ÉVES JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT

ÉVES JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

ÉVES JELENTÉS 2002 Az MVM Rt. összefoglalója a 2002. év tevékenységeirõl

MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

ÉVES JELENTÉS 2002

Tartalom AZ MVM R T. ELNÖKI

3

GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI

4

KÖSZÖNTÕ

VEZÉRIGAZGATÓI

5

KÖSZÖNTÕ

6

AZ IGAZGATÓSÁG

TAGJAI

AZ IGAZGATÓSÁG

JELENTÉSE A

2002.

ÉVI GAZDÁLKODÁSRÓL

7

AZ MVM R T.

SZERVEZETI SÉMÁJA

8

AZ MVM R T.

MÛKÖDÉSE

9

AZ MVM R T.

MENEDZSMENTJE

10-11

AZ MVM RT.

FELKÉSZÜLÉSE A PIACNYITÁSRA

13-14

A

TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

• Kereskedelem

15

• Hálózat / Átvitel

16

• Rendszerirányítás

17

• Termelés

18

• Távközlés

19

• Új üzleti irányok

20

• Környezetvédelem, minõségügy, irányítási politika

MI MIT

15

21-22

• Külkapcsolatok

23

• Humánpolitika

24-25

• Kommunikáció

26-27

TÖRTÉNT

2003- BAN

TERVEZÜNK

A KÖZGYÛLÉS IDÕPONTJÁIG?

2003- BAN ?

A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG

TAGJAI

A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG

JELENTÉSE

28-29 30 31 32-33

FÜGGETLEN

KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

34

KÖZGYÛLÉSI

HATÁROZAT

35

AZ MVM R T.

TEVÉKENYSÉGE A SZÁMOK TÜKRÉBEN

36-43


Az MVM Rt. gazdálkodási mutatói

Megnevezés

1998

1999

2000

2001

2002

32 877

32 824

30 912

31 553

30 928

33 207

33 462

33 876

34 222

34 697

Import*, GWh

4 042

3 403

6 197

6 946

7 211

Export*, GWh

3 302

2 340

2 757

3 775

2 955

740

1 063

3 440

3 171

4 256

1 697

6 198

13 464

4 614

7 399

31 978

21 426

11 010

13 305

13 822

Bevételek, millió Ft

311 593

350 787

372 818

438 116

402 009

Költségek és ráfordítások, millió Ft

309 692

340 040

360 534

428 653

432 793

1 901

10 747

12 284

9 463

-30 784

306 695

309 159

318 724

329 621

325 397

424

438

423

360

380

Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia, GWh Az áramszolgáltatóknak értékesített villamos energia, GWh

Szaldó, GWh Pénzügyi mûveletek eredménye, millió Ft Fejlesztésekre fordított összeg, millió Ft

Adózás elõtti eredmény, millió Ft Az MVM Rt. mérlegfõösszege, millió Ft Létszám

*A megadott értékek nem tartalmazzák a természetes csere keretében zajló villamosenergia-forgalmat.

3


Elnöki köszöntõ

Ismét új korszakot zárt és kezdett 2002-ben a magyar villamosenergia-ipar és ezen belül az MVM Rt. Úgy tûnik, a villamosenergia-rendszerben is lezárult a szolgáltatók szabályozott egyeduralma. 2003. január elsejével megnyílt a versenypiac és az 1996 óta mûködõ modell helyébe új - az EU csatlakozásunknak is megfelelõ - lépett. Az elõttünk álló feladatok még akkor is embert próbálóak lettek volna, ha nem jelentõs hátránnyal kell hozzálátnunk, de önfinanszírozásunk már 2001-ben megszûnt. Villamosenergia-kereskedelmünk - tehát fõ tevékenységünk - árrése negatívvá vált. Az év közepén jelentõs veszteség és növekvõ hitelállomány mellett kellett folytatni (sok tekintetben megkezdeni) felkészülésünket az „új korszakra”. Visszatekintve 2002-re, talán az lehet a legfontosabb emlékünk, hogy a legnehezebb idõkben is hittel és erõvel tudtunk dolgozni, építeni jövõnket, megõrizni a rendszermûködés biztonságát, eleget tenni legfõbb feladatunknak, fogyasztóink zavartalan ellátásának. Az elmúlt esztendõ nagy érdeme, hogy a legnehezebb helyzetben is sikerrel helytálltunk - fejlesztéseink folytatódtak, a piacnyitásra felkészültünk, fogyasztóinkat biztonsággal és jó minõségben láttuk el, kapcsolatainkat, szakgárdánkat megõriztük eredményes lépéseket tettünk önfinanszírozásunk, gazdálkodásunk feltételei, tehát jövõnk érdekében. Az MVM Rt. élet- és mûködésképtelen a magyar villamosenergia-rendszer, a vertikum szereplõi, évtizedek alatt megedzett, hozzáértõ szakgárdája és a Fogyasztók eredményes szolgálata nélkül. Ezért kell a nehezen elért szakmai, partneri és társadalmi bizalmat megõrizni és erõsíteni. Ehhez mindig új fákat kell ültetnünk, nem léphetünk vissza, elõre kell menekülnünk. Ezt tesszük most is. Megkezdtük az új helyzetnek, környezetnek, korszaknak megfelelõ stratégia kimunkálását, melynek fõ céljai és elvei: • fogyasztóink szolgálata mindent megelõzõ prioritást élvez; • helytállás egy teljesen nyitott versenypiacon; • önfinanszírozó mûködés és megfelelõ gazdasági erõ szolgáltatásaink és fogyasztóink ellátásbiztonságának fejlesztéséhez; • megújulva megtartani piacvezetõ szerepünket a villamosenergia-rendszerben. Célunk tehát, hogy a közüzemi szolgáltatás felelõseként, az alaphálózat üzemeltetõjeként, áramnagykereskedõként megfeleljünk mindazoknak a követelményeknek, amelyek a magyar gazdaság, a rendszerirányítás, vevõink és fogyasztóink érdekeinek maradéktalan kiszolgáltatásához szükségesek. Feladataink megoldása nem nélkülözheti munkatársaink hozzáértését, jövõbe vetett hitét és a partnereinkkel folytatott, kölcsönösen elõnyös, hosszú távon is megbízható együttmûködést.

Lengyel Gyula az MVM Rt. Igazgatóságának elnöke


Vezérigazgatói köszöntõ

A Magyar Villamos Mûvek Rt. számára a 2002. év a Villamos Energia Törvénynek megfelelõen a villamosenergia-piac megnyitására való felkészülés éve volt, miközben változatlan alapfeladatunknak tekintettük a fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátását. A vállalat 2002-ben is kedvezõtlen gazdasági körülmények között volt kénytelen mûködni, a hatósági villamosenergia-árak továbbra sem biztosították a gazdaságos mûködés feltételeit. Az MVM Rt. vezetésének a mûködési költségek visszafogására tett intézkedései csak kis mértékben tudták a társaság veszteségét csökkenteni. A Társaság mûködõképességének fenntartása érdekében a beruházások visszafogására és jelentõs hitelfelvételekre kényszerültünk. Az MVM hosszú távú terveinek megvalósításáról a körülmények ellenére sem mondtunk le. A törvény által 2003. január 1-én életbelépõ regulációs rendnek megfelelõen jelentõs szervezeti változásokat hajtottunk végre. Az engedélyesi tevékenységeknek megfelelõen létrejött a Közüzemi Nagykereskedelmi és az Átviteli Üzletág. A Közüzemi Nagykereskedelemben új, korszerû szervezeti egységet hoztunk létre, ahol elkülönül a közvetlen kereskedéssel, a szerzõdéses rendszerrel (front office) és a kiszolgálással foglalkozó (back office) funkció. Leválasztottuk, és MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. néven önálló társaságba szerveztük a versenypiaci kereskedelmet. Az Átviteli Üzletág kialakítása lehetõvé teszi, hogy az átviteli engedélyesi tevékenység a piaci viszonyok között is az MVM meghatározó és nyereséges tevékenysége legyen. A törvényi szabályozásnak megfelelõen 2002-ben átadtuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. részvényeit. Az MVM Rt. készül az Európai Uniós csatlakozásra, a villamosenergia-piac megnyitására és az új kihívásokra. Ezért 2002-ben megkezdtük a felkészítést arra, hogy az MVM a következõ idõszakban is meghatározó szerepet töltsön be a hazai árampiacon. Az új szabályozói környezet 2003. eleji életbe lépése és a Közgyûlés közötti idõszakban megállapíthattuk, hogy az új mûködési rend számos ellentmondással, problémával terhelt, melynek felsorolása sok esetben csak a rendszerben együttmûködõ szervezeteknek a jogszabályi és szerzõdéses kötelezettségeken túlmenõ, felelõs szakmai együttmûködése tett lehetõvé. Fontosnak tartjuk, hogy a 2003-as év során a tapasztalatok alapján a mûködési környezet korrekciója történjen meg. Ez nemcsak az MVM, hanem az egész villamosenergia-ipar, végsõ soron valamennyi fogyasztó érdeke is.

Pál László az MVM Rt. vezérigazgatója

5


Az Igazgatóság tagjai 2002. december 31.

