ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT

É VKÖRNYEZETI ES JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

2002

KÖRNYEZETI JELENTÉS

MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

TARTALOM Köszöntõ

3

Az MVM Rt. küldetése

4

A Magyar Villamos Mûvek Rt. környezeti politikája

5

A társaságcsoport

6

Az MVM-csoport helye és szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben

9

Környezetvédelmi ráfordítások

10

A villamos energia és a környezet

11

Erõmûvek

11

Villamos hálózat

14

Primer energiahordozók

16

Villamosenergia-termelés

19

A termeléssel kapcsolatos környezeti hatások

22

Hagyományos környezeti hatások

22

Nukleáris környezetvédelem

26

Az alaphálózat - a villamos energia szállítása

29

Villamosenergia-kereskedelem

36

Mérnökszolgálat az MVM-csoportban

37

Az MVM Rt. emberi erõforrásai

38

Képzettség, továbbképzés

38

Érdekképviselet, szociális juttatások

39

Egészség, munkavédelem

39

Üdülés, sportolás

39

Környezetközpontú irányítási rendszer az MVM Rt.-ben

40

Az MVM Rt. kapcsolatai, tájékoztatás, hazai és nemzetközi együttmûködés

42

Környezeti Jelentés 2002

Tisztelt Olvasó! Hagyományainkat követve ezúttal negyedik alkalommal adunk tájékoztatást az MVM Rt. és a társaságcsoporthoz tartozó vállalatok legfontosabb, a környezet védelmét érintõ eredményeirõl. Ebben az évben a környezeti teljesítményünkön túl - közelítve a fenntarthatósági jelentések követelményeihez - a Magyar Villamos Mûvek Rt. munkatársainak szociális biztonságával kapcsolatos erõfeszítéseinkrõl is beszámolunk. Hisszük és valljuk, hogy a hozzánk hasonló léptékû társaságoknak nemcsak az üzlettel összefüggõ, hanem az azon túl mutató, a társadalomban elfoglalt helyünkkel kapcsolatos és azt érintõ, valamint a természetes és az épített környezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokkal összefüggõ problémák iránt is érzékenységet kell mutatniuk. Az a társadalmi igény mindennapi munkánkban is tükrözõdik, hogy a természet által rendelkezésünkre bocsátott erõforrásokkal oly módon gazdálkodjunk, hogy tevékenységünk eredményeként a jövõ generációk számára ne romoljanak, hanem - ha lehet - javuljanak az életkörülmények. A mi igényességünk alapja részben ennek elismerése és vezérlõ elvként való követése, másrészt a fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségünk mind a felsõ vezetés, mind munkatársaink részérõl. Villamos energiát termelni, szállítani és felhasználni nem lehet anélkül, hogy eközben a környezetet ne terheljük. Ugyanakkor mindent meg kell tennünk - és ez környezeti politikánk egyik alapköve -, hogy a rövid távú üzleti érdekek és a környezet távlatos védelmének képviselete között húzódó látszólagos ellentmondást áthidaljuk és összhangjukat megteremtsük. Eközben nem feledkezünk meg arról sem, hogy dolgozóink számára megkülönböztetésektõl mentes érvényesülést, olyan munkakörülményeket, sportolási, pihenési feltételeket teremtsünk, amelyek által teljesítményük mindenkor optimális lehet. Munkatársaink szociális ellátottsága országos szinten is kiemelkedõ, az érdekképviseleti szervezetekkel kialakított kapcsolataink biztos lábakon állnak. Az MVM társaságcsoport környezeti teljesítményének magas színvonalát hivatalosan is igazoltuk. Az ERBE Kft. után az MVM Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és az Országos Villamostávvezeték Rt. is megszerezte környezetközpontú irányítási rendszerének az ISO 14001 szabvány szerinti nemzetközi tanúsítását. Társaságaink adottságaiknak megfelelõen mindent megtesznek azért, hogy az érdekeltek - üzletfeleink, a hatóságok, az érintett önkormányzatok, a polgári (civil) szervezetek - elismerését nemcsak termékeink és szolgáltatásaink kiváló minõségével, magas színvonalával, hanem környezeti teljesítményükkel is kivívják. Reményeink szerint errõl Ön is meggyõzõdhet nemcsak jelen kiadvány által, hanem pl. az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubjának rendezvényein, hazai és nemzetközi konferenciákon, kiállításokon és személyes találkozásaink alkalmával.

Lengyel Gyula az igazgatóság elnöke


Pál László vezérigazgató

3

Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság európai színvonalú, piacorientált, nemzeti villamos társaság. Létesítményeire, több évtizedes tapasztalatára és szakember gárdájára támaszkodva vezetõ szerepet tölt be a közép-európai régió energetikájában. Fõ célja ügyfelei és tulajdonosai elégedettségének kivívása és megtartása, biztonságos, jövedelmezõ és környezetbarát mûködésével.


4

I. A Magyar Villamos Mûvek Rt. környezeti politikája A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplõjeként - mint alapvetõ értéket - elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentõségét. Tevékenységének minden területén - termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. Az MVM Rt. hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt, döntési rendszerének szerves részét képezõ környezetirányítási rendszert alakít ki és tart fenn. Környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása érdekében vállalja, hogy: • egyértelmûen meghatározza környezetvédelmi céljait és azokat integrálja a társaság stratégiai célkitûzéseibe; • eleget tesz a jogszabályokban és más elõírásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, messzemenõen törekszik a jelenlegi és a jövõben várható környezetvédelmi elvárások kielégítésére, elébe megy a hazai és európai igényeknek; • új technológiák, módszerek bevezetésével, valamint a meglévõk folyamatos jobbításával törekszik az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások kihasználásának ésszerûsítésére és a környezet terhelésének mérséklésére; • beruházásainak elõkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által megfelel a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak; • rendszeres képzéssel és továbbképzéssel, a tapasztalatcsere-lehetõségek széleskörû biztosításával fokozza munkatársai szakmai felkészültségét, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségét; • fokozott erõfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj-, talajvíz és egyéb szennyezések felszámolására, a szennyezések jövõbeni elkerülésére; • szoros kapcsolatot, párbeszédet tart fenn a szabályozó hatóságokkal, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint az érintett területek lakóival; • figyelemmel kíséri az európai környezetvédelmi szabályozás alakulását, részt vesz a hazai jogszabályok kialakításában; • támogatja a tevékenységéhez kapcsolódó, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés céljait szolgáló kutatási és fejlesztési munkákat; • környezetvédelmi tevékenységérõl, termékeinek és szolgáltatásainak a környezeti hatásairól tájékoztatja a közvéleményt. Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a környezeti politikában megfogalmazott célok teljesítésével a társaság a korábbinál hatékonyabban járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és - nem utolsósorban - jó hírnevének öregbítéséhez.


5

A társaság-csoport A

II.

t á r s a s á g c s o p o r t Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdaságilag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szállítót és a rendszerirányítót, valamint az áramszolgáltatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az azokat kiszolgáló szénbányákat egybeolvasztottak, és az új társaságokat kétszintû szervezetként a Magyar Villamos Mûvek Rt. irányította. Az 1995-ben kezdõdött privatizáció során magán-, ill. külföldi tulajdonba került az összes áramszolgáltató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meghatározó társaságai közül állami tulajdonban maradt az MVM Rt., a MAVIR Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az ugyancsak az MVM Rt. (többségi) tulajdonában lévõ további társaságokkal (MVM Partner Rt., MVM Adwest HgmbH, ERBE Energetika Kft., VILLKESZ Kft., GTER Kft.) együtt - de 2002. decembere óta a MAVIR Rt. kivételével (független rendszerirányító) - ezek alkotják az MVM társaságcsoportot. A Magyar Villamos Mûvek Rt. (MVM Rt.) és az általa irányított társaságcsoport tevékenysége átszövi és meghatározza Magyarország villamosenergia-iparát. A magyar villamos energetika legjelentõsebb nemzeti tulajdonú cégcsoportja aktív résztvevõje a nemzetközi árampiacnak, és társult tagja a nyugat-európai villamosenergia-rendszernek, az UCTE-nek, amellyel sokrétû és egyre bõvülõ kapcsolatot épít ki. Feladatát a hatályos regulációs rend, a Villamos Energia Törvény, a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedélyek, szabályzatok és a kapcsolódó jogszabályok alapján látja el. A társaságcsoport tevékenységének környezeti, gazdasági, társadalmi hatásait a villamos energia életciklusát elemezve vizsgálhatjuk. Ezen életciklus a primer energiahordozók (szén, olaj, nukleáris tüzelõanyag, megújuló energiafajták, pl. szél, nap, geotermikus energia) elõállításától a villamosenergia-termelésen át a villamosenergia-felhasználásáig, a „bányától a konnektorig” terjed. Meghatározó elemei ennek az életciklusnak a bányák, az erõmûvek, valamint villamos áramot szállító és elosztó hálózatok - és végül a felhasználók. Az energia-átalakítás és felhasználás folyamatai meghatározó befolyást gyakorolnak a természeti környezet állapotára, a természeti erõforrások igénybevételére, a gazdasági és társadalmi folyamatok alakulására egyaránt.


6

A villamos energia életciklusához kapcsolódva az MVM-csoport hazánkban a mélymûvelésû szénbányászatban, a villamosenergia-termelésben, a nagyfeszültségû villamosenergia-átvitelben, valamint a villamosenergia-kereskedelemben egyaránt meghatározó szerepet játszik. A csoport egyes tagjainak tevékenysége, kapcsolatköre, szervezeti, irányítási rendszere a különféle feladatokból adódóan rendkívül eltérõ, szerteágazó. Jelentésünkben törekedtünk a termelés, a környezetvédelem és a fenntarthatóság jellemzõit az energia életciklusához igazodva egységes keretben bemutatni, kezdve a vállalatcsoporton belüli primerenergia-termelés (szénbányászat) kiemelt adataival, a villamosenergia-termelés jellemzõivel, a szükséges részletességgel elemezve a környezeti hatásokat. Az MVM csoport 2002. évi környezeti jelentése céljaink szerint „elmozdulást” mutat a fenntarthatósági jelentés irányába. A fenntarthatósági kritériumok másik két fõ elemét (gazdasági (üzleti) és szociális eredményeink) e helyütt csak az MVM Rt. vonatkozásában mutatjuk be. A M a g y a r V i l l a m o s M û v e k R é s z v é n y t á r s a s á g (MVM Rt.) Magyarország vezetõ energetikai nagyvállalata. Elsõdleges feladata, hogy egységes szerzõdéses rendszer keretében megvásárolja a villamos energiát az erõmûvektõl és az import forrásoktól, szállítsa a tulajdonában lévõ alaphálózaton, és értékesítse az áramszolgáltatók felé. Az MVM Rt. alaphálózata és nagykereskedelmi tevékenysége révén összekötõ szerepet játszik a közüzemi erõmûvek és az áramszolgáltató társaságok között. Az MVM Rt. pénzügyi befektetõként 25%-os tulajdont birtokol a legnagyobb hazai lignit-tüzelésû erõmûben, a Mátrai Erõmû Rt.-ben és a legnagyobb olaj- és gáztüzelésû erõmûben a Dunamenti Erõmû Rt.-ben is. A társaság mûködését integrált minõség- és környezetirányítási rendszer keretében végzi, amely áthatja a társaság valamennyi folyamatát és tevékenységét. A Magyar Villamos Mûvek Rt. a minõség és a környezet iránti elkötelezettségét az EU normáknak megfelelõ ISO 9001, és 2001-ben az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével is kifejezte. Törekvései eredményességét az IQ-Net nemzetközi tanúsítványok is igazolják. Magyarország egyetlen atomerõmûvét a P a k s i A t o m e r õ m û R é s z v é n y t á r s a s á g (PARt.) üzemelteti, amelynek az MVM Rt. a fõ tulajdonosa. A Paksi Atomerõmû a kezdetektõl fogva kiemelt biztonsággal és megbízhatósággal áll Magyarország fogyasztóinak rendelkezésére. Ellátási szerepe meghatározó, 2002-ben a hazai villamosenergia-termelés 40 %-át biztosította. A Paksi Atomerõmû 2002-ben kapta meg az ISO 14001 rendszer szerinti környezetirányítási rendszerének tanúsítását. A V é r t e s i E r õ m û R t . (VÉRt.) a magyar energiarendszer jelentõs képviselõje, mely integrált bánya-erõmû társaságként 373,4 MW összes beépített villamos teljesítményû erõmûegységekkel és az ehhez szükséges energetikai barnaszenet termelõ mélymûvelésû bányákkal rendelkezik. A társaságnak három erõmûve van, Oroszlányban, Bánhidán és Tatabányán. A hazai villamosenergia-igény közel 6 %-át kielégítõ termelés mellett az erõmûvi telephelyek kapcsolt termeléssel ellátják Tatabánya, Oroszlány és Bokod távhõszolgáltatását is. A társaság bányái adják a hazai barnaszéntermelés döntõ részét, jelentõsen függetlenítve az energiatermelést a világpiaci hatásoktól. A G á z t u r b i n á s E r õ m û v e k e t Ü z e m e l t e t õ é s K a r b a n t a r t ó K f t . (GTER Kft.) feladata az MVM Rt. tulajdonában lévõ Litéri, Lõrinci és Sajószögedi Erõmûvek üzemfelügyelete és a berendezések kezelése. A társaság minõségügyi rendszerét a Det Norske Veritas az ISO 9001 szabvány szerint tanúsította. Az O r s z á g o s V i l l a m o s t á v v e z e t é k R t . (Ovit Rt.) a magyar villamosenergia-rendszerbe funkcionálisan illeszkedõ, speciális feladatokat ellátó vállalat. Az Ovit Rt. az MVM Rt. tulajdonában lévõ hálózat távvezetékeinek és alállomásainak üzemeltetõje és karbantartója, valamint az alaphálózati felújítások, fejlesztések, beruházások fõ kivitelezõje is. Mûködési területe az egész országra kiterjed. Az Ovit Rt. stratégiai üzletágai a hálózat üzemeltetése, a széleskörû villamosenergia-ipari létesítési és szolgáltatási tevékenység, valamint a speciális közúti szállítás. Az Ovit Rt. 2002-ben sikeresen tanúsíttatta az integrált minõség- és környezetirányítási rendszerét. A tanúsító a TÜV Management Service GmbH volt.


7

A

társaság-csoport

II.

