Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén – önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék
Ius ad bellum – ENSZ rendszere előtt
Összességében: elégtelen, hiányos szabályozás, konkrét, általános, intézményesítetten biztosított tilalom nélkül Cél az ENSZ számára: erő alkalmazásának általános tilalma, intézményi garanciákkal
Ius ad bellum – az ENSZ rendszere alapján Erő alkalmazásának általános tilalma (Ao. 2. cikk 4. bek.) KIVÉTELEK AZ ÁLTALÁNOS TI LALOM ALÓL
ENSZ BT kényszerintézkedése / felhatalmazása
VITATOTT KIVÉTELEK
Önvédelem (Ao. 51. cikk)
Humanitárius intervenció, beavatkozás stb.
(Ao. VII. fejezet) Önvédelem vitatott koncepciói • „pre-emptive” önvédelem • „preventive” önvédelem • nem állami aktorokkal szembeni önvédelem
dr. Lattmann Tamás
1
Önvédelem az ENSZ rendszerében
ENSZ Alapokmány 51. cikk „A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette.”
Önvédelem az ENSZ rendszerében Az önvédelemmel kapcsolatos, tisztázandó kérdések: • • • • • • •
Önvédelem jogi alapja Milyen cselekményekkel szemben? Milyen feltételekkel gyakorolható önvédelem? Önvédelem terjedelme (térbeli, időbeli) Kinek/minek a védelmében? Önvédelem és a BT hatásköre Vitatott kérdések – megelőző önvédelem kérdésköre • „pre-emptive” önvédelem • „preventive” önvédelem
– nem állami aktorokkal szembeni önvédelem
Önvédelem jogi alapja ENSZ Alapokmány 51. cikk „A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette.” „természetes jog” →
önvédelemhez való jog: szokásjogi alapon IS létezik ehhez képest az Ao. 51. cikk megerősíti azt
Nicaragua-ügy (Nicaragua v. Egyesült Államok) (1986) „az Alapokmány 51. cikke megerősítette és befolyásolta is az önvédelem szokásjogi alapon létező jogának tartalmát”
dr. Lattmann Tamás
2
Milyen cselekményekkel szemben? ENSZ Alapokmány 51. cikk „A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette.” „fegyveres támadás” – mi minősül ilyennek? Nicaragua-ügy (Nicaragua v. Egyesült Államok) (1986) USA a lázadók támogatásával megsértette a beavatkozás tilalmára + az erő alkalmazásának tilalmára vonatkozó nemzetközi szokásjogi erejű szabályokat is, viszont ezek nem minősülnek Nicaragua elleni „fegyveres támadásnak” egyes műveletei, valamint egy nicaraguai kikötő elaknásítása az erő alkalmazásának tilalmára vonatkozó nemzetközi szokásjogi norma megsértését jelentette
Milyen cselekményekkel szemben? erő alkalmazása – agressziós cselekmény – fegyveres támadás?
erő alkalmazása (use of force)
agressziós cselekmény (act of aggression)
fegyveres támadás (armed attack)
ENSZ Ao. 2. cikk 4. bek. alapján általános tilalom Elhatárolási nehézség: „armed attack” – „agression armée” (Ao. 51. cikk EN/FR) Önvédelemhez való jog mind a kettő ellen? Nem minden agressziós cselekmény fegyveres támadás Szokásjogi alapon a fegyveres támadásnak nem minősülő agressziós cselekmények ellen is van lehetőség önvédelemre...
