India vall´ asai o ´rav´ azlatok—Hinduizmus 2014 tavasz Kiss Csaba, ELTE-BTK (
[email protected]) Tematika: 1. Indus-v¨ olgy 2. V´edikus vall´ as 3. Az upanis.adok 4. Az eposzok 5. A Bhagavad-g¯ıt¯ a 6. A pur¯ an.´ ak 7. A sam ara-r´ıtusok . sk¯ 8. A hat orthodox filoz´ ofiai rendszer 9. A tantra 10. A kasztok Aj´ anlott irodalom: ´ Altal´ anos (v´eda, kasztok, sam . sk¯ar´ak stb.) 1. Brockington, John L. A szent fon´ al. A hinduizmus folytonoss´ aga ´es v´ altozatoss´ aga. Budapest: General Press, 2007. [Essz´eszer˝ u, olvasm´anyos.] 2. Pusk´ as Ildik´ o. L´elek a k¨ orforg´ asban. A hinduizmus sz¨ ulet´ese. Budapest: Balassi Kiad´ o, 2000. [Az Indus-v¨olgyr˝ol b˝os´eges inform´aci´o.] 3. Pusk´ as Ildik´ o. Istenek t´ anca. A hinduizmus sz¨ ulet´ese. Budapest: Gondolat, 1984. [R¨ ovid, t´ uls´ agosan is.] ´ 4. Wojtilla Gyula. A mes´es india. Budapest: Edesv´ ız, 1998. [Kult´ urt¨ort´enet is, de v´ azlatos.] 5. Doniger, Wendy. The Hindus: An Alternative History. The Penguin Press, 2009. [K´er´esre pdf-ben.] 6. Basham, A. L. The Wonder that was India. 3rd revised edition, 1967 (sz´ amos reprint). Chapters II and III. [Standard alapm˝ u. http://www.scribd.com/doc/100649738/A-L-Basham-The-Wonder-That-WasIndia]
1
7. India b¨ olcsess´ege. Sz¨ oveggy˝ ujtem´eny India legendakincs´eb˝ ol, vall´ asi ´es filoz´ ofiai irodalm´ ab´ ol. szerk. Tenigl-Tak´acs L´aszl´o. Budapest: Gandhi Alap´ıtv´ any - A Tan Kapuja Buddhista F˝oiskola, 1994. [Nem ¨osszekeverend˝o Baktay Ervin k¨ onyv´evel!] 8. Schmidt J´ ozsef. A szanszkrit irodalom t¨ ort´enete. Budapest: Pallos Kiad´o, ´e.n. [V´ed´ akr´ ol is, de r¨ ovid.] 9. Nehru, Dzsav´ aharl´ al. India f¨ olfedez´ese. Budapest: Eur´opa K¨onyvkiad´o, 1981. 10. Michaels, Axel. Hinduism. Past and Present. Translated by Barbara Harshav. Princeton, NJ: Princeton University Press, 2004. [Nagyon aj´anlhat´o. N´eh´ any fejezet felt¨ oltve.] 11. Flood, Gavin. An Introduction to Hinduism. Cambridge University Press, 1996.
V´eda 1. The Rig Veda. An Anthology. transl. Doniger, Wendy. Penguin Books India, 1994. 2. Naphimnuszok ´es t˝ uzim´ ak. Farkas L˝orinc Imre, 2001. [Az el˝oz˝o k¨onyv gyenge magyar ford´ıt´ asa.] 3. Ga´ al Bal´ azs, T´ oth Ibolya. Varun.a-himnuszok — V´ alogat´ as a R . gveda irodalm´ ab´ ol. Tan Kapuja Buddhista F˝oiskola, 2001. 4. Jamison, S. W. & Witzel, M. Vedic Hinduism. Kiadatlan jegyzet/pdf. 1992. [Friss, korszer˝ u! Felt¨oltve.] 5. Staal, Fritz. ”The Meaninglessness of Ritual.” Numen vol. 26. Fasc. 1 1979. j´ unius. [Felt¨ oltve.] 6. Vekerdi 1988: Szanszkrit l´ıra. V´alogatta Vekerdi J´ozsef. Budapest: Eur´opa K¨ onyvkiad´ o, 1988. 1–61. old. [V´edikus himnuszok, sz¨ovegek is. R´eszben felt¨ oltve.] 7. Vekerdi 1987: Titkos tan´ıt´ asok. V´ alogat´ as az Upanisadokb´ ol. Budapest: Helikon, 1987. [Felt¨ oltve.] 8. Gonda, Jan. Vedic Literature. In: A History of Indian Literature. Vol I. Weisbaden: Harrassowitz, 1975. [Felt¨oltve.] 9. Rigv´eda. Teremt´eshimnuszok. ford. F´orizs L´aszl´o. [Budapest:] Farkas L˝orinc ´ Imre Kiad´ o, 1995. [Ovatosan!] 10. A klasszikus Upanis.adok. ford. P´al D´aniel. Budapest: Filosz, 2011.
