Debrecenben

Otthon Debrecenben 2006-2010

|1

Otthon Debrecenben 2006-2010

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen, 2010

|3

Szerkesztette: Pál Csaba és Tóth Andrea Írta: Pál Csaba és Szénási Miklós A kötet elkészítése során a Debrecen hetilap híreit, tudósításait, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és tagvállalatai, valamint az Euro-Régió Ház Kft. jelentéseit, beszámolóit, összefoglalóit, valamint a www.deol.hu, a www.debrecen.hu internetes portálok anyagait használtuk fel. A kötet szerkesztése 2010. augusztus 2-án zárult. Fotók: Nagy Gábor, Oláh Tibor, a kiadó archívuma Kiadja: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Felelős kiadó: Kósa Lajos polgármester Borítóterv: Petromán László Tördelés és nyomdai előkészítés: Kaméleon Dizájn Kft. Nyomás és kötés: Alföldi Nyomda Zrt. ISSN 2061-9855

4

|

Legyen jó debreceninek lenni! A megyei jogú nagyvárosok pénzügyi helyzetét tekintve Debrecen áll a legjobban – mondhattam el a 2006-os esztendőt értékelve az új ciklus kezdetén. Debrecen büszke lehetett arra, hogy nem volt hozzá hasonló hazai nagyváros, ahol ilyen eredményesen gazdálkodtak volna. S ez szerencsére ma is elmondható. Ma, amikor a 2006 és 2010 közötti ciklus vége felé közeledve megértük azt, hogy az önkormányzatok központi támogatása drámaian, már-már az alapfeladatok ellátását is veszélyeztető módon csökkent, s 2008 őszén egy az egész világot sújtó gazdasági válság tört ki. A város likviditása minden nehézség ellenére mindeddig tartható volt. A mögöttünk álló ciklus elején feladatként fogalmaztuk meg, hogy Debrecen kerüljön fel újra Európa térképére. Bár a város nem nyerte el az Európa kulturális fővárosa címet, ez a célkitűzés mégis megvalósult. A 2006. szeptember 25-én megnyitott Modem-galériában megrendezett emlékezetes da Vinci-kiállításra több mint 162 ezren voltak kíváncsiak – nagyon sokan külföldről. Több olyan cég telepedett már meg Debrecenben, melyek a világgazdaság húzóágazatában, az információtechnológiában tevékenykednek, s anyacégük globális gyártóbázisai, illetve a világot átfogó hatókörű szolgáltatásokat nyújtanak városunkból. Rendkívül jelentős beruházások történtek, s vannak folyamatban a gyógyszeripar területén, melynek révén elmondhatjuk, hogy a világ egyik legnagyobb tablettacsomagoló üzeme Debrecenben működik. S az európaiság vonatkozásában arról se feledkezzünk meg, hogy sorra rendezzük a sport terén az Európa- és világbajnokságokat. A város sokunk által szeretett labdarúgócsapata pedig 2010-ben immáron negyedízben célozta meg az európai foci „felsőházát”, a Bajnokok Ligáját. Tudjuk, hogy sok európai polgár éppen emiatt jegyezte meg, s tartja számon Debrecen nevét. Bár minden debrecenit jogos büszkeséggel tölthet el mindez, egy városlakót természetesen mégiscsak az érdekel a legjobban, hogy a mindennapjait hogyan tudja élni Debrecenben. Azért, hogy jó legyen debreceninek lenni, sokat tett az önkormányzat az elmúlt négy évben. Elindult, s ha számtalan nehézség, kellemetlenség és csúszás árán is, de befejezéséhez közeledik az európai uniós támogatású szennyvíz-csatornázási program. Az ezt kiegészítő szennyvíztelep-bővítés pedig lehetőséget ad arra, hogy Debrecen szennyvizeit megfelelő kezelés után tisztábban engedjük vissza a Tócóba, mint ahogy oda Józsa felől befolyik. Az egészségügyi holding létrehozása révén jobb színvonalú lesz a város lakóinak egészségügyi ellátása, s az erre épülő fejlesztési politika azt a lehetőséget teremti meg, hogy Debrecen egy közép-európai, sőt, bizonyos ellátások tekintetében európai egészségpiaci szereplő legyen, s az Európai Unió országaiból jöjjenek ide gyógyulni betegek. A város közösségi közlekedésének működtetése egy kézbe került. Ez a rendszer még folyamatosan formálódik, de az tagadhatatlan erénye, hogy Debrecen utcáin ma már kivétel nélkül új, a kor követelményeinek megfelelő, modern, környezetbarát autóbuszok futnak, s erre a bázisra alapozva már az elektromos hajtású járművek gyártása is körvonalazódik a városban. Közel félszáz buszmegállót újítottunk fel, sok kilométernyi kerékpárutat építettünk, s 2010-ben megindul a 2-es villamos pályájának kivitelezése is, mely beruházás – nagyságát tekintve – hazánkban párját

|5

ritkító. Az utóbbi években bővült a város kereskedelmi hálózata: a magánberuházásokon kívül az önkormányzati kezelésű új nagypiaccal is. Ezzel összefüggésben is változik a belváros arculata, s európai uniós támogatással megújulhatnak olyan közösségi terek, mint például a Nagytemplom mögötti Emlékkert, a Halköz tér, vagy megépülhet végre a belvárost részben tehermentesítő nyugati kiskörút egy szakasza. Ezenkívül különböző támogatások felhasználásával számos utat – többek közt a Bartók Béla utat – újított fel, vagy éppen önerős útépítések megvalósulását segítette az önkormányzat. Az útfelújításokkal párhuzamosan pedig sok helyütt zajlott fasor-rekonstrukció. A munkának természetesen folytatódnia kell! Hiszen bármelyik debreceni polgár megállíthat engem az utcán, s joggal rámutathat valamilyen, neki nagyon fontos dologra, mondván: „Polgármester úr! Ezt mikor teszik rendbe?” S igaza van! Még nagyon sok feladat vár ránk. Debrecennek tovább kell fejlődnie, napról napra, évről évre. Hogy jó legyen debreceninek lenni! Kósa Lajos polgármester

6

|

Sikerült maradandót alkotnunk Debrecen a kultúra területén sikeres négy évet tudhat maga mögött. Annak ellenére voltunk sikeresek, hogy ez idő alatt a kormány évről évre csökkentette a kulturális támogatást, s az önkormányzatoknak sokszor erejükön felül kellett ezt az ágazatot helyi szinten életben tartaniuk. Így volt ez Debrecenben is: a város önkormányzata a kultúrát befektetésnek tekintette, s országos szinten is kiemelkedő programok, kulturális teljesítmények köthetők a város nevéhez. Számos olyan fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt években, amelyeket az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére kiírt pályázatban vállaltunk, s saját erőből meg is valósítottunk. Az itt élők minden esetre nyertesei ennek a pályázatnak – annak ellenére, hogy a címet végül nem mi nyertük –, hiszen a létrehozott kulturális javak mind-mind őket szolgálják, és nemcsak kampányszerűen, hanem hosszú évtizedeken keresztül a jövőben is. Gondoljunk csak az új galériánkra, a Modemre, amely alig néhány éves fennállása alatt országosan is kiemelkedő látogatottságot ért el, vagy a Csokonai Színház új utakat kereső előadásaira, amelyeket egyre több hazai és nemzetközi siker koronáz. Büszkeséggel említhetjük azt is, hogy egyedül Debrecen vállalkozott új színház építésére, amelyhez állami segítséget nem kaptunk. A teátrum épülete mégis áll, és remélhetőleg az új ciklusban megérkezik majd a befejezéshez az a támogatás is, amely a kultúráért ennyi áldozatot vállaló várost méltán megillet. Én a magam részéről szakmai és politikai pályafutásom egyik legszebb időszakának tartom azt a négy évet, amelyet kulturális alpolgármesterként Debrecenben töltöttem. Az itt szerzett tapasztalatokat hasznosítani fogom az országos politikában is, és hiszem azt, hogy ezeket felhasználva lehet majd országosan is a debrecenihez hasonló eredményeket elérni. Külön köszönetet szeretnék mondani mindazon intézményeink dolgozóinak, a kulturális közösségek hivatásos és civil szervezőinek, akik a nehézségek ellenére még több szakértelemmel és elhivatottsággal tudtak együttműködni hagyományaink ápolása, értékeink terjesztése érdekében. A közös munka a ciklus végére beérett, s ennek eredménye, hogy országos szinten is kiemelkedő kulturális élet van ma Debrecenben. Halász János volt kulturális ügyekért felelős alpolgármester, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára

|7

Joggal lehetünk büszkék Debrecen több évszázados múltra visszatekintő iskolaváros, az oktatás megszervezése a város vezetőinek mindig is a legfontosabb, és talán a legkedvesebb feladatot jelentette. Az elmúlt időszakban az ország közoktatási rendszerében a szakképzés átalakulása volt az, ami a legnagyobb kihívást jelentette a szakma számára. Debrecenben ezt példaértékűen sikerült megoldanunk, és megmutattuk, hogy nem kell egy rendszert gyökeresen megváltoztatni ahhoz, hogy hatékonyabban működjön. Összességében elmondhatjuk, hogy képesek voltunk az elmúlt időszak nehézségei ellenére elérni azt, hogy Debrecen város közoktatása az óvodától a szakképző intézményekig, a gimnáziumi oktatásig, ma képes olyan színvonalas képzést kínálni, amelynek köszönhetően intézményeink a felsőoktatási felvételi eredményesség alapján az országos ranglistán is egyre előrébb kerülnek. Nemcsak a városban élő emberek, hanem a megyében, a régióban élők is szívesen bízzák ránk gyermeküket, hiszen úgy gondolják, hogy Debrecen olyan oktatási központ, amely piacképes tudást ad a gyerekeiknek. A képzés minőségét jelzi az is, hogy Debrecenben egyre inkább olyan magas hozzáadott értéket képviselő vállalatok telepszenek meg, melyek az iskoláinkból és az egyetemről kikerülő diákok tudására építenek. Joggal lehetünk büszkék például arra a tehetséggondozó programra is, amely Debrecenben – országos szinten is egyedülállóként – működik. A program keretében nemcsak a tanulmányaikban tehetséges gyerekek kapnak nagyobb odafigyelést, hanem a Debreceni Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál lehetőséget teremt az ének-, tánc- vagy egyéb művészeti produkciókkal való bemutatkozásra, megmérettetésre is. A fesztiválon nem egy kis művészpalánta tűnt fel, aki azóta már országos sikereket tudhat magáénak. A sportolókra is odafigyelünk: a Debreceni Sportcentrum Kht. „Kincskereső Program” néven a 2006/07-es tanévtől elindított egy programot, melynek célja, hogy felkutassa, kiválassza, és sokrétű sportszakmai képzésben részesítse a debreceni oktatási intézményekben tanuló sporttehetségeket, és ezáltal megfelelő utánpótlást biztosítson a Ssportiskola szakosztályai, valamint Debrecen felnőtt sportszervezetei számára. A másik, általam felügyelt terület a szociális ellátórendszer is jól teljesített. Sajnos az elmúlt évek gazdasági nehézségei egyre növelik az ellátásba kerülők számát. Az a célunk, hogy Debrecenben minden rászoruló kapjon segítséget a közösségtől: például a 2009-es évben majdnem három milliárd forintot fordított az önkormányzat erre a célra, ebből kilencvenezer debreceni részesülhetett valamilyen szociális jellegű támogatásban. Az elmúlt négy évben a finanszírozatlanság, a szabályozatlanság vagy éppen a túlszabályozottság sújtotta ezt a két szakterületet, ám ebben a kedvezőtlen politikai környezetben is az a szemlélet vezérelt minket, hogy vannak értékeink, melyeket kötelességünk megőrizni minden körülmények között, hiszen az elődeinktől kapott örökség, Debrecen rangja erre kötelez. Halász D. János oktatási, szociális és ifjúsági ügyekért felelős alpolgármester

8

|

Legyen cél Debrecenben élni! Debrecen a közép-európai régió egyik meghatározó gazdasági, oktatási és kulturális központja: immár más igényekkel, más munkakultúrával, mint például húsz évvel ezelőtt. A befektetők ma már aszerint mérnek minket, hogy milyen üzleti környezetet tud kialakítani számukra a város. Így számos, a kor igényeihez igazodó szociális, egészségügyi, oktatási, kereskedelmi, sport- és szabadidős beruházásra volt, illetve van szükség Debrecenben, hogy megőrizzük versenyképességünket, hiszen ez az alap-infrastruktúra ma már akár Magyarországon, akár a környező országok nagyvárosaiban is lényegében adott. Ezeken túl mindenképpen kell valami olyan plusz, ami csak a debreceni életminőségre jellemző, ami vonzóvá teszi városunkat mások számára is. A szennyvíz-csatornázási és hulladékkezelési program, a közlekedési beruházások – a korszerű autóbuszok közlekedtetése, a 2-es villamosvonal kiépítése –, az új parkok, játszóterek létesítése Közép-Európa legzöldebb városává teszik Debrecent. Csak így biztosíthatók folyamatosan az új befektetések. Az elmúlt években a városban több mint kétezer olyan új munkahelyet sikerült létesíteni – javarészt információtechnológiai szolgáltatások révén –, melyekben elsősorban a debreceni felsőoktatási intézményekből kikerülő hallgatók helyezkedhettek el. A város felelőssége az, hogy ők is olyan környezetben dolgozhassanak és élhessenek itt, hogy Debrecen értékeit gyarapítsák, s ne érezzenek késztetést arra, hogy elmenjenek innen az ország vagy a világ más tájaira. Szerencsére az utóbbi években a városban megtelepedett beruházók fejlesztései olyan munkaerőigényt támasztottak Debrecenben – s nemcsak a felsőfokú végzettségűek, hanem a jól képzett szakmunkások körében is –, ami azt mutatja, hogy át tudjuk vészelni a jelenlegi gazdasági válságot. Ezért a debreceniek bízhatnak abban, hogy a következő években is újabb befektetők érkeznek majd ide. A legfontosabb ugyanis az, hogy tovább növeljük a munkahelyek számát, javítsuk a város jövedelemtermelő képességét, s ezáltal javuljanak a város lakóinak jövedelmi viszonyai is. Csak így érhető el a minőségi életszínvonal-javulás Debrecenben. Az önkormányzatnak az a célja, hogy e pozitívumok miatt minél többen maradjanak itt és minél többen jöjjenek ide dolgozni vagy turistaként, s minél többen vegyék igénybe a debreceni vállalkozók szolgáltatásait. Pajna Zoltán gazdasági ügyekért felelős alpolgármester

|9

Mintát adtunk másoknak Kollégáimmal együtt az elmúlt évek során arra törekedtünk, hogy azt a jó színvonalú munkát, amit én örökségként kaptam és átvettem az előző időszak hagyatékaként, még inkább sikerüljön továbbfejleszteni, s a színvonalat nemcsak megőrizni, hanem esztendőről esztendőre növelni is. Ez egy nagyon nehéz és összetett feladat, hiszen nemcsak jogalkalmazói, hanem jogalkotói munkának is részesei vagyunk. A tevékenységünk legnehezebb pontja az, hogy nagyban függünk az országos szintű jogszabályoktól. Ezek közül a jogszabályok közül a törvények és kormányrendeletek folyamatosan adnak nekünk újabb és újabb feladatokat, amelyek kihívást jelentenek a hivatal dolgozóinak. Ezeket a feladatokat meg kell tanulni megoldani, ki kell alakítani ehhez a belső igazgatási rendet, s ennek megfelelően kell ezeket a feladatokat úgy végrehajtani, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek a városházi ügyintézéssel. Ugyanez jelentkezik a jogalkotó munkában, a képviselő-testület tevékenységének segítésében. Újabb és újabb feladatokat kap az önkormányzat, s ennek megfelelően újabb és újabb szervezeti konstrukciókat kell kialakítani, és ennek megfelelően kell rendeleteket alkotni vagy a meglévőket kell hozzáigazítani a központi jogszabályokhoz. Ez a két legnehezebb terület volt az, amelyeken sikerült az elmúlt négy esztendő során előre lépni. Nemcsak olyan szinten, hogy világos és átlátható szabályozással a debreceni polgárok életkörülményeit sikerült jobbá tenni, hanem sok esetben az ország más önkormányzatai számára is mintaként szolgáltak azok a debreceni önkormányzati rendeletek, illetve jogszabály-módosító kezdeményezések, amelyek a polgármesteri hivatal szakmai műhelyeiben készültek. Számtalan szakmai cikket írtunk kollégáimmal országos folyóiratokba, és aktív részesei voltunk az önkormányzati érdekszövetségek érdekérvényesítő munkájának is. Ezek azok a legfontosabb eredmények, amelyekre büszke vagyok, s amelyekre visszagondolva jó érzés tölt el, hogy a mögöttünk lévő önkormányzati ciklusból közel négy esztendőt az irányításommal tevékenykedhetett a polgármesteri hivatal valamennyi dolgozója. Dr. Szekeres Antal jegyző

10

|

Az önkormányzat

A z ö n ko r m á n y z at

| 11

A közgyűlés A 2006-os önkormányzati választáson a választási névjegyzékbe felvett 166 231 debreceni szavazópolgárból 74 562 jelent meg (44,85 százalék). Érvényes szavazatot 74 006-an adtak le (99,25 százalék). Debrecen polgármesterévé – 1998 és 2002 után – immár harmadszor Kósa Lajost (Fidesz) választották 54 690 érvényes szavazattal (73,90 százalék). A polgármesteri címért zajló versenyben dr. Bazsa György (MSZP) 15 800 érvényes szavazatot (21,35

százalék), Kovács László (SZDSZ) 1362 érvényes szavazatot (1,84 százalék), dr. Gondola Zsolt Zoárd (Független Fórum) 1269 érvényes szavazatot (1,71 százalék) és Kozlok László (Függetlenek Debrecenért) 885 érvényes szavazatot (1,20 százalék) szerzett. A debreceni képviselő-testületbe 49 tagot lehetett választani 2006-ban. Ebből egyéni választókerületben 29-en, kompenzációs listáról 20-an juthattak mandátumhoz. A testület 50. tagja a polgármester.

Egyéni kerületben megválasztott képviselők

Név

Jelölő szervezet(ek)

Egyéni választókerület száma

Asbóth Endre

Fidesz

17

Balázs Ákos

Fidesz

29

Balla Irma

Fidesz

4

Becsky Tibor

Fidesz

1

Czellér László

Fidesz

10

Czirják Anikó

Fidesz

14

Csaholczi Attila

Fidesz

15

Csősz Imre Attila

Fidesz

9

Dánielfy Zsolt

Fidesz

25

Filepné Tóth Katalin

Fidesz

7

Fodor Levente

Fidesz

21

Halász D. János

Fidesz

2

Változás

2007. április 6-án elhunyt. A június 24-i időközi választás révén Kérdő Zsuzsa (Fidesz ) került a helyére.


| 13

Halász János

Fidesz

16

Dr. Kiss Sándor

Fidesz

22

Dr. Kovács Zoltán

Fidesz

24

Dr. Mazsu János

Fidesz

23

Nagy Sándor

Fidesz

5

Pajna Zoltán

Fidesz

26

Dr. Pankotai László

Fidesz

6

Dr. Papp Csaba Sándor

Fidesz

20

Dr. Papp László

Fidesz

19

Somogyi Béla

Fidesz

28

Szabó Gyula

Fidesz

12

Dr. Széles Diána

Fidesz

18

Szilágyi László

Fidesz

27

Dr. Zemlényi Jusztina Katalin

Fidesz

3

Győri Gyula

Fidesz, Magyar Demokrata Fórum

11

Jenei Imre

Fidesz, Magyar Demokrata Fórum

13

Magyar Demokrata Fórum, Fidesz

8

Joó Szabolcs

Államtitkári kinevezése miatt 2010. július 2. napjával lemondott. Képviselői helyét a ciklus végéig nem töltötték be.

Államtitkári kinevezése miatt 2010. június 30-i hatállyal lemondott. Képviselői helyét a ciklus végéig nem töltötték be.

Kompenzációs listán megválasztott képviselők

Név

Jelölő szervezet(ek)

Karácsonyi György

Debreceni Városvédők, Lokálpatrióta Egyesület

Dr. Gondola Zsolt Zoárd

Független Fórum

Kozlok László Dr. Karancsi Jánosné

14

|

Változás

Függetlenek Debrecenért Kereszténydemokrata Néppárt, Jobbik Magyarországért Mozgalom


2007. augusztus 24-én benyújtotta lemondását. Helyét 2007. október 8-ától dr. Horkay György vette át.

Makay Zsolt

Magyar Demokrata Fórum

Már képviselői eskütétele előtt, 2006. október 10-én lemondott, mert a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatban kívánt tevékenykedni. Helyére 2006. október 11-én Kálmánné Szabó Katalin lépett, aki 2010-ben kilépett az MDF-ből, és március 17-étől pártonkívüliként a Fidesz frakciójához csatlakozott.

Turi Gábor

Magyar Demokrata Fórum

2010. március 12-én kilépett az MDF-ből, független képviselőként tevékenykedik a ciklus végéig.

Bagolyné Rinyu Ilona

Magyar Szocialista Párt

Dr. Bákonyi László


Dr. Bazsa György


Csedrik Katalin


Kurucsó Péter


Lukács József


Madarasi István


Dr. Rónai György


2010. február 26-i hatállyal lemondott a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagsága miatt. Helyére 2010. február 20-ától Kádárné Antal Ivett került.

Suták Miklós


2008. január 30-án lemondott, mivel a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviselője lett. Helyét 2008. március 20-án dr. Zsiros Zsolt vette át.

Szabó Miklós


Szathmári Károly


Varga Zoltán


Gadus István János

SZDSZ

Kovács László

SZDSZ

Kisebbségi önkormányzatok A helyhatósági választásokkal egy időben a nemzetiségek is megválasztották saját képviselőiket. A törvényben előírt feltételeket öt kisebbségi szervezet tudta teljesíteni. Debrecenben bolgár, cigány, német, örmény és román kisebbségi önkormányzat alakulhatott. A Debrecenben élő cigány kisebbsé-

2010. július 2-án hivatalosan bejelentette, hogy július 7-én kilép a szocialista frakcióból, s független képviselőként tevékenykedik a ciklus végéig.

get a Lungo Drom képviseli. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Aba-Horváth István lett. Tagjai: Horváth Gyula (elnökhelyettes), Balogh Gyula, Balogh Zsolt, Sőrés János Istvánné lettek. Horváth Gyula 2008. február 14-én elhunyt. Helyére Adon Horváth Ádám lépett. A román kisebbségi önkormányzatba a Magyarországi Románok Országos Érdekképviseleti Egyesülete delegált tagokat. A testület elnöke Orbán


| 15

Az első testületi ülés (2006)

Károly. Tagjai: Tanaszi Zsolt (elnökhelyettes), Orbán Anna, Hosszu Erika. A szintén megválasztott Molnár Edit 2007. december 12-i határnappal lemondott. Megüresedett mandátuma – mivel sorrendben utána következő jelölt nem volt – betöltetlen maradt. A debreceni németséget a Német Kisebbségi Önkormányzatok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége képviseli Tircsi Richárd elnökletével. Tagjai: Márton Béla Gábor (elnökhelyettes), Fácskáné Havasi Mária, dr. Juhászné Rippert Teodóra, Léber Gabriella lettek. Léber Gabriella 2007. december 10-i határnappal lemondott, s helye – újabb jelölt híján – betöltetlen maradt. Az örmény kisebbségi önkormányzatba az Arminia Népe Kulturális Egyesület és a Magyarországi Örmény-spjurk Egyesület közösen delegált képviselőket. A testület elnöke dr. Peltekhian Aram Ibrahimné lett. Tagjai: Pénzes Ferenc (elnökhelyettes), dr. Peltakian Aram Ibrahim, Szárkiszján Szokrát, Paróczainé Simay Ildikó Borbál. A bolgárokat a Magyarországi Bolgárok Egyesülete képviseli Debrecenben. A bolgár kisebbségi önkormányzat elnöke Miskolczi Dimitranka Dimitrova lett. Tagjai: Sziderov Boriszov Dimitrné (elnökhelyettes), Sasné Miskolczi Tamara Nelli, Tanyi Péter, Deleff István Miklós. A kisebbségi önkormányzatok elsősorban hagyományőrző és kulturális feladatokat látnak el, rendezvényeket szerveznek, valamint ösztöndíjakat és pályázatokat hirdethetnek.

16

|


Az új közgyűlés munkája Debrecen új közgyűlése 2006. október 11-én tartotta alakuló ünnepi ülését a régi városháza nagytanácstermében. A képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek ekkor tették le hivatali esküjüket. Kósa Lajos ünnepi beszédében kiemelte, hogy példátlanul magas volt Debrecenben a részvétel az önkormányzati választáson, és még soha nem szavaztak ennyien az eddigi városvezetésre. A polgármester szerint a következő ciklusban a közös értékek, és nem a pártérdekek alapján kell politizálni. Kósa Lajos hangsúlyozta: új korszakhoz érkezett Debrecen. A következő években ugyanis eddig nem látott európai uniós fejlesztések előtt nyílnak meg a lehetőségek, így a város felzárkózhat a nyugat-európai településekhez. A polgármester trendváltást ígért a most elkezdett ciklusra: így a következő négy évben Debrecen gazdasági fejlődésére és a vagyongyarapodásra kell koncentrálni. A képviselői eskütétel után az alpolgármesterekről döntött a közgyűlés. A gazdasági terület élére Pajna Zoltánt, a szociális, oktatási és ifjúsági ügyek irányítására Halász D. Jánost, a kulturális terület felügyeletére pedig Halász Jánost javasolta a polgármester. A jelölteket a közgyűlés elfogadta. A közgyűlés 2006. október 12-én tartott folytatólagos alakuló ülésén bejelentették, hogy az 1998-ban elkezdődött közös munka folytatásaként a Fidesz frakciója az MDF-es

képviselőcsoporttal együttműködési megállapodást kötött, így a két párt képviselői egyeztetik álláspontjukat az önkormányzati munka során a várospolitikai kérdésekben. A megállapodás alapján az MDF delegálta a városi külügyekért felelős tanácsnokot Turi Gábor személyében. Az együttműködés részeként a Magyar Demokrata Fórum alelnököt delegálhatott a közgyűlés európai uniós integrációs bizottságába és a kulturális bizottságba, valamint egy tagot a városfejlesz-

tési bizottságba. Kilenc bizottságba pedig 1–1 külső tagot küldött a párt. Az ülésen a képviselők úgy döntöttek, hogy a takarékosság jegyében 25 százalékkal csökkentik saját alapilletményüket. Dr. Kovács Zoltán képviselőt (Fidesz) szintén ezen az ülésen választotta kommunikációs ügyekért felelős tanácsnokká a közgyűlés. A képviselők döntöttek a szakmai bizottságok, valamint a Józsai Településrészi Önkormányzat tagjairól és elnökeiről is.

Egészségügyi bizottság A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Dr. Kiss Sándor Alelnök: Dr. Papp Csaba Sándor Képviselő tagok: Becsky Tibor Gadus István János Dr. Rónai György (Helyére 2010. április 30-ával Kádárné Antal Ivett lépett.) Dr. Zemlényi Jusztina Katalin Nem képviselő tagok: Antal Ivett (Helyére 2010. április 30-ával dr. Bedő Tibor lépett.) Czakó István Dr. Jókayné dr. Bégány Ágnes Dr. Mikó László Dr. Thomay Dezső

Elnök: Suták Miklós (Helyére 2008. március 21-étől dr. Zsiros Zsolt lépett, majd az ő helyére 2008. augusztus 29-étől dr. Bazsa György került.) Alelnök: Nagy Sándor Képviselő tagok: Balla Irma (2007-ben elhunyt. Helyére 2007. május 18ától dr. Zemlényi Jusztina Katalin került, akit 2007. július 6-ától Kérdő Zsuzsa váltott.) Czellér László Csaholczi Attila Szabó Gyula Nem képviselő tagok: Csiszér István Dr. Horkay György (Helyére 2007. október 19-ével dr. Novák Dezsőt választották nem képviselő bizottsági taggá.) Dr. Keserű Tibor Kolozsi Péter Dr. Zsiros Zsolt (2008. március 20-ával visszahívták, március 21-ével az Etikai Bizottság elnöke lett. Helyére Suták Miklós került.)

A bizottság összetétele 2010. július 9-én: A bizottság összetétele 2010. július 9-én: Elnök: Dr. Kiss Sándor Alelnök: Dr. Papp Csaba Sándor

Elnök: Dr. Bazsa György Alelnök: Nagy Sándor

Képviselő tagok: Becsky Tibor Gadus István János Kádárné Antal Ivett Dr. Zemlényi Jusztina Katalin

Képviselő tagok: Kérdő Zsuzsa Czellér László Szabó Gyula

Nem képviselő tagok: Dr. Bedő Tibor Czakó István Dr. Jókayné dr. Bégány Ágnes Dr. Mikó László Dr. Thomay Dezső

Nem képviselő tagok: Csiszér István Dr. Novák Dezső Dr. Keserű Tibor Dr. Kolozsi Péter Suták Miklós

Etikai bizottság

Európai integrációs bizottság

A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság:

A 2006. október 12-én csak képviselő tagokkal létrejött bizottság:


| 17

Elnök: Dr. Mazsu János Alelnök: Joó Szabolcs Képviselő tagok: Becsky Tibor Dánielfy Zsolt Dr. Gondola Zsolt Zoárd Dr. Kovács Zoltán (Helyére 2008. december 19-ével dr. Zemlényi Jusztina Katalin lépett.) Varga Zoltán (Helyére 2008. augusztus 29-étől Csedrik Katalin került.) A bizottság összetétele 2010. július 9-én: Elnök: Dr. Mazsu János Alelnök: Joó Szabolcs Képviselő tagok: Becsky Tibor Dánielfy Zsolt Dr. Gondola Zsolt Zoárd Dr. Zemlényi Jusztina Katalin Csedrik Katalin

Nagy Istvánné Terdik Mihály Kulturális bizottság A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Somogyi Béla (Helyére 2010. július 9-étől Kálmánné Szabó Katalin lépett.) Alelnök: Joó Szabolcs (2006 őszén lemondott erről a tisztségéről, helyére 2006. október 26-ától Kálmánné Szabó Katalin, majd 2010. július 9-étől Dánielfy Zsolt lépett.) Képviselő tagok: Dánielfy Zsolt (Helyére 2010. július 9-étől Asbóth Endre lépett.) Dr. Kovács Zoltán (Helyére 2010. július 8-ától Filepné Tóth Katalin lépett.) Lukács József Dr. Pankotai László Varga Zoltán

Környezetvédelmi bizottság A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Szabó Miklós Alelnök: Fodor Levente Képviselő tagok: Balázs Ákos Asbóth Endre Karácsonyi György Dr. Papp Csaba Sándor Somogyi Béla (Helyére 2010. július 9-étől Jenei Imre lépett.) Nem képviselő tagok: Dr. Csubák Mária Gyarmati Renáta Husi András Dr. Kiss Gergely Nagy Istvánné Terdik Mihály A bizottság összetétele 2010. július 9-én: Elnök: Szabó Miklós Alelnök: Fodor Levente Képviselő tagok: Asbóth Endre Balázs Ákos Karácsonyi György Dr. Papp Csaba Sándor Jenei Imre Nem képviselő tagok: Dr. Csubák Mária Gyarmati Renáta Husi András Dr. Kiss Gergely

18

|


Nem képviselő tagok: Bodnár Anikó Gáspár Enikő Andrea Dr. Gellén József Dr. G. Szabó Botond Máté László Tóth Csaba A bizottság összetétele 2010. július 9-én: Elnök: Kálmánné Szabó Katalin Alelnök: Dánielfy Zsolt Képviselő tagok: Asbóth Endre Filepné Tóth Katalin Lukács József Dr. Pankotai László Varga Zoltán Nem képviselő tagok: Bodnár Anikó Gáspár Enikő Andrea Dr. Gellén József Dr. G. Szabó Botond Máté László Tóth Csaba Oktatási bizottság A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Szabó Gyula Alelnök: Filepné Tóth Katalin Képviselő tagok: Bagolyné Rinyu Ilona Balla Irma (2007-ben elhunyt. Helyére 2007. május 18-

ától Szilágyi László került, akit 2007. július 6-ától Kérdő Zsuzsa váltott.) Lukács József Dr. Pankotai László Nem képviselő tagok: Dr. Balla Györgyné Dr. Borsos Éva (2010. április 5-én elhunyt. Helyébe 2010. április 30-ával Pallás György került.) Gaszner Ferencné dr. Kovács Imréné Pappné Gyulai Katalin (Helyére 2007. május 18-ától Lilik István került.)

Csaholczi Attila Czellér László Szathmári Károly Nem képviselő tagok: Csombordi József Hernádi Zoltán Kovács István Miklós Imréné

Sportbizottság

A bizottság összetétele 2010. július 9-én: Elnök: Szabó Gyula Alelnök: Filepné Tóth Katalin Képviselő tagok: Bagolyné Rinyu Ilona Kérdő Zsuzsa Lukács József Dr. Pankotai László Nem képviselő tagok: Dr. Balla Györgyné Pallás György Gaszner Ferencné dr. Kovács Imréné Lilik István Pénzügyi bizottság A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Madarasi István Alelnök: Dr. Zemlényi Jusztina Katalin (Helyére 2008. december 19-étől Jenei Imre lépett.) Képviselő tagok: Czirják Anikó Csaholczi Attila Jenei Imre (Helyére 2008. december 19-étől dr. Kovács Zoltán lépett, majd az ő helyére 2010. július 8-ától Czellér László került.) Szathmári Károly Nem képviselő tagok: Csombordi József Hernádi Zoltán Kovács István Miklós Imréné Dr. Radnai Ferenc (2009. december 3-ával lemondott bizottsági tagságáról, s nem választottak új tagot helyette.) A bizottság összetétele 2010. július 9-én: Elnök: Madarasi István Alelnök: Jenei Imre Képviselő tagok: Czirják Anikó

A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Asbóth Endre Alelnök: Csősz Imre Attila Képviselő tagok: Dr. Kiss Sándor Kovács László Kozlok László Kurucsó Péter Szilágyi László Nem képviselő tagok: Dévai László Illyés János Pethe Tamás Dr. Süvöltős Mihály Vígh János Virág Attila A bizottság összetétele 2010. július 9-én: Elnök: Asbóth Endre Alelnök: Csősz Imre Attila Képviselő tagok: Dr. Kiss Sándor Kovács László Kozlok László Kurucsó Péter Szilágyi László Nem képviselő tagok: Dévai László Illyés János Pethe Tamás Dr. Süvöltős Mihály Vígh János Virág Attila Szociális bizottság A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Szilágyi László Alelnök: Dr. Karancsi Jánosné (Helyére 2007. október 19-ével dr. Horkay György lépett.)


| 19

Képviselő tagok: Bagolyné Rinyu Ilona Balla Irma (2007. április 6-án elhunyt. Helyére 2007. július 6-ától Kérdő Zsuzsa került.) Filepné Tóth Katalin Suták Miklós (Helyére 2008. március 21-étől dr. Zsiros Zsolt került, majd őt 2008. augusztus 29-étől Varga Zoltán váltotta.)

Ügyrendi bizottság

Nem képviselő tagok: Kántor Béla Kérdő Zsuzsa (Helyére 2007. július 6-ával Papp Viktor került.) Dr. Kovács Zoltán Kummer István Pornói Rita (Lemondott tagságáról, s helyére 2009. január 16-ával Pető Kinga került.)