Az E R B E E n e r g e t i k a K f t . az energetikai létesítmények széles köréhez nyújtandó mérnöki és tanácsadói szolgáltatásokra szakosodott, és jelentõs tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia-ipari létesítmények építésével, bõvítésével és korszerûsítésével összefüggõ komplex mérnöki szolgáltatások terén. Referenciái felölelik a hagyományos szén-, lignit-, olaj-, gáztüzelésû erõmûvek, valamint az atomerõmûvi és gázturbinás egységek megvalósítását. Az ERBE Kft. több éve tart fenn tanúsított minõség- és környezetirányítási rendszert. Az M V M P a r t n e r E n e r g i a k e r e s k e d e l m i R t . 2002-ben alakult, célja, hogy a versenypiacon vonzó ajánlatokat kínáljon a feljogosított fogyasztók részére. Ennek keretében komplex szolgáltatási csomagokat kínál és villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez hazai és külföldi piacokon, valamint energiatõzsdéken. Saját mérlegköre van. Nagykereskedelmi mûködési engedélyét 2003. január elsején kapta meg. Az M V M A d w e s t M a r k e t i n g u n d H a n d e l s g e s e l l s c h a f t m i t b e s c h r ä n k t e r H a f t u n g (Marketing- és kereskedelmi Kft.) 1998. óta mûködik, 2002. óta az MVM 100%-os leányvállalata. Fõ tevékenysége a villamosenergia-kereskedelem, mûködési területe Ausztria és a rajta keresztül elérhetõ szabad piacok, valamint a Magyarországon át megvalósuló tranzit szállításokkal elérhetõ piacok. A V I L L K E S Z K f t . fõ tevékenysége a villamos erõmûvek üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgáltatási feladatok ellátása. Minõségirányítási rendszerét a TÜV Ausztria tanúsította az ISO 9002 szabvány szerint. A karbantartási munkák közül kiemelkedõ az MVM Rt. megrendelésére a litéri, sajószögedi, lõrinci gázturbinás erõmûvekben, a százhalombattai olajtárolónál, valamint a paksi és az oroszlányi erõmû megrendelésére végzett tevékenység. A karbantartási munkák mellett épület-fenntartási, épület-karbantartási, gondnokolási munkák is a tevékenységi körbe tartoznak. Az MVM-csoport helye a magyar villamosenergia-iparban


8

III. Az MVM-csoport helye és szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben Az új villamosenergia-törvény hatályba lépésére várva a villamos energia piacának - az ún. feljogosított fogyasztók számára történõ - megnyitása elõtti évben az MVM-csoport szerepe és tevékenységi köre is változás elõtt állt. Az egyre inkább piacivá alakuló viszonyokhoz alkalmazkodva és az Európai Unió szabályainak is megfelelõen szétválik a közüzemi és a szabad piaci kereskedelem. A csoporthoz tartozó, villamos energiát termelõ erõmûvek (Paks, Vértes, gázturbinás tartalék erõmûvek) üzemeltetése a társaságok feladata, változást jelent, hogy 2003-tól utóbbiak üzemeltetését az MVM Rt.-vel kötött külön szerzõdés keretében a GTER Kft. végzi. Nincs lényeges változás a nagy feszültségû villamos energia átvitelét tekintve: az MVM Rt. tulajdonában lévõ alaphálózati vezetékeket és alállomásokat az Országos Villamostávvezeték Rt. üzemelteti és tartja karban a jövõben is. A rendszerirányítási feladatokat az MVM munkatársaiból alakult, de 2002-ben függetlenné vált és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá került Magyar Villamos Rendszerirányító Rt. (MAVIR) látja el - feladataik a piacnyitással jelentõsen bõvültek. A villamos energia az új törvénnyel és fõképp a piac megnyitásával egyre inkább a szó szoros értelmében vett áruvá válik. Kereskedelmét mindazonáltal szigorú szabályok keretei között kell végezni, megkülönböztetve a közüzemi ellátás feladatait és a szabad piacon végezhetõ tranzakciókat. Az MVM Rt. maradt a közüzemi nagykereskedõ, s ily módon a társaság felelõssége a közüzemi szolgáltatási körbe tartozó, ill. az azt választó fogyasztók kiszolgálása a legkisebb költség elvének figyelembe vételével. Az MVM Rt., mint közüzemi nagykereskedõ és mint átviteli engedélyes, az erõmûvekben termelt és a szerzõdéseknek megfelelõen megvásárolt villamos energiát saját és az áramszolgáltatók hálózatain át juttatja el az áramszolgáltató társaságokhoz és saját fogyasztóihoz. Az alaphálózat - a törvény szabta feltételek szerint és a fizikai korlátok adta lehetõségeknek megfelelõen - minden arra jogosult piaci szereplõ számára rendelkezésre áll. A fogyasztók többsége az áramszolgáltató társaságokkal áll szerzõdéses jogviszonyban, tõlük vásárolja a villamos energiát. 2002-tõl egyes nagyfogyasztókat az MVM Partner Rt. szolgál ki a szabad piaci kereskedelem keretében.


9

IV. Környezetvédelmi

ráfordítások

Az MVM-csoport társaságainak környezetvédelmi ráfordításai rendkívül szerteágazó képet mutatnak. Ez az egyes társaságok tulajdonában, ill. üzemeltetésében lévõ berendezések eltérõ korából, avultságából, a jogszabályoknak való megfelelés eltéréseibõl is adódik. Az üzemeltetéssel és a karbantartással összefüggõen felmerült, ún. folyó ráfordítások közül kiemelt szerepet játszanak a hulladék- és vízkezeléssel összefüggõen felmerült költségek, amelyek közül fõképp a veszélyes hulladékok gyûjtésével, tárolásával, szállíttatásával és ártalmatlaníttatásával kapcsolatos költségek jellemzõek. Zajmérésre és a légszennyezõ anyagok mérésére 4 millió Ft-ot fordítottak. Az igénybe vett környezetvédelmi szolgáltatások között felmérések, anyagvizsgálatok, tanulmányok költségei szerepelnek, kiemelésre érdemes az alaphálózati alállomások kárelhárításának 16,5 millió Ft körüli költsége. A légszennyezési bírságok csak a Vértesi Erõmû Rt.-nél jelentkeznek. A közvetlen környezetvédelmi beruházások között a legnagyobb tétel a Vértesi Erõmû Rt. oroszlányi erõmûvének környezetvédelmi felújítása, itt füstgáz-kéntelenítõ létesül és az égõk korszerûsítése által a NOxkibocsátás is csökken 2004-re. Ugyanitt új hangtompítók és olajos vizet tisztító berendezések is létesültek. A nem közvetlen, ún. integrált környezetvédelmi beruházások a termelés (szolgáltatás) technológiai folyamatába beépülõ, azt környezetvédelmi szempontból - kedvezõen - módosító eljárásokat takarnak. Ilyenek pl. a Vértesi Erõmû Rt. esetében a szénporégõk, a füstcsatornák, a zagyszivattyúk felújítása, vagy bizonyos tartályok célszerû átalakítása. A táblázatban bemutatottakon túl a Paksi Atomerõmû 2002-ben 17,2 milliárd Ft-ot fizetett a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Az MVM-csoport környezetvédelmi ráfordításai (ezer Ft) Hulladék- és vízkezelés Mérések Környezetvédelmi szolgáltatások Bírságok Közvetlen környezetvédelmi beruházások Integrált környezetvédelmi beruházások Összesen


Vért

Paks

MVM GT

Alaphálózat

Összesen

16 000 0 6 094 957 535 4 077 005 100 230 5 156 864

115 234 0 107 399 0 167 419 2 023 239 2 413 291

1 700 12 100 9 742 0 0 0 23 542

0 1714 55 281 0 2 138 246 161 305 294

132 934 13 814 178 516 957 535 4 246 562 2 369 630 7 898 991

10

V. A villamos energia és a környezet A villamos energia önmagában véve a felhasználás helyén alig hat a környezetére. Amikor bekapcsoljuk a villamos energiával mûködõ készülékeket, gépeket, a villanynak csupán hasznos tulajdonságait tapasztaljuk meg. A berendezések villamos és mágneses hatásai érzékszervileg nem tapasztalható, jóllehet létezõ effektusok, amelyek azonban egészség-károsodást - megfelelõen tervezett, és használt, ellenõrzött és szükség esetén rendszeresen felülvizsgált berendezések esetében - nem okoznak. A villamos energia életünk része, még ha láthatatlan is, és ha használatakor megfelelõ biztonsági intézkedésekre van szükség. Erõmûvek A villamos energia más energiafajták átalakítása útján jön létre túlnyomórészt az erõmûvekben. Az erõmûvek környezeti hatásai nem elhanyagolhatók, ahogyan azt az ábra is mutatja.

Hagyományos erõmûveknek nevezzük a szén- olaj- és gáztüzelésû erõmûveket. A szén fogalomkörébe tartozik a lignit is, de nem értjük ide a fa- és biomassza tüzelésû és az ún. megújuló energiahordozókkal (energiaforrásokkal) üzemeltetett erõmûveket (nap-, szél-, víz, geotermikus, árapály- stb. erõmûvek) és a tüzelõanyag- (üzemanyag-) cellákkal villamosságot elõállító berendezéseket sem. Nem tartoznak ide a nukleáris erõmûvek sem. Hogy egy országban az egyes erõmûfajták milyen részarányt képviselnek, az nagyrészt az ország adottságaitól és lehetõségeitõl függ. Svájcban, Norvégiában és Ausztriában pl. kiemelkedõen nagy a vízerõmûvi termelés részaránya, míg ez az energiafajta Magyarországon és Hollandiában alig jön számításba. Angliában a széntüzelés dominál, Franciaországban ezzel szemben a világon a legnagyobb az atomerõmûvek szerepe. A globális felmelegedés elleni küzdelem és a környezet terhelésének növekedése egyre nagyobb szerepet ad a megújuló erõmûveknek. Ebben a tekintetben Európában Németország jár az élen, 10 000 MW feletti beépített szélerõmûvi kapacitással.


11


V.

A hagyományos erõmûvek alapvetõ és legfontosabb bemenõ áramai a tüzelõanyagok. A felhasználók számára hasznos, új értéket jelentõ termékek: a villamos energia és a távhõ. A további „termékek”-et kibocsátásoknak (emisszióknak) nevezzük. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a villamosenergia-iparban a környezetre káros anyag- és energiaáramok a termelésre jellemzõek. Az égéshez szükséges levegõn és a hûtõvízen kívül természetesen más anyagokra is szükség van az erõmûben, amelyek közül a kenõanyagokat, a vízkezelésben használatos vegyszereket (sósav, nátronlúg, mészhidrát), a füstgáz-kéntelenítés segédanyagait (mészkõ), a nitrogén-oxid kibocsátás csökkentésére használt ammóniát, katalizátorokat, a víz-gõz körfolyamat kondicionáló, korróziógátló anyagait (pl. hidrazin) említhetjük. A tüzelés során a légkörbe kibocsátott anyagok közül a legfontosabbak a kén oxidjai (fõképp kén-dioxid), a különféle nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a szén-dioxid, a szilárd anyagok és a vízgõz. A kén-dioxid kibocsátás mind az olaj-, mind a széntüzelésû erõmûvekben jellemzõ. Füstgáz-kéntelenítés, vagy megfelelõ (fluidizációs) tüzelési mód alkalmazása híján a kibocsátott kéndioxid mennyisége a felhasznált tüzelõanyag mennyiségétõl és kéntartalmától függ. A hazai szenek kéntartalma viszonylag magas, átlagosan kb. 2%. Ennek megfelelõen a kazánba minden kg szénnel 20 g kenet is beviszünk. A legnagyobb hazai széntüzelésû erõmûvekben a kiadott villamos energia egységnyi mennyiségére vetített kén-dioxid kibocsátás 30 és 50 g/kWh között alakul. Kapcsolt termeléssel ez az érték 20-25 g/kWh-ra csökken. Összehasonlítva ezen értékeket egy jó minõségû (25 MJ/kg fûtõérték), kis kéntartalmú (0,5%) import szénnel üzemeltett erõmû kibocsátásával, még akkor is több mint egy nagyságrend különbség adódik, ha eltekintünk az egyébként (Európa nyugati felén csaknem mindenütt) kötelezõ füstgáz-kéntelenítés hatásától. Hazánkban az elsõ füstgáz-kéntelenítõ a Mátrai Erõmûben lépett üzembe (2001), a második a Vértesi Erõmû Rt.-nél jelenleg épül. Az erõmûvi zagytér - hazánkban - a széntüzelésû erõmûvek mindegyikének velejárója. A fejlettebb országokban a jó minõségû pernye csaknem teljes mennyiségét - fõképp a cementiparban újrahasznosítják. Hazánkban ez az arány alig haladja meg a 10%-ot. Az EU környezetvédelmi szabályainak átvételét követõen Magyarországon az erõmûvi szénfelhasználás szerepe jelentõsen visszaszorul. Magyarországon a nedves, hidraulikus salak- és pernyeszállítás nyert polgárjogot. Mára már több erõmûben bevezették az ún. sûrûzagyos technológiát, amely környezetvédelmi szempontból is elõnyösebb (a zagytér nem porzik, a megszilárdult zagy nyomószilárdsága nagyobb, vízáteresztõ-képessége kisebb, és jóval kevesebb szállítóvízre van szükség). Korábban 1 rész pernyéhez 7-10 rész szállítóvízre volt szükség, ma már az 1:1 arány alatt is lehet csõvezetéken pernyét szállítani - innen a sûrûzagy elnevezés. Az erõmûvi salak és pernye nem veszélyes hulladék. A zagyterek környezeti hatása - sajnos - nem merül ki abban, hogy rontja a tájképet és mintegy sebként mutatkozik a természet arcán. A pernyébõl a szállítóvízbe oldódó különféle anyagok - nem megfelelõ szigetelés esetén - oldat formájában a talajba, a talajvízbe juthatnak és akár élõvizeket is szennyezhetnek. Ezért a zagyterek környezetében a talajvíz minõségét rendszeresen ellenõrzik, a felhagyott, tovább már nem használt zagytereket növényzettel telepítik be, szakszerûen rekultiválják.


