Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Fegyveres konfliktusok joga – nemzetközi humanitárius jog

2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék

Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum

ius in bello

(háborúhoz való jog)

(háborúban alkalmazott jog)

• általános nemzetközi jog területe • nehézségek:

• nk. humanitárius jog / hadijog • alkalmazást segítik:

– folyamatos, erős politikai nyomás – államok szubjektív hozzáállása

– objektívabb jelleg – kikényszeríthető

• alapforrás ma: ENSZ Alapokmány

• alapforrások ma: Genfi egyezmények (1949) + egyéb

Ius in bello – hadijogi előírások rendszere

nemzetközi szokásjogi szabályok együttesen elfogadott RoE-k (pl. ENSZ, NATO)

Végrehajtó szabályok • 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet (Szolgálati Szab.)

Belső jog

Törvényi szintű szabályok • 2011. évi CXIII. tv. (Hvt.) • 2012. évi C. tv. (új Btk.)

Nemzetközi jog

nemzetközi szerződések • Genfi egyezmények és kieg. jk. (1949+1977+2005) • egyéb egyezmények

Egyedi utasítások, parancsok

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)

1

Ius in bello – hadijogi előírások rendszere Genfi Egyezmények (1949. augusztus 12.) 1. Egyezmény a hadrakelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (I. Genfi Egyezmény) 2. Egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (II. Genfi Egyezmény) 3. Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról (III. Genfi Egyezmény) 4. Egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelméről (IV. Genfi Egyezmény)

Kiegészítő Jegyzőkönyvek 1977 – Jegyzőkönyv az 1949-es genfi egyezmények kiegészítéséről és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről (I. Kiegészítő Jegyzőkönyv) 1977 – Jegyzőkönyv az 1949-es genfi egyezmények kiegészítéséről és a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről (II. Kiegészítő Jegyzőkönyv) 2005 – Jegyzőkönyv egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról (III. Kiegészítő Jegyzőkönyv)

Alkalmazási kör Ld. pl. 1949. GE – Közös 2. cikk „Azokon a rendelkezéseken kívül, amelyek a béke idején is alkalmazandóak, a jelen Egyezmény alkalmazást nyer a két vagy több Magas Szerződő Fél között bekövetkező megüzent háború vagy minden más fegyveres összeütközés esetén, még ha a hadiállapot fennállását közülük valamelyik nem is ismeri el. Az Egyezmény alkalmazást nyer valamely Magas Szerződő Fél területe egészének vagy egy részének bármilyen megszállása esetében is, még akkor is, ha ez a megszállás nem ütközik semmiféle katonai ellenállásba.”

Alapvető felosztás • nemzetközi fegyveres konfliktusok (háború) • nem nemzetközi fegyveres konfliktusok – kormányzati részvétellel – kormányzati részvétel nélkül

• belső zavargások, szórványos erőszak stb. jelentősége: alkalmazandó jog  pl. bánásmód háború fogalma: az államok közötti fegyveres összeütközés + nemzetközi humanitárius jog szabályainak fokozatos kiterjesztése az államokon belüli konfliktusokra


2

Kialakulása bizonyos „ősrégi”, szokásjogi erejű szabályok XVIII-XIX. sz. – hadviselés jelentős átalakulása, ennek összes következményével – felvilágosodás elméleti eredményei – nemzetközi jogi gondolkodás átalakulása

szabályozási igény modern megjelenése

Kialakulása • Krími háború (1853-1865) • Solferino (1859), Jean-Henri Dunant 1864 – Genfi egyezmény létrehozása

Genfi Egyezmény - 1864 • első többoldalú nemzetközi szerződés • nemzetközi humanitárius jog alapdokumentuma Eredmények: • vöröskereszt embléma • humanitárius célú jogi védelem


3

Ius in bello tagolása „Hágai jog”

„Genfi jog” emberiességi (humanitárius) szabályok

a hadviselés szabályai, ehhez kapcsolódóan a harceszközök, harcmódok korlátozása

alapja: • a genfi egyezmények (1864, 1906, 1929, 1949)

alapja: • 1899-es és 1907-es hágai egyezmények

1949 + 1977 összeolvadás

Egyéb fontosabb források, szerződések Példálózó felsorolás, nem teljes! Egyes fegyverek, harceszközök tilalma • Szentpétervári Nyilatkozat (1868) • Genfi Jegyzőkönyv (1925) • Egyezmény a biológiai fegyverek tilalmáról (1972) • Egyezmény egyes konvencionális fegyverek tilalmáról ill. korlátozásáról (1980) + ennek kiegészítő jegyzőkönyvei • Egyezmény a vegyifegyverek tilalmáról (1993) • Egyezmény a gyalogsági aknák tilalmáról (1997) • Egyezmény a kazettás lőszerekről (2008) Különleges védelem • Egyezmény a kulturális javak védelméről (1954) + ennek kiegészítő jegyzőkönyvei Felelősségre vonás • ICTY, ICTR statútumok (1993, 1994) • Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma (1998)


4

Szokásjog jelentős szerepe

Nemzetközi humanitárius jog elvei

• • • •

Emberiesség elve Szükségesség elve Különbségtétel elve Arányosság elve

Különbségtétel elve – személyek Harcos (kombattáns)

Nem harcos (nem kombattáns)

a jogi előírások alapján meghatározható alanyi kör 1949 GE III. • kombattánsi kör meghat. – pl. fegyveres erők tagjai – kombattáns kritériumok – népfelkelés résztvevői (ld. pl. 1868. évi XLII. tc.)

