hl, t Sze 1e 4C /i3/1C
A hit szeme. A mult szazad egyik legnagyobb gondolkoz6ja, Herbert spencer, tanitasanak stilypontjaba a „Megismerhetetlen" fogalmat helyezte. Egesz roppant munkassaganak az a messze kicsendii16 alapakkordja, hogy minden dolog keletkezeseben, celjaban Os lenyegeben szamunkra brake megismerhetetlen titok marad; a tudomany mindenfelol megoldhatatlan rejtelyek hinarjaval van koriilveve s hogy altalaban minden, ami csak szamunkra letezik, lenyegeben orok miszterium. Herbert Spencer tehat tiltolag emeli fel kezet es szavat az ellen az Orokke faradhatatlan tabor ellen, amelyik olthatatlan emberi szomjahozassal Os hihetetlen erofeszitesekkel igyekszik megragadni ('3ppen a dolgok lenyeget, a titokzatos Substantiat. Ellenben a monizmus atyamestere, Haeckel, Opp az ellenkezOt prefetalja a vilagnak. Biiszken kialtja oda az agnostikusoknak : az ember szamara nincsenek tobbe vilagrejtelyekl Nem azert nincsenek, mert sikerult neki megragadni a dolgok eddig ismeretlen lOnyeget, hanem mert az a lenyeg puszta illuzio. A tudomany mindent feltarhat Os megismerhet, hiszen minden az anyagi rOszecskek ideiglenes csoportosulasa, s mint ilyeneknek a niechanika es kemia jatszva megfejti titkukat. Foleg megvetendok a vallasos ilhiziok, az IstenrOl, lelekr61, Orokeletrol, -etc, szOlo kepzelOdesek, melyek ellene mondanak a tenyeknek Os az esznek s a melyek mindenkepen miszteriumot akarnak esinalni az eletb61, holott annak minden zugat racionalizalhatja az emberi ertelem. „Minden titok a maga lenyegeben az ertelem szamara" — mondja Herbert Spencer filoz6fiaja. „ Semmi sem titok a tudomany elOtt" — sat]. Haeckel. Az elobbi szerint a valdsag sohase lehet ismeretto s igy sajatunkka, az utebbi szerint ellenkozoleg minden azza lehet. Melyiknek van igaza ? Annak-e, aki azt allitja, bogy vannak az ertelem elOtt zart aka, melyek orok titkokat takarnak s amelyek Opp ezert soha meg. nem ismerhetOk, el nem erhetok, sajatunkka nem lehetnek ; vagy pedig annak,
Dk/)
376
DR. MARKAI SANI0R
aki szerint ilyen titkok nem lOteznek és ezert ami van, azt az Ortelern elsajatithatja, illetOleg csak az van, amit az Ortelem elsajatithat ?? Oly problema, melyre egyszerd, vegleges feleletet adni lehetetlen. Azonban kOzeledni vegleges megoldasa fele, kiserletet tenni tisztazasara viszont elutasithatatlan, Ora emberi kiivetelmeny, amennyiben ez tulajdonkepen az elet problOmaja maga, az egyetlen Oskerdes, amelybOl minden egyOb sarjad. E kordes tisztazasa az onmagunkkal, letfink Ortelmevel Os jelentOsegevel, szellemiink vegs6 igenyeivel s eletfink hatarkerdeseivel valo tisztabajovesnek kulcsat rojti. 'HOgy mennyire nehez a megoldas, azt Oppen az a kOt kitfino elme bizonyitja, akiknek homlokegyenest ellentOtes illaspontjat fennebb ideztfik : Herbert Spencer Os Haeckel. Velemenyiik a legnagyobb Oletkerdesekrol valo egyeni dOntesiiket mutatja s fine e dOntes kettojtiknel gybkerebOl Inas Os Inas. Az agnosticizmus tehetetlensege s a monizmus naiv mindentuddstiga s hetyke Onbizahna azonban nem elegithetnek ki egyetlen komoly emberi lelket sem, akit a vibig Os az Met megszambilhatatlan titka gyotor Os ingerel. Iliaba mondjuk ki Herbert Spencerrel, 'logy minket mindeniitt ott laser Os kiirnyekez a Megismerhetetlen, az a rejtelyes 016 valOsag, mely minden alakulatban ott liiktet, fejlik, virul, teremt, : de ortikre idegentil Os megfoghatatlanul szamunkra ; Maim kerkediink Haeckellel, hogy rajtunk Os az Orzekelheth dolgokon till minden egyeb fires fant6m s ezOrt kiirtand6, viszont a valosag az Ortelem erejevel a maga teljessegeben megismerhet6, megorthetO Os felhasznalhate: az emberi lelek legrnelyebb •vagyakozasa — meg a Herbert Spencerekben es Haeckelekben is — mast mond. Es vajon mi az a Inas ? Az, amit hit apostol, ugyanezen nehersegekkel kiizdve, minden idOk szamara kifejezett, mondvan „BtilesessOget sz6lunk ; andle nem e vilagnak, sem e vildg veszendO fejedelmeinek bOlcsesseget; hanem Istennek tithonvalo bolesesseget szOljuk, azt az elrejtettet, melyet Oroktol fogva elrendelt az Isten a mi diesosegfinkre. Melyet e vilag fejedelmei kiiztil senki sem ismert, inert ha megismertek volna, nem feszitettek volna meg a diesoseg Unit;
hanem, amint meg van irva : amiket szem nem ltitott, fiil nem hallott és embernek szlve meg sem gondolt, a miket Isten keszitett az of szeretoknek." (I. Kor. 2. 6-9.) Ezekben a szavakban pedig a problOma Agy alakul, hogy igenis vannak „titkonvalo, elrejtett" vonasok a valesdg arculataban, melyeket az emberi ertelem megismerni nem kepes, de amelyek megis ismertekkO, sajatunkka lehetnek. Vannak vildgrejtelyek, de azok megoldhatiik .es. megoldandok,
A IIIT SZEMN
877
