Európa története, az integráció előzményei Katasztrófavédelem nemzetközi jogi alapjai
Alapismeretek az Európai Unió témakörében
I. Világháború előtti időszak harc az európai hegemóniáért
I.-II. Világháború közötti időszak 2012. tavasz Dr. Lattmann Tamás
hatalmi egyensúly – kollektív biztonság? új politikai szereplők
II. Világháború után integrációs kényszer? politikai szereplők
Európa története, az integráció előzményei
• Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948)
Az európai integráció mai képe
Európa Tanács
• Brüsszeli Szerződés (1948) • Washingtoni Szerz. (1949) – NATO létrejötte
Az európai integráció kezdetei Párizsi Szerződés (1951, hl: 1952) – Európai Szén- és Acélközösség létrejötte
• gazdasági-politikai integr. • EGK elődje • EGK intézményi struktúrájának „előképe”
Európai Unió
EGK – EU története
Főbb szakaszok: 1957 – 1989: negatív és pozitív integráció 1990 – 1998: mélyítési kísérletek, EU létrehozása 1998 – 2004: a „keleti” bővítés és következményei 2004 – 2007: előrelépés és alkotmányos válság 2007 – 2009: Lisszabon és a hogyan tovább?
2002-ben megszűnik
dr. Lattmann Tamás
1
EGK – EU története
EGK – EU története
1952.
1958.
1967.
1987. 1993.
1999.
2003.
2009.
júl. 23.
jan. 1.
jún. 1.
júl. 1.
máj. 1.
febr. 1.
dec. 1.
nov. 1.
EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK
EURÓPAI KÖZÖSSÉG (1. PILLÉR)
ESZAK EURATOM
EGK
EK
KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (2. PILLÉR)
BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS (3. PILLÉR)
Párizsi Szerződés (1951)
Római Szerződések (EKSZ, Euratom) (1957)
Fúziós Szerződés (1965)
Egységes Európai Akta (EEA) (1986)
Maastrichti Szerződés (EUSZ) (1992)
BÜNTETŐÜGYEKBEN VALÓ RENDŐRI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Amszterdami Szerződés (ASZ) (1997)
Nizzai Szerződés (NSZ) (2001)
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ
Lisszaboni Szerződés (LSZ) (2007)
EGK – EU története EKSZ: • négy alapszabadság lefektetése (áruk, tőke, szolgáltatások, munkaerő szabad mozgása) • egyes politikák közösségi irányítás alá helyezése (pl. mezőgazdaság, verseny) • közösségi metódus kialakítása, fejlesztése
1957 – Római Szerződések (hatályba lépnek: 1958) 1957. március 25. két szerződés: 1. Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés (RSZ, EKSZ) 2. Európai Atomenergia Közösséget (EURATOM) létrehozó szerződés
EGK – EU története 1973 – EGK első bővülése Nagy-Britannia Dánia Írország
Fúziós Szerződés (1965, hatályba lép: 1967) • ESZAK, EGK, EURATOM intézményeinek egyesítése („fuzionálása”), egységes intézményi struktúra kialakítása
EGK – EU története 1981 – Görögország felvétele gyakran kritizált, sokak szerint csak politikai döntés
1986 – ibériai bővítés • Portugália + Spanyolország (előbbinek „be kell várnia” az utóbbit) • Spanyolország jelentős engedményeket kell, hogy tegyen a halászat és a mezőgazdaság kérdésében • Franciaország eleinte ellenzi a csatlakozást, így azt végül nagyobb részt Németország finanszírozza
dr. Lattmann Tamás
Norvégia nem csatlakozik Franciaországban népszavazást tartanak a brit csatlakozásról
EGK – EU története 1986 – Egységes Európai Akta Új eredmények: • gyorsított döntéshozatali eljárás a közösségen belül • a jogharmonizáció felgyorsulása a közösségen belül • külpolitikai együttműködés erősítése a közösségen belül (III. fejezet)
2
Az EU pilléres szerkezete
Az EU három pilléres szerkezete
1992 (Maastrichti szerződés)
1992 – Maastrichti Szerződés (hat. lép: 1993.) az Európai Unió létrejötte • hárompilléres unió – inkább csak szavakban „unió”, semmiképpen nem föderáció • legyen saját külpolitikája, biztonságpolitikája, menekültpolitikája, állampolgársága…
