KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton

X Évfolyam.

Budapest 1900 május hó 5

36. (894) szám.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R

LAP.

GAZDASÁGI EGYESÜLET

HIVATALOS

KÖZLÖNYE,

M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. i < országos magyar gazdasági •gyesillet tagjai Ingyen kapják.

Az Országos 'Hagy, Gazdasági Egyesület tulajdona.

Hen U<»kjiik~íl4fizetési ö j i FSszorkJczt® él kiadinért fsl»16s: Vorater Oéza u OMOB. igazgatói*. Egéss évr• M korona, fólérr® 18 korona, negyedévre : dzllasar Zoltfin u OMOB. «e«rkMzt6-titkir». TAriizerkissztfi: Buday Barna u OMOl. titkára.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (KSztelek), fjllől-út J8S. «tAm Kéziratokat a szerkesztfaég nem küld vissza.

A. D. dr., Halápy Oszkár, Hanny Béla, Hell Sándor, Hofer Adolf, Hollósy Gyula dr., Hungária vajkivit, r.-t., Hri&stélyi K., Ivánka Oszkár, Iszlay László, Jakab Mór, Jekelfalussy József, Józsa László, Jurenák Gyula, Kajtár Sándor, Kamerer Ferencz ifj., Kassel Zsigmond 20—20, igazgató-választmányának, Kántor József 10, Kelemen István, Kemény Andor 20—20, 1900. május 5. d. e. 10 és d. u. 4 ó. Kerekes Lajos 10, Killényi Pál, Kiss Lajos, Klein Illés, úgyis, mint a Klein Mór, Klimsa Rezső, Konkoly Elemér, Korniss AzOMGE. igazgatóválasztmánya,úgyis, Károly gr., Koszics Pál, Kovács János, Kovács László, „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" mint a „Gazdasági Egyesületek Orsz. Kovács Sebestyén Endre 20—20, Körmötzy Imre 5, Krachun Lajos, Krausz Izidor, Kubovics Ignácz, KukoSzövetsége" végrehajtó bizottságávégrehajtó-bizottságának relly Pál, Kun Andor, Lang Ferencz, Langfelder Ede, nak ülése. Lánczy Béla 20-20, Lászlovszky Kálmán 10, Lázár 1900. évi május hó 5-én, d. e. 10 órakor, esetleg Pál L., Lechner Ödön J., Leidenfrost Károly, Leopold 1900. május 6. d. e. 10 ó. Gazdasági folytatólagosan d. u.4 órakor a Köztelken tartandó Zsigmond, Lichtenberg Ignácz, Lichtschein Dezső, Linczer Béla, Lipovniczky Gyula, Lits Ödön 20—20, Egyesületek Országos Szövetségének Mandelló Gyula, ifj. Manzin Lajos, Manszbarth Sándor, I. ü l é s é r e . Matkovich Zsigmond, Mayer Ferencz, Mayer Oszkár, rendkívüli nagygyűlése. Melczer Gyula, Mészáros Ferencz, Mikes Ármin gróf, (A részletes tárgysorozatot a „Köztelek* Milch Gyula, Mocsáry Sándor, Molnár István, Moskovicz 1900. május 9. d. u. 4 ó. Egyesületi 33. számában közöltük.) Mór, Nagy Imre, Nagy István, dr. Neumann Ármin, tanács ülése. Németh Dezső, Nyikos Gyula, Okolicsányi Gáspár, Ordódy Géza, Papp Győző, Papp András, dr. Pékár Polzner Sándor, Prámer Ágoston, Prettenhoifer 1900. évi április hóban befizetett Imre, Jenő, Póka Lajos, Pálfy István, Pethő György, Radics Meghívó. alapítványi kamatok és tagsági István, Rafaisz József, Reich Zsigmond, Rigó Béla, A „GazdaságiEgyesületek OrszáRimler Lajos, Robonczy Gedeon, Rónay Pál, Rosinger Alajos, Rozvány József, Rudnay Béla, Salzmann és gos Szövetsége" f. évi május hó 6-án, dijak nyilvános nyugtázása. Társa, Sárkány István, Sarbó-Schön Vilmos, Steindl Alapítványi kamatot űzettek: Kálmán, Serák Károly, Serényi János gr., Siroky azaz vasárnap d. e. 10 órakor a Köztelek Ferencz, Skublics István, Sorger Jakab és Társa, Seidl 1900. évre: nagytermében Kálmán, Steinhauer Frigyes, Strasser Sándor, Strem Batthyányi Elemér gr. 52-50, Beniczky Ferencz, Dénes, Stugel József, Sütő János, Schack Ede, Schiffer Bánffy Dezső, Deutsch Sándor 20—20, br. Majthényi Manó, Schlesinger József, Schlothauer Ferencz, SchmirLászló, br. Nikolics Fedor 21—21, Peterdy Lajos 22'06, mund Kornél, Schmidt Oszkár, Schuler Imre, Szabó tart. Sándor füredi, Szalay István, Szandtner Sándor, SzentRodiczky Jenő, Steinbach István 20—20 koronát. iványi László, Székely Salamon, Sziberth Gusztáv, A nagygyűlés tárgyai : Szilassy Iván, Szondy János, Szűcs István, Teleki Tagsági dijat fizettek: Géza gr., Thaisz Lajos, Thomka Emil, Thurner Nándor, 1. Elnöki megnyitó. Táncsics Mátyás, Tóth Endre, Tóth József, Vasdinyey 1900. évre: 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két Béla, Vásárhelyi László, Vermes Mór, Vertán Etele, Balika Sándor, ifj. Balogh Péter, papi Bahr Vertán Zoltán, br. Vécsey József, br. Vécsey Miklős, tag kiküldése. Gusztáv, Beck Ignácz, Belcsák Zoltán, Benedicty Kál- Viczián Antal, Vimmer Béla, Weisz Pál báró, Wighart 3. A nagygyűlés állásfoglalása a j ö v ő mán, Berényi György, Bernáth Bela, Berzeviczy Zsig- Ernő, Wiczmándy Ödön buttkai, Wolff Gyula, Wöber mond, Békessy Sándor dr., Bischitz Artúr, Breyer György, Zichy Ágost gr., Kis-oroszi uradalom 20—20 vámpolitika iránya és az uj vámtarifa Lipót, Burchard Bélaváry Rezső dr., Cebrián László gr., koronát. Croditier Lörincz, Csengery Lóránt, Csikvándy Márton, agrárvámjai tárgyában. Csiky Kálmán, Csitáry Béla, Dalmy László, Deme 4. A Szövetség végrehajtó-bizottsá- Gyula, Demkó Dezső, Dérczy Péter, Dobokay Lajos, Hátralékra fizetett: Dratsay Gyula, Ebner Jenő, Első magy. gyapjumosó r.-t.. gának esetleges előterjesztései. Első pesti Spódium gyár r.-t., Fellner Henrik, Forrai Dessewffy Arisztid 20, Dobokay Lajos 20, Fehér 5. A szövetségi tagoknak az alapsza- Henrik, Forstner Miksa, Földváry Elemér, Frank Emil, Sándor 40, György Endre 20, Herzfelder A. B. 20, Gál Lajos, Gayssler Ferencz, Gerhárdt Sándor, Gerő Holczer József 20, Horváth Jenő dr. 20, Kasztl László 20, bályok 23. §-a értelmében a szövetségi István, Ghymessy László, Glanz Sándor, Goldmann Keller Gyula 40, Korniss Alfréd 20,' Láng Ferencz 20, Antal, Goldmann Mór, Gömöry Károly, Gracza György, László Sándor 20, Nagy Ignácz 20, Seidl Kálmán 20, nagygyűlés elé terjesztett javaslatai. Gregersen Niels, Grósz Ignácz, Guttmann Samu, György Tomsics Mátyás 20, Wimmer Károly 40, Wőber György Endre, Gyulassy Imre, Hartmann Márton, Hatházy 20 koronát. Gróf Dessewffy Aurél s. k., Ferencz, Hegedűs Lajos, Heller Oszkár, Herzfelder a Szövetség elnöke.

Ülésnapok a Köztelken.

Meghívó

az

„Országos

Magyar Gazdasági

Egyesület"

rendkivüli nagygyűlést

M a i s z á m u n k 2 0 oldal.

KÖZTELEK

720

A közgazdasági szakosztály ülése. (1900. április 30.) Jelen voltak gróf Zselénski Róbert elnöklete alatt Bálás Árpád, dr. Baross János, Baross Károly, Baross Pál, Barta Ödön, Bartóky József, dr. Csillag Gyula, dr. Dömötör László, dr. Drucker Jenő, Forster Gyula, Géber Kornél, Huchthausen Vilmos, Ivánka Oszkár, Károly Rezső, Kodolányi Antal, Kvassay Jenő, Ladányi Imre, Landesz József, Leitgéb Imre, Lejtényi György, Löherer Andor, báró Malcomes Jeromos, Mauthner Ödön, Ottlik Iván, dr. Pottere Brúnó, Propper Samu, dr. Rodiczky Jenő, Róth Loránd, Sierbán János, Seitovszky János, Szevera Károly, Székács István, Sztankovics József, Tóth Jenő, Vancsó Gyula, Vimmer Károly, Wiener Moskó és Zórád István szakosztályi tagok, a tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Szilassy Zoltán szerkesztőtitkár, Sporzon Vilmos s.-titkár és Rubinek Gyula ügyvezető-titkár, mint előadó. Gróf Zselénski Róbert elnök üdvözölvén a szép számban megjelent szakosztályi tagokat, az ülést megnyitja. A tárgysorozat első pontja Bálás Árpád javaslata a kivándorlás okainak tanulmányozása tárgyában. Felkéri tételére.

az

előadót

előterjesztése meg-

A kivándorlás és idegenek birtokszerzése. Bálás Árpád: Javaslatot terjeszt az „0MGE"-hez azon értelemben, hogy egy bizottság küldessék ki azon czélból, hogy az Amerikába történő kivándorlás szemügyre vétessék s figyelemmel tartassék és a netán szükséges intézkedések megtétessenek. Szólót a bizottság kiküldésének ajánlására azon körülmény indította, hogy a törvényhozás termében s a sajtóban oly nyilatkozatok hangzottak el, amelyek szerint az utóbbi időkben a kivándorlás Amerikába mind nagyobb arányokat ölt, minek előrelátható következményeül biztosra vehető, hogy közgazdasági s főleg mezőgazdasági viszonyaink tetemes kárt fognak szenvedni. Ezután megtartja előadását a kérdésről. Elnök a szakosztály nevében köszönetét fejezi ki felolvasónak érdekes előadásáért s mielőtt a szakosztály e javaslat megvitatásába bocsájtkoznék, ajánlja, hogy hallgassa meg a szakosztály dr. Baross János előterjesztését is az idegenek birtokszerzéséről. Dr. Baross János megtartja előadását, melynek rövid kivonatát alabbiakban közöljük. Jogtörténeti alapokon kimutatja, hogy már az aranybulla 26. pontja kizárta az idegeneket az ingatlan birtokok tulajdonából. Azóta 700 esztendőn keresztül a legféltékenyebben őrizték őseink a hazai földet, mig a Bachkorszakban 1852-ben kiadott császári ősiségi nyiltparancs halomra döntötte a magyar jogfejlődést — és megnyitotta az idegenek számára a birtokszerzés jogát. A világon minden agrikultur állam törvényhozása az állampolgársághoz köti e jogosultságot. Oroszország, Románia és az északamerikai Egyesült-Államok közül is többen, sőt Németországban is állanak fenn ily korlátozások. A gazdag iparosállamoknak nincs szükségük ily védelemre, de a tőkeszegény agrárállamok rá vannak utalva, mert kisajátítással fenyegeti őket a külföldi tőkepénz. Végre is az mindegy, hogy fegyverrel foglal-e el valamely országot a külföld, vagy — megveszi azt. Magyarországot két irányban fenyegeti ily veszély: A kisbirtokokat a galicziai és orosz zsidóbevándorlók keritik kezükbe, mig a nagybirtokokat a külföldi kapitálisták vásárolják össze. Tragikomikus állapot, hogy mig telepítés utján uj erőkkel akarjuk szaporítani paraszt-

1900.

ÁPRILIS HO 28.

ságunkat, addig a régi, már meglevőt pusztulni hagyjuk. Ép ezért törvényileg kimondandó, hogy 100 kat. holdon aluli kisbirtokot csak kizárólag magyar honos bírhasson. A fentemiitett bevándorlást pedig be kell tiltani, mert azok az elemek még nincsenek a morálnak és czivilizácziónak azon a fokán, hogy egy modern állam kereteibe beilleszkedni tudnának. A közép- és nagybirtokok kisajátításának megakadályozása már nehezebb kérdés. - Ugyanis az ily szigorú korlátozások árdepressziókat idézhetnének elő. Vannak sokan, kik ezenkívül nemzetközi retorzióktól is tartanak, — de ez reánk nézve nem veszélyes — mert vajmi kevés magyar ember akar külföldön birtokot vásárolni. Ami az árdepresszió kérdését illeti, ez elkerülhető, ha kérdésünket a most megindított telepítési és a középosztály rekonstrukeziójára irányuló akczióval egybekapcsoljuk. Ugyanis egy Országos Birtokbizottságot kell alakítani, mely e három testvérkérdés megoldását vezetné. Ezen bizottság jóváhagyása alá kell utalni minden külföldi egyén kérelmét, ki valamely magyar birtokot meg akar szerezni. Ha a bizottság a birtokot telepítésre alkalmasnak találja, •— törvény által biztosítandó — elővételi jogánál fogva azt azon áron át\ eszi, melyet a külföldi megajánlott. Ha jó erdőbirtokról lenne szó, azt az állam vagy más holtkézi tulajdonos szerezhetné meg. Csak ha egy esetben sem lenne használható, akkor adná meg a bizottság az átirafási engedélyt. Ezen engedélyt ís azonban számos megszorításokhoz fűzné, melyek közt első helyen ál'ana az, hogy idegen honos birtokán csak magyar honpolgár lehessen gazdatiszt. A most tárgyalás alatt levő gazdatiszti törvény tervezete ezt a magyar holtkézi birtokokra kimondja; méltányos, hogy ezen megszorítás az idegen birtokosokra is kiterjesztessék. Annál is inkább fontos a kérdés ezen része, mert azt a politikai és társadalmi vezérszerepet, melyet a régi tulajdonos elpusztulásával a föld népe nélkülöz, a magyar gazdatiszteknek kell átvenni. E társadalmi szempontok mellett óriási közgazdasági károk is fenyegetik az országot. Az idegen tulajdonos összes ipari berendezését külföldről hozatja s ami fő, a föld jövedelmét utolsó krajezárig külföldön költi el; ez oly közgazdasági kára az országnak, hogy Parnell Írország gazdasági bukását csakis annak hasonló helyzetével magyarázza. Az ir birtokok tulajdonosai ugyanis jórészt angolok, kik az ir föld jövedelmét csak Angl.ában költik el, abból egy shilling sem jut Írországnak. A kérdés ilyetén való megoldása felelet egyúttal Beksics Gusztáv mostanában megjelent többrendbeli röpiratára, melyekben ő a hitbizományok mobilizálását (vagy legalább is áthelyezését) óhajtja, mert azok a magyar nép terjeszkedésének útját állják. A hitbizományok 2 millió 300 ezer katasztrális holdat tesznek ki, melyeknek 45 százaléka szántóföld. Ezzel szemben a felolvasó részletes adatokat állított össze az „idegen kéz* birtokainál, melynek végösszege 1.900,000 kat. hold, — de ebből 55% a szántóföld — tehát körülbelül annyi, mint a hitbizományok által lekötött terület. Ha tehát a magy«r nép propagácziójának teret akarunk nyújtani, az idegenek birtokait használjuk fel a telepítés czéljaira. Igy legalább a hitbizományok által védett magasabb nemzeti érdekek is sértetlenül megmaradnak, mig az idegen birtokok által okozott társadalmi és közgazdasági veszélyek is szanáltatnak. Beksics azt mondja, hogy magyar nemzeti érdekekből helyes birtokpolitikára elkerülheüen szükség van; ilyen helyes birtokpolitikával azonban nem egyeztethető össze az, hogy a

34. SZAM.

10-iK

ÉVFOLYAM.

forgalomképes magyar földnek Vio-része ma már idegen kézre került. Nemcsak a baj tovaterjedését kell meggátolnunk, hanem a már kisajátított magyar földet is vissza kell szerezni a magyar nép számára. Elnök a szakosztály nevében köszönetét fejezi ki előadónak tartalmas előadásáért; kéri a szakosztályt, hogy a két előadásban foglaltakat megvitatni szíveskedjék. Löherer Andor elismeri, hogy a két előadás némi kapcsolatban ve>n egymással, azonban a megoldás tekintetében szóló a kivándorlás kérdésére kiván súlyt feketni. Szóló konstatálja, hogy a kivándorlásról összeállított statisztika nem közelíti meg a valóságot; mert szerinte sokkal nagyobb a kivándorlás, mint a statisztika mutatja, mely útlevelek alapján állítja össze a kimutatást. Szóló nagy súlyt helyez arra, hogy oly tagjai legyenek a bizottságnak akik nem kiméinek időt és fáradságot a kérdés tanulmányozására. Szerinte a kérdésnek helyszínén való tanulmányozása is szükséges volna. Dr. Csillag Gyula Baross előadására megjegyzi, hogy annak más jelentőséget nem lehet tulajdonítani, minthogy az eszmék érlelését előbbre vitte. E szakosztály nem lehet hivatva, hogy e fontos kérdésekben rögtön kimerítő véleményt nyilváníthasson, mindazonáltal azt hiszi, hogy e kérdéssel fokozatosan foglalkozva,közvélemény alakulhat.'Helyesen fejtetteki előadó az ősiségi pátensen alapuló idegen birtokszerzés kérdését; de a pátenseken kivül ujabban megszorítottuk kezünket nemzetközi szerződések által, amelyekben biztosítottuk a szerződést megkötő államok alattvalóinak, hogy birlokszérzésnél egyenlő elbánásban fognak részesülni. Előadó azt javasolja, hogy az ilyen idegenek által vett birtok megváltassák; szerinte ez nem lehetséges, mert ez nemzetközi szószegés volna. Jövőre nézve lehetséges a korlátozásokat felállítani és azt lehet mondani, hogy az szükséges is. Itt minden állam ugy rendezi be ezen dolgot, amint saját érdekei kívánják s a nemzetközi viszonyokhoz való alkalmazkodás szükségessége el nem üthet azon jogunktól, hogy e kérdést ugy szabályozzuk, amint állami és társadalmi érdekeink megkívánják. Szóló az előadó által javasolt s a birtokforgalomba interveniáló közeg gyanánt kontemplált országosintézmény eszméjét helyesli, mindazonáltal azon részét a kérdésnek, hogy ez intézmény állami garanczia mellet léptettessAk életbe, vagy ellenkezőleg, nyilt kérdésnek tartja. Seitovszky János szerint a felolvasás oly érdekes és nagy tanulmányra vall, hogy mindnyájunk elismerését vivja ki. Ezen kérdés a nagygyűlésen tárgyaltatván, egy bizottság küldetett ki javaslattétel végett. Szóló azt hiszi, hogy a szakosztály előadójával szemben elismerésének méltóbb kifejezést nem adhat, minthogy figyelmébe ajánlja a kiküldött bizottságnak előadó sok becses adatot tartalmazó munkálatát. Szilassy Zoltán Bálás javaslatait a kivándorlás kérdésében felette fontosnak tartja. Szóló a kivándorlást a felvidéken a közgazdasági viszonyok kifolyásának tartja, az első teendő tehát a közgazdasági viszonyok akként való javítása, hogy a kivándorlás legalább bizonyos mértékig korlátozható legyen. ,De azon utópiában nem élhetünk, hogy a kivándorlást a közgazdasági viszonyok javításával egyáltalában meg fogjuk szüntethetni, még akkor sem, ha a közgazdasági viszonyok abszolúte jókká változnának. Nem lehetséges azért, mert a kivándorlásra a fölvidéki nép rácsábittatik; szóló erre kívánja irányítani a szakosztály figyelmét. Kivándorlási ügynökségek vannak a kikötő városokban, Bécsben stb. s a kiterjedt ügynöki hálózat mesterségesen csábítja az egyszerű tudatlan népet a kivándorlásra. A kivándorlási ügynökségek üzelmeinek korlátozása végett szükségesnek tartja egy országos bizottság felügyelete alatt álló kivándorlási

34. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . ügynökség sz3rvezését, mely egyullal a tengerentúlra vándoroltak he'.yze'ét is állandóan figyelemmel tartaná s azok érdekeit képviselné. Bálás Árpád rtfleklálva a fölhozottakra, ajánlja, hogy a kérdéssel a kü'önböző társadalmi szervezetek foglalkozzam k. Szóló a közgazdasági és földrajzi társaságokban és a Nemzeti szövetségnél megpendítette az eszmét, mely társadalmi szervezetek kiküldött b'zottságaik révén a saját szempontjukból foglalkoznak a kérdéssel és folyton ébren tarlják iránta a közérdeklődést. Ajánlja, hogy a szakosztály bizottságot küldjön ki a kérdés tanulmányozására. A szakosztály a javaslatot magáévá téve, a kérdés tanulmányozására Zselénski Róbert gróf elnöklete alatt Bálás Árpád, Baross János dr. Bartók*/ József, Bernát István, Bujanovi-s Sándor, dr. Csillag Gyula, Egan Ede, gróf Károlyi Sándor, Mailáth József gróf éa ScitovszM János tagokból álló bi?o'tságot küldött ki. Dr. Baross János előadása ScitovszJcy János javaslatára arra késztette a szakosztályt, hogy a kérdést tárgyaló megjelenendő munkálatot az idegen kéz térfoglalását tanulmányozó bizottság figyelmébe ajánlja.