2
11. Tenigl-Tak´ acs 1994: Upanisadok. 3 k¨otet. Ford. Tenigl-Tak´acs L´aszl´o. [Budapest:] A Tan Kapuja - Farkas L˝orinc Imre, 1994. (Van egyk¨otetes kiad´asa is!) (http://mek.oszk.hu/01300/01326/01326.htm) Eposzok, pur´ an´ ak 1. Bhagavad-g¯ıt¯ a. A Magasztos Sz´ ozata. Szanszkrit eredetib˝ol magyar pr´oz´ara ford´ıtotta sz´ o szerint, az ut´osz´ot ´es a jegyzeteket ´ırta: Vekerdi J´ozsef. Budapest: Terebess Kiad´ o, 1997. (http://mek.oszk.hu/00100/00160/00160.htm) 2. Pur´ an´ ak. A hindu legendairodalom gy¨ ongyszemei. ford. Vekerdi J´ozsef. Budapest: Corvina, 2008. [J´o ut´osz´o is, felt¨oltve!] Filoz´ ofia 1. Schmidt J´ ozsef. Az ind filoz´ ofia. Budapest, 1999. 2. Ruzsa Ferenc. A klasszikus sz´ ankhja filoz´ ofi´ aja. Budapest: Farkas L˝orinc Imre K¨ onyvkiad´ o, 1997. [Let¨olt´es: http://www.karuna.hu/letoltesek elemek/india/szankhja joga.pdf] 3. Sankara: A Brahma-sz´ utra magyar´ azata. ford. Ruzsa Ferenc. Budapest: Kossuth, 1996. [Felt¨ oltve.] ´ Saiva Tantra ´ 1. Alexis Sanderson. “Saivism and the Tantric Traditions.” In: The World’s Religions/Religions of Asia. Ed. Friedhelm Hardy. London: Routledge, 1988. [Reprint: 1990.] [Alapm˝ u a tantrikus irodalomr´ol. Sanderson minden ´ cikke, bele´ertve a monument´alis Saiva Age-et is: alexissanderson.com] 2. Dominic Goodall and Harunaga Isaacson: ‘Tantric Hinduism’. In: Jessica Frazier (ed.): The Continuum Companion to Hindu Studies. London/New York: Continuum, 2011. pp. 122–137, 189–191 (notes), 361–400 (bibliography, joint for the whole volume). [R¨ovid, friss ´attekint´es, felt¨oltve.] 3. Gonda, Jan. ”The Indian Mantra”. Oriens, Vol. 16 (Dec. 31, 1963), pp. 244-297. [Kiss´e elavult. Felt¨oltve.]
