A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

MAGYAR VILLAMOS MÛVEK

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ¨ ZLEMÉNYEI KO XLIII. ÉVFOLYAM 2006. 1–2. SZÁM

Megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása Egy lehetséges villamosenergia-modell Kvótapiaci fejlemények Funkciók és trendek a szivattyús energiatározásban

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ¨ ZLEMÉNYEI KO


XLIII. ÉVFOLYAM 2006. 1–2. SZÁM

FELELÔS KIADÓ DR. KOCSIS ISTVÁN DR. GERSE KÁROLY

FÔSZERKESZTÔ DR. GERSE KÁROLY

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

1

FELELÔS SZERKESZTÔ TRINGER ÁGOSTON

LOVAS GYÔZÔ

SZERKESZTÔBIZOTTSÁG

EGY LEHETSÉGES VILLAMOSENERGIA-MODELL

9

DR. BACSKÓ MIHÁLY CIVIN VILMOS

DR. BENKÓ BALÁZS

GAÁL GÁBOR (MAVIR ZRT.)

A MAGYAR TSO BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN

KERÉNYI A. ÖDÖN

14

KOVÁCS KRISZTINA (MAVIR ZRT.) KREISSNÉ HARTAI GABRIELLA

CIVIN VILMOS

DR. NAGY ZOLTÁN

KVÓTAPIACI FEJLEMÉNYEK

20

SÁNDOR JÓZSEF SIMIG PÉTER (MAVIR ZRT.) SIMON GÁBOR (MAVIR ZRT.) DR. STRÓBL ALAJOS (MAVIR ZRT.) SZALKAI ISTVÁN TARI GÁBOR (MAVIR ZRT.) VERÉB TAMÁS (MAVIR ZRT.)

MEGJELENT A MECUM STÚDIÓ GONDOZÁSÁBAN

DR. HORN JÁNOS

AZ ÁSVÁNYINYERSANYAG-POLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE

31

DR. SZEREDI ISTVÁN

FUNKCIÓK ÉS TRENDEK A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁSBAN

35

MAYER GYÖRGY

KONFERENCIA-KÖRKÉP – NINCS ALTERNATÍVÁJA A PAKSI ATOMERÔMÛ ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁSÁNAK

44

MOHÁCSI MIKLÓS

100 ÉVES A DOROGI ERÔMÛ ISSN 1216-4992 (NYOMTATOTT) HU ISSN 1786-674X (ONLINE)

CÍMLAPFOTÓ ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT ÁTADTÁK A GYÔR–SZOMBATHELY 400 KV-OS ÁTVITELI HÁLÓZATI ÖSSZEKÖTTETÉST

51

DR. NAGY ZOLTÁN

ADÓTÖRVÉNY-VÁLTOZÁSOK FÔBB ELEMEI ÉS AZOK HATÁSA A CÉGEK GAZDÁLKODÁSÁRA

54

GAZDASÁGI ROVAT

59

EURELECTRIC HÍREK

63

E SZÁMUNK SZERZÔI

66

SUMMARY OF ARTICLES

68

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK TÁMOGATÁSA NEMZETGAZDASÁGILAG OPTIMÁLIS MEGOLDÁS AZ EU ELVÁRÁSAIVAL ÖSSZHANGBAN, DE NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKBÔL IS NÖVELNI KELL MAGYARORSZÁGON A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ARÁNYÁT. AZ ELSÔ ÜTEMBEN, 2010-IG MAGYARORSZÁG 3,6%-OS ARÁNYT VÁLLALT. MINT AZ 1. ÁBRÁBÓL 1 LÁTHATÓ, EZT AZ ARÁNYT MÁR 2005-BEN IS TÚLTELJESÍTETTÜK. ENNEK ELLENÉRE AZ ORSZÁGGYÛLÉS A VET 2005. JÚNIUSI MÓDOSÍTÁSAKOR, KÉPVISELÔI INDÍTVÁNYRA A KÖTELEZÔ ÁTVÉTELHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS NÖVELÉSÉRÔL DÖNTÖTT. DR. GERSE KÁROLY

A kötelezô átvétel körébe tartozó kiserômûvek teljesítôképessége 2005 végére meghaladta a 900 MW-ot, az összes beépített erômûvi teljesítôképesség 10%-át (2. ábra). Ezen belül a megújuló energiaforrást felhasználó erômûvek teljesítôképessége megközelíti a 180 MW-ot. Ez a nagyarányú növekedés összefüggésben van a szabályozás által a megújuló és kapcsolt villamosenergia-termelés értékesítéséhez kapcsolódó kötelezô átvételi rendszerrel és a befektetéseket ösztönzô kedvezô árral. A hazai rendszer az erômûvek típusától, nagyságától függetlenül azonos kötelezô átvételi árat tartalmaz, miközben – mint azt az Európai Bizottság vizsgálata is megállapította – az egyes megújuló energiaforrások hosszú távú határköltsége (LRMC) és ezzel támogatási igénye lényegesen különbözô2 (3. ábra). A mennyiségi növekedéssel együtt járt a fogyasztók által összességében fizetendô támogatás növekedése is (lásd a 4. ábrán), amely 2006-ra elérte az átlagos végfelhasználói költség 5%-át, de a nagyfogyasztóknál (a kisebb átlagár mellett) aránya lényegesen nagyobb. Miután a hazai tarifarendszerben a támogatás fedezetét biztosító díjelem a rendszerirányítási díjba került beépítésre, folyamatos növekedése, a díjelem nemzetközi összehasonlításban kiugró nagysága azt a látszatot kelti, mintha a hazai rendszerhasználati díjak indokolatlanul nagyok lennének. 1 Dr. Stróbl Alajos: A megújuló forrásokkal kapcsolatos kihívások, REC CEERES Konferencia, Budapest, 2006. II. 17. 2 Communication from the Commission, The support of electricity from renewable energy sources, Brüsszel, 2005, COM (2005) 627 final. Ábraátvétel a FORRES report-ból.

hulladék szélerômû biogáz biomassza víz 0

500 1000 1500 kiadott villamos energia, GWh/a 2005-ben

2004-ben

2003-ban

2000 2002-ben

Részarány a bruttó villamosenergia-fogyasztásból: 2002-ben 0,6%; 2003-ban 0,7%; 2004-ben 2,4%; 2005-ben 4,2%

1. ÁBRA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS MAGYARORSZÁGON 2002–2005 (DR. STRÓBL ALAJOS ADATAI)

TÁMOGATÁSI FORMÁK A Magyarországon alkalmazott kötelezô átvétel mellett az Európai Unióban egyéb, a megújuló energiaforrások piacra jutását elôsegítô módszereket is alkalmaznak. Ezek régi tagállamokon belüli elterjedtségét az 5. ábra 3 mutatja. Látható, hogy az egyes támogatási formák esetenként keverednek is egymással.

3 A Quantitative Assessment of Direct Support Schemes for Renewables 2004 Januar, EURELECTRIC

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1–2

1

földgáz gázmotorral földgáz gázturbinával földgáz GT+CCGT-vel fatüzelés vízerômû hulladéktüzelés szélerômû 2005-ben 908 MW

biogáztüzelés 0

50

150

100

200

250

300

350 400 MW

2005-ben az összes erômû: 7637+908 = 8545 MW

2. ÁBRA KISERÔMÛVEK – 2005 (BT<50 MW) (DR. STRÓBL ALAJOS ADATAI)

Tengeri szélerômû LRMC (hosszú távú határköltség)

Szárazföldi szélerômû Apály–dagály és hullám erômû Naperômû Fotovoltaikus Kis vízerômû Nagy vízerômû Földhô erômû Bioszemét szennyvíztisztítóból

zói biztonság, a technológiánkénti finom hangolás szempontjából, de EU szinten nehezen harmonizálhatók, a jövôbeli költségalakulás pontatlan megítélésénél fennáll a túlfinanszírozás kockázata. Több tagállamban a szabályozott átvételi ár helyett a mindenkori piaci árra fizetett szabályozott prémium jelenti az ösztönzést. Zöld bizonyítvány rendszer Piaci alapú instrumentum, ahol az államigazgatás által szabályozott kereslet és a források által meghatározott kínálat határozza meg az árakat, hatékonyan allokálva a befektetéseket. Jól mûködhet EU szinten is, kisebb a túltámogatás veszélye. A leghatékonyabb megújuló technológiák alkalmazására ösztönöz, ugyanakkor adminisztrációs költségei nagyok, kockázatossá teszi a drága, de fejlôdôképes technológiák elterjedését. Pályáztatás Az átvételi árat a nyertes ajánlattevôk ajánlata határozza meg. (A többletköltségeket természetesen itt is a fogyasztók fizetik meg.) Miközben elméletileg legjobban hasznosítja a piaci erôket, a szakaszosság töredezett bôvülést eredményezhet. További kockázatot jelent az esetlegesen túl alacsony áron nyerô projektek potenciális sikertelensége. Adókedvezmények A piaci árhoz adott prémiumhoz hasonló hatású. Kiegészítô eszközként is alkalmazzák.

Szilárd biomasszából Szilárd biomassza kiegészítô tüzelés

Kötelezô átvétel

Biogáz 50

0

100

150

200

FR

DK

3. ÁBRA AZ ELEKTROMOS ENERGIA KÖLTSÉGE (15 ÉVES MEGTÉRÜLÉSI IDÔVEL; HOSSZÚ TÁVÚ HATÁRKÖLTSÉG), a/MWh

LU PT

GE

Zöld bizonyítvány

GR

NL ES

SE

UK

IT

AT

BE Engedélyrendszerek UK

50

kb. ennyivel

támogatás (KÁP), Mrd Ft

45

NL

IE

;5%

FI

40 35

;4%

Pályáztatás

30 25 20 10 5

5. ÁBRA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK PIACRA JUTÁSÁT ELÔSEGÍTÔ MÓDSZEREK

2,4%

15

Adókedvezmények

1,4% 0,0%

0 megújuló

2003

2004

2005

2006 terv

kapcsolt

4. ÁBRA KÖTELEZÔ ÁTVÉTEL TÁMOGATÁSA (DR. STRÓBL ALAJOS ADATAI)

Az egyes rendszereket áttekintve mind elônyök, mind hátrányok megállapíthatók2: Kötelezô átvétel, szabályozott árakkal (feed in tariff) A néhány évre megállapított, rendszerint az elosztók (hálózati társaságok) által fizetett, a szolgáltatókra, vagy fogyasztókra átterhelt díjak elônyösek a beruhá-

2

Hatékonysági jelzô

2002

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

%

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Átlagos hatékonysági jelzô 6 éves periódusban

6. ÁBRA ÁTLAGOS HATÉKONYSÁGI JELZÔ – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, BIOGÁZ


Szárazföldi erômûvek átlagos hatékonysági jelzôje

12

elegendô (legkevesebb hét év) átmeneti idôszakot kel-

%

lene magába foglalnia a nemzeti támogatási rendszerekre, és meg kellene tartania a befektetôi bizalmat.

10 8

TÁMOGATÁSOK HATÉKONYSÁGA

6 4 2 0

AT BE DK FI FR DE GR IE

IT LU NL PT ES SE UK EU 15 Kötelezô átvétel Kvóta / TGC Pályáztatás Adókedvezmények vagy beruházási segélyek

7. ÁBRA HATÉKONYSÁGI TÉNYEZÔ ÁTLAGOS ÉRTÉKE SZÁRAZFÖLDI SZÉLERÔMÛVEKRE (TGC: továbbértékesíthetô zöld bizonyítvány)

Hatékonysági jelzô, %

% 10

FI

FR -1

0

BE-

IT

Flanders

SE 0

UK

AT

HU DE

2

1

2

3

BE- 4

5

6

Wallonia

-2

Várt annuitás, a Cent/kWh Kötelezô átvétel

Kvóta / TGC

Gin − Gin−1 i ADD − P OTn−1

Eni

8

4

Eni = ahol:

DK

6

A támogatási rendszerek hatékonyságának mérésére a Bizottság a következô kifejezést (a megújuló termelés egy adott évbeli növekedését viszonyítva a középtávon – 2020-ig – megmaradó potenciálhoz) használta: 2

Adókedvezmények / beruházási segély

8. ÁBRA TÁMOGATÁSOK HATÉKONYSÁGA (BIOMASSZA KAPCSOLT HÔÉRTÉKESÍTÉSSEL, 2003) (TGC: továbbértékesíthetô zöld bizonyítvány)

A Bizottság megállapítása 2 szerint a támogatás nagysága – a technológiáktól függetlenül is – tagállamonként lényegesen eltérô és a hatékonyságban is nagy különbségek vannak. Ennek jövôbeli kiküszöbölésére a tagállamok közti kooperációt és a nemzeti támogatási rendszerek hatásainak (nagyobb szabályozási stabilitás, a befektetési kockázatok és az adminisztratív akadályok csökkentése, hálózati kérdések rendezése, technológiai diverzitás ösztönzése, a belsô villamosenergia-piaccal való kompatibilitás ösztönzése, foglalkoztatás, valamint a helyi és regionális elônyök elôsegítése, kapcsolódás az energiahatékonysági és fogyasztói igénybefolyásolási intézkedésekhez) optimalizálását tartja megfontolandónak. 2007 decemberére jelentést készítenek elô, ehhez a támogatási rendszerekre vonatkozó keretjavaslat is kapcsolódhat, amelynek: hozzá kellene járulni az indikatív nemzeti célok eléréséhez, összhangban kellene lenni a belsô piac alapelveivel, figyelembe kellene venni a különféle megújuló energiák, technológiák sajátosságait és a földrajzi különbségeket, hatékony módon kellene elômozdítani a megújuló energiaforrások használatát, egyszerûnek, egyidejûleg a lehetô leghatékonyabbnak kellene lennie, különösen a költségek tekintetében,

i megújuló technológia hatékonysági tényezôje az n-edik évre i megújuló technológia villamosenergiaGin termelési potenciálja az n-edik évben i megújuló technológia 2020-ig megléADD − P OTni vô potenciálja az n-edik évben Vannak technológiák, országok ahol a hatékonyság közel egyenletes és elfogadhatónak tekinthetô, mint a 6. ábrán bemutatott (Egyesült Királyság, biogáz hasznosítás) esetben. Ugyanakkor a szárazföldi szélerômûvek támogatásának, régi tagállamokra (1998–2004 közötti idôszak, ahol a különbözô támogatási formákat eltérô színek jelzik) elvégzett összehasonlítása nagyon egyenlôtlen képet mutat (7. ábra). Az elemzések során – a hatékonyság mellett – a teljes élettartamra valószínûsíthetô támogatás befektetôi szempontú értékelésére a teljes élettartam alatti bevételeket, kiadásokat diszkontáló, becsült annuitás meghatározása használható (a számítás elvégezhetô fajlagosan, termelt kilowattóránként is). Nyilván a nagyobb várható eredmény több befektetésre ösztönöz. n bevételt − költségt i A= · −n 1 − (1 + i) (1 + i)t t=1

ahol: A annuitás i kamatláb t év n technikai élettartam A (hôszolgáltatást is biztosító) biomassza-hasznosításra elvégzett, a hazai fejlôdést, támogatást is értékelô elemzés eredményét (a fajlagos annuitás függvényében a hatékonyságot) a 8. ábra mutatja 4. Az EU dokumentum adatait nem részletezve megemlítjük még, hogy a VET által elôírt (~90 a/MWh) kötelezô átvételi ár a hazai biomassza (erdei hulladék) bázisú villamosenergia-termelés költség tartományát mintegy 20100 a/MWh közé valószínûsítve a maximum közelében, azaz a lehetôségek jelentôs hányadában busás hasznot ígérve; 4 A készítôk megjegyezték, hogy a kötelezô átvétel mellett, azt kiegészítve esetenként adókedvezmény, beruházási támogatás is megjelenik, de az optimális erdôgazdálkodás is befolyásoló tényezô lehet.


3

1. TÁBLÁZAT A MEGÚJULÓ ENERGIA ELTERJESZTÉSÉVEL SZEMBENI ADMINISZTRATÍV ENGEDÉLYEK MINÔSÍTÉSE AZ EU-BAN (KIVÉVE A HÁLÓZATI ENGEDÉLYEKET)

A T

B E

C Y

C Z

D K

E E

F I

F R

D E

G R

H U

I E

I T

L V

L T

L U

M T

N L

P L

P T

S K

S I

E S

S E

U K

–

☺

–

☺

☺

☺

–

–

–

☺

☺

a szélerômûveknél jóval a valószínûsíthetô önköltség

(~60-70 a/MWh közelében) felett (a befektetôket ugyancsak jelentôs haszonnal kecsegtetve); a mezôgazdasági biogáz hasznosításnál a becsült költségtartomány (mintegy 60–105 a/MWh) felsô harmadában (csak a kedvezôbb lehetôségeknél ígérve megtérülést) került megállapításra. Utóbbihoz hasonló a helyzet a kis vízerômûveknél is, az önköltséget 50–95 a/MWh nagyságrendben becsülve. Az egyes tagállamok adminisztratív eljárásrendjét az 1. táblázatban láthatók szerint minôsítik. Az elôbbieket összefoglalva a megújuló energiaforrásokkal összefüggô magyar támogatási rendszerre, szabályozásra a következôk állapíthatók meg: Túlzott, fûnyíró elvû, ugyanakkor nem hatékony támogatás Az egyes technológiák önköltsége, illetve a technológiától függetlenül megállapított egységes, parlamenti döntéssel megemelt átvételi ár alapján megállapítható, hogy a jelenlegi hazai kötelezô átvételi rendszer bizonyos technológiák esetében a költségekkel nem indokolható, túlzott támogatást biztosít. Az indokolatlan túlfinanszírozás egyben a társadalom rendelkezésére álló – mindig szûkös – források nem hatékony felhasználását, pazarlását, a hazai gazdaság versenyképességének rontását is jelenti. Az uniós tagállamok többségében technológiafüggô, vagy technológiától független, de a piaci áraktól függô kötelezô átvételi rendszer mûködik. Ez biztosítja az egyes technológiák életképességét, ugyanakkor a hatékonyabb fogyasztói forrás allokációt is elôsegíti. Adminisztratív akadályok A túlzott támogatásból adódó, nagyobb befektetési kedv hatásának késleltetésére a hazai engedélyezési rendszer „adminisztratív fékeket” alkalmaz. A szokásos építési, terület felhasználási, környezetvédelmi engedélyek, hálózatfejlesztési, csatlakozási megállapodások mellett a rendszerüzemeltetô jogszabályban elôírt – rendszerbe illeszthetôséggel összefüggô – nyilatkozata, beleegyezése is szükséges. A szabályozás a rendszerirányító által vizsgálható, mérlegelhetô technikai korlátok mögé kívánja bújtatni a költségnövekedéstôl való félelmét. Ez problematikus, mert mint a következôkben bemutatjuk, a hazai rendszer csak technikai eszközökkel (az igények kielégítéséhez szükséges berendezések teljesítményének változtatásával, az átmenetileg jelentkezô, fogyasztók által nem igényelt többlettermelés „lenyelésével”, a többlet energiamennyiség tárolásával, pl. tározós vízerômûben) nem szabályozható. A szabályozás a rendelkezésre álló technikai korlátokat meghaladóan

4

jelenleg is kereskedelmi eszközökkel történik. A rendszerirányító esetleges hozzájáruló, „befogadó” nyilatkozatával bizonyos – jelenlegi technológiai adottságok mellett, a rendelkezésére álló eszközökkel kiszabályozhatatlan – megújuló energiát hasznosító erômûvek esetében a nem a kompetenciájába tartozó, kereskedelmi szabályozás arányának további növelésérôl dönt. A döntésbôl adódó, jelentôs kereskedelmi és ezzel fogyasztói többletköltségeket mások viselik. Ezen többletköltségek megítélésére nem a rendszerirányító a megfelelô fórum. Túlépítés Mint az elôzôekben bemutattuk, Magyarország – a többi uniós tagállammal szemben – a 2010-ig vállalt kötelezettségét már 2005-ben túlteljesítette, és a folyamatban lévô fejlesztések eredményeként további jelentôs növekedés várható. (A befektetôktôl érkezô bejelentések alapján 2007 végéig mintegy 1700 MW-nyi szélerômû kapacitás megvalósítását tervezik, amelybôl a jelenlegi engedélyezési információk alapján 2006 végéig ~350 MW ténylegesen megvalósulhat.) Nyilvánvaló, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia lényegesen nagyobb költsége mellett ez a fogyasztói többletköltségek indokolatlan növekedésével jár. Nem csak a megújuló energiaforrások többlet átvételi ára miatti költségnövekedésrôl van szó, hanem arról is, hogy a megújuló energiaforrások hosszú távú szerzôdésekkel lekötött hagyományos erômûvi átvételt szorítanak ki, amelyek piaci kényszerértékesítésére nyomott áron kerül sor, így az átállási költségek is növekednek.

TECHNIKAI, KÖZGAZDASÁGI HÁTTÉR Az elôzôek alapján úgy tûnik, hogy a „bennfentes” villamos társaságok, de maguk a szabályozó hatóságok is ellenérdekeltek a megújuló energiaforrások, különösen egyes energiafajták hasznosítási arányának hazai növelésében. A következôkben a háttér bemutatásával arra kívánunk magyarázatot adni, hogy a magyar rendszerben milyen, máshol nem jelentkezô speciális körülmények befolyásolják a rendszerüzemeltetô és a kereskedôk (áttételesen a fogyasztóknak is) a megújuló források arányának növelésével kapcsolatos hozzáállását. Egyrészt bemutatjuk, hogy a várakozásokkal ellentétben bizonyos megújuló energiafajták használatának növekedése nem a várt környezetszennyezés csökkenésre, hanem ezzel ellentétesen a környezetszennyezés növekedésére vezet, másrészt a piacra lépéshez nyújtott támogatás lényegesen nagyobb a kötelezô átvételi és a piaci ár különbségénél.


5 Az atomerômı visszaterhelése – egy meghatározott ciklusszám elérését követôen – csökkenti az élettartamot, amelyet a fogyasztói költségek és környezetkárosítás minimalizálására meg kell elôzni. Erre tekintettel a rendszer forrásösszetételét, kereskedelmi értékesítését úgy kell tervezni, hogy a viszszaterhelés tervszinten elkerülhetô legyen. 1000 Értékesítés szaldója, MW

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 0:00 Munkanap

6:00

12:00 Szombat

9. ÁBRA KÖZÜZEM VERSENYPIACI ÉRTÉKESÍTÉSE

18:00 Pihenônap

0:00

3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 0:15

Paks AES Tisza

Idô (h, 2005.12.26.) 6:15

12:15

Mátra Import szaldó

18:15

Dunamenti Egyéb erômûvek

Teljesítmény, MW

10.a ÁBRA TERMELÉSLEFUTÁS SZÉLERÔMÛ NÉLKÜL 3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 0:15

Paks AES Tisza

Idô (h, 2005.12.26.) 6:15


12:15

18:15


Szélerômû

10.b ÁBRA TERMELÉSLEFUTÁS SZÉLERÔMÛ BEINDULÁSÁT KÖVETÔEN

Teljesítmény, MW

vel több CO2 -kibocsátás A magyar villamosenergia-rendszer már a piacnyitást megelôzôen is csak a menetrendes import szállítások igénybevételével volt szabályozható. A piacnyitást követôen döntôen atomerômûvekbôl származó regionális túlkínálat a rendszer szabályozhatóságának megôrzése érdekében völgyidôszaki (éjszakai) import kiszorítást tesz szükségessé, amely csak a völgyidôszaki piaci áraknál kisebb kínálati árak mellett lehetséges, azaz a magyar villamosenergia-rendszer szabályozása a technikai lehetôségeket (az erômûvek minimális-maximális teljesítménytartományát) meghaladó mértékben kereskedelmi eszközökkel történik. Mivel a piacnyitást követôen piaci értékesítésre csak a szokásos piaci termékek formájában (zsinór, völgy, csúcs) van lehetôség, a közüzemi nagykereskedô a Paksi Atomerômû rendszeres5 visszaterhelésének elkerülésére, illetve a forgótartalék biztosítására még néhány órás minimumok (visszaterheléssel fenyegetô üzemállapotok) esetén is kénytelen teljes völgyidôszaki kereskedelmi értékesítést megvalósítani. Ugyanis a piacnyitást követôen csak „szabványosított terméket”, pl. völgyidôszaki (este 10-tôl reggel 6-ig) energiát lehet értékesíteni, és nincs mód a korábbi sokkal rövidebb idôtartamú, csak a tényleges minimum idôszakára szorítkozó értékesítésre. A helyzetet egy jellemzô hónap (2005. december) jellemzô napjainak átlagos értékesítési szerkezetével mutatjuk be (más idôszakok legfeljebb az értékesítés nagyságában különböznek) a 9. ábrán. Más lehetôségek (pl. tározós vízerômû) hiányában a Paksi Atomerômû rendszeres visszaterhelésének elkerülésére a szabályozható, megújuló energiaforrást hasznosító erômûvek esetén az ábrán is látható völgyidôszaki értékesítést a beépített megújuló kapacitással mindenképpen meg kell növelni (kivéve, ha a megújuló erôforrást hasznosító erômû üzemeltetôje – minimális igény idôszakbeli teljesítményének csökkentésével – közremûködik a rendszer szabályozásában, erre azonban jelenleg semmi sem kényszeríti). A nappali idôszak-

Teljesítmény, MW

Technikai korlátok, következmény: minden szélerômû-

3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 0:15

Paks AES Tisza

Idô (h, 2005.12.26.) 6:15


12:15


18:15

Szélerômû

10.c ÁBRA TERMELÉSLEFUTÁS SZÉLERÔMÛ BEINDULÁSÁT KÖVETÔEN KERESKEDELMI TÖBBLETÉRTÉKESÍTÉSSEL

ban a fosszilis energiahordozót használó erômûvek termelése csökkenthetô, így ezeknél is csak mintegy az üzemidô felében jelentkezik környezetvédelmi elôny. Szélerômûveknél még rosszabb a helyzet, mivel az erômûvek bármikori beindulására számítva – az esetleges negatív kiszabályozás beindulást követô lehetôvé tételére – a fogyasztási völgy idôszakban akkor is kell a fosszilis erômûvekben elôállított villamos energiát értékesíteni, amikor a szélerômûvek nem üzemelnek. Azaz a szélerômûvek rendszerbe állítása völgyidôszakban kereskedelmi többletértékesítést, a szélerômûvek mûködését feltételezô nappali üzemállapotoknál nagyobb forgótartalékot, az egyéb berendezéseknél visszaterhelést igényel. A szélerômûvek hatásának illusztrálására az összetartozó 10.a., 10.b és 10.c ábrán egy feltételezett példát mutatunk be 2005. december 26. napjára (de bármi-


5

6

lyen más napot is választhattunk volna). Mint a 10.a ábrán látható, a rendszer a hazai erômûvekkel szemben támasztott minimális igény következtében – 5–8 óra között – olyan minimális terhelésen üzemel, ami az összes szabályozható erômû minimális terhelése mellett a Paksi Atomerômû mintegy 200 MW-os visszaterhelését is igényli. Ilyen minimumra történô visszaterhelés minden nap, esetenként többször is elôfordulhat, amit csak oly módon lehet megelôzni, hogy növeljük a hazai villamosenergia-rendszerbôl a kereskedelmi kényszerértékesítést. Ez általában meg is történik, de néhány különösen alacsony minimális terheléssel jelentkezô nap kilóg a sorból és minden kereskedôi, rendszerüzemeltetôi igyekezet ellenére sor kerül az atomerômû valamelyik egységének visszaterhelésére. Mit változtat a rendszerben a szélerômû belépése? Miután a szélerômûvek villamosenergia-termelését az idôjárási feltételek határozzák meg, üzembe lépésére bármikor számítani kell. Amennyiben a kereskedelmi értékesítésen nem változtatnánk, akkor – mint azt a 10.b ábra mutatja – a szélerômû völgyidôszaki (az ábrán 6 órakor kezdôdô) villamosenergia-termelése további hagyományos erômûvi visszaterhelést tenne szükségessé. Miután már minden fosszilis energiahordozót használó erômû minimumon üzemel, a visszaterhelést csak a Paksi Atomerômûnél, annak élettartamának rovására lehetne végrehajtani. Az eredeti állapot visszaállítását, az atomerômû visszaterhelésének minimalizálását csak a kereskedelmi értékesítés teljes völgyidôszakra kiterjedô növelésével lehet megoldani 6, azaz a szélerômûvek nélküli állapot csak kereskedelmi eszközökkel és nem a rendszer technikai szabályozásának beavatkozásával állítható helyre. A megnövelt kereskedelmi kényszerértékesítés (ezzel a fosszilis energiahordozót felhasználó erômûvek termelés) növelésének a következménye pedig a CO2-, illetve más károsanyag-kibocsátás és a fogyasztói költségek növekedése. A CO2- és károsanyag-kibocsátás kényszerûen nô, mert a kis kihasználási óraszámmal (az év 2025%-ában mûködô) villamos energiát értékesítô szélerômûvek bármikori üzembelépése miatt – a berendezések negatív technikai kiszabályozási feltételeinek biztosítására – rendszeresen (az üzemidô több mint felében) kell hagyományos erômûvekben elôállított villamos energiát termelni, amelyet a piacon a völgyidôszaki túlkínálat miatt csak veszteséggel lehet értékesíteni. A fosszilis erômûvek külföldre értékesített többlettermelése többlet CO2-kvótavásárlást tesz szükségessé. Így bizonyos, hogy a magyar rendszerben a szélerômûvek üzemeltetése hagyományos erômûvi termelést nem vált ki, beépítésük technikai feltételek hiányában a magyar villamosenergia-rendszerben környezetvédelmi hátrányokkal, CO2 és más káros anyagok kibocsátásának növekedésével jár. Sajnálatos, hogy a létesítést megelôzôen – tanácsadók bevonásával – elkészí-

tett hatástanulmány (Impact Study) dokumentumok errôl hallgatnak, félrevezetve a döntéshozókat. Fogyasztói többletköltségek, diszkrimináció A 2005-re elvégzett vizsgálatok szerint a mintegy 10 MW-nyi szélerômû kapacitás, ~11 GWh termelése mellett 23,7 GWh 7 fosszilis többlettermelésre7 van szükség. Miután a fosszilis erômûvekben elôállított többlet villamos energiát az éjszakai, ún. völgyidôszakban elôállítási költségénél – mintegy 2 Ft/kWh-val olcsóbban lehet eladni (amely a 11 GWh szélerômûi termelésre ~5,2 Ft/kWh), továbbá – a többlettermelés érdekében az erômûvek megnövekvô CO2-kibocsátásának lehetôvé tételére CO2kvótát kell vásárolni, amelynek többletköltsége ~15 Ft/kWh, továbbá – a rendszerirányítónál többlettartalék lekötésre is szükség van, amely mintegy 7,5 Ft/kWh többletköltséget jelent, a járulékos költségek ~28 Ft/kWh-t tesznek ki. A szélerômû termeléssel kiváltott villamos energia ~11 Ft/kWh-s átlagos ellenértékét is figyelembe véve a szélerômûi villamosenergia-termelés 40 Ft/kWh-val kerül többe a fogyasztóknak. A fogyasztói többletköltségek más országokban is (nyilvánvalóan a helyi adottságoktól függô, eltérô mértékben) jelentkeznek. A hivatkozott EU dokumentum2 alapján a kiegyenlítô energia többletköltségre a 11. ábra mutat példát. Az elôre jelzett növekedési ütem fogyasztói árakkal követhetetlen áremelési kényszert jelentene, így a fogyasztók számára elviselhetetlen terhet jelentô növekedésnek mielôbb gátat kell szabni. Az elôbbi többletköltségek mellett a kötelezô átvétel jelenleg szabályozott rendszere a közüzemi fogyasztókra további hátrányokkal is jár. Ugyanis az átvételi kötelezettség jelenleg csak a közüzemi szektorra vonatkozik, a versenypiaci fogyasztók és kereskedôk a kötelezô átvétel adminisztrációjában, szabályozásában nem vesznek részt.

6 Az elôzôekben mindig az atomerômû visszaterhelésének elkerülésére, mint követendô célfüggvényre hivatkoztunk. Nyilvánvaló, hogy atomerômû nélkül még rosszabb lenne a helyzet (nagyobb lenne a kényszerértékesítés), mert hiányozna az a „pótkötél” amivel végszükség esetén még mindig menteni lehet a helyzetet.

7 365 napon keresztül napi 10 órában kell 8 MW-tal megnövelni a versenypiaci értékesítést a hajnali völgyidôszaki órákban történô kiszabályozhatóság érdekében. Feltételezve, hogy a szélerômûvek termelésének fele esik ezen idôszakra, adódik az elôbbi többlettermelés. 20 a/CO2-kvóta ár, 12 200 kJ/kWh fajlagos hôfogyasztás, 113,2 t/TJ fajlagos CO2-kibocsátás (Mátrai Erômû) figyelembevételével.

Kiegyenlítô költség, a/MWh

3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0

10

US Studies

20 DK Risoe

30 40 PWind,inst /PL,max [%]

50

60

70

UK ILEX

11 ÁBRA KIEGYENLÍTÔ ENERGIA KÖLTSÉGE A SZÉLERÔMÛVEK BEÉPÍTETT TELJESÍTMÉNYÉNEK ARÁNYÁBAN


A többletterhek közül az adminisztráció és a menetrendi eltérések kiegyenlítését biztosító kiegyenlítô energia szolgáltatása csak a kisebb részt jelenti. A legnagyobb többletköltséget az úgynevezett újra teherelosztás okozza. Ez alatt azt kell érteni, hogy a közüzemi nagykereskedônek a kötelezô átvétel körébe tartozó erômûvek termelésétôl függôen olcsó (kis változóköltségû) berendezéseket kell visszaterhelni, így a közüzemi rendszer nem az optimális forrásösszetételnek megfelelôen mûködik. Ugyanakkor a kötelezô átvétel többletköltséget kompenzáló KÁP rendszer csak a tényleges átvételi árak és a közüzemi nagykereskedelmi ár közötti különbséget érinti, így az olcsó egységek visszaterhelésébôl adódó többletköltségeket teljes mértékben a közüzemi nagykereskedônek, rajta keresztül a közüzemi fogyasztóknak kell viselni. Ez a többletköltség mintegy évi 20-25 Mrd forintra tehetô. A diszkrimináció megelôzését egy olyan rendszer biztosíthatná, amely a kötelezô átvétel támogatását a rendszer aktuális növekményköltségeihez viszonyítva számítaná. Nyilvánvaló, hogy a teljes piacnyitással a teljes körû szocializációnak is meg kell történni és a kötelezô átvétel adminisztrációjában, teherviselésében a versenypiaci fogyasztóknak is közre kell mûködni. Erre a korábbi EU-tagállamok gyakorlatában több jó megoldás található, amely a hazai részletszabályok véglegesítésénél célszerûen figyelembe vehetô.

CÉL: KÖLTSÉGHATÉKONY MEGOLDÁS Lehetséges, hogy a leírtak többek, különösen egyes megújuló energiafajták használatában érintett befektetôi, vagy környezetvédelmi lobbi csoportok számára ellenszenvesek, mégis a hazai fogyasztók, állampolgárok érdekeinek védelme érdekében nyíltan kell beszélni a hatékonyságról is, mivel a túlépítés, a kedvezôtlen összetétel, túltámogatás a magyar ipar versenyképességét, a hazai fogyasztók életszínvonalát hátrányosan befolyásolják. A jövô érdekében nem hallgathatunk a hatékonyságról. A nyílt beszéddel, egyértelmû állásfoglalással, az ezt követô hatékony szabályozással sok hiábavaló próbálkozást, felesleges pénzkiadást lehet megtakarítani. A hazai adottságok, lehetôségek figyelembevételével olyan, a fenntartható fejlôdést biztosító programot kell megalapozni, amely a jelenlegi számszerû elvárások teljesítését követôen is folytatható. Fontos szempontnak kell tekinteni, hogy a megújuló erôforrások felhasználási arányának növelésére versenypiaci környezetben kerül sor, a felhasználási arány növelését segítô állami támogatásoknak nem szabad indokolatlan piaci torzulásokat, és semmiképp sem szabad indokolatlan fogyasztói költségnövekedést eredményezni. A program összeállításához a következô alapelveket kell figyelembe venni: Az EU felé tett, nemzetközi kötelezettségvállalásokat be kell tartani8.

8 Az EU hivatalos dokumentumai, mint például a Bizottság tájékoztatása a Tanács és Parlament részére is elismerik, hogy az eredeti célkitûzés nem lesz elérhetô, azaz nem minden tagállam tartja be és teljesíti határidôre az elvárásokat, miközben Magyarország már túlteljesítette vállalását.

A rendelkezésre álló forrásokat (állami támogatást, fo-

gyasztói befizetéseket) a legjobban kell hasznosítani, azaz a rendelkezésre álló forrásokkal a lehetôség szerinti legnagyobb eredményt kell elérni. Az alkalmazandó technológiáknál (megújuló energiaforrás formáknál) figyelembe kell venni az EU dokumentumban is jelzett járulékos hatásokat is. Ezek körében különösen mérlegelni kell – az ellátó rendszerek (pl. a villamosenergia-rendszer) mûködésére, – a fogyasztói ráfordításokra, – egyéb, a megújuló energiaforrások felhasználását is növelô kötelezettségek teljesítésére, – a hazai gyártókapacitások kihasználására, fejlesztésére kifejtett hatásokat, továbbá azt, hogy kínálnak-e együttes szinergiákat, mint pl. a légszennyezés, vagy a nemesített energiahordozók felhasználásának egyidejû csökkenése a megújuló energiahordozók felhasználási arányának növelésével. A megújuló energiaforrások villamos energia elôállításra történô felhasználásnál, bizonyos megújuló energiaforrás típusok elônyben részesítésénél figyelembe kell venni a villamosenergia-rendszer speciális elvárásait is, mint például: rendelkezésre állás, kiszámíthatóság, jó szabályozhatóság a változó fogyasztói igények követésére. Természetesen az elôbbi „kényelmi” szempontokat gazdaságilag is értékelni lehet, a célfüggvényt Ft/kWh megújuló villamosenergia-termelés, vagy Ft/tCO2 -kibocsátáscsökkenésre egyszerûsítve. A költségeknél minden járulékos költséget, hasznot is figyelembe kell venni. A villamosenergia-ipar elôbbi elvárásai (rendelkezésre állás, kiszámíthatóság, szabályozhatóság) alapján az egyes megújuló energiaforrások két csoportra oszthatók: jól tervezhetôk, szabályozhatók: vízenergia, biomassza (száraz-folyékony), depónia-, biogáz, földhô; alig tervezhetôk: szélenergia, napenergia. Az energiaforrások a fogyasztói költségek szempontjából (felhasználva, pl. az EU dokumentumban is közreadott, vagy más forrásból rendelkezésre álló, technológiafüggô önköltségeket) is sorba rendezhetôk: vízenergia, tûzifa, fahulladék, energianövény, települési szennyvízgáz, szélenergia, földhô, fotovillamosság. Az összevetésbôl egyértelmû, hogy a villamosenergia-ipar szempontjából a jól tervezhetô források egyben a költséghatékony megoldást is jelentik. Az elôbbi leegyszerûsített levezetés eredménye rövid távon iránymutató lehet, de a hosszú távon fenntartható állapot elérésére a részletes vizsgálat elvégzése nem mellôzhetô. Ennek során a gazdasági elemzés mellett a regulációval, a villamosenergia-piac teljes nyitásával összefüggô felülvizsgálatot, a szabályozási háttér szükség szerinti módosítását is el kell végezni. Ebbôl kiindulva a megújuló energiaforrások hatékony felhasználásának elôsegítésére egy rövid távú, és egy középtávú program vázolható. Rövid távon az erôforrásokat az elôbbiek szerinti legkisebb állami támogatást igénylô és egyidejûleg a villamosenergia-rendszer szempontjából is elônyösnek ítélt, megújuló energiahordozók hasznosításának nö-


7

velésére (kis vízerômûvek, biomasszát felhasználó erômûvi megújítások, új biomassza erômûvek, gázdepóniák, városi szemét hasznosítása) kell felhasználni. Mivel energiaforrások bôségesen állnak rendelkezésre, az EU elvárások ezen energiafajtákkal is teljesíthetôk. Szélerômûvekre – a hatékonyabban hasznosítható egyéb megújuló energiaforrások kimerülésének veszélye elôtt – néhány kísérleti, demonstrációs projektet kivéve nem indokolt támogatást felhasználni. A középtávú program megalapozásához: – mintaprojektek alapulvételével el kell végezni az egyes megújuló energiahasznosítási technológiák részletes költséghatékonyság-elemzését, a vizsgálat során az alapelveknél felsorolt minden szempontot számításba véve és értékelve; – az elôbbi elemzések felhasználásával optimalizálni kell a közvetlen fogyasztói (villamosenergia-árban térítendô) és költségvetési támogatásokat, figyelembe véve a fenntartható fejlôdéshez szükséges várható jövôbeli kiadásokat is; – át kell tekinteni, módosítani kell a villamosenergiaipari szabályozást egyrészt a teljes piacnyitás, a költségek lehetôség szerinti társadalmasítása, másrészt a megújuló energiaforrásokkal fejlesztett villamos energia könnyû piacra jutása érdekében. Az elôbbiek egybevetésével elô kell készíteni a hoszszabb távon is fenntartható, optimális támogatási politikát. A várható szabályozási módosítások közzétételére már a rövid távon szükséges beruházások elôkészítéséhez is szükség van, így a felülvizsgálat megkezdése nem tûr halasztást. Megjegyezzük, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése, ennek támogatása során olyan kérdések sem mellôzhetôk, mint a Bôsi Vízerômûben elôállított villamos energiából Magyarországnak járó mennyiség sorsának rendezése, vagy a más okból szükséges vízmûvekbe építendô vízerômûvek létesítése.

döntôen zsinór jellegû (állandó teljesítményû), így a meglévô, de a megnövelt import következtében átlagosan kisebb teljesítményen, kevesebb üzemben lévô erômûvi egységgel üzemeltetett hazai termelôkapacitásnak kellene a kiszabályozást ellátni. A helyzet, mint azt az elôzôekben bemutattuk, különösen a hajnali minimum terhelések idején kritikus, lefelé szabályozható erômûegység hiányában végsô soron a rendszerirányító a Paksi Atomerômû visszaterhelésére kényszerül. E mellett az erômûvek szabályozási sebessége is kisebb a fogyasztói igények változásánál, ez rendszeresen azt eredményezi, hogy a rendszerüzemeltetô nem tudja betartani az UCTE és CENTREL elôírásokban, megállapodásokban szabályozott teljesítôképesség egyensúlyra elôírt tûréseket. A szélerômûvek megjelenése további fenyegetést jelent, amelyek kereskedelmi kompenzálása hagyományos erômûvek többlettermelésével ugyan megoldható, de az indításkor, leálláskor bekövetkezô gyors teljesítményváltozások hagyományos erômûvekkel bizonyosan nem követhetôk, így a jövôben a tûrések megsértésének gyakorisága – ellenintézkedések nélkül – bizonyosan növekedni fog. A megoldást – dr. Stróbl Alajostól átvett 12. ábrán vázlatosan bemutatott – tározós vízerômû létesítése jelentené. Ez megoldaná az éjszakai többletenergia mennyiség tárolását, csúcsidôszaki értékesítését, negatív tartalékot biztosítana a szélerômûvek beindulásának idôszakára, folyamatosan lehetôvé tenné a villamosenergia-igény – termelés egyensúly elôírt tûréseinek betartását. Létesítése a csúcs-völgyidôszaki árkülönbségekkel csak részben igazolható, ugyanakkor a rendszer elvárt szabályozhatóságának biztosítására nélkülözhetetlen, így mielôbbi megvalósítása szükségszerû.

TÁROZÓS VÍZERÔMÛ LÉTESÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A villamosenergia-rendszerek üzemeltetése különféle típusú – alap, menetrendtartó, csúcs, szabályozó – erômûvek egyidejû üzemben tartását igényli. Magyarországon történelmi adottságok folytán csaknem kizárólag alaperômûvek létesítésére került sor, amelyek részben alkalmasak menetrendtartó, szabályozó feladatok ellátására is. Csúcserômûként a jelenleg szekunder tartalék feladatot ellátó nyíltciklusú gázturbinák lennének igénybe vehetôk. A rendszer naponta megjelenô, 1600-1800 MW-nyi minimális-maximális igény közötti forrásoldali kiszabályozását korábban részben az erômûvek menetrendtartó üzemével, részben kereskedelmi módszerekkel – a villamosenergia-import, -export mennyiségének változtatásával – oldotta meg a rendszertervezés, rendszerirányítás. A piacnyitással – miután az egyes szereplôk saját költségminimumokra optimalizálnak – a villamosenergia-import

8

12. ÁBRA SZIVATTYÚS, TÁROZÓS VÍZERÔMÛ (DR. STRÓBL ALAJOS KÖZLEMÉNYEIBÔL)

Magyarországon a Bôs–Nagymarosi vízerômû rendszerhez kapcsolódóan létesült volna a Prédikálószéki Tározós Erômû, de más gazdaságos telephelyek (elsôsorban a Börzsöny-hegységben) is vannak. Az erômû létesítésére annak jelentôségébôl adódóan célszerûen a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként, lehetôleg EU forrásokat is igénybe véve indokolt sort keríteni.


