése folyamatban van. 2001.12.31. Vezérigazgatói utasításokban módosították a szerzõdések és költségek környezetvédelmi szempontú nyilvántartását


Cél, Elõirányzat

Határidõ



További feladatok

A kereskedelmi szerzõdések környezetvédelmi követelményeinek meghatározása és érvényesítése A légszennyezõ-anyag kibocsátások meghatározása

2001.12.31. A kibocsátásokat az erõmûvekkel egyeztették, ezeket a szerzõdésekben rögzítették

100

A környezetvédelmi elvárásokat a a beszállítókkal minden évben egyeztetni kell

100

Az új VET-nek megfelelõen át kell dolgozni

100

Felkészülés a következõ éves jelentésre, visszajelzések figyelembevételével

Környezetvédelmi stratégia kidolgozása A társasági stratégiába illesztett 2001.12.31. környezetvédelmi stratégia kialakítása

A társaság aktuális stratégiájába beépített környezetvédelmi fejezet elkészült

A társaságcsoport környezetvédelmi jelentésének elkészítése A társaságcsoport éves környezetvédelmi 2001.09.30. tevékenységének bemutatása

A jelentés idõben elkészült és az érdekelt felekhez eljuttattuk

Az érdekelt felek környezettudatosságának alakítása Környezetvédelmi pályázatok kiírása és lebonyolítása Pályázatok iskolák számára

2001.09.30.

A környezeti nevelés anyagi támogatása, vetélkedõk, erõmû látogatások szervezése

100

Pályázatok önkormányzatok számára

2001.12.31.

Kis települések mûemlékei esztétikus megvilágításának támogatása

95

A keletkezõ irodai hulladékok hasznosításának növelése A papír hulladékok gyûjtésének 2002.06.30. és hasznosításra történõ elszállításának megszervezése

A papír hulladékot zsákokban gyûjtjük és rendszeresen a papírgyárba szállítjuk

95

A visszaváltható palackok részarányának növelése a vendéglátás kapcsán

2002.06.30.

2002. januárjától több rendezvényen megszüntettük az üdítõk eldobható palackban történõ felszolgálását

25

Szárazelemek elkülönített gyûjtése és elszállíttatása

2001.12.31.

Az FKF Rt. irodaházainkban gyûjtõkonténereket helyezett el és azokat igény szerint üríti

100

23

A papírgyûjtés és hasznosítás folytatása

A gyûjtés és ártalmatlanítás folytatása


Kapcsolattartás, tájékoztatás, arculati feladatok

Bársonyos kakukkszegfû Lychnis coronaria Eszmei értéke: 5 000 Ft

A 2001. év jelentõs elõrelépést hozott a környezetvédelmi kommunikációs munkánkban. Túl azon, hogy változatlan igényességgel készítjük el és adjuk közre az éves Környezetvédelmi Jelentést, hatékonyan bekapcsolódtunk a környezetvédelemmel kapcsolatos tudatformálásba. A társaság környezeti arculatának tervezésében jelentõs segítséget nyújtottak a februárra elkészült „A környezettudatos szemlélet esélyei” címû közvélemény-kutatásunknak az eredményei. Eközben természetesen figyelemmel kell lennünk arra, hogy a hazai villamosenergia-ipar meghatározó szereplõjeként részesei vagyunk annak a sajátos helyzetnek, amelyet a fenntartható fejlõdés elõsegítése érdekében tett (és tenni szándékozott) törekvéseink és pénzügyi, gazdasági, üzleti érdekeink közötti ellentét határoz meg. Az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubjának létrehozásával ezen dilemma értelmezéséhez, feloldásához kívántunk és kívánunk üzleti partnereinktõl, a környezetvédõ szervezetektõl, a hatóság képviselõitõl: az érdekelt felektõl segítséget kapni. A Klub célja, hogy - a lehetõségekhez mérten - az MVM Rt. minden olyan fontos döntésének elõkészítése során, amelynek környezeti vonatkozása van vagy lehet, ezen az úton is tájékoztatást adjunk és magunk is tájékozódjunk. A Klub alakuló ülésére 2001 májusában került sor és ezen Michael Lake úr, az Európai Unió nagykövete mondott megnyitó beszédet. A Klub tervezett témakörei felölelik az energiahatékonyság, az alternatív energiaforrások és az energiatermelés, a kommunikáció, valamint a tudatformálás kérdéskörét. A rendezvényre meghívást kaptak az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságának tagjai, a Gazdasági és a Környezetvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Magyar Energia Hivatal, a környezetvédelemmel kapcsolatos szakigazgatási, oktatási, kutató és civil szervezetek képviselõi. Közülük sokan tiszteltek meg bennünket azzal, hogy a Klub alapító tagjaivá váltak. A villamosenergia-ipar társaságai közül a Paksi, a Mátrai és a Budapesti Erõmûvek vezetõi, a környezetvédelmi szervezetektõl a Levegõ Munkacsoport, az Energia Klub és a WWF Magyarország képviselõi tartottak elõadást. A második ülésre október 3-án került sor az ÖKOTECH 2001 Környezetvédelmi Szakkiállítás helyszínén. Itt az MVM-Csoport több társasága kiállítóként is megjelent, és az általunk szervezett klubülésen a szakmai elõadásokat követõen a Magyar Szabványügyi Testület képviselõje ünnepélyes keretek között adhatta át az ISO 14001 szerinti tanúsítványt Katona Kálmán elnök-vezérigazgató úrnak. A kiállításon szervezett egyéb programjaink is nagy sikert arattak. A harmadik ülésnek az év végén a Paksi Atomerõmû adott otthont. Az ülés vendége volt Arvo Vourenmaa úr, a Loviisai Atomerõmû vezérigazgatója és dr. Kaderják Péter a Magyar Energia Hivatal fõigazgatója is. Az Energia Klub elõadója, Ámon Ada megkérdõjelezte az atomerõmû élettartam-meghosszabbításának koncepcióját, ami végül élénk, de kompromisszumba hajló, konstruktív vitát eredményezett. Az MVM Rt. környezeti politikájának fontos része a környezetvédelemnek a külvilág felé való megjelenítése. Környezetvédelmi arculattervezési programunk keretében környezetvédelmi pályázatokat írtunk ki: • a 2000 fõ alatti települések önkormányzatai részére a tulajdonukban (kezelésükben) lévõ intézmények, parkok, mûemléki épületek vagy más kulturális értékek díszkivilágításának megvalósítására, korszerûsítésére. Az ország 2350 ilyen „kis” települése közül Osztopántól Tardonáig összesen tizenhetet támogattunk céljai elérésében; • a Környezetvédelmi Világnap (június 5.) megünneplését támogató pályázatunk keretében civil szervezeteknek nyújtottunk támogatást, 2 millió Ft-tal járultunk hozzá a nap sikeréhez; • az általános iskolák környezettudatos oktatását támogató pályázatunk keretében tíz iskola mintegy 250 diákja vehetett részt az erõmûlátogatásokon és ismerhette meg az MVM Rt. korszerû, környezetvédelmi tekintetben is kifogástalan gázturbinás erõmûveit.

24


Együttmûködés hazai és nemzetközi szervezetekkel

Kék szamárkenyér Echinops ruthenicus Eszmei értéke: 5 000 Ft

Az MVM Rt. aktív, konzultatív résztvevõje az iparágat is érintõ jogszabályalkotásnak. Közvetlenül együttmûködünk a Környezetvédelmi (KöM) és a Gazdasági Minisztériummal (GM) a környezetvédelmi jogszabályok kialakításában (hulladékgazdálkodási törvény, levegõtisztaság-védelmi, vízminõség-védelmi rendeletek). A GM irányítása alatt mûködõ Magyar Energia Hivatal az iparági környezetvédelmet érintõ döntéseiben is támaszkodik az MVM Rt. információira és munkatársainak szaktudására (pl. az iparági SO2 és NOx kibocsátások erõmûvenkénti szétosztása a 22/1998 (VI.26.) KTM rendelet szerint, a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv környezetvédelmi fejezetének összeállítása). Munkánk fontos része a hazai és nemzetközi szakmai információcsere és a szakmai érdekképviseleti tevékenység. Rendszeresen részt veszünk az iparági környezetvédelmi megbízottak tanácskozásain, munkálkodunk az egységes szakmai fellépés elõmozdításán. Aktív szerepet játszunk a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságában. Képviseljük iparágunkat a különbözõ európai villamosenergia-ipari szervezetek, pl. az UCTE és az EURELECTRIC környezetvédelmi bizottságaiban. Az EURELECTRIC Környezetvédelem és Fenntartható Fejlõdés Bizottságában és az ennek keretében mûködõ alábbi munkabizottságokban dolgoznak a társaság-csoport képviselõi: • Környezetvédelem: mûszaki-technikai kérdések; • Környezetgazdálkodás: gazdasági, gazdaságossági, irányítási kérdések; • Hulladékok: termelési és veszélyes hulladékok, hasznosítás, ártalmatlanítás; • Klímaváltozás: a Kiotói Jegyzõkönyv végrehajtása, rugalmas mechanizmusok; • Környezet és társadalom: energiahatékonyság termelõi és felhasználói oldalon; • Energiaforrások megõrzése: primer energiahordozók gazdaságos és ésszerû felhasználása. Az EURELECTRIC-ben kifejtett eredményes tevékenységünk elismeréseképpen 2002 tavaszán az MVM rendezheti a Környezet és társadalom munkabizottság Környezeti egészségvédelem és biztonság albizottsága által kezdeményezett szemináriumot Budapesten.

