2. Az emberi szervezet

TREFF – Biológia kétszintĦ ér ettségi f elkészí tĘ levelezĘ tanf olyam

2. Azemberiszervezet 2.1 Homeoszt ázi s A homeosztázis a belsĘ k örny ezet állandóságánakbiztosí tása.A k ülönbözĘ szerv rendszereka homeosztázist megzav arók ülsĘ tény ezĘkhatását ellensúly ozandó,és a szerv ezet mĦk ödését biztosí tóf oly amatok banv esznekrészt. 1.I zov olémia ( v í zterekállandósága) . 2.I zozmózis ( állandóozmotik us k onc entrác ió) . 3.I zoiónia ( állandóionösszetétel) . 4.I zohidria ( állandóv egy hatás) . 5.I zotermia ( állandótesthĘmérsék let A homeosztázist f öl lehet bontani a f oly adék terekállandóságára ( f oly adék f elv ételk iv álasztás)az ozmotik us k onc entrác ióállandósága ( hiptóniáshipertóniás)az ionegy ensúly ra a k ülönbözĘ életf oly amatok banf ontos ionokszerv ezetenbelüli állandó arány ára ( k iv álasztás -f elv étel) ,a pHállandóságra ( ac idózisalk alózis) ,a hĘmérsék let állandóságára ( hĘleadás -hĘtermelés) .

2.2

Kül t akaró

2.2.1 bĘr Hám:többrétegĦ,elszarusodóhám,erek et nem tartalmaz,v éda k iszáradástól.A Nap erĘs sugárzása ellenpigment termeléssel v édek ezik . I rha:rugalmas rostos k ötĘszöv et,erek ben,idegv égzĘdések bengazdag.Verej ték mirigy ek ,f aggy úmirigy ekszĘrtüszĘktalálhatókbenne. BĘral j a:lény egébenzsí rdús k ötĘszöv et. Az emberi bĘr hasonlóf eladatok at lát el,mint amit már láttunk :mec hanik ai v édelem,a mirigy eksav as v áladék a v éda f ertĘzésekellen,f ontos a hĘszabály ozásban,k iv álasztásban,univ erzális érzék szerv . 2.2.2 szabál yozás I zzadás,bĘrerektágulata-hĘleadás SzĘrborzolás ( musc ulus erec tor pilae-k ic sinyszĘrborzoló izmoka szĘrtüszĘhöz k apc solv a),bĘrerekszĦk ülete-hĘmegtartás BĘrpí r,arc pí r –idegi,érzelmi hatásra elpirul az arc bĘr 2.2.3 abĘr gondozása,védel me 2.2.3.1 Mi t esszerek,pat t anások A pat t anásserdülĘk önalak ul k i hormonok ,a f aggy ú,és a bĘrön,v alamint a szĘrtüszĘk ben élĘ bak tériumok egy üttes hatására.A bĘr f aggy úmirigy ei a serdülĘk orban

4/ 8anyag,9.oldal

ak tí v abbá v álnak ,és nagymenny iségĦ f aggy út termelnek .A beszáradt f aggy ú,lev ált szarupik k ely ekés a bak tériumoka bĘr pórusaibanösszegy Ħlv e mi t esszert( c omedo) k épeznek ,amelyelzárj a a szĘrtüszĘbĘl ürülĘ f aggy úútj át.Ha az elzáródás nem telj es, f ek ete mitesszer látható,ha telj es,ak k or f ehér.Az elzáródott szĘrtüszĘbenbak tériumokszaporodnakel,és a f aggy úbanlév Ę zsí rok at lebontv a tov ább izgathatj áka bĘrt. A gy ulladt f ek ete és f ehér mitesszerek bĘl k épzĘdnekazoka bĘrelv áltozások ,amely ek et pattanások naknev ezünk .Ha a pattanás irritác iój a f ok ozódikés f ertĘzĘdik ,genny es c somók eletk ezhet. Ha az arc onmitesszerek ,pattanásokés genny es hóly agokv annak–genny es c somók nélk ül –,ak k or f elszí ni ak néról ( pattanásról)beszélünk .Ha a gy ulladt pattanásokmély ena bĘrbe terj ednek ,és genny el teli hóly agalak ulnakk i,amely ek bĘl megrepedv e nagy obb tály ogk eletk ezhet,ak k or ezt a k órk épet mélyak nénak ( pattanásnak ) nev ezzük . Tünet ek -télengy ak ranromlik ,ny áronpedigj av ul,f eltehetĘena napj óték onyhatására. -a diétánakninc s,v agyc sakc sek élyhatása v anaz ak néra,bár egy esekúgygondolj ák ,hogybizony os ételek re érzék eny ek -f iatal nĘk önmindenmenstruác iós c ik lusbanmegj elenhet,a terhességalatt eltĦnhet, v agyszámottev Ęenrosszabbodhat is -anabolik us szteroidok at f ogy asztóserdülĘkak néj a súly osbodhat. -egy es k ozmetik umoka pórusokelzárása rév énszinténsúly osbí thatj ákaz ak nét. Mélyak ne eseténa f ertĘzés szétterj edhet,nagy ,v örös,k iemelk edĘ,gy ulladt területek , genny el teli tömlĘkés tály ogokalak ulhatnakk i;megrepedv e v alamenny i elv áltozás heget ok oz. Apat t anásoknyomkodása,megnyi t ásukkalval ópróbál kozásaf el szí ni aknét ,af ert Ęzést ,gyul l adástéshegesedéstront hat j a.

TREFF – Biológia kétszintĦ érettségi felkészítĘ levelezĘ tanfolyam

4/8 anyag, 10. oldal

Anyajegyek: a köznyelvben anyajegynek nevezett növedékek (közönséges " lencse" , lentigo begnina vagy senilis) különbözĘ nagyságúak, laposak vagy kissé kiemelkedĘk, felszínük sima vagy szemölcsszerĦ, néha szĘrszálak is nĘhetnek belĘlük. Színük a világos barnától a sötét barnáig, a majdnem feketéig igen változatos lehet. Az anyajegyek bĘséges mennyiségĦ melanin festéket tartalmazó sejtek szaporulatából állnak. A legtöbb anyajegy ártalmatlan, eltávolításuk nem szükséges, kivéve ha, esztétikailag zavaró, vagy olyan helyen található, ahol állandó irritációnak van kitéve. Laphámdaganat: A laphámból jó és rosszindulatú daganat egyaránt kiindulhat. A daganat kialakulhat egy nem teljesen gyógyuló sérülés hegesedése nyomán. Az anyajegyek (fĘleg a festékes anyajegyek) nagyságának, színének megváltozása is rosszindulatú elfajulásra utalhat. ÁttetszĘ gyöngyházfényĦ, lassan növĘ majd kifekélyesedĘ csomó jelenléte vagy egy sötét, kemény tapintású, felszínén fekélyes kiemelkedés az ismert jelek, különösen az arc bizonyos területein jelennek meg (pl. alsó ajak, szem környéke) stb. Minden rosszindulatú daganatot mélyen az ép szövetekbĘl, sebészeti kimetszéssel kell kimetszeni. Melanoma malignum nagyon rosszindulatú, többnyire a bĘr speciális sejtjeibĘl (melanociták) ritkán az agyhártyából vagy a szem érhártyájából kiinduló daganat. A melanoma többnyire az ép, általban a napsugárzásnak kitett bĘrön jelentkezĘ új, festékes anyajegyként kezdĘdik, de az esetek csaknem felében már meglévĘ festékes anyajegybĘl indul ki. A megnövekedett anyajegy megsötétedik vagy tarkává válik, a széle egyenetlen lesz és ha néha kifekélyesedés indul meg. Színe változó, gyakran kékesfekete. J elenleg csak radikális terápia létezik, ami a daganat lehetĘ leghamarabb történĘ eltávolításából, majd további kiegészítĘ kezelésbĘl (kemoterápia) áll.

Kezelés Az érintett területek napi többszöri lemosása az elváltozásokra alig hat, de a zsíros arcbĘr küllemét javíthatja. Bármilyen jó minĘségĦ szappan használható. Az antibakteriális szappanok további elĘnyt nem nyújtanak, a hámlasztó szappanok tovább száríthatják a bĘrt, de irritálhatják is. A forró borogatás felpuhíthatja a mitesszereket, megkönnyítve eltávolításukat. Az orvos megmutathatja a betegnek vagy családtagjának, hogyan lehet hetente egyszer-kétszer steril tĦ segítségével eltávolítani a mitesszereket. A pattanást csak a gennyes hólyag képzĘdését követĘen szabad steril tĦvel megnyitni. Felszíni akne A pattanások kezelésére antibiotikumot (klindamicin vagy eritromicin) lehet helyileg alkalmazni, esetleg az irritáló hatású A-vitaminsavval (tretinoin) kombinálva. A szájon át szedett antibiotikumok javíthatják vagy megelĘzhetik a felszíni aknét, a betegnek azonban hónapokig, esetleg évekig kell szednie a gyógyszert. A napfény javíthatja az aknét, mert szárítja a bĘrt, és enyhe hámlást okoz, ami gyorsítja a gyógyulást. A tretinoint használó betegeken azonban a napozás erĘs bĘrizgalmat okozhat. Mély akne Az orvosok célja a mély akne okozta hegesedés megelĘzése, rendszerint szájon át szedhetĘ antibiotikumot (tetraciklin, minociklin vagy eritromicin) rendelnek.

2.2.3.2 Anyajegyek A következĘ cikkben a bĘrünkön található „ képletek” ,„ növedékek”csoportosításáról olvashattok. A drasztikus cím nem véletlen, hisz a „ megvadult”festéktermelĘ sejtek a daganatos betegségek legagresszívabb formáját hozhatják létre. Az anyag célja nem az ijesztgetés hanem a pontos ismeretek megszerzése!

Az anyajegyektĘl a bĘrrákig Család és egészség, 2000. 43. sz A bĘrön jelenlévĘ, különbözĘ sejttípusból álló növedékek mér a születéskor jelen lehetnek, de késĘbb gyermek- és serdülĘkorban is kifejlĘdhetnek. TĦzfolt; Anyajegyek; L aphámdaganat; Melanoma malignum A tĦzfoltok (naevus flammenus) nagyon változatos, meglepĘ formájú, lapos, rózsaszín, vörös vagy lilás növedék a bĘrön. Általában születéstĘl fogva találhatók, de az is elĘrfordulhat, hogy csak néhány hét múlva jelennek meg. A foltok többsége kezelés nélkül örökre megmarad, mások néhány hónapon belül elhalványodhatnak, vagy ötéves korra eltĦnnek. A lapos vérdaganatok szinte minden esetben ártalmalanok és nem igényelnek kezelést. A tĦzfoltok néha a Sturge- Weber szindróma (szellemi visszamaradáshoz vezetĘ ritka genetikai kórkép) egyik tüneteként jelennek meg.

Az alábbiakban a kültakaró vírusos megbetegedéseirĘl szóló cikkben a herpeszvírusok okozta kórképekrĘl olvashattok! Kiegészítés: A herpesz vírus viszonylag nagyméretĦ és összetett szerkezetĦ, örökítĘ anyagként DNS-t tartalmazó állati és emberi vírusok. Human papilloma vírus Az emberi szemölcsvírus, valójában mintegy 80 típusból álló csoport. Igen kis méretĦ, szabályos szerkezetĦ, kettĘs DNS-láncot tartalmazó vírusok.