12

A villamosenergia-ipar az ország legnagyobb vízfelhasználója. Az évi mintegy 4 milliárd köbméternyi frissvízfelhasználásnak kb. 97%-a kizárólag hûtési célokat szolgál és a befogadókba „csak” hõvel szennyezve (kb. 8-10 °C-kal magasabb hõmérsékleten) jut vissza. Az erõmûvi vízhasználat fennmaradó részének legnagyobb hányadát a salak-pernye szállítóvizek adják évi mintegy 40 millió m3-rel. A zagytereken forgatott víz menynyisége ennél lényegesen nagyobb, mert a megfelelõen üzemeltetett lerakók esetében a szállítóvíz jelentõs részét a zagy leülepedése után visszaforgatják, ismételten felhasználják. Az említett vízmennyiség az elpárolgó és elszivárgó vizek pótlására szolgál. Jelentõs vízhasználati elem a kazánok pótvízellátása. Mivel ebben az esetben igen nagy (csaknem elméleti) tisztaságú vizet használnak, az évente felhasznált mintegy 20 millió m3 sótalanított víz elõállítása speciális technológiák alkalmazását teszi szükségessé. Az ehhez szükséges vegyszerekbõl (az ioncserélõ gyanták regenerálása során) mintegy tízezer tonna só keletkezik évente. Ez a mennyiség technológiai korszerûsítéssel (ellenáramú regenerálás) és modernebb, vegyszertakarékos technológiákkal (membrántechnika) jelentõsen csökkenthetõ. Membrántechnikán (fordított ozmózis) alapuló módszert alkalmaznak immár több éve az Oroszlányi Erõmûben és az MVM Rt. gázturbinás erõmûveiben is, több száz tonnával csökkentve ezzel a sókibocsátást. A széntüzelésû erõmûvekben az erõmûvi hulladékvizek jelentõs részét a pernyeszállításban hasznosítják. Az olajjal szennyezett hulladékvizeket mindenütt olajleválasztókon vezetik át mielõtt a befogadóba vagy a csatornába vezetnék. Egyre elterjedtebb a hulladékvizek szelektív kezelése, azaz a használt vizeket szennyezettségük, szennyezéseik szerint a lehetõségekhez mérten különválasztják és külön is kezelik, ha ez szükséges. Az erõmûvek mûködése nem zajtalan. A mozgó alkatrészeket tartalmazó berendezések zaját megfelelõ anyagok alkalmazásával, zajcsökkentõ elemek beépítésével az adott területen szükséges (elõírt) szint alá lehet csökkenteni. Ha ez mégsem lenne lehetséges (mint. pl. a Litéri Erõmû esetében) zajvédõ falak építhetõk. Az atomerõmûvek a környezetvédelmet illetõen számos elõnnyel rendelkeznek. Nincs szükségük a jövõben csak korlátozottan rendelkezésre álló fosszilis tüzelõanyagokra, nem keletkezik salak és pernye, nem bocsátanak ki kén- és nitrogén-oxidokat, széndioxidot amelyek a környezet savasodásáért, a globális felmelegedésért felelõsek. Sok tekintetben ugyanakkor az atomerõmû hasonlít a hagyományos erõmûvekre, a turbinák, a generátorok, a transzformátorok és számos segédberendezés azonosak. Az atomerõmû jelenléte és mûködése miatti kockázat a gondos tervezésnek, elõkészítésnek és a szigorú biztonsági követelményeknek megfelelõen csekély, de nem zérus. Annak érdekében, hogy a kockázatok tovább csökkenthetõk legyenek, az ország egyetlen atomerõmûve, a Paksi Atomerõmû Rt. vezetõi, munkatársai és számos külsõ intézmény fáradozik a biztonság növelésén. Ennek célja az erõmû üzembe helyezése utáni idõszakban elért mûszaki fejlesztési, kutatási eredmények mielõbbi gyakorlati alkalmazása, a biztonság, a kockázatcsökkentés szolgálatába állítása. Radioaktív anyagok kibocsátása az atomerõmûbõl távozó gázokkal (levegõvel) és a hulladékvizekkel lehetséges. A kibocsátások ellenõrzése rendkívül szigorú szabályok szerint, folyamatosan mûködõ mûszerekkel történik. A mérési eredmények alapján az atomerõmû teljes eddigi élettartamát tekintve megállapítható, hogy nemcsak a kibocsátások mértékét, de a változások irányát tekintve sincs ok aggodalomra. Ezt a nemzetközi ellenõrzõ szervezetek (elsõsorban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, NAÜ) többszörösen megerõsítették. Az atomerõmû üzeme során szükségképpen radioaktív hulladékok is keletkeznek. Ezek biztonságos gyûjtése, kezelése és átmeneti tárolása az erõmû feladata. A végleges elhelyezéssel kapcsolatos feladatokat 1998. júniusától a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság (RHK Kht) végzi. A folyékony hulladékok jelentõs részét az erõmûben besûrítik, csökkentik a tárolandó hulladék térfogatát. Külön kezelik és tárolják az elhasználódott primer köri ioncserélõ gyantákat, valamint a szennyezetté vált technológiai oldatokat. Ezek tisztítására speciális szûrõberendezés szolgál. A szilárd hulladékok fõleg a karbantartások során (szerelvények, szigetelések, fémforgács, szerszámok, törlõrongyok, szûrõbetétek stb.) keletkeznek és ide sorolják az elhasznált védõfelszereléseket is (kesztyûk, kötények, cipõvédõk stb.). A szilárd radioaktív hulladékokat válogatás és tömörítés után - miközben a tömörítéssel a hulladéktérfogat kb. a harmadára-negyedére csökken - szilárdítják és hordókban tárolják.


13


V.

Az ún. kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat korábban a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telepen helyezték el. Azóta itt a további elhelyezési lehetõség megszûnt és az erõmûben létesült átmeneti tároló. A végleges elhelyezés kérdéseivel az RHK Kht foglalkozik. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok a reaktorokból szükségképpen kivett tárgyak, amelyek felületi aktivitása meghaladja a határértéket. A szilárd hulladékok átmeneti tárolására az erõmû ellenõrzött zónájában, a tárolókutakban van lehetõség. A kiégett fûtõelemeket a reaktorból történt kivételük után az ún. pihentetõ medencékben évekig tárolják, majd aktivitásuk és a remanens hõfejlõdés kellõ csökkenése után válnak - rendkívül szigorú biztonsági intézkedések foganatosítása mellett - szállíthatóvá. A fûtõelemeket korábban a Szovjetunióba, ill. Oroszországba szállították ki. A kilencvenes éveket követõen a kiszállítás lehetõségei és feltételei lényegesen megváltoztak, ezért szükségessé vált a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) megépítése az erõmû területén. A KKÁT-ban - folyamatos bõvítés mellett - biztosítható az erõmû kiégett fûtõelemeinek elhelyezése és 50 éves idõtartamú átmeneti tárolása. A KKÁT mûködtetése, további bõvítése, valamint a végleges tároló létesítésének elõkészítése, s majdani megvalósítása ugyancsak az RHK Kht feladata.

Villamos hálózat A hálózat, amely a villamos energia szállítására szolgál, a távvezetékekbõl és a távvezetékek csomópontjait alkotó ún. alállomásokból épül fel. Az alállomásokba vezetik ki az erõmûvekben termelt villamos energiát, ahol azok feszültség-szintjét transzformátorokkal emelik a hálózati veszteség csökkentése végett. Az alaphálózati vezetékek 23 alállomásban futnak össze. A távvezetékek alatti földterület, amelynek mintegy 90 %-a mezõgazdasági mûvelés alatt áll, több ezer tulajdonos birtokában van. Fokozottan védett természeti területen mindössze mintegy 100 km nyomvonal-hosszúságú alaphálózati távvezeték halad, amely kilenc nemzeti parkot érint. Az alaphálózat üzemeltetése során a levegõ minõségére gyakorolt hatások elhanyagolhatóak. Az alállomásokon a biztonsági tartalékellátást biztosító dízel gépegységek okoznak csekély levegõszennyezést. A berendezéseket ritkán, üzemzavari helyzetekben, valamint a szükségszerûen elvégzendõ biztonsági próbák során rövid ideig üzemeltetik. Szigetelési célra megszakítókban és más hasonló berendezésekben egyre több esetben használnak kén-hexa-fluorid (SF6) gázt, amely kiváló szigetelõ és ívoltó tulajdonságú anyag, ugyanakkor üvegház-hatása a szén-dioxidénak több mint húszezerszerese. Szivárgásának elkerülése ezért nemcsak gazdasági érdek. A hálózati létesítmények jellemzõen nagy területet foglalnak el. Az alaphálózati távvezetékek nyomvonala és azok biztonsági övezete, valamint az alaphálózati alállomások területe és biztonsági övezete jelentõs helyet igényel, jellemzõen mezõgazdasági területeken. A nagyfeszültségû távvezetékekre a biztonsági övezetet kötelezõ szabvány írja elõ. A transzformátorok hûtését szigetelõolaj-töltetük biztosítja. Ennek mennyisége transzformátoronként változik, de elérheti a több tíz tonnát is. Sajnálatosan a berendezések teljes tömörsége (az olajszivárgások tökéletes kizárása) ritkán biztosítható, és mivel e berendezések egy része ma még nyitott aljzattal rendelkezõ kavicságyon helyezkedik el, a készülékbõl kicsepegõ olaj az alatta lévõ talajba és a talajvízbe szivároghat. Ahol a transzformátorok zárt alapon helyezkednek el, az abban összegyûlõ, esetleg olajat tartalmazó hulladékvizeket elszállítják, vagy a helyszínen kezelik és ezt követõen vezetik a befogadóba. Az alállomások egy részén a talajvíz minõségét figyelõkutakból vett minták vizsgálatával rendszeresen ellenõrzik.


14

Az alállomások üzeme közben felszíni vizek (tavak, folyók stb.) nem szennyezõdnek. A kommunális szennyvizeket a legtöbb helyen csatornába, ezek hiányában zárt ülepítõ tartályba vezetik, ahonnan rendszeresen elszállítják. A hálózati létesítmények és eszközök közül a transzformátorok üzeme okozhat zajterhelést. E tekintetben a hûtõventillátorok által keltett zaj és a transzformátor lemeztestének átmágnesezõdése által okozott, úgynevezett magnetostrikciós zaj érdemel említést. Mivel az alállomások általában lakott területektõl távol települtek, érzékelhetõ zajterhelést nem okoznak. Az új transzformátorok „zajszegény” minõsítésûek, de szükség esetén élni lehet a zajvédõ fal általi védelemmel is. A távvezetékek többé-kevésbé szükségszerûen megváltoztatják a tájképet, a táj arculatát és befolyásolják a közeli területek élõvilágát is. Annak érdekében, hogy ez a hatás a lehetõ legkisebb legyen, elsõsorban a tervezés során lehet tenni; bizonyos esetekben felmerülhet a vezetékek földbe süllyesztése is, jóllehet ez sokkal költségesebb. Ugyanakkor a távvezeték bizonyos madarak számára mesterséges élõhelyül is szolgál. Az MVM távvezetékein - a vezetõk távolsága okán - a madarakat az áramütés veszélye nem fenyegeti. A villamos energia létével szorosan összefüggõ, attól el nem választható az elektromos és a mágneses erõterek megjelenése. Ezeket megszüntetni nem lehet. Az elektromos és a mágneses terek élettani hatásaival kapcsolatban a tudomány még nem mondta ki a végsõ szót. Mai legjobb ismereteink szerint a nemzetközi ajánlások és nemzeti elõírások (melyek a bizonyítottan káros hatások elleni védekezést elõírják) betartása mellett kizárható, hogy az elektromos és a mágneses terek, különösen az ipari frekvenciájú terek egészségkárosodást okozzanak. A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények között zavarokat okozhat a távközlési és informatikai berendezések, hálózatok üzemében, valamint a közeli környezetben a rádió- és televízió-vételben. A zavarok felléphetnek a távvezetékek úgynevezett távolbahatása, a zárlatok következtében, a földben folyó hibaáramok miatt, valamint a sugárzás következtében fellépõ szélessávú zavaró frekvenciák eredményeként. Ezek a hatások megfelelõ tervezéssel elkerülhetõk.

A WHO (World Health Organization) és az IRPA (International Radiation Protection Association) ajánlásai értelmében a villamos térerõsség megengedett legnagyobb értéke a talajszint felett 1,8 m magasságban 10 kV/m, a mágneses indukcióé pedig 500 µT (mikrotesla).


15

VI. Primer

energiahordozók

A Földünkön fellelhetõ olyan anyagokat és azokat a jelenségeket (erõforrásokat), amelyek felhasználhatók az ember szolgálatában energia elõállítására, primer energiahordozóknak nevezzük. Ezek közül a legismertebbek az ún. hagyományos energiaforrások, a szén, az olaj és a földgáz. Ezeket elégetve, belsõ energiatartalmuk hõenergiává alakítható. Nem hagyományos, de anyagi jellegû energiahordozók a hasadóanyagok, amelyek természetes, még inkább mesterségesen elõidézett bomlása során - szabályozott módon - hõenergia szabadítható fel. Azokat az energiahordozókat, amelyek akár mint anyagok, akár mint jelenségek megújuló, ismétlõdõ, az általunk felmérhetõ idõtávban meg nem szûnõnek mondható természeti folyamatokban jönnek létre és hasznosíthatók, megújuló energiaforrásoknak nevezzük. Ilyenek a vízenergia, a nap, a szél, a tengeri hullámok, az ár-apály energiája, a geotermikus energia és a biomassza. Néha ide sorolják a hulladékokat is, mert azok elégetése is hõenergia felszabadulásával jár, de ezzel nem mindenki ért egyet az ismert káros hatások miatt. Hibásan illetik olykor a megújuló energiaforrásokat alternatív jelzõvel. Ez a kifejezés azt sugallja, mintha ezek a hagyományos energiaforrások alternatívái lennének, azokat mennyiségi tekintetben is helyettesíteni tudnák. Sajnos ez nincs így, a rendelkezésre álló megújuló potenciál lényegesen kisebb annál, mintsem elegendõ lenne az emberiség energiaigényeinek kielégítésére. Ezért a megújulók csupán kiegészítik a kínálatot, segítenek a hagyományos tüzelõanyagok káros hatásainak csökkentésében, pl. az üvegház-hatás leküzdésében. A világ primer energiahordozó-felhasználása 2000-ben 417 ezer PJ, (4,17 x 10 5 PJ) volt. Energiahordozónkénti megoszlását az ábra mutatja. A világon 2000-ben elõállított 15 380 TWh villamos energiához felhasznált energiahordozók megoszlása egészen más képet mutat. Az olaj részaránya lényegesen kisebb, miután a finomított nyersolaj-termékeket elsõsorban a közlekedés és szállítás használja fel, míg a villamosenergia-ipari felhasználás igen alacsony.

A világ összes primer energiahordozó felhasználása (2000)


16

Az Európai Unióban termelt villamos energia (2000-ben kb. 2500 TWh) forrás-megoszlása ugyancsak más képet mutat. Az EU villamosenergia-iparában a szénnek jóval kisebb, a nukleáris energiának viszont sokkal nagyobb a szerepe, mint az egész világon.