Képviselő tagok: Dr. Bazsa György Dr. Bákonyi László (Helyére 2008. augusztus 29-étől dr. Zsiros Zsolt került.) Fodor Levente Dr. Széles Diána

A bizottság összetétele 2010. július 9-én:

Elnök: Dr. Papp László Alelnök: Győri Gyula

Elnök: Szilágyi László Alelnök: Dr. Horkay György Képviselő tagok: Bagolyné Rinyu Ilona Kérdő Zsuzsa Filepné Tóth Katalin Varga Zoltán Nem képviselő tagok: Kántor Béla Papp Viktor Dr. Kovács Zoltán Kummer István Pető Kinga Tulajdonosi bizottság A 2006. október 12-én, csak képviselő tagokkal létrejött bizottság: Elnök: Győri Gyula Alelnök: Dr. Rónai György (Helyére 2010. április 30-ával dr. Zsiros Zsolt került.) Képviselő tagok: Balázs Ákos Csedrik Katalin (Helyére 2008. augusztus 29-étől Szathmári Károly került.) Jenei Imre Nagy Sándor Dr. Papp László A bizottság összetétele 2010. július 9-én: Elnök: Győri Gyula Alelnök: Dr. Zsiros Zsolt Képviselő tagok: Balázs Ákos Szathmári Károly Jenei Imre Nagy Sándor Dr. Papp László

20

|


A 2006. október 12-én, csak képviselő tagokkal létrejött bizottság: Elnök: Dr. Papp László Alelnök: Győri Gyula

A bizottság összetétele 2010. július 9-én:

Képviselő tagok: Dr. Bazsa György Dr. Zsiros Zsolt Fodor Levente Dr. Széles Diána Városfejlesztési bizottság A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Czellér László Alelnök: Dr. Bákonyi László Képviselő tagok: Becsky Tibor Czirják Anikó Csősz Imre Attila Dr. Széles Diána Turi Gábor Nem képviselő tagok: Ádám István Czakó Sándor Erdei László Pokorni László Vadon Balázs Dr. Zentay István (2009. július 13-án elhunyt, helyére 2009. november 6-ától dr. Zentay Istvánné került.) A bizottság összetétele 2010. július 9-én: Elnök: Czellér László Alelnök: Dr. Bákonyi László Képviselő tagok: Becsky Tibor Czirják Anikó Csősz Imre Attila Dr. Széles Diána Turi Gábor Nem képviselő tagok: Ádám István

Czakó Sándor Erdei László Pokorni László Vadon Balázs Dr. Zentay Istvánné

Nem képviselő tagok: Bukovics József Cs. Kiss András Danku Attila Dr. Tóthné Stokker Erzsébet

Józsai Településrészi Önkormányzat

A részönkormányzat összetétele 2010. július 9-én:

A 2006. október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült településrészi önkormányzat: Elnök: Balázs Ákos Alelnök: Somogyi Béla (Helyére 2010. július 9-étől Csősz Imre lépett.) Képviselő tag: Dánielfy Zsolt

A 2006. november 23-i ülésen máris azzal a lényeges változással szembesültek a képviselők, hogy Hajdúné dr. Csabai Éva jegyző kezdeményezte határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyának 2006. december 31-i hatállyal, közös megegyezéssel való megszüntetését. A címzetes főjegyző, a Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiumának vezetője nyolc éven át szolgálta a várost. A posztra a közgyűlés pályázatot írt ki. Ennek nyomán a 2006. december 21-i ülésén új jegyzőt választott a testület. A jegyzői posztra öten nyújtottak be pályázatot. A jelölteket az ügyrendi bizottság hallgatta meg, s tett javaslatot a közgyűlésnek az új jegyző személyére: dr. Szekeres Antal 1997 és 1999 között a megyei önkormányzat aljegyzője, 2000 és 2004 között a megyei közigazgatási hivatal vezetője, majd a debreceni önkormányzat szervezetfejlesztési vezetője, 2005. október 1-jétől pedig a stratégiai tervezési főosztály vezetője volt. Az új jegyző még hatékonyabbá kívánta tenni a hivatal működését annak érdekében, hogy az ügyfelek az addiginál is több segítséget kapjanak, és gyorsabbá váljon az ügyintézés. Dr. Szekeres Antal 2007. január 1-jén foglalta el új hivatalát. 2007. április 6-a gyásznapként vonul be a város közgyűlésének történetébe. Ezen a napon gyilkolták meg Balla Irma képviselőt. Az elhunytat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata saját halottjának tekintet-

Elnök: Balázs Ákos Alelnök: Csősz Imre Képviselő tag: Dánielfy Zsolt Nem képviselő tagok: Bukovics József Cs. Kiss András Danku Attila Dr. Tóthné Stokker Erzsébet

te, s az április 11-i közgyűlésen a képviselők egyperces némasággal tisztelegtek emléke előtt. Balla Irmát április 18-án temették el református szertartás szerint a Debreceni Köztemetőben. A képviselőnő halála miatt a város 4-es számú választókerületében kiírt időközi önkormányzati képviselő-választást az érvényes szavazatok 73,65 százalékát megkapva Kérdő Zsuzsa (Fidesz) nyerte meg, aki a július 5-i közgyűlésen tette le a képviselői esküt. A képviselők sorában más változás is történt 2007 nyarán. Lemondott mandátumáról Karancsi Jánosné, a KDNP-Jobbik debre-

A közgyűlés is gyászolja Balla Irmát


| 21

A közgyűlés 2006 októbere és 2010 júliusa között 59 alkalommal ülésezett

ceni önkormányzati képviselője. A képviselő a lemondásáról szóló nyilatkozatot 2007. augusztus 24-én juttatta el a városházára, s a hírt a polgármester jelentette be a 2007. szeptember 6-i közgyűlésen. A jogszabályok értelmében a két jelölőszervezetnek 30 napon belül közösen kellett volna megneveznie a képviselő utódját a kompenzációs listáról. Ez azonban a megadott határidőre nem történt meg, így a Helyi Választási Bizottság határozata szerint a közös kompenzációs listán a leköszönt képviselő után következő dr. Horkay György ülhetett a képviselői székbe. Dr. Horkay György az 2007. október 18-i közgyűlésen tette le képviselői esküjét, egyúttal október 19-étől átvette a közgyűlés szociális bizottságának alelnöki tisztét is, amely posztot korábban dr. Karancsi Jánosné töltötte be. Az új megbízatása miatt megszűnt dr. Horkay György mandátuma az etikai bizottság külső tagjaként, s helyét dr. Novák Dezső vette át. A közgyűlés – parlamenti döntés nyomán – 2007. november 22-én született határozatával Debrecen Megyei Jogú Város és Mikepércs község részvételével megalakította a Debrecen–Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulást – Debrecen székhellyel. A kistérségben működő önkormányzatok a társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási, foglalkoztatási és területfejlesztési feladatok közös ellátására; esélyegyenlőségi program megvalósítására; a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások

22

|


biztosítására, fejlesztésére, szervezésére; intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozták létre, amelyhez ebben a formában a korábbinál nagyobb állami támogatás és újabb pályázati lehetőségek járnak. 2008 újabb képviselői lemondással kezdődött. A közgyűlés január 31-i ülésén a polgármester bejelentette, hogy lemondott mandátumáról Suták Miklós, az MSZP debreceni önkormányzati képviselője. Suták Miklós 2006-ban került be a városi képviselő-testületbe az MSZP kompenzációs listájáról. Lemondását azzal indokolta, hogy pártja őt delegálja a megyei önkormányzatba a 2007 decemberében elhunyt Csige József helyére, ezért le kellett mondania a debreceni képviselőségről. Helyére az MSZP dr. Zsiros Zsoltot, az MSZP városi elnökét delegálta, aki 2008. március 20-án tette le képviselői esküjét. 2008. március 21-étől Suták Miklós képviselői tagi helyét is Zsiros Zsolt vette át a szociális bizottságban. 2008. május 29-én dr. Zsiros Zsolt vette át a szocialista frakció vezetését. A váltást dr. Bazsa György addigi frakcióvezető kezdeményezte, aki jelentősen megnövekedett egyéb, nem politikai feladatai miatt mondott le erről a pozíciójáról, de frakcióvezető-helyettesként dolgozott tovább. Szintén frakcióvezető-helyettes lett Csedrik Katalin. 2008. augusztusában jelentős változások történtek a bizottságok személyi összetételében. Lemondott választott tisztségéről Bákonyi László, az ügyrendi bizottság, Csedrik Katalin, a tulajdonosi bizottság, Varga Zoltán, az európai integrációs bizott-

ság, dr. Zsiros Zsolt, az etikai bizottság képviselő tagja és egyidejűleg elnöke, valamint a szociális bizottság tagja. Az etikai bizottság képviselő tagjának és egyidejűleg elnökének dr. Bazsa Györgyöt, az európai integrációs bizottság képviselő tagjának Csedrik Katalint, a szociális bizottság képviselő tagjának Varga Zoltánt, a tulajdonosi bizottság képviselő tagjának Szathmári Károlyt, az ügyrendi bizottság képviselő tagjának pedig dr. Zsiros Zsoltot választották meg. A 2008. december 18-i közgyűlés áremeléseket tárgyaló napirendi pontjainak szavazásán nem vett részt az MSZP-frakció. Dr. Bazsa György frakcióvezető akkori szavai szerint alapvető szemléleti probléma jellemzi Debrecen vezetését, hiszen egy városnak arra kell törekednie, hogy megvédje az itt élőket a díjemelésektől és csökkentse az árakat. Ezért a napirendi pont tárgyalásakor bejelentette, hogy nem látják értelmét a vitának, így a szocialista képviselők kivonulnak az ülésről, kivéve Madarasi Istvánt, aki a pénzügyi bizottság elnökeként a teremben marad. 2009. március 19-én ismét kivonultak a szocialisták – valamint a szabad demokraták is – a debreceni képviselő-testület üléséről, amikor a repülőtér ügye került terítékre. A képviselő-testület 2009. november 26-i ülésén a városfejlesztési bizottság nem képviselő tagjává választotta dr. Zentay Istvánnét a júliusban elhunyt dr. Zentay István helyett, aki 1994 és 2002 között önkormányzati képviselő, 1995 és 1998 között pedig a város alpolgármestere is volt. 2009. november 6-án Kálmánné Szabó Ka-

talin önkormányzati képviselő lemondott az MDF városi elnöki tisztségéről. A politikus 2004-től állt a párt debreceni szervezetének élén. A lemondás – illetve az MDF akkori aktuális politikai magatartása – hatással volt a debreceni közgyűlésben a Fidesz és az MDF együttműködésére is. A Fidesz szerint a két párt értékrendjét tekintve jelentősen eltávolodott egymástól. A Fidesz debreceni frakciója a helyzet áttekintését követően 2009. november 25-i frakcióülésén mindezek alapján egyhangúlag úgy döntött, hogy az MDF-fel 2006 októberében kötött együttműködési megállapodást november 27-i hatállyal felmondja. A döntés következményeként a 2009. december 10-i közgyűlésen felmentették külügyi tanácsnoki tisztségéből Turi Gábort, a közgyűlés MDFes képviselőjét. Kósa Lajos polgármester megköszönte a tanácsnok addigi munkáját, és hangsúlyozta, hogy azzal szemben soha nem fogalmazódott meg szakmai kifogás. Turi Gábor 2010. március 12-én kilépett az MDF-ből, s bejelentette, hogy független értelmiségiként a ciklus végéig el kívánja látni képviselői feladatait. Az MDF-ből szintén kilépett Kálmánné Szabó Katalin úgy döntött, hogy immár a Fidesz helyi munkáját segítené. 2010. március 16-án a Fidesz debreceni önkormányzati képviselőcsoportja egyhangúan támogatta Kálmánné Szabó Katalin befogadását a frakcióba. A politikus a 2010. március 18-i közgyűlésen már hivatalosan is ebben a képviselőcsoportban foglalt helyet, de a Fideszbe nem lépett be. A szocialisták tábora ugyanekkor azért módosult, mert az MSZP-s dr.

A közgyűlés az alkotó viták színtere


| 23

A közgyűlés otthona a régi városháza

Rónai György tagja lett a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának, s emiatt le kellett mondania képviselői mandátumáról, amit 2010. február 26-i hatállyal meg is tett. Addig a politikus az egészségügyi bizottság tagja, valamint a tulajdonosi bizottság alelnöke volt. Dr. Rónai György helyett az MSZP-frakció új tagja Kádárné Antall Ivett lett, aki 2010. március 18-án tette le a képviselői esküt. Kádárné Antal Ivett addig az egészségügyi bizottság nem képviselő tagja volt, megválasztása miatt 2010. március 18-i hatállyal lemondott. Ugyanakkor az elhunyt dr. Borsos Éva oktatási bizottsági külsős tagsága megszűnt. Mindezek miatt az egészségügyi bizottság képviselő tagja lett Kádárné Antal Ivett, míg külső tagja dr. Bedő Tibor. Az oktatási bizottság nem képviselő tagjává Pallás Györgyöt választotta meg a közgyűlés, a tulajdonosi bizottság képviselő tagjának és alelnökének pedig dr. Zsiros Zsoltot. A 2010. június 24-i közgyűlésen napirend előtt jelentették be, hogy 2010. június 30-i határidővel lemond önkormányzati képviselői megbízatásáról dr. Kovács Zoltán és Halász János. Előbbi politikus kommunikációs tanácsnoki posztjától, utóbbi pedig kulturális ügyekért felelős alpolgármesteri tisztségétől is megvált. Dr. Kovács Zoltán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkáraként, míg Halász János a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkáraként dolgozik tovább. A lemondott dr. Kovács Zoltán helyett a közgyűlés 2010. július 8-i ülésén megválasztotta Filepné Tóth Katalint a kulturális bizottság, valamint Czellér Lászlót a pénzügyi bizottság képviselő tagjának. A 2010 októberi önkormányzati választás közelsége miatt sem dr. Kovács Zoltán, sem Halász János megürese-

24

|


dett egyéni önkormányzati képviselői mandátumára nem írtak ki időközi választást. 2010. július 1-jén Varga Zoltán szocialista önkormányzati képviselő sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy felfüggeszti tagságát az MSZP-ben, lemond a tisztségeiről, kilép a debreceni közgyűlés szocialista frakciójából, és a ciklusból hátralévő hónapokban független képviselőként dolgozik tovább. Ugyancsak július 1-jén jelent meg híradás a helyi sajtóban arról, hogy Gadus István szabad demokrata képviselő kilépett az SZDSZ-ből, s a debreceni közgyűlésben függetlenként kíván tevékenykedni a ciklus végéig. Az Országgyűlés 2010 júniusában döntött arról, hogy csökkenteni kell a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát. Ez alapján 2010 októberében a debreceni közgyűlésbe az eddigi 50 helyett már csak 34 képviselőt lehet megválasztani, akik közül 24-en egyéni képviselőként, 10-en pedig listáról juthatnak be a testületbe. A debreceni közgyűlés 2010. július 8-i ülésén a lemondott Halász János helyére Somogyi Bélát választotta meg kulturális alpolgármesternek. Ezzel egyidőben Somogyi Bélát felmentette a kulturális bizottság elnöki, a környezetvédelmi bizottság tagi és a Józsai Településrészi Önkormányzat alelnöki tisztéből. A változás miatt a közgyűlés 2010. július 9-ével Kálmánné Szabó Katalint a kulturális bizottság elnökének, Dánielfy Zsoltot a kulturális bizottság alelnökének, Asbóth Endrét a kulturális bizottság képviselő tagjának; Jenei Imrét a környezetvédelmi bizottság képviselő tagjának, Csősz Imrét a Józsai Településrészi Önkormányzat alelnökének választotta.

A képviselő-testület tagjai (2010. július 8.) Fidesz-frakció

Kósa Lajos polgármester

Asbóth Endre

Balázs Ákos

Becsky Tibor

Csaholczi Attila

Csősz Imre

Czellér László

Czirják Anikó

Dánielfy Zsolt

Filepné Tóth Katalin

Fodor Levente

Győri Gyula

Halász D. János alpolgármester

Jenei Imre

Kálmánné Szabó Katalin

Kérdő Zsuzsa


| 25

Kiss Sándor dr.

Mazsu János dr.

Nagy Sándor

Pajna Zoltán alpolgármester

Pankotai László dr.

Papp Csaba dr.

Papp László dr. frakcióvezető

Somogyi Béla alpolgármester

Szabó Gyula

Széles Diána dr.

Szilágyi László

Zemlényi Jusztina Katalin dr.

Bákonyi László dr.

Bazsa György dr.

Csedrik Katalin

MSZP-frakció

Bagolyné Rinyu Ilona

26

|


Kurucsó Péter

Lukács József

Madarasi István

Szabó Miklós

Szathmáry Károly

Zsiros Zsolt dr. frakcióvezető

MDF

Joó Szabolcs

Kádárné Antal Ivett

SZDSZ

Gadus István

Kovács László


| 27

KDNP – Jobbik

Civil Fórum Debrecen Egyesület

Horkay György

Gondola Zsolt dr.

Debreceni Városvédő Egyesület

Kozlok László

Karácsonyi György

Függetlenek

Turi Gábor

28

|


Függetlenek Debrecenért Egyesület

Varga Zoltán

A polgármesteri hivatal Az új ciklus indulását követően, 2006 októberében az első jelentős változást a polgármesteri hivatal életében egy informatikai fejlesztés hozta. A modern kor elvárásainak megfelelve a képviselők ettől kezdve nem papíron kapják meg a közgyűléseken tárgyalandó előterjesztéseket, s egyéb dokumentumokat, hanem elektronikus formában. Az önkormányzat internetes honlapján ezeket a dokumentumokat – a zárt ülések anyagainak kivételével – a képviselőkkel egy időben bárki megismerheti. Ugyanebben az elektronikus rendszerben dolgozzák fel a testületi ülések jegyzőkönyveit is, melyek – hitelesítésük után – szintén mindenki számára elérhetők. Ezzel a debreceni önkormányzat eleget tesz az elektronikus információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak. 2006. december 11-től aztán nemcsak az információk mennyisége nőtt az önkormányzat internetes kínálatában, hanem a régi mellett egy új szerkezetű honlap is elindult a régi portállal párhuzamosan. Az új weblap célja az volt, hogy a felület még inkább felhasználóbarát legyen, és gyorsabb ügyintézést tegyen lehetővé. Az új honlapon információ szerezhető egyebek mellett az egészségügyi intézményekről, a város vagyonának alakulásról 1994-től kezdve, az ügyeletes gyógyszertárakról, az egészségügyi szakrendelésekről, a közgyűlés működéséről, a képviselőkről és az önkormányzati rendeletekről is. A vállalkozással kapcsolatos kötelezettségeket és a helyi adóügyeket elektronikusan is lehetett már intézni, de a papíralapú formanyomtatványok továbbra is letölthetők maradtak.

Egy kattintással elérhetővé vált például a város szabályozási terve: színes térképen helyrajzi számmal ellátva lehet megtalálni bármelyik debreceni telket, házat, vagy épp közterületet az új térinformatikai rendszeren. A szabályozási terv mellett Debrecen közműtérképe is áttekinthető. Ezek az adatok nagy segítséget jelentenek, ha valaki építkezik. A kisvállalkozói információs rendszer, valamint a környezetvédelmi rendszer a gazdasági élet szereplőinek és a hivatalnak a kapcsolatát teszi gördülékenyebbé. Mindezek mellett bevezetésre került egy zárt hozzáférésű online információs rendszer, amely tartalmazza a polgármesteri hivatal belső dokumentumait. Ez utóbbi információk természetesen csak a hivatal munkatársai számára elérhetők, ám nekik nagy segítséget jelent a mindennapi munkájuk során. Az adatok összegyűjtése, rendszerezése és az interneten való közzététele 522 millió forintba került. Ebből 421 milliót az Európai Unió pályázatán nyert el Debrecen, 41 millió forint volt az önrész, 60,6 milliót pedig az Európai Unió Önerő Alapjából használt fel a város.

Szervezeti változások A 2007-es esztendő kezdetén az önkormányzat állami finanszírozásának beszűkülése miatt a hivatal dolgozóinak létszámát 632ről 602-re kellett csökkenteni. Ettől függetlenül megkezdődött a polgármesteri hivatal szerkezeti átalakítása, munkájának hatékonyabbá tétele is, hiszen a tevékenység-


| 29

A leggyakrabban felkeresett hivatali egységek (%)

Jegyző Szociális osztály Okmányosztály Népjóléti osztály Adóügyi osztály Műszaki osztály Igazgatási osztály Városüzemeltetési osztály Oktatási osztály Egyéb

ét 2007. január 1-jén megkezdő új jegyzőnek, dr. Szekeres Antalnak ez egyik fő célkitűzése volt. 2007 márciusától valóban átformálódott a hivatal szervezeti felépítése. Megszűnt a stratégiai tervezési főosztály, a várostervezési osztály az újonnan létrejött építésügyi főosztályhoz, a közbeszerzési és ellenőrzési osztály pedig közvetlenül a jegyző irányítása alá került. Egyetlen új osztály jött létre titkárság néven, amely a polgármester felügyelete alá tartozik, és a korábbi stratégiai tervezési főosztály, szűkebben véve pedig a városmarketing-osztály munkáját folytatta. Ez utóbbi szervezeti egység neve később Polgármesteri Kabinetre változott. A hivatali átszervezések után – 2007. április 1-jétől – a Cívis Ház Zrt. korábbi vezérigazgatója, Kováts Ákos irányítja fő-

2006 1,8 20,25 30,59 5,51 8,7 16,66 7 1,9 5,8 7,1

2007 1,38 19,72 31,39 4,44 8,61 14,72 7,05 2,2 4,44 6,67

2008 1,12 19,3 32 3,9 8,08 15,88 6,96 2,5 3,62 6,13

2009 0,7 23,6 28,6 3,4 10,1 11,8 2,4 7,4 3,7 6,4

építészként az építésügyi főosztályt, a humán főosztály élére dr. Bene Edit, míg az okmányosztály élére dr. Halasiné dr. Győri Lívia került. A szociális osztályt dr. Csanády Edit, a városüzemeltetési osztály pedig dr. Gábor Zsombor irányítása alá került. Dr. Csanády Editet 2009-ben Juhász Sándorné váltotta. A városépítési osztály élére Kónya Tamásné nyugdíjba vonulását követően Scheffer Attila került. Az oktatási osztály irányítását 2007. május 1-jével Pappné Gyulai Katalin vette át. 2008-ban önálló informatikai csoport is létrejött a polgármesteri hivatalban. Az esztendő második fele is hozott újításokat: 2007 novemberében az országban elsőként tesztelhették az ügyfelek a debreceni polgármesteri hivatalban a tovább-

A leggyakoribb ügytípusok, melyekben a polgármesteri hivatalhoz fordulnak (%)

Okmányokért Építési ügyekben Szociális és egyészség Oktatás, nevelés Szabálysértés Szerződés, megállapodás Gyámügy Általános adatlap, csekk Lakásügy Információ, tájékoztatás Adóügyek Egyéb

30

|


2006 33,05 11,1 15,6 5,75 2,05 3,1 2,9 2,1 5 6,1 11,3 3,72

2007 30,32 11,34 16,9 4,86 1,56 2,55 3,7 2,54 3 8,56 12,27 2,65

2008 30,65 13,38 16,55 5,6 0,49 1,95 2,43 3,89 3,89 8,27 10,7 2,2

2009 29,6 9 20,7 6,9 0 2,1 3,3 1,2 3,6 11,4 9,9 2,4

A hivatali ügyintézés megfelelősége (%)

megfelelő nem megfelelő

2006 87,83 12,16

2007 89,3 10,7

2008 89,3 10,7

2009 94,7 5,3

Az ügyfelek által megítélt „osztályzatok” átlaga egyes kérdésekben (ötfokú skálán)

1. A városban jól ismerik a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatát 2. Az ügyfélszolgálat közérthető információkkal segíti a lakosságot 3. A hivatalban egyenlő bánásmódban részesülnek az ügyfelek 4. Az ügyfelek elégedettek lehetnek a tisztviselők munkájával 5. A hivatal munkatársai szakmailag jól felkészültek 6. A hivatal épülete megfelel a céljának 7. A hivatal könnyen megközelíthető 8. A hivatalban könnyű megtalálni a keresett ügyintézőket 9. A hivatalban ügyfélközpontú az ügyintézés 10. Az emberek elégedettek a hivatal munkájával 11. A válaszadó elégedettsége a hivatal munkájával

fejlesztett időpont-foglalási rendszert, mely még átláthatóbb és gyorsabb eljárást tett lehetővé. Szükség is volt erre, hiszen az okmányosztályon akkoriban évente mintegy 200 ezren intézték ügyeiket. A polgármesteri hivatalban már 2004 óta kérhettek előre időpontot az ügyfelek. 2007 novemberétől a korábbiaknak megfelelően interneten, telefonon és személyesen is be lehet jelentkezni, újdonságot jelentett azonban az, hogy az interneten keresztül addig csak a legközelebbi szabad időpontot látták a látogatók, ezt követően pedig egy teljes munkahét valamennyi lehetséges időpontja megjelenik, és az ügyfelek választhatják ki a nekik legmegfelelőbbet. Ha pedig az ügyfél személyesen kér időpontot az új városházán az érintőképernyős terminál segítségével, a monitoron láthatja a várakozók számát, és azt is, hány munkaállomás foglalkozik az ő ügytípusával. Ennek fényében mindenki maga döntheti el, hogy inkább időpontot kér egy következő alkalomra, vagy csak az adott napra szóló sorszámmal a várakozást választja. A kinyomtatott sorszámot tartalmazó szelvényen az is olvasható, hogy az adott ügy elintézéséhez az ügyfélnek milyen dokumentumokat kell bemutatnia, illetve

2006 3,71 4,07 3,19 4,22 4,29 4,29 4,19 4,09 3,99 3,77 4,1

2007 3,69 4,02 3,81 3,91 4,2 4,1 4,23 4,12 4,21 4,1 4

2008 3,8 4 3,77 4,1 4,34 4,2 4,22 4,12 4,1 3,73 4,2

2009 4,08 4,15 4,05 4,16 4,39 4,20 4,12 4,13 4,24 4,04 4,31

kitöltenie, vagy éppen mennyi illetéket kell lerónia. Ezt jól egészíti ki az a szolgáltatás, melynek keretében az önkormányzat internetes honlapján az ügyfelek komplett leírásokat találnak az egyes ügytípusok menetéről, így előzetesen alaposan felkészülhetnek az ügyintézésre.

Szervezeti egységek 2010-ben Az építésügyi főosztály (főosztályvezető, főépítész: Kováts Ákos) két osztály munkáját fogja össze. A műszaki osztály (osztályvezető: Áts László) feladatkörébe tartozik az elsőfokú építéshatósági engedélyek elbírálása, az építkezések ellenőrzése. Az osztálynak három építési csoportja van. A várostervezési osztály (osztályvezető: Sziki Gyula) településrendezési és -fejlesztési feladatokat lát el. A humán főosztályhoz (főosztályvezető: dr. Bene Edit) négy osztály tartozik. A kulturális osztály (osztályvezető: Szentei Tamás) kulturális és civil kapcsolatokkal összefüggő, valamint sport- és ifjúsági feladatokat lát el. Az oktatási osztály (osztályvezető:


| 31

Az új városháza tágas ügyféltere

Pappné Gyulai Katalin) legfontosabb feladata az önkormányzat közoktatási intézményrendszerének irányításához kapcsolódó feladatok ellátása. A családvédelmi osztálynak (osztályvezető: dr. Rácz Julianna) főként népjóléti, gyermekvédelmi és gyámhivatali feladatai vannak. Egységei: gyámhivatal, intézményi és gyámügyi csoport, népjóléti csoport. A szociális osztály (osztályvezető: Juhász Sándorné) feladata a rendszeres és az eseti jellegű szociális juttatásokkal összefüggő ügyek ellátása. Egységei: foglalkoztatási csoport, szociális csoport, támogatási csoport. A szervezési és jogi főosztályhoz (főosztályvezető: Lukácsné dr. Pócsi Ildikó) három osztály tartozik. A szervezési osztály (osztályvezető: dr. Németh Ilona) testületi, szervezési, választási, iktatói, a jogi osztály (osztályvezető: dr. Vincze Nóra) humánpolitikai, jogi és minőségbiztosítási feladatokat lát el. A szervezési osztály csoportjai: iktatócsoport, szervezési csoport. A jogi osztály egységei: humánpolitikai csoport, jogi csoport. Az ellátási osztályhoz (osztályvezető: Derzsy Kálmán) tartoznak az informatikai, gondnoksági és az általában vett ellátási ügyek. Csoportjai: ellátócsoport, gépjárműcsoport, gondnoksági csoport. A városfejlesztési főosztály (főosztályvezető: Varga László) feladatát két osztály és egy önálló csoport keretében végzi. A városépítési osztály (osztályvezető: Scheffer Attila) beruházási, felújítási, környezetvédelmi feladatokat lát el. Egységei: beruházási csoport, felújítási csoport. A városüzemeltetési osztály (osztályvezető: dr. Gábor Zsombor) végzi a közlekedési, vízügyi, energiaügyi

32

|


és a tág értelemben vett városüzemeltetési ügyek intézését. Csoportjai: közlekedési csoport, városüzemeltetési csoport. A programvégrehajtó csoport (csoportvezető: dr. Patai Lajos) az európai uniós támogatással megvalósuló nagy fejlesztési projektek (például a szennyvíz-csatornázási program, a 2-es villamos pályájának kivitelezése) megvalósításában működik közre. A hatósági főosztály (főosztályvezető: dr. Vizeli Sándor) két osztályt foglal magában. Az igazgatási osztály (osztályvezető: dr. Gulyás Tünde) főként általános igazgatási, szabálysértési és vállalkozási ügyekkel foglalkozik. Csoportjai: igazgatásrendészeti csoport vállalkozási csoport. Az okmányosztály (osztályvezető: dr. Halasiné dr. Győri Lívia) anyakönyvi és körzetközponti okmányirodai feladatokat lát el. Csoportjai: anyakönyvi csoport, közlekedésiokmány-csoport, személyiokmány-csoport. A gazdálkodási főosztály (főosztályvezető: Kovács Lászlóné) három osztályt foglal magába. A pénzügyi osztály (osztályvezető: Molnár Éva) látja el a költségvetés tervezésével, a gazdálkodással, a pénzügyi finanszírozással, valamint a számvitellel kapcsolatos feladatokat. Csoportjai: intézményi csoport, költségvetési csoport, pénzügyi-számviteli csoport. A vagyonkezelési osztályhoz (osztályvezető: Racsmány Gyula) tartoznak az önkormányzati tulajdonú vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és gazdálkodási feladatok. Csoportjai: ingatlangazdálkodási csoport, társasági csoport, vagyonnyilvántartási csoport. Az adóügyi osztály (osztályvezető: dr. Hornyik László) pedig a helyi adók nyilvántartásával, elszá-

molásával, beszedésével, ellenőrzéssel kapcsolatos teendőket látja el. Csoportjai: behajtási csoport, könyvelési csoport, vagyoni csoport, vállalkozói csoport. Az önálló egységek közvetlenül a jegyző, illetve a polgármester felügyelete alá tartoznak. A Polgármesteri Kabinet (osztályvezető: Tóth Andrea) feladatkörébe tartozik többek közt a gazdaságfejlesztéssel, a városmarketinggel és a városháza kommunikációjával kapcsolatos feladatok. Az ellenőrzési osztály (osztályvezető: Almási Zsuzsa) mint önálló szervezeti egység az önkormányzati intézmények és a polgármesteri hivatal pénzügyi-gazdasági ellenőrzését látja el. A közbeszerzési osztály (osztályvezető: Szűcs László) a közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítását végzi.