KÖZTELEK,

1900.

ÁPRILIS HÖ 28.

nak, a nagygyűlés elé terjesztessék. A közgazdasági politika mai helyzetében e munkálatnak aktuális jelentősége van és kifejezi ezen hatalmas érdekkör összes kivánalmait. Miután a vámbizottság- e munkálatot átrostálta, nem óhajt szóló behatóan az>.al foglalkozni s csak egy részletkérdésre nézve kiván reklifikácziót a javaslatba illeszteni. Az 5-dik pont, mint kívánalom fel v&n hozva, hogy az ausztriai gazdasági intézett k, kereskelmi társulatok, biztosító- és pénintézetekre nézve kiköttessék, hogy Magyarországon ingatlanokat ne szerezhessenek. Elvileg nem helyesli e kívánalmakat, mert lehetnek jelzálog-intézetek, amelyek hogy jogos követeléseikhez jussanak, kénytelenek az ingatlanokat árverés utján megszerezni. Ezeket elütni nem lehet. Egy formulával lehetne segíteni akként e ponton, hogy a jelzálogintézetek, amelyeknél a tulajdonjogszerzés egyesegyedül saját bekebelezett követeléseik behajtására irányul, kivétessenek a tilalom alól.

721 nukban — feltüntetve természetesen az egyes birtokok részletes nagyságát. Az eredmény megdöbbentő. 370 idegen tulajdonos birtokát szám szerint sikerült kikutatnom, — tulajdonukban 813,354 kat. hold szántóföld és 759.546 , , erdő, tehát összesen 1.572,900 „ „ kiterjedésű birtok van.

Ha már most hozzáadjuk azon 66 idegen állampolgár birtokát, kiknek nevét ismerjük, de birtokuk nagyságát nem sikerült kipuhatolnunk — ezen szám körülbelül az 1.900,000 katasztrális holdat meg fogja közelíteni. Magyarországon a szabad forgalmi birtokoknak 9'46% a, tehát már- majdnem egytizedrésze van idegenek tulajdonában. És mindez csak az utolsó 40 év alatt történhetett.*) Az utolsó években pedig mértani arányban terjed a vész, hiszen alig van hét, hogy az újságok egy-egy nagyobb magyar birtok idegen Elnök a vitát bezárja s kimondja, hogy a kézre kerülését ne regisztrálnák. szakosztály a vámbizottság által kidolgozott Végre is egyformán elpusztul az ország, javaslatot elfogadva, azt a választmány utján a akár fegyverrel foglalják el, akár készpénzzel nagygyűlés elé terjeszteni javasolja dr. Csillag sajátítják ki. Sőt még ez utóbbi rosszabb, Gyulának a jelzálog-intézetekre vonatkozó mert fegyverrel leigázott országok már sokszor A vámügyi bizottság jelentése az általános módosításával együtt. A szakosztály jegyzővisszaküzdötték szabadságukat — de eladottak vámtarifa revíziója tárgyában. könyvileg fejezi ki köszönetét előadónak a még sohasem! BubineTc Gyula előadó ismerteti az ügy terjedelmes és alapos indokolás kidolgozásáért. A magyar államnak jóformán egyedüli ereelőzményeit. A vámügyi bizottság, mely másfél jét csak termékeny földje képezvén, — a nemzeti évvel ezelőtt küldetett ki a kereskedelmi szerélet majdnem összes megnyilatkozását egy ződések tanulmányozására, ez idő alatt ezredév óta a földbirtok tulajdonával kötötte statisztikai adatok egybegyűjtésével foglalkozott. Közép- és nagybirtokoknak össze, midőn tehát az utolsó évtizedekben a A földmivelésügyi miniszter, tekintettel az magyar föld tulajdonjogát idegen honpolgárok idegen kézre kerülése. Ausztriával felveendő tárgyalásokra, február számára is hozzáférhetővé tettük, ezzel egyvégén felhivta az egyesületet, hogy a kér- (Baross János dr.-nak, az OMGE. közgazdasági szak- úttal a nemzeti élet összes ereit is megnyitothó 30-án tartott ülésén az „Idegen dést az általános vámtarifa reviziójával osztályának április tuk az idegen elemek behatása előtt. kéz" czimü felolvasásából.) kapcsolatosan tárgyalva, — erre vonatkozó Két főcsoportra oszthatók azok a veszélyek, indokolt véleményét május l-ig terjeszsze fel. Amint valamely materiális értékhez valami melyek a közép- és nagybirtokoknak idegen ethikai becsesség is csatlakozik, — annak kézre jutásából keletkezhetnek: 1. Társadalmiak A vámügyi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nemcsak az általános vám- valódi értéke már pénzben ki nem fejezhető. (szocziálisak) ós 2. közgazdaságiak. tarifa kérdésében mond véleményt, de a vám- Az ingó javaknál előállhátó ethikai -értéket E szempontokhoz kell alkalmaznunk a tarifa reviziójával kapcsolatos kérdésekben is. már az individualisztikus római jog is külön szükséges gyógyitószeceket is és részleteznünk É feladatának — daczára a rendelkezésre értékmérővel mérte és elnevezte ezt „praetium azok ránk ható hatását. állott kevés időnek — meg is felelt a bizott- affectionisnak", a mai szintén individualisztikus Köz- és közigazgatási jogunk majdnem ság, melynek javaslata a szakosztály előtt fek- jogéletben- is kell valamiféle specziális jogi teljesen a földbirtokhoz köti a községi és törszik : ezenkívül a .Köztelek" lap a határozati biztosítékkal honorálnunk azt az ethikai érték- vényhatósági életben való részvételt; részben javaslat és annak indokolása s méltatása mellett többletet, a mi a mezei földbirtokot az ingó az aktiv és passzív képviselőválasztói jogot, a a bizottság által megállapított agrárvámtételeket vagyon fölé helyezi. főrendiházi tagságot; sőt még az egyházi is közölte, ugy, hogy a szakosztály tagjai e tekintefEz az ethikai különbség okozza azt, hogy életre is kihat a földtulajdon — a patronátusi ben is teljes tájékozást nyerhettek. Kéri a szak- a föld igazi értéke pénzben ki nem fejezhető, jog nevén. osztályt, hogy a kérdés egyes részeire vonat- — a nemzetet tehát ily felbecsülhetlen ethikai . De ezen általános közjogi szempontok kozó esetleges észrevételeit tenné meg, miután kár éri minden egyes esetben, valahányszor a eltörpülnek azon szerep nagysága és sokoldalua szakosztály küldvén ki a bizottságot, ennek haza földjének egy kisebb vagy nagyobb sága mellett, melyet a vidéki földbirtokosság a működésének ellenőrzésére hivatva van s hiva- -darabja idegen honpolgár kezére jut. És ezért parasztsággal szemben századok óta játszott tott arra, hogy a bizottság javaslatait a vá- a morális veszteségért nem elég rekompen- és melyre őt az uj idők eszméi még fokozotlasztmány és nagygyűlés elé terjessze. záczió a nemzet részére azon esetleges tabb mértékben nemcsak jogosítják, hanem magasabb ár, melyet talán a pénzesebb ide- kötelezik is. Szóló ezután hosszabban reflektál a munkálat és határozati javaslat megjelenése gen a magyar birtokért hajlandó megadni. S a különböző agrikultur társadalmi oszóla itt-ott felmerült ellenvetésekre. A földbirtokok forgalmát idegenekkel tályok között fennálló ezen ethikai kapcsot, Kéri a szakosz'ályt, hogy a vámbizottság szemben tehát azon nagy morális, szocziális és különösen minekünk magyaroknak kell nagyraelé terjesztett határozati .javaslatát a választ- nemzeti momentumok teszik megszoritandóvá, becsülnünk, hiszen oly kevés úgyis a kapocs, mány utján a szövetségi nagygyűlés elé melyek ahoz — természetéből kifolyólag hozzá- mely Magyarország homogén elemeit összefűzi, mig a különböző vallási és főleg nemterjeszteni szíveskedjék. fűzve vannak. oly felette Vancsó Gyula köszönettel tartozik az Magyaroszág a természettől arra van zetiségi dispanziv tendencziák egyesületnek és előadónak ki e becses munká- utalva, hogy állami életét ugy a nemzeti, számosak! latot a gazdaközönség rendelkezésére bocsáj- mint társadalmi (szocziális) tekintetben agri„Nemzetiségi tendencziák", — álljunk totta; e munkálat első megnyilatkozása a kultur alapokra fektesse. Ép ezért abban a meg csak kissé e fogalomnál. gazdaközönség érdekeinek, megnyilatkozása perezben, amelyben a haza földje a nemzet Ausztriát kivéve, nincs Európában ország, oly értelemben, hogy azokat miként kell meg- fiainak birtokából kisiklik, — Magyarország mely oly tarka lenne nemzetiségek tekintetévédfni. Helyesli áz egyesület azon törekvését, megszűnik a „magyarok országa" lenni! ben, mint Magyarország. Az ország szivében amely ily alapon munkálkodik és tesz előS aki azt hiszi, hogy e veszély valami egy csomóban élő magyarság köröskörül van készületeket arra nézve, hogyha eljön az ideje beláthatlan távol van — az csalóka álomban véve a különböző nemzetiségek erős lánczáa gazdasági érdekeket megvédeni, azok megóya ringatja magát. val. E kompakt nemzetiségi csoportban a is legyenek. Bár megjegyzi, hogy az egyes Keleti nemtörődömségünkben nem vettük magyarságot csaknem kizárólag a közép- és vámtételek ellen lenne észrevétele, de az észre, hogy a magyar föld mind nagyobb nagybirtokosok képezik, mintegy expozituráiösszhangot, az egyetértést ily kisebb dolgokkal tömegekben kezd idegen honpolgárok kezére ként a magyar nemzeti géniusznak. zavarni nem akarja s hozzájárul azon indít- jutni. És ime azt látjuk, hogy azokon a nemványhoz, hogy a vámbizottság javaslata terjeszJelen értekezésemhez mellékeltem egy zetiségi vidékeken, hol a földbirtokos és a tessék a választmány utján a nagygyűlés elé. táblázatos kimutatást, — melyben a rendel- parasztság közt az az előbb vázolt ethikai Dr. Csillag Gyula egyetért előtte szóló- kezésemre álló eszközök hiányos volta miatt, *) Magyarországi összes birtokok területe 46.9i7,RS8 val és hozzájárul az indítványhoz, hogy ezen ha nem is egész minueziózus pontossággal, de meggyőző módon irt munkála1, amely igen elő- a valóságot mégis megközelítőleg összeállítot- kat. hold ; ebből 34-lfio/o, vagyis 15.956,477 kat. hold kötött birtok, marad tehát szabad forgalmi föld 20.641,411 kelő közgazdasági tanulmányt képez s megfelel tam azon idegenek névsorát, kiknek 100 kat. kat. hold. Ebből 1,903,000 van idegen kézen, vagyis a a jelenlegi közgazdasági állapotok és viszonyok- holdnál nagyobb magyar birtok van tulajdo- szabad forgalmi föld 9'460/o,

722

KÖZTELEK,, 1900.

ÁPRILIS HO 28.

ennek a kevésnek is egyrészét vadaskertté alakítják át, nem marad a népnek földje, hol mindennapi kenyere megteremjen. Ha a külföldi erdővásárlások még tovább fognak szabadon terjedni, — oda fognak jutni a felvidéken, a hol Anglia van, a hol is egyik gazdasági baj épen abban kulminál, hogy gabonatermő területek vadaskertekké alakittatnak át. Hasonló aggasztó képet nyújtanak azok a birtokok, melyeket tökebefektetés czéljából szereznek meg külföldi kapitalisták. Valóságos gyarmatpolitika az, a mit az ily külföldi tőkések Magyarországgal szemben űznek. Összes gazdasági felszerelésüket külföldről hozatják, — gyarmati piaczul szolgálunk tehát a külföldi iparnak. Az egész központi igazgatás külföldről történik, a gazdatisztek jórésze külföldi, — és a legnagyobb kár az, hogy mig a föld zsírját az utolsó cseppig kipréselik, addig abból egy fillért sem költenek el bent az országban, — az mind külföldre folyik ki. Parnell Írország nyomorát onnét származtatta, hogy onnét Angliába évente 250 millió fontnyi földbér ment ki, amit az utolsó shillingig Angliában* költöttek el az angol földesurak. Ily viszonyok mellett Írország tönkremenésének a logika törvényei szerint kérlelhetetlenül be kellett következnie.*) Azt hiszem, már az eddig előadottak is elég súlyosak annak bebizonyítására, hogy a külföldiekkel szemben a közép- és a nagybirtokok forgalmát is korlátoznunk kell; — csak az már most a kérdés, hogy mily fokú legyen e korlátozás. Oly megoldást kell keresnünk, mely a különböző ellentétes érdekeket kiegyenlíti. Ilyen közvetítő eszközt ju'.tat kezünkbe a sorsnak az a véletlene, hogy három olyan fontos közgazdasági kérdés vetődött fel egy időben Magyarország agrárpolitikájában, melyek A régi vezérek helyét majd elfoglalják a magyar vidékeken az internaczionális szocziál- sikeres megoldása csakis együttesen — egydemokrácziának apostolai, — nemzetiségi mással kombinálva lenne keresztülvihető. vidékeken pedig a nemzetiségi agitátorok. Ez a három kérdés : 1. az ingatlanok megszorítása a nem magyar Sőt tovább megyek. — Az a közép- vagy forgalmának nagybirtok, mely a régi tulajdonos ^idejében a honosokkal szemben, 2. a telepítés kérdése magyar géniusz egyik védvára volt, az idegen és 3. a középbirtokos osztály megmentésére tulajdonos kezén talán épen a magyarellenes irányuló akczió. pangermán, pánszláv vagy dáko román eszmék E 3 kérdés kombinatív megoldása egy terjesztőjévé alakul át. alakítandó Országos Birtok-Bizottság kebelében E szomorú átalakulás azzal a változással eszközöltethetnék. függ össze, mely a nagybirtok gazdaiiszti kará-. Az országos bizottság a földmivelési és ban rendesen be szokott következni, midőn az igazságügyi minisztérium, az OMGE. és az egy külföldi kézre kerül. 0. statisztikai hivatal küldötteiből állna, — A fentebb vázolt üdvös társadalmi és melyben minden egyes esetben külön képviselgazdasági vezetést birtokosaink közül inkább a tetné magát azon vármegye gazdasági egyesüközépbirtokosság gyakorolja személyesen, mert lete is, melynek területein a kérdéses, elkisebb vagyoni viszonyainál fogva helyhez adásra kerülendő birtok fekszik. kötöttebb és társadalmilag sem áll oly magasan Minden egyes esetben, midőn 100 hola nép felett, mint a nagybirtokos arisztrok- don felüli közép-, vagy nagybirtokot idegen ráczia. Ez ugyanis már a nagy vagyoni ellen- honos megvásárolni óhajtana, az átírási engetételnél fogva is távolabb áll a néptől és pozi- délyt ezen országos bizottság adná meg. cziója is inkább más természetű társadalmi Ez a bizottság azután elsősorban azon kötelességeket ruház rá. szempontból vizsgálná meg a kérdéses birDe azért a nagybirtok is érezteti ugyan- tokot, hogy vájjon nem volna-e alkalmas a azon üdvös társadalmi hatásokat, csakhogy középbirtokok alakítására, vagy pedig kisbirnem annyira a tulajdonos személye, mint inkább tokosok telepítésére; — ha igen, ugy a birtokot az uradalom gazdatisztje utján az állam venné át, még pedig azon az áron, A hol a latifundiumok megkötöttsége amelyet a külföldi vevő a birtokokért megadni középbirtokok alakulását meggátolták, ott a hajlandó lett volna. birtokos középosztály helyét a gazdatiszti Az állam ezen elővételi jogát nemcsak osztály tölti be, átvévén legtöbbször annak a telepítésre alkalmas sik, gabnatermő birtokok társadalmi kötelezettségeit is. eladásra kerülésekor gyakorolná, hanem ha Ezzel körülbelül ki is merítettük tárgyun- megfelelő erdőbirtok képezné az alku tárgyát, kat a benne rejlő szoeziális és nemzeti azt is megszerezné, hiszen mindeLféle érdek veszélyek szempontjából, — térjünk át most nyerne vele, ha az erdőbirtokok egy nagy azon nem csekély károsodások tárgyalására, része az állam kezében konczentrálódnék, melyek belőle a nemzet közgazdaságára (esetleg más holt-kéz is megvehetné). háramlanak. Ha a birtok ily czélokra egyáltalán nem Ha külföldi ember Magyarországon birto- alkalmas, ugy a bizottság megengedné annak kot vesz, azt (mint már fentebb is mondot- átíratását a nem magyar honos vevőkre is, — tam) vagy tisztán vadászpassziójának kielégítése, vagy pedig tőkebefektetés czéljából teszi. *) Lásd Heinrich Herkner '„Die irische AgrarHegyes, erdős vidéken ugy is arány- frage" cz. értekezését J. Conrad „Jahrbücher für natiotalanul kevés a szántóföld. — ha már most nalükonomie und Statistik" folyóiratban. V. 1890.

