Fegyveres konfliktusok joga – nemzetközi humanitárius jog
2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék
Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum
ius in bello
(háborúhoz való jog)
(háborúban alkalmazott jog)
• általános nemzetközi jog területe • nehézségek:
• nk. humanitárius jog / hadijog • alkalmazást segítik:
– folyamatos, erős politikai nyomás – államok szubjektív hozzáállása
– objektívabb jelleg – kikényszeríthető
• alapforrás ma: ENSZ Alapokmány
• alapforrások ma: Genfi egyezmények (1949) + egyéb
Alkalmazási kör Ld. pl. 1949. GE – Közös 2. cikk „Azokon a rendelkezéseken kívül, amelyek a béke idején is alkalmazandóak, a jelen Egyezmény alkalmazást nyer a két vagy több Magas Szerződő Fél között bekövetkező megüzent háború vagy minden más fegyveres összeütközés esetén, még ha a hadiállapot fennállását közülük valamelyik nem is ismeri el. Az Egyezmény alkalmazást nyer valamely Magas Szerződő Fél területe egészének vagy egy részének bármilyen megszállása esetében is, még akkor is, ha ez a megszállás nem ütközik semmiféle katonai ellenállásba.”
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
Alapvető felosztás • nemzetközi fegyveres konfliktusok (háború) • nem nemzetközi fegyveres konfliktusok – kormányzati részvétellel – kormányzati részvétel nélkül
• belső zavargások, szórványos erőszak stb. jelentősége: alkalmazandó jog ⇒ pl. bánásmód háború fogalma: az államok közötti fegyveres összeütközés + nemzetközi humanitárius jog szabályainak fokozatos kiterjesztése az államokon belüli konfliktusokra
Kialakulása bizonyos „ősrégi”, szokásjogi erejű szabályok XVIII-XIX. sz. – hadviselés jelentős átalakulása, ennek összes következményével – felvilágosodás elméleti eredményei – nemzetközi jogi gondolkodás átalakulása
szabályozási igény modern megjelenése
Kialakulása • Krími háború (1853-1865) • Solferino (1859), Jean-Henri Dunant 1864 – Genfi egyezmény létrehozása
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
Genfi Egyezmény - 1864 • első többoldalú nemzetközi szerződés • nemzetközi humanitárius jog alapdokumentuma Eredmények: • vöröskereszt embléma • humanitárius célú jogi védelem
Ius in bello tagolása „Hágai jog”
„Genfi jog” emberiességi (humanitárius) szabályok
a hadviselés szabályai, ehhez kapcsolódóan a harceszközök, harcmódok korlátozása
alapja: • a genfi egyezmények (1864, 1906, 1929, 1949)
alapja: • 1899-es és 1907-es hágai egyezmények
1949 + 1977 összeolvadás
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
Egyéb fontosabb források, szerződések Példálózó felsorolás, nem teljes! Egyes fegyverek, harceszközök tilalma • Szentpétervári Nyilatkozat (1868) • Genfi Jegyzőkönyv (1925) • Egyezmény a biológiai fegyverek tilalmáról (1972) • Egyezmény egyes konvencionális fegyverek tilalmáról ill. korlátozásáról (1980) + ennek kiegészítő jegyzőkönyvei • Egyezmény a vegyifegyverek tilalmáról (1993) • Egyezmény a gyalogsági aknák tilalmáról (1997) • Egyezmény a kazettás lőszerekről (2008) Különleges védelem • Egyezmény a kulturális javak védelméről (1954) + ennek kiegészítő jegyzőkönyvei Felelősségre vonás • ICTY, ICTR statútumok (1993, 1994) • Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma (1998)
Szokásjog jelentős szerepe
Nemzetközi humanitárius jog elvei
• • • •
Emberiesség elve Szükségesség elve Különbségtétel elve Arányosság elve
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
Különbségtétel elve – személyek Harcos (kombattáns)
Nem harcos (nem kombattáns)
a jogi előírások alapján meghatározható alanyi kör 1949 GE III. • kombattánsi kör meghat. – pl. fegyveres erők tagjai – kombattáns kritériumok – népfelkelés résztvevői (ld. pl. 1868. évi XLII. tc.)
Mindenki, aki nem tartozik a kombattáns körbe, ebbe a kategóriába tartozik
1977 I. Kieg. Jk. • reform (+ ellenzések)
elfogás/fogva tartás esetén:
elfogás/fogva tartás esetén:
hadifogoly státusz (GE III.)
nincs hadifogoly státusz (GE IV.)