Csakhogy Inas szem kell a titokfejteshez, nem az erteleme, a tudomanye. Nem ketseges, hogy Pal apostolmil a titkok titkaiba hatolo szem a hit szeme volt. Mert a hitnek van egy olyan ereje is, amelynek kientelesere es hangstilyozasitra eddig aranylag keves gondot forditottak Ugy a gyakorlat, mint a tudomany emberei. Azt sokszor hallottuk, hogy a MO sziv milyen titrelmes, engedelmes, hfiseges, boldog, bator, diadalmas ; azt is kellokepen megvilagitottok mar nagy elmek és boldog bizonystigteveik, hogy a hit milyen heisiesse teszi az akaratot, micsoda erot ad akar a szenvedesek, akar a ktizdelmek, akar a diadalok klizott az emberi cselekvesnek. Sot legiijabban magyar nyelven is megjelent C. ,S'korgaard- Petersen toll:11)61 egy kitiino konyv, amely egyenesen azt mutatja meg lelekemelo Os megrendito bizonystigtevessel, hogy a hit mily gyozelmes Os hatalmas lendito ere) a gyakorlati, feddi eletben yak') boldogulasert vivott kfizdelemben is. ,,.dkarsz-e diadalnictskodni?" kerdi a konyv magyar time es aztan beszel sok fenyes tanuvallomissal es boldog bizonyossaggal arred, hogy a hivo embert a bite bogy teszi sokszor szerencsesse, gazdagga, minden esetben pedig a fijldi sztiksegletek bekes birtokostiva Os boldog felhasznalOjava, inert „aki egyediil Istent keresi, •vele s benne ' a vilagot is megnyeri". • Egyszoval a hit erzelmi Os akarati nyilvanultisai Os ereje, hatalma mindnyajunk elott ismeretesek. Van azonban hitnek egy masik, nem kevesbbe hatalmas Os csodalatramelt0 ereje is, mely arnazoknak is rejtett forrasa és rugeda Os ez : a hit viltigmagyarciz6 ereje. Mert a hit nemcsak a sziv és az akarat vilagabau 01, hanem elseisorban szeme, Icitcisa van, mellyel az emberi ertelem Altai megalkotott vilagkepet tij és • ami tobb : az egeszet alapjaban atformalO jelenteiszalakkal szdvi at. A hit tij jelentest ad a dolgoknak Os magasabb, egyetemesebb igazolasat nyujtja a vilagkepnek, mint a tudomany. Sub specie aeternitatis igazolja az igazsagot. Amint Jezus mondotta Pilatus elott : „En azert sziilettem Os azert jottem a vilagra, hogy bizonyscigot tegyek az io'azsagrOl." Ezek a szavak a mindenseg ertelmevel vale) olyan teljes tisztabanlevest fejeznek ki, mely egy vegtelenseggel magasabb antral, amit a tudomany adhat. Aki ezt mondhatta, az Latta magat az igazsag napjat, rnelynek a tudomany Os altalaban az emberi szellem igazsagai csak millio meg millio sugarai, visszavereidve az emberi ontudat tfikreben; magat az egyseget, az igazsagot 'Alta, minden igazsagok letalapjat es feltetelet. .Azonban ebbe a napba az ertelem leggyakorlottabb szeme
378
DR. MARRA' SANDOR
sem bir beletekinteni ; elvaktil és nem latja. Oda csak a hit eros szeme kepes beldtni. A hitet Opp ez a late, vagy mondjuk: ismerO és magyarazo ereje teszi az elet legnagyobb hatal!nava, enelkiil puszta elhives, nyomortilt szolgasagba hake zsarnoka az eletnek, beke, amibe a magasbatOrei szellemet verik. Az igazi hit lenyege melyseges intnitiv szemlelOdes a szellem birodalma felett, amelynek superracionalis fenyessegeben gyul ki a szeretet amaz isteni forreshga, melyben a hOsiesseg fogantatik és amelybol a vallitsos elet sziiletik. Csodalatos szepen fejezi ki a hitnek ezt a legmagasabb formajat, mint sajat boldogito elmenyet Clairvauxi szt. Berndt, e szavaiban : „Az ertelemben fenyesseg, a szivben forresag; ott latomas, itt langolas". A legnagyobb vallasos geniuszok tannbizonysaga igazolja tehat azt, hogy a hit szemevel kepesek vagyunk a vales:1g olyan vonasait felfedezni, melyeket az ertelem meg nem kozelithet es hogy ezek a vonasok eppen a vilagkep igaz es megbizhate voltat garantale hatarfogalmakra vonatkoznak. A hit tehat magyarazza a valesagot egy magasabb, egyetemesebb szempontbel; a hitnek bizonyite ereje van, amit igazol az, hogy dontedeg befolyasolja azoknak eletet, akiken elhatalmasodik. A hive ember vilagkepe, azaz ismereteinek egyseges egesze, bar azonos elemeket tartalmaz az altalanos emberi vilagkeppel, azaz benne a fa, le, ember, fold, etc. fogalmi kepe azonos, mOgis lenyegesen más Cs tij azaltal, bogy mig az ertelmi vilagkep bizonyos szorosan es vilagosan hatarolt, bekeretezett tudatmezOben helyezkedik el, korOlveve az ismeretlen stitet hatteretol, orOltre lemondva arrol, hogy azon gyernantfonalak Oat es vegpontjat meglathassa, melyeken az ismeretek szovedeke ftigg es alakul, addig a vallasos vilagkep minden elemenek a vegtelennel vale Osszefiiggeset tarja fel, az OrOkkevalosag kohojaba koveti a let gyemanthalezatanak alakite Cs tarte fonalait; feltarja a sotetseg orszaganak ballgatag kapuit, melyek a fenyes tudatmezOt koritlzarjak Cs egyszerre minden iranyban a vegtelenseg perspektivajat tarja ki elotte. A racionalis ismeretek most egyszerre superracionails fenyben kezdenek egni, melytal uj, egyetemes .jelentest kapnak, ertelmirk, rendeltetestik, ertekiik, substanciajuk nem egymashoz, hanem az orokkevalosaghoz vale viszonynk gitasaban dereng fel Os tij elhelyezkedest vesz fel a raesei fenytengely ktirtil. Azok a kapuk, melyek a hit szeme elOtt feltarulnak, hogy vilagunkba bebocsassak az egi fenyt, elettink hatarfogalmainak nevelt viselik. Ime egy-ketto kortilok: sztiletes, halal, Orokelet, bitn , szabadsag, szeretet, igazsag, je, szep.
A HIT SZSMS
379
- Mindenik rabocsatja az ortikkevalOsag egy-egy sugarat a valOstig racionalis kepere és e sugarakban az a kep teljesen ittalakul. A hit tij eget és dj fadet teremt, amelyekben az
idazsay lakozik.
