Logisztikai Évkönyv 2013 Előzetes
Magyar nyelvű tanulmányok 1. A ko-modális áruszállítási láncok technológiai és gazdasági feltételrendszerének elemzése A jelenleg működő szállítási láncok újratervezését teszi szükségessé a stratégiai szinten megalkotott ko-modalitási elv és annak végrehajtásának előkészítése. A szállítási láncok egyes résztvevői ugyanis sok esetben nem látják át az alágazatközi áruszállítás társadalmi szempontból előnyös tulajdonságait. A rendszer megfelelő szintű és részletezettségű kialakítása így elengedhetetlenné teszi a szükséges műszaki, gazdasági, jogi feltételek tisztázását, így lehetőség nyílik az egyes alágazati kérdéséket rendezni. A cikk bemutatja a potenciális ko-modális szolgáltatók körében felvetődött feltételeket.
2. Budapesti city logisztikai tervváltozatok összehasonlítása költségmodell alapján Budapest belvárosában található igénypontok kiszolgálása városi elosztó központok segítségével, többlépcsős gateway – koncepciónak megfelelően, az áruk konszolidálásával. Több tervváltozat összehasonlítása az általuk generált működési (összes rakodási, tárolási és szállítási) költségek alapján. A tervváltozatok eltérnek a lépcsők, és az azokban található csomópontok száma, illetve elhelyezkedése, továbbá az egyes csomópontok között megvalósított áruszállítás módja (a résztvevő közlekedési alágazat), és az alkalmazott járművek kapacitása szerint.
3. A római légiók logisztikája háborúban A római légiókra sokszor hivatkozunk, bár elég keveset tudunk róluk a logisztikákukat tekintve. A közhiedelemmel ellentétben logista beosztású katona sosem létezett egy római légióban, és a logisztikai feladataik megoldására is ma talán meglepő módszereket alkalmaztak. Bár sok mindent ma már furcsa módszernek értékelnénk, az ekkor lefektetett alapelvek sokasága máig érvényes. A tervezett írás bepillantást enged a római légiók logisztikai feladatainak megértésébe, ennek szervezési és szervezeti kérdésibe, illetve konkrét példákon keresztül ezek megvalósításába, vagyis a „római logisztikai menedzsmentbe
4. ECSL a siker forrása Az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) és a TÜV Rheinland InterCert Kft. „ECSL néven” új értékelési és tanúsítási kritériumrendszert fejlesztett ki logisztikai szolgáltatók és logisztikai rendszert működtető vállalatok részére. Az ECSL-t (Evaluation and Certification System for Logistic Enterprises) nemzetközi és hazai irányelvek, valamint szabványok elvárásai és követelményrendszere alapján fejlesztette ki a két szervezet, hozzáadva saját szakmai tapasztalatait. Az ECSL nem szabvány, nem előíró keretrendszer, mint pl. az ISO 9001, de nem is szűkebb értelemben vett modell, mint pl. az EFQM, hanem valahol a kettő – a követelmény és a modell – között elhelyezkedő szempont-, elvárás- és értékelő rendszer.
5. Rakományrögzítési megoldások laboratóriumi szimulálása érzékeny építőanyagokat tartalmazó egységrakományok esetén A szerzők laboratóriumi munkájuk során több alkalommal is találkoznak olyan ipari rakományrögzítési problémával, amikor nehéz, de érzékeny építőipari áruk rögzítését a vállalatok eseti megoldássokkal, korábbi tapasztalataik alapján végzik el. Ezen
rakományrögzítési technikák hasznosságát ellenőrizni még laboratóriumi körülmények között is különösen nehéz feladat. Jelen tanulmányban először egy adott építőanyag közúti szállítása során alkalmazott függőleges irányú rakományrögzítési megoldásait mutatjuk be, majd egy olyan új egzakt laboratóriumi vizsgálati eljárást mutatunk be, amellyel a vállalatok képesek lehetnek felülvizsgálni a jelenleg használt megoldásaik egy részét, ezzel csökkentve az árukárok előfordulásának valószínűségét. A vizsgálat a hirtelen fékezésből származó igénybevételek nagyságrendjeire fókuszál és elemzi azokat laboratóriumi mérési eredmények alapján.
