IX.
Évfolyam.
Budapest
100. (854.) sz&m.
d e c z e m b e r h ó 13.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Az Országos Magy. Gazdasagi Egyesület tulajdona.
SzerkesztSség és kiadóhivatal:
Az egyesületi tanács felügyelete alatt:
Budapest (Köztelek), Üllői-út 35. szám,
Nem tagoknaTelőfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Az OMGE. közgyűlése. (1899. deczember 10.) Jelen voltak: gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnökének elnöklése mellett Bujanovics Sándor és Zselénski Róbert gróf az OMGE. alelnökei, Andrássy Sándor gróf, Atzél Péter, Baitz Lipót, Bathó Ferencz, Bálintffy Pál, Bernáih Béla, Bernát István, Bibó Dénes,Biró Lajos, Brunner Lipót, BlasJce László, Bolli Mihály, Cserháti Sándor, dr. Csillag Gyula, dr. Darányi Gyula, Darányi Kálmán, Daróczi Vilmos, Dfly Imre, dr. Dégen Árpád, dr. Dimitreanu Ágoston, Domahidy István, Domahidy Viktor, Emődy József, Élei Emil, Farkas Ábrahám, Förster Aurél, Oaal Jenő dr., Galgóczy Károly, Oyörgu Endre, Oébír Kornél, Haydin Károly, Hajós József, Hertelendy Ferencz, Hegedűs József, Hódossy Imre, Horváth Jenő, dr. Hutyra Ferencz, Jakalfalvy GornéJ, JasJeó Géza, Jancsó Dezső, Kasztl László, Károlyi Sándor gróf, Károly Rezső, Kirchner Lajos, Kodolányi Antal, Kostyán Ferencz, Króner Lipót, Kvasswi Jenő, Laehne Hugó, Lejthényi György, Mákfalvay Géza, báró Malcomes Jeromos, Markovics János, Mevko Pál, Mérey Lajos, Miklós Ödön, Mokry Sámuel, Molnár István, Ondrejovich László, Ováry Ferencz, Paikert Alajos, Pless Mór, Perczel Ferencz, de Pottere Brúnó, Püspöky Emil, Rainprecht Antal, Benner Gusztáv, Reusz Henrik, Rohonczy Gida, Ruffy Pál, Süzberger József, Sághy Gyula, Sebestyén Arthur, Sérák Károly, Serfőző Géza, Siegler Gyula, Somssich Andor, Steiger Gyulá, Suhajda István, Szabó Ferencz szántói, gr. Szapáry István, Szentiványi Árpád, Szeritpáli Jenő, Szerencs János, Szevera Károly, Székács István, Szerdahelyi Aladár, Szilágyi Gyula dr., Szönyi Zsigmond, Sztankovics János, Sztankovics József, Tahy István, Tokaji László, Tomka Emil, Tormay Béla, Zalay Kálmán, Záleski Jenő, gróf Zay Miklós, Zombory János, Wiczmándy Ödön, Wiener Moskó
és Wilfing Nándor stb. egyesületi tagok. A tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Rubinek Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok; (Sporam Vilmos s.-titkár. Gróf DessewfiFy Aurél az OMGE. elnöke a közgyűlést az alábbi beszéddel nyitotta meg: Tisztelt közgyűlés ! Amidőn a szép számban megjelent tagokat üdvözlöm s a közgyűlést megnyitnám, először is egynehány mozzanatra akarok rámutatni, amely egyesületünk mult évi működésére vonatkozik. R á akarok mutatni először is a szegedi országos mezőgazdasági kiállításra, amely első enemü kísérletünk volt, amely nagy erkölcsi eredménynyel járt s ugy az illető vidéknek, mint a szakköröknek teljes megelégedését vivta ki. Ezenkívül amint méltóztatnak tudni, mindazokkal a kérdésekkel foglalkoztunk, amelyek az u. n. agrár-tábornak a kérdései s amelyekre nézve mondhatom, hogy azok immár a kitartó működés következtében, amelyet folytatunk, mind nagyobb és nagyobb mérvben ismertetnek el s konstatálhatom azt is, hogy ugy a törvényhozás, mint kormányunk részéről mind nagyobb figyelemben részesülnek s reményünk van, hogy kitartó működésűnk még nagyobb eredményeket fog elérhetni, hogyha a törvényhozás és kormányunk azon intézményeket, melyeket mi kívánunk, életbe f o g j a léptetni. Legfontosabb mindenesetre az a kérdés, amely ólomsulyként nehezedett az egész esztendőben mi reánk gazdákra s ez közgazdasági helyzetünknek, illetve
Ausztriával való kiegyezésünknek bizonytalansága és amely sajnos még ma is ugy áll, hogy nem mondhatjuk, hogy minden tekintetben biztosítva volna. Mert míg hazánk mindenféle áldozatot meghoz — amelyek egyik legnevezetesebbje a kvóta-javaslatban a törvényhozás előtt áll — addig azon bizonytalan helyzet, amely egész politikai és közgazdasági viszonyainkat dominálja és amelynek alapja, hogy alkotmányos uton és módon legyen ugy a közgazdasági, mint a politikai kiegyezés hosszabb időre megkötve közöttünk és Ausztria között, még nincs eloszlatva s a lajtántuli állapotok folytán ezen bizonytalanság ugy közállapotainkat, mint közgazdasági életünket annál inkább bénitja, mert nincs semmi kilátás arra, hogy mindazon áldozatok daczára, amelyek részünkről meghozatnak, az állapotok javulása a jövő tiz évre a Lajtántul részéről az állandó biztonság jellegét megnyerje. Ha most tovább tekintek, konstatálhatom, hogy az idén, szemben az előző évek mostoha eredményeivel, a gazdák helyzete némileg könnyebbült, amennyiben kevés . vidék kivételével meglehetős termés volt. A kormány mint minden esztendőben közvetlenül az aratás befejezte után, a világ termelés-adatait az idén is közzétette. Ezen adatok egy bizonyos deficzittet mutattak ki a kenyérterményekben, aminek következtében a gazdaközönség remélte, hogy az áralakulás kedvezőbb lesz, s hogy a mi középtermésünkkel a nyugati piaczokot jobban el fogjuk láthatni. Azonban sajnos ezen várt jobb
Tavaszi MŰTRÁGYA szükségletünk beszerzése végett forduljunk a
Magyar Mezőgazdák
Szövetkezetéhez,
Budapest, V., Alkotmány-u.
M a i i i É m B B k 16 oldal.
31
1858 áralakulás nem következett be, amelyre nézve az emiitett adatoknak a közzététele is bizonyos téves nézetöket terjesztett a gazdaközönségben, aminek következése volt, hogy a legkedvezőbb időt az aratás után augusztus és szeptember hónapokban nem tudtuk felhasználni, mivel nagyobb árakra számítottunk, melyek -—bebizonyulván, hogy a világ termelési deficit még sem oly nagy, — n e m következtek be és igy a gazdaközönség jelentékenyen megkárosodott. Hogyha a többi viszonyokat tekintjük, bizonyos sajnálkozással kell konstatálnunk, hogy a gazdaközönség és a kereskedői világ között sokkal ellentétesebb hangulat uralkodott, mint kívánatos lett volna. Hallottunk hangokat egy országos testület! a budapesti kereskedelmi és iparkamara köréből, a melyek a nehezebb viszonyokért, a melyek beállottak és a melyek ugy a lisztipar, mint a bor- és állatkereskedés stb. hanyatlására vonatkoznak, bennünket agráriusokat akarnak felelőssé tenni. Nekem t. Közgyűlés ez ellen a gazdaközönség nevében, az agráriusok nevében tiltakoznom kell. (Hosszantartó éljenzés.) Mi mindég a legmérsékeltebb irányt követtük s mi még szorosan vett agrárius szellemben sem nyilatkoztunk, mert mi mindég fel tudtunk emelkedni arra az álláspontra, a mi helyes, hogy mezőgazdaságunk csak ugy virágozhat fel, hogyha karöltve az iparral együtt haladunk.. (Ugy van ! Igaz !) Azonban egyes irányzatok túlkapásait oppugnáltuk és oppugnálni fogjuk ezentúl is. Nézzük az egyes kérdéseket, hogyan állanak. Ismerjük vámpolitikánkat, a mely sok tekintetben érdekeinket nem óvta meg kellően ; ismerjük az őrlési engedélyt, a vámvisszatérítés kérdését, a szabadraktárak s a vámhitelezés kérdését, amelyre n é z v e bizonyos eredményeket értünk el, de hogy ezek a kérdések ugy volnának megoldva, a mint azt e teremben kívánjuk, azt nem mondhatjuk. Ha mi oppugnáltuk a borhamisítást és a borkereskedelemben történt visszaéléseket, a melyek hitelünket tönkreteszik, ezzel saját érdekeinket védelmeztük meg és méltányosan senki sem mondhatja, hógy a beállott nehezebb viszonyokért m i . v a g y u n k a felelősek. (Ugy v a n ! ) Egy igen nevezetes kérdés, amely bennünket állandóan foglalkoztatott és amely még nincs megoldva ma sem, a sértésértékesités kérdése, amely sajnos a permanenssé vált sertésvész következtében ugy látszik állandó kalamitás marad. Az állategészségügyi egyezmény a mély most lép életbe, nem oly módon hajtatik végre, amint az óhajtandó és kívánatos volná. Sertéskivitelünk egyetlen módja ugyanis amely ezen kérdést meg fogja oldani, nem egyéb, mint vágóhidak és sertésszurótelepek létesítése, amely révén feldolgozott állapotban vihetjük ki a sertést. E tekintetben semmi sem történt a kormány részéről, pedig milliókról van szó s ezt a kérdést csak a
1ÖZTKLKK,
1899, DECZEMBER HO 13.
kereskedelem és termelő együttesen oldhatja meg. (Ugy v a n ! I g a z ! ) Azt v a g y o k bátor tehát a t. Közgyűlésnek ajánlani, hogy a sertésvágóhidak és szurótelepek létesítésének kérdésével való foglalkozásra méltóztassék utasítani állattenyésztési szakosztályunkkat és hogy a. kormányzatnál e tekintetben tegyük meg a szükséges lépéseket. A hizómarha értékesítésének kérdése szintén nincs kielégitöleg megoldva. Évek óta beszélünk a nemzetközi vásárok létesítéséről, amely kérdés szerintem szintén olyan, amelyre nézve még sok megvalósítandó óhajtása van a gazdaközönségnek. Van még egy kérdés, amely bennünket hasonlóképpen foglalkoztatott és ame y szintén nem nyert még oly megoldást, amint az kívánatos volna s ez a szeszgyártás kérdése, amely igen nagy vidékeket s különösen az ország felső szegényebb vidékeit érdekli s amelyre nézve, mint méltóztatnak tudni, éppen a legutóbbi szeszadótörvény n e m intézkedik akként, mint kívánatos volna. Hogyha mindig az ipar fejlesztését és az iparra való átmeneteit hangoztatjuk, akkor az első feltétel, hogy legalabb azon iparaink ne tétessenek tönkre, amelyek szoros kapcsolatban vannak a mezőgazdasággal. Mert ez az első lépés a haladásra s csak azután lehet a fejlettebb ipar fejlesztésére átmenni. Rá kell hogy mutassak azon anomáliára, hogy a kormány részéről a gazdaközönség buzdittatott a mezőgazdasági szeszgyárak építésére s mikor ez megtörtént, az uj szeszgyárak nem kaptak annyi kontingenst, hogy a befektetett tőke kihasználható legyen. Ugyanezen kérdéssel kapcsolatban a kormányzat részéről n e m fordittatott elég gond arra, hogy az ujabb szeszgyárak azon vidékeken létesíttessenek, ahol a föld gyengébb, hol a mezőgazdaság folytatása helyesentulajdonképpen csak ezzel karöltve űzhető. Ez is nézetem szerint oly hiba, a melyre n é z v e kell, hogy még sokkal erösebben emeljük föl a szavunkat, mert az 1888. évi XXV-ik t.-czikk eredeti intencziója az volt, hogy a bonifikácziót a mezőgazdasággal kapcsolatos szesztermelésnek adja meg, nem pedig az ipari gyáraknak, mert a dolog természetében fekszik, hogy fokozatosan arra kell törekedni, hogy a szeszipar kizárólag a mezőgazdaság körébe jusson. (U'gy van.) A szövetkezeti mozgalomról örvendetesen állilhatom, hogy igazán nem várt módon fejlődik az országban. Azt a tevékenységet, a mely e téren észlelhető s a mely a gyengébb erők egyesítésében áll s mindazon intézményekről, a melyek a szövetkezés szolgálatában vannak, igazán örömmel és elismeréssel kell, hogy említsem, nagy érdeklődést keltenek az egész országban, de azon mag, a mely elvettetett, még csak ezentúl fog kikelni mindjobban és jobban s ezen erősödő intézményünk-mindenesetre a gyengébbek védelmezését fogja előidézni, a mi
100
SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .
által a gazdaközönségre nehezedő viszonyok is könnyebben lesznek elviselhetök s ezirányban továbbra is fokozotabb tevékenységet kell kifejtenünk. Végül még az érdekképviselet kérdését akarom megemlíteni, mely mint tudjuk általában eddig a társadalmi téren mozgott. Daczára azonban azon nagy tevékenységnek, amelyet ugy ezen egyesület, mint más vidéki egyesületeink igen sok lelkes tagja az egész országban mindinkább kifejt s amely egyes agrár gyűlésekben is nyer kifejezést, sokkal hathatósabb volna, hogyha törvény utján volna ezen érdekképviseletünk szervezve. Épp azért lehetetlen, hogy ismételten vissza ne térjünk ezen kérdésre és ismételten ne hangoztassuk, hogy a kormány a gazdatársadalmat szerves egészébe tömörítse, hogy azon kitartás és nagy munkásság, amelyet gazdatársaink és egyleteink kifejtenek, hatásosabb legyen azáltal, hogy az érdekképviselet, mint más országokban, törvény által szervezve, jobban legyen képes bennünket tömöríteni és czéljaink előmozdítását eszközölni. (Igaz! Ugy v a n ! ) Legvégül kegyeletesen kell még egy mozzanatról megemlékeznem, amely egyesületünket közelről érdekelte és ez báró Wodiáner Albert elhalálozása, aki végrendeletében jelentékeny hagyományt hagyott az egyesületnek s mint j ó gazda ugy a gazdásági, mint humanitárius mozgalmainknak meleg pártolója volt. Ö n e m volt az az egyén, ki fényes szónoki tehetséggel, vagy egyéb külsőségek által akart volna tündökölni, de az ö kitartó munkássága, mint példás gazdáé, ki birtokait a kultura legmagasabb nívójára emelte s a ki igen sok humánus intézményünk létesítésében szép példát nyújtott, lehetetlen, hogy elismerésünket meg ne érdemelje s lehetetlen róla meg ne emlékeznünk és azt hiszem, hogy a közgyűlés, hozzá fog járulni ahhoz, hogy az elhunyt emlékezetét mai közgyűlésünkről felveendő jegyzökönyvünkben örökítsük meg és arczképét, — melyet a család az egyesületnek adományozott, — üléstermünkben helyezzük el. (Helyeslés.) A z elhunyt idősb báró Wodiánei Albert életrajzi adatait a következőkben ismertetem r ö v i d e n : született 1818-ban Szegeden, gimnáziumi tanulmányait ott, műegyetemi tanulmányait pedig a bécsi politechnikán végezte. Tanulmányainak bevégezte után hosszabb külföldi utazásokkal és tudományos kutatásaival gyarapította ismereteit. A negyvenes években hazakerülvén, az azok közepén hazánkban m« gindult ipar mozgalomban vett tevékeny részt, több gyár alapításában működött közre. A fő városban immár elsőrangú pénzintézetté kifejlődött első hazai takarékpénztár r.-t. alapítása körül szerzett érdemeket, sőt a budai takarékpénztár (ezidöszerint egyesült fővárosi takarékpénztár) alapítása egyedül az ö érdemes volt. Érdemei elismeréseül Ö Felsége a II. oszt. vaskoronarenddel tüntette ki. i 886. évben bárói méltóságra
100
SZaM, 9-ÍK É V F O L Y A M .
emeltetvén, egyúttal az örökös főrendiházi tagsági jogot is elnyerte, 1879-ben a szegedi árviz okozta szerencsétlenség enyhitésére az elsők egyike volt, aki nagyobb összeggel nyitotta meg az adományozók névsorát és élte utolsó leheletéig megtartotta a szép és j ő iránt érzett előszeretetét, emberbaráti cselekedetekre hajlamait! A mezőgazdaság terén birtokainak kiváló müvelése és intenzív kezelése által tűnt ki az elhunyt s gazdatisztjeinek, valamint összes alkalmazottjainak valóságos atyja volt, akikről utánzásra méltó módon gondoskodott, jelentékeny nyugdijat biztosítván összes gazdatisztjeinek. Sok százezer forintra rug az az összeg, melyet id. Wodiáner Albert báró még életében jótékony czélokra áldozott s végrendeletében különböző humanitárius czélokra valóban óriási összegeket hagyományozott. Az elhunyt báró nemes gondolkodásával shumánus cselekedeteivel a legteljesebben kiérdemelte, hogy emlékezetét körünkben mögörizzük. Amidőn szives türelmüket megköszönöm, mai közgyűlésünket megnyitottnak nyilvánítom. (Hosszantartó éljenzés.) Jegyzőköuy vhitelesitők
s jegyző
kiküldése.
Gróf Dessewífy Aurél elnök: Most következnék a tulajdonképpeni napirend. Az egyesület alapszabályai a közgyűlés határozat képességét legalább 50 tag megjelenéséhez kötik s miután ennyi tag megjelent, konstatálom, hogy mai közgyűlésünk határozatképes. A jegyzőkönyv, hitelesítésére felkérem Haydin Károly és dr. Dégen Árpád tag urakat, a jegyzői teendők végzésére pedig Jeszenszky Pal titkárt. Szavazaíszedő-bizottság kiküldése. Gróf Dessewífy Aurél elnök : A mai közgyűlésen 15 választmányi tagsági hely lesz választás utján betöltendő, valamint a számvizsgáló-bizottság is választás alá kerül. A szavazatszed Vbizottság tagjaiul javaslatba hozom gróf Szapáry István Ő excellencziáját, bcitovszky János, Makfalvay Géza, dr. Darányi Gyula és Szilassy Zoltán tag urakat (Helyeslés). Felkérem a szavazatszedő-bizottságot méltóztassék a mellékteremben a szavazást megejteni, melynek tartama alatt a közgyűlés a napirend tárgyalását folytathatná. Az igazgató-választmány jelentése az 1898/99. évi egyesületi működésről. Forster Géza igazgató : Mélyen t. közgyűlés ! Az igazgató-választmánv jelentését az 1898/99 ik évi egyesületi működésről az Évkönyvvel együtt bátrak voltunk az egyesület minden tagjának megküldeni. Elnök ur Őnagyméltósága kegyes volt megnyitó beszédében az egyesület mult évi tevékenységét rövid szavakkal vázolni, a részletes adatok az Évkönyvben foglaltatnak s amennyiben azokra nézve a t. tagtárs urak felvilágosítást óhajtanának, azt készséggel megadjuk, amennyiben pedig a jelentésre semmi észrevétel nem történnék, méltóztassék azt egész terjedelmében felolvasottnak tekinteni s tudomásul venni s a felmentvényt megadni. (Helyeslés.) Gróf Dessewífy Aurél elnök : Határozatként kimondom, hogy a közgyűlés az egyesület mult évi működéséről szóló jelentést tudomásul veszi s egyszersmind az uj tisztviselőket állásukban megerősíti és az igazgató-választmány által megállapított javadalmazásukat helybenhagyja.