EGY LEHETSÉGES VILLAMOSENERGIA-MODELL NAPJAINK KULCSKÉRDÉSE A VILLAMOSENERGIA-VERSENYPIACI MÛKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE. AZ ÉLÉNK SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI VITÁBAN HIVATALOK, SZAKÉRTÔK ÉS ÉRDEKELT PIACI SZEREPLÔK EGYARÁNT MEGSZÓLALNAK. E CIKK ARS POETICA-JA: OLYAN PIACI MODELLT KELL KIALAKÍTANI, AMELY ÁTLÁTHATÓ, KISZÁMÍTHATÓ, EGYSZERÛ, A SZEREPLÔK SZÁMÁRA ELFOGADHATÓ, A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMÁRA IDEGEN ELEMEKET NEM TARTALMAZ, ÉS LEGFÔKÉPPEN NEM OKOZ INDOKOLATLAN TÖBBLETKÖLTSÉGEKET AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN. LOVAS GYÔZÔ

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK (2003. június 26.) számú, a villamos energia belsô piacának közös szabályairól és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérôl szóló irányelvében (Irányelv) megköveteli, hogy 2007. július 1-jétôl minden tagállam villamosenergia-piaca teljes körûen megnyitásra kerüljön. Követelmény, hogy a „tagállamok biztosítsák, hogy a feljogosított fogyasztók ténylegesen válthassanak szolgáltatót” (azaz a választás lehetôségének nem csak elméletinek kell lennie). Emellett az Irányelv (2) preambulum bekezdése azt is elôírja, hogy „konkrét intézkedések szükségesek az egyenlô versenyfeltételek biztosítására a villamosenergia-termelésben; csökkenteni kell a piaci erôfölény és tisztességtelen árazási magatartás kockázatait”. Ennek megfelelôen a jelenlegi magyar villamosenergia-modellt meg kell változtatni. A jelenlegi „kettôs” (közüzemi és versenypiaci) modellhez képest alapvetô változást jelent, hogy a közüzemi alapú, hatósági áron történô villamosenergia-ellátás (Közüzem), a jelenlegi közüzemet jellemzô értékesítési és beszerzési korlátozások, a kapacitás felajánlási kötelezettség, valamint a közüzemi nagykereskedô ellátási kötelezettsége megszûnnek. A teljes körûen megnyitott piacon a fogyasztók, a termelôk és a kereskedôk szabadpiaci körülmények között szerezhetik be, illetve értékesíthetik a villamos energiát. A háztartási fogyasztók a kisvállalkozások jogszabály által kijelölt szûk körével együtt a versenypiaci beszerzés lehetôsége mellett ún. „egyetemes villamosenergia-szolgáltatásra” is

Termelôk

Import-export

Szervezett Piac (SZP)

Egyetemes szolgáltató(k)

Villamosenergiakereskedôk

Ellenôrzés Háztartási fogyasztók és egyetemes szolgáltatásra jogosított kisvállalkozások

Feljogosított fogyasztók (kivéve a háztartási fogyasztókat 2007. július 1-jéig)

1. ÁBRA A MEH ÁLTAL JAVASOLT ÚJ MÛKÖDÉSI MODELL

jogosultak lesznek, és a külön engedély alapján mûködô Egyetemes Szolgáltatóktól is vásárolhatnak villamos energiát. A hatósági árszabályozást a védelemre szoruló hátrányos helyzetû fogyasztók villamosenergia-ellátása mértékéig célszerû fenntartani.

A MAGYAR ENERGIA HIVATAL ÁLTAL JAVASOLT ÚJ MÛKÖDÉSI MODELL A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2004 nyarán felkérte a Magyar Energia Hivatalt (MEH), hogy dolgozza ki az Európai Uniós elôírásokkal harmonizáló új mûködési modell kereteit. A MEH javaslatának elsô változata 2005 júniusában készült el, majd miután azt honlapján közzétette,

széles körû szakmai egyeztetés keretében került megvitatásra az iparág és a fogyasztók képviselôivel. Az egyeztetés eredményeit is magában foglalja a legutóbbi, 2006. március 28-i javaslat (2. sz. változat), amely az elsô verzió egyes kérdésekben kiegészített, pontosított változata1. A MEH által javasolt modellt az 1. ábra mutatja be. Az új modell szereplôit a MEH javaslata az alábbiak szerint határozza meg: „Termelô: A Javaslat a termelôk fogalmán nem változtat, a jelenleg érvényes VET 2-ben használt fogalmat tartja fenn, amely összhangban van az Irányelvvel. A termelôk tekinteté1 A szakmai konzultációt követô 2. sz. változat teljes terjedelmében elérhetô a MEH honlapján. 2 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény.


9

ben a fô változást kapacitásfelajánlási kötelezettségük és értékesítési korlátaik jogszabály által történô eltörlése jelenti. A termelôk az általuk termelt villamos energiát a szabadpiacon, kétoldalú (belföldi és export) szerzôdéseken keresztül, vagy a szervezett piacon értékesíthetik. A kétoldalú szerzôdéseket engedélyes kereskedôkkel, egyetemes szolgáltatókkal, valamint feljogosított fogyasztókkal köthetik, a szerzôdésekre vonatkozó általános szabályok (a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 1959. évi IV. tv) szerint, de betartva az ágazati jogszabályok speciális elôírásait is. A termelôk szempontjából a modellváltás azt jelenti, hogy jogszabályi kötelezettségük a közcélra lekötött villamos energia közüzemi nagykereskedô részére történô felajánlására megszûnik (e kötelezettségük kizárólag a HTM 3-ek rendelkezéseinek – figyelembe véve esetleges újratárgyalásukat vagy megszüntetésüket – megfelelôen él tovább). A modellváltást követôen a termelôket jogszabálynak kell feljogosítania arra, hogy az általuk megtermelt villamos energiát – a HTM-ekben foglalt kötöttségek figyelembevételével – belföldön (a kétoldalú megállapodások piacán és a szervezett piacon) és külföldön szabadon értékesítsék. Kereskedô: A Javaslat a kereskedôk körét jelentôsen bôvíti, jogaik és kötelezettségeik tekintetében jelentôs változtatásokat nem javasol, ellenben üzleti lehetôségeik terén vetít elôre jelentôs változásokat. Ilyen változások a fentiekben már ismertetett szabadpiaci kapacitások mennyiségének jelentôs bôvülése, a teljes fogyasztói kör felszabadítása, a közüzem és abba való visszatérés lehetôségének megszüntetése, és ezáltal a kereskedôk piacának jelentôs bôvítése. Egyetemes Szolgáltató(k): A Javaslat új engedélytípusként bevezeti az egyetemes szolgáltató (ESZ) fogalmát és új mûködési engedélytípust javasol létrehozni az egyetemes szolgáltatás nyújtására. Az ESZ engedélye alapján jogosult meghatározott mûködési területén egyetemes szolgáltatás nyújtására, azaz a háztartási fogyasztók és a kisvállalkozások késôbb meghatározandó köre részére meghatáro-

3 HTM – Hosszú távú villamosenergia-vásárlási és kapacitáslekötési megállapodások az MVM Zrt. és az erômû társaságok között.

10

zott minôségû villamosenergia-ellátásra, piaci viszonyok alapján képzett, illetôleg – politikai döntés függvényében – hatóságilag ellenôrzött, vagy maximált áron. Az ESZ engedélyest illetékességi területén ezen fogyasztókkal szemben szerzôdéskötési és ellátási kötelezettség terheli. A Javaslat értelmében tehát az ESZ e speciális körben kiskereskedelmi tevékenységet végez, beszerzési lehetôségei a kereskedôi engedélyesekhez hasonlóan jogszabály által nem korlátozottak. Az ESZ-ek kiválasztása nyílt pályázat útján történik; a sikeres tender kiírásáig szükséges idô elteltéig átmeneti szabályok alkalmazását javasoljuk… Fogyasztó: A Javaslat megszünteti a közüzemi és feljogosított fogyasztói kategóriákat, hiszen az új modell bevezetése idôben nagyjából egybeesik az Irányelv és annak alapján a VET által is elôírt teljes piacliberalizáció bevezetésének idôpontjával (2007. július 1.). Ezt követôen valamennyi fogyasztó feljogosítottá válik. A fogyasztók fogyasztóvédelmi szempontból kategorizálhatók háztartási és nem háztartási fogyasztókra. TSO: Ez az engedélyes az átviteli rendszer irányításának funkciója mellett az átviteli rendszer üzemeltetéséért, fejlesztéséért, karbantartásának és hosszú távú rendelkezésre állásának biztosításáért felel (beleértve a más átviteli rendszerekkel való kapcsolatokat is). A TSO mûködteti a rendszerszintû szolgáltatások piacát… DSO: Az elosztórendszer üzemeltetéséért, irányításáért, fejlesztéséért, karbantartásának és hosszú távú rendelkezésre állásának biztosításáért felel (beleértve a más elosztó és átviteli rendszerekkel való kapcsolatokat). A mai jogszabályi környezetben ezt a szerepkört az elosztóhálózati engedélyes látja el. Ennek feladatai és hatáskörei azonosak az Irányelv által megköveteltekkel. A szervezet teljesen hasonlatos az átvitel tekintetében feladattal és hatáskörrel rendelkezô TSO szerephez, azzal a különbséggel, hogy itt nyilván nem jelennek meg a teljes villamosenergia-rendszerrel öszszefüggô jogosítványok. SZPÜ: A szervezettpiac-üzemeltetô a villamosenergia-piacot mûködtetô engedélyes, amelynek és az általa üzemeltetett szervezett villamosenergia-piacnak („energia tôzsdének”) e Javaslat kiemelkedô szerepet szán az


új versenypiaci modellben. A versenypiac számára elérhetô villamosenergia-mennyiség rendelkezésre állásának hiánya miatt eddig a magán (energetikai és pénzügyi) befektetôk nem voltak érdekeltek abban, hogy egy várhatóan kis forgalmú szervezett piacot létrehozzanak és ennek érdekében SZPÜ engedélyt kérjenek. Amennyiben az új piaci struktúrára, ill. mûködési modellre vonatkozó javaslat ismeretében sem lesz eredményes hazai, vagy regionális magánkezdeményezés a szervezett piac megalakítására, akkor az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában kell a szervezettpiac-üzemeltetôt létrehozni. Az SZPÜ által létrehozott és mûködtetett szervezett piac legfontosabb feladata – a különbözô idôtávú (köztük napi) kereskedési platform biztosítása mellett – az indikatív, jelzés értékû nagykereskedelmi piaci árinformáció közvetítése az összes piaci szereplô és az erômûvi befektetôk felé.” Az új modell sikeres mûködése érdekében a MEH javaslata szerint: „A hosszú távú villamosenergia-vásárlási és kapacitáslekötési megállapodások (HTM) és a hosszú távú villamosenergia-adásvételi szerzôdések (VEASZ)4 jelentôsen módosulnak, vagy teljesen megszûnnek.” „A hatékony verseny feltételeinek megteremtése és mûködésének biztosítása érdekében a Javaslat bevezeti a villamosenergia-iparági szabályozásban új, de a versenyjogban és más iparági jogszabályokban nem ismeretlen jogintézmény, a jelentôs piaci erôfölény (a továbbiakban: JPE) fogalmát és azon szabályrendszer legfôbb elemeit, amelyek biztosítják a garanciális feltételeit annak, hogy versenypiaci körülmények között az egyes piaci szereplôk már meglévô vagy a késôbbiekben esetlegesen kialakuló piaci dominanciája ne korlátozza a szabad versenyt.”

EGY LEHETSÉGES ALTERNATÍV MÛKÖDÉSI MODELL Kétségtelen, hogy a MEH által javasolt új mûködési modell megfelel az Irányelvben rögzített feltételeknek, 4 VEASZ – Villamosenergia-eladási és -vásárlási szerzôdések az MVM Zrt. és a szolgáltató társaságok (ÁSZ-ok) között.

A VEASZ-OK JÖVÔJE Regionális kereskedés Határ-metszékek

Termelôk

Termelôk Határkeresztezô Kapacitásaukciók

HTM-ek

MVM Villamosenergiakereskedô

Nagykereskedelmi Piac MAVIR

MVM

D-Energia E.ON

MÁSZ

Egyetemes szolgáltatók ESZ Egyetemes Szolgáltatás Fogyasztói

Feljogosított Fogyasztók

MAVIR Kiegyenlítô Energia, Rendszerérdek Szolgáltatások Piaca Kereskedôk Termelôk Fogyasztók Egyetemes Szolgáltatók

2. ÁBRA ALTERNATÍV MÛKÖDÉSI MODELL

elismerés illeti a kidolgozásban részt vevô szakértôket és tanácsadókat. Külön kiemelendô a széleskörû konzultációra való törekvés. A villamosenergia-piacnyitás eddigi tapasztalatait és a magyar sajátosságokat is figyelembe véve célszerû alternatív lehetôség (Alternatív Modell) vizsgálata is, amellyel szemben további elvárásokat támasztunk. Az új magyar villamosenergia-modellnek, az Irányelvnek való megfelelés mellett, figyelembe kellene vennie: a magyar rendszer sajátosságait, nem okozhatja a végfelhasználói árak indokolatlan növekedését, nem csökkentheti az ellátás biztonságot és nem eredményezheti a nemzetgazdaság versenyképességének csökkenését. További nem kevésbé lényeges szempontok: átláthatóság, egyszerûség, a villamosenergia-ipar szereplôi számára legyen elfogadható és ne okozzon számukra indokolatlan többletköltségeket, nem kell „megjavítani” azt, ami jól mûködik, mellôzze a magyar rendszer és a régió számára idegen, felesleges „divatos” elemeket. Az 1. ábrán bemutatott MEH modell a szereplôkre és a közöttük lévô kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Az Alternatív Modell (2. ábra) középpontjában a Nagykereskedelmi Piac

áll, amelynek keretei között tevékenykednek a szereplôk, és amelynek része, illetve amellyel optimálisan együttmûködik a TSO által üzemeltetett Kiegyenlítô Energia és Rendszerérdekû Szolgáltatások Piaca. Az optimális együttmûködést feltétlenül szükséges kihangsúlyozni, elkerülendô a piacok egymás közötti versengése, egymás hatékonyságának rontása. Ezen a piacon „elférhet” egy olyan eszközrendszer is, mint az Áramtôzsde, amelynek kielégítô mûködése és gazdasági létjogosultsága a hazai piac mérete és likviditása miatt ma még kétséges (vélhetôen a regionális piac kialakulását követôen fogják igényelni a piaci szereplôk), reguláció által történô bevezetése és erôszakolt mûködtetése, mûködési költségeinek fogyasztókra hárítása nem szolgálja a piac élénkülését és helyes mûködését. A MEH javaslatában kiemelt „indikatív, jelzés értékû nagykereskedelmi piaci árinformáció közvetítése” más eszközökkel is biztosítható. A népszerû és folyamatosan fejlôdô MVM Piactér és a Magyar Villamosenergia Kereskedôk Egyesülete (MKE) együttmûködésének eredményeként hamarosan üzembe lép az MKE Internetes Adatszolgáltató Rendszer, amely napi árindexeket fog publikálni és elérhetô lesz az MVM Piactéren is. Az új mûködési modell sarkalatos kérdése a HTM-ek és a VEASZ-ok jövôképe.

Nyilvánvaló, hogy a közüzemi nagykereskedôi és a közüzemi szolgáltatói engedélyek megszûnésével a VEASZ-ok nem tarthatók fenn, megszûnnek (megszûnik a közüzem és a közüzemi nagykereskedô ellátási kötelezettsége, a VEASZ-okat a nagykereskedelmi piacon kötött szerzôdések váltják fel, új szerzôdéses feltételekkel, beleértve a szerzôdések idôhorizontját is, a hatósági árak helyébe szerzôdéses, piaci árak lépnek). Az áramszolgáltató társaságoknál különválnak a tevékenységek – villamosenergia-kereskedôi engedélyesek (a ma már mûködô E.ON Kereskedô, MÁSZ, D-Energia), elosztó hálózati engedélyesek és egyetemes szolgáltatók. Fontos körülmény, hogy ezen tevékenységek ellátására az áramszolgáltató társaságok rendelkeznek a szükséges eszközrendszerekkel és infrastruktúrával. A területi monopóliummal és a velejáró kötelezettségekkel bíró elosztó hálózati engedélyesekkel szemben a kereskedôk a nagykereskedelmi piacon, versenypiaci körülmények között, az eddigitôl eltérô kockázati struktúra mellett mûködnek majd, élénkülô feljogosított-fogyasztói kereslet mellett. A bevezetésre kerülô egyetemes szolgáltatók tekintetében ésszerû, költségkímélô és az ellátásbiztonság szempontjából megbízható megoldás az áramszolgáltató társaságok kinevezése lehet jelenlegi mûködési területükön, független beszerzési lehetôséggel és szabályozott értékesítési tarifákkal. Ez utóbbi körülmény biztosítaná a kormányzati beavatkozás lehetôségét (pl. szociális megfontolásokból). Az Egyetemes Szolgáltatók versengése és ezzel egyidejû ellátási kötelezettsége nehezen képzelhetô el. Figyelemre méltó a DÉMÁSZ MEH modellhez tett észrevétele: „Amennyiben az ESZ-k kiválasztása pályáztatás alapján történik, akkor a „nem nyertes” korábbi szolgáltató „felszámolja” azt a személyi, intézményi hátterét, amely alkalmassá teszi ôt a következô pályáztatáson indulásra és így végül nem marad lehetséges versenytárs.” Ugyanakkor elkerülendô, hogy az egyetemes szolgáltatók rendszere a jelenlegi közüzem „átmenekítésévé” váljon.


11

A HTM-EK JÖVÔJE Összetettebb és nehezebb kérdés a HTM-ek jövôképének az új mûködési modellhez történô illesztése. Ehhez figyelembe kell venni nemzeti sajátosságainkat és a történelmileg kialakult helyzetet is. A MEH javaslatban található leírás reálisan tükrözi a magyar erômûvek szerzôdéses viszonyainak kialakulását és indoklását: „A 90-es évek elején a hazai villamosenergia-ipar fontos szempontja volt – az ellátásbiztonság fenntartása mellett – a legkisebb költség elvének több területen való érvényesítése (pl. ne legyen többlet erômû kapacitás, csak annyi, amennyi az igények biztonságos és a villamosenergia-rendszer szabályozhatósági szempontjait is figyelembevevô kielégítéséhez szükséges), a fogyasztók mérsékelt teherviselô-képességének figyelembe vétele, valamint a magántôke bevonása az új erômûvi kapacitások létesítésébe, erômûvek környezetvédelmi felújításába és az energetikai infrastruktúra korszerûsített fenntartásába, fejlesztésébe. Ehhez – fôként a befektetések vonzóvá tétele, a helyi adottságok, az erôsen eltérô erômûvi életkorok és az eltérô tüzelôanyagszerkezet miatt felmerülô eltérô költségszintek intézményes kiegyenlítése érdekében – választási lehetôségnek tûnt az egyvásárlós modellt megvalósító szerzôdéses rendszer létrehozása. Ez a modell – a nagykereskedelmi piac áralakító szerepe helyett – az állami tulajdonban „tartott” nagykereskedô MVM feladatául tette az eltérô erômûvi árakkal rendelkezô szerzôdéses portfolió átlagár kialakítását, amelyet – piaci viszonyok hiányában – hatósági ár rögzít. A törvény (mûködési modell) az MVM-re a nagykereskedôi árkiegyenlítô funkció mellett kapacitás-egyensúlyt biztosító szerepet is ruházott, az állam pedig a létesítési terv jóváhagyási eljárásán keresztül kívánta kontrollálni, hogy ne legyen „felesleges”, a fogyasztók által fizetendô többlet erômûvi kapacitás. Mindezek a maguk idejében jól biztosították – az egyvásárlós modell révén – a szükséges kapacitások szerzôdésben lekötött rendelkezésre állását és egyben azok hatósági árral szabályozott szintjét, vagyis az ellátás biztonságát ellenôrzött (szabályozott) áron. Ezek a szerzôdések egyút-

12

tal a magánosításra került erômûvi eszközöknek fontos elemei voltak.” Ezt a leírást célszerû kiegészíteni a magyar erômûvek néhány meghatározó jellemzôjével, amelyek figyelembevétele nélkül hibás következtetésekre jutnánk. A hazai lignitbázist (Mátrai Erômû) kivéve nem rendelkezünk számottevô primerenergia-hordozóval, vízenergiahasznosítási lehetôségeink nincsenek. Termelôi árainkat az import tüzelôanyag, fôleg a földgázárak, valamint a megvalósított erômûvi technológiák határozzák meg. Óvatosan kell ezért bánni más országok termelôi áraival, azok benchmark-ként való alkalmazásával. Az erômûvek nehezen kiszámítható versenypiaci körülmények között, tetemes és hosszú átfutású, kockázatos beruházások nélkül nem képesek hatásfokukat növelni vagy tüzelôanyagot váltani, s ezáltal termelésfüggô, ún. változó költségeiket csökkenteni. Regulációs eszközökkel, pl. a HTM-ek felbontásának elôírásával nem lehet csökkenteni a villamosenergia-termelés változó költségeit, a földgázárak növekedése továbbra is a villamosenergia-árak növekedését fogja okozni. A termelési költségek másik – kisebb – összetevôje az állandó költségek, amelyek a beruházási, finanszírozási, bér és állóeszköz fenntartási költségeket, továbbá a befektetô (tulajdonos) hasznát tükrözik. A hazai erômû társaságok – a 90-es évek privatizációját követôen – növelték hatékonyságukat, a dolgozók létszámát a szükséges mértékûre, a fenntartási költségeket az ésszerû minimumra csökkentették. Ugyanakkor a környezeti kibocsátások csökkentése, hatásfokuk javítása és a megbízhatóság növelése érdekében költséges, ún. retrofit programokat is végrehajtottak (ezen intézkedésekre a privatizációs szerzôdések is kötelezték ôket). Ezen megújító beruházások és az utóbbi 10 évben belépett új termelô kapacitások banki finanszírozással valósultak meg, a felvett fejlesztési hiteleket ma is törlesztik. Így lehetséges, hogy az erômû társaságok adózás utáni eredménye a saját tôkére vetítve magas arányszámot mutat, de az adózás utáni eredmény (lehetséges osztalék) nagy részét „elviszi” a fejlesztésekre felvett hitelek törlesztése. Regulációs eszközökkel, pl. a HTM-ek felbontásának elôírásával nem lehet


csökkenteni a bér- és a fenntartási költségeket, a felvett hitelek törlesztését, a teljes piacnyitás okán a bankok nem engedik el az adósságszolgálatot. A hazai adottságokat mérlegelve következik, hogy a környezô országokból importált, a hazainál olcsóbb villamos energia behozatalával célszerû csökkenteni a beszerzési költségeket. A 2003. januári részleges piacnyitást követôen a villamos energia importja számottevôen növekedett. Az import növekedése csak részben magyarázható az import áram árával. Valójában az történt, hogy a versenypiacon megjelenô kereskedôk a „zsinór” nagyfogyasztók számára import base-load áramot tudtak vásárolni külföldön, amelynek ára alacsonyabb volt az MVM mix-árnál 5. Az import base-load áramnak nem volt és ma sem alakult ki hazai konkurenciája (nem beszélhetünk hazai zsinór, base load, peak load stb. árakról). Ezt a helyzetet a piac magától „kiszabályozta” a határkeresztezô aukciókon folyó versengés során. (Természetes, hogy az import árak, kiegészülve a határkeresztezô kapacitás aukciókon kialakuló árakkal elérték a hazai beszerzési árakat, az MVM mix-árat.) A történetbôl további következtetéseket lehet levonni. A HTM-ek felbontásának elôírása a villamosenergia-beszerzési árak lényeges növekedését okozhatja, ha a piaci mechanizmusok megfelelôen mûködnek. A szezonális, heti és napi fogyasztási igényeknek megfelelô mennyiségben termelt, illetve szállított villamos energia ára (hazai vagy külföldi forrásból) az éppen még igénybe vett legdrágább forrás árához közelít majd, amely ár jelentôsen meghaladja a HTM-ek által biztosított MVM mix-árat. Ugyanis a források (termelôi vagy kereskedô által nyújtott szállítás) versengése nem kizárólag az eladási mennyiség növelésére, hanem a nagyobb profit megszerzésére fog irányulni. (Nagyobb profitot akár kisebb mennyiségekkel, de nagyobb árréssel is el lehet érni.) Transzparensen mûködô és árreferenciákat biztosító piac esetében az olcsó villanyt is annyiért adják el, amennyiért még el5 MVM mix-ár: a különbözô árakat rögzítô HTM-ek átlagára

adható, ez pedig nem más, mint az éppen még igénybe vett legdrágább termelôi vagy kereskedôi ár. A HTM-ek felbontásával a fogyasztók nagy valószínûséggel veszíteni fognak (az árak növekednek), az ellátásbiztonság csökkenhet, a javadalmak átrendezôdése mellett kétséges, hogy a nemzetgazdaság versenyképessége nôni fog. Az MVM jelenlegi HTM portfoliója stabilan és kiszámíthatóan mûködik. Megférnek egymás mellett a különbözô költségû, technológiájú és tüzelôanyagú erômûvek. Igaz, hogy az Irányelvek szemszögébôl ezek a hosszú távú szerzôdések nem kívánatosak, de csakis a létezésük okán nem szükséges a felbontásuk, vagy jelentôs átalakításuk. A szerzôdések résztvevôi nem törekednek felbontásukra és a fogyasztók sem kizárólag a felbontásukat szeretnék elérni, törekvésük az olcsó villanyhoz való hozzáférésre irányul. Ellentétben a kereskedôk érdekeivel, akik növekedésük akadályát – nyilvánvalóan – az MVM szerzôdéseinek megszüntetésével kívánják elhárítani. Az alternatív piaci modellben a HTM-ek jövôje – felmondásukkal vagy fedezeti szerzôdéssé alakításukkal szemben – a HTM-ek egyben tartása, biztosítva a termelôi kapacitások optimális kihasználásának lehetôségét, egy részletesen kidolgozott, a piac számára kívánatos termékeket tartalmazó, nyilvános és átlátható értékesítési rendszer bevezetésével az MVM-nél – hasonlóan a CEZ 6 „szivárvány” értékesítéséhez –, ami egyben figyelembe veszi a TSO kiegyenlítô energia és rendszerérdekû szolgáltatás igényeit is. Ezen HTM-értékesítések szabályozása érdekében olyan nyereségkorlátozást célszerû bevezetni a nagykereskedô MVM-nél, amely a „gazdaságos” HTM-ek elônyét a fogyasztókhoz juttatja. Az MVM értékesítési rendszerében kialakuló árak egyben alapul szolgálhatnak az egyetemes szolgáltatói árak számára is. Az alternatív piaci modell a fogyasztók érdekeit szolgálja. Nem számol a szerzôdésbontásokból eredô kártérítésekkel és átállási költségekkel sem, kizárva ezzel az EU által tiltott állami támogatás lehetôségét. 6 CEZ – Energetická Skupina CEZ – Cseh Villamos Társaság

KIEGYENLÍTÔ ENERGIA, RENDSZERÉRDEKÛ SZOLGÁLTATÁSOK PIACA Az MVM értékesítési rendszerében kialakuló árakat kiegészítve hatékonyságnövelô additív elemmel lehetne az alapja a TSO által szolgáltatott kiegyenlítô energiának. Ez lehetôvé tenné, hogy a nagykereskedelmi piac és a TSO kiegyenlítôenergia-beszerzései ne versenyezzenek, hanem egymást segítsék, növeljék a villamosenergiarendszer hatékonyságát és megbízhatóságát, elkerülendô, hogy a piaci szereplôk kihasználják a két piac árkülönbözetébôl adódó lehetôségeket. A kiegyenlítô energiát a TSO a többi szereplôhöz hasonlóan elsôsorban a nagykereskedelmi piacon szerzi be.

VILLAMOSENERGIA-ÁRAK ÁTLÁTHATÓSÁGA A HTM-ek alternatív modellben javasolt egyben tartása az MVM értékesítési rendszerének transzparenciája és az árak rendszeres publikációja mellett képzelhetô el. A fogyasztók az energia beszerzési (termelési) költségein túl az átviteli és elosztási költségeket is megfizetik. A hatóságilag szabályozott rendszerhasználati tarifákon belül a fogyasztók számára ismertté kellene tenni azt is, hogy az általuk fizetett díjakon belül milyen részt képviselnek a rendszerirányítási szolgáltatások (pl. az ellátásbiztonság érdekében lekötött tartalékkapacitások költségei), a támogatott termelések (a szélenergia, a biomassza tüzelés, a kapcsolt hô- és villamosenergia-termelés, a széntüzelés stb.), az átviteli hálózat és az elosztói hálózat költségei.

A JELENTÔS PIACI ERÔFÖLÉNY KÉRDÉSE Az alternatív modell számára elfogadhatatlan a villamosenergia-iparági szabályozásban ismeretlen jogintézmény, a jelentôs piaci erôfölény (JPE) fogalmának és szabályrendszerének bevezetése (a MEH modell javaslatában szereplô igen részletes és bonyolult JPE szabály rendszer a MEH honlapján olvasható). A hazai villamosenergia-rendszerben a korábbi szabályozás eredményeként nem alakulhatott ki olyan túlkínálat, amely jelentôs kihasználatlan olcsó

energiával rendelkezik és egy esetleges piaci erôfölénnyel rendelkezô szereplô megakadályozná hogy azokhoz a fogyasztók hozzáférjenek. A versenyfeltételek ellenôrzése és szankcionálása jogilag rendezett, a MEH által javasolt megelôzô intézkedések jogszabályban történô elôírása minden jóhiszemû piaci szereplôben ellenérzést, a „megbélyegzés”, a diszkrimináció lehetôségét váltja ki. Arról nem is beszélve, hogy a piaci erôfölény elôzetes, hatóság által történô azonosítása és intézkedések meghozatala jogilag szinte kivitelezhetetlen. A jó iparági gyakorlat szellemében a szabályok megszegése általában elítélendô és szankcionálandó. A hazai villamosenergia-ipar eddigi gyakorlatában nem találunk olyan szabályszegéseket, amelyek hasonló szabályrendszer bevezetésének igényét váltaná ki. Abban mindenki egyetért, ha egy sikeres társaság jelentôs piaci részesedést ér el és erôfölényével visszaél, alkalmazni kell a versenyjogi szabályok által biztosított szankciókat.

AZ ÚJ MODELL BEVEZETÉSE A több mint egy éve folyó mûhelymunka és konzultációk, a különbözô fórumok keretében elegendô idôt szántak az új modell megfogalmazására. A különbözô szempontok és vélemények összeálltak, elérkezett az egyeztetések lezárásának, a döntéshozatalnak az ideje. 2006 ôszén el kell kezdeni a szabályok részletes és idôigényes megfogalmazását, amelyet 2007. január 1-jéig kellene befejezni. Ellenkezô esetben a szereplôknek nem áll elegendô idô rendelkezésre ahhoz, hogy meghatározzák helyüket és szerepüket az új modellben, elemezzék lehetôségeiket, kitûzzék céljaikat, létrehozzák vagy módosítsák szerzôdéses feltételeiket – vagyis idôben felkészüljenek. Ugyancsak idôigényes feladat az új engedélyek elôkészítése, beszerzése, MEH által történô kiadása. Az „idô szorítása” az új mûködési modell mielôbbi megjelenését igényli. Olyan piaci modell bevezetését, ami átlátható, kiszámítható, egyszerû, a szereplôk számára elfogadható, nem okoz indokolatlan többletköltségeket és mellôzi a villamosenergiaipar számára idegen elemeket.


13

A MAGYAR TSO BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN AZ EURÓPAI UNIÓBAN AZ EGYIK LEGFONTOSABB KÉRDÉS A KÖZÖSSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉHEZ ÉS AZ EMBEREK MEGFELELÔ ÉLETKÖRÜLMÉNYEIHEZ SZÜKSÉGES ENERGIA BIZTOSÍTÁSA. ENNEK ÉRDEKÉBEN HATÁROZOTT CÉL AZ EGYSÉGES BELSÔ ENERGIAPIAC MEGTEREMTÉSE. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS VILLAMOS ENERGIÁRA ÉS FÖLDGÁZRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEIT A TAGÁLLAMOK TÖRVÉNYALKOTÁSÁBAN IS ALKALMAZNI KELL. EZEN ALAPUL AZ EU-TAG MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIASZABÁLYOZÁSA IS, MEGHATÁROZVA TÖBBEK KÖZÖTT A VILLAMOSENERGIARENDSZER IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK ALAPELVEIT. DR. BENKÓ BALÁZS

Az Európai Bizottság zöld könyve a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátásról is tartalmaz ajánlásokat az energiarendszerek irányítására és üzemeltetésére. Ezek konkrét megvalósítása a szakmai szervezetek munkaprogramjában szerepel. Az EU belsô villamosenergia-piac szabályozásáról szóló 2003/54/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv megfogalmazása szerint az átviteli rendszerirányító (TRANSMISSION SYSTEM OPERATOR, TSO) egy természetes vagy jogi személy, aki egy adott (szabályozási) területen felelôs az átviteli rendszer üzemeltetéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért, annak összeköttetéseiért más rendszerekkel, és a rendszer hosszú távú alkalmasságának biztosításáért a villamosenergia-átvitel indokolt igényeinek kielégítésére.

A 2003/54/EK IRÁNYELV TSO-KRA VONATKOZÓ FÔBB ELÔÍRÁSAI A Tagállamoknak ki kell jelölniük

egy vagy több átviteli rendszerirányítót, és biztosítaniuk kell, hogy ezek az Irányelvben foglaltakkal összhangban mûködjenek.

14

Minden átviteli rendszerirányító fe-

lelôs kell legyen azért, hogy – a rendszer hosszú távon kielégítse a villamosenergia-átvitel indokolt igényeit; – a rendszer megfelelô átviteli kapacitásával és megbízhatóságával járuljon hozzá az ellátásbiztonsághoz; – kezelje az energiaáramlásokat, figyelembe véve az energiacseréket más együttmûködô rendszerekkel is. Biztosítsa a villamosenergia-rendszer biztonságos, megbízható és hatékony mûködését, és minden szükséges rendszerszintû szolgáltatás rendelkezésre állását; – megfelelô tájékoztatást nyújtson a vele összeköttetésben álló rendszerek irányító-üzemeltetôinek, a biztonságos és hatékony üzemvitel, az összehangolt fejlesztés és az együttmûködô rendszer együttmûködési képességének biztosítása érdekében; – biztosítsa a rendszerhasználók közötti diszkriminációmentességet, különösen saját érintett vállalkozásait illetôen; – a rendszerhasználók számára a rendszerhez való hatékony hozzáférésükhöz szükséges tájékoztatást nyújtson. Amennyiben az átviteli rendszerirányító egy vertikálisan integrált


vállalkozás része, legalább jogi, szervezeti és döntéshozatali formájában függetlennek kell lennie az átvitellel össze nem függô egyéb tevékenységektôl. Ezen elôírások nem teremthetnek olyan kötelezettséget, hogy az átviteli hálózat vagyontárgyainak tulajdonosi jogát el kell választani a vertikálisan integrált vállalkozástól. A függetlenség biztosításához többek között a rendszerirányító-üzemeltetônek az integrált villamosenergia-vállalkozástól független, hatékony döntéshozatali jogokkal kell rendelkeznie a hálózat irányításüzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges vagyontárgyak tekintetében. Ez nem akadályozhatja a megfelelô koordinációs mechanizmusok meglétét annak biztosítására, hogy az anyavállalat gazdasági és vezetésfelügyeleti jogai a leányvállalatban a tôkehozamot tekintve védve legyenek. Az anyavállalat hagyhatja jóvá az átviteli rendszerirányító éves pénzügyi tervét, és meghatározhatja az eladósodás mértékét. Ugyanakkor ez nem engedheti meg az anyavállalatnak, hogy utasításokat adjon a mindennapi mûködésre, vagy az átviteli hálózati elemek létesítését vagy korszerûsítését illetô olyan egyedi döntésekre vonatkozóan, amelyek nem ha-

ladják meg a jóváhagyott pénzügyi terv keretét. Az átviteli rendszerirányítónak megfelelôségi programot kell kidolgoznia, amely meghatározza a diszkriminatív ügyintézés kizárását biztosító intézkedéseket, és biztosítja, hogy annak betartását megfelelôen nyomon kövessék. A programban szükséges meghatározni az alkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeket is e cél elérése érdekében. A megtett intézkedéseket ismertetô éves jelentést a megfelelôségi programért felelôs személynek vagy szervnek be kell nyújtania az illetékes szabályozó hatóságnak, és azt nyilvánosságra kell hoznia. Terheléselosztás és kiegyenlítés – Az átviteli rendszerirányító felelôs kell, hogy legyen a területén lévô termelô berendezések teherelosztásáért és a más rendszerekkel való rendszer-összeköttetések használatának meghatározásáért. – A termelô berendezések teherelosztását és a rendszer-összeköttetések használatát olyan kritériumok alapján kell meghatározni, amelyeket a tagállam jóváhagy, amelyek objektívak, közzétettek és diszkriminációmentes módon alkalmazottak, és biztosítják a villamos energia belsô piacának megfelelô mûködését. Figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló termelô berendezésekbôl vagy rendszer-összeköttetéseken történô szállításokból származó villamos energia gazdasági elsôbbségét és a rendszeren jelentkezô mûszaki korlátokat. – Egy tagállam megkövetelheti az átviteli rendszerirányítótól, hogy teherelosztási tevékenysége során a megújuló energiaforrásokat vagy hulladékot felhasználó, illetôleg kapcsolt hôt és energiát elôállító termelô berendezéseknek adjon elsôbbséget. – Egy tagállam – az ellátásbiztonság indokaiból kifolyólag – utasítást adhat, hogy olyan termelô berendezéseknek adjanak elsôbbséget, amelyek hazai primer energia tüzelôanyag forrásokat használnak, oly mértékig, ami nem haladja meg az illetô tagállamban felhasznált villamos energia termeléséhez szük-

–

–

–

–

séges összes primer energia 15%-át egy naptári évben. A tagállamok megkövetelhetik az átviteli rendszerirányítóktól, hogy tegyenek eleget az átviteli rendszer – ideértve a rendszerösszekötô kapacitást is – karbantartására és fejlesztésére vonatkozó minimális elôírásoknak. Az átviteli rendszerirányítóknak – amennyiben az feladatuk – rendszerükben a hálózatveszteségek és a tartalékkapacitások fedezésére szolgáló és a kiegyenlítéshez szükséges energiát átlátható, diszkriminációmentes és piacalapú eljárások szerint kell megvásárolniuk. Az átviteli rendszerirányítók által a villamosenergia-rendszer kiegyenlítésére hozott szabályoknak – ideértve a hálózataik rendszerhasználói felé az energia egyensúlyhiány miatt kiszabandó díjak szabályait – objektívnek, átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lenniük. A kikötéseket és feltételeket – ideértve a szabályokat és tarifákat – az átviteli rendszerirányítók által nyújtott szolgáltatásokra diszkriminációmentes és költségtükrözô módon kell meghatározni és közzétenni. Az átviteli rendszerirányítónak meg kell ôriznie a feladata végrehajtása során szerzett kereskedelmileg érzékeny információ bizalmasságát. A saját tevékenységeire vonatkozó azon információk nyilvánosságra hozatalát, amelyek kereskedelmi elônyöket eredményezhetnek, diszkriminációmentes módon kell végezni.

AZ EURÓPAI UNIÓ VILLAMOS ENERGIA BELSÔ PIACÁN, ILLETÔLEG AZ ÖSSZEKAPCSOLT ENERGIARENDSZERBEN MÛKÖDÔ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK A HAZAI TSO IS TAGJA UCTE:

az európai kontinensen párhuzamosan üzemelô rendszer

TSO-inak szervezete, legfontosabb feladata az összekapcsolt rendszerek biztonságát és megbízhatóságát szolgáló koordináció és együttmûködés biztosítása. Az elmúlt években bekövetkezett üzemzavarok felhívták a figyelmet arra, hogy a villamosenergia-rendszer számára a piaci környezet olyan igénybevételt jelent, ami teljesítôképességének határán történô üzemeltetést, néha rizikóvállalást kíván meg, ezért a rendszer biztonságának kérdései nagy súlyt kaptak. ETSO: az Európai Unió tagországai, valamint Svájc, Norvégia, és Románia villamosenergia-rendszereit irányító és üzemeltetô társaságok szövetsége. Az Európai Bizottság felkérésére 1999-ben létrejött szervezet, a politikai döntéshozókkal való kapcsolattartás céljából. Egyik fô feladata a TSO-k közötti elszámolási kérdések megoldása.

AZ EURÓPAI GYAKORLAT ALKALMAZÁSA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZERBEN – A MAVIR ZRT., A HAZAI TSO MÛKÖDÉSI KÖRNYEZET, FELTÉTELEK A MAVIR Rt. a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény rendelkezéseinek megfelelôen 2003. január 1-jétôl, mint független rendszerirányító végezte tevékenységét. 2006. január 1-jétôl, mint villamosenergiaipari átviteli rendszerirányító (TSO) társaság mûködik. Tevékenységének legfontosabb jogszabályi kereteit a VET, a VET Vhr., a kapcsolódó jogszabályok, ellátási szabályzatok, a Magyar Energia Hivatal (MEH) részérôl az engedélyesi tevékenységekre kiadott mûködési engedélyek, a Hivatal által jóváhagyott Megfelelési Szabályzat rögzíti. A MAVIR TSO 2006. január 1-jei mûködésének elôkészítését és feltételrendszerét az 1070/2005. (VII. 8.) sz. Kormányhatározat a „Villamosenergia-ipari átviteli hálózati rendszerirányító magyarországi kialakításáról” és ezzel összefüggésben történt végrehajtási folyamatok alapoz-


15

ták meg. A kormányhatározat a 2003/54/EK Irányelv szerinti átviteli rendszerirányítóvá a MAVIR ZRt.-t jelölte ki, amely társaság a kijelölés idején rendszerirányítási mûködési engedéllyel rendelkezett. A hivatkozott jogszabályi elôírások és tulajdonosi döntések értelmében 2006. január 1-jétôl az MVM Zrt. jogutódjaként a MAVIR ZRt. végzi a villamosenergia-átviteli engedélyesi tevékenységet is, amelyhez a szükséges villamosenergia-átviteli mûködési engedélyt a Magyar Energia Hivatal a 497/2005. számú határozatával megadta. Az így létrejött új szervezet megfelel az EU belsô villamosenergia-piac szabályozásáról szóló 2003/54/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv rendelkezéseinek. Az átviteli tevékenység MVM részérôl történô átadása, illetve az OVIT üzemviteli tevékenységének átadása a 2006. január 1-jei fordulónapnak megfelelôen az érintett eszközök, létszám, követelés kötelezettség állomány, szerzôdésállomány átszármaztatását jelentette. A MAVIR ZRt. szerzôdéses kötelezettségeinek alapvetô növekedését az átviteli tevékenység átvétele jelenti. Ezen átvétellel eszközállománya jelentôsen megnövekedett, a kötelezettség növekedés jelentôs részét teszi ki az átvett hitelállomány. Árbevételét alapvetôen a hatósági áras hálózathasználati tarifák jelentik. Az átviteli díjban elismert amortizációban és tôkeköltségben képzôdik az átviteli engedélyesi tevékenység ellátásához, az ellátásbiztonság szinten tartásához, illetve lehetôség szerinti emeléséhez szükséges fejlesztések forrása. A MAVIR ZRt. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásként mûködô MVM társaságcsoport tagja, részvényei – egy darab 10 000 forintos szavazatelsôbbségi részvény kivételével – MVM Zrt. tulajdonban vannak. A MAVIR ZRt. így vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minôsül. A hálózathoz történô diszkriminációmentes hozzáférés és az egyenlô bánásmód biztosítása végett a vertikálisan integrált vállalkozásokban a rendszerirányítási és átviteli hálózati tevékenységet (természetes monopólium) el kell különíteni a villamosenergia-termelési, -ellátási és -kereskedelmi tevékeny-

16

ségektôl (szétválasztás). A szétválasztás elemei: a jogi, a számviteli, az informatikai, valamint a funkcionális (döntéshozatali és mûködésbeli) szétválasztás. A MAVIR ZRt., mint a rendszerirányítói és átviteli hálózati tevékenységet ellátó zártkörû társaság, jogi formájában, szervezetében, valamint – a tevékenységek elvégzése és az ehhez szükséges feltételek megléte szempontjából – döntéshozatali eljárása során a vertikálisan integrált vállalkozás egyéb tevékenységeitôl független. Kereskedelmi, üzleti és üzemi tevékenységeinek végzése során köteles betartani a diszkriminációmentesség és az egyenlô bánásmód követelményeit. Ezen tevékenységeit a MAVIR ZRt. a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Kereskedelmi Szabályzat, Üzemi Szabályzat és a MAVIR ZRt. Üzletszabályzatának rendelkezései szerint látja el. A szabályzatokban foglaltak betartását a Magyar Energia Hivatal rendszeresen ellenôrzi.

mezôséget biztosít a tulajdonosok számára. Mûködése során munkatársai megelégedettségét is szem elôtt tartva, a tulajdonosokkal – a törvények által megszabott határokon belül – együttmûködve növeli a magyar villamosenergia-ipar presztízsét. Az elvek megvalósításának részleteit a társasági stratégia határozza meg.

A MAVIR ZRT. LEGFONTOSABB STRATÉGIAI IRÁNYAI A

A TÁRSASÁG KÜLDETÉSE „A MAVIR ZRt. mint független átviteli rendszerirányító küldetése, hogy a magyar villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos mûködtetése, az átviteli hálózat üzemeltetése és fejlesztése mellett segítse a villamosenergia-ipari liberalizáció eredményességét a piaci szereplôk versenysemleges kiszolgálásával.”