kapocs erősen áll, — (mint teszem azt a felvidéken) ott a nemzetiségi agitátorok munkája sokkal nehezebb, ott a nép, ha nem is nyelvileg, de politikailag és társadalmilag jobban összeolvadt a magyarsággal, mint ott, hol a nép ilyen hazafias vezetőket nélkülöz. íme tehát hazánk speczialis viszonyai nemcsak mély szoeziális, hanem megmérhetlen becsű nemzeti érdekeket is fűznek a földbirtokhoz. Felteszszük már most a kérdést, hogy ha a közép- és nagybirtokok idegen kézre jutnak, kik fogják ezeket a kötelességeket a régi birtokosok helyett teljesíteni ? Talán az a külföldi nagy ur, aki vadászpasszióinak kielégítése végett csak évente kétszer rándul le magyarországi uradalmaiba, — a tavaszi szalonkakinzás és az őszi szarvasbőgés idején ? Vájjon a sportszenvedélyen kivül micsoda magasabb kötelék fűzi ezt az uj földesurat hazánkhoz, amelynek csak szarvasai és szalonkái érdeklik őt! És vájjon az a külföldi tökepénzes, aki pusztán a tőkebefektetés czéljából vesz itt birtokot, a kinek csak az lebeg mindig szemei előtt, hogy az „üzlelbe" fektetett pénze minél nagyobb kamatot hajtson, vájjon fog-e érzékkel birni szoeziális bajai iránt, — fog-e annak oly támasza lenni, mint a régi volt. Bátran ráfelelhetjük, hogy — nem! Azt az ethikai kapcsot, azt a bizalmat, — hogy ugy mondjam családias viszonyt, a melyet az ősök kölcsönös emléke,' a csa'ád százados tradicziói, a megszokás, a hagyomány létesítettek a régi birtokos és a parasztság közt, hiába keressük, ha a birtok idegen kézre jut; minden egyes kipusztult régi birtokossal a föld népének egy született politikai és társadalmi vezére, a nemzeti szellemek egy öröklött letéteményese dől ki; — a nemzeti hadsereg közkatonái elől tehát a tisztek, a vezérek fogynak el.

34. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . azonban csak a következő feltételek mellett; 1. Az uj tulajdonos kötelezi magát arra, hogy Magyarországon telepedik le. 2. A birtok kezelése teljesen magyar legyen; azt, hogy a gazdatisztek csak magyar honosok lehessenek, a fentiek után talán kár is újból felemlítenem. 3. A mi a birtok okszerű kezelését illeti, szintén megszorításoknak vetendő alá, különösen a mi az erdők törvényes kímélését é3 ha a szántóföldeknek vadaskertek kerületébe vonását illeti. Mindezen feltételek szigorú betartását az országos bizottság az érdekelt vármegye gazdasági egyesülete által gyakorolná és ha az uj tulajdonos a feltételeket be nem tartaná, joga lenne a bizottságnak a birtokot a vételár értékében (természetesen az esetleges uj befektetések méltányos betudása mellett) kisajátítani.*) Az igy kisajátított birtokok is szintén telepítési czélokra szolgálnának. E közvetítő módszerrel a legkülönbözőbb czélok lennének elérhetők. 1. Az árdepresszió a telepítési akczió segélyével elkerültetnék. 2. A magasabb nemzeti érdekek teljes biztosítása mellett a- birtok-bizottság diszkrecziónális hatalmánál nem lenne ab ovo-kizárva az, hogy egyes vagyonos intelligens külföldi, itt birtokot szerezvén, — a magyar haza fiává váljék. 3. A magyar föld idegen kézre kerülése pedig nemcsak meg fog akasztatni, hanem a már régebben idegen honosok kezén levő birtokok uj közép- és kisbirtokos telepesek számára kisajátíttatván, szép lassan újra magyar kézre kerülnek. 4. Az újonnan alakítandó közép- és kisbirtokok czéljaira egyszerre oly nagy terjedelmű hazai föld állna rendelkezésünkre, hogy a magyar kézen levő kötött birtokok megbolyga'ása még legradikálisabb közgazdáink szemei előtt is, nagyon hosszú időre feleslegessé fog válni. A magyarság terjeszkedése szempontjából legfontosabb 25 vármegyében 373 973 kat. hold szántóföld és 190,523 kat. hold erdő és hasznavehetetlen terület van idegen birtokosok kezén, ha tehát az idegen kézen levő birtokokat megszerezzük, akkora földterület felett fogunk rendelkezni, melynek betelepítése egy emberöltő alatt mehetne csak végbe. Ha tehát telepíteni akarunk, — ott vannak az idegen honpolgárok óriási birtokai, — kezdjük meg azokon, igy legalább nem egy, hanem két fontos nemzeti czélt szolgálhatunk egyszerre. Nem elég azonban pusztán az idegen birtokosok vásárlásai ellen védekezni, hanem lehetőleg meg kell akadályozni az abszentizmust is. A külföldi ujabb törvényalkotások közül Románia érde' es példát nyújt, midőn 1886. évi XXXI. t. czikkében „a földadó megadóztatásáról" akép intézkedik, hogy az abszentesek dupla adót fizetnek: „1. czikkely. Valamennyi városi és vidéki ingatlan birtok (telek) földadónak van alavetve, melynek magassága változik, amint következik: a) 6% minden épülettől általánosságban ; b) 5% oly mezei jószágoktól, a melyeket tulajdonosaik maguk aknázzák ki; c) 6% bérbeadott mezei jószágoktól, ha a tulajdonos az országban lakik. d) 12% bérbeadott vagy kiaknázott birtokoktól, melyek tulajdonosa nem lakik az országban. Lakóhely alatt a rendes tartózkodási hely értendő. 2, czikkely. Oly személyek ingatlan mezei birtokai, kik külföldön tartózkodnak, akár tanulmányi czélokból, akár oly minőségben, mint a kormány tisztviselői vagy kiküldöttjei, az 1. czikkely b) és c) pontjai szerint adóztatnak meg." *) Lásd 17151 évi 23. t.-cz.

34. S Z * M . 10-IK É V F O L Y A M . De ha a külföldiek birtokvásárlásainak útját vágnunk sikerül, magyar birtokosokra nézve az ilyen, — sok tekintetben zaklató törvény életbeléptetését az ébredő nemzeti közszellem társadalmi akcziója rövid idő múlva talán feleslegessé fogja tenni.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpeíj KáJmán.

A komlófajták megválasztásáról.

KÖZTELEK,

1900

ÁPRILIS H O 28

A hazai tapasztalatoknak is elég bőviben levén, ma már szerintem nem nehéz a válasz arra a kérdésre: honosodott vagy külföldi dugványt ültessünk-e el kértünkben. Én az első mellett foglalok állást, a miért már a jelzésben benne van: honosodott! Hogy ezt vallom, annak az az oka, hogy e téren is reá kell már egyszer térnünk az egalizált árunak tömeges termelésére. Arra kellene törekednünk egy-egy nagy vidéken, hogy annak minden kertjében egyforma minőségű érésű stb. fajta legyen, mert az ilyen termésből szűkebb helyen több állana a kereskedő rendelkezésére s akkor szivesebben vesz. Milyen baj az pl., hogyha valaki középérésű termést keres nagyobb mennyiségben, azt csakis ugy tudja összeszedni, ha a Bácska, a Bánát s Erdély termelőit felkeresi. E tekintetben legszerencsésebb a torontáli vidék, mert ott Mártis Lajos tanitó a futaki komlót ültette elsőbben. Később ugyan kicsiben más faj'ákkal is próbálkozott, de a nép között csak az első fajtát terjesztette, s igy ma ott a kereskedelem 60—80 q. egyféle minőségű árut talál.

Ö Mielőtt a kérdés érdemleges tárgyalásába bocsátkoznám, ismertetnem kell a hazánkban régebben és ezidőszerint elterjedt fajtákát. Hazánk első komlótelepeit általán az uradalmak ültették, mig az erdélyi részekben egy héjjasfalvi kis birtokos, Bánátban pedig egy vállalkozó tanitó nyomán terjedt el kisebbnagyobb mértékben a komló termelése. Az uradalmak a dugványokat részint Würtembergából hozatták (talán a hohenheimi és Mint más könnyen degeneráló növénynél, weihenstefáni gazd. iskolából visszakerült ugy a különben nehezebben elfajuló kom'ónál gazdatisztek is közbenjártak ebben), mig mások is áll az a főszabály: „hogy csak olyan helys ujabban a csehországi Saázból szereztek ről hozzunk komlófajtát, mely helynek talaja, dugványokat. A würtembergi komló késői fej- fekvése, égajlata stb. egyezik azon helylyel, a lődésü s nem valami finom lupulin-tartalmu, hova az uj komlóst ültetni akarjuk. Mert ha de bötermésü s régebben ezen jellegénél pl. csak a talaj is más, már 4—5 év alatt fogva igen kedvelték, mert az akkori sörgyártás átalakul a komló s helyi félességgé válik. megelégedett vele. Az érdél) i megyék legBégi sörivók tudják, hogy még a mai régebbi telepeit is ezzel ültették be, azonkivül olcsóbb sörök is jobbak, mint a régiek és a béllyei uradalom s más telepek is ezzel a például elég baj az nálunk, hogy a szegényebb fajtával vannak részben beültetve. osztályok szintén luxus-sört isznak. Ebből az A sörfogyasztók Ízlésének haladása foly- következik, hogy ma már a durvább minőségű tán már jobb minőségű külföldi komlódug- komlónak a termelése divatját multa — habár ványt kerestek a magyar telepitők is, de a ezek bőtermőbbek. Ma a sörgyártás csak a lehető bőtermésről nem tudtak lemondani s finom komlót keresi s használja s a kereslet igy nyúltak a kései saázi fajtához, amelynek is csak eziránt érdeklődik. Nem mondom, azonban lupulinja 50%-el jobb volt a würtem- hogy nem lehet eladni a würtembergit ma is berginél. Ilyen van Futakon, Somogyvárt, Kis- s különösen akkor, ha a finomabb fajták nem szálláson stb. Ugyané szempontból karolták termettek, de az ileyn fajták terjedése ma fel egyidejűleg a kései (bajor) spalti fajtát is, nem kívánatos, mert a sörigények mindamely ugy a gyengébb talajokat, mint a ke- inkább finomodnak s ezek nyomán a komló ma vésbé kielégítő klimát jobban állja. Ilyen ker- iránti igények is. Mindezek daczára teket találunk Háromszéken, Udvarhelyen s is találkozom termelővel, a ki erősen pártfogolja a késői s bötermésü fajtákat, mondelszórva más hazai telepeken is. A dunántuli telepítésre nagy befolyással ván : „hogy a késői fajta még rossz árak volt a közeli stájerországi (fürstenfeldi) komló- idején is kifizeti magát, mert bár mázsántermelés, ennek nyomán majd mindenütt a ként kevesebbet jövedelmez, de avval, hogy nyárutói, tehát jókori komló van elterjedve. három-négy métermázsával többet terem, mint Igy Vasmegye Ausztria felé eső határán, pl. a jól fizetett korai komló: kikerül a hasonló Németujvárott, másfelé aztán Mosgón, Nagy- nagyságú összeg! váradon. Mácsán, Pankotán stb. Hát pillanatnyira indokoltnak látszik ezen Az imént elsorolt 3 országból átkerült állítás! De nem akarok újból a sörgyártás fajták vannak tehát a legjobban elterjedve, de haladó igényeire utalni! Akinek módjában van azért helyenként találunk még angol Ooldingot áttanulmányozni a nürnbergi világpia cz árala(Szt.-Erzsébet, Segesvárt), máshol daubai kulási táblázatait, vagy a ki a mult évi szegedi (cseh) zöld indájut: ujabb időben pedig a cseh kiállítás komlócsoportjában tanulmányozta az auschai fajta kezd terjedni, miután a saázi régi általam kiállított s Magyarország utólsó tíz kerteket is ezzel regenerálják s az utóbbi évének komlóárhullámzását tárgyaló táblázatait, években földmivelésügyi kormányunk is ezen az más meggyőződésre jut. Kitűnnek ezen fajtát osztogatta szegényebb termelők között. táblázatokból, hogy a durva komló ára Ne higyjük azonban, hogy egyes kertek- folytonos hanyatlásban van, általánosságban ben csakis az emiitett fajták találhatók, saj- csak felényit ér, mint a finom komló, nem nos a komlótermeléssel is ugy voltunk régeb- ritkán egyharmadát s sokszor alig adnak ben mint a gyümölcstermeléssel, hogy lehető- érte pénzt. leg sok fajtát leverten ültettek egy-egy telepre, Nem lesz érdektelen, ha valóságos gyakormely mozzanat azonban sokszor nem épen a lati számokat vizsgálunk a mult év termésvállalkozó gazda kedvtelése volt, hanem a statisztikájából.*) Mult évben a Dunántulon a külföldi szállítóé, a ki nem csinált épen lelki- finom komló maximális termése (Szent-Eleken) ismereti kérdést abból, ha több fajtát küldött 250 kg. volt, a legkisebb termés 108 kg. E két egy-egy rendelőnek! Nem tagadom, hogy ha szám átlaga 179 kg. Ha az első és utolsó számot ma valaki oly vidéken, ahol még nincs komló- szorozzuk 576 koronával, ugy a durva komló termelés, tehát példaadó kert nincs, egy le van verve ! De a Dunántuli átlag nem a uj telepet akar létesíteni, magam i's azt aján- két végletszámból került, hanem sokkal több lom, hogy egy 300—400 Q-öles kísérleti kert- adatból s akkor csak 156 kg. k. h. átlagtermés ben előbb próbaképen pl. 3 féleséget termel- jött ki. Értékesítsük azt 576 koronával (a durva jen 2—3 esztendeig s csak azután, midőn a komló marad 325 kg. termésben és ugyanlegjobban beváló fajtát megismerte, fogjon annyi korona árban !) egy hold finom komlóa nagyobb termeléshez! Persze ott, ahol a termése 898-56 K. értéket ér, vagyis 248 K.-val közelben már van komlós, ott könnyű a már többet, mint egy k. h. durva komló termése! honosodott fajtát avagy hozzá hasonlót kiválasztani. | *) „Mezőgazdasági Szemle" 1900. februári szám,

Azt hiszem, az imént közölt adatokból tisztán kiviláglik, hogy mai napság bötermésü, de durva fajta komlót ültessünk-e, avagy finomabb minőségű, de kisebb termésüt? Olyan fajta, a mely finom minőségben sokat is teremjen, olyan nincs. Vannak azonban közepes fajták (őszi saázi, auschai, spalti), a melyek kielégítő termést is adnak középfinom minőségben. Általánosságban azt tartják, hogy a dugvány-behozatalnál az a szabály áll, miszerint inkább jobb féleséget kell válasz'ani, mint rosszat, mert az első jó természetében csökkenhetik, de ha a rossz rosszabbá válik: annak termése pénzt nem ér. Szerintem csak az utolsó pont állhat meg, mig az első állítás már nem mindig igaz, mert pl. zord klíma, s tulnehéz talajon hiába hozunk nyári stájer komlót, az csenevész lesz, mig pl. a würtembergi jókori eléggé megállja a helyét. S ha már talajt emliték, letárgyalom a tenyésztési feltételeket is. Mert az égalj az időjárás, a fekvés, a talaj, mind befolyásolják ezen kérdést, hol milyen fajta komlót ültessünk. Zord égalj alatt bajos lesz finom komlót ültetni, mert nem fejlődik, de pl. a kurta nyaru hideg vidékre ellent álló, de késő érésű komlót szintén bajos választani, mert nem érik be. Az imént emiitett példában (hűvös klíma nehéz talaj) esetleg szerenesésen választván, a nehéz viszonyok között a durva würtembergi sem fejlődik túlságosan, annak tobozai megkisebbednek, a tobozpikkelyek megsűrűsödnek s azok tövénél fejlődő komlóliszt is veszít valamit erŐ3 szagából. Jó talajra tévedés volna bötermésüt hozni, mert az szinte el fog vadulni, hiszen hazai példáink vannak, hogy az Alföld jó talajú kertjeiben a középfinom fajták is durvulnak, kivált ha jó esős nyár volt. Jó talajon ép ez okból én nem ültetnék komlót, de ha nem lehet földben válogatni, ugy a lehető legfinomabb s legkoraibb féleséget ültetném. A komlóliszt aromiáját nagyon befolyásolja azon körülmény, mennyire éri a napsugár az ültetvényt. Tehát a fekvéshez is hozzá kell válogatni a fajtát. Ebben a komlónak épp oly igénye van mint a szőlőnek, szereti a déli lejtöket és elég szívesen tenyészik délkeletről délnyugatra fekvő lejtőkön; sőt ha egy kisebb domb északi oldalát egy előtte álló nagyobb hegy védi, még itt is lehet termelni korai fajtákat. De mily tévedés az egy hazai telepnél, hogy az északi oldalra ültetett komlóskertbe későn érő féleséget választottak. Minél melegebb a fekvés, annál finomabb fajtát lehet ültetni, minél hűvösebb, annál koraibb fajtát. Hogy a piaczi viszonyok is befolyásolják a komlófajta megválasztását, arról már a közlemény elején volt szó. Nem kevésbé fontos, bár csak másodrendű szempont a munkásviszonyok kérdése. A komlóskerti munkák halasztást nem tűrnek, de különösen a szedés és szárítás az, amely munkálattal nem szabad késlekedni. A hol tehát a komló csak másod-, harmadrendű jövedelmi czikk, ott olyan fajtát kell választani, amelynek érési ideje össze nem esik más főbb termények érésével, aratásával stb. Igy a Dunántul jókori fajtával beültetett kertjeiben az érés sokszor összeesik a késői kalászosok aratásával, cséplésével s ekkor minden épkézláb munkás előbb az egész évi kenyerét akarja biztosítani. A késői fajtákra is áll ezen szabály, mert szinte baj, ha a komló érése összeesik a tengeri-, burgonya-, répa-, szőlő- stb. szürettel, mert a munkás inkább megy olyan szüreti munkába dolgozni, ahol napszámnyereségén kivül jól is lakhatik! Csak példaként említem fel egy marosmenti földbirtokos esetét, a kinek uj telepére szintén kellett egy komlóféleséget megállapítani ! S ekkor főszempont volt az, hogy a választandó komló érése össze ne essék a szilva érésévél, mert az oláh dupla pénzért sem hagyja ott a szilvaszedést!