BĘrünk vírusai és gyógykezelési lehetĘségei Gyógyszertári Practicum, 2002. 6. évf. 1. sz. Herpesz: A bĘrgyógyászat gyakorlatában igen gyakran okoznak tüneteket herpeszvírusok. Evírus az alsó és a felsĘ ajkakon egyaránt kialakulhat. Az egyik leggyakoribb vírusbetegség. A kiváltó tényezĘk között szerepelhet lázas állapot, emésztési zavar, epehólyaggyulladás, menstruáció, stressz, túlzott mennyiségĦ napfény, fertĘzĘ betegségek stb. A jelenség általában hirtelen alakul ki. A gyulladással és fájdalommal kísért duzzadt bĘr felszínén akár pár óra alatt kezdetben apró hólya-


gok, majd késĘbb összeolvadó, nagy hólyag képzĘdik. BárányhimlĘ: A herpeszvírus okozza a bárányhimlĘt is. fĘleg gyermekkorban a bĘrön apró, fillérnyi felületĦ, gyulladt hólyagok jelennek meg, amiknek tartalma gennyessé válhat, beszáradnak, és végül nyomtalanul gyógyulnak. A betegséget felismerve, mivel alig jár magas lázzal, talán jobb és tanácsos a jelentkezĘ tünetek szerint ápolni, kezelni. A lázat, a viszketést csillapítani és hintĘport alkalmazni. Övsömör: Igen komoly ideggyöki fájdalom, kezdetben csak a bĘrszelvény területén kialakuló idegzsába jellemzi. A vírusa a bárányhimlĘ vírusához hasonló. KellĘ gyógyszeres kezelés hiányában szöveti károsodások keletkeznek nem csak az ideggyökben, hanem a kialakult hólyagok alapjaiban is. A kellĘ idĘben felismert betegség szinte tünetmentesség tehetĘ a vírusellenes, kellĘ adagú gyógyszerrel. Molluscum contagiosum: Napjainkban igen gyakori a test bármely részén képzĘdĘ, vírus okozta kölesnyi, enyhén gyulladt közepén kissé behúzódott csomócska. Sajnos tisztes magyar neve nincs. Általában csökkent ellenálló képességĦ kisgyermekek bĘrén jelentkezik. A helyi kezelések hosszadalmasak, mechanikus eltávolításuk pici gyermekeknél alig kivitelezhetĘ. Szemölcs: Igen elterjedt vírusféleség a humán papilloma vírus is. A közönséges szemölcs, a fiatal- és öregkori lapos szemölcs, és a szakmailag és szövettanilag is jól azonosítható növedékek is a humán papilloma vírusok közé sorolhatók. Ezeknek a vírusoknak több, mint 60 alfaját határozzák meg. Már nem csak helyi kezelésük lehetséges, hanem a szervezet immunhátterének, védekezĘkészségének emelése is. 2.2.3.3 égés

x -Az égés okozta bĘrkárosodás fokozata a hĘhatás idĘtartamától és hĘfokától függ. Aszerint, hogy az égési károsodás okozta szövetkárosodás milyen mélységĦ rétegeket érint, az égés súlyosságának különbözĘ fokozatait ismerjük. x ElsĘ fokú égéskor csupán a hámréteg károsodik. Az ilyen égést bĘrpír, mérsékelt duzzanat, enyhébb fájdalom jellemzi és magától gyógyul. x Másodfokú égés során az égési sérülés a bĘr mélyebb rétegeire is ráterjed. A tünetek között a bĘrpír, a hólyagképzĘdés és a duzzanat (ödema) dominál. Enyhébb esetben 2 hét, míg mélyebb sérülések esetén kb. 3-4 hét alatt hámosodik a károsodott felület. x Harmadfokú égés esetén a bĘr teljes rétegvastagságában elhal, sĘt a folyamat egész a csontig ki-, illetve leterjedhet. x Negyedfokú égési sérülés során a bĘrön kívül az izom vagy akár a csont is elhal, illetve elszenesedik. ElsĘsegély -ElĘször is állítsuk meg a további égést vízzel, vagy tegyünk törülközĘt, illetve ha az nincs kéznél, akkor bármilyen nem mĦszálas vagy mĦanyag szövetet az égett testrészre. A szoros tárgyakat (óra, gyĦrĦ) távolítsuk el, még mielĘtt a sérült testrész bedagadna. Minden felforrósodott anyagot (ruha, mĦanyag, forró tárgyak) távolítsunk el a bĘrrĘl és gondoskodjunk a sérült mielĘbbi kórházba szállításáról.


-Az égett terület azonnali lehĦtése hideg vízzel a fájdalmon túl a szövetelhalás mélységét is csökkenti. -Az égést követĘ 20 percen belüli hideg folyó vízzel történĘ hĦtés 10–15 percig tartson. 40% testfelület feletti égést viszont már nem elĘnyös hĦteni. A következĘ teendĘ a seb fertĘzésekkel szembeni védelme: steril kötés, illetve ennek hiányában tiszta, vasalt anyag is megteszi. Lényeges kiemelni, hogy a kötést csak laza pólyamenetekkel szabad rögzíteni. -Tilos a hólyagokat kilyukasztani, vajat, tejfölt, tojást, mézet vagy más népi bölcsesség diktálta anyagot rákenni az égett felületre, és természetesen ragtapaszt se használjunk! -Egész testre kiterjedĘ égés esetében a ruha levételét nem kell erĘltetni, hanem a beteget steril lepedĘbe kell belehelyezni. -Gyerekek és idĘs személyek 5%-nál, míg a felnĘttek esetében 10%-nál nagyobb testfelületét érintĘ sérülés kórházi ellátást igényel, míg az apróbb sérüléseket ambulánsan is el lehet látni: aszeptikus körülmények között fiziológiás sóoldattal történĘ lemosás, a sebnek minden szennyezĘdéstĘl való megtisztítása, a feszülĘ hólyagok eltávolítása, Betadinos vagy Rivanolos fertĘtlenítés, ezüstnitrát tartalmú kenĘcs (pl. Sanaderm, Dermazin) vagy Stanicid gyógyszerrel átitatott steril géz, esetleg Gentamycin kenĘcs helyi alkalmazása és steril fedĘkötés az alkalmazandó teendĘk (újabban hozzáférhetĘek ennél modernebb: aloe vera kivonatot, dex panthenolt, mercurochromot stb. tartalmazó külföldi készítmények is). A tetanusz elleni védĘoltás és a megfelelĘ fájdalomcsillapítás mindig kötelezĘ! -Az égett beteg intézeti ellátása során a folyadékpótlás, a bĘrhiányok spontán gyógyulása feltételeinek a biztosítása, illetve az égett bĘrfelület mĦtéti pótlása történik. A másodfokú égéseket általában konzervatívan lehet kezelni, míg a harmad- és negyedfokú termikus sérüléseknél mĦtétet kell végezni (az elhalt szövetrészletek eltávolítása, bĘrtranszplantáció). A konzervatív kezelés lehet nyitott (kötés nélküli) és zárt (kötés alkalmazásával).

2.3 2.3.1

A mozgás vázrendszer

A gerincesek váza csontokból, porcokból, kötĘszöveti szalagokból áll. A csontokat csonthártya burkolja (táplál, beidegzés), a szivacsos állományban a vér alakos elemeinek képzésében fontos vörös csontvelĘ található. A csöves csontok belsĘ üregét sárga csontvelĘ tölti ki, ami adott esetben képes visszaalakulni vörös csontvelĘvé. A vázrendszer összeköttetései, az emberi váz A csontok összeköttetései lehetnek


merevek: összenövés, pl.: medence, varratos, pl.: koponya, és a viszonylag mozgékony porcos, pl.: a gerincoszlop. mozgékony összeköttetések bonyolult mozgások kivitelezését teszik lehetĘvé. x ízületes összeköttetés, melyet az ízületi szalagok rögzítenek, az ízületi üregben termelĘdĘ ízületi nedv pedig az ízületi felszíneket borító üvegporccal, a súrlódás csökkentésében fontos. Az egész ízületet az ízületi tok veszi körül, védi. Az emberi csontváz: fejváz részei: arckoponya, agykoponya törzsváz a gerincoszlop áll: 8 nyaki, 12 háti, 5 ágyék-, 5 keresztcsonti, 3-5 farki csigolyából végtagok váza: függesztĘövek (felsĘ, alsó) szabad végtagok A gerincoszlop alkotó csigolyák csigolyateste és íve által határolt csigolyalyukai alkotják a gerinccsatornát. Ebben, csontosan védetten húzódik a gerincvelĘ. A csigolya nyúlványai hátul a tövisnyúlvány, oldalt a harántnyúlvány. Hasonlóan védetten, a koponyában található az agyvelĘ. Az emberre jellemzĘ a gerincoszlop kettĘs S alakú görbülete, ami a felegyenesedett testtartás, járás következménye.


FüggesztĘöv: a gerincesek páros végtagjaikat a törzsvázhoz kapcsoló csontpárokból álló vázképzĘdmény. 2.3.1.1 csontritkulás A Csontritkulás Világnapja MTI Hírek 2004;1 2004. október 19. (MTI) - A csontritkulás (latinul osteoporosis) világnapját 1999óta október 20-án - tartják az ENSZegészségügyi világszervezete, a WHO indítványára. Korábban korábban június 24-én emlékeztek meg róla, Magyarországon 1996-ban rendezték meg elĘször. A csontritkulás világszerte körülbelül 200 millió nĘt és férfit érintĘ betegség, amely becslések alapján a 60-70 évesek mintegy harmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. A betegség a világon, Magyarországon is komoly népegészségügyi gond. Minden harmadik, klimax után levĘ nĘ megkapja. A világ népességének növekedésével és elöregedésével párhuzamosan egyre gyakoribb halálokká válik. A "néma járványként" is emlegetett betegség - amely csak az Egyesült Államokban évente több mint egymillió csonttörést okoz - sokáig nem jár tünetekkel, ám késĘbb egy rossz mozdulatnak, jelentéktelen ütésnek is törés lehet a következménye. A csontképzés-csontbontás egyensúlyának felbomlása már 35-40 éves életkor táján elkezdĘdik. A folyamat a változó korú nĘk körében felgyorsul a nĘi nemi hormon, az ösztrogén termelésének leállása miatt. A csontvesztés ütemét le lehet lassítani helyes táplálkozással, rendszeres testmozgással. KerülendĘ a "kalciumrabló" dohányzás, a kávé és a szeszes italok fogyasztása. A kalcium a csontok fĘ alkotója. Felszívódását, beépülését a D-vitamin segíti elĘ, ami természetes módon elsĘsorban a napfény hatására képzĘdik szervezetünkben. Fontos a csontozat rendszeres terhelése is, a napi séta, kocogás, esetleg gyógytorna elĘsegíti a csontképzést. Genetikai tényezĘk is szerepet játszanak a betegség kialakulásában, azaz a csontritkulásra való hajlam örökölhetĘ. Ma már korszerĦ gyógyszerek állnak a betegek rendelkezésére, s a berlini klinikán alkalmazott vibrációs izomstimuláló tréning is jó eredménnyel kecsegtet.