LENGYEL GYULA

P ÁL L ÁSZLÓ

D R . B ARÁTH C SABA

J ENDROLOVICSNÉ H EGEDÛS É VA

D R . K OCSIS I STVÁN

K OVÁCS T AMÁS

T AVASZI Z SOLT

D R . V IRÁG M IKLÓS

D R . V OSZKA É VA

W IEGAND G YÕZÕ

elnök

D R . V ÁGI M ÁRTON


Az Igazgatóság jelentése a Az Igazgatóság jelentése 2001. évi gazdálkodásról A Magyar Villamos Mûvek Rt. 2002. évben veszteséges üzleti évet zárt. A társaság üzemi vesztesége meghaladja a 38 Mrd Ft-ot, 2002. évi mérleg szerinti eredménye a tervezett -33,6 Mrd Ft-tal szemben, a veszteségcsökkentõ intézkedések hatására -30,8 Mrd Ft-ra alakult. A 2001. évtõl kezdõdõen a kormányzat az MVM Rt.-tõl az árszabályozáson keresztül jelentõs ártömeget vont el. A kiesõ bevételek egy részét 2001-ben a költségvetésbõl juttatott 32 Mrd Ft-os kompenzáció részlegesen, - nem teljes körûen - pótolta. 2002-ben azonban a januári árszabályozás során az elõzõ évinél is nagyobb, 42,2 Mrd Ft-os kormányzati elvonás történt. A hiányzó ártömeget - ami az elõzetes számításoknak megfelelõen 2002. év végére mintegy 73 Mrd Ft - a kormányzat semmilyen formában nem kompenzálta. Így az árrendszer torzulásából eredõ negatív hatások teljes egészében lecsapódtak a társaság eredményében. A 2002. évi üzleti terv 50 Mrd Ft állami juttatással számolt, amirõl késõbb bebizonyosodott, hogy fedezetére nincs meg a költségvetési forrás. Ez a juttatás az árrendszeren keresztül történt elvonás hatásainak ellensúlyozása és az elõzõ (1997-2000) árciklusban felhalmozott ÁKD követelés rendezése mellett nullszaldós üzemi eredmény elérését tette volna lehetõvé. Az állami támogatás elmaradása miatt (bár az ÁKD követelés rendezése nem történt meg) a társaság 38,7 Mrd Ft-os üzemi veszteséget realizált 2002-ben. Az MVM Rt. a kiesõ árbevétel és az elmaradó állami támogatás ellensúlyozására csak igen korlátozott mozgástérrel rendelkezett, mivel a villamosenergia-kereskedelmi tevékenység árait részben hatósági szabályozás, részben hosszú távú szerzõdések rögzítik, a mûködési költségeken belül pedig meghatározó a fix költségelemek (pl. amortizáció) szerepe. Pénzügyi tevékenységünk eredménye döntõen a befektetések után realizált 6,1 Mrd Ft osztalék, valamint a 2002. december 31-ig felhalmozódott ÁKD követelésünk után elszámolt - de nem realizált - kamat eredményeképpen 7,5 Mrd Ft, így az elõzõ évek módosításait is figyelembe vevõ mérleg szerinti veszteségünk 31,3 Mrd Ft. A társaság vezetése az év során elsõsorban a keletkezõ mûködési veszteség finanszírozására, a fizetõképesség fenntartására koncentrált. Ennek érdekében az alábbi intézkedések történtek: • A beruházások visszafogása révén mérséklõdött a finanszírozási szükséglet; • Az erõmûvekkel a fizetési feltételek módosítására vonatkozó megállapodások csökkentették a társaság hóközi többlet finanszírozási igényét; • A finanszírozó bankokkal sikerült megegyezni a rendelkezésre álló forgóeszköz hitelkeretek bõvítésérõl. Mindezen intézkedések révén lehetõvé vált a rendkívüli méretû veszteség ellenére a társaság fizetõképességének folyamatos fenntartása. A társaság romló pénzügyi helyzete miatt veszélybe került egyes hosszú lejáratú beruházási kölcsönökhöz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítése. A kormány 1195/2002. (XI. 16.) sz. határozata lehetõvé tette az MVM Rt.-nek, hogy 10 Mrd Ft keretösszegig állami garanciavállalás mellett vegyen fel 5 éves futamidejû kölcsönt. Ennek révén biztosítható az említett hosszú lejáratú kölcsönök 2003. I. negyedévében történõ refinanszírozása. A kedvezõtlen gazdasági környezet ellenére a társaság az év során fokozatosan felkészült az új Villamos Energia Törvény 2003. január 1-jei életbe lépése által megkívánt átalakulásokra, szervezetének korszerûsítésére, elvégezte az új mûködési engedélyek megszerzésével járó feladatokat és intenzíven részt vett az új villamos energia törvényhez kapcsolódó alacsonyabb szintû jogszabályok elõkészítésében. Összefoglalva megállapítható, hogy a társaság 2002. évi gazdálkodását rendkívüli nehézségek között folytatta, és bár az árrendszer torzulásai miatt folyamatos válságkezelésre kényszerült, jelentõs erõfeszítéseket tett a villamosenergia-piac részleges liberalizálását követõ új piaci viszonyok támasztotta kihívásoknak való megfelelés érdekében.

7


Az MVM Rt. szervezeti sémája 2002. december 31.


Az MVM Rt. mûködése

Az Igazgatóság munkáját az Igazgatóság elnöke által irányított titkárság (az Igazgatóság Titkársága) segíti. A társaság munkaszervezetét a vezérigazgató irányítja. A munkaszervezet hierarchikusan öt vezetési szintre oszlik: vezérigazgató általános vezérigazgató-helyettes igazgatók fõmérnökök, fõosztályvezetõk fõmérnök-helyettes, osztályvezetõk Szervezeti fõegységnek minõsülnek a „Vezérigazgató”-, az „Általános vezérigazgató-helyettes”-, és valamennyi Igazgatóság. A vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Általános vezérigazgató-helyettes Kereskedelmi Igazgatóság Vagyongazdálkodási Igazgatóság Stratégiai Igazgatóság Gazdasági Igazgatóság Biztonsági Igazgatóság Jogi és Igazgatási Osztály Humán Erõforrás Osztály Belsõ Ellenõrzési Osztály Kommunikációs Osztály

9


Az MVM Rt. menedzsmentje 2002. december 31.

1.0

Vezérigazgató P ÁL L ÁSZLÓ

A vezérigazgató a társaság vezetését az Alapító Okiratban, az Igazgatóság Ügyrendjében, továbbá a közgyûlési és igazgatósági határozatokban megfogalmazott keretek között látja el. Elõterjesztéseket tesz a társaság közgyûlésére és igazgatósági ülésekre, illetve végrehajtatja a jogszabályokban, hatósági elõírásokban, közgyûlési és igazgatósági határozatokban foglaltakat, irányítja és ellenõrzi a villamos energia törvényben és a társaság mûködési engedélyében elõírt kötelezettségek teljesítését. A vezérigazgató kiemelt figyelmet fordít a társaság stratégiájának kidolgozására, és irányítja a társaság versenypiaci mûködésére történõ felkészülését. Közvetlen felügyelete alá tartozik a jogi és igazgatási terület, a humánpolitika, a belsõ ellenõrzés és a kommunikáció.

A biztonsági igazgató irányítja a társaság munka-, baleset-, és tûzvédelmi tevékenységét, felügyeli a titokvédelem feladatait, és felelõs az informatikai biztonsági szabályok betartásáért. A biztonsági terület vezetõje koordinálja az MVM irányítású társaságok biztonsági tevékenységét, és kapcsolatot tart a szakterület tevékenységét szabályozó országos hatóságokkal.

1.0.1

Biztonsági Igazgató S OMOGYI T AMÁS

Az igazgató feladata az ellátás biztosítása érdekében a villamos energia kereskedelmi (hazai és export-import) szerzõdések rendszerének mûködtetése, ehhez kapcsolódóan az erõmûvi kapacitás-tervezés, valamint a 2002 év folyamán a rendszerirányítási feladatok ellátásának felügyelete. Kiemelt szerepe van az MVM piacnyitásra történõ felkészülésében. A kereskedelmi igazgatóság szervezetének keretében zajlik a versenypiaci fogyasztók ellátására történõ felkészülés is.

1.2

Kereskedelmi Igazgató D R . G ERSE K ÁROLY


A vagyongazdálkodás keretében az igazgatóság koordinálja az alaphálózat üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatait, valamint az MVM tulajdonú erõmûvek esetében irányítja az üzemeltetést és a karbantartást. Az igazgatóság készíti el az MVM fejlesztési tervét, felügyeli az atomerõmû engedélyesi, tulajdonosi és üzemviteli feladatainak elvégzését. Ehhez a szakterülethez tartozik az MVM portfolióba tartozó társaságok felügyelete, és az új üzleti területek felkutatása is.

1.3

Vagyongazdálkodási igazgató H OLLÓ V ILMOS

A stratégiai igazgatóság elsõdleges feladata, hogy a tulajdonosi elvárásokat is figyelembe véve megfogalmazza a társaság jövõképét és célkitûzéseit, kidolgozza a társaság stratégiáját és gondoskodjon a részstratégiák összhangjáról. A stratégiai igazgató felügyeli az MVM távközlési és informatikai tevékenységét, valamint ellátja a nemzetközi kapcsolatok felügyeletét is. Az igazgatóság keretén belül mûködik a társaság minõségügyi, illetve környezetvédelmi feladatait koordináló szervezet, valamint a regulációs kérdésekkel foglalkozó Szabályozási Koordinációs Osztály is.

1.4

Stratégiai igazgató D R . D ALICSEK I STVÁN

A Gazdasági Igazgatóság látja el a társaság üzleti tervezését, végzi a társaság pénzügyi és számviteli tevékenységét. Az Igazgatóság készíti a társaság, illetve az MVM csoport konszolidált beszámolóját. A szakterület ellátja a társaság szervezetén belül, illetve konszolidáltan a társaságcsoporton belül az EU-direktíváknak megfelelõ üzletági elkülönítést is lehetõvé tevõ vezetõi számvitelt, elvégzi a hatékonysági és jövedelmezõségi elvárások teljesítésének értékelését.

1.1.1

Gazdasági Igazgató D ARIDA E RZSÉBET

11


Az MVM Rt. felkészülése a piacnyitásra Az MVM Rt. számára a versenypiaci nyitásra történõ felkészülés az Európai Unió 96/92 EC direktívájának megjelenésével kezdõdött, még 1997. elején. Mivel ismert volt Magyarország csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz, az irányelvben foglaltak értelmezése és a jövõbeli intézkedések során történõ figyelembe vétele elengedhetetlen volt. Meghatározó

jelentõségû

feladat volt az új villamos energia törvény (VET) elõkészítése. A törvénnyel szemben minimális elvárás volt, hogy a majdani versenypiac mûködésének körülményeit legalább nagyvonalakban rögzítse. A törvény-tervezet elsõ alkalommal a parlament általános vitája után visszavonásra került. Ennek oka a széles társadalmi körben megnyilvánuló aggodalmak, a megfogalmazás bizonytalanságai voltak. Végül az új villamos energia törvényt 2001. decemberében hagyta jóvá a magyar parlament (CX. sz. törvény). A törvény alapvetõen kerettörvény jellegû. Ennek következménye, hogy 7 kormányrendelet és 16 miniszteri rendelet kiadása, valamint több szabályzat és engedélykérelem elfogadása volt szükséges a törvény mûködéséhez. Ezek kidolgozása a törvény elfogadását követõen 2002-ben történt meg. Az új típusú villamos energia ellátási rendszerre történõ átállás jelentõs technikai, informatikai fejlesztéseket tett szükségessé. Tulajdonképpen a közelmúltban lezárult ÜRIK program is a versenypiaci modell mûködését támogatja. Ennek kiegészítése hatékonyan segítette a piaci mûködés beindítását. Egyéb lényeges fejlesztések a következõk voltak: • Az ETRM (Energy Trade and Risk Management) rendszer egy számítógépes informatikai struktúra, mely nagy tömegû, az egyes kereskedelmi kontraktusokhoz kapcsolódó adathalmazt tud kezelni. Hosszú távon képes biztosítani a közüzemi kereskedelemmel kapcsolatos tervezési, menetrend készítési és azok elszámolására, értékelésére vonatkozó adatok kezelését. A rendszer üzembe helyezése megtörtént, az ezzel kapcsolatos oktatást követõen az adatokkal való feltöltése megkezdõdött és terveink szerint 2003. június 30-ig teljes átadása megtörténik.

13

Az MVM Rt. felkészülése a piacnyitásra


• Az MVM Rt. fölös kapacitásainak értékesítésére szolgáló aukciós rendszer megtervezése megkezdõdött. Ennek során nem csak az eljárás kerül kidolgozásra, hanem az aukció során felajánlott termékek meghatározásának módja is rögzítésre kerül. Az eljárásrendet a MEH hagyja jóvá. • Ugyancsak a fölös kapacitások és a hozzájuk kapcsolódó energia mennyiségek értékesítésére, a versenypiac likviditásának növelésére szolgál az MVM Rt. által kialakított elektronikus kereskedõ eszköz: az MVM Piactér. Reményeink szerint a versenypiaci szereplõk között ez a kereskedési forma népszerû lesz mind az eladni, mind a vásárolni szándékozók körében. A rendszer installálása és a partnereknek történõ bemutatása megtörtént. • A versenypiaci mûködésnek alapvetõ fontosságú eleme a mérõrendszer által foganatosított leolvasások rendszere. Jelenleg a mérési-elszámolási intervallum 30 perc, mely elõreláthatóan 15 percre módosul. A jövõben minden tervezési, elszámolási, értékelési folyamatnak ez az alapegysége. Az elszámolási-mérési intervallumokra meghatározott energia menynyiségekhez minden piaci szereplõnek hozzáférést kell biztosítani. Erre szolgál a MAVIR Rt. adatgyûjtõ adattárház rendszere (NIP). • A versenypiaci mûködésre történõ felkészülés keretében az MVM Rt. átalakította a Kereskedelmi Igazgatóság szervezetét. Az Igazgatóság határozatával olyan szervezetet alakított ki, mely a nemzetközi tapasztalatok alapján, figyelembe véve a hazai sajátosságokat is, két fõosztályra tagozódik, mely megfelel a „front-office”-nak ill. a

„back-office”-nak. Az elsõ szervezet közvetlenül a kereskedelemmel, kereskedelmi partnerekkel foglalkozik, míg a második szervezet háttér szolgáltatást nyújtva elszámoló, értékelõ tevékenységet folytat.