A problema azonban eppen az, hogy a vihigkep a hit szentevel nezve, az Orokkeyalesag fenyebe allitva igazabbd valik-e, mint amilyen pusztan az ertelem fenyeben volt ? Sot ellenkezOleg nem illuziok fenyebe allitjuk-e ezzel jOzan, realis ismereteinket? S ha ez bizonytalan, akkor sziikseges-e egyaltalán, hogy ama bizonyos kapukat ,dongessiik és az elrejtett, superraeionalis valOsag- Man keresgeljuk? Miben all tehat a hit kenyszern voila, honnan veszi magyardzd erejet, mi bizonyitja vilagmagyarazatanak igazscigcit, mifele igenyeket taplalhat a tudomannyal szemben s mi a jelentosege az emberi eletben ? Ezekre kell megfelelnfink, ha a hit vilagmagyarazo, ismero erejOnek problemajat meg akarjuk fejteni. Mindezek a kerdesek termeszetszerfileg utalnak vissza a kit es tadds, vagy altalanosabban a . vallas es tudomdny viszonyanak régi és tObbszfirOsen felretett, mert soha meg nem oldott problemajara. Az emberek tisztonszerfileg ereztek azt, bogy a hitnek igenis van valamelyes kfize, relaciaja, rokonsaga a tuditssal, az ismeressel, s meg abban az esetben is, ha a kettot mem, ellentetkepen fogtak fel, el kellett ismerniok, hogy egymitsnak eltephetetlen kiegeszitOi. Ujabban Boutroux, a kittino francia tudOs egesz kOtetet szentelt ennek a nagy kerdesnek s ez a munkaja „Tudomciny es ?wilds a jelenkori filozoficiban" cimmel a mult evben magyarul is megjelent Fogarasi Bela forditasaban, az Akademia kiadyanyakent. E sorok iroja nemregiben reszletesen ismertette e folyOirat hasabjain. Itt csak az erdekel benniinket, hogy a legnagyobb gondolkozOk tettek elmelkeclOstik targyaya a ket nagyhataloin : a hit es ludas viszonyat. Ezell elmelkedesek eredmenye eliitii aszerint,. amint a kutatOknak a vallas és a tudomitny lenyeget megallapitaniok sikertil. Nehol tudomany, a pozitiv ismeretek rendszere elnyeli a vallast, nehol a ketto egymas male helyezkedik, szigortian elkfilonodve, majd mercy ellentetkent szegzodnek szembe egymassal, majd egymast athatO erokkent tiinnek fel. Mindez, ismeteljtik, hatarozott bizonysagot tesz amellett, hogy az emberiseg legnagyobb elmei leginkabb ereztek, ha kifejezni nem is voltak kepesek azt a mely osszeffiggest, azt az egymasrn nezye letezest, azt a titokzatos kapcsolatot, melyben az ismeres (a tudas, a tudomany) és a - hit (a vallas) allanali egymassal. Viszont az is bizonyos, hogy valami lektizdhetetlen
380
DR. MAKKAI ISANDOR
akaddly mindig meghitisitotta e viszony igaz Os hfi felderiteset. Nem ketseges, hogy Boutroux meglatta e neherseget, amikor konstattilja, hogy „a ket tag kozott logikai tisszemerlietetlenseg all fenn" (i. m. 368. 1.). Azaz a kutatek tanokat mertek ossze s nem ket letmodot, szellemet. A tudomany meglogliatO a logika eszkozeivel, de •a vallas Os annak magva, a hit, egyaltalaban new illeszkedik be a logika formaiha. amikor a problemat figy akartak eldonteni, bogy a tudomanyos igazsagokat a vallas tanaival, ertelmi kepeivel vetettok Ossze, hallgatagon s talan ontudatlanul is elfogultakka, lettek a tudontdny javcira,, vagyis a teljes tudomannyal szembe a hitnek egy csonka fogalmtit tettek. A tudomany lenyeget megragadhattalt, a hitet egyaltalitban new Else teendo Opp azert a vizsgalando fogalmak tiszta fixirozasa. A hit es az ismeres fogalmait tinmagukban Os egymaskOzti viszonyukban kell vizsgalni Os tisztazni. Velemenyiink szerint ez a eel csak figy Orliete el, ha magat az embert, .az ember eletet tessziik elmelkedestink targytiva as annak egysegeben ragadjnk meg a vizsgalande -fogalmakat. Mert . a mi szenitinkben sem a hit, sem az ismeres e nem valami, az mbertO1 ftiggetlen obiectum, hanem mindenik az emberi. Met egy-egy nyilvanulasa, ereje Os alkotasa, melyek a Mick melyen, annak egysegeben titokzatos, szent Os iirok bekessegben szenderegtek, mielett onnan kilepve, kettevaltak volna. New lenyegileg masok, nem orok ellensegek, nem egymast kizare hatalmak, hanem ugyanazon emberi szellem, ugyanazon rejtett elet sztilfittei, sugarai. Az isnierO Os a hive ember ugyanaz, vagyis az ember az, aid ismer Cs hisz, tud Os konfessziet tesz. Vilagos tehat, bogy a Haeeket merev gesztussal tett kijelentese, miszerint a vallasos ember nem lehet tudes Os a tildes new lehet vallasos, az elet abszolCt felreerteson alapszik, mert akkor a tudesnak mas vilagegyetemben es mas lettorvenyek alatt kellene elnie, mint a hivonek. A hit és az ismeres egyseqe maga az elet: az Clot kifejlesenek torvenyszerfisegei mindakettet magyarazzak es igazoljak. Az elet • termaszete felett vale) elmelkedes pedig arrol gyoz meg benntinket, hogy egyediil maga az elet az a valesag, mely Onertekkel es oncellal bir: az elet mindeniranyfi Onfenntartastit, tokeletes megvaltisulasat szblgalja . minden a vilagon. Az Clot az eletert van, new szorul tovabbi magyarazatra. Persze mint egyetlen realitas, az elet lenyegileg, azaz onniagaban megfoghatatlan, titokzatos valesag,. amely szamunkra csak nyilvanulasaiban letezik Os pedig megszamlalhatatlan egyent, paratlan formaban lap be az ismeres vilagaba.