EU intézményei
A „három pilléres” szerkezet: alapvetően az Európai Tanács alatt szervezett rendszer, melynek egyes pilléreiben az egyes közösségi szervek más és más hatáskörökkel bírnak
EGK – EU története 1995 – EFTA-államok felvétele (European Free Trade Association 1960, Stockholmi egyezmény)
• 3 EFTA-tagállam felvétele (Ausztria, Finnország, Svédország – Norvégia népszavazáson utasítja el a csatlakozást) • az új államok miatt szükségessé válik pl. a szavazatszámok újragondolása az egyes közösségi szervekben • gazdag államok felvétele
1997 – Amszterdami Szerződés (h.l.: 1999) 2. pillér (KKBP) némileg erősödik, pl. – a kormányközi együttműködés keretében lehetővé válik az eddigi vétó helyett a konstruktív tartózkodás lehetősége – az EU külpolitikája megjelenítése céljából a Tanács főtitkárát ruházták fel a külpolitika vitelének, képviseletének feladatával (Javier Solana, volt NATO-főtitkár) – az EU magáévá teszi, „importálja” a petersbergi feladatokat
• • •
döntéshozatali (intézményi) eljárások reformja, nő a Parlament szerepe (lehetségessé válik a megerősített együttműködés) emberi jogok erősítése a közösség szerkezetében védelempolitika előtérbe kerülése
dr. Lattmann Tamás
1. pillér
2. pillér
3. pillér
EK
KKBP
(BI) BRIE
1997 – Amszterdami Szerződés (h.l.: 1999)
átrendeződés a közösségi és a 3. pillér között: bizonyos, eddig a 3. pillérbe tartozó tevékenységek átkerültek a közösségi hatáskörbe, azaz az 1. pillérbe (pl. személyforgalom, migráció, menekültügy) 3. pillér szűkülése, új neve: Büntetőügyekben való rendőri és igazságügyi együttműködés
2001 – Nizzai Szerződés (h.l.: 2003) •
a tervezett keleti csatlakozások intézményi hátterének megteremtése pl. az új taglétszámnak megfelelő képviselői helyek a Parlamentben, szavazatszámok a Tanácsban stb.)
•
intézmények és döntési eljárások átalakítása, egyszerűsítése pl. minősített többségi döntéshozatal lehetősége több mint 30 új témában
•
KKBP módosítása pl. a Politikai és Biztonsági Bizottság felállítása, amely a KKBP koordinálójaként jár el a jövőben
•
ezzel egyidejűleg az Alapjogi Charta elfogadása az EU saját emberi jogi jogalkotási alapja – az Európa Tanács (ET) keretében kidolgozott és működő rendszer EU-megfelelője
3
Az EU mai képe
2004 – Szerződés az Európai Alkotmányról (h.l. ---)
2004. május 1. – a keleti kibővülés
Kitűzött célok a közösség/Unió működésében: • Hatékonyság • Egyszerűség, átláthatóság • Polgárközeliség
egyszerre 10 állam
Ratifikációs kudarc Alkotmány új elemei (lettek volna): • hárompilléres szerkezet megszűnése • az EU jogi személyiséget nyer • reformok a jogforrási rendszerben (egységes jogforrások minden volt pillérben) • reformok az intézményi rendszerben • az Alapjogi Charta szövegét belefoglalták az Alkotmány szövegébe
A Lisszaboni Szerződés
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Szlovákia Szlovénia
Románia, Bulgária: 2007. január 1. A bővítés gazdasági magyarázata, előnyök: • hozzájárulhat az Unió gazdasági dinamizálásához • új és olcsó munkaerő jelenik meg • nagyobb méretű piacbővülést is jelent
2007 – Lisszaboni szerződés (h.l.: 2009) „Alkotmányszerződés light”
2007. jún. 21-23.
Európai Tanács találkozó (Brüsszel)
2007. júl. 23.
kormányközi találkozó kezdete (Lisszabon) – szöveg kidolgozása
2007. szept. 7-8.
külügyminiszterek tanácsa
2007. okt. 18-19.
Európai Tanács találkozó (Lisszabon) – megegyezés
•
2007. dec. 13.
a szerződés aláírása
2008-2009 során
ratifikációk első: Magyarország (2008. febr. 6.) utolsó: Csehország (2009. november 13.)
2009. december 1.
hatálybalépés (terv: 2009. jan. 1.)
