Logisztikai Évkönyv 2013 Előzetes
Magyar nyelvű tanulmányok 1. A ko-modális áruszállítási láncok technológiai és gazdasági feltételrendszerének elemzése A jelenleg működő szállítási láncok újratervezését teszi szükségessé a stratégiai szinten megalkotott ko-modalitási elv és annak végrehajtásának előkészítése. A láncok egyes résztvevői ugyanis sok esetben nem látják át az alágazatközi áruszállítás társadalmi szempontból előnyös tulajdonságait. A rendszer megfelelő szintű és részletezettségű kialakítása így elengedhetetlenné teszi a szükséges műszaki, gazdasági, jogi feltételek tisztázását, így lehetőség nyílik az egyes alágazati kérdéséket rendezni. A cikk bemutatja a potenciális ko-modális szolgáltatók körében felvetődött feltételeket. 2. Technológiafejlesztés a közúti áruszállítás papírmentessé tétele érdekében (e-Fuvarlevél) A tanulmány bemutatja azt a folyamatban lévő projektet, amely - nemzetközi elektronikus kommunikációs szabványokra alapozva - a közúti áruszállítás papír alapú menetokmányainak kiváltására digitális eszközökön interaktívan kezelhető elektronikus bizonylatokat valósít meg. Az alkalmazás biztosítja az ellátási láncban résztvevők részére a dokumentumok humán interfészen való megjelenítését és módosítását, a hatósági ellenőrzését, valamint a kapcsolódó informatikai rendszerek számára az automatizált feldolgozást. A szolgáltatás a résztvevő szervezetek számára nagyfokú adatbiztonságot, automatizálható feldolgozást, és ezek eredményeként jelentős költségcsökkenést és hatékonyságjavulást eredményez.
3. Budapesti áruellátási, city logisztikai tervváltozatok A cikkben bemutatásra kerül Budapest potenciális áruellátásának koncepciója, a belvárosban található igénypontok kiszolgálása városi elosztó központok segítségével, az áruk konszolidálásával. Több tervváltozat kerül összehasonlításra az általuk generált működési költségek alapján. A tervváltozatok eltérnek a hálózati topológiájuk, a csomópontok száma, illetve elhelyezkedésük, továbbá az egyes csomópontok között megvalósított áruszállítás módja, és az alkalmazott járművek kapacitása szerint.
4. A római légiók logisztikája háborúban A Római Birodalom fenntartásának és terjeszkedésének alapja a hadereje volt. A haderő alapvető részét képezték a légiók, amelyek szervezettségükben és hatékonyságukban csak úgy tudtak megfelelni az elvárásoknak, ha tevékenységüket megfelelő logisztikai háttérrel is biztosítani tudták. Jelen cikk az eredeti korabeli források felhasználásával próbál képet adni a légiók logisztikájáról. Habár a téma óriási időszakot ölel fel és a korszakok között sok különbség található, a felhasznált irodalmak azonban mégis némi betekintést nyújtanak az ókori logisztikába.
5. ECSL a siker forrása Az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) és a TÜV Rheinland InterCert Kft. „ECSL néven” új értékelési és tanúsítási kritériumrendszert fejlesztett ki logisztikai szolgáltatók és logisztikai rendszert működtető vállalatok részére. Az ECSL-t (Evaluation and Certification System for Logistic Enterprises) nemzetközi és hazai irányelvek, valamint szabványok elvárásai és követelményrendszere alapján fejlesztette ki a két szervezet, hozzáadva saját szakmai tapasztalatait. Az ECSL nem szabvány, nem előíró keretrendszer, mint pl. az ISO 9001, de nem is szűkebb értelemben vett modell, mint pl. az EFQM, hanem valahol a kettő – a követelmény és a modell – között elhelyezkedő szempont-, elvárás- és értékelő rendszer.
6. Autóipari gyártósorok ellátásának optimalizálása külső raktárból A globalizálódó gazdaságban a logisztikai szolgáltatók szerepe felértékelődött. A hosszú ellátási láncok és az ún. fő kompetenciákra való törekvés mind-mind arra késztették az autógyárakat (OEM) hogy ezeket a tevékenységeket kiszervezzék. Napjainkban már hasonló minta figyelhető meg az első -és alsóbb szintű beszállítók körében ugyanezen szempontok miatt. A tanulmány célja leírni azokat az elméleti modelleket, amelyek átültetése a gyakorlatba az optimális termelés-kiszolgálást idézi elő.
