KOZEGESZSEG~~GY ES KOZMUVEK A XIX. SZAZAD VEGI DEBRECENBEN
Olveti Gabor
A tanullnany leveltari kutatas alapjan arra a kerdesre keres valaszt, hogy a XIX. szazad vegi Debrecenben milyen iranyban valtoztak a kozmiivek es ezzel osszefuggesben a kozegeszsegiigy feltetelrendszere. BetegsCg Cs jhrvany
Az alfoldi sikvideken fekvo Debrecen foldrajzi helyzetenel fogva eroteljes homerseklet-ingadozasnak van kiteve. Ennek kovetkezteben gyakori a Iegutak hurutos es lobos megbetegedese. A jarvanyos Iegzoszervi bantalmak eseteben nemcsak a varos koztisztasaga, de az azzal osszefuggo levegoszennyezettseg is jelentosen befolyasolo tenyezo. Korszakunkban kiilonosen a csecsemok koreben pusztito betegseg a gyomor es belhurut, de kisebb mertekben a verhas is szoros osszefbggesben ail a talaj szennyezettsegevel, az ivoviz fertozottsegevel. Ennel a betegsegtipusnal jellemzo, hogy elsosorban a nyari honapokban tamadja meg a gyengebb emberi szervezetet. A XIX. szhadi Debrecenben a legveszelyesebb jarvanyos betegseg a holyagos himlo, a vorheny, a kanyaro es a hagymaz. A kolera behurcolt betegseg, elterjedeset nagyban befolyasoljak a helyi koztisztasagi es kozegeszsegugyi koriilmenyek. Enyhe lefolyasu a gyakori es jarvanyossa fajulo valtolaz, melynek okoz6ja tobbek kozott a fertozo allovizek es pocsolyak legszennyezo hatasa. A felsorolt betegsegtipusok kialakulasaban, amelyek Debrecen tarsadalmanak korabeli betegsegei, a varos foldrajzi es eghajlati viszonyai, az eletkoriilmenyek es a lakossag kulturaltsagi szintje a meghatarozo. A levego, a talaj es a viz szennyezettsegi szintjenek vizsgalatanal pedig elkeriilhetetlen a varosi kozmiivek alakulasanak elemzese, hiszen kapcsolata a kozegeszsegiiggyel nyilvanvalo. A kerdes az, hogy a kozv6
lemenyben mennyire tudatosodott es valt a cselekves mozgatojava a fenti felismeres. A valasz pedig egyertelmuve valik, ha a kor halaleseteit vizsgaljuk. Rendkiviil sulyos a helyzet 1873 elso feleben, arnikor koleraban 657-en, holyagos himloben pedig 320-an haltak meg.' 1879 szepternbereben es oktobereben a roncsolo toroklob 52, a himlo 63 es a vorheny 96 halalos aldozatot kovetelt. 1885 juniusaban a csecsemok kozt pusztito belhurutnak 61 halalos aldozata volt. A kiragadott peldak a kulonosen kritikus, jarvanyos idoszakokban az elhalalozas merteket illusztraljak, valojaban hol kisebb, hol nagyobb mertekben, de korszakunkban allandoan jelen vannak es pusztitanak az emlitett betegsegek. A varosi tanacs egeszsegugyi bizottsaga rendkiviili esetekben jarvanyugyi bizottsagga alakult, hogy kozponti ovintezkedesek foganatositasaval megakadalyozza a jarvany terjedeset. 1878 februarjaban a torok es tudolobos betegek nagy szama indokolta a rendkiviili intezkedeseket: hirdetmenyt jelentettek meg, melyben felhivtak a lakossag figyelmet a tennivalokra, tovabba elrendeltek az iskolak szellozteteset es fistoleset. Sulyosabb volt a helyzet a kovetkezo ev szeptembereben, mert a roncsolo toroklobon kivul szedte az aldozatait a himlo es a vorheny is. Azonnal bezarattak az iskolakat es a meglevo egeszsegiigyi szemelyzetet 5 jarvanyorvos es 19 betegkem beallitasaval erositettek meg. h a l a n o s eljaras jhrvanybetegsegek idejen, hogy a szegeny sorsuak gyogyitasat ingyenesen vegzik. Arnikor 1883 szeptembereben a Hatvan es Csap utcai iskolakban feliitotte a fejet a vorheny,' a fenti kiilvarosi intezmenyeket 15 napra bezarattak es elrendeltek valamennyi varosi iskola fertotlenitbet. 1885 aprilisatol halmozottan jelentkeztek a ragalyos korok, igy a legzoszervi betegsegek mellett a kanyaro, a holyagos hirnlo es a belhurut. A kanyaro a peterfiai leanyiskolaban a kicsik kozott terjedt el, ezert a tantermeket kimeszeltek es kengozzel fertotlenitettek. Hasonlo moHajdil-Bihar Megyei LevCltir. IHBMLI 1V.B. 1405b. 11.d. 3 1311874. Debrecen Varos TanksBnak iratai.
don jartak el az ohati iskolaban, ah01 ezen kiviil a fertozott lakasok lakoinak karbolsavas meszet utaltak ki. A jarvanyra vat6 tekintettel junius 13-an bezaratthk az iskolakat es orvosrendeszeti ellenorzest rerideltek el az iskolakban, a vagohelyeken, meszkszekeken es a tapszert, fiszert, meregarut forgalmazo kereskedesekben. 1886 szeptembereben a holyagos himlo ragalya tetozodott, raadasul a belugyminiszteri leirat kolera elofordulasat jelezte Budapesten 6 utasitott a rendkiviili ovintezkedesek elrendelesere. Mindenekelott az utcak es az udvarok tisztantartasat, a vasari rendorseg fokozottabb tenykedeset szorgalmaztak. A rendor-fokapitanysag felugyelete ala helyeztek a fertotlenitest vegzo szemelyeket es megbiztak a fertotlenitoszer beszerzesevel. A vagyontalan himlos betegeknek 12 agyas jarvanykorhazat letesitettek. Az osszes elemi iskolat bezarattak. Hirdetmenyben figyelmeztettek a lakossagot a himlo elleni vedooltas fontossagara. Oktoberben a himlohoz tarsult a roncsolo toroklob, a torokgyik 6 a hagymaz. A himlobetegeket elkulonitettek es fertotlenitettek a lakasukat. A varos koltsegen vedooltasban reszesitettek a 6238 tankotelezettet. A himloben meghaltakat azonnal eltemettek.
A kolera Budapesten kiviil mashol is felutotte a fejet, a jarvanybizottsag pedig meg szelesebb koru intezkedeseket vezetett be. A koztisztasag fokozasa mellett figyelemre melt6 az a hatarozat, amely a haztulajdonos kotelessegeve tette a szabalyos urszek es a szemettarto felallitasat. Gondoskodtak a lakossag altal hasznalt kutak kitisztitasarol es a jegvermek Ietesiteserol. Berendeztek a kolerakorhazat es a Czegled utcai temetoben hullahazat epitettek.' A rendkiviili helyzetek tehat rendkiviili intezkedeseket vontak maguk utan, melybol kiemelkedik a fertotlenitb, a korokozo bakteriumok elpusztitasanak a fontossaga. A varos vezetese viszont tagabb osszefbggeseibep szemleli a kozegeszseget, hiszen a fertotlenites mellett odafigyel a kornyezeti tenyezokre, vagyis minden olyan bakteriumforrasra, amely jarvanyos betegsegek kivalto oka lehet. Ebb01 a szempontbol elsodleges a koztisztasag es a kozmuvek, igy az utak, a csator-
na, az embztogodrok, illemhelyek es a kutak allapota.
~ tj5rda , 6s vasut
A XIX. szazad masodik feleben Debrecenben elvegzett utepitesek komoly anyagi aldozatok aran, de jelentosen javitottak a kozlekedest, s ezaltal az ipari es kereskedelmi fejlodes egyik meghatarozo tenyezojeve valtak. Nemcsak valtozott ezaltal az utcak kepe, de kulturaltabb es egeszsegesebb kornyezetet biztositottak az ott elo polgkoknak. Az allando burkolatu utak Ietrejotte hosszu evtizedek emberi kuzdeltnenek az eredmenye. A XIX. szazad elejen Debrecenben foldutak voltak, ezert a varosban kozlekedoknek legnagyobb gondot a talaj homokos-agyagas jellege miatt a sar okozta. Az ut melletti laza talaju vizesarkokat, amelyek az eso- es szennyviz levezetesere szolgaltak allandoan javitani kellett. Miutan a varos oriasi kiterjedesii erdovel rendelkezett, kezenfekvo volt a tolgyfabol keszult gyalogardak, az atjarast biztosito gerendahidak alkalmazasa. A kocsiutak melyedeseibe esos idoben gallyat szortak. A fa azonban kozismerten nem idotallo, ezert elobb-utobb gondoskodni kellett kemeny burkolo anyagokrol. Holland pelda alapjan gyartani kezdtek Debrecenben a kongo teglat es eloszor 1846-ban ezzel burkoltik a ~anta-kozt.'
