Magyar Villamos Mûvek Rt.
2000 MÉRLEGE Magyar Villamos Mûvek Rt. 1011 Budapest, Vám utca 5-7. Tel.: (36-1) 224-6200 www.mvm.hu
2000 MÉRLEGE
Magyar Villamos Mûvek Rt.
2000 MÉRLEGE A Z M V M R T. A
2000.
ÖSSZEFOGLALÓJA
ÉV TEVÉKENYSÉGEIRÕL
TARTALOM
E LNÖK - VEZÉRIGAZGATÓI A Z MVM R T.
3
KÖSZÖNTÕ
GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI
A Z I GAZGATÓSÁG
JELENTÉSE A
2000.
ÉVI GAZDÁLKODÁSRÓL
5 7
A Z MVM R T.
SZERVEZETI SÉMÁJA
8
A Z MVM R T.
MÛKÖDÉSE
9
A
TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
• Erõmûvek - termelés
13
• Hálózat - szállítás
15
• Teherelosztás
17
• Kereskedelem
18
• Új vállalkozási irányok
20
• Nemzetközi tevékenység
22
• Környezetvédelem
23
• Humánpolitika
24
• Kommunikáció
25
• Belsõ kommunikáció, vállalati rendezvények
26
• Társadalmi szerepvállalás
27
S ZERVEZETI
29
ÁTALAKÍTÁS
J OGVITÁK MI
30
TÖRTÉNT
M IT
13
2001- BEN
TERVEZÜNK
A KÖZGYÛLÉSIG ?
2001- BEN ?
A F ELÜGYELÕ B IZOTTSÁG F ÜGGETLEN K ÖZGYÛLÉSI
JELENTÉSE
KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS HATÁROZAT
T EVÉKENYSÉGEK
A SZÁMOK TÜKRÉBEN
31 32 35 37 38 39
ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓI
KÖSZÖNTÕ
A Magyar Villamos Mûvek Rt. számára 2000 a jelentõs változások éve volt. Ambiciózus céljaink vannak a 2003 elejére tervezet piacnyitás idejére, és az erre való felkészülés folyamatos munkát igényel. Az MVM stabilan õrzi helyét a legmagasabb árbevételû hazai vállalatok listáján: a tavalyai évben is sikerült a hatodik helyet elérni. Legfontosabb célunkat, a biztonságos hazai villamosenergia-ellátást tavaly is megvalósítottuk. Nagykereskedõként, az alaphálózat tulajdonosaként, rendszerirányítóként munkatársaink mindent megtettek a változó piacon való hatékony mûködés érdekében. 2000 a kihívások éve is volt. A társaság eredménye növekedett, mindemellett szükséges volt, hogy a rendelkezésünkre álló jogi és gazdasági eszközökkel megerõsítsük az MVM pozícióját. Jelentõs belsõ változás, hogy az eddigi, egyik legfontosabb tevékenységünket végzõ rendszerirányító, az Országos Villamos Teherelosztó, Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. néven - a piacnyitásra való felkészülés jegyében - az MVM szervezetébõl kiválva 100%-os tulajdonú leányvállalatunkként megkezdte önálló mûködését. Megerõsítettük ugyanakkor az alaphálózat tulajdonlásában és mûködtetésében vállalt szerepünket is. Készülünk a versenyre. A Magyar Villamos Mûvek legfontosabb stratégiai szerepe, hogy felkészüljön a várható piacnyitás adta versenyre. Az új, a villamos energiáról szóló törvényi szabályozás elfogadásáig csak azokat a lépéseket tudtuk 2000-ben megkezdeni, illetve folytatni, amelyek egy általános versenyhelyzetre való felkészüléshez szükségesek. A törvény-elõkészítés vitáiban véleményünket és érveinket nem rejtettük véka alá, hiszen az MVM jövõbeni szerepe döntõen függ ettõl a jogszabálytól. Új, kiegészítõ tevékenységek tervezésébe és elõkészítésébe kezdtünk: a Magyar Villamos Mûvek elindult a távhõszolgáltatási piacon az élesedõ versenyben, valamint kezdeményeztük az eddig csak ágazati célokat szolgáló távközlés megnyitását a piaci szereplõk elõtt. Vállalatcsoportban gondolkozunk. Az MVM Rt. és a többségi tulajdonában álló vállalatok (Paksi Atomerõmû Rt., Országos Villamostávvezeték Rt., Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt., Vértesi Erõmû Rt., Gázturbinákat Üzemeltetõ és Karbantartó Kft., ERBE ENERGETIKA Kft., Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) meghatározó szerepet töltenek be a magyar villamosenergia-iparban. A vállalatcsoport tagjainak mechanikusan összegzett együttes erejét jóval meghaladhatja, ha kiaknázzuk azokat a szinergiákat, amelyek ebbõl az együttes mûködésbõl következhetnek. Ennek érdekében 2000-ben folytattuk a vállalatcsoport-szintû informatikai együttmûködés kialakítását, humánpolitikai téren is megkezdõdött a közös koncepció alapjára helyezett képzési és karrierrendszer kialakítása. Hasonló, az együttes lehetõségeket kiaknázó projektek indítása a 2001. év feladata. Az emberre építünk. Munkánkhoz elengedhetetlen, hogy a magas szinten képzett munkatársaink kreativitását és együttmûködését elõsegítsük, hogy a közös cél és jövõ érdekében tevékenykedhessünk. Az MVM Rt. vezetõjeként személyes feladatomnak is érzem, hogy minden munkatárs megtalálja a helyét és szerepét csakúgy, mint személyes boldogulását a Magyar Villamos Mûvek Rt.-nél, az ország hatodik legerõsebb vállalatánál. Úgy vélem, hogy az elégedett munkatárs az MVM jövõjének egyik legfontosabb záloga. Az értékeket megbecsüljük. Az MVM Rt. tevékenységének minden elemében igyekszik figyelembe venni azt a kihívást, amely egy vállalat mûködése és a jövõ iránti felelõsség között látszólagosan feszül. A környezet védelmének szempontja nemcsak a 2000. évi elõkészületek alapján a 2001-ben bevezetésre kerülõ ISO 14001-es integrált vállalatirányítási rendszerben tükrözõdik, hanem abban is, hogy a környezetvédelmi tevékenységet a vállalati szervezetben közvetlenül a vezérigazgató-helyettes alá rendeltük. Az MVM Rt. mint elkötelezett és felelõsen gondolkodó vállalat eddigi támogatási stratégiáját és gyakorlatát kiegészítette a társadalmi szerepvállalás feladatkörével is. Fokozottan figyelünk azokra az MVM Rt. környezetében levõ kulturális, történelmi és egyéb értékekre, amelyek továbbélése vállalati segítség nélkül kétséges lenne. Támogatásainkban továbbra is a minõség iránti elkötelezettség határozza meg döntéseinket: számos nagyszerû zenei esemény nem jöhetett volna létre, ha kérésükre nem állunk melléjük. Összhangot teremtünk. Tevékenységünket, mindennapi munkánkat az együttmûködés határozza meg. Összefoglalva, lírai példával élve azt mondhatnám: a Magyar Villamos Mûveknek és nekem mint vezetõnek a zenekar jó karmestereként úgy kell együttmûködnünk, hogy az egyre összetettebbé váló helyzetben a hangversenymesteri akarat kiemelje, segítse, és ne elnyomja az egyes hangszerek dallamait. A sikeres elõadás közös feladatunk.
3
Katona Kálmán elnök-vezérigazgató
2000 MÉRLEGE
2000 MÉRLEGE
A Z MVM R T .
G A Z D Á L KO D Á S I
M U TAT Ó I
Megnevezés
1996
1997
1998
1999
2000
29 658
31 045
32 877
32 824
30 912
31 406
32 801
33 207
33 462
33 876
Import*, GWh
4 402
4 410
4 042
3 403
6 197
Export*, GWh
2 206
2 266
3 302
2 340
2 757
Szaldó, GWh
2 196
2 149
740
1 063
3 440
-164
-66
1 697
6 198
13 403
8 441
13 680
31 978
21 426
11 010
Bevételek, millió Ft
217 004
278 135
311 593
350 787
372 817
Költségek és ráfordítások, millió Ft
229 869
284 078
309 692
340 040
360 533
Adózás elõtti eredmény, millió Ft
-12 865
-5943
1 901
10 747
12 284
millió Ft
280 625
288 710
306 695
309 159
318 936
Létszám
439
422
424
438
423
Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia, GWh Az áramszolgáltatóknak értékesített villamos energia, GWh
Pénzügyi mûveletek eredménye, millió Ft Fejlesztésekre fordított összeg, millió Ft
Az MVM Rt. mérlegfõösszege,
* A megadott értékek nem tartalmazzák a természetes csere keretében zajló villamosenergia-forgalmat.
5
2000 MÉRLEGE
AZ
I G A Z G AT Ó S Á G TA G J A I 2000.
K ATONA K ÁLMÁN
D R . V IRÁG M IKLÓS
elnök-vezérigazgató
elnökhelyettes
DECEMBER
31.
A NDRÁSI M IKLÓS
D R . B ORDÁS V ILMOS
D R . B ÁN TAMÁS
D ICHÁZI B ERTALAN
D R . H ALZL J ÓZSEF
H OLLÓ V ILMOS
I NCZE Z SOLT
P OGÁNY J ÁNOS
D R . S ZTRUHÁR G YULA
AZ
IGAZGATÓSÁG JELENTÉSE
A 2000. ÉVI GAZDÁLKODÁSRÓL
A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság 2000-ben is eredményes üzleti évet zárt. A társaság számos kedvezõtlen gazdasági körülmény ellenére pozitív eredményt ért el. Az adózás elõtti eredmény 12,3 Mrd Ft-ra alakult, szemben az 1999. évi 10,7 Mrd Ft-tal. Az MVM Rt. portfoliójába tartozó iparági társaságok - a Vértesi Erõmû Rt. kivételével - ugyancsak nyereséges évet zártak, értékvesztés elszámolására nem került sor. A gazdálkodás eredményességére kedvezõtlen hatást gyakorolt, hogy az MVM Rt. árrésében egyáltalán nem kerültek elismerésre - az 1999. évi árfelülvizsgálatban kért - a társaság által indokoltnak tartott költségek. Emiatt az üzemi eredmény a hatékony gazdálkodás ellenére -0,9 Mrd Ft veszteséget mutat. A kedvezõ adózás elõtti eredményt a portfolióba tartozó társaságoktól terv szerint elvont, illetve a jelentõs részesedési körbe tartozó két nagy erõmûtõl kapott osztalék eredményezte. Az eredményes gazdálkodás mellett a társaság eleget tett a mûködési engedélyében meghatározott feladatoknak. A legkisebb költség elvét betartva az MVM Rt. maradéktalanul kielégítette az áramszolgáltató társaságok által közvetített fogyasztói igényeket. Az MVM Rt. - a CENTREL-országokkal közösen együttmûködik a nyugat-európai villamosenergia-rendszeregyesüléssel (UCTE). A társult tagságból adódó kötelezettségeinek eleget tett. Mûködik az ISO 9001 minõségbiztosítási rendszer. A társaság folytatta az új, verseny alapú mûködési modellre való felkészülést. Részt vett az új villamosenergia-törvény elõkészítésében, az Országos Villamos Teherelosztót önálló társaságba szervezte (MAVIR Rt.).