Az Európai Unió intézményei Európai Tanács
Számvevőszék 27 tag
Tanács
Európai Központi Bank
Európai Bizottság
Gazdasági és Szociális Bizottság
27 tag
Európai Parlament
Európai Régiók Bizottsága
736 tag
Európai Unió Bírósága 27 bíró Törvényszék
dr. Lattmann Tamás
• •
egységes EU, pilléres szerkezet megszűnése EU jogi személyisége szervezeti átalakítások – Tanács döntéshozatali rendszere, elnöke – külügyi és biztonságpolitikai főképviselő – Bizottság átalakítása – Európai Parlament átalakítása
Eltérő elemek • • • • • •
szimbólumok hiánya Alapjogi Charta helye, ereje tagállamok erősítése az Unióval szemben uniós hatáskörök bővítésének gátolása tagállami parlamentek erősítése átfogó jogforrási reform elmaradása
Az Európai Unió intézményei
27 Állam és kormányfő + a Bizottság elnöke
27 Miniszter
Azonos elemek
Európai Beruházási Bank
intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk • • • • •
az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések által meghatározott keretek között végzik minden uniós intézmény rendelkezik a működéséhez szükséges függetlenséggel, hatáskörökkel, eljárási renddel az intézmények nem ruházhatnak feltétel nélkül hatásköröket más intézményekre vagy testületekre minden intézménynek tiszteletben kell tartania a többi intézmény jogosítványait intézmények egymással jóhiszeműen és kölcsönösen kell együttműködjenek
együttműködés elve EUSZ 4. cikk (3) bek. „Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. A tagállamok a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket. A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.”
4
Az Európai Unió működésének elvei Szubszidiaritás és arányosság EUSZ preambuluma + 4. cikk (1) bek. + 5. cikk + LSZ 2. Jk. „a döntéseket az Unió polgáraihoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg”
Európai Tanács, Tanács
Transzparencia EUSZ 11. cikk (2)-(3) bek. EUMSZ 15. cikk, 17. cikk átláthatóság és nyilvánosság követelménye, hozzáférés lehetősége (internet növekvő jelentősége) Demokrácia EUSZ 6. cikk - Emberi jogok + Alapjogi Charta szerepe EUSZ 7. cikk - a demokratikus követelmények visszatérő és súlyos megsértése, vagy annak veszélye esetén követendő eljárás
Nem keverjük össze!
A Tanács szerepe A Közösség tagállamainak érdekeinek képviselője erős döntési hatáskörök
Európa Tanács
az EU legfőbb döntéshozó szerve
Európai Unió
• politikai érdekegyeztetés, tárgyalások fóruma • a jogalkotás egyik központja • az ellenőrzés központja
Európai Tanács
A Tanács szervezete politikai kompromisszumok megkötésének legmagasabb szintje
Szak- vagy illetékes miniszterek (szaktanácsok) jelenleg 10 (LSZ) a szaktárcák kiküldöttei / diplomáciai státusz + közbenső szint, szűrő előkészítés (kb. 250 bizottság és munkacsoport)
dr. Lattmann Tamás
Európai Tanács Európai Tanács (állam- és kormányfők)
Miniszterek Tanácsa (27 miniszter)
legmagasabb döntéshozatali szint • • •
COREPER 2
COREPER 1
(tagállamok állandó képviselői)
(állandó képviselők helyettesei)
Munkacsoportok (tagállami szakértők)
•
EUSZ intézményesíti – évi 2 rendes és 2 rendkívüli ülés a soros elnökséget ellátó tagállamban meghatározza az európai integráció fő irányvonalát cél: állam- és kormányfők rendszeres, bizalmas véleménycseréje / politikai kompromisszumok + Elnök, külügyi főképviselő, Bizottság elnöke is részt vesz az ülésein, az Elnök vezeti azokat
5
Európai Tanács
Miniszterek Tanácsa Miniszteri tanácsok jelenleg:
• elsődlegesen politikai tevékenység • nem lát el jogalkotási feladatokat (arra egy szinttel „lejjebb” kerül sor) • döntéshozatal: konszenzussal (kivéve, ha az alapító szerződések eltérően nem rendelkeznek)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A soros elnökség A soros elnökség rotál (tagállamok) a jelenlegi soros elnök: Dánia (2012/I.) a soros elnök feladatai és felelőssége a soros elnök és a nemzeti érdek Mo.: 2011. első félév Lisszaboni Szerződés (LSZ): „soros elnökség” mellett/majd helyett személy: EiT elnöke • az EiT választja 2,5 évre (minősített többség) • feladatai: elnököl, irányít, előkészít, kohézió, konszenzus, jelentés az EPnek, EU képviselete