A szanszkrit szavak tudom´ anyos ´at´ır´asa: a=magyar a hang; ¯ a=´ a; i=i; ¯ı=´ı u=u u ¯=´ u; r.=ri; ¯r.=r´ı; l.=l; (¯l.=ll); e=´e; ai=ai; o=´ o; au=au; h.=h; m ali hang; k=k; kh=kh; g=g; gh=gh; n=n; ˙ c=cs; . =naz´ ch=csh; j=dzs; jh=dzsh; n ˜=ny; t.=t; t.h=th; d.=d; d.h=dh; n.=n; t=t; th=th; d=d; dh=dh; n=n; p=p; ph=ph; b=b; bh=bh; m=m; y=j; r=r; l=l; v=v; ´ s=s; s.=s; s=sz; h=h 3
1
Bevezet´ es ´ es Indus-v¨ olgy Irodalom: Brockington 2007:60–64, Pusk´ as 2000:9–77, Pusk´as 1984:10–40
´ (D´el-)Azsia: Banglad´es, Bhut´an, India, Mald´ıv-szigetek, Nep´al, Pakiszt´an, Sr´ı Lank´ a + Afganiszt´an, Myanmar (Burma), Tibet; (Bhut´an, Thaif¨old, Mal´ ajzia, Szingap´ ur, Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Indon´ezia, F¨ ul¨op-szigetek, Hong Kong, K´ına, Jap´an?) India vall´ asai: hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus, szikhek, zoroaszter vall´ as, iszl´ am, kereszt´enys´eg, judaizmus India nyelvei: IE nyelvek (szanszkrit, p´ ali, pr´akrit nyelvek, apabhransa, hind´ı, urd´ u stb.), dravida nyelvek (kannada, malaj´alam, telugu, tamil) stb. ´Ir´ asok: d´evan´ agar´ı, s´ arad´a, n´ev´ar´ı stb. Forr´ asok: k´eziratok, feliratok, kiad´asok, inform´atorok, pizza-effektus, sz´ot´arak, Sir Monier Monier-Williams India (1947) vs. egy szubkontinens Sindhu, Sindh, Hind, Hindu, Hindoo, Ind, Indus, India Indus-v¨ olgy, r´eg´eszeti leletek, 1922 Mohenjodaro, Harappa, Sir Alexander Cunningham (1875), R. B. D. R. S¯ahn¯ı, Sir John Marshall (1924), f´enykor: i.e. 2300-1800, megfejtetlen nyelv, pecs´etel˝ok
4
2
V´ eda (veda) ´ es hinduizmus Brockington 2007:5–74, Pusk´ as 2000:94–178, Vekerdi 1988 a ´rj´ ak (¯ arya); hinduizmus? (v´edikus vall´as, br´ahmanizmus, hinduizmus?); kulcsfogalmak:
– l´etk¨ orforg´ as (szansz´ara, sam ara), szenved´es (duhkha, duh.kha), meg. s¯ szabadul´ as (m´ oksa, moks.a) – nem-´ art´ as (ahinsz´a, ahim a ), l´elek(?) (´atman, ¯ atman), teh´entisztelet, . s¯ vil´ ag ill´ uzi´ o(?) (m´aj´a, [m¯ ay¯ a ]), T¨orv´eny(?) (dharma, + k´ama, artha, m´ oksa [k¯ ama, artha, moks.a]), kaszt (varna, dzs´ati, varn.a, j¯ ati ) – ´eletszakaszok (´ asrama, ¯ a´srama: brahmacs´arin, grihasztha, v´anaprasztha, szanny´ aszin [brahmac¯ arin, gr.hastha, v¯ anaprastha, sam asin]) . ny¯ – bhakti, j´ oga (yoga), p´ udzs´a (p¯ uj¯ a ), m´ urti (m¯ urti ), V´eda (veda) V´edikus irodalom (sruti, ´sruti ): 1. szanhit´ ak (sam a ), 2. br´ahmana (br¯ ahman.a), . hit¯ aranjaka (¯ ´ aran.yaka), upanisad (upanis.ad ) Szanhit´ ak (sam a ): Rigv´eda (r.g-), Jadzsurv´eda (yajur-), Sz´amav´eda . hit¯ (s¯ ama-), Atharvav´eda; hagyom´anyoz´as (pada-, sam ap¯ a.tha); Hermann . hit¯ G¨ unther Grassmann, Ralph T.H. Griffith, Wendy Doniger pantheon: Agni, Varuna (varun.a), Mitra, Sz´ oma (soma), Indra, Usasz (us.as), Rudra, V´ aju (v¯ ayu), asvinok (a´svin), Djausz (dyaus), Prithiv´ı (pr.thiv¯ı), Sz´ urja (s¯ urya), Jama (yama) stb., politeizmus → henoteizmus → tad ekam R . gveda, mandala (man.d.ala), risi (r..si ), ´aldozat (yajus, homa); fontos R . Vhimnuszok:
– R . V 1.1 Agni – R . V 1.32, 2.12 Indra (´es vr.tra) – R . V 3.59 Mitra – R oma (soma) . V 9.112 Sz´ – R . V 10.18 Temet´esi ´enek – R ukta . V 10.90 purus.as¯ – R aju (v¯ ayu) . V 10.168 V´ – R asad¯ıyas¯ ukta) . V 10.129 Teremt´es (n¯ – R ayatr¯ı: tat savitur varen.yam . V 3.62.10 G¯ . / bhargo devasya dh¯ımahi / dhiyo yo nah. pracoday¯ at – Vil´ agi t´em´ ak: R . V 10.86 (majom), 10.34 (kockaj´at´ekos)
5
3
Az Upanis.adok ´ es el˝ ozm´ enyeik Brockington 2007:68–115, Pusk´ as 2000:179–214, Vekeri 1987, 1988, TeniglTak´ acs 1994
´ Br´ ahman´ ak (br¯ ahman.a), Aranjak´ ak (¯ aran.yaka); a Brahman ´ Srautas¯ utr´ ak, Gr.hyas¯ utr´ak, Dharmas¯ utr´ak; a szanszk´ar´ak (sam ara) . sk¯ A klasszikus Upanisadok (upanis.ad ):
1. Br.had¯ aran.yaka-upanis.ad (BU) 2. Ch¯ andogya-upanis.ad (ChU) 3. Taittir¯ıya-upanis.ad (TU) 4. Kaus.¯ıtak¯ı-upanis.ad (KauU) 5. Aitareya-upanis.ad (AU) 6. Kena-upanis.ad (KeU) 7. Kat.ha-upanis.ad (KaU) 8. ¯I´s¯ a-upanis.ad (¯IU) ´ a´svatara-upanis.ad (SU) ´ 9. Svet¯ 10. Mun.d.aka-upanis.ad (MuU) 11. Pra´sna-upanis.ad (PU) 12. M¯ an.d.u ¯kya-upanis.ad (M¯aU) T´em´ ak:
– ´ aldozat (BU 1) – teremt´es (R . V 10.90, 10.129, BU 1.2, 4.2.4) ´ – m´ıtoszok (R ahman.a 1.8.1–6 [Pusk´as 2000:188– . V 1.32, 2.12, Satapathabr¯ 189]) – hal´ al ´es u ´jj´ asz¨ ulet´es (punarmr.tyu, punarjanman, R . V 10.18, BU 1.2.7, 1.5.2, 6.2, ChU 5.3–10, KaU) – a l´elek (¯ atman ChU 6.12–13) – a tudat ´ allapotai (BU 4.3, M¯aU) – teisztikus tendenci´ak vs. a Brahman (¯IU)
6
4
Az eposzok ´ es a Pur´ an´ ak (pur¯ an . a) Brockington 2007:116–119, 126–149, Pusk´ as 2000:274–285 Eposzok1
– ks.atriya arisztokr´acia vall´asoss´aga, k´es˝obb ‘vais.n.av´ a sodnak’ – V¯ alm¯ıki: R¯ am¯ ayan.a, 24 000 versszak, 7 ´enek, R¯ama, S¯ıt¯a, Hanum¯an, R¯ avan.a – Vy¯ asa: Mah¯ abh¯ arata, 100 000 versszak, 18 ´enek, P¯an.d.av´ak ↔ Kaurav´ ak, Arjuna, Kr.s.n.a, Dhr.tar¯as.t.ra, Duryodhana, Bh¯ıma, Bh¯ıs.ma stb. Pur¯ an.´ a k2