7
2000 MÉRLEGE
A Z M V M R T. SZERVEZETI SÉMÁJA
2000.
DECEMBER
Közgyûlés
Felügyelõ Bizottság
Könyvvizsgáló
Igazgatóság 1.0.1 Elnöki Tanácsadó
1.0 Elnök-vezérigazgató
1.0.2 Kommunikációs Osztály
1.1 Vezérigazgató-helyettes
1.1.1 Informatikai Fõmérnökség
1.0.3 Belsõ Ellenõrzési Osztály
1.1.2 Jogi és Igazgatási Osztály
1.0.4 Munkaügy és Szociálpolitikai Osztály
1.1.3 Nemzetközi Koordinációs Osztály
1.0.5 Személyügyi és Oktatási Osztály
1.1.4 Környezetvédemi Osztály
1.1.1.1 Rendszerfejlesztési és Alkalmazási Osztály 1.1.1.2 Számítástechnikai Központ
1.0.6 Minõségügyi Osztály
1.2 Kereskedelmi Igazgatóság 1.2.1 Kereskedelmi Igazgatóhelyettes
1.3 Versenypiaci és Gazdasági Igazgatóság 1.3.1 Pénzügyi Igazgatóhelyettes
1.3.2 Telekommunikációs Fõmérnökség
1.4 Létesítményi Igazgatóság 1.4.1 Erõmüvi Fõmérnökség
1.4.2 Hálózati Fõmérnökség
1.5 Stratégiai Igazgatóság 1.5.1 Stratégiai Osztály
1.2.2 Rendszertervezési Osztály
1.3.1.1 Pénzügyi Osztály
1.3.2.1 Távközlési Osztály
1.4.1.1 Erõmüvi Üzemviteli Osztály
1.4.2.1 Hálózat Üzemeltetési Osztály
1.5.2 Terv és Kontrolling Osztály
1.2.3 Kapacitás-létesítési Osztály
1.3.1.2 Számviteli és Ügyviteli Osztály
1.3.2.2 Telekommunikációs Szolgáltatási Osztály
1.4.1.2 Erõmüvi Fejlesztési Osztály
1.4.2.2 Hálózat Fejlesztési Osztály
1.5.3 Üzemgazdasági Osztály
1.4.3 Beruházási Osztály
1.4.4 Atomerõmûvi Osztály
1.2.4 Kereskedelmi Osztály 1.2.4 Villamosenergia Export-Import Osztály
1.3.3 Versenypiaci Osztály
1.4.3 Infrastruktúra Beruházási Osztály
1.5.4 Befektetési és Privatizációs Osztály 1.5.5 Vagyongazdálkodási és Portfólió Osztály
A Z M V M R T. MÛKÖDÉSE
Az MVM Rt. tulajdonosi és felsõ irányító, ellenõrzõ szerveire - közgyûlés, Igazgatóság, Felügyelõ Bizottság, könyvvizsgáló - és azok mûködésére a társasági törvény és az Alapító Okirat rendelkezései az irányadóak. A társaság munkaszervezetét az elnök-vezérigazgató irányítja. Az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Vezérigazgató-helyettes Elnöki tanácsadó Kommunikációs Osztály Belsõ Ellenõrzési Osztály Munkaügyi és Szociálpolitikai Osztály Személyügyi és Oktatási Osztály Minõségügyi Osztály A vezérigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Kereskedelmi Igazgatóság Versenypiaci és Gazdasági Igazgatóság Létesítményi Igazgatóság Stratégiai Igazgatóság Informatikai Fõmérnökség Jogi és Igazgatási Osztály Nemzetközi Koordinációs Osztály Környezetvédelmi Osztály A munkaszervezet hierarchikusan öt vezetési szintre oszlik: • elnök-vezérigazgató • vezérigazgató-helyettes • igazgatók • igazgatóhelyettesek, fõmérnökök • fõmérnökhelyettesek, osztályvezetõk, osztályvezetõ-helyettesek A társaság mûködését a Szervezeti és Mûködési Szabályzat írja elõ, felépítését a szervezeti séma tartalmazza. Az egyes munkavállalók feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza.
9
2000 MÉRLEGE
A Z MVM R T.
1.0
MÛKÖDÉSE
E l n ö k- v e z é r i g a z g a t ó K ATONA K ÁLMÁN Az elnök-vezérigazgató - amellett, hogy szabályzatokban meghatározott keretek között a Magyar Villamos Mûvek Rt. vezetését a lehetõ leghatékonyabban kívánja ellátni - személyes elkötelezettséggel készíti fel a vállalatcsoportot a villamos energetika terén várható piacnyitásra. Elnökvezérigazgatóként mindent megtesz azért, hogy az MVM erõs, nemzeti villamosenergia-szolgáltató lehessen. A vállalati belsõ kultúra, a szervezet és a munkamódszerek átalakításával segíti a versenyképes mûködés megteremtését.
1.01
Elnöki tanácsadó KA L M Á R B É L A Az elnöki tanácsadó feladata az elnök-vezérigazgató tevékenységeinek elõsegítése. Az Elnöki Tanácsadó tartja, illetve koordinálja a kapcsolatot az országgyûlési, a kormányzati, valamint a civil szervezetekkel; összehangolja az elnök-vezérigazgatóhoz tartozó szervezeti egységek munkáját; ellátja a társaságot érintõ munkaügyi kapcsolatokkal, érdekegyeztetéssel összefüggõ feladatokat; felügyeli az elnök-vezérigazgató közvetlen szerepvállalását igénylõ kabinetek, kiemelt projektek munkáját.
1.1
Ve z é r i g a z g a t ó - h e l y e t t e s D R . B ÁN TAMÁS Az operatív vezetés területén az elnök-vezérigazgató általános helyettese. Irányítja az Igazgatóságok szakmai munkáját, valamint kiemelt figyelmet fordít négy stratégiai fontosságú szakterület közvetlen felügyeletére. Ezek az MVM Rt. életében kiemelten fontos területek: az informatikai fejlesztés, a jogi és igazgatási munka, a nemzetközi kap-csolatok ápolása és a környezet védelme.
1.2
Kereskedelmi igazgató D R . G ERSE K ÁROLY Feladatköre a rendszerközi együttmûködés szervezése, a rendszerirányítási feladatok koordinálása, az ellátás biztosításához szükséges különbözõ idõtávú szerzõdések elõkészítése. A kereskedelmi igazgató határozza meg az operatív rendszerirányítási irányelveket, valamint segíti a rendszerirányítót a legkisebb költség elvének betartása, a fogyasztói igények kielégítése során. A piacnyitás kapcsán felelõs azért, hogy a társaság felkészüljön a villamosenergia-ipari liberalizációra. Munkáját a kereskedelmi igazgatóhelyettes és négy osztály segíti.
1.3
Ve r s e n y p i a c i é s g a z d a s á g i i g a z g a t ó S PAKIEVICS S ÁNDOR Feladatköre a társaság versenypiacra való felkészülésének szervezése, valamint az üzleti eredményességet támogató pénzügyi stratégia kidolgozása és megvalósítása. Ezen felül irányítja az MVM Rt. távközlési tevékenységét, fenntartja és fejleszti a telekommunikációs rendszert, s mindemellett biztosítja a cég pénzügyi, számviteli és ügyviteli munkájának rendjét. Munkáját a pénzügyi igazgatóhelyettes, a telekommunikációs fõmérnök és öt osztály segíti.
1.4
Létesítményi igazgató FAZEKAS P ÉTER Feladata az MVM Rt. stratégiai céljaihoz kapcsolódó fejlesztési és felújítási terveinek kidolgozása, a beruházások elõkészítése és megvalósítása; az alaphálózat és az MVM-tulajdonú erõmûvek üzemeltetése és karbantartása. Ellátja az atomerõmû engedélyesi, tulajdonosi felügyeletét. Üzemelteti a társaság épületeit, szociális, sport- és egyéb létesítményeit is, valamint a munka- és tûzvédelmi, biztonsági tevékenységeket is ellátja. Gondoskodik a társaság ügymenetéhez szükséges vagyontárgyak beszerzésérõl, üzemeltetésérõl. Munkáját az erõmûvi és a hálózati fõmérnök, valamint hét osztály segíti.
1.5
Stratégiai igazgató H OLLÓ V ILMOS Feladata a társaság jövõképének, stratégiai célkitûzéseinek - a tulajdonosi elvárásoknak megfelelõ - megfogalmazása az aktuális energiapolitika és az érvényes reguláció kölcsönhatásának figyelembevételével. Szervezi és koordinálja a társaság privatizációs törekvéseit, valamint ellátja a vagyongazdálkodási és portfoliókezelési feladatokat. Munkáját öt osztály segíti.
11
2000 MÉRLEGE
A
TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
ERÕMÛVEK -
TERMELÉS
Az MVM Rt. nemcsak nagykereskedõként, de több erõmû tulajdonosaként, résztulajdonosaként vagy pénzügyi befektetõjeként a termelõk között is meghatározó szerepet játszik az ország villamosenergiarendszerében, amelynek együttes teljesítõképessége tavaly átlagosan 7889,4 megawatt volt. Ez ugyan 6,5 megawattal kevesebb a tervezettnél, viszont 61 megawattal meghaladta az egy évvel korábbi értéket. Az 1982 óta termelõ Paksi Atomerõmû Rt. az elmúlt évben 14,179 gigawattóra villamos energiát állított elõ, ami az ország igényének 40 százalékát fedezte. Az erõmûtársaság négy blokkja közül három hosszú ideje a huszonöt legjobb kihasználtsággal mûködõ európai reaktorok közé tartozik. Az utóbbi négy évben a Paksi Atomerõmû forrásait az 1996-ban elfogadott biztonságnövelõ beruházás-sorozat kötötte le. Az úgynevezett AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) elnevezésû program részeként többek között javították a reaktorok földrengésállóságát, illetve megkezdõdött a reaktorvédelmi rendszerek cseréje. A sor 1999-ben az I-es blokkal kezdõdött, 2000-ben a II-es reaktorban helyezték üzembe a Siemens szakemberei az új rendszert. Mindezek mellett számos olyan fejlesztés történt, amely elsõsorban a biztonságnövelést szolgálja, de hozzáhárulhat az élettartam meghosszabbításához is. Az erõmûtársaság elképzelései szerint az eredeti élettartam legalább tíz évvel meghosszabbítható.