A TÁRSASÁG JÖVÔKÉPE „A MAVIR ZRt. felelôsségébôl adódóan erôs, mûködésében független, jól szervezett, önálló energetikai társaság, amely az ellátásbiztonságot, versenysemlegességet és a villamosenergia-piac kiszolgálását helyezi tevékenysége fókuszába és értéket teremt.” A MAVIR ZRt. a rendszerirányításban, a hálózat üzemeltetésben és fejlesztésben, valamint a liberalizált villamosenergia-piac mûködtetésében semleges, de meghatározó szerepet vállal, annak infrastrukturális és információs igényét biztosítja. Hatékony gazdálkodáson alapuló, nyereséges mûködésével – a szükséges fejlesztési források rendelkezésre állásának biztosításán felül – megfelelô jövedel-


magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának mindenkori biztosítása, a rendelkezésére bízott hálózat operatív üzemirányítása. Az átviteli hálózat magas színvonalú, megbízható üzemeltetése. Az átviteli hálózat szükséges és indokolt fejlesztése a rendszerhasználók számára a törvényben, a szabályzatokban meghatározott ellátás-, és üzembiztonság megteremtése, biztosítása, valamint az európai villamosenergia-rendszerrel való együttmûködô képesség fenntartása érdekében. A piaci verseny elkötelezettjeként aktív, átlátható, diszkriminációmentes piacmûködtetési, -irányítási tevékenység végzése. A TSO mûködési függetlenségének teljes körû biztosítása, függetlenség a tulajdonosoktól, a kereskedelem szereplôitôl, a forrásokhoz és a hálózatokhoz való szabad, transzparens hozzáférés biztosítása, valamint a fogyasztók piaci alapon kialakuló legalacsonyabb árú ellátása érdekében. Aktív szerep a nemzetközi kooperációban, a magyar VER képviselete a nemzetközi szervezetekben. Erôs, jól szervezett, önálló társaság, amely megfelelô jogosítványokkal, képességekkel, erôforrásokkal és eszközökkel rendelkezik. A legkisebb költség elvének is megfelelô, hatékony gazdálkodáson alapuló nyereséges mûködés.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A szervezeti felépítés meghatározó elve, hogy a társaság valamennyi hazai és nemzetközi kötelezettségét jó minôségben teljesíthesse, feleljen meg a

rendszerirányítási és átviteli engedélynek, ugyanakkor ne legyenek párhuzamosan végzett, vagy nem egyértelmûen meghatározott feladatok. A szervezet öt igazgatóságra (rendszerirányítási, hálózati, üzemviteli, informatikai, illetve gazdasági), valamint a vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó területre tagolódik. A MAVIR ZRt. szervezeti alapegységei az osztályok, amelyeken belül alárendelt szervezeti egységek lehetnek. A fô szervezeti egységek és legfontosabb feladataik A vezérigazgató közvetlen irá-

nyítása alá tartozó területek: a vállalatirányítási tevékenységet segítô szervezeti egységek. Ezek a Titkárság, a Jogi és Szabályozási Osztály, Nemzetközi Együttmûködési Osztály, Kommunikációs Osztály, Minôségügyi Osztály. A Rendszerirányítási Igazgatóság feladata három pilléren nyugszik: – Az igazgató közvetlen irányítása alatt a villamosenergia-rendszer biztonságos, jó minôségû mûködtetését, rövid távon (hónap, hét, nap, óra stb.) a rendszerszintû üzemirányítást az Országos Diszpécser Szolgálat, a Hálózati Operatív Szolgálat és a Forrástervezési Szolgálat végzi. – Közép- és hosszú távon a VER egyensúlyban tartása, a hálózat fejlesztések tervezése, a hosszú távú kapacitástervezés a Rendszerszintû Hálózattervezési és Elemzési Osztály, valamint a Kapacitástervezési Osztály feladata. – A Piacszervezési Osztály és az Elszámolási Mérési Osztály biztosítja az elszámolási mérési rendszer mûködtetését, a rendszerszintû szolgáltatások beszerzését és elszámolását, a mérlegkör rendszer mûködtetését és elszámolását, a nemzetközi ügyletek, a rendszerhasználat elszámolását, valamint a piac mûködési feltételeinek biztosítását és fejlesztését, a határkapacitások piaci alapú, átlátható, megkülönböztetés mentes elosztását. A Hálózati Igazgatóság fô feladata a társaság átviteli hálózati tevékenységének irányítása, az átviteli hálózat üzembiztonságának meg-

ôrzése, a mûködôképesség folyamatos fenntartása érdekében szükséges fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok meghatározása, tervezése és megvalósítása. A létesítményi szakterület tevékenységét – létesítmény állapotfelmérési, tervezési, fejlesztési-karbantartási és dokumentációs feladatok – a Hálózati Állapotismeretei és Diagnosztikai Osztály, valamint a Hálózat Fejlesztési, Tervezési és Karbantartási Osztály látja el. Az igazgatósághoz tartozik továbbá az OTUSZ Túlfeszültség Védelmi és Szigetelés Ellenôrzési Osztály, amely a létesítményi szakterület és az Üzemviteli Igazgatóság részére nyújt túlfeszültség védelmi szolgáltatásokat. Ezen felül a Hálózati Igazgatóság része a Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztály, amely a MAVIR ZRt. valamennyi szervezeti egységére kiterjedôen irányítja a biztonságtechnikai és környezetvédelmi feladatok végrehajtását. Az Üzemviteli Igazgatóság alapvetô feladata a helyszíni alállomási és távvezetéki üzemeltetési tevékenységek végzése és ellenôrzése, az átviteli hálózaton történô beavatkozások során az üzemeltetô képviselete, amelyet az Üzemeltetés Irányítási Osztály lát el. A helyszíni üzemeltetési tevékenységet az osztály alá tartozó, területi tagozódással (Albertirsa, Gyôr, Sajószöged, Toponár, Zugló telephellyel) szervezett, alállomási és távvezetéki szakterületi erôforrásokat összefogó Üzemviteli Regionális Központok végzik. A relévédelmi és alállomási szekunder feladatokat az OVRAM Szakszolgálati Osztály látja el. Az igazgatóság része továbbá az Üzemviteli Gazdálkodási Osztály, amely üzemgazdasági szolgáltatásokkal támogatja a feladatok végrehajtását. Az Informatikai Igazgatóság fô feladata és felelôssége a társaság alaptevékenységét közvetlenül támogató informatikai, távközlési és telemechanikai rendszerek fejlesztése és mûködtetése. Szervezeti egységei: Folyamatirányítási Informatikai Osztály, Általános Informatikai Osztály, Távközlési és Telemechanikai Osztály.

A Gazdasági Igazgatóság a társa-

ság pénzügyi, gazdasági és humánerôforrás-gazdálkodási tevékenységének irányítását végzi. Felelôs a gazdálkodás tulajdonosi elvárásoknak megfelelô tervezéséért, elszámolásáért, koordinálásáért, irányításáért. Feladatai közé tartozik továbbá a társaság közbeszerzéseinek, Beruházási Szabályzatának, Szerzôdéskötési Szabályzatának és Versenyszabályzatának hatálya alá tartozó beszerzéseinek, valamint beruházási és eszközgazdálkodási tevékenységének tervezése, koordinálása, irányítása, illetve a MAVIR ZRt. hosszú távú elhelyezésének biztosítása. Szervezeti egységei: Számviteli és Ügyviteli Osztály, Humánerôforrás Gazdálkodási Osztály, Terv és Kontrolling Osztály, Pénzügyi Osztály, Közbeszerzési, beruházási és Eszközgazdálkodási Osztály, Mûszaki Szolgáltató Osztály. A társaság szervezeti felépítését az 1. ábra mutatja.

A MAVIR ZRT. MÛKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ, A SZABÁLYOZÓ HATÓSÁG ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT ÉS A WWW.MAVIR.HU HONLAPON IS MEGTEKINTHETÔ SZABÁLYZATOK Az UCTE Üzemviteli Kézikönyve:

meghatározza az összekapcsolt európai villamosenergia-rendszerben kötelezôen betartandó mûködtetési szabályokat, a teljes rendszer (n -1) biztonságának betartását. A szervezet a valós igényekhez igyekszik alkalmazkodni a mindenkor érvényes szabályozással, de nem minden problémára lehet azonnal jó és minden fél számára elfogadható megoldást találni. Rendszerirányítói és átviteli engedély: a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedélyek rögzítik az Engedélyes jogait és kötelezettségeit az engedélyezett tevékenységekre. Kereskedelmi Szabályzat: rögzíti a kereskedelmi, elszámolási-mérési, és adatforgalmi megállapodások mini-


17

18


1. ÁBRA A MAVIR ZRT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Kapacitástervezési Osztály

Üzemviteli Regionális Központok

Zugló ÜRK

Toponár ÜRK

Mûszaki Szolgáltató Osztály

Sajószöged ÜRK

Humánerôforrás-gazdálkodási Osztály Közbeszerzési, Beruházási és Eszközgazdálkodási Osztály

Hálózatfejlesztési, Tervezési és Karbantartási Osztály

Terv és Kontrolling Osztály

Számviteli és Ügyviteli Osztály

Pénzügyi Osztály

Gazdasági Igazgatóság

Gyôr ÜRK

Albertirsa ÜRK

Üzemeltetésirányítási Osztály

Rendszerszintû Hálózattervezési Osztály

Forrástervezési Szolgálat

Távközlési és Telemechanikai Osztály

Általános Informatikai Osztály

OTUSZ Túlfeszültségvédelmi és Szigetelésellenôrzési Osztály

Üzemviteli Gazdálkodási Osztály

Elszámolási Mérési Osztály

Hálózati Operatív Szolgálat Hálózati Állapotismereti és Diagnosztikai Osztály

Folyamatirányítási Informatikai Osztály

Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztály

Informatikai Igazgatóság

OVRAM Szakszolgálati Osztály

Hálózati Igazgatóság

Piacszervezési Osztály

Üzemviteli Igazgatóság

Országos Diszpécser Szolgálat

Rendszerirányítási Igazgatóság

Nemzetközi Együttmûködési Osztály

Minôségügyi Osztály

Titkárság

Jogi és Szabályozási Osztály

Vezérigazgató

Igazgatóság

Könyvvizsgáló

Kommunikációs Osztály

Belsô ellenôr

Felügyelô Bizottság

Közgyûlés

mális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintû szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac mûködésére vonatkozó fôbb szabályokat. Külön is érdemes megemlíteni a rendszerkoordinációt igénylô hálózati szûk keresztmetszetek kezelése eljárásrendjeinek és szabályainak meghatározását. Üzletszabályzat: meghatározza a társasággal mint rendszerirányítóval, és mint átviteli engedélyessel szerzôdéses kapcsolatba kerülô rendszerhasználók számára a MAVIR ZRt. által követendô szerzôdéses alapelveket, általános mûszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerzôdési feltételeket, a szerzôdô felek alapvetô jogait és kötelezettségeit. Üzemi Szabályzat: elôírja a hazai villamosenergia-rendszerben a rendszerhasználókra vonatkozóan az együttmûködés szükségességébôl adódó szabályokat, az egyes rendelkezések alóli felmentés eljárásrendjét. Megfelelési Szabályzat: tartalmazza mindazon szabályokat, elveket, elôírásokat és egyéb szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a társaság az egyenlô bánásmód követelményének megfelelôen és az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozás nélkül mûködjön. A szabályzatban foglaltak kötelezôen meghatározzák a MAVIR ZRt. külsô kapcsolatainak, így szerzôdéses és ügyfélkapcsolatainak, valamint a cégcsoporton belüli, illetve a mindenkori tulajdonosokhoz

Érdemes megemlíteni egy, a magyar villamosenergia-rendszert az ország földrajzi helyzete miatt is érintô fontos kérdést. Az egyes rendszerekben és rendszerek között meglévô (n -1) biztonság a jelentôs kereskedelmi szállítások miatt sok esetben sérül. A problémát az okozza, hogy a kereskedôk

nagy teljesítményû és távolságú szállításokra kötnek szerzôdést, amelyek szállítási útvonalára a fizika törvényei szerinti teljesítményeloszlást nem veszik figyelembe. Emiatt a szerzôdéses szállítási útvonal jelentôsen eltér a tényleges teljesítményáramlástól, aminek következtében egyes hálózatrészekben olyan mértékû túlterhelés keletkezhet, amitôl sérül az (n -1) biztonság. Ez súlyos rendszer-üzemzavarokat okozhat. Mivel a szabadpiacon kialakuló eltérô villamosenergia-árak miatt egy-egy kereskedelmi szállítási útvonal sokszor az egész UCTErendszert átszeli, e probléma megoldása az egész UCTE-rendszerre kiterjedô eljárást igényel. Egy-egy ország TSO-ja szomszéd rendszerekkel együtt sem tudja a túlterheléseket feloldani. E probléma UCTE-szintû kezelését és megoldását a MAVIR Zrt. hivatalosan kezdeményezte az UCTE Irányító Bizottságában, ismertetve, hogy a magyar rendszer biztonságát ezek a nem egyeztetett áramlások az elmúlt évben többször veszélyeztették. A kérdés jelenleg az UCTE „Üzemvitel és üzembiztonság munkacsoportja” és ezen belül az „N -1 szakértôi csoport” elôtt van, amelynek munkájában a MAVIR Zrt. részt vesz. A probléma kezelését nehezíti, hogy a kérdés megoldása sértheti a veszélyes áramlásokat okozó szállításban részt vevôk érdekeit. A MAVIR Zrt. bejelentette, hogy a magyar rendszerelemek túlterhelés miatti károsodásának megakadályozására rendszerbontó automatikákat szükséges beépíteni. A MAVIR Zrt. véleménye szerint a probléma korrekt megoldását segítené, ha a szinkronterület üzemirányítását egy, megfelelô hatáskörrel felruházott, UCTE-szintû „szolgáltató központ” („Service Provider”) támogatná.

gáltatások igénybevételére is. Mivel a honlap – csakúgy, mint az Eurelectric Magyarországi Tagozatának (EMT) weboldala – a Magyar Villamos Mûvek Zrt. portáljának keretei között, integráltan valósult meg, ezért a jövôben számos összetettebb, alkalmazás épülhet be a site-ba, köszönhetôen az anyavállalat által nyújtott technikai háttérnek. Ilyen lehet például a dokumentum tár, a fórum, vagy egyéb, a portálhoz tartozó funkció, akár integrálható külsô ERP, vagy CRM rendszer is. Az azonos portálrendszer bázisán mûködô oldalak között közös alkalmazások is futtatha-

tók az oldalak, illetve a site-ok közötti szabad átjárásnak köszönhetôen. Magyarország egyik legjelentôsebb villamos energetikai társaságcsoportjának tagja, az MVM Partner ZRt. a piaci liberalizáció 2003-as indulásakor az elsôk között létrehozott honlapját - mely korábban elsôsorban tájékoztató jellegû volt - a villamos energia versenypiaci fejlôdéséhez és a fogyasztók folyamatosan változó igényeihez igazodva alakította át. Az oldalt - hasonlóan az MVM Zrt. honlapjához - a Sense/Net készítette a T-Online alvállalkozójaként.

fûzôdô kapcsolatainak a kereteit. Különösen fontosok azok a rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a MAVIR ZRt. az anyavállalattól és az MVM cégcsoport többi társaságától szervezeti és döntéshozatali tekintetben függetlenül lássa el engedélyesi tevékenységeit. Ebben a szabályzatban határozták meg a jogi, számviteli, informatikai és funkcionális szétválasztás szabályait is.

ÖSSZEFOGLALÁS A 2006. év a TSO mûködésének elsô éve. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a társaság mûködik, a hazai villamosenergia-rendszer megbízhatóan ellátja a fogyasztókat és a MAVIR ZRt. a nemzetközi szervezetekben is aktív szerepet vállal. Az év végén az elért eredmények áttekintését követôen a szükséges változtatásokat el kell végezni, annál is inkább, mivel 2007-tôl az EU irányelvnek megfelelôen a teljes villamosenergiapiac szabaddá válik. Ezért a szabályozás is változni fog, ami a TSO mûködését is érdemben befolyásolhatja. Megjegyzés

HÍREK ÚJ OLDAL, ÚJ ÜZENETEK: MVM PARTNER ONLINE Megújult az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. honlapja

Az MVM Partner nemrégiben megújult honlapja (www.mvmpartner.hu) a szakmai információk megôrzése mellett, a fogyasztókat és üzleti partnereket szólítja meg elsôsorban, ennek megfelelôen az átalakulást követôen a célcsoport igényeinek figyelembe vételével vált strukturáltabbá és letisztultabbá. Az oldal - a folyamatos kihívásoknak megfelelve - lehetôséget biztosít további interaktív szol-


19

KVÓTAPIACI FEJLEMÉNYEK A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSI JOGOKKAL (EGYSÉGEKKEL) A KERESKEDÉS HIVATALOSAN 2005. JANUÁR 1-JÉN INDULT. A KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK (KVÓTÁK) KERESKEDELME ENNÉL SOKKAL ELÔBB ELKEZDÔDÖTT, MÉG A SZABÁLYOKAT RÖGZÍTÔ IRÁNYELV 1 2003. OKTÓBERI MEGJELENÉSÉT MEGELÔZÔEN. A KOCKÁZATOKAT VÁLLALNI ÓHAJTÓ FELEK KÖZÖTT MEGKÖTÖTT SZERZÔDÉSEK AZ ELSÔ IDÔSZAKBAN MEGLEHETÔSEN TERJEDELMESEK VOLTAK, DE HATÁRIDÔS ÜGYLETEK ILYEN MÓDON MÁR IGEN KORÁN LÉTREJÖTTEK. AZ ELSÔ MEGÁLLAPODÁSOKAT ÁLTALÁBAN KÍSÉRLETI JELLEGÛNEK TARTOTTÁK, ÍGY EZEK JELENTÔS PUBLICITÁST KAPTAK. CIVIN VILMOS

Legkorábban nem az európai rendszerben ma használatos rövidítéssel említett EUA2-k forogtak, hanem a Kiotói Jegyzôkönyv 6. cikkével meghatározott ún. együttes végrehajtási (JI) projektek3 által keletkezô kibocsátáscsökkentési egységek, az ERU-k4. Maga az EU ETS, azaz az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere is a Kiotói Jegyzôkönyv végrehajtásának megkönnyítése, az abban vállalt kötelezettségek gazdaságosabb teljesítése végett jött létre. A Kiotói Jegyzôkönyv aláírása után 4 évvel, Marrakeshben, 2001 októberében – nem kis nehézségek árán – létrehozott részletes szabályrendszernek igazoltan megfelelô projektek által elért kibocsátáscsökkentési egységeket (ERU, ill. CER 5) a már említett irányelv 2004. évben megjelent módosítása részben konvertibilissé tette, azaz bizonyos korlátozásokkal, elszámolási célból megengedi az EU ETSben való felhasználásukat. Ezeknek az ún. rugalmas mechanizmusoknak az a célja, hogy a jegyzôkönyv értelmében kötelezettséget vállalt országok számára a kötelezettségek teljesítését kevésbé költségessé tegye. Az Európai Unió úttörô szerepet vállalt a Kiotói Jegyzôkönyv teljesítésében. 2002-ben a 15 tagország külön megállapodást 6 kötött arról, hogy a 8%-os kibocsátáscsökkentést miképpen teljesíti (1. táblázat). Az EU külön is aláírta, ill. ratifikálta a Kiotói Jegyzôkönyvet. A táblázatból látható, hogy az új tagországokon kívül viszonylag kevés olyan ország van (Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Svédország), amely 2004-re tényle-

20

ges kibocsátáscsökkentést ért el. A 15-öknek 2012-re (a 2008–2012 évek átlagában) további, mintegy 300 millió tonnával kell csökkenteniük a kibocsátásaikat. Miután a már említett tehermegosztási egyezményt 6 az új tagországokra nem alkalmazzák, az a tény, hogy az új tagállamok csaknem ugyanennyi megtakarítást mutatnak fel, sovány vigasznak tûnik. Az EU ETS szabályai még azt megelôzôen elkészültek, mielôtt maga a Kiotói Jegyzôkönyv – 2005. február 16-án – hatályba lépett volna. A hatályba lépés feltételei akkor teljesültek, amikor Oroszország 2004. decemberében ratifikálta a jegyzôkönyvet. Említésre érdemes, hogy míg a Kiotói Jegyzôkönyv hatféle üvegházhatású gázra terjed ki (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és a fluortartalmú gázok két csoportja, valamint a kén-hexa-fluorid), addig az EU ETS csak a szén-dioxid kereskedelmét szabályozza, további gázok rendszerbe illesztésére legkorábban a harmadik, 2013-ban kezdôdô kereskedelmi idôszakban lesz lehetôség. Lényeges eltérés továbbá, hogy míg a Kiotói Jegyzôkönyv országok közötti kibocsátás-kereskedelemrôl szól (17. cikk), az EU ETS a – késôbbiekben az Unión kívüli országokra is kiterjeszthetôen – társaságok, létesítmények közötti kereskedelmet alapozza meg.

A NEMZETI KIOSZTÁSI TERVEK – A RENDSZER ALAPJA Az EU irányelveinek az egyes tagországok jogrendjébe történô átülteté-


sekor a kormányok bizonyos szabadságot élveznek, jóllehet az irányelveken túl további útmutatók és tájékoztatók készülnek a Bizottságban, amelyek figyelembe vételétôl nem tanácsos eltekinteni. A Bizottság nem állapított meg külön korlátot az uniós országokra, az egyes országok által kiosztott kvóta mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy ez a korlátozás elôsegítse a tehermegosztási megállapodásban vállalt (EU-15), ill. a Kiotói Jegyzôkönyv szerinti kötelezettségek teljesítését. A Bizottság ugyanakkor fenntartotta a nemzeti kiosztási tervek (NKT-k) ellenôrzésének, elfogadásának jogát. Ennek értelmében az NKT véglegesnek tekintett változatait (a létesítményekre lebontott kiosztandó mennyiségekkel együtt) határidôre el kell juttatni a Bizottsághoz, amelynek elfogadó nyilatkozata után lehet a kibocsátási egységeket az országos nyilvántartásban az engedélyesek számláin jóváírni. Általában elmondható, hogy a határidôket a tagországok nem tudták betartani, miután egyrészt a rendszer bevezetéséhez nem volt elegendô idô, másrészt sok esetben a társadalmi vita elhúzódása, adminisztrációs nehézségek és más tényezôk késleltették a kormányzati szervezetek munkáját. A kiosztási tervek jelentôs részével a Bizottság nem volt elégedett. Sok országot arra utasítottak, hogy csökkentsék a kiosztani szándékozott kvóták mennyiségét (pl. Csehország, Szlovákia, Lengyelország) és megtiltották az utólagos kiigazítást. Ez utóbbit azzal indokolták, hogy az utólagos korrekció a piaci viszonyokba történô visszamenôleges beavatkozást és a piaci

1. TÁBLÁZAT AZ EU TAGORSZÁGAINAK ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZ KIBOCSÁTÁSA (A FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDHASZNÁLAT-VÁLTOZTATÁS HATÁSAINAK FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÁSÁVAL)7

Ország

A vállalt kibocsátáscsökkentés mértéke a bázisévi kibocsátáshoz képest %

Bázisévi kibocsátás*

2004. évi kibocsátás

A kibocsátás változása 2004. és a bázisév között

millió t

millió t

%

A szükséges kibocsátáscsökkentés mértéke a bázisévi kibocsátáshoz képest %

A szükséges kibocsátáscsökkentés mértéke a 2004. évi kibocsátáshoz képest millió t

Ausztria

-13,0

78,9

91,3

15,7

-28,7

-22,7

Belgium

-7,5

146,9

147,9

0,7

-8,2

-12,0

Dánia

-21,0

69,3

68,1

-1,7

-19,3

-13,4

Egyesült Királyság

-12,5

767,9

659,3

-14,1

1,6

12,6

Finnország

0,0

71,1

81,4

14,5

-14,5

-10,3

Franciaország

0,0

567,1

562,6

-0,8

0,8

4,5

Görögország

25,0

111,1

137,6

23,9

1,1

1,3

-6,0

214,3

217,8

1,6

-7,6

-16,4

13,0

55,8

68,5

22,8

-9,8

-5,4

-0,3

12,7

12,7

0,0

-0,3

0,0

Németország

-21,0

1230,0

1015,3

-17,5

-3,5

-43,6

Olaszország

-6,5

518,9

582,5

12,3

-18,8

-97,3

Portugália

27,0

60,0

84,5

40,8

-13,8

-8,3

Spanyolország

15,0

289,4

427,9

47,9

-32,9

-95,1

Svédország

4,0

72,5

69,9

-3,6

7,6

5,5

Együtt (EU-15)

-8,0

4265,9

4227,3

-0,9

-7,1

-302,7

-

6,0

8,9

48,3

–

–

Cseh Köztársaság

-8,0

196,3

147,1

-25,1

17,1

33,5

Észtország

-8,0

42,6

21,3

-50,0

42,0

17,9

Lengyelország

-6,0

565,3

386,4

-31,6

25,6

145,0

Lettország

-8,0

25,9

10,7

-58,7

50,7

13,1

Litvánia

-8,0

50,9

20,3

-60,1

52,1

26,5

Magyarország

-6,0

122,2

83,1

-32,0

26,0

31,8

–

2,2

3,2

45,5

–

–

Szlovákia

-8,0

73,2

51,0

-30,3

22,3

16,3

Szlovénia

-8,0

20,2

20,1

-0,5

-7,5

-1,5

Együtt (EU-10)

-6,7

1104,8

752,1

-31,9

25,2

278,7

–

5370,7

4979,4

-7,3

-0,4

-24,0

Hollandia Írország Luxemburg

Ciprus

Málta

Összesen (EU-25)

* A bázisév általában 1990. Magyarország esetében a bázisidôszak az 1985–1987 évek átlaga.

mechanizmusok mûködésének torzulását eredményezné. A vitákat lefolytatva, a kialkudott mennyiség végleges jóváhagyása után Lengyelország volt az utolsó ország, amelynek NKTjét jóváhagyták (2006. június!). Bármennyire furcsa is, a kibocsátási engedélyeseknek némelykor a jóvá sem ha-

gyott mennyiségekkel kellett elszámolniuk 2005 áprilisának végéig, miközben nem volt hivatalos lehetôségük arra, hogy azonnali kereskedelmi ügyleteket hajtsanak végre. Ennek feltétele ugyanis az, hogy az országos jegyzék mûködjön és egyúttal mûködjön együtt az EU központi jegyzékével is.

AZ EU ORSZÁGOK TELJESÍTÉSE Gyakorlatilag csaknem minden országban bebizonyosodott, ami egyébként is várható volt: a mesterségesen létrehozni vágyott kvótaszûkösség az


21

2. TÁBLÁZAT AZ EU TAGORSZÁGOK ETS ALÁ VONT ENGEDÉLYESEINEK CO2-KIBOCSÁTÁSA 2005-BEN (kt/év)

Bejelentett kibocsátás Ország 1

Kiosztott Ténylegesen kvótakiosztott bejelentett mennyiség kibocsátás 2 3 2-1

Tartalék és aukció

Összes allokáció

Eltérés

Eltérés (%)

4

5 3+4

6 5-1

7 6/5

Ausztria

33 373

32 675

-698

330

33 005

-368

-1,1

Belgium

55 354

59 854

4 499

2 546

62 399

7 045

11,3

Ciprus

5 701

Csehország

82 454

96 908

14 454

348

97 256

14 802

15,2

Dánia

26 091

31 040

4 949

2 460

33 500

7 409

22,1

242 396

209 388

-33 008

15 527

224 915

-17 481

-7,8

Észtország

12 622

18 763

6 142

190

18 953

6 331

33,4

Finnország

33 073

44 587

11 514

863

45 450

12 377

27,2

Franciaország

131 148

150 501

19 353

4 871

155 372

24 224

15,6

Görögország

71 033

71 135

102

3 287

74 422

3 389

4,6

Hollandia

80 351

86 439

6 088

2 503

88 942

8 591

9,7

22 398

19 238

-3 159

3 081

22 319

-78

-0,4

220 000

246 300

26 300

Lettország

2 854

4 054

1 200

506

4 560

1 706

37,4

Litvánia

6 604

11 468

4 864

797

12 265

5 662

46,2

5 946

18,8

Egyesült Királyság

Írország Lengyelország

8

246 300

Luxemburg Magyarország

3 114 25 715

30 236

4 522

1 425

31 661

Málta

2 942

Németország

473 716

495 074

21 358

3 926

499 000

25 284

5,1

Olaszország

215 416

207 519

-7 897

15 552

223 070

7 655

3,4

36 413

36 899

486

1 263

38 161

1 748

4,6

181 063

162 111

-18 952

13 162

175 274

-5 790

-3,3

Svédország

19 307

22 531

3 224

678

23 209

3 902

16,8

Szlovákia

25 238

30 365

5 127

7

30 372

5 134

16,9

Szlovénia

8 721

8 692

-29

67

8 759

38

0,4

Összesen

2 005 338

2 075 776

70 438

73 390

2 160 923

117 528

6,7

Portugália Spanyolország

EU szintjén nem jött létre. Európában összességében nem alakult ki kvótahiány, ami a kibocsátókat hatékony kibocsátáscsökkentô intézkedések foganatosítására sarkallta volna. Természetesen az alapelvvel, azaz a kibocsátáscsökkentés szükségességével elvben mindenki egyetértett. A 2. táblázatban bemutatjuk az egyes országok CO2-kibocsátásait a Bizottság 2006. május 15-i közleménye alapján. A lista nem teljes, mert négy ország adatai nem érkeztek be határidôre.

22

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy mindössze négy olyan ország akadt, amelyben a független hitelesítôk által igazolt kibocsátások összege nagyobb volt, mint a 2005. évre kiosztott mennyiség (ezeket piros színnel különböztettük meg). Mindez természetesen nem jelentette azt, hogy az engedélyesek ne tudtak volna elszámolni, azaz, hogy ne lett volna elegendô kibocsátási egység a számlájukon. Az elszámoláshoz ugyanis – a szabályok értelmében, bár a gyakorlatban ténylegesen nem


minden esetben – a tárgyévi kvóták már február 28-án rendelkezésre állnak. Ebbôl adódóan április végén legalább kétévnyi kibocsátási egységgel számolhat az engedélyes, azaz kvótavásárlásra aligha szorul bárki is. Kissé eltérô képet kapunk a kialakult kvótafeleslegrôl Olaszország (és Szlovénia) esetében, ahol május 15-ig csak az engedélyesek mintegy 95%-áról álltak rendelkezésre adatok. Itáliában viszonylag jelentôsnek mondható (ki nem osztott) tartalékot képeztek, és ennek figyelembevétele

A HAZAI HELYZET Villamosenergia- és hôszolgáltatás Papíripar Ásványolaj- és gázipar Cementipar, mész- és üvegipar Egyéb iparok Fémipar Összesen -60

-40

-20

0

20

40

60

80

1. ÁBRA AZ EU ETS-BEN ÉRINTETT IPARÁGAK RÉSZÉRE A TAGORSZÁGOKBAN KIOSZTOTT KVÓTÁK MENNYISÉGE ÉS A KIBOCSÁTÁSAIK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG (2005, MILLIÓ t/év)

3. TÁBLÁZAT A HAZAI NAGY VILLAMOS ERÔMÛVEK CO2-KIBOCSÁTÁSA 2005-BEN (kt/év)

Erômû

Bakonyi Erômû Rt.

Bejelentett kibocsátás

Ténylegesen kiosztott mennyiség

Eltérés

Eltérés (%)

531

420

-111

-26,4

1 537

2 424

887

36,6

Csepeli Áramtermelô Kft.

778

811

33

4,1

Debreceni KCE

302

304

2

0,6

Dunamenti Erômû Rt.

1 949

2 644

694

26,3

EMA Power Kft.

1 179

407

-771

-189,3

966

980

13

1,4

5

11

5

49,7

Mátrai Erômû Rt.

6 110

6 794

684

10,1

Vértesi Erômû Rt.

1 703

1 729

26

1,5

256

376

120

31,9

15 317

16 899

1 582

9,4

AES Erômûvek

Budapesti Erômû Rt. erômûvei MVM Rt. Gázturbinák

Pannon Hôerômû Rt. Összesen

mellett már itt is kvótafelesleg mutatkozik. Jól informált körökbôl származó adatok alapján (a lengyel adatok nélkül) a tartalékokból kiosztott mennyiségek figyelembe vételével a felesleg abszolút értéke kb. 67-68 millió tonna lehet, szemben a táblázat szerinti 44 millió tonnával. Ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 2 milliárd tonnányi kibocsátási egységrôl van szó, az eltérés igazán nem tûnik nagynak. Miután a kvótafelesleg átvihetô a következô évekre és mivel az egyes

országok gazdasági növekedése ütemének esetleges változásai nehezen jelezhetôk elôre, egyelôre nem célszerû általános érvénnyel kijelenteni – fôképp nem a teljes idôszakra –, hogy az EU ETS európai szintû allokációja felesleggel zár 2007. végén is. Sajátságos módon az EU hagyományos tüzelésû erômûvei alkotják azt az „ágazat”-ot, amely összességében hiányt szenvedett az EU ETSben. A többi ágazat együtt és különkülön is felesleggel zárt (1. ábra).

A magyarországi adatok ugyancsak kiolvashatók a 2. táblázatból; ennek alapján a kibocsátási engedélyesek akár elégedettek lehetnek, az érdekérvényesítés hatékonyságát illetôen nem lehet ok panaszra. Az erômûvek esetében a helyzet ugyancsak jónak mondható, bár a felesleg (9,4%) – arányait tekintve – mintegy fele az ágazatokra együtt adódó csaknem 19%-nak (3. táblázat). E táblázat adatait is az EU nyilvántartásából vettük át, ezért feltétlenül meg kell említenünk, hogy az EMA Power Kft. adatait helyesbíteni kell, mert a társaságnak el kell még számolnia a Dunaferr Acélmûvétôl átvett kohógáz eltüzelésébôl adódó CO2-kibocsátással. A Dunaferrnek ennek megfelelôen a hivatalos kimutatás szerint kb. 700 kt feleslege mutatkozik, amelynek egy része az EMA Powert illeti meg. A Bakonyi Erômû hiányát bôségesen kárpótolja a Bakonyi Bioenergia Kft. feleslege, amely kb. 330 kt. Jelentôs felesleg mutatkozik a három nagy hazai erômûben (Mátra, Dunamenti, Tisza II). A viszonylag nagy eltérések legvalószínûbb oka a kiosztási tervben az ún. referenciakibocsátás meghatározásának módjában keresendô, amelyet a 66/2006 (III. 27.) sz. kormányrendelet szabályoz. Ennek értelmében a Magyar Energia Hivatal termelôi engedélyével rendelkezôkre sajátos szabályok vonatkoznak, amennyiben azokban a létesítmény üzembe helyezése, vagy más lényeges módosítás történt 2004. december 31-ét megelôzôen. Lényeges módosítás pl. a teljesítmény 10%-nál nagyobb növelése, a tüzelôanyag-váltás, hoszszabb üzemszünet, füstgáz-kéntelenítô berendezés utólagos beépítése stb. Attól is függôen, hogy erre mikor került sor, a referenciakibocsátást egy bizonyos év kibocsátása (vagy a tervezett termelés) alapján határozták meg. A ténylegesen kiosztott mennyiség a referenciakibocsátás meghatározott hányada.

AZ MVM CSOPORT ERÔMÛVEI A csoport erômûvei közül egyedül a Tatabánya Erômû Kft. zárt negatív


23

volt mód, a nem tervezhetô üzemidô okán jelentôs eltérések adódtak.

4. TÁBLÁZAT AZ MVM CSOPORT ERÔMÛVEINEK CO2-KIBOCSÁTÁSA 2005-BEN (kt/év)

Bejelentett kibocsátás

Erômû

Ténylegesen kiosztott mennyiség

Eltérés

Eltérés (%)

MVM Rt Litér

1,479

1,541

0,062

4,0

MVM Rt Lôrinci

2,296

6,199

3,903

63,0

MVM Rt. Sajószöged

1,531

2,810

1,279

45,5

MIFÜ Kft Miskolc, Tatár u.

66,257

68,721

2,464

3,6

MIFÜ Kft Miskolc, Diósgyôr

14,525

–

–

–

MIFÜ Kft Miskolc, Bulgárföld

3,742

–

–

–

149,417

141,789

-7,628

-5,4

Vértesi Erômû Rt.

1 702,687 1 728,503

25,816

1,5

Összesen

1 941,934 1 949,563

25,896

1,3

Tatabánya Erômû Kft

2000

A villamosenergia-ipartól elvárt csökkentés: 10%

Mt CO2 /év

1500

1000

500

0 Éves kiosztott mennyiség összesen

A villamosenergia-ipar részére kiosztott mennyiség

A villamosenergia-ipar éves kibocsátása a szokásos üzletmenet feltételezésével

2. ÁBRA AZ EURÓPAI VILLAMOSENERGIA-IPAR ELÔZETES BECSLÉSE A KIOSZTOTT ÉS A SZÜKSÉGES MENNYISÉGÛ KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEKKEL KAPCSOLATBAN

eredménnyel, ami elsôsorban a hidegebb idôjárás és a kényszerûségbôl eltüzelt olaj vártnál nagyobb mennyiségének következménye. A csoport – fôképp a VÉ ZRt. tervezettnél kisebb termelése okán – enyhe pozitívummal zárta az évet (4. táblázat).

24

A szekunder tartalék gázturbinákkal kapcsolatban az MVM korábban többször javasolta, hogy – miután azok a rendszer tartalékaként mûködnek – azokat ne vonják a kereskedelmi rendszer hatálya alá. Miután erre (általunk nem ismert okból) nem


AZ ÁRAK ÉS A FORGALOM ALAKULÁSA A kibocsátási egységek árát alapvetôen a kereslet és a kínálat szabályozza. Utóbbi, elsôsorban a mesterségesen létrehozott szûkösség mértékének függvénye. A rendszer indulását megelôzôen hiábavaló lett volna avval kísérletezni, hogy pontosan meghatározzuk, mekkora ez a szûkösség valójában. Ennek oka az akkor rendelkezésre álló kibocsátási adatok nem jelentéktelen bizonytalansága volt. Természetesen az érdekeltek készítettek ilyen becsléseket, általában a szokásos üzletmenetnek (BAU) megfelelô igényekhez hasonlítva a kiosztott kvóták mennyiségét. A villamosenergia-ipar esetében a 2. ábrán az EURELECTRIC 2004-ben készült elôrejelzését mutatjuk be. A megjósolt mintegy 10% kissé túlzottnak bizonyult, 120 millió tonna helyett a hiány ennek harmada és negyede között alakult. Az ábrán az is látszik, hogy a rendszer legnagyobb kibocsátója a villamosenergia-ipar, amely az összes kvótáknak mintegy felét kapta. A 2005. áprilisi elszámolást követôen a bizonytalanság jelentôsen csökkent, miután beérkeztek a független hitelesítôk által tanúsított kibocsátási jelentések. Az erômûvek üzemeltetôi, tulajdonosai üzletpolitikájukban, termelési terveik elkészítése során 2005-tôl figyelembe veszik azt a körülményt, hogy immár a kibocsátási jog is pénzbe kerül, ill. pénzben kifejezhetô értéke van. A termelôknek többletköltségük akkor keletkezik, ha az általuk kibocsátott CO2 mennyisége nagyobb, mint az a kvótamennyiség, amelyet az államtól (ingyenesen) kaptak. Ilyen esetben, 2006ban és 2007-ben elszámolási probléma nem adódik, mert a következô évi kvóták felhasználhatók, de a hiányzó mennyiségre a hazai szabályok értelmében céltartalékot kell képezni. A pénzben kifejezhetô érték ugyanakkor azt is jelenti, hogy bizonyos piaci kvótaár mellett célszerûbb, gazdaságosabb lehet nem termelni, és a kvótát értékesíteni. To-

30 26 22 18 14 10 6 2004. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. dec. jan. feb. már. ápr. máj. jún. júl. aug. szep. okt. nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj. jún. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08. 08.

14

35

12

30

10

25

8

20

6

15

4

10

2

5

0 04-10 04-17 04-24 05-01 05-08 05-15 05-22 05-29 06-05 06-12 06-19 06-26 07-03 07-10

0

b/t CO 2

millió tonna /nap

3. ÁBRA AZ AZONNALI (SPOT) KVÓTAÁRAK ALAKULÁSA 2004. DECEMBER ÉS 2006. JÚNIUS KÖZÖTT 9 (a/t)

4. ÁBRA A KVÓTAÁRAK ÉS A NAPI FORGALOM ALAKULÁSA 2006. ÁPRILISÁTÓL9

vább árnyalja a helyzetet, ha a termelônek nemcsak szénnel, hanem gázzal üzemeltethetô erômûvei is vannak. Ha tehát döntési helyzetbe kerül, hogy melyik tüzelôanyaggal állítsa elô a piacra szánt villamos energiát, a két említett tüzelôanyag ára (áraránya) mellett a kvótaárat is figyelembe kell vennie. A villamos energia ára és a kvótaár ily módon egymásra is hatással van, és a villany iránti keresletet befolyásoló tényezôk is újabb megfontolásokat tesznek szükségessé. A kvótaárak alakulását a 3. és 4. ábrán követhetjük nyomon; a villamosenergia-árak és a kvótaár idôbeni változását az 5. ábra mutatja.

2005 januárjában a kvóták ára nem érte el a 8 a/t-t, majd az év elsô felében csaknem 30 a/t-ig emelkedett. Az ár a nyár közepétôl az év végéig 20–24 a között mozgott, majd az elsô elszámolási idôponthoz közeledve már túllépte a 30 a/t-t, amit sokan azzal magyaráztak, hogy a késôn ébredôk megnövelték a keresletet és felhajtották az árakat. Jelentôs ármozgás és a forgalom soha nem látott emelkedése akkor kezdôdött, amikor a kibocsátók elkezdték kiszivárogtatni a tényleges kibocsátási adataikat, amelyekrôl addig meglehetôsen gyéren adtak tájékoztatást. Április végén, Franciaország 19 millió, Hollandia 6 millió, Csehország 16

millió tonna felesleget jelzett. Május 5-én felröppent a hír, hogy Németországban is 14 millió tonna felesleget mutatnak a hitelesített jelentések. Ezt német kormányzati körökben cáfolták ugyan, de csak a felesleg mértékét; a környezetvédelemért felelôs miniszter köszönetet mondott a kibocsátóknak, hogy sikeresen teljesítettek, azaz kevesebbet bocsátottak ki a vártnál. Az EU Bizottsága – látva a piac hektikus viselkedését – felkérte az illetékeseket, hogy 2005. május 15-ig ne tegyenek közzé további adatokat. Ennek a kérésnek nem minden ország tett eleget: óriási bevételrôl jöttek hírek Csehországból és Észtországból, amelyre a kvótatöbbletüket áruba bocsátók tettek szert. Véletlen hiba folytán azután május 12-én az érdekeltek hozzájutottak a hivatalos német adatokhoz is, amelyek szerint a felesleg még a vártnál is jóval több lett. Erre a hírre az árak 10 a/t alá estek vissza és sokan gondolták úgy, hogy a folyamat vége akár a kvóták teljes elértéktelenedéséig folytatódhat. Közgazdasági szempontból ez a jóslat ésszerûnek tûnt, annál nagyobb feltûnést keltett az a német bejelentés, hogy az utólagos korrekció lehetôségét (eredeti nemzeti kiosztási tervükben) ôk másképpen értelmezik, mint a Bizottság, amikor annak alkalmazását megtiltotta. A május 15-i hivatalos „eredményhirdetés” utáni enyhe áremelkedést az elemzôk egy része azzal magyarázta, hogy a Németország egy nagyobb adag kibocsátási egység utólagos törlését (!) fontolgatja. Erre – ha egyáltalán – a luxemburgi székhelyû Európai Bíróság jogerôs ítéletét követôen kerülhet sor. 2006 májusában a forgalom az árak zuhanása mellett havi több, mint 90 millió tonnára nôtt. Arra a kérdésre azonban, hogy a páneurópai felesleg ellenére az árak mozgása miért nem követi a közgazdaságtan törvényeit, nem született egyértelmû magyarázat. Legvalószínûbbnek az látszik, hogy a felesleggel rendelkezôk egyelôre kivárnak, nem viszik a piacra többletüket, hiszen számos olyan megjósolhatatlan változás jöhet még, amely akár az árak emelkedését okozhatja. Pótlólagos keresletet generálhat pl. hogy alacsonyabb kvótaár mellett már megérheti szénbôl is (több) villanyt termelni, amihez


25

120 100 80 60 40 20 0 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. feb. már. ápr. máj. jún. júl. aug. szep. okt. nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj. jún. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 07.

5. ÁBRA A VILLAMOSENERGIA-ÁRAK [„GERMAN PHELIX BASELOAD SPOT” (EEX) – KÉK VONAL, a/MWh) ÉS A CO 2-KVÓTÁK HETI ÁTLAGÁRAI (NORDPOOL SPOT,– PIROS VONAL a/t) 2005 FEBRUÁRJÁTÓL10

a gázárak emelkedése további lökést adhat. Bizonytalanságot jelentenek a csak valószínûségi alapon elôre jelezhetô meteorológiai viszonyok (a vártnál magasabb vagy alacsonyabb hômérséklet, több vagy kevesebb csapadék, amely utóbbi a vízerômûvi termelés nagyságát jelentôsen módosíthatja), az olajármozgás és egyes nagyobb piaci szereplôk beavatkozása, a beruházásokkal kapcsolatos hírek és hasonlók. Az árak ilyen alakulásához nyilván az a körülmény is hozzájárul, hogy a felesleg egy része a termelés visszafogása miatt alakult ki bizonyos iparágakban. Nem zárható ki az a lehetôség sem, hogy a még meglévô felesleg nem a kvótapiacon, hanem bizonyos esetekben egyes iparágak termelésének kisebb-nagyobb felfutásában jelentkezik majd. Az is elképzelhetô, hogy egyes (felesleggel rendelkezô) társaságok kivárnak, részben taktikai okokból, részben a lassú döntéshozatali mechanizmus okán11. Említést érdemel, hogy 2006-ban megjelentek a 2008-as határidôs, sôt késôbbi árjegyzések is a piacokon. A 2008. decemberi árak – talán éppen a második idôszak erôteljesebb megszorításait feltételezve, talán másért – 3-5 a/t-val magasabbak a 2007 végi áraknál. Fontos megjegyezni, hogy a 2007-ben lejáró kvóták csak két ország esetében (Franciaország és Lengyelország) vihetôk tovább a következô kereskedelmi idôszakra, de ott is csak az eredeti kiosztás alapján meg-

26

takarított – és nem az esetleg felvásárolt és feleslegessé vált – mennyiség.