A gerincoszlop oldalról (felsĘ és alsó s alakú görbület), hátulról, és hátulról a függesztĘövekkel kiegészítve

Magyarországon a betegség csaknem egymillió embert érint, 70 százalékban nĘket. Évente közel 16 ezer combnyaktörés, 20 ezer csukló- és mintegy 30-35 ezer csigolyatörés fordul elĘ osteoporosis miatt, és az elszenvedĘk 15-20 százaléka a leggondosabb ellátás ellenére is fél éven belül meghal a szövĘdmények következtében. Magyarországon ugyan világszínvonalú a gyógyító és kezelĘ hálózat, de a felvilágosítás hiányossága miatt a rászorulóknak mindössze egyhatoda kerül ellátásra. Az 1995-ben megindult Nemzeti Osteoporosis Program irányelvei szerint több szintĦ, az


egész ország területét behálózó ellátó rendszer jött létre, minden rászoruló számára biztosítva a szĦrés, a diagnosztikus és terápiás tevékenység hozzáférhetĘségét. Az ismételt törések megelĘzését szolgálja az az átfogó megelĘzési program is, amelyet az érintett szakmai szervezetek összefogásával 2003 áprilisában indítottak Magyarországon. (Panoráma - Baczonyi László, Sajtóadatbank) 2.3.2

izomrendszer

Vázizmaink harántcsíkolt izomszövetbĘl épülnek föl. Ez az izomszövet izomrostokból (sokmagvú óriássejtekbĘl áll). Az izomnyalábokat a harántcsíkolt vázizmokon belül, kötĘszöveti hüvellyel borított izomrostok csoportja izompólya tartja össze. Az izompólya kötĘszövet, melyben erek és idegek futnak. A harántcsíkolt izom összehúzódásának mechanizmusa: •a miozin Mg2+ jelenlétében ATP-t köt •a miozin Ca2+ -ra ATP-t bont •aktomiozin •újabb ATP hatására szétválás.

Az izommĦködés alapjai

A harántcsíkolt izmokban az aktin és miozinfehérjék szabályos rendezettsége alakítja ki a harántcsíkolt jelleget. A tankönyvi ábra azonban csak annyit árul el az izom mĦködésérĘl, hogy az aktin és a miozin szálai valamiképpen egymásba csúsznak. Érdemes közelebbrĘl is megnézni, hogy mi is történik! A figyelmesebb szemlélĘ már az említett ábrán is megfigyelheti, hogy az aktin szálai valami mást is tartalmaznak az aktingömböcskéken kívül. Ezek a tropomiozin és a troponin nevĦ fehérjék. Ez utóbbiak megakadályozzák, hogy a miozinmolekulák az aktinnal kötĘdni tudjanak: Megfigyelhetjük, hogy a miozinmolekulák feji vége képes ATP molekulák megkötésére, de ahhoz, hogy teljesen ADP-re és foszforsavra hasítsa azt, kapcsolatba kell lépnie az aktinnal (az aktin tehát lényegében a miozin ATP-bontó hatását fokozó katalizátor!). Az aktin-miozin kapcsolat azonban mindaddig nem jöhet létre, amíg a tropomiozin ki nem billen a helyérĘl. Ez akkor történik meg, amikor (idegingerület hatására) az izomrostok endoplazmatikus hálózatából az addig ott tárolódott kalciumionok felszabadulnak és a troponin kötĘhelyére beépülve a fehérje szerkezetváltozását eredményezik (a tropomiozin lecsúszik az aktinszálban megfigyelhetĘ "árokba"):


Az aktinnal való kötĘdés hatására (magnéziumionok jelenlétében) a miozin elhasítja az ATP-t, s emiatt a saját térszerkezete is megváltozik. A "fejecske" hajlásszöge a foszforsav leválásakor 90° -ról 50° -ra, majd az ADP ledisszociálásakor 50° -ról 45° -ra változik ("bólintás"), és emiatt a miozin magával húzza az aktint: Az ábrán látható aktin-miozin kapcsolat csak egy újabb ATP molekula bekötĘdésével szĦnik meg (ekkor ismét a legelsĘ ábrának megfelelĘ szituáció áll be, azzal a különbséggel, hogy a tropomiozin mindaddig az "árokban" marad, amíg az ingerhatás tart), és a leírt folyamat többször, ciklikusan ismétlĘdik (egy másodperc alatt akár több százszor is), s ez a sok pici elmozdulás végül is az izom összehúzódását eredményezi. Ha azonban nincs több ATP, a miozin az utolsó ábrán látható módon, stabilan a miozinhoz kötve marad és az izom merevvé válik (ez történik pl. a hullákban, ez az ún. hullamerevség). HajlítófeszítĘ izmok: az ízekbĘl és ízülettel kapcsolódó csontokból álló végtagok mozgatását végzĘ, antagonista módon mĦködĘ harántcsíkolt izompór. Izmok eredése: a harántcsíkolt vázizmok azon rögzülési vége, amely közelebb van a törzshöz, vagy amelyik rögzítettebb. Izmok tapadása: a vázizmok azon vége, amelyik könnyebben mozdul el. Végtagok izmainál a hajlító tevékenységnél ez közelít az eredési ponthoz. (Ezáltal következik be a hajlítás a végtagrészen.) Társizmok (szinergisták): olyan izmok, melyek együtt húzódnak össze vagy ernyednek el, s így egymás mĦködését segítik, erĘsítik. Pl. nyakizmok, azonos végtagszakasz hajlító és feszítĘ izmai külön-külön. Antagonista izmok: ellentétes hatású mĦködést végezĘ izmok. Pl. végtagok hajlítófeszítĘ izmai. Záróizmok: gyĦrĦ alakban épülnek be a különbözĘ csöves, üreges szervek falába. Összehúzódva szĦkítik elzárják a lument (csatorna a csöves szervben), ellazulva szabaddá teszik azt. Ilyet találunk: végbélnyílás, gyomorkapu, húgycsĘ záróizma epehólyag záróizma stb.. Akaratlagos irányítás alatt állnak: végbél záróizom, húgycsĘ záróizom (tanult! -) GyĦrĦ alakúizmok: záróizmok, és néhány vázizom, mimikai izom. Legérdekesebb a musculus orbicularis oris az ajkak tapadás és eredés nélküli izma (nincs kapcsolata a csontvázrendszerrel) mellyel csücsöríteni tudunk Az izomlázról Nem tudjuk pontosan, mi okozza!


Még vitatkoznak a szaktekintélyek arról, hogy tulajdonképpen milyen folyamatok állnak e kellemetlen jelenség hátterében. Azt azonban ma már kevesen gondolják, hogy a fájdalmat pusztán az izmokban felhalmozódó tejsav okozná. Elektronmikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a túlerĘltetett izomrostban finom kis repedések, sérülések keletkeznek. E parányi réseken keresztül lassacskán víz hatol az izomszövetbe, így nagyjából egy-másfél nap elteltével ödéma, azaz vizenyĘ, vízfelhalmozódás alakul ki az érintett területen. Az izomrost megduzzad és megnyúlik a víztĘl. Ezt a tágulási fájdalmat érzékeljük izomlázként. Mégsem jó rádolgozni Sokhelyütt még most is azt ajánlják izomláz esetén, hogy folytassuk nyugodtan az edzést, az ismételt, erĘs igénybevétel hatására a fájdalom majd elmúlik. A gyakorlatban ennek éppen az ellenkezĘje szokott bekövetkezni: az izomláz a "rádolgozás" hatására fokozódik. Ennek az a magyarázata, hogy az izomrostokon további hajszálvékony repedések keletkeznek, s a vízfelhalmozódás folytatódik. Ma már egyre inkább azon a véleményen vannak a szakemberek, hogy az izomláz kialakulás után néhány nap pihenés szükséges, s csak nagyon apránként szabad újra kezdeni a tornát. Í gy az izomszövet lassacskán helyrejön. Hogyan csillapítsuk a fájdalmat? Minden olyan beavatkozás segíti a gyógyulást, amely az érintett izomterület vérkeringését serkenti: Vegyen forró fürdĘt, a vízbe cseppentsen néhány csepp illóolajat. FĘként a rozmaringés ezüstfenyĘ olaj alkalmas erre a célra. Alkalmazzon váltófürdĘt: zuhanyozza le a lábát elĘször meleg, majd hideg vízzel. A meleg zuhany tartson három percig, a hideg csupán húsz másodpercig. A szaunázás is elĘnyös lehet izomláz esetén. Masszírozza lágyan az érintett testfelületet. Az a leghatásosabb, ha mandulaolajból és pár csepp rozmaringolajból masszázsolajat készítünk, és ezzel végezzük a kellemes, gyógyító mĦveletet. Segíthetnek a különféle sport kenĘcsök is: ezek hatása is többnyire a vérkeringés fokozásán alapul. Alkalmazhat különféle pakolásokat, borogatásokat is. Áldásosak a különféle enzimkészítmények, például a Bromelain és a Tripszin, melyek a növényi eredetĦ Rutosiddal kombinálva a leghatásosabbak. Az enzimek segítenek az ödéma lelohasztásában, illetve arra is képesek, hogy a vízfelhalmozódást megakadályozzák. Az anyagcsere melléktermékeket az enzimek feldarabolják, s így a véráram útján könnyebben eltĦnnek a fájdalmas testrészbĘl. A mozgásról mégsem kell lemondani! A szokványos fitnesz tornák helyett azonban kíméletesebb, egyenletes terhelést biztosító mozgásformákat kell elĘnyben részesíteni. Különösen ajánlott a stretching, de úgy, hogy a gyakorlatokat ne kövesse rugózás. Tartsa ki hosszan a nyújtógyakorlatokat, de a mozgást csak addig folytassa, ameddig izmai engedik. A jogging és az úszás is alkalmas arra, hogy az izmokat ellazítsa, így az izomláz kúrálásában döntĘ szerepet szánhatunk az uszodának és az odavezetĘ gyalogútnak is.


Hogyan elĘzhetjük meg az izomlázat? Ha hosszabb ideg tartó megterhelésre számíthatunk, érdemes több, rövid szünetet is beiktatni. A mozgást ne hirtelen hagyjuk abba, hanem fokozatosan, apránként. Ne sajnáljuk az idĘt a levezetĘ gyakorlatokra! Ha egy meghatározott edzési célt szeretne elérni, például 10-15 kilométer futás megállás nélkül, akkor érdemes edzési tervet készíteni, amely lépésrĘl lépésre, napi bontásban tartalmazza a teendĘket. Í gy lehet a teljesítményt lépésrĘl lépésre, kockázatok és kellemetlen tünetek nélkül emelni.

1 Villámfeladat: AZ EMBERI FELSė VÉGTAG Az alábbi ábrán az ember felsĘ végtagjának néhány részlete látható kétféle mĦködési állapotban.

Válaszoljon röviden a következĘ kérdésekre! 1. Mi a neve az A betĦvel jelzett résznek?Válasza a kérdéses részlet funkciójára utal-

jon! 2. Mi a neve a C betĦvel jelzett résznek? 3. Mivel kapcsolódik egymáshoz a C és D? 4. Pontosan hol találhatok azoknak az idegsejteknek a sejttestei, amelyek révén a végtag mozgása akaratlagosan beindítható? 5. A 2. helyzetben bemutatott mozdulatlan állásban ez a végtag egy vödör vizet tart. Hol várható a nyugalmi állapothoz képest fokozott ATP-felhasználás (betĦjelzés + megnevezés)? 6. Az 5. kérdésben vázolt állapot fenntartásakor az izomban futó erek erĘteljes összenyomódása miatt romlik, csaknem megszĦnik az izom oxigénellátása. Milyen folyamat biztosítja az ATP-utánpótlást?Mi lesz a folyamat végtermékének a sorsa? 7. Milyen szövet építi fel az F jelzésĦ részt? 8. A C jelzésĦ szervben mi hozza létre az immunrendszer sejtjeit?