Ügyintézés Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a legnagyobb ügyfélforgalmat lebonyolító polgármesteri hivatal az országban. Az apparátus mindent összevetve évente több mint 500 ezer ügyet intéz. Ez – pusztán statisztikai szempontból – olyan, mintha minden egyes debreceni lakos évente legalább kétszer megfordulna ügyet intézni a polgármesteri hivatalban. 2008-ban például az esztendő folyamán mintegy 8 százalékkal emelkedett az ügyintézések száma. Az ügyek 97–98 százalékát határidőre elintézik a hivatal munkatársai. Egy 2009. október 1-jén életbe lépett új szabály szerint, ha a hivatal valamit nem intéz el határidőre, akkor azt az illetéket kell visszaadni az ügyfélnek, amit az ügyintézés kapcsán befizetett. Az új rendelkezés bevezetése óta a debreceni polgármesteri hivatalnak kevesebb mint 5 esetben kellett fizetnie az ügyintézési határidő túllépése miatt. Bár való igaz, hogy az ügyfelek néha hosszadalmasnak tartják az ügyintézést, ez mégis azt jelzi, hogy a hivatal a jogszabályi keretek által megszabott határidőkön belül végzi a munkáját. Azok, akik úgy gondolják, hogy hosszadalmas az intézkedés, általában olyan ügyekkel keresik fel a polgármesteri hivatalt, mely ügyekben a hivatalnak különböző szakhatóságokat is meg kell keresnie. Jogszabály szerint az e

megkeresések lebonyolításának ideje nem számít bele az ügyintézés időtartamába. A város közgyűlése éves átlagban mintegy 60 rendeletet és körülbelül 250 határozatot, a közgyűlés bizottságai egyenként évi 20 és 200 közötti számú döntést hoznak. A közgyűlési rendeletek és határozatok kapcsán évente 4–5 törvényességi észrevétel érkezik. Ezeknek a kifogásoknak az egyharmada kapcsán kiderül, hogy a közgyűlés eljárása helyes volt, míg a többi esetében bizonyosodik be az, hogy egyes döntéseknek valamely része hibás volt. Ez összességében 1 százalékos hibázási arányt jelez. A bizottsági döntések kapcsán még kisebb a kifogásolások száma, így a debreceni önkormányzat tevékenységében a törvényességi hibák aránya összességében csupán ezrelékekben mérhető. Ha a hivatal hatósági munkáját vizsgáljuk, akkor a polgármesteri hivatal által évente kezelt ügyekből mintegy 120–130 ezer jár hatósági döntéssel. Ezek közül éves szinten kevesebb mint ezerrel kapcsolatban élnek az ügyfelek jogorvoslattal. E kifogásolt döntéseknek közel a felében kell aztán valamin változtatni. Ez is azt jelzi, hogy Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlésének tagjai, valamint polgármesteri hivatalának munkatársai a legmesszebbmenőkig jogkövető módon végzik munkájukat, vagyis hoznak döntéseket és hajtják végre azokat. Ezt a jó színvonalat azzal is lehet illusztrálni, hogy szakmai szervezetek rendszeresen hívnak előadókat egyetemekre a debreceni polgármesteri hivatalból, vagy kérnek tőlük szakmai véleményt például jogszabálytervezetek előkészítése során. A polgármesteri hivatal több munkatársa rendszeresen publikál szakmai folyóiratokban is. A debreceni polgármesteri hivatalban tehát magas színvonalú szakmai munka folyik, annak dacára, hogy a munkatársak fluktuációja nagynak mondható. Volt olyan esztendő, hogy az összlétszám 16–17 százaléka kicserélődött, holott ennek a normális aránya 5 és 10 százalék között kellene, hogy legyen. Nehezíti a köztisztviselői életpálya kialakítását, hogy ezen a területen a 2010-et megelőző több mint 2 évben nem volt átfogó fizetésemelés, sőt, a korábban kapott 13. havi fizetést is elvesztette ez a szféra. Bizonyos idő eltelte után mindenki


| 33

Az utóbbi években nőttek a hivatal adminisztrációs terhei

lép ugyan előre, de ez havi szinten néhány ezer forintos fizetésemelkedést jelent. A debreceni polgármesteri hivatalban egyébként a fizetések átlaga nem éri el a statisztikailag kimutatott országos fizetési átlagot. Emiatt a köztisztviselői munka nem igazán mondható népszerűnek. Ugyanakkor a munkanélküliségi helyzet miatt volt már arra példa, hogy egy ügyintézői állásra 160an pályáztak – hiszen 2007 óta ezeket az állásokat csak pályázat útján lehet betölteni. Ebből a 160-ból körülbelül 40-en feleltek meg a képesítési előírásoknak, de a többiek is próbálkoztak, remélve, hogy talán mégis kikerülhetnek a munkanélküliség állapotából. Volt eset arra is, hogy valakit 40–50 pályázó közül választottak ki, de az illető a harmadik munkanapon már kilépett, mert számára máris nagy volt a munkaterhelés. Ez nem is csoda, hiszen az utóbbi években folyamatosan nőtt az önkormányzatok által ellátandó feladatok száma. E feladatok túlnyomó többsége adminisztrációs tehernövekedést jelent. Jelentős többletteher például az, hogy 2007-ben megváltozott szabályok miatt a hivatal postaforgalma az azt megelőző időszakhoz képest gyakorlatilag megháromszorozódott. Ha valaki korábban valamilyen kérelmet adott be, csak a döntésről szóló iratot postázták neki. 2007 óta jellemzően tértivevényes küldeményben értesíteni kell őt – s az ügyben az összes érintettet – arról, hogy a hivatalon belül elindult az ügy, majd a döntésről, végül ar-

34

|


ról is, hogy a döntés jogerőre emelkedett-e. Egyetlen ügynek számos, sokszor több mint 100 érintettje is lehet – például akkor, ha egy lakótelepi garázst bolttá akarnak alakítani, s arról a társasház összes tulajdonosát értesíteni kell –, ezért akár egyetlen ügy kapcsán is hatalmas levélmennyiség keletkezik. Ennek az lett a következménye, hogy a debreceni polgármesteri hivatal napi átlagban 3000 levelet ad fel postán. A helyi adókról szóló értesítések esetén tavasszal mintegy 70 ezer, s nyár végén körülbelül 40 ezer jön még ehhez akciószerűen hozzá. Többek közt e terhek miatt is kellett kérnie a hivatalnak a közgyűléstől azt, hogy a 2007 eleji létszámcsökkentés – mikor is 29 dolgozót bocsátottak el – után 2010-ben mégis adjon lehetőséget 20 új státus létesítésre. Így 2010-ben lényegében újra megközelítően a 2006-os létszámmal – ami 636 fő – dolgozik a hivatal. A hivatali munkát fél évente osztály-, valamint főosztály-értekezleteken értékelik, s a következő időszak várható feladatairól is szó esik. Évente egyszer az elmúlt esztendőt értékelő és előretekintő jelleggel teljes állománygyűlést is tartanak az önkormányzat vezetői a hivatal dolgozóinak. A munka értékeléséhez tartozik, hogy minden év július 1-jéhez, a köztisztviselői naphoz kapcsolódva a magas színvonalon végzett munka elismeréseképpen szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsosi címeket adnak. Évente mindössze egy-két munkatárs részesülhet ebben az elismerésben, ami fizetésbeli előmenetellel is jár. 2007-ben Sinaliné Veres Erzsébet csoportvezető (okmányosztály, anyakönyvi csoport), 2008-ban Kovács Istvánné csoportvezető (adóügyi osztály, vállalkozói csoport) kapott főtanácsadói címet. 2009-ben és 2010-ben nem került sor szakmai főtanácsadói cím adományozására, míg szakmai tanácsadói címet 2007 és 2009 között nem kapott egyetlen hivatali dolgozó sem. Ez is mutatja ezen elismerések rangját. 2010-ben Tripsánszki Bernadett mezőgazdasági ingatlanhasznosítási ügyintéző (vagyonkezelési osztály, ingatlangazdálkodási csoport), valamint Krajczár László Balázs közbeszerzési ügyintéző (közbeszerzési osztály) érdemelte ki a szakmai tanácsadói elismerést.

Kiadott személyi okmányok az okmányosztályon Év/ügytípusok (db)

Személyi igazolvány

Lakcímigazolvány

2000

13 071

34 217

2001

19 071

46 022

2002

21 193

45 888

2003

24 358

43 637

22 610

2004

19 801

40 756

28 520

4 034

2005

18 925

38 787

11 976

2 965

660

2006

22 390

42 835

10 685

1 200

12 702

2007

23 436

47 946

8 682

1 178

3 700

2008

22 257

40 681

11 709

994

3 463

2009

21 465

37 048

10 804

3 122

3 146

Ügyfél-elégedettség A polgármesteri hivatal 2004 óta évente végeztet ügyfél-elégedettségi felméréseket a Controll Holding Tanácsadó Zrt.-vel. 2006ban a 222 válaszadótól származó visszajelzések alapján az derült ki, hogy magasan a legtöbben az okmányosztályt keresték fel, míg sorrendben ezután a szociális, a műszaki, az adóügyi és az igazgatási osztályok következtek. A hivatal ügyfélfogadási rendjét 196 válaszadó tartotta megfelelőnek. A lakosság és a hivatal kapcsolatát jellemzően jónak (4) ítélték meg egy, az iskolai osztályzatokkal azonos 5 fokú skálán. A válaszadók zöme az ügyintézők udvariasságát, segítőkészségét, szakszerűségét jelesre (5) értékelte, míg az ügyintézés körülményeit már többen csak jónak (4) minősítették. 2007ben növekedett a válaszadási hajlandóság, hiszen 251-en töltötték ki a kérdőívet. A 2006-oshoz képest azonban nem változtak a jellemző vélemények, mint ahogyan 2008ban sem, 249 válaszadó esetében. A hivatal ügyfélfogadási rendjére vonatkozó kérdés kapcsán 2009-ben a 232 válaszadó 95%-a elégedettségét fejezte ki, és csupán 5%-ban mutatkozott némi elégedetlenséget e tekintetben. Akik megnevezték elégedetlenségük okát, minden esetben a túl rövid ügyfélfogadási időt nevezték meg indoknak. Az ügyfélfogadási rendet rugal-

Útlevél

Parkolási igazolvány

Ügyfélkapu

masnak, megfelelőnek, jól kialakítottnak tartják azok, akik „igen” választ adtak erre a kérdésre. A válaszok azt mutatják tehát, hogy – az elmúlt évhez hasonlóan – az állampolgárok továbbra is elégedettek azzal, hogy délelőtt és délután is van fogadási idő, s elérhetőek az irodák munkaidőn kívül is. A hivatal tájékoztatási rendjére vonatkozó kérdés értékelése szintén rendkívül pozitív volt 2009-ben: 216 elégedett válasz érkezett, ami 95,6%-os arányt jelent. A szöveges válaszadás lehetőségét kihasználva pozitívumként érkeztek olyan vélemények, melyek szerint a tájékoztatás minden szinten megfelelő, teljes körű, és mivel minden fontos, az ügyintézéshez kapcsolódó információ ki van függesztve, az ügyek intézésének menete is így gyorsabb és hatékonyabb. A kérdésre mindössze 10 elégedetlen válasz érkezett. Megállapítható tehát, hogy az állampolgárok tájékoztatása a hivatali ügyfélfogadás során megfelelő, az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok előre kikérhetők, az önkormányzat internetes honlapjáról letölthetők, ami lényegesen gyorsítja az eljárások menetét. A legkiemelkedőbbnek a munkatársak szakmai felkészültségére vonatkozó válaszok pozitív volta mutatkozott 2009-ben. Az ügyfelek úgy ítélték meg, hogy a hivatal alkalmazottai munkájukat szakszerűen végzik, udvariasak, segítőkészek. Összességé-


| 35

ben tehát a hivatallal szembeni elégedettség kiemelkedőnek mondható. Bár valamen�nyi kérdésnél születtek elégtelen osztályzatok is, a válaszadók aránya ezen negatív mutatók tekintetében elhanyagolható volt. Többesztendős összehasonlításban figyelemre méltó, hogy az ügyfelek által megítélt „osztályzatok” átlaga a hivatal munkájával kapcsolatos egyes kérdésekben egyre javuló képet mutat. A szöveges kiegészítésre, vélemény kifejtésére alkalmas utolsó kérdésre 2009-ben a lehetséges 232-ből összesen 28 válasz érkezett, amelyek az ügyintézés színvonalának növelésére vonatkoznak. Ezek közül legtöbben a kevés parkolóhelyet kifogásolták, illetve többen jelezték, hogy kevés az ügyintézők száma. Az ügyintézők zsúfolt, levegőtlen munkakörnyezetét, leterheltségét is észlelték az ügyfelek, valamint több esetben a bürokrácia mértékét, a túl sok papírral járó ügyintézést kifogásolták. Ezzel szorosan összefügg az arra érkezett javaslat, hogy az internetes ügyintézés megteremtésére lenne szükség. Az ügyfélteret illetően is érkeztek vélemények. Jelezték, hogy sokszor túlzsúfolt, zajos az ügyféltér, több padra lenne szükség az emeleti folyosón. Ásványvíz-automata beállítására és mindenhol sorszámhívó rendszer kialakítására is igény mutatkozik. Egy ízben arra is érkezett javaslat, hogy az ügyfélfogadás bizalmasabb legyen, mert jelenleg a többi sorban álló ügyfél mindent hall, amit az ügyfél és az ügyintéző beszél.

Szervezetfejlesztés A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. május 13-án egyfordulós nyílt pályázatot jelentett meg a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztésére az Államreform Operatív Program keretében ÁROP-1.A.2 kódszámon „A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” címmel. A pályázat szerint a megyei jogú városok az új szervezési-működési kultúra elterjesztésére, a stratégiai menedzsment és az eredményességi szemlélet érvényesítésére, valamint a felügyelt intézmények költséghatékonyságának megerősítésére kaphattak 90 százalékos inten-

36

|


zitású vissza nem térítendő támogatást. A kiírt pályázat forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosította. A pályázat közvetlenül kapcsolódott Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának korábbi szervezetfejlesztési elképzeléseihez. A város pályázata sikeres volt, így az elnyert 19 350 000 forintos pályázati forrás lehetővé teszi, hogy a hivatalban már egy évtizede folyó tudatos szervezetfejlesztés tovább folytatódjon, elősegítve az önkormányzat folyamatosan növekvő feladatainak színvonalas ellátását. A projekt kiemelt célja az ügyfélszolgálati ügyintézés javítása annak érdekében, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást, gyors és színvonalas ügyintézést kapjon az ügyfél; a szervezet belső egységei közötti kommunikáció javítása; a költségvetési gazdálkodás eredményességének, ezen belül is a közbeszerzési eljárás színvonalának javítása; a lakosság naprakész tájékoztatása, a civil és a vállalkozói szférával történő hatékonyabb együttműködés. A hivatal fontos feladata a képviselő-testület munkájának projektszemléletű, hatékony segítése is, amely főként városfejlesztési téren – így például az ISPA csatornázási program, a 2-es villamosvonal fejlesztése, vagy az Integrált Városfejlesztési Stratégia esetében – már működik. Ugyanakkor egyre több európai uniós projektben vesz részt a város, amelyek zökkenőmentes, eredményes lebonyolítása szükségessé teszi, hogy ezekre mind szervezetileg, mind szakmailag felkészült legyen a hivatal. A program keretében a Controll Holding Tanácsadó Zrt. közreműködésével 2009. szeptember 28. és 2009. október 2. között úgynevezett „munkanap-fényképezést” végeztek a polgármesteri hivatalban, melyben összesen 18 osztály 234 dolgozója vett részt. A felmérésből és ügyirat-statisztika feldolgozásából többek közt kiderült, hogy a hasznos munkaidőt a polgármesteri hivatal munkatársai teljesen kihasználják (99,5%), jelentős túlmunka igénybevételére ritkán, jellemzően a városüzemeltetési osztályon (+8,5%) kerül sor. A hivatal hasznos munkaidőalap felhasználása az országos átlagtól (96,9%) +2,6 százalékponttal felfelé tér el.

A költségvetés alakulása Debrecen városának költségvetési politikáját a 2006 és 2010 közötti időszakban jelentős mértékben meghatározta az, hogy míg ellátandó feladatai egyre gyarapodtak, s a működési költségek folyamatosan nőttek, addig a kötelező feladatellátás finanszírozását segítő állami támogatás 2003–2004 óta gyakorlatilag nem emelkedett. Ennek ellensúlyozására az önkormányzat minden területen szigorúan megkövetelte a pénzügyi fegyelmet. Ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalát a fejlesztési célok megvalósítása alapvetően meghatározta. A helyzetet javította, hogy a város gazdaságfejlesztési törekvései nyomán 2006-tól megemelkedett az iparűzésiadó-bevétel, mely tendenciának csak a 2008 őszén bekövetkezett

gazdasági világválság vetett gátat. A város vagyonának értéke ebben az időszakban folyamatosan nőtt. A 2006. évi költségvetést eredetileg 45,7 milliárd forint bevételi-kiadási főösszeggel fogadta el a közgyűlés, melynek előirányzata év végére 53,9 milliárd forintra módosult. A bevételi előirányzat teljesítése 53,7 milliárd forint, a kiadási előirányzat teljesítése 49,3 milliárd forint volt. Az előirányzat növekedése abból fakad, hogy év közben több, előre nem tervezhető tétel kerül még be a költségvetésbe. Ilyenek például az év közben igényelt szociális támogatásokhoz járó állami támogatás, vagy a külső pályázati forrásból megvalósuló, utófinanszírozott beruházásokhoz kapcsolódó tételek, ame-

Állami támogatás (milliárd forint)


| 37

lyek a teljesítéskor növelik meg az előirányzatot. Év közben a bevétel volumenében és arányaiban is változott. A saját bevételeken belül például jelentős volt a helyi adók eredeti előirányzathoz viszonyított 112,67 százalékos teljesítése. A költségvetési rendelet jóváhagyásakor a közgyűlés 4,6 milliárd forint – svájcifrank-alapú – hitel felvételét fogadta el. Ennek törlesztése 2009-ben kezdődött és 2016-ig tart. Az önkormányzat utolsó forintalapú hitele 2006. december 31én járt le. A hitelek állománya ekkor 7 milliárd forint volt. Az önkormányzat vagyona 2006. december 31-én az önkormányzati vagyonmérleg alapján 280 milliárd forint volt, az előző évihez viszonyítva a vagyonnövekedés 6,7 milliárd forintot tett ki. 2006. évben az önkormányzat fenntartásában 113 intézmény működött, a foglalkoztatottak létszáma 7630 fő volt. Az intézmények fenntartására 27,1 milliárd forintot költött a város. Az államháztartási reform hiánya, a változatlan feladatstruktúra és az ehhez kapcsolódó változatlan finanszírozás eredményeképpen 2007-re az önkormányzati szféra nagyon kilátástalan helyzetbe került. Nem történt előrelépés az állam részéről az önkormányzati feladatok ésszerűsítése,

a munkavégzés hatékonyságának növelése érdekében. Ugyanakkor a költségek növekedtek, míg az állami finanszírozás ezt volumenében nem követte. Az európai uniós konvergenciaprogram végrehajtása érdekében tett intézkedések egyértelműen az önkormányzatokhoz telepített állami feladatok finanszírozásának csökkenését jelentették, miközben a kapcsolódó költségek egyre növekedtek. A debreceni önkormányzat „szabad” pénzeszközei 2005 vége óta elfogytak, azóta nincs tehát olyan tartalék, amit be lehetne vonni a feladatellátás finanszírozásába. Mindezek figyelembe vételével készült a 2007-es költségvetés is. A tervezett kiadási főösszeg 45,9 milliárd forint volt, ugyanakkor a saját bevételek és az állami támogatások-hozzájárulások csak 41,4 milliárd forint kiadás finanszírozását tették volna lehetővé. A képviselő-testület úgy döntött, hogy ennek ellenére nem állítja le a tervezett városfejlesztési beruházásokat, így a szükséges finanszírozást 4,5 milliárd forint hitel felvétele mellett biztosította. A 2007-es költségvetési főösszeg előirányzata végül 56 milliárd forintra módosult, a teljesítés pedig 54 milliárd forintra. 2007. december 31-én

A beruházás aránya a mérlegfőösszegen belül (százalékban)

38

|


Tervezett költségvetési főösszegek (milliárd Ft) 1998–2010

a város hitelállománya 10 milliárd forint volt – valamennyi euró- és svájcifrank-alapú. A kötvényprogram kapcsán 2007. június 12-én kifizette az önkormányzat a Főnix I. kötvény tőkéjét, 1,3 milliárd forintot, valamint annak kamatát, 102 millió forintot. Ezáltal a Főnix I. kötvénnyel kapcsolatos minden fizetési kötelezettségének eleget tett, azaz a Főnix I. program lezárult. Az önkormányzat vagyona 2007. december 31én az önkormányzati vagyonmérleg alapján 28,4 milliárd forint értékű volt, az előző évihez viszonyítva a növekmény 4 milliárd forint. 2007. évben az önkormányzati fenntartású intézmények száma nem változott, a létszám év végére 7523 főre csökkent, az intézményhálózati összes kiadás 28 milliárd forint. Debrecen városa a feladatellátás finanszírozására a központi költségvetésből 2003ban 19,147 milliárd, 2008-ban pedig 19,152 milliárd forintot kapott. Ez öt év alatt mindössze 5 millió forintos növekedés, miközben jelentős volt az inflációs kihatás, számottevően emelkedett az energiahordozók ára, s igen sok új feladatot kaptak az önkormányzatok. Míg a támogatás lényegében nem

nőtt, a kiadásokat érdemben befolyásolni nem lehetett. Sok esetben éppen az állami intézkedés rontott még a helyzeten: például 2008-ban kötelezték az önkormányzatokat a közalkalmazotti bértábla 5%-os emelésére, módosult a pótlékalap, ennek fedezetét ugyan az adott évben biztosították, de az ezzel összefüggő egyéb kihatások fedezetét saját erőből kellett rendezni. Mindez odavezetett, hogy az önkormányzati rendszer a teljesítőképességének a határához érkezett, s jelentős mértékben el is adósodott. A Debrecennel összehasonlítható méretű megyei jogú városok döntő többsége a 2008. évi költségvetés összeállításakor jelentős nagyságú kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel számolt. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy például Szolnok és Pécs forrásbevonása (17,5 milliárd, illetve 18,9 milliárd forint külső forrás bevonására kényszerült. 2008-ra tervezett 2 800 000 E forintos hitelfelvételével – amely végül az év őszén 4 200 000 E forintra emelkedett – a mezőny második felében helyezkedett el. Debrecen a 23 megyei jogú város összehasonlításában –, melyet az Önkormányzati Minisztérium készített – az eladósodottság mértékének


| 39

Az önkormányzat vagyona (millió forint) Sorszám

A tétel megnevezése

1.

Immateriális javak

2.

2006

2007

2008

2009

80

656

505

378

Tárgyi eszközök

226 046

229 649

231 346

246 554

Ebből: Ingatlanok

219 082

221 412

222 388

231 384

Befektetett pénzügyi eszközök

17 154

17 028

17 029

18 570

Ebből: Részesedések

16 765

16 765

16 836

18 351

4.

Üzemeltetésre átadott eszközök

27 485

26 745

27 222

25 998

5.

Befektetett eszközök (1+2+3+4)

270 765

274 078

276 102

291 500

6.

Forgóeszközök

9 243

9 852

10 933

8 015

7.

Eszközök összesen (5+6)

280 008

283 930

287 035

299 515

8.

Le: Kötelezettségek

19 402

20 332

24 415

29 859

9.

Vagyon összesen (saját tőke + tartalékok)

260 606

263 598

262 620

269 656

3.

tekintetében 2008 végén a 13. helyen állt, költségvetési főösszegéhez viszonyított eladósodottságának aránya 25 százalékos volt. Debrecen 2008-as költségvetése még stabilnak ígérkezett, de viszonylag korán érzékelhető volt, hogy saját bevételeit nem tudja a tervezett mértékben realizálni. Az állam ugyanis – költségvetési válsága következtében – olyan mértékben vonult ki az önkormányzatok finanszírozásából, hogy a városnak mindenképpen a saját erejére kellett támaszkodnia. Év végén már látszott, hogy mindezek ellenére Debrecen költségvetési helyzete jó – költséghatékonysági szempontból kifejezetten jó –, s a város adósságállománya teljes mértékben kezelhető, hiszen a tudatos városgazdálkodásnak köszönhetően a vagyon nagyobb mértékben nőtt, mint hitelállománya, amely 2008 végén összességében 15,7 milliárd forintos tételt jelentett. A 2008-as költségvetést eredetileg 47,3 milliárd forint bevételi-kiadási főösszeggel fogadta el a közgyűlés, s év végére a módosított előirányzata 62 milliárd forint lett, 61 milliárd forintos bevételi teljesítéssel. Az önkormányzat vagyona 2008. december 31-én 287 milliárd forint értékű volt, az előző évihez viszonyítva a vagyonnövekedés 3,1 milliárd forintot tett ki. A 2008. évi intézményi létszám 7322 fő, míg

40

|


az intézmények száma 110, a tényleges kiadás 29,4 milliárd forint. Debrecent mintegy 1,5 milliárd forinttal rövidítette meg a kormány a 2009-es költségvetési évben. Ebből mintegy 800 millió forint a normatívacsökkentés, ezen belül mintegy 620 millió forintos elvonás az oktatási ágazatot érintette. A város 2009-es költségvetésének összeállításánál az alábbi szempontokat határozta meg a képviselőtestület: nem lehet megszüntetni a megszokott önkormányzati támogatásokat; biztosítani kell a meglévő munkavállalói, közalkalmazotti és köztisztviselői létszám garantált juttatásait (még akkor is, ha egyéb juttatások sérülnek); működőképesnek kell maradnia a városnak az intézményeivel együtt, miközben nem csökkentek az önkormányzat kötelező feladatai, és az elmúlt évi áremelések hatása (elsősorban a közüzemi kiadásoknál) jelentős pluszterheket jelent. A város 2009-es költségvetésének első számú célkitűzése az volt, hogy Debrecen nem vesz fel több hitelt, nem von be több külső forrást, hitelei visszafizetését nem ütemezi át. A város csökkenti a helyiadó-terhelést azokban a gazdasági ágazatokban, melyek gazdaságfejlesztési elképzelései szerint előnyben részesítendők. A beruházásokra, fejlesztésekre szánt összeg 2009-ben sem

lesz kevesebb a költségvetés főösszegének 10 százalékánál, hogy Debrecen és a legfejlettebb hazai városok, régiók közötti különbség ne növekedjen. Mindezeken túl a város továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy vagyona gyarapodjon, de legalább is szinten maradjon. Mindezeket természetesen úgy kellett megvalósítani, hogy a város mindennapi működésében ne legyenek zavarok. 2008 végén a forint – svájci frankkal szembeni – árfolyamának összeomlás miatt 2,1 milliárd forinttal növekedett a város adósságállománya. 2009-ben az önkormányzat 2,9 milliárd forintot fordít – részben tőke-, részben pedig kamattörlesztés formájában – hiteleinek visszafizetésére. Ezt az évet csak rendkívül feszített költségvetési politikával lehetett teljesíteni Debrecenben. Mindezeket figyelembe véve, minden bevételi lehetőséget feltárva készült a költségvetés tervezete. A bevételi oldal így is tartalmazott nehezen realizálható tételeket, ugyanakkor belső tartalék a kiadási oldalon nem volt, tehát a költségvetés bevételi és kiadási oldalának emelése a tervezéskor nem volt lehetséges. Az önkormányzatnak a költségvetési egyensúly biztosítását kiemelt feladatának kellett tekintenie. A költségvetést a közgyűlés 48,9 milliárd forint bevételi-kiadási főösszeggel fogadta el. Év végére a bevétel módosított előirányzata 68 milliárd forint, míg a teljesítés 63,3 milliárd forint lett. A város hitelállománya 2009. végére 20,7 milliárd forint volt. Az előző évi 15,7 milliárd forintoshoz képest a hitelállomány jelentős

emelkedését az okozta, hogy az önkormányzat a Debreceni Sportuszoda megvásárlásáról és a hozzá kapcsolódó hitel átvállalásáról döntött, illetve 2009. december 4-én 3 milliárd forint euróalapú készenléti beruházási hitelt vett fel – 2010 márciusáig terjedő rendelkezésre állással, 10 éves futamidővel, 4 éves törlesztési türelmi idővel – annak érdekében, hogy ha a tervezett ingatlanértékesítések nem sikerülnek, a városnak akkor is legyen pénzügyi mozgástere. Ezzel az önkormányzat eladósodásának mértéke még mindig a kezelhetőnek tartott 25–27 százalékos sávban mozgott, ami az egy évtizeddel azelőttivel azonos mértékű. Ha a város vagyonának arányában nézzük Debrecen eladósodottságát, akkor a hitel mértéke a teljes vagyonérték 6,9 százalékának megfelelő összegű, a forgalomképes vagyon értékének pedig a 60 százaléka volt. Ebben a relációban a város adósságállománya abszolút kezelhető mértékű. Szakmai értelmezés szerint akkor van adósságcsapdában egy település, ha leállítja a fejlesztéseket, de már akkor sem tudja a működési kiadásokat biztosítani és a pénzügyi kötelezettségeit külső forrás nélkül teljesíteni, és ekkor már csak további hitelek felvételével képes a működését fenntartani. Debrecen távolról sincs ebben a helyzetben, s az önkormányzat mindent megtesz, hogy ez ne is következzen be. Debrecen képes működését finanszírozni, a város gazdálkodása megnyugtató. A költségvetés számai mögött Debrecen nagyon komoly teljesítménye áll. Ennek alátámasz-

Az önkormányzati tulajdonú ingatlanállomány számának és értékének alakulása Év

Forg. képtelen

Korl. forgalomképes

Forgalomképes

Összesen

db

%

M Ft

db

%

M Ft

db

%

M Ft

db

%

M Ft

2006

4 023

68

176 538

322

5

43 727

1 584

27

34 995

5 929

100

255 260

2007

4 045

68

178 491

324

5

45 394

1 589

27

34 746

5 958

100

258 631

2008

4 063

69

179 546

317

5

45 439

1 548

26

36 898

5 928

100

261 883

2009

4 064

69

180 946

309

5

43 618

1 548

26

47 360

5 921

100

271 924


| 41

tására következzen néhány példa. A városi fenntartású kulturális intézmények bevétele költségvetésük arányában vizsgálva kifejezetten magas, ágazatukban megelőzik akár a kiemelt országos közgyűjteményeket is e tekintetben. Az önkormányzat a kollégiumok átszervezésével mintegy 300 millió forintot takarított meg úgy, hogy közben minden jelentkező diáknak tudott elhelyezést biztosítani, vagyis csak a fölösleges kapacitásokat szüntette meg. Azzal, hogy a város – tulajdonjogának megtartása mellett – a Debreceni Egyetemnek adta át a Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium üzemeltetését, az intézmény egyetemi oktatói bázisra támaszkodó gyakorló iskola lett, s dupla normatív támogatást tud igényelni. A város tehát olyan intézkedéseket igyekezett megtenni 2009-ben és erre törekszik a jövőben is, melyek költségvetési kötelezettségeit könnyítik. 2009-ben visszafizette a város a Főnix II. kötvény 1,18 milliárd forint tőkeösszegét, illetve annak kamatait és egyéb költségeit 109,8 millió forint értékben. (A Főnix I. és Főnix II. kötvényekből származó forrást a város a fejlesztések, illetve fejlesztések önrészének finanszírozására fordította.) Az önkormányzat vagyona 2009. december 31én 299,5 milliárd forint értékű volt, az előző évihez viszonyítva a vagyonnövekedés 12,5 milliárd forint. 2009. évben az intézmények száma 105, a foglalkoztatottak létszáma 7108 fő, az intézményhálózatra fordított kiadások tényleges összege 28 milliárd forint. A 2010-es 46 milliárd forintos költségvetési főösszeg 2,1 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél, s 2,7 milliárd forint hián�nyal – ezzel együtt ilyen mértékű hitelfelvételi kényszerrel – számol. A beruházások volumene 6,4 milliárd forint, ennek több mint 70%-a olyan áthúzódó s európai uniós támogatású beruházás, amely nem ütemezhető át (szennyvíz-csatornázási program, 2-es villamos projekt, belváros-rekonstruk-

42

|


ció). Az egyensúly megtartása érdekében 2010-ben város csökkenti a működési költségeit, s a korábbiaknál több mint 1,8 milliárd forinttal kevesebb támogatást ad a tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteknek, sportszervezeteknek és az intézményrendszernek. Egyébként nincs a költségvetésben olyan kiadási előirányzat, mely esetében ne csorbultak volna különböző szakmai érdekek, így a kiadási előirányzatok valóban egy válság- vagy a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen visszafogottabb költségvetés képét mutatják. 2010. januári adatok szerint a város hitelállományának mértéke 20,7 milliárd Ft. Az intézmények száma 102, a foglalkoztatott létszám 7081 fő, a kiadási előirányzat 24 milliárd forint. Összefoglalva az elmúlt négy év munkáját, elmondható, hogy az önkormányzat gazdálkodása a megtett intézkedések hatására stabil volt, pozitív eredménnyel zárta az adott gazdálkodási éveket, noha szabad pénzmaradványa évről évre jelentősen csökkent. A fejlesztések volumene ugyan évről évre ingadozott, azonban minden évben sor került új beruházásra is, nem kellett a megkezdett fejlesztéseket pénzügyi gondok miatt átütemezni. Az adóságállomány a mérlegfőösszeg növekedésével együtt növekedett, azonban nem haladja meg a kezelhető mértéket. A költségvetés szigorú elvek mellett minden évben tartható volt. Az önkormányzat gazdálkodásából azonban az is látható, hogy tartalékai kimerültek, amen�nyiben a kötelező feladatok finanszírozásában nem történik érdemi változás, azaz belátható időn belül nem történik meg az államháztartás reformja, még Debrecen városa is működési hitelre szorulhat. Az a tény, hogy a legnagyobb egységes önkormányzat, amely egyben a legmagasabb költségvetési főösszeggel gazdálkodik, ilyen nehéz helyzetben van, világosan jelzi, hogy az önkormányzati szféra mennyire sérülékeny.

A gazdálkodó város A g A z dá l ko d ó vá r o s

| 43

Városüzemeltetés Debrecen önkormányzatának folyamatos feladatot jelent a városüzemeltetési tevékenységen belül például a járdajavítás, fasorgallyazás, hulladékgyűjtők kihelyezése, utcanévtáblák pótlása, csapadékvíz-elvezető csatornák építése, nem szilárd burkolatú utak stabilizálása, kátyúzás, a közvilágítás bővítése, a lakossági hozzájárulással megvalósuló útépítések, számos út nagyfelületű aszfaltozása, a fasor-rekonstrukciós munkálatok, az elavult játszóterek bontása, a meglévők korszerűsítése és újak építése, valamint az autóbuszmegállók korszerűsítése. Ezek a munkák zömmel európai uniós és hazai állami támogatással valósultak meg, de természetesen a város is jelentős összegeket áldozott ezekre a célokra.

Lakossági hozzájárulással Debrecenben 2006 és 2010 között – támogatásokkal és hozzájárulásokkal együtt – lakossági hozzájárulással megvalósuló útépítésre 1 milliárd forintot, nagy felületű aszfaltozásra 625 millió forintot, egyéb útépítési munkákra – így többek közt a Hadházi utat, a Monostorpályi út utolsó felújítási szakaszát, a Bartók Béla út rekonstrukcióját, a Hunyadi és a Rákóczi utcák csomópontjának kialakítását érintő munkálatokra – pedig összesen 2,5 milliárd forintot költött a város. Ez összesen több mint 4,1 milliárd forint. 1989-ben Debrecen utcáinak mindössze 49,7 százaléka volt szilárd burkolatú. 1999ben erőteljes útépítési hullám indult, s éves átlagban 30–40 utcát, de volt olyan év, hogy összesen 74-et aszfaltoztak a városban, évi 800–900 millió forintot fordítva erre a munkára. A lakossági hozzájárulással megvalósuló útépítések igazi „virágkora” 2006-ig

tartott, a megyei jogú városok között akkor Debrecenben nőtt a legnagyobb ütemben az aszfaltozott utak száma. 2007-ben a Lónyai, a Józsai, a Korcsolyás, a Csákány, a Kökörcsin, a Pásztor, a Maros és az Árva utcákban, valamint a Keresszegi utca Kurucz és Kinizsi utca közötti szakaszán aszfaltoztak, s oldották meg a csapadékvíz-elvezetést. Erre a célra akkor már csak összesen 80 millió forint szerepelt a város költségvetésében. 2009-ben 11 utcát aszfaltoztak le Debrecenben, az önkormányzat 95 millió forintot költött ezekre a munkákra. Az ott lakóknak ingatlanonként 45 000 forint hozzájárulást kellett kifizetniük. 2009 végén Debrecen belterületén a lakossági igénybejelentések alapján összesen körülbelül 80–82 utca várt még arra, hogy aszfaltburkolattal lássák el őket, valamint a csapadékvíz elvezetését is megoldják. Ezeket a bejelentéseket követően rangsorolják, majd a listáról kiválasztott utcák vonatkozásában megtervezik és engedélyeztetik az építéseket. A kivitelezés megkezdése előtt felmérik azt is, hogy az utcában lakók legalább kétharmada valóban önkéntesen vállalja-e a hozzájárulást. 2010-ben már javarészt azoknak az utcáknak a burkolása maradt hátra, melyek valamilyen szempontból problémásak – nincs meg a kellő szabályozási szélesség, vagy a szennyvíz-csatornázási programban érintettek. A gondok csökkentése érdekében egyébként a lakossági hozzájárulás százalékos arányú meghatározása helyett fix és mérsékelt összegű, 45 000 forintos önerőt kér az önkormányzat ingatlanonként. Így nem ritka, hogy a lakossági hozzájárulásos útépítés egy ingatlanra vetítve az önkormányzatnak több százezer forintjába kerül. A város önkormányzata 2010-ben összesen 9 utca egy-egy szakaszának szilárd burkolattal történő ellátását tervezi megvalósí-

A g A z dá l ko d ó vá r o s

| 45

Lakossági hozzájárulással megvalósult útépítések 2006-2010

Utca

Teljes költség (ezer Ft)

Hossz (m)

2006 Bánat I.

353

17 878

Bánat II.

230

20 432

Bánat III.

154

12 770

Gyalog

167

10 889

Hevesi

170

5 835

Káka II.

150

7 017

Pék

103

8 009

82

5 470

Arasz

93

3 004

Heltai

133

7 140

Keresszegi

287

12 697

Köleséri

117

6 032

Mikes

100

6 242

Toldi

110

6 849

Klapka

330

20 599

Munkás

380

16 608

Létai út

562

36 671

Biczókert

925

54 934

Kéknyelű

113

16 447

Kondoroskert

600

45 996

Monostorpályi út

175

10 194

Hárs

482

29 695

Kun

110

4 975

Palóc I-II.

199

15 279

Bodza

274

11 551

Csongrád

192

15 078

Dorozsma

169

7 473

Szél

373

31 447

Egyletkert

351

25 428

Kanális

174

14 568

Nyárád

200

9 996

Hámfa

229

11 144

Béla

102

7 298

Gyepüsor

227

23 599

Nyárfás I.

230

9 397

Nyárfás II.

233

9 397

Vasöntő

159

10 963

Kastély II.

127

6 991

Kastély III.