6. A Stratégiai Rendszer-Modell logisztikai aspektusai A szervezet működését jelentős mértékben befolyásolja a logisztika működési modellje és fordítva is igaz, a logisztika jelentős mértékben tudja befolyásolni a gazdálkodó egységek hatékonyságát, együttműködését. Ebből a szempontból különös jelentősége van a hatékony információáramlásnak. Az információáramlás kiegyenlítése, térben, időben, vezetési szintenként elősegítik a vezetői döntéshozatalt és a munkafolyamatok összehangolását. A tanulmány a kontrolling csatornára épített nyílt és zárt rendszerű információáramlási modellekkel foglalkozik stratégiai oldalról vizsgálva a logisztika, információáramlás és Lean menedzsment eszközök rendszerformáló szerepét.
7. Autóipari gyártósorok ellátásának optimalizálása külső raktárból A globalizálódó gazdaságban a logisztikai szolgáltatók szerepe felértékelődött. A hosszú ellátási láncok és az ún. fő kompetenciákra való törekvés mind-mind arra késztették az autógyárakat (OEM) hogy ezeket a tevékenységeket kiszervezzék. Napjainkban már hasonló minta figyelhető meg az első -és alsóbb szintű beszállítók körében ugyanezen szempontok miatt. A tanulmány célja leírni azokat az elméleti modelleket, amelyek átültetése a gyakorlatba az optimális termelés-kiszolgálást idézi elő.
8. Globális logisztika versus magyar geoökonómiai logisztikai potenciál A dolgozat a világgazdaság fejlődésének egyik hajtóerejének tekinti a logisztikát. A logisztika fejlődése teszi lehetővé a globalizáció kiteljesedését. E folyamatban egyes országok eltérő lehetőségekkel rendelkeznek. Magyarország geoökonómiai helyzete lehetővé teszi a logisztika kiemelt, hatékony ágazatkénti fejlesztését. Különösen a makrologisztika elemei, a nemzetközi közlekedés és a rá épülő logisztikai szolgáltatások hozhatják hazánkat kulcspozícióba. A fentieket támasztják alá Kína, a FÁK országok vagy az észak-déli dimenzió közel-keleti koncepciói. A dolgozat a fenti koncepciókat és lehetőségeket vázolja fel, mint a hazai logisztikai fejlődés lehetséges kereteit.
9. ÖKOoperáció Think global, act local! Sokszor hangzik el ez a mondat, amikor fenntarthatóságról vagy a jövőről van szó. A globális megközelítés mellett mit tehet ma, hazánkban a közúti fuvarozó az „act local“ szellemében? Újfajta veszteség megközelítésével és gyakorlati útmutatásával az ÖKOoperáció bemutat egy alternatívát, melynek segítségével jelentősen mérsékelhetők a közösségi konfliktusok egy fuvarozó vagy fuvaroztató cég, és egy közösség, például egy település kapcsolatában. Kiemelten fontos az ÖKOoperáció részét képező ÖKOmmunikáció, illetve a gyakorlati megvalósításhoz nélkülözhetetlen földrajzi és kistérségi ismeretek. A térségi logisztika egyik fenntarthatósági alappillére az ÖKOoperáció kell hogy legyen, hisz nélküle nem képzelhető el a jövőben egy közösség és a logisztikát intenzíven igénybe vevő vállalatok kapcsolata.
10. A hazai kis- és középvállalkozások logisztikai költségei a nemzetközi felmérések függvényében A cikk a logisztikai költségek nemzetközi kutatásainak (pl. USA, Kanada, Kína, Japán, DélAfrika, Hollandia, balti és skandináv államok) módszertanait és főbb eredményeit foglalná össze a kérdőíves felmérésektől a statisztikai alapú számításokon át az ökonometriai modellekig. Ezeket hasonlítaná össze a 2009-ben végzett közel kétezer KKV-re kiterjedő „Vállalkozások helyzetének felmérése” alapján a magyarországi költségszintekkel. Emellett bemutatná a logisztikai költségeket leginkább befolyásoló tényezőket, illetve az esetleges kormányzati teendőket.
