A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ¨ ZLEMÉNYEI KO XLII. ÉVFOLYAM 2005. 4. SZÁM

Az MVM Csoport középtávú stratégiája Erômûépítés a Közbeszerzési Törvény elôírásai alapján Rendszerszintû szolgáltatások piaca

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ¨ ZLEMÉNYEI KO XLII. ÉVFOLYAM 2005. 4. SZÁM

FELELÔS KIADÓ DR. KOCSIS ISTVÁN

FÔSZERKESZTÔ DR. GERSE KÁROLY

DR. BACSKÓ MIHÁLY

AZ MVM CSOPORT KÖZÉPTÁVÚ ÜZLETI STRATÉGIÁJA

1

FELELÔS SZERKESZTÔ TRINGER ÁGOSTON

HOLLÓ VILMOS–PINTÉR ZSUZSANNA–RUDOLFNÉ SZÉKI MARGIT–SZALKAI ISTVÁN

SZERKESZTÔBIZOTTSÁG

ERÔMÛÉPÍTÉS A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY ELÔÍRÁSAI ALAPJÁN

DR. BACSKÓ MIHÁLY CIVIN VILMOS GAÁL GÁBOR (MAVIR ZRT.) HORNAI GÁBOR (MVM PARTNER

6

SIMIG PÉTER–BERTALAN ZSOLT–TIHANYI ZOLTÁN–RÓZSA PÉTER

RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK PIACA

10

ZRT.) KERÉNYI A. ÖDÖN KOVÁCS KRISZTINA (MAVIR ZRT.) KREISSNÉ HARTAI GABRIELLA DR. NAGY ZOLTÁN

KISS GÁBOR–TÓTH ISTVÁN

MEGÚJULT MAGYARORSZÁG ELSÔ ÉS MÁIG EGYETLEN KOMMUNÁLISHULLADÉKHASZNOSÍTÓ MÛVE AZ ERBE ENERGETIKA MÉRNÖKIRODA KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL

15

SÁNDOR JÓZSEF SIMIG PÉTER (MAVIR ZRT.)

ROPOLYI LAJOS

DR. SIMON GÁBOR (MAVIR ZRT.)

TÍZ ÉVE KERÜLT KIADÁSRA AZ MVM RT. ELSÔ MINÔSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA

DR. STRÓBL ALAJOS (MAVIR ZRT.)

22

SZALKAI ISTVÁN TARI GÁBOR (MAVIR ZRT.)

CIVIN VILMOS

VERÉB TAMÁS (MAVIR ZRT.)

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS AZ ENERGIAPOLITIKÁRÓL

30

MEGJELENT A MECUM STÚDIÓ GONDOZÁSÁBAN

AZ ÁLLAM SZEREPE AZ ENERGETIKA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLATÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN (AZ OKT ÁLLÁSFOGLALÁSA)

32

MAYER GYÖRGY

ISSN 0238-7247

KONFERENCIA-KÖRKÉP ÚJSÁGÍRÓI SZEMMEL II.

36

SZÉNÁSY ÁGNES

CÍMLAPFOTÓ ELKÉSZÜLT AZ MVM ISKOLA UTCAI ÉPÜLETÉNEK DÍSZKIVILÁGÍTÁSA FOTÓ: CSORDÁS GÁBOR A Gazdasági Társaságokról szóló, többször módosított 1997. évi CXLIV. törvény alapján az MVM és a társaságcsoport leányvállalatainak elnevezése a 2005–2006. év fordulójának idôszakában formailag megváltozott, szerepeltetve abban a zártkörû mûködésre vonatkozó utalást. Jelen lapszámunk cikkeiben a korábbi idôszakra vonatkozó konkrét történések, valamint döntések, határozatok idézésekor a régi, míg a jövôre vonatkozó kitételek említésekor az új elnevezéseket szerepeltettük.

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY 2006. ÉVI VÁLTOZÁSAI

44

DR. HAMAR EDINA

2006. ÉVI ADÓTÖRVÉNY-VÁLTOZÁSOK

47

E SZÁMUNK SZERZÔI

52

SUMMARY OF ARTICLES

55

AZ MVM CSOPORT KÖZÉPTÁVÚ ÜZLETI STRATÉGIÁJA n AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA 60/2005. (VII. 13.) SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL, ILLETVE A TÁRSASÁG RENDKÍVÜLI KÖZGYÛLÉSE 39/2005. (VII. 29.) SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL ELFOGADTA AZ MVM ZRT. KÖZÉPTÁVÚ ÜZLETI STRATÉGIÁJÁT. JELEN DOKUMENTUM ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGGEL MUTATJA BE A STRATÉGIÁBAN AZ MVM CSOPORT SZÁMÁRA KITÛZÖTT CÉLOKAT, ÉS A TÁRSASÁGCSOPORT ELÔTT ÁLLÓ FELADATOKAT. DR. BACSKÓ MIHÁLY

BEVEZETÉS Az állam a villamosenergia-piac mûködését egyrészt regulációs eszközökkel, másrészt piaci szereplôként (az MVM csoport tulajdonosaként) képes befolyásolni. Az MVM Zrt. tevékenységének jellemzôje, hogy az állam – mind regulátori, mind tulajdonosi – döntései jelentôs mértékben befolyásolják a társaság mûködését, gazdasági eredményességét. Az MVM Zrt. a hazai villamosenergiapiac meghatározó szereplôje, ezért a társaság stratégiája – amelyet a Közgyûlésen keresztül az állam is elfogadott – az MVM Zrt.-n túlmenôen a hazai villamosenergia-piac számára is meghatározó jelentôséggel bír. Az elmúlt idôszakban több parlamenti, illetve kormánydöntés született, amelyek együttesen a hazai nemzeti villamos társaságcsoport, az MVM csoport jövôbeni mûködésének kereteit rögzítették. Ezen államigazgatási döntések egyben kijelölték az MVM Rt. Közgyûlése által július végén elfogadott csoportszintû középtávú üzleti stratégia alapjait is. A Magyar Országgyûlés az állam tulajdonában lévô vállalkozói vagyon értékesítésérôl szóló 1995. évi XXXIX. törvény (ún. „privatizációs törvény”), valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (VET) módosításával többek között döntött arról, hogy – megfelelve az Európai Unió 2003/54/EK irányelvében foglaltak-

nak, és egyben követve az EU-tagországokban általánosan elterjedt gyakorlatot – Magyarországon is az úgynevezett TSO (Transmission System Operator) modell szerint történjen a nagyfeszültségû villamos átviteli hálózat irányítása és üzemeltetése. A privatizációs törvény módosítása pedig rendelkezett arról, hogy az MVM Rt. részesedése a Magyar Köztársaság Kormánya által TSO-ként kijelölt MAVIR Rt.-ben nem lehet alacsonyabb 99%-nál. A törvénymódosítás egyben az MVM Rt. tulajdonában lévô Paksi Atomerômû Rt. és OVIT Rt. esetében is rögzítette az MVM Rt. legalább 99%-os részesedését, míg az MVM Rt.-ben (tehát az anyavállalatban) a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékét 99%-ban határozta meg. A privatizációs törvény módosításával, valamint az idôközben megszületett, ide vonatkozó 1070/2005. (VII. 8.) számú Kormányhatározattal megalapításra került a villamos energetikai állami tulajdont összefogó integrált nemzeti villamos társaságcsoport. Ez a törvénymódosítás széles körû nemzeti támogatással és a parlamenti pártok gyakorlatilag teljes egyetértésével született. Az MVM Rt. Igazgatósága és ügyvezetése a munkáját erre a döntésre, a nemzeti vállalati szerep sikeres betöltésére, az állami, állampolgári és fogyasztói érdekek érvényesítésének feladatára összpontosítja.

Az MVM Rt. 2005. július 29-i rendkívüli Közgyûlése – a fent ismertetett döntésekkel összhangban – elfogadta az MVM Rt. és az általa irányított társaságcsoport középtávú üzleti stratégiáját. A stratégiában meghatározott jövôképnek megfelelôen az MVM csoport versenyképes stratégiai holdingként (Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportjaként) a hazai villamosenergia-piac meghatározó, integráltan mûködô résztvevôje lesz, amely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. A stratégia az MVM csoport számára célként tûzi ki azt is, hogy meghatározó piaci pozíciója révén, piaci eszközökkel, a fennálló jogszabályi kereteken belül támogassa az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kapcsolódó állami feladatok megvalósulását.

AZ MVM CSOPORT JÖVÔKÉPE, STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE AZ MVM CSOPORT JÖVÔKÉPE Az MVM csoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac domináns, integráltan mûködô résztvevôje, Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja,

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4

1

amely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. Az MVM csoport az alábbi fôbb szerepeket tölti be: n Villamosenergia-kereskedô Az MVM Magyarország domináns villamosenergia-nagykereskedôje, valamint számottevô részesedéssel rendelkezik a közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is. A piacvezetô pozíció megtartásában meghatározó jelentôséggel bírnak a hosszú távú villamosenergia-vásárlási és -értékesítési szerzôdések. n Villamosenergia-termelô Termelôként a Paksi Atomerômû révén meghatározó szerepet tölt be a magyar piacon. Az MVM csoporton belüli termelôi portfolió alapvetô célja az MVM kereskedelmi versenypozíciójának javítása. A termelôi portfolió bôvítése során a kereskedelmi szempontok prioritása érvényesül a rendszerszabályozási és az ellátásbiztonsági szempontok mellett. n Átviteli rendszerüzemeltetô (TSO) TSO-ként a MAVIR ZRt. kerül kijelölésre, a TSO a MAVIR ZRt. bázisán jön létre, az MVM Zrt. tulajdonában. A TSO vonatkozásában szigorú tevékenység-szétválasztási szabályok érvényesülnek. n Tulajdonosi részvétel a régió villamosenergia-piacán Az MVM csoport nem csak Magyarországon, hanem a régió országainak villamosenergia-piacán is megjelenik befektetôként, beruházóként. A nemzetközi befektetések elsôdleges célja az MVM termelôi, kereskedelmi portfoliójának javítása, piaci pozíciójának erôsítése, a tulajdonosi érték növelése, különös figyelemmel a villamosenergia-rendszer szabályozásával és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos követelményekre. n Az állami felelôsségvállalások érvényesítésének elôsegítôje Az MVM csoport domináns pozíciója révén piaci eszközökkel, a fennálló jogszabályi kereteken belül jelentôs mértékben képes támogatni az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kapcsolódó állami feladatok ellátását (például: részvétel a közüzemet felváltó közszolgáltatási kötelezettségek ellátásában; az átmeneti idôszakban a szabadpiac kiala-

2

kulásának elôsegítése; az ellátásbiztonság érdekében erômûvi beruházások végrehajtása; megvalósulása) a tulajdonosok erre vonatkozó igénye esetén. Az MVM csoport stratégiai holdingként való mûködése biztosítja, hogy az egyes tagvállalatok mûködésében a csoportszintû optimum kapjon prioritást, ami lehetôvé teszi a csoporton belüli szinergia lehetôségek kihasználását (természetesen a mûködésben rejlô szinergiák csoporton belüli kihasználása a TSO esetében csak korlátozottan, annak függetlenségét maximálisan figyelembe véve érvényesülhet), az erôforrások hatékonyabb hasznosítását és ezek eredményeként a jövedelmezôség javítását.

A STRATÉGIA CÉLRENDSZERE A jövôkép megvalósítása az alábbi fô célok elérésével biztosítható. n A jogi környezetnek való megfelelés • Mind az MVM csoport, mind az egyes társaságok mûködése minden tekintetben megfelel az EU-s, illetve hazai jogszabályi elôírásoknak. n Az állam feltételezett tulajdonosi céljai, magatartása a stratégia idôtávjában • A társaság (társaságcsoport) tulajdonosi és piaci értékének növelése. • Az MVM csoport váljon alkalmassá az állami felelôsségvállalások (ellátásbiztonság, hosszú távú nemzeti energiapolitika) érvényesítésének elôsegítésére a profitstabilitási követelmények biztosítása mellett. • Az MVM csoport járuljon hozzá a teljes piacnyitás feltételeinek megteremtéséhez. n Piaci célok • A meghatározó nagykereskedôi szerep fenntartása a belföldi villamosenergia-kereskedelemben (az áramszolgáltatók felé is) a saját erômûvi portfolió és a hosszú távú szerzôdések bázisán (a teljes piacnyitást követôen is). Villamosenergia-kereskedelem a regionális piacon. • A közvetlen fogyasztói értékesítés – az MVM csoport tulajdonosi értékét növelô – bôvítése.


• A közüzemi ellátási kötelezettség teljesítése a jelenlegi reguláció alapján. (Az új szabályozást követôen ez valószínûleg közszolgáltatási kötelezettség lesz.) • Az MVM csoport termelôi portfoliójának jövedelmezôséget növelô, kereskedelmi célú bôvítése. Ennek érdekében a Paksi Atomerômû üzemidô hosszabbítása és teljesítménynövelése, továbbá új termelô kapacitások lekötése, megvásárlása, létesítése, különös figyelemmel a rendszerszabályozás és az optimális rendszermûködés követelményeire. • Az MVM csoport villamosenergia-portfolióját erôsítô tulajdonosi részvétel a régió villamosenergia-piacán. Ennek érdekében partneri, stratégiai partneri kapcsolatok kiépítése a villamosenergia-iparágon belül. • Az átviteli rendszerüzemeltetési funkcióból származó kötelezettségek teljesítése, a hálózat szükséges mértékû bôvítésével, illetve korszerûsítésével. A „fordítókorong” funkció megvalósítása, az eszközvagyon növelése a regionális piaci részvétel elôsegítése érdekében. n Gazdasági célok • Rövid távon az MVM csoport egyes társaságainak pénzügyi stabilitása, az önfinanszírozó mûködés megteremtése (beleértve az elmúlt idôszakban felhalmozódott pénzügyi terhek rendezését is). • Középtávon az iparági átlagot elérô csoportszintû jövedelmezôség, hosszú távon pedig ennek megtartása. • A csoportszintû mûködési hatékonyság javítása. Ennek megvalósítása során rövidtávon azok az elemek kapnak prioritást, amelyek egyidejûleg a társaságcsoport mûködési költségeit is csökkentik. A mûködési hatékonyság javításának fô elemei rövid távon: • A humánerôforrás-gazdálkodás hatékonyságának javítása, a párhuzamosságok kiszûrése. • Csoportszintû optimalizált hitel- és pénzgazdálkodás – cash pool rendszer kialakítása. • Eszközgazdálkodási szinergiák kihasználása.

n Szervezeti cél

A csoportstruktúra optimalizálása. • Nagyobb mûködési hatékonyságot biztosító csoportszintû irányítási és szervezeti struktúra (stratégiai holding) kialakítása. • A társaságok mûködésében a csoportszintû optimum kap prioritást. • A TSO MVM csoporton belüli kialakítása a jogi elôírásokhoz illeszkedôen, a TSO a 2003/54/EK irányelvben elôírt mértékû független mûködéséhez szükséges feltételek megteremtése. A függetlenség biztosítása mellett a tulajdonosi érdekek jogszabályok által megengedett módon történô érvényesítése. A stratégia célrendszerének kiemelt eleme a csoportszinten értelmezett piaci érték növelése, illetve ennek érdekében a csoportszintû jövedelmezôség javítása.

AZ MVM CSOPORT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA Az MVM csoport stratégiai céljai elérésének, a tulajdonosi és a piaci érték növelésének kiemelt jelentôségû eleme az MVM csoport jövedelmezôségének javítása, amelynek alapvetô eszköze a mûködési hatékonyság fejlesztése. A csoport mûködési hatékonysága alapvetôen két módon (célszerûen az alábbiak együttes és öszszehangolt alkalmazásával) javítható: n Az MVM csoport társaságai csoportszintû együttmûködésének javítása, a csoport irányítási és szervezeti struktúrájának átalakítása, a csoportszintû szinergiák kihasználása. • Az MVM csoport irányítási struktúrájának és ehhez kapcsolódóan szervezeti felépítésének olyan módon történô átalakítása, amely hatékonyan elôsegíti a csoportszintû optimum elérését, illetve • az egyes leányvállalatok által igénybe vett szolgáltatások, támogató funkciók a csoport-optimumnak megfelelô (a gazdasági racionalitásnak megfelelô) kialakítása, egyes feladatok koordinált vagy közös ellátása.

n Az egyes vállalatok társasági szin-

ten értelmezett, belsô mûködési hatékonyságának javítása.

AZ IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRA ÁTALAKÍTÁSA A társaságcsoport jelenleg jellemzôen pénzügyi holdingként mûködik. Az alkalmazott irányítási rendszer a stratégia megvalósításának fontos eszköze, és mint ilyen, az MVM csoport esetében a csoport-optimum elérését kell, hogy elôsegítse, támogassa. A stratégiai célok elérése az MVM csoport tagvállalatai közötti szorosabb együttmûködést, a lehetséges szinergiák fokozottabb kihasználását igényli, ami a meglévô együttmûködés további elmélyítését, a kapcsolat operatívabbá válását, az alapvetôen pénzügyi helyett a csoport definiált célállapotának leginkább megfelelô, jellemzôen stratégiai kapcsolat kialakítását indokolja. Az MVM Zrt. a csoportszintû irányítást n a csoport-optimumon való mûködést elôsegítô központi döntések és koordináció, n valamint az ehhez illeszkedô közgyûlési, igazgatósági határozatok által gyakorolja. Az irányítási struktúra kialakítása során önálló kérdésként kell kezelni a TSO csoporton belüli mûködését. A TSO esetében biztosítani kell a függetlenségre vonatkozó, jogszabályokban rögzített elôírások teljes körû érvényesülését.

A STRATÉGIAI JELENTÔSÉGÛ TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ CÉLOK KERESKEDELEM Szabadpiaci kereskedelem

A kereskedelmi tevékenység eredményes mûködése kiemelt jelentôségû, ugyanis hosszú távon ez járulhat hozzá a legnagyobb mértékben a kiemelt társasági célok megvalósításához. Ebbôl adódóan a legfontosabb feladat a teljes piacnyitásra való felkészülés.

A teljes piacnyitásig tartó idôszakra megfogalmazott célok, a megvalósítás fô irányai: n Megfelelô üzleti eredményesség mellett aktív részvétel, vezetô szerep elérése a versenypiaci szegmensben. A domináns nagykereskedelmi pozíció megtartása e szegmensben is. n A versenyképesség folyamatos növelése, a vásárlási portfolió átalakítása. n Az MVM csoport termelôi portfoliójának jövedelmezôséget növelô, kereskedelmi célú bôvítése, illetôleg a meglévô portfolió optimalizálása. n Felkészülés a teljes piacnyitásra, a belsô személyi és tárgyi – a stratégiai holding kialakításának, illetve a kereskedelemorientált mûködésnek is eleget tevô – feltételek megteremtése. n A CO2-kvóta-kereskedelemben való részvétel, a megfelelô kapacitások lekötésével felkészülés a „zöld bizonyítvány” bevezetésére és az azzal való kereskedelemre. A teljes piacnyitást követô idôszakra megfogalmazott célok, a megvalósítás fô irányai: n A létrejövô egységes piacon a domináns kereskedôi szerep betöltése a fizikai kereskedelemben, rugalmas szerepvállalás a származékos kereskedelemben. n Kereskedôi jelenlét a végfogyasztói piac meghatározott célszegmenseiben. n Aktív kereskedelmi jelenlét a környezô országok villamosenergiapiacain. n A primer energiahordozó kereskedelmi üzletág kialakítása.

KÖZÜZEM A teljes piacnyitásig tartó idôszakra megfogalmazott célok, a megvalósítás fô irányai: n A közüzemi ellátási kötelezettség teljesítése a jelenlegi reguláció alapján, a közüzemi ellátás biztonságának fenntartása. n A versenyképesség folyamatos növelése a beszerzési ár csökkentésével, a vásárlási portfolió kedvezô átalakításával. n A közüzemi nagykereskedelem veszteségességének megszüntetése.


3

n A fennálló hosszú távú szerzôdé-

sek az adott kereteken belüli rugalmas menedzselése és folyamatos karbantartása. n Az új rendszermodell kialakításának és a kapcsolódó reguláció kidolgozásának támogatása. A teljes piacnyitást követô idôszakra megfogalmazott célok, a megvalósítás fô irányai: A teljes piacnyitással egyidejûleg a közüzem jelenlegi formájában megszûnik. Az MVM csoportnak szándékában áll továbbra is meghatározó módon részt venni a regulált, közszolgáltatási kötelezettségek ellátását biztosító piacon, amennyiben a megfelelô megtérülés a jogszabályi környezet által biztosított.

ÁTVITEL, TSO Az átviteli és rendszerirányítási tevékenységre vonatkozó célkitûzések: n A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának mindenkori biztosítása, a rendelkezésére álló hálózat operatív üzemirányítása. n Az átviteli hálózat szükséges és indokolt fejlesztése a rendszerhasználók számára a törvényben, a szabályzatokban meghatározott ellátás-, és üzembiztonság megteremtése és biztosítása az európai villamosenergia-rendszerrel való együttmûködô-képesség fenntartása érdekében. n A TSO kialakítása az MVM csoporton belül, az átviteli és rendszerirányítói engedélyesi tevékenység teljes körû ellátása a szinergiák kiaknázásával. n A TSO mûködési függetlenségének teljes körû biztosítása összhangban az EU irányelvvel. n Az átviteli piaci pozíció megôrzése, minden átviteli elem tulajdonba vétele. n A piacnyitás elkötelezettjeként átlátható, diszkriminációmentes piacmûködtetési, -irányítási tevékenység végzése. n Az átviteli és üzemeltetési eszközök, módszerek folyamatos korszerûsítése. n A távközlési feladatok megfelelô üzembiztonságú ellátása mellett a távközlési eszközök minél eredményesebb hasznosítása.

4

TERMELÉS Paksi Atomerômû Rt.

A Paksi Atomerômû Rt.-re vonatkozó célkitûzés a biztonságos, a környezete által elfogadottan és elismerten megbízható mûködés, a villamosenergia-termelés önköltségének csökkentése, valamint a teljesítménynövelés végrehajtása és az üzemidô hosszabbítás elôkészítése. Továbbra is elsôdleges prioritást élvez és kiemelkedô fontosságú az atomerômû nukleáris biztonsága. Ezt figyelembe véve kell érvényesíteni a termelési, környezetvédelmi, gazdálkodási és vagyonpolitikai szempontokat. Vértesi Erômû ZRt.

A Vértesi Erômû Rt.-re vonatkozó célkitûzés a veszteségmentes mûködés mellett az MVM csoport kereskedelmi társaságai által a szabadpiacon értékesíthetô villamos energia termelése. Ez a tevékenységet úgy kell végrehajtani, hogy az lehetôleg ne igényeljen a rendelkezésre álló forrásokat meghaladó újabb jelentôs fejlesztési ráfordítást, valamint kezelje az oroszlányi térség foglalkoztatási problémáit. A célkitûzés elérésének három, részben egymásra épülô feltétele: n a kéttelephelyes, múltbéli terhektôl mentes mûködési feltételek megvalósítása, n bányatámogatási rendszer bevezetése, n a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetôségének megteremtése, és az ahhoz tartozó részleges tüzelôanyag-váltás. A Vértesi Erômû ZRt. Márkushegyi Bányájának 2010-ig történô mûködtetéséhez az EU Bizottság által jóváhagyott állami támogatás biztosítja az önfinanszírozó gazdálkodást. Szekunder tartalék gázturbinák

A szekunder tartalék gázturbinákra vonatkozó célkitûzés a rendszerszintû szolgáltatási kötelezettségek teljesítése mellett azok jövedelmezô mûködtetése, a rendelkezésre állás biztosítása. Ezek a gázturbinák, az általuk nyújtott rendszerszintû szolgáltatások a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartásához elengedhetetlenek.


Kapcsolt energiatermelés

A cél a kapcsolt energiatermelésben rejlô szinergiák kihasználása, és a villamosenergia-igények jövôbeni várható alakulásához igazodó, tartósan versenyképes, alacsony kockázat mellett megvalósítható erômû-kapacitások létesítésével jövedelmezô befektetések megvalósítása. A termelési portfolió bôvítésére vonatkozó részstratégia

A stratégiai célkitûzés az MVM csoport termelési portfoliójának elsôsorban kereskedelmi célú bôvítése, amely alapvetôen kétféleképpen valósítható meg: n erômûvek teljes, illetve részbeni megvásárlásával, n új erômûvi beruházások megvalósításával, illetve abban való részvétellel. A termelési portfolió bôvítésének irányai, lehetôségei: n Az atomerômû üzemidejének meghosszabbításán és a kapacitás növelésén túlmenôen felmerülhet lehetôségként az új blokkokkal való bôvítés is. n A megfelelô megtérülés esetén további kapcsoltan villamos energiát termelô erômûvek létesítése. n A hazai villamosenergia-rendszer szabályozási igényeinek ellátása érdekében szükséges erômûvi egységek (például szivattyús-tározós erômû) építésében való részvétel. n A lôrinci telephely fejlesztése.

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK VILLAMOSENERGIATERMELÉSI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA Az MVM csoport a fenntartható fejlôdés érdekében a jövôben részt vesz a megújuló energiaforrások hazai hasznosításában. A megújuló energiaforrások villamosenergia-termelési célú hasznosításának alapvetôen üzleti alapon, a tulajdonosi elvárásokra tekintettel kell történnie. A magyarországi lehetôségeket, illetve az MVM csoport adottságait – valamint a rendszerszabályozási szempontokat is – figyelembe véve leginkább biomassza, illetve hulladékhasznosító

erômûvek létesítése, illetve az abban való részvétel tûzhetô ki célként.

BERUHÁZÁSI ÉS BEFEKTETÉSI, FINANSZÍROZÁSI CÉLOK A befektetési és beruházási tevékenységet jellemzôen két fô célkitûzés motiválhatja: n A meglévô üzletágak üzleti feltételeinek (stratégiai pozícióinak, erôforrás-ellátottságának, erôforrás-kihasználásának, portfolió-összetételének, eredményességének stb.) javítása. n Önállóan értékelt hozam realizálása a meglévô és potenciális szinergiákat kihasználó befektetések révén. Az MVM csoport a stratégia idôtávjában az alaptevékenységeihez

kapcsolódó, azok üzleti feltételeit javító beruházásokat valósít meg. A finanszírozás kiemelt céljai: • a finanszírozási költségek csoportszinten történô csökkentése, • a forrásallokálás csoportszinten történô optimalizálása. A fenti célok megvalósítása érdekében a stratégiai holding kialakítása során kiemelt jelentôségû feladat a társaságcsoport finanszírozási tevékenységeinek centralizálása. A jövedelmezôségi célok elérése mellett az MVM csoport képes lesz a fejlesztési igényeknek megfelelô forrás megteremtésére.

ÖSSZEFOGLALÁS Az MVM Zrt. jelenlegi középtávú üzleti stratégiájában a korábbi straté-

giákhoz képest új elemként szerepel, illetve nagyobb hangsúlyt kap: n a villamosenergia-szektorban meglévô állami tulajdon egy társaságcsoport általi integrált kezelése, a nemzeti villamos társaságcsoport kialakítása; n az MVM csoporthoz tartozó társaságok mûködésének, együttmûködésének csoportszintû értelmezése; n a társaságcsoport dinamikus növekedése, a regionális szerepvállalás. Az MVM csoport az új középtávú üzleti stratégia megvalósításának eredményeként a teljes körû liberalizációt követôen is a hazai villamosenergia-piac meghatározó szereplôje marad, amely képes az ellátásbiztonsági és a hosszú távú nemzeti energiapolitikai célkitûzések támogatására, és a tulajdonosi elvárásoknak megfelelôen hozzájárul azok érvényesítéséhez.

n KÖNYVISMERTETÉS

DR. FAZEKAS A. ISTVÁN: VILLAMOSENERGIATERMELÉSI TECHNOLÓGIÁK JELLEMZÔI Budapest, MAFE, 2005 (ISBN 963 218 800 4)

A villamosenergia-termelési technológiákat ismertetô hatszázötven oldalas könyv nagy mennyiségû, máshol nehezen hozzáférhetô adatot, információt közöl 54 villamosenergia-ter-

melési technológiáról, amelyek a téma iránt érdeklôdôk számára hasznosak lehetnek. Témájában a könyv szorosan kapcsolódik a közeljövôben az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenô „Villamosenergia-rendszerek rendszerszintû tervezése” címû kétkötetes munkához. A könyv az egyes villamosenergiatermelési technológiákat 12 fôfejezetben tárgyalja. Az egyes részek értelmezik a jellemzés alapjául szolgáló fogalmakat. A mintegy 240 táblázat és 120 ábra az egyes technológiák jellemzô adatait adja meg áttekinthetô és az összehasonlítást megkönnyítô formában, minden adat esetében közölve annak pontos forrását. Szerkezetét illetôen a könyv egy olyan „információ-mátrixnak” tekinthetô, amelynek soraiban az egyes villamosenergia-termelési technológiák (öszszesen 54 technológia) szerepelnek, oszlopaiban a pedig vizsgálati szempontok (12 fô szempontcsoport), míg a mátrix elemei maguk az egyes technológiákra vonatkozó jellemzô értékek, információk. A könyv az 54 különbözô technológiát n az energiaátalakítás alapvetô jellege;

n a technológiák fô mûszaki jellem-

zôi, a technológiai fejlesztés jelenlegi állapota, gyakorlati alkalmazásuk, bevezetettségük, a továbbfejlesztés lehetôsége; n a primerenergia-hordozók rendelkezésre állása; n a potenciális termelési kapacitás; n az energetikai hatékonyság; n a gazdasági hatékonyság (költségek); n a környezetterhelés; n az egészségkárosító és anyagi károsodást okozó hatások; n a villamosenergia-rendszer rendszerirányítása; n az externális költségek; n a fajlagos területigény; valamint n a társadalmi elfogadottság szempontjából jellemzi. A könyvvel, annak beszerezhetôségével kapcsolatban felvilágosítást ad: Dr. Czibolya László tel.: 06 1 215 3499, E-mail: [email protected] illetve Dr. Fazekas András István tel.: 224 6283 E-mail: [email protected]


5

ERÔMÛÉPÍTÉS A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY ELÔÍRÁSAI ALAPJÁN n A KÖZBESZERZÉSEKRÔL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXIX. TÖRVÉNY (KBT.), AMELY 2004 MÁJUSÁBAN LÉPETT ÉLETBE, KIBÔVÍTETTE A KÖZCÉLÚ BESZERZÔK KÖRÉT A KÖZSZOLGÁLTATÓKKAL, ÉS ILY MÓDON A VILLAMOS- ÉS HÔENERGIA-TERMELÔ TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓKRA IS ELÔÍRJA A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁT (A TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT FELTÉTELEK BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN). HOLLÓ VILMOS–PINTÉR ZSUZSANNA–RUDOLFNÉ SZÉKI MARGIT–SZALKAI ISTVÁN

ELÔZMÉNYEK 2001-ben az MVM Rt. ajánlatot nyújtott be a Miskolci Hôszolgáltató Kft. (MIHÔ Kft.) tenderfelhívására. A pályázat elsô lépésben egy 20 MWe és 21 MWhô energiát termelô gázmotoros erômû létesítését, míg második lépcsôben egy közel 100 MWe és 75 MWhô teljesítményû kombinált ciklusú erômû építését tartalmazta. Az MVM Rt. által kidolgozott megoldás elnyerte a kiíró tetszését, és 2002 tavaszán – Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának jóváhagyásával – az MVM Rt. és a MIHÔ Kft. szerzôdést kötöttek a megvalósításra. 2003 ôszén üzembe lépett a Tatár utcai Gázmotoros Fûtôerômû (továbbá – a pályázat és a szerzôdés értelmében – két kisebb gázmotoros erômûvet is létesítenünk kellett a Diósgyôri, valamint a Bulgárföldi Fûtômûvekben), és megkezdtük a kombinált ciklusú erômû létesítésének elôkészítését. A három erômû üzemeltetésére – 75% MVM Rt., ill. 25% MIHÔ Kft. tulajdonnal – megalapítottuk a Miskolci Fûtôerômû Korlátolt Felelôsségû Társaságot (MIFÛ Kft.). Az elôkészítés során bekövetkezett rendeleti változások miatt a tervezett kombinált ciklusú erômû teljesítményét max. 50 MWe-ben kellett meghatározni. Az MVM Rt. vezetése a beruházást projektfinanszírozásban kí-

6

vánta megvalósítani, és úgy döntött, hogy a hitelt felvevô és a beruházást lebonyolító projekttársaság a MIFÛ Kft. lesz. Tekintettel arra, hogy a MIFÛ Kft. fô tevékenysége az energiatermelés, a fenti törvény értelmében (2004. május 1. után) a finanszírozó intézményt és a fôvállalkozót közbeszerzési eljárással kellett kiválasztani. Cikkünk a két eljárás lebonyolítása során szerzett tapasztalatokról szól.

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TAPASZTALATAI – A KÖZREMÛKÖDÔ – MVM RT. SZÁMÁRA A pályázatok elôkészítése 2004 kora ôszén kezdôdött. Mivel – a fenti döntés értelmében – a két közbeszerzési eljárás lebonyolítója, a MIFÛ Kft. kis létszámmal mûködik, az eljárásba közremûködô szervezetként bevonta az MVM Rt.-t. A feladat összetettsége miatt a munkában mérnökök mellett közbeszerzési, pénzügyi és jogi szakértôk vettek részt. A két eljárás lebonyolítására külön team alakult az MVM Rt., az ERBE Energetika Kft., valamint a Budapesti 5000. Ügyvédi Iroda, illetve a Profil Pénzügyi Szolgáltatások Kft. és a


MIFÛ Kft. szakembereibôl, amelyeket az MVM Rt. vagyongazdálkodási igazgatója irányított. A team tagjai heti projekt értekezleteken határozták meg a részvételi felhívások tartalmi elemeit, véleményezték az elkészült dokumentumokat, vitatták meg – a törvény és a kapcsolódó rendeletek értelmezése alapján – a szükséges módosításokat. A Kbt. általános megfogalmazásokat tartalmaz, ezért több változatban készült el az ajánlattevô és alvállalkozója alkalmasságára vonatkozó kritériumrendszer. A kizárási feltételek meghatározására is sok gondot fordított a szakértôi gárda annak érdekében, hogy a két kategóriára (alkalmasság, kizáró ok) meghatározottak biztosítsák a megfelelô részvételre jelentkezôket. Az eredeti elképzelések szerint a két részvételi eljárás eredményhirdetését követôen – mindkét eljárásban – maximum öt alkalmas jelentkezôt kívántunk kiválasztani, és részükre megküldeni az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt. Az ajánlatok beérkezése, kiértékelése után következtek a szerzôdéses tárgyalások, amelyek célja az összességében legelônyösebb ajánlat kiválasztása, majd a szerzôdés megkötése a nyertes bankkal, valamint fôvállalkozóval. A szerzôdést a projektfinanszírozást biztosító bankkal 2005. március 15-ig, a fôvállalkozóval 2005. március 31-ig ter-

veztük megkötni annak érdekében, hogy a beruházás megvalósítása 2006. december 31-ig sikeresen befejezôdhessen. A két eljárás elôkészítése a két csoportban párhuzamosan folyt. Az alkalmas eljárások közül az alkalmazandó eljárás kiválasztásánál különbözô szempontokat vettünk figyelembe. Az egyik fô szempont az idô kímélése volt, hiszen a beruházást minél hamarabb meg kívántuk valósítani. Másik fontos szempont magának a projektnek a sajátossága, a finanszírozási konstrukció, illetve az árazás volt. Ezek alapján a közszolgáltatók részére a törvény által megengedett eljárást, a részvételi felhívást tartalmazó, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást alkalmaztuk. Esetünkben a beruházási összeg – így mindkét eljárás becsült összege – közösségi értékhatárt elérô volt.

A „PÉNZÜGYI FÔVÁLLALKOZÓ” (FINANSZÍROZÓ BANK) KIVÁLASZTÁSA A törvény értelmében a bankok hitelezôi tevékenysége – értékhatár fölött –, mint pénzügyi szolgáltatás 2004 májusától a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. A 2003. évi közbeszerzési törvény hatálybalépését követôen ez volt az elsô erômû beruházás, amelynél a finanszírozó hitelintézet kiválasztása közbeszerzési eljárásban történt. Nem volt könynyû megfelelni a Kbt. szigorú elôírásainak, annál is inkább, mert ezt a törvényt nem ilyen speciális szolgáltatás „beszerzésére” alkották. Ez a speciális jelleg tette szükségessé, hogy a törvényben meghatározott eljárási módok közül az egyik legöszszetettebb eljárási módot kellett választani. A közbeszerzés tárgya vitathatatlanul szolgáltatás volt, ennek meghatározása nem okozott nehézséget. A részvételi felhívás és dokumentáció kidolgozása során azonban több esetben is a Közbeszerzések Tanácsa szakértôinek eltérô véleményébe ütköztünk. A lebonyolításban résztvevôk rendelkeztek gyakorlattal bankok pályáztatásában korábban megvalósított

projektek kapcsán, de ezek (szabályozási kényszer hiányában, természetesen) nem közbeszerzési eljárások voltak. Az elôkészítô munkákat követôen a részvételi felhívás 2004. szeptember 23-án került beadásra a „Miskolci Fûtôerômû Projekt projektfinanszírozás keretében történô finanszírozása” vonatkozásában. 2004. szeptember 28-án a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottsága Hirdetményellenôrzési Osztályától hiánypótlási felszólítás érkezett, amely számos pontot tartalmazott. Ezek részben formai észrevételek voltak, amelyek a gyakorlatlanságból, az elôírások nem egyértelmû voltából, illetve értelmezésbeli eltérésbôl adódtak. Volt azonban néhány olyan pont, amely miatt egyrészt az alkalmassági követelményeket újra kellett gondolni, másrészt a kizáró okok igazolását, illetve a referenciákat tartalmazó részt át kellett dolgozni. A módosítás után újra benyújtott felhívást a Hirdetményellenôrzési Osztály befogadta, 2004. október 28-i dátummal intézkedett a közzétételrôl. A Részvételi Dokumentációt 6 bank vásárolta meg. A banki finanszírozásra vonatkozóan a részvételi jelentkezés beadási határideje 2004. november 25., az értékelés utáni eredményhirdetés kitûzött idôpontja 2004. december 6. volt. Az ajánlattételi felhívás és dokumentáció a két alkalmasnak minôsített részvételre jelentkezô részére került megküldésre. Mindkét bank a megadott határidôn belül, 2005. január 21-én benyújtotta ajánlatát. A beérkezett ajánlatok formai értékelését követôen 2005. február 1-jére kiírt elsô tárgyalási napon mindkét ajánlattevôvel egyszerre került sor az elsô tárgyalásra, ami alapvetôen a tárgyalások menetének elfogadására, illetve a jogi képviselet kérdésére irányult. A tárgyalások két fordulóban zajlottak, amelyek lezárását követôen benyújtott ajánlatok értékelése az ajánlattételi felhívásban rögzített módszerek szerint, a PROFIL Kft. szakembereinek segítségével történt. A tárgyalási fordulókat követôen az eredményhirdetés idôpontja 2005. március 22. volt. A finanszírozási szerzôdés aláírása a nyertes Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel 2005. április 20-án történt meg.

Az eljárás átfutási ideje hat hónapot vett igénybe, ami közel kétszerese a korábban alkalmazott eljárások átfutási idejének. A kiíró mellett a bankoknak is szigorú elôírásoknak kellett megfelelni. A Kbt.-ben meghatározott határidôk betartása – a tárgyalások, illetve a tárgyalási fordulókat követôen az ajánlatok benyújtása és értékelése – csak nagyon feszített idôütemezés mellett volt lehetséges. A kollektív munka valamint az ajánlattevô bankok lelkiismeretes és kitartó hozzáállása eredményeként sikerült az országban elsôként közbeszerzési eljárás keretében létrehozni egy erômû építési projekt finanszírozását biztosító hitelszerzôdést.