KÖZTELEK, 1 8 W DECZEMBER HO 13. Yáltozások a tagok létszámában az elmúlt egyesületi évben. Forster Géza igazgató: Az egyesület tagjai sorába a mult egyesületi évben 1897-en léptek be. Elhunytak a tagok közül : 14 alapító, 26 évdijas és két külföldi tiszteletbeli tag. u. m. Wedell-Malchov és Az igazgató-választmány a tagok sorából részint ismeretlen tartózkodás, részint elszegényedés révén törölt 86 tngot. Az egyesületnek tehát 385 alapító, 2727 évdijas, összesen 3112 tagja van. A tagszaporulat 71. T. Közgvülés! minthogy a tagok sorából elhunytak között olyanok is vannak, kik egyesületünk kebelében tevékeny működést fejtettek, ki, indítványozom, hogy e tagok elhunyta felett a közgvülés jegyzőkönyvileg fejezze ki részvétét. (Helveslés) Gróf Dessewífy Aurél elnök: Kimondom tehát határozatként, hogy a közgyűlés az elhunyt tagok felett részvétét fejezi ki és az újonnan jelentkezett tagokat az egyesület tagjai sorába igtatni rendeli. Számvizsgáló-bizottság és az igazgató-választmány jelentése az 1898. év zárszámadása, vagyoni kezelése és vagyoni állapotáról Forster Géza igazgató: Az egyesület 1898. évi vagyonmérlege és zárszámadásai az Évkönyvben közzé lettek téve, az egyesület könyveinek vezetését és pénztárkezelését a számvizsgáló-bizottság kifogástalannak találta s ennek alapján a felmentvény megadását ugy a számadásokra, mint a vagyonmérlegre vonatíkozólag javaslatba hozza a közgyűlésnek. Gróf Dessewífy Aurél elnök: Bátor vagyok kérdezni, van-e a t. tagtárs urak kőiül valakinek észrevétele a számadások, vagy a vagyonmérlegre vonatkozólag? Ha nincs, akkor kimondhatom, hogy a közgyűlés az 1898. évi zárszámadást és vagyonmérleget helyesen felállítottaak találván, a felmentvényt ugy az igazgntó-választmánynak, mint az egyesület igazgatójának és pénztárosának megadja. Az 1900. évi költségvetés megállapítása. Forster Géza igazgató: Az 1900. évi költségvetést az egyesületi Tanács és az igazgató-választmány egybeállította s ennek alapján van szerencsém jelenteni, hogy az 1900. évi költségvetés 144 929 korona 41 fillér bevétellel és 141,991 kor. 50 fill. kiadással állíttatott egybe, a bevételi többlet tehát 2937 korona 85 fillér. A költségvetés az Évkönyvben e. csz terjedelmében közzé van téve. Gróf Dessewífy Aurél elnök: az egyesület 1900. évi költségvetését a közgyűlés által egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki s a közgyűlést a szavazatszedő-bizottság működésének befejeztéig felfüggeszti. U j igazgató választmányi tagok. Gróf Dessewífy Aurél elnök a szavazás után a közgyűlést újból megnyitia. Gróf Szápáry István: T. Közgyűlés! A szavazatszedő-bizottság munkálatát befejezvén, beadatott összesen 85 szavazat. A számvizsgáló-bizottság tagjaivá egyhangúlag megválasztatiak: Bolla Mihály, Eösz Ferencz, Lejthényi György és Szevera Károly. Az igazgató - választmányba beválasztattak : dr. Gaál Jenő 83 szavazattal Hajós József 85 dr. Hutyra Ferencz 85 „ Ivánka Oszkár 85 „ gróf Károlyi Sándor 85 „ Kostyán Ferencz 84 „ Perczel Dezső 57 Reusz Henrik 83 „ SomsHch Andor 84 „ gróf Somssich Béla 85 Szemere Huba 84 „ gróf Széchenyi Aladár 84 „ gróf Széchenyi Imre 85 „
1859 Vásárhelyi László 84 szavazattal dr. Wekerle Sándor 48 Kerpely Kálmán 82 Szavazatot kaptak még Viczmándy Ödön 34^ Mezey Gyula 17, Atzél Péter 9, Szentiványi Árpád 5, Ruffy Pál, Balogh Elemér, ifj. gróf Zichy János és Bíró Lajos 1—1 szavazatot. Gróf Dessewífy Aurél elnök: A szavazatszedő-bi/ottság elnöke által kijelentetteket tehát számvizsgáló bizottsági, illetőleg igazgatóválasztmányi tagokul megválasztottaknak jelentem ki. A könyvelői állás betöltése. Forster Géza igazgató: Az egyesület könyvelője öregsége folytán nem volt képes teendőinek kellőleg megfelelni. Az igaigatóválasztmány helyébe Zórád István uradalmi főszámvevőt alkalmazta. A közgyűlés az igazgató-választmány intézkedését helyeslőleg veszi tudomásul. Gróf Dessewífy Aurél elnök : a- közgyűlés elé írásbeli indítvány nem terjesztetvén, tárgyalásra ilyen kitűzve nincs, a mai közgyűlés napirendje ekként kimerült. Méltóztatnak tudni, hogy d. u. 4 órakor a Gazdák Biztosító Szövetkezete alapitóinak közgyűlése fog megtartatni s ezt követőleg lesz a Magyar Gazdaszövetség közgyűlése, a mely szintén e teremben fog megtartatni. Ezután György Endre a következő beszédet mondta : A közgyűlés, a mely most folyó évünket lezárta, egyesületünk történetében egy jelentékeny évet zárt le, a melyben a gazdasági egyesület a rábízott érdekek is (ápolását a nála megszokott buzgósággal teljesítette. És mikor ezen közgyűlésnek lefolyása kifejezést adott a gazdasági egyesület tagjai kebelében egyhangúlag élő bizalomról az egyesületnek tisztikara iránt, kötelességemnek tartom, hogy a magam részéről, mint az egyesületnek egyik igénytelev tagja kifejezésre juttassam ezen bizodalomnak nyilvánítását is. Az egyesület összes tisztikara nagy és nehéz munkát végzett és nehéz munkában figyelemreméltó eredményeket1 ért el. Figyelemreméltó eredményeket egyrészről a rábízott érdekek előbbreviteleben, de másrészről azaltal is, hogy a más nézeten levőknek s az e termen kivül más irányban működőknek igen sok érzékeny támadását hívta ki. Én azt hiszem, hogy ily alkalmakkor — a melyek egy irány követésében igen gyakran előfordulnak — az ellenfélnek a tamadása a legnagyobb dicséretek közzé tartozik, a melyekkel közpályán működő férfiú találkozhat. Mindnyájunkat a mai közgyűlés kezdetén nagyon lebilincselt azon komoly, határozott és mindemellett mérsékelt irány, amelylyel az egyesület igen t. elnöke gróf Dessewífy Aurél Őnagyméltósága (Éljenzés) mégnyitotta a közgyűlést. Az ő megnyitójára szabad legyen azt a kifejezést használnom, hogy méltó volt ahhoz a diszes helyhez, ahonnan elhangzott és méltó volt azon férfiúhoz, akinek ajkairól elhangzott. Mi mindnyájan, akik azon teljesen határozott és teljesen mérsékelt iránynak kő vetői vagyunk, amelyeket ő beszédjében szives volt elmondani, azt hiszem csak kötelességet teliesitünk, hogy ha az ő általános működéi éért, valamint jelen alkalommal ezen közgyűlés megnyitásáért és méltó vezetéséért neki köszönetet mondunk. (Hosszantartó éljenzés.) Gróf Dessewífy Aurél elnök : Igen köszönöm a megtisztelő szavakat s kérem a t. tag urakat, hogy a jövőben is oly tevékenységet fejtsenek ki, mint az elmúlt évben s támogassa-: nak bennünket működésünkben. Az ülést ezennel berekesztem. (Hosszas Éljenzés ! Felkiáltások : Éljen az elnök.)
K Ö Z T E L E K , 1899
1860 Az
igazgató-választmány
ülése.
(1899. deczember 10.) Jelen voltak gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt' Bujanovics Sándor és Zselénski Róbert gróf alelnökök, Anirássy Sándor gróf, Bálintffy Pál, Bernát István, Bolla Mihály, Cserháti Sándor, dr. Csillag Gyula, dr. Darányi Gyula, Farkas Ábráhám, Emődy József, dr. Oaál Jenő, Galqóezy Károly, Qyörqy Endre, Hegedűs József, Kodolányi Antal. Kostyán Ferenez, Lejtényi György, Mahfalvay Géza, Rainprecht Antal, Reusz Henrik, Steiger Gyula, gróf Szapáry Gyula választmányi tagok és a tisztviselőkar teljes számban. Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözli a megjelenteket s az ülést megnyitja. Titkár bemutatja a mult választmányi ülésről felvett az elnök és két hitelesitö tag által aláirt jegyzőkönyvet, amely a Köztelekben is közzé volt téve. Tudomásul szolgál. Elnök a mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Mahfalvay Géza és Lejtényi György tagokat. Titkár jelenti, hogy a mult igazgatóválasztmányi ülés óta az egyesület tagjai sorába beléptek: Elhunyt tagok. Titicár jelenti, hogy a mult ülés óta elhunytak a tagok sorából: gróf Zichy Gábor, Dőry Vilmos, Kőrösy József, dr. Jovánovics György, ifj. Tóth János évdijas tagok. A választmány az elhunyt tagok felett, különösen Dőry Vilmos vál. tag elhunyta felett, aki a mezőgazdaság terén s különösen az egyesület működésében tevékeny részt vett, jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét. U j tagok. Tiikár jelenti, hogy a mult ülés óta tagokul jelentkeztek: Angeli Márton bérlő, Eisler Gvula bérlő, Géber Kornél oki. gazda, Herbst Mihály gazdat., Klein Andor földbirt, Landesz József bizt. társ. kárbecslő, Liszka Károly oki. gazda, Meller Dávid földbirtokos, Muraközy Béla számtartó, Nagy István gazd. s.-tiszt, báró Orczy Istvánné györgyházai uradalma, Perutz Emil bérlő, Sass László földbirt., Sztankovics József magánzó, Vancsó Béla földbirt., Vertán Artúr oki. gazda, huszárönk., Weisz Vilmos és Izsó bérlők, Ursziüyi Arnold gyógyszerész, dr. Németh Dezső főszolgabiró, Fischer Jakab gazdász, összesen 20 évdijas tag. Tagságúié lejárta folytán a tagságról lemondottak: Németh Pál, Hembach Gyula. A taglétszám tehát: alapitó tag 382, évdijas tag 2800, tiszteletbeli tag 23, összesen 3205 tag. Forster Géza igazgató bejelenti a választmánynak, hogy évek sora előtt az igazgatóválasztmány kegyes volt megengedni, hogy a Tattersal! vezérigazgatói teendőit vihesse. Ujabban szóló a Tattersall vezérigazgatósági teendőjéről lemondott és ezt az igazgató választmánynak bejelenti. Tudomásul vétetik. Igazgató jelenti, hogy a közgyűlési tárgyalást igénylő javaslat vagy inditvány nem adatott be, ennek folytán a választmány e tekintetben előterjesztéssel sem élhet a közgyűlésnek. Tudomásul szolgál. Végül: Szericesztö-titicár előterjeszti az irodalmi és tanügyi szakosztálynak a könyvkiadó-vállalat könyvkészletére, kiadandó szakmunkákra és Köztelki s vidéki gazdasági előadások tartására vonatkozó javaslatait (melyek a ,Köztelek" f. évi 99-ik számában közzé voltak téve), melyekhez az igazgató-választmány hozzájárult. Ezzel az ülés véget ért.
DECZEMBER HO 18.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Káíroám.
A burgonyaféleségek megválasztásáról. {Egyszersmind felelet toll ilyirányu kérdésre.) P. K. ur a következő kérdést intézte a „Köztelek" szerkesztőségéhez: „Déli lejtésű, igen száraz, mészkavicsos, sekély feltalajjal bíró szántómon, mely dus keményitőtartalommal telitett burgonyafajtól remélhetek legbővebb termést .és hói szerezhető meg ezen burgonyaféleség? Megjegyzem hogy e talajon a következő négyes vetésforgót alkalmazom: 1. fekete ugar trágyázva, 2. őszi vetés (rozs), 3. burgonya, 4. zab. A trágyázás juhtrágyával (részben esztenázás) történik, mert szarvasmarhatrágyát e dűlőre igen nehezen vihetek ki. Minden miveleti növény termelésénél, tehát a burgonyatermelésnél is a termelés sikerének legfontosabb feltétele : a termesztendő féleség helyes megválasztása. A féleség helyes megválasztására a burgonya termelő vidékeken hazánkban ritka esetben fordítanak elég gondot, sok gazdaságban termelnek egy vagy két burgonya féleséget évtizedeken keresztül, évről-évre kisebb termésmennyiséggel s rosszabb minőséggel. A burgonyatermelőnek sohasem szabad megfeledkezni a burgonyának azon tulajdonságáról, hogy hamar degenerál, hamar elveszíti azon jó tulajdonságait, a melyeknek birtokában a termelésre alkalmas volt s a mely tulajdonságoknak megapadásával jövedelmező termelésre tovább nem alkalmas. Ezért van az, hogy a féleség változtatásával a burgonya termését oly nagy mértékben fokozhatjuk, hogy e tekintetben a burgonyát valamennyi miveleti növényünk között első helyre állithatjuk. A féleség megválasztásánál a burgonyatermelés terén több oly körülményt kell szem előtt tartani, a mely igen megnehezíti a féleség helyes megválasztását és a mely okozója azon gyakorlati tapasztalatnak, hogy bár a féleség változtatása kezd terjedni burgonyatermelésünknél is, azonban az számos esetben nem sikerül, az uj burgonya féleség nem válik be, akárhányszor még a régóta termelt és elfajtázott, degenerált féleségnek is mögötte áll, nemcsak terméshozámában, de ennek minőségében is. Ezen jelenség okát két körülményre vezethetjük vissza. Az egyik az, hogy a német burgonyatermelők '— régóta felismervén a burgonyatermelés jövedelmezőségének emelése terén a magváltoztatás szükségességét, oly nagy számban viszik piaczra az újonnan előállított féleségeket, hogy azok értékét kipróbálni nagyon nehéz, s minthogy ez igen jő jövedelemmel jár, olyan változatok is forgalomba jutnak, a melyeknek értékét maga a termelő sem ismeri teljesen. A másik körülmény az, hogy a burgonyaféleségeknek meghonosodó képessége sokszor igen csekély, a mi részben az éghajlati és talajviszonyokban leli magyarázatát, részben pedig abban, hogy az uj termelési helyen a talaj előkészítése és trágyázási állapota nem felel meg a burgonyaféleség igényeinek. Nem szabad figyelmen kivül hagyni a használati czélt sem a burgonyánál, mert a szerint hogy asztali, szeszgyártási vagy takarmányburgonyáról van szó, más és más lesz a burgonyának diszlési feltétele is. ügy a talaj minőségére, mint annak trágyázási állapotára legkényesebb az asztali burgonya. Ha akár az egyik, akár a másk feltétel nincs meg a kívánatos mérték'wn, nemcsak a terméshozam, hanem annak mi 'őségé illetve megtartása a ialetessége is apad. A minő >
100. SZÁM. 9-IK S V F O L Y A M . szeszgyártási burgonyánál is hasonló elbírálás alá esik, mig a takarmányburgonya felújítása aránylag könnyen végezhető. Van azután a burgonyaváltoztatás végrehajtásánál még egy figyelemre méltó gyakorlati szabály, a melyet a magyar gazdák sokszor nem vesznek tekintetbe, ez a burgonyaféleségek csekély meghonosodó képességére vezethető vissza. Számos oly burgonyaféleség van, mely az első termelési évben nagyon közepes eredményt szolgáltat, sem minőségében, sem mennyiségében nem ad kielégitő termést, így azután akárhány gazda kiküszöböli azt a továbbtermeléhböl; ez sok esetben helytelen eljárás, különösen ha a kérdéses féleség a vész iránt nagy ellenállást mutat s érési ideje is kedvező. Az első évi terméseredményt nem szabad irányadónak venni a féleség értékére, hanem legalább 2—3 éven át próbáljuk azt ki s csak ezek után vonjunk végérvényes ítéletet a burgonya féleség értékéről, minthogy az, mint változásnak nagyon alávetett miveleti növény, a helyváltoztatást az első évben nagyon megérzi. Akárhány helyen tapasztalták azt az ujabb féleségek termelésénél, hogy a jó tulajdonságok csak több évi termelés után jutottak azoknál érvényre-, jeléül annak, hogy a féleségek csak lassan szokták meg a megváltozott termelési viszonyokat. A burgonyaféleségek megválasztásánál a gazda ritkán szerezhet kellő tájékozást a kiválasztottféleségek talajigényéről. Igaz, hogy a burgonya a talaj iránt nem mondható kényes növénynek, mégis czélszerü volna, hogy minden féleség a neki megfelelő, legalkalmasabb talajon termeltessék, mert nemcsak a termés nagysága, hanem ennek minősége, továbbá eltarthatósága is szoros összefüggésben van a talaj minőségével. A legtöbb burgonyatenyésztő árjegyzékében nincs kitüntetve a talaj minősége, melyen a féleség termeltetett, igy nehéz a féleséget jól megválasztani e miatt is. Az országos növénytermelési kísérleti állomás évek óta végez összehasonlító burgonyatermelési kísérleteket, különösen a felvidéki vármegyékre való tekintettel; ezen kísérleteknek czélja a forgalomba hozött ujabb féleségek közül az egyes vidékek számára alkalmas féleségek kikeresése s ezek termelésének terjesztése. Tekintetbe véve a burgonyaféleségek helyes megválasztása körül mutatkozó nehézségeket, nevezett állomás ezirányu tevékenységét nagy jelentőségűnek kell elismernünk a bnrgonyatermés jövedelmezőségének fokozására. A növénytermelési kísérleti állomás ezen kísérletei alapján az ujabb burgonyaféleségek közül a felvidéki megyékben több helyen bevált féleségek a következők: Max Eyth, Professor Maercker, Wilhelm Korn. A Max Eyth közepes érésű, a burgonyavész iránt nagy ellenállással biró, jóminőségü, bőtermő féleségnek bizonyult; a talaj iránt nem támaszt nagy igényeket s mint igen alkalmas szeszgyártási burgonyaféleség nagy jelentőséggel bír. Ezen jó tulajdonságainál fogva Szepesmegyében örvendetesen terjed. A Professor Maercker szintén közepes érésű, a vész iránt jól ellenálló, kedvező körülmények között bőven termő és magas keményitőtartalommal biró féleség, szeszgyártásra kitűnően megfelel, mint asztali burgonya is figyelembe jöhet. A talaj minősége és trágyázási állapota iránt azonban nagy igényeket támaszt, csak kedvező körülmények között tartja meg jó tulajdonságait, e tekintetben a Max Eyth határozottan felülmúlja s ennek tulajdonitható, hogy nem terjed oly gyorsan, mint azt jó tulajdonságainál fogva várni lehetne. A Wilhelm Korn, kedvező körülmények között szintén közepes érésű, nagy termőképességü, magas kéményitőtartalmu, a vésznek ellenálló, szeszgyártási és asztali czélokra megfelelő féleség. A talaj iránt ez sem annyira
í o o . SZÁM
9 iK ÉVFOLYAM.
igényes,mintaMaercker; alkalmazkodó képessége meglehetős nagy: Turócz- és Szepesmegyékben szépen terjed. Ezen féleségeken kivül ujabban a Profeszszor Ort és Minister von Luczius féleségek is jónak ígérkeznek, az ezekkel végzett kísérletek azonban még nincsennek befejezve, igy ezek értékére nézve közelebbről nem nyilatkozhatunk. A Felvidék több gazdaságában termelik azután a Dolkowski-féle burgonyákat, melyek között a Topas, Lada, Lech, mint középes érésüek •, a Topor, Taczala, KorczaJc, Dolega. Piast stb. mint későn érők, de nagy termésű és jő minőségű féleségek termeltetnek s a burgonyavész iránt is nagy ellenálló képességgel birnak. A kérdésttevő ur által adott esetben a talaj meszes volta a minőségre kedvezőnek mondható, tekintettel azonban arra, hogy talaját száraznak és sekély feltalajjal bírónak mondja, nagy termésekre nem számithat. Mindenesetre nagyon fontos, hogy a sekély feltalaj alatt milyen altalaja van a kérdéses területnek ; ha az köves, vagy ha sziklás, nagyon hátrányos, mig ha agyag, vagy kötöttebb vályog, sokkal jobb eredményeket érhetel. Nézetem szerint a legmegfelelőbb és legbővebb termésű féleség is csák mérsékelt hozamot adhat, aránylag magas keményítőtartalommal. Hogy melyik az emiitettek közül azon féleség, mely ezéljainak az adott viszonyok között teljesen megfelel, előre megmondani lehetetlen és legajánlatosabb, ha több féleséget próbál ki s e czélra elegendő, ha kezdetben 1 mmázsa vetőgumót ültet el s ha a kísérletet legalább 2 éven át folytatja. Ez esetben legkevesebbet koczkáztat. Nevezetesebb burgonyatenyésztők: Oser Cimbal Frömsdorf, Porosz-Szilézia, W. Paulsen, Nassengrund beiBlomberg, W. Riehter Zurichau, mind a három Németországban; H. Dolkowski Nonawies bei Kenty, Galieziában. Utántermelt igen jó minőségű burgonya kapható: R. Grairenstein termelőnél Sydon, u. p. Biesenthal, hol a féleségek sovány, homokos talajon állíttatnak elő. A Dolkowski-féle burgonyákat nagyban termelik: a Salamon féle uradalom Palocsán s a kellemesi gazdaság, mindkettő Sárosmegyében ; a Max Eyth burgonyát: ,br. Ghillány Imre Fries, u. p. Hedri, Szepesmegyében. Rázsó Imre.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.