724 Kissé sok és erős feltételeket szabtam a komlófajta megválasztása alkalmára, akkor, amikor köztudomás szerint a vadkomló majd mindenütt szívesen tenyészik! S hogy a komlónál értékesebb növények (dohány) megválasztásánál nem vagyunk ennyire szigorúak! Igen ám, de ne feledjük el, hogy a legjobb gazd. növény csak egy-két évig áll egy helyben, mig egy jó komlóstól elvárjuk, hogy legalább is 15 évig jól kitartson. Nem egy, de 15 évre tettünk magunknak kárt, ha pl. csak a fajtát is nem jól választottuk meg! Kisérletezés s szomédos megfigyelés irányítsák a komlótelepitö elhatározását! Gsérer Lajos.

K Ö Z T E L E K , 1900. MÁJUS HO 2.

borjukat is olyan módon felnevelni, hogy egészséges állatok váljanak belőlük. Ilyen esetben tehát a borjut beteg anyjá ól születése után azonnal el kell választani. Azaz mégis! Az újszülött, borjú 24 óráig anyja mellett maradhat, hogy ezen idő alatt 4—5 ször anyja tőgyét kiszophassa. Azért egyrészt, mert ezen hashajtó hatású tejre a borjúnak okvetlenül szüksége van, más részt pedig, mert a föcstej éppen hashajtó hatása miatt ritka esetben fertőző. Fertőző lehet csak azoké a teheneké, melyek tőgytuberkulozisban szenvedr nek, ilyeneknek azonban nem szabad a beteg istállóban még állaniok sem, mert ezek fizikai vizsgálatra felismerhetők, s a majorból azonnal eltávoli tandók. A 24 óra elteltével a borjut elválasztjuk, átviszszük az egészségesek istálló- . jába, s ezentúl mesterségesen tápláljuk. Rovatvezető: Kovácsy Béla. Táplálásukra vagy forralt tejet, vagy egészséges tehenektől származó tejet használunk. Az előbbeni tökéletesebb, de kompliHogyan kell eljárnunk a gűmő- káltabb eljárás, utóbbi kevésbé tökéletes, de sokkalta egyszerűbb eljárás. kór irtásánál állattenyésztői Nem minden beteg tehénnek t f j e okvetetszempontból. lenül fertőző, többayire csak atőgygümőkórosak vagy azok teje fertőző, amelyekben a betegség II. nagyon előre haladt. Gondolni sem lehet azonban, A mult közleményemben említett Bang- arra, hogy különválaszszuk azon tehenek tejét, féle eljárás azon alapszik, hogy a gümökór a mely nem fertőző, azokétól, a melyeké nem öröklődő, hanem ragály utján tovaterjedő fertőz^, annyival is kevésbé, mert a melyik betegség. Igaz Íja ezen feltevést azon körül- ma nem feztöző, holnap már az lehet. Fel mény, hogy a született gümökóros állat a leg- kell tételeznünk tehát, hogy a beteg istállóban nagyobb ritkaságok közé tartozik, habár itt-ott levő összes tehenek teje fertőző, annyival is mégis előfordul, hogy a borjú magával hozza inkább, mert a tej megtartja fertőző hatásáta betegséget. Statisztikai adatok bizonyítják százezerszeres higitás mellett is; fertőző tebát azonban, hogy a 6 hetes borjuk közül csak valamely istálló összes teje akkor is, ha csupán 0"4%> gümökóros; az egyévesek között 0'6°/o, egy tehénből fejetett fertőző tej. Ezért tartom az 1—3 évesek között ll-4°/o, a 3—6 évesek én a forralt tej itatását tökéletesebb eljárásnak, között 33-1%, a 6 évnél idősebbek között, mert elvégre, miután a tuberkulinnal nem lehet 43-4°/o, egyes istállókban pedig 90o/0 is gümö- minden egyes beteg tehenet az egészségesek kóros A kór előre haladtával tehát több és közül is kihalászni, senki sem esküdhetik meg több betegül meg és pedig sokkalta több arra, hogy az egészségesnek nyilvánított tehenek állandó istállózás mint legeltés mellett. Az között nincs egy is, melynek teje fertőző ne elmúlt évben Worthly kisérletezés czéljából volna. Csakhogy a tej felforralása igen nagy 461 drb tehenet és 12 bikát tuberkulinozott nehézségbe ütközik, mert könnyen megkozmáAngliában; kiderült ezen kísérletezésből, hogy sodik, s különben is sok utánjárást igényel. azon szarvasmarhák közül, a melyek életük Tulajdonképpen nem is szükséges felforalni, nagy részét legelőn töltötték, egyetlen egy sem elegendő 85° C:-ra felmelegitni, mert ezen találtatott gümőkórosnak, ellenben azok között hőfoknál a gümőkórnak netalán jelen levő a melyek állandóan istállózva voltak, 90% volt baczillusai már megsemmisülnek. Erre a gümökóros. E mellett szól az a körülmény is, hőfokra igen könnyen fel lehet melegíteni hogy a Keleten, a hol az állandó istállózás a tejet ott, a hol gőz áll rendelkezésre, ismeretlen valami, a gümökór is jóformán a hol tehát csak egy pasztőrizáló készüléket ismeretlen, ellenben nyugaton, a hol az állandó kell beszerezni, abba gőzt olyan mennyiségben istállózás már réges-régen, használatos eljárás, bebocsátani, hogy a rajta lefutó tej 85° C.-ra ugyancsak elvan terjedve e baj. Az elmondot- melegedjék. Ennek hiányában, a kozmásodást takból határozottan azt a következtetést lehet elkerülendő, dupla fenekű üstben melegítjük a levonni, hogy e baj átragadás után terjed tejet, a hol a tejet tartalmazó üstöt nem egyik állatról a másikra, — a mit különben érinti közvetlenül a láng, amennyiben ez a számos tudományos kísérlet mint megczáfol- kettős fa'u üst külső falán át a víznek adja hatlan tényt állit elénk — továbbá, hogy az át a meleget s ez melegíti a tejet. istállózás az a tényező, mely a betegség tovaIlyen módon a megkozmásodást el lehet terjedését igen hathatósan elősegíti. kerülni, s ügyesebb személyzetet be is lehet Miután tehát a borjúban nincs benne tanítani a tejnek ilyen módon való előszitésére, sem a betegség, sem a fertőző csira születése a nyílt tüz azonban nem alkalmas a tej felpillanatában, ugy kell kezelnünk és felnevel- melegítésére. Természetes, hogy itatás előtt nünk, hogy ez a fertőző csira ne is juthasson a tejet ismét le kell hűteni 28—30° C.-ra. hozzá. Nem szabad beszívnia tehát azt a Nagy baj volna ha a tejnek ilyetén módon levegőt, melyet beteg állatok kilehelnek, nem való előkészítését csak egyszer is elmulaszszabad ezekkel érintkezniük s nem szabad tanék, mert ez elegendő arra, hogy összes beteg állatoktól származó tejet szopniok. Ezek eddigi fáradságunk eredménye megsemmisüljön. a teendők részben könnyen, részben nehezen Aki nem akar fáradozni a tej felmelegítésével, teljesíthetők, foglalkozzunk velük tehát külön- az itassa az egészséges tehenektől származó külön. tejet, 28—30° C. melegen; meglehet, hogy Abban az esetben, ha a beteg tehenek éppen olyan jó eredményt ér el, mint a minőt azonnal mészárszékre adatnak, vagy borjaik elérnek mások forralt tej itatásával, meglehet az eredmény meglepően nem neveltetnek föl, akkor az egészséges azonban, hogy tehenektől származó borjuk felnevelése gondot rossz lesz. nem okoz s mindössze az lesz a teendő: a A beteg tehenektől származó borjukat borjukat mennél többet a szabadban, a legelőn tehát 24 óra elteltével az egészségesek istállójába tartani. Tekintve azonban, hogy éppen legjobb állítjuk, amely két istálló között — természetesen tehenészeteinkben legtöbb a tuberkulótikus — mindennemű érintkezés meg van szakítva; tehén, alig is van valaki abban a helyzetben, megkezdjük most már a borjuknak tejjel való hogy a beteg tehenek helyett ujakat, egész- itatását. Az itatásra sok mindenféle készülék ségeseket szerezen be, s kénytelen megalkudni áll rendelkezésre, a melyek azonban jórészt a helyzettel, s a beteg tehenektől származó feleslegesek, amennyiben a borjut igen köny-

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

35. SZAM.

Io-IK

ÉVFOLYAM.

nyen reá lehet szoktatni ezek nélkül is a tej ivására. A tehenes egyszerűen ujját dugja a borjú szájába s kezét a tej felszínéhez közelíti, s ha a borjú szája is elérte azt, kihúzza ujját abból. Csak kétszer-háromszor kell ez eljárást ismételni, s a borjú magától is meg fogja találni a tejet. A borjú tej szükséglete naponta, testsúlyának 1/b—ln mennyisége; egy 40 kg. sulyu borjú t e h á t — h a j ó i akarjuk táplálni — 8 kg. tejet igényel naponta, de esetleg 6 kg. is elég lesz neki, azonban lassabban fog fejlődni, s kevésbé jó tejelővé fog kifejlődni. Minden harmadik nap egy liter teljes tej pótolható ugyanannyi sovány lefölözött tejjel s egy kevés megzúzott, előzőleg fél liternyi vízben megfőzött lenmaggal, ugy azonban, hogy a viz is hozzá öntendő a tejhez, a melyben a lennag főzetett; négyhetes korban a lenmag egy maréknyi apróra zúzott lenmag pogácsával is helyettesíthető, a tej mennyisége pedig a borjú súlyosbodásával arányosan emelendő. A borjú hathetes korától kezdve a tej vizzel hígítható fel, s lenmagpogácsa helyett zúzott zab vagy tengeri keverhető hozzá; 7—8 hetes korban a tej végképpen vizzel cserélhető fel, természetes azonban, hogy ahoz megfelelő mennyiségű zuzolt zab, avagy korpa is keverendő. E mellett a borjuk a száraz takarmányok evéséhez a szokásos módon szoktatandók hozzá. Ha kellő mennyiségű lenmagot, lenmagpogácsát, zabot avagy korpát kap a borjú, gyöngyörüen fog fejlődni, s fejlődés tek;ntetében semmiként sem marad vissza attól, amely anyja tőgyét szopja. A feletetendő lefölözött tej baczillusmentességére éppen olyan nagy gondot kelt fordítani, mint az a teljes tejre vonatkozólag elmondatott. Csak olyan soványtejet szabad feletetni, a mely feltétlenül egészséges tehéntől származott, vagy olyant, a mely előzőleg sterilizáltatott. Egyáltalán nagy baj az, hogy a tej és vajtermelö szövetkezetek nincsenek kötelezve a sovány tej sterilizálására. Miként fentebb hangsúlyoztam, a tögygümökórban szenvedő tehén teje fertőző hatását el nem veszti, ha százezerszeresen higittatik is fel, s miután nem tételezhető fel, hogy a szövetkezeti tagok tehenei között ne akadjon gümőkórós is, könnyen megérthető, hogy a szövetkezetekből kikerülő tej — ha előzőleg nem sterilizáltatott, — okvetetlenül tartalmaz fertőző anyagot. E bajon pedig anynyival könyebben lehetne segíteni, mert a legtöbb tejszövetkezet rendelkezik gőzzel, s igy könnyen tehetné ártalmatlanná a tejben levő fertőző anyagot. A borjuk azután már néhány hetes korukban kifutókba bocsátandók, majd öt-hat hónapos korukban legelőre hajtandók; mennél többet tartózkodnak ezután a szabadban, annál kevesebb lesz közöttük olyan, mely az egyéves korukban megejtendő tuberkulinozásra reagál. Még abban az esetben is, ha a gazda a legszigoruabban, a legpontosabban hajtja végre azokat, a mik fentebb elmondattak, na számítson arra, hogy a gümőkért tenyészetéből rövidesen kiirtja. A reagálók száma leszáll talán már az első generácziónál 1—2% ra, ami már magában véve is igen nagy eredmény. A leggondosabb kezelés daczára is azonban csak a 4—5-ik nemzedékben fog a gümökór teljesen kipusztulni,-de csak az esetben, ha az állatok edzettségére mindenkor különös gondot fordítunk. Kovácsy Béla.

Gazdasági egyesületek mozgalma. Az aradmegyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya mult hó 26-án tartotta Vásárhelyi László elnöklete alatt évnegyedes ülését. A földmivelésügyi miniszter felhívására az egyesület évi működési programját a következőkben állapította meg: A szakismeretek fejlesztése népies gazdasági előadások és tanz

36

SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1900. MÁJUS HÓ 5.

folyamok által; háziipari tanfolyamok rendezése A liptómegyei gazdasági egyesület mult és pedig a kosárfonás, gyékény-, és szalma- hó folyamán tartott tavaszi rendes közgyűlése fonás, kefekötés és fafaragás köréből; az állat- a'kalmával elhatározta, hogy az év folyamán tenyésztés fejlesztését illetőleg négy tenyészHibbén és Rózsahegyen állatkiállitást rendez. állat- és lódijazás rendezése, Németpereg, Kis- Tervbe vette továbbá egy dombos vidékre jenő, Borosjenő és Tótvárad községekben, alkalmas aratógépek versenyét és ujabb rendmindenütt a nyár folyamán, a közs' gek részire szerű burgonyakiemelőgép - próbát megtartani, apaállatok közvetítése, fajbaromfiak kiosztása,, szükségesnek tartja e versenyek rendezését tejszövelkezetek létesítése, tenyészszövelkezetek azért is, mert megyéje területén a kivándorlás és tojásgyüjtő-állomások szervezése, hitel-, folytán a munkáshiány napról napra ijesztőbb fogyaWtási és értékesítő szövetkezetek létesítése, mérveket ölt. — Schwarcz Jakab az egyesület a fatenyésztés terén gyümölcsök és ojtványok titkára, ki öt éven át fáradhatatlan buzgalomkiosztása, a szőlőmüvelés terén: borértékesitő mal végezte a titkári teendőket, egészségi szövetkezetek szervezése, viharágyuk fölállítása, állapotára való hivatkozással állásáról leköszönt, a törvényhatósági munkaközvetítő intézet helyébe Schwarcz Árpádot választotta meg a ügyeinek elátása, a Gazdák Biztosító Szövet- közgyűlés egyhangúlag. kezetének képviselete Arad-, Csanád- és BékésA pozsonymegyei gazdasági egyesület megyében. Elfogadta az ülés Bauer Károly f. hó 14-én tartja Pozsonyban tavaszi rendes aradhegyaljai szőlőbirtokosnak a borkereskedés közgyűlését a következő társorozattal: 1.jelentés érdekében tett indítványát, a mely föliratot a téli gazdasági tanfolyamok eredményéről; javasol a kormányhoz az iránt, hogy az ipar2. az egyesület f. évi progammja; 3. a mult törvény 50. §-ának tervbe vett módosításánál évi pénztári számadások előterjesztése; 4. a a borkereskedés azon kivételek közé soroztassék, gazdatisztek jogviszonya. a melyeknél a kereskedőknek legyen szabad A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a venni szándékozó előzetes hivása nélkül és április hó nem csupán viszontelárusitóknak közvetlenül, szatmári amerikai szőlőtelepén vagy utazóik által kinálni és azoktól rendelé- 23., 24., 25-ik napjain szőlőfásojtási tanfolyam seket gyűjteni. A szeszkontingens sokat vitatott tartatott. A tanfolyamon 22 munkás vett részt, ebből a 3 napos tanfolyamot 21 munkás ügye is foglalkoztatta a gyűlést, a melyre nézve a következő határozati javaslatot hozták: fejezte be, kik közül kettő minősítés nélkül, 16 megfelelő minősítéssel kapott bizonyítványt, 1. Az ipari kontigensről szóló 1888. évi XXV. t'-cz. rendelkezéseiből fejlődőlt mai állapot, a 3 pedig jutalommal is ki lett tüntetve. Az első mely szerint az ipari szeszgyárak kontigense jutalom egy darab 10 frankos arany, a 331,139 hl., a mezőgazdaságiaké 521.861 hl., második dij egy drb 5 koronás, a harmadik alapul megtartandó. 2. Az ipari kontigensek az egy drb 2 koronás ezüst pénz volt.

725

Nemzetközi fogatos kapálógépverseny. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja, karöltve a Nyitravármegyei gazdasági egyesülettél s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisztérium, támogatásával folyó évi május hó végén T ő t m e g y e r e n nemzetközi fogatos k a p á l ő g é p v e r s e n y t rendez. A versenyre bejelenthetők egysoros és többsoros fogatos kapáló gépek. Mindkét csoport részére 1—1 arany-, ezüst- és bronzérem tűzetik ki. Bejelentési határidő május hó 15. A verseny általános szabályzata és a bejelentő ivek az OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. A rendező-bizottság.