Primer energiahordozók felhasználása a világ villamosenergia-termelésében (2000)

Primer energiahordozók felhasználásának megoszlása az Európai Unió villamosenergia-iparában

A hazai villamosenergia-iparban felhasznált primer energiahordozók között a megújuló energiaforrások aránya nem éri el az 1%-ot. Növekedése fõképp a biomassza energetikai hasznosítása által várható. A legutolsó három éves idõszak adatai alapján az is látható, hogy a földgáz részaránya akárcsak a többi fejlett országban - növekszik.

Primer energiahordozók felhasználása a magyar villamosenergia-iparban

Primer energiahordozók megoszlása a hazai vil -

Az MVM-csoport társaságai a villamos és hõenergia termeléséhez primer energiahordozóként szenet, tüzelõolajat és nukleáris fûtõanyagot használnak. A társaságcsoportban egyedül a Vértesi Erõmû Rt. termeli önállóan a saját primer energiahordozóját, a Mányi és a Márkushegyi mélymûvelésû szénbányákban. Ezek a bányák látják el a korszerûsített Oroszlányi Erõmûvet is, ahol most füstgáz-kéntelenítõ épül. A gázturbinás erõmûveink tüzelõolaj-ellátására a MOL Rt. finomítóiban elõállított gázturbina-tüzelõolaj szolgál, amely 0,2% alatti kéntartalmával kifejezetten környezetbarát energiahordozó. A nukleáris üzemanyagot a Paksi Atomerõmû Rt. külföldrõl szerzi be.

lamosenergia-termelésben


17

VI.

Primer energiahordozók

2002-ben kezdõdött meg az MVM gázmotoros erõmûvének beruházása Miskolcon. Ennek fûtõanyagát, a földgázt ugyancsak a MOL Rt. szállítja majd. Gáztüzelésre állítják át a városfûtés mellett villamos energiát is termelõ Tatabányai Erõmûvet. Ezért a közeljövõben a társaság-csoport földgázt is felhasznál majd. A jelenlegi tüzelõanyag-megoszlást az ábra mutatja. A hazai villamosenergia-ipar primer tüzelõanyag felhasználásában az MVM csoport - különösen a nukleáris tüzelõanyag felhasználása révén - meghatározó szerepet játszik. Az MVM Rt. a Paksi Atomerõmû blokkjai élettartamának tervezett meghosszabbításával a hazai villamosenergia-ellátásban a nukleáris energia használatával hosszú távon számol. Az MVM-csoport primer energiahordozó felhasználása (TJ) Szén Olaj Nukleáris Összesen

Paks

VÉRt

0 0 148 785 148 785

22 828 1 253 0 24 081

Gázturbinák

Összesen

0 62 0 62

22 828 1 315 148 785 172 928

A Vértesi Erõmû Rt. barnaszén-bányáinak átlagos mélysége 200-420 m közötti. A kitermelhetõ, ún. mûrevaló szénvagyon ezekben a bányákban meghaladja a 60 millió tonnát. Ez a mennyiség az Oroszlányi Erõmû termeléséhez 2015-ig minden bizonnyal elegendõ. A termelt szenek fûtõértéke 15-20 MJ/kg, kéntartalma - sajnos - helyenként eléri a 3%-ot is. A Vértesi Erõmû Rt. bányái és széntermelése Márkushegy Mûrevaló szénvagyon, millió t Nem mûrevaló szénvagyon, millió t Mûrevaló széntelep vastagsága, m Széntelep fûtõértéke, MJ/kg Éves termelés, ezer t

Mány

I

II

III

39,2 16,6 1,5-4,4 13,5-21,6 1 701

22,3 5,6 2,2-3,2 15,6

6,5 2,2 0,8-3,2 13,7 513

3,3 5,5 15-35 15,0-20,0

A Vértesi Erõmû Rt. tüzelõanyag-felhasználása Szén ezer t Oroszlány Bánhida Tatabánya Összesen

1 460 569 108 2 137

Olaj TJ

ezer t

15 540 5 980 1 308 22 828

3 3 25 31

TJ 127 111 1 015 1 253

A teljes társaság-csoport primer energiahordozó-felhasználását az összefoglaló táblázat és az ábra mutatja be. Az összesen csaknem 173 PJ primer energiahordozó felhasználásnak 86%-a a hasadóanyag. Az olaj nem éri el az 1%-ot sem, miután a szekunder tartalék gázturbinák 62 TJ, a Vértesi Erõmû Rt. 1,25 PJ-t használtak fel.

Az MVM-csoport primer energiahordozófelhasználásának megoszlása


18

VII. V i l l a m o s e n e r g i a - t e r m e l é s A villamos energia termelése az erõmûvekben folyik. Voltaképp a „termelés” kifejezés, bármennyire is meghonosodott a mindennapok gyakorlatában, helytelen. A villamos energia termelésekor ugyanis energia-átalakítás folyik: a primer energiahordozók belsõ energiáját „átalakítjuk” villamos energiává. A hagyományos energiahordozók belsõ energiája elégetésükkor hõenergiává alakul, majd az erõmûvi berendezésekben ezt alakítják elõbb mechanikai majd villamos energiává. Eközben óhatatlanul veszteségek lépnek fel, azaz a belsõ energiát nem lehet teljes mennyiségében átalakítani, annak egy része a környezet energiáját növeli (hõveszteség). A megújuló energiaforrások energiájának villamos energiává alakításakor mechanikai energiát (szél, víz), helyzeti energiát (víz), hõenergiát (nap, geotermikus energia), belsõ energiát (biomassza) alakítunk villamos energiává. Miután a gyakorlatban a primer energiahordozók belsõ energiájának csupán egy részébõl lesz villamos energia, az energiaátalakítás hatásfoka az egyik legfontosabb jellemzõje a villamosenergia-termelésnek. A korszerû, ún. kondenzációs erõmûvek hatásfoka megközelíti az 50%-ot. A kondenzációs erõmûvek nagyon hasznos tagjai a villamosenergia-rendszereknek, mert teljesítményük általában viszonylag tág határok között változtatható és emiatt alkalmasak a terheléskövetésre. Nagyobb hatásfok érhetõ el a kapcsolt termeléssel, amelynek során villamos energiát és pl. a távfûtésben hasznosítható hõenergiát állítunk elõ. A legmodernebb, kombinált ciklusú (gáz- és gõz-körfolyamat), hõszolgáltató gázturbinás erõmûvek hatásfoka megközelíti a 90%-ot. Ugyanakkor a hõszolgáltatás - speciális kiegészítõ berendezések nélkül - merevvé teszi a technológiát abban a tekintetben, hogy amennyiben a hõigény minimálisra csökken, a villamos energia termelését is korlátozni kell. A megújuló energiaforrásokkal üzemelõ berendezések elterjedését megnehezíti, hogy többnyire idõjárás-függõek (közvetlenül: nap, szél; közvetve: vízerõmûvek) és az általuk termelhetõ villamos energia egyelõre költségesebb, mint a hagyományos vagy a nukleáris alapon elõállított. Elterjedésükhöz (a vízenergia kivételével) és a felhasználásukkal elérhetõ környezetvédelmi célok megvalósításához állami támogatásra van szükség. Az Európai Unió nagyratörõ célokat tûzött ki a megújuló energiahordozók felhasználásával kapcsolatban: ezek részarányát 2010-ig 12%-ra, a belõlük elõállított villamos energia részarányát 22%-ra tervezik növelni 2010-ig. A hazai erõmûvek legfontosabb mûszaki jellemzõit a táblázat mutatja. A közcélú erõmûvek beépített villamos teljesítõképességének összege éppen meghaladja a 8000 MW-ot. Ebbõl az MVM csoport erõmûvei (2645 MW) jelentõs hányadot, 32,8%-ot képviselnek. Az erõmûvek kihasználása mindazonáltal jelentõs szórást mutatnak. A kihasználás az adott idõszakban megtermelt és a beépített teljesítõképesség figyelembevételével maximálisan megtermelhetõ villamos energia hányada. Természetesen 100%-os kihasználás a karbantartási igények miatt sem lehetséges, de, amint a táblázat mutatja, az atomerõmû elsõsorban alapterhelésen üzemel, addig a tartalék gázturbinák csak más egységek üzemzavara esetén, rövid ideig üzemelnek.


19

VII.


Az MVM-csoport erõmûveinek beépített teljesítõképessége és éves kihasználása Erõmû

Beépített teljesítõképesség, MW

Litér Lõrinci Sajószöged Bánhida Oroszlány Tatabánya Paks Összesen

Kihasználás, %

120 170 120 100 240 34 1 866 2 645

0,00 0,27 0,10 63,47 63,34 28,87 85,36

Az MVM Rt. 2002-ben a közcélú erõmûvektõl - értékesítésre - kb. 32,3 TWh villamos energiát vett át. Miután a hazai termelésnek több mint 98%-át az MVM Rt. vette át, így az átvett villamos energia jól közelíti a hazai nettó termelést. Ez a mennyiség nem tartalmazza az erõmûvekben megtermelt, de ugyanott saját célra és a saját bányákban felhasznált villamos energiát. Az értékesíthetõ mennyiséget növelte a villamosenergia-rendszerrel együttmûködõ ipari erõmûvek termelésébõl átvett mennyiség és az importált villamos energia (tulajdonképpen az import és az export különbsége, azaz az import-szaldó). A hazai közcélú erõmûvek termelése és fõbb mûszaki jellemzõi Erõmû

Energiaforrás

Egységek

Villamos teljesítmény egységenként

Összesen

MW

Hõszolgál- Villamos- Hõszoltatási tel- energia- gáltatás jesítmény* termelés GWh TJ

Bakonyi Erõmû Rt. Ajkai Erõmû Budapesti Erõmû Rt.

szén

5

2x30+12+10+19

102

167

400

2 754

hat telephely Dunamenti Erõmû Rt.

szénhidrogén

16

1,3-136

371

1 215

1 202

10 321

Dunamenti Erõmû Dunamenti GT EMA Power Hernádvíz Vízerõmû Kft. Mátrai Erõmû Rt. MVM tartalék erõmûvek

szénhidrogén szénhidrogén szénhidrogén Víz lignit

9 2 5 2 5

6x215+3x150 145+241 2x20+8,5+16+4,5 2x2,2 3x212+2x100

1 740 386 69 4,4 836

300

2 379 2 519 173 14 5059

Litér Lõrinci Sajószöged Paksi Atomerõmû Rt. Pannonpower Rt. Csepeli Áramtermelõ Kft.

tüzelõolaj tüzelõolaj tüzelõolaj nukleáris szén

1 1 1 4 5

120 170 120 467+468+460+471 2x60+2x35+30

120 170 120 1 866 190

Csepel II.Erõmû AES Borsodi Energetika Rt.

szénhidrogén

3

2x139+118

396

Borsodi Erõmû Tiszapalkonyai Erõmû AES Tisza Erõmû Kft. Tiszavíz Vízerõmû Kft.

szén szén szénhidrogén

7 6 4

3x30+4+10+12+21 13+15+7+3x55 4x215

137 200 860

víz víz

4 3

4x7 3x3,8

28 11,4

114 53

szén szén szén+olaj szénhidrogén

1 4 3 1

100 4x60 34 95

100 240 34 95

556 1304 86 623

Kisköre Tiszalök Vértesi Erõmû Rt. Bánhidai Erõmû Oroszlányi Erõmû Tatabányai Erõmû Debreceni GT


253

94 126

223

5 444 5 237 266

0 4 1 13 953 654

603 2 135

2134

1 368

407 461 2 609

1 145 885

48 352 1 399 990

20

Az MVM Rt. által értékesítésre átvett villamos energia (GWh) Hõerõmûvek nettó termelése Atomerõmûvi termelés Vízerõmûvi termelés Közcélú erõmûvek nettó termelése Az együttmûködõ ipari erõmûvektõl értékesítésre átvett villamos energia Összes átvett hazai termelésú villamos energia Importált villamos energia Értékesítésre átvett összes villamos energia

18 991 13 124 188 32 303 450 32 753 4 256 37 009

A hazai nettó villamosenergia-termelés és az import részarányának megoszlása

Az MVM-csoport villamosenergia- és hõtermelése az alábbi táblázatban és ábrán látható. Tekintettel arra, hogy az erõmûvek termelése igen nagy mértékben eltér egymástól, logaritmikus léptéket kellett választanunk. Erõmûveinkben a termelt hõ részaránya 4%. Az MVM-csoport erõmûveinek villamos energia és hõtermelése (GWh) Villamos energia

Hõ

Összesen

1 946 5 13 953 15 904

500 0 168 668

2 446 5 14 121 16 572

Vértesi Erõmû Rt. Gázturbinák Paksi Atomerõmû Rt. Összesen

A termelt villamos energia és hõ megoszlása az MVM-csoport erõmûveiben

Az MVM-csoport erõmûveiben termelt villamos- és hõenergia


21

VII.


A termeléssel kapcsolatos környezeti hatások Hagyományos környezeti hatások Általánosságban már ismertettük a hagyományos erõmûvek környezeti hatásait, ebben a fejezetben az MVM-csoport erõmûveirõl adunk számot.