2.3.3


szabályozás

Az izmok egy része vegetatív irányítás alatt áll (pl:simaizmok)de a vázizmok akaratlagosan a nagyagykéreg mozgatómezĘin lokalizálva akaratlagosan mĦködnek. A harántcsíkolt izom mĦködése Az izomválasz típusai idĘtartam szerint: izom rángás - összehúzódás, elernyedés tartós izomösszehúzódás - dlinamikus (izompumpa) - statikus (anaerob körülmény: tejsav) Az izommĦködést elektromiogrammal (EMG) vizsgálják. 2.3.4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana A sportolás elĘnyeirĘl a mozgásszegény életmód veszélyeirĘl, az életmódbeli problémákról, foglalkozási ártalmakról (költöztetĘ munkások porckorongsérve, irodai alkalmazottak nyaki csigolyáinak meszesedése stb.) kell ebben a témakörben említést tenni.

2.4.2

emésztés

Az emberi emésztés szakaszai és folyamatai Szakasz Szájüreg

garat nyelĘcsĘ gyomor vékonybél

2.4 A táplálkozás 2.4.1

-

táplálkozás

ElĘbél Szájüreg : a nyelv a keverés, ízérzékelés, hangadás eszköze. A fogak felapróznak. A fogképlet: 2123. A fog részei a korona, fognyak és a gyökér, anyaga dentin. A koronát az igen ellenálló zománc fedi, a gyökeret a kevésbé ellenálló cement. A nyálmirigyek (nyelv alatti, állkapocs alatti és a fültĘmirigy, melynek vírusos eredetĦ gyulladása a mumpsz) termelik a nyálat. Nyál: benne lévĘ mucin a falattá alakításban, ragasztásban, az amiláz mint szénhidrát emésztĘenzim (a rövid tartózkodás miatt elhanyagolható bontás!) a lizozim fertĘtlenítĘ hatása miatt fontos. A torok- és garatmandulák a védekezés fontos eszközei. A aratóan lévĘ gégefedĘ nyeléskor zárja a légcsövet!, megakadályozva ezzel a táplálék légcsĘbe jutását. NyelĘcsĘ: felsĘ harmada harántcsíkolt-, középen kevert, az alsó harmad simaizmot tartalmaz. Perisztaltikus mozgása juttatja a falatot tovább. Gyomor: raktároz, szakaszosan ürít, fala termeli a pepszinogént, amit a HCI aktivál és lesz fehérjebontó pepszin. TermelĘdik mucin, ami a gyomor nyálkahártyáját védi a sósav káros hatásaitól. Az alkohol, fĦszerek, aromaanyagok itt szívódnak fel.

Felépítés fogak - tejfogak - maradó fogak nyelv nyálmirigyek (nyál) - nyelv alatti - állkapocs alatti - fültĘmirigy - lágyszájpad (orrüreg felé) - gégefedĘ (légcsĘ felé) hat. - falában simaizom - nyálkahártya - gyomormirigyek - pepszin - sósav - máj váladéka: epe

vastagbél

hasnyálmirigy váladéka: hasnyál - amiláz tripszin lipáz vékonybélnedv bélbolyhok (200 m2) hajszálerek

- nyirokerek - vakbél, féregnyúlvány - bélbaktériumok - nyálkahártya

végbél

végbélnyílás

MĦkĘdés harapás, rágás, aprítás kever, falattá formál, ízlelés amiláz - keményítĘt bont - falattá ragasz - nyálkahártya védelem falat továbbítása falat továbbítása pepszin - fehérjét emészt - emulgeálja a zsírokat (epefestékek távozása) -

szénhidrát fehérjék emésztése lipidek emésztés befejezése

- aktív vagy passzív transzporttal felszívódás - lipidek felszívódása - cellulózbontás - B és K vitamin termelés - fertĘtlenítés - víz és sók felszívódása - székletté sĦrĦsödés bélsár összegyĦjtése, ürítése

Az ember emésztĘnedvei EmésztĘnedv neve nyál gyomornedv epe hasnyál

pH ~7,0 ~2,0 ~8,0 ~8,0

EmésztĘenzim neve amiláz pepszin -amiláz - tripszin

MĦködése keményítĘ-a diszacharid fehérjék - peptidek zsírok emulgeálása -keményítĘÆdiszacharidÆglükóz - fehérjék Æ peptid Æ aminosav


vékonybélnedv

2.4.3

~ 7,5 -

lipáz szénhidrátbontó fehérjebontó zsírbontó

-

zsírok Æ glicerin + monoglicerid szénhidrátok l fehérjék lebontásának zsírok befejezése

felszívódás

lásd a fenti táblázat mĦködési oszlopát A zsírok emésztése és felszívódása A zsírok emésztése döntĘen a hasnyálmirigy által termelt lipáz enzimhez, a felszívás pedig a vékonybél elülsĘ szakaszaihoz kötött. Vegyes (nem zsírdús) táplálék esetén a csípĘbél már zsírmentes. Ennek ellenére a széklet kb. 5% zsírt tartalmaz, ez azonban nem a táplálékból, hanem a bélfalról leváló sejtek törmelékébĘl és a bélben élĘ, mikroorganizmusokból származik. A lipáz az epe - a tankönyvben is említett - emulgeáló hatására felaprózódott zsírcseppeket enzimatikusan bontja, de az egyes kötéseket nem egyforma sebességgel: a glicerin 1. és 3. szénatomjánál viszonylag könnyebben dolgozik, de a 2. szénatomon lényegesen lassabban. Így tehát zömmel szabad zsírsavak és 2-monogliceridek képzĘdnek. A felszívás meglehetĘsen összetett folyamat: elĘször is az apró, emésztetlen zsírcseppeket (és a beléjük oldódott koleszterint) minden változás nélkül, egyszerĦ endocitózissal is felveheti a bélhámsejt. Ezek a zsírcseppecskék bizonyos fehérjékkel egybeépülve, mint ún. kilomikron kerülnek a nyirokerekbe. Az emésztett zsírmolekulák zsírsavai és 2-monogliceridjei passzív transzporttal diffundálnak be a bélhámsejtekbe (más szerves molekulák és az ionok felszívására inkább az aktív transzport jellemzĘ!). Érdekes módon az így felszívott alkotórészekbĘl a bélhámsejt újraszintetizálja a zsírmolekulákat és az endoplazmatikus hálózat, valamint a Golgi közremĦködésével ezekbĘl is kilomikronokat formál. A kilomikronok kb. 2/ 3része a nyirokerekbe, a többi a májkapuérbe továbbítódik. A tápanyagok felszívása rendkívül gazdaságosan történik. Ha ételeinkben nem lenne emészthetetlen rost (cellulóz), akkor a felvett tápanyagokból lényegében semmi sem maradna a bélcsatorna végére. Tápanyagot ezért csak akkor ürítünk, ha túl sokat ettünk, vagy nem rágtuk meg eléggé az ételt. Egyéb esetekben a széklet túlnyomó részét a belsĘ felszín naponta több milliónyi leváló sejtje és az elöregedett-elpusztult baktériumok tömkelege alkotja. Színét az epével kiválasztott epesavak bomlástermékeinek, szagát pedig a szkatol nevĦ vegyületnek "köszönheti": Érdekes, hogy a szkatol a jázminillat egyik komponense is, igaz, csak nagyon keveset tartalmaz belĘle. A szag és az illat közötti különbség fĘként az eltérĘ koncentrációknak tulajdonítható!


A koleszterinanyagcsere

A koleszterin nélkülözhetetlen összetevĘje a membránoknak, és kiinduló vegyülete lehet a szteroidhormon-szintéziseknek. Az emberi anyagcsere sajátos vonása, hogy bár koleszterint a szervezet majd minden sejtje elĘ tud állítani (tehát a koleszterinszükséglet akkor is biztosított, ha nincs is belĘle a táplálékunkban!), de a kész makromolekula alapvázát egyik sem tudja megbontani. Ezért a túlzott koleszterinfelhalmozódás elleni védekezésnek gyakorlatilag egyetlen módja a fölös koleszterin visszajuttatása a májba, hogy ott meglegyen az esélye arra, hogy az epével (mint epesav) kiválasztódjék. (Kisebb részben a szteroid hormonokat termelĘ mirigyek is fogyaszthatnak a fölöslegbĘl.) A táplálékkal felvett koleszterin a kilomikronok közvetítésével a májba kerül. A máj a saját maga által szintetizált koleszterinnel és neutrális zsírokkal együtt a táplálékból származó koleszterint ún. VLDL szemcsékbe csomagolja. A VLDL szemcsékben a neutrális zsírok részaránya még magas, méretük is viszonylag nagy, 30-80 nm. A VLDL szemcsékbĘl az egyes szervek (különösen az izmok és a zsírszövet) hajszálérfalaiban található enzimek révén a zsírok mintegy "kiemésztĘdnek", ezáltal a szemcsék koleszterintartalma relatíve megnĘ (ekkor hívjuk IDL szemcsének). A máj az ily módon "dúsított" szemcsékbĘl további neutrális zsírokat von ki, és így létrehozza az ún. LDL szemcséket. A lekicsinyített (kb. 20 nm) és magas koleszterin-tartalmú LDL szemcsék a sejtek fĘ koleszterinforrásai, noha azok maguk is képesek lennének elĘállítani a vegyületet. Ennek ellenére mégis LDL-bĘl (azok endocitózisával) fedezik igényüket, egyszerĦen azért, mert ezzel energiát takarítanak meg. A fölös koleszterin kivonása céljából a máj (és a bél) egy harmadik fajta, még kisebb (kb. 10 nm) és még sĦrĦbb részecskét, a HDL-t juttatja a keringésbe. A HDL képes felhalmozni magába a perifériás sejtek koleszterinjét, és visszaszállítja azt a májba, ahol az epével kiürülhet:


A népszerĦsítĘ irodalomban az LDL szemcséket "ártó", míg a HDL szemcséket "védĘ" koleszterinnek nevezik. Ennek az az alapja, hogy a vérben torlódó LDL képes endocitózis révén az érfal sejtjeibe bekerülni és azokban felhalmozódva érelmeszesedés kiindulópontjává válni. A HDL viszont értelem szerint ellene hat e folyamatnak. Az érelmeszesedés rizikófaktora tehát nem egyszerĦen a magas koleszterinszint, hanem azon belül a magas LDL-arány.

2 Villámfeladat: A MÁJ

A feladat elsĘ részében két kiegészítendĘ mondatot olvashat. A sorszámoknak megfelelĘ kifejezéseket írja le a megoldólapjára!

A máj a 1. csíralemezbĘl fejlĘdĘ 2. mirigy. Váladéka a(z) 3., amelynek hatóanyagai a(z) 4., ezen kívĦl sajátos összetevĘje még a(z) 5.

Az alábbi tesztfeladatok megoldásának betĦjelét a feladat sorszámának feltüntetésével írja a megoldólapra! Többszörös választás

6. 1. 2. 3. 4. 7. 1. 2. 3. 4.