AZ ELSÔ MÁSFÉL ÉV TAPASZTALATAI Az EU által alapított ún. magas szintû csoport (High Level Group, HLG, amely a versenyképesség, az energetika és a környezet problémáit egymással összefüggésben elemzi és vizsgálja), elsô jelentésében12 jelentôs terjedelemben foglalkozik az EU ETS kérdéskörével. A villamosenergiaipart közvetlenül érintô egyik megállapítása: „Valamely piaci eszköz (itt az EU ETS) sikeres alkalmazásának alapvetô feltétele, hogy a bevezetése és alkalmazása által felmerülô költségek végiggyûrûzzenek a gazdaság láncolatán, mert ez biztosítja, hogy az érintettek megfelelô (a CO2 kibocsátáscsökkentésének irányába mutató, arra ösztönzô) közgazdasági jelzést kapjanak. A rendszernek a nagykereskedelmi villamosenergia-árra gyakorolt hatását a kiosztott kvóták mennyisége, a kvótaár és a verseny során alakuló piaci erôviszonyok határozzák meg. Ugyanakkor a villamosenergia-piacok nem kellô kiforrottságából adódóan, a verseny hiányosságai miatt nem csökkent kellôképpen annak lehetôsége, hogy a felmerülô többletköltségeket a villamosenergia-árakba beépítsék és ily módon a termelôk ún. érdemtelen


haszonhoz13 jussanak.” Való igaz, hogy a rendszer bevezetését követôen a nagy villamosenergia-felhasználók igen hamar szembekerültek azzal a ténnyel, hogy a villamosenergia-termelôk oly mértékben emelték áraikat, mintha a kvótákért ténylegesen fizetniük kellett volna. Ezt megtehették elsôsorban azért, mert a villamos energia kereslete rugalmatlan, és a felhasználók roppant nehezen tudtak (volna) alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Másrészt a villamos energia árát a piacon a határár szabja meg, amely bizonyos idôszakokban természetesen lehet egy olyan termelô (csoport) által diktált ár, amely ténylegesen kénytelen kvótát vásárolni, ha termelni és eladni akar. Ennek elônyeit ugyanakkor a határár alatt termelôk élvezhetik. A nagy felhasználók terheit tovább növelte az a körülmény, hogy részben ôk maguk is a kereskedelmi rendszer tagjai, azaz ôket is sújtotta az új helyzet, de még inkább az a tény, hogy áraikban ôk nem (mindenkor) tudták érvényesíteni a megnövekedett villamosenergia-költségeket. A villamos energiának az a sajátsága, hogy nem tárolható, nem helyettesíthetô és nem nélkülözhetô, keményen érvényesült, jóllehet ezt sokan megkérdôjelezték. Az EU Bizottság sem értékeli másképp, mint az EURELECTRIC (ld. 1. ábra): Az elsô kereskedelmi idôszakban a kiosztás a villamosenergia-termelôk számára jelentette a legnagyobb megszorítást (n. b. Magyarország kivétel). Ha pedig ez igaz, a hiányzó kvóták megvásárlására fordított költségek beépítése az árakba jogosnak mondható. Az a vállalkozói magatartás pedig, amely összeveti a kvóta eladásából származó bevételt a villamosenergia-termelés költségével, és az eredménytôl függôen dönt, ugyancsak nem kifogásolható. Miután azonban az EU-n kívüli versenyben helyt állni szándékozó (erôsen villanyfüggô) vállalkozások emiatt hátrányos helyzetûvé válhatnak, nem minden alap nélküli az az álláspont, amely szerint még tovább kell korlátozni a villamosenergia-termelôknek kiosztandó kvóták mennyiségét, csökkentve az általuk elérhetô érdemtelen haszon mértékét, és kárpótolva a tôlük megvont kvótamenynyiséggel a rászorulókat.

Számos jel mutat arra, hogy az EUnak az a törekvése, hogy elsôként alkosson mûködô kibocsátás-kereskedelmi rendszert, megfontolásra késztetett több országot. Maga az irányelv is rögzíti, hogy a rendszer – megfelelô feltételek fennállása esetén – összekapcsolható más országok, vagy országcsoportok hasonló rendszereivel. Az európai energiakereskedôk szövetsége, az EFET15 már korábban is bátorította az EU illetékes vezetôit, hogy keressék az összekapcsolás lehetôségét az alakulófélben, vagy legalábbis megfontolási fázisban lévô hasonló norvég, svájci, kanadai, japán rendszerekkel. Az egyébként a Kiotói Jegyzôkönyvet elutasító USA néhány államában is foglalkoznak hasonló rendszer bevezetésével. Ez annál is inkább érthetô, hiszen az elsô ilyen nagy kibocsátáskereskedelmi rendszer éppen az Egyesült Államokban jött létre a kilencvenes években. Sikere, azaz a kén-dioxid-kibocsátás jelentôs és viszonylag gazdaságos csökkentése közismert. Az EU ETS irányelv (2003/87/EC) III. mellékletének (A nemzeti kiosztási tervekkel szemben támasztott követelmények) 11. pontja megengedi, hogy a terv tájékoztatást adjon arról, hogy az adott tagállam miképpen kívánja figyelembe venni az EU-n kívüli országokkal, vagy ott bejegyzett társaságokkal kapcsolatos versenyhelyzet módosulásának hatásait. Magyar viszonylatban többen arra gondolnának, hogy nekünk fôképp az Ukrajnából érkezô, kvótakényszerrel nem sújtott, viszonylag olcsó villannyal szembeni hátrányról kellett volna értekeznünk. Az európai gyakorlat megmutatta, hogy ez az ügy eltörpül a nagy energiafaló iparágak esetleges negatív reakciói mellett (termelés csökkentése, munkahelyek megszüntetése, létesítmények bezárása, áthelyezése keletebbre). Ugyanez a melléklet (5. pont) megtiltja az egyes társaságok és ágazatok közötti olyanfajta diszkriminációt, amely méltánytalanul részesít elônyben bizonyos vállalkozásokat vagy tevékenységeket az EU Alapszerzôdésének 87. és 88. cikkelyébe ütközô módon. A HLG elsô jelentése így fogalmaz: „A tagállamok fontolják meg, hogy az egyes ágazatok részére eltérô elvek alapján osztják szét a kvótákat, figyelembe véve a külsô (EU-n kívüli) versenyt.”

A fenti ajánlás megvalósulni látszik számos, a második idôszakra készült nemzeti kiosztási tervben, ill. azok ismertté vált változataiban. A német terv szerint a szükségesnek ítélt kvóták mennyiségébôl a villamosenergiaipari érintettek részére kiosztandó mennyiséget 0,85-tel, másoknál 0,9875-tel szorozzák (malus-szabály). A hollandok is 15%-kal a szükséges mennyiség alá tervezik a villamosenergia-ipar részére juttatandó kvóta mennyiségét. A brit tervezet szerint az erômûvek a teljes kiosztható mennyiségbôl a maradékot kapják meg, amely az után képzôdik, hogy a többi résztvevô megkapta a szokásos üzletmenethez szükséges mennyiséget. A kérdés az csupán, hogy ezen a módon valóban elérhetô-e a kitûzött cél; természetesen nem elsôsorban az, hogy csökkenjen a villamos társaságok profitja, hanem, hogy ne romoljon a többiek versenyképessége. Vannak javaslatok eltérô megoldásokra. Finnországban pl. folyamatban van a víz- és atomerômûvek különadójának elôkészítése, amivel az állam az EU ETS által szerzett érdemtelen hasznukat igyekszik lefölözni, de ezt csak a Kiotói Jegyzôkönyv aláírása elôtt létesült erômûvekre alkalmaznák.

A TOVÁBBI KERESKEDELMI IDÔSZAKOK ELÔKÉSZÍTÉSE A 2008–2012 periódus nem egyszerûen az EU ETS második kereskedelmi idôszaka, hanem egyúttal a Kiotói Jegyzôkönyv teljesítési idôszaka is. A fent jelzett öt év átlagában kell az érintetteknek teljesíteniük a vállalásaikat. Az 1. táblázat alapján becsülhetô, hogy ez az egyes tagországoktól milyen erôfeszítéseket igényel. Az elsô (jelenleg folyó, hároméves) idôszakra az EU ETS résztvevôi számára a kormányok által ki nem osztott kvóták egyszerûen elvesztek; mindazonáltal együttesen nem lehet panaszra ok, hiszen többlet van, és ez – bár a globális felmelegedés elleni harc szempontjából nem jó hír – legalábbis csökkenti a rövid távú gondokat, nem ad alapot az árak általános emelkedésére, a versenyképesség romlására. Hogy az egyes ágazatok-

ban mégis eltérô a kialakult helyzet megítélése, az a kereslet rugalmasságának különbözôségébôl, az egyes áruk helyettesíthetôségébôl, a szektorok mozgékonyságának nem csekély eltéréseibôl adódik. E problémák kezelése az irányelv módosításával (hosszú távon), a nemzeti kiosztási tervek alakításával pedig rövidebb távon lehetséges. Valószínûtlen, és ezt az EU Bizottság illetékesei is megerôsítették, hogy a két irányelv lényeges módosítására 2012 elôtt sor kerülne, így a legfôbb szabályok változatlanok maradnak. A szabályok változatlansága, stabilitása, elôre láthatósága a befektetôi aktivitást jelentôsen befolyásoló tényezô. Ebbôl adódóan, továbbá, mivel a villamosenergia-ipar beruházásai általában hosszú idô alatt térülnek meg, az irányelv módosítása során feltétlenül mérlegelni kell a kereskedelmi idôszakok hosszának (jelentôs) növelését is. Ez annál is fontosabb, miután minden kétséget kizáróan jelentôs beruházásokra van szükség az európai villamosenergiaiparban mind a termelésben (erômûvek), mind pedig a hálózati eszközöket illetôen. A második idôszakban az EU ETS alá vont létesítmények üzemeltetôi, tulajdonosai a kiosztáskor már a saját államukkal is versenyeznek, hiszen a részükre kiosztott kvóta mennyisége csökkenti az állam rendelkezésére álló kibocsátási egységek számát. Jobban meg kell tehát fontolni, hogyan osztják meg a kvótákat a kereskedelmi rendszerbe bevont és az abból kimaradó (lakosság, szállítás, közlekedés, vegyipar stb.) ágazatok között. Az elsô nemzeti kiosztási tervekkel kapcsolatban tapasztalt nehézségek arra ösztönözték a Bizottságot, hogy újabb útmutatót adjon ki16, és ily módon tegyen kísérletet arra, hogy a második idôszak tervei egységes és kevésbé bonyolult szerkezetben készüljenek, hogy ezáltal könnyebben összehasonlíthatóak legyenek. Külön felhívták a figyelmet a beadási határidô (2006. június 30.) betartására, miután az e tekintetben korábban tapasztalt nem csekély lazaság számos nehézséget okozott. Volt olyan ország, amelynek még az elsô elszámolás idôpontjában sem volt a Bizottság által elfogadott kiosztási terve. A figyelmeztetés nem tûnik túl haté-


27

5. TÁBLÁZAT KVÓTAKERESKEDELEMMEL IS FOGLALKOZÓ ENERGIATÔZSDÉK EURÓPÁBAN

Tôzsde

Ügyletek

ECX

Azonnali (spot) és határidôs (futures) EUA ügyletek 21

2006. december, 2007. december és 2008. december

EEX

Azonnali (spot) és határidôs (futures) EUA ügyletek

2006-tól 2012-ig jegyeznek árakat, mindig decemberi lejáratra

EXAA

Kettôs aukció azonnali (spot) termékre [bármelyik résztvevô felléphet eladóként és vevôként is. Az ajánlati könyvben rögzített ajánlatokat aukcióra bocsátják és a kialakult aukciós áron (Clearing Price) elégítik ki a résztvevôk vételi és eladási igényeit. Ha az adott termékre nincs érvényes üzlet (a keresleti és kínálati árak nem találkoznak), a könyv szerinti árakat közzéteszik és ismételt lehetôséget adnak az ajánlattételre].

Nordpool

Azonnali és határidôs kereskedelem

Powernext

Csak azonnali kereskedés

konynak: határidôre csak két ország nyújtotta be nemzeti kiosztási tervét a Bizottságnak. Az Útmutató a fent említetteken kívül nem javasolja a tagállamoknak, hogy a második idôszakra több kvótát osszanak ki, mint az elsôben. Jóllehet az azóta egyértelmûvé vált felesleg ezt a követelményt alátámasztja, az ismertté vált tervek jelentôs része nem követi ezt az ajánlást – várhatóan a magyar nemzeti kiosztási terv sem fogja. Nem ad általános eligazítást az új belépôk és a bezáró létesítmények egységes kezelésére, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a projekt alapú kvóták (CER, ERU) felhasználása17 korlátozandó a Kiotói Jegyzôkönyv követelményeinek megfelelôen18. A korlátozás mértékét a tagállamok egyedileg határozhatják meg. Az európai villamos társaságok szövetsége, az EURELECTRIC (természetesen hiábavalóan, de következetesen) nem támogatja a korlátozást, hiszen tökéletesen közömbös a globális hatások tekintetében, hogy a kibocsátáscsökkentés a világ mely pontján történik. A projekt alapú kvóták felhasználása minden bizonnyal a második kereskedelmi idôszakban lesz inkább jellemzô (a CER már 2006-tól felhasználható). Az országonként eltérô korlátozások ugyanakkor a gyakorlatban értelmetlennek tûnnek: a szûkösség mértékét minden bizonnyal az abszo-

28

Határidôk

2006. december, 2007–2012. decemberi lejáratok

lút értékben (tehát nem százalékban, hanem tonnában kifejezett) leglazább korlát szabja majd meg. A rendszer mûködésének elsô másfél éve alatt a piac jelentôs fejlôdésen ment át és számos tapasztalattal gazdagította az abban résztvevôket. Az országos forgalmi jegyzékek mûködésének fokozatos megindulása és összekapcsolódása az EU központi jegyzékével19 megnyitotta az utat az azonnali kereskedés elôtt, amivel egyre többen élnek 20. Öt villamosenergia-tôzsde (5. táblázat) vette fel termékei közé a kibocsátási egységeket, és egyre inkább közelítenek egymáshoz a tôzsdei és az OTC árak. Mindez feltétlenül kedvezô, hiszen az árak és a forgalom nyilvánossága a piacot egyre átláthatóbbá teszi, javítja a befektetôi klímát. A heves és hirtelen ármozgások tompítása, amely a hosszú távú döntések elôkészítése tekintetében – különösen a villamosenergia-iparban – ugyancsak fontos, az adatszolgáltatási kötelezettségek gyakoribbá tételével és más, a tôzsdei termékek és cégek gyakorlatában ismert technikákkal lehetséges és szükséges is. Mindazonáltal bebizonyosodott, hogy a rendszer mûködôképes, és bár még nem mindig a kitûzött cél felé halad, hosszú távon biztosítja, hogy a kibocsátáscsökkentések ott és azok által valósuljanak meg, ahol, és akik számára ez a legkisebb költséggel lehetséges.


Az EU ETS továbbfejlesztése, a hibák kijavítása, a vadhajtások lenyesegetése sürgetô feladat ugyan, ám az európai bürokrácia nem is tervezi a szabályok 2012 elôtt hatályba léptethetô lényeges módosítását. Sokkal inkább szorgalmazza a villamosenergiaés gázpiac liberalizációjára vonatkozó EU-szabályok sürgôs átültetését a tagországok joganyagába, miközben fontosnak tartja, hogy az EU ETS (kiforrott állapotában, azaz mintegy 6-7 év múlva) hatékonyan ösztönözzön a kis CO2-kibocsátású technológiákba való hosszú távú befektetésekbe, ne vesse vissza az ún. energiaintenzív ágazatok versenyképességét és mutasson példát a többi nagy kibocsátó országnak, legyen bázisa egy akár kontinenseken átívelô, a kibocsátáscsökkentést gazdaságosan megvalósítani képes rendszernek. Fejtörést okoz az irányelv módosításán fáradozó illetékeseknek a kis kibocsátású társaságok kérdésköre, hiszen ezek bár nagyon sokan vannak, kibocsátási hozzájárulásuk meglehetôsen csekély. Ezért – és az adminisztrációs költségek csökkentése végett – több, tudományosan is megalapozott javaslat született arra, hogy a kis (pl. 25 ezer t/év alatti) kibocsátású társaságokat vegyék ki az EU ETS hatálya alól. A tökéletes(hez közeli) kiosztási terv nemcsak elképzelhetetlen, hanem meg sem valósítható. A bírálatok legnagyobb része a vadhajtáso-

kat (az ún. „perverz” ösztönzôket, mint pl. a termelés csökkentése és hasonlók) veszi célba és igyekszik elfogadható megoldásokat javasolni. Ezek egyike az aukciós kvótaértékesítés teljeskörû kihasználása lenne (a 2008–2012 idôszakra ennek arányát az irányelv 10%-ban korlátozza). Ezzel ugyanis csökkenthetôk a kiosztás óhatatlan egyenlôtlenségei, erôteljesebben ösztönözhetôk a kisebb kibocsátású technológiákba történô befektetések és az ármozgások kilengései is csillapíthatók. Aligha kétséges azonban, hogy akik megtehetik, továbbhárítják az aukciós vásárlásból adódó többletköltségüket. Az ismertté vált NKT-2-k alapján Írország, Hollandia, Litvánia és az Egyesült Királyság is tervez aukciót. A brit környezetvédelmi tárca egyenesen a 100%-os aukciós értékesítést javasolja a 2012 utáni idôszakra. Ausztria, Franciaország és Csehország is mérlegeli a lehetôséget, ugyanakkor Németország és Svédország kifejezetten ellenzi azt. Mi már az elsô idôszakban élen jártunk, és bár a megfelelô jogszabály már hatályba lépett, aukciós értékesítésre nem került sor. Ugyancsak fontos lenne az új belépôk számára lehetôleg az érintettek teljes körére kiterjedô összehasonlítási (benchmark) alapú kiosztási elvet megállapítani, sôt, sokak szerint ez lenne az üdvözítô megoldás a már üzemben lévô létesítmények esetében is. A villamosenergia-ipar esetében, annak egyetlen más ágazathoz sem hasonlítható jellegzetességei miatt mindazonáltal helytelen lenne tüzelôanyagtól és/vagy technológiától független összehasonlítási alapot alkalmazni a kiosztáskor. Fontos tényezô a szokásos üzletmenet (a különleges beavatkozásoktól mentes további mûködés, BAU22) esetén szükséges kvótamennyiség meghatározásának módszere (csaknem mindenütt ez szolgál alapul a nemzeti kiosztási tervekhez), és a csökkentô tényezôk iparágankénti meghatározása (mint fentebb láttuk egymástól eltérô mértékben). Nem lehetünk biztosak abban, hogy pl. a német és a holland példa szerinti 15%-os csökkentés elegendô ahhoz, hogy megakadályozza a profit túlzott növekedését, vagy éppenséggel az árak további emelkedéséhez vezet majd.

Miután esetünkben az EU valamennyi tagállamára kiterjedô rendszerrôl van szó, elvileg mindenki üdvözölne egy olyan megoldást, amely a kiosztás szabályait teljes mértékben egységesítené. Joggal gyanakszunk azonban, hogy ezek az egységes szabályok senkinek sem lennének kedvesek – legfeljebb talán igazságosabbak. Miközben pedig az amerikaiak és a japánok még nem tettek érdemi lépéseket, nem teljesen oktalan, ha az EU hatalmasságai megpróbálnak ôrködni az unió versenyképessége felett is.

HOGYAN TOVÁBB? Miután az elsô idôszakban szerzett tapasztalatok alapján kétségtelen, hogy a szabályozás módosításra szorul, feltétlenül érdemes megfontolni az erre vonatkozó javaslatokat. Ezekbôl nincs is hiány. Inkább az okoz problémát, hogy a nagy választékból a valóban hasznosíthatóakat válaszszuk ki. Általában a leginkább maguktól értetôdô javaslatok a legértékesebbek; azok, amelyekrôl azonnal az jut az eszünkbe, hogy miért is nem nekünk jutott az eszünkbe. Jelen sorok írójának szerencséje, hogy személyesen is módjában áll ismerhetni James Atkinst, aki megállapításait, javaslatait, elképzeléseit már május közepén, néhány nappal az igazság órájának eljövetelét követôen (azaz a 2-3%-nyi összeurópai felesleg hivatalos bejelentése után) közreadta 23 az alábbiak szerint: Atkins szerint nem a rendszerrel van baj, hanem azzal a szabályozási környezettel, az intézményrendszerrel, amelyben – jelenleg – mûködik. Amint írja, (és nem csak szerinte) a gazdaság egészét egyebek mellett a központi bank tartja egyensúlyban, amely kitûzi többek között az inflációs célokat és jogában áll meghatározni az irányadó kamatlábat is. A bank vezetése ezen a módon adja a piac tudtára elvárásait és szándékait. Ezt azért teheti, ill. azért nyerhet meghallgatást, mert a bank (elnöke) elismert, hivatalos és politikailag (is) független (jogi) személyiség. Az azonban (valóban) elképzelhetetlen, hogy a gazdaság úgy mûködjön, hogy a központi bank három-, vagy még inkább ötévente állapítja meg

(szükség esetén módosítva) a kamatlábat, vagy hogy nincs vezetô testülete, vagy, hogy politikailag nem független. Atkins szerint az EU ETS – egyelôre – pontosan ilyen körülmények között mûködik. A fentiekbôl levonható magától értetôdô következtetéseken túl (kell egy testület, amely megfelel a fenti követelményeknek) javaslatai a következôk: a testület jelölje ki, hirdesse meg az általa megfelelônek tartott rövid és hosszú távú kvótaárakat; a szereplôket kötelezzék gyakoribb, legalább negyedévenkénti beszámolásra a tényleges kibocsátásukról (a piac ne évente egyszer kapjon sokkot, hanem legyen e tekintetben is kellôen informált); vezessenek be a kamatláb mintájára egy új indikátort, amelyet a testület idôrôl idôre, a ténylegesen kialakult helyzetnek megfelelôen módosíthat: pl. alkossuk meg a megfelelési tényezôt, amellyel meg kell szorozni az 1 tonna kibocsátás esetén visszaszolgáltatandó kvóták számát. Ha a kvótákat túl nagyvonalúan osztották ki, és az árak az irányadó érték alá esnének, a testület felemelhetné a tényezôt, mondjuk 1,05-re, fokozva a szûkösséget a páneurópai piacon. A gondolatok tetszés szerint továbbfejleszthetôk, a javaslatok formálhatók, módosíthatók, elvethetôk. Ha a testület valóban valamely bank (része), akkor elvben az a beavatkozási lehetôsége is adódik, hogy, ha megítélése szerint szükséges, kvótákat vásárol, vagy elad. Ha pedig az irányadó rövid és hosszú távú árak megállapításának módján lenne kedvünk merengeni, jusson eszünkbe, hogy hány tanulmány készült már arról, hogy adott környezetben, adott feltételek mellett, adott ágazatban stb. mennyibe kerül 1 tonna CO2 kibocsátásának elkerülése. Természetesen a piac mûködik, és hosszú távon az elkerülési határköltség körül alakul az ár; a probléma azonban abban rejlik, hogy a szûkösség mértékét hol és hogyan jelöltük ki. A legfrissebb tapasztalatok azt mutatják, hogy a piac nagy kilengésekkel válaszol a meglepô és nem várt információkra, és ez nem tesz jót az érintetteknek (néhány spekuláns kivételével). Egye-


29

lôre csak igen kevesen aggódnak a miatt, hogy elolvad az Antarktisz jege, és emelkedik a tengerek szintje. Sokan akár úgy is gondolhatják, hogy a globális felmelegedés jót tesz az emberiségnek (Szibéria). Ma még csak azon törjük a fejünket, hogyan lehetne kvótafelesleghez jutni. Úgy tûnik, van még idô. A „testület” dolga lehetne a társadalom helyett és nevében gondolkodni (értve ezen egyelôre Európa lakóit, de hosszú távon akár sok milliárd embert), megfontolni és eldönteni, hogy a lehetôségek és a kényszerûségek hogyan hozhatók egyensúlyba. Ez lehet az útja annak, hogy meghatározzák az irányadó árat, vagy ami ezzel egyenértékû, a megfelelô szûkösséget, anélkül, hogy „perverz” megoldások keresésére sarkallnának. Ha pl. egy tonna CO2 kibocsátásának elkerülése azáltal, hogy – szándékosan abszurd példát említve – gáz helyett napelemekkel állítunk elô villamos energiát, manapság mondjuk 180 euróba kerül, akkor azt kell eldönteni, vagy legalábbis megfontolni, hogy érdemes-e, szükséges-e, lehetséges-e olyan szûkösséget teremteni, amely az árakat ebbe a magasságba tornássza fel. Ez persze nem kis feladat és még nagyobb felelôsség. Az elsô idôszak tanulságai természetesen nem teljesek; gondolkozni azonban egy jobb, célravezetôbb megoldáson folyamatosan érdemes. Az sem elképzelhetetlen, hogy az érintett társaságok önként (a közvélemény és részvényeseik, a piac tájékoztatása céljából) adnak ki gyakrabban közleményeket kibocsátásaik ala-

kulásáról, vagy az azt befolyásoló tervezett, megvalósított intézkedéseikrôl. Ki tudja?

szerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról 2 European Union Allowance 3 Joint Implementation 4 Emission Reduction Unit

ÖSSZEFOGLALÁS Az EU szén-dioxid-kereskedelmi rendszere hivatalosan 2005-ben kezdôdött. A mûködés feltételeit megalapozó nemzeti kiosztási tervek felülvizsgálatát az EU Bizottsága 2006 közepére befejezte. A késedelem alapvetôen a szokásosnál nagyobb sietségnek és a tagországok számára új rendszer elôkészítésével kapcsolatos nagyobb adminisztrációs bonyodalmaknak tudható be. 2006 májusának közepén már az is hivatalosan ismertté vált, hogy a kiosztás kissé bôkezûnek bizonyult, mindez az árak hirtelen esését is magával hozta. A rendszer tehát mûködik, az egyes országok nyilvántartásai, az ún. forgalmi jegyzékek is feléledtek, a forgalom az év elsô felében növekedô tendenciát mutatott. Ugyanakkor szembe kell nézni bizonyos gyermekbetegségekkel, amelyek leküzdése hosszú folyamatnak ígérkezik. Megkezdôdött a felkészülés a második kereskedelmi idôszakra (2008– 2012), készülnek az új kiosztási tervek. Ez az ötéves idôszak egyúttal a Kiotóban vállalt kötelezettségek teljesítési idôszaka is, ezért az állam és az EU ETS résztvevôi immár egymásnak is vetélytársaivá válnak. Lábjegyzetek

5 Certified Emission Reduction. Az ún. „tiszta fejlesztési mechanizmus” projektek által keletkezô kibocsátáscsökkentési egységek, ld. Kiotói Jegyzôkönyv 12. Cikk 6 A Tanács 2002/358/CE határozata az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Kiotói Jegyzôkönyvének az Európai Közösségek általi elfogadásáról és a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos egymás közötti megállapodásról 7 Forrás: Annual European Community Greenhouse Gas Inventory1990-2004 and Inventory Report 2006; European Environment Agency, Technical Report No 6/2006 8 A lengyel adatok nem véglegesek 9 Forrás: Point Carbon 10 Forrás: Point Carbon 11 Erre a következtetésre jut az euets.com elemzôje (MTI, 2006. július 10.) 12 First Report of the High Level Group on Competitiveness, Energy and the Environment, 2 June 2006. 13 Ún. „windfall profit” 14 Ld. [1] Annex 4, 2. bekezdés 15 European Federation of Energy Traders 16 Further Guidance on Allocation Plans for the 2008 to 2012 trading period of the EU ETS, COM(2005)703 final, 22.12.2005 17 Ezt a lehetôséget a 2003/87/EC irányelvet módosító 2004/101/EC irányelv, az ún. „Linking Directive” teremtette meg. 18 A Kiotói Jegyzôkönyv elôírja, hogy a külföldön megvalósított projektek csak kiegészítô szerepet játszhatnak a kötelezettségek teljesítésében (ún. supplementarity elv) 19 Independent Central Transaction Log, ICTL 20 Az EU tagországai közül egyedül Lengyelországban nem mûködik a forgalmi jegyzék. 21 Tervezik a CER-ek bevonását is a kereskedelmi rendszerbe.

1 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rend-

22 Business as Usual

lépéseit, módszereit, feltételeit és lehetôvé teszi az eltávolítási munkák megkezdését. Az engedély közel harminc pontban sorolja fel a nukleáris biztonsági hatóság, valamint a környezetvédelmi és a sugárvédelmi szakhatóságok feltételeit, amelyeket a fûtôelemek eltávolítása során teljesíteni kell. E feltételek egy része az eltávolítás megkezdése elôtt még elvégzendô teendôket írja elô, más része azon dokumentumok felsorolása, amelyeket –

ha szükségessé válnak – csak további hatósági engedélyek birtokában szabad módosítani. Egy harmadik részük az eltávolítás befejezését követô tevékenységekre vonatkozik. A határozat rögzíti azokat a lépéseket is, amelyeket az OAH NBI helyszíni ellenôrzéssel kíván nyomon követni. Az engedély kiadásával az OAH NBI megállapítja, hogy a megszabott feltételek teljesülése mellett, a megala-

23 Carbon Market Europe, May 19, 2006 (Point Carbon), p. 3.

SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL ENGEDÉLYT ADOTT A SÉRÜLT FÛTÔELEMEK ELTÁVOLÍTÁSÁRA Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI) a mai napon engedélyt adott a paksi atomerômû 2. blokkjának épületében 2003 áprilisában megsérült üzemanyag eltávolítási munkáira. Az engedély jóváhagyja a tervezett tevékenység legfontosabb

30


Folytatás az 50. oldalon

AZ ÁSVÁNYINYERSANYAGPOLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE VÉLHETÔEN NEM CSAK AZ ENERGIAPOLITIKÁVAL, AZ ENERGIASTRATÉGIÁVAL ÉS A GAZDASÁGPOLITIKÁVAL FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREK SZÁMÁRA HIÁNYZIK, HOGY HAZÁNKNAK SAJNOS NINCS – ÉS NEM IS VOLT – ÁSVÁNYINYERSANYAG-POLITIKÁJA, PEDIG EZ AZ IGÉNY – NEM CSAK E SOROK ÍRÓJÁTÓL – SZÁMOS SZAKMAI ANYAGBAN, FÓRUMON MEGFOGALMAZÓDOTT. „EFFODERE NECESSE EST” DR. HORN JÁNOS

Ma is örökérvényû igazságot fogalmazott meg Böckh János miniszteri biztos, az Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója 1904-ben, Schafarzik Ferenc, A Magyar Korona országai területén létezô kôbányák részletes ismertetése c. könyvének elôszavában: „Jólétünk, nemzeti vagyonosodásunk s minden további ebbôl fakadónak alapját képezi, hogy kellôleg felhasználjuk és érté-

kesítsük mindazt, amit az anyaföld nekünk juttat… Bizonyára tagadóba nem vonható a nagy jelentôség, mellyel a különféle kôzetek amelyekkel egy ország rendelkezik, ennek fejlôdésére bírnak, nagy kincs az amit a természet egy országnak adott, csak ezt az adományt kellôleg kell fölhasználni.” De idézhetnék az Ószövetségbôl (Jób könyve 28. vers elsô sorai) vagy az újkorból Georgius

135 134,6 130 128,9 125

Össztermelés változása, %

120

120 118,8

115

110

109,9

105

100

95

96,4 94,3

90 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

1. ÁBRA MAGYARORSZÁG ÖSSZESÍTETT ÁSVÁNYINYERSANYAG-TERMELÉSI VÁLTOZÁSA 1997–2004

2005

Agricola (1530) e téren írt megfogalmazását. Az elmúlt idôszakban hazánk ásványinyersanyag-vagyonáról, a bányászat értékelésérôl számos vitatható nézet látott napvilágot, pedig a bányászat, az ásványi nyersanyagok kitermelése az emberek jólétének, életminôségének javítását szolgálja és ez a tevékenység összeegyeztethetô a természet és a környezet hosszú távú védelmével. Jelen cikkben – figyelembe véve a terjedelmi korlátokat és tiszteletben tartva az olvasói kört – a magyar valóságot szeretném bemutatni. Hazánkban a Magyar Geológiai Szolgálat által vezetett Országos Ásványvagyon Nyilvántartás (Magyarország ásványinyersanyag-vagyona 2005) több mint 3200 ismert lelôhely 30,6 milliárd tonna földtani és 12,9 milliárd tonna ipari vagyonát (a földtani vagyonnak az a része, amely az adott idôpontban gazdaságosan kitermelhetô, mûrevalósági mutatója 1 vagy 1-nél több, azaz az ipari vagyon a gazdaságosan kitermelhetô vagyont jelenti) foglalja magában, amely több mint 7300 milliárd forint nominál gazdasági eredményt jelent. Az ismert ásványi nyersanyagokon kívül mintegy 1000 milliárd tonna földtani és ipari vagyont is nyilvántartanak (1. táblázat). Hamis az a nézet, hogy az ásványinyersanyag-termelés folyamatosan csökkent, a valóságot a 2. táblázat és az 1. ábra mutatja be.


31

1. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁG ISMERT ÁSVÁNYINYERSANYAG-VAGYONÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI (2004–2005)

Nyersanyag

Ipari vagyon 2004. I. 1. Mt

Termelés 2004-ben Mt

Földtani Ipari Ellátottság NGE* NGE* vagyon vagyon 2005. I. 1. 2004. I. 1. 2005. I. 1. 2005. I. 1. 2005. I. 1. év Mt Mt Mrd Ft Mrd Ft

Kôolaj

20,8

1,1

221,0

19,6

18

660,8

715,2

Földgáz**

68,9

3,2

173,7

67,1

20

1 596

1 411,3

Szén-dioxid gáz**

30,9

0,1

46,4

30,8

>100

9,8

9,8

Feketekôszén

199,0

0,3

1 596,6

198,8

>100

41,9

41,1

Barnakôszén

186,7

2,5

3 203,3

170,3

68

107,2

88,2

2 941,6

8,5

5 803,1

2 933,4

>100

1 542,5

1 526,5

–

–

26,8

–

–

–

–

38,6

0,6

129,0

39,1

65

42,6

38,4

–

–

90,8

–

–

–

–

0,01

–

781,2

0,01

–

–

–

Nemesfémércek

1,1

–

36,6

1,05

–

2,8

2,8

Mangánérc

2,5

0,05

79,8

2,51

50

1,3

1,3

Ásványbányászati nyersanyagok

1 061,4

2,9

3 207,2

1 070,8

>100

923,6

976,4

Cement- és mészipari nyersanyagok

1 155,5

5,4

2 718,5

1 174,5

>100

242,7

362,7

Építô- és díszítôkô-ipari nyersanyagok

2 081,4

13,0

3 840,5

2 113,2

>100

765,2

960,1

Homok és kavics

3 756,3

46,4

6 718,8

4 003,1

86

721,9

742,1

Kerámiaipari nyersanyagok

1 007,4

5,9

1 789,5

1 001,5

>100

147,5

321,7

111,0

0,1

182,2

110,5

>100

143,6

104,9

12 663,1

90,0

30 645,0

12 936,3

–

6 949,5

7 302,5

Lignit (külfejtéses) Uránérc Bauxit Ólom–cinkérc Rézérc

Tôzeg, lápföld, lápimész Magyarország összesen

*NGE = Nominál Gazdasági Eredmény = az ipari ásványvagyon mennyiségének a fajlagos árbevétel (költséghatár) és a fajlagos ráfordítás (reálköltség) különbségével való szorzata, amely nincs diszkontálva **1000 m3 gáz = 1 tonna

(A cikk leadásakor a 2005. évi öszszesítô anyagok még nem érkeztek be a Magyar Geológiai Szolgálathoz. 2005-ben a feketekôszén-termelés megszûnt, a barnakôszén- és lignittermelés csökkent.) Az ásványinyersanyag-politika fontosságát a meg nem újuló energetikai ásványi nyersanyagok részletes ismeretanyag-hiánya is igazolja és aktualitását a 2006. januári események (orosz–ukrán gázválság) adják. Hazánk energetikai importfüggôsége igen magas, különös tekintettel arra, hogy a leggazdaságosabban termelô Paksi Atomerômû is import ásványi nyersanyaggal biztosítja az áramtermelést és mind a kôolaj, mind a földgáz ipari vagyon döntô hányada „kritikus” országokban található (a kô-

32

2. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYINYERSANYAG-TERMELÉSE 2001–2004

Mt Nyersanyag neve

2001

2002

2003

2004

Kôolaj

1,1

1,1

1,1

1,1

Földgáz

3,3

3,1

3,1

3,2

Szénhidrogén összesen

4,4

4,4

4,2

4,3

Feketekôszén

0,6

0,6

0,7

0,3

Barnakôszén

5,4

4,6

4,1

2,5

Lignit

8,1

7,6

8,6

8,5

Szén összesen

14,1

12,8

13,4

11,3

Energiahordozók összesen

18,5

17

17,6

15,5

Szén-dioxid

0,1

0,1

0,2

0,1

Mangánérc

0

0

0

0,05

Bauxit

1

0,7

0,7

0,6

Ércek összesen

1

0,7

0,7

0,7

59,9

62,5

67,3

73,7

Nemfémes ásványi nyersanyagok


6

5

Termelés

4

3

2

1

0 1990

1992 Földgáz, Gm3

1994

1996

1998

2000

2002

2004

Szén-dioxid, Gm3

Kôolaj, Mt

2. ÁBRA KÔOLAJ-, FÖLDGÁZ-, SZÉN-DIOXIDTERMELÉS MAGYARORSZÁGON 1990–2004 14 000

12 000

10 000

Termelés, kt

8 000

6 000

4 000

2 000

0 1990 Lignit

1992

1994

1996

Barnakôszén

3. ÁBRA MAGYARORSZÁG SZÉNTERMELÉSE 1990–2004

1998

2000 Feketekôszén

2002

2004

olaj ipari készletének 57%-a a Közel Keleten, a földgáz ipari készletének 45%-a Oroszországban és Iránban), ahol a jövôben egyre nehezedô körülmények között termelhetôk ki. Szénhidrogénvagyonunkat és a -termelést (a CO2 nem energiahordozó) a 3. táblázat és a 2. ábra mutatja be. Hazánk kôszén- és lignittermelését szemlélteti a 4. táblázat és a 3. ábra. A jövô szempontjából kiemelkedô információt tartalmaz az alábbi, 5. táblázat. A táblázat nem tartalmazza, hogy a mecseki liász korú feketekôszén medencében jelentôs mennyiségû (földtanilag 50 m3/t-ra prognosztizált) szénhez kötött metángáz is található, a kitermelhetô CH4 mennyisége vélhetôen 120 Mrd m3. A kinyerés technológiája még nem megoldott. Hazai uránércbányászatunk 1997ben megszûnt, amelynek döntô okai között szerepelt, hogy a Földön található uránérc készleteknek eddig csak a jó minôségû, nagyobb fémtartalmú részét bányászták ki. A világpiaci árat meghatározó, addig mûvelésbe vont ércvagyon minôsége kb. 0,3%-os, azaz 1 tonna kitermelt nyersércben 3 kg uránium volt. A Mecsek-hegységben megkutatott ércvagyon olyan homokkôben volt, amiben egy tonna kôzet csak 1,2 kg uránt tartalmazott. Így a mecseki vállalat a világpiaccal nem versenyezhetett, emellett a geológiai paraméterek sem voltak a legkedvezôbbek. 43 év alatt 16,4 Mt szálban álló ércvagyont termeltek ki. A viszszamaradó érc mennyisége 26,8 Mt, amelynek fémurán tartalma 31,40 kt, átlagosan 0,117% fémkoncentrációval. Hazai ásványinyersanyag-termelésünk javítja az állami költségvetés egyensúlyát is, hiszen bányajáradék címén évenként több tízmilliárd forint befizetésére kerül sor, amelynek több mint 95%-a a szénhidrogének kitermelése után történik meg. A fenti táblázatok egyértelmûen igazolják, hogy ásványvagyon oldalról biztosítható lehet/ne az energiaimportot jelentôsen csökkentô, hazai


33

3. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁG SZÉNHIDROGÉN- ÉS CO2-VAGYONA

2004. január 1. Kôolaj, Mt

2005. január 1.

Földtani vagyon Kitermelhetô vagyon Ipari vagyon

221,6 25,0 20,8

221,0 23,8 19,6

Földgáz, Gm3 Földtani vagyon Kitermelhetô vagyon Ipari vagyon

176,5 81,8 68,9

173,7 79,1 67,1

CO2-gáz, Gm3 Földtani vagyon Kitermelhetô vagyon Ipari vagyon

46,5 32,7 30,9

46,4 32,7 30,8

4. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁG KÔSZÉN- ÉS LIGNITTERMELÉSE

2003. évi termelés 1000 t/év PJ/év

2004. évi termelés 1000 t/év PJ/év

Feketekôszén

667

7,76

260

2,97

Barnakôszén

4128

41,93

2496

25,53

Lignit

8546

65,35

8470

63,47

Magyarország összes széntermelése

13359

115,04

11226

91,97

Ebbôl villamos erômûvi felhasználók

12464

104,55

10556

84,64

895

10,49

670

7,33

Egyéb felhasználók

5. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁG NEM TERMELÔ, 50 MILLIÓ TONNÁT MEGHALADÓ KÔSZÉN- ÉS 100 MILLIÓ TONNÁT MEGHALADÓ LIGNIT-ELÔFORDULÁSAI SZÉNMEDENCÉNKÉNT

Szénmedence

Kitermelhetô vagyon Mt PJ

Mecseki szénmedence, egyben összes feketekôszén

5

1827,5

25369,3

Észak-dunántúli eocén barnakôszenek (Tatabánya–Dorog)

4

293,7

4344,0

Bakonyi kréta és miocén kôszénmedencék

2

304,5

2825,0

Borsodi kôszénmedence

3

195,6

2184,4

Magyarország összes barnakôszén-elôfordulása

9

793,8

9353,4

Észak-magyarországi lignitterületek

5

2567,5

19128,4

Nyugat-magyarországi lignitterületek

2

1182,4

80376,1

Magyarország összes lignit-elôfordulása

7

3749,9

27166,0

21

6371,2

61888,7

Magyarország összesen

34

Elôfordulás db


felhasználásra épülô (ásványi nyersanyag, munkaerô) energiaellátás biztonsága. Hazánkban elsôsorban a Paksi Atomerômû élettartam-hoszszabbítása (örömmel nyugtázható, hogy az Országgyûlés is tárgyalta már ezt a kérdést), valamint az északmagyarországi lignitbázisra építendô új erômû tudja kiváltani az igen nagy, veszélyes alapokon nyugvó energiafüggôségünket (2004. évben csak a földgáz import több mint 80% volt). Véleményem szerint a nyugatmagyarországi lignitvagyon is hosszú idôre biztosíthatja a hazai ásványvagyonra épülô energiatermelést. Ezen gondolatokat támasztja alá, hogy az U.S. Geological Survey és az U.S. Bureau of Mine tanulmánya alapján a világ kôolaj ellátottsága 40, a földgázé 60, míg a barnakôszén és lignit ellátottsága több mint 500 év. A magyarországi, jelenleg ismert iparivagyon-arányok is hasonlóak a világ átlagához, kôolaj és földgáz esetében kb. 20, míg lignit vonatkozásában közel 400 év (talán kevésbé ismert, hogy a hazai lignitvagyon mezôgazdasági célú (biogazdálkodás) hasznosítása is jelentôsen csökkentené a mûtrágya-felhasználást). A világon elfogadott elôrejelzések szerint a meg nem újuló (elsôdleges) ásványi nyersanyagok iránti igény a megnövekedett megújuló (másodlagos) nyersanyagok felhasználására tett erôfeszítések ellenére továbbra is növekedni fog. Ezért feltétlenül fontos (lenne), hogy a XXI. század követelményeinek és perspektíváinak megfelelô nemzeti ásványinyersanyag-politika (stratégia) kidolgozásra kerüljön. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyidejûleg indokolt lenne mind a NATURA 2000, mind az 1990-es önkormányzati törvény felülvizsgálata nemzetgazdasági szempontok figyelembevételével. Nem szabadna megengedni, hogy szigorú szakmai és gazdasági érvek helyett látszólagos természetvédelmi, vagy környezetvédelmi veszély miatt gazdaságosan kitermelhetô, importot kiváltó ásványi nyersanyagok termelése hiúsuljon meg.

FUNKCIÓK ÉS TRENDEK A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁSBAN DR. SZEREDI ISTVÁN

A magyar villamosenergia-rendszer mûködése és szabályozása szempontjából az elmúlt évek során több körülmény egybeesése lényeges változásokat hozott, fokozott szabályozási igény jelentkezett. A legfontosabb a kötelezô átvétel hatálya alá tartozó termelés és a megújulóenergia-hasznosítás részarányának növekedése. A rendszerszabályozási problémák súlyosbodásában szerepet játszik még a villamosenergia-piac megnyitása, a villamosenergia-import növekedése, a termelô rendszer meglévô szerkezete, a termelô egységek típusa és kora. A magyar rendszerben jelenleg nincs a menetrend tartására méretezett nagyerômû gyors terhelésváltoztatási képességgel, alacsony minimális terheléssel, gyakori indíthatósággal. A szabályozó kapacitásra vonatkozó leglényegesebb követelmények az alábbiak: Hosszú távú megoldás szükséges a rendszerszintû szabályozási teljesítmények biztosítására, az UCTE által igényelt mûködési feltételekkel, terhelésváltoztatási sebességekkel. A terheléskiegyenlítésre alkalmazott megoldás teljesítménye olyan nagyságú kell legyen, hogy a továbbiakban kiküszöbölhetôvé váljon a nagy alaperômûvek visszaterhelése. A rendszerterhelések kiegyenlítése tegye lehetôvé a rendszerszabályozási igények olyan mértékû csökkentését, hogy a rendszer többi erômûvére háruló szabályozási feladatok korlátozások bevezetése nélkül teljesíthetôk legyenek. A megújuló energiát hasznosító projektek vonatkozásában az energiatározás kiegyenlítô funkciót kell ellásson.