A „Köztelek" sajtópere. Olvasóink

emlékezhetnek,, hogy a „Köztelek" f. évi április hó 7-én megjelent 29-ik számában „Tisztességtelen verseny" czim alatt megjelent czikkben Frommer A. Eermann budapesti magkereskedö czégnek azt az eljárását, hogy Vitek Vincze, lapunk olvasója által beküldött s a budapesti áll. vetömagvizsgáló állomásnak hivatalos vizsgálata alapján arankásnakés amerikai magvakkal hamisítottnak találta here- és 1888. évi XXV. törvényczikkben megállapított luezernamagot forgalomba hozta, nyilfokozatos apasztása a jövőben is föntarlassék. vánosságra hoztuk és a törvény erre 3. A kontigenssel való üzérkedés megszüntetvonatkozó, tiltó rendelkezéseire hivatkozva, te sék s ezért sem az ipari, sem a mezőgazdaolvasóinkat figyelmeztettük, hogy jól sági szeszgyárak kontigensének egyesítése és Hai számunk tartalma: ügyeljenek az állami plombára és a Oldal elárusitása egyáltalán ne engedtessék meg. plomba alatt kapott magvakat 719 más 4. A mezőgazdasági szeszgyárakat megillető Az OMGE. közleményei. 720 utasítsák vissza. A Frommer A. Hermann 40,000 hl. kontigens azonnal vonassák le az A közgazdasági szakosztály ülése. czikkért, ipariak kontigensböl. Az 0. M. G. E. tervezetén, Közép- és nagybirtokoknak idegen kézre kerülése. 721 czég a „ K ö z t e l e k " ellen ezen 724 mint nyomtatvány utján a melynek nyomán a határozatai javaslat Gazdasági egyesületek mozgalma elkövetett rágalkészült, a gyűlés Vásárhelyi László igazgatóNövénytermelés. mazásért, sajtópert indított. A vizsgáló-bíró A komlófajták megválasztásáról 723 elnök indítványára azt az érdekes módosítást előtt lapunk felelős szerkesztője a felelőstelte, hogy a mig abban csak a kontingensek Állattenyésztés. séget el is vállalta. Most már csak arra egyesítést kívánják eltiltani, az Arad vármegyei Hogyan kell eljárnunk a gümőkór irtásánál állatGazdasági Egyesület a kontingens elárusitását tenyésztői szempontból. 724 vagyunk kíváncsiak, hogy az 1894. évi is eltiltandónak tartja. Ily értelemben ir föl az Vegyesek. ... 725 X I I . törvényezikknek az arankás hereegyesület a pénzügyminiszterhez. Kereskedelem, tőzsde 727—728 mag forgalomba hozatalát tiltó rendelAz uj forgalmi gabonasulyegység ügyét kezésével, továbbá az 1895. XLVI. szintén tárgyalta az ülés s elhatározta, hogy törv.-czikknek az idegen magvakkal az egyesület nevében feliratot intéz a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterhez a régi tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követS napok kevert áru forgalombahozatalára vonatkivételével: kozó tilalmával és az ezen tilalmazott százkilós sulyegység visszaállítása érdekében. naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. Elhatározta továbbá, hogy Aradon nagyobb cselekményeket megállapító budapesti Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum szabású értékesítő szövetkezetet létesít, a melynek m. kir. vetömagvizsgáló állomás hivatalos üzletköre főkép gazdasági czikkek, vetőmag- zárva van. bizonyítványával szemben a vádló czég A muzeum látogatása ingyenes. vakra, gazdasági gépek és eszközök, olaj, zsákA legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a mire alapit hatja az ö vádját? Mert a félék stb. eladására fog kiterjedni. A szövetKerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor bizonyított törvényellenes kezet egyúttal központi raktára lesz az arad- utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmező- hivatalosan megyei fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek utcza sarkán van. cselekmények nyilvánosságra hozatala se és valószínűleg az arató szezon kezdetén fog rágalmazást, de még becsületsértést sem Aradon megindulni. A czime: Az Aradmegyei Halálozás. Sümegh János földbirtokos, Gazdasági Egyesület fogyasztási és értékesítő Bars vármegye közigazgatási és törvényhatósági képezhet. szövetkezete lesz. Az egyesület ezidén Hód- bizottsági tagja mult hó 30-án Kis-SzelezsénySzeszkontingentálási tőrvény. A pénzmezővásárhelyre rendez tanulmányutat a kis- ben élete 72-ik évében elhunyt. Hült tetemei gazdák számára, az ottani földmivesiskola május 1-én d. u. 4 órakor tétettek a kis- ügyminiszter a napokban terjesztette a képazdaságának megtekintése czéljából. viselőház elé a szeszkontingens felosztásáról szelezsényi temetőben örök nyugalomra.

VEGYESEK.

M i n t legmegbízhatóbb é s legolcsóbb

magvak beszerzési forrása ajánlható

JMLaUtnnei* m

r

m

^^

-6- I k ^ w

-mm

O f l o n áH&k

X

cs. és k i r . u d v a r i

szállító

magkereskedése

B u d a p e s t e n , VI., Andrássy-ut 23.

KÖZTELEK, 1900. MÁJUS HO 5. szóló 1899. évi XXII. törvényczikket módosító törvényjavaslatot. E megígért módosítással a mezőgazdasági és ipari szeszgyárak között felmerült érdekellentéteket kellett volna eligazítani, a mi azonban aligha sikerült. Az uj törvényjavaslat ugyanis a mezőgazd. szeszgyárak kontingensigényét oly módon igyekszik kiegészíteni, hogy az a 960 hektoliternél nagyobb törzskontigenssel biró mezőgazdasági szeszgyárak kontingenséből is elvonható, az az kisajátítható a mezőgazdasági szeszgyárak bonifikácziójából, tehát voltaképpen ingyen vonatik el. Igazságtalanság ez, mert a mult évben alakult mezőgazdasági szeszgyárak kontingensigényei fedezésére szükséges 40,000 hl. kontigens a mezőgazd. szeszgyáraké volt s csak használatra engedtetett át az ipari szeszgyáraknak és most mégis ezt a 40,000 hl.-t a mezőgazdasági szeszgyáraknak saját bonifikácziójukból kell visszaváltani. Az ipari szeszgyártásnak mezőgazdaságivá való lassú átalakulásátis akadályozza a javaslat azon intézkedése, mely szerint az ipari kontingens egyesítését megengedi; ily módon csak igen kivételes esetben fogják eladásra felajánlani az ipari szeszgyárak kontingenseiket a mezőgazdasági kontingens gyarapítására. A mezőgazdasági szeszgyárosok f. hó 5 ikén d. u. 3 órakor értekezletet tartanak a Köztelk n, amely alkalommal a törvényjavaslat sérelmesnek talált intézkedései ellen tiltakozni fognak. Az őrlési forgalom és a főváros. Az őrlési forgalom megszüntetésébe esak nem akar belenyugodni a budapesti nagymalmok érdekeltsége. Ez a kiegyezés örvényébe hullott kedvezmény örökös rekrimináezió tárgya, amely most váratlan helyről is ujabb segélyhez jutott. Mint ugyanis értesülünk, Fenyvessy Adolf fővárosi bizottsági tag a napokban tartott közgyűlésen az őrlési forgalom ügyében több, mint harmincz bizottsági tag által aláirt indítványt nyújtott be, melyet javaslattétel ezéljából a tanácshoz utasítottak. Az indítvány kifejti, hogy a fővárosi malmok a bennük fekvő nagy tőke, az azokban őrölt sok millió métermázsa buza és a belőlük kikerülő sok millió értékű liszt, va'amint az azon malmokban alkalmazott számos hivatalnok és több ezer munkás miatt, a székésfőváros legfontosabb iparát alkotják. Az őrlési forgalom megszűnése a fővárosi malmok gyarapodását és ezzel az itteni kereskedelmi, szállítási, raktározási és munkásérdekeket mélyen sérti és egyúttal a községi háztartást érzékeny veszteséggel fenyegeti. Ennek megelőzése végeit indítványozzák, hogy a közgyűlés figyelemmel az emiitett nagy és messze kiható érdekekre, az érdekeltek meghallgatása után sürgősen felirattal forduljon a kormányhoz, hogy az őrlési forgalmat raczionális, ugy a termelők, mint, a malmok érdekeit megóvó szabályozás mellett, mielőbb újból léptesse életbe. Eddig értesülésünk. Mindenesetre uj és szokatlan, hogy egy, az egész ország közgazdasági életére kiható intézményt kizárólag a főváros helyi és fináncz érdekeinek szempontjából bíráljanak el. Megérhetjük ily okoskodás mellett, hogy Pécs városa tiltakozni fog a borhamisítás meggátlása ellen, mert az bizonyos kereskedelmi forgalmat biztosit javára és munkásokat foglalkoztat. Konzulátusaink jelentéseiből. Bal-bevitel Spanyolországba. Barczeloriiai főkonzulátusunk jelentése szerint a bab fogyasztása Spanyolországban igen jelentékeny és habár a beitermelés meglehetős nagy, még sem képes a szükségletet fedezni, ami abból is kitűnik, hogy tetemes mennyiségű bab vitetik a kül-

földről be. Miután a bab beviteli vámja Spanyolországban 100 kg. után négy peseta és 40 centime, ezen czikknek Spanyolors?ágba való fokozottabb kivitelével, kivivőink jövedelmező üzletre tehefnének szert, Ernyőbotok Németországba. Egy németországi botgyáros czég összeköttetést keres olyan magyarországi czégekkel, melyek ernyőés egyéb botok nagybani gyártásával foglalkoznak. Utazók adója Oroszországban. Varsói főkonzulátusunk írja, hogy az ottani pénzügyi kamara felhívására a városi rendőrség utasíttatott, hogy a külföldi utazók megérkezésekor az adófelügyelőnek azonnal jelentést tegyenek az utazók által fizetendő adó rögtöni beszedése ezéljából.

36. SZAM. 10-íK É V F O L Y A M .

Szuperfoszfátot, kénsavas-Icálit.

(dohánytrágyázásra)

g kónport, (legfinomabb —

Gazdász-majális. A kolozsmonostori m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói „segélyegyletük'' javára 1900. évi május hó 12-én zártkörű gazdász-majálist rendeznek. Kezdete este 8 órakor. Nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő XVIII-ik nemzetközi lóvásár Érsekujvárott (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) ismét májas hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 6-án délután és május hó 7-én fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókereskedők szokták az érsekújvári lóvásárt fölkeresni. A mult évben is 500 darab különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az érsekújvári rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők.

3

7 8 % Chancel oidium ellen)

rézgálicot, 98|99lí

Kivándorlás. Márcziusban 9700 egyén vándorolt ki Hamburgon át és ezek közt magyar és osztrák volt 2692. A folyó év első három hónapjában a kivándorlók száma megközelítette a húszezret (19,940), mig a mult év megfelelő időszakában csak 11,869 egyén vándorolt ki. Orosz gabona a Duna mentén. Kievi konzulátusunk jelenti: Az orosz délnyugati vasút és a „fekete-tengeri-dunai gőzhajózási társaság* szerződést "kötöttek oly czélból, hogy szervezik az orosz gabna- és őrlemények kivitelét Magyarország, Ausztria és Németország dunai és dunavidéki állomásaira, nevezetesen : Mohácsra, Eszékre, Szegedre, Temesvárra, Budapestre, Győrbe, Bécsbe, Passauba, Regensburgba. A szerződést az orosz közlekedési minisztérium már jóváhagyta.

kénuTM-ammont,

k o v a s a v a s - k á l i t ,

legolcsóbban

szállit

a

^OHtóRllA" TflÜTRÁGYA.KÉNSAYísYEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B U D A P E S T E N , ¥.

KER.

jövő

FÜROŐ-UTCZfl

8.

SZÁM.

v á m p o l i t i k á j a és

uj

v á m t a r i f á n k .

Az Országos Magyar Gazd. Egyesület vámügyi bizottságának

megbízásából

irta:

R U B I N E K

G Y U L A

az 0 . M. G. E. ügyvezető titkárja. Nagy kvart alak 320 lap. —

^

^

Ára

10 k o r o n a .

—

1

Megrendelhető a

„ K ö z t e l e k " kiadóhivatalában.

Most jelent

meg

Rubinek Gyula é s Szilassy

Zoltán

az 0. M. G. E. titkárjai

Köztelek Zsebnaptár 1900-ra.

A .Köztelek Zsebnaptár' ezen hatodiK éyfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélktllözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a .Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt — = 3 k o r o n a 3 0 fillér. = — Megrendelhető

ij aáezó ikra/, /a budapesti gyapIStt él „GyapJuArveréeJ rteherpályaudvar"esin(ry.pjuktlld.mények a M. Á. V. Seaae* ranalaia tetemes dijkedTeméayben, ralamint taoM faktirozáeban részesülnek. Bejelentéseket elfogad éa nlndennearf MrMtvri, táasal aaolgtl i

HELLERM.sTÁRSA, BUDAPEST, T,

a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t ,

IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).

36. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1900. MÁJUS HO 5.

Prágai jegyzés 113-Vs—113-Vi korona adózott és Prima teavaj 2-30—2-50, főző vaj 1-80-2, turó t fillér kgrja. 39V4—398/8 korona adózatlan szeszért. Prima tojás eredeti ládáját 56—57 koronával Trieszti jegyzés 19-50—20-— korona kiviteli szeszért helyeztük el, készleteink kielégítők. Budapesti gabonatőzsde. 90%! hektoliterje. Spárga minőség szerint 0'60—1-80 koronás áraKivitelre e héten több kocsirakomáuy finomított kon nyert elhelyezést. Saláta ugorka, nagyság szerint (Guttmann és Wahl budapesti termény- szeszt vásároltak. 40—60 korona 103 darabonként. Töknek 120—160 Vidéki szeszgyárak közül: Győr, Árad, Baja, fillér darabja. Zöldbab 5 korona kgonként. Kalarábé bizományi ezég jelentése.) Nagyvárad, Temesvár 2 koronával drágábban, a többiek -•60—3-60 korona kgonként. föapl jelentés a gabonaüzletről, 1 K. drágábban zárulnak. Gyümölcsből eladtunk bőr renett s arany renett almát 1—1-50 koronáért, rétesnek valót 50 fillérért Budapesti zárlatárak t héten: Fiisomitott esssi 1900 május 5 A ma beérkezett külföldi jegyzések m ind nagyon 116 50-117-50 korona, éiaratöszesz 116 50 -11750 K., kgját nagyban ládába csomagolva. lanyhák jó termés kilátásra, mit a Cineinati Price Cur- nyemzesz adózva 114 50 -115-50 korona, nyeisszess •— korona, denaturált rent prognosztikái s igy New-Yorkban l'A-del és Chica- adózatlan íexkontingens) —• Hivatalos árjegyzés góban 1 centtel mentek vissza az árak, mig tengeri- szesz 36-50-3750 korona. Kontingens nyersszesz . ;— korona. ben 2 centig. Nálunk pedig országszerte beállott a rég Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bér- élelmiezikkekről. Budapest, 1900. "május 3-ról. •óhajtott meleg eső s midőn mindenfelöl jelentik „bőven v hull az Isten áldás", a határidők rohamosabban már a mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizeHus és hústermékek. Marhahús 1 q. hátulja tegnap délutánján visszamentek. Tizenhat koronán indult tés mallstt értendők. I. rendű 100—108, H. r. 96—100, III. r. 92-96, eleje meg az októberi buza, de lassankint lemorzsolták 15-90-re, I. r. 96—100, II. r. 92—96, DL r. 76—92, borjúhús 1 q. mely árhullámzásban a többi határidők is részt vettek, Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) hátulja I. r. 108—112, II. r. 96-108, eleje I. r. mig tengeri, melynek nagy hiányát érzik, még legszilárA beérkező rendelésekben bár többnyire kisebb 92—96, II. r. 80^92, bárány 1 darab hátulja , •dabban tartotta magát. Ezideig mindössze 6000 q. tengerit mondtak fel szállításra, mi a „Spielereket" a leg- mennyiségekről van szó; de ezen rendeléseknek száma eleje — , birkahús 1 q. hátulja I. r. 88—92, igen nagy lévén, a lefolyt héten is élénkké vált a forkevésbé sem elégítheti ki. 82—88, eleje I. r. 78—80, II. r. 76—78, sertéshús galom. A legkeresettebb czikket a takarmányrépamag_ j szalonnával budapesti 88—84, vidéki , A déli őrákban mégis egy kis javulás állott be, képezte, minthogy részint az elvetett mag fogyatékos , ugy, hogy októberi búzáért ismét 15.96—98 K. Ígérnek. minősége, részint fagykárok, némely vidékeken pedig az szalonná nélkül budapesti 92 —96, vidéki , kocsonyának való Készáruban ma nagyon kevés hozatott áruba, orrmányos bogár,pusztítása miatt állott be pótvetések- sertéshús pörköltnek való , füstölt budapesti I. r. , vidéki II. r. 1 q. alig kelt el kb. 12,000 q. buza, melyet a malmok csakis nek ssüksége. Ép ily keresettek voltak a fümagvak jó 20 fillér árengedmény árán voltak hajlandók meg- fajták szerint, válamint fümagkeverékek is rétek, lege-124—130, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 5.00—7.00, ' tartani. lők, nemkülönben kerti és parkokba való pázsitokhoz. tisztított I. r. 1 kg. 1.40—1.80, sonka 1 kg. nyers, belf. hentesáru 0.90—1.20, füstölt belf, csonttal 0.90—1.50, Május 9-'ki átvételre 36000 mázsa buza, 5C0 m. A herefélék közül főképen vörös lóherét és luezernát rozs, 2000 m. tengeri és 5000 m. zab mondatott fel. kereslek s ennek folytán a készletek folytatólag is fogy- csont nélkül 1.20—1.70, sonka füstölt prágai, csonttal A napi hozatal búzában hajón 16,267 m., vasúton tak. Mezei borsó mint a bükkönynek pótlása továbbra 1.80—2.00, csont nélkül 2.20—2.20, kolbász 1 kg. nyers 12^507 m., mig tengeriben egészben véve 6,090 m. is nagyobb mennyiségekben kelt el. , füstölt I. r. 1.40—1.60, szalonna 1 q. — : , fuvaroztatott el. sózott 90—98, füstölt 9Q—112, sertészsir 1 q. hordóval Jegyzések nyers áruért 100 kgonkint Budapesten 110—112, hordó nélkül budapesti I. r.'Í06—108, szalámi Az árjegyzés '100 kg.-ra vonatkozik: 1 kg. belföldi 260—300, prágai korona. Eladatott: Baromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való Vörös lóhere . . . . 150—160 korona. 1.20—2.60, tyúk belföldi I. r. 2.80—3.00'' kappan hizott Luczerna, franczia . , 128—132 , I. r. 0.00—0.00, sovány 0.00—O.ÓO, rucza hizott I. r. Luczerna. magyar . . . 106—110 , Tiszavidéki: 100 mtm.80 kg K. 16-60 3 hóra 0.00—0.00, sovány belföldi 2,@0—3.00, liba fiatal újdonMuharmag . 16—17 „ ság O.OO—O.OO, lud hizott I. r. —. .00, -sovány belföldi 4.60—5.20, pulyka hizott I. r. 0——00.—, sovány belföldi 0.00—0.0 korona. — b) Tisztított: csirke Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí- 1. r. 1 drb 1.20—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.50—2.2Ö, , 1 drb 2.00—4.00, rucza tása a .Köztelek" részére. Budapest, 1903. május 3-án. kappan hizott 1 kg. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta hizott 1 drb 1.60—2.80, 1 kg. 1.12—1.20, lud hizott 1 kg. 1.00—1.20, 1 drb 4.60—6.50, magló 1 kg. , súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajó1 drb , pulyka hizott 1 kg. 1.00—1.20, 1 drb állomáshoz szállítva: 77 . ' , , magló 1 kg. , 1 drb , ludmáj a 1 i z t: . 77 , , 1 kg. 2.40-5.00, nagy 1 drb 1.00—2.00, ludzsir 1 kg. 1.60—2.00 korona. 3 hóra. l. 80 kg. I Ár K.: 27.80 26.40 24.70 23.30 22.70 21.6019.8016.7016 Hal. Élő: (1 kg.) harcsa 1.40—1,60, csuka O.'OO— 0.00, ponty dunai nagy 1,40—1.70,. márna 0.00—0.00. 3 hóra jErdélyi: süllő balatoni — , czompó 1.00—1.50, Fehérmegyevíd.: nagy , kecsege 0.00—0.—, angolna apró kevert 0.32—0.40. Lazacz rajnai 1 kg. 0. —.— korona. Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter 0,16—0.16, 79 „. „ . 16.6Í lefölözött 0.12—0.12, tejfel 0.50—0.56, teavaj 1 kg, 2.40—2.60, főző darabos 1.50—1.80, szedett 1.50—1.80, Rozsban 10fillérigolcsóbb árakat jegyzünk mérséolvasztott , margarin I. rendű , II. r. kelt forgalom mellett s minőség szerint 1313-50 , tehéntúró I. r. 0.20—0.28, juhturó 1.12—1.30, K.-ig fizettek ab itt. liptói 0.80—1.28, juhsajt , ementáli belföldi Árpa változatlan csak jobb minőségekért van 2.00—2.00, grói belföldi 0.80—1.20 korona. kereslet s Kőbányára szállítva a sörfőzők 15 K is Ár Kor. 22.80 21.80 Liszt és kenyérnetnüek. Kenyérliszt 1 q. , fizetnek érte, mig takarmány czélokra 11-50—12-— K. kenyér monori, fehér hosszú 1 kg. Ö.26—0.26, barna helybeni paritással. 0.22—0.22, rozs 0.22—0.22 korona. Tengeri nyugodt, helyben átvéve, vagy itteni paritásban 11-30—11-40 K. érhető el érte, mig a leg25.— 24.— 22.50 21.— Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00 .00 több állomáson 11 K. a követelés. külföldi 36.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00-24.00, Árpadara Takarmánydara Zab jól tartott s 11-—^11-30 K, jegyzünk. koptatott 26.00—30.00, külföldi héjas 20.00—34.00, bab fehér apró 14.00—18.00, nagy 14.00—16.00, színes Határidők egy órai zárlat 12.00—\20.00 korona. Buza októberre „ 15.48-50 Tojás. Friss teatojás 100 drb 4.00—4.00, alföldi „ májusra „ 15.98—16:00— (1440 drb) 55.00—56.00, erdélyi (1440 drb) —.00 .00, Tengeri májusra „ 11.26 — 28 Áraink 100 kgonként, helyben, elegysulyt tisztaszerb (1440 drb) , apró (1680 drb) , , juliusra „ 11.46—48 sulynak véve, zsákkal együtt értendők. meszes tojás korona. Rozs októberre „ - 13.02—94—r . Zab októberre „ „10.56—60— Zöldség. Sárgarépa 100 köt. , I. r. 1 q. A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagybas 4.50—5.00, petrezselyem ujd. 100 köt. —, I. r. 1 q. 28.0C—36.00, zeller I. r. 100 drb 6.00—16.0, kara(en gros) eladott éMsaiczikkek árairól. lábé I. r. 10Ó drb 2.60—3.60, vöröshagyma ujd. belföldi Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkeze100 köt. , érett makói 1 q. 12.00—15.00, foktének üzleti jelentése. 1900. május hó 2 á-ől. hagyma I. r. 1 q. 24.00—30.00, czékla 1 r. 100 drb Hozatalaink nagyobb részét zöldségfélék, tojás, 1.20—2.00, II. r. 0.80—1.20, fejéskáposzta I. r. 100 drb .00, kelkáposzta I. r. 100 darab 1.60—4.00, A szeszüzletben e héten az üzletmenet élénk élö- és tisztított baromfi képezte. Husnemüekből —.00 volt és nagyobb vételkedv folytán a szeszárak 2 számottevő mennyiségben főleg bárány érkezett. Az vöröskáposzta I. r. 100 drb 00.00—00.00, fejes saláta 1. r. 100 drb 3.00—7.00, kötött saláta 100 drb , koronával drágábban zárulnak. Elkelt finomított szesz árak a zöldségféléknél lefelé gravitálnak, különösen a nagyban azonnali és májusi szállításra adózva 116-50— spárga bő hozatalok folytán naponként olcsóbbodik, burgonya 1 vaggon sárga 540.0—600.0, fehér 480.00— 117-50 K., adózatlanul 46-50—47-50 K. Az élesztőszesz ellenben a baromfi ára tartott. Tojásnál határozottan 500.00, rózsa 1 q. 4.40—5.60, fekete retek kicsiny 100 drb 1.20—3.00, ugorka 100 drb savanyítani való — ^ szintén szilárd és adózva 117-50 K., adózatlanul 47'50 emelkedést kell konstatálnunk. Ez utóbbi körülmény a K. kelt' el. , fokozott keresletben leli magyarázrtát. Vajnál a keres- ——, savanyított 3.60—5.20, nagy salátának paradicsom olasz 1 q. 80.00—100.00, belföldi — —, . Denaturált szesz 50fillérrelemelkedett. let a kínálatot jóval felülmúlja, melynek következtében —, tök főzni való 100 drb Vidéki finomitógyárak altal finomított szesz az árak nagyon szilárdak. Turó jól fogy, a hozatalok zöld paprika 100 drb zöldborsó hüvelyes l, q. 38 40—, kif'je- héten 114114-50 K. volt ajánlva ab állomás fedezik a szükségletet. és néhány nagyobb üzlet ez áron létesült is. Eladásaink .Mezőgazdasági szeszgyáraktól finomított szesz Vidéki, marhahús 72—86 kg.-ja, bárány keresett, ajánlva nem volt, kontingens nyersszesz kisebb tételek- nehéz 8—16, apró 4—6 korona páronként. Özbak ben 1 K. drágábban kelt. 1.20—1..40 koronáért kelt el kilónként. 37-50Élő baromfiból eladtunk idei csirkét 1.40—2, Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. —. —, -38-— korona. öreg tyúkot 2.60—3, kappant 4—4»60 koronáért párját. rétesbe való 00.00—00.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. Bécsi jegyzés 41 80—42 20 korona, konlíngeau Öreg, sovány liba elhanyagolt, párja 4—4.50 koronáért —. .—, közönséges kevert körte 1 q. 00.00—00.00, volt értékesíthető. ayess szeszért. szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. —. —.—, nem