A kiserleti kezdemenyezes felbemaradt, sot 1857-ben I. Ferenc 50zsef es Erzsebet kiralyno debreceni Iatogatasakor a Piac utcat a Nagyes Kistemplom kozott 4 1/2-61 szelessegben, 16 cm magassagu fahengerekkel raktak ki." elkorhadt fautat 1863-ban fel kellett bontani es helyebe koburkolatot raktak le. Ekkor mar javaban uzemelt a Pest es Debrecen kozott kozlekedo gozvonat, amely lehetove tette a kobanyak termekeinek, az utepiteshez sziikseges formalt es zuzott koanyag gazdasagos szallitasat.
SBpi Lajos: Debrecen telepiiles es dpitCstBrtenete. Debrecen. 1972. 56. SBnta-koz a mai Szent Anna utca foutca feloli reszc. 1 Magyar vrirosok fejlodese. I. Debrccen szkir. vAros. Szerk.: CsobBn Endre. Bp. 193 1. 372. 1 Az 01 hosszmertek. kb. I .9 miter.
Debrecen varos tanacsa 1870. szeptember 9-en hatarozott ugy, hogy a koltsegvetesben beiitemezett 24.000 Ft erejeig makadam rendszerii burkolattal latjak el a Peterfia, a Nagy- es Kis Mester utcakat. A Kis Mester utcan mar leraktak az alapokat, amikor kideriilt, hogy az aprora zuzott kovet csak dragan es kisebb mennyisegben tudjak beszerezni, ezert az egesz ut kesziteset a legkedvezobb arajanlattal jelentkezo vallalkozora biztak. A valasztas vegul is Kolorics Peter nyiregyhazi irtepitore e ~ e t t . ~
A Tokajbol Radvanyi Gabor banyatulajdonos altal biztositott 450 114 kobol sziklakobol Kolorics epitette meg az utakat, a Nagy Peterfian 467 416, a Nagy Mesteren 221 316 es a Kis Mester utcan 175 folyo 01 hosszusagban, 3 folyo 01 szelessegben es 1 lab vastagon. A vasut altal leszallitott komennyisegbol jutott meg a Garai utcai gyalogardara, a v a r o ~ h ~takarekpenztar a, elotti es a Piac utcai kut koriili teriiletre is. igyosszesen 2598 112 U-ol burkolt felulet k6zult el, 3 1.530 Ft 112 kr ertekben, azaz a vasuti tarsulattal tortent elszamolas utan 1 0-01kout 11 Ft 55 kr-ba keriilt. A felulvizsgalatot vegzo kuldottseg eszreveteleibol nehany emlitest erdemel. A kivitelezo az alap koveinek illesztesenel a tomoritest ekelessel oldotta meg. A felulvizsgalok a Mester utcai utmelyedesek kapcsan javasoltak a henger es kotorogep beszerzeset a varos reszere, mivel az eszkozok nelkulozhetetlenek a makadam utak tovabbi fenntartasahoz. Az uthibakat ugy tudjak megszuntetni, ha apro tort kovekkel szorjak be, majd a feluletet locsolas utan hengerelik. Vegul a kuldottseg javasolta a varos tanacsanak a makadam burkolasi modszer tovabbi alkalmazasat olcsosagara es tartossagara valo tekintetteL6 1873-ban folytatodott az elozo evekben elinditott belvarosi utepites. Marciusban 420 113 kobol sziklako szallitasara a kiiras megtortent, melyben az arajanlaton kivul a burkolasra szolgalo granit, trachyt, vagy bazalt mintakocka bekiildket kertek. Az arlejtest Mattheides Gusztav tokaji banyatulajdonos nyerte meg, aki a komennyiseg 113-at a hidegoldali, 213 reszet pedig a lencsesi kobanyakbol termeltette ki es
HBML 1V.B. 1405/b.1.d. 16l7Il872. A makadam tit eros alapozisu nizott kobol kbziilt, locsolissal es hengerlbsel tomoritett. 6 U.O. I .d. 4908/1872.
1
I
!
kobolenkknt 25 forintjaval bocsitotta a viros rendelkezesere.'
A szallitast a "Tisza-videki Vaspalya Uzlet-igazgatosaga" bonyolitotta le, 50.000 vammazsat meghalado mennyisegnel, vagononkent 17 Ft 70 kr-ert.' A "vaspalyaudvaron" a kovet a legkevesebbet igero Erdei Gabor es tarsai raktak le es szallitottak ki az utcakra. A Miklos utcaba 159, a Fuveszkertbe 74, a Burgundia utcaba 42 es a Hatvan utcaba 50 kobol sziklako keriilt ki a makadamszerii ut epitesere, mig a mar kesz utak fenntartasara 10 kobol a vasuti raktarhoz, a Hatvan utcara 1 5 112, a Kis es Nagy Mester utcara 3 1, a Peterfiara 20, a Csapo utcara 35 kobol. A vallalkozok nem veletleniil torekedtek az utepitesi monopolium megszerzesere, hiszen ismertek a debreceni tanacs hatarozott szandekat a belterulet szilard burkolatanak a kialakitasara. A kozgyiiles 1874 aprilisi rendelkezesere a mernoki hivatal teteles kimutatast keszitett, melybol kideriil, hogy a varosnak szuksege van kockako utburkolatbol 3 129, cyklops vagyis termesko burkolatbol 16.563, makadam koburkolatbol 27 18, harom cm vastag kolapokbol kirakott gyalogjardabol pedig 3182 O-olre. A vallalkozok altal keszitett arajanlatok szerint ez 48.000 forintos iizletet jelentett." Tanulsigos Eibeschitz Lip6t veleminye Mach Adam burkolasi rendszererol, amit draganak es celszeriitlennek minositett. Szerinte az egeszsegre artalmas, ha a szel a tokaji rneszes ko porat terjeszti, ugyanakkor felazasakor a keletkezo sar miatt az ut jarhatatlanna valik. A szegedi kobanya-tulajdonos es vallalkozo egyebkent Csucsa mellett a kissebesi kobanyaban kitermelt burkoloanyaggal 100 0-01ut probakovezeset ajanlotta fel, 0-olenkent 15 Ft-ert. A tanacstol kiserleti jelleggel megbizast kapott a Miklos utca - piac feloli - suppedekes talaju torkolatanak a burkolasara. A Miklos utca elejet pedig 155 0-olnyi teriileten Eibenschiitz Gyula Iatta el cyklops10burkolattal.
A debreceni koutak keszitesehez termeskovet szallito Mattheides Gusztav a Hatvan utca elejen keszitett 34 U-ol probaburkolatot, 0U.O. 4.d. 67811873, U.O. 6.d. 150911873. U.O. 12.d. 96011874. 10 A cyklops i~ttpitesimodszer lenyege. hogy a hasitott kovet homokba rakjhk.
8
122
olenkent 34 Ft-ert bgy, hogy a szabalyos kockakovet meszbe rakatta. Ebben az utcaban ugyancsak o vegezte Eibenschutz Gyula helyett a kocka es makadAm ut kozti 1 1.35 0-61 resz kikovezeset, de nem szabalyos kockaval, ezert a tanacs csak 37 Ft-ot fizetett 0-olenkent." 1874 oktoberere Reichlnan Herlnann vallalkozo epitette meg a cukorgyar elotti 183 01 hosszu ~nakadalnutat, a Nagy Varad utcai vasuti ktjar6thl a vamsorompoig."