A villamosenergia-rendszer gyors szabályozására világszerte a szivatytyús energiatározó igénybevétele szokásos.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁS FEJLÔDÉSE A nemzetközi gyakorlatban a villamosenergia-rendszer operatív mûködtetéséhez a szivattyús energiatározó kínálja a legnagyobb flexibilitást. A kisterhelésû idôszakban felvett és tárolt villamos energiával egyrészt képes a fogyasztói völgyeket-csúcsokat kiegyenlíteni, másrészt gyorsan mobilizálható csúcskapacitásként és tartalék energiaforrásként javítja a villamosenergia-ellátás biztonságát és a szabályozás minôségét. A nemzetközi gyakorlatban, és így a környezô, hasonló adottságú országok villamosenergia-rendszereinek szabályozásában a szivattyús energiatározó kapacitások váltak általánosan elfogadott és alkalmazott eszközzé. Az európai, amerikai, távol-keleti gyakorlatból nagyszámú példa hozható fel. A szivattyús energia tárózás eszközei kiforrottak és az energetikai gyakorlatban alkalmasnak bizonyultak. A szivattyús energia tározás kereskedelmi alapon való mûködésének kezdete a XIX. század végére tehetô. Az elsô kereskedelmi célra létesülô szivattyús energiatározó Zürich közelében 1879-ben indult el. Az Európában üzemelô szivattyús energiatározók száma 1912-ben 7 volt. Az 1928 és 1938 közötti idôszakban 40 szivattyús energiatározó került üzembe, amelyek között a legnagyobb teljesítményû 40 MW volt. Az 1945–1960 idôszakban 27 új szivaty-

tyús energiatározó létesült 35 és 240 MW közötti teljesítménnyel. Gyorsuló fejlôdési ütemet hozott a hatvanas és hetvenes évek fordulója. Látványos fejlesztések valósultak meg, amelyek a szivattyús energia tározás korábbi nehézségeinek jelentôs hányadát megoldották. Jelentôs lépés volt az egyfokozatú reverzibilis szivattyú/turbinák alkalmazási területének kiterjesztése, elérték és túlhaladták a hasznosítható esésekben az 500 métert. A hasznosítható esések növekedése folyamatos, az egyfokozatú reverzibilis gépek maximális esése mára elérte a 778 m esést 412 MW gépegység teljesítmény mellett. A gazdasági szempontból legelônyösebben alkalmazható egyfokozatú reverzibilis szivattyú/turbinák szerkesztési esése 60 és 800 m közötti, a gépegység teljesítmények 50 és 500 MW közöttiek. Az egyfokozatú reverzibilis szivattyú turbinákkal lefedett üzemi tartományt az 1. ábra mutatja. Az utóbbi másfél-két évtizedben a fordulatszám-szabályozás bevezetése hozott számottevô változást a berendezések üzemviteli rugalmasságában, hatásfokában és üzemi tartományának kiterjesztésében. A fejlôdés a szivattyús energiatározók funkciójához igazodott. A hagyományos napi töltés-kisütés üzem mellett az elmúlt évtizedekben fokozatosan elôtérbe került és elsôdlegessé vált a kiemelkedô üzemviteli rugalmasságának felhasználása, amivel a szivattyús energiatározó a gyorsan mobilizálható tartalékképzés és a frekvenciaszabályozás eszközévé vált. Technológiai szempontból a szivatytyús energiatározók jól automatizálhatók és alkalmasak a kezelôi jelenlét nélküli automatikus üzem kialakítására. A rendszerfunkciók ellátásából


35

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓS ERÔMÛVEK A VILÁGBAN A beépített szivattyús energiatározó teljesítményük alapján Japán, Egyesült Államok, Kína, Olaszország, Németország, Franciaország és Spanyolország a vezetô országok. A legnagyobb szivattyús energiatározó teljesítménnyel rendelkezô országokban üzemelô szivattyús eneriatározó teljesítményt az 1. táblázat mutatja. 1. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELÔ SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓK TELJESÍTMÉNYE NÉHÁNY ORSZÁGBAN

Ország

Üzemelô szivattyús energiatározó [GW]

Japán

26,6

USA

19,6

Kína

18,6

Németország

6,75

Olaszország

6,45

Spanyolország

4,91

Franciaország

4,90

Rendkívül gyors ütemû fejlôdés eredményeképp Kína az elmúlt két évtized során a harmadik legnagyobb teljesítménnyel rendelkezô országgá vált Japán és az Egyesült Államok mögött. Az üzemelô létesítmények száma Japánban 43, az USAban 40, Franciaországban 30, Németországban 40, Olaszországban 23, Ausztriában 22, Lengyelországban 7. Jelenleg összesen több mint 300 szivattyús energiatározó üzemel. A legnagyobb teljesítményû erômûvek közé sorolható a Kannagawa (Japán) 2700 MW, Guangzhou (Kína) 2400 MW, Bath County (USA) 2100 MW, Dinorwig (UK) 1890 MW, Racoon Mountain (USA) 1540 MW. A környezô országok rendelkeznek a

36

500

Gépegység-teljesítmény, MW

adódóan, gyakran a teherelosztó közvetlen irányítása alatt mûködnek. Jelenlegi funkcióját tekintve a szivattyús energiatározó mára rugalmas rendszerirányítási és rendszeroptimálási egységgé alakult.

400

300

200

100

0 0

100

200

300 400 500 600 Szivattyúüzemi szállító magasság, m

700

800

1. ÁBRA AZ EGYFOKOZATÚ REVERZIBILIS SZIVATTYÚ/TURBINÁKKAL JELENLEG LEFEDETT TARTOMÁNY

rendszereik szabályozásához szükséges szivattyús energiatározó kapacitásokkal és az erômûnagyság tekintetében átlagosnak mondható a 600700 MW, mint például a Fekete Vág (Szlovákia), Dlouhe Strane (Csehország), Zarnowiec (Lengyelország), Bajina Basta (Jugoszlávia), Csaira (Bulgária) stb. A teljes beépített szivattyús energiatározó teljesítmény országonként változó. Függ az adott ország adottságaitól, de alapvetôen több gazdasági tényezô együttes hatása érvényesül. Ebben az adott rendszer termelô szerkezete, a rendelkezésre álló energiahordozók, a termelôi árak és a rendelkezésre álló hagyományos vízerômûvek aránya említhetô elsô helyen. A nemzetközi adatok szerint a beépített szivattyús energiatározó kapacitás aránya Ausztriában a legmagasabb, eléri a 17%-ot. A szivatytyús energiatározó teljesítmény meghaladja a rendszer beépített teljesítményének 10%-át Svájcban, Japánban, Olaszországban, Spanyolországban. A német és francia rendszerben az aránya hozzávetôleg 5%. Az európai országok kevés kivétellel mind rendelkeznek szivattyús energiatározó kapacitással. A kivételek csak az adott környezetben értelmezhetôk. Így például Dánia hagyományos villamosenergia-cserét folytat Norvégiával, a vízerômûvekbôl pótolva a saját kapacitást. Jugoszlávia felbomlása után Szlovénia és Macedó-


nia területén nem maradt szivattyús energiatározó, de Szlovéniában már elkezdôdött az Avce szivattyús energiatározó építése. Nem rendelkezik szivattyús energiatározóval Albánia, ahol a három nagy tározós vízerômû rendelkezésre állása enyhíti a szabályozó teljesítmények iránti igényt. Romániában a több mint 6000 MW vízerômû és ennek kisebb részén kb. 5070 MW teljesítménnyel rendelkezésre álló szivattyús kapacitás mellett is elôtérbe került új szivattyús energiatározó építése az atomerômû blokkjainak belépéséhez kapcsolódva. A villamosenergia-piac liberalizálása felértékelte a flexibilis üzemû szivattyús energiatározókat. Németországban megépült és 2003-ban üzembe került az 1060 MW teljesítményû Goldistahl szivattyús energiatározó. Jelenleg folyik az Avce szivatytyús energiatározó építése Szlovéniában, két új szivattyús energiatározó a Kops II és a Limberg II épül Ausztriában, elkezdôdött a Nant de Drance szivattyús energiatározó építése Svájcban. A német szivattyús energiatározók felújítása folytatódik Waldecknél. Vizsgálatok folynak a Lengyelországban leállított Mloty szivattyús energiatározó építésének újraindítására. Lassú ütemben folytatódik KeletEurópa legnagyobb, 2268 MW beépített teljesítményû szivattyús energiatározójának építése a Dnyeszteren. E téren mint említettük a leglátványosabb gyors fejlesztés Kínában folyik.

Turbinaesés (max) (normál) (min)

728 m 714 m 681 m

Szivattyúzás(max) (min)

779 m 722 m

Turbinateljesítmény

412 MW

Szivattyúteljesítmény

438 MW

Fordulatszám

500 1/min

2. ÁBRA A JELENLEG ÜZEMELÔ LEGNAGYOBB ESÉSÛ, EGYFOKOZATÚ SZIVATTYÚ/TURBINA SZERKEZETE (KAZUNOGAWA – JAPÁN)

A szivattyúüzemi szállítómagassága szempontjából jelenleg világrekordnak számító Kazunogawa szivattyús energiatározó szivattyú/turbináinak fô paramétereit és szerkezetét a 2. ábra mutatja. A nemzetközi gyakorlat általában szerencsésen ötvözi a szivattyús energiatározó föld alatti elhelyezését a természetvédelmi követelményekkel; és gyakran ezek természetvédelmi területen, vagy nemzeti parkokban valósulnak meg. A védett területen létesített szivattyús energiatározókra példaként említhetô: a Dinorwig szivattyús energiatározó Észak-Walesben a Snowdonia National Park területén; a Fekete Vág szivattyús energiatározó Szlovákiában az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkban; a Foyers szivattyús energiatározó Skóciában a Loch Ness tavon; a Bajina Basta szivattyús energiatározó Szerbiában a Tara Nemzeti Parkban; a Dlouhe Strane szivattyús energiatározó Észak-Morvaországban a Jeszenik hegység tájvédelmi körzetében; az Imaichi és Numappara szivatytyús energiatározó Japánban a legszigorúbban védett Nikko National Park területén.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓK SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA A szivattyús energiatározó létesítés gyakorlata a funkciók szempontjából

átalakult, ami maga után vonta a mûszaki követelmények jelentôs változását. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan elôtérbe került és elsôdlegessé vált a szivattyús energiatározók más lehetôségeket jelentôsen meghaladó üzemviteli rugalmasságának felhasználása. A szivattyús energiatározó funkciók alapvetôen három fô csoportba sorolhatók: Szabályozó teljesítmények biztosítása a rendszer mûködéséhez, más erômû típusoknál lényegesen nagyobb (több mint százszoros) terhelés változtatási sebességgel és jobb stabilitási feltételekkel. A szabályozó teljesítmények pozitív (leadott) és negatív (felvett) irányban egyaránt biztosíthatóak. A terhelés kiegyenlítése a minimumok megemelésével és a maximumok csökkentésével, kiküszöbölve az éjszakai minimumok menetrendi kényszereit és csökkentve a rendszer többi erômûvére háruló szabályozási tartomány szélességét. A terheléskiegyenlítés számottevô kiegészítô eleme a terhelésváltoztatási sebességek csökkentése a rendszer más erômûveinél. A rendszer üzeméhez egyéb dinamikai szolgáltatások biztosítása, más lehetôségeknél lényegesen gyorsabban és alacsonyabb rendelkezésre állási költséggel. A szivattyús energiatározó más alternatíváknál kedvezôbb dinamikai tulajdonságokkal képes a rendszerszintû szolgáltatások, köztük a szabályozó teljesítmények biztosítására. A primer, szekunder és perces szabályozási teljesítmények igénybevétele lényegében ugyanannak a szabályozá-

si feladatcsoportnak a különbözô idôintervallumokban érvényesülô feltételeit jelentik. Gyors mobilizálhatóságuk alapján a szivattyús energiatározók blokkjai mindhárom szabályozó teljesítmény biztosítási feladatra egyaránt alkalmasak. A magyar rendszerben a Dunamenti Erômû F blokk, az AES Tisza Hôerômû gépei, a Csepeli erômû terhelésváltási sebessége 10 MW/perc/blokk. A többi erômû terhelésváltoztatása lassúbb. A magyar villamosenergiarendszerben a terhelés szabályozását alaperômû céljára épült berendezések végzik, amelyek más célra létesültek és koruk sem teszi alkalmassá hosszú távon rendelkezésre állásukat. A növekvô részarányú megújulóenergiahasznosítás mellett a jelenlegi gyakorlat fenntartása egyre csökkenô mértékben lesz alkalmas a szabályozási feltételek biztosítására. A biztosítható terhelésváltási sebesség elmarad az UCTE ajánlásokban szereplô értékektôl, és az átvételi kötelezettség alá esô termelés növekedése kiszorítja a szabályozó blokkokat. A szivattyús energiatározás alkalmazása hosszú távon perspektivikus megoldásnak ítélhetô a szabályozó teljesítmények szempontjából. Összehasonlításként a nyolcvanas években üzembe helyezett Dinorwic szivattyús energiatározó gépeinél a terhelésváltoztatás sebessége 3000 MW/perc, a hatvanas években létesült Ffestiniog szivattyús tározó gépein a terhelésváltási sebesség megengedett értéke 300 MW/perc. A technológia alapvetôen alkalmas arra, hogy a gyors szabályozási beavatkozásokat a rendszer más üzemelô blokkjairól átvegye. A bekövetkezett mûszaki fejlôdés pedig számottevôen megnövelte a szivattyús energiatározó berendezések szabályozásra való alkalmasságát, szabályozási tartományát és a berendezések hatásfokát az extrémnek mondható üzemi tartományokban is. A szivattyús energiatározó kapacitásának másik lehetséges funkciója a villamosenergia-rendszer napi vagy heti menetrendjének kiegyenlítése. A hagyományosnak tekinthetô használati formában a szivattyús energiatározó a rendszer kisterhelésû idôszakában termelt villamos energiát felveszi és tárolja. A tárolt energiát a nagyterhelésû idôszakban a rendszer


37

terhelésváltozását követve lehet igénybe venni. A szivattyús energiatározó üzeme eredményeképp elôálló terhelésimenetrend-kiegyenlítés visszahat a rendszer szabályozási feltételeire. A megfelelô teljesítményû szivattyús energiatározó: Megemeli az éjszakai, napközi és hétvégi völgyidôszakok terhelését. Ezzel szükségtelenné válhat a nagyobb alaperômûvek éjszakai viszszaterhelése és az ennek következtében bevezetett mélyvölgyi tarifa. A beépített teljesítménye által lehetôvé tett mértékig levágja a terhelési maximumok csúcsértékét és átveszi a nagyterhelésû idôszak finomszabályozását. Más erômû típusoknál lényegesen nagyobb terhelésváltoztatási sebessége alkalmassá teszi gyors felterhelési igények csökkentését a rendszer más blokkjain. A megemelt terhelési minimumok és a lecsökkent terhelési maximumok arányában csökken a rendszer többi erômûvére háruló szabályozási tartomány szélessége. Összességében a rendszer erômûveinek menetrendje jelentôs mértékben vagy egyes esetekben, idôszakokban teljes mértékben kiegyenlítésre kerül. A rendszer minimális terheléseinek megemelése veszteségeket csökkent, lényeges szabályozási igény, fûtôanyag- és karbantartási igény csökkenést eredményez a rendszer más termelôinél. A rendszer üzemében jelentkezô elônyök, megtakarítások lehetôvé teszik a legkisebb költségû termelés feltételeit. A szivattyús energiatározó harmadik funkciócsoportja a más erômûtípusoknál elônyösebb rendszerdinamikai szolgáltatások biztosítása: Forgó és gyorsan indítható tartalék biztosítása. Lényegesen gyorsabb más lehetôségeknél és lényegesen alacsonyabb tartalék költségû, mint más erômûvek. Finomszabályozási lehetôség biztosítása a villamosenergia-rendszer irányításához. Más erômûvek blokkjaihoz viszonyítva lényegesen gyorsabb terhelésváltoztatási sebességgel. A rendszer minimális terheléseibôl eredô menetrendi kényszerek kiváltása Feszültség- és meddôteljesítményszabályozás

38

Frekvenciaszabályozás,

amelyben az alacsony fordulatszámú más erômûvek blokkjainál lényegesen nagyobb forgó tömegû generátorok hatékonyabb szabályozást és nagyobb stabilitást biztosítanak. A rendszer más erômûveiben a terhelési ciklusok számának csökkentése A rendszer-újraindítási kapacitás biztosítása a hálózati üzemzavarok esetére A szivattyús energiatározóból biztosítható rendszerdinamikai szolgáltatások többsége más forrásokból is lehetséges, ahogy az ma is történik a magyar rendszerben. Ugyanakkor a dinamikai elônyök mindegyike számottevô lehet. Ahol üzemel szivatytyús energiatározó, ezeket az elônyöket használják.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ FUNKCIÓINAK PIACA A szivattyús energiatározó funkciói és szolgáltatásai az értékesítés szempontjából két fô csoportra oszthatók. A lehetséges funkciók nagyobb hányada a rendszerirányításhoz kapcsolódik, és a szolgáltatások a rendszerirányító részére értékesíthetôk. A szolgáltatások kisebb hányada, mint például a tárolt villamos energia értékesítése és a beszerzése történhet piaci körülmények között. Szivattyúsenergiatározó-létesítés és szolgáltatásainak piaca, érdekeltjei között közvetlen összefüggés van. A feltételek vizsgálatánál nem lehet elvonatkoztatni az elôzményektôl és a villamosenergia-szolgáltatás területén bekövetkezett átalakulásoktól. A piacnyitást megelôzôen a nemzetközi gyakorlatban a szivattyúsenergiatározó-létesítés és -mûködtetés terén alapvetôen három különbözô gyakorlat fordult elô: Nagy termelô vagy szolgáltató tulajdonában és kezelésében volt. Diszpécser, illetve rendszerirányító kezelésében volt. Független szolgáltatóként mûködött. A piac liberalizálását követôen a kialakult szabályozás szerint, a rendszerirányító kezelésében vagy tulajdonában termelô létesítmény több-


nyire nem lehet, így a lehetséges tulajdoni formák a megmaradó két gyakorlatra redukálódtak. A gazdasági feltételek szempontjából annak gyakorlati akadálya nincs, hogy egy meglévô szivattyús energiatározó a finanszírozás idôszakának letelte után aktív és eredményes független piaci szereplôvé váljon. Példa lehet erre az észak-walesi Dinorwig és Ffestinniog szivattyús energiatározó, akik szolgáltatásaikat a piacon és a spot piacon értékesítik. Befektetési szempontból azonban a kapacitások valamilyen mértékû lekötése nélkül nem jöhet létre finanszírozható új projekt. Független szolgáltatás csak akkor vehetô számításba, ha azt legalább a finanszírozás futamidejére lekötik. Megfelelô kapacitás lekötésre a jelenlegi feltételek mellett nagy termelô és szolgáltató, nagy mérlegkör vagy ezek megfelelô csoportjának aktív részvételével van lehetôség. A nemzetközi gyakorlatban az angol szivattyús energiatározók kivételével a nagyobb üzemelô szivattyús energiatározók a nagy villamos energia cégek tulajdonában vannak, mint E.ON, Vattenfall, Electrabel, Verbund, TIWAG, ENEL stb. A jelenleg ismert szivattyús energia tározó építések sem független fejlesztésként vagy pénzügyi befektetésként, hanem a Verbund, az ATEL, a HSE, az EnBW beruházásában épülnek. Az elmúlt években üzembe helyezett Goldistahl a Vattenfall beruházásában létesült.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ ÜZEMMÓDJAI A szivattyús energiatározó üzemmódjai között öt alapvetô üzemmód említhetô, amelyeket a motor-generátorok és a szivattyú-turbinák biztosítanak. 1. Termelési üzemmód Szabályozott üzem a megengedett minimum és a teljes terhelés között. A turbinavezetô lapátok biztosítják a szabályozást. A gép generátor irányban a hálózattal szinkronban forog, megszakítói zártak, a csôelzárás nyitott. A vezetôlapátokat a turbinaszabályzó állítja az esésnek és a terhelésnek

Állásból terhelés nélküli szinkron üresjárásba (vízben forgó) Szinkron üresjárásból (vízben forgó) a teljes terhelésig Szinkron üresjárásból (levegôben forgó) a teljes terhelésig Teljes terhelésrôl szinkron üresjárásba (vízben forgó) Üresjárásból teljes leállás Állásból szinkron szivattyúforgásig (víztelenített indulás) Szivattyú szinkron levegôben forgásból teljes szivattyúkapacitásig Teljes szivattyúkapacitásról szinkron szivattyúforgásig vízben Állásból teljes szivattyúkapacitásig (páros indítás vízben) Szivattyúforgásról vízben szinkron szivattyúforgásig levegôben Szivattyúkikapcsolástól a teljes állásig Teljes turbinaterhelésrôl a teljes szivattyú vízszállításig Teljes szivattyú vízszállításról teljes turbina terhelés NORMÁL Teljes szivattyú vízszállításról teljes turbina terhelés BIZTONSÁGI

1perc 30 s 10 s 11 s 10 s 6 perc 6m 30 perc 1perc 20 s 15 s 2 perc 15 s 6 perc 17 perc 17m 8 perc 8m 1perc 30 s

66 60

300

50 40

200 VÍZHOZAM

TELJESÍTMÉNY 30 20

100 Hat blokk egyidejû gyorsindítása levegôben forgó tartalék üzemi állapotból.

Vízhozam, m3/s

megfelelôen. A fordulatszám-szabályozott gépekben a fordulatszám- és a vezetôlapát-állítás együtt biztosítja a legjobb hatásfokú üzemet. 2. Levegôben forgás generátor irányban A csôelzárás és a turbinavezetô lapátok zártak. A vizet sûrített levegô szorítja a járókerék alá. A nyomás alatti rendszer vízzel feltöltött és üzemkész. A gép generátor irányban a hálózattal szinkronban forog, megszakítói zártak, a csôelzárás zárt. Gyorsan mobilizálható tartalék tartására alkalmas üzemmód. A gép hatásos teljesítményt nem szolgáltat, meddô teljesítményt ad le vagy vesz fel. 3. A szivattyú-turbina áll A megszakítói nyitottak, a csôelzárás zárt. 4. Levegôben forgás szivattyú irányban A feltételek megegyeznek a turbina irányban levegôben forgó géppel. A gép szivattyú irányban a hálózattal szinkronban forog. 5. Szivattyúzás A hagyományos motor/generátorokkal ez teljes teljesítményen történik. A fordulatszám-szabályozott gépekkel a szivattyúüzemi teljesítményfelvétel is szabályozható. A vezetôlapátokat a turbinaszabályzó állítja a szállító magasságnak megfelelôen. A gép motor irányban a hálózattal szinkronban forog, megszakítói zártak, a csôelzárás nyitott. A gép teljesítményt vesz fel a hálózatból. A generátorüzemi indítás és leállítás megegyezik a hagyományos vízturbina mûveleteivel. A gépet generátor üzemben a vezetôlapát részle-

Teljesítmény, MW

10 0

0

0

2

4

6

8 Idô, s

10

12

14

16

3. ÁBRA A LEVEGÔBEN FORGÓ TARTALÉK INDÍTÁSI IDEJE DINORVIG BLOKKJAINÁL

ges nyitása gyorsítja fel. A szivattyúüzemi indításra frekvenciaátalakító egység az általánosan alkalmazott megoldás, ami leállításnál fékezést biztosít és lerövidíti az átmeneti idôket. A fordulatszám-szabályozott gépek esetében az indító berendezést kiváltja a konverter. Az üzemmódváltási idôkre jellemzô értékként a nyolcvanas években hat, egyenként 315 MW teljesítményû reverzibilis géppel üzembe helyezett Dinorwig szivattyús energiatározó gépeinek automatikus üzemmódváltási idôtartamai az alábbiak: Az üzemi tapasztalatok ennél egyes esetekben kedvezôbb eredményeket mutattak, ami alapján az egyes gépek terhelésnövelési és terheléscsökkentési sebességének megengedett értéke a Dinorwig szivattyús energiatározó gépein 50 MW/sec/gép. A 3. ábra mutatja a Dinorwig erômû hat blokkjának egy-

idejû indítása idején mért terhelésfelvételi folyamatot, levegôben forgó tartalék üzembôl. A berendezések probléma nélkül elviselik a napi 40 üzemmódváltást gépenként. A kiesést követô szinkronozás teljes idôigénye 1 perc. E tulajdonságok lehetôvé teszik a folyamatos átkapcsolásokat az egyes üzemmódok között, ami a rendszerirányító részére flexibilis irányítási eszközt biztosít.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ PROJEKTEK TRENDJEI A szivattyús energiatározók üzemében bekövetkezett funkcióváltozás következtében a prioritások eltolódtak a hagyományos terheléskiegyenlítési üzemtôl a más alternatíváknál


39

lényegesen kedvezôbb üzemviteli rugalmasságának felhasználása irányában. A dinamikus rendszerfeladatok feltételeinek biztosítása meghatározó a szivattyús energiatározó berendezései és kialakítása szempontjából. A szivattyús energiatározó technológia terén folyamatos fejlôdés tapasztalható a rendszerigények versenyképes teljesítéséhez. A rendszerigények a mûszaki paraméterek jelentôs hányadát érintik. Ugyanakkor a nemzetközi gyakorlatban érvényesülô trendek nem egységesek, fôként a rendszerek és rendszerigények különbözôsége miatt. A leglényegesebb irányok a következôk: A rendszer-szabályozási igények biztosítása vált elsôdlegessé. A berendezések és a rendszerek szempontjából a dinamikus funkciók feltételei mértékadóak. A versenyképesség a hatásfok növelésére ösztönöz. A nagyobb esések és nagyobb gépegység-teljesítmények alkalmazása a gazdasági feltételek javításának eszköze. Ez a hatásfoknövelés mellett összefügg a kavitáció- és rezgésbiztonsággal, az átmeneti folyamatok szabályozásával valamint a szilárdsági és fáradási problémák megfelelô megoldásával. A motor/generátor konstrukciók és a motorüzemi indítás terén az utóbbi évtizedekben számottevô fejlôdés volt tapasztalható. A motor/generátorok fejlôdése a magas hôterhelési ciklusszámot lehetôvé tevô hûtési módok terén, a hosszú pólusok szilárdsági és rezgési problémáinak mérséklése terén és az új hatékony csapágykonstrukciók alkalmazása terén volt kiemelkedô. Átalakult a szivattyúüzemi indításra alkalmazott berendezések köre és a legnagyobb hatású elôrelépést a fordulatszám-szabályozott generátorok alkalmazása hozta, ami egyben megoldotta a szivatytyúüzem szabályozását és a motorüzemi indításra új lehetôséget biztosított. A manôverezô képesség javulása elsôdlegesen a gyorsindítást és az üzemmódváltási idôk csökkenését eredményezi. Ehhez a magas indítási ciklusszám elviselésére alkalmas konstrukciók alakultak ki. Lényegesen megnövekedtek a jól

40

4. ÁBRA A 4X225 MW BEÉPÍTETT TELJESÍTMÉNYÛ KRUONIS SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ (1993–1998)

szabályozható üzemi tartományok és csökkenthetôvé váltak a berendezés indításából a külsô hálózatra átadódó zavarások. Különösen a fordulatszám-szabályozás bevezetése hozott ezeken a területeken látványos eredményt. A szivattyúsenergiatározó-létesítés környezeti feltételeinek kezelését jelenetôs mértékben megkönnyítette a föld alatti elhelyezés mellett a zárt, kis helyigényû technológia rendszerek alkalmazása. A szivattyús energiatározó gazdasági feltételeit meghatározza a beruházási költségek nagysága. Az egyfokozatú, radiális, reverzibilis szivatytyú/turbinák alkalmazása bizonyult a modern szivattyús energiatározók gazdasági szempontból legelônyösebb berendezésének. Ez a géptipus jelenleg 60 és 800 m esés, illetve 50 és 500 MW teljesítmény határok között áll rendelkezésre. A nagy számban alkalmazott szivattyú/turbinák teljesítménye 250 és 350 MW közötti. A bekövetkezett fejlôdés eredményeképp a reverzibilis szivattyú/turbinák alkalmasak a teljesítmény finomszabályozására a szivattyú üzemben is, és a finomszabályozás tartománya szélesebbé vált. Jelenleg a legnagyobb esésû üzemelô egyfokozatú reverzibilis szivattyú /turbinák Kazunogawa erômû gépei, ahol négy, egyenként 412 MW teljesítményû szivattyú/turbina üzemel,


778 m maximális szivattyúüzemi szállító magassággal. A nagyesésû reverzibilis szivattyú turbinák szivattyúüzemi szállítómagasságában érvénysülô trendjét az 5.ábra mutatja. A berendezés költségei csak kisebb hányadát teszik ki az erômû teljes beruházási költségének. A létesítmények kialakításában az építési munkák gyors és költségkímélô megvalósíthatósága a döntô, ami azt eredményezi, hogy viszonylag nagy számban létesültek szivattyús energiatározók a 200-300 m eséstartományban. Nem ritkák a 60-120 m közötti esések sem, mint pl. Dalesice Csehországban, Zarnowiecz Lengyelországban, Kruonis Litvániában vagy Zagorszk Oroszországban. Ugyanakkor sehol nem valósult meg a mélybányák nagyesésû szivattyús energiatározóvá való átalakítása. A késôbbi bôvítésre alkalmas kialakítású Kruonis erômû képét a 4. ábra mutatja. A nagyobb esés és a nagyobb blokkteljesítmény alkalmazása javítja a gazdasági feltételeket. A reverzibilis szivattyú/turbinák kialakítása egyfajta kompromisszum eredményei az optimális szivattyú- és az optimális turbinaüzem között. A turbinakonstrukciót meghatározó paraméter, a jellemzô fordulatszám az esés növekedésével csökken, míg a fordulatszám és a teljesítmény növelésével emelkedik. A magasabb jellemzô fordulatszámú gép alkalmazása javítja a

KAZUNOGAWA

800 Szivattyúüzemi emelômagasság, m

CHAIRA

700 600 500 400 300 200 100

DINORWICH BAJINA BASTA HELMS OKUYOSHINO HONKAWA TENZAN MUJU OHIRA MATANOGAWA NUMAPPARA IMAICHI OKUTATARAGI OKUMINO OKUKIYOTSU No. 2 DRAKENSBERG CRUACHAN CHONGPYONG CABIN ROBIEI OHKAWACHI OKUKIYOTSU SHIMOGO CASTAIC SAMURANGJIN SHIOBARA NORTHFIELD OKUYAHAGI No. 2 MINGHU TAUM SAUK COO SHINTAKASEGAWA YARD CREEK SHINTOYONE RACOON Mt. OKUYAHAGI No.1 KISENYAMA SHIROYAMA AZUMI Mt. ELBERT LUDINGTON GRAND COULEE YAGISAWA

0 1965

1970

1975 1980 1985 Az üzembe helyezés éve

1990

1995

2000

5. ÁBRA A NAGYESÉSÛ SZIVATTYÚ/TURBINÁK SZÁLLÍTÓMAGASSÁG-NÖVEKEDÉSI TRENDJE

KAZUNOGAWA

240 Teljesítményx Fordulat, x1000 GVA/min

gépek hatásfokát, míg a kisebb jellemzô fordulatszám a gép hatásfokában is mérséklôdést eredményez. Ugyanakkor a magasabb jellemzô fordulatszámú gépek megnövekedett áramlási sebessége növeli a kavitáció megjelenésének kockázatát, ami egyre mélyebbre telepített gépekkel ellensúlyozható. A nagyesésû reverzibilis gépek szivattyúüzemében szükséges szívómagasság eléri a 70100 métert. Általánosságban a magasabb hatásfok elérésének igénye a magasabb jellemzô fordulatszámok, és a nagyobb gépteljesítmények alkalmazása irányában hat, ami a nagyobb energetikai blokkok kisebb fajlagos költségével összegzôdve eredményezi a gépegység-teljesítményekben tapasztalható növekedési trendet. A rendszerigények szempontjából a manôverezô tulajdonságok javításában jelentkezik határozott trend. Ennek leglényegesebb elemei közé sorolható a szinkron kompenzátor üzem és forgó tartalék gyors igénybevételi feltételeinek biztosítása, az egyes üzemmódok közötti váltási idôk rövidítése, valamint a blokkindítás által a rendszerben keltett zavarás mérséklése. Az üresjárásban és a kis terhelések mellett jelentkezô instabilitás mérséklése fôként az indítási folyamatok paraméterei és azok indításiidôtartam-csökkentése szempontjából vált szükségessé. A kis esésváltozásokhoz tartozó nagy vízhozamváltozások által okozott lengések a szinkronozás idôtartamát befolyásoló tényezôt jelentenek. A részterhelések és az alacsony esések melletti vibráció, valamint a tranziens üzemállapotokban felerôsödô vibráció: a nyomáspulzációk csökkentését teszi szükségessé. Ez a kopó részek élettartamán keresztül, a rendelkezésre állás és a szabályozási tulajdonságok biztosítása szempontjából egyaránt szükséges. A szivattyú/turbinák üresjárása jelentôs hômérséklet-emelkedést eredményez a járókerék peremeken, ami az egyéb elônyei mellett indokolja és általánossá tette a tartalékbiztosítási üzemben a gépek terébôl a víz kiszorítását sûrített levegôvel. A megengedett terhelésváltoztatási sebesség elérte az 50 MW/sec értéket és pl. Dinorwig esetében a forgó

220 200 180

IMAICHI

DINORWICH

160

TAMAHARA

140

BAJINA BASTA

RACOON MOUNTAIN OKUYOSHINO OHIRA

120 100

KISENYAMA

80 60 40

OKUKIYOTSU No. 2 CHAIRA

OKUMINO SHIOBARA

SHINTAKASEGAWA BEAR SWAMP SHINTOYONE OKUYAHAGI No.1

SHIROYAMA AZUMI YAGISAWA

20 0 1960

1965

1970

1975 1980 1985 Az üzembe helyezés éve

1990

1995

2000

6. ÁBRA A MOTOR/GENERÁTOROK NÖVEKEDÉSI TRENDJE

tartalékok 10 másodperc alatt a blokkok teljes 300 MW teljesítményéig igénybe vehetôk. A motor/generátorok terén az elmúlt évtizedek hasonlóképpen számottevô fejlôdést hoztak. A gyakori terhelésváltozásnak megfelelô hûtési rendszerek mellett: a rezgések csökkentése, a nagy terhelésû axiális csapágyak és PTFE csapágyfelületek, valamint a gyakori hôterhelési ciklusokkal szemben ellenálló szigetelési rendszerek említhetôk. Jelenleg 500 MVA teljesítményû és 600 fordulat/perc szinkron fordulatú berendezések jelentik az üzemelô gépek felsô határát. A nagyteljesítményû motor/generátorok teljesítménye és fordulatszáma szorzataként elôállított jellemzô paraméter növekedési trendjét a 6. ábra mutatja.

A motorüzemi indítási módok alkalmazásában elsôsorban a csatlakozó nagyfeszültségû hálózat szab határt. A legrégebbinek mondható fojtótekercses motorindítás ma már kizárható, mert nagy ingadozásokat kelt a csatlakozó hálózatban és az indítás idôtartama is jelentôs. A segédmotoros (Pony-motor) indítás jelentôsen kisebb hálózati lengéseket okoz. A kis teljesítményû és alacsony fordulatú gépeknél alkalmazható. Veszteségei és költségei magasak. A veszteségek csökkentése, a hálózati lengések mérséklése és a kopó alkatrészek kiküszöbölésének igénye helyezte elôtérbe a statikus tirisztoros indító berendezéseket. A nyolcvanas évek elejétôl a statikus indító berendezések kerültek alkalmazásra a nagyobb erômûvekben.


41

7. ÁBRA A GOLDISTAHL SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ FELSZÍNI LÉTESÍTMÉNYEI

8. ÁBRA A GOLDISTAHL FÖLD ALATTI GÉPHÁZÁNAK ÉPÍTÉSE

A fordulatszám-szabályozott generátorok jelentik a motorüzemi indítás legújabb generációját, ahol külön indító berendezés nem szükséges. A mûszaki és gazdasági követelmények szignifikáns változásokat eredményeztek a szivattyús energiatározók építési szerkezeteiben is. Elsôsorban a szerkezeti méretek csökkentése és a berendezések megfelelô manôverezô képességû üzemének biztosítása jelenti a fô irányokat. A létesítmények mérete lényegesen csökkent, fôként a nagy teljesítményû gépegységek alkalmazása következtében. Hatékony és költségtakarékos építési módok kerültek alkalmazásra, amelyek jelentôsen csökkentették a kivitelezés idôtartamát. Az újabb kínai szivattyús energiatározóknál ez átlagosan 40 hónapra tehetô. A monitoring rendszerek kiépítése jelentôsen javította a létesítmények biztonságát. Környezeti és gazdasági megfontolásokból általánosnak mondható az erômûgépházak föld alatti elhelyezése és az alagútépítési technikák alkalmazása. A tájkép védelme érdekében a védett területeken légvezetékek helyett kábeles energiakivezetés szokásos. A felszíni építmények mindössze a két tóra, az alsó és a felsô tározóra korlátozhatók. A 7. ábra mutatja a 2003-ban üzembe helyezett német Goldistahl felszíni létesítményeinek látványát.

A FORDULATSZÁMSZABÁLYOZOTT GENERÁTOROK ALKALMAZÁSA

9. ÁBRA A HAGYOMÁNYOS ÉS A FORDULATSZÁM-SZABÁLYOZOTT MOTOR/GENERÁTOR SZERKEZETE

42


A kilencvenes évek legjelentôsebb technológiai áttörését, mint említettük a szivattyús energiatározók berendezései terén a fordulatszám-szabályozott motor/generátorok alkalmazása hozta. A fordulatszám-szabályozott motor/generátor fô részei: a háromfázisú állórész, a háromfázisú hengeres forgórész és a háromfázisú kollektor, ami a gép fölött a fôtengelyen helyezkedik el. Az állórész állandó frekvenciájú és a hálózattal szinkron mágneses mezôt hoz létre. A forgórész állítható frekvenciájú külsô ger-

Kiegyenlíti és gyors beavatkozással

2. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELÔ FORDULATSZÁM-SZABÁLYOZOTT GENERÁTOROK

Erômû

Generátor-motor Gépek száma Egység (MVA)

Üzembe helyezés

Yagisawa

1

85

1990

Takami

1

140

1993

Ohkawachi

2

395

1993–1995

Shiobara

1

360

1995

Okukiyotsu

1

345

1996

Okinawa Yanbaru

1

31,5

1999

Kyogoku

1

228

2006

Kazunogawa

2

475

2009

Omarugawa

1

370

2008

Goldistahl

2

350

2002–2003

jesztéshez csatlakozik. A forgórész gerjesztésfrekvenciájának és fázisszögének állításával a szinkron fordulatszám alatti és fölötti forgórészforgási sebesség állítható elô. A fordulatszám állítása mindkét forgási irányban azonos. A forgórész gerjesztésére elsôsorban tirisztoros inverteres és ciklo-konverteres technológiát alkalmaznak. A Japánban üzembe helyezett berendezések üzemi tapasztalatai igazolták alkalmazásuk mûszaki és gazdasági elônyeit. Új létesítményeknél és régi berendezések felújításánál egyaránt alkalmazásra kerül. Ezzel a technológiával az elsô európai szivattyús energiatározó az elmúlt években lépett üzembe a németországi Goldistahl szivattyús energiatározónál. A jelenleg tervezés-építés alatt álló létesítményeknél, mint pl. Avce (Szlovénia), Iowa Hill (USA) már a fordulatszám-szabályozott technológia kapott prioritást. A fordulatszám-szabályozott generátorok alkalmazása elsôdlegesen a szivattyúüzemi teljesítményfelvétel szabályozhatóvá tételét célozta. Ugyanakkor a rugalmasság és a szabályozhatóság növelése rendkívül lényeges a nagy teljesítményû blokkok viszonylag kis villamos rendszerekhez és viszonylag gyenge nagyfeszültségû hálózathoz való illesztése szempontjából. A szinkron generátor és a fordulatszám-szabályozott generátor beépítési követelményei közel azonosak. A szinkron generátor és a változó fordulatú generátor szerkezetének

összehasonlítását a 9. ábra mutatja az Iowa Hill erômû gépeinek méreteivel. A fordulatszám-szabályozás alkalmazása a tapasztalatok szerint a turbina üzemben is több mint 6-8% átlagos hatásfok-növekedést eredményezett. A nyomásingadozások és a kavitációs hatások lecsökkentek. A részterhelések melletti üzem lényegesen szélesebb tartományban vált lehetségessé. Jelentôs mértékben megnôtt a blokkok üzemének rugalmassága. A fordulatszám-szabályozott egységek folyamatos terhelés- és frekvenciaszabályozást biztosítanak. A fordulatszám-szabályozás alkalmazása esetén nincs szükség külön indító berendezés alkalmazására. Jelenleg a fordulatszám-szabályozott generátorok a 31 MVA és a 395 MVA közötti teljesítménytartományban üzemelnek. Az erômûvi üzemi tapasztalatok 15 évre nyúlnak vissza. Az üzemelô és beépítés alatt álló változó fordulatszámú generátorok felsorolását a 2. táblázat tartalmazza. A fordulatszám-szabályozott generátorok alkalmazása a szivattyúüzemi teljesítményfelvétel szabályozhatóvá tétele mellett egy sor másodlagos elônnyel járt. Ezek közé sorolhatók: Magasabb hatásfok biztosítható a turbina és szivattyú üzemben. A hatásfok értékek a gyártók adatai szerint 6-8%-kal magasabbak, mint a szinkron gép alkalmazása esetén. Sima szivattyúüzemi indítást biztosít és kiváltja az egyéb indító berendezések alkalmazását.

kiszabályozza a hálózati lengéseket. Szélesebb üzemi tartomány válik lehetségessé. Egyrészt az esés tartomány szélesíthetô, másrészt a teljesítmény tartomány gyakorlatilag a 0 és a névleges terhelés között korlátozás nélkül változhat. Növeli a villamosenergia-rendszer stabilitását. Stabil feszültséget biztosít a nagy sebességû reaktív teljesítmény szabályozásával.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁS LEHETÔSÉGEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA A szivattyús energiatározók alkalmazása a nemzetközi gyakorlatban általános, kipróbált és kiforrott technológia. A hagyományos töltés-kisütés üzem mellett az elmúlt évtizedekben fokozatosan elôtérbe került és elsôdlegessé vált a kiemelkedô üzemviteli rugalmasságának felhasználása. Az ellátott funkcióját tekintve a szivatytyús energiatározó mára rugalmas rendszer-irányítási és rendszer-optimálási egységgé alakult. Egyes funkciói más megoldásokkal is biztosíthatók, de a jelenleg ismert alternatívák egyike sem alkalmas arra, hogy helyettesítô megoldásként a szivatytyús energiatározó létesítését teljes körûen kiváltsa. Különösen igaz ez szolgáltatásainak dinamikája tekintetében, ami jelenleg eléri a 3000 MW/perc/gép terhelésváltoztatási sebességet. A megfelelô teljesítményû és kialakítású szivattyús energiatározó a magyar villamosenergia-rendszerben hosszú távra megoldhatja a rendszerszintû szabályozáshoz szükséges kapacitás biztosítását. Kiküszöbölhetôvé teheti a nagy alaperômûvek visszaterheléseit és a rendszer többi erômûvére háruló szabályozási feladatokat korlátozások nélkül teljesíthetôvé teheti. A megújuló energiát hasznosító projektek vonatkozásában a szivattyús energiatározó kiegyenlítô funkciót ellátva elôsegítheti azok illesztését a rendszer üzeméhez.


43

KONFERENCIA-KÖRKÉP NINCS ALTERNATÍVÁJA A PAKSI ATOMERÔMÛ ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁSÁNAK NÉGY KONFERENCIA, NÉGY HELYSZÍN ÉS NÉGY TÉMA, MÉGIS KÖZÖS MEGÁLLAPÍTÁS, HOGY JELENLEG NINCS ALTERNATÍVÁJA A PAKSI ATOMERÔMÛ ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁSÁNAK. KÖRKÉPÜNKBÔL KIDERÜL, HOGY MENNYIRE FONTOS RÉSZE A HAZAI ÁRAMELLÁTÁSNAK AZ ATOMERÔMÛ, MI TÖRTÉNT A MÛEGYETEM OKTATÓREAKTORÁVAL AZ ELMÚLT 35 ÉV ALATT, MENNYIRE BIZTONSÁGOS A HAZAI ENERGIAELLÁTÁS, MILYEN TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK SZÜKSÉGESEK A JÖVÔRE ÉLETBE LÉPÔ TELJES PIACNYITÁSNAK ÉS EBBEN MILYEN SZEREPE LESZ A KÖZÜZEMNEK, VALAMINT MEGVITATJUK, HOGY AZ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK MEGOLDÁST JELENTHETNEK-E AZ ENERGIAELLÁTÁS GONDJAIRA. MAYER GYÖRGY

SZAKMAI KONFERENCIA A MÛEGYETEMEN A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) mûködô Energetikai Szakkollégium rendezésében március 28-án, a Paksi Atomerômû üzemidô-hosszabbítása címmel rendeztek fórumot. A rendezvény fôvédnöke Molnár Károly, a BME rektora volt, aki egyben a Paksi Atomerômû igazgatóságának elnöke is. A fórumon Gerse Károly, a Magyar Villamos Mûvek Zrt. vezérigazgató-helyettese, Hamvas István, a Paksi Atomerômû Zrt. mûszaki vezérigazgató-helyettese, Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal fôigazgató-helyettese, a Nukleáris Biztonsági igazgatóság vezetôje, Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelô (RHK) Kht. ügyvezetô igazgatója és Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója tartott elôadást. A fórumon minden elôadó egyetértett abban, hogy a hazai energiaellátás biztonságának garantálása a Paksi Atomerômû nélkül megoldhatatlan a következô 25-30 évben, ezért elengedhetetlen az atomerômû üzemidejének

44

meghosszabbítása, sôt új blokkok építésén is mielôbb el kell gondolkozni. Molnár Károly rektor megnyitójában kiemelte, hogy a Mûegyetem szakemberei nagymértékben járultak hozzá az atomerômû létesítéséhez, üzemeltetéséhez, és jövôjének alakulásában, az üzemidô-hosszabbítás elvégzésében is komoly munkát végeznek az egyetem oktatói és intézményei. Gerse Károly szerint az atomerômûvek világszerte reneszánszukat élik, a nukleáris energiatermelés nélkül az Európai Unió sem tudná teljesíteni a Kiotói vállalás célkitûzéseit. Mint mondta: az év eleji energiaválság is bebizonyította, hogy mennyire kiszolgáltatott a magyar energiapiac az egyoldalú gázfüggôség miatt, sôt, ennek alapján vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy a legdrágább erômûvek alapvetôen a gázerômûvek. Ezzel szemben az atomerômû nem bocsát ki környezetkárosító anyagokat, olcsó és biztonságos energiatermelési lehetôség. Az ellátás biztonsága azt indokolja, hogy az üzemidô hosszabbítás elvégzése után – amely minden szempontból gazdaságos megoldás – épüljön újabb atomerômû is Magyarországon. Hamvas István elôadásában a kez-


detekig, sôt a még korábbi évekre is visszatekintett. Véleménye szerint a Paksi Atomerômû biztonságosságát, ezzel együtt az üzemidô-hosszabbítás mûszaki megalapozottságát igazolja az is, hogy 1974-ben, még a paksi elsô blokk megépítése elôtt – amelyet 1982-ben helyeztek üzembe – olyan biztonsági filozófiai változás történt az orosz nukleáris iparban, technológiában, amely igen kedvezô volt a hazánkban felépített blokkok szempontjából. A magyar atomerômû már ezeknek a változásoknak a figyelembevételével épült meg. Szerinte az atomerômû üzemidô-hosszabbítása nemcsak azért fontos, mert Magyarország legnagyobb és legolcsóbban termelô erômûvérôl van szó, hanem azért is, mert nélküle a Kiotói vállalásokat sem tudnánk teljesíteni. Az üzemidô-hosszabbítás az erômû saját forrásából megoldható, sôt a húszéves megnövelt élettartam alatt a tulajdonos részére mintegy 554 milliárd forint profitot termelne az erômû. Az üzemidô-hosszabbítás engedélyezését együtt kell kezelni az üzemeltetés aktuális kérdéseivel – jelezte Lux Iván. Elôadásában vázolta, hogy az egyes blokk esetében – amely

1982-ben kapcsolódott az energiatermelésbe – milyen lépések szükségesek az üzemidô-hosszabbításhoz. A blokk eredetileg 30 évre tervezett üzemideje 2012-ben jár le, ugyanakkor az 1996-ban elvégzett idôszakos mûszaki felülvizsgálatot 2008-ban kell megújítani, amelyet a mai elôírások szerint tíz évre adhat meg a hatóság. Mivel 2012-ben lejár a tervezett üzemidô, így tíz év helyett csak 4 évre hosszabbítható meg a blokk engedélye. Ennek elvégzéséhez az erômûnek 2007-ben be kell nyújtania a mûszaki dokumentációt. Ezt követôen a paksi szakembereknek 2008ban már az üzemidô-hosszabbításhoz szükséges terveket is be kell adniuk, hogy elegendô idô álljon rendelkezésre az elbíráláshoz, illetve a hosszabbításhoz szükséges feltételek kidolgozására és elvégzésére. Mindezek után 2011-ben lehet benyújtani az üzemidô-hosszabbítás engedélykérelmét, amely a további húszéves mûködést megalapozza. Hegyháti József elôadásában kiemelte, egy atomerômû üzemidejének meghosszabbításáról nem lehet anélkül dönteni, hogy a radioaktív hulladékok tárolásának kérdését ne oldanák meg. Magyarországon sincs ez másként, az RHK Kht. feladatkörébe négy létesítmény kezelése tartozik. Jelenleg Püspökszilágyiban üzemeltetnek egy radioaktív hulladéktárolót, amely a nem atomerômûves hulladékok tárolására épült. Bátaapátiban, a Parlament tavaly év végi döntésének értelmében épül a kis- és közepes aktivitású hulladéktároló, amely az erômûben keletkezett radioaktív hulladékok befogadását teszi lehetôvé. Az RHK Kht. üzemelteti Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját (KKÁT), amelynek kapacitását az igények szerint folyamatosan bôvítik. Napirenden van a kiégett kazetták végleges elhelyezését biztosító tároló építése a Nyugat-Mecsekben lévô Bodán, ahol ismét megkezdôdtek a kutatások, bár az anyagi források szûkössége miatt nagyon lassan haladnak a munkálatokkal. Aszódi Attila végezetül a számba vehetô energiaforrásokat – fosszilis, megújuló és nukleáris – elemezve egyértelmûen kijelentette, hogy az atomenergiának sem jelenleg, sem a következô évtizedekben nincs, és várhatóan nem is lesz alternatívája Ma-

gyarországon. A fosszilis energiahordozók egyre drágábbak, és egyoldalú energiafüggôségünk miatt – amely fôleg az orosz földgázt jelenti – rendkívül kiszolgáltatottak vagyunk. A megújuló energiaforrások – víz, nap, szél, biomassza – vagy földrajzi elhelyezkedésünk miatt nem nyújtanak számottevô mértékû megoldást vagy rendkívül drágák, még az egyetlen reális lehetôségként számba vehetô biomaszsza segítségével is csak mintegy 300 MW villamos kapacitás váltható ki. Ilyen körülmények között nincs alternatívája a nukleáris energiatermelésnek. A Mûegyetem ezért úgy is készül az üzemidô-hosszabbításra, hogy segíteni tudják a további mûködéshez szükséges szakember utánpótlást – emelte ki befejezésül Aszódi Attila.