11. Ellátási lánc stabilizálása a domináns termékek innovatív menedzselésével Az értékteremtő termelési folyamatban az anyagok különböző módon viselkednek mind a bemeneti (alapanyag, komponens), mind a kimeneti oldalon (késztermék). Ezeket a különbségeket jellemzően az adott anyag készletezési stratégiájának meghatározásakor vesszük figyelembe. Vizsgálataink és gyakorlati alkalmazások azt mutatják, hogy a stabilan viselkedő domináns termékek a teljes hálózat stabilitását növelni képesek. Ezt felismerve olyan módszert dolgoztunk ki, amellyel ezek a termékek nagy biztonsággal azonosíthatók. A kifejlesztett kombinált mennyiség-irregularitás diagramok segítenek klaszterben csoportosítani a különböző viselkedésű szereplőket is. A cikkben kutatásaink alapján bemutatjuk, hogyan alkalmazhatók a stabilan viselkedő nagy komponensek, illetve nagy termékek a hálózat stabilitásának növelésére.
12. Csomagolt termékek szállításának és nyomon követésének gazdasági haszon elemzése a térinformatika támogatásával Manapság a különböző informatikai megoldások az élet minden területén lehetőséget nyújtanak a legkülönbözőbb adatok begyűjtésére és elemzésére. Ezen eszközök segítségével adja magát a lehetőség, hogy mérjük és rögzítsük azon hatásokat, amelyek a termék szállítása közben a terméken bekövetkeznek. Ezen adatokat a szállítási eszközök földrajzi koordinátáival össze tudjuk kötni. A cikk célja, hogy felvázolja és bemutassa a jelenleg elérhető informatikai technológiákat, amelyek segítenek megelőzni a termék és a csomagolás sérüléseit, vagy ha ezek nem megelőzhetőek, akkor segít abban, hogy a károk okát és eredetét az adatok feldolgozása által megállapítsuk. Az alapvető elméletek kifejtése után, a cikk egy esettanulmány leírásával az eszközök további lehetőségeit is megvizsgálja.
13. A használatarányos útdíj magyarországi bevezetésének hatása a piac szereplőire A tervek szerint 2013. július 1-től Magyarországon is bevezetésre kerül a használatarányos elektronikus útdíj, amelyet először a gyorsforgalmi utakon, illetve a legforgalmasabb, a tranzitforgalom által leginkább igénybevett főúti szakaszokon kívánnak alkalmazni. Különböző elemzések születtek már arra, hogy megvizsgálják, milyen nemzetgazdasági hatásai lesznek a megtett úttal arányos díjfizetés rendszerének. Kérdés, hogy a hazai fuvarozó, szállítmányozó és logisztikai szolgáltató vállalatok is időben felismerik-e ezeket a hatásokat és megteszik-e a szükséges lépéseket versenyképességük megőrzéséért. A tanulmány célja az új típusú útdíj szedés több szempontú vizsgálata, különös tekintettel a piaci szereplők megváltozott körülmények közötti üzleti, szolgáltatásfejlesztési lehetőségeinek feltárására.
14. Hogyan tovább KKV-k? Avagy a kiskereskedelmi kis- és középvállalkozások helyzete és jövője A KKV szektor – és ezen belül a kereskedelmi vállalkozások is – a foglalkoztatásban és a hazai GDP-előállításban betöltött szerepe alapján mindenképpen figyelmet érdemel. A folyamatosan változó gazdasági környezet újabb és újabb elvárásokat támasztott és támaszt napjainkban is a vállalkozásokkal szemben. A KKV szektor erősödése és versenyképessége növelése szempontjából a kiszámítható és stabil állami szerepvállalás, a vállalkozásbarát kormányzati politika alapvető fontosságú lenne. A lehetőségek szűkülnek, a fennmaradásért folytatott napi harc a KKV-k jelentős energiáját leköti, így nem marad kellő idő a közép- és hosszú távú stratégiai fontosságú döntések megalapozásához. A vállalkozások többsége komoly likviditási problémákkal küzd, melyek forráshiánnyal is társulnak. És ezzel eljutottunk a túléléshez, amely a KKV-k működését jellemzően uralja. A „túlélés” szó leírásával egy időben hangsúlyozandó, hogy ugyan a pénzügyi-gazdasági válság idején a vállalkozások alapvető célkitűzése a túlélés, elsődleges célnak azonban egy olyan egészséges gazdasági szerkezet létrehozását kell tekinteni, mely hosszú távra mutat és megalapozza a kis- és középvállalatok stabil piaci pozíciójának megteremtését a fejlődésüket támogató stratégia kidolgozásával. A folyamatosan változó