AZ ERÔMÛ SZÁLLÍTÓ FÔVÁLLALKOZÓ KIVÁLASZTÁSA A banki felhívás és dokumentumok kidolgozásával párhuzamosan megkezdôdött a kombinált ciklusú fûtôturbinás erômû tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, karbantartására vonatkozó fôvállalkozási szerzôdés pályáztatásának elôkészítése. Mivel ez sokkal összetettebb feladatot határoz meg, a Részvételi Felhívás és Dokumentáció elkészítése hosszabb idôt vett igénybe, így a felhívás 2004. október 13-án került beadásra a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottsága Hirdetményellenôrzési Osztályára. Ehhez is érkezett hiánypótlási felszólítás, amelyben fôleg formai jellegû észrevételek voltak. Mindegyiket sikerült – az Ajánlatkérô szempontjait figyelembe véve – elfogadhatóan módosítani. A fôvállalkozói Részvételi Felhívást a Hirdetményellenôrzési Osztály 2004. november 3-án befogadta. Az esetlegesen felmerült kérdések gyors megválaszolása, értelmezése érdekében 2004. november 11-én konzultáció keretében nyújtottunk kiegészítô tájékoztatást a potenciális fôvállalkozói pályázók számára, amelyrôl jegyzôkönyv készült. A tájékoztatón feltett, illetve az írásban küldött értelmezô kérdések írásban megválaszolásra és kiküldésre kerültek valamennyi jelentkezô számára. A fôvállalkozói részvételi jelentkezések beadási határideje 2004. de-


7

cember 8., míg az értékelést követô eredményhirdetés várható idôpontja 2004. december 21. volt. Mint említettük, az eljárások elôkészítése közel egy idôben, hasonló megfontolások alapján történt. Az erômû szállítására vonatkozó fôvállalkozási eljárás esetében mindenek elôtt tisztáznunk kellett, hogy áruszállítási vagy építési közbeszerzési eljárást kell-e lefolytatni. Végül is – a törvény és a vonatkozó rendeletek többszöri értelmezése alapján – az építési eljárás mellett döntöttünk. Döntés született arról, hogy ebben az esetben is részvételi felhívást tartalmazó, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indítunk. A következô jelentôs probléma abból keletkezett, hogy a fôberendezések szállítójával 20 éves karbantartási szerzôdést kívántunk kötni. A közbeszerzési törvény hatálya alatt azonban egy eljárás keretében – amennyiben a részekre történô ajánlattétel nem megengedett – egy szerzôdés köthetô. Azonban a karbantartási szerzôdés külön történô pályáztatását számos okból lehetetlennek találtuk, így a hosszú távú gáz- és gôzturbina karbantartási szerzôdést nem a gyártóval, hanem a fôvállalkozóval kellett megkötni, s ez a szerzôdés a fôvállalkozási szerzôdés melléklete lehet csak. Márpedig a fôvállalkozási szerzôdés max. 2 év alatt teljesül, míg a karbantartási szerzôdést a fôberendezések tervezett élettartamára, azaz 20 évre kívántuk megkötni. Nem kevés fejtörést okozott annak definiálása a részvételi felhívásban és dokumentációban, hogy csak tôkeerôs, megbízható cégek jelentkezzenek fôvállalkozónak. Az általunk öszszeállított, modellezett és végigszámolt kritériumrendszert a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottsága nem fogadta el, nem tartotta a törvénnyel összhangban lévônek, így néhány nap alatt kellett új követelményrendszert felállítani, amelyet már nem volt idô a korábbihoz hasonló részletességgel, alapossággal elemezni. A következô akadályt a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottságának az eljárás nyelvével kapcsolatos álláspontja jelentette. Értelmezésük szerint az eljárás, így a tárgyalások és a

8

szerzôdés nyelve a felhívásban megjelölt nyelv(ek) lehet(nek). Az eljárás teljes adminisztrációját, dokumentálását ezen a nyelven, illetve nyelveken kell biztosítani (adott esetben két nyelven, de magyarul mindenképpen). Ezen értelmezés alapján végül a magyar nyelvet választottuk, ez az eljárás megindításától a szerzôdéskötésig sok nehézséget, idôveszteséget okozott. A hosszas elôkészítô munka után, 2004. november 3-án a hirdetmények elektronikus napilapjában (TEDadatbankban), 2004. november 10-én a Közbeszerzési Értesítôben megjelent a hirdetmény. A jelentkezôk azonban nem tolongtak. Végül is négy cég vette meg a részvételi dokumentációt. Volt olyan vállalkozás, amelyik a magyar nyelvûség miatt elvetette az indulás gondolatát, mások a magyarországi cégükkel közös indulást választották. A határidô lejártáig, 2004. december 8-án 10.00 óráig négy részvételi jelentkezés érkezett, amelyek elbírálásakor kiderült, hogy eredménytelennek kell nyilvánítani az eljárást, mert – különbözô okokból – a pályázók egyike sem felelt meg maradéktalanul a kiírásban foglaltaknak. Ezért ezt az eljárást újra kellett indítani. Az átdolgozott részvételi felhívás a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbankban) 2005. január 18-án, a Közbeszerzési Értesítôben 2005. január 26-án került közzétételre. (Itt vesztettünk 2-2,5 hónapot.) A második részvételi felhívásra már csak két pályázat érkezett. Ez az eljárás azonban eredményes volt, s a két pályázó átvehette az ajánlattételi felhívást és dokumentációt, megkezdhette az ajánlat kidolgozását. A kitûzött beadási határidô túl szorosnak bizonyult. A pályázók hosszabbítást kértek, s kaptak. Az ajánlatok beadására és bontására 2005. május 11-én került sor. Az értékelô bizottság kiértékelte mindkét ajánlatot, ez alapján tette meg javaslatát a döntéshozó felé. A döntés értelmében mindkét ajánlattevôvel megkezdôdtek a szerzôdéses tárgyalások. Az elsô forduló 2005. június 16–22., a második forduló 2005. július 26–29. között zajlott (a Kbt.-ben meghatározott határidôk betartása érdekében sokszor éjsza-


kákba nyúlóan és hétvégéken is). Ezt követôen az ajánlattevôknek lehetôségük volt végsô ajánlatuk beadására, amelyek kiértékelését követôen, a Kbt. által meghatározott idôpontban, 2005. szeptember 9-én került sor az eredményhirdetésre. A nyertes a Siemens lett. Az aláírásra – a szerzôdéses szöveg véglegesítése után – 2005. október 7-én került sor.

ÖSSZEFOGLALÁS Az erômûépítés – az elôkészítéstôl a pályáztatáson, a szerzôdéskötésen, a megvalósításon át az átadásig, az üzembe helyezésig – önmagában bonyolult, összetett, sokrétû szakértelmet és tapasztalatot igénylô tevékenység. Az energetikai gyakorlatban minden nagyobb beruházás esetében korábban is versenyeztetéssel került kiválasztásra a szállító/fôvállalkozó/vállalkozó. Erre az MVM-nek sok év alatt „kicsiszolt”, a Világbank, az EIB elôírásainak is megfelelô eljárása alakult ki. A teljes eljárás során biztosítottuk a pályázók felé az esélyegyenlôséget, az egyenlô elbánás elvét, a jogszabályok betartását. A Kbt. hatálya alá kerülést követôen nehézséget okozott azonban a közbeszerzési törvény egyes meghatározásainak értelmezése, mivel a Kbt. releváns tevékenységet meghatározó fogalomrendszere nem áll teljesen összhangban a villamosenergia-ipari reguláció terminológiájával, így a közszolgáltatókra vonatkozó különös közbeszerzési szabályok jogértelmezése több ízben szükséges volt. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján a következôkben részletezett szempontokat megfontolásra javasoljuk a késôbbi közbeszerzési eljárások során is. A közbeszerzési eljárások indítását megelôzôen célszerû intézkedési tervet készíteni, amelyben meg kell fogalmazni a tenderstratégiát, az üzleti prioritásokat, ki kell térni a lebonyolítás fázisaira, a lehetséges résztvevôk elôzetes számbavételére, a döntési folyamatra, a lebonyolítás rendjére, az értékelési szempontokra, az ellenôrzésre és dokumentálásra, továbbá a lebonyolítás és a megvalósítás ütemezésére.

Meg kell határozni az eljárás típusát. Legkésôbb az intézkedési terv készítésekor mindenképpen el kell dönteni, hogy milyen eljárás keretében indítjuk a beszerzést. A Miskolci Kombinált Ciklusú Fûtôerômû projekt mindkét eljárásánál a beszerzés tárgyának az értéke meghaladta a közösségi értékhatárt. Mindkét eljárás során a közszolgáltatók részére a Kbt. által biztosított lehetôségeket mérlegelve részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás szerint történt a beszerzés, az eljárások tárgyának specialitásai miatt. Az eljárások idôütemezésénél figyelembe kell venni, hogy viszonylag hosszú elôkészítésre lehet számítani, még abban az esetben is, ha a

közbeszerzési eljárásba bevont szervezetként külsô tanácsadó cégeket, szakértôket, vagy mérnökirodát veszünk igénybe. Az elôkészítô munka során elkészült, az eljárásokhoz kapcsolódó hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottsága vizsgálja. Amennyiben nem teljesen pontos a formanyomtatvány kitöltése, hiánypótlásra visszaküldi. A hiánypótlásra 30 nap áll rendelkezésre. Mivel az uniós szabályozásnak megfelelô új közbeszerzési törvény alapján új hirdetményi mintákat kell kitölteniük az ajánlatkérôknek, kezdetben mindenképpen számítani kell arra, hogy a Szerkesztôbizottság hiánypótlásra visszaküldi a hirdetményeket. Még olyan társaságok esetében is, ame-

lyek neves közbeszerzési szakértôket alkalmaznak. Tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárások során a korábbi versenyeztetési gyakorlatunk hasznosítható, de a közbeszerzési eljárások során alkalmazandó szabályok szerint lényegesen pontosabban és nagyobb odafigyeléssel kell eljárni. Mind a finanszírozó bank, mind a fôvállalkozó kiválasztásánál azt tapasztaltuk, hogy a korábbi, hasonló beruházásokhoz képest lényegesen csökkent a pályázók száma. Nem jelentkeztek önállóan külföldi pályázók. Az ajánlattevôk számának csökkenése szûkítette a versenyt. A lebonyolítási idô közel 1,5-szeresére nôtt.

gáz fogadására alkalmas terminál, és a gáz továbbítására szolgáló vezeték, valamint szeretnénk a fosszilis energiahordozókon túl egyéb energiahordózókat is bevonni az ellátásba. Mindez azért nagyon lényeges, mert a jelenleg feltárt készletek ismeretében kôolajból 40 évre, földgázból 60 évre, szénbôl pedig 2-300 évre elegendô készletek találhatók a Földön. Kóka János bejelentette azt is, hogy amerikai együttmûködéssel rövidesen olyan pályázatot fognak meghirdetni, melynek segítségével magyar fiatalok juthatnak ki amerikába, hogy ott világhírû, Nobel-díjas tudósok mellett kapcsolódhassanak be az alternatív energiaforrások kutatásába. Kérdésre válaszolva Kóka János kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a MOL gáz üzletágát az E.ON továbbadja a Gazpromnak. A Gazprom a világ egyik legnagyobb energetikai cége, az EU pedig a világ második legnagyobb energiapiaca, a magyar eszközök pedig felértékelôdnek ebben a helyzetben. A miniszter szerint közömbös, hogy ezek a cégek milyen tulajdonban vannak, csak az számít, hogy a szabályozó hatóságok által elôírt szabályokat betartsák, de ezen túlmenôen a szabadpiac elvei érvényesül-

nek, és nem szabad ebbe a politikát belekeverni. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az Oroszországgal meglévô korábbi jó kapcsolataink megmaradjanak. Az Európai Unió Zöld Könyvérôl szólva Kóka János jelezte, hogy ebben mintegy 1000 milliárd eurónyi összeget nevesítettek meg az európai energiabiztonsági kérdések megoldására. Azt azonban látni kell, hogy az unió következô idôszakára vonatkozó költségvetése elôbb készült el, mint az év elején kialakult energiakrízis, ám ennek ellenére megoldhatónak látja a kérdést. A részleteket majd az unió Fehér Könyve fogja meghatározni, ennek kidolgozására ezt követôen fog sor kerülni. A sajtótájékoztatón Jirko Malchárek szlovák gazdasági miniszter jelezte, hogy Szlovákiának érdeke az atomenergia fejlesztése, ezért Kanadai részvétellel tovább építik a Mohi atomerômû hármas és négyes blokkját. Samuel W. Bodman, amerikai energetikai miniszter ehhez kapcsolódva azt mondta, hogy az amerikai energiaellátás biztonságának javítása elsôdleges, ezért egyre fontosabb, hogy új atomerômûvek létesüljenek,

n HÍREK BESZÁMOLÓ NYOLC ORSZÁG ENERGIAÜGYI MINISZTEREINEK BUDAPESTI MEGBESZÉLÉSÉRÔL Az energiaellátás biztonságáról, az Európai Unió közös energiapolitikájáról folytattak tárgyalásokat március 17-én Budapesten Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Románia Horvátország és az Amerikai Egyesült Államok energiaügyekért felelôs vezetôi. A megbeszélést követô nemzetközi sajtótájékoztatón elôször Kóka János gazdasági miniszter ismertette a megbeszélés elôzményeit, azt, hogy a januári energiaellátási krízist követôen az egész unióban elôtérbe került az ellátás biztonságának kérdése, sôt alapvetôen az egész világot érinti ez a kérdéskör. Mint a miniszter elmondta: Magyarország kétoldalú tárgyalásokat folytat az energiaellátás biztonságának javítása érdekében az uniós és a szomszédos országok mellett Oroszországgal is, valamint érdekelt az EU és az Oroszország közti közvetlen tárgyalások sikerében is. A gazdasági miniszter szerint hazánk az energiaellátás diverzifikálását elsôdlegesnek tartja, ezért továbbra is szeretnénk, ha megépülne a horvát tengerparton egy cseppfolyós

Folytatás a 35. oldalon


9

RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK PIACA n A VILLAMOSENERGIA-PIACI MODELL ÁTALAKULÁSA SORÁN ÚJ FOGALMAKKAL KELLETT MEGISMERKEDNÜNK, TÖBBEK KÖZÖTT AZ ÚN. RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOKKAL. EZT A FOGALMAT A MEGELÔZÔ MODELLEKBEN NEM KÜLÖNBÖZTETTÜK MEG, HISZEN A MONOPOL JELLEGÛ, EGY ELLÁTÓTÓL EREDÔ VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MAGÁBA FOGLALTA ANNAK MINÔSÉGI ÉS MENNYISÉGI BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÖSSZES FELTÉTELT IS. SIMIG PÉTER–BERTALAN ZSOLT–TIHANYI ZOLTÁN–RÓZSA PÉTER

Az új, piaci modell megteremtésekor a villamos energia, mint áru, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások szétváltak. A szétválasztás célja: nyilvánosan, és a befektetôk számára megfelelô jelzéssel bíró módon megjeleníteni a villamosenergia-szolgáltatás különbözô költségelemeit, ezáltal ösztönözve a piacot azok optimális felhasználására, túlfejlesztések, ki nem használt kapacitások fenntartásának elkerülésére. A villamosenergia-szolgáltatás korábbi monopol jellege fokozatosan megszûnt, a piacnyitás folyamatában egyre több fogyasztó választhatja meg, hogy kitôl szerzi be a villamos energiát. Ugyanakkor a rendszerszintû szolgáltatásokat kizárólagosan a rendszerirányító köteles biztosítani. Ezt a 2001. évi CX törvény a 3. § 34. pontjában így határozza meg: „rendszerszintû szolgáltatás: a villamosenergia-szolgáltatáson túlmenô, a villamosenergiarendszer biztonságos és megfelelô minôségû mûködéséhez szükséges, a rendszerirányító által minden rendszerhasználó számára egységesen biztosított szolgáltatás”. Felmerül a kérdés, hogy az elôbbiekkel ellentétben miért beszélünk a rendszerszintû szolgáltatások piacáról? Ennek oka az, hogy a rendszerirányító ezen szolgáltatásokat a lehetô legkisebb költségen, piaci szabályok alkalmazásával köteles beszerezni: A VET 39. § (2) bekezdése szerint „A rendszerirányító köteles a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához, és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely engedélyes, és kiserô-

10

mûvet üzemeltetô számára hozzáférhetô módon, nyilvánosan, illetôleg a szervezett piacon beszerezni. A rendszerszintû szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit nyilvánosságra kell hozni.”

A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK A törvényben megadott általános definíción túl az ellátási szabályzatok (Kereskedelmi Szabályzat és Üzemi Szabályzat) ismertetik ezen szolgáltatásokat, egyenként részletezve. Az Üzemi Szabályzat a következôképp rendszerezi az ide tartozó fogalmakat (9. fejezet): n Feszültség-, és meddôteljesítményszabályozás n Üzembiztonsági szolgáltatások Ezen belül: • Black Start szolgáltatás • Üzemzavari tartalék szolgáltatás n Kiegyenlítô szabályozás Ezen belül: • Primer szabályozás • Szekunder szabályozás • Perces szabályozás • Órás szabályozás A Kereskedelmi Szabályzat (III. fejezet) rendelkezik a rendszerszintû szolgáltatások beszerzésével, igénybevételével és elszámolásával kapcsolatosan. Az ellátási szabályzatok definícióit ezen cikk keretében nem részletezzük, azok a MAVIR ZRt. honlapján megtalálhatók. Ugyanakkor két dol-


got a fogalmakkal kapcsolatban meg kell említeni. A kiegyenlítô szabályozás fogalmat sokan helytelennek tartják, mivel a kiegyenlítés szó szerepel a menetrendi eltérésekre vonatkozó „Kiegyenlítô energia elszámolása a mérlegkör-felelôsökkel” (K. Sz. IV. 4. sz) fejezetben. A kritika szerint két különbözô dologról van szó. A szabályozás az a szolgáltatás, amit a rendszerirányító vesz igénybe a piac erre kijelölt szereplôitôl – gyakorlatilag kizárólag erômûvektôl –, míg a kiegyenlítô energiát a rendszerirányító biztosítja a mérlegkörök részére, azok menetrendi eltérésének fedezésére. Természetesen van összefüggés a két fogalom között, mivel utóbbit a rendszerirányító csak az elôbbi igénybevételével tudja nyújtani. A másik fontos megjegyzés arra vonatkozik, hogy a kiegyenlítô szabályozás egyes fokozatait (primer, szekunder, perces, órás), amik gyakorlatilag válaszidejükben térnek el egymástól, ugyanilyen jelzôkkel, de tartalékként is szokták említeni, azaz primer, szekunder stb. tartalékoknak. Nos, a megfelelô szabályozás szabályozási tartományait nevezzük tartalékoknak. Hagyományos értelemben leginkább a pozitív tartományt szokás tartaléknak tekinteni, de ahogyan a menetrendi eltérések lehetnek kétirányúak, a fenti tartalékokat is mindkét irányban kell értelmeznünk. Ugyanakkor a tartaléktartási képesség a szolgáltatásnak csak egy része (amiért általában külön rendelkezésre állási díj jár), míg annak igénybevétele maga a szabályozás.

Bár a definíciókban nem szerepel az átviteli hálózati veszteség, mint rendszerszintû szolgáltatás, de mint a törvény idézett része is kimondja, annak beszerzésére ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a többi rendszerszintû szolgáltatásra, így a továbbiakban a szolgáltatások „piac”ának részletezésekor errôl is szólunk.

A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK BESZERZÉSE, A KORLÁTOZOTT PIAC KIALAKULÁSA Amint a bevezetôben említettük, a korábbi modellektôl merôben eltérô mûködés miatt a felsorolt szolgáltatások beszerzésének módját úgyszólván a semmibôl kellett megteremtenünk. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a megelôzô modellben a rendszer csírái már megjelentek, mint pl. a meddôenergia-nyelés, extra maximum, extra minimum stb., de ezek a szolgáltatások kötött, rendeleti árakkal rendelkeztek). Az új, részletes szabályozást a rendszerirányító vezetésével mûködô szabályzati bizottságok – elsôsorban a Kereskedelmi Szabályzati Bizottság – dolgoztá(k) ki, az ellátási Szabályzatok megalkotása során. A bizottságokban a piaci szereplôk minden csoportja képviseletet kapott, és természetesen nagy súlyt jelentett a Magyar Energia Hivatal, mint a hazai szabályozó hatóság, mind a bizottságokban való közremûködést, mind a szabályzatok jóváhagyását illetôen. A rendszerszintû szolgáltatások beszerzésére vonatkozóan a Kereskedelmi Szabályzat elôször féléves, majd éves gyakoriságú pályázat kiírását írta elô a MAVIR Rt. feladataként. A mindenkori tendert alapos gondossággal igyekeztünk elôkészíteni. Minden alkalommal elkészült a pályázat részleteit tárgyaló, meghirdetésre kerülô Versenytárgyalás Dokumentáció, valamint a pályázat meghirdetésének, fogadásának, értékelésének, következményeinek napra lebontott Intézkedési Terve. A pályázati feltételeket elôször a sajtó útján, majd késôbb – a potenciális résztvevôket értesítve – honlapunkon is meghirdettük.

Az Intézkedési Terv alapján rövid határidôn belül a pályázat nyerteseivel meg kellett kezdeni a szerzôdéskötési tárgyalásokat.

A PÁLYÁZATOK EDDIGI TAPASZTALATAI MAVIR Rt. már a 2001. évi megalakulásakor megkezdte a felkészülést a 2003. évi új feladataira. Ennek érdekében egy nagyszabású programot indított, Felkészülési Projekt néven. Ezen projektnek külön alprogramja volt a rendszer szintû szolgáltatások biztosítása, beszerzése. A rendszerszintû szolgáltatások közül a legfontosabb, és legnagyobb volument képviselô rész a kiegyenlítô szabályozáshoz tartozó primer, szekunder, perces és órás tartalékok összmennyiségének meghatározása volt. Több évre visszatekintô vizsgálatokat végeztünk az egyidejû termelôi kényszerkiesésekre/tartalékokra vonatkozóan, és annak eredményeképpen, számításaink szerint az össztartalék igény 1200-1350 MW körülire adódott, az Üzemi Szabályzatban elôírt 1%-os LOLP mellett. Így 2002. év végén, az akkor még egyedüli kínálati piaci szereplôvel, az MVM Rt.-vel enynyi tartalék beszerzésérôl kezdtünk tárgyalásokat, és kötöttünk parafált, de még alá nem írt szerzôdéseket, jóllehet akkor még nem volt ismert elôttünk, hogy az ezen tartalékok rendelkezésre állási díjához szükséges rendszerszintû szolgáltatási díjelemben a Magyar Energia Hivatal mennyi teljesítményigényt ismer el. Sajnos csak a vonatkozó rendelet megjelenése után derült ki, hogy a Hivatal az általunk szükségesnek tartott össztartalékot nem teljes mértékben ismerte el, aminek következtében MVM és MAVIR között hosszan elnyúló jogvita keletkezett a szerzôdések tartalmát illetôen. A fentiek mellett – ugyancsak némi huzavona után – a Hivatal hozzájárult, hogy a MAVIR Rt. az akkor még szekunder tartalékként nyilvántartott, azóta a Kereskedelmi Szabályzatban üzemzavari tartaléknak definiált Lôrinci, Litéri és Sajószögedi gyorsindítású, nyílt ciklusú gázturbinákkal többéves szerzôdést kössön. Ezáltal a lekötendô tartalékok egy jelentôs ré-

szét (380-430 MW) biztosítottuk, a tartalékpiacon az azt kiegészítô mennyiséget kellett ezután beszereznünk. Az elsô pályázatot még 2002 novemberében hirdettük meg, 2003. elsô negyedévére. Amint az várható volt, az erômûvi vállalatok nem tudtak ajánlatot adni, mert teljesítményüket lekötötték az MVM-mel korábban kötött hosszú távú megállapodások (HTM-ek), amelyek nem a jelenlegi definíciók szerint különböztetik meg az egyes szolgáltatástípusokat. Így – az átviteli hálózati veszteség kivételével – gyakorlatilag csak az MVM Rt. tudott ajánlatot tenni ezen a „piacon”. Ugyanakkor az MVM-et egy MEH határozat arra kötelezte, hogy elsôdlegesen a rendszerszintû szolgáltatásokat biztosítsa, s azokat is csak a kezdetben szabályozott, majd az erômûvi kereskedelmi szerzôdésekben elért árakon maximálva. A tartalék piac mûködését nehezítette az a körülmény, hogy a Paksi Atomerômû II. sz. blokkja az ismert üzemzavar következtében 2003 áprilisa és 2004 augusztusa között nem állt a villamosenergia-rendszer rendelkezésére, ami az MVM által a szabadpiacra bocsátható teljesítményt is – az említett MEH határozat ismeretében – jelentôsen korlátozta. Bár az említett okok miatt a szolgáltatások piacán a „verseny” egyszereplôssé vált, s azon belül is a szerzôdéses partner csak kötött árakon tudta azokat felajánlani, a napi igénybevételt a lehetôségekhez képest igyekeztünk piaci alapúvá tenni, azaz a napi ajánlatok kiválasztásakor a lehetô legkisebb költséget elérni. Ebben segítségünkre volt az idôközben külsô vállalkozókkal együtt megalkotott nyitott piaci informatikai alrendszerünk (NIP) ilyen irányú funkciója, aminek ún. napi clearing rendszerével optimáljuk a napi lekötéseket. Meg kell jegyezni, hogy az MVMnek is sok gondot okozott a rendszerszintû szolgáltatások biztosításának módja, ugyanis a jóval korábban kötött HTM-ek nem a jelenlegi modell logikájával köttettek meg, a felek anyagi ellenérdekeltsége miatt újratárgyalásukra sem került sor, s ezáltal az azokból eredô szolgáltatásokat „értelmezni” kellett, hogy az említett MEH határozatnak is megfeleljenek.


11

Bár azt mondhatjuk, hogy az elsô pályázatot követôen a verseny meghirdetése, lebonyolítása rutinná vált, minden alkalommal próbálunk az eljáráson csiszolni. A legtöbb gondot a pályázóknak az aránylag rövid idô alatt elkészítendô bizonylatok számossága, valamint a pénzügyi letétek biztosítása jelentette. Mindezeken – az adott jogi és gazdasági lehetôségek keretein belül – igyekeztünk könnyíteni. A 2005. évre meghirdetett pályázat sikeresnek bizonyult, és elsô alkalommal jelentek meg ezen a piacon is új szereplôk. Ezzel csökkent a szolgáltatások piacának a függôsége a közüzemi nagykereskedôtôl. Azonban a pályázatra – MVM kiírásnak nem megfelelôen beadott ajánlata miatt – nem érkezett elegendô tartalék ajánlat. Így a 2005. évre szükséges mennyiségû tartalékot versenytárgyalás keretein kívül lefolytatott eljáráson szerzôdtük le. A vázolt nehézségek miatt MVM Rt. nem adott be a kiírásnak mindenben megfelelô ajánlatot, így – az átviteli hálózati veszteség beszerzésén kívül, amirôl külön szólunk – a pályázatok a 2006. évi tenderig sikertelenül zárultak. Ugyanakkor ez azzal is járt, hogy a pályázatra jelentkezôkkel olyan szerzôdéskötési tárgyalások indulhattak meg, amelyen egyik felet sem kötötték az ajánlatban szereplô paraméterek, így velük alkupozíció alakulhatott ki, melyben többször sikerült a rendszerirányító számára az eredeti ajánlatnál kedvezôbb feltételeket elérni. Egészen más helyzet adódott a 2006. évi pályázat során. Ezúttal az MVM Rt. a rendszerszintû szolgáltatások minden elemére, és az átviteli hálózati veszteség beszerzésére is érvényes ajánlatot nyújtott be, ezáltal a pályázat minden meghirdetett „termék”-re nézve sikeres volt, azaz az igényt meghaladó ajánlat érkezett, ami lehetôvé tette azok összehasonlítását az elôre kidolgozott pontrendszer alapján. Ugyanakkor a pályázat sikeressége azzal a következménnyel járt, hogy az azt követô szerzôdéskötési tárgyalásokon már mindkét felet kötötték az ajánlatban szereplô szolgáltatások mûszaki paraméterei és az ajánlati árak. A tapasztalatokat illetôen meg kell említeni a pályázaton résztvevôk körét is. Az MVM Rt. mellett szinte kizá-

12

rólag olyan szabadpiaci kereskedôk vesznek részt, akik megfelelô hazai erômûvi portfolióval, ill. egy-egy esetben külföldi forrással is rendelkeznek. Legnagyobb sajnálatunkra – bár kiemelten felhívtuk a szóba jöhetô kör figyelmét – pályázatunkra nem jelentkezett feljogosított nagyfogyasztó, pedig a perces, ill. órás szabályzásban jelentôs szerepet kaphatnának. Ismereteink szerint több, a piacra már kilépett nagyfogyasztó rendelkezik kb. 10-50 MW szabályozási képességgel, korszerû, a fogyasztásba történô beavatkozási technológiával, pillanatnyi költségelemzô eljárással. Annak ellenére, hogy a rendszerszintû szolgáltatások piacán a fogyasztó részvétele számára többletbevételt eredményezne, információink szerint, ezen képességeiket már a helyi szolgáltatókkal, kereskedôkkel megkötött szerzôdéseikben lekötötték, és azt a menetrend készítéskor a kereskedô, szolgáltató saját piaci érdekeinek megfelelôen használja fel.

AZ ÁTVITELI HÁLÓZATI VESZTESÉG PÓTLÁSÁRA SZOLGÁLÓ VILLAMOS ENERGIA BESZERZÉSE Bár az átviteli hálózati veszteség pótlása nem tartozik a rendszerszintû szolgáltatások körébe, de miután a rendszerirányítónak kell fedeznie, s a villamosenergia-piacon beszereznie, az ezzel kapcsolatos eljárás nagyon hasonló a rendszerszintû szolgáltatásokéhoz, ezért azokkal együtt szervezzük és bonyolítjuk. A rendszerirányító a piacnyitással egy idôben az átviteli hálózati veszteség pótlására szolgáló villamos energia beszerzésére mérlegkört szervezett. Havonta állapítjuk meg annak várható mértékét a tervezett hálózati programok, és a nemzetközi villamosenergia-forgalom becsült mennyisége alapján. Az átviteli hálózati veszteség tényleges értékét az átviteli hálózatba az erômûvek, és az import betáplálási pontjain mért, valamint az elosztó hálózatra történô átadási pontokon mért villamos energia különbsége adja ki. Miután két nagy szám különbségébôl adódik, az átviteli hálózati veszteség értéke mérési pontatlanságok miatt igen nagy szó-


rást mutat, különösen a negyedórás elszámolási intervallum bevezetése óta. Sajnos a menetrendtôl így adódó eltérések a rendszerirányító szabályozási energia kockázatát növelik. Az említett eltérések ellenére tapasztalataink szerint az átviteli hálózati veszteség értéke a nap folyamán állandó érték körül alakul. Ennek okai többek között: a csúcsidôn kívül egy-egy nagyobb erômûvi betáplálási helyrôl (pl. Paksról) „távolabb” kell elszállítani a villamos energiát, tehát az átviteli hálózat nem feltétlenül a csúcsidôben a legkiterheltebb, a magyar VER-en áthaladó, és jelentôs veszteséget okozó tranzit volumene az éjszakai órákban meghaladja a nappali volument (amikor viszont általában az importunk magasabb). Fenti tapasztalatunknak megfelelôen mindig ún. „zsinór” menetrendet állítunk be, és jelentünk saját mérlegkörünkre.

AKKREDITÁCIÓ A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOKHOZ Miután a szolgáltatásokat általában nem közvetlenül azok forrásától, az erômûvektôl, hanem azok nagykereskedôjétôl szerezzük be, szükség volt az erômûvekkel közvetlenebb kapcsolatok kialakítására. Ezért a nagyerômûvekkel Üzemviteli Megállapodásokat kötöttünk, amelyeknek megkötését a Magyar Energia Hivatal is elôírta mûködési engedélyünkben. A szolgáltatások egyenletes, megbízható minôségének garancia rendszerét is ki kellett dolgoznunk. Ezt szolgálta az Üzemi Szabályzat új melléklete (9.1), amely lefektette a rendszerszintû szolgáltatások akkreditációs rendszerének alapjait. Az akkreditációs eljárás során az egyes rendszerszintû szolgáltatást nyújtó erômûvi egység tanúsítványt kap a szolgáltatás nyújtására való alkalmasságáról, továbbá az igénybevétel során megkövetelt, vállalt paraméterekrôl. Az akkreditált tevékenységeket a rendszerirányító jogosult korlátozott gyakorisággal ellenôrizni, tesztelni. Az akkreditációs eljárás elsôsorban a rendszerbe belépô új egységekre folytatandó le. Azon erômûvi blokkok esetében, amelyektôl a szolgálta-

tásokat eddig is igénybe vettük, az egységeket akkreditáltnak rögzítjük. A szolgáltatás képességének ellenôrzésére jó példa a rendszer két, Black Start-ot biztosító gázturbinájának próbája volt, amikor a tesztek során, külsô feszültség igénybevétele nélkül, a feszültséget és a szükséges teljesítményt a rendszer távolabbi csomópontjára sikerült eljuttatni, egy másik erômûvi egység esetleges elindítása céljából.

A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK NEMZETKÖZI PIACÁNAK KÉRDÉSEI Az Európai Bizottság a villamos energia belsô piacának megteremtése mellett a rendszerszintû szolgáltatások egységes, belsô piacának kialakítását is zászlajára tûzte. (Mértékadó vélemények szerint a határkeresztezô tarifa és a határkeresztezô szûk keresztmetszet kezelést követôen a Firenzei fórumok következô „sláger”-témája ez lesz!). A téma fontosságát mutatja, hogy az Európai Bizottság megbízásából egy konzorcium (Frontier-Consentec) már részletes tanulmányt készített a kérdéskörben, és az Európai Hálózati Rendszerirányítók Szövetsége (ETSO) is alakított egy ezzel foglalkozó munkabizottságot. Ezen bizottság is elkezdte munkáját, és 2005. november közepén megjelentette a kérdéskörrel kapcsolatos tényfeltárásának eddigi eredményeit. (Current State of Trading Tertiary Reserves Across Borders in Europe). A munkaanyagban két különbözô kereskedelmi modell került bemutatásra. Az egyik modellben a rendszerirányító egy másik szabályozási terület piaci szereplôjétôl szerzi be a szolgáltatást (1. ábra), míg a másik lehetséges eljárás szerint a TSO-k (átviteli hálózati rendszerirányítók) egymással kereskednek a hazai piacon megszerzett tartalék termékeikkel (2. ábra). A mi gyakorlatunkban mindkét modellre van már példa. Órás tartalék szerzôdéses lekötésére már sor került a bemutatott pályázati eljárást követôen, és a szomszédos rendszerirányítókkal kötöttünk kölcsönös üzemzavari kisegítési megállapodást,

ami tulajdonképpen a 2. modellnek felel meg. Természetesen a rendszerszintû szolgáltatások nem minden eleme alkalmas a nemzetközi piaci tevékenységi körbe történô bevételre. A feszültség szabályozás kifejezetten helyi szolgáltatás, még egy olyan, aránylag kis szabályozási területen belül is, mint Magyarország. A primer, és szekunder szabályozási követelmények az UCTE Üzemi Kézikönyvének ajánlásai alapján alapvetôen adott szabályozási területre vonatkoznak (bár van példa az utóbbi feladat megosz-

tására pl. határfolyón mûködô tározós vízerômû esetén). Elsôsorban a tercier tartalék (magyar szabályozásban tovább részletezett perces, üzemzavari, ill. órás tartalék) határokon keresztüli kereskedelmérôl lehet szó. Ebben a témában meg kell említeni azt az elméleti lehetôséget, hogy a rendszerirányító, vagy nagyobb hazai mérlegkör felelôse – a várható hazai szabályozási gondok kezelése miatt – a régió szivattyús energia tározóval rendelkezô országával (Románia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina), illetve annak üzemeltetôjével

1. Szabályozási terület


Kisegítési megállapodások 1


TSO1

TSO2

Tartalék szolgáltató


ETSO Szerepköri modell terminológia Piaci terület

Kiegyenlítési terület

1. ÁBRA





TSO1

TSO2



ETSO Szerepköri modell terminológia Piaci terület

Kiegyenlítési terület

2. ÁBRA


13

köt a jövôben mindkét fél részére elônyös szerzôdést. Az említett ETSO munkacsoportnak az egyik alapvetô feladata, hogy a tartalékpiac mûködését, és a napon belüli (ún. intraday) villamosenergia-piacot pontosan definiálja, megkülönböztesse, ugyanis ezek termékei lényegében azonosak. Itt kell megemlítenünk, hogy a magyar villamosenergia-piacon a napon belüli kereskedés bizonyos formája korlátozottan megengedett, hiszen a napon belüli menetrend módosítási lehetôség, ha csak bizonyos feltételek mellett lehetséges is, de lényegében napon belüli kereskedést jelent.

MIT HOZ A JÖVÔ EZEN A PIACON? Sajnos a villamosenergia-rendszer üzemirányításának feltételei egyre nehezednek. Itt elsôsorban a (túl?)támogatott megújuló, és kapcsolt villamosenergia-termelés robbanásszerû növekedésére, a szabadpiac és a közüzem nem mindig racionális viselkedésére, és a jelenleg a rendszerszintû szolgáltatásokat nyújtó erômûvi berendezések elhasználódására gondolunk. Ezért a MAVIR ZRt. vezetése már régóta szorgalmazza egy szivattyús energia tározó létesítését, vagy – amint azt az elôzôekben jeleztük – egy külsô ilyen létesítmény „használatának” lehetôségét. Elôrelépés lehet ezen a téren a meglévô magyar-

országi vízerômûvek ilyen irányú öszszehangolt „használatának” törvényi és szabályzati megvalósítása. Az idézett gondok már most is a rendszerszintû szolgáltatások szûkösségét jelzik. A magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a korlátokat tekintve, illetve a rendszer rugalmasságát alapul véve (terhelésváltoztatási képesség – gradiens) már most is a lehetôségeinek a határán van, és már a közeljövôben sem bír el több száz megawattos, az idôjárás szeszélyeitôl függô, sztochasztikus termelésû erômûpark miatti többletszabályozási igényt. Mindezek ellenére vannak a villamosenergia-rendszerben további kihasználható kapacitások, amelyek megfelelô törvényi, szabályzati, piaci modellbôl származó ösztönzôk segítségével elérhetôek. Ilyenek például: n a meglévô korszerû, szabályozásra alkalmas vagy alkalmassá tehetô erômûvek, melyeknél anyagi érdekbôl ki nem épített szabályozó rendszer, illetve a szerzôdéses háttér merevvé teszi az üzemállapotot; n a környezetvédelmi, illetve kötelezô átvétel nyújtotta anyagi elônyök miatt biomassza tüzelésre átalakított, szabályozásra képes „kis”erômûvek, erômûvi blokkok (49,9 MW-os is van!) teljesítményének szabályozhatóvá tétele; n a szélerômûvek szükség esetén, az idôjárási körülmények ellenére történô leállítása; n a HTM-ek áttekintésén és újra tárgyalásán keresztül az erômûvek ér-

dekeltté tétele a rendszerszintû szolgáltatások piacán; n jobb, összehangoltabb együttmûködés azokkal az iparágakkal, amelyek befolyásolhatják az erômûvek mûködését; n az engedélyeztetési eljárások (kiserômûvek, szélerômûvek) során nagyobb hangsúly a rendszer szabályozhatósági képességeinek fenntartására; n segítség lehet, ha szabályzati szinten kerül elôírásra pl. a 20 MW teljesítôképesség feletti kiserômûvek (<50 MW) szabályozhatósága, arra való képesség megvalósítása; n arra képes fogyasztók „becsalogatása” a rendszerszintû szolgáltatások piacára. Mindezek révén jobban kihasználható a meglévô, rendszerben rejlô szabályozási képesség mindaddig, amíg a piaci szereplôk számára befektetéseikhez, erômûépítéshez elfogadható mértékûvé nem csökken a kockázat, amelyet elôsegít az intézkedésekkel felélénkített szabályozási tartalék piac.

stratégiájának egyik fô elemeként megvalósuló TSO létrehozásával teljesült az 1070/2005-ös kormányhatározat, az így létrejött új szervezet megfelel a 2003/54-es EU-direktívában meghatározott m?ködési modellnek. Az integrált TSO feladatainak 2006. január 1-jétôl történô ellátása érdekében az anyavállalat MVM Zrt.-tôl a MAVIR ZRt személyi állományába kerül az átviteli tevékenység ellátását végzô Hálózati Igazgatóság, valamint az Országos Villamostávvezeték Rt. üzemeltetésért felelôs Üzemviteli Igazgatósága. A MAVIR létszáma ezzel a jelenlegi 182rôl 713 fôre nô. A magyarországi átviteli hálózati

rendszerirányító létrehozásával az MVM Zrt. jelentôs lépést tesz az integrált nemzeti villamos társaságcsoport létrehozásának folyamatában. A TSO megalakítása az átviteli hálózati eszközök és feladatok egységes kezelése, és a jelenlegi széttagolt mûködésbôl fakadó bonyolult belsô szabályozás jövôbeni egyszerûsödése révén növeli a villamosenergia-ellátás biztonságát. Továbbra is biztosított lesz ugyanakkor a rendszerirányítás piaci szereplôktôl való független mûködése.