A Batthyany utcai lakok utcakovezesre beadott kerelme azert erdemel figyelmet, mert annak sziiksegesseget levegoszennyezessel indokoltak. A regi faburkolat tonkrement az ut pedig jarhatatlanna valt. Ugyanakkor a szennyvizet az ut alatti csatorna nem vezette le, mivel a sartol eldugult es biizos kiparolgasa elviselhetetlenne valt az egyebkent is keskeny, zart levegoju utcaban. A haztulajdonosok kerese nem volt hiabavalo, rnert a csatorna kitisztitasat a mernoki hivatal elvegeztette, az utat pedig Mattheides Gusztav villalkozo reven kikoveztette. l3 A Bika es a Feherlo vendeglok elotti ter kikovezesenek tervezesenel is a tisztasagot, egyaltalan az egeszsegiigyi feltetelek javitasat tartottak fontosnak. Az epitest surgeto Luchs Samuel fomernok a jelentesben igy irta le a kialakult helyzetet: ,,A Bika vendeglo elotti ter - hol a berkocsisok allanak - oly ronda allapotban van - hogy az ottan folytonosan Ievo tragya nem tsak a szepsegi erzeket serti - haneln a foldbe szivargo ganej Ie kigozolgese megfertozteti a levegot - egy szoval, ezen hely jo egeszsegi viszonyoknak egyaltalaban rneg nem felelven - szukseges ezen kozbotranyt okozo allapotnak lehetoleg veget vetni." A fenti tereken Reichlnan Herlnann 1875 novemberere keszitette el a 83 0-01blirkolatot, U-olenkent 8 Ft 75 kr-ert. A kovezessel egyidoben megepiilt a Bika elotti gyalogarda es a cserteglaval kibelelt oldalcsatorna is.14 Ketskgtelen a megfeleloen igyazott kovezet konnyen tisztan tarthato es esozeskor a "tisztatalan" viz nem a talajba szivarog, hanern a csatornaszemekbe folyik. Arnikor Miskolc polgarmestere adatokat kert az itteni utcak koveI'
HBML 1V.B. 1?05/b.4.d. 67811873.
'' U.O. 14.d. 275811871, U.O.7.d. 268511873, '' U.O. 12.d. 96711874.. 176411874, l3
1
I
!
zeserol, Debrecen polgarmestere tobb vallalkozo ajanlatarol szamolt be, megemlitve, hogy a jardaepitesre a varosi tegla- es cserepgyarban egetett vasteglat es a helyben keszitett cernentkoc.et ha~znaljak:'~ 1873 vegere Mahlmeister dam bllrkolomester vasteglabol keszitette el az h o k , Teleki, Czegled, Peterfia es Hatvan utcak gyalogardait. SziiksCg is volt erre, mert peldaul a Hatvan utca deli oldalan vizpocsolyak gatoltak a gyalogos forgalmat, a Teleki utcan pedig jarhatatlanna valt a burkolat.16 aso on loan a kozlekedok epseget veszelyeztette a Kistemplom elotti gyaloglarda faanyaganak es a kockauttol a templomhoz vezeto tolgyfa atjaronak a tonkremenetele. Az 50 0-olnyi teret a fenti vallalkoz6 vastegl6val rakta ki.I7 1875-ben a Kis Czegled utca faburkolata annyira elhasznalodott, hogy kiilonosen sotetben a kozlekedes eletveszelyesse valt. Reich~nan Her~nanna gyalogardat vasteglabol, a makadam utat - 0-olenkent 8 Ft 50 kr-ert - Tokaj hideg oldali banyajabol szallitott jo minosegu kobol keszitette el. Vasteglabol gyaloglardak epultek a varoshaza mogott, a Nagy Varad utcin, a Szechenyi es a Kadas utcak kozt. Ez utobbinal a tolgyfa deszkabol osszeallitott regi pallot kellett lebontani es uj jardat kesziteni. Surgetove valt a Csokonai es Zugo utcak gyalogutjainak vasteglaval valo javitasa. '" lS76 nevezetes esztendo a debreceni allando burkolatok epites6 nek torteneteben, hiszen eloszor alkal~naztakaz Europa nagyvarosaiban ekkor mar divatos aszfaltozast, igaz egyelore csak jardakeszitesre. Az elozo evben megallapodas jott Ietre a reformatus egyhazkozseg es a varosi tanacs kozott a Kistelnploln kornyekenek rendezesere. Az egyhaz a Kistemplom deli es nyugati oldalara boltok sorat kivanta megepittetni es ehhez a varostol 640.000 teglat kert. Cserebe a varos tulajdonaba kerult az az egyhazi telekresz, atnely a forgalmas Szechenyi utca elejenek a kiboviteset tette lehetove. Az egyhaz gazdasagi szakbizottsaga sajat koltsegen, vallalkozok kozren~ukodeseveI kicsinositotta a U.O. 6.d. 146211873. U.O. 8.d. 3 17711873, I' U.O. 13.d. 256311874. 18 U.O. 14.d. 5911875.
l5
16
124
Kistemplomot, felepitette a boltokat, kozel 350 0-01 teret aszfaltoztatott a The Neuchatel Asphalte Company Limited nevii pesti szekhelyii ceggel. A betonalapra ontijtt aszfaltburkolat elkeszitese U-olenkent 1516 Ft-ba keriilt, ot evig ingyenes garanciaval. A varos gazdasigi tanacsa elismeroleg nyilatkozott az aszfalt tartossagarol, a feliilet rugalmassagarol, es a kornyek egyontetusege erdekeben a Kistemplom mellett a Piac, Szechenyi utcik felol az aszfdtozott gyalogarda kiiltseget, 14 16 Ft 67 kr osszegben magara vallalta.'" Az aszfaltozasnak, tnin t korszerii jardaepitesi rendszernek debreceni elterjedese 1879-ben folytatodott a Piac utcai aszfaltjardak elkeszitesevel. A varos szamara kedvezo tapasztalatok alapjan a tanacs 1 879. augusztus ?-an a The Neuchatel Asphalte Company Limited vallalkozassal szerzodest kotott a kivitelezesi munkakra. A Csapo es Teleki, valamint a Miklos es Hatvan utcak kozti szakaszon 8 cm vastag betonalapra 3 cm-es aszfaltreteget dolgoztak ri, 0-meterenkent 6 Ft 55 krert. A Piac utcai haztulajdonosok felajanlottak a tissulatnak, hogy a hhzuk elotti jarda kolts6genek a felet kifizetik. A 15 eves ingyenes jotallas ideje 1895. augusztus 6-an telt le. Ezalatt az ido alatt a kivitelezo vallalat ketszer utasitotta el az aszfalt hibainak a javitasat, eloszor ami' kor a felhajto szekerek okoztak a seriilest, masodszor amikor a b~azcsovek fektetese, illetve az eldugult csatornak kitisztitasakor keletkeztek a feliileti egyenetlensegek. A vitak ellenere az aszfaltozas modszere jol szerepelt a viros kozonsege elott."' Nem sokkal a Piac utcai jardak megepitese utan elkesziilt az elso debreceni aszfaltut is. 1893-ben a Magyar Asphalt Reszvenytirsasag a Nagy Hatvan utca elso szakaszan 4 cm-es aszfhlt reteggel megepitette a 176,s 1 0-meter teriiletii aszfalt makadim burkolatot." A Hatvan utca kovetkezo szakaszan a 165.37 0-meter Gt aszfaltozasat a tnasik budapesti vallalat a Hazai Aszfaltipar Rt. 1895. november 18-an fejezte be. Mindez akkor tortent, amikor a fovarosban megtartott "hygieniai es deinografiai kongresszus" hatarozata kozegeszsegiigyi erdekbol a vaI9
U.O. 14.d. 3611875.
I'U.O. 38.d. 37811878.
