III. Az emberi szervezet

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

III. Az emberi szervezet

Leonardo da Vinci: Tanulmányrajz http://keptar.demasz.hu/arthp/html/l/leonardo/drawings/body/

1


Mozgás 36. Az emberi csontváz (F) Hogy nevezzük az ábrán jelölt részeket? Írd az ábrán látható körökbe a megfelelő számokat! 1. Lábujjpercek 2. Singcsont 3. Agykoponya 4. Bordák 5. Combcsont 6. Gerincoszlop 7. Lábközéppontok 8. Keresztcsont 9. Kulcscsont 10. Kéztőcsontok 11. Sípcsont 12. Medencecsont 13. Csigolyák 14. Lapocka 15. Szárkapocscsont 16. Lábtőcsontok 17. Felkarcsont 18. Orsócsont 19. Kézközépcsontok 20. Arckoponya 21. Térdkalács 22. Szegycsont 23. Kézujjpercek

2


37. Szkeleto-poly (G) Alakítsatok párokat, és vegyetek eltérő színű tollat a kezetekbe. A tanár által ismertetett szabályok alapján töltsétek ki a feladatalapot! A játék: 1. Lábujjpercek 2. Singcsont 3. Agykoponya 4. Bordák 5. Combcsont 6. Gerincoszlop 7. Lábközéppontok 8. Keresztcsont 9. Kulcscsont 10. Kéztőcsontok 11. Sípcsont 12. Medencecsont 13. Csigolyák 14. Lapocka 15. Szárkapocscsont 16. Lábtőcsontok 17. Felkarcsont 18. Orsócsont 19. Kézközépcsontok 20. Arckoponya 21. Térdkalács 22. Szegycsont 23. Kézujjpercek

3


38. Az emberi csontváz felépítése (E) Nevezd meg a csontrendszer ábrán jelölt részeit! 1. …………………………………… 2. …………………………………… 3. …………………………………… 4. …………………………………… 5. …………………………………… 7. …………………………………… 8. …………………………………… 9. …………………………………… 10. ………………………………….. 11. ………………………………….. 12. ………………………………….. 13. ………………………………….. 14. ………………………………….. 15. ………………………………….. 16. ………………………………….. 17. ………………………………….. 18. ………………………………….. 19. ………………………………….. 20. ………………………………….. 21. ………………………………….. 22. ………………………………….. 23. …………………………………..

4


39. Mozgás és vázrendszer – rejtvény Töltsük ki az alábbi keresztrejtvényt! A függőlegesen kiemelt sorban egy fehérje neve jelenik meg, mely az izmok összehúzódásában játszik fontos szerepet. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Koponyacsont, mely varratokkal kapcsolódik a halántékcsonthoz és a falcsontokhoz. Csont, mely összenőtt az ülő- és szeméremcsontokkal. Az izmok energiaszolgáltató szénhidrát vegyülete. Kation, mely a kalcium mellett a csontok alkotója. Fehérjefonal, az izmok összehúzódásában játszik szerepet. Sejtszervecske, melyben az izmok összehúzódásához szükséges ATP nagy része képződik.

5


A VÉR 40. A vér, mint speciális kötőszövet (F) Az ábrán az emberi vér látható nagy felbontásban, pásztázó elektronmikroszkópos felvételen. Figyelmesen nézd meg az ábrát, majd töltsd ki a táblázatot! Az „C” egy antigéneket hordozó sejt (test)

jellemző

A alakos elem

B alakos elem

Száma 1 mm3 vérben

1.

3.

4.

sejtmag

5.

2. A vörös csontvelő, de a nyirokszervekben érik 6.

feladat Élettartama (átlagosan)

7.

8.

9.

10.

Válaszolj röviden az alábbi kérdésekre! 11. Melyik alakos elem nem szerepel a képen és a táblázatban? …………………………. 12. Hogyan nevezzük azt a betegséget, amelyben nagyszámú éretlen fehérvérsejt kerül az érrendszerbe? ………………………………………………………………………………. 13 Mennyi az átlagos vértérfogat ember esetében? ……………………………………….

6


41. A tetanusz (G) A tetanusz (merevgörcs) okozója egy baktérium, hordozói pedig háziállatok, főleg a ló. Ezeknek a tápcsatornájában él a baktérium anélkül, hogy betegséget okozna. A baktérium anaerob körülmények között él és szaporodik, a talajban hosszú ideig fertőzőképes marad. A betegség tüneteit a kórokozó által termelt mérgező anyagok, heves és tartós izomgörcsöt váltanak ki. Először a rágóizmokat, a nyelőcsövet, a nyak és a hát izmait érintheti a görcs, ezt a légzőizmok bénulása követheti, mely halálos kimenetelű. Hogy a betegség mennyire súlyos, az a szervezetbe jutott baktériumok, illetve méreganyag mennyiségétől függ. Átvészelése maradandó védettséget nem hagy maga után.

Mivel a betegség rendkívül veszélyes, döntő szerepe van a megelőzésnek. Megfelelő oltás után a merevgörccsel szemben egy ideig 100%-os védettség alakul ki. Ha hosszabb idő után történik a sérülés, többszöri újbóli oltással hárítják el a közvetlen veszélyt, egyúttal újabb időszakra is védettséget alakítani ki. A tetanusz baktériumok (Clostridium tetani) dobverő alakú ellenálló spórái nyugalmi állapotban. www.humanillnesses.com

1. Mi az oka annak, hogy a talajban hosszú ideig fertőzőképes formában fennmarad a tetanusz kórokozója? ……………………………………… 2. Milyen típusú immunizálás történik sérülés esetén az oltással? Válaszodat indokold! ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………. Válaszd ki a megállapításokhoz a megfelelő betűjeleket! A specifikus immunválasz B. nem specifikus immunválasz C. mindkettő D. egyik sem 3. A kórokozó bejutásakor azonnal bekapcsol 4. Folyamatában memóriasejtek keletkeznek 5. Nyiroksejtek vesznek részt benne 6. A kis és a nagy falósejtek is részt vesznek benne. 7. Szerepe van a természetes immunitás kialakításában

7


Melyik szervre vonatkoznak a következő megállapítások? Az ábra betűjelével és a képlet nevével válaszolj! 8. A sejtes immunválaszt végző sejtek itt keletkeznek 9. Szerepe van a vörösvértestek lebontásában 10. több nyirokér vezet bele, de csak egy lép ki belőle 11. a légutakból szűrik a kórokozókat 12. az életkor előrehaladtával mérete csökken

8


42. Az emberi szív működése (F)

A. B. C. D. E.

A jelű részre jellemző B jelű részre jellemző C jelű részre jellemző Mindhárom Egyik sem

1. 2. 3. 4. 5. 6.

A nagyvérkör itt végződik Falában simaizom is található Működése akarattól független A kisvérkör itt végződik Összehúzódása a vért a tüdővénába löki Mi a feladata a G és F betűkkel jelölt részeknek?

…………………………………………………………………………………………...