25



Magyar kikerics Colchicum hungaricum Eszmei értéke: 30 000 Ft

A Paksi Atomerõmû Rt. (PA Rt.) Magyarország meghatározó villamosenergia-termelõ vállalata. Az erõmû négy blokkja a hazai villamosenergia-termelés 38%-át adja. A részvénytársaság a meglévõ blokkok teljesítményének növelésével és élettartamának hosszabbításával új célokat tûzött maga elé. Ezek megvalósítása érdekében a 2001-ben bevezetett Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) keretein belül a környezetvédelmi elõírások, szabályok betartásán túl is fejleszteni kívánja környezetvédelmi tevékenységét. A társaság 2001-ben 14 126 GWh villamos energiát termelt, ezzel a harmadik legkiemelkedõbb évét zárta. Az erõmû négy blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok mûszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. A Paksi Atomerõmû blokkjainak alapvetõ mûszaki adatai Típus Nyomottvizes, vízhûtésû, víz moderátorú energetikai reaktor, VVER-440, V-213 A primerköri hurkok száma 6 Hõteljesítmény 1375 MW Turbinák száma 2 Villamos teljesítmény 2 x 230 MW

Nukleáris környezetvédelem A Paksi Atomerõmû Rt. mûködésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvetõ elvárás, hogy az atomerõmû nukleáris környezeti hatásairól részletes információk álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy e hatások mértéke ne lépje túl a hatósági szabályozásban engedélyezett szinteket. Az atomerõmû elmúlt öt évre vonatkozó kibocsátási adatait és a hatósági korlátok százalékban megadott értékeit az alábbi táblázat ismerteti. A táblázatból kiolvasható, hogy az elõzõ évekhez hasonlóan az atomerõmû 2001-ben is nagy biztonsággal betartotta a kibocsátásokra vonatkozó hatósági korlátokat. Radioaktív kibocsátások összefoglaló adatai a hatósági korlátok százalékában Év

1997 1998 1999 2000 2001

Üzemelõ Légnemû, % blokkok Nemesgáz Aeroszol Jód* s z á m a , d b (összes) (T 1/2 >24 h) 4 0,4 0,18 < 0,1 4 0,5 < 0,1 < 0,1 4 0,4 < 0,1 < 0,1 4 0,6 < 0,1 < 0,1 4 0,7 < 0,1 < 0,1

26

90

Sr

5,6 2,2 2,0 0,5 0,5

Folyékony, % 90 Összes Sr béta 4,5 7,0 6,0 6,1 7,4 4,8 7,7 1,6 7,9 1,5

3

H

52 66 67 61 62


A hatósági korlátok (határértékek) Kibocsátott anyag Nemesgáz (összesen) Aeroszol (T1/2>24 h) Jód* 90 Sr Összes béta 90 Sr 3 H

Légnemû

Folyékony * Megjegyzés:

Hatósági korlát 1,9x1013 1,1x109 1,1x109 5,6x104 3,7 37 7,5

Bq/d/ 1000 MWe GBq/a/blokk MBq/a/blokk TBq/a/blokk

I egyenérték

131

Az alábbi táblázat bemutatja az egységnyi villamosenergia-termelésre vonatkoztatott kibocsátási értékeket a hasonló típusú külföldi atomerõmûvek kibocsátásának nemzetközi átlagához viszonyítva. A nemzetközi adatok csak az 1995-1997. idõszakra állnak rendelkezésre, az UNSCEAR (Egyesült Nemzetek Atomsugárzás Hatásai Tudományos Bizottsága) 2000. évi jelentésben ezeket az adatokat publikálta (kivéve a radiokarbon-kibocsátásra vonatkozó adatokat, melyek csak 1990-1994. közötti idõszakra állnak rendelkezésre). Az összevetésbõl kitûnik, hogy a 2001. évi paksi légköri kibocsátások adatai kissé meghaladják a nyomottvizes reaktorokkal (PWR) üzemelõ atomerõmûvek 1995-97 közötti világátlagát. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adat csak harmada, illetve fele a nemzetközi átlagnak. Amíg a múltban a Paksi Atomerõmû kibocsátásai többnyire lényegesen kisebbek voltak a megelõzõ idoszak nemzetközi átlagánál, mára ez a tendencia részben megfordult, részben kiegyenlítõdött. Ez annak ellenére történt, hogy a paksi kibocsátás összességében nem romlott, ellenben a világátlag majdnem mindegyik radionuklid csoportra jelentõsen, olykor nagyságrendet is csökkent. A Paksi Atomerõmûbõl kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége a világadatok tükrében Radionuklid 2001 Összes aeroszol 131 I egyenérték Összes nemesgáz Összes trícium Összes radiokarbon

3,3 x 10-1 2,4 x 10-1 5,8 x 104 3,7 x 103 5,0 x 102

Korróziós és hasadási termékek Tr í c i u m

7,4 x 10-1 1,2 x 104

P a ks PWR G B q G W e-1a -1 G B q G W e-1a -1 1995-1997 1983-2001 1995-1997 Légnemû kibocsátás 5,3 x 10-1 3,9 x 10-1 1,3 x 10-1 -1 -1 1,8 x 10 1,9 x 10 1,7 x 10-1 4 5 6,2 x 10 1,1 x 10 1,3 x 104 3 3* 2,9 x 10 2,0 x 10 2,4 x 103 2 2** 5,7 x 10 7,9 x 10 2,2 x 102*** Folyékony kibocsátás 5,6 x 10-1 6,3 x 10-1 8,1 x 100 4 4 1,2 x 10 1,1 x 10 1,9 x 104

A nemzetközi adatok a Paksi Atomerõmûvel azonos elven mûködõ nyomott vizes erõmûi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2000) * : 1985-2000 átlaga - ** : 1988-2000 átlaga - *** : 1990-1994 átlaga

Környezetellenõrzés Az erõmû környezetének sugárvédelmi ellenõrzése részben távmérõ (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes, laboratóriumi vizsgálatokon alapul (Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszer). A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. A kibocsátott radioaktív izotópok a közvetlen környezetben nem, vagy csak nagyon kicsi koncentrációban, esetenként voltak mérhetõk.

27


Az állomások környezetében vett talaj, fû mintákban, valamint a halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehet kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény - a teljes elkeveredés után - a trícium esetében 1 Bq/dm3-nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mBq/dm3-nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópok nem mérhetõk. A radioaktív nemesgázok, illetve a kiülepedett aeroszolok által kiváltott dózisnövekményt közvetlen mérési módszerekkel nem lehetett kimutatni, mivel azok - a terjedési számításokból becsülhetõen - 3-4 nagyságrenddel a természetes eredetû sugárzási szint alatt maradnak.