Tevékenységek értékelése Kereskedelem A magyar villamosenergia-rendszer igénye a megelõzõ évhez viszonyítva több mint 1 százalékkal nõtt, fõleg a hidegebb téli idõjárásnak, és az egyre nagyobb kapacitást lekötõ nyári légkondicionálásnak köszönhetõen. Az MVM Rt. áramszolgáltatóknak történõ értékesítésbõl származó árbevétele több, mint 361 milliárd forint volt. Az összesen 34.7 terrawattóra értékesített mennyiség 1.4 százalékos növekedést jelentett 2001-hez képest. A beszerzés és az értékesítés továbbra is a gazdasági minisztérium által meghatározott hatósági árakon történt. A nagykereskedelmi tevékenység keretében az MVM Rt. az értékesített villamos energia döntõ részét a hazai közcélú erõmûvektõl vásárolta. A 30.9 terrawattóra vásárolt energia 2 százalékkal volt kevesebb a korábbi éves mennyiségnél. A 2002. évben hatályos árszabályozás anomáliái miatt a belföldi vásárlási átlagár mintegy 35 fillérrel volt magasabb az értékesítési árnál. A vásárlási átlagár kilowattóránként 87,56 fillérrel emelkedett, és átlagosan 1094,68 fillér volt. A villamosenergia-vásárlás összköltsége összességében 22 milliárd forinttal nõtt, meghaladta a 346 milliárd forintot. A villamosenergia vásárlás összköltségét növelte az Ovit Rt.nek fizetett 3,4 milliárd forintnyi alaphálózat üzemeltetési, valamint a Mavir Rt.-nek fizetett 3,7 milliárd forintnyi rendszerirányítási díj. Ezekkel együtt a villamos energia vásárlási átlagára 1117,63 fillér volt 2002-ben kilowattóránként. Az elmúlt év során jelentõsebb mennyiségû többlet energiát vásárolt az MVM Rt. a Dunamenti Erõmû Rt. „F”, a tiszai, a csepeli és a mátrai erõmûvektõl. Összességében az éves vásárlás 625 gigawattórával csökkent, meghatározó módon az export visszaesésével összefüggésben. A villamos energia külkereskedelme kiegészítõ, de egyre jelentõsebb szerepet töltött be a társaság energiamérlegében, a tavalyi évben az import-export tevékenység eredõje 4.256 terrawattóra volt. A külkereskedelem egyrészt a hazai források kiegészítését, és ez által a közüzemi piac biztonságos ellátását szolgálta 2002-ben is. A devizaárfolyamok kedvezõ alakulásának köszönhetõen az importáram átlagára alacsonyabb volt a Paksi Atomerõmû Rt. nélküli hazai erõmûvi átlagárnál, így a társaság jelentõs költségmegtakarítást tudott elérni az import révén. A hálózati kapacitások jobb kihasználásával jelentõsen növekedett a Magyarországon keresztüli tranzittevékenység igaz, ez elsõsorban olyan irányokban jelentkezett, amely irányokban viszonylag alacsonyabb a tranzittarifa. Ráadásul a forintban kifejezett tranzitdíj bevételt csökkentette a forint felértékelõdése az euróhoz és a dollárhoz képest. A kizárólag kereskedelmi célú export-import üzletek is jelentõsek a külkereskedelmi tevékenységen belül. Az ilyen jellegû forgalom tavaly jelentõsen, 57,4 százalékkal nõtt 2001-hez képest.

15

Tevékenységek értékelése


Hálózat / Átvitel

Az MVM Rt. tulajdonában lévõ alaphálózat 3324 kilométer hosszúságú távvezetékbõl és 23 alállomásból tevõdik össze. A 220 kilovoltos hálózat vezetékeinek 95 százaléka és a 400 kilovoltos hálózat vezetékeinek 24 százaléka 25 évnél idõsebb, ezért a felújításukat folyamatosan kell végezni. Hasonló a helyzet az alállomások esetében is. A 400 kilovoltos transzformátorok 26, a 220 kilovoltosok 43 százalékának életkora meghaladja a 25 évet. A társaság tavaly összesen mintegy 1,4 milliárd forintot fordított az alaphálózat karbantartására, részben az Ovit Rt.-vel kötött alaphálózat üzemeltetési szerzõdés keretein belül, részben azon felül. Az üzemeltetésre, a karbantartásra és az üzemzavarok elhárítására pedig további 3,4 milliárd forintot költött a villamos távvezetéki társasággal meglévõ üzemeltetési megállapodásnak megfelelõen. A ráfordítások, valamint az UCTE rendszeregyesülésben érvényes igen szigorú szabályozási követelmények alkalmazásának eredményeként a szállítás színvonala határozottan javult. A távvezeték felújítások során - összevonva egyéb munkák elvégzésével - a kritikus keresztezési helyeken a régi és meghibásodásra hajlamos hosszúrúd porcelán szigetelõk cseréjét a biztonságot növelõ kompozit szigetelõkre a korábban elhatározott program szerint tovább folytattuk. Ez a program a lekapcsolhatóság figyelembe vételével folytatódik. Teljes távvezetéki rekonstrukciót hajtottunk végre a Lentitõl az országhatárig tartó 120 kilovoltos távvezetéken. A távvezeték alapok felújításának keretében, a nyomvonalak hosszának mintegy felében megtörtént a Gyõr-Bécs vezetéknek az országhatárig tartó szakaszán, valamint a Dunamenti Erõmû-Oroszlány 220 kilovoltos távvezetékek alapjainak a rekonstrukciója. Az alállomási felújítási program keretében üzembe került a békéscsabai 400/120 kilovoltos alállomáson a második 400/120 kilovoltos söntfojtó, a hozzá tartozó segédüzemi berendezésekkel együtt. Befejezõdött a zuglói 220/120 és a martonvásári 400/220 kilovoltos alállomások szekunder rekonstrukciója, amelynek eredményeként 2002-ben új, korszerû védelmi, irányítástechnikai és automatika rendszerek kerültek üzembe. Az albertfalvai alállomásban kettõ, az oroszlányi alállomásban pedig egy darab 220/120 kilovoltos transzformátor alapjának a környezetvédelmi szempontokat is kielégítõ átalakítását - zárttá tételét - végezték el. Ezzel együtt Tiszalökön megkezdõdött a II. számú 220/120 kilovoltos transzformátor és a hozzá kapcsolódó primer-, védelmi-, és irányítástechnikia eszközök kiépítése. Az üzembe helyezés a tervek szerint 2003-ban várható. Mindezek mellett Detken befejezõdött a segédüzemi rekonstrukció, és nagyrészt megtörtént az elavult 220 kilovoltos készülékek cseréje. Dunaújvárosban lecserélték a 220 kilovoltos primer készülékeket, Gyõrben az egyen- és váltakozó áramú segédüzemi elosztókat, Kisvárdán a váltakozó áramú segédüzemi elosztót. Az egyenáramú segédüzemi elosztó cseréjére 2003-ban kerül sor. Az alaphálózati fejlesztések közül a korábban biztosított nyomvonalon és a korábban elkészített alapokon megkezdõdött a Sándorfalva-Békéscsaba 400 kilovoltos távvezeték építése, szerelése. Megbízhatónak minõsíthetõ diagnosztikai módszerek vannak a transzformátorok szigetelési állapotának ellenõrzésére, így eddig megoldható volt a legrosszabb állapotú transzformátorok kellõ idõben történõ gyári felújíttatása. A következõ években azonban a terhelés növekedésének hatására, valamint a további öregedés következtében fokozottan elõtérbe kerül a transzformátorok gyári, esetenként helyszíni rekonstrukciója. Ezt a programot összekötötték a környezetvédelmi célból történõ transzformátor alapok átalakításának programjával is. Az elmúlt évben rendszer-üzemzavar nem volt. Az üzemzavari adatok elemzése azt mutatja, hogy a 120-750 kilovoltos hálózatokon a fajlagos üzemzavari idõtartam kivételével minden mutató javult. A fogyasztói energia kieséssel járó üzemzavar sem 2001-ben, sem 2002-ben nem fordult elõ.


Rendszerirányítás

Az elmúlt évben a rendszerirányítási feladatok, a mûködési engedélybõl adódóan továbbra is az MVM Rt.-nél maradtak, átmeneti megoldásként 2002-ben ezt a feladatot alvállalkozóként látta el a MAVIR Rt., amely az új villamosenergia-törvény értelmében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tulajdonába került. A MAVIR Rt. az év során maradéktalanul eleget tett a szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek, az engedélyköteles tevékenység magas színvonalú ellátásával biztosította a magyar villamosenergiarendszer biztonságos, korlátozásmentes mûködését. E mellett az elmúlt év a teljes szervezeti váltásra történõ felkészülés jegyében telt. Az új szabályozási környezetben 2003. január 1-tõl ugyanis megszûnt az MVM Rt. rendszerirányítói kötelezettsége, illetve tevékenysége, az teljes egészében a MAVIR Rt. feladatává vált. A felkészülés során szakmai és jogi szempontok figyelembevételével elkészültek a különbözõ szabályzatok, együttmûködési megállapodások és jogi szabályozások, hogy a villamosenergia-rendszer biztonságos és korlátozásmentes kiszolgálásának biztosítása rendszerirányítási szempontból folyamatos, és a lehetõségekhez képest zökkenõmentes legyen. Még 2001-ben befejezõdött az úgynevezett ÜRIK programhoz kapcsolódó pótlólagos beruházások elsõ üteme. Ez a számítógép rendszer diszpécserek által biztonságosabb használata érdekében, illetve a piacnyitáshoz kapcsolódóan halaszthatatlan volt. A második ütem keretében megvalósult az üzem-elõkészítési számításhoz az úgynevezett bemeneti adatkapcsolat, az RTU hibajelek kezelésének korszerûsítése, a diszpécseri tréning-szimulátor modellek továbbfejlesztése.