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

728 magvaváló vörös 1 q. —. .—, ringló nemes 1 q. —, .—, baraczk kajszin 1 q. —. .—, őszi 1 q. —. .—, magvaváló 1 q. —. .—, nem magvaváló 1 q. —. .—, szőlő fehér mézes csemege 1 q. 00.00—00.00, közönséges kevert I. r. 1 q. —..—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —. .—, apró szemű 1 q. —. .—, eper (szamócza) 1 kg. —. .—, málna 1 kg. —» —.—, szeder 1 liter —, .—, görög dinnye nagy I. r. 10 drb , kicsiny 100 drb —. .—, sárga dinnye nemes I. r. 100 drb —. II. r. 100 darab —, .—, dió nagy papirhéju 1 q. 00.00—00.00, apró kemény hfju I. r. 1 q. 00.00—00.00, mogyoró nagy olasz 1 q. 76.00—84.00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0.——0.—, belföldi 1 q. —. .—, narancs messzinai 100 darab 3.6Ö—8.00, apuliai 100 drb —.——.—, mandarin 100 drb 0.00—0.00, czitrom I. r. 100 drb 2.00—2.40, füge hordós 1 q. 36.00—40.00, koszorú 1 q. 36.00—40.00, datolya sajtolt I. r. 1 q. 80.00—88.00, mazsolaszőlő (fehér) 1 q.'70.00—112.00, szőlő passatutti 1 q.—• , 1 q. —. .—, szerb szőlő 1 q. —.——.— korona. Fűszer, ital. Paprika I. r. 1 q. 200.00—240.00, II, r. 1 q. 140.00—200.00, mák 1 q. 50.00—60.00, méz : csurgatott 1 q. 80.00—104.00, lépes 1 q. , köménymag 1 q. —. .—, boróka 1 kg. —. .—, házi szappan szín I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges II. r. 44.00—46.00, bor fehér asztali palaczkokban 1 hl. —.——.—, vörös bor 1 hl. —. .—, házi pálinka palaczkokban 1 hl. —. ,— korona. Dnöapes sanyri . .(IX. kerület Mesteri. 1800. május 4 A székesfővárosi vásárigazgatósig electésa a ,Kotteltk" részéra). Felhozatott a szokott ségekből ÍIG szekér réti széna, 16 esek ér tanhi', 20 szekér xsupszalms, 2 szekér alomszalma, o szekér t&srciányszalma 0 szekér tengeriszár, 0 szekér egyéb »karinány (zabosbükköny, sarjú stb.) 200 zsák szecska, A forgalom közepes. Ar»* fil.-ben <j-ként a köveiréti széna 360- 600, oinMr 560—620, au;-.salraa 260—320 alomsz&ttna 240—240, egföb í»k ármány , ióhsre , takarmány, 100 kéve iengerisz. , Inezarn* - ———, jarjt 420—480, ízalmaszecsk> 340—340, sséna nj , zabosbükköny 520—520. Ősszel 162, Süly 234,900 kg.

K O Z T E L E K , 1900. MÁJUS

36. SZÁM. 10-iK ÉVFOLYAM.

HO 5.

ökör, 59 db magyar és tarka tehén, 224 db szerbiai ökör, — db szerb ökör, — db boszniai tehén, 15 db szerbiai tehén, 162 db bika és 81 db bivaly. Minőség szerint: 796 darab elsőrendű hizott 1356 db középminőségü és 225 db alárendelt min. ökör db elsőrendű hizott ökör, db középminőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén. Vágómarhából mintegy 200 darabbal kevesebb volt felhajtva, mint a mult héten. A kereslet meglehetősen jó volt. Jobb minőségeknek ára 100 kgkint 1 koronával, mig a közepes minőségű marha ára 100 kgkint 2 koronával emelkedett. Bikák és tehenekre szintén jó kereslet volt. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 6066-—, kivételesen —• , hizott magyar ökör középminőségü 5258-—, alárendelt minőségű magyar ökör 4650-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 42—64-—, kivételesen tarka tehén —• •—, magifar tehén középmin., 42 64-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 42-— 64, szerbiai ökör jobb minőségű 5262-—, kiv. —•—, szerbiai ökör középminőségü 47-—50-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 44—66-—, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 32.—44-—, kiv. —•— koronáig métermázsánkint élősúlyban.

atkviha- Okolicsá- .123214 tóság nyi Menyhértué sz. Jármy Ilona atkviha- Rezsny 90000 tóság Aurél

atkviha- szalassi 288000 tóság Szalachy Sándor atkviha- WeiszJózseí55104 tóság és neje Kalada Május 18.

atkviha- Nóvák tóság • Tibor

Május 19.

atkviha- Krug 404764 tóság Teofil atkviha- Madarász 66366 tóság Sándor atkviha- Gemsper- 196352 tóság ger József atkviha- Dittrich 2C0585 tóság Gyula atkviha- Müller 1328730 tóság Lajos a tkvi ha- Berkoviáh U3704 tóság István atkviha- Taussig 18019$ tóság Pál

Május 21. Május 22. Máj. 27. Május 28.

607í70

Bndapesti lóvásár. Budapest, 1900. május 3-án. Május 2?. Módosi (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" kir. jbiróság részére). Május 28. Budapesti A vásár emelkedett felhajtás mellett igen élénk kir. tvszék forgalmú volt. atkviha- Ferenczy 213447 Felhajtatott összesen 704 db. Kiadatott 428 db Május 31. tóság Emil és neje Jobb minőségű lovakból hátas 26 drb, eladatott 10 db, br. Vay Hedvig 300—600 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 18 db, eladatott 6 db 400—520 K.-ért, nehezebb kocsüó atkviha- Ferenczy 140102: (hintós) 15 db, eladatott 4 db 250—340 K.-ért, igás tóság Emil kocsiló (nehéz nyugoti taj) 100 db, eladatott 62 db 200— a tkvi ha- Révay 75889 300 K.-ért, ponny 5 db, eladatott 1 db 130 K.-ért; tóság Manő közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 200 db, eladatott 80 db 90—160 K.-ért, könnyebb atkviha- Lichten- 249642; félék (parasztló stb.) 300 db, eladatott 245 db 55—110 tóság stein Ferenczné K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 40 db, eladatott atkviha- Dittrich 41008 20 db 18—44 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 69 db, áliatvásárok. az állatkert és kutyák részére vásároltatott 3 db, tutóság József Bndapesti szurómarhavásár. 1900. május hő 3-án. lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos bea tkvi haBerzeviczy 43266 A székesfővárosi közvágóhid és marhavásár igazgatósátegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt gának jelentése. a gyepmesterhez küldetett — db. Felhajtatott : belföldi 1268 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott drb, tiroli — drb, elSzerkesztői üzenetek. Kőbányai sertés vásár. 1000. évi május hó 4-én. adatott — drb, növendék élő borjú 4 db, eladatott (Első magyar sertéshizlató-részvénytársaság telefon je- A beodrai uradalomnak! A beküldött buzaveté— drb, élő bárány 544 db, eladatott — drb; belföldi lentése a ,Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti sen a gabona futrinka (Zabrus gibbus) álczájának a — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kgros nehéz kártétele látszik. Életmódjára és az ellene való védedrb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, 108—110 fii., 280—300 kgrammos nehéz 107—108 kezésre vonatkozó adatok a „Köztelek" 1894-dik évfoéladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott fii., öreg 300 kg. tuli 102-104 fii., vidéki sertés lyamának 1747. és 1771-ik lapján találhatók. drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő könnyű f. Szerb 100—105 f. Román E. -Gy. urnák, Kéménd. Tessék a feltett kérdéskecske — drb, eladatott drb. tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% ben Serfőző Géza úrhoz, a .Pestmegyei gazd. egylet tit~ Borjuvásár hangulata vontatott volt. engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri uj 12'— kárjához és a vármegyei mezőgazd. bizottság előadójá—•— korona, árpa 12-80 kor. Kőbányán átvéve. Helyi hoz fordulni, aki saját gyakorlata alapján adhat felArak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, . 5275 állomány: április 27 én maradt 38742 darab Fel- világosítást. koronáig, kivételesen 86—100 koronáig súlyra, galicziai hajtás : Belföldről 3464 darab, Szerbiából 785 darab, drb, egyéb államokból darab. , kiv. koronáig drbonkint, kör.-ig, Romániából Összesen 4252 db. F ő ö s s z e g 42994 db. Állomány kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig és felhajtás együtt drb. Elhajlás: budapesti fokiv. koronáig drbonkint, koronáig gyasztásra (I—X. kerület) 1088 drb, belföldre Budapest kiv. koronáig súlyra, növendék borjú —, környékére 512 drb, Bécsbe — drb, osztrák tarkoronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—50 koronáig, kiv. — koronáig súlyra, Ölött borjú : tományokba 340 drb, Ausztriába — db. Német birobelföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, dalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen 1985 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szállágalicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli — koronáig, kiv. — koronáig sokban elhullott 6 darab, vaggonokból kirakott hulla 9 darab, borsókásnak találtatott £0 darab, összesen drbonkint, bécsi koronáig, kiv. — koronáig 45 db. Maradt állomány 41009-drb. A részvény-szállásúlyra, növendék — - koronáig, kiv. sokban 7267 drb van elhelyezve. Az egészségi és trankoronáig drbonkint, élő bárány 11-50—16-50 koronáig zitószállásokban maradt IV/27. 2446 db. Felhajtás: Szerpáronkint, ölött bárány —• •— koronáig párja. biából 785 db, Romániából — drb, összesen 3231 drb. Elhajtás: 1032 drb, maradt állomány 2199 drb és pedig 2199 drb szerb és —db román. Az egészséj" 1 Bndapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1900. szemlénél jan. l-től máig 110 drb a fogyasztás alí évi május hó 3 án. (A budapesti közvágóhíd és vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. marhavásárigazgatóság jelentése a .Kőztelek" részére. Felhajtatott: 192 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — db, közép — db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 191 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi — db, Ingatlanok árverései (40000 korona becshizlalni való ökör — db, üsző fehér - db. Magyarország legnagyobb és egyedüli értéken felül.) Fejőstehenek vontatott forgalom mellett dara| gazdasági gépgyára, ionkint 10—20 koronával olcsóbban keltek. {Kivonat mely a gazdálkodáshoz szükséges Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármoa Budapesti a tkvi ha- Kellner 154992 ökör , középmin. jármos ökör pár., 1 * . kir. tvszék alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos tóság Miksa gazdasági gépekei gyártja. bivaly é. s. mm., K-.ig páronkint. Míjus 7.' Újpesti a tkvi hai- Wagner 55344 jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., kir. jbiróság tóság Gyula és neje'' bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért és a tkvi haRendelések megtétele előtt kérjük minden M pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka Május 8- Budapesti ,- dr. Tsche- 52160 |o| 00 ! szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I I I tóság kir. tvszék kevert származású tehén 140—240 koronáig darabonbuli Aurélné fordulni. W kint, bonyhádi tehén 240—320, kiv. koronáig Május 9. Budapesti darabonkint. kir. tvszék tóság1 ^ 11 Részletes árjegyzékkel I a tkvi haH§ és szakszerű felvilágosítással dijmenteseo szol- H Bndapesti vágómarhavásár. 1900. évi május hó Május 12. Budapesti gálunk. tóság 3-án. (A budapesti közvágóhid és marhavásárigazgatőság kir. tvszék a tkvi haielentése a »Köztelek" 'részére.) Felhajtatott: 2377 db Május 14. Kis-kőrösi nagy vágómarha, nevezetesen : 1296 db magyar és tarka kir. jbiróság tóság

^Elsőrangú hazai gyártmány.

00" összes H M

KÖZTELEK,

36. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

Földbirtokosok,

729

1900 MÁJUS HO 5.

gazdák és r a k t á r v á l l a l a t o k stb, figyelmébe.

Austria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert

ponyva-kölcsönző intézetem

ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett

kazal ponyvákat,

Importált eredeti

vasúti waggonok és más mezei termékek betakarására szolgáló ponyvákat, továbbá 12 • mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas szekér ponyvákat, miáltal saját ponyvának beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén

angol kosok PlCIi

zsákok is kölcsönöztetnek

Vili,

igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhe' 726 tők be uj és használt

telitett

z sákok

-—

Minden 50

hereföldek

p ó t l á s á r a kiválóan

-kai olcsóbb mint bárhol. T W

B u d a p e s t , tf. A r a n y - J á n o s - u t c z a

ajánlható

a kőbányai szárított

seríéstrágya

NAGEL A D O I F T E L E F O N .

és t a k a r m á n y v e t é s e k h e z ,

éppúgy elmaradt vagy hiányos vetések feljavítására és

Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.

taííItasMjeit, tetí iflufit

1. sz.

F e j f r á g y á z á s i r a rétek,

minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb. MIT

Külső-Kerepesi-ut

ponyvák,

valamint s z e k é r p o n y v á b 7 korona és 9 korona, továbbá uj és használt

—

OSWAIiD-nál BUDAPEST,

12.

SO k s o s z s á k o k b a n , 2-07 nitrogén, l-97°/o phosphor és 1-77 káli tartalommal. A szárított sertéstrágya teljesen bűzmentes és kézzel szórható. Prospektusok ingyen és bérmentve.

„ f Ü : f ° r r ; * Nagel Adolf, Budapest.

Biidapest-köbnnyni

teration (ottie fttr Stníinbigimgen iiie Belannl gátit auígeitatteten meuuerBretteten ftac^BIatti

trágjaszáritő-gjár.