Emésztési zavar répaetetés következtében. Egyik előfizetőnk M. D. ur hozzánk intézett levelében előadja, hogy hizó ökrei, melyeknek fejenkint 40 kiló répát s 2 kiló árpadarát árpapolyvával keverten ad, koronkint nagymértékű hasfájásba esnek és kérdezi, hogy vájjon mi idézi ezt fel, s mi annak az orvossága. Jóllehet anélkül, hogy az ember a körülményeket ismerné s a nyújtott takarmányok milyenségét tudná, alig lehet teljesen találó feleletet adni a feltett kérdésre, mindazáltal talán tájékozódni fog a kérdésttevő az ok felől s eként rájön a segítség módjára is, ha a következőket figyelmébe ajánljuk. 1. Hizómarhának 1000 kiló élősúlyra 60 kiló répánál többet adni nem szoktak. Kérdésttevő egy állatnak, tehát valami 500—600 kiló élősúlynak 40 kilót ad, vagyis a maximális adagot tetemesen túlhajtja. Nem lehetetlen hát, hogy ez az oka a hasfájdalmakban mutatkozó emésztetlenségnek. 2. Légenysavas sókkal, pl. chillisalétrommal felültrágyázott répaföldről kerülő répa — különösen ha a talajrészektől meg nem
KÖZTELEK,
1899
DECZEMBER HO
13.
tisztított állapotban nyujtatik — emésztési zavarnak nemkülönben okozója lehet. A salétromsóvsl nem trágyázott földről kerülő répa is okozhat emésztési zavart, pusztán amiatt is, hogy talajrészekkel nagyobb mértékben szenynyezett s illetőleg, hogy mosatlan állapotban nyujtatik az. 3. A nagyobb szeletekre vagy koczkákra vagdalt répa jobban megrágatik, tökéletesebben benyálaztatik, sőt vissza is kérődzhetik, ellenben a diónagyságu vagy még kisebb darabok felületesen rágva és benyálazva nyeleinek le, gyorsan erjedésnek indulnak s igy gázok keletkezésére, futólagos dobkórra, felfúvódásra, hascsikarásokra szolgáltathatnak alkalmat, kivált, ha még az adag is oly nagy, aminő a szóban forgó. 4. A takarmány összes szárazanyagtartalmának legeslegfeljebb 50%-át szabad csak, hogy kitegye a répa, mert másként az emésztőkészülékek kellő munkát ki nem fejthetnek. Meg van-e ez az arány, azt — mert a nyújtott polyvamennyiségét nem tudhatja a kérdésttevő — megítélni nem tudom, de azt hiszem, hogy nincs meg a kellő arány. 5. Ugy a répa, mint az árpa és polyva hibái és romlottságai is felidézhetik az emésztési zavart. Igy a fagyottság, penészesség, dohosság, üszögösség stb. 6. A takarmányokon kivül eső számos ok van még, ami időszaki felfúvódást, hasfájdalmat, emésztési zavart felidézhet. Mindozeket megfontolva s ezeknek utána kutatva rájöhet a kérdésttevő a baj nyitjára. Az én felfogásom — amennyire azt látatlanban összehozhatom — az, hogy a répa némi redukálásával, a dara csekély szaporításával s némi szálas (lehetőleg széna) nyújtásával már segíthet a bajon, ha ugyan az ok csakugyan az, amit gyanítottak s a miről az 1. és 4. pontban szólok. M. K.
GAZDASÁGI IPAR RovatvMetS: Zalka Zsigmond.
A gyümölcspálinkafó'zésről. Q, Alig van mezőgazdasági növény, mely valamely földterületről kevesebb fáradtság és költséggel nagyobb jövedelmet nyújtana, mint a gyümölcsfa. Egy holdnyi rendszeresen beültetett gyümölcsös évi jövedelme egy ugyanolyan területű prima buzáföldnek jövedelmét a mai viszonyok között fölülmúlja még akkor is, ha csak minden harmadik esztendőben számítunk a gyümölcsösnél rendes termésre. A gyümölcstermelés természetében fekszik ugyanis az a sajátság, hogy kellő megválasztás és megfelelő gondozás mellett, ha nem minden esztendőben is, de oly terméseket és jövedelmet képes adni egy bizonyos területről, minőket hasonló területről semmiféle más mezőgazdasági növény sem ad. Legjobban igazolja ezt Amerika Delavare államának példája, hol Semler adatai szerint 60,000 kat. hold van beültetve baraczk- s egyéb gyümölcsfákkal s az ottani kormány által végrehajtott összeírás és becslés alapján egy kat. hold évi átlagos jövedelme 5500 frtban állapíttatott meg. De nem kell oly messze mennünk; mert igazolja ezen állításunkat Kecskemét példája is, hol számos oly almafát mutatnak, mely jó termés idején 100—110 frtot is jövedelmez s ha ily fát 50-et számítunk egy kat. holdra, ugy annak évi jövedelme 5000—5500 frt leend. Nem tagadható a gyümölcstermelésnek jelentősége talajunk jövedelmezőségét tekintve, a mezőgazdaságban , sem. Igy például, ha szántóföldeink széleit magastörzsü gyümölcsfákkal ültetjük be, miután ezek árnyéka kellő távolságban ültetve, az alattuk tenyésző mezőgazdasági növényeknek nem árt, helyesen megválasztott ily modorú gyümölcsfaültetés ta-
1861
lajunk jövedelmezőségét sokszor mesés összegekkel fogja emelni anélkül, hogy ez nagyobb kiadásunk- avagy fáradtságunkba kerülne, mert a fák ápolásán s lehernyózásán kivül velük egyéb bajunk nincsen. De a gyümölcstermelés is biztosan jövedelmező csak akkor lesz, ha a termésnek minél megfelelőbb értékesítéséről gondoskodunk. Gyümölcstermelésünk emelésére irányuló minden törekvés azért szenved hajótörést, mert a gyümölcs értékesítésére nem létezik jutalmazó piacz s ennek következménye aztán hogy különösen bőtermésü években a gyümölcs leszedésére fordított munka is kárba vész. A fáról lehullott gyümölcs ott marad, elrothad a földön, néha a pinczében, vagy a padláson, legjobb esetben a háziállatok, baromfiak takarmányává válik. S igy bár gyümölcstermésünk évente több millió forint értéket képvisel, annak több mint fele sehogy sem értékesül, kárba megy. Ezt a szomorú jelenséget oly vidékeken és gyümölcskertekben tapasztaljuk a leggyakrabban, a hol a gyümölcs kevert fajtájú és silányabb minőségű. Gyümölcstermelésünk fejlődését mi sem hátráltatja továbbá annyira, mint azon körülmény, hogy gyümölcsiparunk a szó szoros értelmében vett bölcsőkorát éli s ez okból a termelés még kedvező években sem jövedelmez ugy, hogy az népünket a gyümölcstermelés erélyesebb felkarolására buzdítaná. A fejlett gyümölcsipar pedig, mely tehát a nyers gyümölcs feldolgozását, annak tartósabbá és értékesebbé tételét tűzte ki czélul, elengedhetetlen feltétele a jövedelmező gyümölcstermelésnek, mert virágzó gyümölcstermelés csak ott lehetséges, a hol azt a gyümölcsipar és kereskedelem megfelelőleg támogatják. Gyümölcstermelésünket emelendő, mindenekelőtt a nyersanyag ipari feldolgozásáról kell gondoskodnunk, mert hiszen igen természetes, hogy egy olyan könnyen romló árunak mint a gyümölcs, csak addig van értéke, mig bomlás nélkül eltartható s annál nagyobb értéke, minél tovább képes ellentállani a természeti erők bomlasztó hatásának. A gyümölcs ipari feldolgozásával elérjük azt, hogy: a termény tartósabbá lesz s igy a megromlás veszélye nélkül szállítható távolabb fekvő piaczokra; értékesebb alakban kerül piaczra s igy magasabb áron értékesül; kisebb térfogat mellett nagyobb értéket képvisel, mely körülmény a szállítás költségeit apasztja s igy a tiszta jövedelmet gyarapítja. Hiszen a termelő ipar majd minden eljárásának az a czélja, hogy a térfogat apadjon, ez okból változtatjuk a czukörrépát czukorrá, a burgonyát szeszszé, a tengerit dizsnózsirrá, hogy a termények tartósabbá tételén kivül azokat könnyebben szállithatókká tegyük. S végül lehetővé teszi a a gyümölcs ipari feldolgozása a hibás vagy esetleg romlásnak induló gyümölcs értékesítését is. A gyümölcsipar igen sokoldalú foglalkozás és nem csekély társadalmi és nemzetgazdasági jelentősége az, hogy házilag űzhető, a mennyiben az üzleti készlet beszerzése csak kevés tőkét igényel, elhelyezés pedig oly helyiséget, mely a legtöbb esetben már meg is van. A gyümölcs ipari értékesítésének egyik neme a gyümölcspálinkafőzés, mely hazánk egyes vidékein máris szép jövedelmet hajtó mellékiparképpen szerepel s igy azt hiszem, nem végezek fölösleges munkát, midőn a gyümölcspálinkafözést röviden szóvá teszem. A gyümölcspálinka a különféle gyümölcsökből zúzás által készített czefreelerjesztés után lepárlás által készített pálinka, a mely szeszen kivül még a különböző gyümölcsfélékre jellemző illatos anyagokat is tartalmaz, miért is igen keresett áruczikket képez. Pálinka készítésére általában vagy keményítő- vagy czukortartalmu anyagok használtatnak. A keményitőtartalmu anyagokból pálinkát készítendő, azokat magfőzik, majd 60—64
1862 C°-on összezúzott csírázott árpa, az u. n. malátával keverik. Ekkor egy a malátában lévő anyag, az u. n. diastase, a keményítőt czukorrá Változtatja át. Szesz ugyanis csak czukorból keletkezik annak kierjesztése folytán. Az igy készült czukortarialmu folyadék már most 10—20° C. hőmérsékletre lehűtve, élesztővel erjedésnek indíttatik. Az élesztő egy oly növény, gomba, mely czukrot s azonkívül kevés fehérjét és ásványi anyagot tartalmazó folyadékban tenyészik s ennek czukortartalmát kellő hőmérséklet mellett szeszszé és szénsavvá alakítja át. A szénsav, mint gáz, elillan a levegőbe s igy az illető folyadék emelkedését vagy mint mondani szokás forrását idézi elő, a szesz pedig a kierjedt czefrének nevezett folyadékban visszamarad s abból lepárlás segélyével elkülöníthető. Azon folyamatot, amelynek tartama alatt a czukor említett átalakítása-végbe megy, köztudomás szerint, erjedésnek szoktuk nevezni. Czukrot tartalmazó anyagok feldolgozásánál az eljárás sokkal egyszerűbb, mert ezek már kész czukrot tartalmazván, élesztővel keverve 5—30 Gp-nyi hőmérsék mellett erjedésnek indulnak s szesztartalmu folyadékká változnak át. Ugy nemesitett, mint vad gyümölcseinkben tekintélyes mennyiségű czukrot találunk, igy a beszterczei szilva 7.%, fehér szilva és ringló 7 5%, őszi baraczk 6%, kökény 5%, cseresznye 11%, meggy 9°/o. alma 7 5%, körte 8'5°/o, egres 7%, ribizli 5°/o, málna 6'5°/o, eper 7% czukrot tartalmaznak s igy pálinkafőzésére kiválón alkalmasak, nemcsak említett nagy czukor, hanem azon különböző, az egyes gyümölcsfélékre jellemző illatos anyagtartalmuknál fogva, melyek az érett gyümölcsczefrének lepárlása utján abból a szeszszel együtt kinyerhetők s amelyek aztán a gyümölcsből nyert szesznek kellemes, jellemző illatát és izét kölcsönzik, miután p^dig ezen gyümölcsök külső burkára a levegőből igen sok élesztőgomba rakódik le, amelyek az összezúzott gyümölcsön kellő hőmérsék mehett csakhamar rendkívüli módon elszaporodnak, a gyümölcsczefre kierjed anélkül, hogy élesztő hozzáadása szükséges lenne. czukortartalmu Pálinka teh t-t minden gyümölcsből készíthető. Szem előtt tartva azonban a gyümölcsértékesítés jövedelmezőségének emelését, mielőtt a gyümölcsöt pálinkafőzésre használnánk, ne mulaszszuk el számot vetni a körülményekkel s meggyőződni arról, hogy a gyümölcs, különösen az alma és körte esetleg mint bor nem jobban értékesülne e, mert a borból palinkát még mindig főzhetünk, ha azt ily alakban nem tudnánk eladni. Nemkülönben jó, zamatos pálinka készíthető a hullott gyümölcsből, a gyümölcs feldolgozásának hulladékaiból, mint az aszalásnál visszamaradó alma- és körtehulladékból, a bor készítésénél visszamaradó törkölyből,az utóbbiak közül azonban az almatörköly a pálinkafőzésre kevésbé alkalmas. Azon gyümölcsök, amelyek a belőlük készült áru keresettségénél fogva a pálinkafőzésre a legalkalmasabbak, az összes szilvafélék, cseresznye, meggy, kajszin és őszi baraczk, a nyári alma és körte fajták. A gyümölcs leszedése, melyből pálinkát főzni akarunk, semmi különös figyelmet nem igényel. Nagy súlyt kell azonban helyeznünk arra, hogy a gyümölcs jól érett legyen. A szesznek szánt gyümölcsöt minél érettebb állapotban kell leszednünk, még pedig egyrészről azért, mert minél érettebb a gyümölcs, annál több czukrot tartalmaz s igy természetesen annál több szeszt is ad, de másrészről pedig azért, mert a gyümö'cs illatos anyagai főleg az érés alkalmával képződvén, minél érettebb a gyümölcs, annál illatosabb az s igy annál értékesebb lesz a belőle készült pálinka. Miután továbbá a gyümölcspálinka értéke elsősorban annak illat- és zamatjától függ, a rothádt, penészes gyümölcsöt gondosan ki kell válogatnunk, mert ellenkező esetben a lepár-
KÖZTELEK,
1899 DECZEMBER HO 13
lásnál sokkal kevesebb értékű termény származik, a pálinka kellemetlen mellékizt kap. Ha rothadt penészes gyümölcsünk nagyobb mennyiségben volna, ugy czélszerübb lesz azt külön szedni és feldolgozni, belőle silányabb minőségű szeszt készítvén, mint az egészet elrontani. A lehullott gyümölcsöt tehát érésének kezdetétől fogva hetenként 2—3-szor a fák alól felszedjük s mielőtt azt az erjesztésre szolgáló kádakba, vagy hordókba öntenénk, lehetőleg péppé csomoszoljuk. Ekkor a gyümölcs belső húsos és czukortartalmu része érintkezésbe jő a külső burokra tapadó élesztő-sejtekkel, melyek az összezúzott gyümölcsöt igy tökéletesen kierjesztik. Ha ezt elmulasztjuk, ugy az erjedés tökéletlenül megy végbe, a czukor jelentékeny része nem alakul át szesz és szénsavvá, lepárolásnál a czefrében marad, minek következménye, hogy a pálinkanyeremény jóval kevesebb lesz. Az összecsomoszolást vagy magában az erjesztőkádban, két háromágú fával, bunkóval végezzük, vagy pedig mielőtt kádba tennők a gyümölcsöt, a szüretelésnél is használt szőlőmalmon bocsájtjuk keresztül. A kajszinbaraczkot, magvától megfosztva, az erjesztőkádban bunkóval zuzhatjuk össze, mert husa puhább. A körte össezuzására ellenben már czélszerübb lesz az imént emiitett zuzómalmot használni, mert husa sokkal keményebb. Ha ilyennel nem rendelkeznénk, ugy az ösázezuzást egy erősebb tölgyfadézsában végezhetjük. Hasonlóképpen járhatunk el a szilvával, m'g a czeresznye és meggy összezuzása mellőzhető, mert ezen gyümölcsök igen lédúsak s maguktól is könnyen felbomlanak, noha az összezuzás ezen gyümölcsöknél is csak előnyös lehet. Erjesztő edénynek vagy egyszerű 8—10 hektoliteres hordót használnak, melynek egyik feneket kiveszik, vagy pedig a szőlőskádhoz hasonló ugyanily térfogatú kádat. Használhatjuk bármelyiket, fődlog, hogy jól «áró fedővel legyen ellátva. A fedő egyszerű hüvelykes deszkából akként készítendő, hogy a kád vagy hordó szájában, mintegy 3—4 cm.-nyire teljesen megszoruljon. A fedő két kézifogantyuval legyen ellátva a felbontás könnyebb eszközölhetése végett. A közepén mintegy 25 czentiméter átmérőjű négy.-zőgü nyílás hagyandó mely igen jól záró, ugyancsak négyszögű ajtóval zárható. S végül a fedő bármely részén egy a boroshordó szájához hasonló nagyságú lyukat furatunk, hogy abba egy közönséges, a szüretelés alkalmával használni szokott erjesztőcsövet, kotyogót erősíthessünk. Használatbor a fedő szélét ott, ahol a kád belső oldalával érintkezik, agyagsárral jól betapasztjuk. A gyümölcsöt a fedél közepén lévő nyíláson át töltögetjük a kádba, melyet minden berakás után szintén légmentesen elzárunk. A kádat tehát légmentesen kell elzárni, mert ha a levegő a czefréhez fér, az igen gyorsan megeczetesedik, az ilyen czefre pedig nemcsak hogy kevesebb, de csekélyebb értékű pálinkát is szolgáltat. Miután a kád megtelt, ugy, hogy a fedőn alul csak pár czentiméternyi üreg maradt, a négyszögű nyílást ismét légmentesen elzárjuk, a lyukba erjesztő csövet illesztünk s az egészet nyugodtan állani hagyjuk. A czefre kierjesztésére igen jól használható, a vörös borok készítésénél használt, kácziknak nevezett erjesztő kád is, mely csekély eltéréssel ugyanolyan berendezésű, mint az előbb említett módon felszerelt erjesztő kád. Az erjesztő kádakat oly helyiségben kell elhelyeznünk, melynek hőmérséke 12—16° R. között van. Az erjesztés ugyanis legrendesebb lefolyású, ha a helyiség hőmérséke 16° R. A pincze tehát e czélra több okból alkalmatlan, részben azért, mert a hőmérsék itt igen alacsony s igy az erjedés igen lassú és hosszú ideig tartó lesz, részben pedig azért, mert a kierjedt czefrének a lepárlóhoz való szállítása
100
SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .
különösen nagyobb mennyiségnél nehézkes és költséges is. Legczélszerübben valamely födött szín alatt, vagy szőlőskertekben a présházban helyezhetők el. Ily helyiségek a mellett, hogy melegebbek, egyszersmind szellősebbek is s igy az erjedésnél képződő szénsav eltávolodhatik, mielőtt veszélyessé válnék. A gyümölcsczefre csakhamar erjedésnek indul, mit a kotyogók buborékolása jelez. Ami az erjedés időtartamát illeti, az igen különböző s függ elsősorban a helyiség hőmérsékétől. Minél melegebb egy bizonyos határig az erjesztő helyiség, annál gyorsabb, minél hidegebb, annál lassúbb lefolyású az erjedés. De a különböző gyümölcsök szintén befolyással vannak az erjedés időtartamára. Igy leggyorsabban erjed ki a meggy- és cseresznyeczefre, a szilvaczéfre erjedése már lassúbb, míg a körte-lés almaczefre erjedése 3—4 hétig is eltart. Általában azt mondhatjuk, hogy az erjedés a különféle gyümölcsfajoknál és hőmérsék szerint 10—20 napig szokott tartani. A tökéletes kierjedésre igen nagy súlyt kell fektetnünk, ha a gyümölcsből lehetőleg legtöbb pálinkát akarunk nyerni s a czefrét csak akkor öntenünk a lepárlóba, midőn az erjedés teljesen megszűnt. Hogy czefrénk erjedése gyors és tökéletes legyen, szükséges, hogy a lehullott gyümölcscsel igyekezzünk egy kádat minél előbb megtölteni s azt erjedésnek indítani, nem pedig, mint sokhelyütt szokás, az erjesztőkádak mindenikébe egy-egy kosárnyit önteni, mert mig az első esetben a kád gyorsan megtelik s egész tartalma egyszerre erjed, addig az utóbb említett eljárásnál azon rész, mely hamarább öntetett a kádba, hamarább erjed, mig az, mely később, vagy éppen 1—2 nappal a kifőzés előtt öntetett bele, lassabban vagy éppen nem erjed s így erjedetlenül a czefrébe marad és semmi pálinkát sem ad. Szükséges továbbá, hogy a czefre hőmérséke elég magas 12—16° R. legyen. Gátolja az erjedést gvakran a hideg időjárás is. Ezen könnyen segíthetünk azáltai, hogy a czefréből naponta néhány sajtárral kimerítünk, azt majdnem forrásig felmelegítve, ismét visszatol tjük, s az egészet jól összekeverjük. Ha a czefre kierjedt, mi onnan tudható meg, hogy a szénsavfejlődés és igy a kotyogó buborékolása megszűnt, a lepárlás azonnal megkezdhető. Hogy mikor szűnt meg az erjedés, megtudhatjuk akként is, hogy egy literes üveget megtöltünk az erjedő czefrével s azt melegebb helyen 1—2 napig nyugodtan állani hagyjuk. Áz erjedés mindaddig nem tekinthető befejezetnek, mig az üvegben levő czefre hígabb része 1—2 napi nyugodt állás után ki nem derül. A kierjedt czefrét már most vagy azonnal lepároljuk, vagy ha a lepárlást bármely okból megkezdenünk nem lehetne, ugy a kádat vagy hordót légmentesen kell elzárni, mert ha a levegő hozzáfér, a czefre inegeczetesedik, vagy megvirágosodik. Jól elzárt edényben azonban a czefre hónapokig, sőt évekig is eltartható. Sokan a régibb czefréből került szeszt még jobbnak tartják mint azt, a mely az erjedés befejeztével azonnal lepároltatott. A csontos magvu gyümölcsöket, mint szilva, meggy, cseresznye, baraczk még más módon is szokásos feldolgozni. A gyümölcsöt, mielőtt az erjesztő kádba tennék, a már emiitett módon megzúzzák, s a czefréhez tetszés szerint pár marok zúzott szilva-, czeresznye-, vagy meggymagot tesznek, s aztán az egészet langyos vizzel vagy langyos czukros vizzel összekeverve erjedni hagyják. Az erjedés megszűntével, a lepárlás megkezdése előtt a czefrét kisajtolják s a levet lepárolva abból elsőrendű s a törkölyt kifőzve, belőle másodrendű pálinkát nyernek. Finom gyümölcspálinka készítésénél még akként is szokás eljárni, hogy a megzúzott gyümölcsre langyos vizet töltenek s azzal jól összekeverve pár óráig állani hagyják, erre a
100. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M . levet leeresztik s második ős harmadik izben is langyos vizet töltve reá, állani hagyják, majd leszűrik. A második levet az elsővel egyesítve, mint a bort, hordókban kierjesztik, majd lepárolják. A harmadik levet pedig azzal együtt, amelyet a lé leeresztése után, a visszamaradó gyümölcsből kipréselnek, felmelegítik s összezúzott friss gyümölcsre töltik első lének és így tovább. Az erjedés befejeztével a czefrében volt czukor tehát szesz- és szénsavvá alakult át. A szénsav, mint légnem elillant, a szesz a czefrében maradt vissza. De hogy ezen az erjedés által képzett szeszt kereskedelmi czikké tegyük, azt a czefrében levő idegen anyagoktól kell elválasztani, mi lepárlás utján történik.
TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cserháti Sándor.
Mikor alkalmazzunk szuperfoszfát helyett Thomassalakot ?
KÖZTELEK,
1899 DECZEMBER HÖ
13.
Ezen mindenesetre fontos körülménytől eltekintve, vannak körülmények, mikor előnyösebb lesz a szuperfoszfát helyett Thomassalakot alkalmazni még az esetben is, ha a két trágyanem ára nem kedvezne a Thomass alaknak. Ilyen körülmények azok, mikor előnyösebb a lassúbb hatású foszfortrágya, vagy a mikor a talaj olyan természetű, olyan összetételű, hogy a szuperfoszfát vagy nem érvényesülhet kellőleg, vagy a szuperfoszfátban mindig jelenlévő gipszre a talajban lévő organikus savak bontólag hatnak és ennek folytán szabad kénsav képződik, a mi a növény fejlőpésére káros, sőt mérgező hatású lehet. Ez utóbbi körülmény fordulhat elő az u. n. savanyu tőzeges talajokon. A Thomassalakot általán alkalmazzák az olyan évelő növények alá, melyek tenyészidejűknek egész hosszú tartama alatt értékesíteni tudják azt, mint pl. a herefélék általában. Különben pedig körülbelül olyan viszony lehet a szuperfoszfát és Thomassalak hatása közt, mint pl. chilisalétrom és istállótrágya nitrogénje közt. Amaz gyorsan hat, de csak rövid id ig, mig ez utóbbiról vannak adataink, hogy évek hosszú során át észlelhető volt az utóhatása. Ujabban rendelkezünk egyes adatokkal arra *nézve is, hogy bizonyos talajokon különösen előnyös a Thomassalak a gzuperfoszfat helyett. Az már régebben is ismeretes volt, hogy a tőzeges talajok igen alkalmasak Thomassalak trágyázásra, hogy ezeken a Thomassalak legalabb is egyenlő hatással van, mint a szuperfoszfát, még az esetben is, ha a szuperfoszfát gipsztartalma nincs is a fentpmlitett mérgező hatással. Az organikus anyagokban dus, tőzeges talajoknál élénk a bomlási folyamat, melyeknél a szénsav minden esetben képződik s ez igen előnyös a Thomassalak foszfátjainak feloldására. Nem kívánok itt ezen jelenségnek bővebb fejtegetésébe bocsátkozni, csak megemlítem, mint egy olyan esetet, mikor a Thomassalak előnyösebben alkalmazható, mint a szuperfoszfát.
1863 nium-vegyületek keletkezzenek, a következő feltételek szükségesek-: 1. a talajban a vas-, illetve aluminiumvegyüleíek oldható alakban legyenek, hogy a foszforsavas vegyületekhez hozzáférhessenek; 2. a foszforsavas vegyületeknek lehetőleg elosztott állapotban kell a talajba kerülniük, hogy igy a vas-, illetve aluminiumvegyületekkel találkozhassanak, Legelőnyösebb az eloszlás, ha oldat alakjában találkoznak a vas-, ílletre aluminiumvegyületekkel. Az első feltétel meg van rendesen a mészszegény és vasban dus talajokon. A mész ugyanis a vasat oldatából kiválasztja, mint vasrozsdát s egyidejűleg ártalmatlanná teszi. Az olyan talajokban, melyekből fakadó viz sok oldott vasat tartalmaz, a vas ilyen mobilis állapotában van, ami sok esetben káros lehet a gazdára nézve. Az ilyen esetekben már magában a meszezés is sokszor előnyös lehet, mert a vasvegyületeket ártalmatlanokká teszi. A másik feltételnek különösen kedvezni látszik a szuporfoszfát vizben oldható foszforsava, a mely a talajban könnyen és egyenletesen eloszlik s ha talán nem is még oldott állapotban, de finom elosztottságában mindenesetre jobban ki van téve a v«svegyületek káros befolyásának, mint a Thomwssal k old^hatlan többé-kevé.-bbé elszigetelten eloszlott foszforsavja. Ilyen esetekben éppen a szuperfoszfátnak előnyös oldala, vizben oldhaió>ága. kárára van és ez a hátránya a Thomassalakkal szemben jelen esetben is. Most pedig lássuk a praxis adatait, hogy az elméletekkel megegyeztetve levonjuk a következtetéseket. Tiz év egy gazdaság életéből mindenesetre tanulságos lehet, különösen, ha olyan szakavatott vezetője van a gazdaságnak, mint a schniftenbergi gazdaság bénője, Schickert. Dr. Giersberg egy egész tanulmányt ír* erről és ennek a kivonatát Grandean érdemesnek tartotta francziába ültetni. Ezekből kifolyólag talán érdemes volna legalább Grandeannak kivonatát részletesón ismertetni. De ez messze eltérítene tulajdonképpeni tárgyamtól s így az érdeklődőket az eredeti közlemények elovasására kell utalnom és csak a legszükségesebbnek közlésére szorítkozom.*) Schniftenberg a rajnamelléki Bajorországban fekszik a pfalzi kerület kirchheimbolandeni járásában. A talaj porfiros eredetű, miként ez Pfalznak több vidékén előfordul. A talajelemzések következő vegyi összetételt mutattak ki: Feltalajban Altalajban n á z a l é k
Mig régebben azt tartották, hogy ugyanaz a hatás érhető el egy bizonyos foszforsavmennyiséget tartalmazó Thomassalakkal, mint félannyi foszforsavat tartalmazó szuperfoszfáttal, ujabban már inkább mondható, hogy egy sulyrész Thomassalak foszforsavjának legalabb kétharmad sulyrész szuperfoszfát foszforsav felel meg. Eltekintve ettől a körülménytől, mely sok esetben döntő lehet, mikor t. i. a két foszforsavtrágya árkülömbsége jöhet tekintetbe: vannak bizonyos körülmények, melyek hol az egyik, hol pedig a másik féleségnek adnak elsőbbséget. A szuperfoszfátnak, tudjuk, hogy általában az a fő előnye a többi foszfortrágyával szemben, hogy ebben a foszforsav mint vizben oldható monokalcziumfoszfát van jelen. Ily alakban a foszforsav a talajba kerülve, a talaj nedvessége által egyenletesen eloszlik s a növénygyökerek számára könnyen hozzáférhető lesz. Tudjuk ma már azt is, hogy az a régi Legújabban azt tapasztalták, hogy ezeken felfogás, hogy a vizben oldható foszforsav, kívül vannak vasdus tevéketlen, porfiros eremint olyan, a növénygyökerek által könnyeb- detű talajok, melyekben a Thomassalak igen ben felvehető, mint a vizben oldhatlan trikal- előnyösen volt alkalmazható, mig a szupercziumfoszfát: nem játszik fontos szerepet a foszfát csak gyenge hatást mutatott. Ez annál foszforsav felvételénél. Növény-fiziologiai kí- inkább érdekesnek tűnik fel előttem, amennyisérletekkel sikerült kimutatni, hogya trikalczium- ben tudomásom van róla, hogy hazánkban is foszfát a gyökér váladékaiban teljesen feloldódik oly talajokon, mely tudományos kísérletek alaps épp oly könnyen oldódik a gyökér váladékai- ján határozott foszforsavszükségletet mutatott, ban, mint a szénsavas mész.*) Az is ismeretes, azaz tenyé-izedény kísérleteknél a szuperfoszfát hogy a monokalcziumfoszfát a talajba jutva termést fokozólag hatott: addig a talaj eredeti visszaalakul többé-kevésbé oldhatlan vegyüle- helyén már több évi kísérlet is fokozott szuNitrogén 0"12 008 tekké. Szóval a szuperfoszfát gyors és szembe- perfoszfáttrágyázás daczára is a hatás cxak Káli (Ka 0) 0-10 0 04 ötlő hatása a foszforsav egyenletes eloszlásának elenyésző csekély terménnövekedést adott. Ezen Mész (Ca O) 0 45 0"38 tulajdonítandó a talajban, a mi természetesen esetben is az illető talaj nagyon vasdus és (P2O5) 0 05 004 Foszforsav a vizben oldhatóságának következménye. valószínűleg hasonló tényezők okozzák a szuMár az elemzés adataiból látszik, hogy A Thomassalakban a foszforsav vizben perfoszfát hatástalanságát, mint az alábbiakban ásványi alkatrészekben szegény talajjal van oldhatlan vegyületekben van jelen, melyek tárgyalandó esetnél. dolgunk. De minden kétséget kizarólag azt egy része hig savakban, nevezetesen pedig az Első sorban az az elméleti kérdés merülbizonyították már az első évi termések, hogy u. n. Wagner-féle czitrát-oldatban, illetve az het fel, hogy mi lehet ezen jelenségeknek a talaj bő meszezést, foszfor- és kálitragyát ujabban alkalmazott 2%-os czitromsavas oltulajdonképpeni oka. Miért jelentkezik ez éppen követel. A salétromot még az árpa is, mely datban oldódik.**) Ma már Németországban vasdus talajoknál? A talajban levő vasvegyüle- tudvalevőleg legérzékenyebb a salétrom iránt, a czitromsavban való oldhatóság szerint veszik is a Thomassalakot, mint a vizben oldhatóság tek különfele hatással lehetnek-e a foszforsavra csak akkor hálálta meg, ha bőséges ásványi a szerint, hogy szuperfoszfát- és Thomassalak- tápanyag lett egyidejűleg a talajnak adva. szerint a szuperfoszfátot. ban kerülnek a talajba? Az azonban még koránt sincsen kétséget Az első három év (1884—1887.) inkább Ujabban mindinkább kiderül, hogy a vas- tanulmányozás volt, mert anyagi haszna nem kizárólag bebizonyítva, hogy a czitromsavban oldható foszforsav egyenértékű a szuperfoszfát és a?M»mmMm-vegyüleleknek sok esetben igen volt, csak kiismerte a gazda talajának terméfontos szerepük van a talajban a foszforsavvizben oldható foszforsavával, sem pedig az szetét és igényeit. kimutatva nincs, hogy a Thomassalak foszfor- felvételt illetőleg, csakhogy a felvételre nem Három évi tapasztalat alapján meggyőzősavának czitromsavban nem oldódó része a előnyös, hanem inkább hátrányos hatással. dött Schickert, hogy talaja egyrészt tevéketlen, termés fokozására teljesen hatástalan ma- Mert szintén csak ujabban végzett növény- igen lassan elmálló természetű, miért is nagy fiziologiai vizsgálatok alapján kitűnt*), hogy a radna. mértékben alkalmazott meszezés mutatkozott vas- és aluminiumfoszfátok a gyökerek váladé- üdvösnek; de egyúttal ásványi tápanyagban *) Mezőgazdasági Szemle 1899. évf. októberi fü- kaiban nem, oldódnak s ennek folytán a nö- természetszerűleg szegény talajjal van dolga, zetben „A növénygyökerek váladékának jelentőségéről, vényre nézve elveszettnek tekinthetők. Ahhoz, miért is bőséges foszfortrágyát és kálit igényel. a talaj és növények trágyaszükségletét illetőleg." Dr. hogy ezek az oldhatlan vas- illetve alumiSigmond Elek. *) .Journal d'agriculture pratifjue" 1899. évf. **) „Köztelek" 1899. év 2. szám, 33. oldal, Win1 aug. és szeptemberi füzeteiben. *) Mezőgazdasági Szemle u. o." disch Richárd idevonatkozó czikkében bővebbet találni.