7. Globális logisztika versus magyar geoökonómiai logisztikai potenciál A dolgozat, vázlatosan áttekinti a globalizáció egyik fő területébe, a logisztikába illeszkedő magyar lehetőségeket. A magyar lehetőségeket meghatározzák a geoökonómiai adottságaink. Így Magyarország földrajzi fekvése, infrastruktúránk fejlettsége és kapcsolódása a nemzetközi infrastruktúrához. Meghatározók a meglévő és potenciális gazdasági kapcsolatok és nemzetközi gazdasági integrációk. Új lehetőségeket kínál az Európai Unió keretében a vasút fejlesztése, a közút fejlesztése, a vízi szállítás fejlesztése, de a legmarkánsabb a vezetékes szállítási rendszerek fejlesztése (kőolaj, gáz, termékvezetékek). Új dimenziókban fejlődnek az energiavezetékek (elektromos áram) és az információ. Magyarország lehetőségei a fentiekhez kapcsolódó integrált szolgáltatásokban, a legszélesebben értelmezett intermodális szolgáltatásokban vannak.
8. Ellátási lánc stabilizálása a domináns termékek innovatív menedzselésével Az értékteremtő termelési folyamatban az anyagok különböző módon viselkednek mind a bemeneti, mind a kimeneti oldalon. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a stabilan viselkedő domináns termékek a teljes hálózat stabilitását növelni képesek. Ezt felismerve olyan módszert dolgoztunk ki, amellyel ezek a termékek azonosíthatók. A kifejlesztett kombinált mennyiség-irregularitás diagramok segítenek klaszterben csoportosítani a különböző viselkedésű szereplőket is. Kutatásaink alapján bemutatunk egy módszert az ellátási hálózat stabilitásának növelésére.
9. LeanGreen – az ÖKOperáció elmélete és gyakorlata Think global, act local! Sokszor hangzik el ez a mondat, amikor fenntarthatóságról vagy a jövőről van szó. A globális megközelítés mellett mit tehet ma, hazánkban a közúti fuvarozó az „act local“ szellemében? Újfajta veszteség megközelítésével és gyakorlati útmutatásával az ÖKOoperáció bemutat egy alternatívát, melynek segítségével jelentősen mérsékelhetők a közösségi konfliktusok egy fuvarozó vagy fuvaroztató cég, és egy közösség, például egy település kapcsolatában. Kiemelten fontos az ÖKOoperáció részét képező ÖKOmmunikáció, illetve a gyakorlati megvalósításhoz nélkülözhetetlen földrajzi és kistérségi ismeretek. A térségi logisztika egyik fenntarthatósági alappillére az ÖKOoperáció kell hogy legyen, hisz nélküle nem képzelhető el a jövőben egy közösség és a logisztikát intenzíven igénybe vevő vállalatok kapcsolata.
10. A hazai kis- és középvállalkozások logisztikai költségei a nemzetközi felmérések függvényében A cikk a magyarországi kis- és középvállalkozások (KKV) logisztikai költségeit vizsgálja a nemzetközi kutatások tükrében és a közel kétezer hazai KKV-re kiterjedő 2009-es felmérés alapján. A hazai KKV-knak nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas a logisztikai összköltségszintje. A magyarországi kis- és középvállalkozások ki nem szervezett szállítási és raktározási tevékenységei a hazai fuvarozóknak és raktárszolgáltatóknak jelentős piacbővülést jelenthetnének. Ez azonban csak elvi piacbővülés, mivel a hazai KKV-k nem tervezik, hogy szállítási és raktározási tevékenységeiket nagyobb arányban szervezzék ki. Ez részben azzal magyarázható, hogy a feldolgozóipari, mezőgazdasági és kereskedő kis- és középvállalkozások viszonylag nagy arányban tekintik a logisztikát alapvető képességnek. Nemzetközi viszonylatban a magyarországi KKV-k magas logisztikai költségszintekkel szembesülnek, melynek mérséklésével az adminisztrációs terhek csökkentéséhez hasonló megtakarítást lehetne elérni.