" Az aszfalt~nak;iddiiiburkolat cros alapoAsi~,zi~zollkobo1 kdsziill bitu~iienesfeliilctii btirkolat.
rosok utburkolasaban egyedul udvozitonek az aszfaltozast tartja, rnivel a talaj fertozo gazat teljes rnertekben kepes lekotni. Vegul a Kis Varad utcai kerarnit utburkolat emlitheto meg, arnelyet a Magyar Keramiai Gyar Rt. 1894 tavaszan keszitett el, 3630 Ft 76 kr 71 atalany osszegert.--
A varos fejlodeseben Inindig is nagy szerepet jatszottak a rendezesi tervek. Ezek kozul jelentoseget tekintve kiemelkedett a debreceni piacrendezes. A Piac utca az elenk virosi kereskedelem kozpontja, a iniilt szazad hetvenes eveire tulzsi~folttavalt. Az altalanos rendezes elozmenye 1875-ben a Hagymater vagy kispiac kovezetenek az elkeszitese. Ezzel tiszta teret kaptak a kenyeresek, a mezeskalacsosok es a tejesek. A vasteglSval kirakott teret colopokkel vettek korul es azok koze akacfakat u ~ t e t t e k , ~
Az epiteszeti es szepiteszeti, a katonai es rendori bizottsagok 3 880. november 8-an targyaltak a piac rendezesenek a tervet, akkor, amikor mar elhataroztak a foutcan athalado helyi vasut megepiteset es az utburkolat felujitasat. A rendezes fo elvei a tisztasag, a kenyelem es a fopiac felszabaditasaval a kozlekedes konnyitese. A kozonseg mar korhbban kifogasolta, hogy a tengeri vasart a Piac utcan tartjak, rnivel a veszteglo lovak tragyaja elviselhetetlen szagot arasztott. A rendezessel a helyigenyes gabona, tengeri, szena, bor es toll vasarokat a Hatvan utca vegetol nyugatra fekvo teriiletre helyeztek ki. A ter kijelolbeben szerepet jatszott az allami vasut es a gozrnalom kozelsege. a gabonaraktarak kialakithatosaga, valamint a boszormenyi-nanasi vasut megalIojanak vasarteri telepitese is. Reichlnan Herlnann va11akozo 188 1 oszen kezdte meg a terhez vezeto, a Hatvan es Szechenyi utcak veget osszekoto cyklops kout epiteset. 1884. februar 8-an a gabonamazsat felallitottak es ezzel a vasarter kiepult.
A koburkolatu Torok B a h t utcan rendezkedtek be a gubasok, rostasok, szitasok, rezmuvesek es a kefekotok. A Rozsa terre a badogosok, a Czegled utcara a kotelverok, szijgyartok, a kisasztalos, pinter, kovacs, kerekgyarto iparosok es a fazekasok kerultek. A pekek a Kis
'' HBML 1V.B. 1405tb. 99.d. 176/1890. ' U.O.17.d. 95911875.
~j utca torkolataban kaptak fabodekat. A Csapo utcan a zoldseg, a Peterfia utcan a gyiimolcs nagybani arusitasa folyt. A saros es elhanyagolt Badogos utcat, ah01 az ocskaruha- i s vegyeskereskedes kapott helyet, kicsinositottak es lezartak a kocsikozlekedes e101.'~
A foutca osszkepet jelentosen megvaltoztatta a helyi vasut. A szemely es teherarii szallitasara egyarant alkalmas kozuti vaspalya epiteset Lehman Jozsef berlini vallalkozasa vegezte a varossal 1883. julius 3 1en kotott szerzodes alapjan. A palyaudvartol a nagyerdoig, s a b" T~~malomig kiepitett vaspalyat 1884. oktober 3-an adtak at a korforgalomnak. A helyi vasut teljes kiepitese a Piac utcai inasodik vagany 1885 augusztus 28-i "mutanrendori" bejarasaval es szeptemberi forgalomba helyezesevel fejezodott be. Ezzel egyutt a guti vasi~t1884 julius 16-i es a debreceni-nanasi vicinalis oktober 5-i atadasa nagymertekben megkonnyitette az aruszallitast, tehermentesitette az utakat es az eloerejii forgal~nat.'~ Idokozben viltoztak a helyi vasut tulajdonosai, mert Lehman 50zseftol 1885. marcius 8-an Lindheim es tarsa es Neufeldt Karoly becsi vallalatok, toliik pedig 1886 novembereben a Debreceni Helyi Vasut Rt. vette meg. A ceg megorizte a nevet akkor is, amikor 1893 oktobereben egyesult a Debreceni Vasarteri Kozuti Vasut Rt.-vel. Balla Mihaly es tarsai I 888. junius l l-en kaptak meg a miniszteriumi engedelyt, hogy kiepitsek a Iovontatasu vasutat a Bika vendegfogadotol a kiilso barom~asarterig.'~ Egy 1882. augusztus 38-an a varosi hatosag altal elkeszitett kimutatas szerint Debrecen beltemleten 28.220 0-meter kockako, 23.160 0-meter termesko es 36.450 0-meter rendes koalappal ellatott ilt epult, melynek a fenntartasa a hazipenztar terhere tortent. Ettol elkulonitetten az orszagos kozmunkaalapbol fizettek a 30 torvenyhatosagi foldut /orszagutak/ Debrecenhez tartozo szakaszanak a foldmunkajat, az htreszek tipitiset 6s fenntartlsit Sajnos korszakunkban ervenyesiil egy Debrecen szamara karos miniszteriumi torekves a torvenyhatosagi utak szamanak csokkentesere es ezaltal a varosi utkarbantartasi kolts6
gek novel~sere.'~
Az allattartas a mult szazadban a lakossag megelhetesenek egyik alapveto forrasa. A nagyszamu allatsereg, foleg a sertesek mindennapos hajtasa nehezitette a belvaros tisztantartasat. Ezert a t a n k s 1873 augusztus I-e utan buntetes terhe alatt tiltotta a "csapatos" sertesek benntartasat. A kapitanyi hivatal a varoson kivul, a majorsagi foldek szeleben jelolte ki a tartasi h e ~ ~ e t . ' ~ 1873 februarjaban Tormay Bela a helyi gazdasagi egyesulet alelnoke eszrevetelezte, hogy a varosban tartott sok barom utan megmarado tragyat a lakossag szemetkent kezeli es hajnalban a fatkt jaro szekerekrol turjak le az utakra es kozhelyekre. "Lesz ido - kulonosen a varos keleti es eszaki oldalan a homok te~iileteken- hogy azt is szivesen elovennenk, mit most elfecserelunk, jobban mondva azsiai nem banom erzessel nezzuk, hogy elfecsereltettek, rontvan utainkat es csorbat utven a varos kozegeszsegi allapotjan." A kozgyiiles marcius 18-an kozolte az egyesulettel, hogy a tragyalerakodo helyeket kijeloltek, jelzotablakkal ellattak es ismertek a lakossag koreben. A kapitanyi hivatal pedig szigorban biinteti azokat, akik az utcikon szosjik le a t r ~ g ~ a t . ' ~
H ~ a b avolt azonban kijelolve a szemetlerako helye, hasznalatuk nem altalanos. Errol tanuskodik a Varga kerti szolosgazdak panaszos beadvanya, amelyben a kertek delnyugati oldalan elteriilo, a tiltasok ellenkre szemetlerakonak hasznalt puszta foldrol szamolnak be. A panaszos irasbol kideriil, hogy a terulet ilyen celu felhasznalasa tiltott, hiszen " . . . utasitva Ieven a polgarsag, hogy a hidon tul, a tocos kert innensij oldala mellett kijelolt helyre szbllitsa a ganejt es szernetet."'"