A máj szerepe a szénhidrátok anyagcseréjében: benne a tejsavból történĘ glukóz-szintézist a mellékvesevelĘ egyik hormonja segíti a vékonybél gyĦjtĘereibe felszívódott anyagok közül glukózt vesz fel a pajzsmirigyhormon hatására nĘ a glikogéntartalma éhezéskor glukózt bocsát a vérbe. A máj váladékának szerepe a zsírok emésztésében: a zsírsavakat a bélben bontja a zsírcseppek felületét csökkenti zsírbontó enzimeket tartalmaz zsírbontó enzimeket aktivál

Relációanalízis

8. A zsirok bontásából származó termékek a bélbolyhok vérerein keresztül a májba jutnak, mert a májban történik olyan lipidek szintézise, amelyek a szervezet számára szükségesek.

Táblázat A májsejtekben zajló három anyagátalakítási folyamat szerepel a táblázatban. A sorszámokkal megjelölt hiányzó fogalmakat a számok sorrendjében írje le a megoldólapra! folyamat

átalakítás mibĘl

mivé

a termék közvetlenül hová kerül

-

9.

karbamid

10.

-

purin bázisok

11.

12.

vérplazmafehérjék szintézise

13.

-

-


2.4.4

szabályozás

Éhségközpont, jóllakottságközpont a nagyagyban a táplálékfelvétel irányításában játszik szerepet. Az epe ürülését a zsíros táplálék gyomorba kerülés serkenti. A gyomor és a belek perisztaltikus mozgása a bélfalban található idegelemek együttmĦködésével rendezĘdik szabályossá. A végbél záróizma tanultan akaratlagos irányítás alatt áll. 2.4.5 táplálkozás egészségtana Éhezés: mennyiségi és minĘségi amikor fontos tápanyagok (nem vagyunk éhesek de például csak burgonyával, vagy gyorséttermi hamburgerrel laktunk jól) hiányoznak az ételbĘl. 2.4.5.1 Amit a vitaminokról illik tudni A zsírban oldódók A, D, E, K. Vitaminhiány és vitamin túladagolás (zsírban oldódóknál) kialakulhat, mindkettĘ káros következményekkel jár. A-vitamin HámvédĘ vitaminnak is nevezik, de megtalálható a fogakban és a csontokban is. Szürkületi vakságnak vagy más néven farkasvakságnak nevezik azt a betegséget, amikor a szem A-vitamin hiányában nem tud a sötétséghez alkalmazkodni. A legtöbb A-vitamin a tengeri halakban található meg, de fontos A-vitamin forrás még a máj, a vaj, a tojássárgája és a tejszín is. Növényi táplálékokkal- káposztával, céklával, sárgarépával- a vitamin elĘanyagához juthat hozzá, melyet aztán a szervezete megfelelĘ összetételĦvé alakít át. B-vitaminok Több vitamin, amelyet hagyományosan egy csoportba sorolnak, mert tulajdonságaik, a természetes forrásokban való elĘfordulásuk és élettani hatásuk nagyjából hasonlítanak egymáshoz. Valamennyi B-vitamin vízoldékony, és mindegyik nélkülözhetetlen az anyagcsere-folyamatok elĘsegítésében. B1-vitamin ( tiamin) Szükséges ahhoz, hogy a beriberi nevĦ betegség megelĘzhetĘ legyen. Erre a betegségre jellemzĘ a többszörös ideggyulladás, általános gyengeség, fájdalmas merevség. A tiamin a szénhidrát-anyagcserében vesz részt. Legnagyobb mennyiségben a gabonafélék és néhány más növény magvaiban fordul elĘ. Az állati források közül a sertéshús az egyik leggazdagabb tiaminban. B12-vitamin ( cianokobalamin) Szerepe van a vörösvértestek fejlĘdésében. Hiánya okozza a vészes vérszegénység néven ismert tünetegyüttest. Ezenkívül gyakran nem megfelelĘ bélmĦködés is fellép. Kizárólag állati eredetĦ élelmiszerekben fordul elĘ.


B2-vitamin (riboflavin) A szénhidrátokat és fehérjéket alkotó aminosavak oxidációjában részt vevĘ anyagcsererendszerekben játszik szerepet. Hiányában különbözĘ tünetek lépnek fel. Ilyen az ajkak kipirulása, szájszél berepedezése, nyelvgyulladás, a szemgolyó szemfáradással és fényérzékenységgel járó erezĘdése. Sok B2-vitamin van a tejsavóban és a tojásfehérjében. Az emberi szükséglet ebbĘl a vitaminból 1,2-1,7 mg. B6-vitamin Három kémiai formában fordul elĘ. Ezek a piridoxin, piridoxal, piridoxamin. Szerepük van a fehérje-anyagcserében, az adrenalin és szerotonin szintézisében. Jelenléte megakadályozza a bĘr erózióját. Hiánya csecsemĘkön görcsöket okozhat. ElĘfordul a gabonafélékben, zöldségekben, húsokban. HĘérzékeny vegyület. A napi B6-vitamin-szükséglet 2,0-2,2 mg. C-vitamin (aszkorbinsav) Vízben oldódó szénhidrátszerĦ anyag. Részt vesz az emberi és állati szervezet bizonyos anyagcsere-folyamataiban. A legtöbb állati szervezet képes elĘállítani, az ember azonban nem. Hiányában skorbut alakul ki, amelyre jellemzĘ a gyengeelméjĦség, a vérkép megváltozása, szivacsos fogíny és a testszövetekben kialakuló vérzések. Nagyon valószínĦ, hogy a C-vitamin szerepet játszik a fertĘzések elleni védekezésben. A friss zöldség-, citrusfélék bĘségesen tartalmazzák, azonban az aszkorbinsav hĘérzékeny vegyület, így fĘzéskor jelentĘs mennyisége elbomlik. A napi szükséglet kb. 60-70 mg. D- vitamin A kalcium-anyagcserében fontos szerepet játszó zsíroldékony vitamin. A bĘrbe napsugárzás hatására alakul ki. A D-vitamint rendszerint szükségtelen a táplálékkal felvenni, de télen, szennyezett levegĘjĦ városokban, ott, ahol az UV-sugárzás gyenge, szükség lehet a D-vitamin kívülrĘl történĘ pótlására. Hiánya angolkórt, túladagolása toxikus tüneteket okoz. Adagja naponta 10 mg. E-vitamin Zsírban oldódó vitamin, a szaporodási és öregedési folyamatok fontos szabályozója. Fontos E-vitamin források a különbözĘ növényi olajok ( napraforgó-, búzacsíra-, rozsés kukoricaolaj) de sokféle közönséges táplálékban ( dió, tökmag, málna, spárga) is megtalálható. K-vitamin A vér alvadásához szükséges vitamin, az emberi szervezetben jelen lévĘ bélbaktériumok termelik.


2.5 2.5.1

A légzés légcsere

FelsĘ légutak Orrüreg: melegít, tisztít, vízgĘzzel telít. Garat: a gégefedĘ nyeléskor zárja a légcsövet, légvételkor a gégén át áramolhat a levegĘ. A gége a hangadás szerve is: a kiáramló levegĘ megrezegteti a hangszalagokat. A hang jellegét befolyásolják még a szájüreg, a nyelv, az ajkak stb. Alsó légutak LégcsĘ: (kb. 12 cm), porcos, rugalmas csĘ, csillós hámja a tisztításban fontos. Két fĘhörgĘre ágazik, melyek a tüdĘ jobb és balfelébe vezetnek (a jobb meredekebb, így idegentest könnyebben bejut). TüdĘ: a jobb tüdĘfél három-, a bal két lebenyes. A lebenyek hörgĘkre, hörgĘcskékre, majd léghólyagocskákra tagolódnak. A gázcsere a haj¬szálerekkel dúsan átszĘtt léghólyagocskákban folyik, (melyek összfelülete eléri a 100 m2- t). A tüdĘ a mellhártyán keresztül a mellkashoz kapcsoló¬dik. A hasüreg felé a rekeszizom teszi zárttá a mellüreget. LégzĘmĦködések, teljesítményadatok A levegĘ ki-be áramlásának oka a mellüreg térfogat- és ezen keresztül nyomásváltozásai. Mivel a mellhártya két lemeze között (savós) folyadék van, a tüdĘ követi a mellkas mozgásait (két üveglap közé cseppentett vízcsepp hatása!). Belégzés: a légzĘizmok aktív munkája. A borda közti izmok felemelik a mellkast, a rekeszizom összehúzódik és a hasüreg irányába mozdul el o mellüreg térfogata nĘ, nyomás csökken o a levegĘ beáramlik. Kilégzés: passzív folyamat, a borda közti izmok elernyednek, a mellkas a saját súlyánál fogva visszaesik, ehhez járul még a rekeszizom elernyedése, mellüregbe beboltosulása o a mellüreg térfogata csökken, nyomás nĘ o a levegĘ kiáramlik. A változásokat az említett ok (mellhártya lemezei közötti folyadékfilm) miatt a tüdĘ passzívan követi. Légmell: (pneumothorax) a mellhártya két lemeze közé levegĘ vagy más anyag (vérhaemothortax...) jut és ezért a mellkas mozgásait a tüdĘ nem követi o nincs térfogatváltozás a tüdĘbeno nem történik meg a légcsereo fulladás. Kezelése: a levegĘ leszívása, a sebzés vagy egyéb ok megszüntetéseo helyre áll a vákuum a mellhártya két lemeze között A légzési térfogatok: Vitálkapacitás a tüdĘ levegĘ befogadóképessége. (Belégzési levegĘ/0,5 liter / + belégzési tartalék/2,5 liter/ + kilégzési tartalék /1 liter) Átlagosan 4-5 liter.


Légzési térfogat a nyugodt ki- és belégzésnél, egy légvétel levegĘ térfogata. Belégzési tartalék nyugodt belélegzés után még maximálisan belélegezhetĘ levegĘ

mennyisége.

Kilégzési tartalék normális kilégzés után még kipréselhetĘ levegĘ menynyisége. Maradék (reziduális) levegĘ az erĘltetett kilégzés után még tüdĘben maradó levegĘ

mennyisége. (1,5 liter) (Ez a születés utáni elsĘ levegĘvételnél jut a tüdĘbe és ott is marad. A reziduális levegĘ tartja fenn a boncoláskor a vízbe tett tüdĘt ezzel jelezve, hogy az elsĘ lélegzetvétel megtörtént) Légzési perctérfogat (LPTF)az egy perc alatti légcsere mennyisége átlagosan= légzési térfogat (500 ml) x légzési frekvencia (16), azaz 8 literI 2.5.2


BelsĘ légzés (gázcsere): a testfolyadék és a szövetiek sejtjei közötti gázcsere. A gázcsere alatt leggyakrabban az oxigén felvételét és szén-dioxid leadását értjük. Meg kell azonban említeni azt is, hogy más gázok is beléphetnek a szervezetbe, így például a vérplazmában viszonylag sok az oldott nitrogén. Ennek általában nincs élettani hatása, de ha nagy a külsĘ nyomás (pl. búvároknál a víz alatt), annyira megnĘhet a szintje, hogy módosult tudatállapotot ("mélységi mámor") eredményezhet. (Ezért használnak a búvárok nitrogénmentes gázkeveréket a légzésükhöz.) A légzési gázok szállítása Összehasonlítási szempontok hemoglobin

gázcsere

A gázcsere a tüdĘben, és a szövetekben megy végbe. Lényege, hogy a tüdĘ a vér által szállított légzési gázokat friss oxigénre cseréli –helyette széndioxidot kap amit kilélegzünk– , míg a szövetek a vérbĘl az oxigént felvéve széndioxidot adnak át a vérnek. Így létrejön a légzési gázok elosztása az anyagszállító rendszer (vér) segítségével Léghólyagocskák: az emlĘsök tüdejében a légutak utolsó elágazódásainak végén található kiöblösödések, ezek felszínén (egyrétegĦ laphám) megy végbe a külsĘ gázcsere. Az ember külsĘ gázcseréje a tüdĘ léghólyagocskáiban zajlik: Az ábrán jelölt I. típusú sejt képezi lényegében a léghólyagocska falát, a II. típusú sejt feladata pedig ezen túl egy felületaktív anyag (az ún. surfactant) termelése, amely felületi feszültségcsökkentĘ hatása révén megakadályozza, hogy a hólyagocskák fala összetapadjon. A surfactant nélkül a gázcsere rendkívüli módon akadályozott lenne (sajnos ez idĘnként meg is történik: mivel ez az anyag a magzati fejlĘdés második felében kezd termelĘdni, elĘfordulhat, hogy koraszülötteknél még nincs kellĘ mennyiségben, s ez lélegeztetés nélkül a kicsi fulladását okozhatja).