A
arr
SZEIVIE
Az Clef egyseget, tartalmat tehat a sokfelesOg adja s csak az iisszes alltotoszalak felett uralkode tekintet kepes egyediil land a centralis ertelmet, a lelket, a substanciat, mely szamunkra csak alkotOlonalaiva bomolva ktizelithetO meg. Minden idok lognagyobb gondolkozoi megegyeznek azonban abban, ha inits-mas kifejezossel elnek is, Logy az elet, a rejtelmes aktivitas, a vegsei valasag az emberi egyenisegek jelentkezik lenyeges alakjaban : az elet az emberben lesz 6ntudatossd, az eletet csak az ember Orti meg, aki kOpes omnagara reflektidni. Minden emberi egyeniseg az eletfony egy sugarszala, egy vonas az elet arcan : az tisszes egyenisegek az orokkevalOsag, titylatabed egyiittesen jelentik magat az eletet, a Nagy Lenyt. Epp evert minden emberi lelek egy pOtolhatatlan eleme az eletnek s evert a fiiltetlen ertek hordozOja. Most mar ezeket tudva, termeszetesen kiivetkezik, bogy az emberi eletnek vegso, legtagasabb Ortelmeben vett celja : az elet egyeni kilejerse, az Met egyeni megNse. As elet megvalOsitja magitt as egyenek miriadjaiban es ezzel (Aerie celjtit. Azonba a a megvaThsulas folyamata termeszetesen orokkevalo. Ha az emberi elet celja maga as Clot, azaz a mindeniranyfi onfenntantas, akkor minden, ami as eletben tortenik, e cOlhoz viszonyitva, zi ,jelent~isegii mozzanat. Az eletet a maga kifejlOdeseben fankeiek segitik, melyre as lintel-, a rnegvalesulas erdekehen agazik ; ezekkel a funkciakal kapaszkodik meg as en a valOsag Inibizataban, bogy egyre szelesebb Os tnelyebb kiterjed est yegyen. llyen funlwiek eletfejleszto munkaja tObbek kort as ismer& es a bit is. Mindakettei kenyszerii eszklize as elet Os szerepiik as, bogy feltarjak as On &Olt a inegyalOsulas atjait a valesagban. inarmifele ismeretelmeleti allaspontot foglatjunk is el, lenyegeben meg fognnk egyezni mindnyajan abban a tenyben, bogy akar alanyiak, akar targyiak as ismeretek, akar ismerofnakeieink alkotta alanyi kopek, akar t Mind( tel,jesen fiiggetlen valesagukban megragadott ob.jektumok, egeszen bizonyosan azt a telt szolgaljak, bogy as elet kifejlOdesenek tenet, a 1;1'10 vilagot tarjak • fel as en eliitt, annals megvalesulasa Ordekeben. Alert ha az en ki akar fejlodni, ismernie kelt azt a sikot, abol e . fejlodesnek vegbe kell mennie, latnia kell az altadalyokat és a segitsegeket, melyeket fejliidese szamara a valOsitg ad; tisztan kell a,llania eli'itte a veszedeltneknek, melyek feiiyegetik, as utaknak, melyeken savortabla' haladhat. Mindezek nelkiil as elet lebetetlenne valnek, viszont as ismeres Altai az en Brava valik a vibignak es fel hasznalja azt a maga eeljaira. Csak mikor a vilag as ontudat
db
DR. MAKKAI SANDOR
eltitt feltarul, akkor Jehet sz6 eletrol. Termeszetes, hogy ismeretek köre, a vilagr61 alkotott Uplink a fejltides soran oly mertekben tagul Cs gazdagodik, amily mertekben nj Cs tij. funkeio bomlik ki az Cu bintbOjabel Cs amily mertekben tij Cs uj sziikseglete merit' fel e funkei6k ervenyesiilesenek. Az. elet kezdeten a taplalkozas osztone es funkei6i hajtanak. ismeretszerzesre s vilagkepiink ezen oszton pOtlekainak kepeibeg, adataibOl alakul. Majd kibontakoz6 erzekeink, aztuan lelki elettink ebredo Osztonei stirgetnek, neha egyenesen gyoftirnek a pOtlekok keresesere, az akadalyok elharitasara. De az ismeres minden esetben, a legmagasabb szellemi iisztonoknel is, tehat ha a tudomany, a rnfiveszet, az erkolcsi j6, stb. Osztanei fakasztjak is, mindig eletsziikseg, melynek nyoman az en fitjabO1 egy-egy akadaly gordiil el, egy-egy tarul ki, egy-egy veszedelem nyomasa mulik el, s az en felszabadulasa ktivetkezik be. Az ismeresnek nines oneelja, hanem mindig az en onallitasanak, az Clot lehetosegenek, fejltidesenek eszkoze. Az ismer& ennelfogva egy alapveto oncillitdsi mod: vele megvalOsulasi halOzatot szoviink eletiink szamara, amelynek neve vilitgkep, s amely a kfilsO valOsitg adatainak oki (es cOli viszonyban s terben Cs idOben valO tintudatos elrendezese. A vilagkepben valik tintudatossa az elet, midtin• eeljait s a hozzajuk vezetti utakat meglatja. Az ismeretekbol alkotott ezen egesz, amelyet vilagkepnek neveMink, bizonyos alapveto reszeiben altalanos emberi tulajdon, mert altalanos letfeltetel. Epp ezert az tisszes egyenek vilagkepeben a fundamentalis elemek azonosak : fa, haz, ember, zold, kemeny, jar, haragszik, stb. szavak entlitesere, peldaul minden ember azonos valdsagra gondol, s ez bizonyitja a vilagkep igazsagat. Azonban megis mas Cs niOs a vilagdKOpe .minden embernel. A vilag tenyleg az en vibigorn. Szamtalan vilagegyetem van, mondotta Leibniz, a szamtalan egyeni leny szempontja szerint. Mindenkinek egy Cs ugyanazon valosagot jelentik a vilagkep adatai, de megis mast Cs mast jelentenek. Mi az oka peldaul annak, hogy az erdO fogalma ugyanaz Os mégis egeszen más a favagonak Cs a miivesznek? A kiilonbozo leterdek ez az ok. Vagy vilagosabban az elet fejlettsagenek ktilOnbOzti foka, a min& segileg eltito lelkek sztiksegerzetei, az ertekeles ktilonfele stadiurnal. A vildgkep veliink fejlodik. Az elet kezdeten es a fejletlenebb emberi vilagkepekben az erzeki gytiny8rt szol: 0,16 vonasok, az ertelem fontole munkajanak viragkoraban a hasznothajt6 relaci6k, az elet esficsan a nagy szellemi ertekeket kepviselti szimbolumok allanak a vilag-
A HIT SZEME
383.