17



Termelés

Az MVM Rt. erõmûvi, termelési portfoliójába tartozik a Paksi Atomerõmû Rt., illetve a Vértesi Erõmû Rt., valamint a három szekunder tartalék erõmû, illetve a Miskolcon épülõ kombinált ciklusú gázmotoros egység. Ezek mellett a társaság érdekelt a mátrai és a dunamenti erõmûvekben is, ezek az érdekeltségek azonban pénzügyi befektetésnek tekinthetõk. Az MVM Rt. tulajdonában álló gázturbinás erõmûveket tavaly, az új villamos energia törvényre való felkészülés jegyében bérleti szerzõdés keretében egy önálló, az MVM 100 %-os tulajdonában áló társaság, a GTER Kft. rendelkezésére bocsátottuk. A GTER Kft. 2003. január 1-vel a temelõi Mûködési Engedély birtokosa lett. A tartalék erõmûvek közül a lõrinci, a szeptemberi tervezett karbantartási idõszak kivételével a villamosenergia-rendszer rendelkezésére állt. A karbantartás idején a még fennálló garanciális hiányosságokat is felszámolták. Litéren január 31-én meghibásodott a generátor. A javításra a General Electric kapott megbízást, tekintettel arra, hogy a litéri és a sajószögedi erõmûvekre hosszútávú karbantartási szerzõdések élnek, és az erõmû szállítójának megszûnését követõen az erõmûvi projektek kezelése a GE feladata. A generátor javítását a GE 2002-ben nem tudta elvégezni, az áprilisban kötött szerzõdést decemberben módosítani kellett. Így a litéri tartalék erõmû tavaly gyakorlatilag egész évben üzemképtelenül állt. A sajószögedi gázturbinás erõmû június elejéig a villamosenergia-rendszer rendelkezésére állt. Kármegelõzési szándékkal júniusban megkezdõdött a generátor ellenõrzése, miután felmerült a Litéren tapasztalt meghibásodás lehetõsége. Az ellenõrzésre és szükség szerinti javításra a GE-vel kapcsolatos kedvezõtlen tapasztalatok miatt az ALSTOM Power Hungary Rt. kapott megbízást. A generátor javítása és üzembe helyezése december elején fejezõdött be. A Miskolci Hõszolgáltató Kft. pályázatán, 2001 decemberében szerzett jogot az MVM Rt. három fûtõmû gázmotoros bõvítésére. A beruházás elõkészítése keretében megszületett a szerzõdés MIHÕ Kft.-vel a Tatár utcai, a diósgyõri és bulgárföldi fûtõmûvek gázmotoros bõvítésérõl és a hosszú távú hõszolgáltatásról, valamint egy elõszerzõdés a Tatár utcai Fûtõmûben létesítendõ kombinált ciklusú blokkról. A fõvállalkozásra meghirdetett pályázaton az Energiagazdálkodási Rt. vezette konzorcium szerezte meg a megbízást, a társulás tagja a Deutz GmbH és a GanzSet Rt. A miskolci fejlesztések elsõ lépéseként egy 25 megawattos gázmotort telepítenek, majd ezt követõen egy 42 megawattos, kombinált ciklusú egységet 2006-ig. A paksi atomerõmûben a kilencvenes évek közepén megkezdõdött biztonságnövelõ program befejezõdött, így 2002-ben a fûtõelemek tisztításának elõkészítése, illetve a további biztonságnövelõ intézkedések voltak a legfontosabbak. A Vértesi Erõmû Rt.-nél egyrészt a 2004 december 31-én lejáró környezetvédelmi moratórium miatt a tatabányai fûtõmû gáztüzelésre történõ átállításának elõkészítése, másrészt az oroszlányi erõmû szenes retrofitja, vagyis a károsanyag kibocsátás csökkentését is szolgáló felújítás volt a legfontosabb feladat. A dunamenti olajtárolót 15 évre kötött bérleti szerzõdés keretében a Dunamenti Erõmû Rt. használja és üzemelteti. A bérleti szerzõdésben rögzített bérbeadói feladatokat, elsõsorban karbantartási munkákat, a tárolótartályok hatósági engedélyei érvényességének fenntartásával összefüggõ feladatokat folyamatosan elvégezte az MVM Rt. A 2002. évi üzleti terv tartalmazta a litéri erõmû szennyvíztisztítójának létesítését, amelyre vonatkozóan Litér, Királyszentistván és Sóly községekkel kötött együttmûködési megállapodásban vállalt kötelezettséget az MVM Rt. az erõmû létesítésekor. 2001-ben az érintett községek sikeresen pályáztak és a Széchenyi terv keretében számukra a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium biztosította a szennyvízhálózat létesítési költségét. Így idõszerûvé vált a szennyvíztisztító megvalósítása. Megkezdõdtek az elõkészítési munkák.


Távközlés

Az MVM Rt. speciális távközlési, telekommunikációs feladatai megoldásának legegyszerûbb és legolcsóbb módja a saját hálózat kiépítése. A villamos átviteli hálózat védelme érdekében ugyanis szükség van olyan speciális összeköttetésekre, amelyek adott esetben évekig is kihasználatlanok, viszont esetenként milliós károk elõzhetõk meg kiépítésükkel. Külsõ szolgáltató erre a feladatra nem, vagy csak igen magas költséggel vállalkozna. Ráadásul speciális biztonsági elvárásoknak is meg kell felelnie a hálózatnak, a távközlési fejlesztési projekt eredményeként például minden objektum legalább két pontból elérhetõ lesz. Ez tette lehetõvé és szükségessé a távközlési fejlesztési programot. A távvezetékek úgynevezett védõvezetõi kínálták a lehetõséget az optikai kábellel történõ kiegészítésre. Ilyen módon tulajdonképpen korlátlan, digitális adatátviteli hálózat építhetõ ki, amely az MVM Rt., illetve a villamosenergia-szektor kommunikációs igényeinek kielégítésén túl, jelentõs tartalékkal rendelkezik. A beruházás-sorozat eredményeként tehát egyrészt az ágazat számára korszerû távközlési hálózat áll rendelkezésre, másrészt a szabad kapacitások értékesítése új üzleti lehetõséget teremt az MVM Rt. számára. Az elmúlt évben a terveknek megfelelõen 1115 kilométeres hosszúságban telepített az MVM Rt. optikai kábelt, alapvetõen az alaphálózathoz kapcsolódó védõvezetõkbe integráltan. Ezzel 2300 kilométer hosszúságú lett a fénykábeles hálózat. A fejlesztési projekt során figyelembe vette az új villamosenergia-törvény szerint újraszervezõdõ MVM Csoport, a MAVIR Rt. és az áramszolgáltató társaságok távközlési igényeit is. A társaságok között tervezett szoros pénzügyi és mûszaki célú informatikai kapcsolatok, távbeszélõigények megkövetelik a nagy átviteli biztonságú, költséghatékony távközlési hálózat megteremtését. A védelmi jelátviteli berendezések üzembe helyezésével az optikai összeköttetések sikeresen szolgálatba álltak. A villamosenergia-rendszer szempontjából fontos 120 kilovoltos alállomások, erõmûvek úgynevezett lapos gyûrû megoldással integrálódtak az új rendszerbe. Már az eddig megépült hálózat is nagy biztonságú beszéd- és adatátviteli igényt tud kielégíteni technológiai és anyagi szempontból egyaránt megfelelõen, amit elsõsorban a független rendszerirányító (MAVIR) hasznosít. A hálózat tervezése során elõzetesen tervezett informatikai igény növekedése a jelenlegi kihasználtság mellett jelentõs tartalék, illetve többlet kapacitást eredményezett. Ez jó alapot biztosít az elkövetkezõ öt-tíz év informatikai fejlesztéseihez. Ennek értékesítésével a belsõ szolgáltatások gazdaságossága is nagymértékben javítható. Célzottan kiválasztott ügyfélkör, elsõsorban nagyfogyasztók számára kínálja fel a társaság lehetõségeit. Ezek közül is elsõsorban a nemzetközi tranzitban látszik jó üzlet, a fokozatosan liberalizálódó déli, keleti szomszédos országok távközlési hálózataihoz csatlakozva.

19



Új üzleti irányok

A társaság gazdálkodását alapvetõen befolyásolják a gazdasági miniszter által meghatározott hatósági árak, ezek alakulására az MVM Rt. nincs hatással. Az elmúlt években a közüzemi árak milliárdos nagyságrendû veszteséget eredményeztek a cég számára, amit csak részben kompenzált állami támogatás. Ilyen körülmények között egyrészt szükségszerû, hogy az MVM Rt. maximálisan kihasználja új vállalkozási lehetõségeit, az új szabályozási környezet által teremtett új üzleti irányokat. Ugyanakkor ebben a helyzetben az új befektetésekrõl rendkívül körültekintõen kell dönteni, hiszen azok alapvetõen csak a társaság nyereségének terhére lehetségesek. Kézenfekvõ a 2003. január 1-vel megnyílt magyar árampiacon történõ megjelenés. Erre a célra hozta létre az MVM Rt., az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt.-t, amely az elsõ sikeres üzletkötésekkel bizonyította életképességét az alakulóban lévõ magyar árampiacon. Hasonlóan kézenfekvõ új üzleti irány a távhõszolgáltatás. Ennek elsõ gyakorlati lépése a miskolci hõszolgáltatás megújítására a borsodi megyeszékhely által meghirdetett pályázaton történõ részvétel volt. A jelenleg távhõszolgáltatási feladatokat ellátó, régi szenes erõmûveket 2004 végén le kell állítani, ugyanakkor úgy tûnik, az érintett települések egy részében egyelõre nem tudnak mit kezdeni ezzel a problémával. Az MVM Rt.-nek viszont rendelkezésére állnak a szükséges mûszaki ismeretek, a beruházói és kivitelezõi kapacitások, az üzemeltetési tapasztalatok. Ezt az üzleti irányt segíti, hogy az európai gyakorlatnak megfelelõen a kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés támogatást élvez. Hasonlóan ígéretes kezdeményezés a távközlési fejlesztési projekt. A távvezetékek úgynevezett védõvezetõinek cseréje során kézenfekvõ volt, azok optikai szállal történõ kiegészítése, ami egyrészt megoldást jelent a társaság, illetve a rendszerirányító speciális távközlési, távmérési és kommunikációs igényeire, másrészt jelentõs szabad távközlési kapacitást teremt. Gyakorlatilag egy alternatív digitális országos gerinchálózat alakul ki, az összességében 9 milliárd forintos beruházással. A projekthez kapcsolódóan már 2001-ben létrejött a Telekommunikációs Fõmérnökség, amelynek egyik osztálya az Országos Villamos Távközlési Szolgálat, a másik pedig a Telekommunikációs Szolgáltatási Osztály lett. Ennek elsõszámú feladata a távközlési tevékenység menedzselése gazdasági, értékesítési oldalról, valamint a szabad kommunikációs kapacitás üzleti hasznosítása. A lehetséges partnerekkel egyébként megkezdõdtek a tárgyalások.


Környezetvédelem, minõségügy, irányítási politika Az MVM Rt. a hazai villamosenergia-ipar meghatározó társaságaként, alapvetõ értékként ismeri el a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, annak gazdasági és társadalmi jelentõségét. Ennek szellemében többek között új technológiák, módszerek bevezetésével, valamint a meglévõk folyamatos fejlesztésével törekszik az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások minél hatékonyabb kihasználására, a környezeti terhelés mérséklésére. Vállalja, hogy nemcsak az érvényes jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségeknek tesz eleget, hanem elébe megy a hazai és a nemzetközi igényeknek. Ugyanakkor beruházásainak elõkészítése és tervezése során a leginkább környezetbarát és a legmagasabb színvonalú technikát alkalmazva megfelel a helyi és a regionális környezetvédelmi elvárásoknak. A környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés melletti elkötelezettséget jelzi, hogy az elmúlt évi minõségügyi és környezetirányítási felülvizsgálat alkalmával a társaság ismételten megfelelt az ISO 9001 és az ISO 14001-es szabványok követelményeinek. Az elmúlt évben a környezetközpontú irányítási rendszer bázisán folytatódott a transzformátoralapok zárttá tétele. Újabb négy alállomáson, összesen 5 berendezés esetében végezték el ezt a munkát, a mûszaki rekonstrukcióval párhuzamosan. Erre a célra 246 millió forint jutott. Folytatódott a kármentesítés is a Zuglói és a Sajószögedi alállomásokon, Litéren, Oroszlányban és Tiszalökön pedig üzembe helyezték a talajvízminõség-figyelõ, úgynevezett monitoring kutakat. Az elõzõ esztendõben valamennyi, az alaphálózatokkal érintett nemzeti parki igazgatósággal környezetvédelmi megállapodást kötött a társaság. Az a célunk, hogy az országos alaphálózati távvezetékrendszer üzemeltetése és fejlesztése során a környezet- és természetvédelmi szempontokat maximálisan betartsuk és betartassuk. A hálózati létesítmények sajátossága, hogy azok élettartamát hosszú, legalább ötven éves idõszakra tervezik. Ez idõ alatt pedig alapvetõen megváltozhatnak a környezetvédelmi szabályok, szabványok. Ezért folyamatos mûszaki fejlesztéssel biztosítani kell, hogy ezek a létesítmények mûködésük során mindig megfeleljenek a változó mûszaki, technikai és környezeti normáknak. Miután a hálózat egyes elemei, például a távvezetékek, a biztonsági övezet miatt jelentõs területet foglalhatnak el, a hálózati munkák tervezése és végzése során körültekintõen szükséges egyeztetni a helyi környezetvédelmi hatósággal, és arra kell törekedni, hogy a munkavégzés minél kevésbé zavarja a természet nyugalmát. Befejezõdött az alállomások olajat tartalmazó berendezéseiben az olajtöltetek PCB tartalmának felmérése. E szerint a jelenleg mûködõ transzformátorok PCB mentesek. Ezt a súlyosan környezetszennyezõ adalékanyagot a fázisjavító kondenzátorok hûtésére használt olajból az uniós - és a hazai - szabályozás szerint 2010-ig ki kell vonni. A hosszú távú PCB-mentesítés egyrészt új készülékek beszerzését, másrészt az üzemelõ berendezések késõbbi leállítását követõen a veszélyes hulladék ártalmatlanítását jelenti.