7. Melyik betűvel jelölt ér lehet a képen látható? A szív melyik működési fázisának feleltethető meg az 1. ábra? ……………………………………………………………………………………………….. 9


43. A szív szívó-nyomó pumpa? (F) Válaszolj az alábbi kérdésekre! 1. Mely irányban és minek hatására továbbítódik a vér a szívben? 2. Írd le a folyamat lépéseit esszészerűen az ábra segítségével, úgy, ahogy eddigi ismereteid alapján elképzeled! (Hozd összefüggésbe a vér mozgását a szívizomzat működésével, a bekövetkező térfogatés nyomásváltozásokkal!)

10


44. Az emberi szívciklus (G) Az alábbi diaképeken a szívműködés fázisait láthatók. Mi történik a szív működése során az egyes fázisokban? Illeszd a betűk használatával a megfelelő feliratokat az egyes ábrákhoz! (Egy betű többször is felhasználható.) A A pitvarok összehúzódnak, a kamrák elernyednek. B A pitvarok izomzata elernyed, a kamrák összehúzódnak. C A pitvar-kamrai billentyűk nyitottak. D A pitvar-kamrai billentyűk zártak. E A pitvarok üregének térfogata nő, a nyomás csökken. F A kamrák üregének térfogata csökken. G A pitvarok üregének térfogata csökken, bennük a nyomás nő. H A vér a tüdőartériába és az aortába áramlik. I A vér a pitvarokból a kamrákba áramlik. J A pitvarok vérrel telítődnek.

11


45. A szívműködés folyamata (E) 1. Készítsen képaláírást a szívműködését bemutató diaképekhez! 2. Hozd összefüggésbe a vér mozgását a szívizomzat működésével, a bekövetkező térfogatés nyomásváltozásokkal!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………..…………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………..…………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………..……………………..

12


46. Pulzusmérés (G) Két ember (A és B) szívműködését vizsgálták. Az „A” ember szívfrekvenciája nyugalmi állapotban 68/ perc volt, míg „B” emberé 72/ perc. 100 m lefutása után az „A”-nál 98/ percet, míg a „B”-nél 93/ percet mértek. 1. Foglald táblázatba az adatokat! 2. Írd le, hogy hogyan lehet hétköznapi eszközökkel a szívfrekvenciát megmérni! 3. Számítsd ki a két ember szívének perctérfogatát, feltéve, hogy verőtérfogatuk (perctérfogatuk) megfelel az átlagnak (70 cm3)!

13


47. A pulzus alakulása megterhelés hatására (G) Alkossatok párokat! Mérjétek meg társatok pulzusát nyugalmi állapotban, majd 10 guggolás után. A mérési eredményeket rögzítsétek az alábbi táblázatban! Egyik tanuló pulzusa dobbanás/ perc

Másik tanuló pulzusa dobbanás/ perc

Nyugalmi állapotban 10 guggolás után Válaszoljatok az alábbi kérdésekre! 1. Milyen értípus tapintásával lehet pulzust mérni? 2. Mi a pulzus? 3. Mit értünk perctérfogat alatt? 4. Számítsátok ki egymás perctérfogatát nyugalmi állapotban és 10 guggolás után, a verőtérfogatot (perctérfogatot) vegyék átlagosnak (70 cm3)!

14


48.

A perctérfogat és a megterhelés (G)

Két ember (A és B) szívműködését vizsgálták. „A” személy perctérfogata nyugalmi állapotban 4900 cm3/perc, míg „B” személyé 5180 cm3/perc volt. 2 darab 5kg tömegű súlyzóval 5 percen át végzett karizom erősítő gyakorlat után „A” személyé 6510 cm3/percre, „B” személyé 6710 cm3/percre nőtt. 1. Mit értünk perctérfogat alatt? 2. Mekkora volt az emberek szívének frekvenciája a terhelés előtt és után, feltéve, hogy verőtérfogatuk megegyezett az átlaggal (70 cm3)! A számítás eredményét táblázatba foglalva add meg! 3. Mi a szívfrekvencia és hogyan lehet egyszerűen megmérni?

15


49. Laboratóriumi vérvizsgálat eredményeinek elemzése 1. (G) Az alábbi táblázat egy laboratóriumi vizsgálat eredményeit mutatja. Nézd át a táblázatot, utána olvasd el a kérdéseket, majd ennek alapján olvasd ki a táblázatból a választ! Megnevezés

érték mértékegység eltérés

referencia érték

11,53

109db/liter

4,00

10,00

Neutrofil granulocita

60,0

%

45,0

70,0

Limfocita

29,8

%

22,0

45,0

Monocita

8,2

%

1,0

12,0

Eozinofil (granulocita)

1,9

%

1,0

6,0

Bazofil (granulocita)

0,1

%

0,0

1,7

Vörösvértest

3,52

1012db/liter

3,85

5,50

Átlag vvt térfogat

87,5

fl

80,0

97,0

Vvt hemoglobintartalama

28,3

pg

26,0

33,0

Vvt hemoglobin koncentrációja

323

g/liter

300

360

Vvt térfogat szórása

14,2

%

11,0

16,0

Trombocita (vérlemezke)

218

109db/liter

150

400

Átlag trombocita térfogat

9,9

fl

7,0

15,0

6,4

mmol/liter

3,5

6,1

Nátrium

145

mmol/liter

135

150

Kálium

4,6

mmol/liter

3,5

5,2

Karbamid

4,8

mmol/liter

2,8

8,4

Kalcium

2,42

mmol/liter

2,20

2,60

Anorganikus foszfát

1,2

mmol/liter

0,8

1,6

Összfehérje

75

g/liter

60

85

Albumin

40

g/liter

35

48

1,14

arányszám

0,70

1,60

A Fehérvérsejt

B Vércukor

Albumin/Globulin f l= fentoliter = 10-15 litre pikogramm pg =10-12gramm

1. Milyen betűvel jelölték a lelet vérplazmára vonatkozó részét? A válasz betűjelét írd az üres négyzetbe!

16


2. Keresse meg a táblázatban a referencia értékektől eltérőeket, jelölje az eltérés oszlopban az eltérést „+” , illetve „-” jellel! Fogalmazza meg az eltéréseket egy-egy mondatba! Válaszod írd a kipontozott vonalra! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Számítsd ki, hogy hány darab monocita van a vizsgált vérminta 1mm3-ben (feltéve, hogy a sejtek eloszlása egyenletes)!

17


50.