környezet, az alkalmazkodás, a reakcióidő csökkenése, a rugalmasság, az állandó megújulni akarás, valamint a piaci pozíciók és a likviditás megőrzése, javítása kulcsfontosságú tényezők. Látni kell, hogy a KKV szektor a jövőben a mainál még élesebb versenyhelyzetbe kerül. A vállalkozásoknak lehetőségeiket mérlegelve, erősségeikre építve, az állami támogatások lehető legszélesebb körét kiaknázva kell felépíteniük saját stratégiájukat. Változtatások, állandó alkalmazkodás és megújulás szükséges részükről. A KKV-k számára többféle válaszlehetőségek adódnak a megváltozott gazdasági környezetben, így például az innovációs tevékenységük fokozása, az információ és információtechnológia újszerű alkalmazása, rugalmas alkalmazkodás az új piaci résekhez, együttműködések, nemzetközi piacra lépés. Tanulmányom fókuszába elsődlegesen a kooperáció KKV-k számára adta lehetőségeit helyezem, mind a vertikális, mind a horizontális kooperációt (azaz a kiskereskedelmi horizontális szövetségek formáit) vizsgálva, megnézve az ezekben rejlő stratégiai lehetőségeket, a teendőket, melyeknek felismerése a KKV szektor versenyképessége szempontjából meghatározó jelentőségű.
15. Logisztikai elemek a közigazgatásban A közigazgatás olyan szervezet, rendszer melynek két végpontja térben és időben igen távol esik, vagy eshet egymástól. Ez a rendszer sajátságos működésénél fogva egymástól függetlenül, több ponton is képes a mozgásba hozásához alapvető információk fogadására. Sőt, a rendszer szükség esetén saját magát is mozgásba hozza, illetve mozgásba kell hoznia. Tanulmányunk célja bemutatni ezt a folyamatot, azt, ahogy a rendszer fogadja és értelmezi az információt és működésbe jön, majd a rendszeren átfuttatva választ ad, vagy saját maga elvégzi a feladatot.
16. Az ellátási-elosztási hálózatok korszerű modellje A cikk a kapcsolódó PhD kutatás elméleti alapjait, matematikai modelljét, a modell peremfeltételeit és optimalizáló elveit taglalja, annak fényében, hogy milyen klasszikus és a XIX. századnak megfelelő szempontokat kell figyelembe venni egy ellátási hálózat tervezésekor. Ezek a szempontok kiterjednek a klasszikus hálózattervezési problémákra (telephelyek száma, telepítési helyek megválasztása, disztribúció), valamint modern szempontokra (készletezés modellezése, fenntarthatóság, inverz logisztikai megoldások). Végül egy költség alapú modell megalkotása a cél, hogy az egyes tervváltozatok összehasonlíthatóak legyenek.
17. A Debreceni Nemzetközi repülőtér logisztikai fejlesztései a légi áruszállítás tükrében 2012. június 18-án új korszak kezdődött a debreceni repülőtéren; leszállt az első menedrendszerű járat Londonból. A repülőtér új üzemeltetője komoly fejlesztésekbe kezdett, új cargo bázis van kialakulóban, nagy régiós jelentősséggel. A szakmai fejlesztés mellett elkészült az első olyan raktárcsarnok melynek légi ’oldala’ is van. Az iparvágány megnyitása ősszel várható; a 2014-re tervezett új autópálya szakaszon önálló lehajtó épül. Felépítés: • A repülőtér műszaki jellemzői, infrastruktúrális helyzete, története • A jelenlegi fejlesztések a légi áruszállítás és a multimodális logisztika szemszögéből • A logisztikai központ vasúti kapcsolata, tervezett közúti kapcsolata • Esettanulmány: teherszállító repülőgép kiszolgálása • Összegzés: a repülőtér beilleszkedése a nemzetközi légi és szárazföldi útvonalak rendszerébe Mellékletek: helyszínrajz, a raktárbázis tervezett helyszínrajza, az iparvágány nyomvonalának térképe, fotógyűjtemény
18. A zöldség-gyümölcs ágazat aktuális kihívásai és annak logisztikai aspektusai Az adott körülmények között arra van a legnagyobb szükség, hogy lehetővé tegyük a létező termelőhelyek integrációját és együttműködését, ily módon biztonságot teremtve a már megvalósított beruházásoknak és lehetővé téve a szolgáltatások folyamatosságát, ugyanakkor elősegítve a meglévő saját rendszerek fokozatos migrációját a nyitott és moduláris virtuális rendszerek felé. A megoldások költséghatékonysága – különösen, ha a szervezet egészét tekintjük - egy másik rendkívül fontos szempontot képvisel.