1864
KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 13
100. SZÁM. 21-ik EVfÖL?AM.
1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. 1891. 1892. szövetségét, mely hivatva lesz tevékenységének telRozs 15-50 23-60 26-20 28-10 26 30 29*90 34 10 23*30 39-10 jes súlyával tisztán a szövetkezetek érdekeit és Buza 7-00 14-80 18-00 22-30 20-60 — — — 30 60 működésüket elmozdítani. Mozgalmat indított egy tejszövetkezet létesítése iránt, amely a közel (sörjövőben kezdi meg működését. Az állatbiztosítást Éz volt tehát a kitűzött feladat, mely árpa) 24-00 26-20 29-80 32'90 31 "40 36'20 40"90 42"30 37'70 igyekszik lehetőleg széles körben behozni, e megoldásra várt, még pedig nem könnyű meg- Zab 14-00 22-30 30-00 33-80 29'90 40 70 43-60 41-80 37'70 czélból a kölcsönös állatbiztosító szövetkezetoldást igényelt. Mert szuperfoszfátot oly Az 1888. évi esés szárazságnak tudandó tel bocsájtkozott tárgyalásokba. Rendezett az nagy mennyiségben kellett alkalmaznia, hogy be. 1891-ben a téli nagy hidegek a rozsban egyesület lóversenyt, mely az idén kiválóan jól a terméshozamot megemésztették a kiadások tetemes károkat okoztak, azért látjuk a tersikerült. A közgyűlés végre elfogadta azon inés a mellett a szuperfoszfát foszforsavja nem més csökkenést. A búzánál pedig az árpa átdítványt, hogy az állattenyésztés emelése, de is lett kellőleg kihasználva. A nitrogénnek ter- lag 6—8 métermázsával többet tejmett s ára másrészt a közvagyonnak koczkázat alól való mészetes trágyával való pótlása szintén nagy egyre ment, igy Schickert egészen kihagyta. A felszabadítása érdekében átiratilág kéressék nehézségekbe ütközött. ezukorrépa 60,000 kg.-ot, a burgonya 24,000— fel a vármegyei törvényhatóság, hogy a köz26,000 kg.-ot adnak átlag hetáronkéot. ségekre az összes közvagyont képező tenyészElső sorban is ném volt más takarmánya, Érdekes, hogy ezen mintaszerű gazdálko- jószág elhullás elleni biztosítását rendeletileg mint széna, szalma, pelyva és takarmányrépa dásnak minő hatása volt a környezetére is. tegye kötelezővé. Az egyesület által rendezett s ez is nagyon kevés. Az egész vidéken hüveDr. Giersberg összeállítása szerint az elgazd. előadások közül a f. hó 3-án Felsőlyeseket nem termeltek, legkevésbé pedig a hereféléket. Már pedig ezekre feltétlenül szük- terjedt trágyázásokkal a hektáronkénti termé- Bányán, Gzeglédy Tivadar szaktanár által a tejszövetkezetekről tartott előadásd szép gyakorsége volt, mint nitrogéngyüjtőkre. így tehát sek következőképp emelkedtek: lati eredményt ért el; amennyiben az általá1884-ben volt : 1892-ben pedig : nemcsak a rendes termések hozamát kellett fonos lelkesültséget keltett előadás után nyomBuza 15—18 19-30 koznia, hanem talaját alkalmassá tenni olyan ban megalakult a felső bányái tejszövetkezet, növényekre is, melyek termelése azelőtt nem Rozs 18-22'5 22*5—30 mely a nevezett községen kivül 4 községre volt keresztülvihető. Zab 10-5—135 21-33—36 alakult, u. m. Laczfalu, Nyegrefalu, Girót Árpa 13*5—16*5 27— 33 A foszforsav pótlására szuperfoszfát heés Magyar-Kékes. E községekkel együtt beA talaj foszforsav- és kálikészletepedig lyett a Thomassalakot alkalmazta 1887-ben vonatott a szövetkezetbe egyelőre 100 tagcsak kísérletképpen felerészben s ettől kezdve annyira emelkedett, hogy a hol kezdetben nak 200 darab tehene, melyek naponként 1200—1600 kilogr. Thomassalakot alkalmaz- mintegy 500 liter tejet juttatnak feldolgozásra. kizárólagosan. Azt tapasztalta, hogy a Thomassalak nemcsak olcsóbb trágyaféle volt, de tuk, ma már 400—600 kg. is elegendő. Hatással volt ez a nyers talaj értékének sokkal inkább megfelelt az ottani talajnak. A sopronmegyei gazdasági egyesület Mig a szuperfoszfáttal hasznot elérni nem tu- emelkedésére is, mert még azdőtt a rétnek f. hó 15-én, Sopronban rendkívüli közgyűlést dott, a Thomassalakba befektetett tőke 275°/o hektárját 1000—2500 frankkal fizették, ma tart, melynek tárgyai lesznek: titkár válaszugyanolyan minőségben 2000—7500 frankot is tása ; az egyesületnek a Gazdasági Egyesülehasznot hajto'.t. adnak érte. tek Országos Szövetségébe való belépésének De ezenfelül a Thomassalak egészen átEzekből tehát kitűnik az is, hogy mily módozatai felett való határozathozatal; stb. alakította az eredetileg tevékellen silány ta- üdvös hatással lehet egy okszerűen vezetett A szolnob-dobobamegyei gazdasági egyelajt. Mert mig 1888-ig hektáronkint átlag 1600 gazdaság egész vidékekre. sület deczember hó 24 én kezdi meg népies kg. Thomascalik volt szükséges, addig 1888 tói De a mi értekezésem főczélját képezte, gazdasági előadásainak sorozatát, melyek bekezdve már 1000 kg. is képes volt a lehető kitűnik az is, hogy a praxis adatai igazolni zárólag jövő évi február hó 25-is a következő legmagasabb hozamot is meghozni. Hasonlóképpen a káliból is eleinte 800 kg.-t, 1888-tól látszanak azon elméleti föltevést, hogy oly helyeken tartatnak: Baczán, Felőrben, Bálvátalajokon, melyekben sok az u. n. mobilis, nyos-Váralján. Molnár Dénes urad. intéző tart pedig csak 600-at kellett alkalmaznia. vagyis oldható vasvegyület, a szuperfoszfát nem előadást, melynek tárgya: „Mely utakon és A Thomassalak ezen előnyös voltát dr. képes annyira érvényesülni, mint a Thomasmódokon emelheti a kisgazda jövedelmét". Giersberg annak tulajdonítja, hogy a talaj vas- salak és valószínűleg vasduslalajokon, ha azok Magyar-Décsében, Málomban, Somkeréken, vegyületekben bővelkedik s ezekkel szemben a szuperfoszfáttrágijázás daczára sem adnak Alsó Ilosván Székely Sándor a következőkről Thomassalak jobban tud érvényre jutni, mint elegendő nagy termést, a Thomassalaktól jobb ad elő: 1. Szavatosságról és az állatok adása szuperfoszfát. Hasonló kedvező magaviseletet eredmény várható. vevésére vonatkozó főbb tudnivalókról. 2. tanúsított a Thomassalak Pfalznak több porDr. 'Sigmond Elek. Szarrasmarhatenyésztésről. 3. Miképpen gazdálfiros eredetű talajain, valamint Grandeannak kodjunk ? Magyar-Láposon és Kékesen Csiky is vannak tapasztalatai,*) melyek arra engedElek állattenyésztési felügyelő a szarvasmarha nek következtetni, hogy vasban dus talonokon tenyésztésről tart előadást. Kecseden Csérer a Thomassalak sok esetben jobban érvényesül a Gazdasági egyletek mozgalma. Lajos szaktanár a rétek és legelők gondozásászuperfoszfátnál. ról, Széken és Ördöngös-Füzesen Fejér Sámuel A szatmármegyei gazdasági egyesület A mi pedig a hüvelyeseknek, nevezetesen mult hó 22-én tartotta őszi rendes közgyűlését, állatorvos a szarvasmarha tenyésztésről tartanak előadást. Az előadásokon megjelentek pedig a hereféléknek meghonosítását illeti, azt amelyen Poszvék Nándor e. titkár felolvasta akként sikerült Schickertnek megoldania, hogy az igazgató-választmány jelentését az egyesület- közt az egyesület az előadók nyomtatásban mivel a herefélék kezdetben egymagukban nem nek tavaszi közgyűlése óta felmutatott működésé- megjelent munkálatait és egyéb népies nyeladtak termést, tehát védnövénynyel vetette. ről, melyből a következőket vesszük : Az egye- ven irt gazdasági tárgyú füzeteket és naptáraEzáltal ugyan nem szaporította egyelőre a sület tagjainak anyagi érdekei szolgálatában kat oszt ki. talaj nitrogénjét, mert tudvalevő dolog, hogy fentartott szőlőojtványtelep és az ombodi csikóa nitrogéngyüjtők csak azon esetben használ- legelő ez évben is jelentékeny kedvezmények ják fel a levegő nitrogénjét, ha a talajban nyújtására adott alkalmat; a csikólegelő jószánem találnak kész nitrogéntápanyagot. Ez esetGazdák Biztosító Szövetkezete. gának száma ez évben 168 db volt. Létesíben pedig oly korán kerültek le a talajról tett a vármegyében Sáros-Magyar-Berkeszen A Gazdasági Egyesületek Országos Szöhogy nitrogéngyüjtésről szó nem lehetett. egy mintaparasztgazdaságot, amely gazdaság vetsége történetében a folyó év mindenkor Ha tehát kezdetben nem is szaporodott a felszerelésével máris példányképül szolgál vi- mint eredményekben gazdag marad emlékezenitrogén, első sorban takarmányra volt szük- déke jobbára elhagyatott gazdaságainak. Ren- tes. A Szegeden rendezett első mezőgazdasági ség s ezt ily módon elérte. Továbbá a talaj- dezett mezőgazdasági tanulmányi kiránduláso- országos kiállítás fényes sikere után egy ujabb, nak fizikai tulajdonságait is nagyban javították kat. Mozgalmat indított egy földmivesiskola fel- igazán alkotásszámba menő tényről számolhat a termesztett herefélék, ugy annyira, hogy már állítása iránt, amely felett Szatmár város a be a Gazdák Biztosító Szövetkezetének megkormánynyal tárgyalásban is áll. Ugy mint a alkotásával. A mult évi szövetségi nagygyűléskésőbb magukban is termeibetők voltak. lefolyt évben, ez idén is téli gazdasági tan- nek az a határozata, hogy magyar biztosító Itt azonban újból nevezetes szerep folyamokat rendez; tervbe vette, hogy Szat- szövetkezet alakíttassák, nemcsak komoly ellenjutott a Thomassalaknak, mely ismeretes arról, már-Németiben 19, Szatmárhegyen 6, Nagy- állásra számithatott e végrehajtás körül, de hogy a hüvelyesek, nevezetesen pedig az évelő Károlyban 10, Ar.-Megyesen 6 előadást, ezeken igen kevesen voltak azok, akik ezen határozat herefélékre igen alkalmas foszfortrágya. Hiszen kívül községekben elszórva 12 előadást tart; hozatala alkalmából annak végrehajtásában ha réteinken a hereféléket kívánjuk" szaporítani az egyesület amerikai szőlőtelepén fás- észöld reménykedtek. S ime rövid egy év fáradhaés a fűféléket csökkenteni, ugy általában ojtási, Szatmárhegyen pedig a város szőlőtele- tatlan tevékenységének sikerül egy hazánk Thomassalakot és ha szükséges, még kainitot pén zöldojtási tanfolyamot rendez. Az előadá- gazdasági történetében jóformán egyedül álló is alkalmazunk. sokat ezidén is kinyomatva az előadásokon s a jövőre n'ézve messze kiható nagyjelentőAz elmondottak megerősítésére még esek résztvevők közt ingyen osztja ki. Az egyesület ségű alkotást létrehozni. közölni óhajtom a hektáronként átlag eső tertevékenységének legfőbb súlyát a szöveteknek méshozamot 1884—1892 a négy termesztett A kiküldött végrehajtó-bizottságnak élőn szentelte; létrehozta Szatmár, Szilágy, Ugocsa és gabonafélékre nézve: gróf Mármaros vármegyék részire Szatmár város gróf Zselénski Róberttel, támogatva székhelylyel n.z Északkeleti vármegyei szövetkezetekSzéchenyi Imre és Miklós Ödön lelkes, hazafi •*) „Journ.d'agrucutture praiique" u. o. és önzetlen közreműködésével, sikerült a megA nitrogén általános pótlására legczélszerübbíiek az istállótrágya vagy zöldtrágya kínálkozott, mint a melyek lassúbb hatásuknál fogva a fenforgó esetben legmegfelelőbbek lehetnek.
^ M H H H H I I H l
ioo SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 13
Gazdasági ipar. alakuláshoz szükséges tőkénél jelentékenyen nagyobb összeget egybehoznia, a gazda- A gyümölcspálinkafőzésről. ... ... ... ... — ... — 1861 közönség érdeklődését a szövetkezeti biztosítás Trágyázás. iránt széles körben felkelteni sikeiűlt, ami Mikor alkalmazzunk szuperloszfát helyett Thomaslegfontosabb körülmény, a kormány anyagi és salokot ? ... ... ... 1863 erkölcsi támogatását biztosítani, ugy hogy 1S64 mindezen kedvező előjelekből joggal táplálhat Gazdasági egyletek mozgalma. Tegyetek 1864 reményt a tekintetben, hogy e szövetkezetet nemcsak megalakítani, hanem a magyar XíireaStedalem, tőzsde. 1867—1868 mezőgazdaság javára fentartani és ezáltal a Budapesti gabonatőzsde. — Szeszuzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése" a nagyban (en részvénytársaságok kartelljét megtörni sikerül. gros) eladott élelmiczikkek árairól.— ÁllatvásáA szövetkezet alapilói ülését f. hó 10-én, rok : Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti azaz vasárnap délután 4 órakor tartotta g óf juhvásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi Dessewffy Aurél, az OMGE. elnökének elnök lete alatt. Ez alkalommal az alapszabályok vitattattak meg részleteikben s azokon csekély Halálozás. Poppovics Dusán nyug. megyei változtat ásókat eszközölt. Az alapitói ülésnek vol t feladata, hogy a szövetkezet elnöki állására három főszolgabíró f- hó 17-en elhunyt! Hült tetemei egyént jelöljön gróf Károlyi Sándor, gróf Károlyi e hó 10 én tétettek az adai családi sírboltban Albin és gróf Zselénski Róbert személyéber. örök nyugalomra. F. hó 11-én, azaz hétfőn délután 4 órakor újAz elnöki megnyitó és a Pester ból egybegyűltek a Gazdák Biztosító Szövetkezetének alapitói s üzletrészesei is, hogy az L l o y d . Megszoktuk már, hogy az agráalakuló közgyűlésen résztvegyenek. Az alakuló riusok minden kezdeményezését bizogyűlést gróf Zselénslci Róbert, mict a végre- nyos körök, melyek szeretnek arra hihajtó-bizottság elnöke nyitotta meg, megnyitó- vatkozni, hogy a kereskedelem és ipar jában örömét fejezvén ki a felett, hogy a hivatott képviselői, minden untalan gyagazdaköíönséget sikerült az e l m é r e k a biztosítás terén is megnyerni s annak hatbaiós núsításokkal kisérjék ; de olyan ferdítések közreműködésé vei a Gazdák Biztosi tó Szövetkeze- és a tényekkel homlokegyenest ellenkező tét létrehozni. Miután a megalakulás feltételekétn állit ások még azokból a körökböl sem eredetileg kitűzött egymillió korona tuljegyezle- indullak ki eddig, mint aminőket a P. Ll. tett, indítványozza az alakuló közgyűlés a Gazdák legutóbb az OMGE. közgyűlésén elhangBiztosító Siövetkezetének a megalakulásai. Lelkes éljenzés közepette mondatott ki ezután zott elnöki megnyitóval szemben magának megenged. Egy hosszú lére eresztett az elnök nagyjelentőségű s országszerte, a gazdák körében örömet keltő szavakat, amelyekkel kirohanásban elpanaszolja, hogy az aga Gazdák Biztosító Szövetkezetét megalakult- ráriusok a kereskedelem minden megnak nyilvánítja. nyilatkozása ellen ádáz harezot inditota kereskedelemnek és iparnak Ezután az alapszabályok megvitatása körül tak, fejlődött ki élénk vita, melyben résztvettek óriási kárt okozva s ezek betetőzéMérey Lajos, Makfalvay Géza, Rubinele Gyula, séül gróf Dessewffy Aurél elnöki meggróf Széchenyi Imre, Hertelendy Ferencz, FarJcas a budapesti kereskedelmi Ábrahám, Szentiványi Árpád, Viczmándy nyitójában magatartása elleni tiltaÖdön, Miklós Ödön stb. Az alapszabályok és iparkamara állítja oda, ugy tüntetvén fel azonban két jelentéktelen módosítással előter- kozást jesztett szövegükben lettek elfogadva. Az alap- az elnöki megnyitót, mint egy uj szabályok elfogadása után az öiszes jelenlevők agrár harcziriadót a kereskedelem és ipar egyhangú szavazatával gróf Zselénsky Róbert emeltetett a szövetkezeti elnökség diszes pol- ellen. Hát ilyen szemenszedett valótlaneddig nyomdafestéket nem czára, aki annak biztosításával mondott kö- ság még Lloyd szönetet a közgyűlésnek a megtiszteltetésért, látott. Persze az igazságos hogy igyekszik teljes buzgalmát és szorgalmát elnöki megnyitót még kivonatban sem a szövetkezeti ügynek és felvirágoztatásának közli, igy tehát könnyen írhatja ráfogászen'elni. Az ezután megejtett ujabb névszesait és a tényekkel homlokegyenest ellenrinti szavazásnál igazgatósági tagokul válaszkötattak: báró Braunecker Lamoral, gróf Csáky kező állításait, mert ha a beszédet zölné, nyomban önmaga czáfolna magára, Albin, Esterházy Miklós herczeg, Heinrich Béla, Justh G\ula, Ealos Ferencz, Károlyi mert olvasói látnák, hogy az elnöki megSándor gróf, Kammerer Ernő, Miklós Ödön, nyitó kimagasló része épen az, mely a Rubinek Gyula, Scitovszky János, Szentiványi és ipar jogos és szükséges Árpád, gróf Széchenyi Imre, gróf Teleki József kereskedelem osiorozza. A felügyelő-bizottság tagjai lettek : Csáky fejlesztését követeli, de kinövéseit czikVidor gróf, Forster Géza, Makfalvay Géza, Az fáj épen a Lloydnak és a Ragályi Béla éa Mailáth József gróf. két sugalmazó köröknek, hogy az megnyitónak elég A választások megejtése után az elnök elnöki indítványára megbízta a közgyűlés a megvá- van a kereskedelem kinövéseire lasztott igazgatóságot, hogy a kormánynál a budapesti kereskedelmi és iparkamará400,000 korona értékű alapítványi üzletrész nak azon eljárására rámutatni, a melyjegyzéséért a közgyűlés köszönetét és háláját pártfejezze ki és ezzel a napirend ki lévén me- lyel ezen erkölcstelen üzelmeket fogásában és védelmében részesírítve, a közgyűlés véget ért. teni nem átalja. Ezeknek a hibáknak a feltárása hazafiúi kötelesség, a melyről, ha valaki leczkét tarthat, az egyáltalán legkevésbé a P . Ll. lehet, a mely nemcsak hogy az általános jólétMai számnak tartalma: tel ellenkező üzelmeknek védelmezője, Az OMGE. közleményei. ... 1857 hanem idegen nyelven íródva, ügy ideAz OMGE. közgyűlése. ... 1857 haza, mint külföldön a legönzetlenebb Az igazgató-választmány ülése 1860 hazafiúi törekvéseket a valóságos tények Növénytermelés. elferdítésével és elhallgatásával akarja A burgonyafeleségek megválasztásáról. ... önző czéljai érdekében meggyanúsítani. Állattenyésztés. Emésztési zavar répaetetés következtében 1861
VEGYESEK.