472

30 121

Sintelep

104

6 794

Számadó

46

|


2007 Böllér

192

11 559

Harangos

497

37 423

Kolónia II.

275

22 081

Ödön

133

10 162

Tengerész

122

16 173

Vasutas

422

29 729

Várad

525

30 025

Korcsolyás csatorna

296

18 874

Lónyai

95

5 273

Józsai

394

15 136

Korcsolyás

290

11 673

Csákány

83

6 596

Kökörcsin

197

10 717

Pásztor Keresszegi (Kurucz – Kinizsi között) Maros

72

4 213

195

9 715

202

15 783

Árva

207

15 212

Kopáncs

201

8 647

Kiss Ernő

187

22 372

Hegyi Mihályné

150

12 495

Borsovai I. ütem

105

10 503

Becsky

236

22 508

Asztalos

107

9 145

2008

2009 Borsovai II. ütem

75

Tokaji u. folytatása I. ütem

120

Fűrész utca

245

Lomnicz u.

214

Békéscsaba

235

Kiss Áron

127

Erdei Ferenc u. II. ütem

207

Könd u.

98

Vulkán u.

241

Wekerle u. I. ütem

96 431

50

2010 Berkenye u. I. ütem

(Tervezés alatt)

Borsovai u. III. ütem

80

Cimbalom u. I. ütem

150

Erdei Ferenc u. II. ütem Kard u. I. ütem Pohl Ferenc u. I. ütem

125 (Tervezés alatt)

80 000

100

Szeges u.

45

Tokaji u. folytatása

75

Wekerle u. II. ütem

50


| 47

tani lakossági hozzájárulással, összesen mintegy 80 millió forint értékben. Az érintett utcák: Szeges utca, Wekerle utca, Berkenye utca, Cimbalom utca I. ütem, Kard utca I. ütem, a Tokaji utca folytatása, Borsovai utca, Erdei Ferenc utca I. ütem, Pohl Ferenc utca I. ütem.

Nagyfelületű útaszfaltozások Az önkormányzat 2003 óta rendszeresen részt vesz az úthálózat nagyfelületű aszfaltozására kiírt pályázatokon. Ennek köszönhetően például 2003 és 2009 között összesen közel 343 ezer négyzetméteren kaptak a városban a régi, rossz állapotú utak új burkolatot. Ez a város belterületi útjainak mintegy 10 százaléka. A nagyfelületű útaszfaltozások végigkísérték a 2006 és 2010 közötti időszakot is. 2006-ban a Huszár Gál, a Luther, a Kurucz, az Ótemető, a Víztorony, valamint a Lahner utcák nagyfelületű aszfaltozását végezték el. 2007-ben a Gázvezeték utcán a Vértesi út és a 47-es út közötti 2,2 kilométeres szakaszt aszfaltozták, a Veres Péter utcán pedig az út teljes felületét a Vámospércsi és Létai út közötti szakaszon. A kertvárosban a Babits Mihály, a Kosztolányi Dezső, a József Attila, a Gulyás Pál és Kertváros utcák Nagyfelületű aszfaltozás a Simonyi úton

48

|


felülete kapott új kopóréteget összesen 2,7 kilométer hosszon. A 2007-es munkálatok mindösszesen 136 millió forintba kerültek. 2008-ban pályázat révén újulhatott meg a Simonyi utca, valamint a Péterfia utca egy jelentős szakasza a Hunyadi utcától a Nagyerdei körútig, összesen 1600 méteres hosszon, újraaszfaltozták a Pósa utcát és a Toroczkó utcát, valamint a Kishatár út csatlakozó részét összesen 1400 méteres hoszszon, valamint a Dóczy utcát, a Martonfalvi utcát és a Poroszlay utca csatlakozó részét a Martonfalvi és a Bolyai utca közöt, összesen 1350 méteres hosszon. A Hétvezér utca aszfaltozása – 1020 méteren – közműépítési munkák miatt 2009-re került át. Ezeknek a beruházásoknak az összköltsége 196 millió forint volt, melynek felét az állam, másik felét pedig a debreceni önkormányzat finanszírozta. A projekt keretében 54 ezer négyzetméteren, összesen mintegy 5,4 kilométer hosszú útszakaszon végeztek teljes aszfaltburkolat-cserét. A 2009-ben az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati kiírásán elnyert 145,5 millió forintos összköltséggel megvalósuló fejlesztés 2009-ben, az Epreskert utcát – 24 százalékos támogatási aránnyal –, 2010-ben pedig – 50 százalékos támogatási aránnyal – a Csigekert utcát, valamint egyegy szakaszon a Kishegyesi utat – a vasúttól a Határ útig – és a Határ utat – a Kishegyesi

Nagyfelületű aszfaltozások 2006–2010 2006 Derék utca – Vincellér utca – István út – Széchenyi utca (Nyugati utca és István utca közötti szakasza) 23 900 m2, 101 534 800 Ft, 50%-os támogatással Víztorony utca - Ótemető utca – Huszár Gál utca 23 900 m2, 101 301 800 Ft, 50%-os támogatással 2007 Gázvezeték utca 17 293 m2, 51 217 887 Ft, 50%-os támogatással Veres Péter utca 18 000 m2, 53 311 860 Ft, 50%-os támogatással Kertvárosi utcák 13 697 m2, 40 657 364 Ft, 50%-os támogatással (kivitelezése 2008ban) 2008 Simonyi utca – Péterfia u. 19 217 m2, 69 548 052 Ft, 50%-os támogatással Pósa utca – Toroczkó utca – Kishatár út csatlakozó része 13 136 m2, 43 110 600 Ft, 50%os támogatással Dóczy utca – Martonfalvi utca – Poroszlay u. csatlakozó része 14287 m2, 54 133 800 Ft, 50%-os támogatással Hétvezér utca 7293 m2, 29 022 498 Ft, 50%os támogatással (kivitelezése 2009-ben) 2009 Epreskert utca és a csatlakozó utcák 16 345 m2, 55 423 990 Ft, 24%-os támogatással 2010 Határ út és a Kishegyesi út 13 165 m2, 57 389 699 Ft, 50%-os támogatással Csigekert utca és csatlakozó utcák 8801 m2, 32 658 954 Ft, 50%-os támogatással Jánosi utca teljes hosszán 920 m, 27,8 millió Ft, önkormányzati saját forrás

úttól a Lóskúti utcáig – érintette. Az Epreskert utcán és a csatlakozó utcák – Bégány, Úszó, Egyletkert utcák – több szakaszán összesen mintegy 2,8 kilométeren aszfaltoztak, 55 millió forintért. Itt egyébként 2003-ban még csak 10 százalékban borította aszfalt, s ez az arány a 2009-es beruházás nyomán 95 százalékra nőtt. 2010-ben a Csigekert utcában és annak csatlakozó utcáiban 32 millió forint összegben újult meg az aszfalt a Kishegyesi út és a Határ út érintett szakaszán pedig közel 57 millióból burkoltak. A városban 2010-ben még a lakótelepi szervizutak, parkolók (Tócóskert, Vénkert, Újkert, Vezér úti lakótelep, Libakert) javítására 20 millió forintot, nagyfelületű aszfaltozásra a Jánosi utca teljes hosszán (920 méter) 35 millió forintot, valamint a kertségi részeken útstabilizálásra, kiegyenlítésre 15 utcában összesen 10 millió forintot költ az önkormányzat.

Megújított buszmegállók 2009 októberének végére befejeződött az az európai uniós támogatással megvalósított buszmegálló-rekonstrukciós program, amely során 2009 márciusa óta 47 megállóhelyet korszerűsítettek. Az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP-2007-3.1.4/B) keretében, a közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése céljával kiírt pályázaton „Debrecen város 47 db buszmegállójának korszerűsítése, illetve átépítése” című projektjével volt sikeres. Ennek keretében az összesen 193,5 millió forint költségű munkához 90 százalékos arányú európai uniós és állami támogatást nyert. A munkálatok megvalósításához az önkormányzatnak 19,5 millió forint saját erőt kellett biztosítani. A teljes beruházási összegből – a tervezési és műszaki előkészítési költségen túl – a konkrét építési munka összesen 138 millió forintba került. A munkálatokat 2009. október végén fejezték be, főként Debrecen legforgalmasabb közlekedési csomópontjaiban, ahol szinte az összes buszmegálló jelentős megújuláson esett át. A beruházás során 47 megállót modernizáltak, ezekből 40-et teljesen átalakítottak, 7 helyen új megállóhely épült, 11 esetben pedig fedett utasvárókat


| 49

Játszóterek

2009-ben 47 buszmegállót korszerűsítettek a városban

helyeztek ki. A kivitelezés egyik technikai újítása volt, hogy az öblök és peronok pályaszerkezetét aszfalt helyett térkővel burkolták. Ez a módszer az aszfaltozásnál jóval költségkímélőbb, környezetbarát megoldásnak bizonyult, ráadásul ezáltal csökkenthető a buszok károsanyag-kibocsátása és a megállóhelyek fenntartási költsége is. A térkő burkolat élettartama akár húsz év is lehet. Az öblökkel együtt a szegélyeket is átépítették, így a buszok közelebb állhatnak meg a járdához. Ezáltal könnyebb, biztonságosabb az utasoknak a le- és a felszállás, az új buszok alacsonypadlós szerkezete révén pedig akadálymentesítették a mozgáskorlátozottak közlekedését. A munkálatok során összesen 5 ezer négyzetméter térkövet használtak fel, 2 ezer méter szegély, és ebből 600 méteren speciális változat épült, amit Magyarországon először Debrecenben alkalmaztak. Több szempontot is figyelembe vettek a megállók kiválasztásakor. Ilyen volt az utasforgalom nagysága és az utasvárók állaga, így főleg ott korszerűsítettek, ahol a megállóhely már elhasználódott. Debrecenben egyébként összesen 595 darab buszés villamosmegálló van. Ezeknek mintegy negyven százalékát 2006 és 2009 között már felújította az önkormányzat, ám további fejlesztésekre is szükség van. A város próbál újabb pályázati támogatást szerezni a program folytatásához.

50

|


Az utóbbi esztendőkben immár 29-re nőtt az európai uniós szabványoknak megfelelően felújított, illetve megépített játszóterek száma Debrecenben. A város önkormányzata több mint egy évtizede fordít fokozott figyelmet arra, hogy a debreceni lakótelepeken élők életminősége javuljon. Ezt a célt szolgálja a zöldfelületek rehabilitációja és bővítése, a szervizutak rendszeres javítása, valamint a játszóterek megújítása. 2001 óta folyamatos és intenzív a játszótér-megújító munka Debrecenben. 2002 és 2006 között a város önkormányzata 300 millió, 2006 és 2010 között pedig 150 millió forintot fordított erre a célra. 2004 és 2007 között Debrecen 148 játszóterét felülvizsgálták, s 20-at fel is újítottak. 2008 végéig azonban a maradék 128-at is át kellett volna építeni, hogy megfeleljenek az európai uniós szabványoknak. A megoldás egyik módja végül is az lett, hogy 2007 és 2010 között összesen mintegy 20 elavult játszóteret megszüntettek a város területén. Ezzel párhuzamosan azonban több játszóteret teljesen megújítottak, illetve újakat is építettek. 2008-as költségvetése terhére például összesen mintegy 53,5 millió forintot költött az önkormányzat saját erőből játszóterek felújítására, létrehozására. A Borsos József téren például új játszóteret alakítottak ki, ezenkívül mintegy 4200 négyzetméteren parkosítottak, s közvilágítást építettek ki. Az új játszótér kivitelezési költsége 10 millió forint volt, míg a Borsos József teret 20 millióA Hajó utcai játszótér 2010-ben újult meg

Több ütemben bővül az Ötholdas Pagony

ból újította fel az önkormányzat. Az öszszesen 30 milliós beruházás felét az önkormányzat másik felét pedig a Cora és a Park Center áruházak finanszírozták. 2002 óta egyébként a Borsos József téri a harmadik modern játszótér a Vénkertben. Korszerű játszóeszközök és új növényállomány díszíti a város egyik legrégebbi lakótelepe, a Serház utcai lakótelep patinás közterét is 2008 ősze óta. Az ottani beruházás keretében kombinált játékok, madárfészekhinta, két darab rugós játszóeszköz, sakkasztal, egy forgó pad, műkő asztal padokkal és kerékpártároló teszi funkciójában modernné a korábban elhanyagolt játszóteret. A parkot gyöngykaviccsal és folyami homokkal borították be mintegy 500 négyzetméteren. A beruházás 10,5 millió forintból valósult meg. Ugyancsak 2008 őszén Józsán, a Kiserdő utcában fejeztek be egy 800 négyzetméter alapterületű beruházást. Az új játszótérre nagy szükségük volt a józsaiaknak, ugyanis a településen közel ezer gyerek lakik, jár iskolába vagy óvodába, ám játszóterük még nem volt. A helyi lakosok már korábban, civil kezdeményezésre megpróbálkoztak a tér építésével, ám akkor nem jártak sikerrel. Az önkormányzati beruházásként megvalósult játszótéren kétüléses bébihintát, egy forgatható számjátékot, csúszdát és egyéb rugós játszóeszközöket helyeztek el. A 9 millió forint értékű beruházást a közbeszerzési eljárás győztese, az AKSD Kft. valósította meg, s ez a cég végzi a létesítmény üzemeltetését is. A játszóeszközök védelme érdekében kerítés öleli körbe a területet, melynek őrzésére az önkormányzat a helyi polgárőr-

séget is felkérte. A 2008-ban megkezdett, 53,5 millió forint értékű játszótérprogram 2009-ben újabb két játszótér felújításával folytatódott. 2009 márciusára fejeződött be a Kandia–Klaipeda utcai tömbbelsőben a játszótér rekonstrukciójának első üteme. Ez lett sorrendben a 24. uniós szabványnak megfelelő játszótér Debrecenben. Az önkormányzat saját forrásból, 14,5 millió forintból valósította meg a 400 négyzetméteres játszótér felújításának első ütemét: a régi játszóeszközök elszállítását, majd helyettük új, európai uniós szabványnak megfelelő játszószerek kihelyezését. Emellett négy padot, kerékpártárolót és két hulladékgyűjtőt is elhelyeztek, illetve – hogy a játszótér minél tovább megőrizhesse állapotát és tisztaságát – zárható kerítéssel vették körbe a területet. Immár a 2010-es játszótéri program keretében, 2010 áprilisában a bruttó 6 millió forint értékű II. ütemben kialakított úgynevezett kiskorcsoportos játszótéri részszel befejeződött a Kandia–Klaipeda utcai létesítmény teljes felújítása, ahol egy 2 bébiüléses fahinta, két rugós játszóeszköz, egy játszóvár és egy játszóházikó szolgálja a kicsik szórakozását. Örömteli, hogy a bekerített, éjszakára zárható játszótérnek önkéntes „gondnoka” is lett, a létesítmény szomszédságában lakó hölgy személyében. 2009 májusában újabb játszótéri résszel bővült a nagyerdei Ötholdas Pagony. Az önkormányzat a park fejlesztésére és bővítésére addig több mint 40 millió forintot költött, s három ütemben fogja létrehozni a területen azt a minivárost, melyben alföldi népi épületek, a térségre jellemző építészeti


| 51

stílusban megálmodott templomok kicsinyített másai és a magyar mesevilágot idéző játékelemek kapnak helyet. A beruházás első üteme 2009 májusának végén fejeződött be, így a majdani miniváros egyik részét 2009. május 30-án, a gyermeknap előtti napon adták át a gyerekeknek. A kicsik birtokba vehettek egy lovagvárat, egy alföldi népi épületet, egy haranglábat és egy székelyházat. A játékok kiépítése mellett parkosítottak is, a sétány mentén pedig padokat helyeztek ki. A pagony bővítésének első üteme 10,5 millió forintba került. A második ütemben további játékokkal gyarapodik majd a park, így megépülhet egy dunántúli népi épület jellegzetes mása, egy székelykapu, valamint egy kalóztanya és egy megmászható felfedező hajó. A beruházás harmadik, egyben utolsó fázisában további parkosítás történik majd. Ennek keretében a jelenleg még beépítetlen területen tölgyfacserjéket ültet majd az önkormányzat. A miniváros összesen 1200 négyzetméteren épül meg. Debrecen önkormányzata 2010 tavaszán – a már említett Kandia–Klaipeda utcai II. ütemmel együtt – összesen négy játszótér európai uniós szabványok szerinti felújítását és építését végeztette el. A munkálatok teljes bekerülési költsége közel bruttó 45 millió forint volt. A Hajó utcai, valamint az ondódi Kalász utcai játszótereken felújítási munkálatok zajlottak, a józsai Józsapark bevásárlóközpont mögötti területen pedig új játszótér és pihenőpark épült. A Hajó utcai játszótér felújítása hazai pályázati, valamint önkormányzati forrásból valósult meg. A beruházás bruttó értéke 22,8 millió forint, melynek megközelítőleg 45 százaléka a pályázati támogatás. A zöldfelület növelése érdekében sövénnyel vették körbe a játszóteret, melyen játszóeszközként helyet kapott egy hullámpad, egy kétüléses gumilapos hinta, egy mérleghinta, egy négyszemélyes pihenőjáték, egy kombinált mászóka, valamint egy körhinta. Ondódon a régi eszközöket elbontották, kivéve a hintavázat, melyre, szabványosítását követően felkerült 2 bébiülőke és a nagyobb gyermekek számára 2 gumilapos ülőke. Három rugós játszóeszközt, egy dinoszauruszt ábrázoló mérleghintát, valamint egy forgóhintát telepítettek még a

52

|


területre, s homokozót is kialakítottak. A munkálatok összköltsége bruttó 4,6 millió forint volt. Az új játszóteret úgy próbálták kialakítani, hogy ne csak a gyerekek, hanem a többi ondódi lakos is élvezhesse: padokat helyeztek el, és igyekeztek közösségi térré formálni a régi játszóteret. Józsán a Józsapark bevásárlóközpont mögött is befejeződött a játszótér kiépítése. A beruházás 2010 tavaszán kezdődött, melynek során parképítési munkálatokat végeztek, és egy mászóvár is helyet kapott a területen. 2010 júliusában négy újabb játszóeszközt, egy hajót; egy kétüléses, gumilapos hintát; valamint két rugós játékot szereltek fel. Az új eszközök strapabírók, 10 év garancia van rájuk. A játszótér ősszel közvilágítást is kap, mint ahogyan a 2008ban épült alsójózsai játszótér is.

Fasor-rekonstrukciók Nem egyszerű a városüzemeltetési munka akkor, mikor a zöldfelületek megújításáról van szó. Debrecen polgárai többnyire nehezen fogadják el, hogy a 20. huszadik század első harmadában a város számos utcájára szinte azonos időben telepített fasorok ebben a környezetben zömmel már elérték életciklusuk végét, s mind baleset-, mind vagyon-, mind környezetvédelmi szempontból szükségessé vált azok rekonstrukciója. A szakemberek több fórumon is felhívták rá a figyelmet, hogy a környezeti hatások miatt a városi fák élettartama megrövidül, így nem egy esetben a külsőre egészségesnek látszó példányok állékonysága meggyengült, törzsük belseje megbetegedett, ezért egy nagyobb szélrohamnak már nem mindig tudnak ellenállni. Ez magában rejti annak veszélyét, hogy rádőlhetnek épületekre, autókra, esetleg az arra sétáló embereket is megsebesíthetik. Másrészt a népbetegséggé váló légúti allergia miatt célszerű olyan fajtákra cserélni a meglévő faállományt, amely kevésbé allergén, virágzata, termése kevéssé szennyezi a közterületet. Debrecenben az önkormányzat 2007 óta foglalkozik a több évtizedes fasorok sorsával. 2009 végéig öszszesen 130 utcában több mint 6200 fán végeztek el állapotfelmérést.

Faültetés a belvárosban, a Jókai utcán

Szerencsés esetben a fasor-rekonstrukciós munkálatok olyan beruházásokhoz kapcsolódhatnak, melyek keretében egész utcák közműhálózata és útburkolata is megújul. Ez így történt 2007 folyamán a Bartók Béla út, valamint 2008-ban a Jókai, a Garai, a Csokonai, a Török Bálint és a Tanító utcák esetében – bár ez utóbbi belvárosi körzet volt a próbaköve igazán a fasor-rekonstrukciós programnak. Az ezeken az utcákon lévő öreg fák kivágása ellen több esetben tiltakoztak a környezetvédők a debreceni önkormányzatnál. Az elöregedett fák kivágására azonban szükség volt, ugyanis egyrészt életkoruk indokolta, hogy a helyükre újakat ültessenek, másrészt az évtizedek során a fák több esetben károkat okoztak. Gyökereik megrongálták a járdákat, belenőttek az úttest űrszelvényébe és az ingatlanok alá, veszélyeztetve ezzel a közműhálózatot. Lombozatuk a lakóépületek irányába terebélyesedett, a tetőket, homlokzatokat érintették. Ezen okok miatt a környéken lakók örömmel fogadták a fasor-rekonstrukciót, az új fák és egyéb növények telepítését. A Török Bálint utcán a szegély áttervezésével mindössze 5 fát kellett kivágni. A felső sza-

kaszon oszlopos díszcseresznyéket és oszlopos kocsányos tölgyeket ültettek. A Garai utca képét a Jókai és a Mester utca közötti szakaszon oszlopos díszkörtefák teszik hangulatosabbá. Ez azért is örvendetes, mert itt korábban nem volt zöldterület. A Jókai utca Bethlen utca felőli szakaszára fehér virágú magnóliaváltozat, alsó szakaszának jobb oldalára oszlopos korai juharok, bal oldalára pedig galagonyafák kerültek. A Jókai és a Garai utca kereszteződésében található téren díszcserjéket ültettek. A Tanító utca Jókai utca felőli végén díszalmát, alsó szakaszán pedig oszlopos korai juharból álló faállományt telepítettek. A Csokonai utca díszburkolattal ellátott részére – a Garai utcai telepítés folytatásaként – oszlopos díszkörték, a középső szakaszára tatárjuharok, az alsó szakaszára pedig svéd berkenyék kerültek. A fák mellett az említett utcákban 2500 darab cserje egészíti még ki az újonnan kialakított zöldterületet. Az önkormányzat az említett utcákban összesen 200 fát vágatott ki, s ezek helyére 300-at ültetett. A teljes növénycsere – a fák kivágásával és újratelepítésével – 22 millió forintjába kerül a városnak. A Csillag utcai fasor rekonstrukciójához 2009 őszén kezdett hozzá a debreceni önkormányzat. A munkálatokat indokolta az is, hogy a japánakácok termése és levelei szinte teljesen ellepték az utcát, a járdák emiatt csúszóssá, balesetveszélyessé váltak. A faállomány cseréjét éppen ezért a lakók kérték. A Bocskai tér felől zajlott a rekonstrukció első üteme. Az önkormányzat ezzel a város egyik legrégebbi fasorállományát újítja meg úgy, hogy ezen a területen is több fát ültetnek, mint amennyit kivágnak. Az új fákkal együtt úgynevezett dréncsövet is elhelyeztek, ezzel hatékonyabbá válik majd a növények öntözése. Az ültetésnél ügyeltek a közművezetékek épségére, ezért nem vették ki teljesen a régi fák tuskóit, a juharfákból is csak annyit tesznek a földbe, amennyit a vezetékek elhelyezkedése enged. A korábbi problémák is megoldódnak, mivel az új faállomány törzsmagassága nem haladja meg a 2,2 métert, így ezek a fák már biztosan nem fogják elérni az elektromos légvezetékeket. A Csapó utca felé eső szakaszon 2010 őszén folytatják a munkákat. A fasor-rekonstruk-


| 53

Növénytelepítés a Zákány utcán

ciókat a város tudatosan felépített programban hajtja végre, s arra törekszik, hogy az évenkénti ütemezéssel egyszerre ne csak egy utca képe változzon, fejlődjön. 2009 őszén az új Csapó utcai sétálóövezet területén az önkormányzat képviselői a Vár utca felőli oldalon összesen 17 égerfát ültettek el. Ezután további 7 égert, 9 dézsás somot, szoliterként 1 tulipánfát, 2 liliomfát, 1 gömbkőrist és 9 tiszafát helyeztek el itt. A térburkolatban kialakított virágágyások mellett így összesen 1000 négyzetméteren 46 új fa díszíti a város legújabb sétálóövezetét. A fasor-rekonstrukciókon túl az önkormányzat 2009 tavaszán az AKSD Kft.-vel összefogva a parkfenntartási tevékenység keretében kezdett kisebb fásításba, amit 2010 tavaszán valóságos fásítási hullám követett. Március 1-jén huszonnégy díszcseresznyefa kerül a földbe a Főnix Csarnok mellett. Ez az ültetés a zöldfelület növelését szolgálta, hiszen itt előzetesen nem kellett fákat kivágni. A Sinai Miklós utcára – a Vénkerti általános iskola előtti területre – 20 ostorfa került. Az Egyetem sugárút nyugati oldalán – illetve ehhez kapcsolódóan a Nagy Lajos Király téren és a Gyöngyösi utca egy szakaszán – összesen 48, a Nagyerdőn ősho-

54

|


nos kocsányos tölgyet ültettek el. A vízigényes fák öntözését csepegtető rendszerrel oldották meg, így nem kell attól tartani, hogy a talajvízszint esetleges süllyedése miatt a fák idő előtt kiszáradnak. Mindezeken kívül 2010 tavaszán az István út 19–23. közötti területen 6 szelídgesztenyefa, a Böszörményi út városból kivezető szakasza mentén

2000-ben, amikor a magyar államalapítás 1000. évfordulóját ünnepeltük, a Fidesz városi szervezete ezer facsemetét ajánlott fel Debrecennek. Ezeket akkor nagyrészt a Vértesi út környékén ültették el, s azóta jó néhány szépen megerősödött. Akkor a kezdeményezők bíztak benne, hogy akciójuk követőkre talál, de eddig sajnos nem volt folytatása. Dr. Pósán László országgyűlési képviselő szerint azonban más településekről is át lehetne venni a jó ötleteket: például kedves gesztus lenne a gyermekszületéshez kötődő faültetés. E fák mellett aztán kis tábla jelezné, hogy az kinek, melyik családnak a fája. Egy ilyen szokás meghonosítása Debrecenben is erőteljesebb érzelmi kötődést alakíthatna ki a városlakók és a természet értékei között, s a családok számára is konkrét felelősségvállalást jelentene.

pedig 60 szilfa került a földbe. A Veres Péter utca növényállománya 21 kőrissel és a körforgalom közepére ültetett több mint 500 tő rózsával, a közelben lévő Meggyfás utca pedig további hat kőrissel gazdagodott. A Rákóczi utcán, a Fórum Debrecen bevásárlóközpont oldalában összesen 20 oszlopos

gyertyán került a földbe. A 2010-es tavaszi faültetési akció során a város különböző pontjain összesen több mint 200 fát ültetett el a debreceni önkormányzat. Az új fák mindenütt olyan helyre kerültek, ahol korábban nem voltak fasorok.

A közvilágítás bővítése (2006 – 2010)

A 2006. évi közvilágítás-bővítés önkormányzati forrásból: 31 238 000 Ft

A 2008. évi közvilágítás-bővítés önkormányzati forrásból: 24 543 600 Ft

Ennek keretében: • Moha utca mentén 1100 m hálózat és 14 db lámpatest • Csárda utca mentén 1500 m hálózat és 24 db lámpatest • Biczókert utca I. ütem: 1700 m hálózat és 26 db lámpatest • Sikló utca: 600 m hálózat és 9 db lámpatest • Monostorpályi út: 250 m hálózat és 5 db lámpatest • Kadarka utca: 500 m hálózat és 6 db lámpatest • Gyűszűvirág utca: 950 m hálózat és 13 db lámpatest

Ennek keretében: • Debrecen-Ondód 64222/21 hrsz.-ú út mentén 120 m hálózat és 3 db lámpatest • Nyárád utcán 200 m kábel és 5 db lámpatest • Széchenyi u. 81/B. 80 m kábel és 2 db lámpatest • Március 15. utcán 600 m hálózat és 14 db lámpatest • Vidra utcán 150 m hálózat és 2 db lámpatest • Baskír–Tatár utcán 650 m hálózat és 8 db lámpatest • Bethlen utca páros oldalában 360 m kábel és 10 db lámpatest • Apáterdő utcán 250 m hálózat és 5 db lámpatest • Sinai utcai játszótéren 2 db oszlop és lámpatest • Borsos József téri játszótéren 60 m kábel és 2 db lámpatest • Tessedik Sámuel utcán 1 db oszlop és lámpatest • Fóliás utcán 500 m hálózat és 7 db lámpatest • Kerekestelepi református templom 70 m kábel és 3 db lámpatest • Pajzsika utcán 300 m hálózat és 3 db lámpatest • Serház utcán 4 m kábel, 1 db oszlop és 2 db lámpatest • Thomas Mann utcán 80 m kábel és 2 db lámpatest • Besztercei és Áfonya utcákon 450 m hálózat, 40 m kábel és 6 db lámpatest

A 2007. évi közvilágítás-bővítés önkormányzati forrásból: 27 841 000 Ft Ennek keretében: • Kassai út mentén 40 m kábel és 1 db lámpatest oszloppal • Jäger-dűlő: 1 db lámpatest • Cserei-ér dűlő: 1 db lámpatest • Hullám utca: 4 db lámpatest • Tüske utca: 5 db lámpatest • Csíkhal utca: 400 m hálózat és 6 db lámpatest • Csángó utca: 100 m kábel és 2 db lámpatest oszloppal • Török utca: 2 db lámpatest • Sikló utca: 280 m hálózat és 6 db lámpatest • Csúcs utca: 120 m hálózat és 3 db lámpatest és oszlop


| 55

• Sikló utcán 1 db lámpatest • Tas utcán 1 db lámpatest Török utcán 4 db lámpatest A 2009. évi közvilágítás-bővítés önkormányzati forrásból: 4 487 500 Ft Ennek keretében: • Gesztenye köz és Gilice köz területén 370 m hálózat és 6 db lámpatest • Libakert területén 35 db lámpatest • Károly Gáspár utcán 160 m kábel és 5 db lámpatest Nem önkormányzati beruházásban épült, de átadott közvilágítási berendezések: • Füredi kapu útkorszerűsítéssel kapcsolatos közvilágítás-átépítés • Veres Péter utcai körforgalom-építéssel kapcsolatos közvilágítás-átépítés • Kartács utca III. ütem fejlesztési terület közvilágítási hálózata A 2010. évi közvilágítás-bővítés önkormányzati forrásból: 112 475 500 Ft (Folyamatban lévő beruházás) Ennek keretében: • Lóverseny utca környéke 800 m kábel és 29 db lámpatest oszloppal • Debrecen, Tas utca 3 db lámpatest • Bezerédi zug 300 m hálózat és 6 db lámpatest • Csigekert utca 950 m hálózat és 30 db lámpatest oszloppal • Alma utca – Kaskötő utca torkolatától 200 m kábel, 400 m hálózat és 10 db lámpatest • Debrecen, Ribizli utca 1 db lámpatest • Vadalma utca 250 m hálózat és 5 db lámpatest • Tüdős Klára utca 250 m hálózat és 6 db lámpatest • Vadalma utca – Tüdős Klára utca közötti utca 160 m hálózat és 3 db lámpatest • Dobverő utca 250 m hálózat és 6 db lámpatest

56

|


• Debrecen, Lomnitz utca 30 m hálózat és 4 db lámpatest • Józsa, Tócóparti játszótér: 100 kábel és 2 db lámpatest oszloppal • Józsa, Kiserdő utcai játszótér: 30 m hálózat és 1 db lámpatest oszloppal • Józsa, Zsindely utca – Csúcs utca: 150 m hálózat és 4 db lámpatest • Józsa, Erdőhát utca – Csúcs utca 120 m hálózat és 3 db lámpatest • Józsa, Platán utca 4 db lámpatest • Józsa, Elek 92. szám melletti út 4 db lámpatest • Józsa, Kastély utca melletti lakópark 200 m hálózat és 5 db lámpatest • Józsa, Barakonyi utca 1 db lámpatest • Józsa, Hatház utca 4 db lámpatest • Józsa, Kastély utca 1 db lámpatest • Vashámor utca 100 m hálózat és 3 db lámpatest • Debrecen, Érpart utca 400 m hálózat és 5 db lámpatest • Borszőlő utca 120m hálózat és 6 db lámpatest • Debrecen-Szikigyakor, Sándor fogadó melletti Sámsonkerti út 250 m hálózatés 7 db lámpatest • Debrecen-Gáspár György-kert, Gáspárkert utca 1250 m hálózat és 17 db lámpatest • Debrecen-Apafa, Harasztos köz 400 m hálózat és 5 db lámpatest • Debrecen-Bánk, Szárcsa utca melletti utca 3 db lámpatest • Csalitos utca 200 m hálózat és 4 db lámpatest • Egyetem tér (Az egyetem által végzett felújításához kapcsolódóan!) 8 db lámpatest • Debrecen, Libakert lámpatest csere, új lámpahely kialakítása 100 m kábel és 59 db lámpatest • Vénkerti lakótelep 175 db lámpatest cseréje • Tócóvölgyi lakótelep 334 db lámpatest cseréje • Tócóskerti lakótelep 383 db lámpatest cseréje

Városfejlesztés Debrecen és térsége felszíni és felszín alatti vízbázisainak védelme érdekében a szennyvíz elvezetésének és tisztításának fejlesztése céljával 2001-ben Debrecen négy környező településsel – Hajdúsámsonnal, Ebessel, Sáránddal és Mikepérccsel – öszszefogva közös pályázatot nyújtott be az ISPA európai uniós előcsatlakozási alaphoz. A társulás 2003-ban megnyerte a pályázatot, így lehetőség nyílt arra, hogy Debrecen déli és délkeleti városrészeiben kiépítsék a szennyvízcsatorna-hálózatot és felújítsák a belváros elöregedett csatornáit, s a programhoz társult települések közül Ebesen, Mikepércsen és Sárándon 100 százalékos, Hajdúsámsonban pedig 85 százalékos legyen a csatornázottság. A Debrecen város és környéke szennyvíz-elvezetési és szennyvízkezelési rendszere címet viselő projekt összköltségét eredetileg 21,7 milliárd forintra tervezték, melyből 12,7 milliárd forintot (a teljes költség 58 százalékát) az Európai Unió a tagállamok felzárkóztatására létrehozott Kohéziós Alapjából biztosított, 7 milliárd forintot (a teljes költség 32 százalékát) a magyar központi költségvetés finanszírozott. A projekt sikeres megvalósításához szükséges fennmaradó költséget – kevesebb, mint 2,3 milliárd forintot (amely a teljes költség 10 százaléka) az öt önkormányzat és az érintett háztartások hozzájárulásából kellett biztosítani. A támogatási szerződést 2004. december 17-én írták alá. A csatornahálózat fejlesztése 137 kilométernyi főgyűjtő és közel 37 kilométernyi bekötőcsatorna építését foglalta magában, s a teljes összegből a tervek szerint 1 milliárd forint jutott a Debreceni Vízmű Rt. szennyvíztelepének fejlesztésére. A közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt 2006 áprilisában indultak meg a munkálatok a debreceni Balaton utcán. A munka folyamatosan haladt

előre, azonban 2008 júniusának végén az önkormányzat szerződést bontott azzal a debreceni vállalkozással, amely a csatornázási program részeként nyerte el a lakótelepeken a szennyvíz- és csapadékvíz-csatornák szétválasztására kiírt pályázatot. 2009 januárjában dőlt el véglegesen, hogy az ISPAprogram részeként a debreceni szennyvíztelep 21,5 millió eurós értékű beruházás eredményeképpen újulhat meg, melynek révén a telep szennyvíztisztító- kapacitása megduplázódik, napi 60 ezer köbméterre nő. Az építkezések ugyan még nem fejeződtek be teljesen, de 2010. június 15-én már elindíthatták a próbaüzemet, ami hat hónapon keresztül tart. Bár az egyesített szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat szétválasztásának kivitelezési munkálatai Debrecen három nagy lakótelepén csak 2010 végére érnek véget, a város más területein összesen több mint 8000 ingatlan szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésének elindulásával lényegében befejeződött a program, amely a problémák ellenére is sikertörténet Debrecenben és a környékén. Országosan is ritkaság ez a projekt, hiszen nemcsak léptékében és műszaki tartalmában, hanem – mivel szinte Debrecen összes utcáját érintette – területében is Bővítették a szennyvíztisztító kapacitását


| 57

Az ISPA-beruházás LOT

Név

Szerződéses értékek (a TSZ szerinti 244,75 Ft/euró árfolyammal számolva)

2006 májustól 2008. december 31-ig kifizetett (átlagos 270 Ft/euró árfolyammal számolva)

2009. januártól 2010, december 31-ig várható kifizetés (309,25 Ft/euró árfolyammal számolva)

LOT 5.