A 8673 0-61 ~nakadamut fenntartasat a mernoki hivatal feliigyelete ala tartozo 13 iltkaparo Is a veliik dolgozo talyigas beresek vegeztek. A kapitanyi hivatal hat berese takaritotta az utcakat, kihordta a 16 lovastiszti szallas trigyajat, a varoshaza, a Komarotni haz, a kozkorhaz, a gyalogos katonai laktanya es az iskolak szemetjet, valatnint rendszeresen kitisztitotta a kozepuletek emesztogodreit. Az evek teltevel a kozteriiletek Is kozintezmenyek tisztantartasa novekvo terhet rott a kozigazgatasra. 1880-ban peldaul csak a korhaznak a kapitanyi hivatal napszatnosai naponta 8 hl ivovizet, evi 12 szeker szalmat, a jegveretn feltoltesere 25-30 szeker jeget, 16 taliga hotnokot szallitottak es kozben elhordtak a szetnetet. A 80-as evek vegb re elkeriilhetetlenne valt a szolgaltatasi sendszer esszerusitese. A katonai es rendori bizottsag 1889. januar 15-en elutasitotta Stern Samuel debreceni lakos ajanlatat, aki evi 6000 Ft dijazas elleneben az altala szabadaltnaztatott seprogeppel kivanta takaritani a koburkolatot. A bizottsag indoklasa szerint joval tobb feladatot kell teljesiteni, hiszen a 20 utcasepro netncsak az osszes utburkolatot, a niellekutcakban levo atjarokat, piac- es vbartereket takaritja, de telen eltavolitjak az osszegyult havat es a sarat is. Rab Laszlo tanacsnok es Szabo Jozsef foszamvevo gazdalkodasi es szatnviteli ervekkel alatatnasztott javaslata elonybe reszesitette a vallalkozot a regi okorfogatos napszamosi rendszerrel szetnben. Veletnenyuk szerint az arlejtesen mar eleve a legobb ajanlattal jelentkezo valaszthato ki es a va11alkozo akar rendorrel is kenyszeritheto a szerzodesben foglaltak teljesitesere. 1890. majus 17-en a varosban fellepo szaj- es korotnfajas jarvanya ~niatta fomernok egyetertesben a kapitannyal az utcai szeinet kihordasat kobmeterenkent 40 Ft-ert ket szekeresre bizta. A katonai foghaz es korhaz, a kisdedovo ivoviz szallitasat egy talyigas vallalta hordonkent 40 forintert. A fenti munkak ellenorzesere pedig egy tnegbizhato es jol fizetett szemelyt jelolt ki. Ez az esenieny is siettette a virosi tanacs 1890 tnajus 38-i donteset, tnelynek et-telmeben eladtak az okorfogatokat. Az utcak sepreset a burkolat megovasa erdekeben hazilag alkaltnazott utcaseprokkel vegez-
tettek. A szernetszallitast pedig 1891. januar I -to1 3 evre berbe adtak. Az arlejtes utan az elso tisztasagi vallalkozi, Silberman Hermann, de a tanacsnokok sem tudtak igazan felmerni a valtozassal jar6 nehezsegeket, arnikor a szerzodest alairtak. Mindjart az elejen az elso probIemat az utrol lesoport es a padkan felhalmozott sar okozta, ugyanis a vallalkozo szerint a szerzodes csak a szernet elszallitasara kotelezte. A varosi tanacs a fentiek miatt, 1 89 I . jiinius 8-an 5 Ft fizetesere es 3 napi elzarasra itelte a szemetfivarozot, mondvan, hogy a szemetbol es az allati hulladekbol az esoviz es ho hatasara kepzodott a sar. .lilnius 5-en Konyves Toth Kilman lelkesz, az ispotalyintizet elnoke beadvanyban3 panaszkodott, hogy a szemetes nern hajlando kihordani az iipolda szemetet, miutan az nem szerepel a szerzodesben. A hatosag latva, hogy a viz-, holnok- es szemetszallitasi feladatok szama csak no, junius 8-an evi 1000 Ft-tal megemeke Silberman Her~nann berletl dijat, aniely igy 4580 Ft-ra emelkedett. 1893. julius 37-en a varos tiszti foorvosa a fenyegeto jarvanyra hivatkozva kerte a tanacsot, hogy biintetes terhe mellett kotelezze a szemetszallitot a delben nagy csomokban osszesepert tragyaszemet azonnali kihordasara, ~nivelegyreszt szennyezi a talajt, masreszt a szel szethordja. Szeptember 7-en a kolerajarvany miatt alakult es a helybeli katonai egysegeket kepviselo egeszsegiigyi-rendori bizottsag kerte a tanacs intezkedeset, hogy a vagohidi laktanya megtelt szemetladajat kiuritsek. Beer Kalman rendor alkapitany augusztus 304 jelenteseben a kozegeszsegugyre es kulonosen a jirvanyra tekintettel, tarthatatlannak nevezte a Kis Uj utcan kialakult helyzetet, ah01 a kovezett szekerut takaritasara utcaseprot nem alkalmaztak.
A rendor-fokapitanysag felugyelete rnellett dolgozo koztisztasagi vallalkozo, kulonosen a kolerajarvany elleni ovintezkedesek idejen az utciik napi ketszeri takaritisa lniatt nagyon meg volt terhelve. Nyilvan ezt meltanyolta a tanacs, alnikor Silber~nanHerlnannt 1894. januar 1to1 tovabbi ket evre - evi 6000 Ft-ert - megbizta "a kozegeszsegre oly
fontos koztisz'tasagi val~alattal."~'
A villalkoz6 1899-ig litta el a fenti feladatot. 0 t kijvette 201th Hermann, mig vegul 1903. december 9-en a Balogh-fkle teglagyar szekhellyel megalakult az Elsd Debreczeni Szemltfivarozasi i s ~ r t e kesitesi ~allalat.'%zzel a szazad elejere Debrecenben is meghonosodott a vallalkozasra epulo uj szemetfuvarozasi rendszer. ~rob k csatorna
A talaj szintkulonbsegei eleve meghataroztak Debrecen belvarosaban, hogy az utcakbol a csapadek es a szennyviz milyen iranyban hagyja el a varost. Ket termeszetes lefolyas alakult igy ki: egyreszt a varos kozpontjatol szamitott nyugati lejtes miatt a Toconak nevezett resz, amely 3-14 meteres szintkulonbsegbol adodott, masreszt a deli varosresz vizenek lefolyasa deli iranyban a Vesoi laposon a Boldogfalvai kert es a Teglaskert kozott. Egyebkent a Veso laposi arok a Lovaszzugi tonal csatlakozott a Tocohoz. Miutan a deli lefolyas Varad utcai resze alacsonyabb, mint a vizet nyugati iranyban levezeto Miklos utcai csatorna szintje, ezert nem lehetett egyseges nyugati iranyu vizelvezetest kialakitani. A Toco osszefuggo nyilt arokrendszere a belteriileten kivul a boszormenyi hatartol Mikepercsig huzodo kulteriiletek vizelvezeteset is biztositotta. Ezert erthetoen a Toco-arok allapota, annak rendszeres tisztitasa kozponti kerdes. A keleti kiilterulet, tehat a Bellegelo foldek vizteleniteset a Kondoros vagy maskeppen Kadar arok latta el a mikepercsi hatar iranyaba. A varos elso kozmiivenek a csatornanak a kialakulasa a XIX. szazad elejen tortent. Beck Pal kiralyi biztos 18 17. szeptember 36-an a Miklos utca vegen alapko letetelevel inditotta el a foldalatti csatorna epiteset. A csatorna gerincvezetekenek Ietesitese az 1823. evi lejtmer6 sen alapult. 1824-25-ben eloszor a Miklos utca vegen, majd a Nemet, a Piac es a Hatvan utcakon keszult boltozatos csatorna. A gerincvezet6ket tovabbepitettek 1826-ban a Csap utcan, majd 1837-ben a Mester ,
" HBML 1V.B. 1405h. 52.d. 58811880. " HBML VII.2/d. 71.cs. Cgsz.:358. A Debreceni KirBlyi Ton:CnyszCk, mint cegbiroshg.
Bethlen, Peterfia, Csapo, Czegled es Cser u t c ~ k o n . ' ~ A XIX. s z k a d masodik feleben a varos fejlodesevel egyre tobb mellekutca igenyelte a halozat boviteset. A tanacs felkeresere 1876 es 1879 kozott Zichermann Mihaly mernok vegezte el a varos belteruletb nek a lejtmereset es keszitette el a csatornazasi t e r ~ e t . ~ ~ A foldalatti csatorna alapveto rendeltetese az utcak es telkek viztelenitese volt. h a l a n o s gyakorlat, hogy a hazak ereszcsatorn~ibola vizet a csatornaba vezetik es ritkabb, hogy az emesztogodroket csatlakoztatjak az utcai vizelvezetore. Ez tortent peldaul a varosi korhaz eseteben. Debrecen 1880. evi epitesi rendszabalya is tartalmaz bejegyzest a csatornara telepitett arnyekszekrol. A szabalyzat 18. pontja erthetoen egeszsegugyi okok miatt eloirja a vizmentes mesz alkalmazasat az arnyekszekek es emesztogodrok keszitesenel. Az emesztogodrok nagyobb mertekii kiiktatasat es a csatornara torteno kozvetlen csatlakoztatasat a vezetekes viz XX. szazad eleji elterjedese tette lehetove.