A radioaktív hulladékok kezelése A radioaktív hulladékok kezelésével, átmeneti tárolásával összefüggõ fejlesztések A radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos fejlesztések az atomerõmûvekben kiemelt fontosságúak. Miután az atomerõmûvi eredetû radioaktív hulladékok elhelyezésének végleges megoldásáról széles körben folynak viták, a kérdés a közvéleményt is élénken foglalkoztatja. Az atomerõmû a radioaktív hulladékokat csupán kezeli; az ilyen hulladékok végleges elhelyezésének kidolgozására az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaságot hozta létre. A kis- és közepes aktivitású hulladékok kezelése során az eredeti szovjet mûszaki tervektõl jelentõsen eltérõ, fejlettebb technikát alkalmazunk. Az eddig elvégzett fejlesztések az alábbiakban foglalhatók össze: • A szilárd hulladékokat 50 tonnás préssel 200 literes fémhordóba a térfogatuk ötödére tömörítjük. • A tömörített hulladékok átmeneti tárolására - átépítéssel - kialakítottunk egy olyan tárolót, melyben a hulladékos csomagokat (konténereket, hordókat) korszerûen, visszanyerhetõ módon tároljuk. • A folyékony radioaktív hulladékok tárolására szolgáló két segédépületet csõhíddal kötöttük össze, melynek használatával jelentõs tároló kapacitásbõvülés volt elérhetõ. • Rendszerbe állítottunk egy gamma-spektrometriás mérõrendszert, melynek segítségével a hordós szilárd hulladékok izotóptartalmát és izotóp-összetételét meg lehet határozni. • Mindkét segédépületben üzembe helyeztünk egy-egy kisteljesítményû ultraszûrõ berendezést. • Az új, félautomata válogató berendezés használatával a kis- és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségét mintegy 5%-al sikerült csökkenteni. • A radioaktívan szennyezett olajokat újabban egy gyöngykovaföld szûrõanyaggal mûködõ berendezésen tisztítjuk. Ezzel a kezelendõ mennyiség jelentõsen csökkent. • A berendezések vegyszeres tisztítása során keletkezett folyékony hulladékok mennyiségét víz alatti plazmabontó berendezés segítségével számottevõen csökkentettük. A megvalósítás alatt álló fejlesztéseink az alábbiak: • Két nagyteljesítményû üzemi ultraszûrõ berendezés üzembe állításával jelentõsen csökkentjük a folyékony radioaktív hulladékok mennyiségét. • A már keletkezett és a segédépületi tároló-tartályokban lévõ folyékony radioaktív hulladékok mennyiségének meghatározó mértékû csökkentését egy több lépésbõl álló (kristályosítás, ultraszûrés, ioncsere) kezelési technológia segítségével lehet majd elérni. • Azokat az iszapszerû radioaktív hulladékokat, amelyeknek a menynyiségét tovább már nem lehet csökkenteni, automatikus cementezõ berendezéssel tervezzük megszilárdítani. A fenti fejlesztéseket részben 2002-ben, részben 2003-ban fejezzük be. Szükség esetén az alább felsorolt, további fejlesztések is lehetségesek: • Az 50 tonnás préssel elõtömörített, 200 literes hordókban lévõ szilárd hulladékok további térfogatcsökkentése szuper kompaktor (tömörítõ erõ: 1500-2500 tonna) felhasználásával, • Az átmeneti tárolási kapacitások modulszerû bõvítése. Ezek a befejezett és befejezés elõtt álló fejlesztések jelentõsen hozzájárulnak a Paksi Atomerõmû nemzetközi elismertségéhez.

28


A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok kezelése Az 1996. évi utolsó kiszállítást követõen keletkezett hordós szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erõmû ellenõrzött zónájában kialakított átmeneti tároló helyiségekben és ideiglenes gyûjtõ helyeken történik a végleges tároló üzembe helyezéséig. 2001. évben 1103 hordónyi kis- és közepes aktivitású szilárd, radioaktív hulladék keletkezett, amely 459 db-bal több mint 2000-ben volt és az elõzõ 3 év átlagánál is közel 80%-al több. A mennyiségi növekedés azzal magyarázható, hogy: • az év során több olyan rekonstrukciós tevékenység zajlott az ellenõrzött zónában, amelyek során jelentõs mennyiségû bontási hulladék képzõdött, ezzel összefüggésben ugrásszerûen növekedett a nem tömöríthetõ (pl. beton-) hulladék aránya (1999-ben 48 m3, 2001-ben 170 m3 bruttó térfogatú nem tömöríthetõ radioaktív hulladék képzõdött), • 2001-ben a 2. blokki I-es akna rekonstrukciója, az ellenõrzött zónában használt fa állvány anyag selejtezése, továbbá az OSART ellenõrzéssel összefüggõ selejKépzõdött hulladéktezés volt a legmarkánsabb hulladéknövelõ tényezõ. mennyiség

Hulladék mennyisége feldolgozás után

Az elõzõ évekbõl áthozott mennyiséggel együtt 2001. december 31-én az atomerõmûben 3560 db 200 l-es hordónyi hulladékot tároltak.

Nagyaktivitású szilárd radioaktív hulladékok

1997-2001. között keletkezett és a feldolgozás utáni szilárd radioaktív hulladékok mennyisége

2001-ben a Paksi Atomerõmûben 0,338 m3 nagyaktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, amelynek elhelyezése mintegy 2,85 m3 tároló kapacitást vett igénybe. Ez a korábbi évek átlagánál alacsonyabb érték. A nagyaktivitású szilárd radioaktív hulladékok erõmûvön belüli átmeneti tárolása az épületen belül kialakított, ún. tároló kutakban történik. Az ott el nem helyezhetõ méretû nagyaktivitású hulladékokat ólom gyûjtõkonténerekben tárolják. Fo l y é k o n y r a d i o a k t í v h u l l a d é k o k A víztisztító rendszerekbõl kikerült elhasznált ioncserélõ gyanták eddig keletkezett mennyisége 49,1 m3, ebbõl 10 m3 keletkezett 2001-ben. Az elmúlt évben a folyékony hulladékok keletkezési üteme megfelelt a tervezettnek. A gõzfejlesztõk tisztításból származó vegyszeres oldatok feldolgozása befejezõdött. 2001-ben a négy blokkban összesen 165 m3 bepárlási maradék képzõdött. Az 1. és 2. blokkban 2224 m3 sûrítményt, 3. és 4. blokkban 1595 m3 sûrítményt tárolnak. Ez mintegy 83 %-os töltöttséget jelent. Az elmúlt öt évben keletkezett folyékony hulladékok besûrített mennyiségét az alábbi ábra mutatja be.

A folyékony hulladék besûrített mennyisége

29


Hagyományos környezetvédelmi tevékenység Vízminõség-vv édelem Vízhasználat, hulladékvizek Az atomerõmû, mint az ország legnagyobb nyersvíz felhasználó üzeme különös gondot fordít a víz minõségének védelmére. Az erõmû nyersvíz felhasználása 2001-ben az elõzõ évekhez hasonlóan alakult. A felszíni vízkivételbõl biztosított hûtõ és technológiai vizek mennyisége 2,7 milliárd m3, a rétegvíz kutakból származó ivóvíz-felhasználás 237 000 m3 volt. A kibocsátott hûtõvíz a befogadó Duna hõszennyezését nem, csak hõterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Hatósági engedélyeink a hõmérsékletnövekedés legnagyobb mértékét és a Duna víz hõmérsékletének maximumát határozzák meg. (A visszavezethetõ hûtõvíz és a Duna közötti hõmérséklet különbség 11 oC-nál, ill. + 4 oC alatti dunai vízhõmérséklet esetén 14 oC-nál nem lehet nagyobb. A bevezetés alatt 500 m-re lévõ szelvény bármely pontján a Duna vízhõmérséklete nem haladhatja meg a 30 oC-t. ) Ezeket a korlátokat az elmúlt évben is betartottuk. A kibocsátott kondenzátor-hûtõvíz minõsége kiválóan alkalmas arra, hogy az erõmû halastavainak vizét ezzel pótoljuk. A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkezõ szennyvíz az erõmû kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. A szennyvíztisztítás hatásfokát az erõmû és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség rendszeresen - általában negyedévente - ellenõrzi. A tisztítás hatásfoka, így a kibocsátott vizek minõsége az elõírásoknak megfelelõ. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz elõállítás során keletkezõ savas és lúgos vizek alkotják. A hulladékvíz semlegesítése a 10 000 m3-es zagymedencékben történik. A medencék vízminõségét és kibocsátását rendszeresen ellenõrzik. Az évi 130 000 m3, semlegesítés és ülepítés után a melegvíz-csatornán keresztül a Dunába kibocsátott hulladékvíz minõségi jellemzõinek értékei nem haladják meg a határértékeket. Fe l s z í n a l a t t i v i z e k v é d e l m e Az erõmû talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelõ kútrendszerrel ellenõrizzük. A monitoring rendszerben 38 talajvízfigyelõ kútból vett vízminták alábbi jellemzõit vizsgáljuk: trícium, TPH, pH, nitrát, ammónium, klorid, vas, mangán, réz, cink, ólom, króm, nikkel. Az egyes talajvízfigyelõ kutakból vizsgált jellemzõk - a kutak különbözõ ellenõrzési funkciója miatt - eltérõek. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 102 kút vízszintjét rendszeresen regisztráljuk. A monitoring eredmények jelezték, hogy a részleges környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt technológiai hibák (vegyszeres medence burkolatának sérülése, inaktív hulladékvíz rendszerek hibái) javítása sikeres volt. A nem jelentõs környezeti kockázatot jelentõ talajvíz-szennyezések miatt kárelhárítási beavatkozást nem kell végezni. Két erõmûvi transzformátor korábbi (1994-1998) tömítetlensége folytán a kavicságyakra olaj került és a csapadékvízzel a talajba lemosódott. A kavicságyak alatt a talaj 3 m mélységben szennyezõdött (a 21AT jelû transzformátornál a talaj maximális TPH tartalma 3130 mg/kg, a II/1 transzformátornál a talaj maximális TPH tartalma 21300 mg/kg). A talajvíz nem szennyezõdött.