IRODALOMJEGYZÉK [1] A megbízható villamosenergia-ellátás feltételei deregulált környezetben. Vezetôi Összefoglaló, VEIKI Rt., Budapest, 2003. november [2] A Gazdasági Versenyhivatal jelentése a magyar villamosenergia-piacon lefolytatott ágazati vizsgálatról, nyilvános szakmai vitára bocsátott tervezet. Budapest, 2005. december 22.

n SAJTÓKÖZLEMÉNY Az MVM Csoport tagjaként január 1-jével megalakul a magyarországi átviteli hálózati rendszerirányító (TSO)

December 28-án lezajlott a MAVIR ZRt. közgyûlése, mely döntést hozott arról, hogy 2006. január 1-jei hatállyal megemeli a Társaság alaptôkéjét. Az immár mintegy 140 milliárd forintos alaptôkéjû átviteli hálózati rendszerirányító (az angol elnevezés – Transmission System Operator – rövidítéseként TSO) két mûködési engedélyt kapott a Magyar Energia Hivataltól: rendszerirányítói és átviteli mûködési engedélyt. A Magyar Villamos Mûvek Zrt. középtávú üzleti

14


Budapest, 2005. december 30.

(MVM-MAVIR sajtóközlemény)

MEGÚJULT MAGYARORSZÁG ELSÔ ÉS MÁIG EGYETLEN KOMMUNÁLISHULLADÉKHASZNOSÍTÓ MÛVE AZ ERBE ENERGETIKA MÉRNÖKIRODA KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL A FÔVÁROSI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ RT. ÁLTAL ÜZEMELTETETT FÔVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MÛ 1982-BEN ÉPÜLT ÉS A LÉTESÍTÉS IDÔPONTJÁBAN MINDENBEN MEGFELELT A KÖRNYEZETVÉDELMI, ÍGY A LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELMI ELÔÍRÁSOKNAK IS. AZ ERÔMÛ NÉGY KAZÁNJÁBAN ÉVES SZINTEN MINTEGY 350 EZER TONNA KOMMUNÁLIS HULLADÉK ÉGETÉSES ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉNT A KAZÁNOKBÓL KELETKEZÔ GÔZBÔL VILLAMOS ENERGIÁT ÁLLÍTOTTAK ELÔ ÉS TÁVHÔSZOLGÁLTATÁST IS NYÚJTOTTAK. KISS GÁBOR–TÓTH ISTVÁN

ELÔZMÉNYEK Az 1991-ben a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirôl megjelent Kormányrendelet elôírásait a Mû elektrosztatikus porleválasztóival nem lehetett betartani, ezért meg kellett kezdeni egy új, korszerû füstgáztisztító berendezés létesítésének elôkészítô munkáit. A beruházás megkezdését több évig finanszírozási problémák késleltették. A füstgáztisztító berendezés fôvárosi és állami forrásokból, a kazán rekonstrukciója pedig az FKF Rt. saját forrásainak terhére valósult meg. A Fôvárosi Önkormányzat a finanszírozáshoz az Európai Beruházási Banktól (EIB) infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztési célú hitelt is igénybe vett. 1999-ben kezdôdött a füstgáztisztító berendezés tenderdokumentációjának elkészítése. Az egyeztetések

során kialakult vélemény szerint a füstgáztisztító berendezés megvalósítása mellett a Hulladékhasznosító Mû hosszú távú mûködôképessége úgy

garantálható, ha a beruházással egyidejûleg, azzal összehangoltan a kazánok rekonstrukciójára is sor kerül. Ennek alapján döntés született,

A MEGÚJULT MÛ TÁVLATI KÉPE


15

hogy a füstgáztisztítót és a kazán rekonstrukciót egyidejûleg, egy fôvállalkozásban kell megvalósítani. A komplett tenderdokumentáció elkészítése után 2000-ben megkezdôdhetett a beruházás kivitelezôjének kiválasztására irányuló, kétfordulós nyílt nemzetközi versenytárgyalási eljárás. A pályáztatás és az értékelés lezárását követôen a Mû felújítására vonatkozó fôvállalkozási szerzôdés 2002. október 15-én került aláírásra a Fôvárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaság és a nyertes pályázó, a Lurgi Energie und Entsorgung GmbH (ma: Lurgi Lentjes AG.) között.

A BERUHÁZÁS TERJEDELME KAZÁNREKONSTRUKCIÓ Az eredeti kazán 3 huzamú, membránfalas, függesztett kivitelben készült, ahol a 2. huzamban helyezkedtek el a túlhevítôk, a 3. huzamban pedig az ECO-felületek. Ez a megoldás a füstgáz korrozív hatása és magas hômérséklete miatt a túlhevítôk gyakori cseréjét követelte meg. Az új konstrukció kiegészült egy új lemezburkolatú huzammal, amely részben a meglévô salakbunker tetejére támaszkodik (1 ábra). A tûztérben keletkezett füstgáz az 1. huzam tetején hagyja el a tûzteret és belép a 2. huzamba, amelyben az elgôzölögtetôk vannak. A második huzamon áthaladva a füstgáz a kazán alsó tartományában a 3. huzamba kerül, amelyben a túlhevítô fûtôfelületek találhatók. A túlhevítô felületek egyes kötegei ellenáramban, egyes kötegei pedig egyenáramban mûködnek. A 2. és 3. huzam alatt közös pernyetölcsér található, amelybôl a pernye pneumatikus szállítórendszeren kerül a tároló silóba. A 4. huzamban található egy túlhevítô köteg és az ECO-kötegek. A 4. huzam alatti pernyetölcsérbôl a pernye szintén pneumatikus szállítórendszeren keresztül kerül a tároló silóba. A fûtôfelületek tisztítását a beépített gôzös koromfúvók végzik beállítható programok segítségével. A tûztéri membránfalak védelme, valamint a füstgázok elôírt hômérséklete és tartózkodási ideje (850 °C,

16

2 s) miatt a tûztérben és az 1. huzamban hôálló falazat került beépítésre, amely bonyolultságára jellemzô, hogy a teljes felület több mint 10 különféle tûzálló anyagból áll (SiC-lapok, SiC-massza, egyéb hôálló betonkeverékek és tûzálló téglák stb.). A beszállított hulladék a hulladéktároló bunkerbe kerül, ahonnan daru adagolja az adagoló tölcsérbe. Az adagoló tölcsérbôl hidraulikusan mûködtetett, fokozatmentesen szabályozható adagoló továbbítja a hulladékot a tûztérbe. A tûztérben a hulladék végighalad a 6 forgó rostélyhengerbôl álló berendezésen, ahol megtörténik a hulladék kiégése. A rostélyhengerek alá a primerlevegô befúvása rostélyhengerenként mért és szabályozott módon történik. A szekunder levegô tûztérbe juttatása az ún.

távolítják az NOx-et, majd a füstgázt a kazán elhagyása után, 200 °C hômérsékleten közvetlenül az ikerciklonokba vezetik, ahol a pernyetartalom kb. 90%-a leválasztásra kerül. Ezután a permetezô abszorberben 1014 súlyszázalékos porlasztott mészhidrát-szuszpenzióval történô reakció során leválasztásra kerülnek a füstgáz savas komponensei, úgymint a kénoxidok (SO2, SO3), a sósav (HCl) és a hidrogén-fluorid (HF). Ezek a savas gázok a mészhidráttal [Ca(OH)2] létrejövô reakció során különbözô sókká alakulnak. A mészhidrátban lévô víz elgôzölésének folyamata a füstgáz hômérsékletét kb. 130140 °C-ra csökkenti. A permetezô abszorberben lejátszódó kémiai és fizikai folyamatok egyszerûsített alakban a következôk:

Gáz halmazállapotú szennyezôanyag

Abszorbeáló anyag, mint szuszpenzió

Reakciótermék száraz formában

SO3

+ Ca(OH)2

CaSO4 + H2O

SO2

+ Ca(OH)2

CaSO3 + H2O

2HCL

+ Ca(OH)2

CaCl2 + 2H2O

2HF

+ Ca(OH)2

CaF2

orr-részen kiképzett fúvókákon keresztül valósul meg. A kiégett salak a nedves salakkitolón keresztül a salakbunkerbe kerül, ahonnan gépkocsival szállítják ki a hulladéklerakóra. Kiszállítás elôtt a salakból kiválasztásra kerül a vas.

FÜSTGÁZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIA A rekonstrukció elôtt az égetômû nem rendelkezett korszerû füstgáztisztító berendezéssel. A füstgázból csak a pernyét választották le a vonalankénti kétzónás, vízszintes gázáramú elektrofilterek segítségével. A beruházás során vonalanként ún. „félszáraz technológiájú” füstgáztisztító berendezés került kiépítésre SNCR (Selective Non-Catalytic Reduction) eljárású nitrogénoxid-mentesítéssel kombinálva. Általános ismertetés

A hulladékégetés során keletkezô, káros anyagokat tartalmazó füstgázokból a tûztérben SNCR eljárással el-


+ 2H2O

Az olyan további gáz halmazállapotú káros anyagokat, amelyeket a mészhidrát nem választ le (pl. dioxinok/furánok, gôzfázisú higany [Hg]), a második tisztítási fázisban szén(C)tartalmú adszorbensekkel távolítják el. Ebbôl a célból a zsákos szûrôbe való belépés elôtt fúvókákon át aktív lignit kokszot (ALC) juttatnak a füstgázáramba, ami a zsákos szûrôben megköti a dioxinokat/furánokat és a gáz alakú nehézfémeket. A káros anyagok kiválasztásának az abszorberben, ill. a füstgázcsatornában lezajló, fent ismertetett folyamata után a reakció termék tartalmú füstgázt a száraz, szilárd halmazállapotú komponensek leválasztása céljából egy zsákos szûrôbe vezetik, ahol a szûrôtömlôkön képzôdô maradékanyag-réteg szabad mész, és aktív szén tartalma tovább csökkenti a füstgáz károsanyag tartalmát. A zsákos szûrô után telepített szívóventilátor szívja keresztül a füstgázokat a berendezéseken és szállítja a kéményen át az atmoszférába, ezzel egyidejûleg biztosítja a tüzeléshez szükséges huzatot is.

1. ÁBRA KAZÁNREKONSTRUKCIÓ ÉS FÜSTGÁZTISZTÍTÓ BERUHÁZÁS KERESZTMETSZET

A FÜSTGÁZTISZTÍTÓ TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEI

n oldatszállító rendszer csôvezeték-

Nitrogénoxid-mentesítô Az egyik legjelentôsebb károsanyag, a nitrogénoxid (NOx), még optimális égés esetén is jelentôs mennyiségben keletkezik tüzeléskor, így csökkentése érdekében külön technológiai fokozat beépítése szükséges. A nitrogénoxidok mennyiségének csökkentésére alkalmazott SNCR berendezés egyszerû felépítésével és nagy hatásfokával tûnik ki. A folyamatban alkalmazott redukciós közeg karbamid 40%-os vizes oldata. A karbamid vizes oldatát a lehetô legegyenletesebben oszlatják el a füstgázban. A beporlasztó rendszer kialakítása révén a reakció a megfelelô hômérsékleti tartományban tud végbemenni. A reakcióból kimaradt redukáló közeg ammónia alakjában, a füstgázokban marad. A nitrogénoxid-mentesítô rendszer fôbb elemei: n karbamidsiló n karbamidoldó keverôs tartály n folyékonykarbamid-tároló tartály (üvegszálerôsítésû mûanyag)

Ciklonos elôleválasztó Az ikerciklonokat abból a célból alkalmazzák, hogy a füstgázáramból leválassza a lehetô legtöbb pernyét, mielôtt a füstgáz a permetezô abszorberbe lép. Ez a fokozat jelentôsen csökkenti a füstgáz szilárdanyag tartalmát és ezzel a permetezô abszorber, valamint a zsákos szûrô porterhelését is. Ennek következtében egyrészt e két berendezés fizikai méretének jelentôs csökkentésére nyílt lehetôség, másrészt a késôbbiekben egy megfelelô receptura alapján alkalmazandó adalékanyagok segítségével csökkenthetô a keletkezett veszélyes hulladék mennyisége.

kel, szivattyúkkal n karbamid befecskendezô rendszer

Permetezô abszorber A permetezô abszorber a „félszáraz füstgáztisztítás” legfontosabb eleme. A savas kémhatású káros gázok semlegesítésére, ill. abszorbeálására a permetezô abszorberben mészhidrátszuszpenziót alkalmaznak, amely egy rotációs tárcsán történô porlasztás eredményeképpen – finoman elosz-

tott formában – érintkezésbe kerül a forró füstgázzal. A mész-szuszpenzióban lévô vízmennyiség és a – hômérséklet szabályozása érdekében bevezetett – szabad víz elpárolgása a tartózkodási idô alatt kb. 130-140 °C-ra hûti le a készülékben lévô füstgázokat. A szennyezôanyagok minél teljesebb leválasztása szempontjából az abszorber legfontosabb jellemzôi: n milyen a folyadékköd ideális összekeveredése a károsanyag tartalmú füstgázzal; n elegendô-e a tartózkodási idô a potenciális reagensek közeledéséhez és a kívánt reakciók lefolyásához; n mennyire képes száraz és pergô maradékanyag elôállítására A ciklonból érkezô füstgázt a belépôfejen át közvetlenül az abszorberbe vezetik. A belépôfejre terelôlemezeket és perdítô lapátokat szereltek, így teremtve meg annak elôfeltételét, hogy a füstgáz alaposan elkeveredjen a mésztejbôl álló folyadékköddel, amelyet a permetezô abszorber felsô részén, a füstgázzal egyenáramban vezetnek be. A füstgáz az abszorber kúpos részében lefelé távozik közvetlenül a zsákos szûrôbe. A reakció során


17

keletkezô maradékanyagokat a füstgáz ragadja magával, amelyek leválasztására a zsákos szûrôben kerül sor.

Zsákos szûrô Az abszorberbôl érkezô és csak szilárd anyagokat tartalmazó füstgázba a zsákos szûrôbe való belépés elôtt aktív lignitkokszból álló adszorbenst fúvatnak be. A jobb adagolhatóság és a kisebb felhasználás indokolja, hogy ezt az adszorbenst pneumatikus úton a füstgázáramba és nem a mésztejhez adagolják. A szûrô 4 egyenlô nagyságú, párhuzamosan kapcsolt kamrából áll. A füstgáz kívülrôl befelé áramlik át a szûrôanyagon, miközben a szilárd szennyezôdéseket a tömlôszerû szûrôszövet leválasztja. A tömlôk összeroppanását az azokba behelyezett támasztókosarak akadályozzák meg. A tisztított füstgázok a szûrôtömlôk belsô részébôl a tisztagázok gyûjtôcsatornáján át a rendszer tisztagáz vezetékébe áramlanak. A tömlôsorok tisztítása a por tulajdonságai és a porkoncentráció alapján meghatározott ütemben és sorrend szerint, sûrített levegôvel történik.

Mésztejkészítô állomás Ez a létesítmény állítja elô a füstgáz savas összetevôinek semlegesítéséhez szükséges, reakcióképes mészhidrát szuszpenziót. Alkotórészei a következôk: n az égetett mészpor tárolásához szükséges két siló, n két mészoltó tartály, n két mésztejtároló tartály, valamint a mésztejszivattyúk, amelyek a mésztejet körvezetéken az abszorberekhez továbbítják. Az égetettmész-silóhoz az égetett meszet (CaO) tartálykocsival szállítják, és a jármû saját kompresszorának segítségével, pneumatikus úton tárolják be a 60 m3 térfogatú silóba. Mésztej készítése Az égetett mész oltása adagonként történik. Amikor a mésztej tárolótartály jelzi, hogy mésztejre van szükség, nyitnak a szelepek, és mért mennyiségû víz kerül az oltótartályba. Ha a víz egy része már az oltótartályban van, elkezdôdik a mészpor adagolása. A mészadagolást a szabályozható fordulatszámú cellás adago-

2. ÁBRA FÜSTGÁZTISZTÍTÓ ÉS MARADÉKANYAG-KEZELÔ RENDSZER – ELVI SÉMA

18


lók segítségével a víz adagolási idejéhez lehet illeszteni. A bejuttatott mész és víz együttes mennyiségét az oltótartályba beépített mérlegelô berendezéssel lehet meghatározni. Az oltótartályba beépített keverômû az égetett mész és víz összekeverésével 10-14%-os mészhidrát-szuszpenziót állít elô.

Aktívlignitkoksz-ellátás A dioxinok és furánok, valamint a gôzfázisú higany megkötésére szolgáló adszorbens (aktív lignit koksz) készletezésére két siló (a füstgáztisztítás két vonala számára egyegy) létesült, amelyek maximális adszorbens-felhasználás mellett és a létesítmény maximális üzeme esetén is kellôen hosszú készletezési idôt biztosítanak. Az adszorbenst a permetezô abszorberek és a zsákos szûrôk között adagoljuk a füstgázhoz. Ehhez egy cellás adagolón át megfelelôen adagolva veszik ki az adszorbenst a silóból és pneumatikus úton szállítják a füstgázcsatornában kialakított betáplálási helyre (2. ábra).

A MARADÉKANYAGOK KEZELÉSE A maradékanyag-kezelô berendezés célja: n A füstgáz kezelés során kialakult száraz szilárd anyagok (pernye, füstgáztisztítási maradék) átmeneti tárolása, közúti tartálykocsiba történô átrakása. n Szükség esetén földnedves (önszilárduló) termék létrehozása, amely tartalmazhatja a pernye, a füstgáztisztítási maradékanyag, a cement, víz és kelátképzô anyag különbözô mennyiségeit egy megadott recept szerint. Az égetômû szükséges megbízhatóságának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a maradékanyag-kezelô berendezés két egyenértékû vonala került megvalósításra.

FOLYAMATLEÍRÁS A maradékanyag-kezelô berendezések a kémény két oldalán szimmetrikusan felépített csarnokokban kerültek elhelyezésre. A kazán- és ciklonpernyét, valamint a zsákos szûrôben leválasztott füstgáztisztítási maradékot a készülékek kilépôcsonkjától láncos kaparószalagok gyûjtik össze és a megfelelô reteszelô eszközökön keresztül a pneumatikus szállítórendszerek fogadótartályaiba továbbítják, ahonnan az összegyûlt anyagot 6 bar-os nyomótartályokból pneumatikus úton szállítják a tároló silókba. A rendszerben külön-külön kerül tárolásra a pernye és a füstgáztisztítási maradék. Egy esetleges megszilárdítási eljárás adalékanyagaként lehetôség van cement tárolására is. A maradékanyag-kezelô rendszer lehetôséget biztosít a keletkezett anyagok száraz és földnedves állapotú kiadására. A feladat ellátásához a tartályürítô csigákon kívül beépítésre került a receptúra szerinti keverékképzést lehetôvé tevô mérlegtartály, a száraz keveréket elôállító kettôs keverôcsiga és a földnedves állapotú maradékot, vagy keveréket elôállító keverôgép. Jelenleg száraz állapotban, szeparáltan kerül kiadásra a pernye és a füstgáztisztítási maradék. A kiszállítás zárt konténerekben történik, amelyek töltése kiporzásmentes töltôrendszerrel valósul meg. A szállító és tárolóberendezések fûtött kivitelûek az anyagok le-, ill. öszszetapadásának megelôzése érdeké-

ben. A maradékanyag-kezelô létesítmény tárolókapacitása biztosítja, hogy csak a heti öt munkanapon legyen kiszállítás. A rendszer kialakítása lehetôvé teszi bármely égetôvonal maradékanyagainak bármelyik tárolóhelyre történô szállítását, tárolását. A maradékanyag-kezelô létesítmény fôbb berendezései: n Pernyetároló siló 290 m3 n Füstgáztisztítási 290 m3 maradék-siló n Cementsiló 60 m3 n Ürítôcsigák n Mérlegtartály n Kettôs keverôcsiga n Karos nedvesítô keverô n Gépkocsitöltô berendezés n Nedves portalanító berendezés

VILLAMOS TECHNOLÓGIA A Hulladékhasznosító Mû villamos háziüzemi rendszere két 10 kV-os kábelvezetéken keresztül az Újpesti és a Káposztásmegyeri alállomásokba csatlakozik. A háziüzemi rendszer 10, 6 és 0,4 kV-os feszültségszinten látja el a meglévô berendezéseket. A kazánok felújításakor a villamos berendezéseknél csak a szükséges cserékre, felújításokra került sor. Az új létesítmény a meglévô 6 kV-os kapcsolóberendezés 2 szabad mezôjébôl kapott betáplálást 2 db 3 tekercselésû száraztranszformátoron (6/0,7/0,4 kV) keresztül. 0,7 kV-os feszültségszintre csatlakoznak a füstgázventillátorok frekvenciaszabályozós motorjai. Az új létesítmény berendezéseinek villamos energia ellátását 0,4 kV-os, UPS és 220 V DC rendszerek, illetve egy új dízel gépegység biztosítják.

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA A Hulladékhasznosító Mû irányítástechnikai rendszere – illeszkedve a meglévô részrendszerekhez – korszerû, Siemens gyártmányú elemekbôl épült. Az új füstgáztisztító rendszer létesítésével együtt sor került a kazánok irányítástechnikai rekonstrukciójára is. A 4 kazán+füstgáztisztító technológiai egység, és ezek segédtechnológiáinak irányítása a felújított vezénylô helyiségben lévô kezelôi munkaállo-

másokról sémaképek alapján történik. A vezénylôben tartózkodó kezelôket nagyméretû villamos és technológiai mozaiktáblák is tájékoztatják az üzemviteli állapotról. Az irányítástechnikai rendszerhez kapcsolódnak a füstgázkibocsátást ellenôrzô, a tûzjelzô, és a vállalati információs rendszerek is. A fentiek biztosítják a Hulladékhasznosító Mû technológiai egységeinek automatikus indítását, folyamatos üzemeltetését, a kazánokból kilépô füstgázok szabályozott tisztítását, az üzemi jellemzôk naplózását stb. és a Hulladékhasznosító Mû leállítását.

ÉPÍTÉSZET Az új füstgáztisztító csarnokot a meglévô üzemi épülethez építették hozzá. A két épületrész közötti gyalogos átjáró hídon a látogató csoportok közvetlenül jutnak az üzemcsarnokba. A meglévô üzemi épület – az elektrofilterek elbontása után – kiegészült a salakkezelô tér födémére kerülô új technológiával, aminek elôfeltétele volt a födém megerôsítése. Az új füstgáztisztító csarnok acélváz szerkezetû, amelyen belül kétszintes vasbeton épület létesült a villamos helyiségek és a kompresszor gépház befogadására. Az épület acél vázszerkezete cölöpalapozású vasbeton alaplemezen nyugszik. A külsô térelhatárolás a csarnok acélváz szerkezetére erôsített acéllemez falkazetták, hôszigeteléssel ellátva, amelyre külsô homlokzati fémlemez burkolat került. Az épület két végén két teher- és személyszállításra alkalmas felvonó létesült. Az A&D Stúdió Lázár Antal felelôs tervezô által tervezett épületegyüttes a meglévô üzemi épülettel harmonikus egységet alkot. A beruházás két szakaszban valósult meg. Az I. szakaszban megtörtént az 1. és 2. sz. kazán rekonstrukciója, a hozzájuk tartozó új füstgáztisztító vonal kiépítése, míg a II. szakaszban a 3. és 4. sz. kazánnál végezték el ezeket a munkálatokat. Emiatt a Hulladékhasznosító Mû a beruházás megvalósítása alatt gyakorlatilag állandóan részterhelésen üzemelt, csökkentve ezzel a keletkezett hulladék lerakásának költségeit. A beruházás fôbb csomópontjai: n helyszíni munkák megkezdése: 2003. 04. 09.


19

A MEGVALÓSÍTÁS FÔBB SZEREPLÔI ÉS CSOMÓPONTJAI Megnevezés

Tevékenység

Kulcsrakész megvalósítás

Fôvállalkozó

Lurgi Lentjes AG. (Németország)

Kazán

tervezés gyártás bontás és szerelés

Baumgarte Boiler Services (Németország) Transelektro Rt. Csôszer Rt.

Rostélyrendszer

gyártás

Arneburger Maschinenbau (Németország)

Füstgáztisztító rendszer

nagyberendezések gyártása kisebb segédrendszerek szállítása gépészeti szerelés

Csôszer Rt. németországi cégek Csôszer Rt.

Villamos technológia

készülékek szállítása tervezés kivitelezés

Ritter (Németország) Bartec (Németország) Fabricom (Magyarország)

Irányítástechnika

kiviteli tervezés, szállítás és kivitelezés

Sibicontrol (Magyarország)

Építészet és installáció

építészeti munkák acélszerkezet és homlokzat épületgépészet

31. sz. ÁÉCS KÉSZ Kft. Csôszer Rt.

n 2. sz. kazán hatósági nyomáspró-

n gôzturbina és generátor teljes felú-

ba: 2003. 11. 15. 2. sz. vonal hulladéktüzelés megkezdése: 2004. 04. 27. I. szakasz szerzôdéses átvétel: 2004. 12. 15. II. szakasz munkaterület átadás: 2004. 04. 01. 3. sz. kazán hatósági nyomáspróba: 2004. 11. 26. 3. sz. vonal hulladéktüzelés megkezdése: 2005. 04. 08. II. szakasz szerzôdéses átvétel: 2005. 09. 30.

jítása (csapágyazás, lapátozás stb.); hûtôtornyok ventilátorai; a 10 kV-os, 6 kV-os és 0,4 kV-os erôátviteli rendszer (kazán és közös üzem), valamint a PROTECTA védelmi rendszer felújítása; tûzjelzô rendszer felújítása; dízel gépegység felújítása (kazán és közös üzemhez); szemétdaru felújítása; nedves salakkitoló felújítása; gôzredukálók cseréje; káposztásmegyeri 10 kV-os kooperációs kábel kiépítése.

n n n n n n

AZ FKF RT. SAJÁT FEJLESZTÉSEI Az FKF Rt. helyszíni fômérnöksége tevékenyen részt vett a beruházás megvalósításában (tervellenôrzések, csatlakozási pontok kijelölése, mûszaki problémák tisztázása stb.). A fentiek mellett az FKF Rt. tudatosan fejlesztette és korszerûsítette a jelen beruházás tárgyát nem érintô berendezéseket abból a célból, hogy emelje a teljes Hulladékhasznosító Mû mûszaki színvonalát és növelje annak rendelkezésre állását. Az FKF Rt. által saját hatáskörben elvégzett és jó minôségben megvalósult fôbb munkák: n kazán, hûtôtorony, turbina, tápházi irányítástechnika teljes elújítása;

20

Cég

n n

n n n n n n

készítette a kazán rekonstrukció tenderkiírás mûszaki részét. A FIDIC elôírások és az EIB útmutatások alapján komplettírozta a fôvállalkozói tenderkiírást. A Szakmai Bizottság tagjaként közremûködött a pályáztatás elôkészítésében, lebonyolításában, a pályázatok értékelésében, és a szerzôdéses tárgyalásokat vezette. Az ERBE irányító és ellenôrzô feladatkörrel, helyszíni kirendeltség mûködtetésével a kivitelezési munkák teljes körû lebonyolítója volt.

ÖSSZEFOGLALÁS EREDMÉNYEK Összehasonlító mûszaki táblázatok. (Lásd a 21. oldalon.)

AZ ERBE SZEREPE A BERUHÁZÁS ELÔKÉSZÍTÉSÉBEN ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Az ERBE ENERGETIKA Kft. 1998 végén nyílt közbeszerzési pályázaton nyerte el a füstgáztisztító beruházás lebonyolítás feladatait. Részt vett a füstgáztisztító berendezés tenderdokumentációjának kidolgozásában, el-


A megújult Hulladékhasznosító Mû minden vonatkozásban kielégíti a hazai és az EU környezetvédelmi elôírásokat és magasabb rendelkezésre állása következtében évi 420 ezer tonna hulladék elégetésére és energetikai hasznosítására képes. A végrehajtott rekonstrukció és fejlesztés eredményeképpen a tulajdonosok bizonyosságot, a kétkedôk pedig méltó választ kaptak arra, hogy a Hulladékhasznosító Mû felújítása mûszaki és gazdasági szempontból lehetséges és sikeres volt. A Hulladékhasznosító Mû elôkészítése és megvalósítása során szerzett tapasztalatok hasznosak lehetnek további hazai hasonló kommunális hulladékhasznosító mûvek létesítésénél.

1. TÁBLÁZAT. LÉGSZENNYEZÔANYAG-KIBOCSÁTÁS

Napi középérték Gáz alakú szennyezôanyagok

Összes szilárd anyag Gáz- és gôznemû szerves anyagok összes szerves szénben kifejezve Hidrogén-klorid (HCl) Hidrogén-fluorid (HF) Kén-dioxid (SO2) Nitrogén-oxidok (NOx), nitrogén-dioxidban (NO2) kifejezve Szén-monoxid (CO)

Napi átlagértékek a 3/2002 (II. 22.) KöM rendelet 3. sz. melléklete szerint

A beruházás elôtti mért értékek, mg/Nm3

Határérték, mg/Nm3

A beruházás utáni mért értékek, mg/Nm3

40-120 1-10

10 10

1,0 1,0

400-500 1-4 80-120 260-320

10 1 50 200

2-8 0,12 7-25 130-180

20-45

50

10-30

8 órás mintavételi idô átlagában Nehézfémek kibocsátásai Kadmium és vegyületei, kadmiumban (Cd) + Tallium és vegyületei, talliumban (Tl) kifejezve Higany és vegyületei, higanyban (Hg) kifejezve Sb, As, Pb, Cr, Co, Cu, Mn, Ni és V összesen

A dioxinok és furánok koncentrációja a füstgázban 2,3,7,8 TCDD TE egyenértékben

A beruházás elôtti mért átlagértékek, mg/Nm3

Határérték, mg/Nm3

A beruházás utáni mért értékek, mg/Nm3

20-100

50

5

20-500

50

5,5

500

50

2000-8000

A beruházás elôtti mért átlagérték, ng/Nm3 0,5-1,2

Határérték, ng/Nm3 0,1

A beruházás utáni mért érték, ng/Nm3 0,01

2. TÁBLÁZAT. FÔBB TECHNOLÓGIAI JELLEMZÔK

Égetési teljesítmény Kazánok száma Kazánonkénti égetési teljesítmény Gôzteljesítmény

Korszerûsítés elôtt

Korszerûsítés után

350 000 t/év 4

420 000 t/év 4

15 t/h 40 t/h

15 t/h 40 t/h Hengerrostély (legújabb típusú) 40 bar / 405 °C Függesztett négyhuzamú 82% Félszáraz eljárás Salak, pernye és füstgáztisztítási maradék elkülönítve Salakból elektromágnessel 120 m 130 °C 24 MW

Tüzelôberendezés

Hengerrostély

Gôzparaméterek Kazánkonstrukció Kazánhatásfok Füstgáztisztítás

40 bar / 400 °C Függesztett háromhuzamú 73% Elektrofilter

Maradékanyag-kezelés

Salak-pernye együtt

Hulladékvas-kinyerés Salakból elektromágnessel Kéménymagasság 120 m A kéményen távozó füstgáz hômérséklete 260 °C Turbina-generátor teljesítmény 24 MW


21

TÍZ ÉVE KERÜLT KIADÁSRA AZ MVM RT. ELSÔ MINÔSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA MINÔSÉGFEJLESZTÉSI MOZAIKOK A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. MÛKÖDÉSÉNEK 1995 ÉS 2005 KÖZÖTTI IDÔSZAKÁBÓL n A JÖVÔ TERVEZÉSEKOR, FORMÁLÁSAKOR TÖBB MINT TANULSÁGOS A MÚLT TÖREKVÉSEINEK ÉS TÖRTÉNÉSEINEK SZÁMBAVÉTELE, ELEMZÉSE. JELEN ÖSSZEÁLLÍTÁS IS ILYEN SZÁNDÉKKAL KÉSZÜLT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ÚJ ÉRTÉKTEREMTÉS, A FEJLESZTÉS ELSÔDLEGESSÉGE MELLETT HELYET BIZTOSÍTSON AZ ÉRTÉKMEGÔRZÉS KRÓNIKÁSI FELADATOKKAL IS JÁRÓ FOLYAMATÁNAK. ROPOLYI LAJOS

ELÔZMÉNYEK Az MVM Rt.-nél 1993 óta találunk dokumentumokat a nemzetközi normákon alapuló, átfogó minôségfejlesztési program beindítására vonatkozóan. A kezdeményezések egybeestek a kiadás elôtt álló új, a Villamos Energiáról szóló Törvény (1994. évi XLVIII.) elôkészítésével, és ehhez kapcsolódóan a Mûködési Engedély okmányok, az Üzemi Szabályzat teljes körû felülvizsgálatának, valamint az egyéb belsô szabályozások megújításának a szükségességével. Az egységes minôségszemléletû tervezés, fejlesztés bevezetésére, amelyet a beindított rendszerérdekû beruházások és az ezzel járó szerzôdéskötések megnövekedett száma és jellege is sürgetôvé tett, több belsô elôterjesztés született. Ezek azonban ekkor még nem találkoztak a társaság vezetésének törekvéseivel, így nem kerültek elfogadásra. Áttörésnek az 1995. év tekinthetô, amikor az MVM Rt. Igazgatósága 87/1995. (XI. 28.) sz. határozatával megerôsítette és elfogadta az új minôségfelfogást tükrözô fejlesztési programot.

RÉSZLETEK A FEJLESZTÉSI PROGRAMBÓL „Az MVM Rt.-nek, mint irányítási feladatot is ellátó szállítónak olyan minôségügyi rendszert kell kiépítenie, amely harmonikusan illeszkedik az együttmûködô szerzôdéses partnerek egyedi minôségbiztosítási rendszeréhez azál-

22

tal, hogy azonos minôségfilozófiai felfogást tükröz és hasonló minôségbiztosítási modellre építkezik. Az együttmûködô rendszerben a szabványokban meghatározott (elôírt), elvárt minôség érvényesítésére teljes körû mûszaki, jogi, közgazdasági szabályozásra, ellenôrzésre és dokumentálásra van szükség. A közcélú villamosenergia-ellátás keretében a minôség sokszorosan összetett, egymással bonyolult kölcsönhatásban lévô folyamatok, tényezôk eredôjeként jön létre és túlnô a szabványokban rögzített mûszaki jellemzôk teljesítésén. Az egyes minôségtényezôk vizsgálatánál, értékelésénél komplex áttekintés és következetes értelmezés szükséges. Ebbe az is beletartozik, hogy a primer energiahordozó elôállítója és a villamos-energia fogyasztója is, latens módon a teljes ellátási, együttmûködési rendszer részévé válik. Az ellátás minôségének meghatározásakor kényszerûen a Taguchi-féle entrópia felfogást tükrözô filozófiából kell kiindulnunk. E szerint a minôség az a legkisebb veszteség, amelyet a termék/szolgáltatás az elôállítás, a szállítás, a felhasználás, a megsemmisítés során a környezetnek okoz. (A környezet itt a legszélesebb értelmezésû, amibe a földrajzi, a mûszaki, a gazdasági és a humán területek is beletartoznak.)”

AZ ELÔIRÁNYZOTT MINÔSÉGMODELL ÉS MINÔSÉGPOLITIKA LEGFONTOSABB RÖGZÍTETT ISMÉRVEI „A villamosenergia-termék elôállításának, szállításának, szolgáltatásának rendjét, felelôsségét törvényi szintû sza-


Általános Igazgatóság

Közgazdasági Igazgatóság

Fejlesztési Igazgatóság

Befektetési Igazgatóság OVT

PR Iroda

Minôségügyi Elôkészítô Bizottság (MEB) feladatai

MVM Rt. minôségpolitikájának meghatározása A minôségpolitika megvalósításához szükséges adottságok, lehetôségek felmérése Külsô minôségügyi szakterülettôl igényelt tevékenységek meghatározása Külsô szakértô partnerek megjelölése/kiválasztása Minôségirányítási Projekt mûködési modelljének, struktúrájának meghatározása Minôségirányítás súlyponti területeinek meghatározása

Átfogó, többszintes minôségügyi oktatási program összeállítása

1. ÁBRA

bályozások határozzák meg. A közcélú villamosenergiaellátás, a törvényi szabályozás által is megerôsített módon, együttmûködô villamosenergia-rendszerben történik. Az együttmûködéstôl elválaszthatatlan az elôírt, az elvárt minôség, a rendezettség. A követelmények Üzemi Szabályzatban is rögzítésre kerültek. A villamosenergia-ellátás legfontosabb jellemzôi a biztonság, a megbízhatóság, a gazdaságosság egyben jól értékelhetô minôségtulajdonságok. A Magyar Villamos Mûvek, mint szállító, az együttmûködô villamosenergia-rendszer üzemének felelôs irányítója, minôségpolitikájában a teljes körû európai minôségirányítási modell megvalósítására törekszik, és ezt várja a Társaság minden munkatársától és szerzôdéses partnerétôl. A minôségügyi normák alapjául az MSZ EN 29000 (ISO 9000) sorozatú, valamint a BS 7750 szabványok szolgálnak. A teljes körûen irányított folyamatok minôségbiztosítása a TQM (Total Quality Management) rendszer szerint építkezhet. Az MVM Rt.-nek a TQM követelményeket rögzítô minôségpolitikájában a következôkre kell alapoznia: n Vezetôinek, munkatársainak magas színvonalú szakmai tudására, tenni akarására, a fogyasztó és a környezetvédelem iránti elkötelezettségére. n Modern technikai háttérre épülô információs, dokumentációs, és egymás munkáját segítô kapcsolattartási rendszerére. n Az állandó megújulást, fejlôdést érvényesítô vezetésre, a Részvénytársaság valamennyi szintjén.”

„Valamennyi minôségirányítási rendszer alapja a vezetôi elkötelezettség, a széles körû motiváció, annak tisztán látása, hogy az átgondoltan kiépített és mûködtetett minôségügyi rendszer nem a divat követésének kérdése, hanem a vezetôi elôrelátás, a jövôbeni eredményesség kényszerûsége”. A kijelölt alapok szerencsésen elôrelátónak és elôremutatónak bizonyultak, mert túlélték a társaságirányítási szabvány modellek és az MVM Rt. mûködésében érdekelt felek és igényeik változását, beleértve az MVM Rt. mûködési és szervezeti változásait is. A tíz évvel ezelôtt elindult minôségfejlesztési programot az elmúlt idôszak sokrétû tapasztalatai birtokában sem tudnánk fontosabb gondolatokkal alátámasztani. A program végrehajtásának akkori szervezeti kerete a Fejlesztési Igazgatóságon belül létrehozott projekt formátum volt (Minôségirányítási Projekt). A munkákat a szervezeti fôegységek (Igazgatóságok, OVT, PR Iroda) szakképviselôibôl álló Minôségügyi Elôkészítô Bizottság (MEB) segítette. A MEB-bôl jött létre a késôbbi Minôségügyi Bizottság, amelynek felépítését, feladatait az 1. ábra mutatja.