KülsĘ légzés (gázcsere): a légzĘszerv levegĘ, gáztartalma és a testfolyadék közötti gázcsere.

02 igen jól (reverzibilisen)

vérplazma fizikailag oldja

kicsit

vérplazma kémiailag oldja

nem

vörösvérsejtek plazmája

nem

C02 gyengén (reverzibilis, ha nem köt oxigént) jól igen HCO3 fomában igen HCO3 formában

N2 nem

kizárólag (kismértékben ~ 1 tf % nem nem

CO irreverzibilisen (200 -szor erĘsebben, mint az oxigén) nem nem nem

A vér gázszállítása az oxigén és a széndioxid szállítását jelenti. Ebben kiemelkedĘ jelentĘsége van a hemoglobinnak. (Az oxigén a hemoglobin hem részén a Fel+- hoz kötĘdik, a széndioxid a hemoglobin fehérjeláncának NH2-csoportjához.) Az oxigént a tüdĘben felvéve oxihemoglobin formában szállítja. A széndioxid-szállításban szöveti és tüdĘ szinten vizsgáljuk a kérdést. Szöveti szinten a vörösvértestbe jutó széndioxid a vízzel szénsavat alkot. A szénsav hidrogénionokra és hidrokarbonát anionokra disszociál. A hidrogénionokat a hemoglobin veszi fel, miközben az oxigént leadja a szöveteknek. A hidrokarbonát anionok kijutnak a vérplazmába, ahonnan, az ionegyensúly helyreállítandó, kloridionok vándorolnak a vörösvérsejtbe. TüdĘ szinten a magasabb oxigénkoncentráció mellett a hidrogénionok, a plazmából visszakerült hidrokarbonát anionokkal szénsavat alkotnak, a szénsavból enzimatikusan felszabaduló széndioxid a léghólyagocskák felé diffundál. A gázcsere hajtóereje mindig –a tüdĘben és a szövetekben is– a parciális nyomások különbsége. Azaz a széndioxiddal telített vér a tüdĘbe érkezve olyan közeggel találkozik (friss levegĘ) ahol kicsi a széndioxid koncentráció (0,003 tf%) és ezért könnyen



leadja ide a szállított széndioxidot. Az oxigénnél pont fordítva, sokkal nagyobb koncentrációban és ennek következtében parciális nyomással van jelen a tüdĘben így az könynyen bejut a vérbe. A szöveteknél ez a folyamat teljesen ellentétes irányú mert a vérbe széndioxid jut be és oxigént ad le.

A légzés szabályozásában a kémiai ingerek fĘleg a belégzést fokozzák, a mechanikai ingerek a kilégzés kiváltásában fontosak. A magasabb szabályozást a középagy és a hipotalamusz látja el. DöntĘ fontosságú az agykéreg hatása, szabályozása is.

2.5.3

2.5.5

hangképzés

FelsĘ légutak: a kü1sĘ légtér és a tüdĘ légzĘfelülete közötti csatornarendszer kezdeti szakasza (orrüreg, garat, gége). A légzĘfelülethez közeledĘ levegĘt felmelegíti, tisztítja és páratartalommal dúsítja. Alsó része pedig hangadó szerv. Gége (gégefĘ): a szárazföldi gerincesek így az ember hangadó szerve a légcsĘ (gégecsĘ) bejáratánál. Izomzattal mozgatható porcokból áll, melyek között - emlĘsöknél hangszalagok találhatók. Részei: - gégefedĘ - pajzsporc - kannaporc - gyĦrĦporc. Hangszalagok: a kanna- és pajzsporc között kifeszülĘ nyálkahártyaredĘk. A hangadás szervei. Hangrés: a hangszalagok között található, s a gégeizmok mĦködése hatására változó (V) - alakú nyílás. A rajta kiáramló levegĘben képzĘdnek a hanghullámok. Hang: a tüdĘbĘl a hangrésen keresztül kiáramló levegĘoszlopban képzĘdött longitudinális (=terjedési irányba esĘ, hosszanti) hullámok. 2.5.4

szabályozás

•A légzés szabályozása Belégzés: adekvát ingere a széndioxid koncentrációjának növekedése a vérben. Ezt a nyúlvelĘi központ képes közvetlenül érzékelni. Hatására fokozódik a légzésszám. Hasonló hatása van az oxigénhiánynak is. Centrális kemoreceptorok: agytörzsben - a belégzett levegĘ CO2 tartalmának növekedésére reagálnak - LPTF nĘ (valódi stimulus: pH csökkenés, ld. szénsavanhidráz reakció) Perifériás kemoreceptorok: glomus caroticumok és aorticum(a szív ereiben lévĘ receptorok) - a vér pO2 csökkenésére reagálnak – LPTF nĘ Kilégzés: adekvát ingere a léghólyagocskák feszülése. A mechanoreceptorok egyik típusa a tüdĘ feszülését, míg egy másik az elernyedését jelzi a központnak. Az ingerületeket a bolygóideg vezeti a nyúltvelĘbe ami a nyúltvelĘi kilégzĘ központot aktiválja. A két központ mĦködésének összehangolását a híd neuroncsoportjai végzik. - Reflex szabályozás, Hering-Breuer reflex: tüdĘfal feszülése nĘ - nervus vagus (X. agyideg) aktivitása nĘ - gátolja a belégzĘközpontot - kilégzés/tüdĘfal feszülése csökken - vagus aktivitása csökken stb.

a légzés és a légzĘrendszer egészségtana (elsĘsegélynyújtás)

ElsĘsegélynyújtási útmutató: fuldoklás A környezetünkben észlelt fulladó vagy fuldokló beteg látványa méltán kelt pánikot. A jelentĘs légszomj számos – elsĘsorban belgyógyászati – kórkép jellegzetes tünete lehet. A fulladás hátterében kimutatható tüdĘbetegség (asztma, idült hörgĘhurut, súlyos tüdĘtágulat) és/vagy szívbetegség (magas vérnyomás, szívbillentyĦhiba, szívizominfarktus, egyéb szív- és érrendszeri kórképek) kritikus következményeként súlyos szöveti oxigénhiány alakulhat ki. • A beteg gyakran ülĘ helyzetben karján támaszkodva levegĘért kapkod. BĘre szürkés-sápadt színĦ, hideg tapintatú, nyirkos lesz. Ajkai, nyálkahártyái szederjessé, szürkévé válnak. Magatartása az oxigénhiány növekedésével egyre nyugtalanabb lesz. Az orrszárnyak a belégzéskor emelkednek, mintegy tágítva az orr bemeneti nyílását. Az elhúzódó fulladás miatt a beteg sokszor ablakot nyit, és felülve vagy félig ülve küzd a levegĘért. A tüdĘbetegség okozta fulladáskor a kilégzés nehezítettségérĘl, a szívbetegség hátterébĘl kifejlĘdĘ nehézlégzéskor a belégzés akadályozottságáról panaszkodik a beteg. A fulladó, nehézlégzésrĘl panaszkodó beteget ültessük fel, hozzuk félülĘ helyzetbe. Hátát támasszuk meg. A tüdĘ szellĘzése ilyenkor a legjobb. A tüdĘben található vizenyĘ ekkor foglalja el a legkisebb helyet. E testhelyzetben a légzést segítĘ izmok hatékonyabban mĦködhetnek. Minden fulladó beteghez késedelem nélkül hívjunk mentĘt vagy orvost! Amennyiben egy idegen test (apró játékszer, pépes vagy szilárd ételmaradék, cukorka, rágógumi stb.) a garat hátsó falára ragad, az elzárhatja a gégebemenetet vagy görcsös összehúzódást idézhet elĘ a garat-, gégebemenet izomzatában. Gyakori eset, hogy a szilárd idegen test a gégebemenet feletti terület mechanikus elzáródását okozza. Ritkábban elĘfordul, hogy a hirtelen keletkezĘ légúti elzáródás a légcsĘben vagy a hörgĘrendszerben keletkezik. A“ baleset” pillanatában a beteg öklendezik, fuldoklik, majd hörögni kezd és pánikszerĦen a nyakához kap. A légutak teljes elzáródásakor a beteg hangot adni képtelen, légzése akadályozott lesz. A bĘr hirtelen kékeslilává, hĦvössé, nyirkossá válik. Közel egy percen belül a légzés bármikor leállhat. • A halasztást nem tĦrĘ beavatkozásunk célja, hogy a levegĘ útjába került idegen testet azonnal eltávolítsuk. Természetesen az alábbiakban ismertetett manĘverre csak akkor van szükség, ha a beteg önerejébĘl, erĘteljes köhögéssel sem képes


megszabadulni a légúti idegen testtĘl. 1. Eszméletén lévĘ felnĘtt embernek magyarázzuk el pár szóval, hogy mit fogunk csinálni. Majd elsĘ lépésként tekintsünk a szájba. GyĘzĘdjünk meg arról, hogy látható és elérhetĘ-e a fuldoklást okozó idegen test. A kivehetĘ mĦfogsort minden körülmények között távolítsuk el. 2. Az elsĘ lépés sikertelensége esetén hajtsuk elĘre a testet úgy, hogy a beteg feje alacsonyabban legyen a mellkasánál. Üssünk néhányszor (legfeljebb ötször) nyújtott tenyerünkkel a hátára, a két lapocka közé. 3. Amennyiben ez sem jár eredménnyel, úgy próbálkozzunk az ún. Heimlich-féle mĦfogással. A fuldokló háta mögött állva úgy öleljük át a derekát, hogy egyik öklünket a köldök és a szegycsont vége (kardnyúlványa) közé helyezzük. Másik kezünkkel az ökölbe szorított kezünket fogjuk át. Mindkét karunkat egyszerre, hirtelen, kissé felfelé irányuló lökésszerĦ mozdulattal rántsuk meg. Ezzel a rekeszizom alá gyakorolt erĘhatással megnövelhetjük a mellkasi nyomást. Az eljárást 2– 3-szor ismételve, a tüdĘkbĘl kilökĘdĘ levegĘmennyiség hatására a légúti idegen test látványosan eltávozhat. Eszméletlen, hanyatt fekvĘ felnĘttnél a beteg combjának magasságában fölötte lovaglóülésben át- vagy mellétérdelünk. Kinyújtott karral öklünket a fentiekben meghatározott területre helyezzük, majd másik kezünkkel ezt átfogva hirtelen lökésszerĦ nyomást gyakorlunk az elĘbbihez hasonló módon. A csecsemĘt fektessük az alkarunkra, közben tenyerünkkel támasszuk meg a mellkasát. Ezt követĘen ütögessük meg a hátát a lapockák közötti területen. Természetesen kisebb erĘvel tegyük ezt, mint a felnĘttnél. A lábnál fogva, fejjel lefelé lógatva tartást kerüljük, mert az oxigénhiány miatti koponyaĦri nyomásfokozódást súlyosbíthatjuk. A gyermeket miután leültünk, fektessük keresztbe a térdünkön és így próbáljuk a lapockák közé ütve az idegen test elmozdulását segíteni.