30


A környezeti kockázatelemzés és a talaj mikrobiológiai vizsgálatának eredményei alapján a kárelhárításra az ún. BIOVENTING mikrobiológiai eljárást választottuk. A környezetvédelmi felügyelõség által 1999-ben elõírt kármentesítési célérték [TPH] = 100 mg/kg, az elõzetes számítások alapján 6 év alatt érhetõ el. A mentesítõ rendszert márciusban helyezték üzembe. A 2001. évi talajminták mérési eredményei jelentõsen alacsonyabb talaj TPH koncentrációkat jeleznek, mint a 2000. éviek.

Levegõtisztaság-védelem Az atomerõmû által okozott légszennyezés igen csekély. A biztonsági elektromos betáplálást biztosító dízel-generátorok emiszsziója az alacsony kibocsátási magasság miatt a kibocsátási határértéket (elsõsorban NOx tekintetében) meghaladja. A rövid próbaüzemekbõl adódó szennyezés igen kicsi, az emmissziót alig befolyásolja, de a 2001. évben hatályos jogszabályi elõírások még nem vették figyelembe a berendezések szükségáramforrás jellegét, rövid üzemidejét. Ezért határértéket túllépõ füstgáz emisszió miatt 2001-ben 11 000 Ft légszennyezési bírságot fizettünk. Az EU jogharmonizáció keretében megjelent új levegõtisztaság-védelmi jogszabályok már figyelembe veszik a biztonsági dízel-generátorok szükségáramforrás jellegét és éves 15-25 órás üzemidejét. Így 2002. évtõl dízel-generátoraink teljesítik - az Európai Unió elvárásainak is megfelelõ - levegõtisztaság-védelmi elõírásokat. Potenciális szennyezõ forrást jelentenek - az 1996-ban üzembe helyezett - festõmûhely festõkabinjának és általános elszívó rendszerének kürtõi. A mûhely viszonylag alacsony kihasználtsága és az elõírások betartása következtében a pontforrások káros légszennyezést nem okoznak.

Hulladékgazdálkodás - inaktív hulladékok Ve s z é l y e s h u l l a d é k o k 2001-ben 440 269 kg veszélyes hulladék keletkezett az erõmûben (elsõsorban fáradt olaj, olajjal szennyezett hulladék, bontott aszfalt hulladék, hulladék lúg, ioncserélõ gyanta). Ezeket erre szakosodott vállalkozások ártalmatlanítják. A tárolóban 2001. december 31-én mintegy 22 677 kg veszélyes hulladékot tároltunk. Veszélyes hulladékként kezeljük a kommunális vizek tisztítása során keletkezõ iszapot is, amelyet az aszódi veszélyeshulladék-lerakó telepre szállítunk. A legnagyobb mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékok 2001-ben

31


Az ábra adataiból látható, hogy a veszélyes hulladékok teljes mennyisége 1996 és 2001 között általában csökkent. Ennek oka részben a kevesebb selejtezésbõl eredõ hulladék, részben a mésziszap hulladék nem veszélyes hulladéknak történõ minõsítése, valamint - az I. veszélyességi osztályú hulladékot eredményezõ - akkumulátorcserék befejezése.

1996-2001. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége

Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, erre kijelölt és a szelektív gyûjtés céljára kialakított helyen és raktárban gyûjtjük. 2001. évben a PA Rt. tevékenysége során összesen 1970 t nem veszélyes ipari hulladék keletkezett, amelybõl további hasznosításra 833 t hulladékot értékesítettünk, továbbá 391 m3 nem hasznosítható hulladékot ipari hulladéklerakóban helyeztünk el.

Ipari hulladékok 2001. évi forgalma

32


Környezetközpontú irányítási rendszer A PA Rt. környezetközpontú irányítási rendszere (KIR) 2001. márciusa óta mûködik. Kiépítése során a különbözõ szabályozások integrációja volt a cél a többszörös szabályozás elkerülése végett. A PA Rt. szabályozási rendszerének harmonizálása következtében a rendszerdokumentumok 2001. év végére módosultak. 2002. január 1-tõl a KIR gerincét egy önálló folyamatutasítás és három önálló eljárásrend alkotja. A KIR mûködése elsõ szakaszának végéig valamennyi, a társasági szabályozások által elõírt, a rendszer mûködéséhez szükséges dokumentum - a megjelent számos új környezetvédelmi jogszabály alapján aktualizálva - elkészült és hatályba lépett. Az egyes szervezeti egységeknél kinevezett munkahelyi környezetvédelmi megbízottak oktatása megtörtént. A Minõségbiztosítási Osztály és a Környezetvédelmi Csoport kijelölt szakemberei környezeti auditor képzésen vettek részt. A munkavállalók teljes körét érintõ (a munkaköri feladatoktól függõen általános vagy emeltszintû) környezetvédelmi oktatás oktatási segédletei 2001. novemberében elkészültek. Az oktatásokat ill. a kapcsolódó vizsgákat 2002 év folyamán szervezzük meg. 2001 novemberében elfogadásra kerültek a PA Rt. környezetvédelmi céljai: • Elvégezzük az erõmû sugárvédelmi kibocsátás- és környezetellenõrzõ rendszerének teljes körû rekonstrukcióját. • Komplex környezetvédelmi programot hajtunk végre az atomeromû közvetlen és közvetett környezeti hatásainak, telephelyének vizsgálata érdekében. • Gondoskodunk valamennyi munkatársunk környezetvédelmi oktatásáról, környezettudatos gondolkodásmódjának kialakításáról, fejlesztésérõl. • Fokozatosan bevezetjük és fejlesztjük beszállítóink környezetvédelmi minõsítési rendszerét. • Évente nyilvános jelentésben számolunk be társaság környezetvédelmi teljesítményérõl. • Fenntartjuk és folyamatosan fejlesztjük környezetközpontú irányítási rendszerünket és bizonyítjuk, hogy az megfelel a KIR MSZ EN ISO 14001:1997 szabványnak. Környezetpolitikánk és céljaink összhangja biztosítja környezetvédelmi tevékenységünk tudatos fejlesztését, támogatja jövõképünk megvalósítását.

33


Vértesi Erõmû Rt.

Tarka sáfrány Crocus reticulatus Eszmei értéke: 10 000 Ft

A Vértesi Erõmû Rt. (Vért) Komárom-Esztergom megye legnagyobb gazdasági társasága, meghatározó szerepet játszik a térség foglalkoztatásában. A társasághoz három erõmûvi telephely: az Oroszlányi, a Bánhidai és a Tatabányai Erõmû, valamint két bánya: a Márkushegyi és a Mányi Aknaüzem tartozik. A Márkushegyi Aknaüzem az ország legnagyobb és legkorszerûbb bányája. A Vértesi Erõmû Részvénytársaság dolgozóinak száma 2001-ben 4300 fõ volt. A társaság környezetvédelmi feladatait négy fõállású szakember látja el. Az egyes telephelyeken adódó környezetvédelmi tevékenységet kapcsolt munkakörben végzik a helyi megbízottak. A Vért három erõmûvének együttes villamos teljesítõképessége kb. 380 MW. Az erõmûvek tüzelõanyaga a saját bányákból kitermelt energetikai barnaszén, valamint kisebb részben fûtõolaj (Tatabányai Erõmû).