kep homloktereben ; a tObbiek hatterbe szorulnak, elmosodnak, tudat ale keridnek. Miert? Alert az eletnek most ezekre, majd amazokra van sziiksege, mert az On onallitasat az ismeres igy szolgalja a legcelszeriibben a fejlodes folyaman. A valOsag ugyanaz, a mi ismeretfink azonban a vale sagrol fejlodestink szerint más Os más, mert az ismeres es annak
eredmenye a vildgkep az elet megvalosuldscinak egyik eszkoze, az ismeres : letmod. Az ismeres lenyegevel tisztaba joven, lassuk, bogy mik
az ismeres hatarai ? Meddig terjed az ismeres vilagmagyardze ereje? Mifele igenyeket *What az ismeres az eletben? Tudjuk, bogy sokan ezt az erot korlatlannak, az ismeretek szerzesenek lehetOseget hatartalannak tekintik. Masok viszont azt is le akarjak tagadni az ertelem erejebOl, amit. onmagukon is nyilvan tapasztalhatnak. A dolog figy all, bogy az ertelem ereje a valesagot a maga egeszeben Os teljesseo.eben megismerni, megragadni, a maga racionalis kategeriaiban b elhelyezni nem kepes s bogy a legteljesebb Os a legfejlettebb ertelmi vilagkep sem, amilyen a tudomanyos erteleme, amelyben az ismeretek bizonyos köre, vagy egesze az esbeteisegek salakjabOl kiemelkedve, megtisztitva s igy legYilagosabban all az esz elott, meg az ilyen tudomanyos vilagkep sem dicsekedlietik azzal, bogy a valOsag egeszet Os lenyeget tarta fel es igy az elet egesz megvalOsulasi palyajat racionalis vilagitasba helyezte. Sot meg a tudomanyok koronajanak, a filoz6fianak sines meg ez a mindent atfogo racionalis magyaraza ereje, j011ehet a filozofia lenyege a vilagkep egesze felett vale elmelkedes, a vilagmagyarazat. Helyesebben, amig a filozOfia is szigornan a tudomanyos elvekhez tartja magat, amig ismeretjelleget (racionalis ertelemben) till nem lepi, a valosag föltarasaban, meghoditasaban bizonyos korlatok kort marad, melyek csak azon keves filozefus elott omlottak le, akiket prOfetai lelek emelt a vilagkep felett vale uralkodas kiiltinos magassagaba. Azt keszseggel el kell ismerniink az ellenkezO veglet kikerfilese vegett, sot emberi lenyegiink Os meltosagunk erdekeben hatarozottan kovetelniink is kell, bogy az. ismeres a fejlodesnek hatalmas utjat kepes megfutni Os bogy a gyermek tapasztalati ismerese Os a tud6s 'Masa kiizott szinte merhetetlen palyan hOditja meg az ismerO ertelem a valesagot az Met szamara : de bizonyos az, hogy nem hodit meg mindent es bogy nem egyedid az ertelem a hOditO ere. Megvannak a maga athaghatatlan korlatai. Van irracionalis leteth is, amellyel szemben az ertelem yak marad. Ezeket a korlatokat nem kell kiviil keresni, mert maganak az ertelemnek
DR. MA KK AI sANl)ul
termeszeteben rejlenek azok. Mar Aristoteles egyik legmayebb gondolataban kifejezte, kesobb Leibniz messzemenoleg ervenyesitette es frjabban Bergson egesz rendszere negativ alapjava tette azt az igazsagot, bogy az ertelem munkajanak jellege az dltalanositds, bogy ennelfogva a mi ismereteink es tudomanyunk a letezobol csak azt kepesek megragadni, ami minden letezore, vagy legalab is a letezok egyes csoportjaira ervenyes, azaz az ismeres• egysege az osszesit6 fogalom. A fogalom pedig, amellyel a letezO elemeit megragadjuk, azutan az ezen feleptilii torvenyek, melyekbe az ismeres eredmonyeit siiritjtik s az az egesz logikai bordazat, melybe a volOsagot beszoritjuk, tulajdonkepen megszegenyiti, megsztikiti a valOsagot, mert kihullat belale minden egygnit, mindent, and nem altalanosithatO, inert patatlan. Csaltbogy es itt van az ertelem munkajanak korlatja, a valosagnak, az eletnek, mint fennebb lattuk, az az alaptiirvenye, az a letmodja, bogy niegszitinl•ilhatatlan egyeni, egyediili, osszemerbetetlen és Oration alakulatban valOsul meg és a régi hasonlat szerint sem ket falevel, sem ket ember ezen a vilagon nem basonlO teljesen egynnishoz, hanem minden, de minden, ami letezik, eliit• a tobbitiil, van .benne valami, ami csak benne van meg s ami egy nelkiillizbetetlen vonasava teszi a valosagnak. Az Ortelent munkaja opp ezt az egyeni vonast nem birja megragadni és magyarazni a dologban, mert ezt az egyeni vonast, az Net paratlan alakulatait csak szenilelni lehet, de altalanositani, tiirveny he fogazaz magyarazni nem. Az ismeres munkajanak tehat gatat vet az egyeniseg, az individnalitas lOttbrvOnye. Azonban a filozOfusok egynemelyike, fOkepen Leibniz azt is ketsegnolkill bebizonyitottak, bogy ez az individualitas eppen a letezOk lenyege, lenyeges sajatja, s igy a racionalis tevOltenyseg eppen a valosag melte és kohOja elott torik meg és yank tehetetlenne. Ez teljesen ertheto is, ha meggondoljuk, bogy az ismeres, amint mar az antik gurog filozOfia és kesobb Comenius is sejtettek, a modern psziholOgusok az introspekci6 torvenyebe foglaltak s filozofiailag Bohm igazolta is, sajat funkciOink es lenytink attiltetese a megertendo valosag konyszertien alkotott kepeibe, magunk vonasainak azonositasa a megismerend6 tevekenysegeivel, Igy persze csak azt ismerbetjiik meg, amire al taltinos, kozos tunkciOnk van és nines mod, bogy megragadhassuk azt a vonast, amire nines analogia, amire beloliink hianyzik a megfelebfiseg, ami egyetlen. Ilyen vonas pedig mindenben mindenben lesznek titokzatos, sopa meg nem erthet6 elemek. Az embernel ez a titokzatos szentely, abova ertelmtink be nem lathat, eppen a szemelyi elet magva, centruma,
A IIIT SZ1311e.
388.)
a szetagaze eletszalak megelevenit5 koheja, az elet „Szentek Szentje". Igy ranknezve legvegsO tonynek marad annak a megallapitasa, bogy az Met megvalesulasa, folyamata egyeni let.forrnakban ttirtenik ; ez az Met torvenye. Tovabb az ertelem 11C111 menet. Set nem mehet, daeara Aristotelesnek es sok mas bolesnek, a 1:epze/et es a Icepzeletbol triplalkoze mfiveszet sem. Nem, mert a vilagkep a nnialkotasokban tartalmilag nem boviil a kepzelet a racionalis viltigkep elemeibOl alkot es az ertelmi tevekenysegtol az Ictilonblizteti meg, 'logy az altalanost, az egyetemest egyeneken es egyeni dolgokon abrdzolja, a fogalmakat Orzekiti, az altalanos jelenteseket szimbolumokba fogja ; azonban, ha egyeni formakban is, de ugyanazon tiirvenyszeriisegeltet fejezi ki, mint az ismeret. A tudomany a logika fogalmilag, gondolatilag fejezi ki a vales:Ig altaliknos tartalmat ; a mriveszet ugyanezt erzekileg, szemleletileg. Ihe mindaketto esak az ditalcinost, az egyetemest feje i ki; s milielyt ezt a korlatot a.t akarja. hagni, vagy torni, azonnal elveszti tudomanyos, vagy maveszijelleget, mert ertheletlenne valik szamunkra; ezt a tudomany teren foleg a filozotia ialzean misztikus milveleinel, a miiveszetben pedig a futurisl;'iknal lathatjuk. ]logy a mfiveszet magyarazo ereje semmiv(1 sem terjed fill a tudomany hatarain, bogy tehat a kepzelet tart almilag nem gyarapitja az ismeretet, azt igen szepen bizonyirja az a terry, bogy a miivesz, mikor altalanos embed igazsapt, kidtott eselekveny abrazolasaval, vagy kepzeleti lOnyek (angyal, demon, siitan) beallitasaval szemleltet, a eselekvenyben nem mint vales: ggal megtortentben s a kepzeleti lenyekben nem mint valesaggal letezekben hisz, hanem azokat tudatosan a maga alkotasanak ismeri es magyarazo erejiiket, bizonyit6 hatalmulcat nem linman.ukban, hanem amaz altalanos gondolati igazsagban keresi és latja, melyet szemleltetnek s amely e(.,esz terjedelmeben raciondlis. Se272 az ertelem, Sent a kepzelet nem onl-
y yanizhat ]lull a valoscigbol egyebet, esak ami altaltinosan emberi.