2.6 2.6.1

4.6. Az anyagszállítás a testfolyadékok

Az emberi szervezet két nagy anyagszállítási rendszere a vérkeringés és a nyirokkeringés.


A nyirokkeringés nyílt rendszer a szöveti anyagcsere (kapillárisok szintjén) után a vérbe vissza nem jutó fĘként zsír természetĦ anyagok elszállítását végzi. Nyílt rendszer mert a nyirokkapillárisok a szövetekbĘl szedik össze a nyirkot és gyĦjtik nyirok erekbe és nyirokcsomókon keresztül a mellvezetéken át ömlik a véráramba a szív elĘtt. Az emberi vér alakos elemei ėsszebasonlítási Vörösvérsejt szempontok alakja - korong - piskóta száma/mm3 4,5-5 millió összes szám 5x1013 sejtmag volt átmérĘje 7-8 mikrométer mĦködése gázszállító (hemoglobin) képzĘdési helye vöröscsontvelĘ pusztulási helye élettartama típusai

máj, lép (epefestékek) 120 nap -

Fehérvérsejt

Vérlemezke

- változatos - amĘboid 5-8 ezer 3,5x1010 van 5-20 mikrométer belsĘ védekezés (immunitás) vöröscsontvelĘ nyirokszervek fertĘzés helye

változatos sejtplazma töredék 150-300 ezer 1,5x1012 nincs 2-S mikrométer véralvadás

8-9 nap - granulociták - monociták - limfociták

vöröscsontvelĘ érpályából kilépve 7-14 nap -

A vér összetevĘi A vér zárt keringési rendszerben keringĘ testfolyadék. Az emberi vér 56%-át alkotja a plazma, és 44%-át az alakos vagy sejtes elemek. Mennyisége kb. 5 l. Állandó pH ja: 7,4. (Minimális változása ± 0,4) A plazma 90%-a víz. Emellett ionok: Na+, K+, CaZ+, Cl-, HC03- és kisebb szerves molekulák (glükóz, lipidek, bomlástermékek), plazmafehérjék (albumin, globulin, fibrinogén) alkotják. A vörösvérsejtek érésük során elvesztik sejtmagjukat, ezért szokás vörösvértesteknek is nevezni. Nagy magasságban a légnyomás csökken, a relatív oxigénhiány hatására számuk nĘ. VérszegénységrĘl beszélünk, ha csökken az egységnyi vértérfogat hemoglobintartalma (a vörösvérsejtek számának vagy hemoglobin tartalmának csökkenése révén). Ha a sejtmembrán megsérül és kiszabadul a hemoglobin, hemolízisrĘl beszélünk. Ilyen hatású sok méreganyag. A fehérvérsejteknek több típusa van: Granulocita, a vöröscsontvelóben keletkezik, élettartama néhány nap. Amóboid mozgással képesek a kórokozóhoz jutva, azokat fagocitózissal elpusztítják. Közben a leg-


többjük elpusztul. Az elpusztult fehérvérsejtek és a szöveti maradvány alkotják a genynyet. Agranulociták Monocita, a vöröscsontvelĘben keletkeznek. Nagy sejtek, amĘboid mozgással átjutva az érfalon a szövetekben a védekezés fontos eszközei. A limfociták a nyirokszervekben alakulnak ki, alapvetĘ szerepük van az immunrendszer mĦködésében. (Két típusuk: a T limfociták, melyek a csecsemĘmirigyben keletkeznek, és a B limfociták, melyek a mandulák és a tápcsatorna nyirokképzĘdményeiben keletkeznek. MĦködésükrĘl bĘvebben az immunitásnál lesz szó.) Vércsoportok ABO vércsoportrendszer (LANDSTEINER) vércsoport vörösvértesten: kicsapható anyag antigéNimmunogén agglutinogén A A B B O AB A és B

plazmában: kicsapó anyag antitest agglutinin anti-B anti-A anti-A, anti-B -

Rh vércsoport (Landsteiner és Wiener) Rh pozitív az a vér, ami a Rhesus macacus majom vérében lévĘ, D antigén jellegĦ anyagot tartalmazza (az emberek jelentĘs része, 85%-a ilyen). JelentĘs különbség, hogy míg az ABO rendszerben öröklötten jelen vannak az antitestek, az Rh rendszerben nem, azok termelĘdése csak utólag indukálódik. Rh összeférhetetlenségrĘl akkor beszélünk, ha Rh-anyának Rh+ magzatja fogamzik. (A probléma a következĘ terhesség esetén jelentkezne, de ma már, a szülés után közvetlenül elpusztítják az esetleg bejutott D-antigéneket.) Hasonló, ha Rh- ember Rh+ vért kap. Vérátömlesztésnél mindig az adó (donor) vér vörösvérsejtjeit (kicsapható anyag) és a kapó (recipiens) plazmáját (kicsapó anyag) kell nézni. Csak az alakos elemeket adják. Ma már mindig csoportazonos vért adnak, fontos a hiányzó alkotók pótlása. A vér térfogati állandóságának fenntartása TényezĘi: Az értényezĘ: kis sérülés esetén elegendĘ a sérült érfal izomzatának összehúzódása. A vérlemezke tényezĘ ennél nagyobb sérülés esetén fontos: ekkor a vérlemezkék a sérült területre csoportosulva próbálják elzárni az érfal sérülését. Ennél is nagyobb sérülés esetén a véralvadás hatásos. Lényege: Ca2+ és egy aktiváló komplex hatására a protrombinból trombin keletkezik, ami Ca2+ jelenlétében katalizálja a fibrinogén fibrinné alakulását. A kialakuló fibrin rácsozaton fennakadnak a vér


alakos elemei és így zárják el az utat. IdĘtartama 5-10 perc. Fontos a K-vitamin, ami a protrombin szintézisét segíti a májban.

3. Villámfeladat VÉRCSOPORTOK Egy fehér csempelapon 4 csepp vér van, melyet egy gyermeket váró anyától vettek vizsgálat céljára. A vércseppekhez sorrendben a következĘket adjuk: x x x x x

Az elsĘ csepphez A és Rh-negatív vér savóját. A második csepphez B, Rh-pozitív vér savóját. A harmadik csepphez 0, Rh-pozitív vér savóját. A negyedik csepphez desztillált vizet. A tapasztalat: az elsĘ és harmadik cseppnél kicsapódás történt, a többinél nem.

1. Milyen vércsoportú lehetett a vizsgált vér? (Ha több megoldás is lehet, mindet adja meg, de ügyeljen arra, hogy tévedéséért pontlevonás jár!) 2. Mi történt a negyedik cseppel? Miért? 3. Mi az oka a vizsgálat során tapasztaltaknak? A. Az elsĘ csepphez lényegében A-ellenes immunglobulinokat adtunk. B. Rh vércsoport-ellenanyagokat általában nem tartalmaz az emberi vér. C. A vizsgált vér B-ellenes vércsoport-ellenanyagokat tartalmazott. D. A 0 vér savójában megvan ugyanaz az ellenanyag, mint az A vér savójában. A továbbiakban megtudjuk, hogy az anyának évekkel ezelĘtt Rhösszeférhetetlensége volt magzatával, de megkapta a szükséges ellátást a komplikációk elkerülése érdekében. 4. Mi következik ebbĘl az anya vércsoportjára nézve? 5. Szükség esetén milyen vért szabadna adni az anyának?

4. Villámfeladat AZ EMBERI VÖRÖSVÉRSEJTSZÁM Az ember érrendszerében keringĘ vörösvérsejtek száma a környezeti feltételek hatására változhat. Sorold fel a helyes állításokat 1. Mely tényezĘk növelhetik az ember érrendszerében keringĘ vörös - vérsejtek számát? 1. a légköri nyomás állandó alacsony szintje 2. a munkavégzés 3. huzamos magashegységi tartózkodás 4. teljes oxigénhiány


Add meg a helyes válasz betĦjelét 2. Mennyi az átlagos vörösvérsejtszám 1 mm3 vérben 4000 m magasban való tartózkodás esetén? A/ kb. 2 millió B/ kb. 3 millió C/ kb. 5 millió D/ kb. 8 millió Sorold fel a helyes állításokat 3. Mi jellemzĘ a levegĘre 4000 m magasban? 1. nagyobb a sĦrĦsége, mint a tenger szintjén 2. több benne a többi gázhoz viszonyítva az oxigén, mint a tenger szintjén 3. kevesebb benne a többi gázhoz viszonyítva az oxigén, mint a tenger szintjén 4. kisebb a sĦrĦsége, mint a tenger szintjén 4. Miért több a vörösvérsejtszám tartós magashegységi tartózkodás után, mint a tenger szintjén? 1. mert a magashegységen nagyobb a levegĘ nyomása, mint a tenger szintjén 2. mert a magashegységen egységnyi térfogatban kevesebb az oxigénmolekula, mint a tenger szintjén 3. mert a magashegységen egységnyi térfogatban több az oxigén- molekula, mint a tenger szintjén 4. mert a magashegységen kisebb a levegĘ nyomása, mint a tenger szintjén 2.6.2

a szöveti keringés

A szöveti keringés a kapillárisok-hajszálerek segítségével valósul meg. Az érrendszer összkeresztmetszete a kapillárisoknál a legnagyobb, biztosítva ezzel a vér áramlási sebességének csökkenését, a minél biztosabb anyagforgalmat és gázcserét a vér és a szövetek között. Ennek megfelelĘen a vér áramlási sebessége az artériáktól a kapillárisok felé haladva fokozatosan csökken, a kapillárisoknál a legkisebb, majd a vénáktól ismét gyorsabb, az összkeresztmetszet alakulásának megfelelĘen. Fontos, hogy a vérnyomás ettĘl függetlenül az artériától fokozatosan csökken, legkisebb a jobb pitvarban. (A folyadék mindig a legkisebb nyomás és ellenállás felé áramlik.) 2.6.3

a szív és az erek

Az emberi szív Az emberi szív négy üregĦ, a két pitvar és két kamra elhelyezése a testben elfoglalt helyzete alapján történik. A két szívfelet egymástól egy tökéletesen záró sövény választja el, így az artériás és vénás vér keveredése lehetetlen (állandó testhĘmérséklet). A vér egyirányú áramlását a pitvarkamrai határon lévĘ vitorlás billentyĦk, ínhúrokkal