A társaság fontosabb mûszaki jellemzõi Erõmûvek mûszaki jellemzõi Gõztermelõ kapacitás, t/h Termikus teljesítmény, MW Gõzparaméterek, bar/°C Tüzelési rendszer Beépített villamos teljesítmény, MW

Bánhidai Erõmû 320 247 134/540 szénportüzelés 100

Oroszlányi Erõmû Tatabányai Erõmû 920 363 660 270 90/540 32/415 szénportüzelés szénportüzelés, olajtüzelés 240 33,7

Bányák mûszaki jellemzõi Átlagos mélység, m Mûrevaló szénvagyon, kt Nem mûrevaló szénvagyon, kt Mûrevaló széntelep vastagsága, m Szén fûtõértéke, kJ/kg

Márkushegy I. Márkushegy II. Márkushegy III. Mányi Aknaüzem 200-420 200-420 200-420 326 39 236 22 318 6 486 3 296 16 645 5 564 2 209 5 546 1,8-2,2; 1,5-4,0 2,2-3,2 0,8-3,2 15-35 13 500-21 600 kb. 15 600 kb. 13 700 15 000-20 000

Megjegyzés: Márkushegyi Aknaüzem I. és a Mányi Aknaüzem a jelenleg mûködõ bányák. A Márkushegyi Aknaüzem II.-III. a bányatelken lévõ szabad szénvagyon

A társaság által termelt és kiadott villamos energia Termelés MWh Bánhidai Erõmû 554 411 Oroszlányi Erõmû 1 325 258 Tatabányai Erõmû 89 175 Összesen 1 968 844

34

Kiadott MWh 511 308 1 181 312 76 043 1 768 663


A társaság hõtermelése és kiadása

A társaság széntermelése Márkushegyi Aknaüzem Mányi Aknaüzem Összesen

Termelés, kt 1 651 671 2 322

A társaság tüzelõanyag-felhasználása Szén, t Bánhidai Erõmû 539 745 Oroszlányi Erõmû 1 431 744 Tatabányai Erõmû 112 678 Összesen 2 084167

Termelés, TJ 18 456 7 526 25 983

Szén, TJ 5 900 15 758 1 374 23 042

Olaj, t 1 854 2 705 24 536 29 095

Olaj, TJ 77 109 987 1 173

A társaság vízfelhasználása Hûtõvíz, m 3 3 792 800 4 760 192 1 918 8 554 910

Bánhidai Erõmû Oroszlányi Erõmû Tatabányai Erõmû Összesen

A társaság vegyszerfelhasználása Sósav, kg Bánhidai Erõmû 255 200 Oroszlányi Erõmû 46 940 Tatabányai Erõmû 27 250 Összesen 329 390

35

Póttápvíz, m 3 136 845 166 818 75 925 379 588

Hulladékvíz, m 3 6 440 27 978 5 950 40 368

Nátronlúg, kg 78 209 87 759 19 350 185 318

Mészhidrát, kg 88 300 0 70 450 158 750


Környezetvédelmi tevékenység Levegõtisztaság védelem Környezetvédelmi szempontból legsúlyosabb problémát a kéményeken keresztül a légtérbe bocsátott kéndioxid mennyisége okozza. Mind az Oroszlányi, mind a Bánhidai Erõmûben eltüzelt energetikai barnaszén nagy kéntartalma miatt a kéndioxid kibocsátás határérték feletti. Utóbbi telephelyen a porkibocsátás is nagyobb a határértéknél az elavult elektromos pernyeleválasztó következtében. A túllépések miatt 233 millió, ill. 45 millió Ft bírság várható. A Tatabányai Erõmû által fizetendõ bírság várható mértéke 2001. évre 15 millió Ft. A Vért erõmûvei által kibocsátott légszennyezõ-anyagok 2001-ben, t SO 2 NO x Por Oroszlányi Erõmû 86 808 3 985 472 Bánhidai Erõmû 24 674 1 535 2 300 Tatabányai Erõmû 6 512 551 2 754 Összesen 117 994 6 071 5 526

CO 2 1 532 000 620 000 240 000 2 392 000

A Vért erõmûveinek fajlagos kibocsátásai egységnyi kiadott energiára (villamos energia + hõ) Erõmû SO 2 NO x Por CO 2 kg/MWh kg/MWh kg/MWh kg/kWh Oroszlányi Erõmû 72,8 3,3 0,4 1,29 Bánhidai Erõmû 48,1 3,0 4,5 1,21 Tatabányai Erõmû 55,8 4,7 23,6 2,06 Vért összesen 64,8 3,3 3,0 1,31

Az erõmû légszennyezõanyag-kibocsátásai

Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmûvekben keletkezõ salak és pernye nem értékesíthetõ része a zagytereken kerül lerakásra. A diffúz porszennyezés csökkentése a zagykazetták váltott mûvelésével és a mûvelés alatt nem álló zagyterek víztakarásával történik. A Tatabányai Erõmû zagyterén a már korábban bevezetett sûrûzagyos technológia miatt kiporzás nincs.

36


Felszíni vizek Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmû hûtõ- és ipari vizét a hûtõtavakból kiemelt vízzel biztosítják. A tavak egyúttal pihenési és sporthorgászati célokat is szolgálnak. Mindkét tó az Által ér vízgyûjtõ területén található, melynek kiterjedése 521 km2. Az Oroszlányi Erõmû hûtõtavának felülete 160 ha, befogadóképessége: 5,8 millió m3. A nyári idõszakban itt is gondot jelent a csökkenõ vízutánpótlás. A technológiából és a meleg nyári idõszakból adódó hõterhelés okozta párolgási veszteség miatt a víz sókban bedúsul és megindul az eutrofizáció, bár a hûtõtó nagysága miatt kevésbé érzékeny mint a Bánhidai hûtõtó. Víz utánpótlás biztosítására az Által éren a tatai Fényes forrásoknál létesített szivattyú állomás és az erõmû között korábban (1961) kiépített 22 km csõvezeték szolgál. További gondot okoz, hogy a tóban kb. 900 ezer m3 iszap halmozódott fel, ami csökkenti a tározóképességet és rontja a víz minõségét. A hûtõtó vízminõsége ma már lényegesen jobb mint a kazán-póttápvíz elõállítási technológia korszerûsítése elõtt volt. A korábbi meszes elõlágyítás-ioncserélõs, nagy vegyszerigényû technológiát fordított ozmózis elvén mûködõ vízelõkészítõ rendszer váltotta fel, mely minimális vegyszerszükséglete miatt nagyságrendileg csökkentette a tó sóterhelését. A Bánhidai Erõmû hûtõtavának felülete 39 ha, befogadóképessége 0,8 millió m3. A nyári idõszakban a csökkenõ vízutánpótlás, a technológiából adódó nagy hõterhelés okozta párolgási veszteség miatt itt is felléphet az eutrofizáció. A legmelegebb idõszakokban - amennyiben ez szükséges - lehetõség van a tó vizének levegõztetéssel történõ hûtésére és oxigénnel való dúsítására, valamint a tatabányai XV/b. aknai fúrólyukból kiemelt karsztvíz betáplálásával a víz hõmérsékletének csökkentésére, frissítésére. Ez a megoldás jelentõs költségigénye miatt csak nagyon indokolt esetben kerül alkalmazásra. Speciális problémát jelent, hogy a zagytérrõl visszafolyó retúrvíz a hûtõtóba kerül, ami nagymértékû sókiválással jár. Bár a sókiválás az élõvilágot nem veszélyezteti, eltávolítása jelentõs költséget igényel. A hûtõtóból elfolyó víz ugyanakkor jobb minõségû, mint a befolyó víz, mert szennyezõanyag-tartalmának jelentõs része a tóban leülepszik. Mindkét erõmû elõírás szerint ellenõrzi mind az Által ér és befolyásai, mind a hûtõtavak vízminõségét, és éves beszámolót küld a környezetvédelmi felügyelõségnek. Az önellenõrzõ vizsgálatok és a rendszeres hatósági ellenõrzések tanúsága szerint az erõmûvek nem okoznak vízszennyezést egyetlen összetevõ tekintetében sem. A Tatabányai Erõmûben nincs felszínivíz-felhasználás. Talajvíz. Zagyterek és rekultivációjuk Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmûvekben keletkezett salak és pernye hidraulikus úton, vízzel keverve csõvezetéken jut el a zagyterekre. A szállítóvíz a szilárd anyag 5-7-szerese. Az ipari hulladékvizeket a szállítóvíz pótvizeként hasznosítjuk. A Bánhidai Erõmû zagyterérõl visszaforgatás nincs, a szállítóvíz egy patakon keresztül az erõmû hûtõtavába folyik vissza, anélkül, hogy vízszennyezést okozna. Az Oroszlányi Erõmû zagyterérõl a szállítóvizet visszaforgatjuk. A zagytér porzásmentesítésének biztosításához külön szivattyú áll rendelkezésre. Kedvezõtlen, száraz, viharos idõszakokban a megvalósított intézkedések ellenére idõnként diffúz porzás terheli a környezõ településeket. Jelenleg száraz idõszakban víztakarással, illetve az új 76 ha-os zagytér váltott mûvelésével a kiporzás részben megakadályozható, ennek ellenére az oroszlányi zagytér diffúz szennyezése miatt 1999 óta bírságot kell fizetni.