A korabeli csatornak karos jellemzoje az iszaposodas, amely nagyon gyakran dugulashoz vezetett: "Itt azon felette szomoni tapasztalas tetetett, hogy a legobb csatornak is az eliszaposodasnak kivannak teve s allando ragaly feszket rejtik ~ n a g o k b a n . Ezert " ~ ~ rendszeresen takaritani kellett allagmegovas, kozegeszsegi es tisztasagi okok miatt is. 1878-ban peldaul a Konyok utcai 573. szamu haz tulajdonosanak a telket elontotte a viz, mert az iszap lehetetlenne tette a lefolyasat." A 85 01 hosszusagu Konyok utcai csatornat 61.000 db csertegla felhasznalasaval Barcsay Miklos epitomester keszitette el 1353 Ft es 86 krajcire~-t.~~ A csatornak a tanacs megrendelesere keszultek es arlejtesen dontottek a vallalkozo szemelyerol. Amikor egy utca csatornajat megepitettek szuksegszeruen gondoskodni kellett az utburkolatl-61, hiszen a sar rovid id6 alatt dugulast id& 31
35 36 37
''
SApi Lajos i.m. 38-42. old. HBML 1V.B. l4Oj/b. 30.d. 2511870 U.O. 4l.d. 35711879. U.O.35.d. 21911878. U.O. 2.d. 928311872.
zett elo. 1873-ban a Burgundia utcai csatorna a Domb utcanal vegzodott, amely a mellekcsatornaval nern rendelkezo Magas es Domb utcak vizet is felfogta. Az ut kozepere helyezett csatornaszemen keresztul a vezetek folddel telt meg. Az epitesi terv szerint a Burgundia utcai csatorna egyik szakasza a Csapo, a masik a Czegled utca fele lejtett. 1874ben Fodor Istvkn ko~nuves~nester - a haztulajdonosok keresere - meghosszabbitotta a vezeteket es a Magas es Domb utcakba 5-6 01 mellekcsatornit epitett.'" kivitelezes ~nasodik szakaszaban, amely 1882 aprilisaban fejezodott be, Szollosi Janos vallalkozo 133,69 folyometer oval~salaku csatornat keszitett el, es sikerult megoldani a Burgundia Csapo utcai vegenek a kovezeset is. Ezzel egyidoben a Kis ~j utcai 325,3 1 folyometer hosszusagu csatorna is atadasra keriilt. A ket epitmenyhez Szollosi Janos 1 1 1.650 darab alakteglat es 10.000 darab cserteglat hasznalt fel es munkajaert 3696 Ft 34 krajcart kapott.40
A mellekutcak csatornainak a kiepitese lassu folya~natvolt, osszefGggesben a meglevo halozat szukos kapacitasaval, az utburkolat sziiksegevel, a csatornafalak elevulesi idejevel es legfokeppen a magas koltseggel. Gyakran elofordult, hogy az utcalakok csatornazasi kerelmet elutasitotta a tanacs. Peldaul 1879-ben a Kis Csapo utcai folyamodok kereset." A Tirnar utcaiak "az ott letezett biizos kigozolgest terjeszto jarvanyok megszuntetesere", es Kovacs Lajos timarmesterre hivatkoztak, mert idonkent a meszes vizet az utca kozepere eresztette ki. A mernoki hivatal nem tudott rnit tenni, intezkedett a foldut elegyengeteserol es a nyilt arok elkesziteserol. A csatornak sem tartanak orokke, 1880-ban peldaul a nagyfontossag6 Mikl6s utcai csatorna szakadt le. ~rdekesseg,hogy a vizteleniteshez az Istvin goz~nalomszivattyhjat hasznalti~k." A bejarasnal megallapitottak, hogy a boltozat alatti ellenfal csaknem rnindenutt meglazult. A 80 folyometer csatornat ujja kellett epiteni, 36.800 darab tegla felhasznalasaval es 3376 Ft 80 kr koltseggel. A betont vastegla tormelekbol "hydraulikus" messzel es tiszta homok hozzaadasaval keszitettek. A boltfalazatot cser- es vasteglaval raktak ki, majd levakoltak. A csatorna
aljaba kelulo 2 cm vastag vakolat kituno minosegii portlandi cementbol k e s z i i ~ t . ~ ~ A nagy lakossagi igeny miatt a tanacsnak az utcakat a csatornazas fontossaga szerint, az anyagi lehetoseg fuggvenyeben kellett rangsorolnia. Vasari Istvan mar 1873-ban kerte csatorna epiteset a Csapo utcai kettos iskolatol az &ok utca elejeig: "... Mar hogy pedig a Peterfiai temetobe a halottakat csak ezen utczan viszik ki, s az itt vegig nyulo nyilt buszhodt arok a kozonsegnek botranyara van." Miutan a Peterfia vegere korhazat terveztek es a kornyeken a nyilt arkot meg kellett szuntetni, ezert az Ajto utcan keresztul az ~ r o kutcaba meno csatorna epitese elonyt elvezett. A tanacs az epiteszeti es szepiteszeti bizottsag javaslata ellenere - ami ritka eset volt - masodik helyre sorolta a Serhaz-libakert sori, harmadiknak az Ispotaly sori es vegul a Retek utcai csatorna kiepiteset. Az Ajto utcan 1887-ben Szollosi Janos epitomester vallalata keszitette el a 70 folyometer, 1,50 meter magas es 1 meter szeles csatornat, 4 beomlovel es 4 fiokcsatornaval. A kozmu aljat kepezo 15 cm vastag beton Nagyvaradrol szallitott folyami homokbol, vizhatlan meszbol, valamint cserep es vastegla tormelek keverekebol allt. A falazat teglait vizhatlan meszhabarcsba raktak. A falazatot az aljzattal egyiitt 5 mm vastagon megrostalt folyam poronddal es kufsteini portland cement keverekevel kentek be. Ezutan epult meg a felso boltozat, amit 1 cm vastag meszvakolattal Iattak el. A falazasnal 19.500 db alakteglat es 2000 db cserteglat hasznaltak fel, a munkadij pedig 1086 Ft 80 kr volt.4a A belvarosi eso- es szennyviz levezetese fedett csatornak es nyilt arkok reven tortent. Tisztantartasuk az iszapolodas miatt rendszeressB get igenyelt, nemcsak az eldugulas, de a legfertozes veszelye miatt is. 1883 szeptembereben a Hatvan-Csap utcai iskola kornyeken a jarvanyos vorheny feltunese miatt az intezmenyt bezartak. A fokapitany bejarva a Kis Hatvan, Csokonai, valamint a Hajo es Kis Mester utcakat a polgarmesternek a kovetkezot jelentette: az "... arkok oly annyira rondak, hogy azok kivalt utobbi ket utczat valoban dogletes levegovel
i~rasztjakel, s az eddiginel meg mas betegsegek is idezhetnek elo "
'4 belte~iiletiszennyviz a vhsoson kiviili nyilt irokba folyt ki. Ebb01 a szempontbol a legnagyobb vizelvezetij a Tbco-hsok. aniely egyreszt a Miklbs utcai fedett csatornib61, misreszt a honvid laktanya felol a Va1-0s ijkrei tilainlasin i t a Miklos ~1tci16I j6vo iirolcba csatlakozva vezette tovhbb a vizet Szepesen i t a ~nikepkrcsiIlath- felt?. A 7453 foly6meter liosszi~Toco-ksoli kitisztitisat a percsi Iiati1st61 liezdtel<, igy Debl-ecen feliil a viz gyorsabban iolyt le es konnyebbe vilt a vriros fele az irok tovabbi talwitasa. Miutan iilepitb vagy derito nem letezett, tovabbi a novenyzet az irkot tobb helyen benotte, a kepzodo iszap lelassitotta a viisosbol kifoiyo, illetve a f6Idek1-61felfogott vizet. A niivenyzetet le liellett liaszhlni, a medret Iiitisz~itani,esetenkknt szklesiten~,illetve pas~olhsoI
A varos keleti I-kszen a mikepercsi liatasig Iii~zbdG Kondoros es Tekeres a hadhazi es a samsoni foldekrol a Csel-en, a Paslagi pusztkn it, illetve a Bellegelol-01 iisszegyiijt6tt vizet vezette le. A mikepescsi hatison 1879-ben vette kezdetet a Kondoros csatorna tovibbi bovitese. ami az epitesi nellkzskgek tniatt 1SS3 vegeig tastott. A csatosna m e g hosszabbitisiit a Iiilg\j tdniegii viz bizt-onsigos levezetkse i n d ~ k o l t a . 'A~ Kondoros rendszel-es tisztitasit a Idat i1tt0l a percsi Ilatasig. t6bb min: 13 km hosszan a vilrosnak kellett vkgeztetnie villalkoz6k bevoniisaval.