Különbségtétel elve – objektumok Katonai célpontok
Katonai célpontnak nem minősülő objektumok
(abszolút) • • • • •
katonai objektumok katonai eszközök katonai infrastruktúra stb.
minden, ami nem minősül katonai célpontnak
Katonai célpontok (relatív) •
•
1977. I. Kieg. Jk. 52. cikk
jellegüknél, elhelyezkedésüknél, céljuknál, vagy rendeltetésüknél fogva hatékonyan elősegítik a katonai műveletet és amelyek teljes, vagy részleges megsemmisítése, elfoglalása, vagy semlegesítése az akkori körülmények között meghatározott katonai előnyt jelent
Hadviselés joga • szárazföldi hadviselés • tengeri hadviselés • légi hadviselés önálló, de egymással összefüggő, helyenként egymást fedő jogi szabályok • elektronikus hadviselés? • űrbeli hadviselés?
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Létrejötte: 1863 Jean-Henri Dunant Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága: • svájci magánszervezet, funkcionális nemzetközi jogalanyisággal bír • jogosítványok a Genfi egyezmények alapján • irányítja, koordinálja az egyes nemzeti társaságok működését (hatáskör- és feladatmegosztás)
Vöröskereszt struktúra
Jelvény, embléma embléma: a svájci lobogó inverze Jogi védelem alatt áll! • egyéb emblémák: – Törökország 1876 (vörös félhold) – Irán (vörös oroszlán) – minden egyéb emblémát elutasítottak
• 2005: vörös kristály
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
Felelősségre vonás – miért? normakövetés biztosítása jogsértések
• államok nemzetközi jogi felelőssége • egyének büntetőjogi felelőssége
Felelősségre vonás – hogyan? A jogsértésekért való felelősségre vonás lehetőségei: • államok belső joghatósága – belső jog? vagy • nemzetközi fórumok – nemzetközi jog? előnyök/hátrányok
1949 – genfi egyezmények közös 1. cikk „A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy minden körülmények között tiszteletben tartják és tiszteletben tartatják a jelen Egyezményt.” ebből fakadó számos kötelezettség – – – –
jogalkotás beillesztés a képzésbe terjesztés tevőleges fellépés, ha kell
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
„grave breaches” „súlyos jogsértések” a genfi egyezmények (+ kieg. jegyzőkönyvek) legsúlyosabb megsértésének esetei, amelyekkel szemben a részes államok büntetőjogi eszközökkel kell, hogy fellépjenek • részes államok büntető jogalkotási kötelezettsége • felkutatás, felelősségre vonás, v. kiadatás • univerzális joghatóság lehetősége
Bűncselekmények rendszere a nemzetközi jog területén Népirtás
Emberiesség elleni bcs.ek
Háborús bcs.ek
Agresszió
ICC Stat. 6. cikk
ICC Stat. 7. cikk
ICC Stat. 8. cikk
nincs meghat.
pl. szándékos emberölés; kiirtás; rabszolgaságba taszítás; áttelepítés vagy erőszakos elhurcolás; bebörtönzés; kínzás; erőszakos közösülés, nemi rabszolgaságban tartás, prostitúcióra kényszerítés, kényszerterhesség, kényszersterilizálás; üldözés; személyek erőszakos eltüntetése; apartheid; szándékosan nagy szenvedést, vagy a testi épség vagy a testi vagy a lelki egészség elleni súlyos sérelmet okozó embertelen cselekmények
szándékos emberölés; kínzás, vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket; súlyos szenvedések okozása, illetőleg a testi épség vagy az egészség súlyos károsítása; vagyontárgyak katonai szükséglet által nem indokolt, tömeges, jogellenes és önkényes elpusztítása és eltulajdonítása; védett személyeknek ellenséges hatalom fegyveres erőinél való szolgálatra kényszerítése; védett személy szándékos megfosztása a tisztességes és szabályos bírósági eljáráshoz való jogától; jogellenes áttelepítés vagy elhurcolás, illetőleg jogellenes fogva tartás; túszejtés + hadviselés jogának megsértésének esetei
Bűncselekmények rendszere a magyar büntetőjog területén Emberiség elleni bcs.ek (Btk. XI. fej.) Béke elleni bűncselekmények (Btk. XI. fej. I. cím)
Háborús bűncselekmények (Btk. XI. fej. II. cím)
Btk. 153-157. §
Btk. 158-165. §
Népirtás Btk. 155. § • • • •
Háborús uszítás Tiltott toborzás Népirtás Apartheid
• • • • • • • •
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
Polgári lakosság elleni erőszak Bűnös hadviselés Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése Harctéri fosztogatás Fegyverszünet megszegése Hadikövet elleni erőszak Visszaélés a vöröskereszttel
Köszönöm a figyelmet! http://www.lattmann.hu http://www.nemzetkozijog.hu http://www.kul-vilag.hu
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