Laboratóriumi vérvizsgálat eredményeinek elemzése 2. (G) Megnevezés

A Fehérvérsejt Neutrofil granulocita Limfocita Monocita Eozinofil (granulocita) Bazofil (granulocita)

érték

mértékegység 9

eltérés

referencia érték

8,53 60,0 29,8 8,2 1,9 0,1

10 db/liter % % % % %

4,00 45,0 22,0 1,0 1,0 0,0

10,00 70,0 45,0 12,0 6,0 1,7

Vörösvértest Átlag vvt térfogat Vvt hemoglobintartalama Vvt hemoglobin koncentrációja Vvt térfogat szórása

3,92 87,5 23,2 265 14,2

1012db/liter fl pg g/liter %

3,85 80,0 26,0 300 11,0

5,50 97,0 33,0 360 16,0

Trombocita (vérlemezke) Átlag trombocita térfogat

218 6,5

109db/liter fl

150 7,0

400 15,0

5,4 145 4,6 4,8 2,10 1,2 75 40 1,14

mmol/liter mmol/liter mmol/liter mmol/liter mmol/liter mmol/liter g/liter g/liter arányszám

3,5 135 3,5 2,8 2,20 0,8 60 35 0,70

6,1 150 5,2 8,4 2,60 1,6 85 48 1,60

B Vércukor Nátrium Kálium Karbamid Kalcium Anorganikus foszfát Összfehérje Albumin Albumin/Globulin f l= fentoliter = 10-15 litre pg = pikogramm = 10-12gramm

1. Milyen betűvel jelölték a lelet alakos elemekre vonatkozó részét? A válasz betűjelét írja az üres négyzetbe! 2. Keresse meg a táblázatban a referencia értékektől eltérőeket, jelölje az eltérés oszlopban az eltérést „+” , illetve „-” jellel! Fogalmazza meg az eltéréseket egy-egy mondatba! Válaszát írja a kipontozott vonalra! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Számítsa ki, hogy hány darab limfocita van a vizsgált vérminta 1mm3-ben (feltéve, hogy a sejtek eloszlása egyenletes)!

18


51. Laboratóriumi vérvizsgálat eredményeinek elemzése 3. (G) Megnevezés A Fehérvérsejt Neutrofil granulocita Limfocita Monocita Eozinofil (granulocita) Bazofil (granulocita)

Érték

Mértékegység 9

Eltérés

Referencia érték

8,53 58,0 31,8 8,2 1,9 0,1

10 db/liter % % % % %

4,00 45,0 22,0 1,0 1,0 0,0

10,00 70,0 45,0 12,0 6,0 1,7

Vörösvértest Átlag vvt térfogat Vvt hemoglobintartalama Vvt hemoglobin koncentrációja Vvt térfogat szórása

5,63 87,5 28,2 322 14,2

1012db/liter fl pg g/liter %

3,85 80,0 26,0 300 11,0

5,50 97,0 33,0 360 16,0

Trombocita (vérlemezke) Átlag trombocita térfogat

218 6,5

109db/liter fl

150 7,0

400 15,0

5,4 120 4,6 4,8 2,10 1,8 75 40 1,14

mmol/liter mmol/liter mmol/liter mmol/liter mmol/liter mmol/liter g/liter g/liter arányszám

3,5 135 3,5 2,8 2,20 0,8 60 35 0,70

6,1 150 5,2 8,4 2,60 1,6 85 48 1,60

B Vércukor Nátrium Kálium Karbamid Kalcium Anorganikus foszfát Összfehérje Albumin Albumin/Globulin f l= fentoliter = 10-15 litre pg = pikogramm = 10-12gramm

1. A vér mely részének adatait tartalmazza az „A” , illetve a „B” táblázatrész? Válaszodat írd a pontozott vonalra! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Keresd meg a táblázatban a referencia értékektől eltérőeket, jelöld az eltérés oszlopban az eltérést „+” , illetve „-” jellel! Fogalmazd meg az eltéréseket egy-egy mondatba! Válaszodat írd a kipontozott vonalra! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

19


3. Számítsd ki, hogy hány darab neutrofil granulocita van a vizsgált vérminta 1mm3-ben (feltéve, hogy a sejtek eloszlása egyenletes)!

20


52. Véráramlás a szervekben (G) Tanulmányozd a szervek véráramlását ábrázoló grafikont, majd oldd meg a feladatokat!

Az egyes szervek véráramlása 8 7 Véráramlás (l/perc)

6 5

maximális véráramlás (l/perc) nyugalmi véráramlás (l/perc)

4 3 2 1

gy

om

or v -b áz él iz m re om áj nd (c sz sa er k m áj bő ar r té ria ) ag y v sz es ív e iz om

0

1. Tedd ki a relációs jelet (<, >, =)! Bármely szerv maximális véráramlása

Bármely szerv nyugalmi véráramlása

A vázizom nyugalmi véráramlása

Az emésztőrendszer nyugalmi véráramlása

A vázizom maximális véráramlása

Az emésztőrendszer maximális véráramlása A vese véráramlásának növekedése szükség esetén a nyugalmihoz képest A vázizom véráramlásának növekedése szükség esetén a nyugalmihoz képest

A vese nyugalmi véráramlása A bőr véráramlásának növekedése szükség esetén a nyugalmihoz képest

2. Mennyi az ember nyugalmi keringési perctérfogata? …………………

21


A diagram adatai alapján döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak (I), vagy hamisak (H)! 3. Izommunkában a keringési perctérfogat 4-5-szörösére is megemelkedhet. 4. Nyugalmi véráramlásához képest a vese átáramlása növekedhet meg legkevésbé. 5. A szervek maximális vérátáramlása együttesen is lehetséges a nyugalmi keringési perctérfogatból. 6. A szívizom nyugalmi átáramlása 0,2 dm3. 7. A szívizom vérátáramlása a szív üregeiben átáramló vérmennyiséget jelenti 8. A vázizmok kivételével nincs olyan szerv, amelynek vérátáramlása a nyugalmi érték 10-szeresére növekedhet.

22


53. Véráramlás és a szerv tömege (G)

2 1 szívizom

agy

bőr

vázizom

0

nyugalmi véráramlás (l/perc)

szívizom


3

vese

4

maximális véráramlás (l/perc)

agy


5

5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 máj (csak

6

bőr

Véráramlás (l/perc)

7

gyomor-

8

A szervek véráramlása tömegükhöz viszonyítva

vázizom

véráramlás/szervtömegtömeg l/perc/kg

Az egyes szervek véráramlása

1. A grafikon alapján mennyi lehet a szív tömege? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) B) C) D) E)

3500g 1000g 500g 300g 30g

2. Mennyi a veséken átáramló vér perctérfogata nyugalomban? 3. Mennyi a vesék maximális perctérfogata?

……..………………………

……………………..…………………………..

4. A vese maximális véráramlása alig nagyobb, mint a nyugalmi. Miért szükséges, hogy a vesének ilyen nagy legyen a nyugalmi átáramlása? …………………………………………………………….…………………………………….. 5. Milyen helyzetben növekedhet meg a bőr átáramlása? …………………………………………………………………………………………………... 6. Milyen helyzetben növekedhet meg az izmok átáramlása? Nevezz meg kettőt! •

……………………………………………......................................................................

•

………………………………………………..…………………………………………

23


A szervek véráramlása (E) A szervek véráramlása tömegükhöz viszonyítva


3 2 1 szívizom

agy

bőr

vázizom

0


szívizom

4


vese


5

agy

6

5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 máj (csak

Véráramlás (l/perc)

7

bőr

8

gyomor-

véráramlás/szervtömegtömeg l/perc/kg

Az egyes szervek véráramlása

vázizom

54.