11. Csomagolt termékek szállításának és nyomon követésének gazdasági haszon elemzése a térinformatika támogatásával Manapság a különböző informatikai megoldások az élet minden területén lehetőséget nyújtanak a legkülönbözőbb adatok begyűjtésére és elemzésére. Ezen eszközök segítségével adja magát a lehetőség, hogy mérjük és rögzítsük azon hatásokat, amelyek a termék szállítása közben a terméken bekövetkeznek. Ezen adatokat a szállítási eszközök földrajzi koordinátáival össze tudjuk kötni. A cikk célja, hogy felvázolja és bemutassa a jelenleg elérhető informatikai technológiákat, amelyek segítenek megelőzni a termék és a csomagolás sérüléseit, vagy ha ezek nem megelőzhetőek, akkor segít abban, hogy a károk okát és eredetét az adatok feldolgozása által megállapítsuk. Az alapvető elméletek kifejtése után, a cikk egy esettanulmány leírásával az eszközök további lehetőségeit is megvizsgálja.
12. Elosztási logisztika stratégiai problémái A termék struktúra jellemzőinek megváltozása és folyamatos változása, a piaci versenyelőnyök logisztikai tevékenységekhez való kapcsolódása, a globalizált anyagáramlási folyamatokban a beszerzési és az elosztási tevékenységek felértékelődése miatt egyre nagyobb szerepet kapnak az elosztási logisztikai tevékenységekhez tartozó logisztikai rendszer kialakítások kérdései. Az adott rendszer esetében meghatározó szerepet játszanak a működtetési stratégiák változatai, a folyamattal összefüggő készletezési problémák, az optimális egységrakományképzés és komissiózás kérdései, valamint az elektronikus kereskedelem biztosította lehetőségek az elosztási folyamatban. Az elosztási logisztikai folyamat minőségbiztosítási stratégiai kérdései. A cikk ezen problémák felvázolásával foglalkozik.
13. Raktári folyamatok optimalizálása szimulációs környezet alkalmazásával Az egyre élesebb gazdasági versenyben folyamatosan nő a disztribúciós központok költség és erőforrás hatékony működésének fontossága. A kiszolgálandó igények folyamatos változása megköveteli a raktári folyamatok, informatikai rendszer és infrastruktúra rövid időn belüli felülvizsgálatát és változásokhoz való igazítását. Mindezek rendszeres elvégzésére egy olyan, szimuláció környezetben fejlesztett eszköz a legmegfelelőbb, mely alkalmas különböző alternatívák összehasonlítására, majd az algoritmusok optimális kombinációjának kiválasztására. A tanulmány ismerteti a szimulációs eszköz jelentőségét, működési elveit és funkcionalitását.
14. A használatarányos útdíj magyarországi bevezetésének hatása a piac szereplőire A tervek szerint 2013. július 1-től Magyarországon is bevezetésre kerül a használatarányos elektronikus útdíj, amelyet először a gyorsforgalmi utakon, illetve a legforgalmasabb, a tranzitforgalom által leginkább igénybevett főúti szakaszokon kívánnak alkalmazni. Különböző elemzések születtek már arra, hogy megvizsgálják, milyen nemzetgazdasági hatásai lesznek a megtett úttal arányos díjfizetés rendszerének. Kérdés, hogy a hazai fuvarozó, szállítmányozó és logisztikai szolgáltató vállalatok is időben felismerik-e ezeket a hatásokat és megteszik-e a szükséges lépéseket versenyképességük megőrzéséért. A tanulmány célja az új típusú útdíj szedés több szempontú vizsgálata, különös tekintettel a piaci szereplők megváltozott körülmények közötti üzleti, szolgáltatásfejlesztési lehetőségeinek feltárására.