Vannak azonban a valesagnalt olyan vonasai, melyek bar szinten minden letezere- vonatkoznak, s igy altalanosak, megis minden letezere egyendeg vonatkoznak, a legszorosabb osszefiiggesben lever' az egyenek leterdekevel. Ezek a vonasok akkor kezdenek hatarozottan viszonylani az enhez, amikor az Clot Onmagat akarja .megragadni az egyenekben, amikor a reflexie magara az egyent teremte eletforrasra hajlik vissz:t. Az Clot most mar nem a ktilso" valosaggal, hanem onmaganal( rejtelmeivel akar tisztaba jonni es pedig oppen azzul a legnagyobb miszteriummal birkozik, bogy az egyeni Protostans Szemle. XXVI!.
25
386
DR. NIAKKAI SANDOR
formajat az elethez, az egyetemes letezeihoz kapcsole fonalakat felfejtse, megragadja. Az egyen eletsorsdrol megbizonyosodni: ez a vegs6 Os a legnagyobb kerdes, A „lentil', vagy nem lenni?" a „honnan es ?" vegs6 problemajat sem az ertelem sem a kopzelet nem kepesek magyarazni, megbizonyijani s igy az elet elott lj utakat nyitni, az ontudatot megnyugtatni. Eppen az jelenti Os mutatja erre vale teljes tehetetlensegiiket, hogy e problema az ertelmi vilagkep hatdrvonaldt alkotja, melyben az ertelem csak egyes hatarolo fogalmakat bir leszogeni s a mfiveszet is csak e fogalmakat szimbolnmokba erzekiteni kepes. De a tartalornrol, a valesagrel, amit ,jelentenek, eppen semmit seni tudnak mondani, ami Icenyszerito erovel hirna. Ennek oka, mint emlitettiik, az, bogy a let forrasa fele az ,ember eppen az egyoni mivoltaval, egyenisegevel fordul, hogy itt mindnyajan, mint egyediilalle elemek allunk a letezes ktizepponti melysegeben, mindnyajan mas es mas relacioban a Titokzatossal, aki benniink alakot A let problenicija, ahogy roviden nevezhetjiik, bar dltaldnos, azaz minden 010 lenyre vonatkozik, helyesebben minden emberi egyent orint, viszont minden embert egyenileg, sajatos minion &int ; Opp ezert sorsunknak nines analegiaja, nem altalanositbate s igy nem is racionalizalhate. Az a stem, amellyel lelkiink beletekint a „lionnan" es a „bova" taNlatilba, nem az ertelem szeme. Az ertelem csak a kapukat latja, melyeken e szavak hingolnak. Azonban ezeket a kapukat eppen olyan, vagy meg lievesebb vagyakozassal ostromolja az emberi lelek, mint a kiilsa valesag titkait, mert hiszen e titkokba belepillantani az elet legosibb termeszetebol a letezes kenyszerovel Os a nem letezes btintetese alatt vagyunk kotelezve. Az ertelem mindent az ok Os eel, az id6 és a ter korlataiba zar ; a racionalis viltigkep semmit sem tnd mondani arrel, ami ezeken till fekszik. Atude a vale viszonylataiba titkdzo emberi Met fejlodese elott oly akadalyokat talal, melyek alapttirvenyet: az akaddlytalan es teljes megvalosuldst gatoljak es arrel gyOzik meg az cmbort, bogy ez a vilag a tokeletlenseg Os a mulandesag liazaja ; az ember a blip es a halal ktitelei kiizt egyre telietetlenebbfil vergolodven, ketsegbeesik a maga Ora sorsa felel, melyr61 a vilag, mine' tobb relacioja tarn' fel, annal ridegebb . tagadassal beszel. Az idegen vale egyre merevedo kerge Os a mind jobban szorongatott emberi lelek kozott folyton filjdalinasabb hare ki; az emberben az elet vedelmezi a maga magasabb lehetOsegeit, a tokeletessegre hivatott szellem viaskodik, bogy lerazza a valestig porbilincseit, s minden erejovel
887
A IIIT SZNAM
tiltakozik az ellen, bogy a vale relacitii belektitOzzek a halal torvenyabe. Ttibb-kevesebb Ontudatossaggal 01 Os egyre Olenkebben villan fel az On molyen a szonverenitas tudata, az a Iciralyi Untudat, bogy a bennem nyilatkoze elethatalom, a szellem tobb, nagyobb, maradandebb, mint a lieges vilitg, mert 0 az alkote, a teremto ; amaz esak lenylink fejlettseget mutate vettilet, mely Ontink teljesedesevel szinten teljesedni fog, veliink egyiitt terjedven at az orokkevalesitgba. De minel inkabb igenyli benniink az elet onmagtit, annal nyomasztebbit valik felette a vegesseg, a ben, a halal hatalma. A viltigkop hatarforgalmai a fejledes folyaman egyre felehnesebb dimenziekat vesznek fel, mintegy stirgOsse teven megoldasukat, kilvetelven az elet magasabb ,jelentoset, a vilag jobb, igazahb, szebb, emberibb magyarazatat, mint amire az Ortelem kepos. Van-e valtsag a bun melysegeibel? Van-e szabadulas a vegesseg korlittaibel ? Ali a szfiletes ? Mi a halal? Ali a eel ? Ali az igazsag? Elerhettik-e az ember eszinanyei? Ali az Clot rendeltetese? Lenyege? Mi a lelek ? Ali a szellem ? . Into, esak egynoltany a kerdesek tomegebol, melyekhez ,jartil meg az WO, a tor, az anyag stb., viltigkategoriak es formak titkanak megfejtesi vagya. n Az elet Os halal firok kerdesci" teluit azok, melyek az eletoszttin siirgetesere megoldilsukat kfivetelik. Valameddig az Clot lenyege az Clot marad, addig tfirekvose is esak maga a letezes, a f616des, a megvalesulas korlattalan lebotosege lehet ; az elet a maga brakevalosaganak kfivetelo tudataval el benntink s minden altadalyban, melyet a vale, viszonylatok Onallitasunk ole gOrditenek, a vegtelenseg hianytit, a teljes kifejlOdes veszelyezteteset, az eletkorona szettoresenek kiserletet latjuk Os Orezziik, s ezert minel nagyobb fkjdalom szakad reank, annal inkabb szoinjuhozzuk azt a bizonyossagot, bogy lenyegfink romolhatatlan Os diadalmas. Kiilfinfisen ha az at valami nagy, egyetemes megrendides cri, valtedik ki a leleltben olyan bevessage vagy, melynek tfizebol kipattan az a leghatalmasabb &taro, mely bizonyossd lesz benniinket eletiink romolhatattan erejer61, Indy megragadja a valasaq magasabb lenyvet, zij jelentest ad a racioncilis vildgkepnek, azt tartalmilag yazdagitran egy contratis vondssal s ezaltal egg eddig ismeretlen fenyforros magyardzo sugaraba cillilvcrn. Ez a hatalmas eleterti, mely az elet megvalesitasanak vogetlen palykiaba lendit: a hit. A bit tehat megvalto erovel bir : megszabadit benntinket a vegesseg, a halal, a tokeletlenseg, a ben rabsagabel, mart egy magasabb hatalom kfitelekebe erne', amelybon opp az firtikkevaloSag es tfikeletesseg forrasa fakad. Ezt a megvaltast 25*
888
1)1{. MAKKAI BANi ON.