37


Az Oroszlányi Erõmû zagyterének ellenõrzésére 20 térségi figyelõkút, mûszaki védelemként speciális, 1650 m hosszú vízzáró függönyfal létesült. Utóbbi megakadályozza a talajvizek élõvízbe történõ beszivárgását. A függönyfal külsõ és belsõ oldalán 32 észlelõ kút található. A rendszeres vizsgálati eredmények igazolják a függönyfal hatékonyságát. Az Oroszlányi Erõmû felhagyott, 100 ha-os zagyterén (a 2. és 4. sz. kazettákon) 2001-ben 2 000 ezüstfát telepítettek kb. 1,6 millió Ft költségráfordítással. A Bánhidai Erõmû felhagyott 16 ha-os zagytere kb. 40 %-ban rekultivált (részben mezõgazdaságnak visszaadott terület), a földdel és tóiszappal fedett felületeken a természetes vegetáció fás, bokros, cserjés részeket hozott létre. Az új 21 ha-os zagytéren telepített 9 ha-os erdõsáv és füvesített kezelõsávok, valamint a váltott mûvelés (víztakarás) akadályozza a zagytér kiporzását. A zagytér környezetében a talajvíz minõségének ellenõrzésére 6 észlelõ kút szolgál. A Tatabányai Erõmû 3,6 ha-s zagyterén a sûrûzagyos technológia bevezetése óta porzás nincs. Hulladékgazdálkodás A társaságnál nagyobb mennyiségben keletkezõ hulladékok az alábbi táblázatban láthatók. Keletkezett hulladékok mennyisége a Vértesi Erõmû Rt.-ben 2001-ben A hulladék megnevezése Keletkezett mennyiség, t Füstgáztisztítás pernyéje 656 136 Széntüzelés salakja 164 034 Fáradt olaj 27 Olajos iszap, homok, föld 47 Olajos víz 1 006 2001-ben a lábatlani Holcim Hungária Kft. (cementgyár) Oroszlányból kb. 82 ezer tonna pernyét vett át. Az összes keletkezett pernye 12,5%-a hasznosult ily módon, ami kb. 17 millió Ft árbevételt is eredményezett. A keletkezett veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkezõ társaságok szállítják el és ártalmatlanítják. Környezetvédelmi ráfordítások A Vértesi Erõmû Rt.-nél környezetvédelmi célokra felhasznált összegek között kiemelendõek az Oroszlányi Erõmû felújítására, a füstgáz-kéntelenítõ berendezés megépítésének elõkészítésére, az ún. retrofitra igénybe vett anyagi források.

Környezetvédelmi ráfordítások (millió Ft-ban) A környezetvédelmi szervezet fenntartása 12,0 Veszélyes hulladék ártalmatlanítása 23,0 Oroszlányi Erõmû Retrofit elõkészítése 585,0 További költségek Zagytér porzásmentesítés 2,5 Elektromos pernyeleválasztó felújítása 14,5 Szénporégõk felújítása 16,4 Pernyehasznosító kiépítése 26,3 Pernyesurrantó kiépítése 5,3 Pernyehasznosítási kísérlet (útépítés) 1,3 A tatai pótvízrendszer felújítása 7,7 A környei vízkivételi mû tervezése 1,1 Bánhidai Erõmû Lefúvató hangtompító felújítása 3,3 Tatabányai Erõmû Olajtartály átalakítása és tisztítása 20,2

38


A Vértesi Erõmû Rt. jövõképe Oroszlányi Erõmû Az Oroszlányi Erõmûnek 2003. december 31-ig van érvényes kapacitáslekötési szerzõdése és 2011. december 31-ig mûködési engedélye. A térség fejlõdése és a foglalkoztatás szempontjából egyaránt kiemelten fontos az erõmû megújítása a szigorú környezetvédelmi feltételeknek is megfelelõen. Az Európai Unió elõírásaival összhangban lévõ 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet szerinti levegõtisztaság-védelmi követelményeknek az Oroszlányi Erõmû kéntelenítõ építése nélkül nem tud megfelelni, így 2005. január 1. után nem lenne üzemeltethetõ. A megújítási, úgynevezett retrofit program a bánya-erõmû vertikum mûködését 2014-ig tervezi, mivel eddig áll rendelkezésre gazdaságosan kitermelhetõ szénvagyon. A program egymáshoz kapcsolódó elemei a Márkushegyi bányamûvelés optimális megoldása és az Oroszlányi Erõmû környezetvédelmi elõírások betartását biztosító korszerûsítése, amely a hatásfok növelését, a rendelkezésre állás javítását, valamint a kéntelenítõ megépítését foglalja magában. A környezetvédelmi elõírások teljesítése érdekében a füstgázok nedves mészkõ-gipsz eljárású mosótornyos kéntelenítését (97,2%-os hatásfok) irányoztuk elõ. Az elképzelések szerint tüzeléstechnikai módosítások révén az NOx-kibocsátást is jelentõs mértékben csökkentjük. A várható kibocsátási koncentrációk mind kén-dioxidra mind nitrogén-oxidokra 400 mg/m3 alatt maradnak. A megnövelt élettartam során az erõmû kapacitásának üzembiztos kihasználását a kazánok, a turbinák és a villamos üzemi berendezések hatásfokjavító felújítása biztosítja. Az Oroszlányi Erõmû kéndioxid- és nitrogénoxid-kibocsátásai Szennyezõ anyag SO2 NOx

Jelenlegi (t/év) Retrofit után várható (t/ év) 86 808 2 485 3 985 3 361

A folyamatos emissziómérõ rendszert a felújítás során bõvíteni kell, hogy alkalmas legyen a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet elõírásainak megfelelõ mérésre. A füstgáz-kéntelenítés során melléktermékként nedves gipsz keletkezik, melynek építõipari felhasználása, kisebb ráfordítással, szárító beépítésével esetleg többlet árbevételt is szolgáltathat. A változatlan minõségû pernye továbbra is értékesíthetõ építõanyag-ipari célra. A Vért a 2001. május 8-i közgyûlés határozata alapján megkezdte a retrofit elõkészítését. Bánhidai Erõmû A Bánhidai Erõmû 2003. december 31-ig rendelkezik kapacitáslekötési szerzõdéssel, ezen felül még egy év opciót kapott. Mûködési engedélye 2004. december 31-én jár le. Ez megegyezik a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet szerinti moratórium idõpontjával. Az erõmû 2004. végén befejezi mûködését, ezt követõen a telephely akár erõmûvi célra is hasznosítható lehet, ellenkezõ esetben a területet rekultiválni kell. Ta t a b á n y a i E r õ m û Az erõmû Tatabánya városban 22 ezer lakás fûtéséhez ad hõenergiát. A szigorúbb levegõtisztaság-védelmi elõírások miatt a közeli jövõben korszerûbb, a környezetet kevésbé terhelõ erõmûvé szükséges átalakítani. A társaság jelenlegi tervei szerint ez a széntüzelésû kazánoknál gáztüzelésre, az olajtüzelésû kazánoknál gáz- és kénszegény olajtüzelésre történõ átállást jelent.

39


Országos Villamostávvezeték Rt.

Tavaszi hérics Adonis vernalis Eszmei értéke: 2 000 Ft

Az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) az Alaphálózati Üzemeltetési Szerzõdés alapján üzemelteti az MVM Rt. tulajdonában lévõ 23 alaphálózati alállomást, valamint a 3977 km hosszúságú villamos távvezetéket, és végzi a karbantartási, üzemzavar-elhárítási, felújítási és létesítési munkák jelentõs részét. Az alállomások környezetvédelmi szempontból is kiemelt figyelmet érdemelnek, ugyanis az olajszigetelésû nagy készülékek olajtöltete meghaladja a 4000 tonnát. Az olajszigetelésû transzformátorok kisebbik része alatt még nyitott kavicságy helyezkedik el. Miután a transzformátorok teljes tömörsége (az olajfolyások tökéletes kizárása) ritkán biztosítható, a szigetelõ olaj az alul nyitott transzformátoralapból elszivároghat és a talajba, talajvízbe, felszín alatti vizekbe kerülhet. E probléma kézbentartása, a szennyezés nyomon követése érdekében létesültek azokon az alállomásokon, ahol ezt az elõzetes felmérés indokolta, talajvíz megfigyelõ monitoring kutak. A kutakból történõ mintavétel és a minták vizsgálata akkreditált laboratórium közremûködésével történik. A 2001. évet tekintve a meglévõ 39 monitoring kútból a területileg illetékes hatóság rendelkezésének megfelelõ gyakorisággal (negyedév, félév, év) vettünk mintát és elemeztettük az elõírt komponensekre. A mérési eredményekbõl megállapítható, hogy egyetlen esetben sem fordult elõ a korábbiakhoz képest többletszennyezõdés. 2001-ben az MVM Rt. beruházásában, az Ovit Rt. Létesítési Igazgatóságának kivitelezésében, összesen 13 olajos készülék alapja és kavicságya került átépítésre. A készülékalapok átalakításánál az olajjal szennyezett kavics és talaj kitermelését, elszállíttatását is el kellett végezni, figyelembe véve a jogszabályokat és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságok rendelkezéseit. Azokon a helyeken, ahol az átépítés még nem történt meg, és a meglévõ transzformátorokból olajcsepegést észlelünk, a transzformátorok alá épített olajfelfogó tálcákkal akadályozzuk meg a szennyezõdés talajba jutását. Ezzel a megoldással a talajba, illetve talajvízbe jutható olajmennyiségnek mintegy 90 %-át sikerül felfogni.