1. Mi szabályozza az egyes szervek vérátáramlását? A helyes válaszok betűjelét írd a négyzetekbe! A) B) C) D) E)

Adrenalin Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer A kisagy A vér ionösszetétele

2. A grafikonok adatai alapján állapítsd meg, hogy mekkora a két vese együttes tömege! Számításodat írd le!

3. Az agynak nagyon kevéssé növekedhet meg az átáramlása. Mi lehet ennek az oka? ……………………………………………………..……………………………………………. 4. Milyen hatásra növekszik meg az agy véráramlása? A helyes válaszok betűjelét írd a négyzetekbe! A) B) C) D) E)

Cannon-féle vészreakcióban Paraszimpatikus izgalom esetén Szimpatikus izgalom esetén Adrenalin hatásra Bőséges étkezés után

24


5. Milyen helyzetben csökkenhet a bőr átáramlása a nyugalmi állapothoz képest? Miért? …………………………………………………………...……………………………………… ……………………………………………………………..……………………………………. 6. Milyen helyzetben csökkenhet a gyomor- és bélrendszer átáramlása a nyugalmi állapothoz képest? ….……………………………………………..

25


55. Az emberi szervezet erei (F) Hasonlítsd össze az alábbi értípusokat! Döntsd el az állításokról, hogy melyik értípusra vonatkoznak! Írd az állítások betűjelét a négyzetekbe! A. B. C. D. E. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Artériák Vénák Hajszálerek (kapillárisok) Mindhárom Egyik sem

Faluk vastag. A szív felől vezetik a vért a szövetekhez. A vér nagy nyomáson áramlik benne. A szív fele tartó vért szállítják. Tartalmuk átfolyik a szív üregein. Vékony falukon keresztül történik a szövetek gázcseréje.

26


56. Véralvadás (G) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldja meg a feladatokat! Egy molekula, ami valamikor a véralvadás hamupipőkéje volt, most annak összetartó kapcsának bizonyul. Ez a felfedezés új utat nyithat meg a véralvadás elleni terápiában. A kutatók már eddig is ismerték a normális véralvadásban, illetve az embóliakeletkezésben részt vevő komponensek szerepét, de nem értették, hogyan dolgoznak össze a rögképzésben. Ausztrál kutatók olyan mesterséges ereket fejlesztettek ki, melyekben képesek a vérrögök keletkezését demonstrálni. A modell segítségével figyelemmel kísérték, hogy a rögképződést egy kevésbé ismert vérfehérje, a Willebrand-faktor (vWf) indítja el. Ross Baker, perthi hematológus szerint a legtöbb szakember meg van győződve arról, hogy a rögösödés a fibrinogén, valamint a vWf összejátszása a vérlemezkékkel, a trombocitákkal, pedig eddig ezt modell hiányában még egyáltalán nem tudták bizonyítani. A vérrögök lényegében kis, ragadós vérlemezekből állnak, melyek azáltal, hogy az ér falához, illetve egymáshoz tapadnak, meggátolják a vérzést. Korábban úgy gondolták, hogy a trombocitákat a fibrinogén kapcsolja össze, miközben a lemezkék felszíni receptoraihoz kötődik. A tudósok azt is tudták, hogy ebben a vérplazmában lévő vWf is szerepet játszik. Ezzel szemben a trombocitákban talált kis mennyiségű faktor szerepe rejtély maradt. Ennek a faktornak a jelentőségét kezdte tanulmányozni a doktori munkáját végző hallgató, Su Kulkarnite, amikor nekifogott a Willebrand-betegségben szenvedők vérének vizsgálatához. Minden millió ember közül egy vWfaktor nélküli vérlemezzel, illetve plazmával születik, és ameddig nem kezelik őket, bármikor elvérezhetnek. Kísérletéhez a mesterségesen előállított ereket használta fel. A betegekből vett vérhez először olyan plazmát adott, mely plazmafaktort és fibrinogént egyaránt tartalmazott. A vizsgálat abnormális rögöket eredményezett. Amennyiben a vérrög is tartalmazott vWfaktort, a rögképződés normális volt. Ennek a faktorformának tehát kulcsszerepe van az alvadásban, míg a fibrinogén csak stabilizálja a rögöket, teszi hozzá Shaun Jackson, a vizsgálat vezetője. A kísérlet jelentősége az, hogy lehetővé válik olyan új alvadásgátló gyógyszerek kifejlesztése, melyek vagy a vérlemezkékben lévő faktor kifejeződését, vagy a trombociták összetapadását gátolják majd. Természet Világa, 2000 / 8./ [370-371. oldal] 1. Mit jelenthetnek cikkben szereplő kifejezések? Terápia: …………………………………………………………………….. Komponens: ………………………………………………………………… Demonstrálni: ……………………………………………………………… Hematológus: ………………………………………………………………. 2. A szöveg első mondata a hevenyészett fordítás miatt bántóan csúnya lett. Fogalmazzuk át szebb, magyarosabb formába! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Hol keletkeznek az emberi szervezetben a vérlemezkék? ………………………………………………………………………………………………… 4. Mi a szerepe a Willebrand-faktornak? ……………………………………………………………………………………………… 27


5. A cikkben leírtak szerint elegendő-e a Willebrand-betegnek a normális rögképződéshez, ha a véréhez faktort adnak? Válaszod indokold! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6. Milyen további lehetőségekkel kecsegtet a felfedezés? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. 7. Véleményed szerint hatásos lenne-e ez az anyag szájon át beadva? Válaszod indokold! ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. Válaszd ki a helyes megoldásokat, betűjeleiket írd a négyzetekbe! 8. Hol található a Willebrand-faktor? A. A vérplazmában. B. A vörösvértest plazmájában. C. A vérlemezkékben D. A fibrinogénhez kapcsoltan. 9. Mely anyagok szükségesek az alábbiak közül a véralvadáshoz? E. Na+-ionok F. Ca2+-ionok G. Fibrinogén H. Antigén

28


57. A véralvadás mikroszkóp alatt (E) Az ábrán pásztázó (scanning) elektronmikroszkópos felvételen alvadó vért látunk. A tanultak végiggondolása és az ábra tanulmányozása után válaszoljunk az alábbi kérdésekre! 1. Mely molekulák alkothatják a kép fölső részén látható szövedéket? ……………………………………… 2. Mik a képen látható korong alakú testek? ……………………………………… 3. Mik a feltételei annak, hogy a képen látható háló kialakuljon? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 4. Milyen – a képen nem látható – sejtek megjelenésére számíthatunk a sérülés helyszínén? Miért? …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….

29


58. A keringés – rejtvény Töltsük ki az alábbi keresztrejtvényt! A függőlegesen kiemelt sorban egy angol orvos neve jelenik meg, aki először ismerte föl, hogy a vér körkörösen áramlik ereinkben.

1

2

3

4

5

6

1.

A legvékonyabb értípus.

2.