15. Hogyan tovább KKV-k? Avagy a kis- és középvállalkozások helyzete és jövője a hazai kiskereskedelemben A folyamatosan változó gazdasági környezet újabb és újabb elvárásokat támaszt a vállalkozásokkal szemben, így a KKV-k számára az alkalmazkodás, a rugalmasság, az állandó megújulni akarás, továbbá a piaci pozíciók és a likviditás megőrzése, javítása kulcsfontosságú tényezők. A KKV szektor a jövőben a mainál még élesebb versenyhelyzetbe kerül, így a lehetőségeiket mérlegelve, erősségeikre építve, az állami támogatásokat kiaknázva kell felépíteniük saját stratégiájukat. Változtatások, állandó alkalmazkodás és megújulás szükséges részükről. A KKV-k számára többféle válaszlehetőségek adódnak a megváltozott gazdasági környezetben. Tanulmányom fókuszába elsődlegesen a KKV-k vertikális és a horizontális együttműködéseit helyezem, vizsgálva az ezekben rejlő stratégiai lehetőségeket, a logisztikai és kereskedelmi teendőket, melyeknek felismerése kulcs fontosságú a KKV szektor versenyképessége szempontjából.
16. Logisztikai elemek a közigazgatásban A közigazgatás olyan szervezet, rendszer melynek két végpontja térben és időben igen távol esik, vagy eshet egymástól. Ez a rendszer sajátságos működésénél fogva egymástól függetlenül, több ponton is képes a mozgásba hozásához alapvető információk fogadására. Sőt, a rendszer szükség esetén saját magát is mozgásba hozza, illetve mozgásba kell hoznia. Tanulmányunk célja bemutatni ezt a folyamatot, azt, ahogy a rendszer fogadja és értelmezi az információt és működésbe jön, majd a rendszeren átfuttatva választ ad, vagy saját maga elvégzi a feladatot.
17. Modern azonosítási és információ technológia módszerek a kereskedelemben és a logisztikában (GS1 DataBar, önkiszolgáló BI) A tanulmány bemutatja azt a modern azonosítási és vonalkód jelölési rendszert nemzetközi és hazai projekt alapján, amely a termékek csomagolásán a jelenlegi vonalkód méretében részletesebb információkat képes (pl.: lejárati idő, gyártási száma, vagy tömege) biztosítani automatikus adatbevitelt lehetővé tevő módon. A rendszerrel csökkenthetőek az áruházi készletek, a termék-selejtezési veszteségek, az élőmunka felhasználás, egyben növelhető a forgalom volumene, az árrés tömeg és a vásárlói elégedettség, az automatizált kedvezménykezelés. A folyamatok mutatószámainak mérésére, elemzésére mutatunk be egy hatékony önkiszolgáló BI (üzleti intelligencia) rendszert, amely vizuálisan is gyorsan áttekinthető képet ad egy kereskedelmi lánc egy vagy több egységének illetve egy szolgáltató, vagy gyártó cég tevékenységeiről, készleteinek alakulásáról, forgalmi eredményeiről.
18. Az ellátási-elosztási hálózatok korszerű modellje A cikk a kapcsolódó PhD kutatás elméleti alapjait, matematikai modelljét, a modell peremfeltételeit és optimalizáló elveit taglalja, annak fényében, hogy milyen klasszikus és a XIX. századnak megfelelő szempontokat kell figyelembe venni egy ellátási hálózat tervezésekor. Ezek a szempontok kiterjednek a klasszikus hálózattervezési problémákra (telephelyek száma, telepítési helyek megválasztása, disztribúció), valamint modern szempontokra (készletezés modellezése, fenntarthatóság, inverz logisztikai megoldások). Végül egy költség alapú modell megalkotása a cél, hogy az egyes tervváltozatok összehasonlíthatóak legyenek.
19. A Debreceni Nemzetközi repülőtér logisztikai fejlesztései a légi áruszállítás tükrében 2012. június 18-án új korszak kezdődött a debreceni repülőtéren; leszállt az első menedrendszerű járat Londonból. A repülőtér új üzemeltetője komoly fejlesztésekbe kezdett, új cargo bázis van kialakulóban, nagy régiós jelentősséggel. A szakmai fejlesztés mellett elkészült az első olyan raktárcsarnok, melynek légi ’oldala’ is van. Az iparvágány megnyitása ősszel várható; a 2014-re tervezett új autópálya szakaszon önálló lehajtó épül. Ezen tanulmány során szeretném röviden bemutatni a Debreceni Nemzetközi Repülőtér múltját, jelenét és jövőjét, mint Magyarország első multimodális logisztikai központjának helyszínét és fontos elemét, ahol csomópontban találkozik a légi, vasuti és közuti közlekedés.