kapcsolódnak a szemölcsizmokhoz, és az aortában levĘ zsebes billentyĦk biztosítják. Izomzata szívizom, melynek vérellátását a koszorúerek biztosítják. KívülrĘl a szívburok, belülrĘl a szív belhártya határolja. SzívmĦködés A mĦködés alapja a szív ritmikus összehúzódása. A szív legfontosabb autonóm (önálló, független) ingerképzĘ szerve a jobb pitvar falában lévĘ szinusz csomó (a vénás öbölbĘl - sinus venosus). Az ingerület innen a pitvar-kamrai csomóra, a His kötegeken át a Purkinje rostokra terjed. A mĦködés fontos jellemzĘje, hogy elébb a pitvarok, majd a kamrák húzódnak össze. A ingerelt szívizomrész egyszerre, teljes tömegében összehúzódik, az összehúzódása közben ingerelhetetlen, a szívizom nem tetanizálható! A szív elektromos potenciálváltozásait az elektrokardiogrammal (EKG) jellemezhetjük. A pitvarok összehúzódásakor a vitorlásbillentyĦk kinyílnak, a vér a kamrákba áramlik. A kamrák összehúzódásakor a vér hatására a pitvarok irányába elmozduló billentyĦk átcsapódását a szemölcsizmok az ínhúrokon keresztül megakadályozzák, a vér csak az artériák irányába haladhat. A kamrai elernyedés miatti visszaáramlást, a zsebes billentyĦk záródása akadályozza meg. Így a billentyĦk mĦködtetését végül is maga az áramló vér biztosítja. Mivel a kamrai elernyedést követĘen az aorta az Ęt ért tágító hatásra, izmos falával, mintegy rápumpál a rendszerre, (és ez továbbadódik) a szív szakaszos mĦködése ellenére a vér folyamatosan áramlik az erekben. A kamrai összehúzódást szisztolénak, elernyedését diasztolénak nevezzük. A kettĘ együtt ad egy szívciklust. Teljesítményadatok A keringési perctérfogat a percenkénti szívverés, pulzusszám = 72/perc és az egy alkalommal kilökött vér mennyisége, pulzustérfogat = 70 - 80 ml szorzata adja (kb. 5 l, vagyis egy perc alatt a teljes vérmennyiség megfordul a keringésben) Összehasonlítási szempontok szinonim neve vérszállítás iránya milyen vért szállít szövettani felépítése

falvastagság belsĘ átmérĘ

VerĘerek

GyĦjtĘerek

Hajszálerek

artéria, ütĘér szívtĘl

véna, visszér szív felé

kapillárisok - verĘeres (szívtĘl) - gyĦjtĘeres (szív felé)

oxigéndúsat (kivéve: tüdĘverĘér) - belsĘ egyrétegĦ hám - simaizom (vastagabb) - rostos kötĘszövet vastagabb kisebb

szén-dioxid dúsat (kivéve: tüdĘ gyĦjtĘér) - belsĘ egyrétegĦ hám - simaizom (vékonyabb) - rostos kötĘszövet vékonyabb nagyobb

is-is - egyrétegĦ hám - rugalmas kötĘszövet (valódi kapillárisok tövén simaizomgyĦrĦ) legvékonyabb legkisebb


összkeresztmetszet véráramlás sebessége véráramlás sebessége egymáshoz viszonyítva vérnyomás vérnyomás ingadozása pulzáló mozgás billentyĦ

2.6.4

é á

é á

á

legkisebb

közepes

legnagyobb

csökkenĘ

növekvĘ

lassú

leggyorsabb

közepes

leglassúbb

legnagyobb periódusos

legkisebb periódusos

van nincs

nincs van

közepes - verĘeres: nagyobb - gyĦjtĘeres: kisebb nincs nincs

szabályozás

A keringés szabályozása a szívfrekvencia, a vérnyomás és a véreloszlás szabályozását jelenti. A szabályzóközpont a nyúltvelĘben helyezkedik el. A szívfrekvenciát a szimpatikus idegrendszer és az adrenalin serkenti, a paraszimpatikus gátol, illetve visszaállít. A paraszimpatikus hatást a bolygóideg, a szimpatikus hatást a gerincvelĘi szimpatikus rostok közvetítik. A vérnyomás szabályozása: az aorta és a nyaki verĘér falában található mechanoreceptorok (baroreceptorok) érzékelik a pillanatnyi vérnyomást. A nyúltvelĘi érszĦkítĘ- és értágító központok az erek falának szĦkítésével vagy tágításával vérnyomásváltozást idéznek elĘ. Hasonló a hatása a vér széndioxid-tartalom a növekedésének, illetve az oxigéntartalom csökkenésének. Ennek érzékelését kemoreceptorok végzik A véreloszlás receptorai az erek falában lévĘ kemoreceptorok, melyek a vér széndioxidés oxigéntartalmát érzékelik. A nyúltvelĘi központ az erek szĦkítésével vagy tágításával a vérnyomást, ezen keresztül a vér áramlási sebességét is megváltoztatja.

2.6.5

a keringési rendszer egészségtana, elsĘsegélynyújtás

A felkaron, ülĘ helyzetben mérve 135/85 Hgmm alatti vérnyomás tekinthetĘ normálisnak. A vérnyomás elsĘ értéke (135 Hgmm, szisztolés nyomás) a bal kamra összehúzódásakor, a második értéke (85 Hgmm diasztolés nyomás) a kamra elernyedésekor mérhetĘ nyomás. A vérnyomás a testhelyzettel is változik. A nehézségi erĘ hatására, álló helyzetben a szív feletti erekben (pl. a fejben) alacsonyabb, a szív alatti erekben (pl. lábban) magasabb. FekvĘ testhelyzetben ez a nyomáskülönbség kiegyenlítĘdik. Akkor áll fenn magas vérnyomás betegség, ha legalább három különbözĘ napon végzett méréssel normál érték feletti vérnyomást mérünk. A betegség súlyosbodását jelentĘsen fokozzák a kockázati tényezĘk: életkor, pulzusszám, koszorúserek állapota, test-


súly, dohányzás, koleszterinszint, vércukorszint, stressz, mozgásszegény életmód, alkoholfogyasztás, genetikai (örökletes) tényezĘk. ElsĘ fokú hipertónia: A szisztolés vérnyomás érték 140-159 Hgmm, a diasztolés vérnyomás értéke 90-99 Hgmm. Nem állapítható meg egyéb szervkárosodás, nincsenek más szív-érrendszeri betegségek. ElegendĘ az életmódváltoztatás, gyógyszeres kezelés még nem szükséges. Másodfokú hipertónia: A vérnyomásértékek hasonlóak vagy magasabbak mint az I. fokú hipertóniában, szívérrendszeri betegség kimutatható, de nincs még szervkárosodás. Az életmód változtatás mellett rendszeres gyógyszerszedés és orvosi ellenĘrzés szükséges A vérparaméterek közül a koleszterinszint amely az érelmeszesedés okozója érdemel kiemelt figyelmet az egészséges életmód szempontjából.

2.7 A kiválasztás 2.7.1

a vizeletkiválasztó rendszer mĦködése

A vese felépítése Az emberi vese a hasüreg felsĘ harmadában elhelyezkedĘ páros szerv. Kéregállományában találhatók a vesetestecskék (a két vesében mintegy kétmillió). A vesetestecske (nefron) az érgomolyagból és az azt körülvevĘ ún. Bowmanféle tokból áll. A velĘállományt az elvezetĘ kanyarulatos csatornák, és a vesemedence alkotják. Az elvezetĘ csatornákból a kialakuló vizeletet a húgyvezeték juttatja a húgyhólyagba, ami ideiglenes tároló. A vizelet majd a húgycsövön keresztül távozik. A vese mĦködése, adatok, szabályozás Mivel a vesetestecskében a belépĘ ér vastagabb mint a kilépĘ, így filtrációs nyomás jön létre, ami a szĦrletképzés legfontosabb tényezĘje. A szĦrlet a Bowman-tokból a kanyarulatos csatornákba jut. Az elvezetĘ csatorna kezdeti szakaszán a szĦrlet 80-85 %-a szívódik fel. A víz passzív diffúzióval, a nátriumionok aktív transzporttal. A cukorvisszaszívásnak felsĘ határa van, normális esetben az összes cukor visszaszívódik. Ide történik a kiválasztás is. A folyamatokat a vér térfogata és sótartalma nem befolyásolja. A távoli szakaszon a szĦrlet 15-20%-a szívódik vissza. A szĦrlet napi mennyisége 180 liter. Egy alkalommal a plazma 20%-a szĦrĘdik át. A vér pH-értéke 7,4 körül ingadozik. ± 0,4 változás esetén a szervezet elpusztul!

A vesetestecske felépítése és mĦködésének jellemzĘi


Összehasonlítási szempontok elhelyezkedése szöveti felépítése vérellátása

mĦködése glükóz Na+, sók

karbamid

víz folyadék mennyisége termék neve

2.7.2

ElvezetĘ csatorna Vesetestecske szakasza a Henle-kacsig vesekéreg kéregvelĘ egyrétegĦ hám egyrétegĦ hám hajszálér - hajszálérként gomolyag körülhálózza - belépés verĘeres - kilépés szĦrĘmĦködés - visszaszívódás - kiválasztás átszĦrĘdik teljes mennyisége visszaszívódik (aktív transzport) átszĦrĘdik - jórészt visszaszlvódik (aktív transzport) - elvezetĘ csatornába is jut tovább átszĦrĘdik - bizonyos mennyisége visszaszívódik (passzív transzport) - elvezetĘ csatornába is jut tovább átszĦrĘdik jórészt visszaszívódik (psszszív transzport) kb.1801 szĦrlet

kb.181 átalakuló szĦrlet-

ElvezetĘ csatorna szakasza Henle-kacstól velĘ-kéreg egyrétegĦ hám hajszálérként körülhálózza

- visszaszívódás - kiválasztás nincs visszaszívódik (hormonhatásra) van

vízkiválasztás és visszaszívás (hormonhatásra) kb.l-1,51 vizelet

szabályozás

A víz és a nátriumionok visszaszívása hormonális szabályozás alatt áll. A távoli szakasz visszaszívásának szabályozása a vér ozmotikus koncentrációja alapján történik. x Ha a vér ozmotikus koncentrációja magas, az agyalapi mirigy hátsó lebenyébĘl vazopresszin (ADH) kerül a vérbe, ami a vízvisszaszívás fokozásával a vér ozmotikus koncentrációját csökkenti. x Ha a vér ozmotikus koncentrációja alacsony, a mellékvesekéreg aldoszteronja a nátriumionok visszaszívásának fokozásával növelik azt.


2.7.3

a kiválasztó szervrendszer egészségtana

Sok nĘnek okoz gondot a felfázás más néven a hólyagfertĘzés (cystitis). A fertĘzések több mint fele a felsĘ húgyutakat, a vesét is érinti, és maradandó károsodást okozhat. A hólyagpanaszok többségét baktériumok okozzák, de a vizeletbĘl való baktériumtenyésztés nem mindig vezet eredményre. A húgyúti fertĘzés tipikus tüneteit mutató nĘk 40%-ánál ugyanis nem mutatható ki számottevĘ mennyiségĦ baktérium a vizeletben. Ha viszont találnak kórokozót a vizeletben, tíz esetbĘl kilencben az Escerichia coli a felelĘs. Az orvosok leggyakrabban antibiotikumot írnak fel a kezelésére, de sikerrel alkalmazható a medveszĘlĘ gyógytea is. A fertĘzés felszálló tehát a hüvely felĘl a vesék irányába terjedĘ baktériumos fertĘzés. MegelĘzéséhez az altesti hideghatások (hiszen ezért fel-fázás) kiküszöbölése és a higiénia betartása a legfontosabb, de fontos az is, hogy legalább napi 2 liter vizet igyunk meg, ami fokozza a vizelet átáramlását, átöblíti a vesét, a húgyvezetéket, a hólyagot és a húgycsövet.

2. Az emberi szervezet

Recommend Documents