Olasz kutató, aki mikroszkópjával fölfedezte a rejtvényben szereplő tudós által megjósolt ereket, és ezzel véglegesen igazolta a vérkeringés létét. Nevét ezen kívül a rovarok kiválasztószervei is őrzik. A vér sejtes elemeket nem tartalmazó része. A pitvarok és kamrák közt található billentyűk. Légzési gázokat szállító fehérje a vörösvértestben. Testnedv, mely önálló keringési rendszerben áramlik, ami a jobb pitvar előtt torkollik a vénás vérkeringésbe.

3. 4. 5. 6.

30


A táplálkozás 59. Az emberi tápcsatorna (F) Az ábra tanulmányozása után oldd meg a feladatokat!

Melyik szervre vonatkoznak az alábbi állítások? Az ábra betűjelével és a szerv nevével válaszolj! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Felszálló, haránt és leszálló ága is van. Kettős elválasztású mirigy. Falában haránt lefutású simaizom is van. Szerepe van a vérplazmafehérjék szintézisében. Felületét bélbolyhok növelik. Váladéka szteránvázas vegyületeket tartalmaz. Kezdeti szakaszán B és K vitamin termelés zajlik. Harántcsíkolt izomszövetből áll. Milyen nemű embert ábrázoltunk a fenti képen? Válaszod indokold!

……………………………………………………………………………………………….

31


60. Szövegmozaik – A rostok (G) A teljes kiőrlésű lisztből készült termékeknek, a gyümölcs és zöldségféléknek magas a rosttartalma. A napi ajánlott rostbevitel 30-40g. 1. Röviden fogalmazd meg, miért fontosak a rostok a táplálkozásunkban? 2. Miért ajánlják a fogyókúrázóknak sok rost fogyasztását? Egészítsd ki a következő mondatokat! A növényi rostok fő anyaga a (3.) ……………………..……… Ez a poliszacharid több ezer (4.) …………………………….…. egységből épül fel. Nagy szerepe van a növényi sejtek (5.) …………………..-nak szilárdításában. 6. Az emberi szervezetben csak a bélbaktériumok képesek részben lebontani a cellulózt. Hol történik ez? Milyen haszna van emberi szervezetnek még a bélbaktériumok tevékenységéből? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 7. Milyen betegségek alakulhatnak ki a rostszegény étrend következtében? ………………………………………………………………………………………………….

32


61. A vitaminok (E) 1. Határozd meg a vitamin fogalmát! .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... Melyik vitaminra jellemzők az alábbi állítások? Válaszolj a vitamin nevével! 2. A Ca2+-ionok beépüléséhez szükséges. …………………………… 3. Hiányában farkasvakság alakul ki. ……………………………. 4. A véralvadáshoz szükséges anyagok képződéséhez nélkülözhetetlen. …………………….. 5. Hiányában vérszegénység alakulhat ki. ……………………… 6. A bőr megújulásához szükséges…………………………… 7. Hiányában izomgyengeség, fáradékonyság, bénulás alakulhat ki. ……………………. Válaszolj röviden! 8. Mi a közös a 2., 3. és 4. pontban jellemzett vitaminok oldhatóságában? ……………………………………………………………...…………………………………… 9. A 2., 3. és 4. pontban jellemzett vitaminokat még vitaminhiányos táplálkozás mellett sem ajánlatos napi rendszerességgel tabletták formájában magunkhoz venni. Miért? …………………………………………………………………………………………………..

33


62. Keményítő kimutatása (G) Eszköz és anyagigény: Kémcsőállvány, kémcső, cseppentő, főzőpohár, mérőhenger, Lugol-oldat, keményítőoldat, krumpli, alma, tej, kenyér Vizsgáld meg a kémcsőben található keményítőoldat áttetszőségét! 1. Mit tapasztalsz?

………………………………………………………… ………………..

2. Mi a jelenség magyarázata? ……………………………………………………….……… Cseppents a kémcsőben lévő keményítőoldathoz 1 csepp Lugol-oldatot! Rázd össze! 3. Mit tapasztalsz? ……………………………………………………………………………. Készíts a keményítőoldatból tízszeres hígítást! (Vegyen ki 1cm3-t, tedd egy tiszta kémcsőbe és adj hozzá 9 cm3 vizet!) Adjon hozzá egy csepp Lugol-oldatot! Rázd össze! 4. Milyen változást tapasztalsz az első kísérlethez képest? …………………………………. 5. Mi a jelenség magyarázata? ………………………………………………………...……... 6. A tálcán található élelmiszerek közül (kenyér, alma, tej, burgonya) melyeknek tudnád ezzel a módszerrel kimutatni a keményítőtartalmát? ………………………………………………………………………………………………… Igazold kísérletesen az feltevését! Végezz el a kimutatást! Cseppents egy-egy csepp Lugololdatot az élelmiszerekre! 7. Mely esetekben tapasztalsz színváltozást? Igazolta-e a kísérlet a feltevésed? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………...

34


63. Keményítő emésztése (G) Válaszolj az alábbi kérdésekre! 1. Melyik az a három emésztőnedv, amelyik bontja a keményítőt? …………………………………………………………………………………………………... 2. Milyen szénhidrátbontó enzimeket tartalmaznak ezek az emésztőnedvek? ………………………………; ………………………………; …………………………. 3. A kísérlet elvégzéséhez melyik emésztőnedvhez juthatunk legkönnyebben az emberi szervezetből? ………………………………………………………………………………………………….. 4. Hogyan lehet láthatóvá tenni a keményítő emésztésének folyamatát? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 5. Hogyan lehet befolyásolni az enzimek működését? Említsen két módot! ………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...

35


64. Keményítőemésztés kísérletes vizsgálata (G) Eszköz és anyagigény: Kémcsőállvány, kémcső, Petri csésze, fehér lap, cseppentő, főzőpohár, Lugol-oldat, keményítőoldat, nyáloldat, ecetsavoldat 1. A kiadott keményítőoldatnak állítsa be a töménységét a Lugol-oldat segítségével! (A megfelelő töménység esetén kék színt láthatunk. Ha fekete hígítsunk, ha világoskék töményítsünk a keményítőoldaton! ) 2. Szájunkat öblítsük át néhány cm3 vízzel, és ezt köpjük ki. Ezután vegyünk egy nagy kortynyi vizet a szánkba, tartsuk bent 20 mp-ig, és a kapott nyáloldatot köpjük egy főzőpohárba. 3. Egy kémcsőbe öntsünk kétujjnyi nyáloldatot és adjunk hozzá egy ujjnyi keményítőoldatot. Rázzuk össze! Írjuk fel a kiindulási időt! Cseppentővel vegyünk mintát ebből, és cseppentsünk egy fehér papíron lévő Petri csészébe. Adjunk hozzá Lugol-oldatot. Ismételjük meg a mintavételt percenként és figyeljük meg, hogy hány perc alatt emésztődött meg a keményítő. 1. Eredményeinket rögzítsük táblázatban! (A színreakció erősségét jelezzük a + jelek számával, hiányát pedig – jellel! Idő

Kiindulás

Színreakció

+++

1. perc

2. perc

3. perc

4. perc

5. perc

Egy másik kémcsőbe ismét tegyünk két ujjnyi nyáloldatot, adjunk hozzá egy ujjnyi keményítőoldatot és 5 csepp 20%-os ecetsav oldatot. Rázzuk össze! A fent leírt módon figyeljük meg, hogy hány perc alatt emésztődik meg a keményítő! 2. Eredményeinket rögzítsük táblázatban! Idő

Kiindulás

Színreakció

+++

1. perc

2. perc

36

3. perc

4. perc

5. perc


3. Mi a magyarázata az eltérő kísérleti eredményeknek? Miért változtatta meg az ecetsav a keményítőemésztést? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4. Milyen hatással lehetne még megváltoztatni a keményítő emésztését? ………………………………………………………………………………………………….. 5. Tervezz erre egy kísérletet! (Milyen eszközöket, anyagokat használnál, hogyan végeznéd el a kísérletet?) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….