20. Információk az árumozgás előtt, alatt és után – komplex információkezelés a gyártótól a vevőig A kereskedelmi termékek, illetve gyűjtő- és logisztikai egységeiknek gyors és pontos átvétele, valamint nyomon követhetősége érdekében a logisztikai folyamatokat célszerű mindinkább automatizálni. Árumozgatás és raktározás a gyártó, a logisztikai szolgáltató és a kereskedő között szállítási és raktári szinten napjainkban csak korszerű azonosítási és automatikus adattovábbítási informatikai megoldásokkal valósítható meg, amelynek kialakításához és hatékony működtetéséhez szabványos megoldások alkalmazása szükséges. A tanulmányban bemutatjuk a GS1 komplex eszközrendszerét mindazon szabványos megoldásokkal, amelyek az alapanyag gyártótól az ellátási lánc teljes hosszában a végfelhasználóig – szektorokon átívelő és azonos módon - egységesen és koherensen képesek az üzleti partnerek és a fogyasztók számára biztosítani az adattárolási, adatkommunikációs és jelölési megoldásokat a megbízható termék- és logisztikai adatok – akár mobil eszközön történő - elérhetősége érdekében.
21. Milyen esélye van a magyar vadbodzának az Európai Unió piacán a magyar jogszabályi háttér és viszonyok tükrében? Az adott körülmények között arra van a legnagyobb szükség, hogy lehetővé tegyük a létező termelőhelyek integrációját és együttműködését, ily módon biztonságot teremtve a már megvalósított beruházásoknak és lehetővé téve a szolgáltatások folyamatosságát, ugyanakkor elősegítve a meglévő saját rendszerek fokozatos migrációját a nyitott és moduláris virtuális rendszerek felé. A megoldások költséghatékonysága – különösen, ha a szervezet egészét tekintjük - egy másik rendkívül fontos szempontot képvisel.
22. A beszerzés szervezeten belüli helye a hazai feldolgozóipar példáján A beszerzés szerepe a hazai vállalatok működésében látványosan megnőtt az elmúlt években. Ez a nemzetközi gyakorlattal egyező irányba mutat. Írásunk célja, hogy ezen, a hazai szakmai fórumokon sokszor elhangzott állítást empirikus vizsgálja. A Beszerzési Menedzser Index adatbázisának segítségével feldolgozóipari vállalatok adatait elemezzük abból a szempontból, hogy milyen pozíciója van a beszerzési vezetőnek és hogyan változott mindez a 10 évvel ezelőtti tapasztalatokhoz képest. A 2012-es minta alapján a beszerzési feladatok ellátásának hat szervezeti megoldását határoztuk meg. Eredményeink arra utalnak, hogy a hazai gyakorlatban ma is csak a nagy (létszám, árbevétel) szervezetek rendelkeznek professzionális beszerzési szervezettel. Ugyanakkor a minták megjelenése arra utal, hogy a feldolgozóiparban az elmúlt évtized egyik legfontosabb változása, hogy a kis szervezetekben is egyre tudatosabban kezelik a beszerzést.
23. A bűvös vizuális mutatószám a logisztikában A lean logisztikai menedzsment alkalmazása nagy kihívásokkal jár napjainkban. Ennek egyik fontos eleme a teljes hatékonysági eszközmutató az Overall Equipment Effectiveness (OEE). Ezt eddig jellemzően a gyártási logisztikában és a minőségbiztosítás területén használták. Kvantitatív transz-indusztriális folyamat benchmarking kutatást folytattunk, hogy milyen módon lehet alkalmazni az ellátási szállítások hatékonyságának az elemzésénél. A tanulmány összefoglalja az eddig alkalmazott módszereket és bemutatja a Suppy Stream Map-ra átalakított változatát az ellátási szállításoknál, valamint vizsgálja az OEE-nek való megfelelését. Bemutatja az elkészített új lean változatot és javaslatot tesz a gyakorlati alkalmazására.