B O S á ü T g E ü B e É és T á R S A Budapest, V. ker.

pntet fititktttí)íti]itfíli[|i |cffefmájif4g M-

}áhn

untt iQ^-gctlung

M a g y a r

•öiiflo .f>. .©iffíimamt'S Sourttalíierlaa. SZSten, I., Sammifaitcrtaftci 5.

F e n y ő m a g -

P e r g e t ő

C r y á r

erdészeti magkereskedés FARAGÓ BÉLA Z A L A - E G E R S Z E G E M . Ajánl mindennemű hazai s külföldi legmagasabb csiraképességii tü és lomblevelű

| Lsopold Adolf bőrgyára I Erdei Tata- Tówáro®.

V e s z mindennemű á l l a t i bőröket, szerződésileg is. || K é s z í t szarvasbőrt, mosó-, t ö r l ő bőrt, cseres, f e h é r | J ! i r h á t , ezekből állandó raktár. E l v á l l a l mindem e szakba ! vágó m u n k á k a t . 6446 |

vetőmag waka t

TÖLCrlTBIAKKOT s gyümölcsfa magvakat. s erdészeti hatóság elismer ó Árjegyzék bérmentve.

Mc Cormick Harvesting Machine Company. Chicagói Kévekötöaratógép.

aratógépgyár.

IMarokrakóaratógép.

Fükaszálógép.Szénagyüjtö-gereblye. Kaszaélesitö. Kévekötözsineg. Nemrég nyitottuk meg Budapesten uj üzletünket és azt magunk vezetjük egyenesen saját üzemünk szerint. Ezen idényben szolgálhatunk tiszta manillakötőzsineggel, melyet chicagói gyárunkban gyártottak. Képes árjegyzékekért és útmutatásokért tessék az alul jelzett czimhez fordulni:

Mc Cormick Harvesting Machine Company. WILLIAM J. STILLMAN, igazgató. Budapest,

V.,

Váczi-ut

38.

szám.

KÖZTELEK, 1900. MÁJUS HÖ 5.

730

36. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

gyapjúmosó és bizományi részvénytársaság Budapest, V., Kárpáf-utcza 9. sz.

Harminczkettedik lizemév! a gyapjunyirás közeledtével a t. ez. Harminczkettedik üzemév! gyapjutermelők és gyapjukereskedők figyelmét

gyapjumosó gyárunkra irányítjuk és annak igénybevételét ^nint a hazai gyapjú l e g - e l ő n y ö s e b b értékesítési módját ajánljuk. A z 1899. é v i g y a p j u f o r g a l m i é r t é k 4 . 0 0 0 , 0 0 0 k o r o n á r a r ú g o t t , K I V I I'F.I.: Osztrák-, Német-, Franczia-, Orosz-, Olasz-, stb. országba.

»

Csomagolózsákokat használati dij nélkül kölcsönkép küldünk. =

A mosott g y a p j ú u t á n

s e m r a k t á r o z á s i , s e m biztosítási d i j a t n e m s z á m í t u n k .

Nyers-gyapju bizományi-osztályunk elvállalja mindennnemu zsiros (szennyes) és úsztatott (hátonmosott) gyapjú nyers állapotban való bizományi eladását, legmérsékeltebb feltételek mellett, A külföldi textilipari piaczokkal fennálló kiterjedt összeköttetésünk a gyapjú legjobb értékesitésére képesit bennünket. Kimerítő felvilágosítással kívánatra készséggel szolgálunk, M1 A Z I€}4ZGATÓSÁG.

Városi irodánkban Neugebauer Gy. urnái VII.. Dohány-utcza I. sz. felvilágositások szintén kaphatók.

a

Fehér Miklós

C A R B O L I N E U M

ffépf/yára B u d a p e s t , I X . , Ü l l ő í - ú t 3 3 . szám. C S E f i ^

.

28

A Y E N A R I U S SZABADALMA, é y óta a l e g j o b b a n bevált

faconserválószer

rothadás

(s

és gomba

ellen.

! ! Utánzásoktői óvakodjunk ! !

f i

ff

* °

s

a-

*

Ajánlja a m. kir. áHamvasntak g c p í y i r á ban készült gőzcséplő garnitúrákat, Compound lokomobilokat stb., raktáron tart mindennemű gazdasági gépet, földmivélési eszközt, továbbá P1T

jól

kijavított

ftlTEHARIUS

H

Amstetten, 579 WIEN

111/1,

Hauptstrasse

"SSI

TRI EU RGYÁR,

Ajánljuk

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása

gazdák és hizlalók használatára, aana Irta K . Rxiffy P á l . Ara portómentes küldéssel I forint 10 k r a j c z A r .

mm

üzemekben,

Katona P JózsJf-utS 8.

minden gabona tisztítására 5 kiló nyerstermény beküldése mellett speciális

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Gazdasági

84.

trieurjeinket

Mérsékelt árak, kedvező fizetési feltételek.

1

Alsó-Ausztria.

Iroda:

S T A H E L é. L E N M E R

Iokomobilokat és cséplőgépeket különbözö gyártmány és nagyságban, ajánlja jól. felszerelt gépműhelyét gépek javítására és malomszerelvények gyártására.

630

R.

carbolineumgyára

t r i e n r t készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kívánatra — • - • < mentve. Jutalék i

uradalmakban,

tejgazdaságokban, éve

Magy. kir. államvasutak. Igazgatóság. 41901. CI1. sz. Hirdetmény. Osztrák-magyar-bajor vasúti kötelék. (Uj osztályáru díjszabás (II.,rész 2. füzet) életbeléptetése. A fent megnevezett kötelék forgalomban f. évi junius 1 ével uj osztályáru díjszabás (II. rész 2. füzet) lép életbe. > Ezen díjszabás kiadásával az 1895. évi október 1-től érvényes hasonnevű díjszabási füzet az I. és Ü. pótlékkal a kihirdetés utján érvényesített díjtételekkel együtt hatályát veszíti, az uj díjszabás f. évi május 15-ike után 3 koronáért alulirt igazgatóságnál megszerezhető. A m. kir. államvasutak igazgatósága, egy-szersmint a részes vasutak nevében

szeszgyárakban

stb. k i t ű n ő e n

bevált

| Poroellán-Email-Festékünk ( P e f )

B e s s e m e r f e s t é k f l n k ( v é d j e g y üliö)1

f mint elegáns fal és mennyezet mázolat, melyen penész és gombaképződés lehetetlen. Mindenkor mosható, kemény, porczellánszerü felüi letet nyújt, mely tej és vajkezelési helyiségek, gépháI zak, Konyhák, fürdőszobák, folyosók, istállók, I klosetek stb. részére felette czélszerü.

mint feltétlenül megbízható rozsdavédő szer mindennemű j vasszerkezetek, vas és hullám bádogtetők, tartók, kerítések, rácsok, I gépek stb. részére. — Mint famázolat is kitűnő konserváló szer. Tar- 1 tósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, ^

Kimerítő

ajánlattal

és prospectussal

szívesen szóigáinalt az egyedüli

gyárosok

jLutz Ede és Társa, Pozsony.,

KÖZTELEK,

34. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

1900.

ÁPRILIS HÖ 28.

731

Csakis

Hazai I p a r t pártoljuk.

FÜCHSöSCHLíCHTER. B u d a p e s t . W J s m n i t c z s 7*

Czukorrépa, ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET felügyelete alatt álló

KÖNYVKIADÓ

VÁLLALAT

kiadásában a köretkezS

gazdasági könyvek jelentek meg: filzve kötve frt kr. 2.40 3.— Cselkő és Kossutány Takarmányozásion Cserháti Sándor Talaj ismeret 1.60 Hilgard-Treitz Szikes talajok —.80 /.— Domokos K. Gazdasági építészet I-ső rész 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész 2.60 3.— Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 3.— Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés.. 2.60 3.— Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet 2.60 3.— Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 2.— 2.40 Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5,— 6.— Rázsó Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1. .— Megrendelések az

Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához

A szegedi kiállításon „ u j és f i g y e l e m r e m é l t ó " jelzővel kitüntetve. A szükségelt ötszörös e r ő k i f e j t é s n e k megfelelőleg szabadalmazott szivattyuszerk e z e t t e l ellátva. Az o r r m á n y o s b o g a r a k e l l e n használható rovarin permetezéshez. A b u r g o n y a p e r o n o s p o r á j a elleni permetezéshez. A s a l é t r o m n a k oldat álakban bármely oldat alá és a t r á g y á i é permetezéshez. A csigák e l l e n (lema melanopus) thanatonnal történő védekezéshez. A háromsoros permetező egy p i l l a n a t t alatt m i n d e n sortávolságra beállítható. A z ötsoros pedig egy m é t e r széles zárt sikot p e r m e t e z .

Munkaképessége 3 kat. hold. E

tökéletes permetezők

intézendők. 1

műveket bérmentve küldjük; • minden •tán 25°/o engedményt adunk.

megrendelés

kaphatók

alólirott

találónál. Ismertetés ingyen és bérmentve

Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek)

fel?os

Weszeiei Zsigmond DOMBOVÁR, posta-, távírda- és vasútállomás.

& J A N L O K :

Kocsikenöcsöt, Petroieumot, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket

par V e t ő m a g o t

"BQ

Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,

ü

Ű

T R Á G Y Á T

G

É

P

O

L

A

J

A

T

,

i. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanltott repczeolajat, itb.

Szalonnát

Fertőtlenítő

szereket,

u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökerézgálicz karbololeumot, keserűsót ciudasót stb. rekből ő r ö l v e . " Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szíves ajánlatokat. """

BUDAPESTEN, KRAMER LIPÓT, 1. ker., Akadémla-utcza Telefon.

SŰpgSnyczim i „CERES" Budapest.

Á r j e g y z é k k e l és részletes fcfeiőa aJ&Hűlatofckal Kívánatra gzalgálek.

16. az.

KÖZTELEK

732

1900.

ÁPRILIS HO 28

34. SZAM. 10-IK A V F O L Y A M .

Sertéstenyésztők figyelmébe. A 13653. szám alatt

szabadalm.

SOMOGYI GÉZA-féle állatok emésztését elősegítő por

mindenféle sertésbetegségek ellen sikeres

hatással

bir.

A 13652. sz. magy. kir. szabadalmi okiratnak kivonata. leien találmány tárgya egy eljárás, áll a táppor előállítására, melyet állatok, különösen sertések ugy folyékony, mint szilárd táplálékába belekeverve, annak emészthetőségét megkönnyíti. M nt a tapasztalatok bizonyították, ezen tápporral ellátott táplálék az állat szervezetére igen jótékonyan hat, a mennyiben annak ellenállóképességét betegségek ellen már aránylag rövid használat .után nagy mérlékben növeli. Figyelmeztetés. A por, melyet az étellel együtt bevesz a sertés, a gyomorból megemésztés, után a vékonybelekbe kerül, a hol az tovább emésztődve annak alkalmas részei a bél szivó edényei (bolyhai) által felszívatnak s a tápláló szervek erein keresztül a vérbe vítotneK és számtalan véredény által szétterjednek a test minden részébe ; innen van tehát az, hogy a por tartalma -szerint belsőleg hat, mert ha találmányom rendszeresen használva lesz, sikeres eredménynyel jár és bármely állatnál alkalmazható.

Fenti szerencseszámokat a j á n l j u k a legKüzelebbl hatodik sorsjáték I. O! t&lyához.

Mindenki saját szerencséjének kovácsa.

Török A. és T— BANKHÁZA, BUDAPEST,

H a s z n á l a t i utasítás.

o s z t á l y s o r s j á t é k osztály, f ö á r u d a , V á c i - k ö r u t 4 .

Fiók: Muzeum-körut 11. A budapesti m a r h a v á s á r t é r i v á s á r i - p é n z t á r r é s z v é n y t á r s . : szarvasmarha, b o r j ú , jnl», kecske, b á r á n y és sertések

H T bizományi eladásával

^

foglalkozik.

Ha az állal nem eszik és nem emészt, hetenként 2-szer 3 deka H/a evőkanállal adandó naponta. Ha az állat gyengélkedik, az első két nap 5 deka 2V2 evőkanállal naponta. Azonban, ha betegségbe megy át, két napon át_ 8 deka 4 evőkanállal etetendő. A por kevés hig ételbe keverendő. Elismerő leveleka legnagyobb uradalmakbél vannak. Kapható mindenütt.

V é kg. doboz 90 fillér (45 kr,), V a kg. doboz 1 korona 80 fillér (90 kr.) K é s z í t ő SOMOGYI

341

A bizományába küldött állatokat — kisérö nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében megfelelő előlegat nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendők:

Arad.

VríSn'O A j á n l j á k nagy raktárukat minden patkolásl ezikkből és ezen szakmába vágó Különle-

Vásárpénztár, Budapest, Ferencz varos. Levél-, sürgöny, telefonczim : .VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST."

GÉZA,

35

^layton & Shuttleworth g> Sudapest1

Különösen kiemeljük czégiinknek legújabban szabadalmazott rudvasalásalt és kengyeleit.

által a legjutányosabb árak mellett ett ajánltatnak:

M. H A N N ' 8

|| . BÉCS,

HRÜ1T§S!K Locomobil é sgőzcséplőgép-készletek

^aiSaiaio'^k'8,

ovábbá járgány-cséplőgépek, lóhere-esépISk, tisztttő-rosták, konkolyozók, kaszáló- is aratógépek. szénagryüjtSk. boronák.

,CoInmbia-Drill" legjobb sorvetSgépek, szeeskavágők, répavágők, kukorleza-morzsolék, darálok, SrlS-malmok, egyetemes aczél-ekék,

c

Lincoln! törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- és cséplggép-gyára.

SÖHNE

udvari patkolásl -szköz-szállitó . II., R E N N G A S S E 6. S Z Á M .

relTetetnefc a Kiadóhivatalban ^ B U

Knuth Károly mérnök és gyáros. Q Y Á B ®S IBODA: — — Blie&PEST, VBS. ker., ®aray-utcs» «—8. ssíása. Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, léiszesz- és vízvezetékek, ceatornázásek, fizettetések, elesettek, szivattyúk, i, vizsröüiűvi vizerőművl emelSes ' ' " nemkülönben kőszén-, olajróleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, Jövedelmi elöiráayzttek gyorsan készíttetnek. iLsgjobfe min«ü«gB kSi(rif-Mlnk raktáron

36. SZÁM. IO-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

ALAKULT 1856. —

g a z d a s á g i

K ű m n s E.

1900. MÁJUS HO 5. g é p g y á r b a

mOSOHBAN.

S M S J t S k a i B u d a p e s t , V I . , V á c z l - k ő r u t 57 a.

LÓVERSENYEK

„ O s b o r n e ' * -fV> 1 e

f ű k a s z á l ó gépeit szénaforgatóit itiarokraké és kévekötő

1900. május 6., 8., 10., 12., 13., 15., 17., 19., 20. és 22-én. Kezdetük mindig délután 3 órakor.

Belépti j e g y naponkint: I. oszt. (Passepartout) uraknak ... ... 10 korona. 1. „ „ hölgyeknek 6 korona. I. „ „ katonatiszteknek... 6 korona. II. „ urak vagy hölgyeknek .... 2 korona. Állóhely a versenypálya közepén ... ... ... 60 fillér,

aratógépeit, melyek hazai földön is ismételve legelső dijakkal kitüntettek. Saját készitméiiyü sasénagerelblyék legjobb kőrisfából. Egy és többbsoros k a p á l ó g é p e k (Columbia cultivátor 66 korona). M i r o s és motoros cséjlíígéíei rosta, kotolyozói. Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.

Egész évi (Saison) jegyek 31 n a p r a : (Május ÍO nap, aug. 10, október 11 nap.) I. oszt. (Passepartout) uraknak ... ... ... 200 koronaI. ,, , hölgyeknek ... 100 korona. I. „ „ katonatiszteknek 100 korona.

A májusi 10 napra:

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, ainden neme, hizi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. Legjobb g u m m :- és ke.iJar t 3 a . 8 mindenféle csöveit. I

| ingyen és bérmentve.

jgujabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

W. GARVENS, Wien,

119

I. oszt. (Passepartout) uraknak 80 korona. I. „ „ hölgyeknek... 40 korona. I. „ „ katonatiszteknek ... 40 korona.. A külön elkerített fogadási helyre (a bookmakerek körébe) b-lépti jegy mind a 10 napra 60 korona. A totalisateurökhöz azonban, mint eddig, ugy ezután is szabadon léphetni. — Villamos vasút egész a helyszínig közlekedik. — Katona-zene; frissítőhelyek minden osztálynál.

„HAMPSHIRE DOWN"JUHQÍC Kitűnő hus, j ó gyapjú, nagy suly Ezen kiválóan értékes

Schwarzenbergstrasse 6.

a n g o l

j u l i - f a j t a

bámulatosan korai

H O T T E R F . jr. R . Szt. József-gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, XII/2., Schönbrunnerstrasse 182. Hotter-fele Absorbinol

EOTTEE-FÉLE TEAINING-FLUID 1 palaczk 1 frt 20 kr.

fcOTTET/fr

testtapadékot, a nélktil, hogy a sz6rt tönkre tennéj Er6siti ^ megtámadott és gyenge dástőT- k™8k™ éb me]f'5T

^nden gyulla-

daganatnál, patabütykÉ^é^vastag' térdnél csomóknál az inakon, vastag bokánál, daganatoknál. a hol Ilyenek fellépnek. A térdek SdfeeékatmeE?ZÜIlt6tl é8 " r o W a ^ ^Hotter-róle AgrU táppora

CsüdsUmör - kenőcs.

Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle

Verseny

fluid.

Izom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. Mindkét szer, környékbeli több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta igen jó eredménnyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél

FARAGÓ

ÖDÖN

1 859 gyógyszerésznél T ó t - K o m l ó s Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdsömörkenöcs ... 2 korona.

ezenkívül pedig oly erős szervezetüek, hogy

minden éghajlathoz

alkalmasak,

és a hus minőségére nézve egyedül állanak. Uradalmakra és vontatásra ké^síti^tulsato ^merevedésnél meglepő slkerrel"®HOTTEE I. ÉS n. SZ. DISZNÓPOBA 1 kiló 1 frt 20-ki. Legjobb étrendi szer a dlsznók^étvágyá-

és egé^ég^^^e^arSsá^;°minden t^s9^, ÁLLATGYÓGYKÉSZITMENYEI máj-, hólyag- éa idegbajnál alkalmazandó. mof Mzon^íat szeÜ?5tbiei' " " f 7 ? h"' HOTTEK-FÉLE JOLIKA ELLENI SZÉK . HOTIEE-FÉLE HOLTTETEMUENŐCS l/l'tégely ára 2 trt, 1/2 tégely 1 frt a 0 kr. Felülmúlhatatlan holttetem eltávolítására régi Főraktár : TÖEÖK KZSE? gyfeyszsrtára akadás, szarvasmarháknáfpedi^pnfftótság BUDAPEST, Sirály-utas 12,

Faragó-féle

fejlettséginél fogva utolérhetetlen

Méhészeinek és baromfitenyésztőknek fontos!! Saját

érdeüétíen

kérem szíveskedjék elolvasni az első magyar kereskedelmi méhtelep — és a vele kapcsolatos állattenyésztési czikkek raktárának 1900. évre szóló sok újdonsággal gazdagított képes árjegyzékeit, melyek dus választékát tartalmazzák a méhkaptároknak és méhészeti segédeszközöknek a mesterséges baromfiköltőgépeknek és felnevelési szereknek: továbbá tyúk, galamb és madár-etetők, tyuKólok, galambházak és madárkalitkáknak stb. Árjegyzékeket külön a méhészeti, s külön a baromfitenyésztési czikkekről ingyen és bérmentve küldök. Gzime e legrégibb, általános jóhirnevü és minden kiállításon kitüntetett üzletnek : - 768 kedelmi méhtelep, B u d a p e s t e n , I., A t t i l a - u . 99/151.