21



Az MVM Rt. 2001-ben alapított Környezetvédelmi Klubja 2002. júniusában a Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûvében tartotta ülését, amelynek témája a füstgázkéntelenítés volt. E széntüzelésû erõmûben megkezdõdött a füstgáz-kéntelenítõ berendezés beruházása, amely 2004-ben kezdi meg üzemét. Az elmúlt évben a Minõségügyi és Környezetvédelmi Kollégium határozatának megfelelõen a legfontosabb minõségügyi cél egyebek mellett a 2001-ben tanúsított integrált irányítási rendszer értékeinek megõrzése és továbbfejlesztése volt. E mellett a fõ folyamatok széleskörû elemzésére, az erõsségek és gyengeségek feltárására, az önismeret javítására koncentráltak. Fontos feladat volt még az ISO 9001/2000 minõségbiztosítási rendszerre történõ felkészülés, a TQM szemlélet fejlesztése, a fõ üzleti folyamataink mérhetõ értékelésének kialakítása, a külsõ és belsõ vevõi elégedettség mérésének megvalósítása, a belsõ felülvizsgálatok hatékonyságának javítása, a kedvezõbb partner, illetve szerzõdéses kapcsolatok, kommunikáció megteremtése. A „többfrontos” minõségügyi törekvések megvalósításán az erre szervezõdött Társasági Önértékelési Projekt szakbizottságok, a Szervezetfejlesztési Projektbe integrálódva, a Piacnyitási Projekttel együttmûködve dolgoztak. A munkához az új villamosenergia-törvény rendelkezéseivel összhangban új jövõképet és a komplex minõségre vonatkozó irányelveket tettünk közzé. Eszerint az MVM Rt. a közcélú és a versenypiaci villamosenergia-ellátásban és a kapcsolódó szolgáltatásokban meghatározó szerepû, nemzetközi rangú, kiválóságra törekvõ, sikeres társaságként kíván mûködni. A társaság a biztonság, a megbízhatóság, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés, az energiahatékonyság iránt elkötelezett politikát kíván érvényesíteni. A vevõi igényekre, a piaci helyzetre alapozott, az állandó fejlesztést/fejlõdést tükrözõ, energiatakarékos, értékteremtõ és értékmegõrzõ folyamatokat, erõforrásokat tervez, hoz létre és mûködtet.


Külkapcsolatok

Az MVM Rt. továbbra is szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszert mûködtet, bár az elõzõ évekhez képest kissé átalakult struktúrában. A magyarországi energia piac megnyitását követõen ugyanis a nemzetközi szervezetekben betöltött szerepe módosult. Ennek ellenére a jövõben is aktívan részt kíván venni az UCTE, a CENTREL, valamint a SUDEL és a CIGRÉ tevékenységében. Az EURELECTRIC munkájában történõ szakmai részvétel továbbra is kiemelkedõ jelentõséggel bír. Az MVM Rt. égisze alatt és szervezésében alakul meg az EURELECTRIC Magyarországi Tagozat, amelynek tevékenységébe bármely, a magyar villamos energia szektorban mûködõ társaság bekapcsolódhat. Ily módon nem csak az MVM Rt., hanem partnerei is közvetlen módon részeseivé válhatnak az érdekérvényesítési folyamatoknak Brüsszelben. A Nemzetközi Osztály (NO) célkitûzéseihez tartozik az EU csatlakozás után megnyíló lehetõségek közvetlen társasági szintû kiaknázásának elõsegítése. Az EURELECTRIC a teljes európai villamos energia szektor átfogó szakmai-politikai érdekeinek képviseletét jelenti. Az EU intézményrendszere azonban lehetõséget ad az egyes árnyaltabb vállalati érdekek érvényesítésére is. Ahhoz, hogy az MVM Rt. ezzel élni tudjon, ismernie kell az EU intézményrendszerét, és tudnia kell tájékozódni annak mûködésében. A cél eléréséhez a villamos energia területét érintõ hazai EU intézményekkel kapcsolatot kívánunk kiépíteni. Ezt a kapcsolatot szeretnénk felhasználni arra, hogy az MVM Rt. vezetése és munkatársai kellõ ismeretekkel rendelkezzenek Magyarország EU tagságával járó, elsõsorban az MVM Rt. tevékenységét érintõ változásokról, hogy fel tudjanak készülni a nehézségek kivédésére, valamint a lehetõségek felismerésére és ki tudják alakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek révén ezek a lehetõségek az MVM Rt. javára fordíthatók. A magyarországi villamos energia ipar szerkezete követi bizonyos szempontból meg is haladja - az EU irányelvek támasztotta követelményeket. Az új szerkezet optimális mûködése érdekében az NO tapasztalatcsere programot indított, amelynek célja, hogy megismerje és hasznosítsa a hasonló villamos energia rendszerrel rendelkezõ országok vertikálisan integrált társaságai által szerzett tapasztalatokat és jövõre vonatkozó elképzeléseiket. A nemzetközi szervezetekben vállalt tagságon és aktív részvételen túlmenõen az MVM Rt. nagy jelentõséget tulajdonít a szomszédos országokkal fenntartott szakmai és üzleti kapcsolatoknak is. Több, mint egy évtizednyi szünet után az MVM Rt. ismét felvette a kapcsolatot orosz partnerével a RAO-val felsõvezetõi szinten. Megkezdõdtek a Románia és Magyarország közötti új 400 kV-os távvezeték összeköttetés megépítését célzó tárgyalások. A szlovák TSO (rendszerirányító) társasággal mind felsõvezetõi, mind szakmai szinten tárgyalások folynak a harmadik magyar-szlovák 400 kV-os távvezeték kiépítésének lehetõségérõl. Az MVM szintén szem elõtt tartja a magyar-szlovák telekommunikációs rendszer létesítésének szükségességét. A tárgyalások e tekintetben is megkezdõdtek. Több környezõ ország EU csatlakozása, az egységes európai villamosenergia-piac kialakítása érdekében kifejtett törekvések a regionális kapcsolatok felerõsödését hozzák magukkal. A szorosabb együttmûködést igénylõ kapcsolatokból fakadó elõnyök és nehézségek új megközelítést, a partneri kapcsolatok új vonásainak beépítését igénylik az MVM Rt. részérõl is.

23



Humánpolitika

Az MVM humánpolitikai tevékenységének legfontosabb célja 2002-ben is a tevékenységhez szükséges legmegfelelõbb összetételû alkalmazotti kör biztosítása volt. Ennek érdekében a személyzeti munkától, az oktatáson, a bér-, és szociálpolitkán, a képzésen át, egészen az üzemegészségügyi ellátásig majdhogynem egyformán komoly eredményeket sikerült elérni. Az év legfontosabb humánpolitikai szempontjai: az értékek megõrzése és a korábbiaknál is jelentõsebb mértékû racionális, költséghatékony gazdálkodás voltak. Továbbra is kiemelt figyelmet kapott a magasan képzett, megfelelõ iparági gyakorlattal rendelkezõ, elkötelezett szakemberek megtartása. Ugyanakkor a villamosenergia-törvény megkésett hatályba lépése miatt az engedélyesi feladatokhoz igazodó társasági szervezet kialakítása csak részben történt meg. Ugyanakkor az elhúzódó szervezetfejlesztésnek komoly humánpolitikai hozadéka, hogy lehetõség volt a társaság munkavállalóinak teljes körû képességfelmérésére, az úgynevezett „képességkatalógus” összeállítására. A megváltozott mûködéshez szükséges létszám biztosítása azonban az elkövetkezendõ idõszak feladata lesz. A tervezett létszámbõvítések elsõsorban a közüzemi és versenypiaci kereskedelmi szervezeteket, valamint a Hálózati, illetve az Erõmûvi Fõmérnökséget érintik. A piacnyitásra való felkészülés jegyében jött létre az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. A társaság egyértelmû sikere, hogy létszámigényének egy részét belsõ átcsoportosítással tudta biztosítani, így létszámleépítést nem kellett végrehajtani. A társaság munkavállalóinak átlagéletkora némiképp csökkent, de a jelenlegi 45,6 év még mindig további fiatalítást kíván. A felsõfokú iskolai végzettségû munkatársak aránya 54,4 százalék, ami némi fejlõdést mutat az elõzõ évhez képest. A 2003. január 1-i piacnyitásra történõ felkészülés jegyében a kereskedelmi igazgatóságon önálló piacnyitási projekt zajlott, amelynek humánpolitikai vonatkozásai is voltak. A szervezet átalakítása során alapvetõen a meglévõ humán erõforrások felhasználásával igyekezett az MVM Rt. a felmerülõ új feladatokat megoldani. E mellett a teljesen új munka-, illetve feladatkörökre fiatal külsõ szakemberek érkeztek a társasághoz. A piacnyitási projekt során a kereskedelmi szervezet gyakorlatilag dolgozva tanulta, sajátította el az új feladatokat, azok megoldási lehetõségeit, módjait. Az MVM Rt. létszám és keresetgazdálkodását egyrészt az ÁPV Rt.-nek, mint tulajdonosnak az elõírásai, másrészt az ágazati középszintû és helyi bérmegállapodás szabályozza. A tulajdonossal történt elõzetes egyeztetés, valamint a 2002. március 14-i helyi bérmegállapodás alapján a társaságnál 9,5 százalékos keresetnövekedést terveztünk. A megállapodás alapján márciusban történt meg az alapbéremelés. Ennél három alapvetõ szempontot vettünk figyelembe. Egyrészt január 1-ig visszamenõleg 9 százalékos alapbér-fejlesztés történt, amelybõl 2 százalékot az