Levegõ Az MVM-csoport erõmûvei közül a Vértesi Erõmû Rt. telephelyei a legnagyobb légszennyezõk. Az eltüzelt szén és olaj kéntartalma miatt a kén-dioxid kibocsátás tekintetében az Oroszlányi Erõmû az ország legnagyobb kén-dioxid kibocsátója, miután a Mátrai Erõmûben 2001-ben üzembe került a füstgáz-kéntelenítõ berendezés. Az MVM Rt. szekunder tartalék gázturbinás erõmûveinek kibocsátásai nemcsak azért csekélyek, mert - tartalék jellegükbõl adódóan - viszonylag rövid idõtartamban üzemelnek, hanem azért is, mert ezek az erõmûveket már az EU környezetvédelmi elõírásainak megfelelõen tervezték és üzemeltetik. A Paksi Atomerõmûben hagyományos légszennyezõket csak a biztonsági Diesel-generátorok bocsátanak ki. E berendezések néhány száz órát üzemelnek évente és kibocsátásaik elhanyagolhatók. Az EU-csatlakozás kapcsán valamennyi hazai erõmûnek be kell tartania a légszennyezõ anyagokra elõírt kibocsátási határértékeket. Ennek elérése céljából az Oroszlányi Erõmûben nedves, mészkõ-gipsz technológiával mûködõ füstgáz-kéntelenítõ létesítése kezdõdött meg. A beruházás 2004-re befejezõdik és a berendezés 97% feletti hatásfokkal üzemel majd, és biztosítja a határérték alatti kén-dioxid kibocsátást. Az MVM-csoport hagyományos erõmûveinek légszennyezõanyag-kibocsátásai (t/a) SO 2 Oroszlány Bánhida Tatabánya MVM Gázturbinák Összesen

84 545 25 520 6 240 2 116 307

NO x 3 547 1 529 548 7 5 631

Por 498 3 435 2 209 0 6 142

CO 2 1 585 000 610 000 208 000 3 989 2 406 989

A légszennyezõanyag-mennyiségek abszolút értékei mellett megmutatjuk a fajlagos kibocsátás értékeket is az alábbi táblázatban. A fajlagos kibocsátás meghatározásakor a villamos energia és a hõ összegét vettük alapul. Ezért adódik a legkedvezõbb érték a Tatabányai Erõmû esetében, ahol kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés folyik. Az MVM-csoport hagyományos erõmûveinek fajlagos légszennyezõanyag-kibocsátása (kg/MWh) Oroszlány Bánhida Tatabánya MVM Gázturbinák

SO 2

NO x

Por

67,32 48,39 13,49 0,38

2,82 2,90 1,18 1,33

0,40 6,51 4,78 0,00

CO 2 1262,17 1156,76 449,62 759,23

Az Oroszlányi Erõmû füstgáz-kéntelenítõjének üzembe állítása (változatlan termelés mellett) 4 ezer tonna alá csökkenti a kén-dioxid kibocsátást, amely így 2005-tõl akár 10 tonna/év alá eshet, azaz 90% feletti csökkenés érhetõ el, hiszen Bánhida akkor már nem üzemel, a Tatabányai Erõmûben pedig minden bizonynyal gáztüzelés valósul meg. Mindaddig azonban a Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei jelentõs, közel évi 1 milliárd Ft bírságot kénytelenek fizetni a kibocsátási határértékek túllépése miatt. A várható bírság-tételeket az ábra mutatja. Minden telephelyen magasabb a kén-dioxid kibocsátás, mint a határérték, ezen kívül a Bánhidai Erõmû elektrosztatikus porleválasztójának rossz hatásfoka miatt a por-határérték túllépése miatt is bírságot kell fizetni.


22

A Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei által

fizetendõ

légszennyezési

bírság (millió Ft)

Az erõmûvek nitrogénoxid kibocsátása - külön leválasztó berendezés hiányában - a tüzelõanyag és a tüzelési technika függvénye. Az MVM gázturbináinak égõkamrájába nagy tisztaságú vizet fecskendeznek be, amivel csökkentik az égés hõmérsékletét és ezzel a keletkezõ nitrogén-oxidok mennyiségét is. Az MVM Rt. gázturbinás erõmûveinek létesítését követõen a Litéri Erõmû környezetében biomonitoring vizsgálatok kezdõdtek. Az ötéves tudományos munka során a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakemberei arra kerestek választ, hogy a gázturbina légszennyezõ anyagai (fõképp a nitrogén-oxidok) milyen mértékben befolyásolják a kijelölt indikátor csoportok (pókok, poloskák, bogarak, zuzmók, feketefenyõ) fejlõdését, azok fajgazdagságát és egyedszámukat. A kiválasztott élõlény csoportokat kontroll területeken is vizsgálták. A vizsgálati eredmények értékelése egyértelmûen azt mutatta, hogy az erõmû nincs káros hatással az élõ szervezetekre. Víz Az erõmûvek elsõsorban hûtési célra használnak fel vizet. A turbinában munkát végzett és kondenzálandó gõz hûtése céljából jelentõs vízáramokra van szükség. A Paksi Atomerõmû számára a hûtõvizet a Duna szolgáltatja. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei közül az Oroszlányi és a Bánhidai telephelyeken hûtõtó szolgál erre a célra, mindkettõ az Által-ér vízgyûjtõ területén létrehozott mesterséges tó. A tavak ipari hasznosításukon túl pihenési célokat is szolgálnak. A fontosabb jellemzõiket a táblázat mutatja. A Vértesi Erõmû Rt. hûtõtavainak jellemzõi és az éves hûtõvíz-felhasználás

Oroszlány Bánhida

Terület, km 2

Befogadóképesség, millió m 3

Hûtõvíz-felhasználás, m i l l i ó m 3 /a

1,60 0,39

5,8 0,8

4,37 3,55

A tavak vízutánpótlása idõjárásfüggõ és meglehetõsen szeszélyes. Nyáron az eutrofizáció okoz gondokat. A Tatabányai Erõmû nem használ fel felszíni vizet, viszonylag csekély, elsõsorban kommunális vízigényét a hálózatból elelégíti ki. Ugyancsak csekély vízfelhasználással üzemelnek a szekunder tartalék gázturbinás erõmûvek. A Vértesi Erõmû Rt. telephelyeirõl évente kb. 110 ezer m3 hulladékvizet bocsátanak ki. A Lõrinci Erõmûben a technológiából adódóan viszonylag kevés hûtõvizet használnak fel, amelyet a közeli tóból nyernek. A tavat a Zagyva táplálja, minõségét rendszeresen ellenõrzik.


23

VII.


Az atomerõmû nyersvíz felhasználása 2002-ben az elõzõ évekhez hasonlóan alakult. A felszíni vízkivételbõl biztosított hûtõ és technológiai vizek mennyisége 2,7 milliárd m3, a rétegvíz kutakból biztosított kommunális jellegû ivóvíz-felhasználás 263 000 m3 volt. A kibocsátott hûtõvíz a befogadó Duna hõszennyezését nem, csak hõterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. A kibocsátott kondenzátor-hûtõvíz minõsége annak hasznosítását is lehetõvé teszi. Jelenleg ez biztosítja az erõmû halastavainak vízutánpótlását. Az erõmûvi hulladék- és használt vizeket szükség szerint semlegesítik, ülepítik mielõtt a befogadóba vezetik. A hulladékvizek legnagyobb része a vízelõkészítésbõl származik (kb. 130 ezer m3). A kommunális szennyvizeket tisztítás után vezetik a Dunába. A kazánok és az atomerõmûvi gõzfejlesztõk, valamint a primer kör póttápvizeként igen nagy tisztaságú vízre van szükség. Ennek elõállításához az Oroszlányi Erõmûben és az MVM Rt. gázturbinás erõmûveinek telephelyén fordított ozmózison alapuló elõkezelést alkalmaznak, majd a jelentõs mértékben csökkentett sótartalom maradékát ioncserés technológiával távolítják el. A fordított ozmózis technológia vegyszerigénye kisebb, mint az ioncseréé, ezért ez a technológia környezetbarátnak nevezhetõ. A Bánhidai és a Tatabányai Erõmûben, valamint a Paksi Atomerõmûben a nyersvizet meszes elõlágyítással elõkezelik, szûrik, majd ioncserélõkkel tisztítva érik el a megfelelõ tisztaságot. Hulladékgazdálkodás A széntüzelésû erõmûvek legnagyobb mennyiségben keletkezõ hulladéka a széntüzelés salakja és a leválasztott pernye. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûveiben keletkezõ salak és pernye mennyiségét a táblázat mutatja. A pernye mintegy 15%-át, kb. 98 ezer tonnát a Lábatlani Cementgyárban adalékanyagként használják fel, a fennmaradó részt az erõmûvek melletti zagytereken rakják le. A Vértesi Erõmû Rt. termelési hulladékai Éves keletkezett mennyiség (t) Füstgáz-tisztítás pernyéje Széntüzelés salakja

688 136 173 490

Az erõmûvek a veszélyesnek nem minõsülõ hulladékok jelentõs hányadát hasznosíttatják. A Paksi Atomerõmûben 2002-ben 1437 t ipari hulladék keletkezett. A korábban tárolt hulladékokkal együtt ebben az évben összesen 2300 t hulladékból 2090 tonnányit (91%) az erõmû értékesített, a fennmaradó mennyiséget ipari hulladéklerakókban helyezték el. A veszélyes hulladékokat az erõmûvek erre a célra alakult társaságoknak adják át, amelyek a hulladékokat ártalmatlanítják vagy ártalmatlanítóba szállítják. A veszélyes hulladékok mennyiségét a táblázat mutatja. A Vértesi Erõmû Rt.-ben és a gázturbináknál az olajtartalmú víz dominál. Az atomerõmûvi veszélyes (nem radioaktív) hulladékok megoszlását külön ábrán is bemutatjuk. Az MVM-csoport erõmûveiben keletkezett veszélyes hulladékok (t) VÉRt. Olajos iszap, föld Fáradt olaj Olajtartalmú víz Olajos felitató anyag Akkumulátor Festékes göngyöleg Ioncserélõ gyanta Egyéb veszélyes hulladék Összesen


9,2 22,0 1 045,0 7,0 8,5 0,1 0,0 585,0 1 676,8

Gázturbinák 0,0 0,0 54,5 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 54,7

Paks 74,8 57,2 0,0 33,0 3,5 18,7 4,2 141,3 332,6

24

A Paksi Atomerõmûben keletkezett veszélyes hulladékok megoszlása

A veszélyes hulladékokat minden telephelyen külön erre a célra létesített átmeneti tárolóban gyûjtik. Felszín alatti vizek. Zagyterek Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmûvekben keletkezett salakot és pernyét hidraulikus úton, vízzel keverve csõvezetéken juttatják el a zagyterekre. A szállítóvíz a szilárd anyag 8-9 szerese. Az ipari hulladékvizeket a szállítóvíz pótvizeként hasznosítják. A Bánhidai Erõmû zagyterérõl visszaforgatás nincs, a szállítóvíz egy patakon keresztül a Bánhidai Erõmû hûtõtavába folyik vissza, de nem okoz vízszennyezést. Az Oroszlányi Erõmû zagyterérõl a szállítóvizet visszaforgatják. Kedvezõtlen, száraz-viharos idõszakokban porzás terheli a környezõ településeket. Ez ellen víztakarással és váltott mûveléssel lehet védekezni, ennek ellenére az oroszlányi zagytér diffúz porszennyezése miatt 1999. óta bírságot kell fizetni. A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzése végett az Oroszlányi Erõmû zagyterének ellenõrzésére 20, Bánhidán 6 db észlelõ kút szolgál. Oroszlányban speciális, 1 650 m hosszú vízzáró függönyfal is épült, amely megakadályozza a talajvizek élõvízbe történõ beszivárgását. A függönyfal külsõ és belsõ oldalán további 32 észlelõ kút található. A rendszeres vizsgálati eredmények igazolják a függönyfal hatékonyságát. A Bánhidai Erõmû felhagyott, 16 ha-os zagytere kb. 40 %-ban rekultivált (részben mezõgazdaságnak visszaadott terület), a földdel és tóiszappal fedett felületeken a természetes vegetáció által fás, bokros, cserjés részek alakultak ki. Az új 21 ha-os zagytér hasznos alapterülete 12 ha. A 9 ha-os telepített erdõsáv és füvesített kezelõsávok, valamint a váltott mûvelés (víztakarás) akadályozza a zagytér kiporzását. A zagytér környezetében a talajvíz minõségének ellenõrzésére a Tatabányai Erõmû 3,6 hektáros zagyterén a sûrûzagyos technológia (víz/szilárd anyag arány kb. 1:1) bevezetése óta porzás nincs. A zagyterek nem okoznak vízszennyezést, a felszín alatti vizek minõségének ellenõrzésére két észlelõ kút létesült. A Paksi Atomerõmûben az erõmû talajvízre és talajra gyakorolt hatását 38 észlelõ kúttal ellenõrzik, a kutakból vett mintákban a víz szennyezõit is mérik. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében összesen 102 kút vízszintjét határozzák meg rendszeresen. A korábbi években bekövetkezett olajszennyezést elhárították. A gázturbinás erõmûvek talajra és talajvízre gyakorolt hatásának ellenõrzésére a Lõrinci és a Sajószögedi erõmûvekben 4-4 db talajvízfigyelõ kút szolgál. Az elõírt gyakoriságú mintavételezés során a talajvizek olajtartalmát és az általános vízkémiai jellemzõket vizsgálják. A vizsgálatok alapján az adott területek szennyezettsége mindenütt határérték alatti.


25

VII.


Nukleáris környezetvédelem A Paksi Atomerõmû mûködésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak azok a környezeti hatások is, amelyek abból adódnak, hogy az erõmû primer energiahordozóként hasadóanyagot használ fel. Az erõmû biztonsági rendszerei és azok megfelelõ mûködtetése megakadályozza, ill. a lehetõ legkisebbre csökkenti annak veszélyét, hogy radioaktív anyagok jussanak a környezetbe. E célok elérése érdekében a társaság a nukleáris környezetvédelem területén széleskörû, kétszintû ellenõrzési és felügyeleti programot hajt végre, azaz távmérõrendszereket alkalmaz és a mintavételes ellenõrzéseket is végez.

Radioaktív anyagok kibocsátása A radioaktív anyagok kibocsátásának idõsorait a táblázat a hatósági korlát %-ában mutatja be. A hatósági korlát (határérték) értékét az egyes szennyezõkre külön táblázatban adtuk meg. A Paksi Atomerõmû légnemû és folyékony radioaktív kibocsátásai a hatósági korlát %-ában Év

Üzemelõ blokkok száma [db]

Nemesgáz (összes)

4 4 4 4 4

0,5 0,4 0,6 0,7 0,4

1998 1999 2000 2001 2002

Légnemû [%] Aeroszol (T 1/2 > 2 4 h ) < < < < <

0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

Folyékony [%]

Jód* < < < < <

0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

90

Sr

2,2 2,0 0,4 0,5 0,3

Összesbéta 6,0 7,4 7,7 7,9 8,5

90

Sr

6,1 4,8 1,6 1,5 1,3

3

H

66 67 61 62 73

*131I egyenértékben

A hatósági korlátok (határértékek) Kibocsátott anyag Légnemû

Folyékony

Nemesgáz (összesen) Aeroszol (T1/2>24 h) Jód* 90 Sr Összes béta 90 Sr 3 H

Hatósági korlát 1,9x1013 1,1x109 1,1x109 5,6x104 3,7 37 7,5

Bq/d/ (1000 MWe)

GBq/a/blokk MBq/a/blokk TBq/a/blokk

*131I egyenértékben

Látható, hogy a kibocsátások többsége lényegesen a hatósági korlát alatt marad, azt legjobban a trícium (3H) kibocsátás közelíti meg.