Hulladékok, hulladékgazdálkodás Veszélyes hulladékok mennyisége 1999-2 2 001 (kg) Hulladék Akkumulátor Fáradt olaj Festékes göngyöleg Festékes rongy Halogén vegyületek Hidraulikaolaj Irodatechnikai hulladék Kompresszor kondenzátum Légnedvesség megkötõ (blaugel) Olajos felitató anyag Olajos flakon Olajos rongy Szárazelem Transzformátor-olaj Olajos föld, kõ Olajjal szennyezett víz

40

1999 2 038 103 2 550 3 060 52 137 4 21 300 28 370

2000 285 75 32 35 2 700 25 229 24 35 1 685

2001 196 556 105 10 3 2 420 1 140 250 25 360 6 685 32 500


A keletkezõ veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve gyûjtük. Elszállításukat és ártalmatlanításukat arra feljogosított társaságok végzik. A rendszeresen keletkezõ veszélyes hulladékok nagy többségét az olajos víz és kompresszor kondenzátum adja. A kompresszor-kondenzátum mennyisége évrõl-évre közel azonosnak mondható. Az olajos víz mennyisége ugyanakkor az éves csapadék mennyiségétõl függõen széles határok között változhat, ami befolyásolja a környezetvédelmi költségeket. A létesítési tevékenység során a keletkezõ veszélyes hulladékokat szelektív módon, a hulladék jellegének megfelelõen, elkülönített gyûjtõhelyen gyûjtjük, melynek ártalmatlanításával és elszállításával erre a tevékenységre feljogosított vállalkozót bízunk meg. Keletkezett veszélyes hulladékok a Létesítési Igazgatóság területén 2001-ben (kg) KALÜ Transzformátor- olaj 15 000 Fáradt olaj Olajos töltõanyag 1 800 Olajos göngyöleg 1 500 Olajfelitató anyag, olajszûrõ 2 250 Maradék festékanyag és göngyöleg 100 Festékes textília Akkumulátor Szennyezett mûanyag Fázisjavító kondenzátor KALÜ SZÜ KTLÜ GJÜ KMTF NYMTF

SZÜ 2 460 300 750 300 800 -

KTLÜ 1 750 121 90 9 900 150 1 180 -

GJÜ 1 800 560 400 -

KMTF 6 800 300 1 150 30 140 60 140 480 -

NYMTF Összesen 4 000 25 800 1 080 5 590 730 4 101 2 370 12 590 370 2 480 700 170 2 630 400 200 200

Központi Alállomás Létesítési Üzem Szállítási Üzem Központi Távvezeték Létesítési Üzem Gép- és Jármûjavító Üzem Kelet-magyarországi Területi Fõmérnökség Nyugat-magyarországi Területi Fõmérnökség

A fenti táblázatból egyértelmûen kitûnik, hogy a létesítési tevékenység során is az alaptevékenységbõl adódóan a hulladék transzformátorolaj, valamint az olajfelitató anyag, olajszûrõ jelentkezik legnagyobb mennyiségben veszélyes hulladékként. Az Ovit Rt. Szolgáltató Üzemén belül mûködõ házinyomda tevékenysége során is keletkezik veszélyes hulladék. A nyomda a társaság nyomtatványait és kiadványait készíti el. Környezetre veszélyes technológiai folyamat nincs az üzem területén. A keletkezõ veszélyes hulladékok gyûjtése és elszállítása innen is a már említett módon történik. A Szolgáltató Üzem - Házinyomda területén 2001. évben keletkezett veszélyes hulladékok (kg) Festék Elõhívó Szennyezett Nyomdafestékes Nyomdafestékes göngyöleg folyadék papír textília alumínium lemez 33 216 163 128 55

Környezetközpontú irányítási rendsze r Az Országos Villamostávvezeték Rt. vezetése 2001-ben úgy döntött, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos elkötelezettségét az MSZ EN ISO 14001-es szabvány követelményein alapuló környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével és mûködtetésével is kifejezésre kívánja juttatni. Ennek érdekében munkaprogramot alakított ki, amelynek keretén belül decemberben megalkotta a társaság környezeti politikáját.

41

Országos Villamostávvezeték Rt.

Az Ovit Rt. környezeti politikája Az Ovit Rt. elkötelezi magát, hogy mûködése során a környezetet kíméli és dolgozóit ez irányban motiválja. Az üzemeltetési és a létesítési folyamatokban kiemelten kezeli a környezetvédelem szempontjait, ezeket elvárja és érvényesíti a kapcsolataiban. A részvénytársaság az MSZ EN ISO 14001-es szabvány követelményein alapuló környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével és mûködtetésével a környezetvédelmi teljesítmények folyamatos javítását kívánja elérni. A hatékony piaci szereplés, a társadalmi elfogadottság, a vevõi és tulajdonosi elégedettség elérése és fokozása érdekében az Ovit Rt. célja nem csupán a környezetvédelmi elõírások betartása, hanem az egyre eredményesebb környezetvédelmi megoldások keresése és alkalmazása. A megfogalmazott célok érdekében a társaság felsõ vezetése vállalja, hogy: • az üzemviteli és létesítési munkák tervezése, elõkészítése és megvalósítása folyamán megfelel a helyi és területi környezetvédelmi elõírásoknak; • nagy figyelmet fordít arra, hogy a társaság minden dolgozója rendszeres képzéssel folyamatosan bõvítse szakmai felkészültségét, a környezet védelme iránti elkötelezettségét; • új munkamódszerek technológiák alkalmazásával a környezetkárosítás megelõzésére törekszik; • a környezetvédelmi szervezetekkel, a hatóságokkal, továbbá a tevékenység során érintett lakossági csoportokkal szoros kapcsolatot tart fenn; • a társaság szolgáltatásainak környezeti hatásairól, a környezetvédelmi tevékenységrõl tájékoztatja az érintett társadalmi csoportokat. A környezetközpontú irányítási rendszert az új ISO 9000:2000-es minõségügyi szabvány szerint átalakítandó minõségügyi rendszerrel együtt, integráltan építjük ki, vezetjük be és tanúsíttatjuk.

42


ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft.