évközben szükséges átsorolásokra, illetve a kereskedelmi szakterület átszervezésére tartalékoltunk. Másrészt tekintetbe vettük, hogy a kötelezõ alapbérfejlesztés mértéke 5 százalék. Harmadrészt szem elõtt tartottuk, hogy a premizált és nem premizált munkavállalók között fennálló kereseti arányok nem növekedhetnek a nem premizáltak rovására. A jól képzett és megfelelõ gyakorlattal rendelkezõ szakember gárda megtartását szolgálja a társaság szakképzési rendszere is, amely az alap- és másoddiplomás képzés támogatásán túl a szakmai, a nyelvi, az informatikai ismeretek elmélyítését, illetõleg a készségek fejlesztését célozza. A képzést tekintve kiemelt helyet kapott a nyelvismeret, elsõ helyen az angol nyelvismerret elsajátítása. Bizonyos tevékenységi területeken, mint például a kommunikáció, vagy nemzetközi kapcsolatok, a második, harmadik nyelv tanulását is támogatta az MVM Rt. A képzés költségeinek 75 százalékát a cég állta, a fennmaradó 25 százalék terhelte a munkavállalót. Sikeres vizsga esetén azonban ezt a részt is kifizette a cég. Tavaly mintegy nyolcvan alkalmazott vett részt a támogatott nyelvi képzésben. Ugyancsak a magasan képzett szakembergárda megtartását szolgálja az immár évek óta mûködõ választható béren kívüli juttatási rendszer, amely 2002-ben 240 ezer forintos keretet biztosított minden munkavállalónk számára. Ezzel a szociális költségkerettel a dolgozók - a jogszabályi elõírások szem elõtt tartásával - önállóan rendelkeznek. A széleskörû felhasználási lehetõségek körébe tartozik egyebek mellett a nyugdíjpénztári, egészségpénztári támogatás, oktatásfinanszírozás, közlekedési költségtérítés, ruházati költségtérítés, sportolás anyagi támogatása, lakástámogatás. Ezek közül változatlanul az egészségpénztári befizetés a legkedveltebb. Az egyébként is jelentõs választható béren kívüli juttatási kereten túlmenõen az MVM Rt. a helyi bérmegállapodás alapján további egészségpénztári, valamint önkéntes nyugdíjpénztári támogatást is nyújt munkavállalóinak. A munkaképesség megõrzését szolgálja a különféle szakorvosi ellátásokkal kibõvített üzemegészségügyi szolgáltatás, amely térítésmentesen áll az alkalmazottak rendelkezésére, illetve az üdültetés az MVM Rt. siófoki és rovinj-i (Horvátország) üdülõiben, de ezt a célt szolgálja a Római parton található Kék Duna Csónakház is.

25



Kommunikáció

Az MVM Rt. kommunikációs tevékenysége a stratégiában megfogalmazott célkitûzéseknek megfelelõen, a vállalati hagyományokra, a felhalmozott tudásra és szakértelemre építve, egyrészt hagyományos kommunikációs technikákkal szolgálta a cégrõl kialakult kép javítását, másrészt a 2003-tól fennálló versenypiaci helyzethez új utakat keresett. A folytonosságot tükrözte az elmúlt év kommunikációjában az a szándék, hogy erõsödjék a 2001-ben, a piacnyitási felkészülés jegyében bevezetett új arculat ismertsége, és hogy az mind inkább közvetítse egy erõs társaságcsoport élén álló vállalat képét. A társaság megjelenítésében stratégiai cél volt, hogy a korábbi közszolgáltatói szerepkör helyett a versenypiac aktív, kezdeményezõ szereplõjeként jelenítsük meg az MVM Rt.-t. Ennek érdekében több médiumban vállaltunk jelenlétet, szervezõi és rendszeres résztvevõi voltunk az iparágat érintõ szakmai és környezetvédelmi rendezvényeknek. A szakkiállításokon való megjelenés, a nívós tájékoztató kiadványok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az MVM ismertsége jelentõsen nõtt. Az elmúlt évben kezdõdtek meg azok a kommunikációs munkálatok is, amelyek célja, hogy az MVM-hez tartozó társaságok közös gazdasági érdekek mentén, önállóan mûködve, de egységes kommunikációs képpel és eszközökkel jelenjenek meg érdekcsoportjaik és a szélesebb közvélemény elõtt. Elkészült az az új külkapcsolati terv, mely a vállalati stratégia szerves részeként rögzíti a kommunikációs célokat, a csoportszintû kommunikáció modelljét, illetve a kereskedelmi tevékenységet támogató marketingkommunikáció feladatait. A tavalyi év során a kommunikációs munkában is kiemelt helyen szerepelt a piacnyitásra történõ felkészülés. Az új mûködési modell szellemében létrehozott versenypiaci szereplõk számára aktív kommunikációs támogatást valósítottunk meg már a felkészülés idõszakában. Ezek közül a legjelentõsebb az új társaságok arculatának kidolgozása, és az ehhez illeszkedõ kommunikációs csatornák - így például az interneten történõ megjelenés, fórumokon szervezése - kiépítésében történõ aktív részvétel, illetve a társaság marketingkommunikációs stratégiájának kidolgozása. Az MVM Partner Rt. indulását több sikeres rendezvénnyel és intenzív sajtómunkával támogattuk, külön említésre méltó a november folyamán megrendezett Nagyfogyasztói Találkozó. A Kommunikációs Osztály intenzív támogatást nyújtott az új szervezetek elektronikus kommunikációs igényeinek megvalósításában, ennek keretében elkészítettük a versenypiaci szervezetek, az MVM Partner Rt., MVM-Adwest GmbH honlapjait. A versenypiaci felkészülés másik jelentõs eleme volt a közüzemi kereskedelem új modell szerinti mûködésének támogatása, részvétel a korszerû kereskedési technikák megvalósításában, ezt elsõsorban az MVM Piactér megismertetése szolgálta. A piac és a szervezet átrendezõdése megkövetelte, hogy az MVM céljait a társaságcsoport tagjai és a belsõ közvélemény felé intenzívebb belsõ kommunikáció keretében közvetítsük. Alapvetõ fontosságú, hogy a munkavállalók ismerjék a vállalati törekvéseket és elvárásokat, azokkal azonosulva járuljanak hozzá a sikeres mûködéshez. Ennek érdekében tovább erõsítettük a már bevált belsõ kommunikációs technikákat, erõteljesen támaszkodtunk továbbra is az intranetre, rendezvényekre, a belsõ újságra, növelve azok szerepét a belsõ közvélemény formálásában. Évek óta legnagyobb belsõ rendezvényünk a Villamos Napok, melynek az a szerepe, hogy erõsödjön a vállalat dolgozóinak cég iránti lojalitása, kötõdése. 2002-ben a Lõrinci Erõmû telephelye adott otthont a találkozónak, melyen közel 1000-en, dolgozók és családtagjaik vettek részt.


A jövõben a kommunikációnak is fel kell készülnie arra, hogy hozzájáruljon a tõzsdeképesség elérését célzó törekvésekhez, és a társaságcsoport jövõképét aktív módon támogassa. A kommunikációs munka szerves része a támogatási folyamat, mely az egyik leghatékonyabb eszköz az MVM-hez fûzõdõ pozitív érzet kialakításában, a társaságcsoport pozicionálásában. Az MVM szponzorálási stratégiájának alapcélja 2002-ben is az volt, hogy olyan értékek létrejöttéhez adjon támogatást, amelyek színvonala méltó a szervezet gazdasági súlyához, az általa elfogadott és képviselt normákhoz. A tavalyi év során intenzíven vettük igénybe a támogatások eszköztárát a társaság piaci felkészüléséhez kapcsolódó kommunikációban, az új arculat megismertetésében, a társaságcsoport piaci szerepének megjelenítésében. Változatlanul kiemelt szerepet vállalunk a tudáslapú társadalom fejlõdésének elõmozdításában, elsõsorban az energetikai, gazdasági, jogi oktatási, képzési és kutatási területeken. Cégünk a 2002/2003-as tanévben is kiemelt támogatója volt a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek. A támogatási együttmûködés szigorúan ellenõrzött keretek között zajlott, pályázati rendszerben nyújtott segítséget hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. Professzori ösztöndíjjal támogattuk a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem oktatói munkáját. Mindkét egyetemmel folytatni kívánjuk a gyümölcsözõ együttmûködést. Az MVM közel tíz éve támogatója a komolyzenei kultúrának és oktatásnak. Az egész zenei szezont átölelõ, közel 36 elõadásból álló koncertsorozat szponzorálásán túl számos õsbemutató, ifjúsági és gyermekkoncert, illetve világszínvonalú elõadás támogatójaként jelent meg cégünk. A koncertek támogatásával évente mintegy 40.000 zenerajongó számára tesszük lehetõvé hogy kedvezõbb áron látogathassák az elõadásokat. Kiemelt támogatói vagyunk a „Forrás Estek a Zeneakadémián” koncertsorozatnak, szponzoráljuk a fertõdi Haydn Heteket, a Budapesti Nyári Operafesztivált. Segítjük ifjú tehetségek munkáját, többek között a Danubia Ifjúsági Zenekar és a Szent István Zeneiskola támogatásával. Az ifjúság számára rendezett koncerteket mintegy 2000 gyermek és szüleik látogatták ingyenesen. Az elõadások alkalmával gyermekjátékok gyûjtését hirdettük meg, az adományokat a Vöröskereszt segítségével juttattunk el a rászorulókhoz. A piacnyitást követõen figyelemmel kellett lennünk arra, hogy a közvélemény egy szélesebb rétegét kell megszólítanunk. Ennek szellemében az elmúlt évben is sikeresen mûködtünk együtt az MVM DunaMaraton verseny létrehozásában. A 100 km-es kerékpáros túrán 1300 sportbarát vett részt, az eseményt számos program és vezetett túra kísérte. Az MVM szponzorációs tevékenységét a jobb tervezhetõség és gazdaságosság érdekében döntõen hosszú távú támogatási szerzõdések keretén belül valósította meg és teszi ezt majd a jövõben is. Természetesen kisebb mértékben, de a szociális jellegû támogatások is részei a palettának, melyeket a Szponzorálási Bizottság támogatási irányelvek mentén hozott döntése alapján nyújtottunk egyéni kérelmezõknek. A szponzorációra fordított összegek ésszerû tervezése és felhasználása megköveteli, hogy a társaságcsoporton belül a támogatási folyamat és annak kommunikációja kellõ összhangban történjék. Az MVM csoport egységes megjelenése, de a támogatási folyamatok hatékonyságának további növelése érdekében a jövõben is kiemelt cél, hogy megvalósuljon a társaságcsoport tagjai közöti folyamatos információcsere és a kommunikáció összehangolása. Ez a pénzeszközök racionális felhasználásán túl javítja a támogatások hatékonyságát is.

27


Mi történt 2003-ban a közgyûlés idõpontjáig? Az új villamosenergia-törvény életbe lépésével, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási szabályok kihirdetésével 2003. január 1-tõl megkezdõdött a hazai villamosenergia-piac liberalizációja. Az új szabályozás keretei között az MVM Rt. két tevékenység végzésére kapott mûködési engedélyt: a közüzemi nagykereskedelemre és az átviteli tevékenységre, valamint végezhet határon keresztüli villamosenergia-szállítást. Az engedélyes tevékenységeket belsõ számvitelében átláthatóan és ellenõrizhetõen el kell különíteni egymástól és minden egyéb tevékenységtõl oly módon, hogy az így elkülönített engedélyes tevékenységekre, valamint az azokon kívüli összes egyéb tevékenységre önálló, úgynevezett tevékenységi beszámoló készülhessen. A társaság SAP rendszere, valamint gazdasági szervezete felkészült a feladat végrehajtására. A tevékenységi struktúra változásához illeszkedõen már 2002-ben is több alkalommal változott a szervezet, de jelenleg a 2003. január 1-tõl hatályos szervezeti és mûködési szabályzat szerint mûködik a társaság.


A 2003. január 1-tõl kihirdetett nagykereskedelmi árak kedvezõtlenül hatottak az MVM Rt. eredményére. Az elsõ hónapban a társaság jelentõs árrésveszteséget szenvedett el. A 3/2003. (I. 24.) GKM rendelet 2003. február 1-tõl több rendeletet módosított, többek között a 60/2002. (XII.29.) GKM rendeletet is, amelybõl adódóan az MVM nagykereskedelmi értékesítési ára 2003 február 1-tõl emelkedett. Ez kedvezõen hat a 2003. évi várható eredményre, azonban

még

mindig

nem

nyújt

fedezetet a társaság indokolt költségeinek egészére.