Közelebbi felvilágosítást nyújt

JAMES E, RAWLENCE, a Hampshire Down juhtenyésztők szövetségének titkárja. S A L I S B U R Y , England.

a kik a Kathreiner-féle Kneipp maláta kávét még nem használják, noha ez egy Ízletes és egészséges kávéital? Mert nem tudja még mindenki, hogy mily nagy előnyökkel bir a Kathreiner kávé, a mely a kávénövény egy kivonata által a babkávé-ízét és zamatját nyeri, ö ezáltal felülmúlhatatlan módon magában egyesit! a honi malátakészítmény értékes egészségi tulajdonságait a babkávé kedvelt ízingerével. AKathreíner Kneipp maláta kávé nagyobbrészt mint pótkávé szolgál a babkávéhoz, azonban tisztán élvezve is kitűnően ízlik. Mindenütt kapható, de nyitva soha sem lesz árusítva, s csakis az ismert eredeti csomagokban valódi, a melyek Kneipp páter aiczképét viselik és a nevet: -Káth*r«iner«,

KÖZTELEK,

1900. M Á J U S H O

. szAM. IO-IK ÉVFOLYAM

5.

Gazdaságok, iparosok és malmok részére ajánlja a

A világhírű és hazánkban nagy elterjedtségnek örvendő amerikai

„Deering"-féle ffikaszálógópeket, marokrakó aratógépeket és kévekötö aratógépeket, énagyüjtőgépeket

DREZDAI RSDTOfftGYAR -fiSMET 1

'XmerT" gáz-,

. l Nagyszerű

benzin-, petróleum- és acetylen-motorait í ó Tí« g és locomobiljalt.

.... , njitasok

Minden kiállításon -

(lógereblyéket) van szerencsém a t. gazdaközönségnek akként ajánlani, hogy hogy -minden általam szállitott ilyen gépnek használhatóságáért és jó munkájáért, nemkülönben anyagának jóságáért elvállalom a felelősséget. dzénképiriseIBséq: Gellért Ignácz és Társa, Budapesten VI., Eőtrös-u. 48Szükséglet esetén kérem a megrende- | ^ ^ j f W B H K P i í * F I Ó K M I H E L Y B Ü P A P E S T E N . léseket ezen gépekre nekem már most feladni, mivel azokat korlátolt számban hozatom Amerikából, megtörténhetne, hogy késifi rendelményeket legnagyobb sajnálatomra már nem lennék képes foga- I 1 natosltanl.

PROPPER

SAMU

az amerikai Deerlng-gyár kiz. képviselője

BUDAPEST,

V., V á e z i - k ö r ú t

52.

szám.

— Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. — | Hirdetmény. . . Krennel közhírré tesszük, hogy a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter u ö .aevmffiósLa fS7tán f évi május hó 1-től kezdve a) a budapest-szolnoki vonalon o nmgymeiiosagd iuij uui . _ j , w szoinok-nagyváradi vonalon fekvő : .

... J

O^n-x.

JJJomás ,

Tejgazdasági Zsebnaptár az 1900-ik E L S Ő ii

Az üzletvezetőség.

évre

É V F O L Y A M . Szérkesztl és kiadja:

JESZENSZKY PÁL 8 5 az Országos Magyar Gazdasági Egyeslllet titkárja.

-

j £ r a : 0. JVC. Q. E . tagoknak, a Qazdatisztek ö r s z . Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel 1 frt 6 5 kr.

Bolti á r a 2 forint.

Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Keleti J. 7&25SÍ? Faraktár: Koronaherczeg-utoza 17. m.. Qfkc : (M»tor-«rövei) IV., xároly-laktanya. * 11»adó n&ov raktár mindennemű állatorvosi és gazdáj^mBMwikbSf, a legújabb előírás szerint. Olcsó és jutányos árak. JwrMsfrk és műköséörűlések elfogadtatnak. K&v&ufcy]«sryi«s:innyf

Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllői-ut 25.

Magy, kir államvasutak igazgatóság. S9002/CII. szám. Hirdetmény. Délnémet— osztrák—magyar vasúti kötelék. I sz pótlék életbeléptetése a kivételes gabona díjszabás III. rész 2. füzetéhez f évi május hó 1-én az I. sz. póüék lép hatályba, mely a fódíjszabas kiegészítését illetve módosítását tartalmazza. . Ezen pótlék az érdekelt vasutak igazgatóságainál díjtalanul kapható. Budabest, 1900. április 23. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. (Utánnyomat nem dijaztatik).

Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet "szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az

-Sepertíer Részvény-Társaság ezel&tt P f a n h a u s e r

A.

Budapest, VII., Erzséfcet-kőrut 45.

KÖZTELEK,

36. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

„Adria" m a g y a r királyi t e n g e r h a j ó z á s i r é s z v é n y - t á r s a s á g Vezérügynöksége: HOFFMANN S. és V. 1900. m á j u s havában a következő gőzOsOk indulnak:

Liverpool Hull, Neweastle o/T. Bordeaux * Tanger1, Pernamb., Bahia Rio de Janeiro, Santos * London Liverpool London, Rotterdam, Liverpool Barcelona, Valencia* Rotterdam Gibraltar1, London Algier1, Glasgow * Liverpool Hull, Neweastle o/T. Bordeaux* Hamburg

Hová Liverpool Hull, Neweastle o/T. Antwerpen London Gla,sgow Liverpool Rotterdam Glasgow London Liverpool Hull, Neweastle o/T. Amsterdam Rio de Janeiro, Santos Liverpool

1900: MÁJUS HO 5.

Kitttntatv* 1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy üzemre arany érem. 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij : arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij: legnagyobb elismerés.1

WEISER J. C. gazdasági gépgyára MG1*KAMZ8ÍJV. " Ajánlja: Magyarország legújabb és

Tyria (C. L.) Finland Nagy Lajos

legjobb

Andalusian Wm. Bailey Szent István Stefánia

7583

vetőgépét,

Mátyás király B. Kémény Szent-László Báthori Pavia (0. L.) Volturno

sik és hegyes talajhoz egyaránt a l k a l m a s

21—31 21—31 25/V..5/VI Kálmán király 25/V-5/VI

Z A L A-D RIL L gen jó, könnj lt, járgányait, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit.

Velenczia

„Plinet jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, i 10 frt, Á r j e g y z é k ingyen és bérmentve.

Gőzös r Flavian Volturno Széchenyi Szent László Kálmán király Veria (0. L.) Matlekovits Deák Petőfi Sultana

1—10 1—10 1 — 10 5—15 10—20 15—25 15—25 15-25 15—25 15-25 15—25 21—31

Andrássy

Saragassa(C.L. Kftzéptengeri szolgálat. Fiume—Malta—Sicilia—Marseillei vonal. Jövő hó 3-án „Árpád", 10-én „Rákóczi", 17-én „Adria", 24 én „Szapáry", 31 én „Tisza" indul Fiúméból Marseillebe és 6-án „Adria", 13-án „Szapáry", 20-án „Tisza", 27-én „Árpád" indul Marseilleből Fiúméba. T y r r h e n i a i vonal. Az elsőosztályu gyorsgőzös „Buda" minden szerdán délben és pedig jövő hó 2., 9., 16., 23. és 30-án indul Marseilleból Genuába. Minden csütörtökön este 8 órakor Genuából Nápolyba és minden szombaton d. u. 4 órákor és pedig jövő hó 5., 12., 19., 26. közvetlen Nápolyból Marseilleba. í Ha a gőzös elindulása előtt 8 nappal elegendő rakomány be nem jelentetett, az igazgatóság fenntartja magának a jogot, e kikötőket nem érinteni. A *-gal megjelölt viszonylatokban a gőzös Triesztet is érinti.

Kalmár Vilmos Budapest,

VI. keriMet, Teréz-körut 3. szám. a csehországi Thomas-müvek magyarországi vezérképviselője ajánl:

Thomasfoszfátiisztet (Thomassalak), ® m „Martellin" dohány trágyát, Eainitot. mmmmm A műtrágyák

béltartalmáért

szavatolok.

Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépek a legolcsóbb áron. 40 m

Pontos

m

és l e l k i i s m e r e t e s

kiszolgálás,

h h b

RENDSZERES

MALOM-berendezásek és egyes

MALOMGÉPEK,

termény-tisztító- művek gabonaraktárak (silos) részére.

GraepelHugó gép- és r o s t a l e m e z g y á r , malom&pitészet

Marshall, Sons & Co. LmtcL angolországi gépgyár vezérügynöke

7626

BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-ut 46. szám.

R O Z I ELEK

PAUCKSCH, Törzsgyárunt L A N D S B E R G

1900. MÁJUS EO 5.

36. SZAM. 10-lk É V F O L Y A M .

BUDAPEST, József-karut 25. H . P A U C K S C H részvénytársaság fióktelepe. a|W.

gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és pézmfives-mfihely POT é r é s f e n n á l l á s a óta T f i ® •nínt legkiválóbb különlegességét Vgjobban jövedelmező

..

^ i í " " *

^

,

\ ít

iw

^

Z^0^^

mrf"—

rendezett be a •

•

Iegnjabb rendszer szermt.

5 0 éT ó í a körülbelül 1800 telepet állltottnnk fel. Szállitjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszfinomltók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k számára, átvesszük régi szeszgyárak teljes átalakítását és egyes szeszgyári gépet vagy készüléket is legjutányosabban szállítunk.

|

^

Paucksch, Budapest, J ő s s e f k ő r u t 25. czimre kérjük. ( G y á r t e l e p : Kőbánya..)

Tej! Nagyobb mennyiségű tej évi szerződési vételre kerestetik. Ajánlatok kéretnek „Szolid"

GEITTNER és RAUSCH B u d a p e s t , A n d r á s s y - u t 8. sz.

Ajánlják a Farkas és Faragó-féle

viharágyukat

melyek

minden

hasonló

eddigi

találmányt

úgy

ZSÁKOK, vízhatlan és nyers takaró-

PONYVÁK legmegbízhatóbb beszerzési forrása

kivitel

mint takarékosság szempontjából fölülmúlnak.

Fischer J.

WT Hegyközségeknek és gazda társulatoknak előnyös fizetési feltételek. ím

ponyva- és zsákgyára

Budapest, Nagykorona-u. 18. Minták ingyen és bérmentve. 445

Cserhéj

idei második és eredeti termés nagyobb mennyiségben készpénzfizetésmellett megvételre kerestetik, Bővebbet „B. A. 3856" jel alatt Rudolf Mosse Berlin S. W . ad.

Eladó:

egy Clayton és Shuttleworth gyárbeli 8 lóerejü garnitúra. Locomobil száma 20679, cséplőgép száma 20909. Továbbá: egy Garett gyárbeli 6 ló erejű garnitúra: locomobil száma: 12340 cséplőgép , 4566 Végül egy Garettgyárbeli kettős hengerü 12 lóerejü locomobil. Mindezek jó karban vannak és jutányos áron megkaphatok

Weiser -I. 0.

Májust,. 17., Aranytó-ntcza A

b»n «d*t műhelyében, km854 Szabadalmazott

Kosárbetétek

gőzcséplőgépek számára, kaphatók a feltalálónál, teljes felelősség mellett, hogy . tiszta cséplést lehet vele végezni a legrosszab eset-

A kosárbetétek árai: 4 lóerejü -géphez 60 kor.

Megrendelés esetén a kosár szélességének mérete beküldendő

Szehelyhid. 762

Tavaszi kaszáláshoz különlegességek: Amerikából behozott és mindenütt nagy kedveltségnek örvendő felülmúlhatatlan

„JOHNSTON"-féle fűkaszálókban változtatható kaszagyorsaság, tehát minden néven nevezendő takarmány kaszáláshoz alkalmas. I n k n e t n n ü j j j l l l l l l a l l l l l

egész aczél, igen könnyű és nagy munkakénesséaü

„Globe" gyüjtőgépekben.

„

H

o

l

l

i

n

g

'

s

w

o

r

t

l

i

"

27 aezéi

fogas

amerikai gyüjtőgépekben,

kitűnő anyagból készítve, magas kerekekkel, teljes szavatosság mellett, szállit

Bácher Rudolfés Melichar Ferencz magyarországi

főraktára

B U D A P E S T , VI., Nagymező-utcza 68. sz. Magyarországi vezérképviselö:

S z ü e s

Z z i g m o n d .

i

—

36

SZAM. 10-IK É V F O L Y A M ,

KOETELEK

K

HO 5

737

Caals mezőgazdák M • szakirodalom tormfajei, további állást keresik fa adől vétetnek fel e kedvezményes i

KIS P' ÜTÉSEK

• szükséges levélbél^eget vagy levelezőlapot kMdenek. Vészen. átment berkshíre kanok drbja 100 ^koronáért eladő. Czirn^a

ELADUNK kölcsön adunk

VEGYESEK, Czentrifngás vajra kérek ajánlatot. Ozlm a kiadóhivatalban. 829 Tökmag. Indiai Mammuth óriási takarmány tök klja 160fillérértTarnai Bertalannál Apostagon Pestm. 5X7 kapható.

1 Fiimagvak 1

1 legfinomabb minőségben 1. • és legolcsóbban kaphatók |

Radwaner és Rónai magkeréskedésében, BIIDAPESIEN

V.,Nádor-u.8.sz.

J. O. SCHMIDT erfurti magtermelő ném. csász. magyarországi főraktárában. Ugyanott a viiéjhirü erfurti kerti magvak, valamint gazdasági vetőmagvak

uj -és egyszer használt vlíT A K A R Ó

PONYVÁKAT,

mindenféle nagyságban, új ' T E R M É N Y

ZSÁKOT repczeponyvákat LtvfkSn^ak^mellett

KOHN ÉS STEIN zsák és ponyva gyári raktár B U D A P E S T , V. Béla u. 5. Eperdugványok. Évek óta folytató -t nemeslté ss el sikerült páratlan nagysíga és igen kellemes, zamata epret előállítani, a gyümölcs nagy5—51/a cm. szélességet és 4 om! vastagságot is elér, igenbődngvá'nyok ezre 25 kor., száza

Helyközi telefon 34—90. Tessék áij'egjzífat kral

Kiváló szállitóképesés közléseket

Szalma-eladás.

„Agricol"

magas

jutalékot

laiiczerna,

Répamag,

Csomós ebir Franczia perje fűmag. Korán

érő:

tavaszi buza, duppaui zab, székely tengeri,

Vadgesztenye, Kőrisfa, t ö l g y s o r f á k és csemeték, kosár fűzdugványok. Irta: A drassói magyar törzsteDr. Baross János.nyészetből több db. kiválóan fejlett Á r a : 3 korona. mennyi könyvkereskedésben és a „ K ö z t e l e k " kiadóhivatalában

BUDAPEST, IX., Üllöi-út 25,

eckendorfi

Mosse^WlenStadt'^

Idegenek birtokszerzése.

Megrendelhető vala-

az

tervezett^vagy ^szüksé- .

OzimTa1wadóMratUban.4UÍt80T

Ausztria, Magyarország és Olaszországban szabadalmazott, puha s hideg vízben könnyeri oldódó Káliszappan, ' rovarölő alkatrészekkel. Legjobb óvszer a szölövesszőrovarokellen, különösen szénaféreg (bochilis ambriquella) levéltetvek és vértütvek (schizoneura) a gyümölcsfák, ugyszinte vetemény, réti füvek és virágférgek ellen. Árjegyzék és használati utasítás kívánatra ingyen.

dijaz

répafajok

bika

69

Kapható:

gr. Teleki

Arvéd úr

drassói uradalmában,

Eredeti

utolsó é v i

termésű,

kitünö

csiraképességü maggal szolgál

leszállított árak mellett

magnagykereskedése

Budapest, Károly-körut 9. szám.

MÁJUS HO 5.

KÖZI

738

EOZEKÉKET,

li kenacriOQögyar

ét

szerkezettel

és

legolcsóbb

árak

mellett

szállit

JOHN FOWLER 8 Co. S g j

manila

"atógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban, noít gazdasági k ö t é l á r u k és valódi k e n d e r Uitr 'os árban kaphatók. 822

Az 1899. évi szegedi mezőgazdasági kiállításon „ u j éa figyel e m r e m é l t ó " jelzővel kitüntetve.

Szab. kéttengelyű „Boni" eketaliga,

BUDAPEST-KELENFÖLD

! ! L e g ú j a b b szerkezet!!

Iroda, raktár, jaritómühelj.

HAMPEL

kévekötöfonalat,

egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően ty, több nagy uradalomban kipróbált, 3 0 % - a l olcsóbb

kötőfonalat magyar kenderből

GÖZ-UTIMOZDONYOKAT legtökéletesebb

ÉVFOLYAM.

r a a t ő gépekhez való elismert kitűnő minőségű

GtZ-UTIHENGEREKET •

36. SZÁM. 10-íK

Tartós, szilárd, nem kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. P i l l a n a t alatt á l l i t h a t ó ! Megrendelhető:

JÓZSEF gép- és lánczszivattyugyára WIEN, H/7., Hel/wagstrasse 10.

N y i i * b á t o r b a n : Mandel Eduárd és társainál.

ajánlja szab.

B u d a p e s t e n : a szab. osztr. magyar államvasuttársulat magyar bányái, hutái és uradalmai vezérigazgatóságánál (VI., Teréz-körut 24/a.), a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (V., Alkotmány-u. 31.) Bácher és Melichár ezégnél (VI., Nagymezö-u. 68.) Kann és Heller uraknál (V., Váczi-körut 62.)

l á n c z s z i v a t t y u i t rétek, konyhakertek, díszkertek és faiskolák vizeinek levezetéséhez. Munkaképesség óránkint 200—800 hectoliter.

L/ó j á r g á a y 1—4 kertcsőnek egyszerre való használatához. Nélkülözhetetlen mély ku682 taknál. Használt lánczszivattyuk és járgányok állandóan raktáron vannak. Árjegyzékek ingyen és béi mentve.

Lapunk bekötési táblája 1

frt

36

k r é r t

(portómenteien)

kapható kiadóhivatalunkban.

berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint

gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállit:

Wörner J. és Társa

malomépitö gépgyára svasöntödéje

Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz. „Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek),