Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

A közösségi (uniós) jog Forrásai, elsőbbség, közvetlen hatály és alkalmazhatóság 2008. április

Lattmann Tamás ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék

A közösségi jog, mint autonóm jogrend Közösségi jog: acquis communautaire (közösségi vívmányok) része – a kötelező szabályok összessége viszont az acquis communautaire (EU óta: uniós acquis (uniós vívmányok)) ennél szélesebb, mindent magában foglaló kategória Európai Bíróság (EB) szerint: A közösségi jog sajátos, a nemzeti jogtól és a nemzetközi jogtól is elkülönülő jogrend. „közösségi” jog ⇒ „uniós” jog (Lisszaboni Szerződés)

A közösségi jog, mint autonóm jogrend Autonomista felfogás

Alkotmányos felhatalmazások elmélete

közösségi jog: sui generis jogrend • • •

saját maga állapítja meg a nemzeti joggal való viszonyára vonatkozó szabályokat korlátok: csak az EK jog maga fórum: csak az EB (közösségi jog értelmezésének monopóliuma)

közösségi jog tagállamon belüli érvényesüléséhez továbbra is szükséges a belső alkotmányos felhatalmazás •

• •

a közösségi jog tagállami joggal való viszonyára vonatkozó szabályokat is belsőleg el kell ismerni korlát: tagállami alkotmány fórum: tagállami alkotmánybíróság (vagy megfelelője)

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)

1

Közösségi (uniós) jog

Nemzetközi jog Közösségi (uniós) jog

Állami (belső) jog

Közösségi (uniós) jog ↔ nemzetközi jog?

Nemzetközi jog

Közösségi jog

Alanyok?

Államok + nk. szervezetek

Egyének is

Szabályozási tárgykör?

Államközi viszonyok (közjogi)

EK (EU), tagállamok, egyének magánjogi jellegű viszonyai is

Közvetlen alkalmazhatóság?

Nem jellemző

Egyes források esetén közvetlen hatály és alkalmazhatóság

Kikényszerítés?

Állami önsegély + esetlegesen bírói út

Bírói út

Belső jog működésének modellje

Állam Jogalkotás

vertikális viszonyok horizontális viszonyok


2

Nemzetközi jog működésének modellje Állam Jogalkotás

Állam Jogalkotás

Állam Jogalkotás

nemzetközi jog területe

Állam

Állam

Jogalkotás

Jogalkotás

Közösségi (uniós) jog működésének modellje Állam

Elsődleges források

Jogalkotás

Másodlagos források

Állam Jogalkotás

Állam Jogalkotás

EU jogalkotás

Állam Jogalkotás

Állam Jogalkotás

Közösségi (uniós) jog nemzetközi jogi gyökerekkel bíró, de jellegében a belső joghoz hasonló sajátos, önálló jogrend Sajátosságai: • közösségi hatáskörökben a közösségi intézmények alkotják meg + bizonyos esetekben a tagállami jogalkotás közreműködésével • elsőbbséget élvez a tagállami joghoz képest • esetenként (nem mindig!) közvetlen hatály/alkalmazhatóság


3

Közösségi (uniós) jog – elsőbbség, közvetlen hatály • elsőbbség: a közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállami jogi előírásokkal szemben • közvetlen alkalmazhatóság: a jog végrehajtása független az esetleges tagállami végrehajtástól • közvetlen hatály: a közösségi jog közvetlenül hoz létre egyéni jogokat és kötelességeket, melyek védelme és érvényesítése a nemzeti bíróságok kötelezettsége

Közösségi (uniós) jog – elsőbbség, közvetlen hatály

Állam Jogalkotás Vertikális közvetlen hatály állam-egyén viszonylat

Horizontális közvetlen hatály egyén-egyén viszonylat

Közösségi (uniós) jog – források

Elsődleges

ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK

források

ÁLTALÁNOS JOGELVEK Nk. megállapodás

Másodlagos források

Közös stratégia

1. pillér

Együttes fellépés

EK Rendelet

KKBP

Irányelv

2. pillér

3. pillér

Közös álláspont

BRIE Kerethatározat

Határozat Ajánlás, állásfoglalás


4

Alapító szerződések • Európai Szén- és Acél Közösséget létrehozó szerződés – 1950 (2002-ben hatályát veszítette) • Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (RSZ, majd EKSZ) – 1957 + EURATOM szerz. • Európai Közösségek egységes Tanácsát, illetve egységes Bizottságát létrehozó szerződés (a Fúziós szerződés) – 1965 • Európai Egységes Akta – 1986 • Az Európai Unió létrehozására vonatkozó Maastrichti Szerződés (EUSZ) – 1992 • Amszterdami Szerződés (ASZ) – 1997 • Nizzai Szerződés (NSZ) – 2001 • Lisszaboni Szerződés (Reformszerződés) – 2007 + egyes csatlakozási egyezmények