pedig a hit azaltal eszkozli, hogy bizonyosakkti les,z minket a vegesnel magasabb tisszefiiggesek latezeserol, meggyoz benniinket arrel, hogy a mi, mint eletiink termeszetebel fakadoremenyseg Olt benniink, tudniillik az orokkevalesag es tokoletessog : az valosciggal letezik es elerheto. Ezert mondja melyertelmii szavakkal a Szentiras : „A hit .a remenglett dolgoknak valosciya es a nem lcitott dolgokrel vale meggyozodes". (lieb. 11., 1.) A hitnek itt, ebben a hatalmaban kelp keresni igazi lenyeget, ebben a magyaraze, meggyozo erejeben, mellyel rijjaterentti a vilagot ; inert az a lenditiet, mellyel a hive egesz valoja belegyokerezik az tirtikkevalosagba, ebbol a „littasbal" sziiletik. A Hoberekhez Trott level folytatolagosan igy bizonyitja ezt : „Hit Altai ertjiik meg, bogy a vilag .1sten beszede Altai teremtetett, hogy ami lathate, a lcithatallanba aloft do". (11., 3.) Azaz a hit inindennek, ami vegesnek Os tokeletlennelc latszott a vilagban, feltarja lathatatlan, isteni, ortik es tokeletes mozgatojat, okat, forrasat es lenyeget; minden veges mozzanatot aranyfonallal kiit az drtikkevalestighoz, meghtizza azokat a rejtett vonalakat, melyek minden adatot Os pontot a valesagban egy kozeppontba : az Isten teremtd szellemebe vezetnek vissza, egyszeval azt a vilcigkepet, amelyet az erIelmi
ismeres felepitett, a hit OrakkovalO fundamentumra helyezi. 141indenben van valami, ami isteni. Ezt az isteni vonast ragadja meg a dolgokban a hit szeme, s ebbol a szempontbel tekinti at a ttinemenyek vilagat. A hit, mondja Boutroux, „mindenben megkiilonbortet egy Isten fele fordule oldalt". Eppen ebben a „megkillonbtiztetesben", kiemelesben, megvilagitasban van a hit magyarazo ereje. A hit mindezek utan tehat figy Ali elattiink, mint a let kozmikus tamadasai Altai a megrenddlt onb151 kivaltott szemldo erO, mely lenyiink legesibb igenyet az orakevalositgot es a tokeletesseget egy vegetlen Os ti keletes szemelyi hatalomban : Istenben megragadni, s boldogite valesagkepen lenylinkhoz kapcsolni kepes. Istenben telifit az elet lenyeget, az igazi Motet magat ragadja meg a hit, azt az eletet, melynek mi mindannyian egyeni kifejezeii, dnallitasAnak szubjektiv tiikrei vagyunk. Lettink rejtelme, a szfiletes és a halal nagy titka ezzel megoldast nyernek, mert az egyeni eletben isteni lenyeg valesulvan meg, tOkeletesedesenek extenziv es intenziv lehetosegei egyforman vegetlenek, s e tdkaletessegnek a szilletes Os a halal csak merfiildmutatei : aid egyszer Isten Ole gondolata lett, az Ortikke el is az 15 teremto lelkoben ; ha csak Isten . szandelcosan ki nem tdrli °titian ot, mint meltatlan es haszontalan elemet. Amde a vilag Os a vahisag ertelemmel meghoditott egesz birodalma s annak minden eleme
A IIIT SZFME
389
is, mint Isten oletenek megvalOsulasi sikja, Ott el az 0 gondolataban, az o iirolckevalo alkotasa ; a valtozas Os a kiizdetem benne csak mozzanatai az slat diadalmas felszabadulasanalc ; rnindennek orolc jelentese, isteni rendeltetose van : minden azert van, bogy Isten Oletet, a jO, igaz Os szep szentseges Octet valOsitsa meg Os tiikrozze. A hit szeme igy Isten kezet 'raja meg minden dologban, s ezaltal, mint Maeterlinck bribajos mesejeben a csodagyeplant, felszabaditja a dolgok Os jelensegek igazi lelket : azt, anti benniik brOkkevalo, szellemi, isteni. Termeszetesen a hit „latirsainalr" tartalniat rajzolni nem lehet, inert azok nagyon is egyanielc a mar kifejtett okokb61, de annyi terry, bogy a hit szeme teljesen fij, egyetemes vonast ad a vilag elemeinek, igazolja az igazsagot, s megadja az Olet harmoniajat, inert megbizonyitja elottiink ,.a remenylett dolgok valosagat". Ennek a szendeletnek sztillitte a vallds, amely tulajdonkepen a hit rellexe a loyikai, etikai cs esztetihai sikban, amint Szent Bermit is bizonysagot tett rola, mondvan : „az a lelek, amely a szemlelOdes nyugalmat szokta elvezni, valabanyszor a lelki vilagossag inegsziinik tole, — s ez, fajdalom, igen gyakran tortonik, — az igaz hitben gyokerezo jOtettekb01 merit vigasztalast maganak ; s igy valaluinyszor a szemlelOdei eletbol kizokken, a cselekv6 eletben talalja magat ; — hiszen jObaratok azok, egymassal laknak: Martha. Odes novel.° Marianak". A vallas telitit a hit Altai megragadott orokkevalosagot és tiikeletesseget ittyiszi az itelesbe, a cselekvesbe, az alkotasba Os szemlelesbe. Igy a vallas Isten lenyegenek, de ezzel egyritt onlOnyegiitiknek is kifejtese : az slat diadala. Ehbez s diadalho•r, adja a keztinkbe a fegyvert a hit, mikor megmutatja „a nagy feller kiralyi szaket és a bennetilot", s a hozzavezeto utat. Csakis a „hit szemevel" lathatjuk meg a valosag egyeterries, tisszefiiggO egeszet. Igy azt mondhatiuk, bogy amig az ortelem swine atfogja az Orzoki vilagot Os uralkodik felette, a hit szeme atfogja az orokkevalosagot Os ezzel uralkodik az Ortelen► felett is. Mig az Ortelmi ismeres es annak legtisztultabb formaja, a tudomany, az eletnek egyik onallitasi modja, amely az Met leltetilsagenek erdekeben megvilagitja az Olet jelenteset Os Orteket a valOsag tiikreben, addig a hit oly onallitasi ran], mely ngyanazt az orokkevalbsag tiikreben, isteni dicsOsegeben mutatja fel Os tarja ki. Az ismeres e foldi alet, a hit az orok elet lehetosegeit adja meg. Mind a kettOnek megvan a maga bizonyit6 ereje Os titokfejtO hatalma, de amig az ismeres teljesen foldi, erzeki toren hedit Os uralkodik, a hit bizonyossaga szellemi, mennyei.