37


65. A gyomorműködés vizsgálata (G) Készíts tojásfehérje-oldatot! Négy kémcsőbe öntsön 2-3 cm magasságig az oldatból, majd melegítsd kicsapódásig! Írd be a megadott kifejezések valamelyikét a vonalakra! Nem kell minden kifejezést felhasználnod! fokozódik, koaguláció, hidratáció, denaturáció, megszűnik Melegítés hatására a fehérjék működése 1. ……………………….., ezt nevezzük 2. …………………….-nak/-nek. A fehérjék melegítés hatására oldataikból kicsapódnak, ezt nevezzük 3. ………………………….-nak/nek. Tegyen a kémcsövekbe 2 cm3 1:1 hígítású sósavoldatot, vagy friss pepszinoldatot az alábbi táblázat szerint! Anyag 1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső 4. kémcső Tojásfehérje-oldat

+

+

+

+

Pepszinoldat

-

+

-

+

Sósavoldat

-

-

+

+

Tedd 40°C-os vízfürdőbe a kémcsöveket, majd 20-25 perc várakozás elteltével vizsgáld meg azokat! 4. Mit tapasztalsz? …………………………………………………………….………………………………… 5. Mit igazoltál a kísérlettel? Válaszd ki az alábbiak közül a helyeseket és betűjelüket írd a négyzetekbe! A. A pepszin fehérjebontó enzim. B. A sósav szétmarja a fehérjéket. C. A pepszin csak erősen savas közegben működik. D. A fehérjék már 40°C-on elbomlanak. 6.

Miért fontos a 40°C-os vízfürdő?

………………………………………………………………………………………………..

38


66. Emésztés – rejtvény Töltsük ki az alábbi keresztrejtvényt! A függőlegesen kiemelt sorban egy emésztőenzim neve jelenik meg. 1 2 3 4 5 6 7 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Zsírok emulzió állapotban tartását segítő emésztőnedv. Húsételek legfőbb tápanyagmolekula-típusa. Vízben nem oldódó molekulák összefoglaló neve. A gyomornedv kémhatását biztosító vegyület. Négy gyűrűt és oldalláncokat tartalmazó molekulacsoport szerkezeti váza. Keményítőbontó enzim. A vékonybélbe kerülő, többféle emésztőenzimet tartalmazó emésztőnedv.

39


67. Reklám és táplálkozás (F) Az iparilag fejlett országokban a gyerekeknek szóló tévémûsorokról végzett kutatás tapasztalatai szerint a gyerekmûsorok alatt vetített reklámok több mint fele élelmiszerhirdetés. A kutatás többek között kimutatta, hogy: - édességek, cukros reggeli gabonakészítmények és gyorséttermek hirdetései teszik ki a gyerekprogramok során sugározott élelmiszer-reklámok több mint felét; - csipszek és egyéb sós készítmények, magas cukortartalmú tejtermékek, azonnal fogyasztható ételek, üdítõitalok, sütemények, kekszek és édességek hirdetései szintén elterjedtek a legtöbb országban; - egészségesebb élelmiszerek, úgymint gyümölcsök és zöldségek hirdetései nagyon ritkák, sõt nem léteznek a vizsgált országok közül nyolcban; A legnagyobb probléma az, hogy a tévében reklámozott élelmiszerek teljes mértékben eltérnek a gyerekeknek ajánlott étrendtől, hiszen rendkívül magas arányban tartalmaznak cukrot, sót és zsírt. A gyerekeknek reklámozott élelmiszerek háromnegyede azok közé tartozik, amelyekbõl az egészségügyi szakértõk szerint a legkevesebbet kellene enniük; 1. Írj négy példát a szöveg alapján, hogy milyen élelmiszertípusokat reklámoznak leggyakrabban a gyerekműsorok alatt? ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. Írd a betegség mellé azt a tápanyagot, melynek túlzott mértékű fogyasztása szerepet játszhat a betegség kialakulásában! 2. Magas vérnyomás:………………………………………………………………………….. 3. Cukorbetegség:……………………………………………………………………………… 4. Fogszuvasodás:…………………………………………………………...………………… 5. Érelmeszesedés:…………………………………………………………………………….. 6. Elhízás:……………………………………………………………………………….……... 7. Szívinfarktus:…………………………………………………………………...……………. 8. Daganatos betegségek: …………………………………………………………..…………..

40


68. Alternatívák (G) Állíts össze egy napi menüt (ötszöri étkezés) úgy, hogy az megfeleljen az egészséges táplálkozás szabályainak! Reggeli:…………………………………………………………………………………….…… ………………………………………………………………………………………………..…. Tízórai:………………………………………………………………………………………..… …………………………………………………………………………………………………... Ebéd:……………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………... Uzsonna:………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………... Vacsora:………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. Gondold végig és nézzen utána, hogy hogyan tudnánk magunkat kivonni a reklámok hatása alól, mit jelent az úgynevezett tudatos vásárlás? (Hogyan kerülhető el, hogy felesleges dolgokat vásároljunk, mi alapján döntjük el, hogy egészséges-e egy élelmiszer stb.) ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

41


69. Miért hatásosak a reklámok? (G) A szülők egyre kevésbé tudják és/vagy akarják gyermekeik életét irányítani: a nevelésben keletkező űrt pedig mindenekelőtt a - sok szülő által tréfásan csak villanypásztornak nevezett – tévé vagy számítógép tölti be. A reklámfilmeknek sokkal nagyobb a hatása, mint a játékfilmeké vagy a sorozatoké: rövidek, rengeteg képi információt sűrítenek össze, zenéik és szlogenjeik könnyen megjegyezhetők. Ha a túlterhelt szülőknek nincs ideje gyermekeikre, színre lép a reklámipar a szociális kötődések, a biztonság, a hovatartozás és az önbecsülés érzésének professzionális imitációjával: szocializáló hatással tölti fel a terméket. Ami szeret minket, vigyáz ránk és óvja egészségünket. 1. Mi az a három filmtechnikai eszköz, ami miatt nagy hatásúak a reklámfilmek? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 2. Miért vannak a bevésődéshez hasonló hatással a gyerekekre a reklámfilmek? ………………………………………………………………………...………………………… ………………………………………………………………………….……………………….. 3. Mit gondolsz, a szülők miért nevezik villanypásztornak a tévét? …………………………………………………………………………...……………………… ……………………………………………………………………………..……………………. 4. Milyen érzelmi igényt elégítenek ki ezekben az esetekben a reklámok? ……………………………………………………………………………...…………………… ………………………………………………………………………………..…………………. 5. Milyen egyéb reklámfogásokat ismersz, amivel a nagy cégek a gyereket próbálják megnyerni fogyasztónak? ………………………………………………………………………………...………………… ………………………………………………………………………………………...………… 6. Sorolj fel három egészségkárosodást, amit az idézhet elő, ha a gyerekek a reklámok áltál sugallt táplálkozási szokásokat követik! ………………………………………………………………………………………….………..