19. A beszerzés szervezeten belüli helye a hazai feldolgozóipar példáján A beszerzés szerepe a vállalati működésben látványosan megnőtt az elmúlt években. Ez a folyamat a nemzetközi gyakorlattal egyező irányba mutat. Írásunk ezen hazai szakmai fórumokon sokszor elhangzott állítás empirikus alátámasztását célozza meg. A Beszerzési Menedzser Index adatbázisának segítségével feldolgozóipari vállalatok adatait elemezzük abból a szempontból, hogy milyen pozíciója van a beszerzési vezetőnek illetve hogyan változott mindez a 10 évvel ezelőtti tapasztalatokhoz képest.
20. Elosztási logisztika stratégiai problémái A termék struktúra jellemzőinek megváltozása és folyamatos változása, a piaci versenyelőnyök logisztikai tevékenységekhez való kapcsolódása, a globalizált anyagáramlási folyamatokban a beszerzési és az elosztási tevékenységek felértékelődése miatt egyre nagyobb szerepet kapnak az elosztási logisztikai tevékenységekhez tartozó logisztikai rendszer kialakítások kérdései. Az adott rendszer esetében meghatározó szerepet játszanak a működtetési stratégiák változatai, a folyamattal összefüggő készletezési problémák, az optimális egységrakományképzés és komissiózás kérdései, valamint az elektronikus kereskedelem biztosította lehetőségek az elosztási folyamatban. Az elosztási logisztikai folyamat minőségbiztosítási stratégiai kérdései. A cikk ezen problémák felvázolásával foglalkozik.
21. Lean hatékonyságmenedzsment (Overall Equipment Effectiveness OEE) alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata az ellátási szállítási technológiai folyamatokra. A lean logisztikai menedzsment alkalmazása nagy kihívásokkal jár napjainkban. Ennek egyik fontos eleme a teljes hatékonysági eszközmutató az Overall Equipment Effectiveness (OEE). Ezt eddig jellemzően a gyártási logisztikában és a minőségbiztosítás területén használták. Kvantitatív transz-indusztriális folyamat benchmarking kutatást folytattunk, hogy milyen módon lehet alkalmazni az ellátási szállítások hatékonyságának az elemzésénél. A tanulmány
összefoglalja az eddig alkalmazott módszereket és bemutatja a Suppy Stream Map-ra átalakított változatát az ellátási szállításoknál, valamint vizsgálja az OEE-nek való megfelelését. Bemutatja az elkészített új lean változatot és javaslatot tesz a gyakorlati alkalmazására.
22. Komissiózási rendszerfejlesztés értékelése MFCA módszerrel A logisztikai, ezen belül a komissiózási rendszerek korszerűsítése meghatározó tényező a vállalati versenyképesség és hatékonyság szempontjából. Az ilyen jellegű fejlesztési döntések megalapozásához célszerű olyan módszert alkalmazni, amely képes a racionalizálási lépések működési költségvonzatának meghatározására. A tanulmány a többszintű teljes költség allokáció (multi-level full cost allocation – MFCA) logisztikai adaptálásával tesz kísérletet egy konkrét vállalati komissiózási rendszer átalakításának hatáselemzésére. A modellezéssel kimutathatóvá válik, mennyiben változtatja meg egy célzott informatikai fejlesztés a vizsgált logisztikai részrendszer működési jellemzőit, illetve ennek mi a hatása a komissiózási tevékenység önköltségére.