MIT MUTATNAK A VÉGREHAJTÁS SZINTJÉN AZ ELKÉSZÜLT FELJEGYZÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK? 1996 novemberében a Minôségirányítási Projekt jelentése az alábbiakban foglalta össze a program végrehajtásának tapasztalatait: „Általános tapasztalat, hogy alábecsüljük a minôségügyi rendszer kiépítésével járó feladatokat, a szükséges felkészülést. Az MVM Rt. és együttmûködô partnerei számára az új szabályozási környezet és mûködési modell számos, az eddigi mûködéstôl eltérô felfogást és irányítási stílust igényel. Nem vált még általánosan elfogadottá, hogy a kiépítésre kerülô minôségügyi rendszert nem laza kapcsolattal, vagy párhuzamosan kell mûködtetni az MVM Rt. üzletszabályzatának és szervezeti szabályzatának céljaival, hanem annak elválaszthatatlan részeként, azt kiegészítve. Ebben a folyamatban a minôségügyi tisztségviselôk csak a katalizátor szerepét tölthetik be. A program sikeres végrehajtásának kulcsa az MVM Rt. vezetésének és személyi állományának a kezében van. Nem mindegyik felsô- és középvezetô híve a minôségfejlesztési programnak. Idegennek érzik és nem tudnak a kívánt mértékben azonosulni vele, periférikus kérdésként kezelik. Az elkövetkezendôkben, az eredményesség, a siker érdekében tisztázó megbeszélésekre, a szükséges irányítási tennivalók vezetôi szintû megvitatására, és a rögzített minôségpolitika napi érvényesítésére van szükség.” A felmerült gondok ellenére egy év alatt is komoly eredmények születtek. 1996 márciusában megtörtént a felsôvezetôi stratégiai képzés. A központilag meghirdetett egyéb minôségügyi felkészítô tanfolyamokon 214 fô vett részt. 16 fô belsô felülvizsgáló (auditor) jelölt tett sikeres vizsgát. Hivatalosan is megalakult a Minôségügyi Kollégium, a Minôségügyi Bizottság és a Minôségirányí-


23

tási Projekt. 27 dokumentum készítô csoport alakult. Ezek munkálataiban 85 szakértô kapott feladatot. Elkészült a „0” változatú Minôségügyi Kézikönyv. Megteremtôdtek az MVM Rt. „Minôség Klub” mûködésének feltételei. A tanúsíthatósági érettséghez azonban még hosszú út vezetett. Ebben a szakaszban komoly segítséget jelentett a SZENZOR P-E Gazdaságmérnöki Kft.-vel 1995 decemberében kötött tanácsadói szerzôdés, amely fô célként a kiépülô minôségügyi rendszer nemzetközi tanúsítását jelölte meg. Az eredeti minôségfejlesztési program 1997 decemberében zárult, a SZENZOR P-E független külsô felülvizsgálói által lefolytatott elôzetes audittal. Az audit jelentését a Minôségügyi Bizottság 1998. január 9-i kibôvített ülésén vitatta meg és foglalta össze a további tennivalókat. n „Egyedi hibajavítás (a megjelölt területen) n Típushiba javítás (több területen) n Dokumentum módosítás/javítás n Hiányzó dokumentum készítés, kiadás n Járulékos tájékoztató képzés, felkészítés n A módosításra került dokumentumokról az érintettek tájékoztatása n A hibajavítást ellenôrzô programok tervezése, végrehajtása A hibajavítás szempontjából a legtöbb figyelmet az egyéb belsô minôségügyi dokumentumok kezelése és használata igényelte. Itt mutatkoztak a legnagyobb lemaradások és rendezetlenségek (Iratkezelési Szabályzat, Tûzrendészeti Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzat, Selejtezési Szabályzat stb.). 1998. január 16-ig a Minôségirányítási Projekt a SZENZOR, a Minôségügyi Megbízottak és az érintett szakterületek bevonásával komplex minôségügyi intézkedési tervet készített a nevesíthetô hibajavító tevékenységek, valamint a nemzetközi tanúsításig szükséges további feladatok ellátására.” A széles körû összefogást végül is siker koronázta. Errôl így adott hírt az akkori Gyorsinfo: „Az MVM Rt. 1995-ben kinyilvánított minôségpolitikájának közzétételével elindított minôségfejlesztési programját többéves erôfeszítés után siker koronázta. Az 1998. július 7. és 9. között, az MSZT–TT és az SQS által közösen lefolytatott nemzetközi tanúsítási audit igazolta az MVM Rt. minôségügyi rendszerének az ISO 9001 nemzetközi minôségügyi normáknak megfelelô felépítését és mûködését. A lefolytatott vizsgálatok záróokmányaként három tanúsító okirat került kiadásra: a hazai (MSZT–TT) nemzeti tanúsító testület és a svájci (SQS) nemzetközi tanúsító testület által hitelesített MSZT CERT, SQS és IQNet tanúsítványok. A rangos okiratok a „Szinkronban a minôséggel” szlogenünknek is további távlatokat adtak, hiszen az UCPTE és az EU tagság iránti nemzeti elkötelezettség részeként, most már fenntartva és a vállalásainknak megfelelôen továbbfejlesztve a minôségügyi rendszerünket, mottóként rögzíthettük: Szinkronban Európával, szinkronban a minôséggel Az 1998. év jelentôs minôségügyi és PR eredménye volt a Magyar Minôség Háza díj elnyerése, amelyet ünnepélyesen vettünk át a novemberben rendezett Nemzet-

24

közi Minôség Hét alkalmából, ahol az MVM Rt. reprezentatív kiállítással is bemutatkozott. A minôségfejlesztés, amint a felmerülô változások kezelése is, állandó feladatot és egyre újabb és újabb késztetést jelentett a rendezettség, a jobb eredmények, a jobb teljesítmények irányába. Az MVM Rt.-nél 1999-tôl ennek a feladatnak a fô felelôse a projektbôl osztállyá szervezôdött Minôségügyi és Biztonsági Osztály (a jelenlegi Minôségügyi Osztály) lett. Az új osztálynak, a minôségügyi rendszer mûködési felügyelete mellett olyan feladatokkal is meg kellett birkóznia, mint az OVT MAVIR Rt.vé történô átszervezésével járó minôségügyi változások kezelése, valamint az új MSZ EN ISO 9001:2001 szabványra történô áttérés. Erre utaló részlet a Minôségügyi Bizottság emlékeztetôjébôl: „Az MVM Rt. elnök-vezérigazgatója és a MAVIR Rt. vezérigazgatója megállapodásban rögzítették, hogy a MAVIR Rt. – az önálló minôségügyi rendszerének a kialakításáig – az MVM Rt. minôségügyi dokumentumaiban rögzített követelményeket magáénak tekinti, és továbbra is részt vesz az MVM Rt. minôségügyi szervezeteinek munkájában, a tisztségek betöltésében.” Ugyancsak a fejlesztés jegyében az MVM Rt. környezettudatos mûködésének („Szinkronban a minôséggel, szinkronban a környezettel” bôvített szlogenünk) alátámasztására és igazolására még 2000. évben fejlesztési program indult, külsô felkészítô (Consact Kft.) bevonásával az MSZ EN ISO 14001 társaságirányítási modell integrálására a MSZ EN ISO 9001 alaprendszerbe. Ennek keretében alakult át a Minôségügyi Bizottság és a Minôségügyi Kollégium kibôvített feladatkörrel Minôségügyi és Környezetvédelmi Bizottsággá, illetve Minôségügyi és Környezetvédelmi Kollégiummá. A belsô minôségügyi felülvizsgálók 2001 júniusában tettek sikeres vizsgát és nyertek képesítést a belsô környezetirányítási rendszerauditok ellátására. Az errôl kiadott minôségügyi tájékoztató így összegezte a 2001. év eseményeit: „Ebben az évben kiemelt feladat volt az MVM Rt. integrált minôség- és környezetközpontú irányítási rendszerének kiépítése, valamint az újonnan kialakított rendszer tanúsítási és okirat megújító audit keretében történô minôsíttetése. A III. negyedévben lefolytatott tanúsító és okirat


megújító audit sikeres volt. Az MVM Rt. újabb három esztendôre az MSZ EN ISO 9001-es minôségügyi tanúsítványa mellé megkapta az MSZ EN ISO 14001 környezetközpontú irányítás szerinti mûködés tanúsítványát is. A „Szinkronban a minôséggel, szinkronban a környezettel” célkitûzésünk eredményeként 2001-ben másodszor pályáztuk meg és nyertük el (a villamosenergia-ellátás területén) a Magyar Minôség Háza Díjat. A kettôs tanúsítás piaci és külsô PR értékei mellett nagyra kell becsülnünk az integrált minôségirányítási rendszerünk mûködésének azt a pozitív sajátosságát is, hogy eredményesen tudta kezelni a szervezeti és személyi változásokkal együtt járó kihívásokat, zavarokat, bizonytalanságokat. Fontos állomás volt az éves minôségfejlesztési programunkban továbbá, hogy több hónapos elôkészítés után beindult a TÁRSASÁGI ÖNÉRTÉKELÉS PROJEKT azzal a feladattal, hogy belsô és külsô (SZENZOR P-E Kft.) szakértôk bevonásával áttekintse az MVM Rt. mûködési folyamatait megjelölve/kialakítva azokat a mérési/ellenôrzési pontokat és értékelési módszereket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hazai és az európai üzleti kiválóság modell szerinti mûködés – igazodva az MVM Rt. mindenkori üzletpolitikájához – biztosítható legyen. A program szervesen kapcsolódott korábbi minôségterveink célkitûzéseihez, amennyiben az ISO 14001 szerinti környezetközpontú mûködés, az ISO 9001:2000 új társaságirányítási modellre történô átállás mellett az önértékelési projekt program is a komplex társaságirányítás megvalósításának, a társasági kiválóság elérését támogatja.” A minôségfejlesztés 2002. évi helyzetérôl az üzleti jelentés minôségügyi fejezetének összefoglalója alapján tájékozódhattunk: „A 2002. évre vonatkozó átfogó program a Minôségügyi és Környezetvédelmi Kollégium által megtárgyalt és elfogadott MT01/2002/MO-01 jelû minôségtervben került rögzítésre. Ennek kiemelt célkitûzései: n Folyamatok széles körû elemzése: erôsségek és gyengeségek feltárása, önismeret javítása. n Szükséges és elégséges mértékû szabályozottság/újraszabályozottság megvalósítása. n A 2001. évben tanúsított integrált társaságirányítási rendszerünk (ISO 9001, ISO 14001) értékeinek megôrzése, továbbfejlesztése.” „2002. február és július között, 1-1 napos motivációs tréning keretében, valamennyi felsô- és középvezetô, minôségügyi tisztségviselôt tájékoztattuk az új ISO 9001:2000 szabvány és az EFQM 1 kiválóság modell egyezôségérôl és kapcsolódási pontjairól azzal a céllal, hogy felismerjék az alkalmazhatóságok analógiáját a társasági és szûkebb szervezeti keretek, az egyéni és a csoportmunkák területén, legyenek tisztában a megnövekedett vezetôi felelôsséggel és a mérhetôség, az ellenôrizhetôség, önértékelés fontosságával, a változások helyes kezelésével. Az Önértékelési Projekt munkáját szakbizottságokban, majd a Szervezetfejlesztési Projektbe integrálódva, a Piacnyitási Projekttel együttmûködve végezte.

1 EFQM – European Foundation for Quality Management

Széles körû dokumentum felülvizsgálat (dereguláció) indult az MVM Rt. minden elôíró jellegû dokumentumára vonatkozóan, amely az új szabványmodellre történô áttérés, vagy a szervezeti változások miatt vált indokolttá. A szükséges és elégséges mértékû szabályozás és dokumentálás elvének hatékonyabb érvényesítésére több felhívás és elôterjesztés készült. Létrejött a Kodifikációs Bizottság…” A 2003. év is a további felkészülések és az integrált társaságirányítási rendszer mûködésének gyakorlásával telt el. A kiemelt mozzanatokat az errôl készült jelentés az alábbiakban foglalta össze: „A tárgyi idôszakban, a nagymértékben megváltozott külsô és belsô szabályozási és mûködési környezet mellett is, megalapozottabbá vált az ISO 9001:2000 szerint elkötelezett mûködésünk és a komplex minôség érvényesítés gyakorlata, elsôsorban a szabványmodell által kiemelt területeken: n Vevôorientáció n Céltudatos vezetés n Munkatársak bevonása n Folyamatcentrikus felfogás n Rendszerszemlélet n Folyamatos javítás, fejlesztés n Adat (információ) logikai és intuitív elemzésén alapuló döntéshozatal n Kölcsönös elônyökre történô törekvés érvényesülése Természetesen a 2003. január 1-jétôl érvénybe lépô új mûködési engedélyokmányoknak megfelelôen, a teljes körû minôségbiztosítás elôírt követelményei is beépültek a megújult szakmai elôírásokba, dokumentumokba. Az átdolgozott, tudatosított és 2003. június 2-tôl hatályba helyezett, új (ISO 9001:2000 szerinti) integrált minôségügyi rendszerünk fô dokumentumai révén (Minôségügyi és Környezeti Kézikönyv, pontosított folyamatleírások) lehetôvé vált a fô és értékteremtô/megôrzô folyamataink sajátosságainak alaposabb megismerése, társasági erôsségeink és gyengeségeink részletesebb feltárása, önismeretünk javítása. Az eddig elvégzett kísérleti önértékelések és elégedettség mérések (a belsô audit keretében és a külön kérdôíves formában lefolytatott eljárás és kiértékelés szerint) segítették a belsô felülvizsgálati és ellenôrzési munkát, a felmérési technikák kezelését és a külsô tanúsításra történô eredményes felkészülést. A 2003. szeptember 24. és 26. között lefolytatott külsô megújító tanúsítási vizsgálat sikere megerôsítette törekvéseink helyességét, amelyeket a korábban elindított „Társasági Önértékelési Projekt” révén, a társasági fejlôdést elôsegítô folyamatos mérhetôség, a következetes összehasonlíthatóság, és a célok újraértékelésének megbízhatóbb megvalósításával kívánunk továbbfejleszteni.” A 2004. év törekvéseinek és történéseinek áttekintésében, elemzésében az éves összefoglalók nyújtanak segítséget, amelyek tételesen adnak számot a fô minôségirányítási szempontok érvényesülésérôl:

VEVÔKÖZPONTÚSÁG Több felmérés és elôzetes javaslati anyag készült az MVM Rt. vevôi körére jellemzô szükségletek, elvárások jogszabályokon túli pontosítására. Elsôsorban a kereskedelmi


25

területen alakultak ki a feltételek a folyamatos „vevôi elégedettség mérés” megvalósítására. E mellett tervezzük az MVM Rt. további érdekelt feleitôl származó vélemények gyûjtésének és értékelésének fokozatos rendszeresítését annak érdekében, hogy a teljes körû vevôi elégedettséghez tartozó mérôszámok az MVM Rt.-nél is stratégiai mutatóvá váljanak. A belsô vevôk véleményének nyomon követése és értékelése, a 2003 óta alkalmazott kérdôíves felméréssel ebben az évben is eredményesen lezajlott.

VEZETÉS A minôségszemléletû komplex társaságirányítás 2003ban rögzítettek (Minôségügyi és Környezeti Kézikönyv) szerinti mûködtetésének elrendelése tovább erôsítette a vezetés minôség iránti elkötelezettségét, az irányítás javítását. A belsô szabályozások pontosításával; a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, a folyamatleírások és munkautasítások korszerûsítésével, az auditok hibafeltárásainak vezetôi szintû megvitatásával, a tájékoztatások fórumainak növelésével (intranet csatornák bôvítése, vezetôi értekezletekrôl készült tájékoztatók kiadása) természetessé vált a vezetôi/irányítói szerepkör minôség követelményeinek teljesítése. Ennek a vonalnak az erôsítését szolgálja, hogy az MVM Rt. 2004. évtôl tagja lett a Magyar Minôség Társaságnak és az Európai Minôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának.

A MUNKATÁRSAK BEVONÁSA Az elmúlt évben tovább bôvült a munkatársak bevonásának területe az új állandó szakbizottságok létrehozásával és mûködtetésével. A Minôségügyi és Környezetvédelmi Bizottság mellett, a vezérigazgató-helyettes közvetlen irányításával létrejött a Kodifikációs Bizottság (az MVM Rt. belsô dokumentációs rendszerének racionalizálására), valamint a Kockázatkezelési Bizottság (a megelôzô intézkedések hatékonyságának az elôsegítésére). Az új állandó bizottságok munkája és kapcsolatai az összes szervezeti egységet érintik, így az MVM Rt. szakembergárdájának egyre szélesebb körû együttmûködése valósulhat meg. Itt is meg kell említenünk a rendszeresített munkatársi elégedettség mérésbôl származó vélemények hasznosítását és ezáltal a társasági kultúra további kiteljesítését.

FOLYAMATSZEMLÉLETÛ MEGKÖZELÍTÉS Az MVM Rt. fô üzleti folyamatainak dokumentum szabályozási és felügyeleti rendszere a folyamatgazda elvre épül és szakma specifikus. Ennek alapján a felelôségi körök a szükséges erôforrások biztosításához és a tevékenységek nyomon követéséhez/ellenôrzéséhez körülhatároltak. 2004-ben a beruházási és beszerzési folyamataink, valamint a villamosenergia-átvitel folyamatainak az új szabályozási környezethez történô igazítása jelentette a legnagyobb feladatot. Ez utóbbit segítette elô a minôségügyi szakterület által készített „A villamosenergia-átvitel engedélyesi folyamatainak minôségirányítási követelményei az MVM Rt. integrált társaságirányítási rendszerében” tárgyú munkaanyag és végrehajtási program.

26

RENDSZERSZEMLÉLET AZ IRÁNYÍTÁSBAN A társaságunknál elôirányzott és kiépítés alatt álló integrált európai minôségmodell már felépítésében is rendszer- és folyamatszemléletet tükröz. A belsô dokumentumaink leszármaztatási logikája, kezelhetôsége, értékelhetôsége az egyes szabályozások kapcsolódási pontjainak egyértelmû meghatározását, a mérhetôséget követeli meg. Az elmúlt évben lényeges elôrelépés ebben a tekintetben nem történt. A társasági önértékelés projekt programja – mint szükséges alapozó munka – nem folytatódott. 2005-ben a változó mûködési környezet és a társaság stratégiájának figyelembevételével új elôterjesztés készül.

FOLYAMATOS FEJLESZTÉS A szervezet mûködésének átfogó, folyamatos fejlesztésében a legnagyobb lépésnek az új informatikai biztonsági rendszer létrehozása és használatbavétele számított. A minôségügyi dokumentumok elektronikus kezelésének megvalósítására a 2004. évi elôkészítés után 2005-ben új program indult. Tervezzük a dokumentumkezelés, a belsô audit, a beszállítók kezelése címû folyamatokhoz kapcsolódó informatikai támogatás növelését az intranet lehetôségek jobb kihasználásával, valamint a jelenlegi Minôségügyi és Környezeti Kézikönyv teljes átalakítását, kiegészítését és újbóli kiadását Társaságirányítási Kézikönyv formájában. A fejlesztést és a fejlôdést szolgálja a Minôségügyi és Környezetvédelmi Kollégium azon határozata, hogy az új felvételes dolgozók felkészítô képzéséhez készüljenek a munkaköri specialitásokat is tartalmazó minôségügyi és környezetvédelmi tájékoztató anyagok.

TÉNYEKEN ALAPULÓ DÖNTÉSHOZATAL A heti gyakoriságú vezetôi értekezletek, a Minôségügyi és Környezetvédelmi Kollégium üléseinek és döntéshozó munkájának körültekintô szabályozottsága, a határozatok nyilvántartása és nyomon követése széleskörûen biztosítja a szolgáltatott információk és adatok megbízhatóságának ellenôrizhetôségét és elemezhetôségét. Ennek elengedhetetlen és fontos hátterét és bázisát a minôség kontrolling szemlélet terjesztése és fejlesztése jelenti, amelyet 2004-ben az MVM Rt.-nél a minôségügyi tisztségviselôk szintjén és a belsô auditok elôkészítése során már beindítottunk. A kockázatkezelési programok elemzési eljárásainak tervezett szabályozása is ezt a vonalat kívánja erôsíteni. A tevékenység összefügg azzal a törekvéssel, hogy az MVM Rt. fô üzleti és irányítási folyamatai ne csak szabályozottak, de megbízható módon mérhetôk és ellenôrizhetôk is legyenek”. Ezzel el is érkeztünk a közelmúlthoz, a 2005. évhez. Itt a tényleges elemzést a Minôségügyi és Környezetvédelmi Kollégium éves áttekintô ülésére készült összefoglaló anyagok alapján, az elôzetesen rögzített minôségcélok figyelembevételével végezhetjük el. A reális értékelhetôség szempontjából fontos dokumentumnak tekinthetô az éves felügyeleti audit jelentés összefoglalója, amelyet szintén szerepeltetünk az összeállításban.


A 2005. ÉVI MINÔSÉG TERV FELADATAI (AKTUÁLIS MINÔSÉGCÉLJAINK) TELJESÍTÉSÉNEK HELYZETE

Jel

Eredeti célkitûzés

Helyzet/eredmény

További tennivalók

1

Az MVM Rt. integrált irányítási politikájához kapcsolódó szakterületi politikák formai és tartalmi elemeinek áttekintése, összehangolása.

Az MVM Rt. minôség- és környezettudatos irányítási politikája az új vezérigazgató és az új vezetés révén megerôsítést és kiegészítést nyert. A megújult politikát az MK Kollégium 2005. március 29-i ülésén elfogadta és a Vezérigazgató jóváhagyta. Az új politika közzététele több területen is megtörtént; MK Kézikönyv, intranet, honlap, belsô oktatások stb.

Az irányításpolitika elemeinek gyakorlati érvényesítése a stratégiai és az üzleti tervkészítés folyamataiban, továbbá az integrált irányítási rendszer teljes mûködésében.

2

A jelenlegi Minôségügyi és Környezeti Kézikönyv átalakítása, kiegészítése és kiadása Társaságirányítási Kézikönyvként.

A Kézikönyv átalakítását elsôként a külsô felülvizsgálat kezdeményezte. Az MVM Rt. átalakulásával a teljes átdolgozás szükséges. Ennek a mûhelymunkája beindult.

Az MVM Rt. Stratégiai Intézkedési Tervével összhangban (az ott rögzítésre kerülô határidôre) elkészíteni.

3

A kockázatkezelési feladatok és mérôszámok beépítése az integrált irányítási rendszer fô folyamataiba.

Elsô lépésben a kockázatkezelési feladatok „A beruházási és beszerzési folyamatok” leírásba beépítésre kerültek. A kereskedelmi és egyéb folyamatokra vonatkozóan jelenleg is folyik az alkalmazható eljárások/módszerek kiválasztása és beépítése.

A további teendôket a Kockázatkezelési Bizottság fogja meghatározni.

4

Az irányítási és ellenôrzési folyamatok informatikai támogatásának növelése az intranet lehetôségek jobb kihasználásával.

A téma a 2005. és a 2006. évi fejlesztési/beruházási terveinkben szerepel. Az elôzetes felmérések és követelmény listák elkészültek. Az ajánlati kiírás most készül.

A tervanyag zsûrizése, jóváhagyása. A tendereztetési eljárás beindítása.

5

Az integrált irányítási rendszer mûködésével kapcsolatos munkavállalói ismeretek felújítása, bôvítése.

A feladat végrehajtása július hónapban, tesztvizsga köteles csoportos oktatás keretében megtörtént.

A szerzett tapasztalatok felhasználása és megosztása az érintett szakterületekkel.

6

Javaslat készítése az MVM Rt. „vevôi elégedettség” mérésének bevezetésére.

A Kollégiumi határozatként is megerôsített kezdeményezések (témafeltáró felmérés, alkalmazható eljárások bemutatása, egyeztetô megbeszélések stb.) után elkészült egy javaslati anyag.

A javaslat áttekintése a témafelelôs területek (KIG, HÁLIG, KO, MO) vezetôivel/megbízottaival, majd véglegesíteni a javaslatot.

7

Új felvételes dolgozók felkészítô képzéséhez készüljenek a munkaköri specialitásokat is tartalmazó minôségügyi és környezetvédelmi tájékoztató anyagok.

„333 kérdés minôségügyben mindenkinek” és „Tájékoztató új belépô munkatársak részére” címmel készült egy-egy összeállítás, amely az új felvételesek tájékoztatásának alapját képezi.

Az eddigi tapasztalatok alapján a munkaköri leírások továbbfejlesztése, egységesítése irányába kell lépéseket tennünk.


27

RÉSZLETEK A MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET TANÚSÍTÁSI TITKÁRSÁGÁNAK 2005. DECEMBER 6-I JELENTÉSÉBÔL „Összefoglaló értékelés … n Az integrált rendszer MIR része kiforrott rendszer jegyeit mutatja, hiszen már két okirat-megújítást is megért. A rendszer dokumentációja gondos kivitelû, jól tagolt, logikus felépítésû, tartalmilag lényegre törô, de kitér minden lényeges folyamatra, tevékenységre… n Az integrált irányítási rendszer alkalmazása a szervezeten belül magas szinten valósul meg, a folyamatok alapvetôen a dokumentált szabályozások szerint mûködnek, a belsô felülvizsgálatok csak elenyészô számú eltérést regisztráltak. A Társaság Minôségügyi és Környezetvédelmi Kollégiuma rendszeresen (évente min. egy alkalommal) áttekinti a rendszer mûködését és a Minôségügyi és Környezetvédelmi Bizottság elôterjesztései alapján, elhatározza a szükséges fejlesztési és/vagy korrekciós intézkedéseket. n Elôremutató, jó megoldás volt a legutóbbi audit óta eltelt idôszakban az üzleti folyamatok folyamatleírásainak kibôvítése a kockázat azonosítási, elemzési és kezelési követelményekkel. n A szervezetnél az informatikai belsô szolgáltatás és az informatikai biztonság kiválóan szervezett, jól kézben tartott és felügyelt. Ennek megfelelôen a belsô infor-

matikai rendszer (intranet) a munkatársak nagy többségének teljes megelégedésére mûködik. n Összefoglalóan megállapítható, hogy az auditorok egy kiforrott, integrált irányítási rendszert találtak a szervezetnél, amely kiforrottsága ellenére, vagy éppen annak következtében a folyamatos fejlesztés állapotában van.” „Megjegyzések (auditorok javaslatai) n A belsô dokumentumok változásainak kimutatását a kisebb mértékû átalakítások esetén is javasoljuk megoldani. n Az EFQM modell alapján történô önértékelés MKK által jóváhagyott módszereinek a tényleges bevezetését és használatát a várható szervezeti változások véghezvitele után javasoljuk. n A vevôi megelégedettség kérdôíves mérését – a szervezeti változásoktól függetlenül – már 2006-tól javasoljuk bevezetni. n Gondoskodni kell arról, hogy a szervezet integrált irányítási rendszere az átmeneti idôszakban (szervezeti változások) is mûködôképes maradjon! n Az MVM Rt. jelentôs szervezeti átalakítás küszöbén áll. Amennyiben ezek a szervezeti változások kihatnak az integrált rendszer dokumentációjának érvényességére, arról a tanúsítót idôben tájékoztatni kell és a kézikönyv új kiadását idôben el kell juttatni számára.”

AZ 1995–2005 KÖZÖTTI IDÔSZAK NÉHÁNY JELLEMZÔJE

MK Bizottság Törzstagok száma

MK Kollégium

Belsô Auditorok

8

3

9

Változó tagok száma

21

31

15

Ülések száma

47

22

Ajánlások száma Határozatok száma

SZMSZ

Kézikönyv

15/15

4/8

145 100

Kiadás/Módosítás

AZ MVM RT. MINÔSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM FONTOSABB ESEMÉNYEI (1995–2005)

Idôpont 1995. 1995. 1995. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1997. 1997. 1997. 1997.

28

május augusztus november január–február március május június július augusztus szeptember október–november november február március augusztus december

Esemény A minôségfejlesztési program (koncepcióterv) benyújtása Minôségpolitikai nyilatkozat elkészítése és kiadása Az MVM Rt. Igazgatóságának határozata a fejlesztési program megerôsítésérôl, elfogadásáról Az MVM Rt. mûködési folyamatainak áttekintése az ISO 9001 szerint Felsô vezetôi stratégiai képzés Minôségügyi tisztségviselôk és középvezetôk felkészítô képzésének beindítása Minôségügyi dokumentumkészítô csoportok létrehozása, a vezetôk kijelölése Dokumentumkészítô munkacsoport vezetôk képzése Az MVM Rt. alkalmazottainak általános minôségügyi oktatása Belsô felülvizsgálók kijelölése Belsô felülvizsgálók (auditorok) felkészítô képzése, vizsgáztatása A „0” változatú Minôségügyi Kézikönyv elkészítése A Minôségügyi Kollégium vezetôi áttekintô ülése Belsô minôségügyi dokumentumok kiadása, használatának elrendelése Belsô felülvizsgálatok beindítása Elôzetes külsô felülvizsgálat (SZENZOR P-E)


AZ MVM RT. MINÔSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM FONTOSABB ESEMÉNYEI (1995–2005) [FOLYTATÁS]

Idôpont 1998. február 1998. március–június 1998. 1998. 1999. 1999.

július november január–február május–június

1999. 2000. 2000. 2000. 2001. 2001.

június január június július január–július szeptember

2001. október 2001. november 2002. január–február 2002. július–augusztus 2002. szeptember 2003. május 2003. szeptember 2004. március 2004.október

2005. február

2005. március 2005. április–szeptember 2005. november

Esemény Komplex intézkedési terv a nemzetközi tanúsításra történô felkészüléshez Belsô felülvizsgálatok, ellenôrzô felülvizsgálatok, minôségügyi dokumentumok javítása, mûködési korrekciók Sikeres joint audit (MSZT TT–SQS) Magyar Minôség Háza Díj elnyerése Újjáalakult a Minôségügyi Bizottság és a Minôségügyi Kollégium Titkárnôk, vezetô adminisztrátorok továbbképzése a minôségügyi rendszer sajátosságainak a megismerésére, a dokumentumok számítógépes kezelésére Sikeres külsô megújító audit Az MT01/2000/MBO jelû minôségügyi terv végrehajtásának elrendelése és beindítása A Minôségügyi Bizottság elôkészítô és a Minôségügyi Kollégium áttekintô ülése Sikeres külsô megújító audit Felkészülések, oktatások az MSZ EN ISO 14001 környezetirányítási rendszer bevezetésére Az MVM Rt. az MSZ EN ISO 9001-es minôségügyi tanúsítványa mellé megkapja az MSZ EN ISO 14001 környezetközpontú irányítás szerinti mûködés nemzetközi tanúsítványát Megalakul a Társasági Önértékelési Projekt „Szinkronban a minôséggel, szinkronban a környezettel” célkitûzésünk eredményeként másodszor nyerjük el (a villamosenergia-ellátás területén) a Magyar Minôség Háza Díjat Az önértékelési projekt kapcsán történô felmérések a társasági mûködés gyenge pontjainak és erôsségeinek a feltárására Belsô felülvizsgálatok lefolytatása Sikeres külsô, megújító auditok (ISO 9001, ISO 14001) lefolytatása az MSZT–TT auditoraival A Minôségügyi és Környezetvédelmi Kollégium kibôvített ülés keretében tekinti át az „Európai minôségirányítási modell és kulcsszereplôje; a vezetés” sajátosságait MKK határozat az MVM Rt. intranet és honlap teljes felülvizsgálatáról és aktualizálásáról Az MVM–OVIT szervezeteinek „Stratégia, képzés, kontrolling” témakörû, az integrált irányítási rendszer mûködtetésére vonatkozó tapasztalatcseréje Keszthelyen Sikerrel zárultak az MVM Rt. integrált minôségirányítási (MSZ EN ISO 9001) rendszerének felügyeleti és a környezetközpontú irányítási (MSZ EN ISO 14001) rendszerének okirat megújító külsô felülvizsgálatai. „Minôség és környezetirányítás az energetikában” címmel került sor Balatonfüreden az MVM Rt. Társaságcsoport minôségügyi és környezetirányítási vezetô szakembereinek tapasztalatcseréjére Az új összetételû MK Kollégium elfogadja és elrendeli az MVM Rt. új célkitûzéseit és új irányítási politikáját. A TSO létrehozásával kapcsolatos stratégiai intézkedések végrehajtása Tájékoztató az integrált irányítási rendszer belsô és külsô auditjairól

n HÍREK Megszületett a bérmegállapodás az MVM Zrt.-nél A hazai villamos energetika meghatározó cégcsoportjának vezetô társaságánál, a Magyar Villamos Mûvek Zrt.-nél a mai napon aláírták a társaságra vonatkozó 2006. évi bérmegállapodást, mely számos ponton kedvezôbb juttatásokat garantál a munkavállalók részére, mint a február végén megszületett ágazati középszintû megállapodás. A mai napon dr. Kocsis István, az MVM Zrt. vezérigazgatója, valamint az MVM Szakszervezeti Szövetség részérôl Gál Rezsô elnök és Garamszegi László társelnök

aláírták az MVM Zrt. 2006. évi keresetfejlesztésre, jóléti és szociális ellátásokra vonatkozó megállapodását. A január 1-jétôl visszamenôleges hatályú dokumentum a február 23-án aláírt középszintû bérmegállapodáshoz képest számos ponton kedvezôbb feltételeket biztosít az MVM Zrt. munkavállalói számára. Ennek megfelelôen átlagosan 5% alapbérfejlesztésre kerül sor a társaságnál, továbbá bevezetésre kerül a munkavállalói kezdeményezésre történô korengedményes és elônyugdíjazási rendszer. A megállapodás rögzíti, hogy az MVM Zrt.-nél a korábbiakban is meglévô, kiterjedt jóléti és szo-

ciális ráfordítások reálértékét a továbbiakban is megôrzik. A munkaadó bízik benne, hogy a tárgyalások eredményeként létrejött bérmegállapodás biztos alapját képezi a munkabéke folyamatos fenntartásának, illetve az MVM Zrt. stratégiai céljai elérésének, egyben irányadó az MVM Csoport társaságainál (például a Paksi Atomerômû Rt.-nél, MAVIR ZRt.-nél, az OVIT ZRt.-nél, Vértesi Erômû Zrt.-nél, stb.) megkötendô hasonló, társasági szintû bérmegállapodásokra. Budapest, 2006. március 14.