Csilllagõszirózsa Aster amellus Eszmei értéke: 2 000 Ft

Az ERBE ENERGETIKA Kft. energetikai mérnökszolgálati és tanácsadó társaság. Fõ profilja az energetikai létesítmények létrehozását, bõvítését, rekonstrukcióját biztosító komplex mérnöki szolgáltatás. A társaság tulajdonosa 1993 óta a Magyar Villamos Mûvek Rt. A mérnökiroda belsõ mûködése projekt-orientált. Az egyes projektekhez szükséges szakmai erõforrások biztosítása mátrix rendszer szerint, az egyes szakosztályok jól képzett és nagy tapasztalattal rendelkezõ mûszaki, közgazdasági, kereskedelmi, jogi és pénzügyi szakembereinek szükség szerinti bevonásával történik. A társaság budapesti székhelyén kívül a fõbb beruházások helyszínein létesített projektirodákon keresztül folytatja tevékenységét. Munkavállalói létszáma 131 fõ, 76 %-uk felsõfokú végzettségû, közülük 18 fõ tagja a Mérnöki Kamarának, akik különféle tervezõi, szakértõi jogosultsággal rendelkeznek. Az elmúlt év során alakult meg a környezetvédelmi csoport, tagjai szakértõi és környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosultak. Az ERBE Kft. 1996-ban szerezte meg az energetikai ipar területén végzendõ szaktanácsadói és beruházási tevékenységekre vonatkozó ISO 9001 minõségtanúsítványt az SGS Yarsley International által végzett felülvizsgálatot követõen. 1999-ben a környezetvédelem rendszerszintû támogatása érdekében bevezette és független auditáló szervezettel tanúsíttatta az MSZ EN ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszert (KIR). Az ERBE munkatársai a KIR keretében a tervezési, engedélyeztetési munkák során, az ajánlatkérések, tenderkiírások elkészítésekor, a szerzõdéskötések során egy erre a célra kidolgozott és folyamatosan fejlesztett környezetvédelmi szempontrendszert alkalmaznak segédletként. A KIR következõ évekre kitûzött fejlesztési céljai között igen komoly feladatként szerepel az iparág egyes részterületeire vonatkozóan meghatározni és összefoglalni a legjobb elérhetõ technikákat. A társaság a tevékenysége során keletkezõ veszélyes hulladékokat elkülönítve gyûjti és tárolja majd engedéllyel rendelkezõ szállítóval viteti el ártalmatlanításra. A társaság az elmúlt évben sem végzett olyan tevékenységet, és. nem volt olyan szennyezõanyag-kibocsátása, amely miatt környezetvédelmi bírságot kellett volna fizetnie. Tevékenységével kapcsolatos lakossági panasz nem érkezett. Munkatársai számára éves oktatási terv alapján biztosítja a környezetvédelmi továbbképzéseken való részvételt. Az ERBE Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Környezetvédelmi Szakosztályának titkára a társaság munkatársa. A környezetvédelmi szempontok kiemelt kezelésére jó példaként említhetõk az elmúlt évben elkezdõdött, új energetikai egységek beruházás-elõkészítési tevékenységei, ahol az engedélyeztetések és a berendezések kiválasztása során a társaság kiemelt figyelmet fordított a természeti erõforrások takarékos felhasználására, a minimális szennyezõanyag-kibocsátásra, a lehetõségek szerinti legjobb elérhetõ, tisztább technológiák alkalmazására. Meglévõ egységek korszerûsítési munkálatai során a környezeti elemek és rendszerek terhelésének nagymértékû csökkentésére, a szenyyezõanyag- kibocsátások jelentõs mérséklésére és a környezeti károk megelõzésére fektet nagy hangsúlyt. A legfontosabb projektek közül, amelyek esetében a környezetvédelmi szempontok fontos szerepet játszottak, az alábbiak említhetõk: • az MVM Rt. alaphálózati környezetvédelmi projektje; • a Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûve füstgáz-kéntelenítõ beruházásának elõkészítése és lebonyolítása; • a Fõvárosi Közterületfenntartó Rt. Hulladékhasznosító Mû füstgáztisztítójának és kazánjainak beruházáselõkészítési feladatai; • a Tiszai Vegyi Kombinát ipari erõmû projektjének környezeti hatástanulmánya; • a Pannonpower Rt. Pécsi Hõerõmûvének földgázbázisú fejlesztése, konvencionális erõmû változatra; • több gázmotoros projekt (hõ- és villamos energia kapcsolt termelése). Az ERBE ENERGETIKA Kft. az általa végzett komplex mérnöki szolgáltatások során az elérhetõ legjobb, tisztább technológiák alkalmazását helyezi elõtérbe annak érdekében, hogy a környezet terhelése folyamatosan csökkenjen, a szennyezõ anyagok kibocsátása a lehetõ legkisebb mértékûvé váljon és a környezet károsítása a lehetõ legteljesebb mértékben kizárható legyen.

43


VILLKESZ Kft.

Homoktövis Hippophae rhamnoides Eszmei értéke: 10 000 Ft

A Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fõ tevékenysége a villamos erõmûvek üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgáltatási feladatok ellátása. A karbantartási munkák közül kiemelkedõ a Magyar Villamos Mûvek Rt. részére a litéri, sajószögedi és lõrinci gázturbinás erõmûvekben, a százhalombattai olajtárolónál, valamint a paksi és az oroszlányi erõmû részére végzett tevékenység. A karbantartási munkák mellett épület-fenntartási, épület-karbantartási és gondnoksági munkák is a társaság tevékenységi körébe tartoznak. A társaság 2000 májusa óta rendelkezik Környezetvédelmi Szabályzattal, melynek mûködtetése bevezetése óta folyamatos. A társaság feladatai során legfõképpen különbözõ hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi tevékenységet végez. A társaság szervezetileg fõmérnökségekre és kirendeltségekre oszlik, melyek részben az egyes erõmûvekhez kapcsolódnak, másrészt ún. funkcionális fõmérnökségek. Különös figyelmet igényelnek a berendezések, gépek üzemeltetése, karbantartása, tisztítása során felhasznált anyagokból nagyobb mennyiségben keletkezõ veszélyes hulladékok (pl. fáradt olaj, olajos rongy stb.), ill. a gyártás, üzemeltetés, karbantartás során felhasznált veszélyes anyagok maradékai, göngyölegei. Az így keletkezett, a környezetre veszélyt jelentõ anyagokkal kapcsolatos tevékenységekkel összefüggõ elõírásokat a Környezetvédelmi Szabályzat tartalmazza. A szabályzat intézkedik a veszélyes hulladékok keletkezésének megelõzésérõl, veszélyességének és mennyiségének csökkentésérõl, hasznosításukról és ártalmatlanításukról, valamint elõírja a jelentési és oktatási kötelezettségeket. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyûjtése egymástól elkülönítve, külön gyûjtõedényzetben történik, figyelembe véve a késõbbi szállítás módját is. E mûvelet a termelési, szolgáltatási tevékenység szerves része, mivel a társaság telephelyei fõleg erõmûvi területen belül találhatók. Az ott kialakított üzemi gyûjtõhelyek olyanok, hogy a környezet legkisebb szennyezését is kizárják. A környezetvédelmi vezetõ munkáját környezetvédelmi koordinátorok segítik, akik naprakész nyilvántartást vezetnek a felhasznált anyagokról és a keletkezett, valamint az üzemi gyûjtõhelyen levõ veszélyes hulladékokról. A VILLKESZ Kft. nagy figyelmet fordít a dokumentált elszállításra és ártalmatlanításra. Csak arra jogosult társasággal végezteti ezen feladatait. A társaság minden dolgozója tevékenységét a technológiai utasításoknak megfelelõen úgy végzi, hogy hulladék, fõleg veszélyes hulladék keletkezését megelõzze vagy csökkentse. Különösen szigorú követelményeknek kell megfelelni Paksi Atomerõmûben, valamint a gázturbinás erõmûvekben. A VILLKESZ Kft. a Nemzetközi Akkreditáló Testület által az 501/0531 számon akkreditált Mozgó Vizsgáló Laboratóriummal rendelkezik, amellyel pontforrások által kibocsátott füst- és véggázok vizsgálatát végzi. A környezetvédelmi tevékenység a napi termelõ munka részévé vált, továbbfejlesztése folyamatos. Elõkészítési fázisban van a társaság veszélyeshulladék-szállítási engedélykérelme, melynek birtokában bõvítheti profilját. Ugyancsak a jövõbeni tervek között szerepel a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése.

44

Kiadja a Magyar Villamos Mûvek Rt. Kommunikációs Osztálya Felelõs kiadó: Müller Mihály Szerkesztõ: Lusztig Anna Szakmai lektor: Civin Vilmos A fejezetek szerzõi: Bakai Lehel, Ovit Rt. Bodrogi Ferenc, MVM Rt. Bujtás Tibor, Paksi Atomerõmû Rt. Civin Vilmos, MVM Rt. Dr. Kaszáné Takács Éva, MVM Rt. Kovács Kálmán, MVM Rt. Nagy Zsolt, VILLKESZ Kft. Ótós Csilla, Vértesi Erõmû Rt. Pécsi Zsolt, Paksi Atomerõmû Rt. Rudi Zsuzsanna, ERBE Kft. Strádl János, MVM Rt. Szabó János, MVM Rt. Szatmári Sándorné, MVM Rt. Tilky Péter, Paksi Atomerõmû Rt. Túróczi András, MVM Rt. Varga Imre, VILLKESZ Kft. Fotók: Bakos Miklós, Csordás Gábor, Vadász Sándor, Ovit Rt. és ERBE Energetika Kft. archívum Köszönetet mondunk a Szent István Egyetem Soroksári Botanikus Kertje vezetõjének, Bogya Sándornénak a fotózás során nyújtott segítségéért. Design: Monostori Kata [email protected]

MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT

Recommend Documents