23. A természet ihlette anyagellátás: Mizushumashi A termelő, a kereskedelmi és a szállítmányozó vállalatok számára is jelentős kihívást jelent a „termelés” anyagellátásának megtervezése, amely a hatékonyság alapját jelentheti. A technika fejlődésével egyre pontosabb informatikai támogatás biztosítható a folyamatos és precíz anyagellátáshoz. A költséges informatikai fejlesztések mellett azonban ne feledkezzünk meg az egyszerű megoldásokról sem. A hatékonyság tükrében két, a folyamatos anyagellátást lehetővé tevő, lean megoldás kerül bemutatásra, a mizusumashi és a milk run. Az elméleti megközelítést követően példákon keresztül tesszük láthatóvá a két módszer alkalmazásában rejlő lehetőségeket.
24. Közvetlen gyártósori anyagkiszolgálás az autóiparban A mai termelővállalatoknak költségmegtakarítási szempontból fontos, hogy minél kevesebb lekötött tőkével menedzseljék készleteiket. A költségcsökkentés egyik eszköze lehet a közvetlenül a gyártósorra történő anyagmozgatás, illetve a beszállítók VMI (Vendor Managed Inventory) rendszerbe való bekapcsolása. A tanulmányban egy autóipari beszállító igényeihez szabott lehetséges anyagkiszolgáló rendszer kerül bemutatásra. Középpontban a raktári folyamatok valamint a belső ellátási láncra vetített paraméterek szerepelnek. A rendszer beállításához szükséges input adatok a gyakorlati tapasztalat és az elméleti megközelítés alapján állnak rendelkezésre.
25. A gyűjtőszállítmányozás és annak magyarországi jelene A tanulmány célja, hogy bemutassa egyrészt a gyűjtőszállítmányozás eredetét, rövid történetét, körülményeinek gazdasági indokait, struktúráit, a különböző szállítási modalitások tekintetében, különös tekintettel a szakterület hazai vonatkozásaira.
26. Áruforgalom a Duna magyarországi szakaszán A tanulmány bemutatja a Dunán lebonyolított áruforgalom statisztikai adatokra építő összetételét, és a mennyiségek alakulását, a kikötők főbb jellemzőit. Empirikus kutatásra építve megismerhetjük a tulajdonosi és vállalkozói várakozásokat, számadatokat, terveket.
27. HCT = Új gondolatok a szárazföldi intermodális logisztikában A cikk röviden összefoglalja a vasúti-közúti szállítás versenyhátrányának okait a tisztán közúti szállítással szemben, illetve megoldás kínál a problémára. Az új konténerkezelési technológia azért lehet kiemelkedő jelentőségű, mivel a HCT konténer átrakó berendezés a vasúti felső vezeték alatt is alkalmazható. A kombinált logisztika fejlesztésére vonatkozó javaslat az áru közútról vasútra való átterelését biztosítja, piaci viszonyok mellett. Az elgondolás fokozottan veszi figyelembe a környezetvédelmi követelményeket, javítják a jelentős logisztikai költséggel terhelt ágazatok versenyképességét. A javasolt intermodális háztól-házig való szállítási rendszerben menetrend szerint, alacsony követési idővel konténerszállító vonatok közlekednek. Az intermodális átrakópontokon 1-2 db HCT biztosítja a konténerek vonatra való „fel és leszállását”. A konténerszállító vonat megállási ideje 20-30 perc. A cikk összefoglalja a HCT alkalmazásának előnyeit, melynek bemutatást 9-10 ábra segíti. A Loxodon Kft által javasolt új logisztikai szolgáltatás, hatással lehet a terminálépítési gyakorlatra, melyeket a cikk röviden összefoglal.
28. Technológiafejlesztés a közúti áruszállítás papírmentessé tétele érdekében (eFuvarlevél) A tanulmány bemutatja azt a folyamatban lévő projektet, amely nemzetközi elektronikus kommunikációs szabványokra alapozva, a közúti áruszállításban az egyes rakományokat kísérő papír alapú menetokmányok kiváltására, digitális adathordozókon interaktívan kezelhető elektronikus bizonylatokat valósít meg. A szolgáltatás a résztvevő szervezetek számára nagyfokú adatbiztonságot, automatizálható feldolgozást, és ezek eredményeként jelentős költségcsökkenést és hatékonyságjavulást eredményezhet. A szállítmányokat kezelő szállító – belföldi és nemzetközi viszonylatokban közlekedő – tehergépkocsik egy digitális eszközzel kerülnek felszerelésre, mely hozzáférést biztosít a szállítmány korábban papír alapú, immár elektronikus szállítólevél információihoz. A rendszer biztosítja a dokumentumok általános kereskedelmi és a magyar, illetve a nemzetközi jogi gyakorlatban elvárt hitelesítését, a bizonylatok átvételi igazoltatását, és megoldja az áru átvételezési eltérések kezelését is. A bemutatatott alkalmazás lehetőséget biztosít az ellátási láncban résztvevő szervezetek és személyek részére az emberi értelmezés számára (olvasható formában való megjelenítés), a hatósági ellenőrzésére, és a kapcsolódó informatikai rendszerek számára az automatizálható feldolgozására.