26

Környezetellenõrzés Az atomerõmû Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszerének (ÜKSER) feladata a környezeti mérések végrehajtása. A mintavételes, laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemeire. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. A kibocsátott radioaktív izotópok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok, vagy csak nagyon kicsi koncentrációban, esetenként mérhetõk. A földfelszíni levegõmintákban az erõmûtõl 1-2 km távolságra a 54Mn, 58Co, 59Fe és 60Co radio-aeroszol aktivitás-koncentrációja legfeljebb 10 µBq/m3, a radiokarboné 1 mBq/m3 körüli értéket ért el. A Dunából vett iszapmintákban csak elvétve mérhetõ az erõmûbõl származó radionuklid (60Co, 134Cs és 137 Cs), legfeljebb 1 Bq/kg körüli értékben. A mérõállomások környezetében vett talaj, fû, a halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehet erõmûvi kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény – a teljes elkeveredés után – a trícium esetében 1 Bq/dm3-nél, az összes többi radionuklid esetében pedig együttvéve 0,1 mBq/dm3-nél kisebb. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem mutathatók ki. A radioaktív nemesgázok, illetve a kiülepedett aeroszolok által kiváltott dózisnövekményt közvetlen mérési módszerekkel nem lehet kimutatni, miután az – a terjedési számítások szerint – 3-4 nagyságrenddel a természetes eredetû sugárzási szint alatt maradt. A 2002. évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerõmû járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából adódó képpel, amely szerint az erõmûtõl származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. Az ALNOR TL dózismérõkkel állomásonként kapott 2002. évi átlagos dózisteljesítmény értékek az ábrán láthatók. Dózisteljesítmény-értékek az atomerõmû körüli mintavevõ állomásokon

Radioaktív hulladékok kezelése A radioaktív hulladékok kezelése során az atomerõmûben keletkezõ radioaktív hulladékok gyûjtését, ideiglenes tárolását, térfogatcsökkentését, kondícionálását, a minõsítését és az atomerõmû telephelyén történõ átmeneti tárolását végzik, mielõtt azokat a végleges tároló létesítménybe szállítanák. A tevékenységsor bonyolultságából adódóan az erõmûben számos fejlesztési projekt folyik. A projektek közül említést érdemelnek az alábbiak: • Speciális (finn) technológia segítségével a segédépületi tároló-tartályokban lévõ folyékony radioaktív hulladékok mennyiségének jelentõs csökkentése, • Iszapszerû radioaktív hulladékok (amelyek mennyisége tovább már nem csökkenthetõ), szilárdítása egy Németországban kifejlesztett automatikus cementezõ berendezéssel. A fejlesztések a tervek szerint 2003-2004-ben fejezõdnek be. Az 1996. végén kihirdetett „Atomtörvény” és az ezen alapuló jogszabályok alapján jött létre a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság, amelynek feladata - többek között - a radioaktív hulladékok végleges tárolásának a megoldása is. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, a kiégett nukleáris üzemanyag kazetták átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, valamint az erõmû leszerelésével összefüggõ feladatok finanszírozása céljából a PA Rt. évente befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Az atomerõmû feladata a radioaktív hulladékok kezelése és telephelyi átmeneti tárolása.


27

VII.


Kis- és közepes aktivitású hulladékok 2002-ben 660 db kis- és közepes aktivitású szilárd, hordós radioaktív hulladék keletkezett, amely 40 %- al, 443 db-bal kevesebb, mint 2001-ben volt. A csökkenés okai között említhetõ a rekonstrukciós munkák csökkenése, a fokozottabb ellenõrzés és a selejtezések elmaradása. Az 1996. évi utolsó kiszállítást követõen keletkezett hordós szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erõmû ellenõrzött zónájában kialakított átmeneti tároló helyiségekben és ideiglenes gyûjtõ helyeken történik a végleges tároló üzembe helyezéséig. Az elmúlt 5 évben keletkezett és feldolgozás utáni szilárd radioaktív hulladékok mennyiségét az ábra mutatja be. 2002 végéig az atomerõmûben tárolt mennyiség 4220 db 200 l-es hordó.

Kis és közepes aktivitású hulladékok a Paksi Atomerõmûben (m 3)

Nagy aktivitású hulladékok 2002-ben a Paksi Atomerõmûben 0,629 m3 nagyaktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, ami az elhelyezés során mintegy 1,5 m3 tároló kapacitást vett igénybe. Ez a korábbi évek átlagánál alacsonyabb érték. Ezeknek a hulladékoknak az erõmûvön belüli átmeneti tárolása az épületen belül kialakított, ún. tároló kutakban történik. A tároló kutakban el nem helyezhetõ méretû nagy aktivitású hulladékokat a tartalék helyiségekben elhelyezett ólom gyûjtõkonténerekben tárolják. Folyékony radioaktív hulladékok A víztisztító rendszerekben 2002 végéig összesen 75,6 m3 elhasznált ioncserélõ gyanta keletkezett, ebbõl az utolsó évben 26,5 m3. A nagyobb mennyiség oka, hogy megkezdõdött a speciális víztisztítók 10-15 éves használt gyantáinak tervszerû cseréje. 2002-ben összesen 260 m3 bepárlási maradék képzõdött. Az I-es kiépítésen (1-2. blokk) jelenleg 2520 m3 sûrítményt, míg a II-es kiépítésen (3-4. blokk) 1585 m3 sûrítményt tárolnak. Jelenleg az I-es kiépítésen 2690 m3 (94%-os töltöttség), a II-es kiépítésen pedig 1905 m3 (83 %-os töltöttség) anyagot tárolnak. Az elmúlt 5 évben keletkezett folyékony hulladékok feldolgozás utáni mennyiségét az ábra mutatja be. Az atomerõmûben tárolt folyékony hulladékok besûrített mennyisége


28

VIII. Az alaphálózat - a villamos energia szállítása Az MVM Rt. tulajdonában lévõ alaphálózati létesítmények (3977 km hosszúságú alaphálózati távvezeték és huszonhárom alállomás) nagy területet foglalnak el, jellemzõen mezõgazdasági területen.

Az átviteli hálózat

A rendszert az Országos Villamostávvezeték Rt. üzemelteti. Az alállomások környezetvédelmi szempontból is kiemelt figyelmet érdemelnek, miután az olajszigetelésû nagy készülékek olajtöltete meghaladja a 4500 tonnát.


29

VIII.


Olajtöltettel rendelkezõ készülékek az MVM Rt. alállomásaiban MVM tulajdon

MVM tulajdon

Áramszolgáltatói

üzemelõ

tartalék

tulajdon

Olajtömeg Nagyfeszültségû/ nagyfeszültségû transzformátor 120kV/ Középfeszültségû transzformátor középfeszültségû./ Középfeszültségû transzformátor Transzformátorok összesen Szabályozó transzformátor 750 kV-os söntfojtó 18 kV-os söntfojtó Mindösszesen

Olajtömeg

Olajtömeg

db

t

db

t

db

t

54 12

3083 231

8 4

469 65

13

167

5 71

20 3334

12

534

13

167

9 6 15 101

168 138 30 3670

3 1 2 18

56 23 4 617

2 15

18 185

Megjegyzés: A szabályozó transzformátoroknak nincs különálló kavicságyuk. A 18kV-os söntfojtóknál 3-3 db-nak van közös kavicságya

Az alaphálózaton 1996-ban végrehajtott környezetvédelmi teljesítményértékelés során a talaj- és talajvíz minták elemzése kapcsán megállapították, hogy több alállomásban erõsen szennyezett a transzformátorok és a söntfojtók környezete. A további szennyezések megakadályozása érdekében a nyitott transzformátoralapok felszámolására, zárttá tételére kidolgozott program keretében 2002. évben öt készülék alapját építették át: • Albertfalván az I. és a II. számú 220/120 kV-os transzformátor, • Gyõrben a III. számú 400/120 kV-os transzformátor, • Oroszlányban a II. számú 220/120 kV-os transzformátor, • Kisvárdán a II. számú 220/120 kV-os transzformátor. Az Albertirsa, Göd és Zugló alállomásokban üzemelõ 14 szabályozó transzformátor alapja még nyitott. A 24 darab olajtöltetû söntfojtó és az azokhoz tartozó készülékek közül 9 rendelkezik zárt alappal. A transzformátorok alapjainak zárttá tétele a felújítási program keretében a megfelelõ berendezések javításával, felújításával, karbantartásával összhangban történik.


30

Nagyfeszültségû/nagyfeszültségû transzformátorok Alállomás

Albertfalva Albertirsa Békéscsaba Debrecen Detk Dunaújváros Felsõzsolca Göd Göd Gyõr Gyõr Hévíz Kisvárda Litér Martonvásár Ócsa Oroszlány Sajóivánka Sajószöged Sajószöged Sándorfalva Szeged Szolnok Tiszalök Toponár Zugló Összesen

Feszültség áttétel

Tanszf.

Fázis

Egységek

Transzf.

Zárt

Nyitott

teljesítmény

szám

száma

száma

alap

alap

3 1 3 3 3 3 3 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 6 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3 55

2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3 48

2 0 2 2 2 2 2 2 0 2 2 2 2 2 2 2 1 0 1 2 1 0 2 2 2 3 42

0 6 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 0 0 13

kV

MVA

220/126/10.5 750/400/15.5 400/132/18 220/126/10.5 220/126/10.5 220/126/10.5 400/132/18 400/132/18 400/132/18 220/126/10.5 400/132/18 400/128/30 220/126/10.5 400/132/18 400/220/35 220/126/10.5 220/126/10.5 400/231/35 400/231/35 220/126/10.5 400/132/18 220/126/10.5 220/126/10.5 220/126/10.5 400/132/18 220/126/10.5

160 1100 250 160 160 160 250 250 360 160 250 250 160 250 250 160 160 500 500 160 250 160 160 160 250 160

120 kV/középfeszültségû és középfeszültségû/középfeszültségû transzformátorok Alállomás

Transzformátorok száma

Zárt alap

Nyitott alap

Debrecen Felsõzsolca Szeged Szolnok Összesen

5 3 3 2 13

2 0 2 0 4

3 3 1 2 9

Göd alállomásban az egyfázisú egységeket a tervek szerint 2004-ben háromfázisúra cserélik és ezzel egy idõben az alapokat is zárttá teszik. Mivel a transzformátorok teljes tömörsége ritkán biztosítható, a még nem zárt transzformátor alapból elszivárgó és a talajba, talajvízbe, felszín alatti vizekbe kerülõ, szigetelõ olajjal szennyezett csapadékvíz kiemelt figyelmet érdemel. Ezért létesültek azokban az alállomásokban, ahol azt az elõzetes felmérés indokolta, talajvíz megfigyelõ monitoring rendszerek (észlelõ-ellenõrzõ kutak). Az elmúlt évben három további alállomásban létesült monitoring rendszer. A talajvíz vizsgálata segítséget nyújt a további feladatok tervezéséhez, (pl. transzformátor alapok zárttá tétele, talaj és talajvízszennyezés elhárítása) az egyes feladatok sorrendjének meghatározásához.


31

VIII.


A kutakból történõ rendszeres mintavétellel lehet meggyõzõdni arról, hogy szükséges-e beavatkozás a környezet megóvása érdekében. A mintavétel és a minták vizsgálata akkreditált laboratórium közremûködésével történik. A 2000-2002-ben a 42 monitoring kútból vett minták vizsgálati eredményeit a táblázatban foglaltuk össze. Tekintettel a szegedi és a debreceni alállomásban mért, határérték feletti szénhidrogén tartalom (TPH) értékekre, további vizsgálatokat végzünk a szennyezések környezeti kockázata vonatkozásában, valamint megvizsgáljuk a szükséges intézkedések körét. A monitoring kutakból vett minták összes szénhidrogén-tartalma (TPH) Alállomás

Határ

Kutak

-érték

száma

Vizsgálati eredmények mg/l 2000

Debrecen Tiszalök Hévíz Szeged Sándorfalva Kisvárda Albertirsa Martonvásár

1,0 1,0 0,5 0,5 0,5 1,0 1,0 1,0

7 1 4 12 3 3 9 3

2001

2002

min

max

min

max

<0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10

3,20 <0,10 <0,10 1,48 0,89 0,13 0,20 0,91

<0,03 <0,10

0,89 0,23

<0,10 <0,10 <0,10 <0,10 0,13

0,98 1,25 <0,10 0,16 0,15

min

max

0,03 n.d. 0,04 n.d. n.d. <0,03 n.d. 0,10

1,51 <0,03 0,15 0,96 0,21 <0,09 n.d. 0,42

nd - nem kimutatható

Az alaphálózaton keletkezõ veszélyes hulladékokat fajtánként gyûjtik. Ártalmatlanításukat és elszállításukat arra feljogosított cégek végzik. Az utolsó három évben keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségét a táblázat tartalmazza.


32

Az alaphálózaton keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) Hulladék megnevezése Akkumulátor Fáradt olaj Festékes ecset Festékes göngyöleg Festékes rongy Festékmaradék Gumitömítés Hidraulika olaj Irodatechnikai hulladék Kompresszor kondenzátum Légnedvesség megkötõ anyag Olajos flakon Olajos rongy Olajos szigetelõpapír Szárazelem Transzformátorolaj Olajos csapadékvíz

2000 285

2001 196 556

75 32

105 10

2002 788 85 1 198 20 12 100 310 8 2 450 3 320 62 369 100 21 1 090 42 635

35

25 229

3 2 420 1 140 25 360

24 35 1 685

6 685 26 730

2 700

Az évente rendszeresen keletkezõ veszélyes hulladékok nagy többségét (a transzformátorolajjal szenynyezett csapadékvízen kívül) a kompresszor kondenzátum és a levegõ nedvességének megkötésére szolgáló anyag adja. A kompresszor kondenzátum mennyisége évrõl-évre közel azonos, a transzformátorolajjal szennyezett víz mennyisége azonban változó, mert az elsõsorban az éves csapadék mennyiségétõl és a hõmérséklettõl függ. A veszélyes hulladék mennyisége a fentiek szerint széles határok között változik, és ez jelentõsen befolyásolja a környezetvédelmi költségeket.