Balogh Mihilly varosi fomel-niik 1886 oktober 1-i jelenteseben a taIajfertoz6s megakadalyozashhoz kerte az egeszsegiigyi bizottsag velemenyet. Tobbeli koz(itt az esdekli, hogy a beltesiileti csatornik szerkezete elbilja-e az isnyekszekelc rikoteskt, illetve a fert6zes elkesiileseliez milyen em&sztiig6drot all
1
I
!
megvalaszolatlanok maradtak es a pocegodrok tisztantartasa a fo kerdes. A varosi tanacs gazdasagossagi szempontokra hivatkozva 1886ban megsziintette a sajat munkasaibol es a beresekbol a110 vallalatat, amely korabban a laktanyak, az iskolak es az utcahazak emeszt5godreinek a takaritasat vegezte es helyette vallalkozot szerzodtetett. Rendkiviil jelentos intezkedese volt a hatosagnak, hogy a kozegeszsegi es koztisztasagi szabalyrendeletben eloirta az arnyekszekek, pocegodrok es foldalatti csatornak kotelezo tisztitasat. A haztulajdonos koteles volt kizarolag a tanacs altal szerzodtetett vallalkozoval a megtelt arnyekszeket surgosen, egyebkent pedig evente ketszer kitakarittatni.
A rendor-fokapitanysag felugyeletevel az elso vallalkozo Elkan Karoly evi 1000 Ft dijazas elleneben 1887 februarjaban kezdte meg a miikodCsCt. 0 alkalmazta eloszor a Walter-fele 1egszivattyu.s tisztitogb pet, bar a fomernok szerint a gep alacsony teljesitmenyii. A tanacs a kovetkezo ev augusztusaban a varos kulteriileten harorn 100-100 0-meteres helyet jelolt ki a fekalia elasasara, ugymint az epreskerti faraktartol delre, a percsi orszaguttol keletre fekvo homokdombokat es a tnatai ut, nanasi vasut metszesi pontjanak a kornyeket. A rendorfokapitany 1890-ben javasolta a pocegodor es a csatornahalozat tisztitasanak az osszekapcsolasat, ugyhogy az arlejtesen a legkedvezobb ajanlatot tevo Klein Ignac mar ennek megfeleloen latta el a gyepmesteri teendok mellett - a rabizott feladatot. A vallalkozo egy legszivattylis geppel, hozza ket kazannal, ket fahordo szekerrel es ot loval rendelkezett. 1893-ban ujabb hat evre meghosszabbitottak Klein Ignac szerzodeset azzal a feltetellel, hogy a nemreg epult gyepmesteri telepre megvasarolja Tamas Janos allatorvos talalmanyat, egy hullaegeto kemencet es egy hullaszallito kocsit. A koztisztasagi vallalkozo a varos tulajdonaban Ievo epuletek pocegodreinek tisztitasaert evente 448, a gyepmestersegert 400 forintot kapott. A feladatat kifogastalanul ellato Klein Ignac 1902. december 3 1 -ig rendelkezett ervenyes szerzodesse1.4"
U.O.60.d. 11. 14611882.
136
I
,
. Nyilvinos illemhelyek
I
I
A szazad vegen a lakossag allando gondja a nyilvanos illemhelyek Ietesitese. 1873-ben kozbotrany targya volt a szinhaz es a Komaromi haz udvaran felallitott "rondasag". A tanacs oktober 33-611 a Komaromi haz regi es uj szarnya kozott egy 3-4 iileses Arnyekszek es az epulet Czegled utca feloli bejaratanal egy vizelde felepitesenek a tervet hagyta jova. Az elkepzeles szerint mind az emesztogodrot, mind a pissoirt a csatornara kivantak rakotni. A szinhaz udvaran a csizmadia szinben pedig - tekintettel a nagy forgalomra - a cehet koteleztek egy illem es egeszsigiigyi kiivetelmknyeknek megfelelo Brnykkszek f e l i ~ l i t i s i r a . ~ ~ Mar korszerii vizobliteses irnyekszek Ietesiteserol szamolt be Feher Her~nanna Bika szalloda berloje. Kezdetben a nagy disztere~nes az ebedlo melletti arnyekszekeket edenyben szallitott vizzel oblitettek, sajnos a kellemetlen szag rneg~naradt,allando szelloztetesre volt sziikseg. Ezert a szalloda vezetoje 1887-ben - ahogyan az mar a kivehaz mellett a foldszinti es emeleti arnyekszekeknel megvalosult - a nagyter~nitis vizvezetekkel kivanta ellatni.
i
1890-ben Hennel Samuel a varoshaza vizvezetekeinek es arnyekszekeinek a javitasakor a vizet felnyomo mechanikus kesziilekbe egy kisebb erokifejtesnel is miikodo szerkezetet epitett be. A viztartalyokat a vezeteken keresztul ez a szivattyu toltotte fel.
I
I
I
1 1
A vizoblites fenti modozatai azonban kezdetlegesek es eppen ezert nem is terjedhettek el. Eselyesebbnek bizonyult az a modszer, amelyri51 eloszor Adler Karoly Miskolc varos lnernoke 1891. aprilis ?-an tajekoztatta Debrecen varos polgarmesteret. A fekaliak b l~ulladekoktur-faval /tozeggW torteno fertotlenitesero1 van szo, amelyrol az egeszsegugyi bizottsag kedvezoen nyilatkozott: "... Kozegeszsegugyi szempontbol annyival is inkabb megfontolando lesz, mert az utczai csatorna halozatanak teljes kiepitese a tetemes koltseg miatt meg evtizedek mulva sern valik lehetove." A beliigyminiszter 1893 aprilis 3-i korleveleben egyetertoleg az orszagos kozegeszsegiigyi tanacs javaslataval Debrecen varos kozons6 .l>
U.O. 2.d. 7781/1872.
i
1 I
!
137
genek a figyellnet felhivta a tiizegpor jelentosegere es a klv~telezeshez ajinlotta a Magyar Tozeg- es Wliitiigya~parRt bud ape st^ ceget A varos kiserleti cellal egy vizeldebol es kkt klozettbol 9116 vasszerkezetu illemhelyet rendelt meg a fenti reszvenyt~rsasagt61,amelyet a kispiacon epitettek lneg es 1896. junius 19-6n adtak at hasznalatra. Az ille~nhelynelalkal~nazottmodszer Ienyege az volt, hogy nagy nedvessegelnyelo, laza szerkezetu tozegporral szortak be a fekaliat, amely a benne levo humus-sav altal lelassitotta az erjedest. A hatoanyag ilyen modon fertotlenitett es egyben szagtalanitott is. A 337 nap probaido alatt 35,4 metermazsa tiizeget liasznaltak fel es atlagban napi egy hosd6 elegyitett iisiileket kellett eiszillitani. A konnyen kezelheto fekaliat a gazdasigok foldjein tragyhzisra hasznaltak.:"'
A kedvezo tapasztalatok alapjhn a varosi fiimemok Cs fiorvos 1897-ben a varoslak6k ollajiinak eleget teve 4 illernhely felallitasara tettek javaslatot, 3 138 Ft 20 ks kiiltseggel. Egy teny, hogy meg 19 13-ben is csak terv maradt a 15 nyilvanos sziikseghely felallitasa, igaz akkor mar elerhetii kozelsegben volt a vizoblites altaliinos e l t e ~ ~ e d e s e . ~ '
Az elso ii~rottkutat 1837-be11lktesitettek a Nagytemplo~nnlellett. Ez a kuttipus a szizad folyama~ielterjedt a var-as belteriileten es az ivovizellat8sban meghatarozova valt. A korszak embere nagyon jo1 tudta, hogy a belhurut, a hasihagymaz es a giimokor eloidezoje tijbbek kozott a talajviz szennyezettsege.