13
2000 MÉRLEGE
A
TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
A Vértesi Erõmû Rt. is - amelyben az MVM Rt. jelentõs hányaddal résztulajdonos, s az ÁPV Rt. tulajdonrész kezelésével együtt irányítói jogosultsággal rendelkezik - elkezdte a felkészülést az élettartam hosszabbítására. Az UCTE tagjaival szemben támasztott, úgynevezett (n-1) elv teljesítéséhez az MVM Rt.-nek legalább a Paksi Atomerõmû egy blokkjával
megegyezõ
nagyságú tartalék kapacitást kellett létesítenie. A döntés még 1993-ban megszületett az együttesen 460 megawattnyi tartalék építésérõl. Az elõkészítõ munkálatok 1994-ben kezdõdtek el. Nyilvánvaló volt, hogy ezeket a tartalékerõmûveket hálózati súlypontokba, vagyis mindenképpen alállomások mellé kell telepíteni. Nemzetközi pályázaton a GECAlstom, European Gas Turbines nevû leányvállalata kapta a megbízást a sajószögedi és a litéri erõmûvek berendezéseinek szállítására. A kivitelezés 1997-ben kezdõdött. Ez volt az elsõ olyan beruházás-sorozat, amelyhez állami garancia nélkül vett fel hitelt az MVM Rt. A litéri és a sajószögedi szekunder tartalék gázturbinákat még 1999-ben rendszerbe állították, s 2000 nyarán Lõrinciben is üzembe helyezték az áramtermelõ egységet, amelynek szükséghelyzetben 10 perc alatt kell a névleges, 170 megawattos teljesítményét elérni. Az MVM Rt. mindezek mellett pénzügyi befektetõként 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Mátrai Erõmû Rt.-ben. A 835 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkezõ, a mátraaljai lignitvagyonra épített erõmû az ország villamosenergia-igényének 10-13 százalékát adja. Hasonlóan pénzügyi befektetõként érdekelt az MVM Rt. a paksi erõmûvel nagyságrendben megegyezõ villamos teljesítménnyel rendelkezõ, százhalombattai székhelyû Dunamenti Erõmû Rt.-ben is.
H Á L Ó Z AT -
SZÁLLÍTÁS
Tavaly zárult le az a 22 milliárd forintos, ötéves beruházás-sorozat, amely az 1993-ban megfogalmazott alaphálózati stratégia megvalósítását szolgálta. A programot idõben, és az eredetileg tervezett költségvetéssel sikerült teljesíteni, s ezzel egy, az európai normáknak minden tekintetben megfelelõ alaphálózat jött létre. Az MVM Rt. ma összességében 3852 kilométer hosszúságú, különbözõ feszültségszinten üzemelõ távvezeték-hálózattal rendelkezik, amelyhez 23 alállomás csatlakozik. Ezzel a nagyszabású fejlesztések idõszaka lezárult, ettõl az évtõl kezdve a fenntartáson van a hangsúly, de megfogalmazódtak bizonyos fejlesztési tervek. Így például a SándorfalvaBékéscsaba, a Gyõr-Szombathely, a Pécs-Paks 400 kV távvezeték megépítése. Ez utóbbi révén újabb tranzitútvonal nyílna Dél-Európa irányába.
Az alaphálózati stratégia tervezésekor az egyik elsõrendû cél volt, hogy az MVM Rt. alaphálózata önmagában kielégítse az úgynevezett (n-1) biztonsági elvet, összhangban az UCTE gyakorlatával, illetve elvárásával. Ez azt jelenti, hogy a rendszer bármely elemének kiesése esetén is zavartalan maradjon a szolgáltatás. Ugyanakkor egyértelmû cél volt az erõmûvekben megtermelt áram üzembiztos eljuttatása a fogyasztókhoz, valamint a szomszédos országok villamosenergia-rendszereivel a hálózati összeköttetés erõsítése. Mindezek mellett elvárás volt az alaphálózat átviteli kapacitásának bõvítése is Magyarország kedvezõ földrajzi helyzetébõl eredõ elõnyök kihasználása érdekében. Az elõkészítés során 42 alternatívát vázoltak fel az MVM Rt. szakemberei. Az alaphálózati stratégiához kapcsolódó fejlesztéssorozat kivitelezése 1995-ben kezdõdött a gyõri és a felsõzsolcai alállomások átépítésével. A következõ évben folytatódott a sándorfalvai és a hévízi alállomások rekonstrukciója, a toponári és az ócsai építése, valamint a magyar-horvát 400 kilovoltos távvezeték kivitelezése. A fejlesztések szinte mindegyikének vannak ugyan nemzetközi kapcsolódási pontjai, mégis e tekintetben a horvátmagyar összeköttetés megteremtése a legnagyobb jelentõségû. Egyrészt erõsödött az UCTE-vel való kapcsolatunk, másrészt új szállítási irányokra nyílt lehetõség. A 230 kilométer hosszú távvezeték mindkét fél számára biztosítja a
15
2000 MÉRLEGE
A
TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
kölcsönös segítség lehetõségét, s egyúttal módot ad az európai áramkereskedelemben való aktívabb részvételre. Az alaphálózati stratégiában megfogalmazott beruházások mellett folytatódott a KORELL felújítási program. (A korábban idõjárásállónak tartott KORELL acélból készült szerkezetek nem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket, viszonylag gyorsan elindult a korróziós folyamat.) Ennek részeként megvalósult a Gyõr-Litér távvezeték, valamint a Sajószöged-Felsõzsolca 400 kV-os távvezeték teljes körû felújítása. Az alállomási felújítási munkák részeként Sajószögeden, Tiszalökön, Martonvásáron új, környezetvédelmi szempontból korszerûbb, transzformátoralapokat alakítottunk ki. Megtörtént a martonvásári alállomás kapcsolóberendezésének korszerû kiépítése, illetve a rendelkezésre álló készülékek felhasználásával a primer rekonstrukció a sajószögedi, gödi, zuglói alállomásokon.
T E H E R E LO S Z T Á S A
rendszerirányítónak,
azaz
2000-ben
még
az
Országos
Villamos
Teherelosztónak, 2001. január 1-jétõl pedig a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-nek a feladata, hogy ellássa az érvényes energiatermelésrõl, szállításról és szolgáltatásról szóló törvény hatálya alatt a Magyar Villamos Mûvek Rt. szállítói feladatainak rendszerirányítással kapcsolatos teendõit. 2000 május és augusztus között az Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerûsítési (ÜRIK) program második fázisának keretében a Siemens leszállította és üzembe helyezte a Teherelosztó, illetve a DÉDÁSZ, az ELMÛ, az ÉDÁSZ és a TITÁSZ végleges, a rendszerirányítást szolgáló számítógép rendszerét. A fizikai környezet kialakításának utolsó elemeként megtörtént a diszpécseri tréningszimulátor helyiség kiépítése. Az uniós csatlakozással összefüggésben pótlólagos feladatként jelentkezett a rendszerirányítás számítógépes támogatása a deregulációs követelményeknek megfelelõen. Ennek kapcsán megkezdõdött egy nagyteljesítményû ORACLE szerverrendszer telepítésének és a liberalizált piac kezelésére alkalmas speciális szoftverek összetételének, telepítésének és rendszerbe integrálásának a vizsgálata. A rendszerirányítás teljes, a teherelosztó és az áramszolgáltatókat egyaránt érintõ, átfogó korszerûsítését célzó ÜRIK program végrehajtásával olyan rendszer állt fel, amely többek között lehetõvé teszi az erõmûvek között a fogyasztói terhelések gazdasági optimum szerinti elosztását, a legkedvezõbb hálózati teljesítményáramlások, illetve szállítási menetrendek elkészítését, meghatározását, s a nemzetközi tranzitkapacitások jobb kihasználását. Ugyanakkor lehetõséget ad üzemzavari helyzetben a gyorsabb helyzetfelismerésre és beavatkozásra, s ez által a fogyasztói korlátozások tartamának csökkentésére. A villamosenergia-rendszer szempontjából az egyik legfontosabb hozadéka az ÜRIK-programnak, hogy az összehangolt fogyasztói terhelésvezérléssel mód nyílik a csúcsterhelés „kisimítására”. A rendszerirányító felelõssége, hogy elegendõ teljesítmény legyen a fogyasztók ellátásához, és az, hogy az energia zavartalanul és jó minõségben el is jusson az áramszolgáltató társaságokhoz. Ennek teljesítéséhez az operatív üzemirányítás mellett a rendszertervezés is feladata. Mindezek mellett a rendszerirányítás fontos eleme az üzemértékelés, amely tartalmazza a villamosenergiaforgalom hazai és nemzetközi elszámolását, és az üzemi események értékelését. A MAVIR Rt. felelõs a hazai átviteli hálózat karbantartási koordinációjának tervezéséért is.
17
2000 MÉRLEGE
TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
KERESKEDELEM Az MVM Rt. arra törekedett 2000-ben is, hogy lehetõleg a hazai, többségében hosszú távú szerzõdésekkel lekötött erõmûvi kapacitásokat értékesítse. A tervezéskor 1 százalékos forgalomnövekedéssel számolt a társaság, és ezt az év végére meg is haladta. A tényleges értékesítés 1,2 százalékkal volt magasabb az 1999-es szintnél. 2000-ben már megfigyelhetõ volt a nyári csúcsok növekedése a korábbi évekhez képest, ami nyilvánvaló összefüggésbe hozható a klimatizálás terjedésével. Ez 100-150-200 megawattos többletigényt jelentett. Ugyancsak jellemzõ volt, hogy az áramszolgáltató társaságok, az úgynevezett hangfrekvenciás körvezérlés lehetõségeit
SZLOVÁKIA
UKRAJNA
AUSZTRIA
SZLOVÉNIA
A
ROMÁNIA
HORVÁTORSZÁG
JUGOSZLÁVIA
kihasználva, igen intenzív teljesítménygazdálkodást folytattak, amivel elég jól sikerült a napi fogyasztási csúcsokat és völgyeket kiegyenlíteniük. Nagykereskedõi szinten viszont az árszabályozás nem ösztönöz továbbra sem a teljesítménygazdálkodásra. A napi csúcsok ugyanis jellemzõen akkor vannak, amikor úgymond völgyidõszaki tarifával vásárolnak a szolgáltatók. A Magyar Villamos Mûvek szeretne elérni egy olyan tarifareformot, hogy a csúcsidõszaki fogyasztás legyen a legdrágább, s ezzel rendszerszabályozási szempontból is kedvezõbb helyzet állna elõ. A nagykereskedelmi árak 2000-ben kisebb mértékben emelkedtek, mint az erõmûvi árak. A hatóságilag meghatározott árrés továbbra sem fedezi az MVM Rt. költségeit. A még 1999 nyarán benyújtott, 14 milliárd forintos árfelülvizsgálati kérelmet a Magyar Energia Hivatal mindössze 2,4 milliárd forint értékben fogadta el. A fellebbezést a gazdasági miniszter elutasította, aminek következtében a tavaly január 1-jei nagykereskedelmi árak a korábban a Magyar Energia Hivatal által jogosnak talált költségeket sem tartalmazták. Ennek eredményeként a közüzemi szolgáltatás veszteséges volt 2000-ben. A helyzet ebben az évben sem javul. A tavalyi ágazati költség-felülvizsgálat végeztével a szakértõk 28,6 milliárd
forintnyi indokolt költség elismerését javasolták az MVM nagykereskedelmi áraiban. Ehelyett azonban január 1jétõl a szakértõk által elfogadott árrést csaknem 20 milliárddal csökkentette a gazdasági miniszter árrendelete. A közüzemi tevékenység veszteségét némiképp kiegyenlítette a külkereskedelmi tevékenység, amelynek importszaldója 3 440 gigawattóra volt. Az MVM Rt. igyekezett maximálisan kihasználni a spot piacokon adódó kedvezõ lehetõségeket, amivel csökkenthetõ volt a drágább hazai villamosenergia-termelés által teremtett átlagár. Emellett pedig 2000-ben elõször, a villamosenergia-tranzit is számottevõ bevételt hozott. E két forrásból összességében mintegy másfél milliárd forinthoz jutott a társaság. A hazai erõmûvektõl, összességében 1,912 gigawattórával kevesebb áramot vásárolt az MVM Rt. 2000-ben, miután a többletigényt elsõsorban importból fedezte. Szlovákiából, Svájcból, Ukrajnából és Ausztriából összességében valamivel több, mint 6 gigawattórányi áram érkezett Magyarországra. A külkereskedelem 97,2 százaléka az 1999-esnek, ami az export 24,5 százalékos növekedésének tudható be. A kivitelen belül továbbra is a Nagymarosi Vízlépcsõ beruházással összefüggõ, osztrák törlesztési kötelezettség a legnagyobb tétel. Ez teszi ki a teljes kivitel 46 százalékát. A belföldi árambeszerzés árai 2000 januárjában, illetve decemberben változtak, együttvéve kilowattóránként mintegy 83 filléres emelkedés történt. Ennek következtében éves szinten 10 milliárd forinttal, 278 milliárd forintra emelkedett az áramvásárlásra fordított összeg. Az év végén 8 forint 90 fillér volt az erõmûvi átlagár. Az áramszolgáltató társaságok 33 876 gigawattórányi áramot vásároltak az MVM Rt.-tõl, a gazdasági miniszter rendeletének értelmében valamivel több, mint 9 forintos átlagáron. A kereskedelmi forgalom bevétele így 307,3 milliárd forint volt.