Az Ovit Rt. létesítési tevékenysége során 2002. évben keletkezett veszélyes hulladékok m e n n y i s é g é t a z a l á b b i t á b l á z a t t a r t a l m a z z a (kg): KALÜ Hulladék tr. olaj Fáradt olaj Olajos törlõanyag Olajos göngyöleg Olajfelitató anyag, olajszûrõ Maradék festékanyag és göngyöleg Festékes törlõanyag textil Akkumulátor Szennyezett mûanyag Olajos fémforgács és göngyöleg Olajos iszap FULLER föld, olajos derítõföld KALÜ SZÜ KTLÜ GJÜ KMTF NYMTF

SZÜ

KTLÜ

GJÜ

176 1 100 335 280

9 750

2 500 1 100 680

1 997 140 100 200

1 400 700

980

7 500

11 700

2 500

14 350 430 74 1 030 2 590

KMTF 13 840 500 1 950 110 310 158 290 780 40

NYMTF Összesen 1 460 2 300 993

487 160 650

590

15 476 9 797 5 283 210 1 525 15 275 880 3 884 1 770 2 590 19 790 9 750

Központi Alállomás Létesítési Üzem Szállítási Üzem Központi Távvezeték Létesítési Üzem Gép- és Jármûjavító Üzem Kelet-magyarországi Területi Fõmérnökség Nyugat-magyarországi Területi Fõmérnökség


33


VIII.

Az alaphálózati telephelyek környezetvédelmi felülvizsgálata után a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek határozatokat hoztak a különbözõ környezetvédelmi feladatokról, amelyek egy része a talaj- és talajvízszennyezés felszámolására és további monitoring rendszerek kiépítésére terjedt ki. Ennek megfelelõen - az alaphálózati környezetvédelmi projekt keretében - két alállomásban, Zuglóban és Sajószögeden 2002.-ben is folytatódott a talaj és talajvíz környezeti kármentesítése. Befejezésük a szenynyezés mértéke, eloszlása és a helyi körülmények (a terület beépítettsége, hozzáférési nehézségek) miatt az eredeti terveknél késõbbre várható. Az alaphálózati távvezetékrendszer környezetvédelmi auditjának egyik eredménye, hogy az MVM Rt., az Ovit Rt. és valamennyi érintett Nemzeti Park Igazgatóság között együttmûködési megállapodás született, amelynek célja az országos alaphálózati távvezetékrendszer üzemeltetése és fejlesztése során a környezet- és természetvédelmi szempontok betartása és betartatása. A megállapodásokból adódó hosszú távú feladatok folyamatosnak tekinthetõk. Befejezõdött az alállomások olajos készülékeiben lévõ olajtöltetek PCB (poli-klórozott-bifenilek) tartalmának felmérése, amely szerint csupán két alállomás fázisjavító kondenzátoraiban van PCB tartalmú szigetelõolaj. A felsõzsolcai alállomásban ezek a készülékek két éven belül selejtezésre és ártalmatlanításra kerülnek, a szegedi alállomásban pedig a jogszabály adta határidõn belül megtörténik a kiváltásuk környezetbarát készülékkel.

A PCB-t tartalmazó olajtöltetû készülékek adatai: Telephely

Gyártó

Felsõzsolca Szeged Szeged Összesen

NDK NDK NDK

Darab 96 171 49 316

Környezeti J elentés 2 0 0 2

O l a j t ö l t e t (kg/db) 4,5 4,5 6,0

O l a j m e n n y i s é g ö s s z e s e n (kg) 432,0 769,5 294,0 1495,5

34

Az Alaphálózati környezetvédelmi projekt telephelyenkénti feladatai Feladat

Végrehajtás állása

Albertirsa · Rendszeres talajvíz vizsgálatok Debrecen · Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Megjegyzés

Folyamatos Folyamatos

· Transzformátorok alapjának

Az eddigi eredmények alapján kármentesítés elõírása várható

Négy transzformátornál elkészült, a többi berendezésnél tervezve

zárttá tétele

Dunaújváros · A talaj szénhidrogén-szennyezettségének felmé-

Folyamatos

2002-tõl 3 évente egyszer

Elkészült, az anyagot benyújtottuk a hatóságnak, reagálás még nem történt Megtörtént

Kármentesítés elõírása várható

rése rendszeres vizsgálatokkal

Göd · A talaj és a talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének felmérése, kockázatelemzés készítése

· Talajvíz figyelõ kutak létesítése · Transzformátor alapok zárttá tétele Hévíz · Rendszeres talajvíz vizsgálatok Kisvárda · Rendszeres talajvíz vizsgálatok Litér · A III.sz. (ÉDÁSz) transzformátor kör-nyezetében a talajés a talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének felmérése, kockázatelemzés · Monitoring rendszer kiépítése · Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Martonvásár · Rendszeres talajvíz vizsgálatok Oroszlány · Talajvíz figyelõ kutak létesítése · Rendszeres talajvíz vizsgálatok Sajóivánka · Transzformátorok alapjának zárttá tétele Sajószöged · Kárelhárítási terv készítése, kárelhárítás végrehajtása · Talajvíz figyelõ kutak létesítése Sándorfalva · Rendszeres talajvíz vizsgálatok Szeged · Rendszeres talajvíz vizsgálatok Szolnok · Transzformátorok alapjainak zárttá tétele Tiszalök · Rendszeres talajvíz vizsgálatok Zugló · Transzformátor alapok zárttá tétele · Talajvíz figyelõ kutak létesítése · Talaj és talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének

Az üzemeltetési engedélyt megfellebbeztük, válasz még nem érkezett.

2 db elkészült Folyamatos Folyamatos Elkészült

Monitoring rendszer telepítésére és 2010-ig elvégzendõ kármentesítésére kötelezés

Elkészült Folyamatos Folyamatos Elkészült Folyamatos Tervezve A terv elkészült, a mentesítés folyamatban van Elkészült Folyamatos Folyamatos Határidõ 2003. Kettõ elkészült Folyamatos Elkészült Elkészült Folyamatban van

Határidõ módosítás

elhárítása

Az Alaphálózati Környezetvédelmi Program ráfordításai (millió Ft) Készülék-alapok zárttá tétele Kárelhárítás Monitoring rendszerek kiépítése PCB vizsgálatok Mérnökszolgálat Ráfordítások összesen

246,161 8,564 2,138 1,714 8,000 266,577

35

IX. Villamosenergia-kereskedelem Az MVM Rt., mint a közüzemi nagykereskedelmi engedély birtokosa az erõmûvektõl és importból villamos energiát szerez be (vásárol) és juttat el (elad) a szolgáltató társaságok és fogyasztói részére, valamint külföldre is. A közüzemi engedély az ellátás biztonságával és a legkisebb költség szabályának betartásával kapcsolatban is tartalmaz kötelezõ elõírásokat. A kereskedelmi tevékenység szerzõdések alapján valósul meg. A piacnyitás, a versenypiac megjelenése új helyzetet teremtett. Az a körülmény, mindazonáltal, hogy a villamos energiát a közüzemi rendszer igénybevételével, vagy a szabad piacon vásárolja-e meg a fogyasztó, nem változtat a környezeti hatásokon, azon, hogy a villamos energia termelése során haszontalan, sõt káros anyag- és energia-áramok jönnek létre. Minden kilowattóra villamos energia vásárlásakor a termelés módjától függõ mennyiségû „egyéb anyagok” is keletkeznek, amelyek a levegõt, a vizet, a talajt szennyezik. A 2002. évet tekintve - talán az utolsó ilyen év elmondhatjuk, hogy az országban termelt és fogyasztott villamos energia túlnyomó részével az MVM Rt. (is) kereskedett. Érdemes megnézni, hogy eközben az összes hazai erõmûvek és az MVM-csoport erõmûvei mely mértékben járultak hozzá a légszennyezõ-anyagok kibocsátáshoz. Ez látható az ábrán. A kén-dioxid tekintetében jellemzõ 50% körüli részesedés a Vértesi Erõmû Rt. kibocsátásainak következménye, de ennek két éven belül jelentõs csökkenése várható. A szén-dioxid-kibocsátásban az MVM-csoport részaránya csekély, miután az atomerõmû termelése domináns. Ismert, hogy a Kiotói Jegyzõkönyv értelmében és az abban foglalt kötelezettségek teljesítésének megkönyAz MVM-csoport és a hazai közcélú erõmûvek nyítése, a kibocsátás-csökkentés költségeinek mérséklése légszennyezõ-anyag kibocsátásai végett az Európai Unió direktívát tervez kiadni. Hazánk, mint csatlakozó ország és mint amely a Kiotói Jegyzõkönyv aláírója is, részese lesz az üvegházhatású gázok kibocsátási engedélyeivel való kereskedelemnek. Ennek értelmében a feljogosított társaságok által kibocsátható üvegházhatású gázokra vonatkozó jogosultságok, azaz a kibocsátási engedélyek piaci értékre tesznek szert, mint vagyoni értékû jogok jelennek meg. A velük történõ kereskedelem elõreláthatóan a jövõben bekerül az MVM-csoport tevékenységi körébe is.


36

X. Mérnökszolgálat az MVM-csoportban Az ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. mérnökszolgálati és tanácsadó társaság, energetikai létesítmények létrehozását, bõvítését, rekonstrukcióját végzi komplex mérnöki szolgáltatásként. 1996-ban szerezte meg az energetikai ipar területén végzendõ szaktanácsadói és beruházási tevékenységekre vonatkozó ISO 9001 minõség-tanúsítványt, 1999-ben pedig az MSZ EN ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítványt. Tagja a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének. A környezetvédelem szempontjából is kiemelt projektjei közül említésre érdemesek: • Gázmotoros projektek (hõ- és villamos energia kapcsolt termelése)- Miskolc, Csorna, Sopron, Szekszárd, Budapest: Rózsakert, Füredi út; • Az MVM Rt. alaphálózati környezeti kármentesítések mûszaki ellenõrzése; • A Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûve kazánrekonstrukció és füstgáz-kéntelenítõ; • A Fõvárosi Közterületfenntartó Rt. Hulladékhasznosító Mû füstgáztisztítójának és kazánjainak beruházás-elõkészítési feladatai; • A Pannonpower Rt. Pécsi Hõerõmûvének földgázbázisú és biomassza tüzelésû fejlesztése elõkészítõ munkái; • Az AES Tisza II. Hõerõmû retrofitja beruházásának elõkészítése és lebonyolítása. Az ERBE Kft. egyik kiemelt fejlesztése volt a „FLUENT” számítógépes program alkalmazásba vétele a projektek környezetvédelmi támogatása céljából. A korszerû tervezési munka egyik kézzel fogható eredménye volt a Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûve egyik kazánjában az égõk cseréjével és tüzeléstechnikai módosításokkal végrehajtott NOx-kibocsátás-csökkentés megvalósítása. A hatásfok csökkenése nélkül az eredetileg 500 mg/m3 kibocsátási koncentrációt a határérték alá, 385 mg/m3-re sikerült csökkenteni. A Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (VILLKESZ) tevékenységében az utóbbi években az épület-fenntartási, -karbantartási és gondnoksági munkák mellett nagyobb hangsúlyt kaptak a villamos erõmûvek üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgáltatási feladatok. Környezetvédelmi és fõképp hulladékgazdálkodási szempontból egyre nagyobb jelentõségûvé válik a Magyar Villamos Mûvek Rt. részére a litéri, sajószögedi és lõrinci gázturbinás erõmûvekben, a százhalombattai olajtárolónál, valamint a Paksi Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. részére végzett tevékenység. A VILLKESZ Kft. akkreditált mozgó vizsgáló laboratóriummal rendelkezik, amellyel pontforrások által kibocsátott füst- és véggázok vizsgálatát végzi. A társaság megkezdte a felkészülést az MSZ EN ISO 9001:2000 szerinti minõségirányítási rendszerre történõ átállás mellett az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésére is.


37

XI. Az MVM Rt. emberi erõforrásai Az MVM Rt. munkavállalóinak létszáma a 2002. év végén 371 fõ. Ebbõl teljes munkaidõben foglalkoztatott 368 fõ. A társaság évente rendszeresen fogad 6-8 felsõoktatási intézményben tanuló diákot néhány hónapos szakmai gyakorlatra. A társaság nem alkalmaz negatív diszkriminációt sem származásra, sem korra, sem nemre vonatkozóan. Az iparági sajátosságoknak megfelelõen elsõsorban mûszaki képzettségû szakembereket foglalkoztat, ebbõl következõen a vezetõi munkakörökben a férfiak száma jelentõsen magasabb. Nõi munkatársak elsõsorban pénzügyi, gazdasági, ill. adminisztratív munkakörökben dolgoznak. A munkavállalók nemek szerinti megoszlása. Összlétszám (fõ) Átlagéletkor (év) Felsõvezetõk (fõ) Középvezetõk (fõ) Igazgatósági tagok (fõ) Felügyelõbizottsági tagok (fõ)

Nõ 204 42,9 1 10 2 1

Férfi 167 49,0 5 40 9 8

Összesen 371 45,6 6 50 11 9

Képzettség, továbbképzés A társaságnál 202 fõ rendelkezik felsõfokú végzettséggel, közülük többen másoddiplomával is, 157 munkatársunknak középfokú, 12-nek alapfokú végzettsége van. Kiemelt terület az oktatás, a szakmai továbbképzés. Évente a szakterületek igényeinek felmérése alapján képzési terv készül, amelynek megvalósulása biztosítja a munkavállalók megfelelõ szintû továbbképzését. 41-en vesznek részt tanulmányi szerzõdéssel iskolarendszerû, posztgraduális, vagy iskolarendszeren kívüli képzésben. Közülük hatan MBA képzésben, hatan szakmai képesítést adó oktatásban vesznek részt és 72-en tanulnak különbözõ szinten idegen nyelvet (döntõen angolul). A munkatársak rendszeresen vesznek részt szakmai konferenciákon, 1-2 napos szakmai továbbképzéseken. 2002-ben az oktatásra fordított költség 33,3 millió Ft volt. A munkatársak képzettség szerinti megoszlása


38

Érdekképviselet, szociális juttatások Az MVM Rt.-nél a munkavállalók érdekeit az Üzemi Tanácson kívül két szakszervezet is képviseli - a Villamosenergia-ipari Központ Szakszervezete és a Fiatalok, Alkalmazottak és Munkavállalók Szakszervezete. Az érdekegyeztetés igen hatékonyan és korrekten mûködik. Érvényes kollektív szerzõdés biztosít a munkavállalók számára a Munka Törvénykönyvénél kedvezõbb juttatásokat mind szociális, mind egyéb területen, illetve a szükséges minõségi cserék alkalmazása esetén meghosszabbított felmentési idõt és magasabb végkielégítést. Az érdekképviseleti szervekkel történõ évenkénti egyeztetés során kerül sor a bérfejlesztés, valamint a szociális és jóléti juttatások mértékének meghatározására. A szociális és jóléti célú juttatásokra fordított költség évrõl-évre emelkedik. Szociálpolitikai juttatások eFt Üzemegészségügy Sport Üzemi étkezés Segély Egyéb szociális Választható béren kívüli juttatások Összesen

2001

2002

6 313 12 105 26 392 7 921 14 100 78 321 145 152

11 185 15 150 31 238 9 042 18 209 95 227 180 051

Egészség, munkavédelem A társaság kiemelt figyelmet fordít munkatársainak magas szintû orvosi ellátására, egészségének megõrzésére. Ennek keretében a kötelezõ foglalkozás-egészségügyi ellátás mellett biztosítja a • szemészeti és fogászati szûrõvizsgálatot és ellátást, • rendelõintézeti szakorvosi ellátást, • komplex nõgyógyászati szûrõvizsgálatot, • menedzser szûrést, • kihelyezett laboratóriumi és belgyógyászati vizsgálatot, • reumatológiai nappali kórházi ellátást. A munkavállalók belépéskor és a szabályzatokban meghatározott feltételek szerint ismétlõ munkavédelmi oktatásokon vesznek részt. Üdülés, sportolás Az MVM Rt. tulajdonában lévõ jóléti célú intézmények - a Siófoki Üdülõ, Budapesten a Kék Duna Csónakház és a Horvátországban, Rovinjban lévõ üdülõ teszik lehetõvé a pihenést és sportolást. Ezekben a létesítményekben kedvezményes térítési díj mellett, közel 150 munkavállaló ill. hozzátartozóik tudnak egy idõben pihenni, kikapcsolódni. A társaság évente meghatározott támogatásban részesíti az általa alapított sportegyesületet, amelynek keretében több szakosztály mûködik, lehetõvé téve a munkavállalók számára a rendszeres sportolást, ezzel is elõsegítve egészségük megõrzését. Mind a sportolási, mind az üdülési lehetõségek tovább bõvíthetõk a választható béren kívüli juttatások (caffetéria) felhasználásával, amelynek keretösszegét ugyancsak évente a szociális ellátásokra vonatkozó megállapodás határozza meg.