Általános ügyek Külügyek Gazdasági- és pénzügyek Bel- és igazságügy Foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyek Versenyképesség (volt belső piac, ipar és kutatás) Közlekedés, hírközlés és energia Mezőgazdaság és halászat Környezet Oktatás, ifjúság és kultúra
Az Európai Tanács elnöke 1987I. Belgium 1987II. Dánia 1988I. Németország 1988II. Görögország 1989I. Spanyolország 1989II. Franciaország 1990I. Írország 1990II. Olaszország 1991I. Luxemburg 1991II. Hollandia 1992I. Portugália 1992II. Nagy-Britannia 1993I. Dánia 1994I. Görögország 1994II. Németország 1995I. Franciaország 1995II. Spanyolország 1996I. Olaszország 1996II. Írország 1997I. Hollandia 1997II. Luxemburg 1998I. Nagy-Britannia 1998II. Ausztria 1999I. Németország 1999II. Finnország
2000I. Portugália 2000II. Franciaország 2001I. Svédország 2001II. Belgium 2002I. Spanyolország 2002II. Dánia 2003I. Görögország 2003II. Olaszország 2004I. Írország 2004II. Hollandia 2005I. Luxemburg 2005II. Nagy-Britannia 2006I. Ausztria 2006II. Németország 2007I. Finnország 2007II. Portugália 2008I. Szlovénia 2008II. Franciaország 2009I. Cseh K. 2009II. Svédország 2010I. Spanyolország 2010II. Belgium 2011I. Magyarország 2011II. Lengyelország 2012I. Dánia
a Lisszaboni Szerződés által megteremtett új funkció • Európai Tanács választja (minősített többséggel), két és fél éves időtartamra • megbízatása egy alkalommal megújítható • leváltható: akadályoztatás vagy súlyos hivatali mulasztás esetén • minden tagállami tisztséggel összeférhetetlen Elnök feladatai: • • • • •
elnököl az Európai Tanács ülésein gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról konszenzus elősegítése beszámol az Európai Parlament számára az Európai Tanács tevékenységéről (pl. ülések után jelentés) EU külső képviselete (közös kül- és biztonságpolitika területén)
Az Európai Tanács elnöke Milyen pozíció ez valójában? Politikai-szakmai-organizatőr? Mindegyik egy kicsit… Hogy melyik lesz a leghangsúlyosabb szerep, idővel elválik majd. Tagállamok jelenlegi látszólagos akarata: legyen gyenge elnök!
Európai Bizottság
Első Elnök: Herman Van Rompuy (Belgium) • Kereszténydemokrata és Flamand Párt • volt belga pénzügyminiszter, miniszterelnökhelyettes (1993-1999), miniszterelnök (20082009) Jövő?
dr. Lattmann Tamás
6
A Bizottság szerepe
A Bizottság felépítése
Az Unió érdekeinek képviselője nemzetek feletti szerv, feladata az uniós (közös) érdekek képviselete professzionális bürokrácia + erős döntési és kezdeményezési hatáskörök az EU „kormánya” • • • •
döntés-előkészítés központja a jogalkotás egyik központja a végrehajtás központja az ellenőrzés központja
Kettős feladatkör: 1. apparátus vezetője és felelőse 2. tisztviselő Kiválasztásuk: • minden tagállam jelöl egyet • általában politikai választás, nincs egységes gyakorlat (minden tagállam úgy és olyan személyt jelöl, ahogy és amilyet akar) Tevékenységük: • közösségi funkcionárius, nem az államát / kormányát képviseli – ám az újrajelölés miatt ez kérdéses lehet • szerepük egyre inkább politizálódik
dr. Lattmann Tamás
ELNÖK BIZTOSOK (26 fő) APPARÁTUS (25-30 ezer fő)
A Bizottság alelnöke, a külügyi főképviselő EiT minősített többséggel választja, a Bizottság elnökének egyetértésével
kiemelkedő szerep • a Bizottság az elnök politikai irányítása alatt működik (pl. ha az elnök felhívja rá, a biztos köteles benyújtani lemondását) • bizalmatlansági indítvány lehetséges (egyfajta parlamenti kontroll)
A Bizottság tagjai
27 biztos (elnök + 26) biztosok kollégiuma (szűk értelemben) kb. 25-30.000 alkalmazott apparátus (tág értelemben)
A Bizottság elnöke
Feladatai: • hatás- és feladatkörök megosztása • a portfoliókról elnök dönt • alelnökök kinevezése • a Bizottság képviselete
Bizottság: szűk/tág értelemben