MVM sajtóközlemény


29

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS AZ ENERGIAPOLITIKÁRÓL n AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS (OKT) INTÉZMÉNYÉT AZ 1995. ÉVI LIII. TÖRVÉNY ALAPÍTOTTA MEG, A KORMÁNY JAVASLATTEVÔ, TANÁCSADÓ SZERVEZETEKÉNT. AZ OKT VÉLEMÉNYEZI A KÖRNYEZET VÉDELMÉT ÉRINTÔ JOGSZABÁLYOK TERVEZETEIT ÉS A JELENTÔSEBB KÖRNYEZETI PROGRAMOKAT, TOVÁBBÁ SAJÁT HATÁSKÖRÉBEN MEGHATÁROZOTT TÉMÁKBAN, ELSÔSORBAN STRATÉGIAI JELENTÔSÉGÛ ÜGYEKBEN ÁLLÁSFOGLALÁST KÉSZÍT ÉS JUTTAT EL A KORMÁNY RÉSZÉRE. A TANÁCS 22 TAGBÓL ÁLL. 7-7 TAGOT DELEGÁL A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, A KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLLAL BEJEGYZETT TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÉS A SZAKMAI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK. AZ ELNÖKÖT KÉTÉVENKÉNT JELÖLI VALAMELYIK (TUDOMÁNYOS, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI) OLDAL ÉS A TAGOK TÖBBSÉGI SZAVAZÁSSAL VÁLASZTJÁK MEG. JELENLEG A TÁRSADALMI OLDAL KÉPVISELETÉBEN KISZEL VILMOS, A GÖNCÖL ALAPÍTVÁNY VEZETÔSÉGÉNEK TAGJA TÖLTI BE EZT A POZÍCIÓT. 2005 ÓTA AZ OKT TISZTELETBELI ELNÖKE LÁNG ISTVÁN AKADÉMIKUS, AKI A MEGALAKULÁST KÖVETÔEN TÖBB CIKLUSON ÁT VEZETTE A TESTÜLETET. A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT FELELÔS MINISZTER A TANÁCS MINDENKORI TÁRSELNÖKE. CIVIN VILMOS

A Tanács havonta plenáris ülést tart, amelyen elôre meghatározott napirend szerint tárgyal különféle témákat. A napirendek elôkészítését az esetek egy részében a Tanács tagjaiból (általában 6-8 fô) szervezôdött állandó bizottságok végzik. A különlegesen fontos témákban a bizottságok állásfoglalásokat készítenek, amelyeket a plenáris ülés megtárgyal, majd jóváhagyása után eljuttatják az érintett tárca illetékeseihez. Az esetek egy részében, ha ezzel a tagság egyetért, az illetékes minisztériumok képviselôjét az OKT plenáris ülésére is meghívják. Itt meghallgatják véleményét a tanács álláspontjáról, igyekeznek meggyôzni azok jelentôségérôl, és legfôképpen tettekre sarkallni. Az OKT iparágunkat is érintô állásfoglalását (ld. a következô cikkben) 2005 áprilisában az OKT Energetika és Közlekedés Bizottsága készítette (ennek vezetôje Civin Vilmos, az

30

MVM Zrt. osztályvezetôje). A dokumentumot a plenáris ülés jóváhagyta, majd két további ülésén is tárgyalta a Tanács. Elôször május 12-én (akkor a GKM-et dr. Szerdahelyi György képviselte), majd október 13-án, amikor Hatvani György helyettes államtitkár ismertette a tárca véleményét az állásfoglalásról és válaszolt a Tanács tagjainak kérdéseire. Hatvani György tájékoztatta az OKT tagjait arról, hogy az új energiapolitika elkészítésének megalapozásaként 17 munkabizottságban folyik a munka, és a készülô tanulmányok eszenciájaként egy viszonylag tömör energiastratégia készül. A megalapozó tanulmányokat a GKM honlapján közzéteszik, hiszen az energiapolitika megvalósítása széles körû konszenzus nélkül aligha képzelhetô el (az OKT tagjai pozitívan értékelték e lehetôség biztosítását). E sorok írásakor a http://www.gkm.gov.hu/fel-


adataink/energetika/energiapolitika honlapon 7 tanulmány érhetô el és véleményezhetô. Hatvani György elôadásában kiemelte, hogy a magyar prioritások az EU energiapolitikáját meghatározó követelményekhez illeszkednek – ez utóbbiakat a energiaügyekért felelôs biztos (A. Piebalgs) az alábbiakban foglalta össze: n az energiafelhasználás hatékonyságának javítása (energiatakarékosság, ésszerû használat támogatása, serkentése); n az energiaforrások diverzifikációja (a beruházások ösztönzése); n egységes európai villamosenergiaés gázpiac kialakítása (a hazai piacnyitási folyamat folytatása és befejezése); n a megújuló energiaforrások támogatása; n az ellátásbiztonság javítása; n a nukleáris biztonság fokozása;

n a fenti célokat szolgáló kutatás-fej-

lesztés és eredményeinek hasznosítása. Mindezeket annak ismeretében kell végrehajtani, hogy az Európai Unió energiafüggôsége a jövôben várhatóan nem csökken, sôt elérheti a 60-70%-ot. Hatvani György egyetértett azzal a felvetéssel, hogy célszerû a megújuló energiaforrások támogatásának területén a piaci eszközök (zöld bizonyítvány) alkalmazása a késôbbiekben, a jelenlegi (23 Ft/kWh kötelezô átvételi ár) szabályozás tapasztalatait is figyelembe véve. Megfontolandó, hogy a különféle megújuló forrásokat egymástól eltérô mértékû támogatásban részesítsék. Hasonlóan vélekedett a széndioxid-kibocsátási egységek ke-

reskedelmérôl, kiemelve, hogy ki kell használni a rendszerben rejlô lehetôségeket. Többen a tagok közül elégedetten nyugtázták, hogy elôadásában több helyütt visszaköszöntek az OKT állásfoglalásában lévô javaslatok. Hatvani György ígéretet tett, hogy az állásfoglalást eljuttatja az energiapolitika kidolgozását végzô munkabizottságokhoz. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a civil szervezeteket meghívták-e a bizottságokba, a helyettes államtitkár kifejtette, hogy a bizottságokba szakemberek, nem bizonyos szervezetek kaptak meghívást. Egyetértett azzal, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a hulladékgazdálkodásra, mindazonáltal nem hanyagolhatók el a versenyképességi szempontok sem. Ámon Ada

(társadalmi oldal) a vita során nehezményezte, hogy bizonyos fórumokon a Paksi Atomerômû élettartamának meghosszabbítását eldöntött tényként kezelik. Kerekes Sándor (tudományos oldal) közgazdász profeszszor azt fejtegette, hogy az állami beavatkozás mértéke az energetikában sem lehet túlzott, helyesebb az alternatívák várható hatásait bemutatni (megújulók – atomerômû üzemidômeghosszabbítás). Fontosnak tartotta hangsúlyozni az életciklus-elemzés fontosságát, elidôzve kissé a bioüzemanyagok energetikai hasznosságán. A korábbi évtizedek tapasztalatai alapján kiemelte, hogy az önmagukban nem jövedelmezô üzletágak támogatásával hosszabb távon az állam általában rosszul jár.

nyolc képviselôje. Négy, eddig még

mái: megújuló energiaforrások; Eu-

meg nem nevezett Európa Parla-

rópa hosszú távú energetikai jövôké-

menti képviselô is tagja lesz a Cso-

pe; technológiafejlesztés; környezeti-

portnak.

leg káros támogatások leépítése; ter-

n HÍREK ÚJ TESTÜLET AZ EU ENERGETIKÁJÁNAK FEJLÔDÉSÉÉRT – A HIGH LEVEL GROUP ELSÔ, FEBRUÁRI ÜLÉSÉRÔL

Az EURELECTRIC-et és az EURO-

mészeti erôforrások és másodnyers-

GAS-t az elnökök, Rafael Miranda és

anyagok; hulladékok; ésszerûbb sza-

Az Európai Unió Bizottságának négy

Willy Bosmans képviselik. A Csoport

bályozás.

tagja a társelnöke annak az ún. „Ma-

tagjainak munkáját az ún. „sherpa-al-

Az ülésen Andris Piebalgs, energe-

gas Szintû Csoport” -nak, amely a

csoport” segíti, amelynek tagjai (az

tikai biztos a közeljövôben megjele-

versenyképesség, az energetika és a

EURELECTRIC esetében a fôtitkár,

nô energetikai Zöld Könyvrôl, Neelie

1

összefüggéseit

Paul Bulteel ) tanácsokkal látják el a

Kroes versenyügyi biztos a villany- és

tervezi górcsô alá venni. A Csoport

tagokat és – egyebek mellett – állás-

gázpiac felmérésérôl tartott tájékoz-

elsô ülésén, február 28-án, miután el-

foglalás-tervezeteket készítenek elô

tatót. Az ezt követô megbeszélésen

fogadta saját munkatervét, energia-

számukra.

az EURELECTRIC elnöke az iparágban

környezetvédelem

politikai kérdésekrôl, valamint a villa-

A Csoport a február végi ülésén ad

szükséges jelentôs volumenû infra-

mosenergia- és a gázpiac kérdéseirôl

hoc csoportokat hívott életre, éspe-

strukturális befektetések szükségessé-

tárgyalt.

dig a villany- és gázpiac mûködése,

ge kapcsán aláhúzta az iparág ver-

A Csoport tanácsadó testületként

az EU CO2 -kibocsátás-kereskedelmi

senyképességének kiemelt fontossá-

határozta meg önmagát. Tagjai a

rendszere, az energiaintenzív ágaza-

gát. Nem felejtette el hangsúlyozni a

négy biztoson kívül Ausztria (jelenle-

tok versenyképessége és gazdaságos

politikusok, a kormányok és a szabá-

gi elnökség), Németország, Finnor-

energiaellátása, valamint az energia-

lyozó hatóságok felelôsségét a meg-

szág (következô elnökség) és az

hatékonyság és energetikai technoló-

felelô, együttmûködô piaci szerkezet

Egyesült Királyság gazdasági, keres-

giák tárgykörének elemzése végett.

kiépítésében.

kedelmi (ipari) miniszterei, továbbá

Ezek az ad hoc csoportok a sherpa-

tíz nagy iparág képviselôje, a társa-

alcsoportok bedolgozói és a követke-

dalmi szervezetek és a nemzeti sza-

zô HLG-ülésig (június 2.) végeznek a

bályozó

munkájukkal. A további program té-

2

testületek

(regulátorok)

1 High Level Group (HLG) 2 Commissioners (Versenyügy, Környezetügy, Energiaügy, valamint Vállalkozások és Iparügy)


31

AZ ÁLLAM SZEREPE AZ ENERGETIKA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLATÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA n AZ ÁLLAM ENERGETIKAI IRÁNYELVEIT, ENERGIAPOLITIKÁJÁT LEGUTÓBB 1993-BAN TÁRGYALTA A MAGYAR ORSZÁGGYÛLÉS. AZ AZÓTA ELTELT TÖBB MINT EGY ÉVTIZEDBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK KIKÉNYSZERÍTETTÉK ENNEK ÚJRAGONDOLÁSÁT, AMI VÉGÜL A GKI ENERGIAKUTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. ÁLTAL KÉSZÍTETT TANULMÁNYBAN TESTESÜLT MEG1. A TANULMÁNYT TÖBB OLDALRÓL ÉRTÉK ELISMERÉSEK ÉS BÍRÁLATOK, MINDAZONÁLTAL TOVÁBBI SORSA EGYELÔRE ISMERETLEN: NEM NEMESEDETT ÁLLAMI, TÁRSADALMILAG ELFOGADOTT, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVON KÖVETENDÔ ENERGIAPOLITIKÁVÁ. AZ OKT – AMELLETT, HOGY JELEN ÁLLÁSFOGLALÁSÁVAL ERRE A HIÁTUSRA FELHÍVJA A KORMÁNY ÉS AZ ÁLLAMI SZERVEK FIGYELMÉT – NYOMATÉKKAL KÍVÁN RÁMUTATNI ARRA, HOGY A MIELÔBB ELKÉSZÍTENDÔ ÉS TÁRSADALMI VITÁRA BOCSÁTANDÓ ENERGIAPOLITIKAI KONCEPCIÓNAK MELY SZEMPONTOKAT KELL FELTÉTLENÜL TARTALMAZNIA ÉS RÉSZLETESEN ELEMEZNIE. EZZEL KÍVÁN HOZZÁJÁRULNI ANNAK KIDOLGOZÁSÁHOZ, BETÖLTVE ILY MÓDON IS AZ 1995. ÉVI LIII. TÖRVÉNY ÁLTAL RÁRUHÁZOTT KÜLDETÉSÉT.

Az OKT értelmezése szerint az energiapolitika a hazai energetika hosszú távú, a fenntartható fejlôdés értékeinek is megfelelô mûködési rendszerének (modelljének) kialakítása és fenntartása, állami iránymutatás, állásfoglalás az alábbi prioritások mellett: 1. Az ellátásbiztonság megôrzése a vezetékes energiaellátásban (villamos energia, gáz, olaj, üzemeltetési és vagyonbiztonság) mind a termelési célú, mind a végfogyasztók számára. 1 Az új energiakoncepció alapkérdései, 2004. január http://www.gkm.gov.hu/balmenu/energetika/energiapolitika

32

A biztonságos ellátás (szolgáltatás) nem nélkülözheti a kielégítô mértékû (optimális) termelô és tároló kapacitások meglétét, ill. azok idôben történô, tervszerû rendszerbe állítását, állagának, mûködôképességének fenntartását és az infrastruktúra védelmét. 2. A primer energiahordozók hazai termelésének, az energiaimportnak, valamint az energiahordozó forrásszerkezetének a befolyásolása (szén, gáz, olaj, nukleáris, megújulók, más módon nem hasznosítható hulladékok stb.) hosszú távú, részletesen kimunkált szempontrendszerek figyelembe vételével.


Az állami támogatások körét javasoljuk felülvizsgálni; megítélésünk szerint a megújuló energiaforrások, a kapcsolt hô- és villamosenergia-termelés, a bányászat támogatásának egyes módozatai a jelenlegi körülmények között a piaci viszonyokat torzító hatásúak és igazságtalanok. A környezetileg káros támogatásokat a gazdaságpolitika más céljaival összhangban (foglalkoztatáspolitika, költségvetési célok) le kell építeni, meg kell szüntetni, és a felszabaduló forrásokat a környezet és a természet védelme érdekében hatékonyan kell felhasználni. 3. A piac megfelelô mûködését leíró

modell kimunkálása és a jogszabályok dinamikus, kiszámítható alakítása. Az Európai Unió országaiban a gáz- és villamosenergia-piac megnyitása néhány évvel ezelôtt kezdôdött meg és még korántsem fejezôdött be. (2006-ban tekinti át a Bizottság a piacnyitás eddigi tapasztalatait.) Az energetikai iparágak emiatt változó jogszabályi környezetben mûködnek.2 Ennek megfelelôen különös figyelmet kell fordítani a hazai jogalkotásra, miután ezen iparágakban a beruházások megtérülési ideje lényegesen hosszabb, a technológiaváltások körülményesebben valósíthatók meg, mint más ágazatokban. 4. Az energiatakarékosságot és az energiafelhasználás hatékonyságát szolgáló eszközrendszer kialakítása (a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt). A termelésben (energia-átalakításban) és szállításban jelentôs hatékonysági tartalékok vannak, amelyek kiaknázása az országnak is alapvetô érdeke. Kiemelt figyelmet kell fordítani a felhasználásban (fogyasztásban) rejlô lehetôségek feltárására és kiaknázására (energiatakarékosság, pl. lakóépületek szigetelése, épületenergetikai szabványok és irányelvek). Ha lehetséges és célszerû, közvetlen és közvetett állami, illetve piaci eszközökkel is szorgalmazni kell a felhasználás hatékonyságának javítását (fenntartható fogyasztás). A fogyasztók széles körû tájékoztatásával (pl. tudatformáló és ismeretterjesztô kampányok, energiahatékonysági tanácsadó hálózatok fenntartása, öko-címkézés, kiegészítô számlainformációk), a szabványalkotás serkentésével ki kell kényszeríteni az energiafelhasználási hatékonyság javulását. 5. Piaci eszközök alkalmazása a környezetvédelem (fenntartható fejlôdés) céljainak elérésére az energetikában. Az állam, mint legfôbb szabályalkotó, tulajdonos és piaci szereplô – minden olyan esetben, ill. cél elérése érdekében, ahol ez lehetsé-

ges, társadalmi méretekben gazdaságos és hatékony, továbbá nem okoz késedelmet, vagy nehézséget valamely alapvetô szolgáltatás igénybe vételét, rendelkezésre állását illetôen – elsôsorban a piac (közvetett) befolyásolásával irányítsa a gazdaság alakulását és kényszerítse ki a környezetvédelmi célok elérését. A gazdasági élet szereplôi számára az energiaátalakítással és -felhasználással összefüggô környezeti hatásokat kézzel foghatóvá kell tenni (adók, kibocsátási egységek kereskedelme, zöld bizonyítvány rendszer bevezetése stb.). Az átláthatóság és a tiszta szabályok érdekében kerülni kell mindazonáltal a többszörös terhek alkalmazását. Olyan piaci egyensúlyi viszonyok kialakítására kell törekedni, amelyek vonzóvá teszik a környezetet kevésbé terhelô energiaátalakítási technológiákba történô befektetést, de nem eredményeznek méltánytalan extraprofitot. 6. Fokozottabb részvétel a nemzetközi együttmûködésben, további hazai források mozgósítása az új, hatékony, környezetkímélô energetikai alapanyagok, eljárások és technológiák kutatására és fejlesztésére (geotermikus energia, napkollektorok, biomassza, energiaültetvények, bio-üzemanyagok, hidrogén, üzemanyagcellák stb.). 7. Az energiapolitikai célok megvalósítását a fenntartható fejlôdés értékeivel összekötô híd alkotása a versenyképesség 3 fenntartása és javítása mellett. Az OKT jelen állásfoglalásával azt kívánja szorgalmazni, hogy a jövôben meghozandó döntések egyidejûleg szolgálják a fogyasztók biztonságos ellátását és a környezet védelmét; tágabb értelemben a fenntartható fejlôdést. Ennek legfôbb eszközei: i) a hatékonyság javítása, ii) az energiatakarékosságra ösztönzés és iii) a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Alapvetô társadalmi igény, hogy a környezetvédelmi alapelvek a gazdaság valamennyi ágazatának (energetika, közlekedés, mezôgazdaság, épí-

2 Jelenleg elôkészítés alatt áll a Villamosenergiatörvény módosítása.

3 A szövegben aláhúzással jelöltük azokat a fogalmakat, amelyek értelmezését, körülírását fontosnak ítéltük. Ezeket a Mellékletben részletezzük.

tésügy, településtervezés, infrastruktúra-fejlesztések) mûködésébe épülten jelenjenek meg (az integráció elve), azaz pl. energiapolitika ne készülhessen anélkül, hogy a fenntartható fejlôdés szempontjai abban érvényre jutnának. A Maastrichti Szerzôdés értelmében az Európai Unió is kiemelt fontosságot tulajdonít a környezet védelmének (magas szintû környezetvédelem). Ennek megvalósítása érdekében a környezet szennyezésének és károsításának megelôzésére (elôvigyázatossági elv) és a lehetséges szennyezéseknek azok forrásánál való megakadályozására (a megelôzés elve) törekszik; a bekövetkezett szennyezésért annak okozóját teszi felelôssé (a szennyezô fizet elv). A kitûzött célok megvalósítása módjának eldöntését a régiókra, tagállamokra, helyi közösségekre bízza a lehetô legnagyobb hatékonyság érdekében (szubszidiaritás elve) és szorgalmazza az együttmûködést a különbözô érdekû felek között (partnerség elve). Az OKT megítélése szerint nem szorul magyarázatra, hogy magas szintû környezetvédelem a társadalomban az állam beavatkozása nélkül nem valósítható meg. Az állami beavatkozás módja ugyanakkor alapvetô jelentôségû abban a tekintetben, hogy meg kell találni az összhangot a beavatkozás szintje és módja (jogszabályi tiltás, piaci eszközök alkalmazása, irányelvek kiadása, be nem avatkozás), valamint a társadalom fenntartható életvitele érdekében elérendô célok között. A végrehajtáshoz a gazdasági szervezetek az állam és szervei által alkotott jogszabályok betartásával, továbbá önkéntes, a céljaikkal összhangban álló vállalásaikkal járulnak hozzá. Az önkéntes megállapodások nem ismeretlenek a nyugati országokban, ezeknek a jogi keretei az EU országaiban, így nálunk is adottak: a gazdaság szereplôi megállapodnak az állammal (a hatóságokkal) jogszabályokba nem foglalt, de a közös célok elérését segítô intézkedésekben, magatartásformákban. Különös megerôsítést nyerhetnek e megállapodások, ha bírják a nem kormányzati szervezetek (szövetségek) deklarált egyetértését. A tudomány képviselôi a társadalom ismereteinek bôvítésével, új, eddig ismeretlen módszerek


33

és eljárások megismerésével és megismertetésével, a korábbiak továbbfejlesztésével, míg a civil szervezetek a társadalom tagjai, egyes csoportjai által fontosnak tartott, de az állam által kevésbé hatékonyan kezelhetô kérdések megfogalmazásával, problémák felvetésével, esetenként megoldási javaslatokkal is igyekeznek a fenti célok elérése irányába való elmozdulást serkenteni. Az energiapolitika, mint a gazdaságpolitika része nem független más ágazati (szak-) politikáktól (a teljesség igénye nélkül: klímapolitika, közlekedés-, agrár-, foglalkoztatás-, oktatás-, lakáspolitika), sôt azokkal való összhangja nélkül megvalósítása kétségessé válik. Jelen állásfoglalásban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a környezet- és az energiapolitika összhangja a fenntartható fejlôdés megvalósítása tekintetében alapvetô fontosságú. Ezért nélkülözhetetlen a környezeti hatások vizsgálata és alapul vétele az energetikai stratégia kialakítása, megvalósítása és idônként szükségszerû kiigazítása során. Ehhez kívánunk eszközrendszert ajánlani a szakpolitika készítôi számára. Ajánljuk mindezt annak tudatában, hogy bár javaslataink egy része túlnyúlik az OKT hatáskörén, a látszólagos teljességre törekvés elsôsorban saját gondolataink, az általunk képviselt társadalmi csoportok prioritásainak rendezését is szolgálja. Az államnak energiapolitika-alkotó, jogalkotó munkája során, célszerû a területén mûködô gazdasági társaságok rövid és hosszú távú érdekeit mérlegelnie és arra kell törekednie, hogy összhangot teremtsen az eltérô érdekû társadalmi csoportok között. Az energiapolitikának alapul kell vennie az EU szabályrendszerét, céljait és programjait, mindazonáltal célul kell kitûznie az EU politikáinak megfelelô befolyásolását, a hazai (regionális) érdekek fokozottabb figyelembe vétele érdekében. Az energiapolitika készítése, koncepciójának kialakítása során elsôként a jelen állapot felmérését kell elvégezni rendelkezésre álló, megbízható adatok alapján, és ha szükséges, újabb vizsgálatok eredményeinek felhasználásával. Több változat formájában fel kell mérni a reális igényeket és a lehetôségeket

34

mind az energiahordozók rendelkezésre állása (hazai forrású hagyományos és megújuló energiaforrások potenciálja, importlehetôségek), mind a fogyasztás tekintetében (elérendô, ill. várható igények becslése). Vizsgálni kell a közeli és távoli jövôben rendelkezésre álló új energiaátalakítási technikákat és energetikai technológiákat, az energiatakarékossági lehetôségeket (az adott felhasználási cél eléréséhez szükséges leghatékonyabb eljárásokat és azok várható fejlôdését). Ki kell jelölni a lehetséges fejlôdési pályákat. Elemezni kell a fentiek alapján az energiahordozók felhasználható állapotba hozásával, átalakításával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos költségeket és azok várható alakulását, a piaci viszonyokat és a lehetséges ármozgásokat.

Az energiapolitikai változatokkal párhuzamosan kell vizsgálni az egyes fejlôdési pályák megvalósulásával összefüggésbe hozható környezeti hatásokat és kockázatokat. Ezeket visszacsatolva kell módosítani, finomítani az energetikai forgatókönyveket mindaddig, amíg a fent felsorolt alapelveknek megfelelô összhang a legnagyobb valószínûséggel létrejön. Módszertani szempontból az OKT felhívja a kormány figyelmét az EU rendeletére a stratégiai környezeti vizsgálatról, amely a magyar jogrendbe is átültetésre került 4. Ezt a vizsgálatot minden nagyobb szabású program, stratégia készítése során el kell végezni. Nyomatékkal kérjük, hogy a vizsgálatokat az energetika körébe tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében azok teljes életciklusára végezzék el, hogy a lehetséges környezeti hatások átfogó vizsgálatára és értékelésére sor kerüljön. Miután az állami források korlátosak és a társadalom tehervállalása is véges, a környezeti célok között is prioritásokat kell meghatározni, vizsgálni kell a tervezett intézkedésekkel elérhetô környezeti célok által képvi4 A 2/2005. (I. 11.) sz. kormányrendelet (egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról) a 2001/42/EK alapján: Directive 2001/42/EC of the European Parliament and of the Council of 27 June 2001 on the assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment.


selt értékek és az ehhez szükséges ráfordítások viszonyát. Ezen elsôbbségi sorrendek hazai adaptációjához szolgálhat iránymutatásul az EU Hatodik környezetvédelmi akcióprogramja (Környezet 2010: A mi jövônk, a mi választásunk), amelynek kiemelt feladatai az alábbiak: n Az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékû csökkentése és légköri koncentrációjuk olyan értéken történô stabilizálása, amelynek eredményeképpen az éghajlat visszafordíthatatlan változásai, annak valószínû következményei, valamint az idôjárási anomáliák – amelyek az ellátásbiztonságot is veszélyeztethetik – még idôben megelôzhetôk, visszaszoríthatók; n A természeti és biológiai sokféleség megôrzése, ökológiai eltartóképesség; n A környezet-, és egészségvédelem területén: az egészséget fenyegetô veszélyekrôl való tájékoztatás (környezetbiztonság, kémiai biztonság, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése); n Fenntartható erôforrás-használat, anyag- és hulladék-gazdálkodás: a természeti erôforrások felelôsségteljes használata, kezelése, a melléktermékek, másodnyersanyagok és hulladékok minél teljesebb körû újrahasznosítása.

MELLÉKLET AZ OKT ÁLLÁSFOGLALÁSÁHOZ EGYES FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE Versenyképesség

A versenyképesség egyik figyelemreméltó meghatározását adja M. Porter 5, aki szerint a versenyképesség – mind az egyes nemzetgazdaságok, mind a vállalkozások szintjén – a változó körülményekhez való gyors, rugalmas alkalmazkodási és megújulási képességet jelent, amelyet a relatív szûkösség viszonyai kényszerítenek ki. E képesség alapvetôen szükséges

5 Pataki Gy., Bela Gy., Kohlheb N.: Versenyképesség és környezetvédelem, PM Kutatási Füzetek, 5. sz. 2003. 8. old. www.pm.gov.hu/Dokumentumok/Seo/fuzetek.htm

ahhoz, hogy a fogyasztók szükségleteit a lehetô legteljesebben kielégítsék, valamint elkerülhetetlenül igényli az ökológiai korlátokhoz való alkalmazkodást. A szûkösség környezetvédelmi értelemben lehet természetes (pl. a fosszilis energiahordozó-források kimerülése), vagy mesterséges, pl. az állam által kikényszerített hiány a jövô céljai, a fenntarthatóság érdekében (pl. az összes megengedett kibocsátások korlátozása). Versenyképes az a termék (pl. energiahordozó) vagy szolgáltatás (pl. villamos energia), amelyet a felhasználók (villamosenergia-termelôk, ill. fogyasztók) elônyben részesítenek másokkal szemben (más primer energiahordozókkal szemben, ill. más primer energiahordozó felhasználásával elôállított villamos energiával szemben) az adott jogszabályi feltételek mellett. Az idôtáv szerepe fontos: a befektetés (beruházási hajlandóság) tekintetében mennyire meghatározók a jelenlegi szabályok, ill. az ezek változásával kapcsolatos várakozások. Jelenleg a változások idôszakát éljük, ebbôl adódóan a jellemzô befektetési viselkedés a kivárás, vagy a rövid távú (amíg a jogszabályok nagy valószínûséggel stabilak maradnak) megtérülésre való spekulálás. Árnyalja a képet az a körülmény, hogy az EU-n belül (a tagországok között) is jelentôs eltérések vannak a szabályozásban. A versenyképesség térbeli értelmezése is szükséges és lehetséges: az EU-tagországok egymás között, az EU-n kívüli országokkal szemben, az USA-val és Japánnal szemben, a fejlôdô országokkal szemben és így tovább. Ebben a tekintetben prioritások felállítása és elfogadása szükséges: 1. Az ország versenyképessége (versenyhátrányának elkerülése); 2. Az EU versenyképessége másokkal szemben; 3. Lehetséges-e a Föld (az emberiség) túlélése versenyképességi alapon? Az Európai Tanács Lisszabonban (2000) kitûzött célja szerint az Uniónak kiegyensúlyozott gazdasági növekedés mellett kell a világ legversenyképesebb és leggyorsabban fejlôdô gazdasági térségévé válnia. Ez a cél jelenlegi ismereteink szerint az évtized végéig aligha érhetô el. A cél elérésérôl lemondani nem lenne helyes; ugyanakkor feltétlenül szükséges a prioritások újraértékelése.

Fenntartható fejlôdés

A fenntartható fejlôdés „a jelen szükségleteinek a kielégítése a jövô nemzedékek szükségleteinek a veszélyeztetése nélkül” 6. A ma emberének, társadalmának úgy kell élnie, hogy azzal ne ássa alá az utána következô generációk jólétét. A fenntartható fejlôdés magában foglalja a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló erôforrások átgondolt felhasználását, lehetôség szerinti megôrzését a jövô nemzedékei számára. A fenntartható fejlôdés két pillére mellett – a természetes és az épített környezet megóvása; a harmonikusan fejlôdô gazdaság –, a harmadik a társadalom tagjainak szociális biztonsága, az ezért érzett felelôsség és annak megnyilvánulása mind a gazdaság szereplôi, mind az állami szervezetek által. Stratégiát, hosszú távú terveket, politikát alkotni csakis kellô társadalmi támogatottsággal lehet. A fenntartható fejlôdésnek az eltelt csaknem húsz év alatt sokan sokféle meghatározását adták, a definíció fokozatosan bôvült. Mindazonáltal elvi tartalma fennmaradt, továbbfejlôdött, a világ folyamatainak meghatározó elemévé vált. Manapság a szociális (társadalmi) pillér két részre osztását célzó kísérletek ismertek: egyfelôl a szegénység leküzdése, a munkaalkalmak teremtése, az egészségügyi szolgáltatások széles körûvé tétele, másrészt, a társadalmi részvétel, az önkormányzás, a demokrácia politikai szempontjai tûnnek önálló pillérré nemesedni. Az állam szerepe a környezetvédelmi alapelvek megvalósításában

Azt a kérdést, hogy a környezetvédelmi alapelvek megvalósítása milyen mértékben van az államra bízva, illetve, hogy azok milyen mértékben valósulhatnak meg a piaci törvényszerûségek érvényesülése és a nem kormányzati szervezetek erôfeszítései által, a különbözô érdekcsoportok különféleképpen válaszolják meg. Az OKT, miután abban a társadalmat alkotó érdekcsoportok képviselôi jelen vannak, továbbá, miután annak társelnöke a kormány tagja, különösen 6 Brundtland-jelentés 1987 (Our Common Future)

alkalmas testület, hogy e kérdésben mértékadó véleményt nyilvánítson. A kérdésre adandó válasz azért kiemelten fontos, mert amennyire mindez az államra van bízva, oly mértékben kell azt a magyar Országgyûlésnek, a kormánynak és az érintett állami szerveknek, hatóságoknak magukra is vállalniuk, dinamikusan a helyzethez alakítaniuk, végrehajtaniuk és végrehajtatniuk. Önkéntes megállapodások

Önkéntes megállapodás létrejöhet bármely fél (állam, vagy az azt képviselô hatóság, a gazdaság szereplôi, vagy civil szervezetek) kezdeményezésére. Célja, hogy a kölcsönös elônyök alapján, kellô idôben megvalósuljanak azok a célkitûzések, amelyek kikényszerítéséhez jogszabály(módosítás), vagy más beavatkozás lenne szükséges. Önkéntes megállapodásnak tekinthetô, pl. a környezeti (fenntarthatósági) jelentések készítése, a környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése, a késôbbiekben bevezetendô jogszabály követelményeinek önkéntes elfogadása és teljesítése annak hatályba lépése elôtt és hasonlók.

n HÍREK Folytatás a 9. oldalról fejlesszék a megújuló és tiszta energiaforrásokat, valamint vizsgálják a káros anyag kibocsátáskereskedelemben rejlô lehetôségeket is. Otto Zach, az osztrák Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium energiaügyekért felelôs államtitkára arról beszélt, hogy az osztrák EU elnökség alatt dolgozták ki az Európai Unió Zöld Könyvét, amely azt jelzi, hogy egyre nagyobb súlyt fektetnek az egész unióban az energetikai kérdések megoldására. Az unió az energiaellátás terén három fô kérdést tart alapvetônek, mégpedig a gazdaságosság, a biztonság és a fenntarthatóság kérdését. Budapest, 2006. március 17.

Mayer György


35

KONFERENCIA-KÖRKÉP ÚJSÁGÍRÓI SZEMMEL II. n A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI ELÔZÔ SZÁMÁBAN A HAZAI ENERGIAPIAC, EZEN BELÜL IS FÔLEG AZ ÁRAMPIACCAL FOGLALKOZÓ SZAKMAI KONFERENCIÁKON ELHANGZOTTAKAT PRÓBÁLTAM ÁTTEKINTENI. A CIKKBEN NÉHÁNY GONDOLAT EREJÉIG VISSZANYÚLTAM EGÉSZEN A 2003. ÉV ELEJI RÉSZLEGES PIACNYITÁSHOZ, ÁM FÔLEG A 2005. ÉVI RENDEZVÉNYEKET ÖSSZEFOGLALVA EGÉSZEN A NYÁR ELEJÉIG, VAGYIS MÁJUS VÉGÉIG, JÚNIUS ELEJÉIG BEZÁRÓLAG PRÓBÁLTAM BEMUTATNI A TÖRTÉNTEKET. AZ ÍRÁS NÉMILEG TALÁN „KILÓGOTT” A KIADVÁNY PROFILJÁBÓL, HISZEN NEM SZIGORÚAN SZAKMAI CIKK SZÜLETETT, HANEM KICSIT MÁS SZEMSZÖGBÔL, VALAMENNYI ENERGETIKAI ISMERETTEL IS RENDELKEZÔ ÚJSÁGÍRÓI ALAPÁLLÁSBÓL PRÓBÁLTAM ÉRTÉKELNI AZ ELHANGZOTTAKAT. A MOSTANI ÍRÁS ENNEK A KONFERENCIASOROZATNAK A FOLYTATÁSÁRÓL SZÁMOL BE. MAYER GYÖRGY Az elsô jelentôs esemény még a nyár elején egy olyan budapesti konferencia volt a Hungexpo szervezésében, ahol a jövô energiaforrásaival foglalkoztak az elôadók. Szatmári Zoltán, a Mûegyetem professzora a jövô atomerômûveirôl, új típusok kifejlesztésérôl beszélt, amelyek kidolgozásához még legalább 10-15 év szükséges. Ugyanakkor sürgetô kérdések hatására, mint például a klímaváltozás, ismét világszerte elôtérbe került a nukleáris energiatermelés fejlesztése. A jövô atomerômûveinek alapvetôen három problémára kell választ adniuk: a biztonságos mûködésre, a balesetek elkerülésére és a radioaktív hulladékok kérdésének megoldására. Mindez azért is lényeges, mert eddig két komoly nukleáris baleset történt a világon. Az elsô 1979-ben az USA-ban a TMI–2 erômûben, amely komoly anyagi kárral járt, de nem került ki környezeti szennyezés. A másik az 1986-os csernobili, amely világszerte ismert és gyakran emlegetett, az eddigi legsúlyosabb nukleáris baleset volt. Mindkét balesetnél bebizonyosodott, hogy emberi mulasztás okozta a tragédiát. Ezért olyan új típusú erômûveket kell kifejleszteni, ahol mindez megelôzhetô. A jelenleg mûködô típusok üzemideje 2030 körül jár le. Alapkérdés, hogy az új erômûveknek meg kell felelni a gazdaságosság kérdésének, a környezeti kihívások-

36

nak, a biztonságnak, a radioaktív hulladékok kezelésének, sôt csökkentésének, a drága és hosszadalmas hatósági eljárások gazdaságossá és gyorsabbá tételének, és nem utolsó sorban hozzá kell segíteniük a nukleáris fegyverek felszámolásához. Amerikában már engedélyezték az úgynevezett ABWR típust, amelybôl kettô már üzemel Japánban, valamint két másik rendszeren is dolgoznak. Európában az EPR, vagyis az Európai Nyomott Vizes Reaktor jöhet számításba. Ennél a cserélhetô alkatrészek élettartamát 40, a nem cserélhetôkét 60 évre tervezik. Jelenleg 1 kWh energiára számolva ez a típus 15%-kal olcsóbb, mint a konkurensnek tekinthetô kombinált ciklusú gázerômû. Szatmári Zoltán szerint ezen kívül léteznek már a jövôt igazán meghatározó 4. generációs erômûvek tervei is. Jelenleg alapvetôen hatféle megoldáson dolgoznak világszerte, amelyek a következôk: a héliumhûtésû gyors reaktor, az ólomhûtésû gyors reaktor, a sóolvadék reaktor (ezt már 1960-ban kidolgozták az USA szakemberei, amelynek segítségével a kiégett fûtôelemek újrahasznosítása is megoldható), a nátriumhûtésû gyors reaktor, a kritikus pont feletti vízzel hûtött reaktor és a nagyon magas hômérsékletû gázhûtésû reaktor. A megvalósításban a fô problémát leginkább az anyagtechnológia okozza,


hiszen rendkívül magas, esetenként ezer fokos hômérséklettel kell számolni a mûködés során.

A VET MÓDOSÍTÁSA NEM ÚJ PIACI MODELLRE ÉPÜL, HANEM ÁTMENETI SZABÁLYOZÁST JELENT Újabb konferencia, újabb vélemények a hazai energiapiac helyzetérôl, ezúttal a június közepén érvényes állapot szerint. A 2003 januárjától megindult liberalizációs folyamatot tekintve a magyar villamosenergiapiacnyitás folyamata félidejéhez érkezett, ugyanis 2007 júliusától valamennyi fogyasztó számára megnyílik a piac. Addig azonban, már EU-tagállamként, továbbra is finomítani kell a meglévô jogszabályokat az új uniós irányelveknek megfelelôen. Melyek a korlátozó keretek a valódi verseny kibontakozását tekintve? Hogyan növelhetô a versenyképes kapacitás a szabadpiacon? Hol tart ma a hazai villamosenergia-piac európai összehasonlításban? Többek között ezekre a kérdésekre próbált választ adni az Institute for International Research június 13–16. között, Budapesten megrendezett villamosenergia-piaci konferenciája. A rendezvényen Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Miniszté-

rium (GKM) helyettes államtitkára többek között ismét elmondta: a magyarországi villamosenergia-piacon az elmúlt több mint két év alatt kialakult verseny mértéke uniós összehasonlításban is jónak mondható, a tíz új tagország között messze a legjobb. A napirenden lévô törvénymódosítást elsôsorban az uniós csatlakozásunk miatti jogharmonizáció, valamint a piacnyitás eddigi tapasztalatai indokolják. Szerinte az eddigi tapasztalatok egyértelmûen a piac további bôvülését jelzik, ám ehhez a kínálat növelésére van szükség, amit a hoszszú távú áramvásárlási szerzôdések akadályoznak. A villamosenergia-törvény (VET) módosításával nem új piaci modell bevezetésérôl van szó, arra majd a 2007. júliusi teljes piacnyitás kapcsán kerül sor. A VET jelenleg parlament elôtt lévô tervezetében erôsödnek a Magyar Energia Hivatal (MEH) jogosítványai és bôvül feladatköre is. A törvénytervezet többek között szabályozza és pontosítja a piaci szereplôk adatközlési és adatkezelési kötelezettségeit, valamint szigorodnak a fogyasztóvédelmi elôírások. A szabályozás kitér az árampiac hatékony mûködésének elôsegítésére, valamint lényeges kérdés a rendszerirányító (MAVIR) helyzetének újraszabályozása. A privatizációs törvény elmúlt hetekben történt módosítását követôen a MAVIR a Magyar Villamos Mûvek (MVM) tulajdonába került, így létrehozható a hálózati rendszerirányító, azaz a TSO modell, bár a részletek kidolgozása még ezután következik. A szabályozás lényeges kérdése, hogy a MAVIR esetében egy aranyrészvény a gazdasági tárca tulajdonában marad, amivel a miniszternek lehetôsége nyílik beavatkozásra, ha a rendszerirányító függetlensége tekintetében problémát észlel. Az elôzetesen prognosztizált 5600 MW összteljesítményû szélerômûvekkel szemben legfeljebb 150200 MW-nyi kapacitás épülhet meg a következô 5-6 évben, de a bioenergia megfelelô ütemû fejlesztése mellett ez is elegendô lesz a megújuló erôforrások részarányának 3,6%-ra történô növeléséhez – jelezte a konferencián Tóth László, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke. A nagy alaperômûvek építésének nincsenek meg a gazdasági feltételei, ezért a kötelezô átvételi ár miatt inkább az

50 MW alatti kombinált ciklusú erômûvek létesítésére lehet számítani. Kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások területén jelentôs fejlôdés tapasztalható, például Németországban háromszor annyi villamos energiát állítanak elô szélerômûvekben, mint a Paksi Atomerômû teljesítménye. Fazekas András István, az MVM fômunkatársa szerint a hazai energiarendszerben mintegy 8000 MW-nyi úgynevezett nagyerômûvi és 800 MW-nyi kiserômûvi beépített kapacitás van, valamint ehhez jön a közel ezer megawattnyi import lehetôsége, miközben nagyjából 6 ezer megawatt az átlagos energiaigény. Mindezek ismeretében az évtized végéig jelentôs teljesítményû új erômûre nem lesz szükség, legfeljebb 4500 MW-nyi új kapacitás építésével kell számolni, viszont 2020-ig a növekvô energiaigények és a leselejtezendô régi blokkok miatt már 4-5 ezer megawattnyi új kapacitást kell pótolni. Ugyanakkor gondot jelent, hogy a jelenlegi szabályozások nem ösztönöznek drága alaperômû beruházásra. A támogatások, a kötelezô átvételi ár a kisebb, kapcsolt energiatermelésû erômûvek létesítését segítik elô. Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnöke szerint a MEH adatai alapján az évtized végéig mintegy ezer MW új erômû építése várható. Igaz, nagy alaperômû nincs köztük, de lehet, hogy nincs is rá szükség. Az MVM képviselôje szerint alapvetô gond, hogy az eddig létesült kiserômûvek döntô hányada is olyan gazdasági környezetben épült fel, ami fôként a garantált átvételi ártámogatásra számított, vagyis nem a versenypiaci feltételek ösztönözték a befektetôket. Valódi kereskedelmi célú erômû, amelynek ne lett volna garantált piaca, még Nyugat-Európában sem épült. Ilyen körülmények között be kellene látni, hogy az annyit kritizált hosszú távú áramvásárlási szerzôdés nélkül nem várható jelentôs erômû építése az országban. A konferencián a Paksi Atomerômû hosszú távú stratégiáját Hamvas István mûszaki vezérigazgató-helyettes ismertette, kiemelve, hogy alapvetô cél az erômû legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és legto-

vábbi idôpontig történô mûködtetése. A társadalmi elvárások meghatározó kérdése a villamosenergia-ellátás biztonságának és az atomerômû elfogadottságának együttes garantálása. A Paksi Atomerômû napirenden lévô üzemidô-hosszabbítása, amelynek segítségével a blokkok eredetileg 30 évre tervezett üzemideje további 20 évvel megnövelhetô, mai áron számolva 172,5 milliárd forint. Megvalósításához szakértôi vélemények szerint adottak a szükséges mûszaki és biztonsági feltételek, sôt messze a leggazdaságosabb megoldás, hiszen az üzemidô-hosszabbítás az erômû saját forrásából megoldható. A jelenlegi számítások szerint a beruházás a további mûködés húsz éve alatt öszszességében plusz 554,5 milliárd forint osztalékot biztosít a tulajdonos MVM számára. Az erômû jövôképe szempontjából alapvetô, hogy a legolcsóbban és minden környezeti káros anyag kibocsátása nélkül biztosítja a hazai villamosenergia-igény közel 40%-át. Az üzemidô-hosszabbítás mellett a tervezett 8%-os teljesítménynövelés a négy blokk esetében további 150 MW plusz teljesítményt jelent, amely fele annyiba kerül, mint egy hasonló méretû korszerû gázüzemû erômû megépítése. Ez a beruházás 3,5 év alatt térül meg, és lényeges körülmény, hogy segítségével 5%-os fajlagos költségcsökkenés érhetô el. Mindezek ismeretében kijelenthetô, hogy a Paksi Atomerômû ma megkerülhetetlen eleme a magyar villamosenergia-rendszernek, mûködésének elônyei össztársadalmi szinten is vitathatatlanok. A rendezvényhez kapcsolódó „Fejlesztési koncepciók” címû kerekasztal beszélgetésen Kovács József, az atomerômû vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra: amennyiben a következô 10-15 évben olyan döntés születik, hogy a magyarországi energiaellátás zavartalan hosszú távú biztosításához szükség lesz új nagy alaperômû építésére, akkor a nukleáris energiatermelést mindenképpen számba kell venni. Kiemelte, hogy egy ilyen erômû létesítése az engedélyek megszerzésével együtt legalább 5-6 év, ezért a döntéshozóknak idôben szükséges elgondolkodniuk. Egy másik szekcióban a villamos energia árának alakulását vitatták meg a piaci szereplôk képviselôi,


37

amelyen a nagyfogyasztók már sokadszorra hangoztatott legfôbb kifogása volt, hogy Magyarországon a környezô országokhoz, vagy akár Németországhoz viszonyítva is, mintegy kétszeres áron juthatnak energiához, ezért jelentôs versenyhátrányba kerülnek. Szaniszló Mihály, az IEF elnöke szerint komoly probléma, hogy az energia ára mellett a rendszerhasználati díjak is kiemelkedôen magasak, az idén közel 20%-kal növekedtek, miközben Ausztriában majdnem ugyanilyen mértékben csökkentek. Mindezek miatt indokolt az árképzés mielôbbi rendezése, mert míg a nagyfogyasztók részére európai versenytársaikhoz képest rendkívül drága az energia, addig a lakossági áram ára Magyarországon fele annyi, mint az EU-ban. Ezáltal a nagyfogyasztókkal fizettetik meg a kisfogyasztók ártámogatását. A MEH képviselôje a magas árak magyarázataként hozzátette: nem szabad elfelejteni, hogy az árban 1 forint/kWh plusz tételt okoznak az átállási költségek, valamint a megújuló és a kapcsolt energiatermelés támogatása. Ugyanakkor – miközben a nagyfogyasztók állandóan a kínálat szûkösségére hivatkoznak – az MVM legutóbbi kapacitásaukcióján alig akadt jelentkezô. Bacskó Mihály, az MVM stratégiai osztályvezetôje elôadásában kiemelte, hogy a privatizáció nagy érvágás volt az MVM részére, hiszen nagyrészt széthullott a korábbi vállalatcsoport. Tulajdonképpen most jött el a lehetôség, hogy olyan gondolkodásmód alapján tevékenykedjenek, amely egy versenypiacon mûködô energetikai vállalatcsoportra jellemzô. Az MVM arra törekszik, hogy mind Magyarországon, mind a régióban erôsítse tevékenységét, meghatározó szerepet töltsön be a villamosenergia-piacon, vagyis a liberalizációval párhuzamosan a végfelhasználói piacon is erôsítse jelenlétét. Alapvetô a Paksi Atomerômû üzemidô-hosszabbítása és a teljesítménynövelési program megvalósítása, valamint új nagyerômûvek létesítésén is gondolkoznak. Az MVM saját mûködési modellje kidolgozásával már a 2007-es teljes piacnyitásra készül. A rendszerirányítás problémáiról szólva kiemelte, hogy a piac megnyitását követôen az import, valamint a kötelezô átvétel a hazai villamosener-

38

gia-rendszer szabályozhatóságát nagymértékben csökkentette. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor akár az ellátás biztonsága is veszélybe kerülhet. A MAVIR lehetôségei beszûkültek, ezért a Paksi Atomerômû rendszeres visszaterhelése szükséges, ami az erômû élettartama szempontjából gondot jelent, valamint az MVM és a gazdaság számára is kárt okoz.