42


A légzés 70. A nyelés (F) Fejezd be az ábrát! A vonalakhoz írj nyomtatott nagybetűket! Írd a szöveg alá a nagybetűk jelentését! Az azonos részleteket azonos betűvel jelöld!

1. Betű

A jelölt részlet neve

Válaszolj az alábbi kérdésekre! 2. Mit ábrázol a kép? ………………………………………….……………………………………………………….. 3. Hasonlítsd össze a két ábrát! Írd le a megfigyelhető különbségeket! ………………………………………………...………………………………………………… ……………………………………………...…………………………………………………… 4. Miért nem lehet rövid időn belül kétszer egymás után nyelni? Magyarázd a tényt a nyelőcső működésével! …………………………………………………...……………………………………………… ……………………………………………………...…………………………………………… ………………………………………………………...…………………………………………

43


71. A hangképzés (G) Nézd meg alaposan az ábrát! Az ábra betűjeleit írd az állítások után, ill. válaszolj a kérdésekre! 1. A gége alapján elhelyezkedő porc neve és betűjele: ……………………………………………………. 2. Két lemezből álló porc : ………………………. 3. Közöttük feszülnek a hangszalagok. A porcok neve és betűjele: ………………………………………. …………………………………………………… 4.

Ezek

között

alakul

ki

a

hangrés:

……………………………………………… …….. 5. „C” alakú porcok építik fel: …………………. Fejezd be a mondatot! 6. A képen látható szerv neve: ……………………. Itt található a …………..………. szerve. Válaszolj röviden a kérdésekre! 7. Mitől függ a hangmagasság? ……………………………………………… 8. Mitől függ a hangerősség?

…………………………………………………

9. Mi határozza meg a hangszínt?

……………………………………………

10. Kísérlet: Eszközök: 10 cm-es vékony gumi-darab A kísérlet menete: • Egy diák megfogja a gumi két végét és megfeszíti anélkül, hogy kinyújtaná. • A másik diák „megpengeti” és megfigyeli a hang magasságát! • A gumit megnyújtja a diák, és ismét megpengeti. Figyeljék a hang minőségi változását! A megfigyelések összegzése: Hogyan függ a hangmagassága a hangszalagok a. hosszától?................................................ b. vastagságától?......................................... c. Hasonlítsd

össze

a

férfiak

és

a

nők

hangszalagját!

……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………

44


72. A légzés folyamata (G) Az ábra segítségével válaszolj a kérdésekre! 1. Mit jelölnek az ábra betűi, nevezd meg ezeket és olvasd le a megfelelő térfogatokat az ábráról! Az ábra betűjeleinek megadásával, vagy a kérdésre adott rövid szöveggel válaszolj! 2. Melyik térfogat nem változtatható? …………………………………. 3. Hogyan növelhető meg „A” értéke? …………………………………… ……………………………………..

betű

név

leolvasott térfogat

A

B C D E 4. Folyamata során működnek a belső bordaközi izmok is ……………………………………. 5: Mi a légzési perctérfogat és hogyan növelhető? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………..

45


73. Légzés - rejtvény Töltsük ki az alábbi keresztrejtvényt! A függőlegesen kiemelt sorban egy molekula neve jelenik meg, mely a szervezetben a légzési gázok szállításáért felelős.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Kettős rétegű hártya, mely biztosítja, hogy a tüdő kövesse a mellkas térfogatváltozásait. A légcső bejárata. A hörgőcskék görcsös összehúzódásával és köhögéssel járó betegség. Légköri gáz, melyet szervezetünk közvetlenül nem használ fel. A légcső elágazó folytatásai a tüdőben. Sejtszervecske, mely szerepet játszik a légutak tisztán tartásában. Szövettípus, mely a légcső falának elülső részét alkotja. Baktériumos fertőző betegség, mely elsősorban a tüdőt teszi tönkre. Vegyület: ez lesz a légzés során fölvett oxigénből. Vegyület, mely a szöveti légzés során keletkezik, és a vérben oldódva azt enyhén savassá teszi.

46


A kiválasztás 74. A kiválasztó szervrendszer részei (F) Állítsd párba a kiválasztó szervrendszer részeinek képét, nevét, valamint feladatát! Válaszaid betűjeleit írd a táblázat megfelelő helyére! A szervrendszer szerveinek képe:

A szervek neve: 1. 2. 3. 4.

Húgycső Vese Húgyvezeték Húgyhólyag

A szervek feladata: 5. 6. 7. 8.

Vizelet tárolása Vizelet képzése Vizelet testfelszínre juttatása Vizelet húgyhólyagba juttatása

47


75. A nefron működése (G) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e (I), vagy hamisak (H)! 1. A szűrletképzés aktív, energiaigényes folyamat. 2. A szűrlet a vesetestecskében képződik. 3. A szűrlet és a vizelet karbamid-koncentrációja megegyezik. 4. Egészséges emberben a glükóz legnagyobb része visszaszívódik 5. A vizelet mennyisége és összetétele függ az elfogyasztott folyadék mennyiségétől és minőségétől. 6. A kanyarulatos csatornából minden fém kation visszaszívódik. 7. A hamis megállapításokat javítsd ki! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

48


76. A szűrlet, a vizelet és a vérplazma (G) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy mely fogalomra vonatkoznak! Írd a megfelelő betűt a négyzetekbe! A. B. C. D. E.

Szűrletre jellemző Vizeletre jellemző Vérplazmára jellemző Mindháromra jellemző Egyikre sem jellemző

1. A vesében képződik. 2. Kloridiont tartalmaz. 3. Glükózt tartalmaz. 4. Fehérjementes. 5. A csontvelőben képződik. 6. A szervezetben – bármely időpillanatban – a legtöbb van belőle. 7. A vesemedencében található folyadék. 8. A húgycső falának sejtjeivel érintkezik.

49


77. A kiválasztás és az elválasztás (E) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy mely fogalomra vonatkoznak! Írd a megfelelő betűt a négyzetekbe! A. B. C. D.