Walter Hallstein (D) Jean Rey (B) Franco Maria Malfatti (I) Sicco Mansholt (N) Francois Xavier-Ortoli (F) Roy Jenkins (UK) Gaston Thorn (L) Jacques Delors (F) Jacques Santer (L) Romano Prodi (I) José Manuel Barroso (P)
1958-1967 1967-1970 1970-1972 1972-1973 1973-1977 1977-1981 1981-1985 1985-1995 1995-1999 1999-2004 2004-2009-
• Külügyek Tanácsának elnöke + Bizottság egyik alelnöke • a Bizottság külkapcsolatokkal összefüggő feladatainak ellátásáért felelős • „Double sombrero” – egyszerre a Bizottság és a Tanács embere • vezeti az európai külügyi szolgálatot • átvette a korábbi külügyi főképviselő és a korábbi külügyi biztos szerepét
Catherine Ashton
A Bizottság tagjai Elnök és főképviselő • José Manuel Barroso Elnök • Catherine Ashton Alelnök, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Fontos biztosok és pozíciók • Joaquín Almunia Alelnök Versenypolitika • Neelie Kroes Alelnök Digitális politika • Olli Rehn Gazdasági ügyek és monetáris politika • Michel Barnier Belső piac és szolgáltatások • Karel De Gucht Kereskedelem • Dacian Cioloş Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Magyar biztos • Andor László Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás
7
Bizottsági apparátus szervezeti egységek: • főigazgatóság (DG, directorate-general): egyes szakpolitikákért felelősek (minisztériumokhoz hasonló) • hivatal (office): egyes feladatok ellátására rendelt, központi szervezetek (pl. Európai Csalás Elleni Hivatal) • szolgálatok (service): horizontális, minden területet érintő feladatokat látnak el (pl. Jogi Szolgálat, Kommunikációs Szolgálat, Fordítói Szolgálat, Statisztikai Hivatal) személyi állomány: • tisztviselők (elsődlegesen szakmai szempontok alapján) • rögzített illetményi, előmeneteli rendszer (azonos a többi EU intézményével) • bezavar: a méltányos nemzeti megoszlás elve (+némi politika)
A Bizottság és a jogalkotás
1. jogszabály kezdeményezési jog (a volt első pillérben kizárólagos volt) 2. éves jogalkotási terv készítése 3. a Közösségek általános politikai stratégiájának kialakítása (pl. White Paper) 4. eredeti jogalkotási jogkör 5. származékos jogalkotási jogkör
A Bizottság hatáskörei 1. Jogalkotás 2. Jogszabály kezdeményezés 3. Végrehajtás 4. „Szerződések őre” 5. Uniós pénzügyek kezelése 6. Külkapcsolatok
A Bizottság és a jogalkotás származékos hatáskör: adminisztratív, erősen technikai jelleg pl. termékbesorolások mezőgazdaság, ipar területén évi kb. 1500-2000 rendelet, irányelv, határozat
helyenként viccesnek tűnhet… ld. pl. 1462/2006/EK rendelet „birka formájú árucikk-rendelet” http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:272:0013:0014:HU:PDF
eredeti hatáskör: RSZ kifejezett és közvetlen felhatalmazásával (kevés)
A Bizottság és a jogszabály kezd. • • • •
cél: az Unió és a polgárok védelme – nem a tagállamoké az uniós rendelkezések döntő többségénél kizárólagos jog a korábbi I. pillérben kizárólagos kezdeményezési jog befolyás: Tanács, EP, lobbik, szakértők
•
Előkészítés (White Paper / Green Paper) – – – – –
a javaslatok jogalapja: milyen szavazás / milyen hatáskör? javaslat: szakértők, munkacsoportok, kabinetfőnök Régiók Bizottsága, Gazdasági és Szociális Bizottság feltérképezés: helyzet, szükség-e elvek: szubszidiaritás / arányosság
A „szerződések őre” A Bizottság gondoskodik az alapító szerződések előírásainak, valamint az azok alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról, illetve felügyeli az uniós jog alkalmazását. 1) az uniós jog megsértése miatt lehetséges perindítási jogalapok (Európai Bíróság előtt – lásd később) a tagállamok ellen: – harmonizációs intézkedések megsértése – tagállam jogsértése – Bizottság lehetséges beavatkozása az uniós jog érvényességével kapcsolatos eljárásokba 2) vizsgálat és kvázi-bírói hatáskör tagállamokkal és vállalatokkal szemben: – pl. versenyjog, állami támogatások területén
dr. Lattmann Tamás
8
Külkapcsolatok önálló DG-k (átalakítás / összevonás alatt): 1. 2. 3. 4. 5.