29


Mit tervezünk 2003-ban? Az MVM Rt. mûködését tekintve 2003-ban meghatározó jelentõségû a január 1-vel életbe lépett új villamosenergia-törvény, amely 33 százalékos mértékben lehetõséget ad a piacnyitásra, s amely számos új szereplõt teremt a magyar árampiacon. A piacnyitással együtt, az árrendszer szerkezete is alapvetõen megváltozott, az eddigi termelõi ár - nagykereskedelmi ár rendszerének helyébe az egyes mûködési engedélyekben meghatározott tevékenységekhez rendelten új árelemeket alakítottak ki. Az elmúlt években a villamosenergia-kereskedelem árai nem tükrözték az MVM Rt. tényleges költségviszonyait, és ezen túlmenõen a rendszer más, a villamos mûvek számára kedvezõtlen elemet tartalmazott. Az ezekbõl eredõ veszteségek rendezése elkerülhetetlen. A 2003. február 1-én végrehajtott hatósági áremelés elõrelépés a helyzet rendezése érdekében. Ugyanakkor az áremelés ellenére a közüzemi nagykereskedelmi tevékenység továbbra is jelentõsen veszteséges amiatt, hogy az árhatóság a közüzemi nagykereskedõ díjaiban a vásárlási költséget nem a tényleges ráfordításoknak megfelelõen vette figyelembe. Az átviteli díjak megállapításánál az MVM Rt.-tõl függetlenül megvalósuló tranzit tevékenységet költségcsökkentõ tényezõként vették figyelembe, ez viszont az átviteli tevékenység költségeinek megtérülését korlátozhatja. A társaság ebben az évben árfelülvizsgálati kérelmet nyújtott be az árhatóságnak, és folyamatos tárgyalásokat folytat a korábban elszenvedett, illetve a jelenleg is fennálló veszteség kiegyenlítésére. A továbbra is nehéz gazdálkodási körülmények ellenére az MVM Rt. elsõrendû feladata a pénzügyi stabilitás biztosítása mellett, a közüzemi fogyasztók igényeinek elvárt szintû, biztonságos ellátása, a társaság tulajdonában lévõ eszközök mûködésének szinten tartása és fejlesztése, a mûködési engedélyekben elõírt kötelezettségek maradéktalan teljesítése. A társaság minden tõle elvárható lépést megtesz a stratégiájában megfogalmazott célok (a társaság tõzsdeképessé tétele, és a társaság-csoport vagyonának optimális és hatékony mûködtetése) elérése érdekében.


A Felügyelõ Bizottság tagjai 2002. december 31.

MIKLÓS LÁSZLÓ elnök

B AKONYI G YÖRGY

B ODROGI F ERENC

D R . B ÖRCSÖK D EZSÕ

B UJÁK J ÁNOS

D R . D EÁK P ÉTER F ERENC

F ILIP G YÖRGY

D R . M IHÁLYI P ÉTER

V ARGÁNÉ S TÖCKLER Á GNES

31


A Felügyelõ Bizottság jelentése A 2002-es üzleti év lezárása közgyûlési napirendhez kapcsolódóan az MVM Rt. Felügyelõ Bizottsága megtárgyalta az MVM Rt. 2002. évi üzleti jelentésérõl és éves beszámolójáról szóló igazgatósági elõterjesztést. Az MVM Rt. Felügyelõ Bizottsága (FB) a beszámolási idõszakban feladatát a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, az Alapító Okirat és a jóváhagyott hatályos ügyrendje alapján látta el. A Felügyelõ Bizottság ezen jelentését az Igazgatóság beszámolója, a könyvvizsgáló véleményének ismeretében és a folyamatos évközi ellenõrzések alapján alakította ki. Az MVM Rt. a jogszabályok által meghatározott követelményeknek 2002-ben is megfelelt. A társaság a beszámolási idõszakban a villamosenergia-nagykereskedelmi funkció egyedüli engedélyeseként mûködött. Maradéktalanul és korlátozásmentesen biztosította a hazai fogyasztók elõírásszerû villamosenergia-ellátását. Romló pénzügyi helyzete ellenére megvalósította az ellátási biztonság szempontjából elengedhetetlen átviteli-hálózati fejlesztéseket. A tervezett állami támogatás elmaradása miatti bevételkiesés idézte elõ, hogy a társaság 2002-ben veszteséges évet zárt. Az FB a veszteség ellenére sikeresnek tekinti a társaság gazdálkodását, mivel az kívülálló okból, az árrendszer torzulásából adódik, mely 2002. évben 42,2 Mrd Ft hiányt idézett elõ. A folyamatos vagyonvesztés ellenére, az állandósult válságkezelés hatására sikerült megõrizni a társaság mûködõképességét, fizetõképességét és végrehajtották a jövõbeni mûködéshez legszükségesebb fejlesztéseket. A negatív árrés ellensúlyozására MVM Rt. csak igen korlátozott mozgástérrel rendelkezett. A társaság folyamatos mûködésének biztosítása egyrészt a befektetések után realizált 6,1 Mrd Ft osztaléknak, másrészt a vezetésnek a mûködés finanszírozására és a fizetõképesség fenntartására hozott intézkedéseinek köszönhetõ.


A romló szabályozási feltételrendszer miatt, nem sikerült teljesíteni a nemzetközi hitelintézetek által elõírt pénzügyi mutatók egy részét, de kormányzati garanciavállalás révén lehetõség nyílott az érintett hitelek refinanszírozására. Így a súlyosabb következmények elkerülhetõek voltak. A társaság felkészült az új VET és a piacnyitás követelményeinek megfelelõ helyzetre, több lépésben átalakította szervezetét, megvalósította a szükséges jogi és számviteli szétválasztásokat. A FB megítélése szerint a társaság helyzete szabályozási okok miatt nem megnyugtató. Az indokolt ráfordítási költségek nem teljes körû megjelenése az árakban, és a villamosenergia-piac szabályozásából fakadó problémák megnyugtató megoldása nélkül az MVM Rt. folyamatos vagyonvesztést fog elszenvedni, állandó küzdelmet kell folytatnia likviditása megõrzéséért, pozíciója lényegesen kedvezõtlenebb lesz a piaci versenytársakéinál. Az FB az Igazgatóság tevékenységét és a hozott határozatokat figyelemmel kísérte, jogszabálysértõ mûködést nem tapasztalt. A beszámoló alapjául szolgáló könyvvezetés a számviteli törvény elõírásának megfelelõen, a részvénytársaság számviteli politikájával összhangban készült A részvénytársaság 2002. évi beszámolója megbízható és valós képet nyújt a gazdálkodásról. A Felügyelõ Bizottság az MVM Rt. 2002. évi mérlegét és eredmény kimutatását 325.397 MFt azaz Háromszázhuszonötmilliárd-háromszázkilencvenhét millió forint mérleg fõösszeggel és 30.784 MFt azaz Harmincmilliárd-hétszáznyolcvannégymillió forint mérleg szerinti veszteséggel az MVM Rt. 2003. május 9-i folytatólagos közgyûlésének elfogadásra ajánlja. Egyetért azzal, hogy a társaság mérleg szerinti veszteséget, valamint az elõzõ évek hatásaként jelentkezõ -502 MFt azaz Ötszázkettõmillió forint veszteséget eredménytartalékba kell helyezni, és 34.298 MFt azaz Harmincnégymilliárd-kettõszázkilencvennyolcmillió forint negatív adóalapot öt évre el kell határolni.

33


Könyvvizsgálói jelentés A Magyar Villamos Mûvek Rt. részvényesei részére Elvégeztük a Magyar Villamos Mûvek Rt. 2002. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegének - melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 325.397 mFt a mérleg szerinti eredmény 30.784 mFt veszteség -, valamint a 2002. december 31-én záródó pénzügyi évre vonatkozó eredménykimutatásának és kiegészítõ mellékletének vizsgálatát, melyeket a vizsgált szervezet 2002. december 31-én záródó pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója tartalmaz. Az éves beszámoló elkészítése az ügyvezetés felelõssége. A könyvvizsgáló felelõssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A Társaság 2001. évi éves beszámolójáról 2002. március 1-én korlátozás nélküli véleményt bocsátottunk ki. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó - Magyarországon érvényes - törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendõ és megfelelõ bizonyítékot kell szerezni arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta az éves beszámoló tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát, emellett tartalmazta az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint az éves beszámoló bemutatásának értékelését. A könyvvizsgálat során a Magyar Villamos Mûvek Rt. éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves beszámoló, a Magyar Villamos Mûvek Rt. 2002. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van. Budapest, 2003. február 28. Kivéve a kiegészítõ melléklet 26. oldalának és 27. oldalának elsõ bekezdését, melynek dátuma 2003. április 26.

Ernst & Young Kft.

Virágh Gabriella

Nyilvántartásba-vételi szám: 001165

Bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai tagsági szám: 004245


Közgyûlési határozat

A 6/2003. (V. 9.) sz. közgyûlési határozat

A Közgyûlés az MVM Rt. 2002. évi mérlegét és eredmény kimutatását 325.397 M Ft, azaz Háromszázhuszonötmilliárd-háromszázkilencvenhét millió forint mérlegfõösszeggel és a 30.784 M Ft, azaz Harmincmilliárd-hétszáznyolcvannégy millió forint mérleg szerinti veszteséggel állapítja meg. Egyúttal úgy rendelkezik, hogy a Társaság a mérleg szerinti veszteséget, valamint az elõzõ évek hatásaként jelentkezõ 502 M Ft, azaz Ötszázkettõmillió forint veszteséget helyezze eredménytartalékba és a 34.298 M Ft, azaz Harmincnégymilliárd-kettõszázkilencvennyolcmillió forint negatív adóalapot 5 évre határolja el.