Debreceni szennyvíztisztító telep fejlesztése

21 549 873,00 €

5 274 331 416,75 Ft

0,00 €

0,00 Ft

21 549 873,00 €

6 670 116 690,96 Ft

LOT 1.

Debrecen keleti városrész csatornázása (60%-os készültség)

17 388 240,00 €

4 255 771 740,00 Ft

10 432 944,00 €

2 816 894 880,00 Ft

6 955 296,00 €

2 152 803 217,92 Ft

LOT 2.

Debrecen belvárosi csatornarekonstrukció (30%-os készültség)

14 901 951,55 €

3 647 252 641,86 Ft

4 470 585,47 €

1 207 058 075,55 Ft

10 431 366,09 €

3 228 716 430,63 Ft

LOT 3. (Régi)

Debrecen egyesített csatornahálózat szétválasztása (MEGSZÜNT!)

4 733 954,00 €

1 158 635 241,50 Ft

670 528,04 €

181 042 570,80 Ft

0,00 €

0,00 Ft

LOT 3. (ÚJ)

Debrecen egyesített csatornahálózat szétválasztása (TERVEZETT!)

9 442 127,00 €

2 310 960 583,25 Ft

0,00 €

0,00 Ft

9 442 127,00 €

2 922 527 149,04 Ft

LOT 4.

Debrecen térsége csatornázása (agglomeráció) (80%-os készültség)

12 257 083,00 €

2 999 921 064,25 Ft

9 805 666,40 €

2 647 529 928,00 Ft

2 451 416,60 €

758 762 466,03 Ft

LOT 7.

LOT 2. SzE-hez kapcsolódó kiegészítő beruházás

6 706 000,00 €

1 641 293 500,00 Ft

0,00 €

0,00 Ft

6 706 000,00 €

2 075 641 120,00 Ft

LOT 8. (LOT 4.)

LOT 4. SzE. 1. sz. módosítása

2 676 000,00 €

654 951 000,00 Ft

0,00 €

0,00 Ft

2 676 000,00 €

828 275 520,00 Ft

LOT 6.

Vízműszerződés

16 635,45 €

4 071 526,39 Ft

0,00 €

0,00 Ft

16 635,45 €

5 149 004,48 Ft

84 937 910,00 €

20 788 553 472,50 Ft

24 709 195,87 €

6 671 482 883,55 Ft

60 228 714,14 €

18 641 991 599,07 €

1 698 000,00 €

415 585 500,00 Ft

849 000,00 €

229 230 000,00 Ft

849 000,00 €

262 782 480,00 Ft

Többlet mérnöki szolgáltatás az építési vállalkozói szerződések módosítása miatt

850 000,00 €

208 037 500,00 Ft

0,00 €

0,00 Ft

850 000,00 €

263 092 000,00 Ft

Debrecen és környéke csatornázása és szennyvízkezelése projekttel kapcsolatos pr és tájékoztatási tevékenység ellátása

135 000,00 €

33 041 250,00 Ft

94 500,00 €

25 515 000,00 Ft

40 500,00 €

12 535 560,00 Ft

Debrecen és környéke csatornázása és szennyvízkezelése – Szakértői segítségnyújtás a projektvégrehajtási egység részére

509 090,00 €

124 599 777,50 Ft

407 272,00 €

109 963 440,00 Ft

101 818,00 €

31 514 707,36 Ft

Többlet szakértői tevékenység (TA) szolgáltatás az építési vállalkozói szerződések módosítása miatt

350 000,00 €

85 662 500,00 Ft

0,00 €

0,00 Ft

350 000,00 €

108 332 000,00 Ft

Építési tenderek összesen: Debrecen város és környéke szennyvízelvezetése és -tisztítása projekttel kapcsolatos – mérnöki és műszaki felügyeleti munkák ellátása

Szolgáltatási tenderek összesen: Mindösszesen:

3 542 090,00 €

866 926 527,50 Ft

1 350 772,00 €

364 708 440,00 Ft

2 191 318,00 €

678 256 747,36 Ft

88 480 000,00 €

21 655 480 000,00 Ft

26 059 967,87 €

7 036 191 323,55 Ft

62 420 032,14 €

19 320 248 346,43 Ft

Tervezett kifizetés összesen:

26 356 439 669,98 Ft

A fenti táblázat szerint várhatóan, az euró-forint árfolyamváltozásának következtében projektszinten közel 4,7 milliárd forint többlet forrásfedezet-igény jelentkezik. Ebből az önkormányzatokat terhelő önrész mértéke 10%, azaz 470 millió Ft. (Ebből Debrecen része 85 %, azaz körülbelül 400 millió forint.)

58

|


A jelenlegi villamosvonal

szerteágazó és nagy volumenű környezetvédelmi beruházást jelentett. Egyébként Debrecen belterületén 2010-ben még 59 utcában nincs szennyvízcsatorna. Tizenkét utca csatornázásának műszaki tervezése már elkezdődött, a többi utca esetében viszont csak későbbi ütemezésről lehet szó. Ezen utcák csatornázását a következő önkormányzati ciklusban, saját forrásból valósítja meg a város. A csatornázás út-helyreállítási munkálatainak részeként 2008 végére díszburkolatot kaptak a Csokonai, Garai és Jókai utcák egyes szakaszai. Az utcák egy, vagy mindkét oldalában megújult a zöldsáv is. A csatornázási programmal egyidőben, a belvárosi fasor-rekonstrukció keretében mintegy 300 új fát ültetett az önkormányzat a Tanító, a Csokonai, a Garai, valamint a Török Bálint utca felső szakaszán. A fák mellett az említett utcákban 2500 darab cserje egészíti még ki az újonnan kialakított zöldterületet. A végrehajtott teljes növénycsere – a fák kivágásával és újratelepítésével – 22 millió forintba került a városnak.

A 2-es villamosvonal Debrecen másik kiemelkedően nagy volumenű városfejlesztési beruházása a 2-es villamosvonal létrehozása. Kereken egy évtizede foglalkozik Debrecen önkormányza-

ta a 2-es villamosvonal kiépítésének gondolatával. Az első tanulmányterv a lehetséges nyomvonalról 2000-ben készült. A projekttel kapcsolatos tervezési munka megvalósítása érdekében 2004-ben a város az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Regionális Operatív Program forrásaira pályázott, s ennek révén 2006-ban elkészülhettek az első konkrét tervek, melyekben véglegesedett a nyomvonal is. Év végére elkészültek az engedélyes tervek, és megkapták az építési engedélyeket. Szintén 2006-ban közvélemény-kutatás is készült a 2-es villamos nyomvonaltervének lakossági elfogadottsága és a várható utazási jellemzők felmérése céljából. A megkérdezettek kétharmada fontosnak tartotta a beruházást, s 93 százalékuk egyetértett a tervezett nyomvonallal. A projekt fontossága megkövetelte, hogy Pajna Zoltán gazdasági ügyekért felelős alpolgármester vezetésével munkacsoport alakuljon a tennivalók koordinálására. A további előkészítés során – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által biztosított források felhasználásával – a kiviteli terv készítésére a város önkormányzata 2007. december 28-án kötött szerződést. A város közgyűlése 2008. január 31-én döntött arról, hogy Debrecen önkormányzata alakítson konzorciumot a Debreceni Közlekedési Zrt.-vel, s közösen adjanak be pályázatot az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatandó nagyprojektre, az új villamosvonal megépítésének támogatására. A pályázatot 2008.


| 59

Debrecen Debrecen villamosvillamos- és és trolihálózata trolihálózata a 2-es villamosvonallal a 2-es villamosvonallal

The tram and trolley-bus network of Debrecen – with the new tramline no. 2

The tramvillamosand trolley-bus network of Debrecen with the new tramline Debrecen és trolibuszhálózata a tervezett 2-es–villamosvonallal, 2009-ben no. 2

Forrás: DKV

Az 1-es villamos útvonala Az 1-es villamos Tramline no. 1 útvonala Tramline no. 1 Az -es villamos útvonala Az -es villamos Tramline no. útvonala Tramline no.

február 29-én nyújtották be az Új Magyarország Program támogatási listája és 2007– 2008. évi akcióterve alapján. A brüsszeli döntéshozóknak az új villamosvonal terveit 2008. május 28-án mutatta be Debrecen. A magyar kormány 2008. június 18-án döntött a nagyprojekt nemzeti támogatásáról, majd 2008. június 30-án továbbította Debrecen pályázatát Brüsszelbe. 2008. szep-

60

|


Az -es, 3-as trolibuszok útvonala Az -es, 3-astrolibuszok útvonala Trolley-buses and 3 Trolley-buses and 3 A 3E trolibusz útvonala A 3E trolibusz Trolley-bus 3E útvonala Trolley-bus 3E Forrás / Source: DKV Zrt. Forrás / Source: DKV Zrt.

tember 11-én írták alá a program hazai kormányzati támogatási szerződését, 2008. december 19-én pedig az Európai Bizottság – a 2007–2013-as tervezési időszakban elsőként a magyar nagyprojektek közül – jóváhagyta a 2-es villamosvonal kiépítésének uniós támogatását. A program elszámolható összköltsége 17,6 milliárd forint. Ebből az uniós és a hazai kormányzati támogatás

összértéke 15,8 millliárd forint – ez 76,32 százalékos, valamint 13,46 százalékos támogatási arány. Debrecen önkormányzatának önrésze 1,8 milliárd forint, azaz 10,28 százalék. A projekt keretében 7,8 kilométernyi új villamospálya, 12 akadálymentesített megálló készül, valamint 18 modern, akadálymentes kialakítású jármű – amelyek 10 méterrel hosszabbak is lesznek a mostaniaknál – áll forgalomba. Az önkormányzat a 18 darab villamosjármű beszerzésére már 2009. január 5-én kiírta a közbeszerzési pályázatot. Ezt sajnos újabb eredménytelen pályázati kiírások sora követte, s 2009 végén már látszott, hogy emiatt a villamosvonal üzemszerűen leghamarabb csak 2012-ben működhet, az eredetileg 2010 végére, 2011 elejére tervezett átadás helyett. A járműbeszerzési tenderek sikertelenségével szemben a villamospályájának építésére kiírt pályázat eredményes volt, így 2010 második felében ez a kivitelezési munka elkezdődhet. Ebben benne foglaltatik a pályaépítésnek, a szükséges elektromos hálózat létrehozásának, valamint a DKV Zrt. Salétrom utcai telephelyén egy új fogadóépület (villamosremíz) megépítésének költsége. A 2-es villamos forgalomba állásával a jelenleg a Nagyállomást és a Doberdó utcai buszvégállomást összekötő 31-es és 32-es buszjárat megszűnik. Az 1-es villamosvonalból a Péterfia utca és a Hunyadi utca kereszteződésében elkanyarodó, a Hunyadi utcán, a Csemete utcán, a Dózsa György úton, a Nádor utcán, a Thomas Mann utcán, a Mikszáth Kálmán utcán, a Békéssy Béla utcán keresztül a Doberdó utcáig közlekedő szerelvények a tervezett nyomvonal szerint a Böszörményi úton a Békessy Béla utca érintésével – a Békessy Béla utca és a Mikszáth Kálmán utca kereszteződésében bezárva a hurkot – fordulnának vissza a belváros felé. Miért fontos a városnak az új villamosvonal? Egyrészt forgalomszervezési megfontolásokból, hiszen most a városban a 31es és a 32-es buszjárat szállítja fajlagosan a legtöbb utast, csúcsidőben minden jármű zsúfolásig telve van. Az új villamos nagyobb befogadókapacitású, így a zsúfoltság ezen az útvonalon enyhülni fog. A másik szempont a kötöttpályás közlekedésben rejlő előny: a villamos gyorsabban tud végighaladni

A Nagytemplom mögötti romkert rekonstrukciós terve

az útvonalon, mint az autóbusz, hiszen a KRESZ szabályai szerint elsőbbséget élvez sok forgalmi szituációban. Végül a környezetvédelmi hatásokat kell megemlíteni: az elektromos hajtású járművek sokkal kevésbé szennyezik a várost, környezetterhelésük töredéke a buszokénak, ráadásul egy jelentős szakaszon úgynevezett „zöld pálya” épül majd, azaz a sínek egy füvesített pályán fekszenek.

A belváros rehabilitációja Debrecen önkormányzata számára az EuroRégió Ház Kht. 2008 áprilisának elejére elkészítette az Integrált Városfejlesztési Stratégiát és Akcióterületi Tervet (IVS). Az IVS egy középtávú – 7–8 éves távlatú – fejlesztési szemléletű dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása a városban, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása. Erre a stratégiára alapozva nyerte el az önkormányzat Debrecen funkcióbővítő városrehabilitációja című pályázatának négy projektelemével az Európai Unió és a magyar állam 1,46 milliárd forintos támogatását, melyhez önrészként a városnak még 460 millió forintot kell hozzátennie. Ennek révén Debrecen kialakíthatja az úgynevezett nyugati kiskörút I. ütemét, a Hatvan utca és Arany János utca közötti szakaszon. Erre várhatóan mintegy 1,13 milliárd forintot költ a város 2011 decemberéig. A kiskörút városi főforgalmi útként 2x2 forgalmi sávval és két oldalon 1-1 tömegközlekedési sávval épül majd meg, valamennyi csomópontban jelzőlámpákkal.


| 61

vel ezelőtt feltárt maradványait bemutató kiállítóhelyiséget hoznak létre, amit üvegtetővel fednek majd le. A templom mögötti, átépítendő parkot kovácsoltvas kerítéssel veszik körül, s a növényzetet is teljesen megújítják

Kerékpárút-fejlesztés

Virágkarneválozó biciklisek a 2009-ben avatott új kerékpárúton

A kiskörút építésének lényeges eleme az úttestről a csapadékvíz elvezetése, illetve az út közvilágításának kiépítése. Környezetvédelmi és esztétikai szempontokat is figyelembe véve a körút közepén zöldsávot alakítanak majd ki, melybe a tervek szerint egy csobogó is kerül majd. A kiskörút nyomvonala keresztezi a Széchenyi utcát, és az itt kiépülő csomóponttal szervesen kapcsolódik majd ehhez a város keleti és nyugati részei között az egyik legfontosabb összeköttetést biztosító útvonalhoz. A nyugati kiskörút jelentősen segítheti a belváros forgalmi tehermentesítését. 427 millió forintos költséggel alakítják át 2010 végére ifjúsági közösségi házzá az egykor általános iskolának otthont adó Simonffy utcai épületet. A harmadik eleme a programnak a Halköz tér átépítése. 133 millió forintos költséggel teljesen megújul 2010 őszére a város szívében található patinás tér: díszburkolatot kap, emellett szökőkút épül itt, s zöldfelületet is kialakítanak a területen. A program negyedik projektje a Nagytemplom mögötti Emlék- és romkert rekonstrukciója. Itt a Halköz térhez hasonlóan rendezett közösségi teret alakítanak ki 272 millió forintos költséggel. A középkori Szent András-templom 30 év-

62

|


A város közlekedési infrastruktúrájának jelentős eleme az utóbbi esztendőkben a kerékpárút-hálózat gyarapítása. A közgyűlés 2007-ben fogadta el Debrecen fenntartható városi közlekedési koncepcióját, melynek része az integrált és kibővített kerékpárúthálózat megvalósításának tanulmányterve. A terv javaslatot fogalmazott meg összesen 48 kilométernyi kerékpárút kialakítására, mely több ütemben, többéves program során valósítható meg. A koncepció olyan javaslatokat tartalmaz, melyek az aktuális közlekedési állapot, a lakossági igényfelmérések, valamint pénzügyi keretek függvényében módosíthatók, fejleszthetők. Debrecen város közigazgatási területén 2010-ben több mint 26 kilométernyi kerékpárút van. Ezenbelül a hálózat legutóbb 2009. július 3-án bővült egy több mint 2 kilométeres szakasszal a Füredi út és a Jerikó utca kereszteződése, valamint a nagypiac között. Ezáltal a belváros a Füredi út és a Csigekert utca mentén haladó szakasz révén

Nem mindennapi esemény, hogy egy város nem csupán materiális, hanem szellemi infrastruktúrával is gyarapszik. Ennek szép példája a Debreceni Ítélőtábla létrehozása. Négy megye kétmillió állampolgárának fellebbviteli ügyei tartoznak az ítélőtábla illetékességi területéhez. A tábla 55 évnyi kényszerszünet után 2005. januárban kezdte meg működését a városban, kezdetben a megyei bíróság épületében. A Debreceni Ítélőtábla új otthonát 2006. november 10-én adták át, egy szimbolikus összefogás eredményeként. A debreceni önkormányzat 99 évre ingyen átadta a telket, az állam 950 millió forinttal finanszírozta az építkezést, amit város is támogatott 600 millió forinttal.

Debrecen kerékpárút-hálózata 2010-ben Megnevezés, útvonal

Hossz

Jellemző kiépítés

Vámospércsi út (48. sz. főút) (a Sólyom utcától kifelé, a városhatáron túl is folytatódik az Erdőspuszták irányába)

1555 m

elválasztás nélküli közös gyalog- és kerékpárút

Sámsoni út (471. sz. főút)

2770 m

kerékpárút, elválasztás nélküli közös gyalog- és kerékpárút

Pallagi út

1350 m


Görgei utca – Civis utca – Jerikó utca

1770 m

elválasztott gyalog- és kerékpárút

Füredi út (33. sz. főút) – Kishatár utca

1850 m


Mikepércsi út (47. sz. főút)

3170 m

elválasztott gyalog- és kerékpárút

Monostorpályi út

3510 m


Böszörményi út (Vezér utca – városhatár)

840 m

szervizúton vezetett kerékpárút, jelzőlámpákkal jelölve

Csigekert utca

950 m

önálló nyomvonalú, úttesttől elkülönített

Bartók Béla út

1600 m

elválasztás nélküli közös gyalog- és kerékpárút (ebből 245 m hosszon önállóan vezetett kerékpárút a Honvédtemető u. – Bartók B. út/Csigekert u. körforgalmi csomópontig)

A Tócóskert belső járdahálózatán a Kishegyesi út és István út csomópontjáig

2670 m

egyesített gyalog- és kerékpárút

Füredi út (Csigekert utca – Jerikó utca)

964 m


Debrecen-Józsa, Bocskai utca

1025 m


Jerikó utca – Egyetem sugárút – Bethlen utca – Hunyadi utca – Rákóczi út – nagypiac

2151 m

részben önállóan vezetett, részben elválasztott közös gyalog- és kerékpárút

Összesen

26175 m

összekapcsolódik a Balmazújvárosi úton a bevásárlóközpontokig haladó, valamint a Bartók Béla út mentén lévő kerékpárúttal. A kerékpárút tervezésénél alapvető szempont volt az, hogy a már meglevő, és a későbbiek folyamán megépítésre kerülő kerékpárutakkal együtt hálózati funkciót láthasson el. Hosszabb távon az a cél, hogy a városban összefüggő kerékpárút-hálózat alakuljon ki. Eredményesen zárult a 48-as számú főút (Vámospércsi út) mellett meglevő gyalog- és kerékpárút szélesítésének és burkolatmegerősítésének tervezésére kiírt pályázat. A munka tartalma megközelítőleg 5,3 kilométernyi kerékpárút felújításának tervezése és a tervek engedélyeztetése. Az 5,3 kilométerből egyébként 2,2 kilométernyi az egyesített gyalog- és kerékpárút, valamint 3,1

kilométernyi az önállóan vezetett kerékpárút. Készülnek a tervei a Szabó Lőrinc utcán a Balmazújvárosi úttól, a Károli Gáspár utcáig megépítendő egyesített gyalogos- és kerékpárútnak. Már készen vannak a 4-es főút Nyíregyháza felé kivezető szakasza mentén a csapágygyári kereszteződéstől a pallagi kereszteződésig tartó, mintegy 5,5 kilométer hosszú kerékpárút tervei. A közeljövőben esetleg megépülhet a Böszörményi útnak (35-ös főút) a Füredi út és a Vezér utca közötti szakasza mentén tervezett kerékpárút egy része is. Ha itt majdan az egész szakasz teljessé válik, akkor akár Józsáról is el lehet majd biztonságos kerékpárúton jutni Debrecen belvárosába. Terv készült a Tócóskerti lakótelepet a Hatvan utcán keresztül a belvárossal összekötendő kerékpárút építésére is.


| 63

A Debrecenben jelenleg meglévő kerékpárutak

Kerékpárút, vagy gyalog- és kerékpárút: Főtér, gyalogosövezet 2009 előtt épült 2009 -ben átadott szakasz

Kerékpárút-építések 2006-2009 Projekt megnevezése

Útvonal

Hossz (m)

Költség (Eft)

2007 Csigekert utcai kerékpárút építése

Csigekert u. (Bartók Béla- Balmazújvárosi út)

950

30 000

Böszörményi út (lakott terület táblától a Vezér útig)

840

762

2 670

8 700

964

30 784

2 151

96 260

2008 Kerékpárforgalmi létesítmény kijelölése a 35. sz. főúton a Debrecen táblától a Vezér utcáig Tócóskerti ,felfestéssel kijelölt kerékpárút 33. sz. főút menti kerékpárút építése a Csigekert- Jerikó utcák között

Füredi út

2009 A 33. számú főutat a Belvárossal összekötő kerékpárút

64

|


Füredi/Egyetem sugárút/Bethlen utca/Hunyadi János utca/Csapó u-Rákóczi u csomópont

A Csapó utca Vár utca és Hunyadi utca közötti szakaszának új arculatát 2009-ben alakították ki. 2010-ben megkezdődött az utca házainak és homlokzatainak rendbetétele is. Ennek első állomásaként a Csapó utca 19. számú ház homlokzatának felújítása történt meg.

A megvalósítás érdekében a város támogatásra pályázik. Nagyon fontos lenne, hogy megépüljön a Tócóvölgyi, illetve a Tócóskerti lakótelepeket a város nyugati részén lévő bevásárlóközpontokkal, illetve az új lakóterületek mentén a Vezér utcával összekötő kerékpárút is. Jelentős előrelépés Debrecen kerékpáros-kultúrájának fejlesztésében az is, hogy 2010. június 2-től a közgyűlés feloldotta Debrecen főterén a biciklisekre vonatkozó tilalmat. Így hivatalosan is lehet a Kossuth téren kerékpárral közlekedni, de csak maximum 10 kilométer per órás sebességgel.

Kereskedelmi célú fejlesztések

lekért cserébe vállalta a cég egyebek mellett a piaccsarnok megépítését, a Simonffy Emil zeneiskola és a Kodály Zoltán zenei szakközépiskola felújítását. A 120 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttes piacot, iroda- és üzletházat, parkolóházat, valamint egy új színházépületet foglal magában. A beruházás első elemeként 2007. május 18án adták át a piactömb első ütemében elkészült Pulykakakas Üzlet- és Irodaházat. Az egész épületkomplexum kiszolgálása érdekében 2007 őszén 250 millió forint értékű beruházás keretében átépítették a Hunyadi és a Rákóczi utca csomópontját is. 2008. február 28-án ünnepélyesen átadták, és az árusítás is megkezdődhetett az új nagypiacon. A 6500 négyzetméter hasznos alapterületű épületben található 2300 négyzetméteres piaccsarnokban 300 kereskedő 326 árusítóhelyen (297 asztalon és 29 hűtőpulton) kezdhette meg kínálni portékáit. Húsz hónapnyi építkezés után 2008. november 13-án nyílt meg végül a város legnagyobb bevásárlóközpontja, a Fórum Debrecen, melynek 31 ezer négyzetméterén három szinten 120 üzlet és négy szinten 800 parkoló kapott helyet. Az épületkomplexumban lévő – önmagában 3,2 milliárd forint értékű – Latinovits Színház kivitelezésének befejezése még 2010-ben is várat magára. A színházban a szükséges építészeti és épületgépészeti kialakítások megvannak, de a belsőépítészeti munkákra és a színházi technikára sajnos máig nincs fedezet. A Fórum-projekthez kapcsolódóan szükségessé vált a környék megszépítése. Az új nagypiac

Az egykori Csapó utcai nagypiac helyén mintegy 25 milliárd forint összértékű magánberuházás keretében jött létre a Fórum Debrecen Kulturális és Kereskedelmi Központ. A Csapó és Rákóczi utcák sarkán 1976-ban épült piac felett már eljárt az idő, ezért döntött a város a régi csarnok felújítása helyett egy új létesítmény építése mellett. A 2004-ben kiírt pályázatot a debreceni Dexium Kft. nyerte el, és a piac területét képező nettó 1,6 milliárd értékű, mintegy 20 ezer négyzetméteres önkormányzati te-


| 65

A Fórum Debrecen bevásárlóközpont

Az önkormányzat a mintegy 100 millió forint értékű beruházás keretében ötezer négyzetméternyi felületen térkővel díszített sétálóövezetet és ezer négyzetméternyi zöldfelületet alakított ki a Csapó utca Vár utca és Hunyadi utca közötti szakaszán. A pihenni vágyók kényelmét 44 pad, illetve ülőke szolgálja. A tér látványossága a három félgömbből és 14 fúvókából álló vízijáték-kompozíció. Debrecen új sétálóutcáját 2008. augusztus 18-án adták át. Nemcsak a belvárosban, hanem Debrecen más területein is jöttek létre ezidőtájt új kereskedelmi létesítmények, számos új munkahelyet teremtve városunkban. 2007ben nyílt meg a város nyugati részén a Park Center és a Stop.Shop üzletegyüttes, 2008. április 17-én pedig a Kika bútoráruház. 2008. november 11-én hét üzletet magában foglaló bevásárlóközponttal gazdagodott a déli városrész. A repülőtér közelében nyitotta meg kapuit a cipő- és ruhaüzleteket, drogériát és lakásfelszerelési cikkeket árusító boltokat magában foglaló My-Box Debrecen üzletközpont. Az osztrák ingatlanfejlesztő csoporthoz tartozó létesítmény 7500 négyzetméteren, 2,5 milliárd forintból egy év alatt épült fel a Mikepércsi út 168. alatt.

66

|


A Bartók Béla út felújítása A Bartók Béla út felújítása már évek óta a legfontosabb feladatok között szerepelt. Méltatlan volt a városhoz, hogy a megyei kórházba a mentőknek kerülő úton kellett a betegeket szállítani, olyan áldatlan állapotú volt az út némely szakasza. Végre a Regionális Operatív Program keretében 1,1 milliárd forintos európai uniós és kormányzati támogatást nyert az önkormányzat erre a célra. Az 1,54 milliárd forint összértékű munka 110 millió forintos önrészének csökkentésére plusz 66 millió forintos támogatást kapott a város az Európai Unió Önerő Alapból, így 44 millió forinttal kellett hozzájárulnia a munkához. A rekonstrukció néhány elemét – például

2007 elejére elkészült Debrecen átfogó közlekedésfejlesztési koncepciója, amelynek megvalósítására az Európai Unió Civitas-programja kínált lehetőséget. Az elképzelés elsősorban a belváros közlekedési helyzetének javítását célozza. A koncepció kiemelten foglalkozik a belvárosi gyalogosövezet bővítésével, a parkolási gondok rendezésével, valamint a környezetbarát tömegközlekedés megteremtésével és a megépült kerékpárútszakaszok összekötésével.

a csapadékvízcsatorna-építést, a Kenézykórház parkolóinak átépítését – a pályázat nem támogatta, azt az önkormányzatnak kellett fizetnie. Ehhez az önerő 478 millió forint volt. A megújuló Bartók Béla úthoz 1600 méter hosszon egyesített gyalogos- és kerékpárút is kapcsolódik, amit a Csigekert utca mentén még 950 méternyi kerékpárút egészít ki. A munkálatokhoz fasor-rekonstrukció is kapcsolódott: 142 darab fát vágtak ki és 160-at ültettek el. A Csigekert és a Bartók Béla út kereszteződésében körforgalmat építettek, a Bartók és a Dorottya utca csatlakozásánál ívszélesítést végeztek. Bővítették a buszöblöket is. A becsatlakozó utcákkal együtt összesen 2434 méter utat újítottak fel, 3212 méter ivóvíz-, 260 méter szennyvíz-, 3636 méter csapadékcsatornát építettek, s a gázvezetékek kiváltása is megtörtént. A beruházás 2006. augusztus 21-én kezdődött, s 2007. november 8-ára fejeződött be.

szaki paraméterekkel bíró autóbusz-állománnyal rendelkező cég működtesse a debreceni buszközlekedést. A közgyűlés 2008. szeptember 25-ei döntése alapján végül egy kézbe került Debrecen helyi közösségi közlekedése. A buszközlekedés üzemeltetését, a Hajdú Volán után a DKV Debreceni Közleke-

A Cívisbusz-program Az első menetrend szerinti Cívisbusz

A szolgáltatás minőségének javítása jegyében Debrecen önállóan kezdte el fejleszteni közösségi közlekedését. A közgyűlés 2008. február 21-én úgy határozott, hogy pályázatot ír ki annak érdekében, hogy az addigi szolgáltatónál hatékonyabb, a XXI. század követelményeinek megfelelő, magas mű-

2001 és 2010 között pályázati források és önerő felhasználásával csaknem 30 milliárd forintot fektet be a város a helyi közösségi közlekedés fejlesztésébe. A munkát még 2001-ben, a meglévő villamospálya felújításával indította el a város vezetése. Ez több szakaszban valósult meg, egymilliárd forint felhasználásával. Ezt követte a trolibuszfejlesztési program a régi járművek cseréjével és 21 új troli üzembe állításával. Ezek közül öt hibrid jármű, melyek segítségével az Egyetemvárost is bevonták a trolibuszhálózatba. A következő lépés a 2-es villamosvonal tervének kidolgozása, melyet a magyar kormány is kiemelt projektként támogatott az Új Magyarország Fejlesztési Terv második ütemében.

dési Zrt. és konzorciumi partnere, az Inter Tan-Ker Zrt. nyerte el Cívisbusz Konzorcium néven. A közszolgáltatási szerződés értelmében 2009. július 1-jétől korszerű, alacsonypadlós, légkondicionált, a legkorszerűbb utastájékoztató és forgalomirányító rendszerrel ellátott, Euro 5-ös környezetvédelmi normának megfelelő motorokkal szerelt Volvo Cívis típusú szóló, illetve csuklós autóbuszokkal indult el a város helyi autóbusz közlekedése. Az idősek, mozgáskorlátozottak és gyerekkocsival utazók számára is könnyű be- és kiszállást biztosító szóló autóbuszok 28 ülő és 72 álló utast, a csuklós autóbuszok 41 ülő és 123 álló utast tudnak elszállítani. A 140 autóbusz beszerzését, valamint a kiszolgáló infrastruktúra létrehozását tartalmazó teljes beruházás összértéke 12 milliárd forint. A Cívisbusz Konzorcium végül 2009. február 16-án mutatta be az új szóló és csuklós autóbuszok első példányait. 2009. július 1-jén pedig hajnali 3 óra 23 perckor kigördült az első menetrend szerinti Cívisbusz a Határ úti ipari park területén található telephelyről. Ezzel új korszak


| 67

kezdődött a debreceni közösségi közlekedésben: a város utcáin modern, környezetbarát, klimatizált, tetszetős külsejű autóbuszok futnak. A konzorcium 2,8 hektáros területen kialakított – 1,5 milliárd forintért

Az építészeti örökség védelmének rendeletét és az építési szabályzatot is módosította a debreceni közgyűlés 2010. február 18-ai ülésén. A módosítások nyomán engedélykötelesek lettek többek között bizonyos homlokzatfelújítások és -átfestések. A főleg az esztétikai védelmet szolgáló szigorítások egyebek mellett a bevezető utak mentén lévő épületekre, valamint a belvárosi és más, frekventált helyeken található házakra vonatkoznak. A 2010. március 1-jétől hatályos változtatásoknak az is a céljuk, hogy a belvárosi társasházépítéseket korlátozzák, a kertségi lakóterületek és az értékes belvárosi településszerkezetet védjék.

megépített – végleges autóbusz-telephelyét 2009. november 12-én adták át. A komplexumban szerelő- és üzemcsarnok, háromszintes irodaház, üzemanyagkút, gépjárműmosó, karosszériajavító műhely, valamint diagnosztikai vizsgálósor is található.

A panelfelújítási program A kormány 1960-ban indította el az iparosított technológiával készülő lakások tömeges építését Magyarországon. 1962-től 1990-ig

terjedő időszakban összesen 37 897 lakás készült iparosított technológiával Debrecenben. Nagyobb lakótelepek a következő helyeken találhatók a városban: Dobozi lakótelep, Burgundia utca, Csapó utca, Hüvelyes utca, Mester utca, Vénkert, Újkert, Tócóskert. Egy 1990-ben történt felmérés szerint az akkor Debrecenben regisztrált 73 850 lakásból 54 054 épült 1960 után, s ebből iparosított technológiával épült ezen épületek 70 százaléka. Debrecen önkormányzata 2001-ben fogadta el a város lakóépület-felújítási programját, melyet a Keletterv Kft. készített. Ez tette lehetővé, hogy az önkormányzat induljon a panelfelújítási program központi pályázatain. 2007-ben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium nem írt ki pályázatot. A 2008-ban meghirdetett panelfelújítási program keretében a debreceni önkormányzatnál 19 társasházi lakóközösség pályázott sikeresen támogatásra. Ez összességében 1594 lakás felújításának lehetőségét jelenti. Egy társasház visszalépett, így 18 társasház 1555 lakása újul meg. A 2009. évi felhívásra 19 társasház nyújtott be pályázatot. A város önkormányzata a 2010–2011. évi költségvetés terhére 350 millió forintot különített el a program támogatására. Összességében elmondható, hogy a 2001–2009 közötti pályázati időszakban Debrecenben összesen 82 társasház 6064 lakása kapott anyagi segítséget a várostól a felújításához.