29. Modern azonosítási és információ technológia módszerek a kereskedelemben és a logisztikában (GS1 DataBar, önkiszolgáló BI) A tanulmány bemutatja azt a modern azonosítási és vonalkód jelölési rendszert, amely a termékek csomagolásán részletesebb információkat képes biztosítani automatikus adatbevitelt lehetővé tevő módon, és amelynek segítségével így a kereskedelmi folyamatok tovább automatizálhatóak. Az adatrögzítésnél egyetlen vonalkód leolvasásával az áruazonosításon felül például a termék lejárati-, vagy minőség megőrzési ideje, gyártási tételszáma, vagy nettó tömege is azonnal leolvasásra és továbbításra kerülhet. Mindezen adatok a bolt logisztikai-, valamint értékesítési- és kiszolgálási folyamatainál felhasználhatók, illetve a termék árképzését is képesek szabályozni. A rendszerrel csökkenthetőek az áruházi készletek, a termék-selejtezési veszteségek, az élőmunka felhasználás, biztosíthatók a jogszabályi nyomon követési előírások, egyben növelhető a forgalom volumene, az árrés tömeg és a vásárlói elégedettség. Ezen folyamatok mutatószámainak mérésére, elemzésére és azokon túlmutatóan is alkalmazható egy manapság már elengedhetetlen önkiszolgáló BI (üzleti intelligencia) rendszer, amely vizuálisan is gyorsan áttekinthető képet ad egy kereskedelmi lánc egy vagy több egységének illetve egy szolgáltató, vagy gyártó cég tevékenységeiről, készleteinek alakulásáról, forgalmi eredményeiről. A rendszer a
felhasználók adott csoportjának, vagy a hierarchia szintjének megfelelően több platformon, és szegmentáltan a legmegfelelőbb információkat mutatja be. Lehetőséget biztosítva akár a kereskedelmi egység eladóterében, a szolgáltató cég raktárában, vagy a gyártósorok között a gyors információszerzésre, az összehasonlításra és a megfelelő beavatkozás előkészítésére.
30. Információk az árumozgás előtt, alatt és után - komplex információkezelés a gyártótól a vevőig! A kereskedelmi termékek, illetve gyűjtő- és logisztikai egységeiknek gyors és pontos átvétele, valamint nyomon követhetősége érdekében a logisztikai folyamatokat célszerű mindinkább automatizálni. Árumozgatás és raktározás a gyártó, a logisztikai szolgáltató és a kereskedő között szállítási és raktári szinten napjainkban csak korszerű azonosítási és automatikus adattovábbítási informatikai megoldásokkal valósítható meg, amelynek kialakításához és hatékony működtetéséhez szabványos megoldások alkalmazása szükséges. A tanulmányban bemutatjuk a GS1 komplex eszközrendszerét mindazon szabványos megoldásokkal, amelyek az alapanyag gyártótól az ellátási lánc teljes hosszában a végfelhasználóig – szektorokon átívelő és azonos módon - egységesen és koherensen képesek az üzleti partnerek és a fogyasztók számára biztosítani az adattárolási, adatkommunikációs és jelölési megoldásokat a megbízható termék- és logisztikai adatok – akár mobil eszközön történő - elérhetősége érdekében. A GS1 szabványmegoldások hazai üzleti életbe történő adaptálásának létjogosultságát és igényét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az FMCG szektor legnagyobb hazai beszállítóinak és kereskedőinek – köztük az AUCHAN, a Co-op Hungary, a METRO, a SPAR, a TESCO illetve a Coca-Cola HBC, a Kraft Foods, a MARS, az SCA, Unilever és a Zwack Unicum - közös platformja, az ECR Hungary (Efficient Consumer Response - Hatékony Fogyasztói Válasz) 2012. júniusában véglegesítette a GS1 szabványokon alapuló egységes logisztikai címke formátumát.