35


Az MVM Rt. tevékenysége a számok tükrében A Magyar Villamos Mûvek Rt. mûködésének eredményességét - tevékenységének sajátosságaiból adódóan - a hatósági árszabályozás teremtette mikrogazdasági környezet döntõen befolyásolja. Az elmúlt évben ezek a környezeti feltételek rendkívül kedvezõtlenül alakultak. A társaság gazdálkodását továbbra is alapvetõen meghatározta, hogy a kormányzat az árszabályozáson keresztül jelentõs ártömeget vont el. A Magyar Energia Hivatal javaslata alapján a gazdasági miniszter által kihirdetett hatósági árak figyelembe vételével összeállított 2002-es üzleti terv - 37 509 gigawattóra értékesítési volumen mellett - 8,3 milliárd forint negatív árréssel számolt, amely kilowattóránként 10,14 forintos értékesítési, illetve 10,36 forintos (hálózati veszteséggel korrigált) beszerzési átlagár eredõjeként állt elõ. Az üzleti tervben a gazdaságpolitikai célú árhatósági intézkedések hatása csak 50 milliárd forintos állami juttatás révén lett volna részben ellensúlyozható, amelyre azonban a kormány nem vállalt nyilvánvaló kötelezettséget. A megelõzõ évben az árszabályozás miatt kiesõ bevételek egy részét, 32 milliárd forintnyi, közvetlen állami támogatással pótolták. A becslések szerint, összesen hiányzó mintegy 73 milliárd forintot a kormányzat semmilyen formában nem pótolta, annak minden hatását az MVM Rt.-nek kellett és kell viselni. Az árszabályozásból eredõ árbevétel-kiesés, és a korábban kilátásban helyezett 50 milliárd forintos állami támogatás elmaradása miatt a gazdálkodásban a társaságnak igen szûk mozgástere volt. Ugyanis a villamosenergia-kereskedelmi tevékenység árait részben a hatósági árszabályozás, illetve a hosszú távú szerzõdések rögzítik, a mûködési költségek között pedig meghatározó a fix költségek, például az amortizáció szerepe. Az 50 milliárd forintos támogatás részben a korábbi években az árszabályozásból eredõ veszteségeket egyenlítette volna ki, részben pedig az 1997-2000-es árszabályozási idõszakban mûködtetett Árkülönbözeti Kiegészítõ Díj követelés rendezésére adott volna lehetõséget. Az ÁKD követelés rendezése ugyan nem történt meg, de az állami támogatás elmaradása miatt végül is az MVM Rt. 38,7 milliárd forint üzemi veszteséggel zárta a 2002-es évet. Az MVM Rt. pénzügyi tevékenységének eredménye jellemzõen a befektetések után elszámolt 6,1 milliárd forintnyi osztalék, valamint a 2002. december 31-ig felhalmozódott ÁKD követelés után elszámolt, de nem realizált kamat eredményeként 7,5 milliárd forint. Ezekkel együtt a mérleg szerinti veszteség az elõzõ évek módosításait is figyelembe véve 31,3 milliárd forint. Az MVM Rt. az elmaradt állami kompenzáció ellenére igyekezett veszteségét a körülményekhez képest csökkenteni, és likviditási helyzetét, fizetõképességét megõrizni. Erre a lehetõségek meglehetõsen korlátozottak voltak, mivel a villamos energia vásárlását és értékesítését hatósági árak és hosszú távú szerzõdések szabályozzák, a mûködési költségeken belül pedig meghatározó részt tesz ki az amortizáció, melynek alakulására a társaságnak rövidtávon egyáltalán nincs befolyása. Döntõen a mûködési költségek visszafogásával az üzemi eredmény összességében 0,9 milliárd forinttal volt javítható, a beruházások részleges átütemezésével és a finanszírozási keretfeltételek javításával a társaság fizetõképessége fenntartható maradt. A romló pénzügyi helyzetben viszont veszélybe került egyes hosszú lejáratú beruházási kölcsönökhöz kapcsolódó kötelezettségek teljesítése. A kormány ebben a helyzetben hozzájárult, hogy az MVM Rt. 10 milliárd forintig állami garanciavállalás mellett 5 éves futamidejû kölcsönt vegyen fel, ezzel a 2003 elsõ negyedévi hosszú lejáratú kötelezettségeinek teljesítése biztosított.


1. táblázat Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia

2. táblázat Az áramszolgáltatók vásárlása az MVM Rt.-tõl

3. táblázat Import - export szaldó

Részvénytársaság Dunamenti Mátra Tiszai Borsodi Bakonyi Vértesi Pécsi Budapesti Paksi Csepeli Összesen

Részvénytársaság ELMÛ ÉDÁSZ DÉDÁSZ ÉMÁSZ DÉMÁSZ TITÁSZ Összesen

Idõszak

2001

2002

Eltérés

GWh 5 332 4 519 2 529 671 288 1 762 545 572 13 291 2 044 31 553

GWh 4 712 4 283 2 489 738 309 1 741 541 855 13 125 2 135 30 928

% 88,37 94,78 98,42 109,99 107,29 98,81 99,27 149,48 98,75 104,45 98,02

2001

2002

Eltérés

GWh 951 929 304 182 979 352 697

% 103,44 102,38 100,54 96,86 100,40 102,73 101,39

9 7 4 5 3 3 34

GWh 620 745 281 350 963 263 222

9 7 4 5 3 3 34

GWh

Bázis

3 171

Tény

4 256

Különbözet

1 085

37


4. táblázat Az MVM Rt. által adott kölcsönök év végi állománya (M Ft)

5. táblázat A hosszú lejáratú kötelezettségek alakulása (M Ft) (a következõ évben esedékes törlesztõ részletek nélkül)

Megnevezés

2001

2002

Hosszú lejáratú kölcsön VB 1 968 953 EIB Többségi tulajdonú társaságnak 106 0 Lakáscélú kölcsönök 68 59 Hosszú lejáratú kölcsön összesen 2 142 1 012 Hosszú lejáratú kölcsön egy éven belül esedékes része: VB 784 631 Egyéb rövid lejáratú kölcsön Többségi tulajdonú társaságnak 155 105 Egyéb társaságoknak Rövid lejáratú kölcsön összesen 939 736 Adott kölcsönök összesen 3 081 1 748

Megnevezés Beruházási és fejlesztési hitelek Ebbõl: Világbanki hitel EIB hitel Szindikált hitel Hosszú lejáratra kapott kölcsön Összesen

2001 27 261 17 916 6 428 2 917 703 27 964

2002 12 928 12 102 826 437 13 365


6. táblázat Az MVM Rt. által felvett hitelek következõ évi törlesztõ részlete (M Ft-ban)

7. táblázat A pénzügyi mûveletek eredménye (M Ft-ban)

Megnevezés 2001 Beruházási és fejlesztési hitelek 3 394 Ebbõl: Világbanki hitel 2 397 EIB hitel, alaphálózat 705 EIB hitel, Lõrinci Erõmû 292 Szindikált hitel, Lõrinci Erõmû Hosszú lejáratra kapott kölcsön 259 Összesen 3 653

Megnevezés Pénzügyi mûveletek bevételei • kapott kamat és kamatjellegû bevétel • kapott osztalék • pénzügyi mûveletek egyéb bevételei Pénzügyi mûveletek ráfordításai • fizetett kamat és kamatjellegû költség • pénzügyi befektetések leírása, visszaírása • pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mûveletek eredménye

2002 10 646 2 471 150 5 108 2 917 254 10 900

2001 8 341 3 689 3 729 923 3 727 3 306 -1 220 1 641 4 614

2002 9 906 2 929 6 146 831 2 507 2 795 -993 705 7 399

39


8. táblázat Az MVM Rt. fejlesztéseinek 2002. évi pénzügyi teljesítése (M Ft-ban)

9. táblázat Az MVM Rt. társasági részesedéseinek alakulása 2002-ben (M Ft-ban)

Megnevezés 2002. évi mûszaki teljesítések Átviteli hálózat 6 341 • fejlesztés 3 465 • felújítás 2 494 • rendszerirányítás 381 • környezetvédelem 1 Távközlési Fejlesztési Projekt (TFP) 4 006 Gázturbinás erõmûvek 38 Hõszolgáltató erõmûvek 2 129 Erõmûvi üzletfejlesztési tevékenység 5 Távközlési 236 Informatika 168 Piacnyitási projekt 361 Épületek, egyéb létesítmények, beszerzések 538 Összesen 13 822

Megnevezés Az MVM Rt. társasági részesedései 2001. december 31-én

Névértéken 161 055,0

Növekedés összesen (2002. december 31-ig) • MVM-ADWEST Marketing GmbH üzletrész-vásárlás • Miskolci Fûtõerõmû Kft. alapítása • MVM Partner Rt. alapítása • GTER Kft. törzstõke-emelése

154,0 4,1 59,9 50,0 40,0

Csökkenés összesen (2002. december 31-ig) 631,3 • Postabank és Takarékpénztár Rt. részvény-értékesítése 1,7 • MAVIR Rt. értékesítése 629,6 Az MVM Rt. társasági részesedései 2002. december 31-én

160 577,7


10. táblázat Bevételek alakulása (M Ft-ban)

11. táblázat A költségek és ráfordítások összetétele (M Ft-ban)

12. táblázat Az eredmény bemutatása (M Ft-ban)

Megnevezés Villamosenergia-üzletág Egyéb üzletág Egyéb bevételek Pénzügyi mûveletek Rendkívüli bevételek Összesen

2002. évi terv 384 240 2 835 2 528 9 582 399 185

Megnevezés

2002. évi terv Villamosenergia-üzletág 425 707 Egyéb üzletág 1 487 Egyéb ráfordítások 2 014 Pénzügyi mûveletek ráfordításai 3 561 Rendkívüli ráfordítások Összesen 432 769

Megnevezés

2002. évi tény 385 398 3 629 3 076 9 906 402 009

2002. évi tény 422 200 2 105 5 981 2 507 432 793

Bevétel Ráfordítás

Villamosenergia-üzletág 385 398 Egyéb üzletág 3 629 Egyéb bevétel-ráfordítás 3 076 Pénzügyi mûveletek 9 906 Rendkívüli bevétel-ráfordítás Összesen 402 009

422 2 5 2

200 105 981 507 432 793

Eltérés % 100,3 128,0 121,7 103,4 100,7

Eltérés % 99,2 141,56 296,97 70,4 100,0

Eredmény -36 1 -2 7

802 524 905 399 -30 784

41


13. táblázat Eszközök alakulása (M Ft-ban)

Megnevezés Nyitó állomány Záró állomány Eltérés Befektetett eszközök 257 271 258 486 1 215 • immateriális javak 2 368 1 994 -374 • tárgyi eszközök 98 481 101 113 2 632 • befektetett pü-i eszközök 156 422 155 379 -1 043 Forgóeszközök 57 300 45 861 -11 439 • készletek 792 411 -381 • követelések 34 274 30 323 -3 951 • értékpapír 11 939 8 723 -3 216 • pénzeszközök 10 295 6 404 -3 891 Aktív idõbeli elhatárolás 15 050 21 050 6 000 Eszközök összesen 329 621 325 397 -4 224

14. táblázat Források alakulása (M Ft-ban)

Megnevezés Nyitó állomány Saját tõke 251 544 • jegyzett tõke 199 687 • tõketartalék 31 257 • eredménytartalék 16 137 • mérleg szerinti eredmény 4 463 Céltartalék 2 174 Kötelezettségek 67 895 • hosszú lejáratú 27 964 • rövid lejáratú 39 931 Passzív idõbeli elhatárolás 8 008 Források összesen 329 621

Záró állomány Eltérés 220 258 -31 286 199 687 31 257 20 098 3 961 -30 784 -35 247 4 966 2 792 90 853 22 958 13 365 -14 599 77 488 37 557 9 320 1 312 325 397 -4 224


15. táblázat Rövid lejáratú kötelezettségek változása (M Ft-ban)

16. táblázat Likvid pénzeszközök állományváltozása (M Ft-ban)

Megnevezés

Növekedés

Szállítók Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része Hosszú lejáratú kölcsönök rövid lejáratú része Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú köt. kapcsolt vállalkozásban

Csökkenés

347 29 207 7 253 36 720

6 -

Megnevezés Növekedés Befektetett eszközök állomány vált. hatása Forgóeszközök változása pénzeszközök nélkül 4 332 Értékpapír állomány változásának hatása 3 216 Aktív idõbeli elhatárolás Saját tõke növekedése Céltartalékok változása 2 792 Kötelezettségek változása 22 958 Passzív idõbeli elhatárolás 1 312 Hatások összesen 34 610 Pénzeszköz állományváltozás

Csökkenés 1 717

6 000 30 784

38 501 3 891

43

Kiadja a Magyar Villamos Mûvek Rt. Felelõs kiadó: Pál László Vezérigazgató Fotók: Fejér Gábor (hídfelvételek), Csordás Gábor, Ovit Rt., Paksi Atomerõmû Rt. archívum A kiadványt gondozta: UMC Kft. Design: Monostori Kata

Magyar Villamos Mûvek Rt. 1011 Budapest, Vám utca 5-7. Tel.: +36-1/ 224-6200 www.mvm.hu

ÉVES JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT

Recommend Documents