A kezi erovel miikodtetett fimtt kutak csoveiben hengeres dugatyt y i ~szivta fel a vizet ks szelep akadalyozta meg a viz visszafolyasat. A 48 ol melysegii Csap utcai filrott kutat 1873. december 8-an vizsgiltak felul: ~neg~yoziidtek a vizb6segiil, a viz vegyelemzeset pedig Torok J6zsef'orvos es vegytanan-al vegeztettkk el. ~ltalinosanjellelnzij, hogy a nyilvrinos kutak f-kleslegesvizet a foldalatti csatosnaba vezettek el, igy
a Csap utcai kutvizet is, egy 18 61 hosszu csatorna kia~akitasaval.~' Wiegard Eduard kutmester 1874 marciusaban az Ajto utcaban taIalt ihato vizre. A kut felulvizsgalatanal elvegeztettek a vegyelemzest, a foldreteg sorrendjkt 6 meretet tartalmazo rajzot, a foldmintaval egylitt a leveltarban helyeztek el.5"
A kutak meghibasodasa a 70-es evekben komoly gondot okozott nemcsak az ivovizellatasnal, de a tuzek oltasanal is. 1872-ben peldaul a Nagy Varad utcai Grott kutat 2 honapig nem tudtak hasznalni, mert beszakadt a szivattyu es a felujitbhoz szukseges alkatreszeket nehezen tudtak b e s z e r e ~ n iA. ~Csillag ~ utcan pedig Sos Istvan csizmadiamester haza egett le, mert tobbek kozott a szemben levo csapos kut elro~nlott es a tuzet nem tudtak idejeben oltani." A Czegledi utcan 1878 elejen kezdtek el a Erott kut kialakitasat, de tneg 1879 juniusaban sem ny6rtek jo vizet, pedig ekkor mar a furat melysege elerte a 87 o ~ e tA. ~fur6 ~ torese miatt a inunka leallt, a varosi fomernok pedig javasolta a kozgyiilesnek, hogy kerje ki Zsigmondy Vilmos fomernok - akkor egyebkent orszaggyiilesi kepviselo - velem6 nyet. Arrol az elisinert szaktekintelyrol volt szo, aki Puspokladanyban es Hodmezovbarhelyen nagymelysegii artezi kutakat ~ i ~ i t e t t ~ ~ . Zsigmondy 1880. november 24-en erkezett Debrecenbe, ah01 a Czegled utcai furas megtekintese utan az Alfoldon eloallithato kutakro1 tartott eloadast. A varosi tanacs december 6-an dontott ugy, hogy felkeri a korszerii technikaval rendelkezo vallalkozot az artezi kut Erasara. A korabeli szohasznalattal "ugro" kut firasat 1886. november 5-en a Nagytemplom elott kezdtek el, es ennek eredmenyessegetol tettek figgove a Czegled utcai artezi kut kialakitasat. 1891. oktober 20-an azonban a gozgeppel hajtott rudazat megszakadt. Ket evi probalkozas utan, 837 meternel a munkafej vegleg beszorult. 1894. marcius 15-en dontottek ugy, hogy 150-160 meter melysegben - ah01 jo viz varhato a csovet kifiirjak es szivattyh kutat epitenek ra. A kut atadha 1896.
''U.O. 2.d. 928811872, U.O. 7.d. 232911873, U.O. 1.d. 546911872, 55 U.O. 2.d. 814411872, U.O. 41.d. 35711879. 57 Az Brtezi kilt fi~rottkilt, melynek vizet tenneszetes nyomis llajtja fel. 53
oktober 6-an megtortent. A feliilvizsgalat sot-an a viz vegyelemzeset dr. Vedrodi Viktor a gazdasagi tanintezetben elhelyezett vegykiserleti 91lo~nicsvezetoje vkgezte el. Bar az artezi kut firrasa a 80-as evekben eredlnknytelennek hzonyult, am a kiserletet vegigkiiveto rnuszakiak komoly szakmai ismeretekkel gyarapodtak. Peldaul szorgalmaztak a bo csovu kutak epitksd:, mert nagyobb mennyisegti vis kibocsatasar-a alkalmas es vizdvezeti szempontb61 is jobbak5%~l(inosen a viros sajat kutmestere protitiit a kiserletboi, aki szamtaian eredmenyes probafirrast vegzett el. Igy kesziilt peldaul egy-egy kut 1885-hen a kahonai kbrhkzban, a kovetkezo Cv vlgln pedig a Pnvillon iaictanyiiban.5'' ~ l t a l ~ n ogyakorlat s voh, hogy a j6minosegii es bovizii kutakrd hordokkal szallitjak a vizet mind k6ziileti, mind lakossigi celra. iiyen forras volt a nagyerdei nyitott kint. meiyet !X85-ben a gyorsabb vizkiemelk erdekkben - a t a n k s megbizisab61 - Walser Ferenc budapesti gepgyaros szivattyGval szerelte~ettfei. Bauer lgnic heivi gepeszmernok pedig fogaskerek alkalmazasaval konnyen hajthato szerkezetet epitett be
'"
XXXX
A szazad masodik feleben a vasut, a tavirda, a telefon m e ~ ~ e l e r k sevel Debrecen nyitottabba valt az orszagban, foleg a fovarosban zajlo polgarosodasi folyatnatok iranyaba. Ezzel egyutt jar egy nagyfoku erdeklodes es igeny a varosi eletet megkonnyito korszerii peldak irant. Debrecenben megjelentek a vallalkozok Budapestrol, Szegedrol, Tokajbol, az orszag legkulonbozobb tajairol es tevekenyseguk aldasos hat& erzekelhetove vdt. ~j ttechnikit, miiszaki eljirhsokat honositottak meg az iizleti nyereseg remknyeben, hiszen a varos jelentos felvevo
piacnak igerkezett. Nem veletien, hogy osztrak, nemet es budapesti c 6 gek igyekeztek monopdiumot szerezni a helyi ut- es vasutepites teren, a korszerii iv6vizellatas, a fejlett gepeket alkalmazo uzernek kialakitasakor. Ezzel egyiitt a varos tarsadalinaban is ilenkult a vallalkozoi kedv, amely reszt villalt az ujijitasokban. Az orszagos hatosagok felkaroltik, osztiinoztek a vallalkozasokat es ennek hatasa a helyi kijzigazgatas tevekenysegeben is erzekelheto volt. A varosi tanacs ne~ncsakengedte es finanszirozta a valtozasokat, de lnaga is timogatta a viillalatokat. A kulso hatasok es a belso tarsadaltni erjedesek eredmenyekent a korabban falusias Debr-ecen belvarosa teljesen Btaiakult, liikpiilt a sziiard iltlx~ikolat,a helyi vasi~tikiizlekecfes, bovult a csatornahilozat, kiserleteket vegeztek a vasosi iv6vizellatas fejlesztesehez Olvan kLizmtivek alakultak k ~ aineiyek , kedvezo felteteleke t tere~ntettekaz ipar es kereskedelem fellendiileskhez, az egeszsegesebb polgiri ~letvitelhez.
A jarvanyos betegsegek kialakulisa a virosoknak, mint nepes telepiileseknek ~nindigis jellemziije volt. Kosszakunkban a ragalyos fertozes elleni kuzdelei-nben az orszagos es varosi hathsigok szerepe elvitathatatlan. Jarvinyos idokben az egkszsegugyi szervezet a varosi tanacs iranyitasival ovintezkedeseket hganatositott es biztositotta a gyogyitashoz nelkiiliizhetetlen felteteleket. Orvosokat, ipol6kat alkal~nazott, gy6gyszert es fertiitlenitiiszereket szereztetett be, kbrhazakat mukodtetett es felviligosito munka.ja soran tudatositotta a lakossag kordben a betegseg termeszetet es a vedekezes mocijat. Ez azonban onmagaban elegteiennek bizonyult a jarvanyok megfekezesehez, emellett sziikseg volt a hatosag es a lakossig egyiittes eriifeszitesere a fertozesmentes kornyezet kialakitasihoz. A talaj-, a viz- es a levegoszennyezodes elleni kiizdelemben a XIX. szazadi varosiasodas elorelepest jelentett, eppen a konnyen tisztithato utburkolatok, a fedett csatornak, az egeszseges kiitviz biztositisaval, nem utolsosorban a vailalkozason alapidi, koztisztnsag villalatok Ietrehozasaval is. Ennek a f'olyamatnak a reszet kepezte az egeszsegiigy kovetelmenyeknek jobban rnegfelelo erneszt6godrok, illemhelyek es a fekalia ksszeru felhasznalasanak az elterjesztese is. Tani~ilehetunk tehat egy tagabb a kornyezeti tenyezoket is figyelembe vevo egkszsegugyi gondolkodas kiaiakulisanak es gyakorlati megvalbsitasanak.
PUBLIC HEALTH AND PUBLIC UTILITY SERVICES IN DEBRECEN AT THE END OF THE NINETEENTH CENTURY
Gabor Olveti
The author of the study examines the change of public utility services and in connection with it the situation of the public health according to the documents of the Town Council of Debrecen. In this period of development of civil society developed the network of public utilities to a level that created favourable conditions for the prosperity of industry and commerce and for the healthier circumstances of life in the town. Thus the process of urbanization meant to establish the easily cleanable road surface, the covered canal and the healthy well-water in Debrecen at the end of the nineteenth century and these were associated with the more effective public sanitation built on enterprises. So in the consideration of the sanitary experts of the era there were together the claim to cure the infectious diseases and the claim to prevention of them by development of public utility services so the claim to cease the infectious focuses.