NÉPSZABADSÁG FÓRUM: MILYEN ALTERNATÍVÁT JELENTENEK AZ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK? Az utóbbi hónapokban, fôleg az év eleji orosz–ukrán gázválság miatt kialakult energiaellátási krízis kapcsán többet foglalkozott a közvélemény az energiaellátás biztonságával, mint az elôzô évtizedben összesen. Télen szembesülni kellett a gázellátás kockázataival, a közelmúltban az olajár elérte a hordónkénti 75 dollárt. Ez a helyzet erôsen ráirányította a figyelmet az alternatív energiaforrások jelentôségére. Vannak sikeresnek ígérkezô módszerek és divatos, ám nem feltétlenül célravezetô irányzatok. Kérdés, melyek jelentenek valóban alternatívát. Az eligazodást próbálta megkönnyíteni a Népszabadság május 26-i kerekasztal-beszélgetése, amelyen a különbözô nézôpontokat képviselô szakemberek fejtették ki véleményüket, sôt a konferencia szakmai közönsége is lehetôséget kapott, hogy elmondja álláspontját. A Népszabadság már hagyományos kerekasztal-beszélgetését – amelynek meghívottja volt: Gôgös Zoltán képviselô, a megújuló energiaforrások ügyeinek miniszterelnöki megbízottja; Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára; Horváth J. Fe-

renc, a Magyar Energia Hivatal elnöke; Vajda György akadémikus; Somosi László, a Biomassza Erômûvek Egyesülésének elnöke; Varró László, a Mol Rt. vezetô közgazdásza; Balogh László, a Magyar Megújulóenergiaforrás Szövetség elnöke és Márkus Ferenc, a WWF Magyarország nemzetközi természetvédelmi szervezet igazgatója – Peredi Ágnes, a lap újságírója vezette. Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára ismertette a Nemzetközi Energia Ügynökség közelmúltban elkészült felmérését, amely szerint a világ energiafelhasználása a következô 30 évben mintegy 60%-kal növekszik, ám összességében a megújuló energiaforrások részaránya a jelenlegi szinten marad. Az általános tendenciák szerint leginkább a víz- és a biomassza felhasználás növekedése várható. Hatvani György jelezte, hogy elkészült a hazai Nemzeti Megújuló Stratégia, amelyet hamarosan tárgyal a kormány. Ebben az szerepel, hogy a megújuló energiafelhasználás részarányát 2010-ig a jelenlegi 5,2%-ról 8,2%-ra kell növelni. A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is leginkább a biomassza és a biodízel felhasználás növekedése valószínûsíthetô, ám alapvetô, hogy a megújuló és a hagyományos energiatermelés csak együtt képzelhetô el. Hangsúlyozta, a megújuló energiatermelés olyan potenciális lehetôség, amit úgy kell igénybe venni, hogy az energiapolitika három alappillére, a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátás biztonsága ne sérüljön. Véleménye szerint a gazdaságosság kérdésénél arról sem szabad megfeledkezni, hogy a beruházási költségek 1 kW-ra számolva a naperômû esetén 1,2 milliárd forintba, a biogáz erômû esetén 800 ezer forintba, a szélerômûveknél 300 ezer forintba, a kapcsolt földgáztüzelésû erômûnél pedig 150 ezer forintba kerülnek. A biomassza alapú energiatermelés, amely komoly korszakváltás elôtt áll, kitörési pontot jelent az energiaellátásban – emelte ki Somosi László, a Biomassza Erômûvek Egyesülésének elnöke. Mint mondta: a hagyományos erdészeti bázisú források kimerülôben vannak, ezért elôtérbe kerülnek a kimondottan energiatermelésre szánt ültetvények. Az erômûves projekteket együtt kell kezelni az ültetvé-


45

nyek kérdésével, hiszen egy 50 MW-os biomassza tüzelésû blokk – amely például egy Pécs nagyságú várost képes energiával ellátni – folyamatos üzemeltetéséhez 20 ezer hektárnyi ültetvény termése szükséges. Egy ekkora terület megmûvelése közel ezer embernek biztosít munkát. Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke szerint a hazai villamosenergia-rendszer 330 MW szélerômûvi kapacitás befogadására alkalmas, ezért nem adott ki több engedélyt a hivatal. Ez a korlát addig lesz érvényben, amíg a hazai rendszerben nem lesz egy olyan, például szivattyús tározós erômû, amely megoldja a szabályozási gondokat. Emellett azonban nem szabad megfeledkezni a megújulók támogatási költségérôl sem, amely idén 22 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy minden fogyasztónak 60 fillér/kWh plusz kiadás jelentkezik a villanyszámlájában. Ugyanakkor kapacitás oldalról vizsgálva a kérdést, látható, hogy a szélerômûvek esetén a kihasználtság éves szinten mintegy 2100 óra, ugyanez a biomassza erômûveknél 6500 óra, ami a rendszer szempontjából nem lényegtelen körülmény. Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító ZRt. (Mavir) elnök-vezérigazgatója hozzászólásában kiemelte, egyben figyelmeztette a kerekasztal-beszélgetés résztvevôit: a magyar villamosenergia-rendszert fel kell készíteni arra, hogy képes legyen befogadni a megújuló, ezen belül is kiemelten a szélenergiát. Ennek egyik alapvetô kérdésérôl, a vízenergiáról, senki, még ezen a fórumon sem akar beszélni. Egy amerikai felmérés szerint, ha az USA teljes benzin felhasználásának 5%-át etanollal pótolnák, az ország farmerei 10% körüli jövedelemnövekedést érnének el – mondta Varró László, a MOL vezetô közgazdásza, majd hozzátette, hogy a magyar gazdaságban évente 4000 milliárd forint beruházás valósul meg, miközben az energiaszektor beruházása 250 milliárd forint. Ehhez képest elenyészô a szélenergia, a megújuló energiaforrások fejlesztésére irányuló beruházások mennyisége. Rámutatott, hogy a bioüzemanyag-gyártás komoly technológiai forradalom küszöbén áll, hihetetlen fejlesztések történtek a világ-

46

ban ezen a téren. Léteznek olyan üzemek, ahol a szennyvízbôl vagy az elhullott állati tetemekbôl állítanak elô üzemanyagot. Vitathatatlan tény, hogy a magyar mezôgazdaság jelentôs szegmense komoly gondokkal küszködik, de a biodízel ezt a kérdést nem fogja megoldani. Mártha Imre, a Magyar Villamos Mûvek kereskedelmi igazgatója hozzászólásában három dologra hívta fel az alternatív energiaforrások kapcsán a figyelmet. Mint mondta: nem hiszi, hogy a fogyasztók, vagy akár a kormányzat tisztában van azzal, mekkora terhet jelentenek a megújuló energiahordozók az egész gazdaságnak és az országnak. Még ma, 2006ban sem érvényesül a kapcsolt és a megújuló energiatermelésben a verseny, a hatékonyság kérdése, valamint az alternatív energiaforrások között egyáltalán nem szerepelt még a konferencián a nukleáris energiatermelés fontossága. – Sajnos sokszor összekeverednek a megújuló és az alternatív energiaforrások a villamosenergia-termelés kérdésében – tette hozzá Aszódi Attila, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. Véleménye szerint az atomenergia abból a szempontból is kiemelkedik a többi energiatermelési mód közül, hogy már most szerepelnek az árában azok a külsô költségek, amelyek többek között a hulladék-elhelyezést, a kiégett fûtôanyagok tárolását és az erômû majdani leszerelésének költségeit fedezik. Mindez 2 forintot jelent minden kilowattóra megtermelt villamos energia árában, és még így is ez a legolcsóbb energiatermelési mód. A Paksi Atomerômû nélkül nem lehet megoldani a biztonságos hazai áramellátást, ezért megkerülhetetlen az erômû üzemidejének meghosszabbítása. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Magyarországon a vízenergia kérdése rendkívül háttérbe szorul, és ha nem kerül mielôbb megépítésre egy szivattyús tározós erômû, a hazai rendszer képtelen lesz befogadni például a szélenergiát, a már ma is jelentôs szabályozási gondok miatt. Aszódi Attila mindezek után kiemelte, ha valós alternatívát akarunk felmutatni például a földgázzal szemben, akkor ma alapvetôen csak a nukleáris energiatermelést vehetjük számba.


35 ÉVES A MÛEGYETEMI OKTATÓREAKTOR A magyar mûszaki felsôoktatás legnagyobb kísérleti berendezése, a mûegyetemi oktatóreaktor 35 éve, 1971. június 9-én kezdte meg hivatalosan mûködését. A hazai nukleáris technikai és energetikai képzés szempontjából meghatározó jelentôségû létesítmény falai között rengeteg hazai és külföldi szakember tanult az elmúlt három és fél évtizedben és közel százezerre tehetô azon középiskolai tanulók és egyetemi hallgatók száma, akik betekinthettek az oktatóreaktor mûködésébe. A jubileum kapcsán szakmai konferenciát rendeztek június 9-én a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Molnár Károly rektor megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanreaktor oktatói nemcsak a Mûegyetem, hanem több hazai felsôoktatási intézmény hallgatóit, valamint számos külföldi hallgatót oktatnak. A reaktort az eltelt évek során több, világszerte elismert tudós, így például Teller Ede is meglátogatta már. Keszthelyi Tamás, a Természettudományi Kar dékánja köszöntôjében kiemelte, hogy 35 év alatt a reaktor az egész magyar mûszaki felsôoktatás szimbólumává vált. A magyar energetika, a nukleáris ipar alapvetô létesítménye, amely meghatározó szerepet játszott a Paksi Atomerômû létesítésében és mûködésében is. A reaktor 100 kW névleges termikus teljesítményû, medence típusú oktató és kutató reaktor, amelynek hûtôközege és moderátora könnyûvíz, reflektora víz és grafit. Pál Lénárt akadémikus felhívta a figyelmet, hogy egész Európában fogy a nukleáris szakemberek száma, amelynek rengeteg társadalmi és politikai oka van. Ezért valóban aktuális, hogy egy ilyen rendezvénnyel ráirányítsuk a figyelmet a nukleáris szakemberképzés fontosságára. Szerinte az általános és középiskolákban nagyobb jelentôséget kéne tulajdonítani a természettudományok oktatásának, hogy az egyetemekre olyan fiatalok jelentkezzenek, akik érdeklôdnek a nukleáris technika iránt. Csom Gyula professzor – aki a tanreaktor építésében is részt vett, valamint elsô vezetôje volt a létesít-

ménynek – szerint a reaktor létesítése a hatvanas évek elejéig nyúlik vissza, amikor Lévai András profeszszor elôször felvetette az atomenergiai elméleti oktatás, majd a tanreaktor szükségességét. Számos szervezet, állami hivatal, hatóság és szakember összefogásával végül megszületett a döntés és elkészültek a tervek. Ez az idôszak 1963-tól 1967-ig tartott, majd megkezdôdött az építkezés. A beruházás végül rengeteg buktató és nehézség árán négy év után fejezôdött be, és a mûegyetemi oktatóreaktor 1971. június 9-én hivatalosan is megkezdhette a mûködését. Ezt követôen olyan szakmai és alkotó munka kezdôdött meg, amely az egész magyar felsôoktatásra és a nemzetközi kapcsolatrendszerre máig is komoly kihatással volt és van. Szatmáry Zoltán egyetemi tanár, a reaktor következô vezetôje a kilencvenes évekre visszatekintve kiemelte, hogy akkor vezették be a nukleáris létesítményekre vonatkozó idôszaki biztonsági felülvizsgálat rendszerét, amelynek addig Magyarországon nem volt elôzménye. Ez a tevékenység a Paksi Atomerômûre, a KFKI kutatóreaktorára és a Mûegyetem tanreaktorára vonatkozott. A munka az egyetemi reaktoron kezdôdött, ahol minden elképzelhetô üzemzavarra vonatkozóan elvégezték a biztonsági vizsgálatot. A jelenrôl szólva Aszódi Attila, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy az oktatóreaktor a legidôsebb magyarországi reaktor, mivel a KFKI kutatóreaktorát a kilencvenes évek elején már felújították. A Mûegyetem 35 éves reaktoránál a mûszaki kérdések mellett az egyik legfontosabb feladat az üzemeltetô személyzet megfiatalítása. Ennek megvalósításához rengeteg segítséget kaptak a Paksi Atomerômûtôl, akárcsak az elöregedett mûszaki berendezések, eszközök cseréjéhez, az elengedhetetlen technikai felújításokhoz. Emellett az is rendkívül fontos – tette hozzá Aszódi Attila –, hogy ez a terület vonzó legyen a fiatalok számára, legyen elegendô hallgató, akiket vonz a nukleáris technika. Természetesen az oktatóreaktor is, mint az egész mûszaki felsôoktatás szinte állandó

finanszírozási gondokkal küzd, amelynek enyhítésében az atomerômû mellett a Magyar Villamos Mûvek és az iparág több más vállalata is igyekszik különféle támogatási, együttmûködési lehetôségekkel segíteni. Ezt követôen a hazai energetikai iparág képviselôi közül többen méltatták az oktatóreaktor kiemelkedô szerepét a felsôoktatásban. Horváth Miklós, a Paksi Atomerômû karbantartási igazgatója kiemelte, hogy az atomerômû számára is komoly probléma a kiöregedô mûszaki szakemberek pótlása. 2007 és 2012 között a paksi mérnöki állomány fele, mintegy 350 szakember vonul nyugdíjba, akiknek a pótlása kiemelkedô humánerôforrás-feladatot jelent. Rámutatott, hogy az erômû üzemidô-hoszszabbítása még ennél is komolyabb kihívást jelent az atomerômû és a mûszaki felsôoktatás számára. Mindezek miatt az atomerômû vezetése számára továbbra is alapvetô fontosságú az az együttmûködés, amit a Mûegyetemmel kötöttek a nukleáris szakember-utánpótlás biztosítása érdekében. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) fôigazgatója hozzászólásában kiemelte: számára azért is rendkívül fontos háttérintézmény a Nukleáris Technikai Intézet és az oktatóreaktor, mert nemcsak a különféle kutatási területek munkáját segítik, hanem alapvetôen az egyetlen olyan oktatási bázis, ahonnan beszerezhetik azokat a szakembereket, akikre alapozhatják az OAH szakember utánpótlását is. Az alkalmat megragadva bejelentette, hogy az OAH a konferencia hetében hagyta jóvá az oktatóreaktor biztonsági jelentését. Háttér: A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete (BME NTI) a Mûegyetem Természettudományi Karán mûködik. Az intézet két tanszéki jogú szervezeti egységbôl áll: a Nukleáris Technika Tanszék az intézet oktatási feladatainak nagy részét, az Oktatóreaktor Nagylaboratórium pedig az oktatóreaktor üzemeltetését végzi. A reaktor 100 kW névleges termikus teljesítményû, medence típusú oktató és kutató reaktor, amelynek hûtôközege és moderátora könnyûvíz, reflektora víz és grafit.

Az intézet minden dolgozója együttmûködik a kutatási és oktatási feladatok ellátásában. Az NTI – az egyedülálló, nagy értékû oktatóreaktor miatt – deklaráltan egyetemközi oktatási létesítmény. Fô feladata a BME és más magyar felsôoktatási intézmények hallgatóinak és doktoranduszainak képzése a nukleáris technika területén. Az NTI vezeti és szervezi a mérnök-fizikus szak egyik specializációs modulját, a Nukleáris Technika modult. A nappali képzésben résztvevô hallgatók számára az NTI rendszeresen ír ki Tudományos Diákköri témákat, diplomatémákat, ill. a posztgraduális képzés számára PhD doktori témákat. A BME NTI azonban nemcsak saját hallgatóit oktatja, hanem az egyetem többi karának hallgatóit és négy másik magyar egyetem fizikus, vegyész és biológus hallgatóit is. Ezeken kívül az intézet jelentôs részt vállal a nukleáris technika terén történô továbbképzésben, különbözô tanfolyamok és a Reaktortechnika Szakirányú Továbbképzés (korábban „Szakmérnöki Képzés") keretében. A külföldi hallgatók oktatásának is nagy hagyományai vannak, rendszeresen végeznek az egyetemen méréseket a prágai és a pozsonyi mûegyetem hallgatói. A francia Rennes INSA néhány hallgatója szintén itt készítette a diplomamunkáját, s a holland Delft Mûegyetemrôl is dolgoztak PhD hallgatók. A bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felkérésére 6 héttôl 3 hónapig tartó továbbképzô tanfolyamokat szerveztek az NTI munkatársai fejlôdô országok szakemberei számára a kutatóreaktorok hasznosításáról. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség rendszeresen küld egyéni ösztöndíjasokat is továbbképzésre.

A MEGÚJULÓ FORRÁSOK LEHETÔSÉGEI, A KÖZÜZEM JÖVÔJE – ENKON 2006 KONFERENCIA Az Institute for International Research (IIR-Hungary) idén ismét megrendezte nagysikerû villamosenergiapiaci szakkonferenciáját június 13– 14-én Budapesten, amelyet a koráb-


47

bi gyakorlatnak megfelelôen szaknap elôzött meg, illetve workshop követett. A konferencia szervezôi, neves elôadói és a részt vevô szakemberek a szektort érintô olyan aktuális kérdésekkel, problémákkal foglalkoztak, mint a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetôségei és korlátai, a HTM-ek termelôi piacszerkezetben betöltött szerepe, a rendszerhasználati tarifarendszer helye az árszabályozási rendszeren belül, a közüzem státusának változásai a liberalizációs folyamat tükrében, illetve a villamosenergia-kereskedelmi lehetôségek alakulása. Szinte semmiben sem értett egyet Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese a villamosenergia-szektor szereplôivel a hosszú távú áramvásárlási szerzôdések (HTM) kapcsán, derült ki a konferenciát megelôzô szakmai napon tartott elôadásából. Nagy Márta megkérdôjelezte a hosszú távú áramvásárlási szerzôdések létjogosultságát, az erômûvek és a Magyar Villamos Mûvek (MVM) költségeit, a gazdálkodásukat, bírálta az MVM szerinte monopolhelyzetét és mindig a verseny mindenekfelettiségét hangsúlyozta. Nagy Márta jelezte azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal villamosenergia-piacot érintô ágazati vizsgálata befejezôdött, de idôközben a hosszú távú áramvásárlási szerzôdésekkel kapcsolatosan az Európai Bizottság is vizsgálatot indított Magyarországon, valamint öt másik uniós tagországban. Szerinte a GVH a 2007. évi teljes piacnyitáshoz kapcsolódóan szükségesnek tartja és kezdeményezi, hogy a kormány tisztázza a versenypiaci modellre való átállás kérdéseit, beleértve a szabadpiaci kínálat jelentôs kibôvítését, a végsô menedékes (egyetemes szolgáltatás) szerepének világos, nem a régi berendezkedést megmerevítô megoldását. Mint mondta: a modellváltás eddigi elôkészületei még semmi jót nem ígérnek, a törekvések a jelenlegi helyzet változatlan fenntartására irányulnak, alapvetôen az MVM által készített modell tükrözôdik vissza a szaktárca elképzeléseiben. A GVH azt szorgalmazza, hogy a 2007. közepén várható teljes piacnyitás idejére a hatásos versenypiac kialakulását biztosító intézkedések megtörténjenek. Nagy Márta a konferencia kerekasz-

48

tal-beszélgetésén a piaci szereplôk jelenlétében azt a kijelentést tette, hogy „azt szokták mondani, hogy az energiaszektor az egyik, aki a pártfinanszírozást végzi”, majd hozzátette: ha volna elég erônk egy erôfölényvizsgálatra, bôven bebizonyíthatnánk a költségek aránytalanságát. Az iparág jelenlévô képviselôi egyöntetûen visszautasították azt a feltételezést, hogy bármilyen módon kapcsolódnának politikai pártokhoz, a felmerült költségelemeket pedig a Magyar Energia Hivatal (MEH) rendszeresen ellenôrzi. Az erômûvek képviselôi szerint a hosszú távú áramvásárlási szerzôdésekkel mindkét fél kötelezettségeket vállal, e nélkül ma már a világon sehol nem lehet új beruházásokat megvalósítani, mert a bankok az ilyen projektek finanszírozására garanciát kérnek. Az új piaci modellel kapcsolatosan hangoztatták, nem lehet olyan árampiaci modellt készíteni, amely nem illeszkedik a gázpiachoz, hiszen ez a tüzelôanyag az erômûvek többségénél meghatározó. 2005-ben az erômûvek esetében 58%-os földgázár-emelés történt, következésképpen az áram árának meghatározásánál alapvetô kérdés a tüzelôanyag beszerzési ára. Ezért amíg a tüzelôanyag oldalon nincs verseny, addig alapvetôen a villamos energia terén sem alakulhat ki igazi verseny. A MEH a hatósági ár visszaállítását fontolgatja a termelôi oldalon, ám ez alapvetôen értelmezhetetlen, mivel egy év múlva bekövetkezik a teljes liberalizálás. Az energiaszektort érintô döntéseknél a befektetôk érdekeit is figyelembe kell venni, ezért az új modell felállításánál és a HTM-ekkel kapcsolatosan is olyan döntést kell hozni, amely tekintettel van a piaci szereplôkre is. A szakmai nap délutáni programjaként Kovács Ferenc projektvezetô az atomerômû üzemidô-hosszabbítási és teljesítménynövelési elképzeléseit ismertette. Mint mondta: a Paksi Atomerômû teljesítménynövelése a megvalósított átalakítások következtében nem hat számottevôen a berendezések öregedésére, így nem befolyásolja a blokkok tervezett üzemidô hoszszabbítását sem. Elképzeléseik szerint a négyes blokk esetében az idei év végére, esetleg jövô év elejére, az egyes blokknál 2008-ra, a kettes és hármas blokknál pedig 2009-re érhetik el a


8%-os teljesítménynövelést. Hangsúlyozta, a versenyképesség javításának egyik legjobb módja a nukleáris iparban a teljesítménynövelés, amit nemzetközi tapasztalatok is alátámasztanak. Például az USA teljesítménynövelési programjának hatására mintegy 10%-kal úgy növekedett a nukleáris energiatermelési kapacitásuk, hogy közben nem épült új erômû. Kovács Ferenc hozzászólásában kiemelte, a teljesítménynövelés mellett a másik lényeges kérdés az üzemidôhosszabbítás, amelynek megalapozottságát szintén alátámasztja a nemzetközi gyakorlat. Amerikában a teljesítménynövelés mellett már csaknem valamennyi atomerômûvi blokknál az eredeti 40 éves üzemidôt 60 évre emelték. A paksi üzemidô-hosszabbítás megvalósíthatóságát minden elvégzett vizsgálat megalapozottnak találta. Az erômûben 1996 és 2002 között elvégzett biztonságnövelô intézkedésekre összesen 60 milliárd forintot költöttek, amelynek hatására mindenben megfelel a hasonló korú nyugat-európai atomerômûvek biztonsági színvonalának. A tervezett 20 éves üzemidô hosszabbítás öszszességében 172,5 milliárd forintba kerül, amelyet az atomerômû saját forrásból biztosítani tud. Szerinte azért is lényeges kérdés az üzemidôhosszabbítás, mert a kormány hosszú távú energiastratégiája is számol a nukleáris energiatermeléssel, sôt az üzemidô-hosszabbítás mellett a koncepcióban 2030 körül új blokk vagy blokkok építését is tervezik. A megújuló energiaforrásokból származó áramtermelés támogatása és elterjesztése kiemelt jelentôségû, ám az OECD prognózisa szerint a következô 20 évben a kiemelt pénzügyi és kutatási támogatások mellett is csak mintegy 3%-kal járulnak majd hozzá a megújuló erôforrások a világ elektromos áramtermeléséhez – mutatta be a projektvezetô. Az atomenergia a megújuló forrásokhoz hasonlóan szén-dioxid vagy egyéb üvegházhatást kiváltó gáz kibocsátása nélkül termel áramot. A Paksi Atomerômû mûködése a korszerû gáztüzelésû erômûveket figyelembe véve évente mintegy 5,6 millió tonna CO2-emissziót takarít meg az országnak, míg szenes erômû esetében ennek a duplájával lehet számolni. Ezáltal az energiaellátás biztonsága mel-

lett környezetvédelmi okok is alátámasztják az atomerômû további mûködésének fontosságát. Ezt követôen Elter Enikô, az atomerômû mûszaki szakértôje az üzemidô-hosszabbítás környezeti hatástanulmányát mutatta be, amely az érvényes jogszabályi és határozati elôírás szerint készült. Ismertette az elôzményeket, az elvégzett vizsgálatokat és a tanulmány megállapításait. Megemlítette, hogy javaslatot tettek az üzemeltetéshez kapcsolódó ellenôrzések fejlesztésére. Ugyancsak alapvetôen fontosnak tartják a nyilvánosság bevonását, amelynek egyik állomása a közmeghallgatások rendszere. Ennek keretében Pakson, Kalocsán és Ausztriában is volt meghallgatás.

KÖZELGÔ PIACNYITÁS – ELHÚZÓDÓ SZABÁLYOZÁS Az egy év múlva, 2007. július elsején bekövetkezô teljes villamos energiai piacnyitás kapcsán a leginkább érintettek, vagyis a piaci szereplôk szerint a törvényalkotás komoly késésben van: még alig ismert a megváltozó szabályozás, nincs elfogadott piaci modell, nincs ütemezés, a villamosenergia-törvény (VET) módosítása is hátravan, miközben fel kellene készülni az új, immár teljes liberalizációra – hangzott el az EnKon konferencia másnapján. Rengeteg még a nyitott kérdés, amelyre mielôbb szeretnének választ kapni a piacnyitáshoz készülôdô fogyasztók, áramszolgáltatók és erômûvek – hangsúlyozták a piaci szereplôk képviselôi a konferencia kerekasztal rendezvényén. A megoldásra váró feladatok közül is kiemelkedik a végsô menedékesek (a jelenlegi közüzemi fogyasztók, vagyis a lakosság és a kisvállalkozók) helyzetének szabályozása, a hosszú távú áramvásárlási szerzôdések jövôjével, a keresztfinanszírozással és a ma meglévô mintegy ötmillió fogyasztói szerzôdéssel kapcsolatos eljárások, szabályok meghatározása, miközben még nem ismert az új piaci modell sem és a VET is módosításra szorul. Mindez rendkívül sürgetô, mivel a teljes piacnyitáshoz már csak alig egy év van

hátra. Az elhangzottak szerint a villamosenergia-szektor szabályozását úgy kellene elvégezni, hogy kapcsolódjon hozzá a gázpiac szabályozása is. A két terület elválaszthatatlan, a legtöbb erômû földgáztüzelésû és az árak alakulására leginkább a tüzelôanyag van hatással. Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára a kerekasztalbeszélgetést követô elôadásában kiemelte, hogy elkészült az a szakmai háttéranyag, amely alapján elkezdôdhet a végleges energiapolitikai koncepció kidolgozása, megindulhatnak a szakmai viták a piac szereplôivel és remélhetôleg mindezek után az év végére a parlament elé kerülhet az elôterjesztés. Hangsúlyozta, hogy a magyar energiapolitikának az uniós és a nemzeti érdekeket is figyelembe kell vennie, amelynek három alappillére a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátás biztonsága. Az új piaci modell kialakítása az egyik olyan feladat, amely az európai energiapiachoz való illeszkedést segíti. A Magyar Energia Hivatal már ismert modellje mellett az Magyar Villamos Mûvek és az E.ON is készíti a saját piaci modelljét. Rendkívül lényeges, hogy miként sikerül rendezni a hosszú távú szerzôdések ügyét – tette hozzá Hatvani György. Ezek olyan magánjogi szerzôdések, amelyeket következmények nélkül nem lehet felmondani, több ezer milliárd forintot jelentenek, amit az államnak vagy az MVM-nek kellene kifizetnie. Ugyancsak lényeges, hogy a rendszerhasználati díjak csak a tényleges költséget tartalmazzák, más, rárakódott tételeket pedig ne. Mindezek mellett felülvizsgálatra szorul a határkeresztezô kapacitások lekötése is. Elmondta, egyes kormányzati elképzelések szerint a jövô júliusi piacnyitást elôre lehetne hozni januárra, ám még el kell készíteni az új törvényt (VET), amelyhez kapcsolódva az öszszes alsóbb rendû szabályozást is meg kell változtatni.

EMELKEDÔ ÁRAKKAL KELL SZÁMOLNI A JÖVÔBEN A konferencia záró napi elôadásain elhangzottakat összefoglalva emelke-

dô árakra, az atomenergia és a megújuló erôforrások kihasználásának növelésére, valamint új beruházásokra és az energiatakarékosság fokozására kell készülni Magyarországon is. A készülô új energiapolitikai koncepció három alappillére az ellátás biztonsága, a fenntarthatóság és a versenyképesség. Hodossy László, a Paksi Atomerômû mérnöke nyitó elôadásában az alternatív erôforrásokról beszélt. Mint jelezte: Magyarországon a rendelkezésre álló alternatív energiahordozó kapacitásnak csak mintegy 3-4%-át használjuk ki. Részben ezért sincs olyan központi rendszer, amely öszszefogná a területet, inkább egyedi és helyi kezdeményezések, beruházások történnek. Szükségesnek tartja egy alternatív energiaszolgáltató szervezet felállítását, amely összefogná az erôforrásokat, a támogatási lehetôségeket, a számba vehetô pályázatokat, projekteket, a vállalati és lakossági igényeket. Ezzel a módszerrel egy hatékony és gazdaságos rendszert lehetne létrehozni. Hauszmann János, az atomerômû MBA mérnöke a villamosenergia-szektor mûködésének egy lehetséges modelljét bemutatva jelezte, hogy az iparágban különbözô költséggel dolgoznak az erômûvek (atom, szén vagy gáztüzelésû), de az átlagos tôkeköltséget minden szereplônek meg kell termelnie, különben egy idô után elbukik a versenyben. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett kockázati felárat minden szereplônek meg kell termelnie. A gazdaságban a háztartások, az állam és a vállalatok a szereplôk, ám a gazdasági körforgásba a munkaerôpiac, a pénzügyi piac és az árupiac is bekapcsolódik. A villamosenergia-piacot vizsgálva a következô évtizedekben mintegy 3500-4000 MW elavult kapacitást állítanak le a közel 9000 MW-ból, ezáltal nô a kereslet, áremelkedést eredményezve. Szerdahelyi György, a gazdasági tárca fôosztályvezetô-helyettese az energiapolitikát bemutatva hangsúlyozta, hogy az uniós és a magyarországi elképzelésekben is megtalálható alappillér az ellátás biztonsága, a fenntarthatóság és a versenyképesség. A hazai energiapolitikának és szabályozásnak összhangban kell lennie az EU irányelveivel, energiapolitikai koncepciójával. Kiemelte,


49

hogy a hazai villamosenergia-rendszer alapja a Paksi Atomerômû, amely az üzemidô-hosszabbítás és a bátaapáti hulladéktárolás rendezôdésével egyfajta hosszú távú biztonságot jelent az áramszolgáltatásban. Lényeges, hogy a nukleáris energiatermelô kapacitás bôvítésének kérdése – a megújuló erôforrások résza-

rányának növelése mellett – megjelent az Unió elképzelései között is. Az EU-t érintô legfôbb kihívások között szerepel, hogy a következô 20 évben mintegy ezermilliárd eurónyi új energetikai befektetés szükséges. Az energiaigény növekedésével együtt nô az importfüggôség, emelkedô energiaárakkal kell számolni,

beszûkülnek a források és nagyon lényeges a globális felmelegedés kérdése is. Mindezek természetesen kihatnak Magyarországra is, ezért hasonló elvek mentén készül az új energiapolitikai koncepció. Ebben az említettek mellett különösen meghatározó szempont az energiatakarékosság.

totta a nyolcadik kapacitásaukcióját, Annak ellenére, hogy a 2005. november 9-i árverésen 2006. évre vonatkozóan már jelentôs villamosenergia-mennyiség kalapács alá került, a mostani aukción rekordszámú, 14 kereskedô vett részt. Sajnálatos módon – a hagyományokat nem megtörve – feljogosított fogyasztó az aukción most sem vett részt. Az árverések célja, hogy az MVM Zrt., mint közüzemi nagykereskedô közüzemi portfóliójából a versenypiacra kerülô villamos energia növelje a kínálatot, erôsítse a feljogosított fogyasztók piacán tevékenykedô kereskedôk közötti versenyt. Hasonló árverések lebonyolítása számos európai országban gyakorlatot képez (többek között EDF, CEZ). Az MVM Zrt. az árverésre a Magyar Energia Hivatal képviselôjén kívül meghívta a Gazdasági Versenyhivatal munkatársait is. A GVH az árverésen nem vett részt, álláspontja szerint „Az aukció, mint eljárási forma önmagában csak korlátozottan alkalmas a piaci verseny növelésére.” Az árverésen az MVM Zrt. a 2006. július 1.–december 31. közötti idôszakra egy ún. zsinór terméket hirdetett meg 120 MW teljesítménnyel. A termék iránti fokozott kereslet miatt az MVM Zrt. most is élt azzal a lehetôséggel, hogy a meghirdetett kapacitásnál – a kereslet–kínálat függvényében – 10%-kal többet adjon el. Így az árverésen 132 MW talált gazdára, amely a teljes idôszakra vetítve 583,044 GWh villamosenergiamennyiséget jelent. Az MVM Zrt. így a korábbi árverésen értékesített mennyiséggel együtt összesen 3365,4 GWh villamos energiát értékesít 2006-ban a versenypiac részére kapacitásaukción keresztül.

Az árverésen a fenti villamosenergia-mennyiség 11,33 Ft/kWh átlagáron kelt el, amely azért is figyelemre méltó, mert ha csak kis mértékben is (10 fill/kWh-val), meghaladja a közüzemi nagykereskedô közüzemi szolgáltatók felé alkalmazott hatósági értékesítési átlagárat. Az árkülönbség értékelésénél figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy az MVM Zrt. a közüzemi szolgáltatóknak a mindenkori fogyasztói igények által meghatározott menetrend szerint értékesít. A villamosenergia-piacon az elsôsorban nappali idôszakban vételezô vevô igényeihez igazodó menetrend szerint szállított villamos energia ára általában 40-60%-kal haladja meg a zsinór termék árát. Az MVM Rt. a terméket a hatályos villamosenergia-törvény értelmében, minden villamosenergia-kereskedô és feljogosított fogyasztó számára átlátható módon, a Magyar Energia Hivatal által határozattal jóváhagyott Árverési Szabályzat szerint értékesítette a Hivatal képviselôi és közjegyzô felügyelete mellett. Az elôzô kapacitás-árverésekhez hasonlóan az MVM Zrt. a közüzemi portfóliójából létrehozott, ún. „virtuális erômû” kapacitását és az ehhez tartozó villamos energiát hirdette meg. A pályázaton a résztvevôk személyesen licitáltak, a megnyert villamos energiát a nyertes résztvevôk a magyar átviteli hálózat bármely betáplálási pontján átvehetik. Az eljárás során az ajánlattevô személye nem vált ismertté, így a szerzôdések további részletei sem nyilvánosak.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Folytatás a 30. oldalról pozó dokumentáció szerint elvégzett tevékenység a nukleáris biztonság szempontjából megfelel az atomenergia alkalmazását szabályozó jogszabályoknak és követelményeknek. Az OAH NBI közvetlenül az eltávolítási feladatokra vonatkozó, a Paksi Atomerômû Rt. és az orosz TVEL konzorcium közötti szerzôdés megkötését követôen önálló munkacsoportot hozott létre az eltávolítással összefüggô hatósági feladatok elvégzésére. A munkacsoport (amely magába foglalja az OAH NBI mûszaki szakember állományának közel 40%-át) meghatározta azokat a követelményeket, amelyeket a különféle engedélykérelmeknek teljesíteniük kell, valamint kidolgozta az engedélykérelmek elbírálásának metodikáját. Folyamatosan figyelemmel kísérte a paksi atomerômû vizsgálatait és elôkészületeit, részt vett az orosz gyártó helyszíni ellenôrzésében, valamint az eltávolítási munkákra vonatkozó képzésen, elbírálta az eltávolítással öszszefüggô engedélykérelmeket és megfogalmazta az engedélyek feltételeit. Az OAH NBI továbbra is kiemelt figyelmet fordít az eltávolítási tevékenységekre és fokozott helyszíni hatósági ellenôrzésekkel biztosítja a sérült fûtôelemek eltávolításának felügyeletét.

Dr. Lux Iván fôigazgató-helyettes, az OAH NBI vezetôje

AZ MVM ZRT. MEGTARTOTTA NYOLCADIK KAPACITÁSAUKCIÓJÁT Az MVM Zrt., mint közüzemi nagykereskedô 2006. május 31-én megtar-

50


Magyar Villamos Mûvek Zrt. Kommunikációs Osztály

100 ÉVES A DOROGI ERÔMÛ A DOROGI ERÔMÛ EZ ÉVBEN ÜNNEPLI MEG CENTENÁRIUMÁT. EZ AZ EGYEDÜLÁLLÓ EGYSZERI, MEGISMÉTELHETETLEN JUBILEUM ALKALMÁBÓL – MINT, AKI ÖTVEN ÉVVEL EZELÔTT KEZDTEM MEG MÉRNÖKI MUNKÁMAT SZAUTER JÓZSEF KOLLÉGÁVAL EGYÜTT A DOROGI ERÔMÛBEN – TISZTELETTEL EMLÉKEZEM MEG MINDAZOKRÓL, AKIK MA AZ ERÔMÛBEN DOLGOZNAK, AZOKRÓL, AKIK KORÁBBAN AZ ERÔMÛBEN DOLGOZTAK ÉS AZOKRÓL, AKIK SAJNOS MÁR NEM LEHETNEK KÖZÖTTÜNK. MOHÁCSI MIKLÓS*

Elôzmények DOROGH, ahogy Fényes Elek 1851ben kiadott Magyarország Geográphiai Szótárában írja: egy hatszázhatvan lakosú kis sváb község, ahol igen szorgalmas, „kétszeres termést produkáló” lakosok élnek. A környezô falvakban, Csolnokon a Miklós-hegyen, Bajóton a Szakás-hegyen, Tokodon a Gete-hegyen, Sárisápon, Mogyorósbányán… tesz említést e könyv akkor folyó kôszénbányászatról. (Például: a csolnoki Miklós-hegyen 30 ezer mázsa kôszenet termeltek ki egy évben.) Az 1800-as évek utolsó évtizedeiben a „villamosságtan” és a vízszivattyúzás „tudománya” technikájának rohamos fejlôdése együtt járt az ipar, a vasút fejlôdésével, amelyhez szén kellett. Ez a körülmény hozta létre 1896-ban a dorogi bányaközpontot és indult fejlôdésnek a dorogi szénbányászat és az azt kiszolgáló ipari vertikum. E fejlôdés Dr. Schmidt Sándor bányamérnök, bányaigazgató nevéhez kötôdik. 1906. év végén helyezték üzembe a Dorogi Villamosmûvet, a „Centrálét” 1 db 500 lóerôs turbinával és 4 db 2 t/h kazánnal. Ez a Centrálé további berendezések bôvítésével mintegy tíz évig a mai „bányagépgyár” területén üzemelt. 1916-ban építették fel a jelenlegi helyén az új erômûvet, amelynek képe az 1. ábrán látható. A bányászat fejlôdése szükségessé * okl. gépészmérnök Eur.Ing., a Dorogi Erômû 1956–1971 közötti mérnöke, fômérnöke.

1. ÁBRA

tette az erômû fejlesztését is, amely a fokozatos bôvítések során elérte, hogy 8 db 6 t/h-s rostélyos tüzelésû kazán, 2 db 10 t/h-s szénportüzelésû kazán és 2 db 30 t/h-s Ganz–Hannomag kazán üzemelt. 1949-ben az államosítással létrejött a Dorogi Hôerômû Vállalat, mint az akkori magyar energiarendszer egyik erômûve. Ezután volt még az erômû teljes gépészeti és villamosrekonstrukciója, illetve 1 db 3 MW-os ellennyomású turbina, ill. 50 t/h-s Láng–Borsic szénportüzelésû kazán üzembe helyezése. Ezzel kiépült az erômû 13 kazánnal, 5 turbinával, és mintegy 30 MW kapacitást képviselt. Megemlítendô, hogy akkor a magyar energiarendszer RT-je kb. 1000 MW volt és a csúcsterhelés kb. 900 MW.