Az eddigi debreceni panel-felújítási pályázatok számszerű adatai Beruházás bruttó (ezer Ft)

Állami támogatás (ezer Ft)

Önkormányzati támogatás (ezer Ft)

Lakossági önerő (ezer Ft)

2001

199 250

59 663

60 724

78 863

238

2004

133 559

44 387

68 174

20 898

291

2005

757 689

252 138

273 112

232 440

973

2006

1 209 456

393 256

396 059

420 141

1 490

2008

2 106 369

700 843

359 325

1 055 703

1 555

2009

2 349 074

1 006 819

346 506

996 748

1 517

összesen

6 755 397

2 457 106

1 503 900

2 804 793

6 064

68

|


Lakásszám (db)

Gazdaságfejlesztés 2000 tavaszán Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy döntött, hogy egy olyan holdingszervezetet hoz létre, amely a korábban a város kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok fölötti tulajdonosi jogokat gyakorolja és ezáltal nagyobb hatékonysággal működtesse. Feladata – többek közt – a vállalatcsoport likviditásának folyamatos biztosítása, a tagvállalatok saját tőkéjének védelme, beruházási támogatások nyújtása, s hosszú távon képes legyen a tulajdonosnak – azaz a város önkormányzatának – a cégcsoport eredményességétől függően osztalék fizetésére. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt., mint holding, központi célja, hogy a cégcsoport eredményesen, megbízhatóan és szakértelemmel kezelje Debrecen városának vállalkozói vagyonát. 2006. november 1-jével dr. Sásdi Andrást választották meg a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnökévé. Megbízatása 2011-ig szól. Változás történt a cégcsoport tulajdonosi körében is. A törvényi szabályozások módosulásával lehetővé vált, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszemélyes tulajdonosa legyen a zrt.-nek. Az önkormányzat a 2006. november 6-án kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolta a Debreceni Humán Szolgáltató Közhasz-

nú Társaság (Dehusz Kht.) tulajdonában lévő, egy darab 100 ezer forint névértékű részvényt, s ezzel 100 százalékban a zrt. tulajdonosává vált. Ezzel a zrt. közgyűlése azonossá vált a város közgyűlésével. 2006. november 30-án a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. megvásárolta Debrecen önkormányzatától az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. 49 százalékos tulajdoni részét. 2006-ban jelentős beruházásokkal járult hozzá a város fejlődéséhez a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezette vállalatcsoport. A fejlesztésekre fordított pénz összességében meghaladta a 6 milliárd forintot. A beruházások közül kiemelkedő helyen szerepelt a debreceni repülőtér fejlesztése, melynek eredményeként az innen utazni vágyók egy korszerű fogadóépületet vehetnek igénybe. Az Airport Debrecen Kft. jelentős összegeket fordított eszközbeszerzésre (sószóró gép, csomagröntgen, kiszolgálóeszközök vásárlása), de sor került a repülőtér teljes körű környezeti kármentesítésére, illetve egy csomagszállító rendszer telepítésére is. Befejeződött a parkoló építésének II. üteme, és elvégezték a régi utasforgalmi épület rekonstrukciós munkálatait is. A debreceni repülőtér a magyarországi repterek közül elsőként kapta meg a schengeni akkreditációt! Megvalósult a debreceniek régi álma: mint-

A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és tagvállalatai összevont (konszolidált) adatai (E Ft)

Összes bevétel Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Beruházás

2006

2007

2008

2009

2010 (terv)

18 567 429

21 297 284

23 025 301

25 529 610

29 868 808

1 095 592

1 339 082

-186 887

1 942 024

976 754

839 684

1 123 458

-342 757

1 612 850

nincs adat

6 698 780

3 567 063

2 045 435

2 482 580

1 377 154


| 69

Az Aquaticum mediterrán élményfürdő

egy 3 és fél milliárdos ráfordítással megépült – a Debreceni Sportuszoda Kft. szakmai felügyeletével – a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő városi fedett sportuszoda. A Cívis Ház Zrt. folytatta városrehabilitációs munkáját: megújította az egyik legszebb, városképileg is fontos villáját a Medgyessy sétány 2. alatt. A Cívis Ház Zrt. projektcége, a Cívis Ház Ingatlan Kft. a Széchenyi utcai Igazságügyi Centrum alatti parkoló építésével járult hozzá a környező utak tehermentesítéséhez. A Debreceni Gyógyfürdő Kft. folytatta a strandfürdő és a termálfürdő korszerűsítését. A vállalat legfontosabb beruházása a négycsillagos Aquaticum Debrecen Termálés Wellness Hotel szobái felújítása I. ütemének befejezése volt. A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. 2006ban többek között jelentős összegeket fordított a távhő-gerincvezetékek felújítására a Honvéd, Blaháné, Sumen és Ibolya utcákon, gerincvezetékek építésére (Újkert I–II. körzet), valamint új fogyasztók bekötéseire (Keletterv-székház, Debreceni Sportuszoda). A Debreceni Vízmű Zrt. folytatta az ivóvíz- és a csatornahálózat bővítését és rekonstrukciós munkálatait, illetve lényeges eszközbeszerzéseket hajtott végre laboreszközök vásárlásával. A cég közreműködésével elkezdődött Debrecen európai uniós támogatású csatornázási programjának (ISPA-program) megvalósítása is. A társaság expanziós stratégiájának köszönhetően elnyerte a székelyudvarhelyi víziközmű üzemeltetését. A DKV Debreceni Közleke-

70

|


dési Zrt. befejezte a villamospálya felújítását a Bem téri szakaszon, illetve füves pályaburkolat kialakítását a Petőfi téren. Vásárolt hét parkolóautomatát, illetve legnagyobb beruházásként a nevéhez fűződik egy helyzetmeghatározó és utastájékoztató rendszer megvalósítása a városban, a Civitas II. európai uniós pályázati program segítségével. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 2006ban 17 milliárd forintos bevétellel és 1,37 milliárdos adózás előtti eredménnyel zárt. Debrecen önkormányzati testülete – a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. közgyűlése – 2007. március 29-ei ülésén úgy határozott, hogy visszahívja az igazgatóságból Nyíri László általános igazgatót, s helyére dr. Mészáros Józsefet delegálta, egyúttal kinevezte általános és stratégiai igazgatónak. Igazgatósági tagnak választották Kováts Ákost, aki 2007 áprilisától a város főépítészi tisztségét tölti be. A DV Zrt. igazgatósága 2007. március 30-i ülésén arról határozott, hogy Nyíri Lászlót bízza meg a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatói feladataival. A Debreceni Közlekedési Zrt. vállalati stratégiájának és minőségpolitikájának középpontjában ebben az esztendőben a trolibuszközlekedés zajterhelésének csökkentése, a város légszennyezettségének mérséklése állt. Ezt a célt szolgálta 11 új trolibusz beszerzése, s ezzel befejeződött a cég trolibuszparkjának 2004-ben megkezdett rekonstrukciója. Jelentős mértékben fejlesztették a felszíni parkolási rendszer hatékonyságát, és megkezdődtek a 2-es villamos

A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai, valamint szakigazgatói a 2006 októbere és 2010 augusztusa közötti időszakban

Az igazgatóság tagjai (a jelenlegi tagok kiemelve): Nyíri László 2005. március 10.–2007. május 23. Kotosmann Zoltán 2005. március 10.–2011. január 31. Rezes Gábor 2005. március.10.–2010. január 31. Fodor András 2005. március 10.–2011. január 31. Huszka Imre László 2005. március 10.–2010. január 31. Dr. Sásdi András Béla 2006. május 26.–2011. január 31. Dr. Takács László 2006. május 26.–2007. február 05. Dr. Mészáros József 2007. május 23.–2011. január 31. Kováts Ákos Pál 2007. május 23.–2010. január 31. Dr. Rónay György 2010. január 31.–2011. január 31. Dr. Sásdi András 2006. november 1-jétől az igazgatóság elnöke, előtte Nyíri László volt az elnök-igazgató. A felügyelőbizottság tagjai (a jelenlegi tagok kiemelve): Kállai Gábor 2005. március 10.–2009. január 12. Hernyák Imre 2005. március 10.–2011. január 31. Dr. Mancsiczky László2005. március 10.–2011. január 31. Berecz Zsolt András 2005. március 10.–2010. január 31. Dr. Mező István 2006. május 26.–2011. január 31. Rezes Gábor 2010. február 1.–2011. január 31. Suták Miklós 2010. február 1.–2011. január 31. Szakigazgatók: Elnök-igazgató Nyíri László 2000–2006. október 31. Általános igazgató Nyíri László 2006. november 1.–2007. március 31. (2007. április 1-jétől a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatója 5 évre.) Általános és stratégiai igazgató Dr. Mészáros József 2007. április 1.– Gazdasági igazgató Bak Ferenc 2000– Beruházási igazgató Pacza József 2003. március 1.–2009. április 30. Stratégiai igazgató Dr. Mészáros József 2006. május 15.–2007. március 31. Marketingigazgató Zámbori Péter 2007. február 1.–2008. december 31.

projektjének előkészítő munkálatai. A Debreceni Gyógyfürdő Kft. befejezte a Debrecen Aquaticum Termál- és Wellness Hotel szobáinak felújításának II. ütemét. A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. ebben az évben jelentős összegeket fordított különböző hőátadó egységek, felhasználói hőközpontok megépítésére. Bekötötték a távhőellátásba a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetét és a Móricz Zsigmond Kollégiumot. Ezen túl a már hagyományosnak mondható vezetékkorszerűsítések, modernizálások és felújítások (a Fényesudvari lakótelepen, az Iparkamara utcán, valamint az Egyetem sugárúton) jellemezték a társaság tevékenységét. A Debreceni Vízmű Zrt.-nél számos tárgyi eszköz cseréjére, illetve beszerzésére kerített sort, valamint új vízvezetékek és műtárgyak megépítését hajtotta végre a cég 2007-ben. Külföldi expanziós stratégiája nyomán Nagyszalonta víziközművének üzemeltetési jogát is elnyerte. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó DV Info Kft. korábban csak a tagvállalatok és az önkormányzat részére dolgozott, de 2007-ben bekapcsolódott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által fenntartott Kenézy-kórház informatikai fejlesztésébe is, ugyanakkor tovább bővítette az optikai hálózatot, illetve újabb informatikai eszközök beszerzésére is sort kerített. Az Airport Debrecen Kft. végrehajtotta a repülőtéri bekötőút melletti területen lévő egykori szovjet katonai építmények bontását. A vállalatcsoport szerkezetében ebben az évben változás történt, ugyanis 2007. szeptember 30-án a Cívis Ház Ingatlan Kft. és az Airport Invest Ingatlanfejlesztő Kft. beolvadt a Cívis Ház Zrt.-be. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek 2007-ben nehéz gazdasági körülmények között, de a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően mégis várakozáson felüli eredményeket sikerült elérni. A társadalmi felelősségvállalás jegyében a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. hárommillió forintot adományozott a gyermekklinika számára, amely lehetővé tette, hogy június 19-én a csecsemőosztályán megnyissanak két baba-mama szobát. A vállalatcsoport eredményesség szempontjából túlteljesítette üzleti

A G A Z DÁ L KO D Ó VÁ R O S

| 71

A Debrecen Városi Televízió Kft. kamerarendszer-fejlesztést hajtott végre

tervét. A holding szeptember 5-én megszerezte az ISO 9001:2000 minőségtanúsítványt is. A cégcsoport 2007-ben 20 milliárd forint éves árbevétel mellett 3,6 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre. 2000 és 2009 között egyébként összességében 39 milliárd forint értékű beruházást végzett a cégcsoport, nagyban hozzájárulva Debrecen fejlődéséhez és jelentősen növelve a város vagyonát. 2008-ban a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. a hőtávvezetékek és hőközpontok fejújítási, korszerűsítési munkálatai mellett jelentős piacbővítő beruházásokat is megvalósított: az új vásárcsarnokot, a Fórum Debrecen bevásárlóközpontot, új kamaraszínházat, a Széchenyi utca 31. alatti irodaházat bekapcsolták a távhőszolgáltatásba, vezetéket építettek a Nagyerdőn. A Debreceni Vízmű Zrt. szintén jelentős mértékű beruházásokat hajtott végre (rekonstrukció, új veze-

72

|


ték-, hálózat- és műtárgyépítés). A DKV Zrt. jelentős összeget fordított a felszíni parkolási rendszer fejlesztésére, valamint a régi (KCSV típusú) villamosok korszerűsítésére. A Debrecen Városi Televízió Kft. kamerarendszer-fejlesztést hajtott végre. A DV Info Kft. tovább építette a városi informatikai optikai hálózatot. A Debreceni Vízmű Zrt. 2008-ban vette át a nádudvari víziközműszolgáltatást 15 évre. A cég ezzel kapcsolatban 365,5 millió forintos fejlesztést is vállalt a következő évekre. A vállalatcsoportnál több, jelentős értékű beruházás valósult meg, illetve kezdődött el 2009-ben. A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. a hőtávvezetékek és hőközpontok fejújítási, korszerűsítési munkálatai mellett folytatta a piacbővítő beruházásokat (fényesudvari körzet felújítása; István úti vezeték felújítása; Bárczi Gusztáv-iskola, vásárcsarnok – teljesítménynövelő hőközponti átalakítások) is megvalósított. A Debreceni Vízmű Zrt. szintén jelentős mértékű beruházást végzett (rekonstrukció, új vezeték-, hálózatés műtárgyépítés). A DKV Zrt. jelentős öszszeget fordított a Debrecen helyi közösségi autóbuszközlekedés ellátásához szükséges beszerzésekre, a buszos üzletág alapítására, szervezésére, a villamosvonal pályaszakaszainak, valamint a régi (KCSV típusú) villamosok korszerűsítésére. A Cívis Ház Zrt. Debrecen város ingatlanvagyonának gyarapítása érdekében olyan jelentős öszszegű beruházásokat és felújításokat hajtott végre, mint például a Széchenyi u. 31. alatti irodaház megvásárlása. A Debrecen Városi Televízió Kft. vágóberendezését fejlesztette. A Debreceni Gyógyfürdő Kft. legjelentősebb beruházása a 2009-ben a fürdőfejlesztés kiviteli és engedélyes terveinek elkészíttetése volt. A DV Info Kft. tovább építette a városi informatikai optikai hálózatot. 2009-től a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. aktív gazdaságpolitikát folytat részvényese, a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának irányítása mellett a magas hozzáadott értéket előállító iparágak és szolgáltatások fejlesztésében. E körben mind a Debreceni Vagyonkezelő Zrt., mind az érintett tagvállalatai aktív szereplői, a cégvezetők pedig tisztségviselői a debreceni központú gyógyszeripari és termál-egészségipari akk-

reditált klasztereknek és tulajdonosai több e körbe tartozó projektcégnek. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. cégcsoportja 2010-ben 25,8 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 1,377 milliárd forintot szándékszik beruházásokra költeni. A szolgáltatások biztonságának és színvonalának fejlesztése érdekében a Debreceni Vízmű Zrt. közel 320 millió forintot, míg a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. 200,2 millió forintot tervez költeni. Jelentős összegű, 150,5 millió forintos beruházást tervez a DKV Zrt. a helyi közösségi autóbuszközlekedés ellátásához szükséges eszközök beszerzésére, a villamosjárművek korszerűsítésére és a parkolási rendszer fejlesztésére. A Debreceni Gyógyfürdő Kft. is jelentős összegű, 183,4 millió forintos szolgáltatásjavító és piacbővítő beruházást – például gyermekjátszóház, napozóterasz létesítése – tervez. 2000-ben, a holding létrehozásának évében a város 272,8 millió forint támogatásban részesítette az akkori tagcégeket. Az év második felében a vállalatcsoport már maga finanszírozta a további támogatási szükségleteket. 2001-ben – az első olyan teljes üzleti évben, amikor a vállalatcsoport már közösen működött – az önkormányzati támogatás 93,5 millió forintra csökkent. 2002-ben és 2003-ban ismét 232,9 forintra, illetve 242,7 millió forintra nőtt a vállalatcsoport önkormányzati támogatás iránti igénye, ami a tulajdonos önkormányzat szándéka szerint alakult ki: javarészt a Főnix Csarnok piaci bevezetése, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. beruházásai, az Airport Debrecen Kft. finanszírozási stratégiájának megváltozása okozta a többletforrásigényt. 2004-ben az önkormányzat nem folyósított támogatást a holding tagvállalatainak. 2005-ben és 2006-ban az önkormányzat a központi normatív támogatás jogszabály által előírt önrészét folyósította a DKV Zrt.-nek a közösségi közlekedéshez kapcsolódó működési támogatásként. 2006-ban az Airport Debrecen Kft. is részesült 5 millió forint működési támogatásban, amely a repülőtéri fejlesztések beruházásként el nem számolható ráfordításait tartalmazta. 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben egyedül a DKV Zrt. részesült önkormányzati működési támogatásban (207 millió forint, 187 millió forint,

327 millió forint), amely – a fentebb említetthez hasonlóan – a közösségi közlekedés központi normatív támogatásának jogszabály által előírt önrésze volt. A támogatás 2009-es jelentős növekedésének oka az volt, hogy a villamos- és trolibuszjáratok eddigi közlekedtetésén túl 2009. július 1-jétől – az Inter Tan-Ker Zrt.-vel közös Civísbusz Konzorcium keretében – a DKV Zrt. vette át a helyi járatú autóbuszos közösségi közlekedés üzemeltetését is Debrecenben. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 2007ben, valamint 2008-ban egyaránt 500 millió forintot fizetett osztalékként az önkormányzatnak. 2009-ben nem volt osztalékfizetés. 2010-ben 400 millió forint volt az osztalék mértéke. A holding cégei az üzleti eredményességen kívül nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai eredményességre is. A Debreceni Vízmű Zrt. az évtized első felében már számos szakmai elismerést érdemelt ki: a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díja; A legjobb munkahely, nagyvállalati kategória III. díj; Észak-alföldi Minőségi Díj; Üzleti Etikai Díj, nemzeti vállalat kategória. A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. is büszke lehet az elért eredményeire: 2006-ban a Teljes Körű Minőségirányításban (TQM) kiváló eredményeket elért szervezetek elismerésére alapított Shiba-díjat, valamint az EFQM – Elismerés a Kiválóságért Díjat; 2007-ben a magyarországi kis- és középvállalati kategóriában a legjobb munkahelynek járó első díjat hozta el, kelet-közép-európai összevetésben pedig a 6. helyet szerezte meg a hőszolgáltató. 2008. június 5-én a Nemzeti Minőségi Díjat kapta meg a cég, amely az Európai Kiválósági Díj rendszerében a harmadik lépcsőfoknak felel meg. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Területi Bizottsága és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díját pedig távhűtési mintaprojektjével érdemelte ki 2008-ban a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. Emellett a cég vezető munkatársai is több szakmai elismerés tulajdonosai lettek 2006 és 2010 között. Mindezeken túl 2008-ban Az év szállodása Kárpáti Zoltán, az Aquaticum Debrecen Termál- és Wellness Hotel igazgatója lett, a Hotel Lycium pedig 2010-ben Magyar Turizmus Minőségi Díjat kapott.


| 73

A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalatai 2006 és 2010 között

• Debreceni Hőszolgáltató Zrt. • Debreceni Vízmű Zrt. • DKV Debreceni Közlekedési Zrt. • Cívis Ház Zrt. • Debreceni Gyógyfürdő Kft. • Airport Debrecen Kft. • Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. (2009. szeptember 30-án beolvadta Cívis Ház Zrt-be.) • Debreceni Sportuszoda Kft. (2008. december 15-ig.) • DV Info Informatikai Kft. • Debrecen Városi Televízió Kft. • Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. • Friss Rádió Kft. (2008. december 30-ig) • Airport Invest Ingatlanfejlesztő Kft. (2007. szeptember 30-ig.) • Nagyerdei Gyógyászati Kft. (2006. november 28-ig, de 49%-ban jelenleg is a Debreceni Gyógyfürdő Kft. érdekeltsége) • Cívis Ház Ingatlan Kft. (2007. szeptember 30-ig.) • Dehir Debreceni Hirdetési és Produkciós Kft. (2007. április 20-tól.)

Fejlesztések sora Míg a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagcégei önkormányzati érdekeltségű vállalkozásként erősítik a város gazdaságát, addig a város önkormányzata megpróbálja befolyásolni a gazdaság fejlődését abban az értelemben is, hogy Debrecent a magas hozzáadott értékű fejlesztések és beruházások hazai fellegvárává tegye. A cél az, hogy telepedjenek meg, illetve fejlődjenek ki olyan vállalkozások, melyek olyan magasan képzett munkaerőt és kutatási hátteret igényelnek, amit nem lehet másutt az országban vagy Európában megtalálni, csakis Debrecenben. A magas hozzáadott értéket termelő iparágakban ugyanis nagyon fontos az emberi tényező minősége, tudása, s az, hogy a dolgozók jól érzik-e magukat az adott intellektuális közegben, az adott munkahelyen.

74

|


Debrecenben mindezeket a szempontokat figyelembe véve ideális feltételeket lehet kialakítani. A város oktatási hagyományait, oktatási kultúráját tekintve óriási az előnye szinte az összes hazai nagyvároshoz viszonyítva. Itt van az ország egyik legnagyobb egyeteme, erre lehet és kell is alapozni Debrecen gazdaságának fejlesztését. A város elsősorban az információtechnológia, illetve az informatika, a biotechnológia, valamint az egészségturizmus területére koncentrál. A National Instruments Hungary Kft. 2001-ben telepedett le a Határ úti ipari parkban. Az USA-beli székhelyű, számítógépes méréstechnikai eszközöket előállító cég termelése túlnyomó részt azóta már Debrecenben folyik, a vállalkozás jelentős logisztikai és kiszállítóbázist épített itt ki, s elindultak a termékfejlesztést célzó kutatások is. A Sulzer Hungaerotech Kft.-t 2001-ben alapította meg Magyarországon – azon belül Debrecenben – a holland Eldim BV. A vállalkozás repülőgép-hajtóművekhez és ipari gázturbinákhoz gyárt alkatrészeket, s 2004 óta a debreceni Határ úti ipari parkban tevékenykedik. A cég NADCAP-minősítéssel rendelkezik, amellyel iparága legmagasabb szintű minőségi követelményeit teljesíti. A Globiz International Kft. is telephelyéül választotta a Határ úti ipari parkot. A debreceni cég 2005. február 21-én vásárolt meg egy 12 ezer négyzetméter területű ingatlant a parkban. A kft. elektronikai és számítástechnikai eszközök, valamint autó-hifiberendezések összeszerelésével és forgalmazásával foglalkozik. Az Ygomi cégcsoport 2003-ban történt debreceni megtelepedése óta sokszorosára növelte termelését és dolgozóinak létszámát. Az amerikai vállalkozás itteni szoftverfejlesztő tagvállalata nemzetközi színvonalú, modern irodaházát 2007. május 18-án adták át a volt Debreceni Dohánygyár területén. Az FAG Magyarország Ipari Kft. több mint 70 millió eurós beruházással létesített új csapágygyárat a debreceni Határ úti ipari parkban. Maga a cég egy másik telephelyen már évek óta tevékenykedett Debrecenben. Az új épületben – melynek hivatalos avatását 2007. szeptember 5-én tartották – 1100an kezdték meg akkor a munkát.

A Teva a világ egyik legnagyobb gyógyszercsomagoló kapacitásával rendelkezik

A BT (korábbi nevén British Telecom) egyszerre nyitotta meg európai üzleti támogató- és tudásközpontjait Budapesten és Debrecenben 2008. február 28-án. Termék- és szolgáltatásmenedzsment, termék- és szolgáltatásfejlesztés, termékárazás, globális üzleti folyamatok támogatása, beszerzés, projektmenedzsment, ajánlatkészítés, értékesítés és ügyfélmenedzsment, a BT különböző területeihez kötődő pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi elemzések, kimutatások készítése – mindezekkel foglalkozik a BT debreceni üzleti támogató- és tudásközpontja. A Richter Gedeon Nyrt. 15 milliárd forintos beruházással biotechnológiai úton előállított gyógyszeripari termékek fejlesztésére és gyártására szolgáló üzemet épít Debrecenben – jelentette be 2008. július 22én Budapesten Bogsch Erik, a cég vezérigazgatója. A jelenleg már folyó beruházás a tervek szerint 110 munkahelyet teremt – ebből 85-öt Debrecenben – és elősegíti a magas hozzáadott értékű szellemi tevékenységek meghonosítását az országban. Ilyen típusú gyár egész Európában jelenleg mindössze kettő van, a termelés 2012-re tervezett beindulása után terápiás fehérjéket lesznek képesek előállítani rovar- vagy emlőssejtek felhasználásával. Az első években klinikai

vizsgálathoz szükséges mintákat gyártanak majd, a piacon is megjelenő termékek gyártása várhatóan 2014-től indul be. A Teva Gyógyszergyár Zrt. debreceni telephelyén 2008. szeptember 24-én tették le a Megaplant csomagolóüzem és az Európai Generikus Kutatás-fejlesztési Központ épületének alapkövét. A két beruházás révén Debrecen a generikus kutatásfejlesztés és tablettagyártás területén Európában vezető szerepet tölthet be, mivel a központ a kontinens legnagyobb generikus -üzemeként fog működni. Az úgynevezett High Containement üzem 2009 augusztusának végén kezdett működni, hivatalos átadására 2010 áprilisában került sor. A csomagolóüzemet 2010. július 13-án avatták fel. A négyszintes, összesen 13 000 négyzetméter alapterületű üzem révén a Teva debreceni gyára a világ egyik legnagyobb gyógyszercsomagoló kapacitásával fog rendelkezni. Az úgynevezett MegaPlant Packaging Plant projekt keretében megvalósult, 100 millió dollár értékű fejlesztéseknek köszönhetően a tablettagyártó kapacitás a jelenleginek a duplájára, azaz 15 milliárd egységre, csomagolási volumene pedig 10 milliárd egységre nő. A projekt munkahelyteremtő hatása is jelentős, hiszen közvetlenül 300 új munkahely keletkezik általa.


| 75

A belfasti székhelyű Gem Ltd. 2008 novemberében nyitott irodát Debrecenben. Az ír vállalat Debrecenben ügyfélszolgálati tevékenységet (technikai jellegű ügyfélszolgálat és a telemarketinges ügyfélgondozás, valamint a háttérirodai folyamatok szolgáltatása) folytat a világ egyik vezető online zeneés filmkereskedelmi cégének. A cég azért döntött Debrecen mellett, mert a város kulturális adottságai hasonlóságot mutatnak az ír tradíciókkal, valamint a munkaerő-piaci lehetőségeket is kiemelten jónak ítélték: a környéken ugyanis több egyetem és főiskola is található, ahol hangsúlyos az idegennyelv-oktatás. Az RR Donnelley nyomdaipari vállalat magyarországi leányvállalata kezdte meg működését abban az ipari létesítményben,

Az IT Services Hungary Kft. 10 ezer négyzetméter alapterületű szolgáltató központja

amely alig több mint három hónap alatt készült el a debreceni Határ úti ipari parkban a Xanga cégcsoport 4,5 millió euró értékű zöldmezős beruházása keretében. A közel 5000 négyzetméter alapterületű, megújuló energiaforrásokat is alkalmazó ipari termelőüzem műszaki átadás-átvételére 2009. július 15-én került sor. Néhány hét múlva – a technológia telepítését és a próbaüzemet követően – a világpiacon vezető szerepet betöltő amerikai tulajdonú nyomdaipari vállalkozás meg is kezdte itt a termelést. Az IT Services Hungary Kft. új, 10 ezer négyzetméter alapterületű szolgáltató központot nyitott 2009. július 28-án a Debre-

76

|


ceni Egyetem Tudásparkjának területén. A 2007 óta Debrecenben is tevékenykedő cég 2009 nyarán 950 munkatársat foglalkoztatott a városban, de az új irodakomplexum távlatosan 1300 dolgozó foglalkoztatását teszi lehetővé, így új munkahelyek várják az idegen nyelveket beszélő, diplomás fiatalokat. Az IT Services információtechnológiai rendszerintegrációs és üzemeltetési területeken szolgálja ki nemzetközi ügyfeleit Debrecenből. Az Inter Tan-Ker Zrt. és Debrecen önkormányzata között együttműködési készségüket kifejező szándéknyilatkozat köttetett 2009. július 29-én arról, hogy a cég elektromos autóbuszokat gyártó összeszerelő üzemet kíván létrehozni két éven belül a városban. A debreceni helyi járatú autóbuszhálózatot 2009. július 1-jétől működtető Cívisbusz Konzorcium tagjaként a budapesti székhelyű Inter Tan-Ker Zrt. már részt vesz a város közösségi közlekedésének alakításában a szükséges járművek biztosításával. Az Inter Tan-Ker Zrt. egy olyan elektromos midibuszt is bemutatott, melynek hajtásláncát a cégcsoport fejlesztette ki. Erre az elektromos hajtásláncra alapuló járművek gyártását kívánják 2011-ben beindítani a Határ úti ipari park területén. A beruházást az Inter Tan-Ker Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. valósítja meg, s ezáltal elektromos hajtásláncot és az ahhoz kapcsolódó berendezéseket, alkatrészeket gyártó, illetve összeszerelő üzem létesül három ütemben. A létesítmény alapkövét 2010. április 7-én helyezték el. A Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató -központot hoz létre Debrecenben. A Debrecen Vagyonkezelő Zrt., a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.-ből álló Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. olyan zöldmezős beruházást valósít meg, amelynek eredményeképpen gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs célokat szolgáló bruttó 7977 négyzetméter területű épületegyüttes, egy úgynevezett „science” park jön létre. A közel 6 milliárd forint összköltségű projekt a Gazdaságfejlesztési Operatív Program innovációs és technológiai parkok

Chartergép a debreceni repülőtéren

támogatására kiírt pályázatán 50 százalékos támogatást nyert – jelentették be 2009. október 19-én Budapesten. Debrecen 2007-ben pályázott az Európai Neutronkutató Központ (ESS) megvalósításának jogáért, s törekvését a magyar kormány támogatta. Az ESS egy kutatási nagyberendezés. Lényege, hogy a neutronsugárforrásból származó, vizsgálandó mintára bocsátott neutronnyalábok ütköznek a vizsgált anyag atomjaival, ami eltéríti a neutronok irányát. Az eltérülés paramétereinek vizsgálatával leírható az anyag szerkezete, oly módon, hogy a vizsgált anyag nem roncsolódik. A berendezés anyagvizsgálatokra, gyógyszer- és egyéb vegyészeti kutatásokra alkalmas. Debrecennek nemzetközi színtéren két versenytárssal kellett megküzdenie. Időközben a spanyolországi Bilbao kiszállt, viszont Debrecen továbbra is versenyben van a svédországi Lund-dal a beruházásért. Az eredeti tervekkel ellentétben az Európai Unió nem 2009-ben, hanem a műszaki tervek és a költségvetési igény kidolgozása után, várhatóan 2011-ben dönt az európai neutronkutató sorsáról. A beruházás a korábbi tervek szerint 1,1 milliárd euróba kerül majd, az összeget a beruházás megvalósításában érdekelt európai államok adnák össze, az építkezés mintegy 10 évig tartana, s a berendezés négy évtizeden át szolgálhatná a tudományt és az ipart.

Üzletek, szórakozóhelyek és mélygarázs épül az Apolló tömbrehabilitáció keretében az Apolló mozi épülete mögötti üres területen. Az Apollo Superior névre keresztelt létesítmény alapkövét 2008. szeptember 9-én tették le. A projekt az üzletek és szórakozóegységek mellett egy 16 ezer négyzetméteres, 450 férőhelyes mélygarázst is tartalmaz. Az ingatlanfejlesztés teljes befejezése a tervek szerint 2011 végére várható.

A debreceni repülőtér A város az elmúlt években változatlanul nagy reményeket fűzött és fűz a debreceni repülőtér fejlesztéséhez, valamint a köré tervezett ipari övezet kialakításához. Ez azonban egyáltalán nem zökkenőmentes. A legutóbbi menetrend szerinti repülőjárat-próbálkozás, a 2006. május 15-én indult Debrecen–Budapest járat októberben megszűnt, az üzemeltető német OLT légitársaság ugyanis egyoldalúan felbontotta az előzetesen három évre szóló szerződést. Azóta csak tavasztól őszig közlekednek charterjáratok a repülőtérről. 2007. szeptember 6-án Debrecen önkormányzata úgy döntött, hogy – immár nem először – hasznosításra hirdeti meg a repülőteret, mert bár a város elemi érdeke a reptér forgalmának a növelése, ez


| 77

azonban szakmai befektető nélkül már kivitelezhetetlen. A reptér működtetésére és az üzemeltető Airport Debrecen Kft. értékesítésére szóló pályázatot 2007 októberében írták ki, melynek nyertese végül a debreceni székhelyű Xanga Holding Vagyonkezelő Kft. lett, amely Airport Debrecen Kft. megvásárlásán túl a repülőtér üzemi területét 75 évre vehette volna bérbe, s emellett a 140 hektáros fejlesztési területet vásárolhatott volna. A 2008. november 6-án megkötött szerződéstől végül a 2008 végén bekövetkezett

világgazdasági válság hatására a cég 2009. március 18-án elállt. Azóta a repülőteret a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. cégeként üzemelteti továbbra is az Airport Debrecen Kft. A Xanga cégcsoport egyébként szereplője maradt a város gazdaságfejlesztésének, hiszen 2008 óta a hozzá tartozó Debreceni Ipari Park Akadémia (DIPA) Kft. a működtetője az eredetileg önkormányzati fejlesztésű és üzemeltetésű Határ úti ipari parknak, amely kezdeti 40 hektáros területét a közeli jövőben megduplázza, s folyamatosan fogad

A debreceni repülőtér utasforgalma (2000 – 2009)

A debreceni repülőtér utasforgalmának eloszlása (2006 – 2009)

fix charter

78

|


business / ad-hoc charter

menetrend szerinti

új betelepülőket. Az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség által alapított, Az év befektetőbarát ipari parkja oklevelet 2009 novemberében a Határ úti ipari park kapta meg. A repülőtér hasznosítása érdekében tett legutóbbi lépés 2010 júliusában az volt, hogy egy cargo- és logisztikai bázis megépítése érdekében az önkormányzat 99 évre bérbe ad egy több mint 100 ezer négyzetméteres területet a debreceni Saigo Port Kft.-nek. A cargoés logisztikai bázis megvalósításától a légi forgalom fellendülését és a hozzá kapcsolódó üzleti környezet kialakulását reméli a város.

Tudományos Élménypark Több mint 1,6 milliárd forintos állami támogatást nyert pályázatával a debreceni önkormányzat a Tudományos Élménypark megépítésére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Agóra Pólus támogatási rendszeréhez benyújtott „Tudományos Élménypark kialakítása a debreceni botanikus kertben” című pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága l,637 milliárd forint összegű támogatásra érdemesnek ítélte. Erről 2010. január 27-én kelt levelében értesítette a debreceni önkormányzatot. A kivitelezés várhatóan 2010-ben elindul, a beruházást két év alatt kell megvalósítani. Az elképzelések alapján a Debreceni Egyetem mentorságával az egyetemi botanikus kertben olyan tudományos centrumot alakítanak ki, ahol a nagyközönség népszerű formában találkozhat a természettudományokkal, megismerheti a különféle természeti folyamatokat. A cél, hogy népszerűsítsék a kémia, a fizika, az orvosbiológia, a botanika és a hidrobiológia tudományterületeket, valamint a régióban született innovációkat. A pályázat kiírása szerint az Agóra Pólus-program keretében támogatást azok a városok – Debrecen mellett Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, társpólusként Székesfehérvár és Veszprém – igényelhettek, melyek jelentős innovatív kulturális fejlesztéseket akarnak végrehajtani közösségi területeken. A beruházás keretében jelentősen megújul majd a botanikus kert,

ugyanis új elemként, az elbontandó izotóplabor helyére, egy 2800 négyzetméteres összalapterületű, többszintes központi épületet, az úgynevezett Tudományok Palotáját építik fel, mely a tervek szerint interaktív oktatási, kulturális, tudományos térként funkcionál majd. Az épülethez közvetlenül kapcsolódik egy újonnan létesítendő tó, mely a körülötte lévő élőhely környezeti minőségének javítása révén is nagy jelentőséggel bír majd. Továbbá felújítják a pálmaházat, a napfizikai obszervatóriumot és a kísérleti állatházat. A park kialakításával több olyan szolgáltatás igénybe vételére nyílik majd lehetőség, melyek az egész életen át tartó tanulást segítik, hasznos gyakorlati és elméleti tudást adhatnak diáknak, tanárnak és a természettudományok iránt érdeklődőknek egyaránt. A megálmodott élménypark az elképzelések szerint újabb látványelemmel bővíti a 15,6 hektáros botanikus kertet. A beruházás öszszesen 1,8 milliárd forintba kerül, melyből a megítélt támogatáson túl az önkormányzat önrésze több mint 195 millió forint lesz.