– A dat´ al´ as probl´em´aja; vall´asi sz¨ovegek? ´ – 18 klasszikus Pur¯ an.a: Siva-, Vis.n.u-, K¯ urma-, M¯ arkan.d.eya-, Brahma, Bh¯ agavata-pur¯ an.a stb. – t´em´ ak: istenek cselekedetei, a 4 yuga (kr.ta, tret¯ a, dv¯ apara, kali ), nemzets´egek/dinaszti´ak t¨ort´enete, teremt´es, bhakti stb. Az epikus kor ´es a Pur¯ an.´ak legfontosabb istenei
´ – Siva + P¯ arvat¯ı/Dev¯ı/Um¯a, Gan.e´sa, Skanda/K¯arttikeya, Nandi, linga ˙ – Vis.n.u + Laks.m¯ı, a 10 avat¯ara egyik list´aja: matsya, k¯ urma, var¯ aha, Narasim ha, V¯ a mana, Para´ s ur¯ a ma, R¯ a ma, Kr s n a, Buddha, Kalki . .. . – Brahm¯ a + Sarasvat¯ı – vais.n.av´ a k ´es ´saiv´ a k; a trim¯ urti istenszobor-/istenk´ep-tisztelet: p´ udzs´a (p¯ uj¯ a)
1 Aj´ anlhat´ o irodalom magyarul: • Baktay Ervin (ford.): R´ am´ ajana ´ es Mah´ abh´ arata. Budapest: Eur´ opa, 1960. • Vekerdi J´ ozsef (ford.): R´ am´ ajana. Budapest: Terebess Kiad´ o, 1997. (http://www.terebess.hu/keletkultinfo/ramajana.html). • Mah´ abh´ arata. ford. T´ oth Edit ´ es Szerdahelyi Istv´ an. Cs´ıkszereda: St´ atus, 2007. • R´ am´ ajana. ford. J´ anosy Istv´ an. Budapest: M´ ora Ferenc K¨ onyvvkiad´ o, 1978. 2 Aj´ anlhat´ o magyarul: Pur´ an´ ak. A hindu legendairodalom gy¨ onygyszemei. Budapest: Corvina, 2008.
7
5
A Bhagavadg´ıt´ a (bhagavadg¯ıt¯ a) Brockington 2007:119–131, Pusk´ as 2000:256–274
´ ´eneke/A Magasztos Sz´ozata” = Mah¯ Bhagavadg¯ıt¯ a : ”Az Ur abharata 6:23– 40 (18 fejezet, Kr.e. 2. sz.-t´ol?)3 keret: a P¯ an.d.av´ ak ´es Kaurav´ak nagy csat´aja el˝ott Arjuna elbizonytalanodik, ez´ert Kr.s.n.a elmond neki minden fontos vall´asi tan´ıt´ast, mely a sam ar´ a b´ ol val´ o megszabadul´asra ´es a vil´agi teend˝okre vonatozik, hogy . s¯ r´ avegye a harcra jelent˝ os´ege: “A” szent k¨onyv a vais.n.av´ a k, ill. minden hindu sz´am´ara; Gandhi, eur´ opai fogadtat´as szerkezete: 1. kerett¨ ort´enet, a csata; 2. halhatatlan l´elek; 3. cselekv´es mint aldozat 4-6. s¯ ´ am khya ´es yoga; 7–12. az Isten term´eszete, 13–18 bhakti stb. . szint´ezis, “aforizmagy˝ ujtem´eny” (Vekerdi); kulcsfogalmak: s¯ ankhya, ˙ upaniasok, veda, bhakti, karma, dharma, yoga, ¯ atman, teisztikus tan´ıt´a.sad -i tan´ıt´ sok, epif´ ania/teof´ ania, etika R´eszletek (ford. Vekerdi J´ ozsef; melyik r´eszlet milyen trad´ıci´ohoz k¨othet˝o?): 1.1 Dhritar´ astra sz´ olt: Mondd, Szandzsaja, mit m˝ uveltek a Kuru-s´ıkon, a szent mez˝ on csat´ ara egybegy˝ ult P´ andu-fiak ´es az eny´eim? ´ ıtsd meg szekeremet, Krisna, a k´et hadsereg k¨ Ardzsuna sz´ olt: 1.22 All´ oz¨ ott, hadd vegyem szem¨ ugyre e harcrak´eszen felsorakozottakat, kikkel kell megk¨ uzdenem ebben a v´eszes u ¨tk¨ ozetben. 