EGYRE TÖBBSZÖR KERÜL SZÓBA AZ ATOMERÔMÛ ÜZEMIDÔHOSSZABBÍTÁSA A nyári szabadságolások után szeptember közepén Pécsett gyûltek öszsze a konferenciajárók, ahol Távlatok címmel rendezték meg a Paksi Atomerômû Rt. és a Magyar Atomfórum Egyesület közös tudományos ülését. A rendezvénynek külön hangsúlyt adott a kormány elôzô heti döntése, amelynek értelmében támogatják Bátaapáti közelében a radioaktív hulladékok tárolójának megvalósítását, valamint a Paksi Atomerômû üzemidejének húszéves meghosszabbítását. Kovács József, az atomerômû vezérigazgatója bevezetôjében felhívta a jelenlévôk figyelmét, hogy a konferencia címe, a „Távlatok” utal arra, miként tudunk hosszú távon is megbízhatóan és elfogadható áron villamos energiát termelni olyan módon, amely a környezetet is megóvja. Az üzemidô-hosszabbításról szólva jelezte: elkészült az elôzetes környezeti hatástanulmány, amely az elsô lépése annak, hogy 2008-ban átadhassák az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) az engedélyezéshez szükséges dokumentációt. A konferencián Herczog Edit, Európa Parlamenti képviselô a klímavédelem fontosságáról beszélt. Megemlítette, hogy Európában a széndioxid-kereskedelem egy év alatt 100 milliárd eurós üzletté nôtte ki magát, ami a terület kiemelten fontosságát mutatja. Véleménye szerint a következô években a növekvô energiaigények miatt új erômûvek építése szükséges, ezért érdemes odafigyelni arra a tendenciára, amely szerint több országban ismét elôtérbe helyezik az atomerômûvek építésének lehetôségét.


Tombor Antal, a MAVIR elnök-vezérigazgatója jelezte, hogy a rendszerirányítónak kétévente kapacitástervet, mérleget kell készítenie, amelyben a 2020-ig terjedô idôszakra vetítve évi 2%-os energiaigény-növekedéssel számoltak. Jelenleg Magyarországon 8500 MW a beépített erômûvi kapacitás, ehhez képest 2020-ig mintegy 30%-os növekedéssel lehet számolni. Az idôközben megszûnô erômûvek figyelembevételével ez azt jelenti, hogy 6500 MW új kapacitás építése válik szükségessé. A számba vehetô lehetôségeket vizsgálva elkerülhetetlennek tartja a Paksi Atomerômû üzemidô-hosszabbítását, amely nélkül nincs ésszerû energiatermelési alternatíva. A hazai lehetôségeket figyelembe véve a megújuló energiaforrások nem pótolhatják az atomerômûvet. A jelenlegi nagyerômû-park felének életkora meghaladja a 26 évet, ezen erômûvek hatásfoka már nem felel meg a követelményeknek, valamint nehezen szabályozhatóak. A legtöbbet feszegetett kérdés a szélerômûvek ügye, ám a rendszerszabályozás gondjai miatt ez a lehetôség sem növelhetô korlátlanul. Mindezekbôl következôen elkerülhetetlen egy szivattyús tározós erômû létesítése, amit az a körülmény is alátámaszt, hogy az import csökkenése miatt a hazai erômûvek terhelése is növekszik. Tombor Antal jelezte azt is, hogy az idei évben az MVM-nek mintegy 12 milliárd forint befagyott költséggel kell számolnia. Hamvas István, az atomerômû mûszaki vezérigazgató-helyettese szintén kiemelte, hogy hosszú távú stratégiájuk középpontjában az üzemidô-hoszszabbítás áll. Hozzászólásában elmondta, hogy a piacnyitást követôen az atomerômû is versenyhelyzetben tevékenykedik, és bár a legnagyobb és a legolcsóbb hazai áramtermelô, mégis rendkívül lényeges a hatékonyság növelése, mivel az ún. zsinór import olcsóbban beszerezhetô. Hangsúlyozta, hogy az üzemidô-hosszabbítás és a teljesítménynövelés javítja az erômû hosszú távú versenyképességét. Utalt arra, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történô befizetések is kedvezôbben alakulhatnak, hiszen az erômû majdani leszereléshez szükséges pénz befizetésének határideje további húsz évvel kitolódik.

Ennek mértékét érzékelteti, hogy idén az erômû az alapba 23,7 milliárd forintot fizet. Kiemelte az atomerômû szerepét a kiotói célok teljesítésében. Meghatározónak és lényegesnek tartja, hogy a Paksi Atomerômû lakossági támogatottsága, társadalmi elfogadottsága 75%-os. A konferencián Zarándy Pál, a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke a nukleáris energiatermelés nemzetközi tendenciáit ismertette, felhívva a figyelmet arra, hogy világszerte egyre több atomerômû üzemidô-meghoszszabbítását végzik el, és növekszik azon erômûvek száma is, amelyek erre irányuló kérelmet adnak be. Az atomerômûvek új generációiról beszélve Csom Gyula professzor kiemelte, hogy a kutatási eredmények alapján 2020–25-ig számolva hat új típus vehetô számításba. Véleménye szerint a húszas évek vége körül Magyarországon is szükségessé válik egy újabb atomerômûvi blokk építése. A nukleáris energiatermelés kérdésköre elválaszthatatlan a hulladéktárolástól – ennek lehetôségeirôl Budai Gábor, az RHK Kht. mûszaki igazgatója beszélt. Összehasonlításképpen elmondta, hogy az Unió országait figyelembe véve (Ute Blohm– Hieber, European Commission, 2005. szeptemberi kiadása alapján) látható, hogy a 25 országra vonatkozóan 36 millió t/év toxikus hulladék, összesen 40 ezer m3/év radioaktív hulladék, ezen belül 240 m3/év nagy aktivitású üvegezett radioaktív hulladék és 2400 t/év kiégett fûtôelem keletkezik. Ezzel szemben a Paksi Atomerômû teljes üzemidejére vonatkozóan 32 ezer m3 szilárd, szilárdított és a leszerelést követôen keletkezô hulladékkal lehet számolni. Ismertette, hogy a Bátaapátiban létesülô tároló kapacitása 40 ezer m3 kis- és közepes aktivitású hulladék befogadását teszi lehetôvé. A nagy aktivitású hulladéktároló megépítése pedig 2047-ben válik szükségessé. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technológiai Intézet igazgatója az alternatív energiaforrások lehetôségeit mutatta be, kijelentve, hogy a nukleáris energiatermelésnek alapvetôen csak a nukleáris energiatermelés az alternatívája. A hagyományos, vagyis fosszilis energiahordozók a mai közel 70 dolláros olajárat, valamint a károsanyag-kibocsátást figyelembe véve

nem tekinthetôek megoldásnak. A jelenlegi lehetôségek szerint a megújuló erôforrások szintén alkalmatlanok az atomenergia kiváltására. Ismertette, hogy Németországban 17 000 MW szélerômû-kapacitás mûködik, ami majdnem a tízszerese a Paksi Atomerômûnek. Ezen szélerômûvek évi 18,7 TWh energiát termelnek, míg Pakson 14 TWh áramot állítanak elô; azaz a szélerômûvek éves termelése alig valamivel több, miközben elvileg a tízszerese lenne várható. Számításokkal igazolható, hogy a szélerômûvek mellett a már említettek miatt 80%-nyi hagyományos erômûvet kell tartalékként üzemben tartani. Növeli a gondokat, hogy a szélerôsség elôrejelzése rendkívül pontatlan. Németországban 1 kWh villamos energia szélerômûben történô megtermelése 9 eurócent, ugyanez atomerômûben 3 eurócent. Vagyis ez semmiképpen sem tekinthetô alternatívának. A többi megújuló energiaforrást (víz, nap, geotermikus, biogáz) vizsgálva kijelenthetô, alapvetôen egyikkel sem lehet napjainkban, és várhatóan a következô évtizedekben sem, a nukleáris energiatermelést kiváltani. A megújuló energiák esetében gondot jelent a szabályozás kérdése, ezért Aszódi Attila is kiemelte a szivattyús tározós erômû mielôbbi létesítésének fontosságát.

ÉLETBE LÉPETT A MÓDOSÍTOTT VET ÉS MEGINT SZÓBA KERÜLT A TÁROZÓS ERÔMÛ ÉPÍTÉSÉNEK FONTOSSÁGA Talán még haza sem értek a konferencia résztvevôi Pécsrôl, amikor pár nappal késôbb a szeptember 1-jén hatályba lépett módosított VET és a végrehajtási rendeletek címmel rendezett szakmai konferenciát a Wbpr Hungária Kft. Budapesten. Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára elôadásában jelezte, hogy a törvény végrehajtási rendeletei még tárcaközi egyeztetésen vannak, így várhatóan október 1-jén, ám visszamenôlegesen szeptemberi határidôvel léphetnek majd hatályba. Ismét elmondta, hogy a módosított tör-

vény még nem az új piaci modellt tartalmazza, hanem az uniós csatlakozásunk miatti jogharmonizációt jelenti. Az új piaci modellt a 2007. július 1-jétôl megvalósuló teljes piacnyitásra kell elkészíteni, ezért a szabályozás rövidesen újból módosításra szorul. A piacnyitás jelenlegi fázisában hazánk az Unióhoz csatlakozott tíz ország között a leginkább elôrehaladott, a szabadpiacra kilépett nagyfogyasztók aránya már több mint 30%. A versenypiacon tevékenykedô fogyasztók ezzel a lépéssel 15-18 milliárd forint árelônyt könyvelhettek el. A törvény többek között rendezi a rendszerirányítás helyzetét azáltal, hogy a jelenlegi ISO modell helyett januártól az úgynevezett TSO modell mûködik. Ezzel együtt rendezôdött a MAVIR Rt. tulajdoni helyzete is, a privatizációs törvény módosításával átkerült az MVM Rt. tulajdonába. A rendszerirányító függetlenségét egy aranyrészvény garantálja, amely a gazdasági tárca vezetôjének biztosít alapvetô jogosítványokat a MAVIR-ral kapcsolatos döntésekben. A VET módosítása többek között megerôsíti a MEH szerepkörét is, bôvítve hatósági jogköreit. Ennek keretében változik az adatközlés és adatkezelés, bôvül az engedélyezési hatáskör, így engedélyköteles lesz a kiserômûvek (0,5–50 MW) létesítése. Változik a megújuló energiahordozók kötelezô átvételi ára, amely zónaidôs átvétellel 23 Ft/kWh-ra emelkedik az eddigi mintegy 19 Ft/kWh-ról. Hatvani György jelezte, a megújuló energiaforrások elterjedését nagymértékben hátráltatja az is, hogy a hazai rendszerben nincs olyan tározós erômû, amely megoldaná a rendszerirányítás gondjait. A nehezen szabályozható erômûpark miatt rendszeres a Paksi Atomerômû visszaterhelése is. Ezért szeretnék, ha a Nemzeti Fejlesztési Tervben egy szivattyús tározós erômû létesítése szerepelne. Grabner Péter, a MEH osztályvezetôje a VET módosítása kapcsán a hivatal megváltozott feladatait ismertetve hangsúlyozta: rendkívül megnehezíti dolgukat, hogy még nem készültek el a szükséges végrehajtási rendeletek. Beszélt a kiserômûvek engedélyezési eljárásáról, valamint a megújuló energiaforrások megemelt kötelezô átvételi áráról. Ennek kapcsán levezette, hogy a biomassza erômûvek terhelési


39

diagramjánál jól látható az ún. mélyvölgy idôszak, amikor a Paksi Atomerômûvet is rendszeresen kénytelen visszaterhelni a MAVIR. Stróbl Alajos, a MAVIR osztályvezetôje szerint felvetôdhet a kérdés, hogy a kettôs árampiac 2007. júniusi megszûnésével érdemes lenne a vezetékes energiaellátásra (villany, gáz, távfûtés) közös törvényt alkotni, hiszen valamennyi energiahordozó felhasználói hasonló versenypiaci feltételek között mûködnek majd, és mindegyik összefügg a többivel. A megújuló erôforrásokról szólva elmondta, hogy a tervek szerint a következô másfél, két évben mintegy 1600 MW szélerômû létesítése várható, ami a rendszerirányításban és -szabályozásban komoly, sôt kezelhetetlen gondokat okozhat. Hangsúlyozta, Magyarországon nem az a gond, hogy kevés az erômûvi kapacitás – hiszen jelenleg is 8500 MW beépített kapacitással lehet számolni –, hanem a szabályozhatóságuk nem megfelelô. Nincs a hazai rendszerben tározós szivattyús erômû, ezért az ún. völgy idôszakban (éjjel és hétvégeken) gyakran vissza kell terhelni a Paksi Atomerômûvet. Erre 2003ban 115, 2004-ben 113, idén eddig 57 alkalommal kényszerült a MAVIR. 2005-ben javított a helyzeten, hogy ebben az idôszakban az MVM megpróbálja eladni a többletenergiát, így már nemcsak importálunk, hanem exportálunk is áramot. A konferencián Tombor Antal, a MAVIR elnök-vezérigazgatója jelezte, hogy a TSO létrehozása és a hálózati céggel (OVIT Rt.) történô összevonás 2006 januárjától leépítéseket fog eredményezni, hiszen több területen is azonos szervezetet mûködtetnek. Ennek mértéke ma még nem ismert, csak annyi biztos, hogy ennek kezelése a MAVIR feladata lesz. Az MVM holdingként fog mûködni, így az öszszes engedélyköteles tevékenységet (kereskedelmi, rendszerirányítási, hálózati stb.) a csoporthoz tartozó cégek fogják végezni.

ÚJ ENERGIAPOLITIKAI KONCEPCIÓ KÉSZÜL Októberben szokás szerint Aligán gyûltek össze az iparág képviselôi, ahol többek között a földgáz készle-

40

tezésérôl, az atomenergia szerepérôl és a fosszilis tüzelésû erômûvek magyarországi jövôjérôl beszéltek az elôadók. Hatvani György szerint a földgáz készletezésérôl szóló törvényt várhatóan még az idén elfogadja a parlament. Reményeik szerint megvalósulhat egy új, 1,2 milliárd m3-es biztonsági gáztároló építése is, ami legalább 2-3 hétre elegendô biztonságos gáztartalékot jelentene az országnak. Ez akkor érzékelhetô, ha az ország éves mintegy 14 milliárd m3-es gázfelhasználásához viszonyítjuk, amelynek 75-80%-a importból származik. Emellett olajból évente 6 millió tonnára van szükségünk. Villamos energiából 40 milliárd kWh az éves hazai szükséglet, amelynek 40%-át a Paksi Atomerômû adja, további 35-40%-át pedig a gáz-, olajés széntüzelésû erômûvek biztosítják. Az ellátásbiztonság növelése érdekében lényeges a Paksi Atomerômû üzemidô-hosszabbítása és ezzel együtt teljesítménynövelése, valamint 2010 után a gáz- és olajtüzelésû erômûveknél is kapacitásbôvítésre lesz szükség. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy jövôre elkészül az ország új energiapolitikai koncepciója, amelyhez jelenleg 17 szakmai munkacsoportban készülnek az elemzô tanulmányok. A konferencián Hegedûs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezetô igazgatója jelezte, hogy a magyar gazdaság viszonylag jó állapotban van, idén közel 4%-os gazdasági növekedés várható. Gondot okoz ellenben, hogy az olaj világpiaci árának jelentôs emelkedése legalább 1 milliárd dollár többletköltséget jelentett a magyar gazdaságnak az elôzô évihez képest.

KONFERENCIA HELYETT EZÚTTAL EGY KÖZGYÛLÉSRÔL Új színfoltnak tekinthetô konferenciakörképünkben, hogy ezúttal egy közgyûlésen történtekkel is foglalkozunk, ám a rendezvény fontossága indokolja ezt a kis kitérôt. Budapesten tartotta október közepén az Atomerômûveket Üzemeltetôk Világszövetsége (World Association of Nuclear Operators – WANO) 8. köz-


gyûlését. A rendezvény szlogenje a „21. század: a nukleáris energia ígérete” volt. Mint a rendezvényen elhangzott: a konferenciát felhasználták arra, hogy megfelelôen fel tudjanak készülni azokra az új kihívásokra, amely elé a nukleáris iparág világszerte néz. Ezek rendkívül komoly feladatot jelentenek, mert meg kell felelni a környezeti kihívásoknak, a növekvô energiaigényeknek és legfôképp a biztonság kérdésének. A gyorsan növekvô energiaszükségletek, az energiaellátás biztonságosságának hangsúlyozása és a klímaváltozás veszélye mind-mind az atomenergiába történô befektetések újragondolásához vezetnek. Ezzel együtt nem szabad alábecsülni egy másik tényezô fontosságát sem, a globális biztonság javítását. Tapasztalataik szerint az utóbbi években sokat javult az atomerômûvek mûködési biztonsága. Ma mintegy 440 atomerômûvi blokk üzemel a világon, ezért alapvetô a biztonság kérdéskörének legszélesebb körû vizsgálata és a tapasztalatok átadása, megvitatása. A közgyûlésen is sokat foglalkoztak a résztvevôk a nukleáris reneszánsz kérdésével. Világszerte egyre több országban gondolják úgy, hogy a továbbiakban is szükség lesz atomerômûvekre, sôt a gyorsan növekvô energiaigényeket csak újabb és újabb blokkok építésével lehet majd biztosítani. Bár több országot fel lehetne sorolni, de elég Kínát és Indiát említeni, ahol minden eddiginél gyorsabb ütemben tervezik új atomerômûvek építését. A tudósok már dolgoznak az újabb típusú, harmadik és negyedik generációs erômûveken, amelyek nemcsak mûködési biztonság tekintetében jobbak és korszerûbbek a jelenlegi atomerômûveknél, hanem részben a hulladékgazdálkodás kérdését is segítenek megoldani, mert mûködésük közben lényegesen kevesebb nagy aktivitású hulladék keletkezik. A rendezvényhez kapcsolódóan Kovács József, a Paksi Atomerômû vezérigazgatója elmondta, hogy hazánkban Pakson termelik a legolcsóbban a villamos energiát, jelenleg 8,62 Ft/kWh áron adják tovább a nagykereskedônek. Ebben már szerepel az is, ami a hulladékelhelyezést, illetve az erômû majdani lebontási költségeit fedezi. Az ár versenyképes-

ségét jelzi, hogy ennél alig valamivel olcsóbban (és elég korlátozott mértékben) lehet csak az ún. zsinór importot beszerezni, az összes többi forrás, így a hazai erômûvek is drágábban termelnek. Az atomerômû mûködése mellett szól az is, hogy nem bocsát ki klímaváltozást okozó káros anyagokat, mint a hagyományos, fosszilis energiahordozót felhasználó erômûvek. Magyarországon az atomerômû évente 5,6 millió tonna széndioxid-kibocsátást vált ki. A vezérigazgató emlékeztetett arra is, hogy 2020-ig mintegy 6000 MW erômûvi kapacitást kell majd pótolni az energiarendszerben, ezért alapvetô fontosságú a paksi blokkok üzemidejének további húsz évvel történô meghosszabbítása. Ehhez minden feltétel adott, a Pakson mûködô VVER 440 típusú nyomottvizes reaktorok világszerte megbízhatóan mûködnek. Az atomerômû további mûködtetésének gazdasági és ellátásbiztonsági fontosságát támasztják alá a következôk: jelenleg meglehetôsen bizonytalan a fosszilis energiahordozók árának alakulása, a kôolaj- és földgázlelôhelyek nagy része a világ politikailag és gazdaságilag bizonytalan régióiban van, a készletek egyre inkább fogynak, ugyanakkor a nukleáris üzemanyagot ebbôl a szempontból stabil országokból lehet beszerezni. Válság esetén, még akkor is, ha a nukleáris fûtôanyag világpiaci ára megkétszerezôdne, a Pakson termelt villamos energia ára „csak” 10-15%-kal emelkedne. Az atomerômûben két évre elegendô fûtôanyagot tárolnak, ezzel is erôsítve a hazai energiaellátás biztonságát.

ÚJABB ATOMERÔMÛVI BLOKKOK ÉPÍTÉSÉN KELLENE GONDOLKOZNI Ismét egy rendezvény a nukleáris energiatermelés népszerûsítésére – a IV. Nukleáris Technikai Szimpózium. Süli János, az atomerômû üzemviteli igazgatója szerint döntô változást eredményezne a hazai energiaellátásban, ha a paksi blokkokat az eredetileg tervezett üzemidô végén, vagyis 2012 és 2017 között leállítanák. A hazai villamosenergia-termelés mai szerkezete szerint 24%-ban szénerô-

mûvek, 35-36%-ban olaj- és gáztüzelésû erômûvek, és 36-38%-ban a Paksi Atomerômû biztosítja az áramot. A prognózisok évi 1,8-1,9%-os energiaigény növekedéssel számolnak, valamint figyelembe véve a leállítandó elavult kapacitások pótlását is, 2020-ig mintegy 6000 MW új erômûvi kapacitás építésére lesz szükség. Ezért szükséges az atomerômû üzemidôhosszabbítását és a kapacitásnövelést elvégezni, amelyhez minden biztonsági és mûszaki feltétel adott, sôt az erômû élvezi az ehhez szükséges társadalmi és politikai támogatást is. Süli János kiemelte, hogy az atomerômûben nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energiatermelés bôvítésére, ezért terveik szerint a kondenzátorok hûtôvíz rendszerére egy 8,8 MW-os vízerômûvet építenének. Kifejtette, hogy az üzemidô-hosszabbítás után (amelynek költségét az erômû saját forrásból biztosítani tudja), 2015 körül számolni kellene újabb atomerômû építésével is. Pakson a mûszaki feltételek adottak két 1000 MW-os blokk felépítésére. A hazai energiaellátás helyzetérôl szólva kiemelte, hogy az atomerômû érdekelt egy tározós erômû megépítésében, hiszen csak így lehetne biztosítani a blokkok zsinór termelését.

NAPIRENDEN A MEGÚJULÓ ERÔFORRÁSOK BÔVÍTÉSE Ismét alig néhány nap és újabb konferenciára gyûlhettünk össze, ám ezen fôleg a megújuló energiaforrásokról volt szó. Az EnKon 2005 címû rendezvényen Szörényi Gábor, a MEH osztályvezetôje jelezte, hogy a megújuló energia támogatásával kapcsolatos engedélyezési munkák miatt halasztást szenved az új piaci modell kidolgozása, amelyre a 2007 júliusától várható teljes piacnyitás miatt van szükség. Kidolgozása során számos alternatívát kell végiggondolni a bevezetésre kerülô egyetemes szolgáltatás terjedelmét, a hosszú távú szerzôdések sorsát, a szervezett piacot, illetve a jelentôs piaci erôt képviselô vállalkozásokat illetôen. Ma még számos bizonytalanság van a politikai szándékok tekintetében, például azt sem látni egyelôre, hogy mi-

kor kerülhet az Országgyûlés ütemtervébe a teljes nyitáshoz szükséges új VET megalkotása, illetve az ezt megalapozó piaci modell jóváhagyása. Ezt követôen Szerdahelyi György, a gazdasági tárca fôosztályvezetô-helyettese hangsúlyozta, hogy az energiapolitika kidolgozása a következô idôszak fô aktuális feladata. Ugyan energiapolitikai alapelvek ma is vannak, de a részletes új koncepció kidolgozása még folyamatban van. Az erre irányuló korábbi, 2004-es kísérletet a szerteágazó lobbi érdekek miatt nem lehetett véglegesíteni, viszont most 17 munkabizottság tevékenysége alapozza meg a széles körû szakmai és tudományos konszenzust. A munkabizottsági tanulmányok megállapításait összegzik, és ezt követôen fogják társadalmi vitára bocsátani. A gazdasági tárca szerint a megújuló energiaforrások elterjesztése kapcsán a 2010-ig vállalt célt várhatóan már az idén teljesíti Magyarország. 2010-re célul tûztük ki, hogy – az EU energiapolitikájával összhangban – a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva 3,6%-ra növeljük az alternatív energiahordozókkal megtermelt villamos energia részarányát. 2003-ban 0,7% volt ez az arány, 2004-ben 2,2%. Még egy évvel ezelôtt is kérdéses volt, hogy a további növekedés biztosítható-e, ám az új VET eredményeként a megújuló energiaforrások részesedése 2005ben már 3,6% fölé nô.

JÖVÔRE SEM MARADNAK MUNKA NÉLKÜL A KONFERENCIASZERVEZÔK Az év vége közeledtével egyre sûrûsödtek az energiapiacot érintô döntések és történések, amelyek a jövô évi konferenciákon fognak igazából „testet” ölteni. Berobbant a köztudatba a Fidesz elnökének parlamenti felszólalása után a luxusprofit fogalma, amely az erômûvek hosszú távú áramvásárlási szerzôdéseit érinti. Megszületett a T. Ház döntése a Bátaapátiban épülô kis- és közepes aktivitású hulladéktárolóról, valamint a Paksi Atomerômû üzemidô-hosszabbításának támogatásáról, sôt a képvi-


41

selôk elfogadták az úgynevezett szénfillér bevezetését is. Mindezek mellett december 8-án Szaniszló Mihály, az IEF elnöke bejelentette: mivel az ipari nagyfogyasztók érdekvédelmi szervezetének minden eddigi próbálkozása kudarcot vallott, hogy leüljenek a döntéshozó és elôkészítô intézmények vezetôivel a hazai energiapiacot érintô kérdések megbeszélésérôl, egyeztessenek javaslataikról, ezért figyelemfelhívásból

egyhetes éhségsztrájkba kezd. Aztán az újévi petárdaropogás meghozta az orosz–ukrán gázárvitát, ami majdnem térdre kényszerítette egész Európát, élesen rámutatva egyoldalú importfüggôségünkre. Ennek kapcsán felvetôdött a stratégiai gáztározó építésének felgyorsítása, a teljes piacnyitás idôpontjának elôrehozása és még számos ötlet napirendre vétele. A fentiek alapján bátran kijelenthe-

tô, hogy a 2006. évben sem maradnak üresen a konferenciatermek. Az energiapiacot feszítô kérdések, a teljes piacnyitás dátumának lehetséges elôrehozása, a nagyfogyasztók már éhségsztrájkkal is alátámasztott követelései, a hosszú távú áramvásárlási szerzôdések esetleges felülvizsgálatai állandó témát fognak biztosítani a konferenciák szervezôinek, résztvevôinek és így nekünk, újságíróknak is.

március végére, majd a második ütemben 60 MW hôkapacitás rendelkezésre állása valósul meg 2007. október végén. A harmadik ütemben, 2008. március végéig épülnek meg azok a hiányzó létesítmények, amelyek az összesen 120 MW hô-, illetve háromszor 16,5 MW villamos teljesítményû kapacitás létrehozásához szükségesek. A szerzôdéscsomagot a FÔTÁV képviseletében dr. Uhri László, az MVM részérôl pedig dr. Kocsis István vezérigazgató látta el kézjegyével. E megállapodáscsomaggal a FÔTÁV Rt. újabb – egyben legnagyobb – kogenerációs fejlesztési lehetôségével élt. Dr. Kocsis István vezérigazgató a projekt elindítása kapcsán kifejtette: a beruházás összhangban van az MVM középtávú üzleti stratégiájában megfogalmazott célkitûzésekkel. Ennek szellemében a társaságcsoport erôsíti pozícióját a hazai távhôpiacon, korszerû, magas hatásfokú technológiák megvalósítása révén versenyképes kapcsolt hô- és villamosenergiatermelô egységeket létrehozva. Az MVM az eddigi sikeresen megvalósult beruházásai, a miskolci, és tatabányai projektek után ezúttal újabb jelentôs, az Európai Unió által is preferált hô- és villamosenergia-termelô kapacitást létesít Budapesten. A távhôt hasznosító fogyasztók számára számos elônyt hoz majd az új erômû megépülése. Amellett ugyanis, hogy lényegesen csökken a hô elôállítás költsége, és mérséklôdik a kibocsátás, nagymértékben növekszik az ellátásbiztonság, hiszen négy egymástól független hôtermelô berendezés gondoskodik majd a megfelelô mennyiségû hôenergiáról. Az újonnan létesülô korszerû blokkok elôreláthatólag 20-25 évig képesek lesznek ellátni a fogyasztókat. A beruházás elôkészítô munkái két újabb állomáshoz érkeztek a közeli napok-

ban. Március 8-án aláírásra került a Magyar Villamos Mûvek Zrt. és az EGI Energiagazdálkodási Rt. között a beruházás kivitelezésére vonatkozó fôvállalkozói szerzôdés, amelynek értéke meghaladja a 11 Mrd Ft-ot. A kivitelezés elôkészületi munkái megkezdôdtek. Március 23-án aláírásra kerültek az erômû földgázellátását biztosító szerzôdések az MVM és a FÔGÁZ Zrt. között. A földgáz hálózati csatlakozási szerzôdés több mint 21 évre biztosítja 18 850 m3/h hálózati gázkapacitás igénybevételét. A hosszú távú együttmûködési és földgáz-szolgáltatási szerzôdés aláírására is sor került, amely megfelelô rugalmassággal biztosítja mintegy 2 800 000 GJ/év gázmennyiség megvásárlásának feltételeit.

n HÍREK Megkezdôdött az észak-budai régió hôellátásának korszerûsítése Csökkenhet a távhô elôállításának a költsége Észak-Budán. Elindult az észak-budai régió hôellátásának a korszerûsítése. Errôl még tavaly négy megállapodásból álló szerzôdéscsomagot írt alá a Magyar Villamos Mûvek (MVM) Zrt. a FÔTÁV Rt.-vel. Az MVM ezzel szerzôdéses kötelezettséget vállalt, hogy mintegy 10,5 milliárd forint beruházást valósít meg a FÔTÁV Rt. Észak-budai Fûtômûve területén, az észak-budai és óbudai hôkörzetek együttes hôigénye 70 százalékának a kielégítésére. A beruházás révén lényegesen csökkenthetô a távhô elôállítási költsége, és jelentôsen mérséklôdik a károsanyag-kibocsátás mértéke is. A szerzôdések szerint az MVM összesen háromszor 30 MW hô- és 50 MW villamosenergia-termelô kapacitást valósít meg úgy, hogy az egyik új kazánt póttüzeléssel 60 MW-ra építi ki. Így összesen 120 MW hô- és 50 MW villamos kapacitás áll rendelkezésre a szerzôdésben vállalt hôigény kielégítésére. A szerzôdéskötés jogát az MVM a FÔTÁV által kiírt pályázaton még az elmúlt évben nyerte el. Az új erômû megépítésével – azon túl, hogy ezzel lényegesen csökkenthetô a távhô elôállítási költsége – jelentôsen mérséklôdik a károsanyag-kibocsátás. További kedvezô környezeti hatásként lehetôvé válik a jelenlegi III. kerületi Zápor utcai Fûtômû kiváltása, amely önmagában is csökkenti a városrész füstgáz- és zajterhelését. A szerzôdéses csomag részeként az MVM vállalta, hogy az általa ajánlott berendezéseket három ütemben építi meg. Így már 2007 októberére megteremti azt a hôkapacitást, amely az Óbudai Fûtômû kiváltását lehetôvé teszi. Az elsô ütem keretében egyszer 30 MW hô- és egyszer 16,5 MW villamos kapacitás létesül 2007.

42


Mint arról már beszámoltunk: az MVM még a ’90-es évek végén döntött úgy, hogy kogenerációs blokkok építésével belép a távhôtermelési piacra. Elôször – 2001-ben – a miskolci hôpiacon jelent meg a Villamos Mûvek. A projekt elsô üteme, azaz 6 darab 3,9 MW-os és 1 darab 1 MW-os gázmotoros blokk létesítése 2003 ôszén sikeresen befejezôdött. A második ütem egy 42 MW villamos teljesítményû erômû megvalósítását tartalmazza. A miskolci projektek teljes beruházási költsége mintegy 14,3 Mrd forint, amelynek 30%-át saját keretbôl, 70%-át pedig hitelbôl finanszírozza a beruházó. Az új létesítmények üzembeállítása évente egymilliárd forint körüli összeg megtakarítását teszik lehetôvé a miskolciaknak. Az MVM következô programja a tatabányai fûtôerômû korszerûsítése, illetve átépítése volt, amely 2003 októberében indult el, 2004 októberében már üzemeltek a blokkok. A projekt összköltsége elérte a hatmilliárd forintot.

(Népszava, 2006. március 28.)

n HÍREK

BESZÁMOLÓ A NÉPSZABADSÁG ENERGIABIZTONSÁGRÓL RENDEZETT FÓRUMÁRÓL Az energiabiztonságról címmel, a piac és a kormányzat szereplôit bevonó kerekasztal-beszélgetést rendezett a Népszabadság január 24-én Budapesten. A fórumon részt vett Kóka János gazdasági miniszter, Dióssy Gábor, a GKM államtitkára, Mosonyi György, a MOL vezérigazgatója, Konrad Kreuzer, az E.ON Hungária igazgatósági elnöke, Kapolyi László akadémikus, Tombor Antal, a MAVIR elnök-vezérigazgatója és Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke. A konferencián fôleg a rendkívüli hideg miatt kialakult gázellátási problémákról, az energiabiztonságot érintô kérdésekrôl volt szó, de természetesen terítékre kerültek a villamosenergia-piacot érintô kérdések is. Kóka János bevezetô elôadásában a hazai és az uniós energiapolitikát bírálta az elmaradt fontos döntések miatt, amelyek a mostani kritikus helyzet kialakulásához vezettek. Mint mondta: elmaradt döntések, felpuhult direktívák jellemzik az európai energiapolitikát. Szerinte az elmúlt 15 évben a hazai politikusok sem foglalkoztak az energiapolitikával, leginkább csak a gáz- és villamosenergia-árak foglalkoztatták ôket. Ebben az idôben hihetetlenül megnôtt Magyarország energiafüggôsége. A gáz részaránya a hazai energiaellátásban 45%, és ezen belül az összes felhasznált gáz 75%-a egyetlen partnertôl, az oroszoktól származik. A kiszolgáltatottság csökkentésére többféle lehetôséget kell számba venni. A stratégiai gáztározó megépítése mellett egy újabb betáplálási vezetéket kellene építeni, de szükség van a hatékonyság javítására, a megújulók részesedésének növelésére és technológiai innovációra az energiaiparban. A miniszter szerint a szakma évek óta sokféle javaslatot fogalmaz meg Magyarország ellátásbiztonságának javítása érdekében, érdemi elôrelépés

azonban nem történt. Másfél éve vagyok miniszter – emlékeztette a résztvevôket Kóka János – és nem értem, hogy lehet egy olyan projektet, mint a Nabucco vezeték évekig elhúzni úgy, hogy nem történik semmi. Mintha a politikusokból hiányozna az elôrelátás képessége. Ha ma nem veszszük komolyan ezt a problémát, nem teszünk lépéseket az energiabiztonság érdekében, tíz év múlva ugyanitt fogunk tartani, és akkor majd visszamutogatunk a mostani generációra. A miniszter jelezte, hogy mint a V4 országok soros elnöke is fel fogunk lépni az energiabiztonság növelése érdekében, ezért is hívta össze a Horvátországgal, Ausztriával kiegészített találkozót, amelyhez Románia is csatlakozni kíván. Sôt, ezen túlmenôen a márciusban, Moszkvában megrendezendô G8-ak találkozója elôtt minden részt vevô ország illetékes miniszterét megkeresi, hogy személyesen hívja fel a figyelmüket erre a kiszolgáltatott helyzetre. Kóka János azt is jelezte, hogy az ellátásbiztonság kérdésében konszenzust tapasztal a hazai pártok vezetôi között is. A miniszter az aktuális helyzetrôl szólva elmondta, hogy elôzô nap 86 millió m3 gáz fogyott, ezzel szemben a jelenlegi körülmények között 87,5 millió m3 az a mennyiség, amit a MOL még biztosítani tud. Minden 1 °C-os hômérséklet-csökkenés 2 millió m3 gázfogyasztás-növekedést eredményez, vagyis éppen az ellátás határán mozog az ország. Növeli a gondokat, hogy Magyarországon a lakások többségében, fôleg a lakótelepeken a lakosság a kilincset használja hôfokszabályzásra, így rendkívül sok energia megy veszendôbe. Ezért külön figyelmet kell fordítani az energiatakarékosságra is. A miniszter beszélt a megújuló energiaforrások használatának növelésérôl is, kiemelve a gazdaságosság jelentôségét. Rámutatott, hogy míg a Paksi Atomerômû 10 Ft alatt biztosítja a villamos energiát, addig a megújulók kötelezô átvételi ára 23 Ft, amit a fogyasztók fizetnek meg. A rendszerszabályozásban az is

gondot okoz, hogy a hazai villamosenergia-termelés 40%-át a kevésbé szabályozható atomerômû adja, ezért nem lehet korlátlanul növelni a megújulók részarányát sem. A mostani helyzet rámutat arra is, hogy növelni kellene a geotermikus energia felhasználását. Ehhez hozzátette, hogy bizonyos felmérések szerint a magyar lakosság nagyobb része azt mondja: akkor is célszerû a megújuló energiák részesedését növelni, ha ez az áramár emelkedésével jár. A konferencián felszólalók ezt követôen fôleg a gázhelyzettel foglalkoztak, bár néhány elôadó kihangsúlyozta a villamosenergia-termelés gondjait is. Tombor Antal (MAVIR) szerint újra kell tárgyalni a HTM-eket (hosszú távú áramvásárlási szerzôdéseket) az erômûvekkel, viszont nyilvánvaló, hogy hosszú távú szerzôdések nélkül egyetlen befektetô sem hajlandó új erômû építésére vállalkozni, pedig az ellátás biztonsága miatt erre szükség lesz. A tanácskozáson Barócsi Zoltán (MVM) elmondta azt is, hogy az MVM minden évben tárgyal a HTMekrôl az erômûvekkel. Az is tény azonban, hogy a HTM-ek nélkül nem lehetne megoldani az ellátás biztonságát, sôt vélhetôen a villamos energia ára is magasabb lenne. Kapolyi László többek között külön beszélt az atomerômû fontosságáról is. Mint mondta: a villamosenergia-ellátásban sem a Paksi Atomerômûnek, sem a lignit alapú Mátrai Erômûnek nincs alternatívája. Paks esetében az üzemidô-hosszabbítás és teljesítménynövelés mellett újabb blokkok építésének lehetôségét emelte ki, amit alátámaszt az is, hogy a megújuló energiák rendkívül magas (23 Ft/kWh) kötelezô átvételi árát csak ezzel lehet kompenzálni. A konferencián Tombor Antal külön beszélt a rendszerszabályozás gondjairól. Szerinte a jelenlegi helyzet rendkívül kiélezett, ezért elkerülhetetlen egy szivattyús tározós erômû megépítése.