A Dorogi Erômû ezen idôszakban biztos bázisa volt a Dorogi Szénbányák villamosenergia-igényének kielégítésében, valamint Dorog és környezetének energiaellátásában. A Dorogi Erômû és a dorogi bánya kapcsolata sokáig „szigetüzemben” volt, majd a 65 kV-os távvezetékrendszer kiépítésével, valamint OVIT 120 kV-os alállomásának üzembe helyezésével Dorog és térsége villamosenergia-ellátás szempontjából teljesen biztonságossá vált. Az 1960-as évekre a Dorogi Erômû mint villamoserômû fontossága „csökkent” a megépített hálózatok ellátásbiztonsága miatt. A Dorogi Erômûben kiváló felkészültségû szakemberek voltak és Dejczô Vince igazgató olyan légkört


51

2. ÁBRA

biztosított mérnökei számára, ahol az erômû és az iparág számára fontos mûszaki fejlesztések kerülhettek megvalósításra. Ezek közül kiemelem az alábbiakat: – BWK-ból adaptáltuk a kazánok üzem közbeni „vízlándzsás” salaktisztítását. – Az ERÔTERV szabadalmát, a „Kényszeradagolású hidropneumatikus pernyeszállító berendezést” (Lásd: „ERÔTERV Közlemények 3.” jubileumi számát, 1965.) – Az IPARTERV szabadalmát, a „keresztáramú vízfilmes hûtôtornyok”-at. (A dorogi tapasztalatok alapján épült meg az elsô magyar 200 MW-os erômûvi blokk hûtési rendszere Visontán. Lásd: MVM Közleményei 1965. 11–12. sz. M. M. Cikke) – Dr. Kovács K. Pál professzor szabadalma „a kétforgórészes aszinkron MOTEN-motorról”. – A Tatabányai Bányák szabadalma a „VIDUS víztisztító rendszer”. (Mely az itteni tapasztalatok alapján széles körû nemzetközi alkalmazást nyert.) – A VEIKI Tüzeléstechnikai Kísérleti Állomása Dr. Vajda György és Dr. Reményi Károly irányításával. – Távhôellátás nagymérvû bôvítése Dorog térségében. – Dorog–Esztergom távfûtô rendszerének kiépítése. A fenti mûszaki fejlesztésekkel jelentôs szakmai tekintélyre tettünk szert, amelynek elismeréseként a Dorogi Erômû egyben a magyar energiarendszer egyik szakmai utánpótlási helye volt. Igen sokan kerültek tôlünk az iparág felelôs posztjaira, illet-

52

ve e mûszaki fejlesztések eredménye, hogy a Dorogi Erômû biztosítani tudta mind a mai napig „szükségességét”. Külön tisztelettel emlékezek meg Dr. Lévai András professzorról, az akkori miniszter helyettesrôl, Dr. Hajdú Elemérrôl, az Erômû Tröszt mûszaki igazgatójáról… azért a szakmai támogatásért, amit a fenti mûszaki fejlesztésekhez számunkra nyújtottak. Ezek az 1966 évben, az erômû 60 éves jubileumán kerültek értékelésre. Tisztelettel emlékezem meg azon fômérnökökrôl, akik 1949-tôl mintegy 40 éven át a Dorogi Erômû mûszaki vezetôi voltak, akiknek képét a 2. ábra mutatja. (Balról: Szauter József, Horváth Miklós, Berényi Endre, Bölöni István, Zólyomi Lajos, Varga István, Dudás Gyula, Mohácsi Miklós. A kép 1977-ben, a pilismaróti találkozónkon készült.) Tisztelettel emlékezem meg partnervállalataink vezetôirôl, munkatársairól. Ezek közül megemlítem: – a Dorogi Szénbányáktól: Morva Máriuszt, aki 1949-ig az erômû fômérnöke volt. – Kéri Vencel, Dr. Tóth István igazgatót, Schopper János, Dorogi Károly fômérnököt. – A Szénlepárlótól, illetve a mai Richter Vállalattól Galauner Béla és Körmöndi István fômérnököt. – Az ERÔTERV-tôl Kordis József igazgatót, Dr. Homola Viktor, Vigyázó György (szabadalmazó) mérnököt. – Az IPARTERV-tôl Takács Gyula igazgatót, Zatureczky Árpád (szabadalmazó), Egyed András mérnököt. Végezetül tisztelettel emlékezem meg azokról, akikkel a Dorogi Erô-


mûben együtt dolgoztam, így Gálos János, Dejczô Vince igazgatóról, Berényi Endre, Dudás Gyula fômérnökrôl, Szauter József, Pracskó Ferenc, Kardos Márton, Domszky Mihály, Tallér Pár, Fekete János, Kocsis József, Rapp József, Magassy Miklós, valamint fiatalon, üzemi balesetben elhunyt Erdei Jenô mérnökrôl, Szegedi István, Lapos Ferenc fôkönyvelôrôl, továbbá Nemes Zoltán, Vezér György, Megyei Rezsô, Oltóssy Rezsô, Kornokovics Albertrôl, a Vári és Hajnali testvérekrôl, továbbá Mihalovics Rózsikáról, Hermann Piroskáról, Hágelmayer Marikáról, Dobos Magdiról és sokan másokról. Külön említem meg Pénzes Lászlót, a mi kedves Laci bácsinkat, aki nyugdíjasként is rendkívüli szakmaszeretettel, lelkiismeretességgel, segítôkészséggel igazi példát mutatott. Kollégáim közül többen voltak, kik erômûvi életünket gazdagították azzal, hogy megszervezték évenként a „mûszaki estet”, ahol versben köszöntöttek. Így kiemelem kedves barátomat, Vezér Györgyöt, továbbá, akik rajzban és versben örökítettek meg egy-egy erômûvi eseményt, így Nemes Zoltánt és az iparágban is közismert, mindig derûs Oltóssy Rezsôt, akinek egy rajzát 1958-ból a 3. ábra mutatja. (V. sz. turbina indítása) Talán megengedhetô, hogy Dejczô Vince igazgatóról egy esetet elmondjak. A keresztáramú vízfilmes hûtôtorony megépítése, üzembe helyezése rendkívül fontossá vált, kellettek azok az üzemi tapasztalatok, amelyek alapján dönteni lehetett akkor az iparág mûszaki vezetôinek a tervezés alatt álló Visontai Hôerômû III. számú 200 MW-os blokkjának hûtôrendszerérôl. Ehhez kellettek a dorogi tapasztalatok. Az építés bár megfelelô ütemben volt, de Lévai professzornak minél elôbb kellettek a próbaüzemi adatok döntés céljából. Megkérte Dejczô Vince igazgatót, hozzon intézkedést a munkálatok gyorsítására. Egy rövid idôre rá Lévai professzor váratlanul megjelent és örömmel látta azt a serény munkát, amit az építôk végeztek. Éppen ki akarta fejezni köszönetét, amikor meglátta, hogy a hûtôtorony közelében a földön két nagy vizesedényben sörösrekeszek vannak. Aki emlékszik a professzor úrra, az gondolom tudja, hogy ilyen esetben mi

3. ÁBRA

történt. A kérdésére, amelyet feltett Dejczô Vincének: „Ez mi?”, a válasz a következô volt: Professzor úr megbízott azzal, hogy a munkák mielôbb készüljenek el. Ehhez az ösztönzô az itt behûtött sörösrekeszek. Miután minden reggel pontosítjuk a megemelt elvégzendô munkát, ami-

kor azt elvégezték, a sört megihatják. Én így teljesítettem professzor úr kérését. Úgy gondolom nem kell hozzá további kommentált fûznöm. Dorog – a szénbányászat által – rendkívüli fejlôdésen ment át, majd az elmúlt években nagy ipari parkkal,

infrastruktúrával, nemzetközi tekintéllyel bíró város lett. Dorog város egyik jelentôs díszpolgára Dr. Habsburg Ottó, a Pán-Európai Unio képviselôje, akinek szavait idézem: „Aki nem tudja honnan jött, nem tudja hol van. Aki nem tudja hol van, nem tudja merre kell menni.” E szavak igen tanulságosak, a „nemzet bölcsének” szavai is lehetnének. Ötven év távlatából hálát adok a gondviselésnek, hogy mérnöki pályámat a Dorogi Erômûben kezdhettem el. Itt megadatott minden ahhoz, hogy alkotó mérnöki munkám kiteljesedjen, amit mind a mai napig hasznosítok. Végül a 100 éves jubileumát ünneplô Dorogi Erômû vezetôinek, munkatársainak gratulálok és tisztelettel köszöntöm ôket, emlékezve a korábbi munkatársakra és azokra, akik ma már nem lehetnek itt. Sok sikert kívánok további munkájukhoz és személyes életükben örömöt, boldogságot. Esztergom, 2006. augusztus hó

HÍREK IPARÁGI SZÁMVITELI KONFERENCIA Az Iparági Számviteli Bizottság (ISZB) rendezésében a siófoki Vértes Hotelben tartotta soros iparági összejövetelét az iparági számviteli szakterület. A június 13–16. között megrendezésre került konferencia a szokásos három nap helyett tulajdonképpen négynapos rendezvénnyé bôvült, mivel kettôs funkciót töltött be. Egyrészt iparági jellegû programok bonyolódtak, másrészt – szekció munka keretében – külön programot bonyolított le az MVM Társaságcsoport is. Június 13-án délután a rendezvény megnyitása kellemes színfolttal indult. Molnár László gazdasági igazgató köszöntô és méltató szavaival megkezdôdött Szabó Tamásné Mákos Margit festômûvésznek, mellesleg a VÉ ZRt. pénzügyi osztályvezetôjének nagy sikert aratott kiállítása. A remek festmények, iparmûvészeti jellegû selyemfestészeti alkotások nagy-

szerû kikapcsolódási lehetôséget teremtettek a konferencia négy napján, fôleg a festômûvész szakértô tárlatvezetése által. Egyöntetû volt a megállapítás: nagyobb teret, lehetôséget érdemelnének az ilyen kezdeményezések, valamint a festômûvész alkotásainak iparági megismertetése. A kiállítás megnyitása után azonnal munkára váltott át az összegyûlt 40-50 fô. Az egyik szekció az Ernst and Young tanácsadóinak közremûködésével és irányításával a – fôleg az ÁSZ társaságoknál aktuális témát –, a kedvezményezett eszközátruházás problémakörét járta körbe, míg a másik szekció keretei között az MVM Társaságcsoport új stratégiája megvalósításának állásáról, a közel- és távolabbi jövô feladatairól tartott elôadást Molnár László gazdasági igazgató, majd ôt követôen pedig a számviteli, pénzügyi és kontrolling szakterületek vezetôi ismertették a közeljövô szakmai feladatait. Hozzájuk csatlakozott Sziklai Marianna vezérigazga-

tó asszony is, az MVM Kontó ZRt. vezetôje, amely cég fokozatosan veszi át a társaságcsoport közösen végezhetô számviteli-pénzügyi tevékenységét. A kissé hosszúra nyúlt este végül hangulatos közös vacsorával zárult, erôsítve az összetartozást, s teret adva az informális kapcsolatteremtésnek. Az iparági összejövetel minden résztvevôje számára szervezett program tulajdonképpen június 14-én indult. Elsô nap stílusosan számviteli aktualitásokról folytatott elôadással kezdôdött a rendezvény, majd átváltott a napjainkban „égetôvé vált” APEHtémára, a transzferár-nyilvántartás problémakörre, hogy végül a délutánt az „örökzöld” áfa témakör zárja. A második nap nagysikerû elôadásokkal indult a CO2-kereskedelemrôl, valamint annak számviteli vetületeirôl. Civin Vilmos és Ladó Judit (De-

Folytatás az 58. oldalon


53

ADÓTÖRVÉNYVÁLTOZÁSOK FÔBB ELEMEI ÉS AZOK HATÁSA A CÉGEK GAZDÁLKODÁSÁRA AZ ORSZÁGGYÛLÉS 2006. JÚLIUS 10-ÉN ELFOGADTA AZ ELSÔDLEGESEN A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTOTT INTÉZKEDÉSCSOMAGOT. DR. NAGY ZOLTÁN

Az intézkedéscsomag három törvénybôl áll; még a tervezetek jelöléseit alkalmazva, ezek az alábbiak: T/229 sz. törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendô járadékról; T/230 sz. törvényjavaslat a házipénztáradóról; T/231 sz. törvényjavaslat az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. Az intézkedések hatályba lépése eltérô, de a legtávolabbi idôpont is „szorító” a felkészülés, rákészülés szempontjából. Az évközi változtatások sosem jönnek jól a gyakorlat szintjén, mert évközben a nagy rendszereket átállítani nagyon bonyodalmas. „A szükség azonban törvényt bont!” Amire írásomban vállalkoztam, tulajdonképpen nem fér bele teljességgel egy cikkbe, mert az intézkedéscsomag oly nagy. Ezért súlyoznom kellett és csak a fôbb elemeit, a magánszemélyeket, társaságokat leginkább érintô intézkedéseit kommentálom röviden. Az intézkedések felsorolásánál az „idôrendiség” elvét követem, vagyis a legkorábban hatályba lépôk kerülnek az elsô helyre. Teszem ezt azért, mert azoknak az elôkészítésére marad a legkevesebb idô, vagyis ezeknél kell kezdeni a felkészülési munkát.

54

I. A 2006. SZEPTEMBER 1-JE ELÔTT HATÁLYBA LÉPÔ RENDELKEZÉS Pótlékmentes önellenôrzés lehetôsége

A jogszabály egyfajta „amnesztiát” biztosít azzal, hogy a 2006. június 9-e elôtt bevallott adókülönbözetek önellenôrzéssel történô rendezésére lehetôséget nyújt, 2006. december 31-ig. Ezen túlmenôen további kedvezmény, hogy a feltárt adókülönbözetek 1-5 évig terjedôen, havi részletekben fizethetôk meg. (Ezzel a kormány nyilvánvalóan a „bûnök” egyszeri rendezésére ad lehetôséget, érdemes tehát élni a jogszabályi lehetôséggel, s a II. félévben fokozatosan „rá kell menni” az önellenôrzésekre. Tisztázandó kérdés, hogyan alkalmazható ez a jogszabály akkor, amikor az „amnesztia” alatt éppen APEH ellenôrzés kezdôdik, mint ahogy pl. az MVM Zrt.-nél várható?!) Környezetvédelmi termékdíj

A jogszabály lehetôvé teszi, hogy több belföldi értékesítés (láncügylet) esetében a termékdíjköteles beszerzések során felszámított termékdíj összegét a vevô utólagosan, egészen 2004. május 1-jéig visszamenôlegesen (az EU csatlakozás napja) visszaigényelhesse abban az esetben, ha a terméket a vevô változat-


lan formában, vagy más termékbe beépítve ezt követôen exportálja, vagy más tagállamba kiszállítja. Ha a termékdíj fizetésére kötelezett eddig az adót még nem hárította át a vevôre, akkor ez 2006. október 1jéig az APEH felé tett bejelentéssel jogkövetô módon utólag is rendezhetô.

II. A 2006. SZEPTEMBER 1-JÉTÔL HATÁLYBA LÉPÔ INTÉZKEDÉSEK Társaságok szolidaritási különadója

A társaságok – így az MVM Társaságcsoport tagjai – számára is az egyik leglényegesebb intézkedés az ún. „szolidaritási különadó”, amelyet a 2006. szeptember 1-je utáni idôszak után kell fizetni. (Vagyis az intézkedés „kettészakítja” az adó számításánál a gazdasági évet!) Az adó mértéke: 4%, a jelenlegi társasági adóhoz hasonlóan az adózás elôtti eredmény terhére kell megállapítani. Az adóalap módosítási lehetôsége viszont jóval szûkebb a normál társasági adóénál: Csökkentô tételek kapott osztalék, a külföldi telephelynek betudható, külföldön adózott jövedelem, véglegesen kapott támogatások, juttatások, térítés nélkül kapott szolgáltatások értéke.

Növelô tételek a külföldrôl kapott jövedelem után külföldön fizetett adó, a véglegesen adott támogatás, juttatás, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások értéke. Az intézkedés további része, hogy az adóalanyoknak negyedévenként elôleget kell fizetniük, december 20-ig pedig az elôlegeket a várható adófizetési kötelezettségre (nem pedig annak 90%-ára) kell feltölteni. (Meg kell jegyeznem, hogy jelenleg még vannak a jogszabálynak számomra „sötét” elemei, de ezek valószínûleg hamarosan kitisztulnak. Nevezetesen például, hogy egy társaságnak vajon akkor is kell-e különadót fizetnie, ha egyébként adókedvezmény igénybevételére jogosult? Nincs rendelkezés arra vonatkozóan sem, hogy vajon kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, illetve eszközátruházás esetén, amikor a társaság adómentes lenne, meg kell-e fizetni a különadót? Stb.) A szeptember 1-je elôtti és utáni (év végéig terjedô) idôszak tehát elválik a különadóalap meghatározásánál. A vállalkozás dönthet, hogy az „elválasztást” idôarányosan teszi, vagy pedig a 2006. augusztus 31-re készített „közbensô mérleg” adatai alapján, a két idôszakra külön elôállítható adózás elôtti eredmény figyelembevételével számolja meg kötelezettségét. (Ezt minden társaságnak a sajátosságai szerint kell eldöntenie, az adóminimalizálást tartva szem elôtt. Például az MVM Zrt. esetében nem lehet kérdéses a „közbensô mérleg” elkészítésének szükségessége a 2006. január 1-jei TSO tranzakcióból nyert jövedelem miatt. A „közbensô mérleget” egyéként nem terheli könyvvizsgálati kötelezettség, legalább ennek a plusz terhe így elkerülhetô. Felhívnám a figyelmet, hogy a szeptember 1-je után adott végleges támogatások, juttatások, térítés nélküli szolgáltatások is drágulnak tehát, mivel növelik a különadó alapját.)

emelkedik. Ennek az iparágra – mivel a villamos energia korábban 15%-os besorolása már elôzôleg 20%-ra változott – nincs „megrendítô” hatása, ám teherként mégis jelentkezik majd, egyrészt az áttételes „drágulás” miatt, másrészt közvetlenül például a szórakoztatói elôadói díjak, az étkeztetés le nem vonható ÁFÁ-jának emelkedése miatt. (Itt is vannak még azonban „homályos” jogszabályhelyek, pl. átmeneti szabályok alkalmazása az elôlegfizetésre, valamint a folyamatosan teljesített és az idôszakos elszámolású szolgáltatásokra.) Kamatadó

A kamatjövedelmek megadóztatása már régóta napirenden van, s 2007. január 1-jétôl egyébként is bekövetkezett volna. Ez lett most elôrehozva szeptember 1-jére, s az eredetileg 10%-os adóteher megemelve 20%ra. A kamat fogalma is módosul, kiterjed –egyebek mellett – a bankszámla-, illetve a betétszámla-követelés után jóváírt kamatra, továbbá a befektetési jegy és a hitelviszonyt megtestesítô értékpapír hozamára is. Megjegyzendô, hogy a szeptember 1-je elôtt kötött ügyletekbôl származó kamatjövedelmet nem terheli adó. Nem adóköteles továbbá az EU megtakarítási irányelvét elfogadott államban illetékességgel bíró magánszemély kamatjövedelme, amelyrôl a kifizetô adatot szolgáltat (pl. EU befektetési alapok, magyar államkötvények, egyéb magyar állampapírok esetén). (Ez a teher tehát nem a társaságokat, hanem a magánszemély adózókat sújtja.) Árfolyamnyereség-adó

Az EU és az OECD tagállamainak tôzsdéin kötött ügyletek utáni árfolyamnyereségbôl származó jövedelmet is 20% adó terheli. (Ez is a magánszemély adózókra vonatkozó szabály.) Osztalékadó

Áfa-kulcsmódosítások

Az áfa 15%-os adókulcsa 2006. szeptember 1-jétôl megszûnik, s az ez alá tartozó termékek kulcsa 20%-ra

Az EU tagállamok tôzsdéin forgalmazott értékpapírokból származó osztalékot eredetileg 2007. január 1-jétôl terhelte volna 10%-os adó, amelyet

most elôrehoztak 2006. szeptember 1-jére. Telefonszolgáltatások utáni természetbeni juttatás

A telefon és Internet-protokol szolgáltatások magáncélú használata 2006. szeptember 1-jétôl természetbeni juttatás lesz. Ha a magáncélú használat aránya meghatározható és megfelelô dokumentumokkal alátámasztható, akkor ez a meghatározott rész, ellenkezô esetben a felmerült költségek 20%-a minôsül automatikusan természetbeni juttatásnak. (Adóoptimalizálási, illetve az elszámolási módszer esetleges változtatásának igénye miatt gyorsan át kell alakítani a telefonhasználattal kapcsolatos belsô szabályozásokat.) A természetbeni juttatás kulcsának emelkedése

A 2006. szeptember 1-je után nyújtott természetbeni szolgáltatásokat az eddigi 44% helyett 54%-os SZJA fogja terhelni. (Ez óriási adóteher, mert a számítások szerint így 100 egység természetbeni juttatás adóterhe 101,6%, vagyis nagyobb az adókötelezettség, mint a természetbeni juttatás! Ez az intézkedés nyilván vissza fogja riasztani a vállalkozások vezetôit a természetbeni juttatások növelésétôl, de még a szinten tartásától is.) A munkavállalói egészségbiztosítási járulék emelkedése

A munkavállalói egészségbiztosítási járulék mértéke 4%-ról 6%-ra emelkedik 2006. szeptember 1-je után. (2007-tôl ez a mérték is további 1%kal növekszik). A tb-járulék alapjának kiszélesítése

Fôszabály lesz, hogy a tb-járulékot 2006. szeptember 1-jétôl legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetni. (Ez összegében nem nagy teher, mert ha a foglalkoztatott jövedelme nem éri el ezt a mértéket és ezt a munkáltató bejelenti az APEH felé, a tb-járulék a tényleges jövedelem után fizetendô. Ám az ezzel járó adminisztráció, az „odafigyelés” viszont költség, ha úgy vesszük, nem is kevés.)


55

III. A 2006. SZEPTEMBER 15-ÉN HATÁLYBA LÉPÔ RENDELKEZÉS Adószám felfüggesztése

Az APEH a jövôben, pontosan szeptember 15-tôl, keményebben igyekszik fellépni a „bújkáló cégek” ellen. Ha kétszer egymást követôen egy cég székhelyére (címére) címzett küldemény „címzett ismeretlen” jelzéssel jön vissza a feladóhoz, az adózó a székhelyén nem található, szervezeti képviselôje nincs, vagy nem érhetô el, illetve nem valós személy, az APEH az adószámot felfüggeszti, egyidejûleg megkeresi a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás indítása, illetve a cég megszüntetése iránti eljárás kezdeményezése céljából. (Az új Gt. lehetôséget biztosít a cégbíróságnak az eddiginél sokkal súlyosabb terhek kirovására a vétkes cégek ellenében.) A felfüggesztés egyúttal felfüggeszti a korábban beadott, folyamatban lévô adó-visszatérítési, -visszaigénylési kérelmeket is. (A csomag azon kevés intézkedése, amelyet „tiszta szívbôl” üdvözölni lehet. A kérdés az: miért csak ennyi idô elteltével jöttek erre rá az illetékesek?!)

IV. A 2006. OKTÓBER 1-JÉN HATÁLYBA LÉPÔ INTÉZKEDÉS EVA

Az EVA kulcsa 15%-ról 25%-ra emelkedik, amely várhatóan el fogja gondolkodtatni a tulajdonosokat, hogy megéri-e továbbra is EVA-zni. Emellett az éves várható adóelôlegre december 20-ig feltöltési kötelezettség áll elô. (A Társaságcsoport cégeit közvetlenül nem, legfeljebb olyan munkavállalóit érintô intézkedés, akik a fôállás mellett még valamilyen, EVA szerint adózó vállalkozásban érdekeltek.)

V. A 2006. NOVEMBER 1-JÉN HATÁLYBA LÉPÔ INTÉZKEDÉSEK Tételes egészségügyi hozzájárulás

A havi 1950 Ft tételes egészségügyi hozzájárulás, amely pont 2006. no-

56

vember 1-jétôl szûnt volna meg, továbbra is hatályban marad. Még néhány változás, csak felsorolva Az SZJA-nál a nyugdíj beleszámí-

tandó az összevont adóalapba Az ÁFÁ-nál a telefon-áfa levonható

hányada emelkedik Szigorodik az import-áfa-mentesség szabályozása A gépjármû „átíratási” illeték emelkedik Szigorodnak az ellenôrzési és becslési szabályok A VPOP eszköztára pénzügyi nyomozati jogkörrel bôvül A nyugdíjas foglalkoztatott 4% egyéni egészségbiztosítási járulékot fizet Szélesedik a járulékalap a TB-nél A biztosítottak köre kiegészül a gazdasági társaságok vezetô tisztségviselôivel

VI. A 2007. JANUÁR 1-JÉTÔL HATÁLYBA LÉPÔ INTÉZKEDÉSEK Elvárt társasági adó (minimum adó)

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy akár nyereséges egy vállalkozás, akár veszteséges, az éves árbevételének eladott áruk beszerzési értékével csökkentett értékének 2%-a után ún. „elvárt adót” kell fizetnie, ha a társasági adóalap nem éri el ezt a mértéket. A társasági adó kulcsa az adóalap mértékétôl függôen 10%, illetve 16% lesz. Az adóalap csökkenthetô az ELABÉ-val és a külföldi telephelynek betudható jövedelemmel. Az „elvárt adót” nem kell megfizetni az elôtársasági adóévben és az azt követô adóévben, valamint abban az esetben sem, ha az éves szinten számított árbevétel az elôzô évi szint 75%-a alá csökken, vagy ha az adózót elemi csapás éri. (Az MVM Társaságcsoport tagtársaságai többnyire nyereségesek, tehát ôk „normál módon” fizetnek társasági adót. Veszteség éppen az újonnan alapított cégeknél állhat elô, amelyekre a jogszabály átmeneti „mentességet” biztosít. Lesz azért


olyan társaság, akiknél ez kemény teherként jelentkezik. Szakmai megjegyzésként említem meg, hogy az ELÁBÉ mellett indokolt lett volna a közvetített szolgáltatások értékével is csökkenteni az adóalapot. Felhívom a figyelmet, hogy a jövôben csak kivételes esetben kerülhet sor negatív adóalap elhatárolásra, mivel a 2007-es adóévtôl csak azokban az években és ritka esetekben lehet az adóalap negatív, amikor nem keletkezik a társaságnak „elvárt adó” fizetési kötelezettsége!) Befektetések árfolyam-nyereségének adómentessége

Ha az adóalany legalább 30%-os részesedéssel rendelkezik egy belföldi, vagy külföldi vállalkozásban legalább két éven keresztül és ezt bejelenti az APEH felé a részesedés megszerzését követô 30 napon belül, akkor a bejelentett részesedések értékesítésébôl származó jövedelem csökkenti az adózó társasági adó alapját a részesedés értékesítésének évében. A rendelkezéshez tartozik, hogy a részesedésekkel kapcsolatosan realizált árfolyamveszteség nem lesz levonható az adóalapból. (Ez tehát nem sorolható a csomag megszorító elemei közé, de számomra érthetetlen, hogy miért éppen a 30%-os részesedést választották határértéknek, mikor a „társult határérték” 25%. Hogy legyen megint egy külön „észbentartandó” kritériumérték?! Elgondolkodtató, hogy szükség van az APEH felé való külön bejelentésre is a részesedés szerzést illetôen, nem pedig a cégbíróságtól kerül át az információ, kérés nélkül, az APEH-hez. Fontos hangsúlyozni, hogy a 30 napos határidô-mulasztás utólag nem rendezhetô. További megjegyzés még, hogy a szolidaritási különadó alapjában az említett módosító tételek nem vehetôk figyelembe!) Banki különadó

A jogszabály elôírja, hogy a bankoknak a már említett 4%-os különadón túl további 5%-os járadékot kell fizetniük azon kamat- és kamatjellegû befolyt bevételük után, amelyet az ál-

lamilag támogatott hitelek után kapnak. (Megjegyzendô, hogy a bankok most is fizetnek különadót – az adózás elôtti eredmény 8%-a, vagy a kamatkülönbözet 6%-a után –, és ez a speciális adó éppen 2006. december 31-én szûnik meg!)

SZJA A magánszemélyeket terhelô szolidaritási különadó

Azok a magánszemélyek, akiknek éves összevont jövedelme meghaladja a nyugdíjbiztosítási járulék felsô határát (jelenleg 6 325 450 Ft), a határértéken felüli jövedelemrész után 4%-os szolidaritási különadóra kötelezettek. A szolidaritási adó az ún. külön adózó jövedelmeket (pl. osztalék, kamat, ingatlan értékesítés jövedelme stb.) nem terheli. (Ez azt jelenti, hogy a „középréteg” fenti értékhatár feletti jövedelme után 40%-os szja-val lesz terhelve! Vagyis belép egy külön adósáv!) Béren kívüli juttatások adózása

A 2007. január 1-je után nyújtott béren kívüli juttatások adóterhe 54%. A 400 E Ft-os adómentes küszöb nem változik. (Nem kell kommentálni, hogy a küszöbhatár feletti juttatásokat a vállalkozások vezetôi nemigen fogják, tudják preferálni!) Adómentes munkáltatói hozzájárulás

A kölcsönös, vagy magán-nyugdíjpénztárnak és az egészségpénztárba fizetett adómentes munkáltatói hozzájárulás összege legfeljebb a minimálbér 70%-a lehet havonta. Ebbôl legfeljebb a minimálbér 50%-a lehet nyugdíjpénztárba, és 20%-a pedig egészségpénztárba fizetett összeg. Jelenleg ez a hozzájárulás a minimálbér (62 500 Ft) teljes összegéig, sôt bizonyos esetekben ezt meghaladó mértékben adómentes. (Nem kell hozzá kommentár, ez az eddigi lehetôség fele!)

Adókedvezmények

Változik az adókedvezményekre jogosító jövedelemhatár, az adókedvezmények köre pedig szûkül. A jogszabályváltozás az alábbi kedvezményeket érinti, jelölöm ezek között a megszûnteket is.

Megszûnik a tandíj, a Sulinet, a szellemi tevékenység kedvezménye. Marad a lakáshitel, a biztosítási díj, az adomány kedvezménye.

terhelni. A törvény az elismert pénzkészletet az éves bevétel 0,8%-ában, de legalább 300 E Ftban állapította meg. (Ez az intézkedés fôleg azon kisvállalkozások ellen irányul, amelyek a mûködésük során nagyobb készpénzt vontak ki a vállalkozásból, meghatározatlan idôre. Persze mindez a fenyegetettség annulálható például a pénztári pénzkészlet elôleg formában történô kiadásával, stb., vagyis az ilyen adminisztratív intézkedések szerintem nem elég hatásosak!) Szervezetirend-változás

Egészségügyi hozzájárulás

A külön adózó jövedelemre fizetendô százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 4%-ról 14%-ra emelkedik, a járulékplafon mértéke pedig 400 E Ft-ra. Munkáltatói tb-járulék

A Parlament 2005-ben törvénybe foglalt egy fokozatos tb-járulék-csökkentési ütemet. A csomag ezt most megváltoztatta, lásd a táblázatot. Munkavállalói járulék emelése

A munkavállalói járulék szintje 2007. január 1-jét követôen 1%-ról 1,5%-ra emelkedik. Házipénztáradó

Ha a házipénztárban lévô készpénzállomány napi záró egyenlegeinek átlaga meghaladja a törvény által elismert pénzkészlet összegét, a többletet 20% házipénztáradó fogja

Az APEH megyei igazgatóságait regionális igazgatóságok váltják fel. Ezek három – három korábbi megyei igazgatóságot foglalnak magukban. A fôváros és Pest megye területén a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság lesz az illetékes APEH szervezet. Az illetékhivatalok is megszûnnek 2007. január 1-jétôl. Az illetékbeszedés feladata átkerül az APEH-hez. Adóhatósági ellenôrzések

Az APEH 2007. január 1-jétôl évi 10 000-re kívánja növelni a vagyongyarapodási vizsgálatok számát. (Jelenleg ez kevesebb, mint 1000, éves szinten.)

VII. A 2008. JANUÁR 1-JÉTÔL HATÁLYBA LÉPÔ INTÉZKEDÉSEK Helyi iparûzési adó

A Parlament 2005-ben elfogadott egy jogszabályt, amelynek értelmé-

2007

2008

2009

17%

17%

16%

9%

9%

8%

Összesen

26%

26%

24%

2006-ban

Nyugdíjjárulék

21%

21%

21%

elfogadott kulcsok

Egészségbizt. jár.

8%

8%

8%

29%

29%

29%

2005-ben

Nyugdíjjárulék

elfogadott kulcsok

Egészségbizt. jár.

Összesen


57

ben a helyi iparûzési adó 2008. január 1-jétôl megszûnt volna. A mostani törvény ezt felülírta, s a helyi iparûzési adót 2008. január 1. után is megtartja. (A várakozás, hogy az adónem „kimúlik” tehát egyelôre nem idôszerû. Az EU esetleges elmarasztalása sem lehet olyan fokú, amely nyomán a gyors megszûntetés realitás lehetne. Az erre apellálóknak tehát újra érdemes gondolni lépéseiket!)

Az szja sávhatárok

A korábbi elképzelések szerint az szja sávhatárai emelkedtek volna, a jelenlegi törvény azonban a 2007-es sávhatárokat kívánja a jövôben is megtartani. A különadó bevezetésével még egy további sávhatár is bevezetésre került. Mint a cikk terjedelmébôl is érzékelhetô, felsorolni is elég a változtatásokat, nem még a gyakorlatban végrehajtani. A csomag nyilvánva-

lóan szükségcsomag, nekünk a feladatunk mindezeket határidôre végrehajtani. Lehet tenni jelzéseket, hogy mely intézkedések hatása nem egyezik az elképzelésekkel, de a bevezetéssel járó többletmunkát elkerülni nem lehet. Gyorsnak kell lenni értelmezésben, hatáselemzésben és a változtatásokban egyaránt. A „hosszú, forró nyarat” tehát követi a „hosszú, forró ôsz”, majd a „hosszú, forró tél” is!

HÍREK Folytatás az 53. oldalról loitte Kft.) szakavatott módon járta körbe a témát és vázolta fel a tennivalókat. Emellett természetesen szó esett az áfán kívüli többi adónem problémás jogszabályhelyeirôl is. Az elôadók az említetteken kívül a PM és APEH legjobb elôadói közül kerültek ki. Külön érdemes még megemlíteni a 2006. július 1-jétôl hatályba lépô új társasági és cégjogi törvények tárgyalását is, amelyeknek az ismerete elengedhetetlen a gazdasági szakemberek számára. A harmadik nap – mostanra már szokásos módon – a MEH elôadások jegyében telt el. Rendkívül érdekes volt hallani a véleményeket a jövô évben bevezetendô új villamosenergia-mûködési modell elképzelésekrôl, a tevékenységek szétválasztási módszerének továbbfejlesztési szándékáról és a MEH hatáskörébe tartozó árelôkészítô elképzelésekrôl. Nyugodtan állítható, hogy a négynaposra sikeredett rendezvény most is elérte célját: általánosan hangoztatott vélemény volt, hogy a hasznossága ma már pótolhatatlan, mert olyan jellegû rendezvény nincs sehol máshol, ahol annyira speciálisan az iparágra koncentrálva tárgyalnák a szakmát. Alátámasztja mindezt, hogy a részt vevô cégek száma megközelítette a harmincat, a résztvevôk csúcslétszáma pedig meghaladta a hatvan fôt. Számvitelesek, pénzügyesek, kontrollingosok, jogászok, könyvvizsgálók és társasági vezetôk, gazdasági

58

igazgatók egyaránt és szép számmal voltak a résztvevôk között. Dr. Nagy Zoltán, az ISZB elnöke azzal zárta az ôsszel már „húszéves jubileumához” érkezô rendezvényt, hogy idôtálló csak az lehet, amely értékes, értéket hordoz, ezért bízni lehet a sikeres folytatásban is. Hogy mikor? Természetesen már ôsszel, valószínûleg októberben, s a „reformcsomagra” gondolva, lesz mirôl beszélni, lesz mit megtárgyalni.

Dr. Nagy Zoltán ISZB elnök

AZ MVM PARTNER VÁLASZA A VILLAMOSENERGIA-PIAC KIHÍVÁSAIRA A villamosenergia-piacon a közeljövôben bekövetkezô változások és a jelenlegi bizonytalanságok komoly kihívások elé állítják az áramkereskedô cégeket. A versenyben maradás érdekében nem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést, meghatározni a követendô irányokat. Az egyik legjelentôsebb hazai versenypiaci áramkereskedô, az MVM Partner vezetésének célja, hogy a piac fejlôdésével párhuzamosan tudatosan fejlessze a vállalatot, és ezzel egyidejûleg a fogyasztók igényei alapján alakítsa, sôt folyamatosan bôvítse termékpalettáját. A napokban megjelent három terméke – a Partner Pro, a Partner Bónusz és a Partner Komfort – mellett a társaság a jövô év elejétôl szé-


lesebb körû fogyasztói rétegnek szóló szolgáltatáscsomagokkal kíván megjelenni a feljogosított piacon – mondta Lehôcz Balázs Gábor, az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. vezérigazgatója. Az MVM Partner – az MVM Csoport versenypiaci villamos energia kereskedôjeként a hazai árampiac egyik meghatározó szereplôje. A cég kereskedelmi tevékenységét a liberalizáció indulásakor, 2003. január 1-jén kezdte meg. A társaság két fô tevékenysége, egyrészt a hazai liberalizált árampiac fogyasztói részére történô közvetlen értékesítés és szakmai segítségnyújtás, másrészt a magyar és külföldi piacokon folytatott áramkereskedés. Fô törekvésük, hogy versenyképes ajánlatokkal optimalizálják a liberalizált árampiac fogyasztóinak energiaköltségeit, valamint támogassák nagykereskedelmi partnereik sikeres mûködését. Az MVM Partner jelenleg a teljes hazai felhasználás nagyságrendileg egyharmadát kitevô versenypiac közel 30%-át tudhatja magáénak. Ügyfelei jellemzôen elsôsorban a feljogosított fogyasztói kör legjelentôsebb vásárlói. Lehôcz Balázs Gábor szerint a liberalizált piac ma még inkább az úgynevezett „ártermékeket” igényli, amely azt jelenti, hogy a feljogosított fogyasztók döntéseiket elsôsorban a beszerezhetô villamos energia ára alapján hozzák meg. Ennek megfelelôen alakította ki a cég a már említett Partner Pro, Partner

Folytatás a 60. oldalon

GAZDASÁGI ROVAT

REGISZTRÁCIÓ AZ ELEKTRONIKUS ADÓBEVALLÁSHOZ Az adózás rendjérôl szóló 2003. évi XCII. Törvény 31. § (2) bekezdése értelmében a kifizetôket, munkáltatókat, egyéni vállalkozókat terhelô bevallási/adatszolgáltatási kötelezettséget az adózók egyes csoportjai 2006. május 12-tôl, más adózók 2007. január 1-jétôl teljesítik. A 2006. május 12-tôl ilyen módon teljesítô csoportokat a 2005. évi CLXIII. Törvény határozza meg: ezek a Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozó adózók, a 10 000 legnagyobb adóteljesítményû adózó, továbbá a bevallásaikat havi, illetôleg negyedéves gyakorisággal teljesítô adózó. Az adóbevallási/adatszolgáltatási kötelezettségeket elektronikus úton, a kormányzati portálon keresztül, egyéni azonosító használatával kell teljesíteni. A 2006. május 12-tôl elektronikus bevallásra nem kötelezettek is csatlakozhatnak az elôbbiekhez önkéntesen, ha úgy döntenek. Ezt a döntést 2006. április 30-ig kellett meghozni. A választás nem vonható vissza. A regisztráció során az egyéni azonosító megszerzése érdekében az adózónak elôször létre kell hoznia személyes ügyfélkapuját, bármely okmányirodánál regisztráltatva. A regisztrációról 8 napon belül bejelentést kell tenni az APEH felé. A regisztráció személyes megjelenéshez kötött, amelyet teljesíthet maga az adózó, vagy állandó meghatalmazással, illetve megbízással rendelkezô képviselôje is. A képviselô útján történô regisztráció esetén az adózó elektronikus bevallását a képviselô köteles és jogosult teljesíteni! A képviselô által elkövetett mulasztások, hibák, hiányosságok tekintetében a megállapított mulasztási bírság a képviselôt terheli. Mennyi lehet a bírság? A munkáltató, illetve kifizetô a magánszemélynek juttatott adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményezô kifizetésrôl teljesítendô bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat kö-

zöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható bírság felsô határa a bevallásban érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Amennyiben azonban a képviselô igazolni tudja, hogy a hiba, hiányosság, határidômúlás az ô érdekkörén kívüli okokra vezethetô vissza, mentesül a mulasztási bírság alól. (A kezdeti idôszakban a törvény erejénél fogva mentesítés van érvényben, átmeneti ideig: a 2006. május 12-tôl elektronikus bevallóknak 2006. október 1-jéig, a késôbb belépô adózóknak pedig 2007. július 1-jéig.) A törvény fôszabálya tehát, hogy a kötelezettség címzettje a felelôs. Eszerint, ha az adózó bejelentett képviselôje követ el valamilyen mulasztást, a bírságot az APEH vele szemben szabja ki. Ugyanakkor a képviselô csak az általa elkövetett jogsértésért vonható felelôsségre. Így pl. nem felelnek a rossz adatért, illetve az adózó által elkövetett jogsértésekbôl eredô hiányosságokért, hibákért. A feladatok elhatárolása az adózó és a képviselô között ezért rendkívül fontos. A képviselô pl. csak erre támaszkodva tud eredményesen védekezni, bizonyítani. Az APEH-nek az összes körülményt vizsgálnia kell, mielôtt a bírságot „személyre szólóan” kirója, vagy mellôzi. Fontos az alábbi kategóriák meghatározása is, amelyet szerencsére a törvény elvégzett: Hibás bevallás: az a bevallás, amelynél kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményezô hiányosságát az APEH tárja fel. Hiányos bevallás: ez szûkebb fogalom, kizárólag valamely adat, tény feltüntetésének hiányát jelenti, amit az APEH, vagy az adózó is feltárhat. Bevallási kérelem: a határidôre nem teljesített bevallás benyújtás. (Itt érdemes megjegyezni, hogy ha pl. az adózó késedelme miatt a határidô nem tartható, a képviselô benyújthat 0-ás bevallást, mert ezzel a saját kötele-

zettségét teljesítette, majd az ezt követô önrevízió már nem az ô felelôssége, hanem a vétkes adózóé.) Ha üzemzavar, áramszünet, egyéb elháríthatatlan körülmény miatt áll elô késedelem, ezek igazolása után az APEH nem szabhat ki jogszerûen szankciót. Az adóigazgatásban a szabad bizonyítás elve érvényesül: az akin adott esetben a bizonyítási teher van, szabadon felhasználhat bármilyen bizonyításra alkalmas eszközt. A mentesítéshez a mulasztási bírságot kiszabó határozattal szemben indított jogorvoslati eljárás sikeres lezárása szükséges. Ezt követôen hozhat az APEH új határozatot és „tolhatja át” a szankciót pl. az adózóra. Még egy fontos körülmény! Nem azonos a képviselô APEH-hel szembeni felelôssége, ha az adózó alkalmazottja, vagy nem magánszemély adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerint: képviseleti joggal rendelkezô személy, valamint, ha az adózótól függetlenül megbízott, meghatalmazott személy. Az elsô esetben a problémás bevallás miatti bírságot az APEH közvetlenül az adózóval szemben, a második esetben pedig a képviselôvel szemben szabja ki (aki természetesen megfelelô bizonyítékokkal mentesítheti magát a felelôsség, valamint a bírság alól.) A fentiek alapján tehát érdemes alaposan megfontolni a képviseletet, illetve ha már valaki ilyet felvállal, nagyon körültekintôen ajánlatos rögzíteni a „határokat” az adózó és a képviselô között. A képviselet ugyanakkor olyan felelôsségteljes plusz kötelezettségvállalás, amelyet az adózónak/megbízónak „értékelnie” kell.

CÉGJOGSZABÁLYI VÁLTOZÁS DIÓHÉJBAN Életbe léptek 2006. július 1-jén az újrakodifikált cégjogszabályok: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény.


59

A sok változás közül most csak a beszámoló letétbe helyezése és közzététele vonatkozásában változott szabályozást ismertetem, „dióhéjban”, azaz röviden. A változtatás indoka, hogy egyre több cég, szervezet nem tette közzé határidôre beszámolóit, sôt nagy számú vállalkozás egyáltalán nem tett eleget az erre irányuló törvényi kötelezettségének. Az új jogszabály szerint a számviteli törvény szerinti beszámolót a cégbíróságon letétbe kell helyezni, valamint közzététel végett a Cégszolgálathoz is be kell nyújtani. Ezek határideje a beszámoló fordulónapjától számított 150 nap, konszolidált beszámoló esetén 180 nap. A beszámoló elektronikusan is benyújtható, letétbe helyezhetô, közzétehetô, ha fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott. (Ez utóbbi miatt csak nagyon kevés cég él ezzel a lehetôséggel.) Ha a cégbíróság megállapítja, vagy ha a Cégszolgálat törvényességi felügyelete eljárás lefolytatása céljából értesíti a cégbíróságot, amenynyiben nyilvántartásából kiderül, hogy egy cég határidôre nem tett eleget a letétbe helyezési kötelezettségének, felhívja a céget megjelölt határidôn belüli pótlásra. Ha a cég ezt nem teljesíti, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indít. Ennek végeredménye a cégnyilvántartásból való törlés is lehet!

KÉPZÔMÛVÉSZETI ALKOTÁSOK BESZERZÉSÉNEK ADÓTÁMOGATÁSA A Számviteli Törvény [2006. évi C. Törvény) 52. § (6) bek.] szerint a képzômûvészeti alkotásra nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni (a mûvészeti érték ugyanis „idôtálló”, normális körülmények között nem veszít értékébôl). Ez nagyjából azt jelenti, hogy a beszerzett képzômûvészeti alkotás bekerülési értékét el kell számolni beruházásként, majd a tárgyi eszközök közé aktiválni, de utána költség, ráfordítás amortizáció címen nem jelentkezik, vagyis nem terheli

60

az eredményt. Ez az állapot áll fenn mindaddig, amíg a képzômûvészeti alkotást nem értékesítették (akkor a könyv szerinti érték = bekerülési érték elszámolásra kerül), illetve káresemény nem éri, amelynek nyomán rendkívüli értékcsökkenést kell elszámolni. A társasági adó (1996. évi LXXXI. Törvény) 7. §-a – 2006-tól kibôvült lehetôséget biztosítva – megengedi, hogy a képzômûvészeti alkotást beszerzô adózó csökkenthesse az adózás elôtti eredményét. A csökkentés feltétele, hogy a képzômûvészeti alkotást a Képzô- és Iparmûvészeti Lektorátus által mûködtetett mûvészeti zsûri által kibocsátott mûvészeti szakvélemény mûvészeti értéknek ismerje el. Az ilyen képzômûvészeti alkotás beszerzési értékével csökkenthetô az adózás elôtti eredmény, de csak az adóévi beruházások értékének 1%-át meg nem haladó összegig. Amennyiben az adózó kortárs képzômûvészeti alkotást vásárol – amely szintén a fenti módon zsûrizett –, akkor az adóalap-csökkentés két módja közül választhat: vagy csökkenti az adózás elôtti eredményt a mûalkotás beszerzési értékével, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1%-áig, vagy pedig a bekerülési értéket öt év alatt egyenlô részletekben (évi 20%) vonja le a társasági adó alapjából. Kortárs mûvészrôl, illetve mûalkotásról akkor beszélhetünk [a Tao. Törvény 7. § (22) szerint], ha a képzô- és iparmûvészeti alkotás beszerzése naptári évének elsô napján a mûvész élt. (De hogy miért csak a kortárs mûvészeti alkotás esetében van ez a választási lehetôség?! Mert már nem élô mûvész alkotásának beszerzése esetén csak az elsô módszer használható.) Mindenesetre a fenti szabályozásból érzékelhetô, hogy pl. új létesítmények berendezésénél érdemes átgondolni a lehetôségeket. A zsûrizett – idôtálló értékek –, amelyeket jó esetben évtizedekre vásárolnak, nem jelentenek terhet az eredmény oldaláról, sôt az értékük még az adóból is megtérül az adóalap-csökkentés révén. Dr. Nagy Zoltán


HÍREK Folytatás az 58. oldalról Bónusz és Partner Komfort termékeit, lehetôvé téve a vállalkozásoknak a döntést, hogy lehetôségeikhez és kockázatvállalási hajlandóságukhoz mérten mennyire kedvezô áron kívánják beszerzésüket biztosítani. A cégvezetô szerint a liberalizáció kiteljesedésével és a piac fejlôdésével párhuzamosan az árak mellett a kereskedôk által kínált szolgáltatások színvonala, megbízhatósága és teljes körûsége is fontos döntési szempontot jelent majd a fogyasztók számára. A 2007. júliusi teljes piacnyitásra készülve az MVM Partner a nagyobb fogyasztók mellett, már most igyekszik felmérni a közepes és kisebb vállalkozások igényeit is, hogy az ennek alapján kialakítandó, komplex mûszaki és szakmai tanácsadást is nyújtó szolgáltatáscsomagjaival a költségoptimalizáláson túl a fogyasztók minél szélesebb körû elvárásait is kiszolgálhassa. A termék- és szolgáltatáspaletta folyamatos fejlesztése mellett nem szorulhat háttérbe a társaság másik fô tevékenysége sem, hiszen az értékesítés sikeres mûködéséhez elengedhetetlen az aktív nagykereskedelmi tevékenység, mely a jól diverzifikált beszerzéssel a legkedvezôbb portfolió összeállítását biztosítja – emelte ki Lehôcz Balázs Gábor. Kiemelte ugyanakkor, hogy a folyamatos üzletmenet és fejlôdés alapja egy tiszta és átlátható szabályozási háttér, amely egyenlô feltételeket teremt minden piaci szereplô, így az MVM Partner számára is. Ez nemcsak a kereskedô, de valamennyi versenypiaci fogyasztó számára is egyaránt fontos. Az MVM Partner minderre figyelemmel, már a jövô évi teljes piacnyitásra készülve igyekszik lehetôségeihez mérten hozzájárulni ahhoz, hogy a fogyasztók optimális költségszintû energiaellátását biztosító, a piac minden szereplôje számára transzparens és az úniós irányelveknek is megfelelô piaci modell léphessen életbe 2007. július 1-jétôl – emelte ki végezetül az áramkereskedô cég vezetôje.