1.29–30 Ardzsuna sz´ olt: Krisna, eny´eimet l´ atva o ¨sszecsap´ asra k´eszen, tagjaim elzsibbadnak, nyelvem kisz´ arad, testemet remeg´es b´en´ıtja, hajam ´egnek mered, ´ıjam kihull kezemb˝ ol, b˝ or¨ om t˝ uzben ´eg, l´ abamon a ´llni nem b´ırok, fejem k´ ov´ alyog. 2.2–3 A Magasztos sz´ olt: Honnan t´ amadt benned ez a cs¨ uggedts´eg vesz´ely idej´en? Nem m´elt´ o vit´ezhez, nem vezet mennybe, nem hoz dics˝ os´eget, Ardzsuna. Kislelk˝ u˝ s´egnek sose engedj, Prith´ a fia; ez nem m´elt´ o hozz´ ad. Uzd el sz´ıved hitv´ any gyenges´eg´et, kelj csat´ ara, ellens´egeid ostora! 2.11–14 A Magasztos sz´ olt: Okos szavakat sz´ olsz, de olyanok´ert b´ ank´ odsz, akik´ert nem szabad b´ ank´ odnod. B¨ olcsek nem b´ ank´ odnak sem ´el˝ ok´ert, sem az ´eletb˝ ol t´ avozottak´ert. Mert nem volt olyan id˝ o, hogy ne l´eteztem volna ´en, vagy te, vagy ezek az uralkod´ ok, ´es ezut´ an sem lesz u ´gy, hogy ne l´etezz¨ unk mindannyian. Ahogy az embernek [vagy: l´eleknek] ebben a testben oszt´ alyr´esze a gyermekkor, ´ ot ez nem zavarhat ifj´ us´ ag, ¨ oregs´eg, ugyan´ ugy m´ asik testet is fog nyerni. Ert˝ meg. Kunt´ı fia, a hideg ´es meleg, o ¨r¨ om ´es b´ anat ´erz´es´et csak az anyagi vil´ aghoz f˝ uz˝ od˝ o kapcsolatok keltik; ezek j¨ onnek ´es elt˝ unnek, nem a ´lland´ oak; viseld o ˝ket k¨ oz¨ onnyel, Bh´ arata. 3 A legjobb magyar ford´ ıt´ as: Bhagavad-g´ıt´ a. A Magasztos Sz´ ozata. Szanszkrit eredetib˝ ol magyar pr´ oz´ ara ford´ıtotta sz´ o szerint, az ut´ osz´ ot ´ es a jegyzeteket ´ırta: Vekerdi J´ ozsef. Budapest: Terebess Kiad´ o, 1997.
8
6
A hat orthodox filoz´ ofiai rendszer (s.ad sana) . dar´ Brockington 2007:167–178, 185–218 [vagy: Schmidt J´ ozsef. Az ind filoz´ ofia. Budapest, 1999.] A hat (3x2?) hindu(?) orthodox (¯ astika) filoz´ofiai(?) rendszer(?) (s.ad.dar´sana) alapsz¨ ovegei (s¯ utra) ´es jellemz˝oi:
– sz´ ankhja (s¯ ankhya/s¯ ˙ am ankhyak¯ ˙ arik¯ a (Kr.u. 4– . khya), ¯I´svarakr.s.n.a: S¯ 5. sz.?), ateista v. teista, materialista?, dualista (purus.a, prakr.ti ), el˝ ozm´enyei az Upanis.adokban (ChU 7.25, 6.3–4, KU 3.10–11, 6.7–8), ´ gun.a, tattva, c´el: kaivalya;4 a TATTVAK: Szem´ ely (purus.a) Term´ eszet (prakr.ti ) ´ Ertelem (buddhi ) ´ Ens´ eg (aham ara) . k¯
– –
–
–
–