390
DR. NIAKKAI SANDOlt
Termeszetes azonban, bogy .,,a hit szeme" Oppligy fejlodesnek van alavetve, mint az ertelem ereje. Amikent mils a Kant ortelmOnek vilAgmagyaritzO ereje, mint a kannibalenak, opp igy mils a Pal apostol hitenek bizonysitgtevo hatalma, lateereje, mint a csak e vilag javait habzsole emberallatokenak. Aki a hitet eppfigy fejlod45, teljesedo ere'nek littja, mint az ember minden mils kepesseget, az nem fog tevtltra jutni a vallasos elet latsz6lagos ellenmondasai kozott, mikor azok felett itelkezni akar. Az bizonyos, 'logy amennyiben minden emberi elet viszonyul . valamikepen az iirtikkevalostighoz es a hitnek legalitbb a csirajk, lezgfeibb ortakekhez, annyiban tormelekeit, hajtasait minden lelekben meg lehet talalni. Az pedig, hogy minden entberi elet csalcugyan titkos iisszekottetesben all az Met orokkevale szellemi lonyegavel, nem szorul vitatitsra, mert enelkill semmi sem volna megertheto a vilagon. Igy hat nyugodtan mondhatjnk, 'logy a hit Oppen olyan egyetemes es kenyszerii, mint akarmelyik más funkcionk. Csakbogy a „hit szeme" nem nyilik fel egyszerre a fejlOdOs kezdeter' s ha fel is nyilott mar, hit: sa elobb hoinalyos, bizonytalan, tevedez15 Egyiitt fejlodik ez is az emberi Wit& tobbi kepessegevel, Igy az ertelemmel is. Mindig megvan, de csak lassankent bomlik ki Os er6sodik meg. Naha a fejlOdesben el is marad a tobbi kepessegekt51, nelia pedig messze ttilszarnyalja azokat, de valamilyen fokon mindig munkal, hogy az elet szamara biztositsa az oriikkevalostigot. A hit szeme a primitiv fetiszimad601 fel a prefetaig, az apostolokig, a nagy misztikus latnokokig, fel egesz Jezusig eppoly vegtelen palyan heditja meg szamunkra az 8rtikkevalesagot, mint az ertelem a giikyogo gyermektol elkezdve fel a tudomanyos langelmekig az ertelmi vilagot. Nem mindenki vert mar gyokeret az iirfficicovald Istenben, de mindenki hivatva, rendelve van ra, mindenkinek leheViseg adatott arra, hogy belegyokerezhessek Os ezitltal elete tOkeletessegot elorhesse. Ez a lehetoseg eppen a hit, melynek tidvozito erejet a protestantizmus olyan sarkalatosan hangsitlyozza. A hit pedig, mint a legfObb kincs, Isten kegyelmi ajandoka s igy a legnagyobb igazsagot fejezi ki a mi egyhazunk, mikOr kimondja, hogy „kegyelembol, hit cilia" tidviiztiliink. Egyebkent az elmondottakbol az is vilagos, hogy a hit nem lehet ellensege az ismeretnek, a vallas a tudomanynak, hanem ellenkezoleg a hit betetozese, orakevalevatetele, megdicsiiitoje mindannak, amit az ismeret és a tudoinany alkot. A hit athatja az ismereteket és azoknak vegetlen jelentest Os erteket ad. Az ertelem vilagkepet a hit Isten dicsesegenek
A 111T SZENIK
391
sugarozonebe allitja és tijiatereniti. A hit megszenteli az Crtelmet. F,zek tiszttizasa titan meg ra kell mutatnunk egy latszOlagos ellentriondasra. A hit, mondottuk, a legegyenibb dolog a vilagon. lIogy toilet teltitt, bogy 'aegis vannak hitktizosseazert van, inert a hit nevelgek, pozitiv vallasformak ? Az ortikkovalOstig megragadasahoz ugyanis olyan er6 hete. kell, amilyen a mindennapi Met embereiben a maga teljes tisztasagaban sobasem ,jelentkezik, hanem mindig csak tore dekesen. Viszont az orOltkevalositg megragadasa, mint Munk, olyan elutasithatatlan eletsztikseg, mely fele mar az Clet legprimitivebb formaihan is, mintegy sejtelemszerfien, toreltszik minden emberi Jetty. A hitnek a veges vilag viszonylataitel untalan gyengitett, rebego tekintete, a hit gyeuge, biintel fatyolozott szeme tehat „ablaltot" keres maganak, vagyis szimbolumokat, melyeken lteresztiil liOnnyebben beletekinthet az Ora titkok vilagaba. A hit szeme igy emberi szimbolumokat melyeknek szemleleteben megerlistidik, kepesse valik az ortikkevalOstig megragadasitra. A hit nagy emberi hordozoi, a vallasos geniuszok azok a mintak, akik koriil csoportosul es kOzOssegeket alkot az emberek bite. Ezek nevelik hitiink gyarlO szemeit, mintegy tompitvan, emberive teven, de ezzel egyiitt megkOzelithet6ve is szantunitra a mennyei fenyesseget. De minden vallases geniusznal hataltnasabb emberi hordozOja az OrtikkevalOsagnalt a nil 1Jrnnk, Jezus Krisztus, kiben maga az OrOlikevalO es ttikeletes Isten lett testte, emberive, aid maga az Ortikkevalesag ablaka, melyen az isteni szellem fenye szeliden attorve, sziviinkbe sugarzik Cs magaboz kapesol benntinket. A hit szeme 6 benne ragadja meg teljessegeben az Clet szent titkat, a megvaltas bizonyossagat a ban es halal karjaibOl Cs az orok boldogsagot Istenben. De ezt rajta Cs benne is csak a hit szeme lathatja. A hitetlenek szeme benne is csak gyenge embert latott. De a hit szemOvel meglathatjuk — oh, lassuk is meg ! — „az 6 dies6seget, ki teljes vala kegyelemmel es igazsaggal". A hit szemenek szed a boldogitO kijelentes egyediil, de neki aztan hatabnas bizonyossaggal szol : „ Aki engem lit, az Atydt latja."
Dr. 11[akkai Scindor.