Angol nyelvű tanulmányok 1. Logistics strategies (angol nyelven fog megjelenni) Tanulmányom célja a logisztikai stratégia szemléletének bemutatása nemzetközi kutatások és hazai eredmények alapján. Bemutatom a logisztikai stratégia és a vállalati stratégia kapcsolatát illetve a főbb logisztikai stratégiákat. Az elmúlt években jó néhány stratégiai modellt publikáltak nemzetközi szinten, ezek összefoglalását és kritikai elemzését kívánom megtenni. A tanulmány végén alapozó kvalitatív kutatásom néhány eredményét közlöm, melyek elsősorban a logisztikai stratégia értelmezéséhez kapcsolódnak.
2. Lessons of outsourcing of a warehouse operations This is the story of the outsourcing the warehouse operations of the Hungarian branch of a market leading multinational cosmetics company with all the tasks, hurdles, mistakes and lessons we met during the project. The operation itself was quiet complex: The handling of the products of 4 independent commercial divisions each one operating in its own market with totally different sold volumes. Handling cca. 6000 product SKU’s and cca. 6000 POS SKU’s with detail picking and about 80 % of the volume going through some form of value added services and high volume fluctuation (weekly, monthly seasonal). I will go through the following phases of the project: • Pre-project phase: defining of supply strategy and review of the internal processes; • Preparation phase: o Forming the project management team, the methodology of work, o Creating common processes, KPI’s, data transfer protocol, stock transactions, o Schedule and
conditions of stock and people transfer. • Transfer phase: o Redirecting of inbound transfer and stock transfer between the sites, o Delivering from 2 sites, o Close up old site, operating from the 3PL site. At the end I will summarize the lessons we learned from the project and a little guide for corporate responsibles who face the challenges of an outsourcing. When should we outsource and when not? What to do before and during the project to avoid failure and to achieve targets? How we should handle issues and problems popping up?
3. Comparative analysis of the original and modified DEA/AHP method with an application in road freight transport (Az eredeti és a módosított DEA/AHP módszer összehasonlító elemzése egy közúti árufuvarozási példa segítségével) Preceding studies have shown that the original DEA/AHP method (data envelopment analysis - analytic hierarchy process) utilized for the efficiency analysis of decision making units is often incapable of creating full ranking. Therefore, a new approach, the modified DEA/AHP method has been created to circumvent this problem. Looking at road haulage companies, the present article gives a concrete example of its application, and the results are analyzed in light of the outcomes from the original method. Furthermore, the examinations are also extended to include technological and environmental parameters as well.
4. Reverse Logistics and Sustanibility in Hungarian enterprises Our research aims to examine to what extent the sustanibility and reverse logisticsin in supply chain types described in Hungarian and international literature can be found in Hungarian enterprises, what similarities and differences can be observed, including the reasons therefore, and which supply chain types are competitive and why in our circumstances. Based on theoretical knowledge and the results of our research, proposals will be elaborated about the actions to be taken in our circumstances to make hungarian enterprises supply chains more successful from the aspects of member cooperation and information flow. The study will be based on questionnaires and deep interviews. Methods in relation to the questionnaire-based status assessment and other tasks will be applied in the second phase of our research.
5. International review of Eco-Logistics Several logistic organizations responded to environmental pollution by applying green principles to their company, such as using environmental friendly raw materials, reducing the usage of fossil based power and using recycled papers for packaging. Eco-Logistics has been emerging in the last few years. This idea covers every stage in the manufacture from the first to the last stage of the life cycle, i.e. from product design to recycling. The purpose of this paper is to describe the importance of greening logistics.
6. Operating Efficiency at Big Industrial Production Companies The purpose of Operating Efficiency’s is to increase business performance. Although the transformation sequence and tools are introduced step by step in most of the documents, it is crucial to view them as an integrated set of concepts that help target and eliminate waste, create a performance culture and increase overall business performance. The transformation relies on the design of a total operating system to deliver continuously improving performance. However improvement projects are not enough. These improvements can only be sustained, institutionalized and improved upon through process improvement management, a rigorous goal setting, problem solving and corrective action discipline which is the heart of the continuous improvement culture.