í 865 Ötvenkilós mértékegység. Megemlékez tünk már a tőzsdén megindított azon mozgalomról, mely arra irányul, hogy a koronaérték életbeléptetésével a gabonaeladásoknál a súlyegységet 50 kilogrammra csökkentsék. Ez a mai méterrendszernek szegreakasztását jelentené, holott ennek mellőzése nemcsak a szokást támadná meg, hanem egyenesen abba a törvénybe ütköznék, amely a méterrendszer használatát kötelezővé teszi. Az érv, melyet az uj mértékegység mellett felhoznak, az, hogy ennek életbeléptetése esetén a régi árjegyzések fennmaradhatnak, csakhogy forint helyett koronák értetendők, a gazdák tehát nem jönnek zavarba. Azonkívül az árjegyzés igy tetszetősebb is lesz s a keresletet bizonyos kellemes illúzióba fogja ringatni. Nem lehet megérteni, hogy mennyivel könnyebb az a számtani mivelet, ha p. o. 8 koronát 50 kilogrammra kell vonatkoztatni, tehát a 8 koronát 2-vel megszorozni, hogy egy métermázsa ára kijöjjön és az eredményt ismét megfelezni, ha a régi egyforintos alapon akarjuk megtenni az összehasonlítást: mennyivel könnyebb ez annál, mintha 16 korona egyszerűen egy métermázsa árát jelenti s ezt legfeljebb megfeleznünk kell, míg a régi forintos számításról leszokni nem tudunk. Nem elfogadható érv egy komoly testület részéről, hogy ilyen a naiv lelkekre nézve is kétséges számítási előnyért szokást, czélszerüséget és tőrvényt megbontson. Elfogadhatóbb okot kell a mozgalom rugója gyanánt keresnünk s arra gondolnunk, vájjon nem az a reménység buzditja-e a börze egyes elemeit erre az illúzió miveletre, hogy a felére redukált mértékegység mellett a provízió ott marad majd régi nagyságában ? S vájjon nem számitanak-e arra, hogy az uj mértékegység révén idővel a schlussok 10,000 kilogrammról 5000 kilogrammra lesznek leszállithatók s eként a börzejáték áldásaiban annál szélesebb körök részesülhetnek. Végre is a börziánerek veséjébe nem látunk bele, annyi azonban bizonyos, hogy a mértékegység leszállításához egy egész sor olyan intenczió fűződhetik, amelyek nemcsak a nagyközönség, hanem a tizedesrendszerhez idomult egész kereskedelmi és forgalmi életünk zavarba ejtését vonják majd maguk után. Ez a ráczióellenes mozgalom ennélfogva legfeljebb a börzelovagok érdekében fekvő, a kereskedelem és forgalom mértékadó követelményeinek ellenére s ezen szokást, czélszerüséget és törvényt bontó törekvéssel szemben, melyet részünkről feltétlenül elitélünk, a gazdaközönségnek erélyesen tiltakoznia kell. Földhitelintézeti gjfiuiölcsészeti dijak. A magyar földhitelintézet által a gyümölcsfatonyésztéssel foglalkozó és azt oktató tanítók és kertészek részére kitűzött pályaadijakat a következő faiskolakezelő tanítók, illetve községi faiskolakezelő kertészek nyerték el : Wucsák Sándor muraszombati gazdasági fiókegyesületi faiskolakezelő és urdombi állami tanító (Vasvármegye) a 300 frtos első pályadijat; Bemád Lajos dicső-szent-mártoni áll. iskolai igazgató (Kis-Küküllő vármegye), Oalántha Géze huszti községi faiskolakezelő és tanító (Márarnsros vármegye) a 200 frtos második pályadijat, végül Pohán János öcsödi faiskolakezelő kertész (Békés vármegye), Bucsy József meszes-györöki tanító (Zala vármegye), Schmitt Károly Vi'mos ujverbászi tanító (Bács-Bodrog vármegye), Géczy István kökényesdi tanító (Ugocsa vármegye), Mokácsy János ó-szőnvi községi faiskolakezelő és tanitó (Komárom
1866 vármegye), Daniiz Sándor stridói áll. igazg.tanitő (Zala vármegye), Gyurka József csernátfalusi tanító (Brassó vármegye), Schuler József báttaszéki tanító (Tolna vármegye), Gábor János huttai állami tanító (Ung vármegye), Gorák Bernát nádasí tanító (Hont vármegye), Locsmándy Géza farádi tanító (Sopron vármegye), Torika Ágoston gyergyótekérő-pataki tanító (Csík vármegye) Péter Domokos bikafalvi tanító (Maros-Torda vármegye), Mánu János szent-egyedi tanító (Szolnok-Doboka vármegye), Kelemen Lajos homoród-karácsonfalvi tanító (Udvarhely vármegye), Kántor János kaposmérői tanító (Somogy vármegye), Petríkovics Pál mándi-tanyaí tanító Szabolcs vármegye, Wunsch Ferenez adácsí tanító (Heves vármegye) a 100 frtos harmadik pályadíjat. Riigyfuróbogarak és cserebogarak. Az elmúlt évben az ország különböző részein nagyon elszaporodtak az alma- és körtefákat megtámadó riigyfuróbogarak (anthonomus) s nagy mennyiségben léptek fel a cserebogarak. Minthogy e kártékony bogarak a mező és kertgazdaságnak igen jelentékeny károkat okoznak, a földmivelésügyi miniszter szükségesnek találta, hogy a gazdaközönség figyelmét azokra felhívja s a szükséges védekezésre serkentse. E czélból a földmivelésügyi miniszter népszerű modorban irt útmutatásokat készíttetett s azokat terjesztés végett ugy a gazdasági egyesületeknek, mint gazdasági és rovarkár tudósítóknak s a gazdasági és kertészeti tanintézeteknek megküldötte s gondoskodott, hogy azok a gazdasági egyesületek, valamint a földmivesiskolák által rendezendő téli előadások és tanfolyamokon is ismertessenek és szétosztassanak. A rügyfuróbogarak ellen, a szétküldött utmutatás szerint oly módon védekezhetünk, hogy azokat leginkább az első melegebb tavaszi napokon, a fa alá teritett lepedőre, vagy ponyvára lerázzuk és azután meleg vízbe belefojtjuk. Ezt az irtási módot azonban tanácsos több napon át megismételni s mindaddig folytatni, mig bogár hull a fáról. Hogy pedig az ez után is életben maradt bogarakat is elpusztítsuk, szeptember hó folyamán a fák derekára az ' elágasodás alatt alatt széna-, vagy szalmakötelet kell kölni s az itt telelésre meghúzódó bogarakat a tél folyamán kötelestül együtt elégetni. A cserebogarak irtásának pedig legczélszerübb módja azoknak összeszedése és elpusztítása. A szedést mindjárt a bogarak megjelenésekor kell kezdeni, még mielőtt petéiket beraklák, s az összeszedett bogarakat legjobb leforrázni és gödörbe vermelni. Fontos védekezési mód még a cserebogarak ollen ha azoknak lárvájukat, a földben élő pajorokat is irtjuk s ezeket legczélszerübb a földforgatáskor (szántás, kapálás) öszzeszedni. Refakczia Bécsből illetve Ausztriából — Budapestre, illetve Magyarországra és viszont szállítandó áruk után. Az 1899. deczember 1-től az 1900. november hó végéig a czimben felsorolt viszonylatokban az I. osztályba sorozott áruk után 40, a darakárukként feladott II. A), B) és C) osztályokba sorozott áruk után 94. A 8000 kg. mennyiségben feladásra kerülő A) osztályú áruk után az A) osztályú díjtételből 12 fillér téríttetik vissza utólagosan. Bórax, borkő, csizmamáz, bőr, festőanyagok, gyertya stearin, tinta, vaj, marhazsir, margarin stb. küldemények legalább 8000 kg -ban való feladás mellett a II. osztály díjtételeiből 126 fillér visszatéritményben részesülnek. Mi ezen kedvezéseket mindenkor kárhoztattuk, igazságtalanoknak tekintettük, mivel a küldemény feladója részesült a fönt előadott kedvezésben tekintet nélkül arra, hogy ő fizette-e a szállítási dijat, vagy nem. Igazságtalannak tekintettük azért is, mivel a legtöbb esetben egy harmadik szeszély, pl. a speditőr jutott illetéktelenül oly összeghez, mely őt semmiképpen sem illeti meg. Az ezidén publikált refakcziós kedvezmények tisztán a speditőrök kezébe
KÖZTELEK, 1899 DECZEMBER HO 13 juttatják a szállító közönséget, mivel az 1899. deczember 1-től 1900 február végéig terjedő időtartam alatt elszállított mennyiségek után csak az esetben folyósittatik víssztéritmény, ha beigazoltatik, hogy ugyanazon feladó részéről az 1900: év márczius 1-től 1900. november 30-ig terjedő időszak alatt ugyanazon iránybari díjkedvezményt élvező áruczikkekből háromszor akkora mennyiség szállíttatott el, mint a fent megnevezett téli időszak alatt. Csatorna Bécs és Trieszt között. Az osztrák kereskedelemügyi minisztérium az érdekelt központi hivatalokkal egyetértőleg egy évre megadta az előmunkálati engedélyt a Bécstől—Triesztig vezetendő hajózási-csatorna részére. A tervek szerint a csatorna kilometrikus költsége 260 ezer frtra rúgna. A összköltség tehát 125 kim. alapul vétele mellett 110.500,000 frtot tenne ki. A csatorna fenékszélessége 18 m. a vizszine 30 m. mélysége pedig 4 méterre van tervezve. Az eltérő emelkedési viszonyok részben zsilipekkel, részben ferde síkokkal és emelőmüvek segélyével egyenlittetnének ki. Az aránylagos csekély kilometrikus költségek mellett azonban alig hihető, hogy a különben nehéz terepviszonyok között vezetendő csatorna megépíthető legyen. A vám és kereskedelmi szerződés vasúti pontjai. Ausztria és Magyarország gazdasági berendezésében nem kis jelentőségűek azon megállapodások, melyek a két állam kölcsönös forgalmára vonatkoznak. Ezek szerint mindkét állami vasút kötelezi magát hálózatának vona lain át a külföldre átmenő áruforgalmában közvetlen díjtételeket felállítani, ha ezt az egyik, vagy a másik állami vasút kívánja. Ily közvetlen díjtételeknél oly áruczikkek részére, melyeknél mérsékelt díjrészletek vannak, a szóba jövő vonalra nem a normális díjtételek, hanem ezen mérsékelt díjrészletek tudandók be a tarifképződés alapjául. A mérsékelt díjrészletek illetve a vonatkozó árucnkkek ős viszonylatok a két államvasuti igazgatóság egymásközött a lapítja meg. Titkos díjtételek a szerződésből ki vanrak zárva. A Béga folyó hajózha'óvá tétele. A Temesvártól Nagy-Becskerekig terjedő Béga-csatorna csak azon helységek között hajózható, amelyek a csatorna mentén feküsznek és ekkor sem az év minden szakában, hanem csakis akkor, amidőn a vízállás magassága ezt megengedi. Szárazság alkalmával a Béga vízállása csak csekély. Magas vízállás mellett a csatorna vize gyors és mindent magával ragadó folyóvízzé változik. Ezen viszonyok mellett a Béga-csatorna csakis a lapály medenczéjének tekinthető, mely esőzések által ezen víz lefolyását biztosítja, de hajózható viziutnak mégsem tekinthető. A Béga-csatorna kitisztítása és mélyítése, nemkülönben a Béga folyónak szabályozása és hajózhatóvá tétele nemcsak az érdekeltek legfőbb óhaja, közgazdaságilag is igen nagyfontosságú, mivel a bánsági jóminőségü gabona, melynek vasúton való szállítása ezideig tonnakilométerenkint 2 6 krba került, most csak 0 6 krba fog kerülni.
Magyar kir. államvasutak igazgatóság. 170953/99. szám. Hirdetmény. Gács-magyar közös forgalom. A II. rész 4. dij szabási füzet uj kiadása. A gács-magyar közös forgalomban 1900. évi január hó 1-éft uj II. rész 4. díjszabási füzet fog életbe léptetni, mely díjszabási füzet egyes áruczikkekre közvetlen díjtételeket tartalmaz. Ezen díjszabási füzetkiadása folytán az 1899. évi január 1-től érvényes II. rész 4. díjszabási füzet érvényét veszti. Budapest, 1899. nov. 10. Magyar kir. államvasutak egyúttal a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
10Q SZÁM. 9-ÍK ÉVFOLYAM, NYILTTÉR* Megjelent az „Országos
Magyar Gazda-
sági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a »Köztelek"
szerkesztősége
által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener
Moszkó.
uradalom üzleti ágának az egyes
üzleti
Egy
hazai belterjes
jövedelmezőségére és
ágak viszonyára
vonatkozó
részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv,
ára
krajczár.
portómentes
Megrendelések
megküldéssel : a
55
kiadóhivatalba
intézendők.
Országos Központi
Biztosítási Ügyvivőség B u d a p e s t , V I I . , E r z s é b e t k ö r u t 58. Ez a közhasznú intézet nem a biztosító társulatokat, hanem a biztosító közönség érdekeit szolgálja. Szakszerű és megbízható felvilágosítást díjtalanul ad mindenkinek az egyes társulatokról, a különböző biztosítási módozatokról, kötvényfeltételekre. Ezáltal a biztosító közönség azon előnyös helyzetbe jut, hogy biztosítását nem egy társulat egyoldalú informácziója alapján köti meg, hanem összehasonlítva a legjobb társulatok feltételeit, kiválaszthatja a czéljának megfelelő legjutányosabb biztosítást. A biztosításokat a legmegbízhatóbb társulatok részére az Ügyvivőség díjtalanul eszközli. Mindenkinek az érdeke azt kívánja, hogy forduljon az Orsz. Közp. Biztosítási Ügyvivőséghez mielőtt uj biztosítást köt, vagy a már fennállót de meg nem felelőt megváltoztatja. Az intézet szakemberei bármely biztosítási ügyben szívesen adnak felvilágosítást. Ezen intézmény van hivatva a biztosítási ügynökök visszaéléseinek véget vetni. Az 0. K. B. Ü. máris Magyarország és Ausztria több előkelő férfiát és családjait számlálja ügyfelei közé.
EKost j e l e n i
meg
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében
Köztelek Zsebnaptár 1 9 0 0 — r a * A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt — = 1 forisrb S O k r a j c z á r . = — Megrendelhető
a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t ,
IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).
*) E rovat alatt közlöttekért a szerkesztőségnem vállal felelősséget.
100. SZÁM. v)-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899 DECZEMBER Hó 13.
1867
Árpa (takarmány és hántolási czélokra) tartósan Trieszti jegyzés 1 0 . 5 0 — f r t kiviteli szeszért csendes maradt; korlátolt forgalom mellett 575 forin- 90% hektoliterje. tot fizettek. Jobb áruban állomásokon átvéve az üzlet A kivitél e hétnek elején néhány kocsirakomány A magy. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzlet- pang. Kisebb tételek belföldi szükségletre nyomott árafinomított szeszt vásárolt. kon szórványosan adattak el. vezetősége. Vidéki szeszgyárak közül: Losoncz, Arad, Győr Zab mérsékelten volt kínálva, a kereslet azon37864/99. szám. ban ugyancsak korlátolt. Finom fehér áru hiányzik és 25 krral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. ily minőségek szilárdan tartottak, mig merkantil áruBulapemi zárlatárak e hiten: Finomított szesz ban az irányzat nyomott. Az árak szin és tisztaság 56-56 25 frt, élesztőszesz 5656 50 frt, nysrs55 25 frt, nyersszesz adózatlan A m. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzlet- szerint 4-90—5-10,finomáru 5'35~—5'40 forint között szesz adózva 55alakulnak helyben. (exkontingens) — •— frt, denaturált szesz 17 75 vezetősége 1900. évben felmerülő szükségletének — 18-25 frt. Kontingens nyersszesz —. —:—. Tengeri (ó) csak szórványosan van forgalomban. fedezésére több rendbeli anyag szállításra ezennel Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérTekintettel a gyenge készletekre az árak szilárdan nyilvános pályázatot hirdet. A szállítandó anyagok általánosságban követke- tartottak és helyben 5-75 forintig jegyeznek, üj tengeri- mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők, zők : tégla, terméskő, mindennemű kő és zömkő, ben állomásokon átvéve jobb érdeklődés nyilvánult ' mész, nyelek, takarék tűzhely és kályha alkatrészek aránylag mérsékelt kínálat mellett árában kb. krajczárral emelkedett. Kész szállításra budapesti paris több másfélék. tásra 4-471/a forintig fizetnek. Heremagvak ólomzárolása. *) Az anyagok részletes kimutatása, mely egyszersOlajmagvak: Káposztarepcze (készáruban) alig mind ajánlati mintául is használandó egyes csoporBudapest, 1899. deczember 12-én. tokra felosztva az üzletvezetőség anyag beszer- kerül a piaezra és helyben 12'50 frtig jegyez. KáposztaA budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állozési osztályánál (I. d.) Budapest, Külső Kerepesi-ut repcze 1900. augusztusra alig volt forgalomban, jóllehet a repezevetés felől tartósan panaszok érkeznek. Jegyzése más az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hó 2-ik házcsoport) kapható. .11-80—11-90 forint között mozgott. A mellékczikkekben 1-től a mai napig, az alant megnevezett magkereskedőkUgyanezen kimutatásban fel vannak sorolva jelentéktelen a forgalom ; vadrepeze 5-50— 6-25 forintot, egyébb pályázati és szállítási feltételek. Az ajánlat gomborka 10-50—11-50 frtot, lenmag 11-50—13-50 forintot nél és termelőknél a következő magvakat ólom zárolta : Luczerna Lóhere összesen 1 koronás bélyeggel ellátva bepecsételve s a borítékon ér el helyben. „ajánlat a 37864/99. sz." felirattal megjelölve legHüvelyesek: Bab. A kínálat aprószemü trieurt később 1899. évi deczember 19-én déli 12 óráig Magy. mezőg. szöv. Bpest — 236 248 nevezett üzletvezetőség anyagbeszerzési osztályánál és gömbölyű babban nagyon korlátolt, a kereslet Haldek Ignácz, Budapest 190 azonban szintén megszűnt s az árak igy inkább csak beterjesztendő. 18 169 l névleges jellegűek. Trieurt törpebabot jegyzünk Félegy- Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 13 1 házán 8.—, Gyöngyösön 7-75 forinton. Gömbölyű Zom- Mauthner Ödön Budapest... Budapest,; 1899. évi no-vember hó. 1 •— bor-Baján 7-—, Mohács-Kalocsán 6-80 forint. Barnabab Radwáner I. L. Budapest ... Az üzletvezető-ság. Kalocsán .6-90, Nyíregyházán 6-7Sí tarkabab Nyíregyösszesen ... 458 182 6 házán 51— forint. Kendermag lanyha és helyben (Utánny. nem dijaztatik.) *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros ai 10. 10-25 forinton jegyez. Bükköny 6-—6'25 forint. kai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás Muharmag 6-75—7-25 forintot jegyez helybeli paritásra. plombozza. Vetőmagvak: Vöröshere iránt a kereslet e héten gyenge voit, az árak alig változtak. Bánáti vörösherét 62 66 forinton, felvidéki nagyszémüt 70—73 forinton jegyzünk helyben. Luczerna el van hanyagolva. Minőség A központi vásárcsarnok árojogyzése nagyban ----•• it 38—45 frt érhető el. (ea grog) eladott élelmiezikkek árairól. Magyar gazdák v táaek jelentése. 1899. decz. hó 6 áról. Mapi jelentés a gabonaüz létről Bisiapesti gtóraafcSzsás. A kemény hideg időjárás végre meghozta az 1899. deczember 12 idényben megszokott, üzleti élénkséget. Nagyban {Guttmarm ét Wahl budapesti terménybizományl Az enyhe őszi időt hideg téli idő, végül hó vál- bevásárlóink felhagyva eddigi tartózkodásukkal, erőczég jelentése.} fel, ami az üzletben további lanyhulást idézett sen hozzá láttak a téli czikkek beszerzéséhez. Élénk forgalom és jó vételkedv volt az utolsó napok irányelő. A külföld lanyhaságát ellensúlyozta azonban Budapest, deczember hó zata, melyre a közbeesett ünnep sem .birt korlátozó állott fagy. Ma búzát mérsékelten kináltak, a malmok mér- befolyással. Az időjárás a lefolyt hét folyamán nagyobbára száraz volt, bár az ország több helyén pső és hó alakjában sékelten vásároltak, az irányzat valamivel szilárdabb, a Élénk üzletünk volt húsfélékben, különösen vidéki volt csapadék. A hőmérséklet tetemesen csökkent és a forgalom mintegy 25,000 mm., mely mennyiség részben borjú- és sertésben, melyek jobb áron keltek el. Az ' tt, részben 5 krral magasabb áron kelt el. fagypont körül mozgott. A vetések állása felől tarlós üzlet vadfélékben is nagyon erős volt. A vaddisznó ára szárazság következtében továbbra is panaszkodnak és Rozs valamivel jobb keresletnek örvend, hely- 20 krajczárral emelkedett. Eladtunk vaddisznót 55—60, a néhány nap előtt közzétett hivatalos jelentés is kon- ben, illetve Budapest távolságában 6 frttól 6 25 frtig szarvast 40—45 krajezáros áron kilónkint. Nyúlnak statálja a sok helyen okozott károkat. A vízállás tarér el minőség szerint jó kereslete volt, a hozzánk érkezett nagy tételeket tósan alacsony és a hajózás elé nagy nehézségeket Tengeri (Ó) gyér forgalom mellett szilárd, hely- gyorsan 1-00—1-10 frton értékesítettük. gördít. Egyébként már erős előkészületek vannak a ben hajóra v. vasúti kocsira rakva 4.50—4.75-ig kél el. Az élőbaromfipiacz szilárd. Magló libáért 3-00.