19
2000 MÉRLEGE
A
TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
ÚJ
VÁLLALKOZÁSI IRÁNYOK
Az egyik legfontosabb ilyen kezdeményezés a távközlési fejlesztési projekt (TFP). Az MVM Rt. számára szükséges, speciális távközlési, kommunikációs feladatok megoldásának legegyszerûbb, és legolcsóbb módja a saját hálózat kiépítése. Egyrészt ugyanis az alaphálózat védelme érdekében szükség van olyan összeköttetésekre, amelyek jó esetben akár évekig is kihasználatlanul állnak, viszont adott esetben tetemes károk elõzhetõk meg kiépítésükkel. Erre a feladatra külsõ szolgáltató egyáltalán nem, vagy csak rendkívül drágán vállalkozna. Ugyanakkor a távvezeték hálózat védelmére kiépített, úgynevezett védõvezetõk szinte kínálják a lehetõséget, az optikai kábellel történõ kiegészítésre. Ez pedig tulajdonképpen korlátlan, digitális adatátviteli hálózat kiépítésének a lehetõségét teremti meg, ami azt jelenti, hogy az MVM Rt. saját kommunikációs igényeinek kielégítésén felül komoly tartalékkal rendelkezik. Vagyis a TFP nem kifejezetten távközlési célú beruházássorozatot jelent, hanem egy olyan fejlesztést, amely elsõsorban a társaság saját távközlési igényei kielégítésének legolcsóbb, s legegy-szerûbb módja, de egyúttal új üzleti lehetõséget is teremt. Az MVM Rt. ma 1000-1300 kilométernyi olyan távvezetékkel rendelkezik, amelyek védõvezetõiben már optikai kábel van. A TFP részeként , a tavaly megkezdõdött fejlesztéssel 2003-ig további 1000 kilométerrel bõvül ez a hálózat. Az elmúlt évben megépült többek között a Gyõr-Bõs optikai kapcsolat, amellyel jelentõsen javult a CENTREL-en belüli információátvitel. Az összességében 9 milliárd forintos beruházással megteremtõdik a feltétele az úgynevezett hurkolt digitális összeköttetésnek, vagyis gyakorlatilag egy alternatív, országos optikai gerinchálózat jön létre. A szükséges elektronikai berendezéseket a tervek szerint 2004-ben telepítik majd. A mûszaki kivitelezéssel együtt, az MVM Rt. Szervezeti és Mûködési Szabályzatának módosításával létrejött a Telekommunikációs Fõmérnökség, amelynek egyik osztálya lett az Országos Villamos Távközlési Szolgálat, a másik pedig a Telekommunikációs Szolgáltató Osztály. Ez utóbbinak elsõszámú feladata elõkészíteni a szabad kommunikációs kapacitás üzleti hasznosítását. A lehetséges partnerekkel egyébként megkezdõdtek a tárgyalások. Ezek között elsõ helyen áll az Antenna Hungária Rt. A távközléshez hasonlóan kézenfekvõ az MVM Rt. részvétele a távhõszolgáltatásban. A jelenlegi szenes fûtõerõmûveket legkésõbb 2004-ben le kell állítani, s addig a helyi-
hatóságoknak megoldást kell találni ezek pótlására. Az MVM Rt. Igazgatóságának értékelése szerint az érintett települések egy jó része nem tud mit kezdeni ezzel a problémával, a társaságnál viszont rendelkezésre állnak nemcsak a mûszaki ismeretek, de a beruházói és kivitelezõi kapacitások is, valamint az üzemeltetési tapasztalatok. Ráadásul az európai gyakorlatnak megfelelõen a kapcsolt villamosenergia-termelés várhatóan támogatást élvez. Mindezek alapján célszerûnek látszik az MVM Rt. megjelenése ezen a piacon. Az MVM Igazgatóság januári döntésének értelmében a társaság középtávú stratégiája részeként ki kell dolgozni az MVM Rt. hõszolgáltatási üzletága stra-tégiáját, részletes felmérést kell készíteni a magyar hõpiacról, s fel kell térképezni az MVM Rt. szempontjából a lehetséges befektetési lehetõségeket, üzleti partnereket, és tárgyalásokat kell folytatni az érintett önkormányzatokkal. Elsõ lépésként a teljes hõpiac áttekintése a cél, majd ezt követõen a kiválasztott programok részletes vizsgálatát jelölte meg feladatul az Igazgatóság. Ebben a körben alapvetõen tájékozódási céllal, már szükséges az esetleges partnerekkel történõ együttmûködés. Mindezek mellett természetesen meg kell teremteni az egyes beruházások fedezetét.
21
2000 MÉRLEGE
A
TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
NEMZETKÖZI
TEVÉKENYSÉG
Az MVM Rt. minden olyan nemzetközi szervezetben igyekszik aktív részvételét biztosítani, amely kapcsolódik alaptevékenységéhez. Az árampiaci nyitás, illetve az uniós csatlakozás közeledtével ez a feladat mindinkább felértékelõdik. Ezt felismerve hozott létre az MVM Rt. önálló osztályt a nemzetközi kapcsolatok gondozására, erõsítésére, valamint továbbfejlesztésére. A nemzetközi kapcsolatrendszer új megközelítési formájából adódóan egyrészt a jelenlegi kapcsolatok hatékonyabb kihasználása és az új, a társaság eddigi tevékenységében nem alkalmazott folyamatok és tevékenységek bevezetése a feladat. Az új feladatokra, a liberalizációra, az egységes EU-s árampiachoz történõ majdani csatlakozásra való felkészülést tekintve az EURELECTRIC-tagság tûnik a legjelentõsebbnek. A villamosenergia-ipar brüsszeli szakmai érdekképviseleti szervezetének bizottságaiban az MVM komoly létszámmal képviselteti magát. Csaknem 25 ilyen testületben dolgoznak folyamatosan vezetõ munkatársak. Ez azt jelenti, hogy nem csak maga az MVM Rt., de az egyes szakterületek is közvetlenül értesülnek a brüsszeli elképzelésekrõl, intézkedésekrõl, illetve közvetlenül tapasztalhatják meg az érdekérvényesítés lehetõségeit. Vagyis az EURELECTRIC révén szakmai értelemben az MVM Rt. már tagja az EU-nak. A nemzetközi szervezetekben folyó munka részben a napi feladatokhoz kapcsolódik. Ebbe a körbe tartozik elsõsorban a most két éven át, dr. Tombor Antal, az MVM-csoporthoz tartozó MAVIR Rt. vezérigazgatója személyében a magyar elnökséggel és titkársággal mûködõ CENTREL. A korábbi, kelet-közép-európai villamosenergia-társulás széthullását követõen, az UCTE-hez csatlakozni szándékozó Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország által alapított szervezet, az 1999-es társult tagság elnyerését követõen is együtt maradt. A CENTREL alapvetõ célja továbbra is a villamosenergia-termelõ és -szállító kapacitások szervezési és mûszaki megoldásokkal történõ optimalizálása oly módon, hogy megkönnyítse a kölcsönös segítségnyújtást és a villamosenergia-cserét. Ezzel összefüggésben feladatai közé tartozik a nyugat-európai rendszerrel történõ párhuzamos üzem követelményei szerinti belsõ elszámolást, illetve frekvencia- és teljesítményszabályozást végzõ szabályozóközpont fenntartása úgy is, mint a korábban ezt a feladatot ellátó CDU utóda, amelynek diszpécseri feladatai 1995-ben szûntek meg. Jelenleg a CDU alapvetõen szakmai, konzultációs szervezetként mûködik. Mindezek mellett a CENTREL másik küldetése a tagországok és az UCTE közötti megbízható együttmûködés fenntartása, valamint más nemzetközi szervezettekkel történõ kapcsolatépítés, kapcsolattartás. 2000-ben tovább folytatódott a magyar tagság elõkészítése a közel ötven éves múltú UCTE szervezetben, és ennek eredményeképpen az MVM Rt. 2001 májusában elnyeri a teljes jogú UCTE tagságot. Az európai árampiac felszabadításának kezdetétõl az UCTE aktívan részt vesz a szabad piac megteremtésében. Az MVM Rt.
UTCE: nyugat európai rendszeregyesülés CENTREL: az UCTE társult tagjai SUDEL: az UCTE délkeleti régiója NORDEL: a skandináv országok rendszeregyesülése (+Izland)
megfigyelõként részt vehet a SUDEL, a délkelet-európai UCTE-tagországok
keleti rendszerek
csoportjának munkájában is.
UKTSOA: az Egyesült Királyság rendszere
Hasonló fontossággal bír az ETSO, az európai rendszerirányítók szövetségének tagsága. Az árampiaci nyitásról rendelkezõ EU-direktíva értelmében 1999-ben alakult ez a szervezet a nemzetközi villamosenergiakereskedelem akadályainak elhárítása érdekében. Az MVM Rt. külkapcsolatainak fejlesztése során alapvetõ cél az egyes szakterületek, illetve magának a társaságcsoport érdekeinek az érvénye-sítése, illetve az ágazat hálózati jellegébõl adódó regionális kapcsolat-rendszer erõsítése a társaság érdekeinek biztosításáért, valamint az egyes partner országok árampiacának feltérképezése révén az MVM Rt. mozgásterének meghatározása.
2000 MÉRLEGE
NEK, TRANSELECTRICA: bolgár és román rendszerek
ATSOI: Írország rendszere
KÖRNYEZETVÉDELEM A társaság környezeti politikájának alapja, hogy az MVM Rt. elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági, társadalmi jelentõségét, és tevékenysége során kiemelten kezeli azt. Ennek érdekében többek között nemcsak eleget tesz a hatályos jogszabályokban elõírt követelményeknek, de igyekszik elébe menni a hazai és uniós elvárásoknak. Az egyértelmûen meghatározott, s az egyes tevékenységi terültekre lebontott környezetvédelmi célokat beépíti a társasági stratégiába. A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével, új technológiák alkalmazásával, valamint a jelenlegiek folyamatos fejlesztésével energiatakarékosságra, és a természeti erõforrások kihasználásának ésszerûsítésére, s ezzel a környezeti terhelés csökkentésére törekszik. A környezetvédelmi célú beruházások közül 2000-ben az alállomások kármentesítése volt a legjelentõsebb feladat. A 23 telephely 1995-96-ban végzett környezetvédelmi felülvizsgálatának eredményei alapján a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek különbözõ intézkedésekre kötelezték a társaságot. Jellemzõen az elöregedett, vagy az üzemszerû mûködés során elhasználódott transzformátor-szigetelések mentén elfolyt az olaj, ezért az olajjal szennyezett talaj megtisztítása, illetve cseréje vált szükségessé. Az öt-hat évvel ezelõtti felmérés adatait a kivitelezés megkezdése elõtt pontosítani kellett. Az ismételt szennyezés lehatárolása és a kockázatelemzés eredményeként az alállomások felénél vált elengedhetetlenné a beavatkozás. Tavaly Zuglóban, Sajószögeden, Debrecenben, Hévízen és Szegeden kezdõdött el a kármentesítés, amire 135 millió forintot fordított az MVM Rt. A Lõrinci Tartalék Gázturbinás Erõmû építése során a Mátravidéki Erõmû által hátrahagyott szennyezés felszámolására 175 millió forintot fordít a társaság. A vízkivételi mûvet már megtisztították a pakurától, s a felszín közeli fémszennyezést is eltávolították. A talaj- és a talajvíz szénhidrogén-mentesítése folyamatban van. Az MVM Rt. elkötelezte magát, hogy beruházásai során a rendelkezésre álló leghatékonyabb technológiákat alkalmazza. Mindezek mellett fokozott erõfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj- és talajvízszennyezések felszámolására és ennek elkerülésére. A gázturbinás erõmûvek létesítésekor már teljes mértékben érvényesült a környezettudatos tervezés és kivitelezés. A sajószögedi, litéri és lõrinci erõmûvek légköri károsanyag-kibocsátása rendkívül csekély. A kis kéntartalmú tüzelõolajból keletkezõ kén-dioxid koncentrációja a füstgázban igen alacsony, jóval elmarad a megengedett határértéktõl. Alacsony nitrogéndioxidkibocsátással járó technológiát választottak, s a gázturbina üzemelése közben szilárd égéstermék, vagyis korom szinte alig keletkezik. A három tartalékerõmû légszennyezõanyag-kibocsátását folyamatosan mûködõ monitoring rendszer ellenõrzi. Litér környezetében a Balaton közelsége miatt még 1997-ben speciális, ötéves, úgynevezett biomonitoring vizsgálatok kezdõdtek, három élõlénycsoporton.
23
2000 MÉRLEGE
A
TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
HUMÁNPOLITIKA A korábbi tradicionális személyzeti tevékenység helyett az MVM Rt.-ben az elõzõ évben megkezdõdött az átállás a valódi humán erõforrásgazdálkodásra. A helyzetértékelés azt mutatja, hogy a társaság úgynevezett humánvagyona nem a legideálisabb korösszetételû, az átlagéletkor 45 év. A váltást némiképp nehezíti, hogy az új villamosenergia-törvény ismerete nélkül nehéz végleges
vállalati
stratégiát
készíteni, ami az alapja lehetne egy új humán erõforrás stratégiának és tervnek. Az azonban nyilvánvaló, hogy a gazdasági környezet változása, a küszöbönálló piacnyitás szükségessé teszi, hogy a korábbi, inkább hivatali mûködést valódi vállalati gazdálkodás váltsa fel. Ehhez arra is szükség van, hogy a korábban
jellemzõ
mûszaki
dominancia helyett fiatal szakemberekkel megerõsödjenek a gazdasági, a jogi és a marketing területek. Emellett a jövõben különös gondot kell fordítani az utánpótlás nevelésre, a fiatal, jól képzett szakemberek megtartására. Az új humánpolitika részeként a munkavállalók fejlesztésében az új üzleti modellt megalapozó képzések támogatása került elõtérbe. A hangsúly a nyelvi, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, számítástechnikai, távközlési képzésre, valamint szakmai konferenciákon való részvételre helyezõdött. Az MVM Rt. a tapasztalatok szerint vonzó munkahely a pályakezdõ fiatalok számára. A havi illetményen felül ugyanis igen széles a béren kívüli juttatások köre is. Kezdve a napi 300 forintos étkezési hozzájárulástól, az átlagosan 5 százalékos nyugdíjpénztári többlet tagdíjbefizetésen át, az üdülési, illetve sportolási lehetõségeken, az ingyenes orvosi ellátáson át, egészen addig a 200 ezer forintos éves keretig, amelynek
felhasználásáról
tíz
lehetõség közül szabadon választhatnak az alkalmazottak. A listában szereplõ lehetõségek között van például az egészségbiztosítási, vagy nyugdíjpénztári befizetés, a sportegyesületi támogatás, az albérleti támogatás, a lakástakarék-pénztári befizetés, képzési támogatás, közlekedési költségek támogatása. Az egyik legfõbb vonzerõ azonban továbbra is a biztonság lehet, hiszen az MVM Rt.-nél nincsenek, s nem is várhatók tömeges létszámleépítések.
KOMMUNIKÁCIÓ A vállalati kommunikáció alapvetõ célja, hogy az MVM Rt.-t a változó piaci körülmények között dinamikus, a versenyfeltételekre készülõ és azoknak megfelelni tudó társaságként jelenítse meg. A 2000. évben a kommunikáció számos területén megtörtént vagy megkezdõdött a megújítási folyamat. A sajtókapcsolatokat illetõen érzékelhetõ változás történt, a cég offenzívebb sajtómunkát végez, ennek részeként a hagyományos média, a nyomtatott és elektronikus sajtó mellett kiépítette kapcsolatait az on-line médiával is. A tavalyi év második felében megkezdõdött a társaság web-kommunikációs stratégiájának kidolgozása, amely messze túlmutat a puszta információszolgáltatáson, fõ célja, hogy XXI. századi vállalatirányítási eszközként a mindennapok részévé váljon az internet alapú kommunikációs technológia. A web-stratégia elemeként új MVM-honlap készül, megújul a belsõ kommunikáció, és megjelennek az e-commerce csírái is. Az elõzõ évben különösen sikeresek voltak a társaság kiállításokon és vásárokon történõ megjelenései. Az MVM a hazai rendezvények mellett regionális és nemzetközi szemléken is bemutatkozott, méghozzá a csoport cégeivel közösen. Ez az egyik elsõ lépése az egységes megjelenés, és arculat kialakításának, illetve az egyes társaságok összetartozása erõsítésének. A megváltozó mûködési környezetben folytatott, megújuló tevékenységet külsõ és belsõ arculatváltásnak kell kísérnie, amelynek egyszerre kell kifejeznie az MVM gazdasági erejét, a mûködésében alkalmazott magas szintû technológiát, valamint a meglévõ értékekre és hagyományokra is alapozó, kiszámítható, stabil mûködést. A jövõ belsõ kommunikációjában meghatározó feladat a versenypiaci felkészülés támogatása. Részben ezzel összefüggésben, a független rendszerirányító létrehozása már a 2000 év második felében is komoly kommunikációs feladatot jelentett. A belsõ kommunikációs célok elérése érdekében 2000-ben elkészült a belsõ információs eszközök megújításának koncepciója, ennek megvalósítása 2001-ben - például a belsõ lap gyökeres átalakításával - folytatódik. Az MVM Rt. fõ külsõ kommunikációs célkitûzése, hogy a cég hazai energiarendszerben betöltött szerepét, súlyát, nemzeti jellegét a vállalat hosszú távú érdekeinek megfelelõen jelenítse meg a célközönség körében. Legfontosabb üzenete, hogy a cég kész a társadalmi elvárásoknak megfelelõ szerepvállalásokra, ügyfelei és tulajdonosai, valamint kiemelten a környezet kérdései iránt elkötelezett. Az MVM Rt. vizuális megjelenése tíz éve változatlan. A cég piaci helyzete, mûködési környezetének közeljövõben történõ megváltozása indokolja, hogy gyökeresen megújítsa a céget elsõdlegesen megjelenítõ vizuális környezetet. Ez a munka szintén megindult a 2000. év második felében. A folyamat végsõ célja, hogy az MVM Rt. a piacnyitásra olyan új vizuális megjelenéssel lépjen be, melyet a társaság magáénak érez, környezete ismer, a késõbbiek során alkalmas az MVM márka megjelenítésére és kifejezi a társaságcsoport összetartozását. Társaságainktól azt várjuk, hogy saját arculatuk szintén tükrözze ezt az új megjelenést.
25
2000 MÉRLEGE
A
TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
BELSÕ
K O M M U N I K Á C I Ó , V Á L L A L AT I R E N D E Z V É N Y E K
Amellett, hogy az eddigieknél aktívabb kommunikációs tevékenységet kíván az MVM Rt. folytatni, a belsõ pr-nek elõ kell segítenie az új mûködéshez szükséges belsõ kultúraváltást, a piaci szemléletmód erõsödését, és segítenie kell abban az MVM és a cégcsoporthoz tartozó cégek munkavállalóit, hogy a vállalat értékeirõl és erejérõl valós képet kapjanak. Nagyon fontos szerepük van például a csapatépítésben, az egységes MVM-csoporttudat kialakításában a vállalati rendezvényeknek. Az MVM Rt. kiemelt figyelmet fordít a belsõ közvéleményt pozitívan befolyásoló rendezvények, események szervezésére. Ezen rendezvények a jó
munkahelyi közérzet megteremtésén túlmenõen alkalmasak az összetartozás érzésének elõsegítésére, illetve a csapatszellem kialakítására. 2000-ben a belsõ rendezvények sorát januárban a hagyományos újévi fogadás nyitotta, majd februárban az MVM Rt. által szponzorált mûvészek adtak koncertet a Zeneakadémián a kicsi gyerekeknek. A koncert érdekessége volt, hogy nemcsak zenei ismeretekkel gyarapodtak a gyerekek, hanem egy-egy kedves játékukat felajánlva nehezebb sorsú gyermekeknek, részesévé váltak az MVM Rt. szociális gondokat enyhítõ tevékenységének is. A nyár végén megrendezett Villamos Napokon nemcsak a felnõttek, de már a gyerekek is ismerõsként üdvözölték egymást a Vigadóban tartott koncerten, illetve a martonvásári Brunszvik kastély parkjában, a családi napon. Majdnem ezren, MVM-esek és családtagjaik töltöttek együtt egy felejthetetlenül vidám napot a parkban, játékkal, sportolással, finom ételek és italok kíséretében. Decemberben megújult formában bábszínház és kakaóparty keretében érkezett meg a Mikulás a legkisebbek nagy örömére. Az új évezredet a hagyományteremtõ céllal megrendezett Újévköszöntõ Bál nyitotta meg. A bál elõkészületei során, a bálon, de különösen utána jól érzékelhetõ volt, hogy a munkatársak és az MVM vezetése közelebb kerültek egymáshoz és ez a napi munka során nagyon is hasznosnak bizonyul.
TÁRSADALMI
SZEREPVÁLLALÁS
Az aktív társadalmi szerepvállalásnak kiemelt helyet kell kapnia az MVM Rt. mûködése során. Súlyánál fogva a rövidtávú támogatási együttmûködéseken túl olyan ügyeket, értékeket is fel kell vállalnia, amelyek hatása csak hosszabb távon érzékelhetõ. A társaságnak - megfelelve a környezete felõl érkezõ elvárásoknak - jó állampolgárként kell viselkednie. A közösségi szerepvállalás egyik ilyen területe a tudásalapú társadalom fejlõdésének elõmozdítása. Ennek jegyében született 2000-ben egy új típusú együttmûködési megállapodás a Budapesti Mûszaki és Gazdasági Egyetemmel. Részt vállalunk a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem professzori ösztöndíj rendszerében is. Ennek keretében az MVM Rt. szabályozott keretek között, ötéves távlatban támogat egy egyetemi oktatót, akinek kutatásai jelentõsen segítik az egyetem és az MVM céljait is. Hasonló jellegû együttmûködéseket készítünk elõ más felsõoktatási intézményekkel is. Ugyancsak fontos része a társadalmi szerepvállalásnak, hogy a társaság felelõsséget vállaljon nem csak saját alkalmazottaiért, de egyes hátrányos helyzetben élõ csoportokért is. A közösségekért dolgozó alapítványok munkájában és támogatásában való részvétel ugyancsak része kell hogy legyen a társaság mûködésének, ahogyan a civil szervezõdések segítése is. A kulturális és természeti örökség ápolása például a Pannonhalmi Apátság rekonstrukciójának támogatásában, a Szépmûvészeti Múzeum páratlan értékû, római kori mûtárgyának beszerzéséhez való hozzájárulásban, valamint számos kisebb, egyéni akcióban nyilvánult meg. A társaság szociális elkötelezettségére példa a Down-kóros gyermekek támogatásával összekapcsolt, sikeres, ingyenes gyermekkoncert szervezése a Zeneakadémián. E különösen sikeres kezdeményezésünk egyúttal komoly belsõ pr-akció is, hiszen a munkatársak gyermekeinek az ajándékozásba való bevonásával a szolidaritás érzését is sikerült mozgósítanunk. A programot a következõ esztendõkben is támogatni fogjuk. Cégünk nemzeti tulajdonú társaságként fontosnak tartja a határon túli magyarság kultúrájának támogatását és lehetõségeihez mérten aktív szerepet vállal ebben. A szponzorálásban ugyanúgy a kiegyensúlyozott, céltudatos, minõségi magatartást kell, hogy sugározzuk a külvilág felé, mint ahogy ezt nyújtjuk napi tevékenységünkben is. Ennek szellemében a komolyzenei élet támogatásában az MVM Rt. eddig is aktív szerepet vállalt. 2000-tõl kezdve a minõséget és az egyediséget szem elõtt tartva tovább bõvítjük ezt a munkát. Új elemként tervezzük a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem támogatását. A világon egyedülálló akusztikájú mûemlék épület megóvásából lehetõségeink szerint szeretnénk kivenni a részünket, de enyhíteni kívánunk a mostoha körülmények között zajló zenei-oktatói munka napi gondjain is. A Zeneakadémiához számos szálon kötõdõ Forrás Társulással 2002 végéig élõ, középtávú szerzõdésünk van.
27
2000 MÉRLEGE
T ÁRSADALMI
SZEREPVÁLLALÁS
A Társulással folytatott, rendkívül gyümölcsözõ együttmûködés egyik kiemelkedõ eseménye volt a 2000. évi Új Évi Koncert. A szervezõk várakozásai szerint 2002-re európai hírû zenei eseménnyé válik a kezdeményezés. Amenynyiben ez megvalósul, úgy az MVM mint a próbálkozást a kezdeti lépésektõl támogató fõszponzor jelenik meg.
SZERVEZETI Á TA LA K Í T Á S
Az új villamosenergia-törvény hiányában még nem lehet pontosan látni, milyen környezetben, milyen kötelezõ és választható feladatai lesznek az MVM Rt.-nek. Így a gyakorlatban egyelõre csak egyetlen konkrét szervezeti változás történt a piacnyitás elõkészítéseként: 2001. január 1-jével az Országos Villamos Teherelosztó önálló társasággá alakult Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. néven. A független rendszerirányító létrehozásának ez az elsõ lépése. A második fázis akkorra várható, amikor az új villamosenergia-törvény életbe lép - a tervek szerint 2003. január 1-jével - és a piacnyitás megtörténik. Az elsõ lépés lehetõséget ad, hogy a MAVIR Rt. megtapasztalja az önálló életet még mielõtt a valódi verseny megkezdõdne, elegendõ idõt hagyva például arra, hogy kiderüljön mennyibe is kerül egy ilyen társaság mûködtetése. Ez nemcsak a társaság szempontjából, hanem például a majdani rendszerirányítási díj számításakor is nélkülözhetetlen információ lesz. Ugyanakkor, részben az európai piacnyitó tapasztalatok alapján az Igazgatóság 2000. év közepén új, az uniós unbundling követelményeknek megfelelõ, divizionális szervezeti mûködési rendet vezetett be. Teljes körû vagyonértékelés készült, amelynek során üzletáganként megbontottuk a tárgyi eszközöket. Az Igazgatóság a szervezeti átalakítással együtt célul tûzte ki a hosszú távú áramvásárlási szerzõdések felülvizsgálatát és a versenypiaci regulációs elõírások szerinti módosítását az átállási költségek, valamint a hosszú távú kockázatok mérséklése érdekében. Júliusban megkezdõdött a módosított Szervezeti és Mûködési Szabályzatban meghatározott új szervezeti egységek munkaerõvel történõ feltöltése. Ezek a szervezeti változások nem tették szükségessé új pénzügyi mutatók meghatározását.
29
2000 MÉRLEGE
JOGVITÁK
Az MVM Rt. jogvitái közül az elmúlt évben a hosszú távú szerzõdésekkel, a privatizációs szerzõdésekkel, illetve a privatizációkor tett, erõmûépítési ígéretekkel kapcsolatosak voltak a legjelentõsebbek. Ezek közül három, a Dunamenti Erõmû Rt.-vel, az AES-Tisza Erõmû Kft.-vel, illetve a Bakonyi Erõmû Rt.-vel folytatott tárgyalások álltak a figyelem középpontjában. Utóbbi társaság még 1999 végén kezdeményezett választott bírósági eljárást. Keresetükben kérték, hogy a testület állapítsa meg: az MVM Rt. jogtalanul állt el az 1997. december 23-án létrejött, majd többször módosított hosszú távú áramvásárlási és kapacitáslekötési szerzõdéstõl és kérte kárainak, illetve elmaradt hasznainak megtérítését, valamint azt, hogy a bíróság kötelezze az MVM Rt.-t az áramvásárlási szerzõdés megkötésére. A kamara mellett mûködõ háromtagú testület végül is 2001 februárjában hozott ítéletet az ügyben: elutasította a felperes keresetét és megállapította, hogy az MVM Rt. jogszerûen állt el az áramvásárlási szerzõdéstõl. A részletes indokolásból kiderül, hogy a szerzõdésben a felek által közösen rögzített idõpontig mindkét félnek joga volt visszalépni, amennyiben valamennyi, a hatályba lépéshez szükséges elõfeltétel meg nem valósul. A Bakonyi Erõmû Rt. tulajdonosai a társaság privatizációjával kapcsolatban ugyancsak választott bírósági eljárást kezdeményeztek az MVM Rt.-vel, illetve az ÁPV Rt.-vel szemben. Az ÁPV Rt. és az MVM Rt. álláspontja szerint azonban a privatizációs szerzõdés során egyik eladó sem vállalt semmiféle olyan kötelezettséget, amelynek következtében a hosszú távú szerzõdést az MVM Rt.-nek kötelezõen hatályba kellett volna léptetni. Az éves jelentés lezárásakor ez az eljárás még folyamatban volt.
MI TÖRTÉNT 2001- B E N A
KÖZGYÛLÉSIG?
Az év elején az MVM Rt. Igazgatósága elfogadta a társaságcsoport szervezetfejlesztési stratégiáját, amely még az 1998-as energiapolitikai kormányprogrammal összhangban készült, s az MVM Rt. és az általa irányított társaságcsoport holding szervezetû mûködését irányozza elõ. A döntést követõen megkezdõdött az elõkészítés, a gyakorlati megvalósítás azonban csak az új villamosenergia-törvény elfogadását követõen kezdõdhet el. Az év elsõ felének legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye, hogy az áramszolgáltató társaságok a 2001. január 1-jével életbe lépett árrendeletet nem tartják jogszerûnek, ezért az MVM Rt. által a gazdasági miniszter rendeletének megfelelõen kiadott számlákat csak részben, a 2000-es árakon fizették ki. A meglévõ hosszú távú szerzõdésekben megszabott módon az MVM kezdeményezésére megtörtént a szakértõi egyeztetés valamennyi céggel, ám ezeken nem született megállapodás. A szolgáltatók március közepén az árrendelet szerinti adósságuk egy részét, közel felét kifizették, a fennmaradó összegrõl azonban nem rendelkeztek. Az MVM Rt. választott bírósági eljárást kezdeményezett a vita rendezésére. A Magyar Villamos Mûvek Rt. jogtisztelõ vállalatként
az
erõmûveknek
mindvégig rendben, az árrendeletben meghatározott áron fizetett az átvett áramért. Az év elején hivatalosan is megerõsítést nyert, hogy a Gazdasági Minisztérium javaslata szerint az új villamosenergia-törvény csak 2003, január 1-jén lép hatályba, vagyis csak akkor kezdõdik az árampiaci nyitás, a javaslat szerint 32 százalékos mértékkel. Ez elegendõ idõt hagy a Magyar Villamos Mûvek Rt. szervezeti átalakítására, a versenyre történõ felkészülésre.