24. Komissiózási módszerek vizsgálata kontrolling eszközök segítségével A logisztikai, ezen belül a komissiózási rendszerek korszerűsítése meghatározó tényező a vállalati versenyképesség és hatékonyság szempontjából. Az ilyen jellegű fejlesztési döntések megalapozásához célszerű olyan módszert alkalmazni, amely képes a racionalizálási lépések működési költségvonzatának meghatározására. A tanulmány a többszintű teljes költség allokáció (multi-level full cost allocation – MFCA) logisztikai adaptálásával tesz kísérletet egy konkrét vállalati komissiózási rendszer átalakításának hatáselemzésére. A modellezéssel kimutathatóvá válik, mennyiben változtatja meg egy célzott informatikai fejlesztés a vizsgált logisztikai részrendszer működési jellemzőit, illetve ennek mi a hatása a komissiózási tevékenység önköltségére.
25. A természet ihlette anyagellátás: Mizushumashi A termelés kiszolgálás fejlesztésének egyik napjainkban ismert és preferált eljárása a „Vízipók rendszer”. A terminológia eredete, és az abból származó következtetések helyes levonása, viszont már nem annyira egyértelmű. A tanulmány választ ad a Mizu Sumashi kifejezés keletkezésére, valamint a termelés ellátási rendszerek fejlesztésének folyamatára, illetve az annak működtetéséhez szükséges eszközökre.
26. Közvetlen gyártósori anyagkiszolgálás az autóiparban A mai termelővállalatoknak költségmegtakarítási szempontból fontos, hogy minél kevesebb lekötött tőkével menedzseljék készleteiket. A költségcsökkentés egyik eszköze lehet a közvetlenül a gyártósorra történő anyagmozgatás, illetve a beszállítók VMI (Vendor Managed Inventory) rendszerbe való bekapcsolása. A tanulmányban egy autóipari beszállító igényeihez szabott lehetséges anyagkiszolgáló rendszer kerül bemutatásra. Középpontban a raktári folyamatok valamint a belső ellátási láncra vetített paraméterek szerepelnek. A rendszer beállításához szükséges input adatok a gyakorlati tapasztalat és az elméleti megközelítés alapján állnak rendelkezésre.
27. A gyűjtőszállítmányozás és annak jelene A tanulmány célja, hogy bemutassa egyrészt a gyűjtőszállítmányozás eredetét, rövid történetét, körülményeinek gazdasági indokait, struktúráit, a különböző szállítási modalitások tekintetében, különös tekintettel a szakterület aktuális tendenciáira. Jelen tanulmány nem egy tudományos értekezés, hanem – akárcsak a tavalyi munkám - az évek során megszerzett tapasztalatok összegzése.
28. HCT = Új gondolatok a szárazföldi intermodális logisztikában A cikk röviden összefoglalja a vasúti-közúti szállítás versenyhátrányának okait a tisztán közúti szállítással szemben, illetve megoldás kínál a problémára. Az új konténerkezelési technológia azért lehet kiemelkedő jelentőségű, mivel a HCT konténer átrakó berendezés a vasúti felső vezeték alatt is alkalmazható. A kombinált logisztika fejlesztésére vonatkozó javaslat az áru közútról vasútra való átterelését biztosítja, piaci viszonyok mellett. Az elgondolás fokozottan veszi figyelembe a környezetvédelmi követelményeket, javítják a jelentős logisztikai költséggel terhelt ágazatok versenyképességét. A javasolt intermodális háztól-házig való szállítási rendszerben menetrend szerint, alacsony követési idővel konténerszállító vonatok közlekednek. Az intermodális átrakópontokon 1-2 db HCT biztosítja a konténerek vonatra való „fel és leszállását”. A konténerszállító vonat megállási ideje 20-30 perc. A cikk összefoglalja a HCT alkalmazásának előnyeit, melynek bemutatást 9-10 ábra segíti. A Loxodon Kft által javasolt új logisztikai szolgáltatás, hatással lehet a terminálépítési gyakorlatra, melyeket a cikk röviden összefoglal.