— még útban levő gabonarakományok telelőbe állítása iránt. üjtengeri 4.47-5—4.50-ig kél el Budapest távolságában. •30 forintot, pulykáért 3-00—5-00 forintot értünk --el", a Tiszavidéki állomásokon 4.25—4.40-ig kél el. nagyban történt eladásoknál páronkint. Vágott liba sok A külföldi piaezokon a forgalom továbbra is Árpa csak takarmányczélokra 5.75-1 •0-ig kél állott rendelkezésünkre, azokért minőség szerint 48—60 korlátolt, az árirányzat azonban tartott maradt. Ameel helyben, illetve. Kőbányán. kros árakat biztosítottunk beküldőinknek kilónkint. rikában az árak mérsékelten bár, de tartósan emelkeZab változatlan, a kereslet gyér, helyben 4.80— Tisztított pulykárt 50—55 krtfizettekkilójáért. dőek voltak. A hozatalok az ország belsejéből gyen.87-5-ig, prima zab 5.20-ig kél el. gék, a nyugoti államokból a télivetések állását illetőA tojásüzlet szilárd. Ia alföldi tojás eredgti leg kedvezőtlen hirek érkeznek és a látható készletek Határidők, daczára a lanyha külföldnek, változat- ládáját 45—46 frton, erdélyit 42—44 frton adtuk el. is esak mérsékelten gyarapodtak. Ennek ellenében a lanul indulnak, később a hideg időjárásra még szilárVajban az üzlet valamivel csendesebb. Ia teaLa-PIata államokból nagyon jó . híreket küldöttek és a dultak. vajat 1-20—1-40 frtért, főzővajat 85—95 krért adtuk terméseredmény mennyiségileg és minőségileg nagyon el kilóját. Délelőtt 12 órakor jegyez: kielégítő. Angliában az üzlet szük keretek között maA gyümölcsüzlet élénkebb. Változatlan árak radt és az árak alig változtak. A franczia piaezokon mellett elhelyeztünk I-rendü almát 18—20 frtért Köttetett. kezdetben mérsékelt visszaesés mutatkozott, melyet II-rendüt 10—14 frért 100 kilónkint. azonban később teljen pótoltak A többi, kontinentális Buza áprilisra 1900. 0.— Halfélékből pisztrángot, mint különöséget 2-00— piaezokon a forgalom korlátolt ugyan, a hangulat „ októberre •50 frton értékesítettünk kilóját. Rozs áprilsra azonban kellemesebb és az árak tartottak. Tengeri májusra 1900. —. ; Nálunk a viszonyok csak annyiban javultak, Zab áprilisra (A székesför&rosi vásíxüBarnok-lgazgatéí&g jeloihogy a tulajdonosok engedményekre nem voltak hajlan-repeze aug.-ra —-— dók és így a hangulat kedvezőbben alakult. Az árak •o. Budapest, 1899. deczember 11 ről, némileg javultak is, takarmányezikkek azonban alig Has. Marhata hátulja I. oszt. i a frt 52-54' változtak. oszt. 50—52, III. oszt. 48—50, eleje I. oszt. 46—47' SzeszüzSet. Az üzlet részleteiről következőket jelenthetjük : eszt. 44—46, III. oszt 40-44, borjúhús hátú íja 1" Ssess. (Q-oldfinger Gábor szeszgyári képviselőosst. 60-64, II. oszt 56-58, eleje I. oszt 46-54, IIBúzát egész héten csak mérsékelten kináltak. A oszt. 38—46, birkahús hátulja ?. oszt. 34-36, II. oszt' tudósítása.) bekövetkezett fagyos időjárás azonban a malmokat 32—34, eleje I. oszt. 30—32, II. oszt. 28—30, bárány jobb vételkedvre ösztönözte és a hangulat is szilárdabA szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet eleje 1 db 0. 0—,hátulja sertéshús magvai ban alakult, jóllehet a kereslet némely napokon gyen- valamivel volt és a kerdslet kielégítő. Elkelt szalonnával elsőrendű 1 q 40 - 46, vidéki 30—40, imgébb lett. A tulajdonosok nem tartózkodnak ugyan az finomítottélénkebb szesz nagyban azonnali szállításra 56.— íonna nélkül elsőrendű 38- 48, vidéki 30—44, sertéseladástól, olcsóbb árakon sem adtak azonban és igy 56-13 frtig adózva és 21-25—21-50 frig adózatlanul tas pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — némi árjavulás mutatkozott, amely a hét folyamán 10 szabadraktárra. Élesztőszesz gyérebb készletek foly, szalonna nélkül , sertéshús füstölt marosi krajezárra tehető. Az összforgalom 130,000 métermázsa, tán szilárdabb, 56--25 frton adózva és 21-50 frton sza, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. közötte 40,000 métermázsa szerb áru, amely szárma- badraktárra szállítva jegyeztetik. 48-60, füstölt beif. csonttal 0'60 -0-75, osont aéíküi 0 70 zékok iránt a közelgő határidőre való tekintettel, melyVidéki szeszgyárak által kontingens finomított -0 85, sonka füstölt külf. esont nélkül —•——•_, nél az őrlési forgalom megszűnik, ismét jó érdeklődés szalonna sózott 1 q 44-0—45 0, füstölt 50-—52', sertésnyilvánult. A hetihozatal 140,000 métermázsa. ez áron néhány tartány zárulva is lett. zsír bordóval 51-0—510, hordó né!íiüU9-0—50-0, kolbáss Rozs a hét elején el volt hanyagolva és lanyha ayers 1 kg. , füstölt 64—72, szalámi belföldi l'O Mezőgazdasági sseszgyárak által kontingens nyersmaradt. Csak később tanúsított a helyi fogyasztás jobb szesz azonnali szállításra 17—175, külföldi , malaos szopós élö 1 db 00-—, 17-50 frton volt vételkedvet, ugy, hogy az árak jobb forgalom mellett asstiíott 0-70—0.80. ajánlva, de üzlet nem létesült. is néhány krajczárral a múlt heti jegyzések fölé emelBaromfi, a) Elö. Tyak 1 o4r frt 1 10—1 20 kedtek. A vételen főleg a helyi piacz vett részt, elssirke 0 60—0-70, kappan hízott 1-70-180, sovány 1 40, szállítási czélokra alig mutatkozik kereslet. Helyben és 163, lusza hízott 2-20-280, 30Vány 1-30-1-40, Ind 1 , helybeli paritásra 6—6-20 forint, finomabb in ^ lécei jegfíés 1919 20 frt kontingens nyer» Siiott 4 50- 6-—, sovány .2-40-2-80, pulyka hízott 3 50 6-30 forinton jegyzünk készpénzfizetéssel. Nyiri szárma4 80 sovány 2 50-3-—. 6) Tisztított Tyúk I db itt zékok a hét elejével debreczeni paritásban 5 65 frton Prágai jegyzés 54-75 -—írt adózott és 18. 0-70—0-80, 1 kg. — , csirke 1 db 0-40—0-60, I kg, adattak el, később nem volt kereslet.' —•— frt adózatlan szeszért. — , kappan hizott 1 db 0-90 -0-90, 1 kg.
Hirdetmény.
KERESKEDELEM,TŐZSDE,
KÖZTELEK, ríoíe hízott 1 db 0 80—1-10, 1 kg. 48-56, félkövér 1 ét oo-—, Ind bisott 1 db 1-80-2-60, 1 kg, 48-052 félköv. 1 db 00-—. 1 kg. , pulyka hiiat 1 fii) o0-—. 1 kg. 50 - 56 félkövér 1 db 0' 0-—, ' kg. , Iadm&j 1 db 50-1-—. 1 kg. 1.20-1-60 lidzsir 1 kg. 0-8—1-—, idei liba 1 db . Hal. Elő. Harcss 1 kg. írt 0-70—0-80, csuka 0 40 — 0 80, ponty (dunai) 0-60—0 80, süllő k oaege 1-—1 2, máma 40-—60'—, nsompó 0 60—0 70 angolna 00"—, apró kevert C'12—0 20, lazaci piísíráng 00-—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—O-f 8, lefölözött 0-06—0-C6, tejszín 00-—, tejföl 0-25-0 28 tehénvai (tea) 1 kg. 1 00—1 20,1. rendű 0 80—0"90, II,? 0'80—0'90—, olvasztott 0, Margarin I. rendű — 0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0 08—0-10. juh toó 56—60, liptói 0-56—0-64, juhsajt 0" , ease' íhaii gajt 11-—. groji *ajt 0 70-0-76 Msst és ienyémeroa. Fehér kenyér 1 kg, tt 130-13-0, barna kenyér 100—110, rozskenyér ll'O —11 0 Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•HflvelyeseSt. Lenese magyar 1 qfrt 8-12, stoksraci 18—28, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatot ír agyar 13—15, külföldi IC—17, bab fehér apró 6 - 9 nagy 6.0—8"0, szines 9-0- 10-0 ^oHü. Friss alföldi (1440 db.) forint 47-0—49 50 erdélyi (1440 db.) 46 0 - 4 7 0, meszes 30-36 oross tojá' iM Ob. —, tea tojás 44-—, törött tojás 00-Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 q 2 5—3.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0"0, 1 q 6 50—7.—, zeller 100 db 0'80—1.50, karalábé 0 70—1.20, vöröshagyma 100 köt. 00.—, 1 q 4 20—4.50, foghagyma 100 köt. —.—.—, 1 q 16.—19.—, vörösrépa 100 drb 0.70—1-20, fehérrépa., fejeskáposzta 710.—, kelkáposzta 100 db 1.0—1.6, vöröskáposzta 7.——10.—, fejessaláta 1.202.—, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 1.80— 2.—, sárga 2.20—2.30, külföldi —. , fekete retek 100 drb 1. 1.40, uborka nagy salátának ICO drb 0.0—0.—, savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.80—2.50, zöld papr. 00-—, tök főző 0"0, zöldbab 0 , zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. —, tengeri 100 csö —.—.—, karfiol 100 drb 8.—10.— paradicsom 1 kg. 0. .—, spárga 0. 0.—, torma 1 q 16-17. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 10—14, köz. alma 6—8, vajkörte 30—40, közönséges körte 14—18, szilva magvaváló 0. 0.—,vörös—.—.—.meggy faj , közönséges , ringló , baraczk kajszin , őszi , dinnye görög nagy 10 drb —•—0- —, kicsi , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges . szőlő 1 kg. — .0.0, csemege 32-40, dió (faj papirhéju) 24—28, közönséges 20.0—24.—, mogyoró 28—32, gesztenye masyar 8—10, olasz 14—18, narancs messiási 10.0 db 0 8—2 —, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 1-10—110, füge hordós 1 q 17—20, koszorús 17-—20—, datolya 38—40 mazsolaszőlő 38—75 0— kr. egree 1 lit 0—— 0-—, eper 1 kg. 0FKsserek iJslofc. Paprika és I. rendű 1 q. fit 70—80, II. rendű 60—70, csöves , (szántott) . köménymag —— , borsőkmaga - . mák 1 q.' frt 25—30, méz csurgatott 30— 46 sejtekber 1 kg. —• •—, szappan szin 28- 30, •tízönséges 22-23—, fehérbor asztali palaczkban I lit. 0' 0-—, vörös asztali palaazkban 00'—. házi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. deczember hó 12-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek' részére). Felhozott Budapestről 74 árus 209 db sertést, 4 árus 20 db süldőt, 8000 kg. friss hust, 500 kg. füstölt hust, 7000 kg. szalonnát, 5000 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, kg. töpörtőt. Vidékről és pedig : Nagy-Székelyről 2 árus 35 drb sertést, Szalk-Szt.-Mártonról 1 árus 8 drb sertést, Czeglédről 1 árus 8 drb sertést, Dunapatajról 5 árus 32 drb sertést, Soltról 7 árus 44 drb sertést, Ráczkevéről 2 árus 12 drb sertést, Ordasról 2 árus 10 drb sertést, összesen 20 árus 151 drb sertést. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 42-54, 1 q 3900—4100, süldőhus 1 kg, 50-64, 1 q 4600—5200, füstölt sertéshús 1 kg. 50—64, 1 q 4800-5400, szalonna zsirnak 1 kg. 44—48, 1 q 4200—4600, füstölt szalonna 1 kg. 52—56, 1 q 5000— 5200,' háj 1 kg. 50—54, 1 q 4800—5000, disznózsír 1 kg. 54—56, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 24—36, 1 q 1 SCO—2400, füstölt sonkái kg. , 1q krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. — krig. Hideghusvásár a Gara y-téri élelmi piaczon 1899. deez. 12-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ^Köztelek" részére.1 Felhozott Budapestről 38 árus 32 db sertést, 0 árus 10 db süldőt, 2500 kg. irissbust, 800 kg. füstölt hust, 500 kg. szalonnát, 300 kg. hájat. Vidékről és pedig: Czeglédről 9 árus 144 drb sertést, Nagy-Kőrösről 10 árus 147 darab sertést, Madocsáról 5 árus 47 drb sertést, Szabád-Szá'lásról 1 árus 12 drb sertést, Nagy-Székelyről 4 árus 8.6; drb sertést, Duna-Földvárról 1 árus 6 darab sertést, Laczházárói 1 árus 4 drb sertést, D.-Szt.-Györgycől 1 árus
1899
DECZEMBEá H ó
100. SZÁM. 9-IK
13.
ÉVFOLYAM.
16 drb sertést, Dunapatajról 1 árus 6 drb sertést, Miklós, Gyergyó-Tölgyes, Sárkány, Ké?d, Erzsébetváros, Tassról 1 árus 7 drb sertést, K.-Szt.-Miklósról 2 árus M.-Örményes, Teke, Jám, Alsó-Maros, Felső-Maros, Felső5 darab sertést, összesen 36 árus 486 darab sertést. Régen, Kőhalom, Bánlak, Székely-Keresztur, Udvarhely. A juh-himlő miatt a következő járások helyForgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 44-52, 1 q 3800—4300, süldőhus 1 kg. ségeiből van eltiltva a juhok bevitele : Bánffy-Hunyad, 50-60. 1 q , füstölt sertéshusi kg. fO—70, Maros, Bózsahegy, Nagy-Sink, Privigye, Völgység, Zólyom és Horvátországnak a következő járásaiból: 1 q 5800—6200, szalonna zsirnak 1 kg. 44 -46, 1 q 4100— 4200, füstölt szalonna 1 kg. 56-70, 1 q , háj Gospics, Gracsac, Korenio, Otocsac, Perucsic Udbina, 1 kg. 50—52, 1 q , disznózsír ! kg. 51—56, Ogulin, Siuin, Susczk, írig, Stari-Pazova. 1 q , kocsonyahús 1 kg. 30 - 36. 1 kg. A bevitelre kerülő állatok részére hatósági . füstölt sonka 1 kg. 60—70, 1 q krig. marhalevelek állitandók ki, amelyek szerint a szármaBudapesti íafcarmányvásár. (IS. kerület Masier- zási helyen és a szomszédos községekben, nevezetesen tcia, 1899. decz. 12 A székesfővárosi vásárigazgatóság a . határos községek környékén a legutóbai 40 nap alatt ilentése a .KöeteUsk" részére). Felhozatott a gssokoti az illető állatok elküldése előtt, járványos és bejelentaéuakhől 80 szekér réti Ezéna, 5 szekér mahar- tendő betegség nem fordult elő. 15 szekér zsupszalms, 2 szekér alomszalms, 0 íwskér Ha az állatokra nézve valamely betegség megtakar-s&cyszalma, 1 székár tengeristár 8 szskér állapíttatik, akkor az illető marhaszállitmány — amennyigyéb takarmány, (íabosbükkön--, sarjú s.v.1 200 ben meg nem engedtetnék, hogy az állatok a vasúti sák szecska, A forgalom lanyha. A ak a-Véat a állomással összeköttetésben álló nyilvános vágóhidhoz övetkesők: réti széna 210 300, m^aí 270—300, vitessenek — az ide vágó rendeletek értelmében a supszalma 150-180 aloaiszaUna 110—130, egyéb feladó állomásra visszaküldendő. tkarmány r- íóhera takarraánTMinden eddigi acs. k r. belügyminiszter, valamint a salma lOOkéve teiwriBíái 600-700 ^-ígrna politikai helytartósági hatóságok részéről az állatforga—, lirju 190—190, szalm&ssícsk,' 113-135—6(0, zéaa lom ügyében a magyar korona országaival egyetértő—ssj , zabnsbűkköaj 250 -280. ütsss* leg kiadott beviteli tilalmak és korlátozások elvesztik •JCíifizfas 113, auíy 135,600 kg, érvényességüket. Tilalom ellenére bevitt állatszállítmányra az 1880-iki február 29-iki törvény 46.. §-a (bir. törv. 35. Állaírásárak. sz.) alkalmazta tik. Budapestiszurómarliavásár. Deczember hó 12-én. Bécsi szurómarhavásár. 1899. decz. 7-én. FelA székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáhozatott: 3945 borjú, 2597 élő sertés, 2533 kizsigerelt gának jelentése. sertés, 491 kizsigerelt juh, 448 bárány. Felhajtatott: 213 drb belföldi, — drb galicziai, A borjuvásár forgalma jó kereslet következtében drb tiroli, 3 db növendék élő borjú, 79 db élő kedvező bangulstu volt; alantasabb minűségü borjak bárány ; 80 drb belföldi, — drb galicziai, — drb ára kilónként 2-4 krral emelkedett, míg primaáru a tiroli, 68 drb bécsi ölött, — drb növendék borjú, — legmagasabb árak mellett szilárdan kitartott. Kizsigedrb ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött. relt juhok a kedvező időjárás miatt, a jobb árakat sziÉlő borjuvásár lefolyása élénk volt. lárdan tartották. A többi áru is jobban jegyzett, mint Árak a következők : Élő borjuk : belföldi 40-48 a mult vásáíon. frtig, kivételesen 50 frtig dbonkint, —•-—- írtig, kivéÁrak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 36—42 telesen frtig súlyra, növendék borjú 24 frtig, kr., prima 44—50 kr., primissima 52—58 kr., élő borjú kivételesen — frtig dbonkint, —•— frtig súlyra. — kr., prima kr., primissima (—) Ölött borjú: belföldi 44—52 frtig, tiroli — forint. kr.,:fiatal sertés 32—41 kr., kizsigerelt sertés nehéz frtig, növendék borjú frtig dbkint, 46—50 kr„ könnyű galicziai , sü'dí 44—54 kr., kizsigerelt ölött bárány 00-— frtig, bécsi ölött borjú 44-52 frt, juh 22-34 kr.,fcáránypáronkint 6—12 kr. kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 00'— frtig, kivét. Bécsi sertés vásár. 1899. decz. 12 éi. {Schleiffel— frtig, élő kecske —•—•— frtig páronkint. der és társai bizományi czég távirati jelentése a , Köztelek" részére). Budapesti juh vásár. 1899. deczember hó 11 -én. (A Felhajtás: 3792 süldő, 7105 zsirsertés, összeszékesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság sen 10897 drb. jelentése a „Köztélek' részére). A forgalom lanyha volt. Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 368, feljavított Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó néljuh —, kisorolt kos —, kiverő juh 28 bárány —, kül : prima 37—38 kr, kivételesen —•— kr, közepes kecske —, boszniai , szerbiai —, angol keresz- 35-36 Okr, könnyű 33-34 kr, süldő 34—41 kr. tezés —, romániai — durvaszőrü — db. Bécsi jnövásár. 1899. decz. hó 7-én. Felhajtás Birkavásár jelentéktelen lefolyású volt. 745 db juh. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 18 - 21-— A hangulat ma barátságosabb volt s az árak egy frtig páronkint, 210—22 —frtig 100 kiló élősúly szerint, kissé vonzottak. kiv. —•— frtig, feljavított juhok 15' 17 páronkint, 19 — 20 — frtig ICO kl. élős. szerint, kisorolt kosok pár., kiv , kiverő juh 0" 8-50 frtig páronkint, frtig súlyra kiv., bárány .kecske —"0, frt pár.-kiv. raczkajuh 0 •— frt pár., súly, szerbiai — frt pár., anyajuh—.— frtig páronkint, 100 kiló után frt Bécsi vágómarhavásár. 1899. decz. 11. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. A karácsonyheti marhavásárt az érdekelt összes hatóságok javaslatának megfelelőleg valószínűleg 1899. deczember 27-ére, szerdára helyezik át. összes felhajtás 5536 db. Ebből magyar 3940 db, galicziai 805 db, bukovinai )24, németországi 667 db, hizott 3797 db, legelő 4Í4 db, fiatal 1245 db, ökör 4270 db, bika 635 db, tehén 632 db, bivaly 99 db. A jelenlegi szükségletet messze meghaladó, nagyfelhajtás nyomása alatt a piaczon igen lanyha hangulat uralkodott s az áraknak újból érzékeny hanyatlást kellett szenvedniük. Prima árunak a legtöbb esetben 1, középárunak 1— lVí, alantasabb árunak még RÉSZVÉNY-TÁRSULAT nagyobb vesztesége volt. Az uralkodó irányzat képviselőinek közbenjöttére a forgalom meglehetős könnyed B U D A P E S T . alakulást vett és teljes kilátás volt arra, hogy csak kevés áru marad meg A nővendékmarhapiaczon az üzlet szintén lanyha volt és különösen ökrök nem tartMagyarország legnagyabb és egyedüli 1 hattak ki a multheti árak mellett.' gazdasági gépgyára,! Árak: príma magyar 35—38 — (—•—)frt, szekunda mely a gazdálkodáshoz szükséges I 29—34 frt, tertia 25—28 frt Galicziai prima 35' 36 — —•—) frt, szekunda 30—34 frt, tertia 27—29 frt. Német ö s s z e s prima 38—41-— (—•—). szekunda 33—37, tertia 29—32 frt. Legelőmarha : szerb és magyar 20'—58 — é. s., gazdasági gépeket gyártja. | rosszabb minőségű frt é. s. Bika 21 —34 — frt, é s . tehén 20—31 frt és bivaly 17—22 — frt é. s. iKisárólagosan élősúlyra minden % levonás nélkül tör- • el Rendelések megtétele előtt kérjük minden ténnek. Az értékesítésben kitüntetett 4rak ugy értelme- P l szakbavágé kérdéssel bizalommal hozzánk zendők, hogy egy és ugyanazon elrdó, a jobb minő- U fordulni. ségű állatok kg.-jáért p.o. 40 frt, a (áverésért pedig 35 krt kap.) | Részletes árjegyzékkel H Az osztr. cs. kir. belügyminiszter 1899'. nov. I S él mktzcrD felvilágosítással dlJmeatesM szol- H rendelete szerint száj- és körömfájás miatt szarvasmarha, Bálunk. B juh, kecske és sertés bevitele a következő járások helységeiből van . eltiltva : Zenta, Pécsvárad, BesHtrtsoWBBBM seiiyő, Jád, Borettyó-Ujfalu, Felesik, • Gyergyó-Szeat-"
w
í
m
m
KÖZTELEK,
ÍOO. SZÁM. 9-iK É V F O L Y A M .