Debrecen idegenforgalma Az elmúlt években lezajlott fejlesztéseknek köszönhetően Debrecen gazdasági életében egyre fontosabb szerepet játszik az idegenforgalom. Egyrészt az új évezredben a városban számos olyan beruházás ment végbe, amelyek az általuk kínált magas színvonalú szolgáltatásoknak köszönhetően egyre több hazai és nemzetközi kulturális, kereskedelmi, tudományos és sportrendezvényt vonzottak a városba. Ezek például Főnix Csarnok, az Aquaticum fedett mediterrán élményfürdő, a Kölcsey Központ, a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ, a Debreceni Sportuszoda megépítése. Másrészt jelentősen bővült Debrecen minőségi szálláshely-kapacitása: míg 2001-ben a szállodai férőhelyek száma még csak 1762 volt, ezen belül 39,4% a négycsillagos szállodákban lévők aránya, addig 2008-ra ez a szám 1928-ra emelkedett, a négycsillagos szállodai férőhelyek aránya pedig 49,1% -ra, s 2008-ban Debrecenben adták át Kelet-Magyarország első ötcsillagos szállodáját.


| 79

A vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken

Debrecen

2006

2007

2008

2009

130 701

143 160

147 081

129 150

A hazai és nemzetközi turistaérkezések arányát illetően a belföldi vendégek az öszszes érkezés jelentős százalékát, több mint 75%-át adják Debrecenben. Küldőországok tekintetében a német, orosz, osztrák, ukrán piac mellett a legígéretesebb számunkra Románia. Földrajzi közelségből fakadóan Románia elsődleges célországai között szerepel Magyarország, azon belül is elsősorban Kelet-Magyarország. A romániai vendégek száma Debrecenben és a régióban is évről évre dinamikusan növekszik. Főként a wellness- és gyógyturisztikai szolgáltatások, az élményfürdő, a városlátogató programok szerepelnek előkelő helyen a romániai vendégek érdeklődési körében. A gazdasági válság a turizmusban is éreztette hatásait. Mivel különösen a légi forgalom szenvedte el a legnagyobb visszaesést a korábbi magas üzemanyagárak miatt, felértékelődtek a közeli desztinációk. 2009-ben az átlagos tartózkodási idő csökkent, az egy utazásra jutó kiadások is visszaestek, a jó árérték arányt kínáló, illetve az árfolyamoknak köszönhetően kedvező átváltással rendelkező desztinációk kerültek versenyelőnybe. A reálbérek csökkenése miatt a turisztikai kereslet visszaesett. A belföldi úti célok, mint közelebbi és olcsóbb alternatívák a külföldi utazásokkal szemben, emiatt növekvő népszerűségnek örvendtek. 2010 I–V. hónapjának vendégéjszakaszáma 2009.

hasonló időszakához viszonyítva 2,6%-kal emelkedett Debrecenben. A vendégéjszakák száma egyébként a kereskedelmi és magánszálláshelyeken 1998 és 2008 között közel 28%-kal nőtt. A vendégek száma 1998 és 2008 között a kereskedelmi és magánszálláshelyen csaknem 50%-kal emelkedett. 2006 és 2008 között a leglátogatottabb magyar városok listáján – belföld tekintetében – Debrecen a 6. helyen szerepelt. Az utóbbi években Debrecen számos kiemelkedő világverseny megrendezésével bizonyította, hogy nemcsak hazai viszonyok között számít sportvárosnak, hanem nemzetközileg is egyre elismertebb helyszín. A viadalok kapcsán több ezer sportoló, csapattag és jelentős számú látogató érkezett Debrecenbe. A médián keresztül a világ számos pontára eljutott Debrecen híre. Örvendetes az is, hogy 2008-ban a Hotel Divinus révén egy ötcsillagos, 2010-ben pedig a Hotel Óbester jóvoltából egy négycsillagos szállodával gazdagodott Debrecen indegenforgalmi infrastruktúrája. Debrecen Megyei Jogú Város Fejlesztési Programjában (2007–2013) kiemelkedő figyelmet fordít a turizmus fenntartható fejlesztésére. A koncepcióban különösen az egészségturizmus feltételeinek további erősítését, a kulturális, vallási és örökségturizmust, a sportturizmust és a hivatásturizmust emelték stratégiai jelentőségű

A turizmusból származó helyiadó-bevétel Debrecenben (2006 – 2009) Év

Turisztikai vállalkozások* által fizetett iparűzési adó (ezer Ft)

Idegenforgalmi adó (ezer Ft)

2006

296 351

52 535

2007

446 928

56 287

2008

487 164

58 543

2009

503 476

52 935

*Azoknak a vállalkozásoknak a befizetett iparűzési adóját tüntettük fel, amelyek idegenforgalmi adót is fizettek.

80

|


Idegenforgalmi adót (ifa) fizető vállalkozások száma Debrecenben (az ifa: mértéke 200 Ft / éj / fő) 2006

2007

2008

2009

72

82

97

98

szintre. 2005-től 2013-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott országosan kiemelt feladat egy új szervezeti rendszer, a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) kialakítása, melynek megvalósítása a magyarországi turizmus versenyképességét erősíti, támogatja. A konstrukció célja a turisztikai piaci jelenlétet segítő együttműködések biztosítása a helyi és térségi TDM-szervezetek létrehozásával. A jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása a cél, először a helyi, majd a térségi turisztikai területi menedzsment szervezetek létrehozásával és tevékenységük támogatásával. A város önkormányzata a 2003-ban létrejött Debrecen Turizmusáért Egyesülettel (Dete), Hortobágy község önkormányzatával, valamint a turizmushoz kapcsolódó hortobágyi vállalkozásokkal közösen hozza létre TDM-szervezetét (TDMSZ). A célok és tervek teljesítéséhez megfelelő eszközt kínált az Észak-alföldi Regionális Operatív Program keretében megjelent ÉAOP/2008/2.1.3. számú európai uniós pályázati lehetőség, melyre „Helyi TDMSZ kialakítása Debrecen–Hortobágy turisztikai versenyképességének erősítése céljából” címmel pályázatot nyújtott be Debrecen város önkormányzata. Cél és egyben jövőkép, hogy Debrecen és Hortobágy sikeres turisztikai célállomás legyen, fejlesztésének stratégiai területei a versenyképes turizmus szektor, a magas szintű életminőség, amely a környezettel összehangolt együttműködések sorozatában valósul meg. Hosszú távú cél: a „Debrecen– Hortobágy” turisztikai márka támogatása magas szintű eszközparkkal, professzionális munkaerővel, innovatív módszerekkel, világhálós jelenléttel. A TDMSZ fejlesztési projekt célkitűzéseit stratégiai prioritások

mentén valósíthatja meg. A három legfontosabb prioritás: innováció, minőség, egyediség.

A fejlesztési pólus Debrecen mint fejlesztési pólus célja a város és térsége által kínált erőforrásokra támaszkodva az agrárium, az infokommunikációs technológia, a környezettudomány, a gyógyszerészet és a biotechnológia területén nemzetközileg is versenyképes, javuló foglalkoztatási viszonyokat eredményező, tudásalapú gazdaság megteremtése. Az ezen célok elérését lehetővé tevő prioritások között szerepel a nemzetközi színvonalú kutatási-fejlesztési (K+F) eredmények elérése és a gazdasági élet szereplőinek történő továbbítása; a K+F eredmények gyakorlati életben történő alkalmazási feltételeinek megteremtése; a fejlesztési pólus sikeres működéséhez kapcsolódó regionális központi szerepkör erősítése; a gazdaság magas színvonalú fejlődéséhez szükséges életkörülmények biztosítása a városban és térségében. A fejlesztési pólus programban szereplő célok megvalósítása érdekében az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaira a következő táblázatban felsorolt sikeres pályázatokat nyújtották be a városban tevékenykedő intézmények, gazdasági társaságok.


| 81

82

|


Jedlik Ányos 2007 Jedlik Ányos 2007

Labexpert Kft.

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum

Nemzeti Technológia Platform 2008/2

Nemzeti Technológiai Program 2008/1


Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma

Nemzeti Technológia Platform 2008/2


GOP-2007/1.1.1.

Pázmány Péter

2008-as finanszírozás

Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.

Pázmány Péter

Támogatási konstrukció

2007-es finanszírozás

1. Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetem Tudásközpont (GND RET)

I. Tudásközpontok létrehozása/bővítése

A., Nemzetközi színvonalú K+F eredmények feltalálása és a gazdasági élet szereplői irányába történő továbbítása

Prioritások/intézkedések/komponensek

A Debreceni Pólus Programban szereplő elemek számára megítélt pályázati támogatások

34 875 60 100 167 000

A cardiovasculáris megbetegedések személyre szabott kezeléshez szükséges új laboratóriumi diagnosztikai módszerek és reagenskészletek A cardiovasculáris megbetegedések személyre szabott kezeléshez szükséges új laboratóriumi diagnosztikai módszerek és reagenskészletek

307 608

A juhágazat fenntartható, integrált és innovatív fejlesztése technológiai platform

Biobankon alapuló biomarkerek felfedezése és molekuláris mechanizmusok kutatása új antipszichotikumok fejlesztéséhez

36 000

129 505

Compliance monitoring rendszer kifejlesztése és validálása a IV. fázisú klinikai gyógyszerkísérletekhez Genomikai Nemzeti Technológiai Platform

354 963

507 627

17 421 184

30 420 562

31 055 654

A támogatás összege (ezer Ft)

-

-

A pályázat címe


| 83

TAMOP-4.2.1/B-09 Baross Gábor 2009

Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem

GOP-2007/1.1.2.

GOP-2008/1.1.1.

ADEXGO Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

PHARMAPOLIS Debrecen Kutató és Fejlesztő Kft.

GOP-2007/1.1.1.

CERA-MED Egészségügyi és Oktató Kft.

2. Pharmapolis

GOP-2.1.1-09/C

National Instruments

Nemzeti Technológia Program 2009

OTKA-NKTH

Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem OEC

TIOP-2007/2.2.7/2

GOP-2008/1.1.1.

Labtech Kereskedelmi és Mérnöki Szolgáltató Kft.

Debreceni Egyetem

GOP-2007/1.1.1.

TAMOP-2008/4.2.2.

Labtech Kereskedelmi és Mérnöki Szolgáltató Kft.

Debreceni Egyetem

GOP-2007/1.1.1.

TAMOP-2008/4.2.2.

Debreceni Egyetem

BBS Nanotechnológia Kutatási és fejlesztési Kft.

Baross Gábor 2007

Debreceni Egyetem

GOP-2008/1.1.2.

Baross Gábor 2007

National Instrument Europe Hardware és Software Gyártó Kft.

Debreceni Agrárcentrum Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft.

Jedlik Ányos 2007


Hidroximsav-származék antidiabetikus hatású gyógyszerjelöltek fejlesztése

Kardiovaszkuláris prevenció tejalapú innovatív funkcionális élelmiszerrel

Orálisan alkalmazott inzulin gyógyszerjelölt-készítmény fejlesztése

HPLC-alapú szeparációs rendszer

A felsőoktatás minőségének a javítása …

Komplex vállalati technológiafejlesztés

Daganatterápia kombinált mesterséges kromoszómaőssejt-kezeléssel

Nanoskálájú diffúzió technológiailag fontos anyagokban

Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt

Kardiológiai termékek fejlesztése …

Többfunkciós internetalapú …

Természetes eredetű növényi hatóanyagok …

Diagnosztikai nanorendszer

Agrár-biotechnológiai és élelmiszer-ipari fejlesztések…

1 000 000

115 500

200 000

9 236 992

37 610

2 864 388

194 803

50 000

49 731

10 614 562

54 000

61 250

259 679

70 266

808 500

660 846

24 791

A Debreceni Egyetem Bioinkubátorközpont szolgáltatásai portfoliójának létrehozása a biotech kkv-k versenyképességének a növelése céljából Őssejt és génterápiás kutatóközpont létrehozása a Debreceni Egyetemen

20 080

56 000

Termékellenőrző optikai vizsgáló rendszer

A piaci igényeknek és az éghajlatnak megfelelő juhok tenyésztése és nemesítése

84

|


GOP-1.1.1-09/1 GOP-1.2.2-09 GOP-1.2.1-09

EU Pharma Kft.

ICONO-Pharma

OxaPharm

Jedlik Ányos 2007 Jedlik Ányos 2007 MPA képzési alaprész decentralizált Északalföldi regionális kerete MPA képzési alaprész decentralizált Északalföldi regionális kerete

Alföldi Tej Értékesítő Kft.




3. Agrár-Innovációs Tudásközpont

GOP-1.1.1-09/1

GOP-1.2.1/08

Pharmaton Hungaria Kft.

EU Pharma Kft.

GOP-1.2.2/08

Pharmapolis Gyógyszeripari …

ÉAOP-2007/1.1.2

TAMOP-2008/4.2.2.

Debreceni Egyetem

Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület

Jedlik Ányos 2007

GOP-2007/2.1.1./C


DE OEC Farmakológiai Intézet

Teva Gyógyszergyár Zrt.


Fajszintű parlagfű-meghatározás légi hiperspektrális eljárással

A felsőfokú szakképzések eszközrendszerének fejlesztése

A hazai tejtermelés versenyképességének növelési lehetősége

A hazai tejtermelés versenyképességének növelési lehetősége

Gyógyszerkombináció fejlesztése…

ICONO-Pharma Technológiai Park

Új típusú praenatalis …

HPV szerotípus-specifikáció…

HREG-csatorna …

Gyógyszeripari K+F és innovációs központ …

Termál-innováció az Észak-Alföld régióban

Az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség…

Avition mint supportiv antidiabetikum: módosító termék innovációs program

High Potent részleg kialakítása a Teva Gyógyszergyár Zrt.-nél

A pályázat címe

3 000

4 695

55 730

50 000

1 294 314

399 983

2 646 393

298 376

298 987

250 000

2 995 011

48 002

425 000

100 000

459 740



| 85

Kukoricalapú, extrudált, funkcionális, új élelmiszercsalád- technológia receptúrafejlesztése és hatásvizsgálata

Nemzeti Technológiai Program 2008/2 ÉAOP-2007/1.1.2 TAMOP-2008/4.2.2. Baross 2007/08 KFI Baross 2007/08 KFI Baross 2007/08 KFI Baross 2007/08 KFI Baross 2007/08 KFI




Debreceni Egyetem

BEST-FARM Kft.

Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem

Debreceni InfoPark Informatikai Fejlesztő és Innovációs Kft.

Debreceni Informatikai Kutató-fejlesztő Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.

ÉAOP-2007/1.1.2

GOP-2007/1.1.2.

Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter

A Debreceni Informatikai Kutató-fejlesztő Központ Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság meghatározó piaci szereplővé fejlesztése az Észak-Alföld régió kutatási és fejlesztési szolgáltatásainak piacán

Exportképes halfajok (barramundi; vörös árnyékhal) termeléstechnológiájának komplex fejlesztése


Debreceni Egyetem AMTC

4. Szilícium Mező Regionális Informatikai Tudásközpont

A geotermikus energia haltermelési célú hasznosítása

Baross Gábor 2009


36 400

1 000 000

2 031 401

45 840

10 000

46 475

Komplex technológia kifejlesztése a kukorica és repce mint energianövény ipari melléktermékeinek biokonvertálására és hasznosítására



12 316

10 000

20 600

15 680

65 396

261 792

16 513

105 000

571 277

Mobil bioreaktor …

Biomassza célú algatermesztés …

Kukorica csíra-olaj bázisú …

Funkcionális bárányélelmiszer-kialakítás

Funkcionális bárányélelmiszer-kialakítás

Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése

Létesítményenergetikai Klaszter

Kukoricalapú, extrudált, funkcionális, új élelmiszercsaládtechnológiareceptúra fejlesztése és hatásvizsgálata

Nemzeti Technológiai Program 2008/2

Agri-Corn Malomipari és Gabonafeldolgozó Kft.

86

|


GOP 1.3.1-09/0

MTA Atomki

Isotoptech Zrt.

635 092 299 999 335 093

RFÜ-k kutatás-fejlesztést és innovációt segítő feladatainak támogatása Tudás- és technológiai transzfer az Észak-Alföld régió felsőoktatási intézményeiben

Baross Gábor 2008 TAMOP-2008/4.2.1.

Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség

Debreceni Egyetem

50 000

1. A GND TTI (Tudás- és Technológia Transzfer Iroda) és az Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség működési feltételeinek megteremtése és javítása

Mérőműszer vásárlása

65 300

51 857

635 092

GOP 2.1.1-09/A

Debreceni LHC Grid Központ

Mintafeltáró és előkészítő …

30 764

40 000

II. A technológia-transzfert elősegítő intézmények kialakítása

Isotoptech Zrt.

Baross Gábor 2009

ÉAOP-2007/1.1.2

MTA Atomki

MTA Atomki

Újgenerációs, környezetbarát vékonyréteg napelemek

Nemzeti Technológiai Program 2008 Észak-alföldi Prizmatech Debrecen …

Klímavizsgálat cseppkövek új típusú elemzésével

EU NOGAFLUIS

MTA Atomki

11 250

187 500

P-folyamat magreakciók

EU GA-2007

102 434

463 408

50 248

378 911


MTA Atomki

Alkalmazkodó és előrelátó szerverszoba…

Informatika K+F részleg létrehozása

Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter menedzsment szervezetének megerősítése

Debreceni Egyetem Kreatív Iparágak Inkubációs Központja

A pályázat címe

436 671

GOP-1.1.1-09/1

GOP-1.3.2/08

ÉAOP-2007/1.1.2

EAOP 1.1.1./B


5. ACCENT Tudásközpont – Debreceni Regionális Gyorsítóközpont

ALOHA Kft.

IT-Service Hungary

DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

Debreceni InfoPark Informatikai Fejlesztő és Innovációs Kft



| 87

ÉAOP-2007/1.1.1A ÉAOP-2007/1.1.1A EAOP-2007/1.1.1/B

DIPA Debreceni Ipari Park Akadémia Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Kft.

DELOG

Xanga Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Kft.

GOP 3.2.1-09/1

ÉAOP-2008/1.1.1.A

Debreceni Agrárcentrum Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft.

DELOG

Baross Gábor 2007

A Debreceni Regionális Innovációs és Technológiai Központ szolgáltatásainak fejlesztése

Debreceni intermodális logisztikai központ fejlesztése

Inkubátorház létesítése Debrecenben…

Komplex fejlesztések megvalósítása ……

Innovációs Ipari Park fejlesztése Debrecenben

Debreceni Egyetemi Ipari Park (Agrár Park) infrastruktúra fejlesztése

750 000

402 604

272 760

356 094

380 518

16 610

2 178 586

2. Debrecen–Nyíregyháza Innovációs tengely – Új ipari és logisztikai területek kialakítása

DIP Invest Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Kft.

2 178 586

-

III. Az ipari/logisztikaipark-hálózat fejlesztése

II. Debrecen nemzetközi elérhetőségének javítása

Természettudományi és műszaki képzés infrastruktúrájának fejlesztése

4 881 961

TIOP-1.3.1/07

899 840

Debreceni Egyetem

Az Alföldi TISZK infrastrukturális feltételeinek javítása

388 188

4 881 961

TIOP-3.1.1-09/1

Alföld Szakképző Szakképzési Szervezési Non-profit Kiemelten Közhasznú Kft.

A debreceni Alföld Szakképző szakmai fejlesztése

27 099

2. A felsőoktatás infrastrukturális adottságainak piacorientált fejlesztése

TAMOP-2.2.3/09/1.

Alföld Szakképző Szakképzési Szervezési Non-profit Kiemelten Közhasznú Kft.

Specifikus technikusképzés a régióban jelenlévő elektronikai cégek részére

1 315 217

1. A középfokú oktatás gazdaság igényeihez igazodó fejlesztése Baross Gábor 2007

6 197 088

I. Az oktatás minőség- és piacorientált átalakítása

National Instrument Europe Hardware és Software Gyártó Kft.

8 375 674

B., A K+F eredmények gyakorlati életben történő alkalmazása feltételeinek megteremtése

88

|


KEOP-2008/7.3.1.3. KEOP-2008/7.3.1.3.

Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem

2. A Nagyerdő és az Erdőspuszták regionális idegenforgalmi központ szerepének növelése

12 000 195 500

Speciális biológiai értékeink és élőhelyeik megőrzése és rekonstrukciója a DEBOTKERT projekt Speciális biológiai értékeink és élőhelyeik megőrzése és rekonstrukciója a DEBOTKERT projekt

1 207 500

370 855

EAOP-2.1.1/C-09

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Néprajzi Kincsesház

1 631 331

TIOP-1.3.3/08


Tudományos Élménypark kialakítása a debreceni botanikus kertben

2 002 187

10 983 162

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

1. Debrecen Fórum

10 983 162

1. A város körüli elkerülő gyűrű teljessé tétele, és az új városi gazdasági központok bekapcsolása az országos közúthálózatba

5 865 717

10 983 162

I. A város regionális közlekedési helyzetének fejlesztése

II. A város regionális kulturális szerepkörének bővítése

16 848 879

-

II. A regionális közlekedési adottságok fejlesztése

D., A gazdaság magas színvonalú fejlődéséhez szükséges életkörülmények biztosítása

-


I. A város regionális gazdasági szerepkörének fejlesztése

4 sz. f. Debrecen elkerülő a 35. és a 4 sz. f. (80.08)

A pályázat címe

-

KÖZOP-2007/3.1.1.


C., A pólus sikeres működéséhez kapcsolódó regionális központi szerepkör erősítése



| 89

Richter Gedeon Nyrt.

Összeállította: dr. Kozma Gábor

Összesen

60 701 987

2 000 000

937 842

A támogatás teljes értéke 1,384 Mrd Ft. A Támogatási Szerződés szerint a 15,2 milliárd Ft-os projekt debreceni beruházási értéke 10,3 Mrd Ft (67,8%), így a táblázatban csak a teljes támogatási összeg megfelelő arányát tüntettük fel.

Teva Gyógyszergyár Zrt.

280 500

A támogatás teljes értéke 0,85 Mrd Ft. A projekt keretében Debrecenben 200, míg Budapesten 400 munkahely jön létre, így a táblázatban csak a teljes támogatási összeg megfelelő arányát tüntettük fel.

BT

4 421 780

79 109

103 811

1 203 438

Kulturális és örökségturizmus …

Régi Posta Panzió …

399 910

A támogatás teljes értéke 2,1 Mrd Ft. A projekt keretében Debrecenben 1000, míg Budapesten 745 munkahely jön létre, így a táblázatban csak a teljes támogatási összeg megfelelő arányát tüntettük fel.

ÉAOP 2.1.1/C-09

2.1.2/-09

A Debreceni Református Kollégium

IT-Services

E., Egyedi kormánydöntés

Nagytemplomi Református Egyházközösség

Régió Posta Étterem Kft.

ÉAOP 2.1.1/C-09

Tiszántúli Református Egyházkerület

617 836

EAOP 2.1.1/C

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

Déri Múzeum modernizálása

1 455 364

Debrecen belváros funkcióbővítő rehabilitációja

ÉAOP-5.1.1./B

400 000

600 000


Zsuzsi vonat

A termálvízhez kapcsolódó…

2 656 030

EAOP-2.1.1/B2-09

ÉAOP-2008/2.1.1/A

3. A belváros építészeti rekonstrukciója

Zsuzsi Erdei Vasút

Debreceni Gyógyfürdő Kft.

90

|


Nagyerdei Kultúrpark – Viziló- és majomház építése

Debrecen, Városháza tetőfelújítás I. ütem

Epreskert u. ált. iskola tornaterem-bővítés

Terápiás Ház III. sz. ápolási részleg rekonstrukciója

Széchenyi-kerti utak burkolatfelújítás

Hadházi út burkolatfelújítása

Fényesudvari utak burkolatfelújítása

Helyben történő szel.gy.edényzet

Szelektív hulladékgyűjtő szállítójármű

Szippantó, szállító jármű

Thaly K. u. óvoda akadálymentesítése

Műfüves pálya (Oláh G. u.)

Gönczy 4 tan+tornaterem

Csokonai SzÍnház

Fazekas M. ált. isk. közműv. házzá alakításA

H.-B. M.-i Területfejlesztési Tanács HÖFE



ÉARFT - TRFC - TEUT



ÉARFT - TRFC - TEHU



FOKA

NSH

CÍmzett támogatások



Projekt neve, rövid tartalom

NKÖM

A pályázatok kiírója, kódja

70 000

84 000

532 896

5 664 000

722 880

121 451

5 000

26 760

52 464

8 568

101 302

101 535

45 000

172 000

2006

A projekt összes költsége (E Ft-ban)

452 962

4 814 400

614 448

50 600

2 500

18 732

36 725

6 854

50 000

19 309

50 000

20 000

20 000

20 000

21 000

Igényelt támogatás (E Ft-ban)

0

0

0

0

0

0

6 854

50 000

0

50 000

15 000

0

10 000

21 900

Elnyert támogatás (E Ft-ban)

A Debrecen önkormányzata által hazai és európai uniós pályázati forrásokra benyújtott projektek 2006 – 2010.

0

0

0

0

0

0

0

1 714

51 302

0

51 535

30 000

0

0

49 000

Saját erő ( E Ft-ban)

nem nyert

nem nyert

nem nyert

nem nyert

nem nyert

nem nyert

nem nyert

megvalósult

megvalósult

nem nyert

megvalósult

megvalósult

nem nyert

lemondva

megvalósult

Megjegyzés


| 91

KIFONI

2006. ÉVI PANEL PÁLYÁZATOK ÖSSZESEN (1/3-1/3-1/3támogatási aránnyal) 26 db társasház

Terápiás Ház

Városháza tetőfelújítása

Debrecen belterületén lévő vízrendezés

Debrecen, Városháza tetőfelújítás I. ütem

Veres Péter utca burkolatfelújítás

Gázvezeték utca burkolatfelújítás

Kertvárosi utcák burkolatfelújítás

Közlekedésbiztonsági kerékpárutak támogatása

ÉAOP-2007-4.1.5 Angyalföld téri orvosi rendelő komplex akadálymentesítése

ÉAOP-2007-4.1.5 Faragó u. óvoda komplex akadálymentesítése

ÉAOP-2007-4.1.5 Süveg u. 3. Szoc. Otthon és Idősek Klubja komplex akadálymentesítése

Reg. Hivatásforgalmú kerékpárút kialakítása (33. sz. főút mellett)0

Tűzoltósági szerállomány beszerzése


GKM - OLEH - 2006


NKA - 2007. 02.05.

ÉAOP-2007-5.1.2/D

ÉARFT HÖFE - 2007. 04. 16.

ÉARFT - TRFC - TEUT - 2007. 04. 16.

ÉARFT - TRFC - TEUT - 2007. 04. 16.

ÉARFT - TRFC - TEUT - 2007. 04. 16.

GKM 2007. 07.25.

ROP - 4. prioritás -2007. 08. 31.

ROP - 4. prioritás -2007. 08. 31.

ROP - 4. prioritás -2007. 08. 31.

ÉAOP-2007-3.1.3-2007. 11.16.

Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

90 535

99 973

10 848

10 571

16 000

145 161

39 281

48 267

47 794

106 714

333 278

106 714

2007

290 880

1 214 971

499 200

72 428

81 795

9 763

9 514

10 000

72 580

19 241

23 734

23 492

50 000

299 950

16 000

247 248

812 647

424 320

72 428

81 795

0

19 241

23 734

23 492

0

0

18 107

18 178

1 084

1 057

6 000

0

20 041

24 534

24 297

0

0

0

0

393 324

0

megvalósult

megvalósult

megvalósult

megvalósult

megvalósult

nem nyert

megvalósult

megvalósult

megvalósult

nem nyert

nem nyert

nem nyert

nem nyert

megvalósult

nem nyert

92

|


4 000

540 000 193 420

2 194 074 123 693

860 000

A közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok támogatása (főpályázó a Városi Rendőrkapitányság)

Debrecen városi villamoshálózat fejlesztése (2. vonal )

Zsuzsi erdei vasút fejlesztése

Déri-hagyaték elhelyezése a Múzeum u. 4. sz. alatt

Közösségi közlekedés infrastruktúra fejlesztése, 47 db buszöböl építése, felújítása

DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézmény fejlesztése

2008. ÉVI PANELPÁLYÁZATOK ÖSSZESEN (társasházak pályáznak)

2008. ÉVI ÖKOPÁLYÁZATOK ÖSSZESEN (társasházak pályáznak)

Szennyvíziszap-komposztáló telep létesítése a DMJV és vonzáskörzetében jelentkező szennyvíziszap-komposztként történő mg.-i és egyéb célú felhasználására

Fazekas-gimnázium fejlesztése

Ady E. Gimnázium fejlesztése

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - 2007.

Közop-5.2.0

ÉAOP-2008-2.1./B

ÉAOP 2.1.1/C

ÉAOP-3.1.4/B

ÉAOP-4.1.3

KvVM- Panel

KvVM- ÖKO program

KEOP-1.2.0/1F2008-0011

ÉAOP 4.1.1/2/F

ÉAOP 4.1.1/2/F

467 000

490 000

99 000

542 398

15 762 157

2008

255 000


Debrecen, Pallagi út korszerűsítése a Mórizs Zs. krt-tól a 4. sz. főútig


ÉAOP-2007-3.1.2


420 000

441 000

731 000

42 292

1 110 628

88 000

174 078

380 000

482 132

15 760 351

4 747

216 750


0

0

0

42 292

1 110 628

88 000

174 078

0

0

15 760 351

4 000

0


747

0

0

0

0

16 731

360 753

11 000

19 342

0

0

1 806


nem nyert

nem nyert

nem nyert

folyamatban

folyamatban

nem nyert

megvalósult

nem nyert

nem nyert

folyamatban

megvalósult

nem nyert

Megjegyzés


| 93

249 949 139 850

21 500

43 111 69 548 54 134

Szoboszlói Úti Általános Iskola fejlesztése

Balesetveszélyes csomópontok átépítésének társfinanszírozása (Hadházi–Nyíl u. körforgalmi csomópont tervezése és kivitelezése

A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése (optimalizálja szervezett tevékenységét, javítja az ügyfélelégedettséget, növeli a hivatal teljesítőképességét)

TEUT - Pósa–Torockó és a Kishegyesi út csatlakozó részének burkolatfelújítása

TEUT - Simonyi út –Péterfia u. burkolatfelújítása

TEUT - Dóczy J. u. – Martonfalvi u. – Poroszali u. burkolatfelújítása

TEUT - Hétvezér utca burkolatfelújítása

Debrecen - Serház u. játszótér-rekonstrukciója

Debrecen - Kandia utcai játszótér rekonstrukciója

Debrecen - Menyhárt téri játszótér rekonstrukciója

Néprajzi Kincsesház Déri György néprajzi gyűjteményének elhelyezése és kiállítása a Magoss György-házban, Debrecenben (Rákóczi u. 25. sz. alatt)

ÉAOP 4.1.1/2/F

GKM - KKK - GKM út pénztár

ÁROP 1.A.2

ÉAOP-2008-TEUT

ÉAOP-2008-TEUT

ÉAOP-2008-TEUT

ÉAOP-2008-TEUT

ÉAOP-2008-HÖF

ÉAOP-2008-HÖF

ÉAOP-2008-HÖF

ÉAOP-2009-2.1.1./C

412 239

2009

29 959

20 257

12 645

31 893

881 260

Bartók – Babits utcai óvoda fejlesztése

ÉAOP 4.1.1/2/F

55 000

Százszorszép Óvoda rekonstrukciója

ÉAOP 4.1.1/2/F

371 015

11 984

8 103

5 058

15 946

27 067

34 774

21 556

19 350

79 850

224 954

749 071

49 500

371 015

0

0

15 946

27 067

34 774

21 556

19 350

79 850

0

0

0

41 224

0

0

15 946

27 067

34 774

21 556

2 150

60 000

0

0

0

szerződéskötés folyamatban

forráshiány miatt elutasítva



megvalósult

megvalósult

megvalósult

megvalósult

folyamatban

nyert

nem nyert

nem nyert

nem nyert

94

|


84 804 240 000 74 443

Csigekert u. és csatlakozó utcák felújítása

Epreskert u. és a csatlakozó utcák felújítása

Móricz Zs. krt. és a Pallagi út csatlakozó részének felújítása

Hajó utcai játszótér felújítása

Somlyai utcai játszótér felújítása

Debrecen városi villamoshálózat fejlesztése (2-es vonal) (villamospálya-építés, elektromosáram-ellátás kiépítése, járműtelep-rek. 18 jármű beszerzése)

Zsuzsi erdei vasút fejlesztése

Funkcióváltó integrált városrehabilitáció

Debrecen belterületén lévő vízrendezés

Multimodális Közlekedési Központ – Tram-Train projekt előkészítés (elővárosi közlekedés kialakítása)

Helyi TDMSZ kialakítása Debrecen - hortobágy turisztikai versenyképességének erősítése céljából

ÉAOP - 2009 - TEUT

ÉAOP - 2008 - TEUT

ÉAOP - 2008 - TEUT

ÉAOP-2009-HÖF

ÉAOP-2009-HÖF

KÖZOP-5.2.0.

ÉAOP 2.1/B

ÉAOP 5.1.1.B

ÉAOP 5.1.2/D

KöZOP

ÉAOP-2008-2.1.3.

1 914 550

445 000

17 568 578

26 066

28 097

56 429 631

55 424

32 659

57 390

Határ út és Kishegyesi út csatlakozó részének felújítása

ÉAOP - 2009 - TEUT

1 831 903


TIOP-1.3.3/08/2


Agóra Pólus, Pólus- illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása, Tudományos élménypark létrehozása a Debreceni Botanikus Kertben - 2. forduló


63 277

240 000

76 324

1 455 364

400 000

15 943 485

16 943

13 000

28 214 815

27 712

16 330

28 695

1 636 701


63 277

240 000

76 324

1 455 364

400 000

15 943 485

0

13 000

0

13 097

16 329

28 695

1 636 701


11 166

0

8 480

459 186

45 000

1 625 093

0

15 097

0

42 327

16 329

28 695

195 000


folyatban



folyamatban


folyamatban

nem nyert

megvalósult

nem nyert

megvalósult

megvalósult

megvalósult

folyamatban

Megjegyzés


| 95

110 994

13 153

89 000

89 000

Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacításának bővítése. A Margit téri tagintézmény felújítása, kapacítás bővítése 25 bölcsődei férőhellyel és 20 fő alternatív napközbeni ellátással

Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi inzézmények dolgozóinak képzése, új rendszerek kidolgozása

Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacitásának bővítése. Az Erzsébet utcai tagintézmény felújítása, kapacitásbővítése 25 bölcsődei férőhellyel és 10 fő alternatív napközbeni ellátással

A meglévő, működő alapellátást szolgáló orvosi rendelők, egészségközpontok/egészségházak infrastruktúrafejlesztése. Házi gyermekorvos, védőnő és felnőtt háziorvosi rendelők elhelyezése, mintavételi hely kialakítása

TÁMOP-5.2.5-08/1

ÉAOP-2008-4.1.3/B.C.