Angol nyelvű tanulmányok 1. Logistics strategies Tanulmányom célja a logisztikai stratégia szemléletének bemutatása nemzetközi kutatások és hazai eredmények alapján. Bemutatom a logisztikai stratégia és a vállalati stratégia kapcsolatát illetve a főbb logisztikai stratégiákat. Az elmúlt években jó néhány stratégiai modellt publikáltak nemzetközi szinten, ezek összefoglalását és kritikai elemzését kívánom megtenni. A tanulmány végén alapozó kvalitatív kutatásom néhány eredményét közlöm, melyek elsősorban a logisztikai stratégia értelmezéséhez kapcsolódnak.
2. Lessons of outsourcing of a warehouse operations This is the story of the outsourcing of the warehouse operations of the Hungarian branch of a market leading multinational cosmetics company serving 4 independent commercial divisions each one operating on its own market, handling cca. 6000 product SKU’s and cca. 6000 POS SKU’s. Detail picking and about 80 % of the volume going through value added services (labeling, co-packing) + display storage, maintenance, delivery and back haulage. High volume fluctuation (weekly, monthly seasonal), frequent product change (new product lines, renewal, withdrawal). The study will go through the phases of the project step by step with a summary of the results and lessons at the end. It aims to be a practical help for decision makers and operations leaders facing with similar challenges.
3. Comparative analysis of the original and modified DEA/AHP method with an application in road freight transport Preceding studies have shown that the original DEA/AHP method (data envelopment analysis - analytic hierarchy process) utilized for the efficiency analysis of decision making units is often incapable of creating full ranking. Therefore, a new approach, the DEA-PC (pairwise comparison) method has been created to circumvent this problem. Looking at road haulage companies, the present article gives a concrete example of its application, and the results are analyzed in light of the outcomes from the original method. Furthermore, the examinations are also extended to include technological and environmental parameters as well.
4. Present Day Problems of SME Partnerships in Hungarian Food Supply Chains Time-based competition – which becomes more and more remarkable – has revalued the importance of supply chain management and B2B partnerships. The paper deals with B2B partnerships existing in the Hungarian FMCG/Food sector. It highlights the role of small- and medium-sized companies in supply chains operating in the examined sector. The study consists of examinations regarding the tightness of cooperation between SMEs and other members of the chain, the impacts of dominant members on SMEs and the role of information sharing along the supply chain
5. Reverse Logistics and Sustanibility in Hungarian enterprises Our research aims to examine to what extent the sustanibility and reverse logisticsin in supply chain types described in Hungarian and international literature can be found in Hungarian enterprises, what similarities and differences can be observed, including the reasons therefore, and which supply chain types are competitive and why in our circumstances. Based on theoretical knowledge and the results of our research, proposals will be elaborated about the actions to be taken in our circumstances to make hungarian enterprises supply chains more successful from the aspects of member cooperation and information flow. The study will be based on questionnaires and deep interviews. Methods in relation to the questionnaire-based status assessment and other tasks will be applied in the second phase of our research.
6. International review of Eco-Logistics The last few decades have seen an increase in environmental consciousness. More and more people are aware of the world’s environmental problems such as global warming, toxic substance usage and the decrease of non-replenishable resources. Governments have released campaigns to promote this problem to people. Several logistic organizations responded to this by applying green principles to their company, such as using environmental friendly raw materials, reducing the usage of fossil based power and using recycled papers for packaging. Eco-Logistics has been emerging in the last few years. This idea covers every stage in the manufacture from the first to the last stage of the life cycle, i.e. from product design to recycling. Logistics cannot be replaced as it is a part of the production chain. Societies are horizontally and vertically differential. The manpower, the stock, the semi finished and finished products must be transported in an organised way, thus the importance of the logistics sector is unquestionable. The purpose of this paper is to describe the importance of greening logistics.
7. Operating Efficiency at Big Industrial Production Companies The purpose of Operating Efficiency’s is to increase business performance. Although the transformation sequence and tools are introduced step by step in most of the documents, it is crucial to view them as an integrated set of concepts that help target and eliminate waste, create a performance culture and increase overall business performance. The transformation relies on the design of a total operating system to deliver continuously improving performance. However improvement projects are not enough. These improvements can only be sustained, institutionalized and improved upon through process improvement management, a rigorous goal setting, problem solving and corrective action discipline which is the heart of the continuous improvement culture.