Erő alkalmazásának általános tilalma – AGRESSZIÓ ENSZ Közgyűlés 3314. sz. határozata (1974) „aggression is the most serious and dangerous form of the illegal use of force” Kettős értelmezés: agressziós cselekmények „act of aggression” • meghatározott cselekmények, amelyek erő alkalmazásának tilalmának megsértését jelentik (ld. köv.) • állam nemzetközi jogi felelősségét keletkeztetik
dr. Lattmann Tamás
agressziós háború „war of aggression” • nemzetközi béke elleni bűncselekmény • agressziós cselekmények sorozata, amelyek végrehajtásának célja az ENSZ Ao.-ba foglalt, erő alkalmazásának tilalmának megsértése • egyéni büntetőjogi felelősséget is keletkeztet
3
Erő alkalmazásának általános tilalma – AGRESSZIÓ Agressziós cselekmények: • támadás, megszállás, annexió • bombázás, egyéb fegyver alkalmazása az állam területe ellen • (fegyveres) blokád • állam fegyveres erői ellen bárhol intézett támadás • terület átengedése agresszió végrehajtására • az állam területén egyébként jogszerűen állomásozó külföldi csapatok jogellenes (pl. mandátumukon túlterjedő módon való) felhasználása • állam ellen támadó fegyveres csoportok támogatása („jelentős része van abban”) • felkelés ösztönzése, támogatása • gyarmati népek felszabadítási küzdelmeinek elnyomása • + minden más, amit az ENSZ BT annak nyilvánít
Milyen cselekményekkel szemben? • •
határvillongások – fegyveres erő gyakran kölcsönös, jogsértő alkalmazása, az önvédelem nehezen értelmezhető egyes, sorozatban elkövetett, önmagukban fegyveres támadásnak nem feltétlenül minősülő, fegyveres erő alkalmazásával járó cselekmények („események felhalmozódásának elmélete”) ICJ gyakorlata ld. pl. Olajfúró tornyok-ügy 2003 („Fürge íjász-” 1987 és „Imádkozó sáska-művelet” 1988 után)
Milyen feltételekkel gyakorolható?
szokásjogi alapok: Caroline-incidens (1837) → Webster-formula Az önvédelem érdekében alkalmazott erő jogszerű, ha annak szükségessége • azonnali • megfontolásra időt nem engedő • válaszlépés nem túlzott • nincs helyette más megoldás
dr. Lattmann Tamás
4
Milyen feltételekkel gyakorolható? • szükségesség – célja: a fegyveres támadás elhárítása, nem pedig büntetés, megtorlás
• arányosság – mivel kell, hogy arányos legyen? a támadással vagy a veszéllyel?
• azonnaliság – ésszerű időn belül
állami gyakorlat nem egységes, és nem egyértelmű → önvédelem gyakorlásának terjedelmének kérdése
Önvédelem terjedelme Caroline-kritériumok alapján meghatározható…? utólagos folyamatos „lazulás” TÉRBEN
• állam területe + megszállási övezetek, vitatott területek • állam határai + demarkációs, fegyverszüneti vonalak, vitatott határok • állam területén kívül tartózkodó egységek elleni támadás (Grúzia, 2008) • „önvédelem” a másik állam területén (Afganisztán, 2001)
IDŐBEN
• mikortól önvédelem? csak bekövetkezett támadás vagy fenyegető támadás ellen (Izrael, 1967) pre-emptive/preventive önvédelem kérdése (ld. később) • meddig önvédelem? támadó visszaverése, majd ellentámadás? jogszerű? • nem „azonnali”? (Falkland-szk., 1982) (Afganisztán, 2001)
Önvédelem kinek/minek a védelmében? •
•
állampolgárok védelme külföldön? – „egyszerű” állampolgárok terrorista fenyegetettség alatt Entebbe (1976), Grenada (1983) – katonák elleni támadások amerikai katonák elleni robbantás, Berlin (1986), orosz békefenntartók ellen, Grúzia (2008) – diplomaták elleni támadások Teherán (1979) utána „Esti Fény/Saskarom” hadművelet – volt államfő elleni merénylet id. Bush elleni merényletkísérlet Kuvaitban (1993) nagykövetség elleni támadás? – Teherán (1979) – kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek (1998) utána „Végtelen Elérés” hadművelet
változatos, esetenként értékelendő következtetések, hogy az erő önvédelmi célú alkalmazása jogszerű-e vagy nem
dr. Lattmann Tamás
5
Önvédelem joga és az ENSZ Biztonsági Tanács hatásköre ENSZ Ao. 51. cikk: „A tagok az önvédelem e jogának gyakorlása során foganatosított rendszabályaikat azonnal a Biztonsági Tanács tudomására tartoznak hozni és ezek a rendszabályok semmiképpen sem érintik a Biztonsági Tanácsnak a jelen Alapokmány értelmében fennálló hatáskörét és kötelességét abban a tekintetben, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása végett az általa szükségesnek tartott intézkedéseket bármikor megtegye.” • nk. béke és biztonság fenntartásáért az elsődleges felelősség a BT-é, • az önvédelem joga az Ao. 51. cikk alapján addig áll fenn, amíg a kollektív biztonság rendszere nem lép működésbe, azaz „amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és a biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette” → jelentéstételi kötelezettség
Vitatott kérdések – „megelőző önvédelem” „megelőző önvédelem” tág értelemben: Amikor az erő alkalmazására nem egy már bekövetkezett támadás visszaverése érdekében kerül sor, hanem egy, a jövőben várható, bekövetkező támadás megelőzése céljából. Két lehetséges formája: 1. „pre-emptive” önvédelem – ELHÁRÍTÓ ÖNVÉDELEM küszöbön álló támadás AZONNALI veszélye pl. Izrael, 1967 (Hatnapos háború)
2. „preventive” önvédelem – MEGELŐZŐ ÖNVÉDELEM valamikor lehet, hogy bekövetkező támadás, konkrét és azonnali veszély nélkül pl. Osirak, 1981 vagy ANS, 2002, 2006 (Bush-doctrine)
Vitatott kérdések – „megelőző önvédelem” ENSZ-reformjavaslat (2005)
1. Önvédelem (támadás esetén) 2. Pre-emptive (elhárító) önvédelem
Ao. 51. cikk
jogszerű az Ao. 51. cikk és a Caroline-feltételek (szokásjog) alapján • ha támadás küszöbön álló • ha máshogyan el nem hárítható • ha a válaszlépés arányos
3. Preventive (megelőző) önvédelem nem jogszerű • ha a támadás veszélye nem közvetlen, csak fenyegető • ilyen esetekben csak a BT dönthet
dr. Lattmann Tamás
6
Vitatott kérdések – önvédelem a nem állami szereplőkkel szemben ENSZ Alapokmány 51. cikk „A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette.” államtól kell erednie a támadásnak? a szövegben általányos alany… • terrortámadások növekvő ereje • „rogue” és „failed states” (nem képes v. nem hajlandó fellépni a terrorszervezetekkel szemben) • terrortámadás lehet-e „fegyveres támadás”? betudható-e egy államnak? 2001. szeptember 11. – BT 1368. sz. és 1373. sz. határozatai • terrorista cselekmények: veszély a nk. békére és biztonságra • elismeri (általánosságban) az önvédelemhez való jogot • elítéli a 9/11-es terrortámadásokat • felelősségre vonás kilátásba helyezése • Kényszerintézkedéseket ír elő a VII. fejezet alapján NATO, EU reakciói: önvédelemre van lehetőség Kérdés: „war on terror” – lesz-e vége?
Vitatott kérdések – humanitárius intervenció Kérdés: Alkalmazható-e fegyveres erő, HA: • súlyos, módszeres, tömeges közvetlen (vagy közvetett) jogsértések • az állam által, vagy azokat nem akadályozza meg (vagy nem tesz semmit, vagy arra nem képes) • beavatkozó állam(ok)nak semmilyen konkrét érdeke/kapcsolata • beavatkozó nem kap BT-felhatalmazást, illetve az állam nem járul hozzá Alapokmány textuális/teleologikus stb. értelmezése?
Vitatott kérdések – humanitárius intervenció BT felhatalmazás alapján: több ilyen helyzet említhető… pl. 1992-1993: Szomália 1994-1995: Bosznia 1993-1996: Ruanda 1999-2002: Kelet-Timor
egyértelmű nemzetközi jogi alap, vajon van-e jelentősége egyáltalán a humanitárius intervenció koncepciójának?
BT felhatalmazása nélkül: 1991-2003: észak-iraki repüléstilalmi zóna kialakítása (több művelet) 1999: Jugoszlávia elleni NATObombázás (Koszovó)
ENSZ Ao. erre nem ad lehetőséget… Vagy mégis? Ld. 2. cikk 4. bek. szövege
dr. Lattmann Tamás
Lehetséges probléma: a missziók során az alkalmazható fegyveres erő mértéke, mandátum terjedelme? – ld. pl. Ruanda, Srebrenica…
VESZÉLYES ÉRVELÉSI LEHETŐSÉG a fegyveres erő alkalmazására Ld. pl. 2003 – Irak, egyesek szerint az is hum. intervenció
7
Vitatott kérdések – humanitárius intervenció Mi lett volna, ha? 1994 – Ruanda 2007 – Kenya 2008 – Burma Mi lehet? 2000 – AU Constitutive Act (Art. 4 (h)) 2001 – Responsibility to Protect (R2P) 2005 – World Summit 2009 – ENSZ Közgyűlés 63/308. sz. hat. → továbbra sincs erre egyértelmű nemzetközi jogi lehetőség vagy kötelezettség
Köszönöm a figyelmet! http://www.lattmanntamas.hu http://www.kul-vilag.hu
dr. Lattmann Tamás
8