EuropeAid Development and Co-operation (DEVCO) 2010 Enlargement (ELARG) External Relations (RELEX) Humanitarian Aid (ECHO) Trade (TRADE)
Európai Parlament
kereskedelmi tárgyalások (harmadik államokkal) külső képviselet (ENSZ, WTO, ET, OECD, harmadik államok) • saját nemzetközi képviseleti rendszer (kb. 130 országban 3000 fő, információs irodák, delegációk) csatlakozási tárgyalások: • mindig a tagállamok és a jelölt állam(ok) között zajlanak, de a Bizottság véleménye dönt, hogy megkezdhetőek-e a végleges tárgyalások • acquis screening • külön biztos, külön DG
Az Európai Parl. ülései, székhelye
Az Európai Parlament szerepe
Strasbourg – Luxembourg – Brüsszel
nem kizárólagos jogalkotó intézmény erősödő jogi-politikai szerep nemzetek feletti szerv, így feladata a közösségi-uniós érdekek képviselete • a jogalkotás egyik központja • politika terepe, érdekek ütköztetése és egyeztetése • az ellenőrzés központja
Az Európai Parlament összetétele (Nizzai Szerződés alapján) NSZ (2009- )
2004-2009
Németország
99
99
99
NSZ (2009- )
2004-2009
Lengyelország
50
54
Egyesült Királyság
87
72
78
Románia
33
35
Franciaország
87
72
78
Csehország
22
Olaszország
87
72
78
Magyarország
Spanyolország
64
50
54
Hollandia
31
25
Görögország
25
Belgium
tagállamok (EU15)
régi
Az Európai Parlament összetétele (Lisszaboni Szerződés alapján) NSZ (2009- )
LSZ
NSZ (2009- )
LSZ
Németország
99
96
Egyesült Királyság
72
73
Lengyelország
50
51
Románia
33
24
Franciaország
72
33
74
Csehország
22
22
24
Olaszország
22
72
73
Magyarország
22
Bulgária
17
18
22
Spanyolország
50
54
Bulgária
17
27
Szlovákia
13
18
14
Hollandia
25
26
Szlovákia
13
22
24
Litvánia
13
12
13
Görögország
22
22
Litvánia
12
25
22
24
12
Lettország
8
9
Belgium
22
22
Lettország
8
Portugália
25
22
9
24
Szlovénia
7
7
Portugália
22
22
Szlovénia
7
Svédország
22
8
18
19
Ciprus
6
6
Svédország
18
20
Ciprus
6
Ausztria
6
21
17
18
Észtország
6
6
Ausztria
17
19
Észtország
6
6
Dánia
16
13
14
Málta
5
5
Dánia
13
13
Málta
5
6
Finnország
16
13
14
Finnország
13
13
Írország
15
12
13
RÉGI ÖSSZES:
Írország
12
12
NSZ – JELENLEG:
736
Luxemburg
6
6
6
NSZ – JELENLEGI:
Luxemburg
6
6
LSZ – MAJD:
751
dr. Lattmann Tamás
+ tagállamok (EU27)
626
736
tagállamok (EU15)
+ tagállamok (EU27)
9
Az Európai Parlament összetétele
Az Európai Parlament összetétele
Parlamenti helyek feltöltése:
alacsony részvételi arányok:
5 évente közvetlen választások (Tanács 76/787 sz. hat.) választásokra vonatkozó tagállami szabályok DE közös elvek (ASZ+Tanács hat.) • listás, arányos választás + általános, közvetlen, egyenlő, titkos, szabad • 2009-től az EP mandátumok 10%-át európai pártlisták alapján kell betölteni • összeférhetetlen az EP mandátum és a tagállami parlamenti mandátum • kampányköltségek szabályozása: tagállami hatáskör • rugalmas megoldás: nem kívánja meg a rendszerek teljes átalakítását
év - tagállamok sz. 1979 - EU9 1984 - EU10 1989 - EU12 1994 - EU12 1999 - EU15 2004 - EU25 2009 - EU27
arány (%) 61.99 58.98 58.41 56.67 49.51 45.47(HU 38,5%) 43 (HU 36,3%)
alacsony részvételi arányok
Az Európai Parlament összetétele
2004. évben lezajlott választások
2009. évben lezajlott választások
(részvételi arány a választásra jogosultak %-ában)
(részvételi arány a választásra jogosultak %-ában)
tagállami
2004-es EP
Euro-GAP 2004
70,1
45,47
24,63
EU15
74,8
52,9
21,9
10 új tá.