Mindenki, aki nem tartozik a kombattáns körbe, ebbe a kategóriába tartozik

1977 I. Kieg. Jk. • reform (+ ellenzések)

elfogás/fogva tartás esetén:

elfogás/fogva tartás esetén:

hadifogoly státusz (GE III.)

nincs hadifogoly státusz (GE IV.)


5

Különbségtétel elve – objektumok Katonai célpontnak nem minősülő objektumok

Katonai célpontok (abszolút) • • •

• •

katonai objektumok katonai eszközök katonai infrastruktúra stb.

minden, ami nem minősül katonai célpontnak

Katonai célpontok (relatív) •

•

1977. I. Kieg. Jk. 52. cikk

jellegüknél, elhelyezkedésüknél, céljuknál, vagy rendeltetésüknél fogva hatékonyan elősegítik a katonai műveletet és amelyek teljes, vagy részleges megsemmisítése, elfoglalása, vagy semlegesítése az akkori körülmények között meghatározott katonai előnyt jelent

Hadviselés joga • szárazföldi hadviselés • tengeri hadviselés • légi hadviselés önálló, de egymással összefüggő, helyenként egymást fedő jogi szabályok • elektronikus hadviselés? • űrbeli hadviselés?

Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Létrejötte: 1863 Jean-Henri Dunant Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága: • svájci magánszervezet, funkcionális nemzetközi jogalanyisággal bír • jogosítványok a Genfi egyezmények alapján • irányítja, koordinálja az egyes nemzeti társaságok működését (hatáskör- és feladatmegosztás)


6

Vöröskereszt struktúra

Jelvény, embléma embléma: a svájci lobogó inverze Jogi védelem alatt áll! • egyéb emblémák: – Törökország 1876 (vörös félhold) – Irán (vörös oroszlán) – minden egyéb emblémát elutasítottak

• 2005: vörös kristály

Felelősségre vonás – miért? normakövetés biztosítása

jogsértések

• államok nemzetközi jogi felelőssége • egyének büntetőjogi felelőssége


7

1949 – genfi egyezmények közös 1. cikk „A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy minden körülmények között tiszteletben tartják és tiszteletben tartatják a jelen Egyezményt.”

ebből fakadó számos kötelezettség – – – –

jogalkotás beillesztés a képzésbe terjesztés tevőleges fellépés, ha kell

„grave breaches” „súlyos jogsértések” a genfi egyezmények (+ kieg. jegyzőkönyvek) legsúlyosabb megsértésének esetei, amelyekkel szemben a részes államok büntetőjogi eszközökkel kell, hogy fellépjenek • részes államok büntető jogalkotási kötelezettsége • felkutatás, felelősségre vonás, v. kiadatás • univerzális joghatóság lehetősége

Bűncselekmények rendszere a nemzetközi jog területén Népirtás

Emberiesség elleni bcs.ek

Háborús bcs.ek

Agresszió

ICC Stat. 6. cikk

ICC Stat. 7. cikk

ICC Stat. 8. cikk

ICC Stat. 8. bis cikk

pl. szándékos emberölés; kiirtás; rabszolgaságba taszítás; áttelepítés vagy erőszakos elhurcolás; bebörtönzés; kínzás; erőszakos közösülés, nemi rabszolgaságban tartás, prostitúcióra kényszerítés, kényszerterhesség, kényszersterilizálás; üldözés; személyek erőszakos eltüntetése; apartheid; szándékosan nagy szenvedést, vagy a testi épség vagy a testi vagy a lelki egészség elleni súlyos sérelmet okozó embertelen cselekmények

szándékos emberölés; kínzás, vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket; súlyos szenvedések okozása, illetőleg a testi épség vagy az egészség súlyos károsítása; „grave breaches”vagyontárgyak katonai szükséglet által nem indokolt, tömeges, jogellenes és önkényes elpusztítása és eltulajdonítása; védett személyeknek ellenséges hatalom fegyveres erőinél való szolgálatra kényszerítése; védett személy szándékos megfosztása a tisztességes és szabályos bírósági eljáráshoz való jogától; jogellenes áttelepítés vagy elhurcolás, illetőleg jogellenes fogva tartás; túszejtés + hadviselés jogának megsértésének esetei


8

Bűncselekmények rendszere a magyar büntetőjog területén Új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.) szerint: • • • • • • • • • • • • •

Tiltott toborzás Fegyverszünet megszegése Hadikövet elleni erőszak Védett személyek elleni erőszak Túlélők megölésére utasítás Élő pajzs használata Tiltott sorozás Védett tulajdon elleni támadás Háborús fosztogatás Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása Humanitárius szervezet elleni támadás Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel (Egyéb háborús bűntett)

+ 159. §: Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége

Köszönöm a figyelmet! http://www.lattmann.hu http://www.nemzetkozijog.hu http://www.kul-vilag.hu


9

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Recommend Documents