Csatlakozási egyezmények • Dánia, Egyesült Királyság, Írország – 1972 • Görögország – 1980 • Spanyolország, Portugália – 1985 • Ausztria, Finnország, Svédország – 1994 • Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia – 2003 • Bulgária, Románia – 2005

Általános jogelvek

• emberi jogok – elsődlegesen ET, EJEB eredményei

• a jogalkotás és jogalkalmazás jogállami elvei – EU Bíróság gyakorlatának termékei + mint nemzetközi jogi forrás (ld. ICJ 38. cikk)


5

Általános jogelvek megismerési forrásai • Európai Bíróság (EB) gyakorlata: értékelő jogösszehasonlítás • tagállamok közös alkotmányos hagyományai nem valamennyi és nem a legnagyobb közös nevező

• a tagállamok által megerősített emberi jogi tárgyú egyezmények (az Európa Tanács keretében) Emberi Jogok Európai Egyezménye Európai Szociális Charta

Általános jogelvek (EB gyak.) • Audietur et altera pars (hallgattassék meg a másik fél) • Hatékony jogi felülvizsgálat elve • Equity (igazságosság, méltányosság) • Jóhiszeműség elve (EK szervek eljárása jogalappal + magánszemélyek: visszaélés til.) • Jogbiztonság elve • Visszaható hatály tilalma (általában csak negatív értelemben, de lehet kivétel) • Szerzett jogok védelme (szűk kivételekkel) • Bizalomvédelem elve (közösségi jogalkotással kapcs. elvárások terén) • Arányosság elve

Elsődleges jogforrások elsőbbsége Az államok által megkötött nemzetközi szerződések elsőbbsége az állami joghoz képest nemzetközi jogi evidencia Elsődleges jogforrások : nemzetközi szerződések, vagy amúgy is kötelezőnek elismert jogelvek Costa v. E.N.E.L. (1964) • Kérdés: lex posterior – későbbi törvény szabálya leronthatja-e a törvényi szinten lévő nemzetközi szerződés szabályát? • Bíróság: A közösségi jog alkalmazásának nem akadálya a későbbi nemzeti jogszabály


6

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya Van Gend en Loos v. holland adóhatóság (1963) • Kérdés: a holland cég jogosult-e közvetlenül a Római Szerződés egy cikkére hivatkozni? • Bíróság: a közösségi jog egy új, elkülönült jogrend, amelynek javára az államok – körülhatárolt területen – korlátozták szuverén jogaikat, amelynek jogalanyai a tagállamok és azok állampolgárai is Costa v. E.N.E.L. (1964) • Bíróság: A közösségi jog saját jogrend, mely a tagállamok jogrendje integráns részévé vált és amelyet bíróságaik alkalmazni kötelesek. • Indokok: EK (határozatlan idő, saját jogalanyiság, jogképesség,hatáskörök) + EKSZ szövege és szelleme

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya négy feltétel: Ö a közösségi jogi előírás akkor alkalmazandó közvetlenül, ha • • • •

egyértelmű feltétlen önálló negatív tartalmú

További fejlődés: a négy feltétel „eróziója” a további jogértelmező munka során a Bíróság folyamatosan „lazította” a fenti kritériumokat

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya „A négy feltétel eróziója” pl. ad 1. (egyértelműség) Defrenne v. SABENA (1976) • Kérdés: „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve közvetlenül hatályos-e • stewardess pereli a légitársaságot • Bíróság: a konkrét ügyben az elv konkrétan értelmezhető a ténylegesen azonos munka miatt, így a válasz, hogy igen pl. ad 3. (önállóság) Reyners v. Belgium (1974) • Kérdés: RSZ 52. cikk közvetlen hatálya? „el kell törölni minden korlátozást” – de ez nem történt meg, nem fogadta el a Tanács a szükséges irányelveket • Bíróság: közvetlenül hatályos, mert amúgy is ez volt a cél pl. ad 4. (negatív tartalom) Lütticke v. Hauptzollamt Saarlouis (1966) • Bíróság: nem csak negatív tartalom esetén perelni lehet az államot egy cselekvésre felszólító közösségi szabály nem teljesítése esetén, ha az arra adott határidő eltelt (Lütticke-elv)