69,3
40,2
29,1
EU25
EP képviselőcsoportok
EU27
tagállami
2009-es EP
66,6
Euro-Gap 2009
43
23,3
Adatok forrása: Eurostat
EP képviselőcsoportok (2004-2009)
feltételei: min. 25 MEP, min. a tagállamok 1/4ből (2009-től) saját szervezet jelentős anyagi és eljárásjogi előnyök technikai személyzet, titkárság, szakértőgárda • bal-jobb dimenzió elsődleges, de gyengébb, mint a nemzeti • nincs kormány-ellenzék • anti/pro-integráció dimenzió
EP választások 2004
EPP-DE (Európai Néppárt és Európai Demokraták) PES (Európai Szocialisták) ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) UEN (Nemzetek Európájáért Unió) Greens-EFA (Zöldek/ Európai Szabad Szövetség) EUL-NLG (Egységes Eur. Baloldal/Északi Zöld Baloldal) IND-DEM (Függetlenség/Demokrácia) + 2007 jan.-nov. Identity, tradition, sovereignity
dr. Lattmann Tamás
10
2004 szept
EPP-ED
PES
ALDE
Greens / EFA
Belgium
6
7
6
2
Cseh Köztársaság
14
2
Dánia
1
5
4
Németország
49
23
7
Észtország
1
3
2
EUL / NGL
IND / DEM
6
1
1
1
1
13
7
UEN
8
24
24
2
3
4 1
Franciaország
17
31
11
6
3
3
1
1
4
7
4
9
5
1
1
16
12
Ciprus
3
1
Lettország
3
1
Litvánia
2
2
7
Luxembourg
3
1
1
Magyarország
13
9
2
Málta
2
3
Hollandia
7
7
Ausztria
6
7
Lengyelország
19
8
Portugália
9
12
Szlovénia
4
1
Szlovákia
8
3
Finnország
4
3
Svédország
5
24
2
1
24 54 7
78 13
4
78
2
6
1
4
9
2
13
1
6 24 5
5
4
2
2
27
2 4
10
7
3
18
6
54
3
24
2
7 3
5
1 1
14
1
14
5
3
2
3
Nagy-Britannia
28
19
12
5
1
11
Total
268
200
88
42
41
37
19
27
2
78
29
732
EP képviselőcsoportok változása a 2009-es választások után 2004-2009
EP bizottságai •
2009268 (288)
EPP-DE (Európai Néppárt és Európai Demokraták)
265
PES (Európai Szocialisták)
200 (218)
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
184
ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért)
88 (100)
ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért)
84
Európai Konzervatívok és Reformisták
55 (54)
Greens-EFA (Zöldek/ Európai Szabad Szövetség)
55
41
EUL-NLG (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal)
35
37
EFD (Szabadság és Demokrácia Európája)
32
függetlenek
27
Greens-EFA (Zöldek/ Európai Szabad Szövetség) EUL-NLG (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) IND-DEM (Függetlenség/Demokrácia) ITS (Identity, tradition, sovereignity) (2007 jan-nov.)
27 42 (44)
(23)
AFET Külügy – –
EPP-DE (Európai Néppárt és Európai Demokraták)
UEN (Nemzetek Európájáért Unió)
EP választások 2009
14
6
11
24
24
1
99
Görögország
Írország
Total
3
1
Spanyolország
Olaszország
függetl.
• • • • • • •
DROI Emberi jogok SEDE Biztonság- és védelempolitika
DEVE Fejlesztés INTA Nemzetközi kereskedelem BUDG Költségvetés CONT Költségvetés-ellenőrzés ECON Gazdasági és monetáris ügyek EMPL Foglalkoztatás és szociális ügyek ENVI Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszerbiztonság
• • • • • • • • • • • •
ITRE Ipar, kutatás és energiaügy IMCO Belső piac és fogyasztóvédelem TRAN Közlekedés és idegenforgalom REGI Regionális fejlesztés AGRI Mezőgazdaság és vidékfejlesztés PECH Halászat CULT Kultúra és oktatás JURI Jogi ügyek LIBE Állampolgári jogok, bel- és igazságügy AFCO Alkotmányos ügyek FEMM Nők jogai és esélyegyenlőség PETI Petíciók
+ Ideiglenes bizottságok • • •
CRIS – Pénzügyi és gazdasági válság SURE – Politikai kihívások korábban mások (pl. CLIM) + vizsgálóbizottságok
•
jelenleg nincs, korábban több is volt
EP és az ellenőrzés 1.
Interpelláció, bizottsági jelentések, MEP kérdések, EP határozat, média 2. ideiglenes vizsgálóbizottságok 3. bizalmatlansági indítvány (2/3, nyílt, 3 nap) 4. éves jelentés, zárszámadás 5. az EP szerepe a csúcsértekezleteken: az Elnök részt vesz az EiT ülésein 6. EKB: jelentés 7. Ombudsman kinevezése 8. az európai polgárok petíciós joga 9. írásbeli/szóbeli kérdések a Tanácshoz / a Tanács elnökének részvétele a plenáris üléseken, vitákon 10. az EP és a Tanács szoros együttműködése: az EP tájékoztatása közérdekű kérdésekről (menedékjog, bevándorlási politika, kábítószerek)
dr. Lattmann Tamás
Az EU jogalkotása
11
Az uniós jogalkotás sajátosságai
Az Európai Unió főbb intézményei Európai Tanács
az államokon belüli törvényalkotási folyamatokhoz képest:
Tagállamok érdekeinek képviselete
27 tagállami állam- v. kormányfő + a Biz. elnöke
(Unióval + egymással szemben)
Tanács
Elsődleges döntéshozatali fórum
27 tagállami miniszter
Az Unió érdekeinek képviselete Európai Bizottság
• általános felhatalmazás hiánya • egységes eljárás hiánya • törvényhozó hatalom jogszabálykezdeményezési jogkörének hiánya
Kizárólag azé – akár tagállamokkal szemben
27 biztos
Elsődleges kezdeményező szerepkör
Európai Parlament
Uniós polgárok képviselete
785 képviselő
Közvetlen választás – legitimáció Folyamatosan növekvő szerep (jog+politika)
Európai Bíróság 27 bíró
Jogi kontroll
Elsőfokú Bíróság
Az intézmények szerepe és egyéb szereplők az uniós jogalkotás területén (séma)
Uniós jog alkotása + alkalmazása felett
EP – vele vagy nélküle? EP folyamatosan erősödő szerepe, DE pl.