1899. DBCZEMBER HO 13.
S e r t é s - e l a . d á , s . Nagymélt. G r ó f A n d r á s s y G y u l a u r mcző-zombori gazdaságában
100 darab anya kocza, 10 darab 2 éves kan
tisztavérü, f e h é r göndörszőrü
magyar sertés eladó. Az anya koczák január végén fognak malaczozni, darabonkint ára 60 frt, mind vészen átment sertés. Bővebb felvilágositást ad
Teleky
fl^aszl©
tiszttartó, 8998
Mező-Zombor, Zemplénmegye.
Szőlővessző eladás.
A g r ó f M a i l á t h Géza u r M á r i a - m a j o r i homoktalaju szőlőjéből g y ö k e r e s
e u r ó p a i
1. Mézes fehér .. 2. Olasz rizling 3. Othello
immúnis
s z ő l ő o e s s z ő h :
2 éves 2 , 1 „
10.000 db. 50.000 , 60.000 ,
ezre
10 frt 10 „ 8 ,
8966 űsomagolva, T r á z s vasúti állomásra szállítva. Megrendelések a vesszők feleá,rának beküldése mellett
Ruszinkó
Antal
jószágigazgató úrhoz
N e g y - S z é c s é n j f (posta és vasútállomás ugyanott) intézendök.
E H E
ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÜLET felügyelete alatt álló
KÖNYVKIADÓ
VÁLLALAT
k i a d á s á b a n a következő
gazdasági könyvek jelentek m e g : 2.40 Cselkó és Kossutány Takarmányozástan 1.60 Cserháti Sándor Talajismeret „ Hilgard-Treitz Szikes talajok — —.ou Domokos Kálmán Gazdasági építészet I-sö rész ___ 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági építészet 2.60 II-ik rész Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés 2.60 Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet... ... .... 2.60 Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés (sajtó alatt) .i_ — . . . 2.— Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5,— Rázső Imre Czukorrépa-magtenyésztés _„ 1.—
kötve 5.— 2.— 1 —
3.— 3.— 3.— 3.—
2.40 6.—
Eladó szőlővessző. JLZ „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s U l e t
„istvántelki immúnis" homoktalaju szőlőjéből a következő
európai k gyökeres szőlővesszők eladók. 1 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 15,000 ezre 14 frt Nagy Burgundi 5,000 . 14 , Mézes fehér . 3,000 „ 14 , Szent-Lőrincz 2,000 , 14 , Nemes Kadarka ..„ 500 „ 14 , Veltelini piros 3,000 , 14 , Madelaine angeyine 1,000 , 14 „
00
14 frt , 14 ,
2 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 8,000 ezre 18 frt Mézes fehér 1000 , 18 , Chasselas blanc ... 1000 „ 18 , Nagy Burgundi ... 1000 , 18 „
OrszágosMagyarGrazdaságiEgyesület igazgatójához
Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához B u d a p e s t , I X . , Ü l l ő i - u t 25. s z á m
(Köztelek)
intézendök.
S I E M E N S
Budapest „ K ö z t e l e k " intézendök. Az elszállitA « tavaszszal vagy őszszel történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél » vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. ( : ómagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató.
ésHALSKE
BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. villamos világitási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, gyárosok és magánosok részére, e l e k t r o l y t i k u s b e r e n d e z é s e k e t , villamos vasutakat, b á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m ú , f o r g ó á r a m u és v á l t a kozó á r a m ú g e n e r á t o r o k a t és motorokat, v e z e t é k - a n y a g o k a t , kábeleket, Ívés izzólámpákat, táviré- és távbeszélő-készülékeket, mérők é s z ü l é k e k e t , vasúti váltó biztosító berendezéseket, j e l z ő - b e r e n d e z é s e k e t , vízmérőket, vezetékberendezéseket központi t e l e p e k h e z való b e k a p csolásra, világító testeket.
V a d f o g ó
csapdáid
W e b e r R . haynaui világhírű g y á r á b ó l , medve, farkas, róka, vidra, borz, görény stb., esetleg e l e v e n e n és sértetlen fogására. Megrendelhetők :
Landesmann Lipót magyarországi vezérképviselőnél
8992
BUDAPESTEN, VII., Damjanich-ntcza 25/a.
1870
KÖZTELEK,
Most jelent meg
100. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.
1899. DECZEMBER HO 13.
««>*><*
Baromfi hizlalása »
«
«
és a hízott baromfi értékesítése.
az Országos M a g y a r
"
Gazdasági E g y e s ü l e t
Kp
i f o l a t í I orvosi műszer gyár os raCaC •>• b£>d ás s!s Budapest. sfe Főraktár: Koronaherezeg-uteza 17. sz. Gyár: (Motor-erővel) IV., Károly-laktanya. Állandó nagy raktár mindennemű állatorvosi és gazdászati műszerekből, a legújabb előírás szerint. Olcsó és jutányos árak. Javítások és müköszörülések elfogadtatnak. Képes órjearyzéfc Ingyen.
_ |
'
HREBLAY — EMIL állatteny. magy. kir. felügyélő: Magyar királyi államvasutak.
45 szövegjtözti képpel, csinos vászonkötésben.
portomentes küldéssel
8 5 kr. Megrendelhető a
.KÖZTELEK" kiadóhivatalában B U D A P E S T , Ü l l ő i - u t 3 5 . sz. ( K ö z t e l e k ) .
Állattenyésztők figyelmébe.
Báró Ri$hthofen bpechelshofl vegyészeti gyárában készített, arsenmentes, 40—42s/0 foszforsavat tartalmazó, kiváló szakférfiak által kitűnő hatásúnak elismert
T a k a r iib sí i i j
ínész,
taely; az állatok,erősítésére, testi fejlődésére nélkülözhetetlen tápanyag, nálam bármely mennyiségben mindénkor megrendelhető. Árjegyzékkel és használati utasítással szóigálok. L a n d e s m a n n L i p ó t Budapesten magyarországi vezérképviselő VII., Damjanich-utcza 25/a.
Igazgatóság. Hirdetmény. (A termesgőzhajók téli menetrendje Fiume-Velencze és Fiume-Aneona kőzett) Fiume és Velencze között a legnagyobb kényelemmel berendezett gyorshajók közlekednek. Ezen hajók téli menetrendje f. évi november hó 1-től 1900. évi márczius hó 31-ig a következő : Fiúméból indul, Velenczébe minden szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz, érkezés Velenczébe másnap reggel 7 órakor. Velenczéből indul .Fiúméba minden kedden este 7 óra 30 perczkor a SzentMárk-térről; érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. Fiuméből indul Anconába minden csütörtökön este 8 órakor, csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz; érkezés Anconába másnap reggel 6 órakor, csatlakozásban a Bómába induló gyorsvonathoz. Anconából indul Fiúméba minden szombaton este 8 óra 30 perczkor, csatlakozásban a római, nápolyi és oblognai gyorsvonatokkal; érkezés Fiúméba másnap reggel- 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Fiuméból-Anconáig vagy Yelenczéig a gőzhajón fizetendő: a luxus' osztályban ágygyal együtt 16 korona az I. helyen „. „ ... 12 „ a IIJ. helyen , „ _ „ 6 „ Bécs államvasút és északi vasút p. u. és Fiume közt Budapesten át alábbi menetdijakfizetendőkés p. a gyorsvonaton I. oszt. 36 k. 70 fillér; II. oszt. 24 k. 40 fillér és a személyvonaton III. oszt. 11 k. 80 fillér. Ezen jegyek 8 napig érvényesek, mely idő alatt az utazás Budapesten láttamozás mellett tetszés szerint megszakítható. A fentebbi útirányon át Olaszországba közvetlen gyorsvonata menetjegyek is kiadatnak következő árakon: Budapest-Firenze-Fiumén át I. oszt'. 75.80 fr., II. oszt. 55.45 fr., III. oszt. 30.15 fr. Genua l v , . „ „ 92.50 „ „ , 67.25 „ „ „ 36.55 „ Milano /ff » » 71.25 „ „ „ 52.85 „ „ „ 28.70 „ at Turin ) „ „ 92.25 "„' „ „ 67.10 „ , , 36.45 „ Nápoly 1 FiOme-AHCO- „ » 104.45 „ „ „ 75.55 „ „ , 41.05 „ „ > Ró-na J láll át. , „ 76.05 „ „ „ 55.65 „ „ „ 30.30 „ Bővebb értesítés nyerhető a magy. kir. államvasutak városi menetjegy irodáiban és Cook-féle utazási irodában ; a „Cauírer" nemzetközi utazási irodában Abbáziában és Bécsben; „Schenker és Társa" czégnél Budapesten és Bécsben és Antonio de Paoli czégnél Velenczében; E. R. Brizzi & Co. Milanóban, valamint a Stangenféle utazási irodában Berlinben. Budapest, 1899. november hóban. Az igazgatóság
MAESCHALL
A /
kocsi-, haftó-, lovagló- és istállószergyár, gözíürésze és fahajlifó telepe
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:
landaoer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintést, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú é r e m m e l
ksOnlelvt*.
Tiszti és polgári l o v a g i é e s z k ö z ö k ! Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. Mimtaraktás a k e r s r " e í s l m i mniEeum állasadé kiállításában Budapesten, V á r o s l i g e t . KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS 'BÉRMENTVE.'
—
—
100.
9-Ik E\F01YAM.
Hirdetési ál 15 szóig 30 kr., ezen felül min szó S kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim közlési minden beiktatásnál 30 kr. bélyegilleték.
KÖZTELEK,
1899. DECZEMBER HO 13.
KIS HIRDETÉSEK
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők! , és .adók hirdetményei vétetnek fel é kedvezményes rovatban.
C s a k oly levelt-kre yélasxoliiiik, m e l y e k k e l válaszra, s z ü k s é g e s l e v é l b é l y e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t küldenek.
BETÖLTEHDÖÁLLÁS,
Kerestetik gözeke-gépész^ki ^több ^éven bizonyitványnyal' bir. január Évi 'fizetés 600 forint, lakás szetbeni illetmények. Ajánlatok f5Tém^ks4ŐkközponHá°rodájában" Budapest, V., Deák-tér
legfixfizetésre, utóbbi | n kép- I bizonyitar Mmm7kS t kitűnő bizonyitváígtudható. bb "gaídisáítban ^ ^ ' mazva, helyét újévre I
wm
VEGYESEK,
Kisebb jt (300—500 holdig) kere-
^mmm
Lóhere* és
luczernamagot, csupasz (jeiníliipi) árpái, répamagot
mag legjobban értékesíthető vagy azonnali belépésre ; beszéi németül ős magyarul. Czim a
i nyelvet bírja. Biz ik, az igények. » sl: Bérga2daság K
m
:re-
Alulírott razdaBágában egy djb^ ' aagas szépen fejlődött s
HALDBK
Wolf Soma
mag- és terményügynök, külföldi cégek képviselője és bevásárlója
Budapest, VII., Kerepesl-ut 10.
ÁLLATOK,
sSoiS»kát,
kovácsokat,
nagyobb ;ü f r i s s
i i
disznómájat 9039 és nyelvet, novenoeK j ár-mos
OKOT
ökröket
Krakauer Ármin
esetleg egész
csig-ereket
Marekovtis Gyual S z e g e d . MarekoviSIszeged.
Egy év
I
méhesben,
IZÖPZtoSBöl izorfiiirsWl sióli 1884. éli III. Brrtnjoitt,
THUYMER JÁNOS.
miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. 4,a
KÖZTELEK,
1899. DECZEMBER fíO 13
G Ó Z m § ¥ £ L £ S .
100. SZAM. W-IK É V F O L Y A M .
„Magyar pokrőezok"
Nagyobb területek szántását gozekével
a n. é. gazdaközönség f i g y e l m é b e a j á n l v a !
haiianúí ra?y»k elválaUm; épúgy m é l y r i g o l o z á s t
szőlő-telepitésaSchez.
ÉrdeklMík kéretlek, h«gy alatti caimeahez fsrdaljanak. gfaszántási vállalkozó
WOLFF
ERNŐ,
BUDAPEST-KELENFÖLD
R O H O N C Z Y
G I D A
nagybirtokos, országgyűlési képviselő török-becsei ,.Gyöngysziget" mintaszőlőtelepén 1S99. évben t e r m e l t s e l a d á s r a k e r ü l ő sima szőlő vesszőinek f a j s z e r i n t i k i m u t a t á s a és á r j e g y z é k e . F. sz. 1. Európai csemegefaj sima vésszé Mmjisíg db. ezre ' 1. Chasselas blanc Croquant • 40000 Dore 1 ... 10000 de Fontainebleau 10000 , de Thomery 13200 Gros doré 8000 rouge 20000 „ Imperial rouge 15000 a Napoleon ... ... ... 3000 » rouge Royal ... 1300 Fredericton ... 1200 Lady Downe black 1000 L'enfant Trouve 3500 Raisen de Calabre 2500 Kosa Minna di Vacca (téli szőlő) 6500 Téli eltevésre alkalmas kecskecsecs-fajok, 3 szinben 5000 Trollingi kék (Frankenthali) 2800 2. Európai muskotály fajok Muscat d'Alexandrie 20000 Croquant ... 300Ö0 Frontignan 28000 de Lunel 28000 Passatutti 12000 Müsc. Ottonel ... 2000 Furmint 10000 3. Amerikai directtermö fajok Isabella i 5000 Othello ... 20000 York Madeira 5000
Szétküldés kétszer napanta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. 3 0 forinton felüli rendeléseket bérmentve küldünk. I^e-cél- i r a g y s - ü r g - ö n y e z i n a :
„SZŐHYISGOTTHOHr 1 1
BUDAPEST.
VII. kep., K e r e p e s i - u i
iO.
Korona-dupla-fegyver! Korona fegyier, dnpla-fcsryvcr, háromravaszn stb.
Ffikert 6. szabadalma.
A Jelenkor legjobb vadászfegyvere, kézzel, valamint önmagától felhúzódó zárra önműködő biztonsági zárral, úgyszintén önmagától mliködő hüvely kilökó'vei. Különleges kiváló szerkezettel. Ezen fegyver közelebbi leírása, úgyszintén bizonyítványok és árjegyzés, minden : m r P Ö I S E T 6 . f e g y v e r g y á r a , Weipert, kitüntetve Ő felsége a király, a szász és szerb királyok által.
Deczember hó folyamán j e l e n i k meg
A kísérleti különleges fajok kívánságra névszerint közöltetnek. Megrjesrjrz«sek. 1. Legkisebb rendelés a fenti árak szerint egy-egy fajbői 500 vessz, minden faj külön lesz csomagolva s az egyes csomagok a fajtjelzS táblával ellátva. 2. A rendel érkezésük sorrendjében eljegyeztetnek s a mennyiben egyos fajok már teljesen lefoglaltatt; később rendelők erről Idejében értesíttetnek. 3. A vesszők száUitása a rendelők óhajához képest szel^vagy tavaszkor utánvéttel eszközöltetik. Csomagolási dij^ önköltségen számíttatik s a kitün!
az Országos
Magyar Gazdasági
Egyesület
kiadásában
háromszor permetezve lettek s azok faj tisztaságáért az uradalom kezeskedik. 5. A törökbecsei m 4357
„Rohoncsy Gida kertészete Török-Becsén", czimzendők. Ezen évben a szőlővessző teljesen ép, egészséges és igen szépek.
1 I R M T É S E E
Fehérmegyében f
S á r b o g á r d
Számviteli Naptár
felvétetnek a kiMóhivataltoari BUDAPEST, tU«i-K?s ss-AUs mám.
azonnal
m e l l e t t ,
haszonbérbe
adó
15 évre a kis-loóki puszta, 3109 kat. hold és a nagy-hörcsöki puszta, 2805 kat. hold. Bővebb felvilágosítást ad •
Dr. BACSÁK GYÖRGY ügyvéd Budapest, IV., Crránátos-u, 8.
1900.
évre.
czimmel e g y d í s z e s e n s t e l j e s e n naptár részszel és gazdasági tott
nagy
alakú
vászonba
kötött,
tudnivalókkal
ellá-
egyszeri számviteli könyv, a melyet
minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat. Á r a d í s z e s e n b e k ö t v e ?5 k r . , portómentes megküldéssel
85 kr. Előfizetéseket elfogad
a „KÖZTELEK" Budapest,
kiadóhivatala
IX, ker., ÜllŐi-ut 2 5 .
„Pá,tria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).
szám.