5 elmeer˝ o5 + Elme (manas) 5 ‘csakaz’6 7 5 cselekv˝ oer˝ o 5˝ oselem8 j´ oga (yoga), klasszikus form´aja: Pata˜ njali: Yogas¯ utra, yoga = s¯ ankhya?, ˙ gyakorlati s¯ ankhya? ˙ nj´ aja (ny¯ aya), Aks.ap¯ada Gautama: Ny¯ ayas¯ utra (Kr.e. 3. sz.?), logika, c´el: vall´ asi igazs´ ag megismer´es´evel moks.a, istenbizony´ıt´ekok, pram¯ an.a,9 10 vitatechnika, 5-tag´ u szillogizmus vais´ esika (vai´ses.ika), Ul¯ uka Kan.¯ada: Vai´ses.ikas¯ utra, atomista tan, atomok kombin´ aci´oja a n´egy ˝oselem (f¨old, v´ız, t˝ uz, leveg˝o) + ´eter, 7 pad¯ artha (dravya, gun.a, karman, s¯ am¯ anya, vi´ses.a, samav¯ aya, abh¯ ava), 9 szubsztancia (dravya): 4 + 1 elem, id˝o, t´er, l´elek, tudat stb.; c´el a moks.a az ismeret r´ev´en v´ ed´ anta (ved¯ anta), ‘v´ed´ak v´ege’, B¯adar¯ayan.a: Ved¯ antas¯ utra/Brahma11 ´ nkara, s¯ utra, Gaud.ap¯ ada, Sa ˙ alapja az Upanis.adok, advaita, avidy¯ a, m¯ ay¯ a m´ım´ ansz´ a (m¯ım¯ am a ), Jaimini: M¯ım¯ am as¯ utra (Kr.e. 2. sz.?), V´ed´ak . s¯ . s¯ pontos ´ertelmez´ese, a V´eda ¨or¨ok, nem-teremtett, v´edikus parancsok: dharma, az ´ aldozat c´elja, ateizmus?, sz´o ´es jelent´es, k´es˝obbi szerz˝ok: ´ Sabara, Kum¯ arila, Prabh¯akara
4 Aj´ anlott irodalom: Ruzsa Ferenc: A klasszikus sz´ ankhja filoz´ ofi´ aja. Budapest: Farkas L˝ orinc Imre K¨ onyvkiad´ o, 1997. 5 buddh¯ ındriya: szem, f¨ ul, orr, nyelv, b˝ or 6 tanm¯ atra: hang, ´ erzet, l´ atv´ any, ´ız, szag 7 karmendriya: besz´ ed, k´ ez, l´ ab, anus, nemz˝ oszerv 8 mah¯ abh¯ uta: f¨ old, v´ız, t˝ uz, leveg˝ o, ´ eter 9 Ny¯ ayas¯ utra 3: pratyaks.a ¯num¯ anopam¯ ana´sabd¯ ah. pram¯ an ¯ni. .a 10 Ld. Schmidt 1999:89–91. 11 Aj´ anlott irodalom: Sankara: A Brahma-sz´ utra magyar´ azata. ford. Ruzsa Ferenc. Budapest: Kossuth, 1996.
9
7
Hindu tantra Brockington 2007:219–249 A ‘tantra’ mint ‘mozgalom’: a br¯ ahman.izmusban (“hinduizmusban”), a buddhizmusban, a dzsainizmusban; kb. Kr.u. 5–13 sz.
´ ´saiva tantra (Siva/Bhairava ´es Dev¯ı) – korai szakasz: atim¯ arga (aszk´et´ak, 5 ´eletszakasz, p¯ a´supat´ a k, l¯ akul´ a k/k¯ al¯ amukh´ a k, k¯ ap¯ alik´ ak), c´el: v´eget vetni a szenved´esnek (duh.kh¯ anta) – k´es˝ obb: mantram¯ arga (h´azasemberek is) ´ – a Saiva mantram¯ arga sz¨ovegcsoportjai:12
– alapjellemz˝ ok: a ved´ a n val´o t´ ull´ep´es, a kett˝oss´egek (j´o-rossz, tisztatiszt´ atalan stb.) elvet´ese (advaita), nagy m´ert´ekben ritualisztikus – Jellemz˝ o gyakorlatok/tan´ıt´asok: 36 tattva, d¯ıks.¯ a, ny¯ asa, mantr´ ak, man.d.al´ a k, mudr¯ a k, dhy¯ ana, yoga, cakr´ a k, p¯ uj¯ a, siddhi, szexu´alis praktik´ak, Yogin¯ı-k, m´ agia ´ ´ av´a v´alni, avagy felismerni, hogy mindig – c´el: Siv´ ahoz kapcsol´odni, Siv´ ´ is egyek voltunk Siv´aval vais.n.ava tantra buddhista tantra: vajray¯ ana jaina tantra
12 Alexis Sanderson. “Saivism ´ and the Tantric Traditions.” In: The World’s Religions/Religions of Asia. Ed. Friedhelm Hardy. London: Routledge, 1988. [Reprint: 1990.]
10