7

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya közvetlen hatály kiterjesztése a horizontális jogviszonyokra a vertikális (azaz a közigazgatási jellegű) jogviszonyokra egyértelművé vált mi lesz a magánjogiakkal (horizontális)? ⇒ először csak a főbb elvek tekintetében, majd általánosan is elismerték Walrave, Koch v. Association Cycliste (1974) Kérdés: diszkrimináció állampolgársági alapon a kerékpáros szövetség versenykiírásában Bíróság: horizontális viszonyokra is alkalmazhatóak a főbb elvek „az állampolgárságon alapuló bármely megkülönböztető bánásmód tilalma nemcsak a kormányzati intézkedések esetében érvényes, hanem a nem-kormányzati megegyezésekre (mint pl. a szövetségek alapszabályzata) is vonatkozik”

1. pillér EKSZ 249. cikk „Feladatai ellátása érdekében és e szerződés rendelkezéseinek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács közösen eljárva, valamint a Tanács, illetve a Bizottság rendeleteket alkot és irányelveket bocsát ki, határozatokat hoz, ajánlásokat tesz vagy véleményt ad.” • • • • •

Rendelet (regulation, reglement) Irányelv (directive) Határozat (decision) Ajánlás (recommendation) Vélemény, állásfoglalás (opinion)

RENDELET • Általános hatállyal bír. • Minden elemében kötelező. • Közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. • EK minden nyelvén meg kell jelentetni a Hivatalos Lapban • Esetenként igényelhet további nemzeti jogalkotást is, de ez nem érinti kötelező jellegét és közvetlen hatályát.


8

RENDELET elsőbbsége Elsőbbség akár a tagállami alkotmánnyal szemben: Internationale Handelsgesellschaft mbH v. Einfuhr- und Vorratsstelle für Getreide und Futtermittel (1970) • Probléma: A német Alkotmány által garantált alapjog (tulajdonhoz való jog) sérelmének lehetősége a közösségi jogi előírás által • Bíróság: közösségi jog egységes érvényesülése igényli, hogy a közösségi szervek aktusait ne a nemzeti jog mentén ítéljék meg „Ezért nem érinti egy közösségi aktusnak a tagállamban való érvényességét vagy alkalmazhatóságát az arra való hivatkozás, hogy az adott állam alkotmányában konkrét formát öltő alapjogok vagy a nemzeti alkotmány strukturális elvei sérülnek.” BVerfG. ezt követő ügyei: Solange I. (1974), Solange II. (1978), Maastricht (1993), Banánpiaci rendtartás (2000)

RENDELET elsőbbsége Eljárási következmény: Simmenthal II. ügy Simmenthal Spa v. Ministero delle Finanze (1978) • Kérdés: kérhető-e normakontroll a tagállami alkotmánybíróságtól? • Bíróság: perbíróság alkalmazza a közvetlenül hatályos közösségi jogi normát, az ellentétes tagállami jogszabály alkalmazásától tekintsen el

RENDELET közvetlen hatálya? EKSZ alapján mindenképpen közvetlenül hatályosul Bizottság v. Olaszország (1973) • Kérdés: lehet-e állami szabályozást kibocsátani a rendeletek végrehajtására? • Bíróság: nem, hacsak maga a R nem írja elő + horizontális közvetlen hatály egyértelmű


9

IRÁNYELV • Az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, de a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. • Az eredmény tekintetében állít fel kötelezettséget – jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállam számára. • Ha minden tagállamra kötelező, akkor Hivatalos Lapban közzé kell tenni. • Egyfajta kompromisszum a szabályozási szükséglet és tagállami szuverenitás között

IRÁNYELV – kötelezettségek Jogalkotás! – határidő (1-3 év között) nem feltétlenül kell egységes belső jogforrási formában DE az alkotandó jogszabály(ok)nak meg kell felelni az alábbiaknak: • • • •

Effet utile biztosítása (hatékony érvényesülés) Megismerhetőség Normavilágosság Általánosan kötelező jelleg

Csupán a megfelelő állami gyakorlat nem elég (pl. APEH iránymutatások kiadása, mint a gyakorlat jele)

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Az EKSZ rendelkezéseiből nem olvasható ki a közvetlen hatály, SŐT mivel kifejezetten jogalkotási kötelezettséget írnak elő, úgy tűnhet, hogy nincs ilyen DE


10

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Franz Grad v. Finanzamt Traunstein (1970) • Bíróság: az irányelv közvetlenül hatályosulhat • tartalom számít • effet utile • ha LEJÁRT a jogalkotásnak megadott határidő • állammal szemben lehet közvetlenül hivatkozni rá, HA az nem teljesítette jogalkotói kötelezettségét Ursula Becker v. Finanzamt Münster Innenstadt (1982) • Kérdés: ha az adózó az adóbevallását egy harmonizációs irányelvnek megfelelően készítette el, de az állam nem felel meg annak, hivatkozható-e az irányelv? • Bíróság: igen ⇒ harmonizációt szolgáló irányelvek is közvetlenül hatályosak

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Fordított vertikális közvetlen hatály? Officier van Justitie v. Kolpinghuis Nijmegen (1987) • Kérdés: állam hivatkozhat-e irányelvre magánszeméllyel szemben, ha az nem felel meg egy át nem ültetett irányelv előírásának? • Bíróság: az irányelvek alapvetően állami, jogalkotói kötelezettséget jelentenek, ezért fordítottan nem hatályosulnak közvetlenül

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály? Marshall v. Southampton and South-West Hampshire Area Health Authority (1986) • Kérdés: lehet-e magánjogi jogalanyokkal szemben az át nem ültetett irányelvekre hivatkozni? (pl. munkaügyi per) • Bíróság: az irányelvek állami kötelezettséget jelentenek, NEM Faccini Dori v. Recreb (1994) • Kérdés: Olaszo. még nem ültette át a házaló kereskedelemről szóló irányelvet, de a felperes alkalmazni akarta a kereskedővel szemben • Bíróság: bár a szabály jellegénél fogva alkalmas lenne a közvetlen hatályra, az állam mulasztása által okozott jogi bizonytalanság nem terhelhető a magánjogi felekre, így a kereskedőre sem


11

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály?

Újabb eredmények: lazul a szigor, de még mindig nem elfogadott az irányelvek horizontális közvetlen hatálya • állami szerv fogalmának kiterjesztése • közvetett hatály • tagállam kártérítési felelőssége

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály? állami szerv fogalmának kiterjesztése A. Foster and Others v. British Gas (1990) • Bíróság: magánjogi jogviszonyokban eljáró állam (pl. munkáltatóként) is államnak tekinthető a közvetlen hatály alkalmazása céljából

HATÁROZAT (döntés) • Teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl. • Ügydöntő jelleg • Címzettje lehet tagállam és magánjogi jogalany is • A közigazgatási aktusokhoz hasonlítható • de facto válhat egyfajta normatív előírássá is


12

VÉLEMÉNY, AJÁNLÁS

Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek Lehet jogi jelentőségük • más szabály értelmezésénél • eljárási feltételként

2. pillér • • • •

közös stratégia (common strategy) együttes fellépés (joint action) közös álláspont (common position) határozat (decision)

Lisszaboni Szerződés: 2. pillér helyén határozatok

3. pillér • • • •

közös álláspont (common position) kerethatározat (framework decision) határozat (decision) nemzetközi egyezmény (convention)

Lisszaboni Szerződés: 3. pillér beolvad az 1. pillérbe


13

Alkotmányszerződés (elbukott reform) Lisszaboni szerződés (Reformszerződés)

európai törvény európai kerettörvény európai rendelet

megfelel megfelel megfelel

európai határozat ajánlás és vélemény.

megfelel megfelel

rendelet irányelv végrehajtási rendelet v. irányelv határozat ajánlás és vélemény

• európai törvény, európai kerettörvény nem lesz • határozat lesz elfogadható a megszűnő második és harmadik pillér helyén

Reformsz.

„föderalista jellegű” elemek kiiktatása

Alkotmánysz.

I-33. cikk: Az Unió jogi aktusai

A közösségi jog forrásainak megjelölése Természetes számozás •

• •

„A Tanács 1086/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az euro és az eurót bevezető tagállamok pénznemei közötti átváltási árfolyamokról szóló 2866/98/EK rendelet módosításáról” „A Tanács 1086/2006/EK rendelete” „Council Regulation (EC) No 1086/2006”

A közösségi jog forrásainak megjelölése CELEX számozás (szektor)(évszám)(betűjel)(aktus száma) 32006R1086 kód értelmezése: 3

2006

a CELEX a jogforrás dokumentációs keletkezési rendszerében a ideje hármas szektor jelenti a másodlagos jogforrásokat

R

1086

a jogforrás formája (R = rendelet)

a jogforrás sorszáma az adott évben


14

A közösségi jog forrásainak fellelhetősége

• • • • • •

Európai Unió hivatalos lapja (HL vagy OJ) Eur-Lex – http://eur-lex.europa.eu (CELEX – http://www.europa.eu/celex) Európai Bíróság – http://curia.europa.eu IRM – http://www.irm.gov.hu CompLex

Köszönöm a figyelmet! www.nemzetkozijog.hu www.kul-vilag.hu


15

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Recommend Documents