31
2000 MÉRLEGE
MIT
TERVEZÜNK
2001-BEN?
Az elsõdleges cél ebben az évben is az ellátásbiztonság feltételeinek biztosítása, az áramszolgáltatókon keresztül a fogyasztók számára, illetve a legkisebb költség elvének betartása. Ennek érdekében a legkisebb átlagárat nyújtó áramportfolió kialakítása a cél, a belsõ hatékonyság növelése mellett. A hatékonyság növelése érdekében folytatódik a tevékenységek divizionális szétválasztása, költség/profit centrumok kialakításával. Hasonlóan kiemelt cél a hatósági árak által meghatározott kereteken belül, a társaság hatékonyságának és eredményességének növelése, a nemzetközi pénzintézetek által elvárt pénzügyi mutatók teljesítése, s 4 milliárd forint mérleg szerinti eredmény elérése. A pénzügyi célok érdekében szükséges a még el nem ismert, de indokolt költségeket illetõen árfelülvizsgálati kérelemmel élni a Magyar Energia Hivatalnál. Ugyanakkor törekedni kell a tranzitszállítások növelésére. Ki kell használni a spot piacokon adódó elõnyös lehetõségeket, a külkereskedelmi tevékenység eredményének növelése érdekében. Fontos feladat ebben az évben a készülõ piacnyitáshoz szükséges szervezeti változások elõkészítése, az MVM Rt. makro szervezetének átalakítása, valamint - ugyancsak a készülõ liberalizációval összefüggésben - a hosszú távú áramvásárlási szerzõdések felülvizsgálata, és újra tárgyalásának elõkészítése. Az új, EU-konform villamosenergia-ipari üzleti modellben az MVM Rt. akkor lehet eredményes, ha portfoliójában csak olyan hosszú távú szerzõdésekkel lekötött kapacitások vannak, amelyek a piacon veszteség nélkül értékesíthetõk. Ilyenformán újabb hosszú távú megállapodásokra, illetve a jelenlegiek meghosszabbítására csak akkor van lehetõség, ha azok láthatóan nem eredményeznek befagyott költségeket az MVM Rt. számára. Ugyanakkor el kell érni, hogy az új villamos-
energia-törvény megfelelõen részletesen szabályozza az átállási költségek kezelését oly módon, hogy az ne jelentsen terhet és felesleges kockázatot az MVM Rt. számára. A piaci versenyre való felkészülés szellemében kell a kereskedelmi szervezetet kialakítani, s biztosítani a megfelelõ személyi feltételeket, különös tekintettel a már ma is versenykörülmények között mûködõ exportimport tevékenységre.
A befektetéseket illetõen, nyilvánvaló, hogy a körülmények megértek arra, hogy a nemzetközi tendenciáknak megfelelõen az MVM Rt. is megjelenjen a távközlési piacon. Emellett pedig különös figyelmet kell szentelni a térségben adódó befektetési, privatizációs lehetõségekre.
33
2000 MÉRLEGE
A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG 2000.
D R . G ARBAI L ÁSZLÓ
DECEMBER
TA G J A I
31.
H URTON Z. C SANÁD
D R . K ARNER I STVÁN
K OVÁCS K ÁLMÁN
D R . M ÉSZÁROS G YÖRGY
D R . N AGY Z OLTÁN
D R . S ZÁSZ I. ATTILA
elnök
D R . S ZÉKELY ATTILA
A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG JELENTÉSE
Az MVM Rt. Felügyelõ Bizottsága (FB) a beszámolási idõszakban feladatát a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLV. törvény és az annak megfelelõen kialakított, a közgyûlés által jóváhagyott hatályos ügyrendje alapján látta el. A társaság éves beszámolójának véleményezésére vonatkozó jogszabályi és ügyrendi elõírásoknak eleget téve az FB a 2000. évi éves beszámolót az alábbiak szerint minõsíti: • Az MVM Rt. a szabályozás által meghatározott követelményeknek 2000-ben is megfelelt, biztosította a hazai fogyasztók minõségi és alapvetõen zavarmentes villamosenergia-ellátását. Az 1996. január 1 - 2000. december 31 közötti szabályozási ciklusban a villamosenergia-nagykereskedelmi funkció egyedüli engedélyeseként mûködött, s ezzel együtt végezte a rendszerirányítási feladatokat is. • A társaság 2000-ben eredményesség szempontjából az eddigi legsikeresebb évet zárta: a 12,3 Mrd Ft mérleg szerinti eredmény messze meghaladja a bázisértéket és a tervezettet egyaránt. • Az eredmény szempontjából sikeres évnek értékelésekor ugyanakkor meg kell állapítani, hogy ez kizárólag a 13,1 Mrd Ft kapott osztaléknak köszönhetõ, amellyel a társaságnak sikerült ellentételezni az üzemi/üzleti eredmény és a rendkívüli eredmény negatívumát. A két nagy erõmûben (DE Rt., ME Rt.) lévõ befektetés után kapott, s az irányított társaságoktól kényszerûen bevont osztalékokra azért volt szükség, mert az árakba nem épült be a társaság által jogosnak tartott mintegy 14 Mrd Ft költség-ráfordítás, valamint nem volt módja az áramszolgáltatók felé továbbítani az év vége felé lezajlott gázáremelésnek a vásárlási árakban megjelent áremelõ hatását. Ezek a tényezõk egyúttal jelentõsen rontják a társaság jövõbeni kilátásait is. • Pozitív viszont, hogy az eredményesség szempontjából egyre romló feltételrendszer egyre nagyobb erõfeszítésre késztetve a társaságot, sikeres intézkedések eredményeként a hazaitól olcsóbb import energiával tudta döntõen lefedni a többlet villamosenergia-igényeket, kedvezõen befolyásolva ezzel a legkisebb költség elve alapján kialakított árakat. Fokozni tudta exporttevékenységét is, elsõsorban a mind jelentõsebb tranzitálás eredményeként. De jelentõs az a költségmegtakarítás is, amelyet a tervhez viszonyítva, hatékony költséggazdálkodással ért el.
35
2000 MÉRLEGE
A F ELÜGYELÕ B IZOTTSÁG
JELENTÉSE
• Jelentõs eredménynek számít, hogy a romló feltételrendszer ellenére megfelelõ és célirányos intézkedésekkel sikerült teljesíteni a külföldi hitelezõk (VB, EIB) és a fõtulajdonos ÁPV Rt. által elõírt mutatókat. Elsõsorban a külföldi bankok szerzõdésben meghatározott pénzügyi mutatóinak teljesítése számít komoly sikernek, ennek a társaság jövõbeni hitelpozíciója szempontjából is nagy jelentõsége van. • A gazdálkodási nehézségek ellenére sikerült folytatni a nagyszabású beruházási programot, amelynek keretében a beszámolási idõszakban üzembe került a több mint 15 Mrd Ft bekerülési költséggel aktivált Lõrinci Erõmû, s befejezõdött négy alállomás felújítása, kiépült a hálózati kapcsolat az új Csepeli PowerGen Erõmûvel, folytatódott az ÜRIK program és a MAHALIA, az SAP információs-ügyviteli fejlesztések, valamint megindult a távközlési projekt. Ez utóbbi egyúttal fontos nyitást jelent a tevékenység diverzifikációja felé a távközlési szabad kapacitás piacra helyezésével. • A beszámolási idõszakban folytatódott a társaság felkészülése a villamosenergia-piacnyitásra. Szakemberei részt vettek az új szabályozás kialakításában, a tarifabizottságok munkájában és a VET döntésre való elõkészítésében. Az elméleti munkán túl, már a piacnyitásra való felkészülés jegyében az MVM Rt. létrehozta a MAVIR Rt.-t, rendszerirányítói feladatának ellátására. • A tárgyidõszakban szervezetének többszöri módosításával, korszerûsítésével igyekezett a társaság igazodni az új követelményekhez, az új feladatokhoz. Elõkészületet tett a VET hatályba lépése után esedékes holding szervezet kialakítására. • A felsorolt jelentõs eredmények és a kiugró mérleg szerinti eredmény ellenére az FB felhívja a tulajdonosok figyelmét, hogy a társaság jövõbeni kilátásai továbbra is nagyban függnek a külsõ körülmények alakulásától. Ezek között veszélyt jelent az indokolt költségek árakban történõ elismerésének hiánya, a villamosenergia-piac liberalizációjából fakadó problémák, az esetlegesen ennek nyomán keletkezõ befagyó költségek miatti fenyegetettség. Rendezetlen még a 2000. december 31-vel lezárult szabályozási ciklusban az MVM Rt.-nél keletkezett Árkülönbözeti Kiegészítõ Díj (ÁKD) miatti mintegy 10 Mrd Ft árbevétel hiánya, amelynek ellentételezésére feltétlenül szükség van a társaság tevékenységének finanszírozásához. A felsoroltak hiányában az MVM Rt. piacnyitáskori pozíciója lényegesen kedvezõtlenebb lenne a versenytársakhoz viszonyítva. Az FB az Igazgatóság ülésein képviselõin keresztül rendszeresen részt vett, az ott hozott határozatokat figyelemmel kísérte, jogszabálysértõ mûködést, illetve határozathozatalt nem tapasztalt. A jelentés fentiekben felsorolt megállapításaira alapozva az MVM Rt. FB a társaság 2000. évi éves beszámolóját 318.935.568 E Ft mérleg fõösszeggel, s 12.284.119 E Ft mérleg szerinti eredménnyel elfogadásra ajánlja. Továbbá javasolja a mérleg szerinti eredményt teljes összeggel eredménytartalékba helyezni, a 153.813 E Ft negatív adóalapot pedig öt évre elhatárolni.
F ÜGGETLEN
KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Elvégeztük a Magyar Villamos Mûvek Rt. (a „Társaság”) 2000. december 31-i mérlegének - melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 318.935.568 EFt, a mérleg szerinti eredmény 12.284.119 E Ft nyereség -, valamint a 2000. évre vonatkozó eredménykimutatásának és kiegészítõ mellékletének (továbbiakban a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítõ melléklet együtt: pénzügyi kimutatás) vizsgálatát, melyeket a Társaság 2000. évi éves beszámolója tartalmaz. Az éves beszámoló elkészítése az ügyvezetés feladata. A vizsgált éves beszámoló a soron következõ éves közgyûlésen történõ jóváhagyás céljából készült, s mint ilyen nem tartalmazza a közgyûlésen hozandó döntések esetleges hatásait. A mi feladatunk a pénzügyi kimutatás hitelesítése könyvvizsgálatunk alapján, valamint annak megítélése, hogy az üzleti jelentésben közölt számviteli információk összhangban vannak-e a pénzügyi kimutatásban foglaltakkal. A könyvvizsgálatot a Nemzetközi Könyvvizsgálati Szabványok és Magyarországon a könyvvizsgálatra vonatkozó érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fenti szabványok értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kellõ bizonyosságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatás nem tartalmaz-e jelentõs mértékû tévedéseket. A könyvvizsgálat magába foglalja a pénzügyi kimutatás tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a pénzügyi kimutatás bemutatásának értékelését. Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk a fent említett területre korlátozódott és nem tartalmaz egyéb, a vállalkozás nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Meggyõzõdésünk, hogy munkánk megfelelõ alapot nyújt a független könyvvizsgálói jelentés megadásához. Véleményünk szerint az éves beszámolót a számviteli törvényben és az általános számviteli elvekben foglaltak szerint állították össze. Az éves beszámoló a Magyar Villamos Mûvek Rt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad.