M. Gy.

HÍREK ÚJ SZERVEZETI STRUKTÚRA AZ MVM ZRT.-NÉL Az MVM Társaságcsoport anyavállalatánál, a Magyar Villamos Mûvek Zrt.nél augusztus 17-én új Szervezeti és Mûködési Szabályzat lépett hatályba. Az MVM Középtávú Üzleti Stratégiája végrehajtásának részeként korábban elkészült a szabályzat tervezete, amelyet a társaság Igazgatósága június 23-i ülésén hagyott jóvá. Az életbe léptetést több lépcsôben végrehajtva határozta meg. Ennek során döntô jelentôségû állomás volt a Magyar Energia Hivatal által az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. részére idôközben kiadott mûködési engedély, melynek birtokában az új közüzemi nagykereskedelmi társaság augusztus 1-jével megkezdte tényleges mûködését. Az új társaság – átvéve a korábbi közüzemi nagykereskedelmi tevékenység alapját jelentô villamos energia kereskedelmi szerzôdésállományt – az MVM Zrt. volt Kereskedelmi Igazgatóságának személyi bázisán jött létre,

vezetôje Mártha Imre vezérigazgató. A társaság mûködésének megkezdésével lényegében lezárult az MVM Középtávú Stratégiában célul tûzött stratégiai holdingszervezet kialakításához kapcsolódó jelentôsebb szervezeti átalakítások sora, miután a hazai TSO MVM Csoport keretében az év elején történt kialakítását követôen az MVM Zrt. a továbbiakban nem végez engedélyesi tevékenységeket. Az átszervezés az MVM középtávú stratégia szellemében csoportszinten optimalizálja az irányítási és a csoport egésze számára végzendô feladatok ellátásának szervezeti kereteit. Az augusztus 17-én életbe lépett új szervezeti struktúra a korábbinál lényegesen átláthatóbb és egyszerûbb irányítási struktúrát rögzít, a korábbi négy helyett kettô alárendelt vezetési szintet valósít meg. A stratégiai jelentôségû területeket vezérigazgató-helyettesek irányítják, az alárendelt szervezetek osztály formában mûködnek, hasonlóan a továbbra is a vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezetekhez.

Az MVM stratégiai jelentôségû területei és irányítói: Törzskari vezérigazgató-helyettes: Dr. Gerse Károly Stratégiai vezérigazgató-helyettes: Dr. Karl Imre Kereskedelmi vezérigazgató-helyettes: Mártha Imre, az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója Termelési vezérigazgató-helyettes: Kovács József, a Paksi Atomerômû Zrt. vezérigazgatója Gazdasági vezérigazgató-helyettes: Molnár László, a Paksi Atomerômû Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese Az MVM Zrt. ügyvezetésének döntéshozatalt elôsegítô testülete a Vezetôi Értekezlet, melynek tagjai a vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettesek, a biztonsági igazgató, a vezérigazgatói fôtanácsadók, a jogi és igazgatási, valamint a kommunikációs osztályvezetô.

(Cégközlés)

Közgyûlés Felügyelô Bizottság

Könyvvizsgáló Igazgatóság

Biztonsági Igazgató

Vezérigazgató

Vezérigazgatói tanácsadók

Igazgatói Titkárság Jogi és Igazgatási Osztály Kommunikációs Osztály Humánerôforrás-gazdálkodási Osztály Belsô Ellenôrzési Osztály

Kereskedelmi Vezérigazgató-helyettes Kereskedelmi Koordinációs Osztály

Termelési Vezérigazgató-helyettes

Gazdasági Vezérigazgató-helyettes

Stratégiai Vezérigazgató-helyettes

Törzskari Vezérigazgató-helyettes

Termelés és Karbantartás Koordinációs Osztály

Projekt Koordinációs Osztály

Stratégiai Osztály

Környezetvédelmi Osztály

Távközlési Osztály

Pénzügyi Osztály

Üzletfejlesztési Osztály

Minôségügyi Osztály

Szervezetfejlesztési Osztály

Informatikai Osztály

Számviteli Osztály Kontrolling Osztály Vagyongazdálkodási és Portfólió Osztály

Elemzô Osztály

Beszerzési és Létesítménygazdálkodási Osztály


61

SAJTÓKÖZLEMÉNY MEGKEZDTE MÛKÖDÉSÉT AZ

tavaly júliusban fogadta el. Ennek lé-

vállalatának tekintendô a Paksi Atom-

MVM VILLAMOSENERGIA

nyege, hogy az MVM társaságcsoport

erômû Zrt.-hez és a MAVIR ZRt.-hez

KERESKEDELMI ZRT. – ÚJ

a jövôben stratégiai holdingként a ha-

hasonlóan. Az új leányvállalat felépí-

zai villamosenergia-piac domináns, in-

tése lényegében az MVM korábbi ke-

tegráltan mûködô résztvevôje, Ma-

reskedelmi szervezetét képezi le, lét-

gyarország nemzeti, regionális szere-

száma és szervezeti struktúrája meg-

pet is vállaló villamos társaságcsoport-

felel az európai versenytársaknál

2006. augusztus 1. napjától új köz-

ja kíván lenni. A Stratégia kiemelt fela-

megfigyelhetôeknek. A társaság foly-

üzemi nagykereskedôn keresztül tör-

datként rögzítette a közüzemi villamo-

tatja az MVM közüzemi nagykereske-

ténik Magyarország közüzemi villa-

senergia-nagykereskedelem

delmi tevékenységét, támaszkodva a

mosenergia-ellátása. Az MVM Villa-

engedélyesi tevékenység – szétválasz-

közüzemi

mosenergia Kereskedelmi Zrt. au-

tását az MVM Zrt. szervezetétôl. Az

(HTM) és az áramszolgáltatókkal kö-

gusztus 1-jei hatállyal megkezdte

EU-elôírásoknak mindenben megfele-

tött villamos energia adásvételi szer-

tényleges mûködését, miután a Ma-

lô új struktúra további elônye, hogy a

zôdésekre (VEASZ), továbbá a köz-

gyar Energia Hivatal kiadta részére a

közüzemi nagykereskedelem helyzete

üzemi ellátás érdekében kötött im-

közüzemi villamosenergia-nagykeres-

lényegesen átláthatóbbá válik az új

portszerzôdésekre. A társaság árbe-

kedelmi mûködési engedélyt. A Tár-

társaság megalapításával.

vétele éves szinten várhatóan eléri a

TAGGAL BÔVÜLT AZ MVM TÁRSASÁGCSOPORT

mint

termelôi

szerzôdésekre

saság a korábban az MVM Zrt. fele-

Az anyavállalat Magyar Villamos

lôsségi körébe tartozó egyik engedé-

Mûvek Zrt. vezérigazgatója. Dr. Ko-

A társaság vezérigazgatója, Már-

lyesi tevékenységet végzi a továb-

csis István az új leányvállalat mûkö-

tha Imre az MVM Villamosenergia Ke-

biakban, miután az elmúlt idôszak-

désének megkezdése kapcsán kie-

reskedelmi ZRt. egyik legfontosabb

ban az MVM Zrt. háromoldalú meg-

melte, hogy az MVM közüzemi villa-

céljaként jelölte meg, hogy felkészül-

állapodások keretében átruházta le-

mosenergia-nagykereskedô cégének

jön a 2007. július 1-jétôl Magyaror-

ányvállalatára a hazai villamosener-

létrehozása és mûködésének beindu-

szágon is megvalósuló teljes piacnyi-

gia-ellátás közüzemi nagykereskedel-

lása hasonlóan nagy horderejû válto-

tásra a villamosenergia-kereskedelem

mi alapját jelentô szerzôdéseket. Az

zás, mint a magyarországi integrált

területén – ami egyben új mûködési

új társaság mûködésének megkezdé-

hálózati rendszerüzemeltetô (TSO)

modellt és új jogi szabályozási kör-

se a magyarországi integrált átviteli

társaság, a MAVIR január 1-jével tör-

nyezetet is eredményez. Ennek érde-

rendszerüzemeltetô társaság 2006.

tént kialakítása volt az MVM Csopor-

kében képessé kell tenni a szerveze-

január 1-jén történt kialakítása mel-

ton belül. Dr. Kocsis István hozzátet-

tet a piac kihívásaihoz, a megválto-

lett a második jelentôs változás az

te, hogy mindkét lépés a nemzeti vil-

zott körülményekhez igazodó rugal-

MVM Társaságcsoport hatékonyan

lamos társaságcsoport erôsítését is

mas

mûködô stratégiai holdinggá történô

szolgálja, ugyanakkor egy korszerû,

szerint az új társaság forrásszerkeze-

átalakítása során.

versenyképes holdingstruktúra kere-

te – különös tekintettel a jelenlegi

tében továbbra is garantálja a hazai

piaci ártrendekre – hosszú távon is

során – gyakorlatilag teljes konszen-

villamosenergia-ellátás

biztonságát

elônyös, elôsegítve ezzel a hazai vil-

zus mellett – több olyan törvénymó-

és magas színvonalát. Ezen lépés

lamosenergia-szolgáltatás versenyké-

dosítást fogadott el, melyek a vonat-

megtételével az MVM Zrt. a 2007. jú-

pességét.

kozó kormányhatározatokkal együtte-

lius 31-i határidô elôtt közel 1 évvel

sen kijelölték a nemzeti villamos társa-

teljesíti a legszigorúbban értelmezett

ságcsoport jövôbeni mûködésének fô

tevékenység-szétválasztási

kereteit. Az MVM mindezekre figye-

uniós normákat.

A magyar Országgyûlés a tavalyi év

62

–

európai

lemmel megalkotott új középtávú üz-

Az MVM Villamosenergia Kereske-

leti stratégiáját a társaság közgyûlése

delmi ZRt. az MVM Zrt. kiemelt tag-


300 milliárd forintot.

alkalmazkodásra.

Álláspontja

Budapest, 2006. augusztus 1.

További információk a társaságról az MVM honlapján (www.mvm.hu), az MVM Csoport menüpont alatt találhatóak.

EURELECTRIC HÍREK Az alábbiakban beszámolunk az EURELECTRIC legfontosabb eseményérôl, az évente megrendezett éves közgyûlésérôl, valamint az EURELECTRIC tevékenységéhez kapcsolódóan mûködô EMT (EURELECTRIC Magyarországi Tagozata) 2006. évi rendes közgyûlésérôl.

EURELECTRIC KONFERENCIA OSLO, 2006. JÚNIUS Az EURELECTRIC éves közgyûlését Oslóban tartotta 2006 júniusában, amelynek idei vezérfonala „a villamos energia szerepe és elônyei a társadalom számára” volt. Az ez évi fô prioritásokat a következôkben fogalmazták meg: koherencia biztosítása az EU energiapolitikájában, valamint a regionális piaci kezdeményezések sikerre vitele az összeurópai villamosenergia-piac megteremtése felé vezetô úton. Rafael Miranda elnök több mint 450 delegáltat köszönthetett megnyitó beszédében, amelynek során hangsúlyozta, hogy további jelentôs erôfeszítések szükségesek az egységes, integrált villamosenergia-piac célkitûzéseinek eléréséhez, és a politika alakítóinak megfelelô egyensúlyt kell fenntartaniuk minden, az EU energiakérdéseivel foglalkozó területen. Ilyen terület például az energiaellátás, a környezetvédelmi követelmények és a versenyképesség. Mindezek figyelembevételéhez és a célok eléréséhez – Miranda elnök véleménye szerint – a különbözô politikai kezdeményezések koherenciája szükséges. Matthias Reute, az EU DGTREN energiaügyi fôigazgatója nyitó beszédében jelentôs elôrehaladásról beszélt a piac liberalizációja, a termelékenység fokozódása és az árak csökkenése terén. Bár, mint kiemelte, az árak az utóbbi idôben jelentôs emelkedést mutattak a magas kôolajár következtében, a nagyfogyasztók az utóbbi években mégis eredményeket könyvelhettek el és a szolgáltatóváltás következtében további társaságok tettek szert pénzügyi megtakarításra. Ugyanakkor, a nemrégiben

néhány tagállamban lefolytatott bizottsági vizsgálatok rámutattak, hogy három kiemelt területen adódtak problémák: a hálózati tevékenység „nem megfelelô” leválasztása a versenyszféra szegmenseirôl, ami a vezetékekhez való fair hozzáférés esélyeit rontja; a „történelmi kontraktusok”, amelyek a piac egy részét kirekesztik; valamint a nem megfelelôen szabályozott végfelhasználói árak, amelyek „nem fenntarthatóak és torzítják a piacot”. A regionális piacok fejlôdése érdekében is sokkal agresszívebb fellépés szükséges. A nagykereskedelmi árak képzése során – a bizalom fenntartása érdekében – fontos a nagyobb átláthatóság, ugyanakkor ezen a területen extra jogalkotás is szükségessé válhat – sejttette az elôadó. Hans ten Berge, az EURELECTRIC Piaci Bizottságának vezetôje a szervezet 2005. évi „Út a páneurópai piac felé” c. tanulmány három fô axiómájára emlékeztette hallgatóságát: a regionális piacok kialakítására – mintegy közbensô megoldásként az egységes európai piac megvalósítása felé tett lépésként –, a likvid nagykereskedelmi piacok húzóerôként való kihasználására a piaci integráció felé, végül pedig a regulátorok, a TSO-k és más piaci szereplôk közötti szoros együttmûködés általi elôrelépés fontosságára. Sürgette az átláthatósággal kapcsolatos tennivalók mielôbbi megvalósítását, beleértve a villamosenergia-ipari cégek önkéntes adatszolgáltatását regionális szinten, valamint az ERGEG, ill. az ETSO által koordináltan. Hangsúlyozta, hogy a TSO-knak európai szinten szükséges koordinálni munkájukat és a piaci tevékenység elômozdítóiként kell mûködniük. Az ETSO elnöke, Daniel Dobbi véleménye szerint a TSO-k már minden tôlük telhetôt megtettek, és eljutottak oda, hogy már a szubszidiaritás korlátait súrolják; a következô lépések a határokon átnyúló megállapodások implikálása a tagállamok, szabályozó hatóságok, áramtôzsdék és a TSO-k között a további piaci szereplôkkel összhangban kell hogy legyenek. A CEER (szabályozók szövetsége) elnöke, Sir John Mogg szerint a re-

gulátoroknak nagyobb hatáskört kell adni annak érdekében, hogy a „kollektivizmust EU szinten” tudják növelni. Az E.ON elnöke, Johannes Teyssen azon véleményének adott hangot, hogy bár a magas energiaárak „sértôek”, ez normális piaci jel, amely a magas ráfordításokat igénylô beruházásokat tükrözi, de a piaci integráció irányába mutat.

OSLÓI NYILATKOZAT A konferencián, ahol az egyesület összeurópai szinten képviseli az egész európai villamosenergia-ipart, egy ún. Oslói Nyilatkozatot (Oslo Declaration) tettek közzé, amely a villamosenergia-ipar fô prioritásait fogalmazza meg a három fô kihívás: ellátásbiztonság, a piac fejlôdése és a klímaváltozás elleni akció jegyében. Az Oslói Nyilatkozat üdvözli az Európai Bizottság által összeállított Zöld Könyvet, amely az európai energiapolitikáról szóló vitát tükrözi. Az európai villamosenergia-ipar szükségesnek tartja az energiapolitikáról felvázolt „hosszútávú vízió” megalkotását. Az EU politikának arra kell figyelmet összpontosítania, amihez a legtöbb értéket képes hozzáadni, a stabilitást és szabályozói koherenciát tudja biztosítani – ami a piac megfelelô mûködéséhez elengedhetetlen –, továbbá ahova képes befektetéseket vonzani: a kiemelkedô fontossággal bíró erômûvekbe és az infrastruktúrába. Rendkívül fontos, hogy az elsôdleges energia vagy technológiai opciókat politikai döntések ne befolyásolhassák. A klímaváltozásra vonatkozó akciót illetôen – amely kihívásra globális választ kell adni – a politikusoknak a legszélesebb körû eszközöket kell hozzáférhetôvé tenni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A Deklaráció az elmúlt dekád pozitív eredményeire mutatva kiemeli a piac megnyitását a verseny elôtt – hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a liberalizáció nem egyik pillanatról a másikra történô esemény, hanem egy folyamat, aminek során további munka szükséges a piacok további integrációja irányába a teljes körû összeurópai energiapiac létrejöttéig.


63

EURELECTRIC HÍREK A liberalizációs csomag azonnali és egyértelmû megvalósítása elengedhetetlen – szögezi le a Nyilatkozat. A Nyilatkozat több specifikus témakört/akciót emel ki, amelyek megfelelô végrehajtása jelentôs elôrehaladást hozhat: a piaci átláthatóság feltételeinek megteremtése, az adatok önkéntes kiadása által; a napi és kiegyenlítô piacok integrálása; a szabályozott tarifák és árkontroll megszüntetése; generikus (általános) modell megalkotása a szolgáltatóváltásra. Fentiek figyelembevételével az EURELECTRIC úgy ítéli meg, hogy a regionális kezdeményezések, amelyeket az ERGEG, az európai regulátorok csoportja már elindított, egyedülálló lehetôséget biztosítanak a továbblépésre. Az EURELECTRIC ezen kezdeményezésekben aktív részt vállal, az ipari platformokat regionális szinten már létrehozta, és meghatározta valamennyi regionális piacra vonatkozóan a prioritásokat. A kezdeményezésektôl gyors haladást várnak a kulcsfontosságú részvényesek konszenzusépítése által, a folyamatba történô aktív bevonásukkal. A haladásnak nem szabhat gátat az a tény, hogy az új szabályozás, a jogalkotás az EU-ban vagy tagállami szinten évekig is elhúzódhat. Az önkéntes kezdeményezések, a megállapodások megvalósítása a különbözô hatóságok és az iparág között a megvalósulás gyors lehetôségének ad teret. Az EURELECTRIC, annak tagjai megerôsítik elkötelezettségüket a pro-aktív megközelítés terén mind regionális, mind EU szinten – emeli ki az Oslói Nyilatkozat.

MIRANDA ELNÖK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A villamos energia egyedüli megoldást kínál az olajfüggôség drasztikus csökkentésére, mérsékeli a CO2-kibocsátást és nagymértékben növeli az energiahatékonyságot. Ugyanakkor, ha a villamos energia megfelelôen tölti be szerepét és minden potenciális elônyét a társadalom rendelkezésére bocsátja, egy megfelelôen mûködô piacokon alapuló, teljes mér-

64

tékben koherens EU energiapolitika szükséges. A legfôbb feladat az energiapiacok összeurópai piaccá történô integrálása. Ennek érdekében a villamosenergia-iparban érdekelt részvényeseknek erôiket egyesíteni szükséges, és vezetô szerepet kell vállalniuk a regionális piacok létrehozásában. Az ezek megvalósítását célzó kezdeményezések már elindultak és egyedülálló esélyt biztosítanak a gyors fejlôdéshez, így ennek a folyamatnak mindenképpen sikertörténetté kell válnia – mondta Rafael Miranda az EURELECTRIC elnöke az oslói konferenciát követô sajtótájékoztatón.

AZ EMT 2006. ÉVI RENDES KÖZGYÛLÉSE Ami a hazai eseményeket illeti, 2006. május 26-án tartotta az EMT egyesület éves rendes közgyûlését, amelyen elfogadták az elôzô évrôl szóló beszámolót, a 2006. évi munkaprogramot és költségvetést. Az egyesület mûködésének gördülékenyebbé tétele érdekében az Alapszabály néhány kisebb módosítását is megszavazta a közgyûlés, a jelenleg hatályos szöveg az egyesület honlapján a www.eurelectric.hu címen olvasható. Az Alapszabály értelmében az elnökség három évre szóló megbízatása is lejárt, ezért a közgyûlés az EMT ügyintézô és képviseleti szervérôl is döntött. További három évre megválasztották Dr. Gerse Károlyt az egyesület elnökévé, Bakács Istvánt alelnökké, elnökségi taggá pedig Kuhl Tibort, Ötvös Pált, Tari Gábort, Civin Vilmost és Dr. Simák Pált. A közgyûlés által elfogadott, az EMT 2005. évi munkájáról szóló beszámoló és a 2006. év munkaprogramja alapján az egyes bizottságok területén az alábbi feladatok jelentkeztek kiemelten, illetve a következô kérdésekre koncentrálnak a jövôben. Az EURELECTRIC-ben nemzetközi szinten végzett munka, illetve az egyesület hazai tevékenysége értelemszerûen átfedi egymást. Az alábbiakban beszámolunk a bizottságok tevékenységérôl, amelyekben az EMT tagjai is közremûködnek. A Termelés és Energiapolitikai


Bizottság részletesen foglalkozott az ellátásbiztonság, a megújuló energia kérdéskörével, tárgyalta a kívánatos kutatás-fejlesztési irányokat, különös tekintettel a „zéró kibocsátású fosszilis erômûvek”-re; és a villamos energia presztízsének visszaszerzésére irányuló, „A villamos energia szerepe”, illetve a „Villamos energia elônyei” projektekre. Figyelemmel kísérte a Víz Keretirányelv (2000/60/EK) országonkénti bevezetését, elôsegítette alkalmazását. A nukleáris munkacsoport fokozott együttmûködést alakított ki a DG TREN-nel, különös tekintettel a több éve készülô nukleáris csomag körüli fejleményekre. A bizottság munkájának keretében az alábbi tanulmányok készültek el: „Súlyos viharok hatása a villamosenergia-hálózatokra” c. tanulmány. Elkészítését a 2005 januárjában a Dél-Skandináviát és a Baltikum országait sújtó szélvihar által okozott súlyos károk ösztönözték. „A villamosenergia-ellátás biztonsága – szerepek, felelôsség és tapasztalatok az EU-ban” c. jelentés, az ellátásbiztonságról szóló új irányelv kapcsán. Az anyag végleges változata 2006. januárban az EURELECTRIC hivatalos kiadványai között jelent meg. „Vízerômû beruházások Európában” c. összefoglaló jelentés. Készülôben van egy tanulmány „Fosszilis tüzelôanyagok szerepe Európában” címmel. A bizottság munkájában továbbra is kiemelt szerepet kap a megújuló energia és az ellátásbiztonság kérdése. A Piaci Bizottság elôdlegesen a piaci liberalizációval összefüggô kérdéseket, annak eredményeit vizsgálta, az elmúlt évek megváltozott piaci körülményeihez alkalmazkodó új munkacsoporti struktúrában. A bizottság, illetve munkacsoportjai az alábbi anyagokat készítették el: „Útiterv az egységes, ill. regionális piacok kialakításához”, amelyet EU szerte elismeréssel fogadtak. A Piaci Bizottság megbízásából és közremûködésével jött létre a liberalizáció és a villamos energia árának alakulásáról a KEMA által készített tanulmány. Ajánlás az „Unbundling” témakörében.

EURELECTRIC HÍREK A FÁK országokkal történô együtt-

mûködés terén egy Útiterv c. dokumentum kidolgozása. „Jó gyakorlat a fogyasztóváltás terén” c. tanulmány, amelynek továbbfejlesztése folyamatban van. Az Európai Unió és a FÁK országok villamosenergia-piacainak összehasonlításáról szóló tanulmány. A bizottságnak jelentôs szerepe volt abban, hogy a 2005. évi EU piacnyitási jelentés a korábbiaknál szakmailag lényegesen megalapozottabb lett. A Piaci Bizottság 2006-ban munkáját a következô területekre összpontosítja: részvétel regionális „mini-fórumok” munkájában a 12. Európai Szabályozói Fórumon született döntésnek megfelelôen; a mûködôképes kiskereskedelmi piacok feltételeinek vizsgálata; szolgáltatóváltás; az EU belsô energiapiaca és a külsô piac közötti villamosenergia-kereskedelem helyzetének elemzése, nemzetközi jogi kereteinek feltérképezése (ez utóbbiról jelentés készül az érintett országok által kitöltött kérdôívek alapján). További feladat a villamos energia és a földgáz szektor kölcsönhatásának vizsgálata; útiterv kidolgozása az EU és a FÁK-országok villamosenergia-piacainak összehangolása érdekében; az Európai Bizottság Verseny Fôigazgatósága (DG COMP) átfogó szektorvizsgálata alapján akcióterv kidolgozása, az emisszió-kereskedelem egyéves eredményeinek, villamosenergia-árakra gyakorolt hatásainak értékelése, és az árak alakulásának vizsgálata. A Hálózati Bizottság a hálózati ügyekkel kapcsolatos közös stratégiai és szabályozási kérdéseket kezeli, amelynek keretében foglakozott az ellátásbiztonságról szóló irányelvvel, a TEN-E (Trans European Energy Networks) irányelveket kijelölô határozat aktualizálásával, az új Zöld Könyv hálózati vonatkozású kérdéseivel. Az elosztó tevékenységgel kapcsolatos ügyekben a tevékenységek szétválasztására, az ellátás és a szolgáltatásnyújtás minôségére helyezôdött a hangsúly. A bizottság 20 európai ország elosztó vállalatának mûködési környezetérôl szóló – kérdôívek alapján összeállított – összehasonlító jelentést készített, amely a jövôbeni te-

endôkre vonatkozó javaslatokat is tartalmaz. Hálózati szempontból kiemelt fontosságú kérdés marad az elmúlt évhez hasonlóan a nagy orosz rendszereknek (IPS/UPS), valamint a török villamosenergia-rendszernek az európai rendszerhez történô csatlakozásának elôkészítése. További feladatok jelentkeznek az elosztási területen való „unbundling”, az ellátásbiztonság, és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szabályozás kérdéskörében. Az EMT Környezet és Fenntartható Fejlôdés Bizottsága (KFFB) azon kívül, hogy koordinálja az EURELECTRIC munkacsoportjaiban való nemzetközi szintû részvételt, aktív tevékenységet folytat hazai szinten is. A bizottság ez utóbbi területen végzett munkájából kiemeljük az érintett tagtársaságok részvételével mûködô, a CO2 kvóta kiosztással kapcsolatos kérdéseket egyeztetô CO2-munkacsoportot, valamint az LCP-BREF-munkacsoportot, amely a nagy tüzelôberendezésekre vonatkozó EU referenciadokumentum magyar változatának elkészítésén dolgozik. A dokumentum elkészítésével kapcsolatos feladatokat az ERBE Kft. koordinálja. A tervek szerint a nagy tüzelôberendezésekre vonatkozó referenciadokumentum magyar változatának elkészítése 2006-ban befejezôdik. Az elôzôekben említett két témakör a nemzetközi szintû együttmûködés napirendjén is kiemelten szerepel. A bizottság vizsgálja a kibocsátási engedélyek kereskedelmével foglalkozó (2003/87/EK) és az azt módosító irányelv adaptációjával, a nemzeti kiosztási tervekkel, a kereskedelem bevezetésével összefüggô tapasztalatokat, amelyek alapján javaslatokat, elemzéseket készít. A bizottság állásfoglalást készített a nagy tüzelôberendezések legjobb elérhetô technikájáról készült ún. referenciadokumentum tervezeteihez (LCP BATREF), amelyet megküldtek az Európai Bizottság illetékesei és más érdekelt felek részére is. Az EURELECTRIC Fenntartható Fejlôdés Bizottsága kidolgozta és bevezette az „EURELECTRIC Fenntartható Fejlôdés Útitervét”, amely-

nek alapján az EURELECTRIC jelentéseiben foglaltakat a fenntarthatóság szempontjai szerint is megvizsgálják, ill. azok figyelembevételével készítik el. Az EMT Egyéb Szakterületek Bizottsága több, egymástól különbözô területen mûködô (jogi, gazdasági és mûszaki) munkacsoport munkáját fogja össze. A bizottsághoz tartozó munkacsoportok több jelentésen dolgoztak, számos területen készítettek elô EURELECTRIC állásfoglalást, amelyek közül a következô dokumentumokat emeljük ki: Jogi elemzés a tulajdonosi „unbundling” és kisajátítás tárgyában. Jogi feljegyzés az új alkotmány Energia Fejezetének tárgyában (az alkotmány új jogalapot hozott létre az EU-ban az energiapolitikai ügyekhez kapcsolódóan). Összehasonlító tanulmány, amely a fogyasztók felé való felelôsség kérdését méri fel az egyes tagállamokban a villamosenergia-energiaellátás tekintetében. Második Liberalizációs Csomag – a nemzeti implementációs intézkedések jegyzékének projektje (az EU irányelvet az egyes tagállamok milyen mértékben építették be jogi rendszerükbe). Tanulmány a társadalmi felelôsségvállalásról. EURPROG 2005 jelentés. Az „Adó harmonizációs jelentés” kiegészítéseként a 2005. évi változásokat tartalmazó jelentés összeállítása vállalati adatszolgáltatás alapján. Üzleti folyamatok az EU iparban – az európai villamos elosztó vállalatok pénzügyi helyzetérôl szóló jelentés. Üzleti folyamatok az EU iparban – a liberalizációt követôen a villamosenergia-ipar teljesítményérôl szóló jelentés. „A következô beruházási ciklus hatása a villamosenergia-árakra” c. vizsgálat. A cikkben hivatkozott tanulmányok, jelentések, dokumentumok az EURELECTRIC hivatalos honlapján a www.eurelectric.org címen érhetôk el.

Kollár Edit, Kelemen Hajnalka


65

E SZÁMUNK SZERZÔI Dr. Benkó Balázs, okleveles villamosmérnök. A Budapesti

viteli Osztály vezetôje majd kereskedelmi igazgatója. Tisz-

Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán Erôsáramú Sza-

teletbeli egyetemi tanár (2002). A Budapesti Mûszaki

kon végez 1975-ben. Ezt követôen a Magyar Villamos

Egyetem elvégzését követôen az Energiagazdálkodási In-

Mûvek Tröszt (MVMT) Országos Villamos Relévédelmi,

tézetnél, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtech-

Automatika és Mérés Szolgálatánál (OVRAM) védelmes

nikai Felügyeletnél, 1972-tôl kezdôdôen a BME Gépész-

mérnök, csoportvezetô, majd szakosztályvezetô. 1986-

mérnöki Kar Kalorikus Gépek Tanszékén dolgozott. Tevé-

ban egyetemi doktori címet szerez védelemautomatika

kenysége az utóbbi idôben elsôsorban a villamosenergia-

témában. 1988-tól az MVMT vezérigazgatói tanácsadója.

rendszer piacnyitást követô ellátásbiztonságának, szabá-

1994 és 2000 között az MVM Rt. Kommunikációs és

lyozási kérdéseinek rendezésére irányult. Tagja az MTA

Nemzetközi Osztályának vezetôje. 2003 elejéig a Magyar

Energetikai Bizottságának (1996). Szakmai munkásságát

Posta Rt. minôségügyi vezetôje. 2002-ben európai minô-

több társszerzôvel készített egyetemi jegyzet, iparági tan-

ségirányítási rendszermenedzser oklevelet szerez. 2003-

könyv sorozat és több mint 40 szakcikk, elôadás jelzi.

tól az MVM Rt. Igazgatóságának titkára, majd 2004-tôl a Hálózat Üzemeltetési Osztály fômunkatársa. 2005-tôl az

Dr. Horn János a Soproni Mûszaki Egyetemen okl. olaj-

MVM Rt, majd a MAVIR ZRt. Hálózati Infrastruktúra Üze-

mérnöki, az Építôipari és Közlekedési Mûszaki Egyetemen

meltetési Osztály megbízott vezetôje. Jelenleg a MAVIR

okl. gazdaságmérnöki, a Marx Károly Közgazdaságtudo-

ZRt. nemzetközi együttmûködési fômunkatársa. A Ma-

mányi Egyetemen okl. szakközgazda végzettséget szer-

gyar Elektrotechnikai Egyesület Szervezési Bizottságának

zett, és ott védte meg doktori disszertációját. Gazdaság-

elnöke és a Magyar Minôség Társaság IT tagja.

földrajzi szakértô. 1957–1961 között mélyfúró vállalatnál mint fúrómérnök, 1962–1992 között a földtani hatóság-

Civin Vilmos okl. vegyészmérnök, pályáját 1971-ben a

nál területi fômérnök, majd közgazdasági fôosztályveze-

Magyar Villamos Mûvek Trösztnél kezdte, majd 1976-tól

tô. 1992-tôl a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszer-

több mint egy évtizeden át dolgozott a Villamosenergia-

vezet elnöki fôtanácsadója. 1994–1998 között az MVM

ipari Kutató Intézetben. 1988-ban tért vissza, elôbb a ve-

Rt. Felügyelô Bizottság tagja, majd elnöke. Több akadé-

gyészeti Szolgálat, majd a Környezetvédelmi Osztály ve-

miai és szakmai bizottság tagja. 2005-ben Eötvös Loránd-

zetôje. 1989-ben egy németországi atomerômûben töl-

díjjal tüntették ki.

tött hosszabb idôt, majd 1992-ben az Egyesült Államok-

66

ban a széntüzelés fejlett technikáival volt módja megis-

Kelemen Hajnalka közgazdász, bölcsész, 1997-ben vég-

merkedni. Aktív részese, vezetôje volt az MVM Rt. vállala-

zett a Külkereskedelmi Fôiskola Nemzetközi Kommuniká-

tai privatizációt megelôzô környezetvédelmi felülvizsgála-

ció (német–olasz) szakán és 1999-ben az ELTE német böl-

tának, majd 2001-ben az ISO 14001 szabvány szerint ta-

csész szakán. Jelenleg negyedéves joghallgató az ELTE

núsított környezetközpontú irányítási rendszer bevezeté-

Állam- és Jogtudományi Karán. 2000–2001-ig a Közleke-

sének. Irányításával jelenik meg immár hetedik éve a tár-

dési és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Fôosztályán két-

saságcsoport környezetvédelmi, ill. fenntarthatósági je-

oldalú kapcsolatokkal foglalkozott. Az MVM Zrt.-nél 2001

lentése. Közleményeinek, elôadásainak száma megközelí-

áprilisában kezdett dolgozni a Nemzetközi Osztályon, je-

ti a százat. Tagja az EURELECTRIC Környezetvédelem és

lenleg is nemzetközi ügyekkel foglalkozik, ideértve a

Fenntartható Fejlôdés Bizottságának, a Magyar Tagozat

nemzetközi szervezetekhez, konferenciákhoz és a kétol-

elnökségének, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok

dalú kapcsolatokhoz fûzôdô feladatok ellátását. Az EUR-

Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságának.

ELECTRIC Magyarországi Tagozat megalakulása óta fô

2004 óta az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja,

munkaterülete az egyesület nemzetközi és hazai szintû

ahol az Energia Bizottság elnöki tisztét is betölti.

tevékenységének koordinálása.

Dr. Gerse Károly okleveles gépészmérnök, mûszaki dok-

Kollár Edit külkereskedelmi idegennyelvi levelezô és üz-

tor, a mûszaki tudomány kandidátusa, az MVM Zrt. törzs-

letkötô diplomáját 1974-ben szerezte a budapesti Külke-

kari vezérigazgató-helyettese. Ezt megelôzôen 1987-tôl a

reskedelmi Fôiskolán. A Magyar Kereskedelmi Kamara

Magyar Villamos Mûvek Tröszt mûszaki tanácsadója,

Kollektív Exportösztönzés Titkárságán eltöltött évek után

1992-tôl az MVM Rt. megalakulásától az Erômûvi Üzem-

a HUNGAROTEX külkereskedelmi vállalat üzletkötôje volt.


E SZÁMUNK SZERZÔI 1983-tól 2000-ig az OKGT-nél, ill. a MOL Rt.-nél töltött be

dolgozott, kezdetben újságíró munkatársként, majd fele-

különbözô munkaköröket; kezdetben nemzetközi refe-

lôs szerkesztôként. Az újság megszûnése után került elô-

rensként dolgozott az SZKFI-ben; munkája fókuszában a

ször a Napi Magyarország, majd a Magyar Nemzet szer-

Francia Kôolaj Intézettel (IFP) folytatott tudományos

kesztôségének gazdasági rovatába. Jelenleg a Paksi

együttmûködés, valamint egyéb bi- és multilaterális kap-

Atomerômûnél végzett munkája mellett a Magyar Ipari és

csolatok álltak. 1990-tôl a MOL Rt. Kôolaj- és Földgázke-

Környezetvédelmi Magazin szerkesztôségének is tagja, az

reskedelmi Igazgatóságának fômunkatársaként részt vett

energetikai szakterületet felügyeli.

a Gaz de France-szal és a Ruhrgas-zal kötött hosszú távú földgázszállítási szerzôdések kidolgozásában, valamint

Dr. Nagy Zoltán 1974-ben szerzett közgazdász, majd

egy kazahsztáni vegyes vállalat létesítésében. Ezt köve-

1982-ben Komplex vállalatvezetés, -szervezés szakon

tôen a MOL Rt. Kôolaj- és Földgázszállítási Üzletágának

szakközgazdász

szerzôdéskötési osztályvezetôjeként a kôolaj- és földgáz-

könyvvizsgáló, adószakértô. 1984-tôl dolgozik az MVM-

tranzit szerzôdéseket koordinálta és felügyelte. Tagja volt

ben, elôbb gazdasági tanácsadóként, majd számviteli,

az LNG (folyékony földgáz) projektnek, valamint a

gazdasági fôosztályvezetôként. Jelenleg a Számviteli Osz-

MOL–GdF együttmûködési megállapodás koordinátora-

tály vezetôje.

képesítést.

Mérlegképes

könyvelô,

ként a Steering Committee-nek. 1994-ben Oxfordban szerzett angol üzleti nyelvi diplomát, majd 1998-ban Bos-

Dr. Szeredi István okl. mérnök, a mûszaki tudományok

tonban vett részt egy, a kôolaj- és földgázipart átfogó

kandidátusa. Szakmai pályafutását a Kiskörei Erômû építé-

stratégiai workshopon. Számos szakmai kiadványt fordí-

sén kezdte. Munkahelye 1972–1990 között a VIZITERV,

tott, lektorált, nemzetközi tárgyalásokon, rendezvénye-

ahol a szivattyús energiatározás létesítményi fômérnöke,

ken tolmácsolt. 2002 szeptemberétôl az MVM Zrt. Nem-

illetve az energetikai és rendszerfejlesztési osztály vezetôje

zetközi Osztályának vezetôje. Jelenleg a Kommunikációs

volt. Az 1990–2005 idôszakban, az MVM többségi részvé-

Osztály fômunkatársa. Angolból és oroszból felsôfokú

telével alapított A.W.E. Mérnökszolgálati Kft. ügyvezetôje

nyelvvizsgával rendelkezik.

volt. Az 1996–2001 idôszakban a Tiszavíz Vízerômû Kft. felügyelô bizottságának elnöke. Az MVM Zrt. alkalmazásá-

Lovas Gyôzô mérnök-hôfizikus, a Moszkvai Energetikai In-

ba 2006 elején került. Tudományos fokozatát 1979-ben

tézetben végzett atomerômû szakmérnökként. 1974–

szerezte meg, szakterülete a dinamika, a vízerôhasznosí-

1985 között az Erômû Beruházás Vállalatnál a Tisza II.

tás és a vízgazdálkodás nyomás alatti rendszereinek és be-

Erômû építése során mûszaki ellenôr. Közremûködött a

rendezéseinek dinamikája, a rendszerek átmeneti folya-

paksi atomerômûre vonatkozó szerzôdések létrehozásá-

matai. Szakterületén vezetô tervezôi és szakértôi jogosult-

ban, majd az erômû építésén helyszíni fômérnökhelyet-

sággal rendelkezik. Szakmai gyakorlatának leglényege-

tes. 1985-tôl 1988-ig a Paksi Atomerômû Vállalatnál iro-

sebb elemei között említhetô: a vízgazdálkodási és ener-

davezetô. 1988 óta az MVM munkavállalója, jelenleg az

getikai létesítmények, szerkezetek tervezése; a helyi meg-

újonnan alakult MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt.

újuló energiaforrások hasznosításának és kisvízerômûvek

Kereskedelmi Szolgáltatási Fôosztályának vezetôje.

tervezése, modernizálása; a biodízelgyártás tervezése; a szivattyús energiatározás kutatási és tervezési feladatai; a

Mayer György újságíró, kommunikációs szakember. Két

hidraulikus rendszerek dinamikai problémáinak csökkenté-

éve a Paksi Atomerômû Rt. budapesti kommunikációs

se az átmeneti üzemállapotok szabályozása, vízturbinák,

munkáját segíti, azt megelôzôen energetikai szakújság-

szivattyúk, szivattyútelepek, regionális rendszerek üzem-

íróként dolgozott több napilapnál. Újságírói pályáját a

módváltásainál; nagy vízgépek rezgésmonitoring rendsze-

Ganz Villamossági Mûvek Turbó címû újságjánál kezdte,

reinek tervezése, rezgésdiagnosztika és rezgésvédelem;

elôtte mûszaki ellenôrként dolgozott a Ganz Transzfor-

ultrahangos vízhozammérô rendszerek tervezése, vízgé-

mátor Gyárában. Eredetileg villamosgép-szerelôként vég-

pek hatásfokmonitoring rendszerének tervezése; az usza-

zett, majd a Budapesti Mûszaki Egyetem és a MÚOSZ új-

dékkezelés problémáinak csökkentése; vízszállító rendsze-

ságíró iskola több tanfolyamának elvégzése után tért át

rek energiahatékonyság-növelése; zajdiagnosztika és zaj-

az írott sajtó területére. A Turbónál töltött évek után több

védelem; a vízi létesítmények környezeti problémái; pro-

mint 10 évig a Vasas Szakszervezeti Szövetség lapjánál

jektfinanszírozás és -gazdaságosság.


67

SUMMARY OF ARTICLES Supporting the use of renewable energy sources the optimal solution on the level of the national economy Dr. Gerse, Károly

1

In accordance with the requirements of the EU, and also in the interest of the national economy, it is necessary to increase the share of renewable energy sources in power generation in Hungary. For the first phase, until 2010, Hungary undertook to achieve a 3.6% share, which, as shown by Figure 1, was outperformed already in 2005. In spite of this, in amending the Hungarian Electricity Act in June 2005, the Hungarian Parliament resolved, to an MP’s motion, to increase the support related to guaranteed off-take.

A possible electricity model Lovas, Gyôzô

9

The further development of the operation of the competitive electricity market is one of the key issues of the present day. Authorities, experts and stakeholder market players equally make their contributions to the fervent professional and social discussions. The creed of this article is that the market model to be established must be one which is transparent, predictable, simple and acceptable for the players, contains no elements alien to the electricity industry, and, most of all, incurs no unjustified extra costs in the supply chain.

The Hungarian TSO as compared to the European practice Dr. Benkó, Balázs

14

It is one of the most important issues in the European Union to secure the energy supply required for ensuring the competitiveness of the Community and the proper living conditions of people. With this in view, it is a definite goal to establish the European single energy market. It is necessary to transpose the electricity and natural gas directives of the European Parliament and Council into the national laws of the member states. The energy legislation of the EU-member Hungarian Republic is also based on this concept, determining, among others, the principles governing the control and operation of the Hungarian Power System.

The rollout of the allowance market Civin, Vilmos

20

Trading in carbon dioxide emissions certificates (allowances) officially started on 1 January 2005. The trade of

68

emissions certificates (allowances) actually started much earlier than that, even before the directive setting the relevant rules was issued in October 2003. The contracts concluded between the parties wishing to take the associated risks were fairly voluminous during the initial phase, but gave room to futures already at a very early stage. The first of such agreements were generally considered experimental, and so were given wide publicity.

The need for a mineral stock policy ‘Effodere necesse est’ Dr. Horn, János

31

Presumably, it is not only the experts of energy policy, energy strategy and economic policy that feel and regret the absence – both in the present and the past – of a Hungarian mineral stock policy, which is still missing in spite of the fact that the need for it has been expressed in numerous documents and at various forums of the profession – and not only by the author of this article.

Conference review There is no alternative to the lifetime extension of Paks nuclear power plant trade conference at the Technical University Mayer, György

44

Four different conferences, four different venues and four different subjects, still with the same conclusion that currently there is no alternative to the lifetime extension of Paks Nuclear Power Plant. Our review shows how important the role of the nuclear power plant is in domestic power supply, what has happened to the training reactor of the Technical University for the past 35 years, how secure the energy supply in Hungary is, what changes in the legislation are necessary for the full market opening coming into force next year, and what will be the role of the public utility sector therein, and it is discussed whether alternative energy sources may offer a solution to the problems of energy supply.

Dorog Power Plant is 100 years old Mohácsi, Miklós

51

This year Dorog Power Plant celebrates centennially. On the occasion of this unique single and unrepeatable event I – who started my career as engineer together with my colleague Szauter, József at Dorog Power Plant fifty years ago – use this article to pay tribute to all those who work or have worked at the power plant and those who, unfortunately, have already left us.



69


MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ZRT. 1011 BUDAPEST, VÁM UTCA 5–7. TELEFON: 224-6200 INTERNET: WWW.MVM.HU

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ZRT.-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRÔL IS BÁRMIKOR ELÉRHETÔK. A WEB-OLDALON CÍMLISTÁKAT, GYORS HÍREKET, A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

Recommend Documents