Mayer György


43

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY 2006. ÉVI VÁLTOZÁSAI SZÉNÁSY ÁGNES

2006-tól az adótábla az alábbiak szerint változik: 0–1 550 000 Ft-ig 18% 1 550 001 Ft-tól 36% Az alsó sávhatár 50 000 Ft-tal növekedett, az e feletti rész adókulcsa 38%-ról 36%-ra csökkent (szja tv. 30. §). Az adójóváírás 2006-ban – jövedelemkorláthoz (jogosultsági határhoz) kötötten – 63 000 forint havi bérjövedelmet mentesít az adó alól. A szabályozás áttekinthetôsége érdekében a módosítás bevezeti az alap-adójóváírás fogalmát. Az adójóváírás az alap adójóváírás és a kiegészítô adójóváírás összege. Az alap adójóváírás – az erre jogosító jövedelemhatárig – az adóévi bér 18%-a, de legfeljebb 9000 forint jogosultsági hónaponként (tehát a havi összege nem változott), viszont módosult a jogosultsági határ. 2006-tól 1 500 000 Ft-ig lehet igénybe venni. E felett az alap adójóváírás fokozatosan csökken, 2 100 000 Ft felett megszûnik. A kiegészítô adójóváírás havi 2340 Ft/hóra emelkedik, teljes évi összege 28 080 Ft, 1 000 000 Ft éves jövedelemig vehetô igénybe. E fölött mértéke fokozatosan csökken és 1 561 600 Ft éves jövedelem fölött már nem vehetô igénybe (szja tv. 33. §). 2006. január 1-jétôl az adómentesen nyújtható béren kívüli juttatások összértéke évi 400 000 Ft, az e feletti összeg adóköteles. E jelentôs korlátok közé szorított keretbe az alábbi adómentes juttatások tartoznak: n az adómentes iskolakezdési támogatás; n az önkéntes kölcsönös egészség-, ill. önsegélyezô pénztárba a munkáltató által befizetett hozzájárulás azon része, amelyet a jövedelem

44

kiszámításakor nem kell figyelembe venni; n az adómentes üdülési csekk értéke, ill. a nyújtott adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke; n az iskolarendszerû képzés átvállalt összegének azon része, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni. (Ez nem vonatkozik a 2006. január 1-je elôtt megkezdett iskolarendszerû képzésekre.) A munkáltatónak az összeghatáron felüli részbe kell sorolnia azon juttatásokat is, amelyeket a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben a munkavállaló családtagjainak fizet [szja tv. 71. § (1)–(5) bekezdések]. A munkáltató az adót az adóév utolsó napjára – vagy a munkaviszony megszûnése napjára – állapítja meg, a kifizetôre vonatkozó szabályok szerint fizeti meg és vallja be. Azaz a természetbeni juttatásokra vonatkozó közterhekkel számítandó, amely a 44%-on felül az adóval növelt érték után 29% tb-járulék és 3% munkaadói járulékfizetési kötelezettséggel jár (összesen 88,76%). Az egy- és a kétgyermekes családoknak 2006-tól nem jár a családi kedvezmény. A legalább három gyermeket nevelô családok ezentúl gyermekenként havi 4000 Ft-ot érvényesíthetnek a 2005-ös havi 10 000 Ft helyett. Az adókedvezmény teljes összegét csak az a magánszemély érvényesítheti, akinek éves jövedelme nem haladja meg a 6 000 000 Ft-ot. A négy- vagy többgyermekes családok esetében ez a határ gyermekenként 500 000 Ft-tal nô, de legfeljebb 8 000 000 Ft-ig [szja tv. 40. § (3) és 44. § (1) bekezdések]


Átmeneti szabályként megmaradt, hogy a 2005-ben magzat utáni kedvezményben részesülô magánszemély a magzat 2006-os megszületéséig egy gyermek esetén havi 3000 Ft, két gyermek esetén havi 4000 Ft, három vagy több gyermek esetén havi 10 000 Ft kedvezményt érvényesíthet jövedelemkorlát nélkül [módosító tv. 178. § (16) bekezdés]. Ugyan 2004-ben 2006. január 1jei határral megszüntették a tb- és magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó kedvezményeket, de a 2005. november 7-én elfogadott módosítás ismét hatályba helyezte azokat, így ebben a kedvezménykörben nincs változás (szja tv. 35. §). Lényeges módosítás, hogy 2006tól csak számítógép megszerzésére jár a Sulinet-adókedvezmény, egyéb számítástechnikai eszköz megszerzésére nem [szja tv. 36/A. § (3) bekezdés]. Amennyiben a magánszemély a biztosítási szerzôdés lejárta elôtt megszünteti a szerzôdést, az addig igénybe vett biztosítási adókedvezménybôl visszamenôleg 3 évre a kedvezmény 20%-ának pótlékkal növelt összegét kell visszafizetni. Ha a szerzôdést 3 éven belül szüntetik meg, akkor a teljes, addig igénybe vett biztosítási adókedvezményt kell visszafizetni [szja tv. 42. § (3)–(4) bekezdések]. A munkavállalónak ingyen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet összege adómentes bevételnek minôsül függetlenül a munkavállalónak nyújtott étkezési utalványoktól, ha a bérletrôl szóló számla a munkáltató nevére szól (szja tv. 1. sz. melléklet 8.34. pontja). Itt kell megjegyezni, hogy 2005. július 1-jétôl a

helyi utazási jegy juttatása nem adómentes. Az adómentes iskolakezdési támogatás összege 2006. január 1-jétôl 17 000 Ft-ról 19 000 Ft-ra változott (szja tv. 1. sz. melléklet 8.30. pontja). A munkahelyi étkeztetés keretében a munkáltató által adható juttatás 9000 Ft-ra emelkedik január 1-jétôl, míg az élelmiszer-utalványé 4500 Ftra (szja tv. 1. sz. melléklet 8.17 pont). A lakáscélú támogatás összege 750 000 Ft-ról 1 000 000 Ft-ra emelkedett. Abban az esetben is csak 1 000 000 Ft lehet összesen, ha a munkavállaló egyszerre több munkáltatótól igényli a támogatást. Az egymilliós összeghatárba beletartoznak a tárgyévben folyósított támogatások, valamint a tárgyévet megelôzô 4 évben kapott támogatások, de 2006-ban csupán a megelôzô egy évet kell figyelembe venni, az ezt követô években, 2007-ben az elôzô kettôt, 2008-ban az elôzô három évet kell figyelembe venni. Elsô ízben csak 2009-ben kell számolni az 5 évvel [szja tv. 1. sz. melléklet 2.7. és 9.3.5. pontjai, valamint a módosító tv. 178. § (19) bekezdés]. A helyközi munkába járással kapcsolatos változás, hogy január 1-jétôl a munkáltató csak a jegy vagy bérlet ellenében térítheti a költségeket, illetve a munkáltató általa vásárolt jegyeket, bérleteket is adhat munkavállalóinak [szja tv. 25. § (2) ba) pont]. 2006-tól a lakástakarék betétre fizetett kamat adómentes bevételnek minôsül (szja tv. 1. sz. melléklet 2.6. pont). A lakáshoz kapcsolódó juttatások körében adómentessé vált a távfûtési támogatás is (szja tv. 1. sz. melléklet 2.5. pont). Írásban nyilatkozhat munkáltatójának a végkielégítésre jogosult magánszemély a végkielégítés kifizetése elôtt , hogy kívánja-e alkalmazni a megosztásos módszert, vagy egy összegben kívánja elszámolni a végkielégítés összege után járó adót. Ilyen nyilatkozatot már 2005-ben megszerzett végkielégítésre is tehet a magánszemély. Amennyiben a magánszemélynek áthúzódó tétele van a megosztás miatt akár 2004-rôl 2005-re, akár 2005-rôl 2006-ra nem kérheti az adóhatósági adómegállapítást. Amennyiben a magánszemély a megosztást választotta, a

végkielégítés után 18%-os adóelôleget kell levonni, ha viszont egy öszszegben kívánja elszámolni, akkor a végkielégítés teljes összegét a kifizetés évében kell jövedelemként elszámolni, és a jövedelem szerinti kulcs alkalmazásával levonni az adóelôleget [szja tv. 12/A. § (4), 26. § (4), 48. § (17) bekezdések és a módosító tv. 178. § (20) bekezdés]. Új törvényi elôírás szerint a nyugdíj-elôtakarékossági számla tulajdonosa nyilatkozhat bevallásában, illetve adóhatósági adómegállapításhoz tett nyilatkozatában rendelkezhet arról, hogy az adóhatóság utalja át nyugdíj-elôtakarékossági számlájára az általa a számlára befizetett összeg 30%-át. Ez több számla esetén is öszszesen maximum 100 000 Ft, illetve, ha a magánszemély 2020. január 1je elôtt éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, maximum 130 000 Ft. A nyugdíj-elôtakarékossági utalás nem jogosít adó-visszaigénylésre, tehát az utalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét. A nyilatkozatban a magánszemély csak egy számlát jelölhet meg. Az adóhatóság által átutalt összeg nem minôsül bevételnek. A nyugdíj-elôtakarékossági számláról teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak minôsülô kifizetés nyugdíjnak számít, tehát nem adózik [szja tv. 44/C. §, 3. § (23) n), 7. § (1) e) pontjai]. 2006. január 1-jétôl a minimálbér havi 62 500 Ft (316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet).

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGSZABÁLYOK, VALAMINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 2006. ÉVI VÁLTOZÁSAI 2006. évben a járulékfizetési felsô határ napi 17 330 Ft, naptári évre számítva 6 325 450 Ft [tbj tv. 24. § (2) bekezdés], [2005. évi CLIII. törvény 58. § (1)]. Január 1-jétôl köteles havonta megfizetni a tárgyhónapot megelôzô hónapban érvényes minimálbér 11%-ának megfelelô egészségbiztosítási járulékalapot az is, aki: n nem biztosított, n nem minôsül eltartott hozzátarto-

zónak, n nem jogosult egészségügyi ellátás-

ra szolidaritási alapon sem. (1997/LXXX tv. 39. §) Függetlenül attól, hogy a biztosítottnak van-e legalább 36 órás biztosítási jogviszonya, az összes biztosítási jogviszony után 4%-os egyéni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni (1997/LXXX tv. 31. §). Új elôírásként 2006-tól meghatározott jövedelmek után, mint pl. az osztalék, a magánszemélynek 4%-os eho-fizetési kötelezettsége van (1998/LXVI. tv. 2. §). A családi adókedvezmény nagymértékû csökkentésének ellensúlyozásaként a családi pótlék összege 2006-ban jelentôsen megemelkedett:

gyermekenként egygyermekes család

11 000 Ft

egygyermekes egyedülálló

12000 Ft

kétgyermekes család

12 000 Ft

kétgyermekes egyedülálló

13 000 Ft

három- vagy többgyermekes család

14 000 Ft

három- vagy többgyermekes egyedülálló

15 000 Ft

tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermek után

21 000 Ft

tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos 18. életévét betöltött személy

18 000 Ft

tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermekét egyedülállóként nevelô

23 000 Ft

gyermekotthonban, intézetben, nevelôszülônél elhelyezett gyermek után, ill. a közoktatási intézményben tanuló, 23. életévét be nem töltött gyermek után

13 000 Ft


45

A szülô választhat, hogy a január 1-jétôl érvényes családi pótlékot kéri, vagy 2006. március 31-ig még a régi besorolás szerinti családi pótlékot. Abban az esetben, ha a szülô március 31-ig a régi összeget szeretné kapni, 2006. január 10-ig a lakóhely szerinti illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságánál nyújthat be kérelmet. A határidôt túllépve a

kérelem jogvesztô, és a 2006. január 1-jétôl érvényes családi pótlékot folyósítják (1998/LXXXIV. tv. 11. §). Fontos változás, hogy 2006. január 1-jétôl a 13. havi családi pótlék beépül a normál családi pótlék összegébe és nem fizethetô ki júliusra (1998/LXXXIV. tv. 11. §). 2006-tól a gyesben részesülô szülô a gyermek 1 éves korától a korábbi 4

helyett 8 órás állást is vállalhat. Nem zárja ki jogosultságát, ha gyermekét óvodába, bölcsödébe adja (1998/LXXXIV. tv. 21. §). Megváltozott a gyedszámítás módja, így a gyed felsô határa a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. 2006-ban ez az összeg 87 500 Ft (1997/LXXXIII. tv. 42/D. §).

zisközeli helyzete a gázellátás terén még inkább aláhúzza stratégiánk helyességét, melyben az atomerômûnek tartósan stabil helyet szánunk a hazai energiaellátásban. – Milyen lépéseket tesznek azért, hogy az MVM regionális nagyvállalattá váljon? – Ide sorolható többek között, hogy tavaly írtuk alá a romániai Transelectricával a Békéscsaba-Arad távvezeték létesítésérôl szóló megállapodást. Ezt nemcsak azért tartjuk fontosnak, mert egy évek óta húzódó projekt végrehajtása indulhatott meg, hanem azért is, mert a távvezeték létesítésével olyan új hálózati elemek jelennek meg, melyek hozzájárulnak a hazai ellátás biztonságának javulásához. Ugyanakkor bôvülnek kereskedelmi lehetôségeink is. Az erôs hálózati kapcsolatok ahhoz is szükségesek, hogy a magyar villamosenergiarendszer egyik égetô problémáját, a völgyidôszaki többlet energiák tárolására is alkalmas szabályozó kapacitások hiányát megoldjuk. Például szivattyús tározós vízerômû létesítésével ott, ahol ez ésszerûen lehetséges. – Putyin orosz elnök látogatása kapcsán számos kétoldalú megállapodás aláírására is sor került a magyar energetikai vezetôk és orosz energetikai nagyvállalatok vezetôi között. Ezekrôl a megállapodásokról mit lehet tudni? – Elsôként említendô ezek sorában az MVM és az orosz villamos energetikai nemzeti társaságcsoport, a RAO UES közötti memorandum, amely nem csak szorosabbra fûzi a két cégcsoport szakmai kapcsolatait, hanem számos konkrét projekt közös megvalósításáról is szól. Ezek közül a fontosabbak: az európai villamosenergia-rendszer (UCTE) és az orosz rendszer közötti párhuzamos üzem elôkészítésével kapcsolatos közös tevékenység, a meglévô hálózati és termelô egységek rekonstrukciójának és új létesítmények közös megvalósításának, valamint a közös üzemeltetésüknek az elôkészítése és természetesen a villamos energia kereskedelemben való együttmûködés. Az erômûvi projektek közül említésre méltó a szivatytyús tározós vízerômû létesítési lehetôségének vizsgálata, melyrôl már az elôzôekben szó volt és szintén komoly lehetôségeket jelentene a magyar villamosenergiarendszer számára. – A híradások beszámoltak egy másik megállapodásról is… – Valóban, az MVM egy további memorandumot is aláírt Oroszország egyik legnagyobb magántulajdonban lévô energetikai társaságával a KESZ Holding-

gal, valamint az ATOMSTROYEXPORT társasággal, amely az orosz atomenergetikai szektor egyik zászlós hajója. Ez a megállapodás is energetikai projektek közös megvalósítására irányul. A dokumentum elsôdleges célja, hogy keretet, illetve lehetôséget biztosítson a késôbbiekben további megállapodások kötésére. Ennek érdekében a felek többek között közös munkacsoportokat hoztak létre. A memorandum rögzíti ugyanis, hogy a Paksi Atomerômû üzemidejének meghosszabbítása és teljesítménynövelése az elkövetkezô idôszak kiemelt feladata, tekintettel a magyar nukleáris energiatermelés meghatározó volumenére, megbízható és környezetkímélô jellegére. Az orosz fél a memorandumban kifejezte érdeklôdését a hazai nukleáris energiatermelés jövôképének megvalósítása során az esetleges részvételre a fenti tervekhez kapcsolódó beruházásokban. Az MVM természetesen örömmel vette a nukleáris energetikában nemzetközi szinten is jelentôs és nagy tapasztalattal rendelkezô társaságok érdeklôdését. – Mindezek fényében miként összegezhetô az MVM új stratégiájának lényege? – Alapvetô és meghatározó a biztonságos energiaellátás, hiszen jól mûködô villamosenergia-ipar nélkül nem lehet sikeres egyetlen ország gazdasága, így Magyarországé sem. Az MVM az ország 3-4. legnagyobb vállalatcsoportja, így eredményes mûködése az élet minden területére kihat. Elképzelésünk lényege a csoportszintû hatékonyság javítása, a jövedelmezôség és a cégcsoport értékének növelése. A stratégia elfogadásával megteremtettük a siker, az eredményes munka külsô és belsô feltételeit. Középtávon, vagyis a következô 35 évben jelenlegi piaci értékünket szeretnénk többszörösére növelni. Valamennyi lépésünk ezt a célt szolgálja. Az egész ország érdeke, hogy versenyképessé tegyük a nemzeti villamos társaságcsoportot, mert ezt követeli meg a hazai és fôleg a nemzetközi piac. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy csak azok a cégcsoportok sikeresek az erôsödô versenyben, amelyek hatékonyan, erôiket koncentrálva mûködnek. Az egész magyar nemzetgazdaság, de meggyôzôdésem szerint valamennyi magyar állampolgár közös érdeke is, hogy az MVM csoport is ilyen sikeres, gyarapodó, és ugyanakkor a hazai áramellátást változatlanul magas színvonalon és elfogadható áron biztosító nemzeti vállalat legyen.

n HÍREK Régiós szerepre törekszik az MVM A Magyar Villamos Mûvek (MVM) Zrt. az ország olyan meghatározó nemzeti villamos energetikai vállalatcsoportjává fog válni, amely a régióban is jelentôs szerepet játszik - mondta dr. Kocsis István, az MVM vezérigazgatója. Az MVM stratégiai holdingként fog mûködni a jövôben, valamint erôsíteni kívánják termelési pozícióikat is, melyben fontos szerepe lesz a Paksi Atomerômûnek. – Mit értsünk az alatt, hogy az MVM stratégiai holdingként mûködik a jövôben, és miként képzelik el régiós szerepvállalásukat? – Arra törekszünk, hogy az MVM erôs, integrált, azaz a villamosenergia-ellátás teljes vertikumában jelen lévô nemzeti társaságcsoport legyen, mely szûkebb hazánkon kívül a régióban is szerepet vállal. A tavalyi évben már megtettük az elsô, legfontosabb lépéseket, melynek igen jelentôs cégjogi változásaként létrehoztuk az integrált átviteli hálózati rendszerüzemeltetô társaságot, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt.-t, az MVM csoport keretében. Ezzel az MVM egyik korábban alaptevékenységnek számító funkciója, az átvitel a leányvállalatunkhoz került. Idén folytatjuk ezt az építkezést azzal, hogy már a teljes piacnyitásra is készülve létrehoztuk az MVM új kereskedô cégét. Ez a másik alaptevékenységünket, a közüzemi villamos energia-nagykereskedelmét fogja ellátni. Ezzel jön létre igazából az a korszerû, ütôképes irányítási modell, melyet célul tûztünk ki az MVM erôs, hatékony stratégiai holdinggá alakulásához. – Ebben a struktúrában hol a helye a Paksi Atomerômûnek? – Az MVM csoport új struktúrájában meghatározó szerepe van és lesz az egyetlen hazai nukleárisenergia-termelônek. A tavalyi év e téren is mérföldkônek számított, amikor decemberben a Parlament elsöprô többséggel támogatta az atomerômû üzemidô-hosszabbítási programját, valamint ezzel együtt a teljesítménynövelési elképzeléseket, amely stratégiánk egyik kulcseleme. Másrészt az erômû tavaly igen eredményesen mûködött, ismét a hazai villamosenergia-termelés 40%-át adta, a legolcsóbb áron, biztonságosan és egyben szolid nyereség mellett. Nagyon sok minden szól az atomenergia mellett, például az, hogy a kôolaj a világ politikailag bizonytalan régióiból származik. Másrészrôl úgy vélem, hogy az elmúlt idôszak krí-

46


(Magyar Nemzet, 2006. március 14.)

2006. ÉVI ADÓTÖRVÉNYVÁLTOZÁSOK n JELEN CIKK A 2006. ÉVI ADÓTÖRVÉNY-VÁLTOZÁSOKAT ISMERTETI. MINT EDDIG MÁR MEGSZOKHATTUK, A PARLAMENT MINDEN ÉVBEN MÓDOSÍTJA A KÖZTERHEKRÔL SZÓLÓ JOGSZABÁLYOKAT. AZ IDEI TALÁN ANNYIBAN MÁS, HOGY AZ ORSZÁGGYÛLÉS AZ ÉVKEZDETET NEM SOKKOLTA ANNYIRA NAGY HORDEREJÛ VÁLTOZÁSSAL, SÔT AZ ÖTÉVES ADÓCSÖKKENTÉSI PROGRAM JEGYÉBEN SZÜLETTEK A MÓDOSÍTÁSOK, AMELYNEK EREDMÉNYEKÉNT MINTEGY 1000 MILLIÁRD FORINTNYI ADÓ- ÉS JÁRULÉKCSÖKKENTÉSRE SZÁMÍTHATUNK. AZ ÁTLAGOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ELVONÁS A JELENLEGI 38%-RÓL 34,8%-RA MÉRSÉKLÔDIK, ÉS MÁR 2006-BAN KÖZEL 200 MILLIÁRDDAL TÖBB JÖVEDELEM MARAD AZ ADÓFIZETÔKNÉL. AZ ELSÔ RÉSZBEN AZ ÁFA, AZ ADÓZÁS RENDJE, A TÁRSASÁGI ADÓ SZABÁLYAI KERÜLNEK BEMUTATÁSRA, A MÁSODIKBAN PEDIG A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, ILLETVE A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELÔÍRÁSAI. DR. HAMAR EDINA

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ÁFA-KULCSVÁLTOZÁS Az áfa-törvény módosítása kapcsán külön kiemelendô a 2005. évi XCVII. törvény, amely alapján üzemanyagok esetében 2005. október 1-jétôl, más termékek és szolgáltatások esetében 2006. január 1-jétôl a normál áfa-kulcs 25%-ról 20%-ra csökken. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a 2005-ben folyósított 2006. évi teljesítésre vonatkozó elôleg kezelésére nem tartalmaz az áfa módosító törvény e fô szabálytól eltérô átmeneti rendelkezést. Az elôleg az áfatörvény 17. §-a szerint teljesítési idôpontnak minôsül, ezért az elôlegre vonatkozóan annak átvétele idôpontjában érvényes adómérték figyelembevételével adókötelezettség keletkezik. (Az átvett elôleg tartalmazza az adó összegét is a 17. § (2) bekezdés szerint.) Mivel az elôleg után az adókötelezettség annak átvételekor keletkezik 2005-ben folyósított elôleg esetén 25%-os adómértékkel, az ügylet (a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás) teljesítési idôpontjában csak az elôleg adóalapjával csökkentett maradék összeg mint adóalap erejéig keletkezik adókötelezettség a 28. § (1) bekezdés szerint 20%-os adómérték alkalmazásával. E törvényhely elôírja, hogy az

adókötelezettség keletkezési idôpontjában adóalapot képezô összeg hány százaléka az adó összege (vagyis arról rendelkezik, hogy az adóalap és adóösszeg között milyen százalékos összefüggésnek kell fennállnia): 2005-ben 25%, 2006-ban 20%. Mivel az elôleg és a fennmaradó összeg külön-külön képez (és eltérô idôpontban) adóalapot, az elôlegre (annak átvételekor) és a fennmaradó összegre (a teljesítés idôpontjában) különbözô adókulcs vonatkozik. Az elôlegszámlán és a termékértékesítésrôl, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán feltüntetendô helyes adóalap és adóösszeg kiszámításának módja attól függ, hogy a szerzôdésben áfa nélküli ellenértéket adtak-e meg a felek vagy áfá-val növelt ellenértéket. (Amennyiben a szerzôdés az áfá-ról nem tartalmaz rendelkezést, úgy kell tekinteni, hogy az ár áfá-val növelt.) Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb idôszakonkénti ár- vagy díjfizetés, e törvény rendelkezéseit az elsô olyan számlálóleolvasás napjától kezdôdôen kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási idôszak 2005. december 31. napját követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve ha a teljesítésért járó ellenértéket a számlálóleolvasásnál rövidebb idô-

szakonkénti ár (díj) fizetése ellenében teljesítik, e törvény rendelkezéseit az esedékes idôszaknak 2006. január 1. napjától kezdôdô részére idôarányosan kell alkalmazni.

NAPILAPOK ÉS EGYÉB LAPOK ÁFÁ-JA A napilap (akár újságárus által, akár elôfizetéses formában értékesítik azt) adómértéke a törvénymódosítást követôen – átmeneti rendelkezés mellett – 5%. Az újságárus által értékesített napilap esetében az új adómérték a 2006. január 1-jét követô értékesítésekre alkalmazható. Az újság, folyóirat elôfizetéses értékesítésénél az áfa-törvény 16. § (14) bekezdésének változatlan elôírása értelmében a teljesítés idôpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a törvény kihirdetésének napját követô teljesítési idôpontú (fizetési esedékességû) olyan elôfizetésnél, amelynél az elôfizetett idôszak kezdô napja 2005. december 31. napját követi, már az új, 5%-os adómérték alkalmazandó. Így például, ha december 15-i fizetési esedékességgel fizetünk elô napilapra, és az elôfizetés 2006. I. negyedévére szól, a lapterjesztô a teljes idôszakra 5%-os adómértékkel kell, hogy számlázzon. A napilapok körébe nem sorolható egyéb újságokra, folyóiratokra 2006.


47

január 1-jétôl az 5%-os adómérték csak akkor vonatkoztatható, ha elôfizetéses formában értékesítik azt. Az újságárus által értékesített folyóiratok továbbra is 15%-os adómérték alá esnek. 2006. július 1-jétôl ezen folyóiratok is teljes körûen az 5%-os adókulcsba kerülnek. Ettôl az idôponttól kezdôdôen akár újságárusnál, akár elôfizetéses értékesítés keretében értékesítenek, a felszámítandó áfa egységesen 5% lesz.

TÁMOGATÁSOK MIATTI ARÁNYOSÍTÁS 2006. január 1-jétôl megszûnik az államháztartási támogatások miatti arányosítás adómegosztási kötelezettség. A hatályon kívül helyezés nem visszamenôleges hatályú, rendelkezéseit a 2005. december 31. napját követô beszerzések (igénybe vett szolgáltatások) esetében kell elôször alkalmazni. Megmarad az arányos megosztás azokban az esetekben, amikor az adóalany adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, és az ehhez történô beszerzéseket (igénybe vett szolgáltatásokat) tételesen elkülöníteni nem tudja.

LÍZINGGEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Az Áfa-törvény 2005. június 24-tôl hatályos módosítása szerint pénzügyi lízing esetén – a lízing tárgyának besorolásától függetlenül – a tôkerész áfa-kötelesnek minôsül. A módosítás az Áfa-törvény 33. §-át egy új (7) bekezdéssel egészíti ki, amelynek értelmében a levonási tiltás nem vonatkozik azon lakóingatlanok beszerzésére, amelyeket abból a célból szereztek be, hogy pénzügyi lízing keretében adják át. A levonási joghoz szükséges, hogy ezen tevékenysége tekintetében a lízingbe adó az adókötelezettséget válassza. Adókötelezettség választása esetén is adófizetési kötelezettség csak a tôkerész tekintetében áll fent, a kamatrész tekintetében megmarad a tárgyi adómentesség.

VÁLTOZÁS A TÉNYLEGES HASZNÁLAT, ÉLVEZET ELVÉBEN A tényleges használat, élvezet elve („effective use and enjoyment”) alkal-

48

mazását a 77/388/EGK tanácsi irányelv a tagállamok hatáskörébe utalja. Hazánk 2004. május 1-jén élt e lehetôséggel, s egyes szolgáltatások – így például a távközlési szolgáltatások – teljesítési helyét a szolgáltatás tényleges használata, élvezete helyének segítségével határozta meg. (A szabály csak harmadik országbeli megrendelônek nyújtott, illetve harmadik országbeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozik.) Eszerint a teljesítés helyének belföldet kell tekinteni, ha az harmadik ország területére esne, azonban a szolgáltatás tényleges használata, élvezete belföldön történik; harmadik országot kell tekinteni abban az esetben, ha az belföldre esne, azonban a szolgáltatás tényleges használata, élvezete harmadik országban történik. Telekommunikációs szolgáltatások esetén e szabály gyakorlatban történô kezelése nehézségekbe ütközött, illetve aránytalan adminisztrációs terhet rótt a szolgáltatókra. A törvénymódosítással ezen szabályok hatályukat vesztik, így 2006. január 1-jétôl az ilyen szolgáltatások esetén harmadik országbeli megrendelô és megrendelés esetén is újra a szolgáltatás megrendelôjének székhelye határozza meg a teljesítés helyét az áfa-törvény 15. §-ának (5) bekezdése alapján.

AZ ADÓZÁS RENDJE AZ EGYÉNI ADÓÉS JÁRULÉKRENDSZER KIALAKÍTÁSA Az egyéni adó- és járuléknyilvántartás kialakítása érdekében a munkáltatók és a kifizetôk terhére az Art. bevezet egy egységes, személyre lebontott adatok feltüntetésével havonta, a tárgyhót követô hó 12-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón teljesítendô bevallási rendszert. A törvény pontosan meghatározza a havi részletezô nyilvántartásban feltüntetendô adatokat, amelyek az adókötelezettségek teljesítésének ellenôrzéséhez, illetôleg a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapításához szükségesek. Ezzel egyidejûleg megszûnik a kifizetôk, munkáltatók (egyéni vállalkozók) nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek részére közvetlen módon teljesített adatszolgáltatási kötelezett-


sége, valamint az adóévet követô január 31-ig teljesítendô éves adatszolgáltatási kötelezettség is. A rendszert 2006 áprilisától vezetik be, elôször május 12-én kell az új rendszer alapján teljesíteni a kötelezettséget. A kötelezettek körébe a havi és negyedéves bevallók, az e rendszerhez önkéntesen csatlakozók, valamint a kiemelt adóalanyok tartoznak.

A MUNKÁLTATÓI ADÓMEGÁLLAPÍTÁS MEGSZÜNTETÉSE 2007. évtôl a munkáltatók adóadminisztrációs terheinek jelentôs mérséklése érdekében megszûnik a munkáltatói adómegállapítás. Ebbôl következôen az adózó a 2006. évre vonatkozó jövedelmei tekintetében önadózás, illetôleg az adatszolgáltatás alapján történô adóhatósági adómegállapítás útján tehet eleget adókötelezettségének.

TÁRSASÁGI ADÓ Belföldi illetôség

Feltétel nélkül belföldi illetôségû adózónak minôsül 2006. január 1-jétôl a külföldi személy akkor, ha üzletvezetésének helye Magyarország, és a külföldi személy államával nincs kettôs adóztatás elkerülésérôl hatályban egyezmény. Kettôs adóztatás elkerülésérôl szóló egyezmény megléte esetén változatlanul csak akkor minôsülhet belföldi illetôségûnek a külföldi személy, ha az egyezmény szerint az illetôséget az üzletvezetés helye határozza meg. Szakképzô iskolai tanuló alkalmazása

Nô az érvényesíthetô adókedvezmény a 2006-os adóévben abban az esetben, ha a társaság tanulószerzôdés alapján szakképzô iskolai tanuló gyakorlati képzését végzi. A tanuló után havonta az adóév elsô napján érvényes minimálbér 24%-át lehet adóalap-csökkentésként érvényesíteni az eddigi 20% helyett. Ha a tanuló foglalkoztatása az iskolával kötött együttmûködési megállapodás alapján történik, akkor az igénybe vehetô kedvezmény mértéke továbbra is 12%.

Helyi iparûzési adó

A 2005. adóévre visszamenôlegesen, a ráfordításként elszámolt iparûzési adó 50%-a – más feltételek mellett – abban az esetben csökkenti az adózás elôtti eredményt, ha az adózónak nincs az adóév utolsó napján olyan adótartozása, amelyet állami vagy önkormányzati adóhatóság tart nyilván. 2005-tôl az a köztartozás, amelyet nem az állami vagy önkormányzati adóhatóság tart nyilván, nem keletkezteti a kedvezmény elvesztését. Az adóalap-módosító tétellel kapcsolatos másik változás 2006-tól alkalmazandó. Ennek értelmében, a jövôben a helyi iparûzési adó jogcímen ráfordításként elszámolt összeg teljes egésze figyelembe vehetô a társaság adózás elôtti eredménye csökkentésénél. Alultôkésítés

Amennyiben egy társaság napi kötelezettségeinek értéke meghaladja a napi saját tôke értékének háromszorosát, úgy az adózás elôtti eredményt növelni kell a kötelezettség alapján fizetett kamatnak a saját tôke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részével. Az adó megállapítása

Fôszabályként a társasági adó mértéke változatlanul a pozitív adóalap 16%-a. 2006. adóévtôl ugyanakkor – bizonyos feltételek teljesülése esetén – lehetôség van sávosan megállapítani az adót. Az arra jogosult adózónál az adómérték a pozitív adóalap 5 millió forintjáig 10%, míg az ezt meghaladó része után továbbra is 16%.

OSZTALÉKADÓ 2006. január 1-jével megszûnik a társaságoknak fizetett osztalék adókötelezettsége. Az e dátum után kifizetett osztalék mentessé válik az adó levonása és megfizetése alól.

HELYI ADÓK A helyi iparûzési adó 2008. január 1jétôl megszûnik. Ezzel összefüggésben az átmeneti idôszakban is mérséklôdnek a vállalkozások terhei: 2006. január 1-jétôl ugyanis a vállalkozások a külföldi telephelyen végzett

tevékenységébôl származó, külföldön adózott adóalapjukkal – az összes iparûzési adó 90%-áig – csökkenthetik az iparûzési adó alapjukat. A naptári évtôl eltérô üzleti évet választó adózót a 2005. év folyamán kezdôdött adóévre a fenti adóalap-mentesség nem illeti meg, azt elsô ízben csak a 2005. december 31-ét követôen kezdôdô elsô adóévben veheti igénybe.

LUXUSADÓ Új törvény a luxusadóról szóló törvény, amely a nagy értékû lakóingatlanok (lakások, lakóházak, családi házak, üdülôk, kastélyok) adóztatását írja elô. Az adó alanya az a magánszemély, aki a lakóingatlannak az adóév elsô napján a tulajdonosa. Több tulajdonos esetében tulajdoni hányad alapján történik az adóztatás. Ha egy magánszemélynek több ingatlan van a tulajdonában, az ingatlanok értékei nem adódnak össze. Az adó mértéke a 100 millió forint számított értéket meghaladó 0,5%-a. A luxusadó az önkormányzat bevétele, alkalmazása kötelezô.

SZÁMVITEL n A nemzetközi számviteli sztandar-

dokkal összhangban üzleti vagy cégértékként csak a megvásárolt társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) vételár-különbözet mutatható ki. n A természetes személyek részére (nem munkabérként és nem vállalkozási díjként) fizetett, teljesített, elszámolt összegeket személyi jellegû egyéb kifizetésnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy az érintett természetes személy munkavállalói vagy egyéb más minôségében részesült a kifizetésben. n A használatbavételkor (a beszerzéskor) egy összegben költségként elszámolható eszközök (vagyoni értékû jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) értékhatára 50 ezer forintról 100 ezer forintra módosul. n A hazai gazdálkodók a jövôben nemcsak magyar nyelven állíthatják ki a bizonylatokat (ideértve a számlát is), hanem bármely más nyelven is. A könyvviteli nyilvántartásokban történô rögzítést megelôzôen a csak idegen nyelven kiál-

lított számlákra az adatrögzítéshez, a könyveléshez szükséges legfontosabb adatokat magyar nyelven is rá kell vezetni.

INNOVÁCIÓS JÁRULÉK A járulék mértéke a 2006. évben a járulékalap 0,3%-a. Új szabály, hogy az innovációs járulékkötelezettség keletkezésének évében az elsô két negyedévi járulékelôleget annak megfizetésével egyidejûleg be is kell vallani.

KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ Módosul a környezetterhelési díj elôlegének bevallására vonatkozó szabály: míg 2005-re a tárgyévre vonatkozó bevallásban vallják be a kötelezettek az egyes negyedévekre megállapított díjelôlegeket, addig 2006ban minden egyes elôlegfizetéshez kapcsolódik bevallás is.

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ Az új rendelkezések az áfa-törvény elôírásaival összhangban kerültek beépítésre, s a termékimport esetén fennálló termékdíj megfizetésének módját rendezik. Eszerint visszaáll a 2004. május elseje elôtti rendszer, a vámhatóság fogja kiszabni a termékdíjakat az import után. A megváltozott szabályokat 2006. január 1-jét követôen elfogadott árunyilatkozatok tekintetében kell elôször alkalmazni.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS A felsôfokú szakképzés esetén a képzés mind hallgatói, mind tanulói jogviszonyban folyhat. 2006-tól a hallgatói jogviszony alapján folyó felsôfokú szakképzésben résztvevôk is ugyanazon juttatásokban részesülnek, mint a tanulószerzôdés alapján tanulói jogviszonyban állók. A szakképzési hozzájárulás 2006-tól teljesíthetô a gyakorlati képzés hallgatói szerzôdés alapján történô megszervezésével is.

REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2006. január 1-jétôl 139 900 Ft/fô.


49

n HÍREK EURELECTRIC:

Az európai villamosenergia-iparnak

n a nagyobb szabályozói stabilitást,

„VILLAMOSENERGIA-PIACOK:

jelentôs beruházásokra van szüksé-

ami elengedhetetlen a beruházói

VILÁGOSABB KÉPET

ge, az IEA (Nemzetközi Energiaügy-

ALKOTNI ÉS FELLENDÍTENI A PIACI INTEGRÁCIÓT” Az Európai Bizottság Verseny Fôigaz-

n a végfelhasználói villamosenergia

2030-ig. Mindezek a beruházások a

árakra rakódó egyre növekvô adó-

2000. évi árakkal azonos végfelhasz-

terhek, költségek tendenciájának

nálói árakon egyszerûen nem kivite-

visszafordítását;

lezhetôk.

n a nagy ipari fogyasztóknak a nagy-

gatósága elvégezte az energiaszek-

Az EURELECTRIC végül összefoglal-

kereskedelmi piacon akár eladó-

tor átfogó felülvizsgálatát, amelyet

ja azokat a legfontosabb területeket,

ként akár vevôként való részvételé-

2005. november 15-én hozott nyilvá-

amelyeken elôrelépés szükséges a

nek növekedését a bizalom vissza-

nosságra. A Bizottság a vizsgálat

piaci integráció kiszélesítéséhez:

állítása és a piaci szereplôk számá-

eredményét az energetikáért felelôs miniszterek

Tanácsának

december

1–2-i ülésén is ismertette.

A villamos-energia végfelhasználói

nak növelése érdekében;

árakról szóló vitát sajnálatos módon

n a likvid nagykereskedelmi piacok

beárnyékolják a rövidtávú és oppor-

és a versenyképes hosszú távú

Az EURELECTRIC a felülvizsgálat-

tunista szempontok. Az európai villa-

megállapodások közötti arbitrázs-

hoz kapcsolódóan egy „position pa-

mosenergia-ipar felhívja a döntésho-

hoz szükséges feltételek megte-

per”-ben

álláspontját,

zókat, véleményalkotókat és fogyasz-

amelynek címe „Villamosenergia-pia-

ismertette

tókat, hogy határolják el magukat

n a távvezetékek és az erômûvek épí-

cok: világosabb képet alkotni és fel-

ezektôl az érvelésektôl, és olyan pán-

téséhez szükséges az engedélyezé-

lendíteni a piaci integrációt”. Az állás-

európai villamosenergia-piac megte-

foglalást az EURELECTRIC legutóbbi,

remtéséhez szükséges alapvetô célki-

n az elsôdleges energiaforrásokhoz

november 23-i igazgatósági ülésén

tûzéseket fogalmazzanak meg, ame-

– különösen a kôolajhoz és a föl-

fogadták el.

remtését;

si folyamat egyszerûsítését;

lyek képesek a fogyasztóknak ver-

gázhoz – való versenyalapú hozzá-

A tanulmány vizsgálja többek kö-

senyképes árakat kínálni, miközben a

férés javítását;

zött a villamos energia árának alaku-

befektetett tôke tisztességes megté-

n ellátásbiztonság: minden lehetsé-

lását - az EURELECTRIC megbízásából

rülést biztosítják a társaságoknak,

ges energiaforrás opciójának fenn-

készített KEMA jelentés alapján. Meg-

úgy hogy a szükséges beruházások-

állapítja, hogy a liberalizációs folya-

kal garantálni lehessen a jövôbeni el-

mat a villamos energia árának a csök-

látásbiztonságot.

kenését hozta magával, azonban a

50

döntésekhez;

nökség) szerint 1000 milliárd euróra

Ezek a célkitûzések magukban fog-

tartását; n a

klímaváltozás világméretû és

hosszú távra orientált megközelítését; minden szektor hozzájárulását

folyamatot komplex módon szüksé-

lalják:

az üvegházhatású gázok kibocsá-

ges értelmezni. Kiemeli, hogy az ár-

n a további piaci integrációt az „EU-

tásának csökkentéséhez, ahelyett,

csökkenés kifejezettebb lehetett vol-

RELECTRIC útiterve a pán-európai

hogy a terheket egyoldalúan a vil-

na, ha az adott periódusban az

piac felé” címû dokumentum alap-

lamosenergia-iparra raknák;

adók, járulékok és plusz terhek, vala-

ján (az EURELECTRIC az Európai

n piac-orientált, konzisztens, és költ-

mint a tüzelôanyagárak nem növe-

Szabályozói Fórumon ismertette

ségkímélô megközelítést az ener-

kedtek volna jelentôsen, és az alkal-

2005. szeptemberében), azaz a

gia és a környezetvédelem hatá-

mazott tagállami politikák következ-

meglévô szabályozási csomag tel-

rán lévô politikák kialakításához;

tében nem rakódtak volna további

jes és gyors megvalósítását, a szét-

n reális célokat, és megfelelô hatás-

költségek a végfelhasználói árakra.

választás (unbundling) kultúrájá-

vizsgálatot minden elkövetkezen-

Mindezek az árak alakulásának rész-

nak megteremtését, a regionális

dô EU szabályozáshoz.

leges és hibás elemzéséhez vezet-

piacok fejlesztését, a likvid nagyke-

Az EURELECTRIC állásfoglalásának

hetnek.

reskedelmi piacok kiterjesztését, a

teljes szövege a www.eurelectric.org

Emlékeztet arra, hogy a villamos

piaci átláthatóságra vonatkozó kö-

nyilvános honlapon olvasható.

energia ára a korábbi szabályozott ár

zös szabályokat, a szabályozó ha-

helyett jelenleg piaci ár, amelyet kü-

tóságok, TSO-k és energiatôzsdék

Kelemen Hajnalka

lönbözô tényezôk határoznak meg.

zökkenômentes együttmûködését;

MVM Zrt.


n HÍREK BIZONYTALAN A HOSSZÚ TÁVÚ ÁRAMVÁSÁRLÁSI SZERZÔDÉSEK JÖVÔJE Egyre több a bizonytalanság az erômûvek hosszú távú áramvásárlási szerzôdéseivel (HTM) kapcsolatosan, hiszen a közelgô teljes piacnyitás alapvetôen megváltoztatja majd az erômûvek és a kereskedôk, köztük a Magyar Villamos Mûvek (MVM) Zrt. pozícióját is. Az MVM-nek jelenleg hét erômûvel van hosszú távú szerzôdése, melyeket a kilencvenes évek közepén kötöttek. Az állami tulajdonú nagykereskedô MVM-nek jelenleg hét erômûvel (Paksi Atomerômû, pécsi, csepeli, tiszai, Dunamenti, mátrai és a budapesti) van hosszú távú áramvásárlási szerzôdése, melyeket a kilencvenes évek közepén kötöttek, többnyire 15-20 éves idôtartamra. A szerzôdések felülvizsgálatának szükségessége már többször felvetôdött, így például a Villamos Energia Törvény (VET) 2001-es módosítása, majd a 2003. év eleji részleges piacnyitást megelôzôen is. A piaci szereplôk már akkor több tízmilliárd forintos befagyott költségeket emlegettek, melyet végsô soron a fogyasztóknak kell a villanyszámlában megfizetni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szakemberek többsége szerint a hosszú távú áramvásárlási szerzôdések nélkül nem lehetne garantálni az ellátás biztonságát, amely ilyen összefüggésben további kérdéseket is felvet. Bonyolítja a helyzete, hogy a VET 2001-es módosításának hatására három évvel késôbb, vagyis 2004-ben megszûnt az erômûvi hatósági ár, melyet tavaly év végén a parlament ismét visszaállított. Kóka János, mint az árszabályozást irányító gazdasági miniszter ezt követôen felkérte a Magyar Energia Hivatalt, hogy végezze el az érintett erômûvek és az MVM közötti ármegállapításhoz szükséges számításokat. Mindez azért is rendkívül fontos, mert egyrészt legkésôbb 2007 júliusától kell a teljes energiapiacot megnyitni, amely minden szereplô számára új helyzetet jelent majd, másrészt ma még ezt sem lehet teljesen biztos dátumként elfogadni, mert ép-

pen Kóka János jelezte, hogy terveik szerint a teljes liberalizációt elôrehozzák 2006. végére. Ezzel szinte egyetemben már tavaly novemberben megkezdôdtek a tárgyalások az MVM és az érintett erômûvek között, sôt az Európai Bizottság még tavaly ôsszel bejelentette: vizsgálatot folytat a kilencvenes években privatizált erômûvekkel kötött hosszú távú áramvásárlási szerzôdések ügyében, mert ezek a szerzôdések, illetve a kapcsolódó állami támogatások vélhetôen nincsenek összhangban az EU alapszerzôdésével. Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs vezetôje szerint a HTM-ek jövôjének csupán egyik aspektusa a teljes piacnyitás, legalább ilyen fontos, hogy milyen árampiaci modell keretében fogják a piaci szereplôk végezni feladatukat a jövôben. Szerinte a hosszú távú megállapodások mellett is biztosítható a kellôen likvid piac, bizonyíték erre, hogy a hazai piacnyitás mértéke bôven eléri az uniós átlagot. A nyugat-európai példa is azt bizonyítja, hogy a villamosenergia-forgalom meghatározó része továbbra is ilyen kontraktusok keretében bonyolódik. A hazai, erôsen széttagolt tulajdoni szerkezetû, részlegesen liberalizált villamosenergiaiparban a HTM-ek rendszere tart egyensúlyt kereskedelmi oldalról a szereplôk között. Ez azért is lényeges, mert így tudja az MVM biztosítani a fogyasztók számára a kedvezô villamos energia átlagárat, melyben például a paksi alacsony ár kiegyenlíti a lényegesen drágább, más erômûbôl beszerzett energia költségét. Ezzel szemben a szerzôdések felbontása esetén várható helyzetben az átlagárnál magasabb, még a villamosenergia-igények kielégítéséhez szükséges legdrágább termelô egység határozná meg az árat – szögezte le az MVM munkatársa. Kuhl Tibor, a Dunamenti Erômû vezérigazgatója szerint 3 egyszerû jogszabály-változtatással meg lehetne oldani a hazai árampiac gondjait. Egységesen le kellene 5 évre csökkenteni a ma meglévô HTM-ek kifutását. Aztán pontosan fel kellene mérni a kapacitásigényeket és tendereztetni kellene a piac szereplôit, végül pedig mielôbb meg kellene szüntetni,

hogy az áramszolgáltatók csak a nagykereskedô MVM-tôl vehetnek villamos energiát. A HTM-ek olyan magánjogi szerzôdések, melyeket a piacnyitás nem befolyásol, ezeket a kormány támogatásával kötötte meg az MVM – mondta Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. elnök-vezérigazgatója. Amennyiben a szerzôdéseket fel kellene bontani, akkor valamilyen módon el kell számolni az érintetteknek egymással. Ebben az esetben azt is alaposan vizsgálni kellene, hogy miként változna a villamos-energia ára, hiszen ezen a téren nem kínálati, hanem keresleti piac van Magyarországon. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a felmérések szerint 2020–25 körül mintegy 6000 MW új erômûvi kapacitást kell építeni a biztonságos energiaellátás biztosítására, a Paksi Atomerômû üzemidô-meghosszabbítása mellett. Az új beruházások pedig banki hitel nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlenek, a bankok pedig áramvásárlási szerzôdés nélkül szóba sem állnak egyetlen befektetôvel sem. Mittler István, a legjelentôsebb hazai áramtermelô, az állami tulajdonú Paksi Atomerômû Rt. kommunikációs vezetôje szerint a társaság számára hosszú távú, kiszámítható biztonságot jelent az MVM-mel kötött áramvásárlási szerzôdés. Ez egy nukleáris létesítmény esetében különösen fontos – hangsúlyozta –, hiszen egy fajlagosan magas beruházási költségû atomerômû esetében elsôdleges a mûködés tervezhetôsége. A stabil mûködés szerzôdéses garanciája még a legolcsóbban termelô, regionálisan is versenyképes egység számára is lényeges. Ugyanez vonatkozik a tervezett beruházásokra is, éppen emiatt fontos, hogy az atomerômû parlamenti döntéssel is megerôsített üzemidô-hosszabbítása kiszámítható jövôbeni piaccal tervezhessen, ez pedig az áram-nagykereskedôvel kötött hosszú távú megállapodással érhetô el, szögezte le a kommunikációs vezetô. (Világgazdaság, 2006. március 28.)

Mayer György


51

n E SZÁMUNK SZERZÔI Dr. Bacskó Mihály gépészmérnök diplomáját a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerezte 1976-ban, majd ugyanitt 1988-ban doktori címet szerzett. Késôbb az ELTE Jogi Továbbképzô Intézeténél mérnök-jogász diplomát kapott. Az egyetem elvégzését követôen 1976-tól 1982-ig az Erômû és Hálózattervezô Vállalatnál (ERÔTERV) a villamosenergia-rendszer távlati tervezésével foglalkozott különbözô beosztásokban. Ezután napjainkig – két és fél éves megszakítással, amelyet a Bayernwerknél töltött – az MVM Rt.-nél kezdetben az Erômûvi Üzemviteli Igazgatóságon, majd késôbb a Stratégiai Igazgatóságon foglalkozott a társaságcsoport erômû üzemviteli stratégiájával. 1999 óta a EURELECTRIC-nél, illetve annak elôdszervezeténél különbözô funkciókban képviselte a hazai villamosenergia-rendszert, több munkacsoport munkájában vett részt. Bertalan Zsolt villamosmérnök, közgazdász. A Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Villamosmûvek tanszékén végzett okleveles villamosmérnökként 1997ben. Ezt követôen PhD képzésben vett részt a tanszéken. 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Fôiskola számvitel szakán szerzett közgazdász diplomát, majd a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán MBA képesítést szerzett 2000ben. 1997–2000 között a Magyar Villamos Mûvek Rt. Hálózati Fejlesztési Osztályán hálózattervezôként dolgozott. 2001–2002-ben elôbb az ELMÛ Rt.-nél, majd a Sinergy Kft.-nél dolgozott villamosenergia-kereskedelmi területen. 2002-tôl a MAVIR Rt.-nél dolgozik, kezdetben mint stratégiai osztályvezetô-helyettes, majd a Piacszervezési Osztály vezetôje. Az ETSO, a CENTREL és az EURELECTRIC munkabizottságok tagja. Civin Vilmos, okl. vegyészmérnök, pályáját 1971-ben az MVMT-nél kezdte, majd 1976-tól több mint egy évtizeden át dolgozott a Villamosenergia-ipari Kutató Intézetben. 1998-ban tért vissza, elôbb a Vegyészeti Szolgálat, majd a Környezetvédelmi Osztály vezetôje. Közleményeinek és elôadásainak száma meghaladja az ötvenet. 1989-ben egy németországi atomerômûben töltött hoszszabb idôt, 1992-ben népes delegáció tagjaként az Egyesült Államokban a széntüzeléshez kapcsolódó legfejlettebb környezetbarát technológiákkal ismerkedhetett meg. Aktív részese, vezetôje volt az MVM Rt. vállalatai privatizációt megelôzô környezetvédelmi auditálásának, 2001-ben az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésének. Irányításával jelenik meg négy éve a társaság-csoport környezetvédelmi jelentése. Tagja az EURELECTRIC Környezetvédelem és Fenntartható Fejlôdés fôbizottságának és a Magyar Tagozat elnökségének, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságának. Dr. Hamar Edina 1994-ben fejezte be tanulmányait az Államigazgatási Fôiskolán, majd az APEH munkatársa lett,

52

ahol társasági adóval foglalkozott. 1995-tôl a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál közigazgatási vezetôként dolgozott, eközben, 1997-ben megszerezte a Pénzügyi és Számviteli Fôiskola számviteli-vállalkozási szakirányú szakközgazda diplomáját. 2001-ben az ELTE jogi karán végzett, ugyanezen év júniusától az MVM Rt. Számviteli és Ügyviteli Osztály Adócsoportjának szakértôjeként dolgozott, majd 2003 októberétôl fômunkatársként látja el annak vezetését. Munkaterületét a vállalatot érintô komplex adózási, gazdasági jogi összefüggésekkel kapcsolatos tevékenységek képezik, különös tekintettel a vállalatot érintô eu-s felkészülésre. Holló Vilmos villamos üzemmérnök, okleveles közgazda. 1976-tól 1979-ig az ÉMÁSZ gyöngyösi üzemigazgatóságán kiviteli tervezô, késôbb üzemgazdász, majd 1983-tól vezérigazgató-helyettes. 1987 és 1992 között a Gagarin Hôerômû gazdasági vezérigazgató-helyettese. 1992-tôl az MVM Rt. gazdasági igazgató-helyettese, részt vett a Magyar Villamos Mûvek Tröszt átalakulása elôkészületi feladataiban. 1991. december 31. és 1992 januárja között az MVM Rt. Felügyelô Bizottságának és a Paksi Atomerômû Rt. Igazgatóságának tagja, majd 1994-ig a Mátrai Erômû Rt. Igazgatóságának elnöke. Ezzel párhuzamosan 1993 novemberétôl 1994 júliusáig miniszteri biztosként irányította és vezényelte az erômû-bánya integrációkat. 1994 és 1997 között a Bakonyi Erômû Rt. elnöke. 1995 és 1999 között az MVM Rt. befektetési, ill. vagyongazdálkodási igazgatója, 1999-tôl stratégiai igazgató. Az 1998 és 2002 közötti idôszakban az MVM Rt. Igazgatóságának tagja. 2001 óta az MVM Zrt. vagyongazdálkodási igazgatója, feladata az erômûvi beruházási, privatizációs és portfoliókezelési szervezetek irányítása. 1997 óta látja el a Vértesi Erômû ZRt. elnöki tisztségét. Kiss Gábor okleveles gépészmérnök az ERBE ENERGETIKA Kft. osztályvezetôje. 1976-ban végzett a Kijevi Mûszaki Egyetem turbinagyártás szakán, szakmai pályafutását az ERBE Leninvárosi (ma Tiszaújváros) beruházásán kezdte el, ahol 1980-ig dolgozott mûszaki ellenôrként, majd üzembehelyezôként. 1980-tól a Paksi Atomerômû beruházásán szekunderköri üzembehelyezôként tevékenykedett, a gôzturbina idegengôzös indítás és gôzfejlesztô javítás munkacsoportokat is vezette. 1985-tôl 1992-ig a Pécsi Erômû rekonstrukció mindkét ütemén, valamint az ÉDÁSZ gyôri fluidkazán és a KFKI kutató reaktor üzembehelyezésén dolgozott mint csoportvezetô, majd osztályvezetô. 1992-tôl projektvezetôként tevékenykedett a Dunamenti Erômû 2. sz. gázturbinás blokk gôzciklus, a Fôvárosi Hulladékhasznosító Mû rekonstrukció, valamint a Vért Oroszlányi Erômû retrofit feladatok elôkészítésén és megvalósításán. Mayer György újságíró, kommunikációs szakember. Két éve a Paksi Atomerômû Rt. budapesti kommunikációs munkáját segíti, azt megelôzôen energetikai szakújság-


n E SZÁMUNK SZERZÔI íróként dolgozott több napilapnál. Újságírói pályáját a Ganz Villamossági Mûvek Turbó címû újságjánál kezdte, elôtte mûszaki ellenôrként dolgozott a Ganz Transzformátor Gyárában. Eredetileg villamosgép-szerelôként végzett, majd a Budapesti Mûszaki Egyetem és a MÚOSZ újságíró iskola több tanfolyamának elvégzése után tért át az írott sajtó területére. A Turbónál töltött évek után több mint 10 évig a Vasas Szakszervezeti Szövetség lapjánál dolgozott, kezdetben újságíró munkatársként, majd felelôs szerkesztôként. Az újság megszûnése után került elôször a Napi Magyarország, majd a Magyar Nemzet szerkesztôségének gazdasági rovatába. Jelenleg a Paksi Atomerômûnél végzett munkája mellett a Magyar Ipari és Környezetvédelmi Magazin szerkesztôségének is tagja, az energetikai szakterületet felügyeli. Pintér Zsuzsanna 1981-ben végzett a Budapesti Mûszaki Egyetem Folyamatszervezô szakán okleveles gépészmérnökként, 1988-ban pedig a Külkereskedelmi Fôiskolán szerzett külkereskedelmi üzemgazdász diplomát. 1981tôl 1989-ig az Energiagazdálkodási Intézetben tervezô mérnök, majd 1990 és 1994 között a PRODINFORM Mûszaki Tanácsadó Vállalatnál külkereskedelmi üzletkötô. 1994-ben került az MVM Rt. Beruházási Osztályára (BEO), ahol 1998-ig a nemzetközi pénzügyi intézmények koordinátoraként többek között a Világbank és az Európai Beruházási Bankkal folyó közös projektek munkálataiban vett részt. 1999 és 2001 között a Létesítményi Igazgatóság (LIG) mûszaki titkára, majd fômunkatársa. 2001 júliusa óta az MVM Zrt. Vagyongazdálkodási Igazgatóságának mûszaki titkára. 2006-tól az EKS Service Kft. Felügyelô Bizottságának tagja. Ropolyi Lajos energetikus szaktechnikus, minôségügyi mérnök. Felsôfokú tanulmányait a Budapesti Villamosenergiaipari Szaktechnikusképzôben és a Budapesti Mûszaki Egyetem Továbbképzô Intézetben végezte. 1963-tól 1979-ig a Budapesti Fûtômûveknél csoportvezetô, illetve laboratóriumi vezetô. 1979-tôl a Magyar Villamos Mûveknél laboratóriumi vezetôként energetikai mérésekkel és vizsgálatokkal, illetve csoportvezetôként erômûvi levegôtisztaság-védelmi minôsítô mérésekkel foglalkozott. 1992-tôl irányítástechnikai fejlesztési és beruházási szakértô, illetve minôségügyi és minôségirányítási projektvezetô, fômunkatárs. Tevékenységéhez meghatározó módon kapcsolódik az MVM Zrt. minôségügyi rendszerének kiépítése és fejlesztése. Az Energiagazdálkodási Tudományos egyesület (ETE) Hôszolgáltatási Szakosztályának, Mûszer és Automatika Munkabizottságának, Minôségügyi Szakosztályának alapító tagja és kitüntetett tisztségviselôje. Rózsa Péter gépészmérnök diplomáját 2002-ben szerezte meg a Budapesti Mûszaki Egyetemen. 2002-tôl 2003 végéig a MAVIR Rt. Forrástervezési Szolgálatán dolgozik. Munkájához a VER napi menetrendjeinek készítése és

nemzetközi egyeztetés tartozik. 2002 végétôl részt vesz a villamosenergia-piacnyitás, piacmûködtetés MAVIR Rt.-n belüli informatikai, eljárásrendi hátterét megteremtô munkában, fejlesztésekben. 2004-tôl a MAVIR Rt. Piacszervezési Osztályán dolgozik. Itt a menetrend-bejelentéstôl a határkeresztezô kapacitásaukción, a szabályozási tartalékok beszerzésén és elszámolásán át a kiegyenlítô energia elszámolásában is részt vesz. A villamosenergiapiacok nemzetközi, regionális együttmûködésének elôsegítése érdekében ETSO és SETSO munkabizottságok munkájában is részt vesz. Rudolfné Széki Margit 1984-ben végzett a Pénzügyi és Számviteli Fôiskola Pénzügyi szakán üzemgazdászként, 2005-ben pedig a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Karán szerzett közbeszerzési menedzser és szakértôi képesítést. 1984 és 1985 között a MEZÔGÉP Vállalatnál szociálpolitikai és bérgazdálkodási elôadó. 1985-tôl 1998-ig az MVM Rt. Beruházási Igazgatóságának Közgazdasági és Elvi Osztályán elôadó, fôelôadó, majd szakértô. Ezt követôen az MVM Létesítmény Igazgatóság Beruházási osztályának fômunkatársa, majd 2003-tól a Vagyongazdálkodási Igazgatóság Beruházási Osztályának osztályvezetôhelyettese. 2004. júliusa óta az MVM Zrt. Vagyongazdálkodási Igazgatóság Beruházási és Közbeszerzési Osztályának vezetôje. 1999-ben az átviteli hálózati beruházások során végzett beruházástechnikai munkájáért MVM Emlékérmet kapott. Simig Péter a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, a hôerômû ágazaton szerzett gépészmérnöki diplomát. Elsô munkahelye az Inotai Hôerômû volt, ahol a vállalat energetikusaként dolgozott 1967-tôl 1969-ig. Ekkor áthelyezéssel a Magyar Villamos Mûvek Tröszt Központba, a Termelési Mûszaki Osztályra került. Itt a magyar villamosenergia-rendszer teljesítôképességének tervezése, elszámolása volt a feladata. 1971-ben került – szintén áthelyezéssel – az Országos Villamos Teherelosztóba, ahol annak utódszervezetében, a MAVIR Rt.-ben (Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító) jelenleg is dolgozik, elôször kalorikus csoportvezetôi munkakörben, majd 1987-ig az operatív csoport vezetôjeként. Ekkor a vállalat az Országos Üzemelôkészítô Szolgálat vezetésével bízta meg. Jelenleg a piacmûködtetési igazgatóhelyettesi feladatokat látja el. A Paksi Atomerômû elsô egységeinek üzembe lépését megelôzôen, 1976-ban jelentkezett a Budapesti Mûszaki Egyetem által indított Atomerômûvi Szakmérnöki tanfolyamra, amit 1978-ban sikeresen, kitüntetéssel végzett el. 1990-ben alapító tagja lett a megalakuló Magyar Mérnökakadémiának. Szalkai István MVM ösztöndíjasként 1969-ben fejezte be tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának hôerôgépész ágazatán. 1969–1971-ig a


53

n E SZÁMUNK SZERZÔI Kelenföldi Hôerômûben, majd a Budapesti Fûtôerômû Vállalat Üzemviteli Osztályán mûszaki fejlesztési területen dolgozott, 1973-tól csoportvezetôként, 1977-tôl a Villamosenergiaipari Kutató Intézet Hôcserélô Berendezések Osztályán tudományos munkatársként. Itteni munkái: a visontai Heller–Forgó hûtôrendszer hatékonyságának javítása nedvesítéssel, hulladékhô-hasznosítás, a Paksi Atomerômû szekunder köri gáztalanítóinak vizsgálata, különbözô berendezések hatásfokmérése. 1992 óta az MVM Rt.-ben dolgozik. 1993–1996 között a Budapesti Erômû Rt. Kelenföldi Erômûve gázturbinás bôvítésének irányításában vett részt. 1994–1998 között az MVM szekunder tartalék gázturbinák projektjében projektkoordinátor, majd 1998 tavaszától a Sajószögedi Gyorsindítású Gázturbinás Erômû létesítményi vezetôje, 1998 ôszétôl a Lôrinci Erômû Projektben vesz részt. 1999 óta az Erômûvi Fejlesztési Osztály vezetôjeként felelôs az MVM erômûvi beruházásainak lebonyolításáért. Így 1999–2000-ben a Lôrinci Projekt, majd 2001–2003-ban a Miskolci Gázmotoros Projekt végrehajtását irányította. 2003–2005ben a Miskolci Kombinált Ciklusú Erômû elôkészítésén dolgozott az osztály. 2005-ben az Erômûvi Fejlesztési Osztály munkatársai által kidolgozott ajánlat sikerrel szerepelt a FÔTÁV Rt. által az Észak-budai Fûtômû területére meghirdetett pályázaton. Így 2006-tól az Észak-budai Gázturbinás Kogenerációs Fûtôerômû létesítésének elôkészítése a fô tevékenysége. Szénásy Ágnes, 2000-ben szerezte meg a mérlegképes könyvelôi végzettséget, jelenleg a Gábor Dénes Fôiskola gazdasági informatika szakának hallgatója. Gyakornokként dolgozott a Profit Ôr 2000. Kft. könyvelôirodánál, ahol cégek teljes körû könyvelése, beszámolóinak, adóbevallásainak elkészítése képezte a feladatát. 2001 októberétôl az MVM Rt. Számviteli és Ügyviteli Osztály Adócsoportjának munkatársa. Feladatkörébe tartozik többek között a cég adóbevallásainak elkészítése és ellenôrzése. 2002 nyarától foglalkozik a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS) iparágra vonatkozó hatásaival. Tihanyi Zoltán a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki, majd kalorikus szakmérnöki oklevelet. 1988-ban helyezkedett el a Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) Országos Villamos Teherelosztójában (OVT), ahol az Országos Üzemelôkészítési Szolgálatnál (OÜSZ) elsôsorban a szabályozott erômûvek gazdaságos teherelosztásáért, valamint a nemzetközi villamosenergia-szállítások menetrendjeinek egyeztetéséért volt felelôs. A jogutód Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság (MAVIR Rt.) megalakulásától a Forrástervezési Osztályt (FTO), jelenleg Forrástervezési Szolgálatot (FTSZ) vezeti. A felhasználói oldal képviselôjeként részt vett több számítógépes programrendszer kifejlesztésében. A legnagyobb jelentôsége a 2001 ôszén zárult, az Üzemirányító Rendszer Informatikai Korszerûsítése (ÜRIK) projekt keretében a MAVIR üzem-elôkészítô

54

funkcióinak kialakításában végzett többéves munkának volt. 2001. és 2004. között a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázatán támogatást nyert „Felhasználó-orientált meteorológiai, éghajlati és környezeti információ-szolgáltató rendszer tudományos módszertani bázisának és szolgáltatásainak fejlesztése” címû kutatás-fejlesztési projekt OMSZ vezette tíztagú konzorciumában a MAVIR Rt. témavezetôje volt. Jelenleg a hasonló, „Kockázatbecslés és gazdasági tervezés valószínûségi idôjárás-elôrejelzések felhasználásával” címû projektben lát el hasonló feladatot. A volt szocialista országok számára az Amerikai Egyesült Államok kormánya által finanszírozott ötéves (1993–98.) Utility Partnership Program keretében rendszeresen vett részt szakmai továbbképzéseken és tapasztalatcsere látogatásokon az USA tucatnyi államában. 1998-ban ösztöndíjasként elvégezte Yokohamában a japán kormány által finanszírozott Szövetség Tengerentúliak Mûszaki Képzéséért (Association for Overseas Technical Scholarship – AOTS) közel négyhetes, kelet- és közép-európai vállalatvezetôk számára szervezett menedzser-kurzusát. A magyar villamosenergiarendszer UCPTE-hez történt csatlakozásának elôkészítése során, majd az együttmûködés folyamán CENTREL és EURELECTRIC munkacsoportok tagja. 1999-ben három hónapos tréning keretében az EURELECTRIC brüsszeli titkárságán dolgozott, a Piacszerkezet és Reguláció Fôterületen (Domain 2 – Market Structure and Regulation). Az utóbbi években a MAVIR Rt. piacnyitási felkészülési projektjeinek tevékeny résztvevôje volt. Szakmai munkája elismeréseként több ízben MVM-, majd MAVIR-emlékérmet kapott, 2005-ben pedig Eötvös Loránd-díjat vehetett át. Tóth István okleveles gépészmérnök az ERBE ENERGETIKA Kft. kirendeltségvezetôje. A Budapesti Mûszaki Egyetemen vegyipari gépészmérnökként végzett 1974-ben. Szakmai pályafutását a CHEMIMAS Vegyipari Tervezô és Fôvállalkozó Vállalatnál kezdte. A KGST együttmûködés keretén belül Magyarországon készülô atomerômûvi vízkezelô berendezések létesítményfelelôse 1974 és 1981 között. 1981-tôl 1993-ig különbözô erômûvi és technológiai portalanító berendezések fôvállalkozásban történô megvalósítását irányítja a Szilikátipari Központi Kutató és Tervezô Intézet osztályvezetôként. 1993-tól 2003-ig az ETV-ERÔTERV Rt. környezetvédelmi osztályvezetôje, majd szakági fômérnöke. Ezen idôtartam alatt elsôsorban energetikai létesítmények, nagyobbrészt erômûvek környezeti hatásainak vizsgálatával, a Fôvárosi Hulladékhasznosító mû rekonstrukció elôkészítô munkáival és különbözô gázmotoros kiserômûvek létesítésével foglalkozott. 2003-tól kirendeltség-vezetôként tevékenykedik a Fôvárosi Hulladékhasznosító Mû füstgáztisztító és rekonstrukció, valamint a Pusztazámori Hulladékkezelô Központ depóniagáz ártalmatlanítási feladatainak megvalósításán.


n SUMMARY OF ARTICLES MVM Group’s Medium-Term Business Strategy

1

Area Management Company of Budapest) was built in 1982, and at the time of establishment it was fully comp-

Dr. Bacskó, Mihály

liant with the environmental regulations and thus also Resolution

with the clean-air regulations. As a result of the incinera-

No. 60/2005 (VII 13) and the Company’s Extraordinary

tion of nearly 350,000 tons of municipal wastes on an-

Shareholders’

Resolution

nual level in the four boilers of the combustion plant, po-

No. 39/2005 (VII 29) have given their approval to MVM’s

wer was generated from the steam of the boilers and al-

Medium-Term Business Strategy. This document gives a

so district heating was supplied.

MVM’s

Board

of

Directors

Meeting

with

with

their their

summary of the goals set for MVM Group by the Strategy as well as the tasks to be performed by the Group. MVM’s first quality policy statement was

22

issued ten years ago quality development Power plant construction under the provisions

6

mosaics from the period between 1995 and 2005

of the public procurement act

of the operation of MVM

Holló, Vilmos–Pintér, Zsuzsanna–

Ropolyi, Lajos

Rudolfné Széki, Margit–Szalkai, István In the planning and shaping of the future, it is more than Act CXXIX of 2003 on Public Procurements (PPA), which

illuminating to perform a review and analysis of the ob-

has been effective since May 2004, has expanded the

jectives and occurrences of the past. This article was also

range of public procurers with public service providers

written with this purpose in mind in order to provide

whereby it has prescribed the application of the public

room for the process of the preservation of values, which

procurement procedure also to power and heat genera-

also involves historian’s tasks - while maintaining the

tors (provided that the conditions specified in the Act are

priority of development and the creation of new values.

fulfilled).

The Hungarian National Environmental The market of ancillary services

10

30

Council (OKT) about the energy policy

Simig, Péter

Civin, Vilmos

In the course of the transformation of the model of the

Act LIII of 1995 founded the institution of the Hungarian

electricity market, we had to get familiar with new con-

National Environmental Council (OKT) as initiatory and

cepts such as - among others - the so-called ancillary ser-

advisory body to the Government. OKT gives its opinion

vices. This concept had not been distinguished in the

on draft bills on environmental protection and major en-

previous models as the monopolistic electricity supply

vironmental programmes and prepares and submits to

performed by a single supplier incorporated all the un-

the Government position statements on issues, which

derlying conditions required for its qualitative and quan-

are within its own competence and are mainly of strate-

titative provision.

gic importance. The Council consists of 22 members. The Hungarian Academy of Sciences, the non-governmental organisations with environmental interests and the representation bodies of professionals and businesses delega-

Hungary’s first and so far only Municipal Waste

15

te 7 members each. The Chairman of the Council is no-

Incinerator Plant has been retrofitted with the

minated every two years by one of the partners (scienti-

assistance of Erbe Power Engineering and

fic, NGO or business) and elected by the members by

Consulting Ltd.

majority vote. Currently, this position is filled by Vilmos

Kiss, Gábor–Tóth, István

Kiszel, member of the Board of Göncöl Foundation, on behalf of the NGO partner. István Láng Academic has

The Municipal Waste Incinerator Plant of Budapest ope-

been Honorary Chairman of OKT since 2005. He chaired

rated by Fôvárosi Közterület-fenntartó Rt. (the Public

the Council for several terms after it was formed. The mi-


55

n SUMMARY OF ARTICLES nister in charge of environmental protection is Perma-

had been said, but trying to give a view from a slightly

nent Co-Chair of the Council.

different angle, from the position of a journalist who has some knowledge also of the energy industry. This article gives a report on the continuation of that conference series.

Role of the state in shaping the relation between 32 the energy sector and environmental protection position statement of the Hungarian National Environmental Council (OKT)

A follow-up on the energy security forum of

Civin, Vilmos

Hungarian daily Népszabadság

44

Mayer, György It was in 1993 for the last time that the Hungarian Parliament discussed the State’s energy policy and guidelines

Under the title ’About Energy Security’, Hungarian daily

for the energy sector. The changes of the more than a

Népszabadság held a roundtable in Budapest on 24 Ja-

decade’s period that has elapsed since then have enfor-

nuary with the involvement of the participants of the

ced the rethinking of such guidelines and policies, the re-

market and the Government. The forum was attended

sults of which have been incorporated in a Study prepa-

by János Kóka, Minister of Economic Affairs; Gábor Di-

red by GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. [GKI Energy

óssy, Under Secretary of the Ministry of Economy and

Research and Consulting Ltd.]. Although the Study has

Transport; György Mosonyi, CEO of MOL; Konrad Kreu-

been met both by praise and criticism from several direc-

zer, Chair of the Board of E.ON Hungária; László Kapolyi,

tions, for the time being nobody knows what has happe-

Academic; Antal Tombor, Chairman and CEO of MAVIR

ned to it: it hasn’t been developed into a socially accep-

and Mihály Szaniszló, Chairman of the Forum of Indust-

ted national energy policy to be followed in the medium-

rial Energy Consumers.

and long-term. In addition to using this Position Statement for drawing the attention of the Government and national bodies to this deficiency, OKT wishes to point out with emphasis the aspects which must be included

Tax law changes 2006

by all means and in a detailed analysis in the energy po-

Szénásy, Ágnes–Dr. Hamar, Edina

47

licy concept to be prepared and brought out for social discussion as soon as possible. This is how OKT wishes to

This article gives a description of the tax law changes for

contribute to the elaboration of that concept as part of

2006. As we could already get accustomed to it, the

the fulfilment of its mission assigned by Act LIII of 1995.

Hungarian Parliament amends the laws of taxation every year. This year’s amendments are perhaps distinguished inasmuch as the Parliament didn’t shock the start of year with any change of as great consequence as that, and

Conference scenery with the journalist’s eye II

36

Mayer, György

what is more, amendments were made in the spirit of the five years’ tax reduction programme, as a result of which we can count on a reduction of nearly 1000 bil-

In the last issue of Magyar Villamos Mûvek Közleményei

lion forints in terms of taxes and contributions. Average

[MVM’s Publications] I tried to provide an overview of the

tax income will be reduced from the current 38% to

discussions of the conferences held on the domestic

34.8%, and, already in 2006, the incomes retained by

energy market, or, to be more precise, mainly of those

taxpayers will be increased by nearly 200 billion forints.

held on the electricity market. In that article, I reached

The first part of the article describes the rules on VAT, the

back in the past, to the extent of a few thoughts, as far

rules of taxation and of corporation tax, and the second

as the partial opening of the market in early 2003, but

the regulations on personal income tax and social

mainly tried to present history by giving a summary of

security.

the events of 2005 until the beginning of summer, that is, end May/start June. The writing was perhaps somewhat ’non-conforming’ to the profile of these Publications, as it was not, strictly speaking, an expert review of what

56


MAGYAR VILLAMOS MÛVEK Zrt. 1011 BUDAPEST, VÁM UTCA 5–7. TELEFON: 224-6200 INTERNET: WWW.MVM.HU

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK Zrt.-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRÔL IS BÁRMIKOR ELÉRHETÔK. A WEB-OLDALON CÍMLISTÁKAT, GYORS HÍREKET, A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

Recommend Documents