Kiválasztásra jellemző Elválasztásra jellemző Mindkettőre jellemző Egyikre sem jellemző

1. Az emberi bőr végezheti. 2. Ilyen folyamat a hormontermelés is. 3. Ilyen feladata van a hasnyálmirigynek is. 4. Szabályozza az ionháztartást. 5. A húgycsőben történik. 6. Az agyalapi mirigy anyagai befolyásolhatják. 7. Összes szerve egyetlen szervrendszerbe tömörül. 8. Közvetlenül szabályozza a szervezet vízháztartását. 9. Méreganyagok eltávolítását is végzi.

50


78. A vese felépítése (F) Az ábra betűjeleivel és a részletek megnevezésével válaszolj! Előfordul, hogy több helyes válasz is van! A nyilak a véráramlás irányát jelzik. 1. A vese tápanyagellátását biztosítja: 2. A legvastagabb gyűjtőcsatornák alkotják. 3. A széndioxid dús vért elszállítja. 4. A vizelet ezen a vezetéken távozik a veséből. 5. A vese mechanikai védelmét biztosítja. 6. A vesét a húgyhólyaggal összekötő vezeték. 7. A vesetestecskék itt találhatók. 8. A salakanyagokat szállító ér. 9. A cukor visszaszívása ebben a veserészben történik. 10. Páros szerv. 11. Folytasd F-től a kiválasztó szervrendszert felépítő további szervek felsorolását! : …………………………………………………….

51


79. A valódi és a művese működése (G) Párosítsd az ábra betűjeleit az állítások sorszámával! 1. Belőle képződik a szűrlet 2. A hajtűkanyar 3. A vesepiramisokat hozzák létre 4. A kiválasztás működési egysége 5. A vesekapun lép ki a veséből 6. Innen kerül a vizelet a vesemedencébe 7. A vesekéregben található 8. A vesevelőben található 9. A benne lezajló folyamatot a nyomáskülönbség teszi lehetővé D Művese Az 1. ábra a művese működési elvét mutatja. A 2. ábrán a művese kezelésre szoruló betegek korcsoportok szerinti megoszlását láthatjuk. Tanulmányozd az ábrákat, majd válaszolj a kérdésekre! 1. ábra 2. ábra

1. Milyen elven működik a dializáló készülék? (1. ábra) ………………………………………………………………………………………………

52


Karikázd be a megfelelő válasz/válaszok betűjelét! 2. A dializáló folyadék milyen töménységű a vérhez képest? A. azonos koncentrációjú vele (izotóniás) B. töményebb nála (hipertóniás) C. hígabb nála (hipotóniás) D. a 0,9 m/m%-os NaCl-oldat töménységével azonos 3. Mi történne, ha desztillált vizet áramoltatnánk a berendezésben? A. Nem történne anyagcsere a vér és a víz között. B. A vörösvértestek hártyája elszakadna. C. Több anyag kerülne a vérből a mosófolyadékba. D. A vér megtisztulna. Válaszolj röviden! 4. Hogyan változott a művese-kezelésre szoruló betegek aránya 1990 és 2000 között? …………………………………………………………………………………………..

53


80. A vese működése (E) A táblázat sorai nem a helyes sorrendben láthatók. Az 1. és 5. sor a kiválasztás kezdeti és végső folyamatát mutatja. 1. Nevezd meg a szervrendszer részeit! Segítenek az adatok. A………………………………………. B………………………………………. C………………………………………. A kiválasztó szervrendszer részei Vesetestecske (szűrlet) A.

Százalékos mennyiségek víz

Na+

Glükóz

Karbamid

100

100

100

100

15

36

-

258

B.

9

3

-

96

C. Gyűjtőcsatorna (vizelet)

30

30

0

45

0,5

0,2

-

45

2. Rakd a táblázat sorait olyan sorrendbe, ahogy a kiválasztás lépései történnek! szűrletképzés→

→

→

→ vizelet

3. Hasonlítsd össze az elvezetőcsatorna kezdeti- és a végső szakaszán történő Na+-ion- és vízvisszaszívást! a. Minek a hatására történik? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….. b. A transzportfolyamat jellege energetikai szempontból: ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 4. Foglald össze a kiválasztás szabályozását rövid esszében! Térj ki a vegetatív és a hormonális szabályozásra is!

54


81.

A kiválasztó szervrendszer (E/G)

Az alábbi ábrán az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése látható. Tanulmányozd figyelmesen az ábrát, majd oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

Mely szerveket jelölik a következő betűk? 1. A:……………………………… 2. B:……………………………… 3. C:……………………………… 4. Melyik jobb oldali ábrarészlet feleltethető meg az A képletnek? ……………………… Egészítsd ki a következő szövegrészletet! A vese működési egysége a 5. ………….. Ennek két fő része van, az egyik a vese 6. …………..-állományában elhelyezkedő 7. …………………………., a másik a 8. ………………….-állományba is átnyúló csatornarendszer. A vese működésének három alapvető folyamata van, ezek sorra: 9. ………………………, a 10. ………………………… és az aktív kiválasztás. Ezek eredményeként alakul ki a vesemedencébe kerülő 11. ……………………….. Hasonlítsd össze a három folyadékot a táblázat alapján! Jelöld +/ - jellel, ha az egyes anyagot az adott folyadék tartalmazza egy egészséges ember esetében! Tartalmaz-e

a vérplazma

a szűrlet

Fehérjét Na + -t glükózt karbamidot 55

a vizelet


82. A veseelégtelenség (F) Az alábbi két ábrán a heveny veseelégtelenség egyik lehetséges okát látod. Az ábrán a nyilak azonos folyamatot jelölnek, a vastagságuk a folyamat intenzitását jelzik.

1. Mi az oka a kialakult betegségnek? …………………………………………………………………………………………………... 2. Milyen következményei lehetnek? Legalább hármat említs ezek közül! …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 3. Milyen tünetei lehetnek a betegségnek? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...

56


83. A heveny veseelégtelenség (E) Az ábrán egy egészséges vese mikroszkópos részlete látható.

1. A vese melyik állományában található a képen látható szerv? ……………………………… 2. Nevezd meg az A és a B részeket! A…………………………. B………………………….. 3. Melyik folyamatot jelöli a C? Magyarázd meg röviden mi az alapja a C folyamatnak! …………………………………………………………………………………………………... Az alábbi ábrán a heveny veseelégtelenség egyik lehetséges oka látható. 4. Nevezd meg ennek okát! ……………………………………………………………………… A betegség egyik jellemző következménye, hogy a C-vel jelölt folyamat intenzitása csökken. 5. Milyen tünetekkel jár ez? ….…………………………………………………………………

A heveny veseelégtelenségre az jellemző, hogy a nem megfelelő kiválasztás miatt nő a vérben a nitrogéntartalmú salakanyagok töménysége.

6. Milyen nitrogéntartalmú salakanyag fordul elő a vérben? Mely molekulák bomlástermékei ezek? ……………………………………………………...…………………………………………… …………………………………………………………………………………………………... 57

III. Az emberi szervezet

Recommend Documents