uniós jogszabály
Tagállami lobbi
Magán lobbi
Bizottság és Tanács az EP nélkül • tőke szabad áramlása (EUMSZ 64. cikk) • közös kereskedelempolitika (EUMSZ II. Cím) • állami támogatások (EUMSZ 107. cikk)
Európai Bizottság
Bizottság egyedül • monopóliumok, állami megrendelések (EUMSZ 106. cikk) • migráns munkavállalók egyes jogai (EUMSZ 45. cikk)
Tanács kezdeményezés
Európai Parlament
Jogalkotás kezdeményezése Ki kezdeményezhet jogszabályt? • •
Európai Bizottság (elsődleges) korlátozottan, nem általános jelleggel: – Európai Parlament – Európai Központi Bank, Európai Bíróság, Európai Beruházási Bank – uniós polgárok kezdeményezése (csak a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben)
dr. Lattmann Tamás
Bizottság – Tanács „hatalmi játék” politikai egyensúlyozás Bizottság Unió
v. v.
Tanács tagállamok
Bizottság – kizárólagos kezdeményezés joga, DE fél szemmel mindig a Tanácson… előzetes „esélylatolgatás” + egyéb feltételek
12
A Bizottság és a kezdeményezés EUSZ 11. cikk •
• •
konzultációs kötelezettség – „polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák” – „intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn” – „érintett felekkel széles körű előzetes konzultációk” tagállami parlamentek tájékoztatáshoz való joga szubszidiaritás elve, mint lehetséges akadály
Együttdöntési eljárás (LSZ: RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS)
Közösségi / uniós jogalkotás (LSZ előtt / után)
Uniós jogalkotási eljárások (LSZ alapján):
Közösségi jogalkotási eljárások (LSZ előtt): • konzultációs eljárás (RSZ) • együttműködési eljárás (EEO) • hozzájárulási eljárás (EEO) • együttdöntési eljárás (MSZ, ASZ, NSZ)
• rendes jogalkotási eljárás (volt együttdöntési eljárás alapján) EUMSZ 294. cikk • különleges jogalkotási eljárás (volt konzultációs vagy hozzájárulási eljárás alapján) EUMSZ 289. cikk (2) bek.
Együttdöntési eljárás (LSZ: RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS) elfogadják uniós jogszabály
nem fogadják el
célja: együttműködési eljárás felváltása
közös szöveg
sikertelen
Európai Parlament azonos erejű (társ-)jogalkotóvá válik uniós jogszabály
elfogadja
nem fogadja el
Tanács (II. olvasat) uniós jogszabály
uniós jogszabály
elfogad / nem dönt
uniós jogszabály
módosít
Bizottság véleménye nem módosít
elfogadja EP mód.
uniós jogszabály
Bizottság véleménye
„közös álláspont”
javaslat
Tanács (I. olvasat)
Bizottság véleménye nem módosít
elutasít
Európai Parlament (II. olvasat)
EUMSZ 294. cikk
módosít
Európai Parlament (I. olvasat)
Intézmények belső döntéshozatala
uniós jogszabály
EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG
• legtöbb kérdésben ez vált fő jogalkotási formává LSZ: „rendes jogalkotási eljárás” – fő jogalkotási forma
uniós jogszabály
EP / Tanács
MSZ hozza létre, ASZ, NSZ kiterjeszti
Európai Bizottság
javaslat
Jogalkotási folyamat figyelemmel kísérése
http://ec.europa.eu/prelex/ jogalkotás során végrehajtás során Ld. a megfelelő intézményeknél
dr. Lattmann Tamás
13
Érdekképviselet (lobbi) • Magatartási kódex • Érdekképviseleti / Átláthatósági nyilvántartás
Köszönöm a figyelmet! www.lattmann.hu www.kul-vilag.hu
dr. Lattmann Tamás
14