37
2000 MÉRLEGE
KÖZGYÛLÉSI H AT Á R O Z AT
A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság közgyûlése - a Felügyelõ Bizottság jelentésének ismeretében és a könyvvizsgáló jelentésének meghallgatása alapján - az üzletmenet és a gazdálkodás alakulásának részletezett ismertetése mellett elfogadja az Igazgatóság által elõterjesztett, számviteli törvény szerinti beszámolót. A Társaság mérlegét 318 935 568 E Ft mérleg-fõösszeggel és 12 284 119 E Ft mérleg szerinti eredménnyel állapította meg, elrendelve annak eredménytartalékba helyezését, továbbá a 153 813 E Ft negatív adóalap öt évre történõ elhatárolását.
TEVÉKENYSÉGEK A SZÁMOK TÜKRÉBEN
39
2000 MÉRLEGE
T EVÉKENYSÉGEK
A SZÁMOK TÜKRÉBEN
1. táblázat
Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia
Részvénytársaság
1999 GWh
2000 GWh
Eltérés %
Dunamenti
7 188
5 696
79,24
Mátra
4 308
4 315
100,16
Tiszai*
3 863
2 687
69,55
Borsodi*
393
771
196,18
Bakonyi
548
258
47,08
1 958
1 826
93,25
Pécsi
698
727
104,15
Budapesti
599
615
102,67
13 269
13 347
100,58
-
670
-
32 824
30 912
94,17
Vértesi
Paksi Csepeli Összesen
* A mennyiségek változását részben a Tiszapalkonyai Erõmû társaság családon belüli helyének megváltoztatása eredményezte.
2. táblázat
Az áramszolgáltatók vásárlása az MVM Rt.-tõl
Részvénytársaság
1999 GWh
2000 GWh
Eltérés %
ELMÛ
8 949
9 163
102,39
ÉDÁSZ
7 360
7 589
103,11
DÉDÁSZ
4 303
4 219
98,04
ÉMÁSZ
5 202
5 307
102,01
DÉMÁSZ
3 894
3 939
101,15
TITÁSZ
3 754
3 659
97,47
33 462
33 876
101,24
Összesen
3. táblázat
Import - export szaldó
Idõszak
GWh
Bázis
1 063
Tény
3 440
Különbözet
2 377
4. táblázat
Az MVM Rt. által adott kölcsönök év végi állománya (M Ft)
Megnevezés
1999
2000
VB
1 914
2 164
EIB
-
-
Többségi tulajdonú társaságnak
18
113
Lakáscélú kölcsönök
88
81
2 020
2 358
Hosszú lejáratú kölcsön
Hosszú lejáratú kölcsön összesen
Hosszú lejáratú kölcsön egy éven belül esedékes része: VB
431
795
30
35
Egyéb társaságoknak
290
-
Rövid lejáratú kölcsön összesen
751
830
Adott kölcsönök összesen
2 771
3 188
Megnevezés
1999
2000
Beruházási és fejlesztési hitelek
26 912
30 258
Ebbõl: Világbanki hitel
17 120
19 379
EIB hitel
6 557
7 671
Szindikált hitel
3 235
3 208
Hosszú lejáratra kapott kölcsön
1 073
1 007
MKB, OTP, CIB hitel
5 000
7 500
32 985
38 765
Egyéb rövid lejáratú kölcsön Többségi tulajdonú társaságnak
5. táblázat
A hosszú lejáratú kötelezettségek alakulása (M Ft) (a következõ évben esedékes törlesztõ részletek nélkül)
Összesen
41
2000 MÉRLEGE
T EVÉKENYSÉGEK
A SZÁMOK TÜKRÉBEN
6. táblázat
Az MVM Rt. által felvett hitelek következõ évi törlesztõ részlete (M Ft)
Megnevezés Ebbõl:
Világbanki hitel EIB hitel
Hosszú lejáratra kapott kölcsön Összesen
A pénzügyi mûveletek eredménye (M Ft))
2000
1 896
1 442
167
756
-
292
246
269
2 309
2 759
Beruházási és fejlesztési hitelek
Szindikált hitel
7. táblázat
1999
Megnevezés
1999
2000
14 283
17 658
• kapott kamat és kamatjellegû bevétel
7 133
4 137
• kapott osztalék
6 446
13 122
704
399
Pénzügyi mûveletek ráfordításai
8 085
4 255
• fizetett kamat és kamatjellegû költség
6 673
4 173
-
-
• pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai
1 412
82
Pénzügyi mûveletek eredménye
6 198
13 403
Pénzügyi mûveletek bevételei
• pénzügyi mûveletek egyéb bevételei
• pénzügyi befektetések leírása
8. táblázat
Az MVM Rt. fejlesztéseinek 2000. évi pénzügyi teljesítése (M Ft-ban)
Megnevezés
2000. I-XII. havi teljesítések
Átviteli hálózat • fejlesztés
2 999
• felújítás
1 627
• MAHÁLIA
287
• infrastruktúra (ÜRIK)
994
• környezetvédelem Távközlés Fejlesztési Projekt (TFP)
5 260
Gázturbinás erõmûvek • szekunder tartalék gázturbinák • Lõrinci gázturbina Távközlés
65
Informatika
267
Épületek, egyéb létesítmények, beszerzések
395
Összesen
9. táblázat
11 010
Névértéken Az MVM Rt. társasági részesedései 1999. december 31-én Növekedés összesen (2000. december 31-ig) • ER-EF Erõmû Kft. törzstõke-emelés • VILLKESZ Kft. törzstõke-emelés • NIKER Kft. üzletrész-vásárlás • MAVIR Rt. megalapítás Csökkenés összesen (2000. december 31-ig) Az MVM Rt. társasági részesedései 2000. december 31-én
43
3 689 318
Rendszerirányítás
Az MVM Rt. társasági részesedéseinek alakulása 2000-ben (E Ft-ban)
104
2000 MÉRLEGE
160 364 314 60 247 450 39 200 597 20 000 0
160 424 561
T EVÉKENYSÉGEK
A SZÁMOK TÜKRÉBEN
Megnevezés 10. táblázat
Bevételek alakulása (M Ft-ban)
Villamosenergia-üzletág Egyéb üzletág Egyéb bevételek Pénzügyi mûveletek
2000. évi
2000. évi
terv
tény
326 603
330 239
745
388
2 205
3 960
16 681
17 658
2
613
346 236
352 858
Rendkívüli bevételek Összesen
11. táblázat
A költségek és ráfordítások összetétele (M Ft-ban)
Megnevezés Villamosenergia-üzletág Egyéb üzletág
330 071 96,9 819 0,2
Egyéb ráfordítások
4 782
4 550 1,3
Pénzügyi mûveletekráfordításai
5 240
4 255 1,3
169
879 0,3
Összesen
Az eredmény bemutatása (M Ft-ban)
330 426
2000. évi 2000. évi tény tény részaránya %
914
Rendkívüli ráfordítások
12. táblázat
2000. évi terv
Megnevezés Villamosenergia-üzletág Egyéb üzletág Egyéb bevétel - ráfordítás Pénzügyi mûveletek Rendkívüli bevétel - ráfordítás Összesen
341 531
340 574 100,0
Bevétel
Ráfordítás
330 239
330 071
Eredmény 168
388
819 - 431
3 960
4 550 - 590
17 658 613 352 858
4 255
13 403
879 - 266 340 574
12 284
13. táblázat
Eszközök alakulása (M Ft-ban)
Megnevezés
Nyitó állomány
Záró állomány
Befektetett eszközök
263 647
258 024
- 5 623
• immateriális javak
2 186
2 101
- 85
95 194
96 434
1 240
• befektetett pénzügyi eszközök 166 267
159 489
- 6 778
42 778
49 337
6 559
372
481
109
• követelések
24 604
24 340
- 264
• értékpapír
5 708
6 034
326
12 094
18 482
6 388
2 734
11 575
8 841
309 159
318 936
9 777
• tárgyi eszközök Forgóeszközök • készletek
• pénzeszközök Aktív idõbeli elhatárolás Eszközök összesen
14. táblázat
Források alakulása (M Ft)
Megnevezés
Nyitó állomány
Záró állomány
Eltérés
Saját tõke
234 797
247 081
12 284
• jegyzett tõke
199 687
199 687
-
• tõketartalék
31 257
31 257
-
• eredménytartalék
- 3 100
3 853
6 953
6 953
12 284
5 331
337
212
- 125
Kötelezettségek
69 516
68 359
- 1 157
• hosszú lejáratú
32 985
38 765
5 780
• rövid lejáratú
36 531
29 594
- 6 937
4 509
3 284
- 1 225
309 159
318 936
9 777
• mérleg szerinti eredmény Céltartalék
Passzív idõbeli elhatárolás Források összesen
45
Eltérés
2000 MÉRLEGE
T EVÉKENYSÉGEK
A SZÁMOK TÜKRÉBEN
15. táblázat
Rövid lejáratú kötelezettségek változása (M Ft)
16. táblázat
Likvid pénzeszközök állományváltozása (M Ft)
Megnevezés
Növekedés
Csökkenés
2 776
–
–
9 810
Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része
427
–
Hosszú lejáratú kölcsönök rövid lejáratú része
23
–
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
–
353
Növekedés
Csökkenés
Szállítók Rövid lejáratú hitelek
Megnevezés Befektetett eszközök állományváltváltozásának hatása
5 623
–
155
–
Értékpapírállomány változásának hatása
–
327
Aktív idõbeli elhatárolás
–
8 841
Saját tõke növekedése
12 284
–
Céltartalékok változása
–
125
Kötelezettségek változása
–
1 157
Passzív idõbeli elhatárolás
–
1 224
18 062
11 674
6 388
–
Forgóeszközök vált. pénze. nélkül
Hatások összesen Pénzeszköz állományváltozás
47
2000 MÉRLEGE
Kiadja a MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLYA Felelõs kiadó: M ÜLLER M IHÁLY Szerkesztõ: LUSZTIG A NNA Címlapfotó: V ÁRADI K ÁROLY, B AKOS M IKLÓS Fotók: B AKOS M IKLÓS , C SORDÁS G ÁBOR OVIT R T. ÉS ERBE E NERGETIKA K FT. archívum Design: M ONOSTORI K ATA
[email protected]
2000 MÉRLEGE