39

XII. Környezetközpontú irányítási rendszer az MVM Rt.-ben A Magyar Villamos Mûvek Rt. vezetése 1999-ben határozta el, hogy az MSZ EN ISO 9001 szerinti minõségügyi rendszer kifogástalan mûködése és sikeres tanúsítása (auditja) után, a környezetvédelmi feladatok jelentõségének növekedése alapján az ISO 14001 szabvány szerint bevezeti és tanúsíttatja a környezetközpontú irányítási rendszerét. A rendszer külsõ auditja és tanúsítása 2001. szeptemberében megtörtént. A környezetközpontú irányítási rendszer a minõségügyi rendszerrel együtt, integráltan mûködik, 2002-ben is sikeresen zárult a Magyar Szabványügyi Testület Tanúsítási Titkárságának munkatársai által végrehajtott külsõ felülvizsgálat (audit). A környezeti hatások és tényezõk felmérése alapján az MVM Rt. Minõségügyi és Környezetvédelmi Kollégiuma által jóváhagyott környezeti célokkal és elõirányzatokkal kapcsolatos beszámolót a táblázat tartalmazza. Az MVM Rt. környezetvédelmi céljai és elõirányzatai Cél, Elõirányzat

Határidõ

Intézkedés, a program helyzete

Végrehajtás mértéke, %

További feladatok

Talaj- és talajvíz-szennyezések felszámolása az alállomásokon A talajvíz szennyezések megszüntetése Kárelhárítási munkák Zuglóban

2002.12.31

Kárelhárítási munkák Sajószögeden

2003.12.31

Környezeti kockázatelemzés Litéren

2002.06.30

Elõre nem látható körülmények miatt az eredeti határidõt módosítani kell A kárelhárítás tovább folytatódik. Folytatódik a kárelhárítás. A határidõt a szennyezés felszámolásának nehézségei miatt módosítani kell. lehetséges a kárelhárítási technika módosítása is. A kockázatelemzés elkészült

75%

A talaj- és talajvíz-szennyezések kárelhárítási munkáinak folytatása.

80%

A kárelhárítási munkák folytatása, kockázatelemzés, hatósági jóváhagyás kérése

100%

Monitoring rendszer kiépítése

100%

A monitoring rendszerek üzemeltetése

Talajvíz monitoring rendszerek kiépítése Megfigyelõ kutak kiépítése Litéren, Oroszlányban és Tiszalökön

2003.12.31

A telepítés befejezõdött

Transzformátor- és egyéb készülék-alapok zárttá tétele Felújítás az alaphálózat felújítási tervének megfelelõen Felújítás további alállomásokon

2002.12.31


2010

Detk, Békéscsaba és Zugló alállomásokban a készülék-alapokat zárttá tették Tervezés, engedélyezés elõkészítés

100% 50%

A felújítások folytatása

40

Cél, Elõirányzat

Határidõ

Intézkedés, a program helyzete

Végrehajtás mértéke, %

További feladatok

A veszélyes anyagok által kiváltott kockázatok csökkentése az alállomásokon A veszélyes anyagok mennyiségének felmérése Olajok PCB tartalmának meghatározása

2002.03.31

Helyszíni mintavételek, laboratóriumi elemzések befejezõdtek. A hatósági bejelentés megtörtént

100%

2010-ig a készülékek cserélendõk

Önkéntes megállapodások megkötése a természetvédelmi hatóságokkal Együttmûködési szerzõdések aláírása

2003.12.31

Nyolc Nemzeti Park Igazgatósággal a megállapodásokat aláírtuk

80%

Az utolsó megállapodást meg kell kötni, majd elõ kell készíteni a keretmegállapodást és a természetvédelmi szervezetek általi ellenjegyzést.

Gázturbinás erõmûvek légszennyezõ hatásainak megismertetése az érdekelt felekkel Kiadvány készítése a környezeti hatásokról

2002.09.30

A 2002. évi ÖKOTECH kiállításon az eredményeket közzétettük.

100%

Környezetvédelmi kontrolling rendszer kialakítása és bevezetése Egységes adat és információ rendszer kialakítása az MVM csoportban.

A késõbbiekben A kialakított rendszert az engedélyesi határozzuk meg státuszok és a megváltozott körülmények között át kell alakítani. Ennek elõkészítését megkezdtük.

10%

Utasításban kell szabályozni.

100%

A visszajelzések figyelembevétele

100%

A papírgyûjtés és hasznosítás folytatása

Környezetvédelmi stratégia kidolgozása A társasági stratégiába illesztett környezetvédelmi stratégia kialakítása

A késõbbiekben határozzuk meg

A társaság aktuális stratégiájának kidolgozása folyamatban van.

A társaságcsoport környezetvédelmi jelentésének elkészítése A társaságcsoport éves környezetvédelmi tevékenységének bemutatása

Minden év szeptember 1.

A jelentést ki kell terjeszteni a fenntarthatósági jelentéseknek megfelelõen, elsõként csak az MVM Rt.-re

A keletkezõ irodai hulladékok hasznosításának növelése A papír hulladékok gyûjtésének és hasznosításra történõ elszállításának megszervezése

2002.06.30

A visszaváltható palackok részarányának növelése

2002.06.30


A papír hulladékot zsákokban gyûjtjük és rendszeresen a papírgyárba szállítjuk

2002. januárjától több rendezvényen 25% a vendéglátás kapcsán megszûntettük az üdítõk eldobható palackban történõ felszolgálását

41

XIII. Az MVM Rt. kapcsolatai, tájékoztatás, hazai és nemzetközi együttmûködés Az MVM Rt aktív konzultatív résztvevõje az iparágat is érintõ jogszabályalkotásnak. Közvetlenül együttmûködik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságán keresztül más jogszabályalkotókkal. A 2002. évben a levegõtisztaságot érintõ jogszabályokkal kapcsolatos érdekérvényesítõ tevékenység érdemel kiemelt figyelmet. A Magyar Energia Hivatal az iparági környezetvédelmet érintõ döntéseiben is támaszkodik az MVM Rt. információira és munkatársainak tudására pl. a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv környezetvédelmi fejezetének összeállításában. A Magyar Energia Hivatallal folytatott szakmai együttmûködésben új fejezetet nyitott, amikor 2001. végén a hivatal intenzíven foglalkozni kezdett az üvegházhatású gázok kibocsátási engedélyeinek kereskedelmével. Az MVM Rt. munkatársai a társaságon kívül az iparágat is képviselik különbözõ európai villamosenergiaipari szervezetek, pl. az UCTE (The Union for the Co-ordination of Transmission of Electricity) és az EURELECTRIC (Union of the Electricity Industry) környezetvédelmi bizottságaiban. Az EURELECTRIC Környezetvédelem és Fenntartható Fejlõdés Bizottságában (Environment and Sustainable Development Committee) és az ennek keretében mûködõ számos munkabizottságban dolgoznak a társaság-csoport képviselõi. Az EURELECTRIC-ben kifejtett eredményes tevékenységünk elismeréseképpen 2002 tavaszán az MVM rendezhette a Környezet és társadalom munkabizottság Környezeti egészségvédelem és biztonság (Environmental Health and Safety) albizottsága által kezdeményezett szemináriumot Budapesten.


42

Az Európai Bizottság, valamint az európai villamosenergiaipar és a nemzetközi szervezetek magas szintû képviselõi olyan kérdéseket érintettek az egy napos munkaértekezleten, mint az EU-nak a villamosenergia-iparhoz kapcsolódó egészségpolitikái és stratégiái, a villamos társaságok környezet-egészségügyi stratégiái, az elektromágneses terek, kockázatkezelés és kommunikáció, globális éghajlatváltozás és közegészségügy. A rendezvényen elõadást tartott az MVM Rt. részérõl Civin Vilmos, a délutáni kerekasztal-beszélgetést, amelyen Strádl János is részt vett, Müller Mihály vezette. A Magyar Villamos Mûvek képviselõje a brit nagykövettõl, Nigel Thorpe úrtól vehette át márciusban a Magyar Business Leaders Forum (MBLF) által alapított az „Üzleti élet a környezetért” címû pályázatra benyújtott pályamunkájával elért második helyezettnek járó kitüntetõ oklevelet. A bíráló bizottság indoklásában külön kiemelte az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubjának tevékenységét, amely lehetõséget biztosít a társadalmi párbeszédre is. Az MBLF Környezetvédelmi munkacsoportja az elsõ helyezett pályamûvel együtt felkérte a Magyar Villamos Mûveket, hogy a pályamunkáját nyújtsa be az Európai Unió Fenntartható Fejlõdésért címû környezetvédelmi pályázatára is. E pályázat eredményhirdetésére októberben került sor a Nemzeti Galériában. Beszédet mondott Margot Walström asszony, az EU Bizottságának környezetvédelmi fõbiztosa, aki elismeréssel szólt a csatlakozó országok teljesítményérõl. Az MVM pályázata e megmérettetésen nem nyert díjat. Az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubjának 2002-ben a Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûve adott otthont. Az ülés központi témája az erõmû környezetvédelmi felújítása, az ún. retrofit volt. A füstgáz-kéntelenítõ beépítésével az erõmû élettartama meghoszszabbodik, megfelel az EU legszigorúbb követelményeinek is. Az ülésen felszólalt a már mûködõ elsõ hazai füstgáz-kéntelenítõ üzemeltetõjének, a Mátrai Erõmûnek az elnöke, valamint a civil környezetvédõ szövetségek (Energia Klub, Levegõ Munkacsoport) képviselõi és az érintett minisztériumok szakértõi. Az MVM Rt. számos kiállításon mutatta be eredményeit. Ezek közül kiemelésre érdemes az õszi ÖKOTECH kiállítás, amelyen maketten is látható volt az a berendezés, amely az MVM sajószögedi és zuglói alállomásában a szennyezett talajvíz megtisztítására szolgál. Az MVM Rt. számos más nagy vállalattal együtt tagja a KÖVET-nek, azaz a Környezettudatos Vállaltirányítási Egyesületnek. A KÖVET konferenciáján, októberben Civin Vilmos tartott elõadást. A társaság számos - mértékadó szempontok szerint megválasztott - környezetvédelmi szervezetet támogat 2000. óta. A központban végrehajtott informatikai modernizációs program befejezését követõen használaton kívül került számítógépeket és tartozékokat ajándékozott a Magyar Madártani Egyesületnek, jelentõs összeggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetét a III. Európai Restaurációs Ökológiai Konferencia megrendezésében, valamint a Magyar Természetvédõk Szövetségét az ipari és társadalmi szervezetek közötti párbeszéd erõsítését szolgáló program végrehajtásában.


43


44

Kiadja a Magyar Villamos Mûvek Rt. Felelõs kiadó: Pál László vezérigazgató F e l e l õ s s z e r k e s z t õ : Civin Vilmos Környezetvédelmi osztályvezetõ

A fejezetek szerzõi: Árpádné Friedszám Andrea, MVM Rt. Bakai Lehel, Ovit Rt. Bodrogi Ferenc, MVM Rt. Bujtás Tibor, Paksi Atomerõmû Rt. Civin Vilmos, MVM Rt. Dr. Kaszáné Takács Éva, MVM Rt. Kovács Kálmán, MVM Rt. Müller Mihály, MVM Rt. Ótós Csilla, Vértesi Erõmû Rt. Pályi Gyula, VILLKESZ Kft. Pécsi Zsolt, Paksi Atomerõmû Rt. Rudi Zsuzsanna, ERBE Kft. Strádl János, MVM Rt. Szabó János, MVM Rt. Szatmári Sándorné, MVM Rt. Szentirmai Ferenc, MVM Rt. Túróczi András, MVM Rt. Zolnáné Inczédi Olga, MVM Rt.

Fotók: • Természetfotók: Fényecset fotóklub Agárdi Attila: 11. oldal, Fodor László: 36. oldal, Mészáros András: 1., 29. oldal, Mezriczky Róbert: 5. oldal, Nagy Eszter: 42. oldal, Olasz Csaba: hátsó borító, Ritz Gábor: borító, Széll, Ernõ: 6. oldal, Szõnyi Viktória: 9., 37. oldal Vajda Gábor: 10. oldal, Vizúr János: tartalom, Zétényi András: 40. oldal, Zsila Sándor: 16. oldal Zsinkó István: 19., 38. oldal. A Fényecset fotóklub az MVM Galériában állította ki fotóit.

• Csordás Gábor, Ovit Rt., Paks Rt., ERBE Energetika Kft.

Design: Monostori Kata


Magyar Villamos Mûvek Rt. 1011 Budapest, Vám utca 5-7. Tel.: +36-1/ 224-6200 www.mvm.hu [email protected]

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT

Recommend Documents