TÁMOP-5.4.4-09/2/A

ÉAOP-2009-4.1.3/B

1 667

Gyermek jóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások fejlesztése, nevelőszülők képzése

A Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum továbbfejlesztése, működtetésének támogatása

GYV-SZF-09-BCDE-0076

Szociális és Munkaügyi Minisztérium KAB-KEF09-A

2 800

6 250

A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése. A Károlyi M. utcai és az Ősz utcai tagintézmény felújítása

Önkormányzati Minisztérium 8/2009. (II.26.) ÖM rendelet

ÉAOP-2009-4.1.2/A ÉAOP4.1.2/A-09-2010-0007

19 755

Gyermekek és fiatalok integrációs programja. A hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyermekek esélyeinek növelése oktatási rendszeren kivüli preventív célú programokkal

2 500

1 500

5 000

80 000

89 000

13 153

99 895

19 755

2 500

1 500

5 000

80 000

80 000

0

99 895

19 755

300

167

1 250

9 000

9 000

0

11 099

19 755

folyamatban

megvalósult

megvalósult



nem nyert


folyamatban

96

|


3 895

3 739 51 890

293 682 1 064

14 039

8 000

79 630

Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás a Csapókerti Közösségi Ház és a Debreceni Művelődési Központ eszközfejlesztésére

Könyvtári érdekeltségnövelő támogatás a Debreceni Városi Könyvtár állományának gyarapítására

Debrecen, Kastély utcán található illegális hulladéklerakó felszámolása, 2010

Debrecen, Gázvezeték-Vértesi úti ingatlanokon található illegális hulladéklerakó felszámolása, 2011

A Debeceni Fazekas Mihály Gimnázium fejlesztése

A Debreceni Szoboszlói Úti Általános Iskola fejlesztése

Idősek tartós bentlakásos intézményeinek kiegészítő támogatása – DMJV Idősek Háza részére textília beszerzése

Szociális foglalkoztatás általános pályázata - DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye szociális foglalkoztatásának támogatása

DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye nyílászárócsere (mosoda, Dávid-ház)

Stratégiai befektetések előkészítése a két urbanisztikai pólus, Nagyvárad és Debrecen szintjén megvalósuló szállítási infrastruktúra része (INFRASTRAT)

ASP-központ kialakítása Debrecenben

Oktatási és Kulturális Minisztérium


KvVM

KvVM

ÉAOP-4.1.1/A

ÉAOP-4.1.1/A

SZMM, SZOC-IBL-09-0063

SZMM

KEOP-2009-5.3.0/A

VÁTI-HURO/0801

ÉAOP 4.1.6-09

1 618 387

432 081

2010 I. félév

1 800

3 169


Nem költségvetési intézményként működő, a helyi önkormányzatok által támogatott, magánszínházak működésének támogatása (Modern -Tánc Játék Stúdió Alapítvány)




1 499 112

79 630

4 000

14 039

1 064

264 314

388 873

3 000

3 000

1 000

2 500

700


1 499 112

79 630

4 000

14 039

1 064

264 314

388 873

0

0

1 000

2 500

700


0

119 275

3 982

4 000

0

0

29 386

43 208

0

0

800

1 395


folyamatban

folyamatban

folyamatban

folyamatban

folyamatban

bírálat alatt

bírálat alatt

nem nyert

nem nyert

megvalósult

megvalósult

megvalósult

Megjegyzés

A gondoskodó város A g o n d o s ko d ó vá r o s

| 97

Az egészségügyi rendszer Az elmúlt három önkormányzati ciklusban kialakult Debrecenről egy olyan kép, miszerint ez egy dinamikusan fejlődő település, mely példamutatóan gyarapszik, erősödik, épül és szépül. A hétköznapokban tapasztaltak és a hazainál fejlettebb államokban elfogadott és működő minták alapján a város vezetése természetesnek vette azt is, hogy a gazdaság fejlesztése mellett a testi egészségre is nagy figyelmet kell fordítani. Nem lehet megkerülni azonban azt a gondolatot, miszerint a két legutóbbi kormány tehetetlenségének következtében a hazai egészségügy katasztrofális helyzetbe került. Az elmúlt nyolc esztendő félresikerült egészségügyi reformja tovább rontott a helyzeten, és számos, addig még működő területet is tönkretett. A debreceni lakosság 2008. január 1-jei – nagyjából a legutóbbi ciklus közepére eső – korfája olyan képet mutat, mely az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakat jellemzi: folyamatosan csökken a fiatalok száma és növekszik az időseké. A folyama-

tot a legszemléletesebben az úgynevezett öregedési index (a 65 éven felüliek és a 15 éven aluliak aránya) fejezi ki, amelynek értéke 2002 és 2007 között csaknem 15 százalékot romlott. Mindez azt is jelenti, hogy a jövőben az idősek ellátását szolgáló intézmények, köztük az egészségügyi ellátórendszer igénybevételére is egyre nagyobb szerep hárulhat. A népességgyarapodás aránya Magyarországon a nyolcvanas évek óta folyamatosan csökken, ebben a tekintetben európai összehasonlításban sem áll túl előkelő helyen az ország. A város lakosságára vonatkoztatva az élveszületések és a halálozások aránya országos átlagnál valamivel alacsonyabb szám. De itt is jellemző, hogy a vezető halálokok városunkban is a keringési rendszerrel, valamint a rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel kapcsolatosak. Az okok között a harmadik helyen pedig hagyományosan a sérülések és mérgezések szerepelnek.

Élveszületési-halálozási adatok Debrecen város lakosságára vonatkoztatva 2004

2005

2006

2007

2008

2009

204 510

204 190

204 104

204 604

205 654

206 747

Élveszületések száma (fő)

1927

2031

1973

2084

1981

1942

Halálozások száma (fő)

2218

2264

2127

2462

2476

2063

Évközepi lakosságszám (fő)

Forrás: KSH

A g o n d o s ko d ó vá r o s

| 99

Nagyon fontos a felnövekvő generációk egészsége

Környezeti hatások Az Alföld keleti részén, enyhe mélyedésben fekvő, nagy kiterjedésű város három földrajzi kistáj találkozásánál fekszik. Bár „hivatalosan” szokták a Dél-Nyírséghez is sorolni, határai azonban érintkeznek a Hajdúhát és a Dél-Hajdúság területeivel is. Főleg puszták (például a Hortobágy) határolják: egy esetleges szennyezéssel szemben nem védi a domborzat, s vízfelület kedvező hatása sem érvényesülhet. Ugyanakkor ezek az adottságok a 2010-es nagy árvíz idején pozitívumként jelentkeztek: Debrecent az árvizes és belvizes időszak szinte teljes mértékben megkímélte. A város földrajzi elhelyezkedéséből, fekvéséből következik, hogy a levegő tisztaságára az átlagosnál jobban kell figyelni. Érdekes azonban, hogy 2010 januárjában 12 magyar város esetében is felvetődött a szmogriadó elrendelésének szükségessége, a mérési eredmények alapján e települések sorában mégis Debrecen levegője számított a legtisztábbnak. Bár korunk civilizációs betegségeként definiált légúti allergiás megbetegedések

10 0

|


országos térképének elkészítése még várat magára, de szakmai becslések szerint nagyjából a magyar lakosság 17–25 százaléka szenvedhet több-kevesebb rendszerességgel a tünetektől. Ez az arány nagyjából a helyi viszonyokat is tükrözheti. A felnőtt lakosság egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos magatartására vonatkoztatva átfogó kutatás nem készült az elmúlt tíz évben Debrecenben. Európai lakossági egészségfelmérés történt 2009 őszén, melyet a Központi Statisztikai Hivatal végzett az Európai Parlament és Tanács 1338/2008/EK rendelete alapján. Ez előírja a lakossági kikérdezésen alapuló felmérés ötévenkénti végrehajtását a tagországokban, abból a célból, hogy rendelkezésre álljon a minimális statisztikai adatállomány, melyből a minden tagállamtól elvárt egészségügyi mutatók, úgynevezett egészségindikátorok kiszámíthatók. Magyarországon a 449 település között a debreceni lakosok egy része is a kérdezettek között volt. Az egészségfelmérés előzetes adatai szerint a lakossági egészségmegőrzés, a prevenció egyre több ember számára kezd fontossá válni. A válaszadók többsége egyetértett azzal, hogy egészségünk alakításáért nagy részben mi magunk vagyunk felelősek, hiszen egészségmagatartásunk, káros vagy éppen hasznos életmódbeli szokásaink számos betegség kialakulásához, vagy éppen megelőzéséhez hozzájárulhatnak. Az országos felmérések adataira támaszkodva viszont lehet képünk arról, mennyire élnek egészséges életet a debreceniek, vagy mennyire vannak tudatában annak, hogy például az egészség és a helyes táplálkozási szokások miképpen függnek össze – vagy törekszenek-e arra, miképpen lehet megelőzéssel elejét venni bizonyos későbbi betegségeknek. A vizsgált terület, az Észak-Alföld régió azonban nagyon eltérő mutatókkal rendelkezik. A lakosság egészségét meghatározó tényezők közé tartoznak a következők is: nem, életkor, iskolai végzettség, foglalkozás. Számít az is, ki milyen méretű és típusú településen él. A szegényebb területeken lakók és kevésbé iskolázottak körében rendszerint magasabb a dohányosok száma, és ott, ahol a szőlészet, illetve a borászat vezető mezőgazdasági ágazatoknak számítanak,

valószínűleg az alkoholfogyasztás mértéke is magasabb. Ha a statisztikákat nézzük, e régióban még ma is viszonylag sokan dohányoznak: a nők 25 és a férfiak közel 40 százaléka. Az alkoholfogyasztással kapcsolatos 16 százalék középmezőnyt jelent – már ami az úgynevezett „nagyivókat” jelenti. Tekintve azonban, hogy ezekbe az adatokba beletartoznak a kisebb települések is, ahol a lehetőségek jóval szűkösebbek, nehezebb a megélhetés, mint egy Debrecen méretű nagyvárosban, feltételezhetjük, hogy a cívisváros adatai egészségesebb városi lakosságot mutatnak. Ebben számos környezeti tényező is szerepet játszik. Például az is, hogy a debreceni lakosság kiváló minőségű ivóvizet fogyaszthat. A közterületek, parkok gondozását tisztántartását rendszeresen végzik. A szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és -elhelyezés a város területének ma már szinte az egészén megoldott, ahogy a szervezett hulladékszállítás és lomtalanítás is. Ez utóbbiban jelentős előrelépés történt az elmúlt években: az addig hagyományosan tavasszal és ősszel tartott, a városképet olykor hetekre hulladékkal és lommal elcsúfító össznépi kirakodás helyett az AKSD Kft. a lakossági igények alapján gondoskodik a lom elszállításáról. Emellett szintén jó hatással van a köztisztasági viszonyokra, hogy a városban szerte megtalálható és folyamatosan ürített tárolókkal teli szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a lakosság megkedvelte és szívesen használja: itt papírt, műanyagot, üveget lehet elkülönítve elhelyezni. Az egészséges állapot fenntartásához természetesen a külső környezeti tényezők szükségesek, de nem elégségesek önmagukban. A lakosság tudatos gondolkodása ugyanúgy részét képezi, mint egy jól szervezett, hatékonyan és emberségesen működő ellátórendszer.

Az ellátási rendszer A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az egészségügyi alapellátás biztosítását. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör-

vény szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a fogászati alapellátásról, valamint az ezekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői és az iskola-egészségügyi szolgálatról. Debrecen önkormányzata a háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátást (126 területi ellátási kötelezettséggel) – 1993 óta vállalkozóként működő – háziorvosok által biztosítja (ös�szesen 54 telephelyen.) Egy háziorvosi körzethez átlagosan 2142 (14 év feletti) lakos tartozik, egy házi gyermekorvosi körzethez pedig átlag 713 fő (14 év alatti). A fogorvosi alapellátás privatizált formában 1998 óta 49 fogszakorvos biztosítja 33 rendelőben. Egy fogorvosi körzethez tartozó lakosok száma átlagosan 4254 fő. A debreceni önkormányzat 2006–2008ban a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok számára a rendelők bérleti díját és az üzemeltetési költségeket teljes egészében átvállalta, 2009–2010-ben pedig a fenntartási költségekhez járult hozzá. A törvényi kötelezettségek alapján az egészségügyi alap- és szakellátást a VESZ, azaz a Városi Egészségügyi Szolgálat több mint 20 éven keresztül végezte Debrecenben. A 2004. október 1-jén közhasznú társasággá alakított szervezet 2009. június 15. óta Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. néven folytatja tovább működését. Feladatai közé tartozik az alap- és járóbeteg-szakellátási feladatok ellátása – ideértve a gondozói tevékenységet is –, a lakosság egészségi állapotának javítása, ezen belül a népességet leginkább veszélyeztető betegségek előfordulásának csökkentése. Ennek érdekében hangsúlyozottan foglalkozik az alapellátásban végezhető megelőző, gondozó és rehabilitációs tevékenységekkel, széles körű prevencióval. Szakmai profilját tekintve nagy szerepet vállal a gyógyító-megelőző munkán túl a város egészségkultúrájának javításában, egészségmegőrző és -jobbító lehetőségeinek elterjesztésében Debrecen teljes közigazgatási területén. Az Egészségügyi Járóbeteg Központ Nonprofit Kft. szorosan együttműködik a háziorvosokkal és társintézetekkel, vala-


| 101

A fekvőbeteg-ellátás egyik központja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma

mint kapcsolatot tart az ÁNTSZ szervezetével. Minden tevékenységük alapelve az emberi méltóság és a személyiségi jogok feltétlen tiszteletben tartása. A járó betegek Debrecenben több mint harminc szakellátást tudnak igénybe venni, beleértve a gondozási tevékenységeket is. A szakellátáson kívül az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. alapellátásként működteti az iskolafogászatot (18 fogorvossal, összesen 7 telephelyen), az anyatejgyűjtő állomást, az iskola-egészségügyi ellátást (14 iskolaorvos, 32 iskolavédőnő, 66 telephelyen) és a védőnői szolgálatot (69 védőnő 13 telephelyen).

Ügyeleti ellátás Az alapellátáshoz tartozó megszervezésével a város közgyűlése az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-t bízta meg. A lakosság ügyeleti ellátását a nonprofit kft.-vel kötött szerződés alapján a Főnix-Med Zrt. végzi. A gyermekek a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) Gyermekklinikájának épületében, a felnőtt lakosok 2007 márciusától a DEOEC I. Belgyógyászati Klinika épületében vehetik igénybe az ügyeleti ellátást. Az orvosi ügyeleti ellátás történhet az ügyeleti rendelőben vagy indokolt esetben a beteg lakásán egyaránt. A fogászati ügyelet a Szent Anna utca 11. alatt található rendelőben érhető el. A város a legrászorultabbakra is gondol: a hajléktalan személyek napi 24 órás egészségügyi ellátásának biztosításával 2008. de-

102

|


cember 1-jétől a ReFoMix Nonprofit Kft.-t bízta meg az önkormányzat. A magasabb szintű egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi centrum – melyhez az önkormányzat a Dobozi utca 2/C alatti ingatlant biztosította – napi 24, heti 168 órában folyamatos háziorvosi ellátást nyújt a hajléktalanok számára. A Hajléktalanokért Közalapítvány a fejlesztést 17 millió forinttal támogatta.

Fekvőbeteg-ellátás Fekvőbeteg-ellátást a Debreceni Egyetem Egészség- és Orvostudományi Egyetem Klinikáin, valamint az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. által működtetett Kenézy Gyula-kórházban kaphatnak a debreceni betegek. Az egészségügy nemcsak egy kötelezően működtetendő rendszer, hanem a modern világ egyik legfontosabb nemzetgazdasági ágazata. A város vezetése ezt felismerve szervezte át gazdasági társasággá a Városi Egészségügyi Szolgálatot Debrecenben, majd alakította ki álláspontját a már korábban sikeres modellként elhíresült, a városi vagyont kezelő holding filozófiájához hasonlóan az egészségügyben rejlő fejlesztési lehetőségekről. Ahogy a városi tulajdonú szolgáltató cégek, a Debreceni Vízmű Zrt. vagy a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. expanziós törekvései is a jövőt, a kitörési pontokat, a terjeszkedési lehetőségeket vetítették előre, úgy világossá vált, hogy az egészségügyben is lehet hasonló sikertörténetet írni. Debrecenben az elmúlt évtizedek során meglehetősen speciális helyzet alakult ki:

két nagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény működik a város területén. Ezek hatósugara nem csupán messze túlnyúlik a városhatárokon, de néhány speciális szakellátás regionális, országos, egyes esetekben nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik. A városban működő két nagy fekvőbeteg-egészségügyi intézmény közül az egyik (Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet) megyei volt, a másik (a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma) minisztériumi fenntartású. A debreceniek természetesen mindkét intézmény szolgáltatásait igénybe vették, bár elsősorban az országos összevetésben is magas színvonalú szolgáltatást nyújtó egyetemi klinikák töltötték be a „városi kórház” szerepkörét. Az, hogy a kórház fenntartása nem a városhoz tartozik, jelentős mértékben csökkentette Debrecen költségvetési terheit.

Az egészségügyi holding Gazdasági és ésszerűségi szempontok egyaránt szerepet játszottak abban, hogy Debrecen város vezetése, valamint a 2006-os őszi helyhatósági választásoktól kezdődően döntően fideszes többségű megyei önkormányzat vezetése létrehozott egy közös egészségügyi holdingot. Úgy tűnt, nem csupán költséges, de nem is hatékony közel ugyanazokra a célokra egyszerre több intézményhálózatot is fenntartani. Csak a konkrét példa kedvéért: a debreceni egészségügyi szolgálat és a szintén debreceni székhelyű megyei Kenézy Gyula-kórház járóbeteg-rendelései között mintegy 95 százalékos átfedés volt. Ezenkívül a szakrendelések kihasználtsága is egyenetlen volt. Ezért megfontolást igényelt, hogyan lehet egyszerre hatékonyabbá és gazdaságossá tenni azt az egészségügyi ellátó rendszert, melynek működését a hazai lakosság (természetesen nem csupán Debrecenben) erős kritikával illette. Mit várhat az egészségügytől egy debreceni lakos? Elsősorban természetesen gyógyulást. Valamint azt, hogy minden legyen szakszerű, gyors, és lehetőleg ne kelljen sokat várakoznia. Az is sokat nyomott a latban, hogy míg 2002-ben 800 millió forintos tartalék sze-

repelt a megyei fenntartású Kenézy-kórház bankszámláján, 2006-ra már havonta több tízmilliós adósságot termelt az intézmény. A megyei vezetés hiába szerette volna súlyponti kórházzá nyilváníttatni az egyébként országosan is jelentősnek számító intézményt, az MSZP–SZDSZ-kormányzat számára a lakosság egészségügyi ellátásához kapcsolódó nehézségei eltörpülni látszottak a pártpolitikai vonatkozásokhoz képest. A Rácz Róbert közgyűlési elnök irányította megyei vezetés ezért nem várt tétlenül a csodára, hanem gazdasági társasággá alakította át a kórházat 2007. december 1-jétől. Így a csökkenő támogatás ellenére sem vált működésképtelenné az intézmény. Debrecennek ugyanekkor kapacitásra volt szüksége, melyet éppen a megyei intézmény biztosíthatott számára. 2008 áprilisában határoztak az intézmények tulajdonosai a Kenézy-kórház és a debreceni VESZ Kht. holdingban való együttműködéséről, amelynek elve, hogy a gyógyító tevékenységek tekintetében továbbra is a decentralizáció, míg az irányítás, a háttérszolgáltatások és a kiszolgáló funkciók vonatkozásában az integráció érvényesül. A vagyonegyesítést 2008 októberében fogadta el a két tulajdonos-önkormányzat közgyűlése. A döntés nyomán a két egészségügyi szolgáltató vagyona a közös egészségügyi holdinghoz került 2009. január 1-jétől, amely továbbra is köztulajdonban maradt. Ebben a megyei önkormányzat részaránya 72 százalék volt, a debreceni önkormányzaté pedig 28 százalék, és eleve úgy tervezték, hogy az arányokat legkésőbb 2010-ig 50–50 százalékra módosítják. Az intézkedéstől a betegellátás színvonalának javulását várta Debrecen és a megye vezetése, valamint azt, hogy ezáltal gazdaságosabb és hatékonyabb lesz mindkét egészségügyi szolgáltató működése, amelyek addig külön-külön tartottak fenn adminisztrációs egységeket, külön szerezték be a szükséges anyagokat, eszközöket és szolgáltatásokat. Az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. tulajdonosai a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. A holding, mely 2009. január 1-jével kezdte működését,


| 103

A Bethlen utcai rendelőintézet

alapvetően stratégiai irányítást gyakorol a tagvállalatok felett, melyek ennek keretei között önállóan végzik munkájukat. Az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. négy tagvállalat százszázalékos tulajdonosa. Ezek a következők: Kenézy Kórház Nonprofit Kft., Egészségügyi Járóbeteg Központ Nonprofit Kft., Megyei Egészségügyi Vagyonkezelő és Ingatlanhasznosító Kft., VESZ Vagyonkezelő Kft. A két egészségügyi szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság végzi az önkormányzati tulajdonost terhelő egészségügyi feladatok egy részét, valamint a lakosság szakellátását, gondozói és diagnosztikai feladatait, valamint kiszolgálja a szerződött kapacitáson felül jelentkező, fizetőképes keresletet. A két vagyonkezelő gazdasági társaság feladata az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő, egészségügyi feladatokat ellátó ingatlanállomány kezelése, hasznosítása, működtetése, valamint az ingatlanállományhoz kapcsolódó üzemeltetési feladatok ellátása, a szükséges infrastruktúra biztosítása. A holding megszüntette a felesleges párhuzamosságokat. Utat engedett a Kenézykórház lehetőségeinek kihasználásához, miközben a város fekvőbeteg-kapacitáshoz jutott a kórházban. Ez a debreceni intézmény esetében 2,1 milliárd forint helyett 3 milliárdra növelte a központi támogatás mértékét a járóbeteg-ellátásban. Egyúttal teret nyitott az infrastruktúra modernizá-

10 4

|


ciójának, és a betegellátás színvonalának emelkedését is lehetővé tette. Az egészségügyi holding úttörő vállalkozásnak számított, hiszen ez volt az első ilyen jellegű együttműködés egy megye és egy város között Magyarországon. A gazdasági sikeresség mellett pedig az is fontos, hogy nem kellett csalódniuk a legfontosabb szereplőknek, az ellátásra szoruló betegeknek sem. A rendelések legnagyobb része nem változott az összevonás következtében, hisz az elsődleges cél az volt, hogy a rendelkezésre álló órákat és volumenkapacitást optimálisan, a páciensek javára és a lehető leggazdaságosabban tudják kihasználni. A távlati célok között szerepel egy plázaszerű központi járóbeteg-rendelő építése. A cél az lenne, hogy az összes szakrendelés egy helyre kerüljön, megkímélve a betegeket a felesleges utazgatásoktól, magas színvonalú egyéb szolgáltatásokkal egészítenék ki a gyógyító tevékenységet. Az úgynevezett „Egészségpláza” megépüléséig a járóbeteg-rendeléseket jól elérhető helyre koncentrálták: a Bethlen utcai rendelőbe. Az elmúlt években többek között a Lisznyai utcai gyermek-szemgondozó, a Füredi utcai és a Burgundia utcai belgyógyászati rendelés, a Bethlen és az Ótemető utcai nőgyógyászati rendelés már beköltözött a Bethlen utcai rendelőintézetbe.

Szociális és gyermekjóléti ellátások Az önkormányzat kötelező feladatai mellett széles körű szociális ellátást nyújt a város lakosainak. Ezek gyakorlatilag a bölcsőtől a koporsóig elkísérik a debrecenieket. Sőt, már a születés előtt is jelen lehetnek életükben, hiszen a városi közgyűlés döntésének értelmében 2008. szeptember 1-jétől érvényessé vált a kismamabérlet, ami kedvezményes utazást tesz lehetővé a helyi tömegközlekedési eszközökön az anyukáknak és a szívük alatt hordott magzatnak. A város által nyújtott támogatások kiterjednek az egyedül élőkre, az egyedülállókra, a családokra, valamint az időskorú lakosságra. A szociális helyzetük miatt támogatásra szorulók száma nem kevés. Elmondhatjuk, hogy a nehéz helyzetben élők között sincs olyan gyermek, aki éhezne, hiszen többféle ellátást és étkezést is igényelhet számára a család, akár az oktatási intézményben, akár civil szervezetnél. Az életminőségét javító támogatások egyszerű formanyomtatványok kitöltésével igényelhetők, melyeket az Új Városháza Szociális Osztályának Ügyfélszolgálatánál lehet beszerezni személyesen, vagy az önkormányzat internetes honlapjáról letölteni.

Támogatások Szociális helyzetük alapján Debrecenben már a kisgyermekek is jogosultak különböző támogatásokra. Ezek közé tartozik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Az a halmozottan hátrányos helyzetű család, mely ezt kapja, igénybe veheti a gyermek óvodába történő beíratását és óvodába járatását segítő óvodáztatási támogatást is. Talán nem véletlen, hogy épp a cívisváros polgármestere, Kósa Lajos terjesztette be azt a szimbolikus jelentőséggel is bíró,

még a 2010-es parlamenti választások előtt megígért törvényjavaslatot arról, hogy akinek a gyereke nem jár iskolába, annak ne járjon családi pótlék. Debrecenben ugyanis a legkisebbek is számítanak. A gyereknek meg kell kapnia mindet, ami ahhoz szükséges, hogy teljes életet éljen. Jogában áll, hogy részt vegyen az oktatási rendszerben, és ha szükséges, akkor az is, hogy családja igényelhessen napközbeni étkezéséhez térítésidíj-kedvezményt, illetve támogatást. S ha jól tanul a gyermek, tanulmányi átlagától és a különböző tanulmányi versenyeken elért helyezéseitől függően részesülhet a tehetséges tanulóknak járó szociális támogatásból. Később ösztöndíj segíti a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat. E fiatalok felsőoktatási tanulmányainak segítését teszi lehetővé a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer, melynek éves fordulóihoz az önkormányzat 2001-től évente csatlakozott. A sikeres pályázatot benyújtott hallgatók 2006–2007-ben évben havonta és fejenként 2500–4000 Ft, 2008-ban havi 6000 Ft, 2009-ben havi 5500 Ft, 2010-ben 6000 Ft erejéig részesültek önkormányzati ösztöndíj-támogatásban. Évente átlagosan 120 felsőfokú tanulmányait folytató hallgató kapott ilyen ösztöndíjat. A Bursa Hungarica önkormányzati támogatás teljes összege Debrecenben Év

Összeg (Ft)

2006

5 680 000

2007

5 522 340

2008

5 490 000

2009

6 902 500

2010

5 460 000 (terv)


| 105

A város napján legkorábban született gyermek ajándékot kap

Nem a szociális helyzet alapján működik, de szép és emberi az a gesztus, melyről 2006ban határozott az önkormányzat: eszerint a város napján – április 11-én – Debrecenben, debreceni szülőktől aznap legkorábban született kisgyermeket százezer forintos készpénzajándékban részesíti. A város rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújt az időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került gyermeket gondozó családoknak. Átmeneti segélyt juttat az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdőknek. (Idetartoznak az alábbi lehetőségek: gyógyszertámogatás, élelmiszer-utalvány, kelengyetámogatás, hármas- vagy többesikrek születésének támogatása.) A munkaerőpiacon hátrányos helyzetbe kerülő aktív korúak és családjuk ellátásáról is gondoskodik Debrecen. Adósságkezelési szolgáltatásával segíti a szociálisan rászorulók lakhatását, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokban élő bérlőknek a szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet figyelembe vételével támogatást nyújt. A szociálisan rászorultak az általuk lakott lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakás-fenntartási hozzájárulást kaphatnak.

10 6

|


A tartósan gondozásra szoruló személyek ápolására az önkormányzat lehetővé teszi az úgynevezett normatív ápolási díj igénybevételét, a szociálisan rászorulók részére egészségi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásaik csökkentése érdekében pedig közgyógyellátást biztosít. Debrecen meleg étkeztetéssel gondoskodik a krízishelyzetbe került családokról és hajléktalanokról, valamint támogatást nyújt a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyeknek. Életkor, egészségi állapot, valamint szociális helyzet alapján vehető igénybe a szociális intézményi beutalás. A 70. életévüket betöltött személyeket a háztartási szilárd hulladék kezelési díjának támogatásával segíti az önkormányzat. Életkor és rászorultság alapján kaphatnak térítésmentes étkeztetést a 62. életévüket betöltöttek. Ők a Nagyerdei Gyógyfürdőt vagy a Kerekestelepi Strandfürdőt is térítésmentesen vehetik igénybe, amennyiben nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, illetve időskorúak járadékában részesülnek. Az időskorúak megbecsülésének szép példája az, ahogy 100 éves polgárait köszönti Debrecen. Ez gyakran olyan esemény, ahova a sajtót is szívesen meghívják az ünneplő

családok, akikhez ilyenkor rendszerint a terület önkormányzati képviselője, illetve a polgármesteri hivatal tisztségviselője is ellátogat. A tiszteletadással járó anyagi támogatással egy hosszú élet munkáját és eredményeit is elismeri az önkormányzat. S ha eljön az idő, akkor az elhunyt eltemettetéséről gondoskodó személy részére nyújt támogatást, ha a temetés költségének viselése meghaladja lehetőségeit. Ha nem lelhető fel az elhunyt eltemettetésre köteles személy, vagy a hozzátartozó nem vállalja, úgy az önkormányzat gondoskodik a temetésről.

Ellátórendszer A Debrecenben működő szociális ellátórendszer jellegéből adódóan döntően a város lakosságát szolgálja, néhány speciális esetben azonban megyei (Fogyatékosokat Ellátó Intézménye), illetve regionális szerepkört (Idősek és Csökkentlátók Otthona) is betölt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2006-os adatai szerint Debrecenben 20 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon működött összesen 1396 férőhellyel és 865 foglalkoztatottal (ebből az ápolók és gondozók száma 386 főt tett ki). Nappali ellátást az időseknek 14 klub nyújtott összesen 411 férőhellyel. Ezek közel százszázalékos kihasználtsággal működtek. Szociális alapellátásban közel ezer fő részesült: ennek keretében 515-en csak étkezésben, 263-an csak házi segítségnyújtásban, 170-en pedig mindkét ellátási formában. Debrecen városa négy saját fenntartású intézménye útján biztosítja a jogszabályban meghatározott gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatainak ellátását. Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő és Gyermekjóléti Központja (Debrecen, Mester u. 1.) Az intézményben integráltan, önálló szakmai egységként gyermekjóléti központ működtetésével biztosítják a gyermekjóléti szolgáltatást. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek

Az idősek térítésmentesen fürdőzhetnek

felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti központ szakmai feladatait a Mester utca 1. alatti székhelyen és három területi irodában látja el. Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye (Debrecen, Böszörményi út 68.) Az intézmény elsősorban gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat lát el, amellyel egyidejűleg a Szociális Törvény előírásai alapján az alapszolgáltatás keretében családsegítést is biztosít. A gyermekjóléti központ az integrált intézmény önálló szervezeti egységeként, a Böszörményi út 68. alatti székhely és három Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye határozatlan időre szóló működési engedély alapján 2009. szeptember 2-től működteti a helyettes szülői hálózatát nyolc háztartásban, 11 engedélyezett férőhelyszámmal. A gyermekjóléti alapellátás keretében a helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását – a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján – saját háztartásában biztosítja. Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekek Átmeneti Otthona az intézmény székhelyén, Debrecen, Böszörményi út 68. alatt 9 férőhellyel működik. A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biz-


| 107

tosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni. A gyermekvédelmi szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményében a gyermekotthoni ellátás, mint otthont nyújtó ellátás, három lakásotthonban zajlik. Az engedélyezett férőhelyek száma összesen 28. Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona (Debrecen, Ibolya u. 22.) Ez az intézmény gyermekjóléti alapellátást (átmeneti gondozás) és gyermekvédelmi szakellátást (otthont nyújtó ellátás) is biztosít. Az engedélyezett férőhelyszáma A Reménysugár otthonban

10 8

|


összesen 160. A családok átmeneti otthonával (26 fő az engedélyezett létszám) és a különleges ellátást is nyújtó gyermekotthonnal (40 fő az engedélyezett létszám) együttvéve 10 telephelyen működik az intézmény. A két gyermekotthoni egység 8 korszerű lakásotthonában, családias környezetben, 94 férőhelyen történik a kiskorúak teljes körű ellátása. Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye (Debrecen, Varga u. 23.) Az önkormányzat a bölcsődei ellátást Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye tizenhárom telephelyén, 834 férőhelyen biztosítja. A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A 3. évét betöltött, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még óvodai nevelésre nem érett gyermekek 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhetők, gondozhatók bölcsődében. A fogyatékos gyermekek korai fejlesztését, gondozását, fejlesztő felkészítését biztosítja a Honvéd utcai tagin-

A bölcsődei férőhelyek iránti igény folyamatosan nő

tézményben speciális bölcsődei csoportban, valamint a Gáborjáni Szabó Kálmán utcai tagintézményben és a Görgey utcai tagintézményben integrált csoportokban. DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye az alapellátáson túl nyújtott szolgáltatásként térítési díj ellenében a Honvéd utcai tagintézményben, a Faraktár utcai tagintézményben, az Áchim András utcai tagintézményben és a Károlyi Mihály utcai tagintézményben rugalmas/hosszított nyitva tartást; az Áchim András utcai tagintézményben játszócsoportot, továbbá valamennyi tagintézményben időszakos gyermekfelügyeletet biztosít. A bölcsődék átlagos férőhely-feltöltöttsége statisztikailag 2007-ben 110,93%-os, 2008ban 113,92%-os, 2009-ben 116,62%-os, a tényleges kihasználtság 2007-ben 88,12%os, 2008-ban 89,98%-os, 2009-ben pedig 91,01%-os volt. A működési mutatók kiegyensúlyozott ellátásról és ideálisnak mondható feltöltöttségről tanúskodnak. 2005 óta a bölcsődei férőhelyek iránti igény folyamatosan nő, ezzel együtt a működési mutatók értékei is emelkednek. Az egyik legjelentősebb beruházás a legfiatalabbakat, illetve szüleiket érinti: a 2004-ben benyújtott sikeres pályázat révén 2007 májusára Debrecen hat bölcsődéjében javultak a feltételek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatán 200,4 millió forintos támogatásban részesült az önkormányzat. A támogatás 75 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 százalékát hazai forrás biztosította. Az önkormányzat a projekt sikeres befejezéséhez közel 60 millió

forinttal járult hozzá. A fejlesztés által a város 13 bölcsődéjében a korábbi 814 férőhely helyett 834 férőhely várja a kicsiket. A Faraktár utcai bölcsődében 20 férőhelyes bővítés valósult meg, további 5 tagintézményben pedig (Áchim András, Gáborjáni Szabó Kálmán, Görgey, Honvéd és Károlyi Mihály utcai bölcsődék) egy-egy gondozási egység teljesen megújult, korszerűbbé váltak a konyhák, akadálymentessé az épületek, a gyerekek új eszközöket, felszereléseket kaptak, továbbá két bölcsőde alkalmassá vált sérült gyerekek integrált nevelésére is. 2010 és 2012 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program keretében két újabb tagintézmény, a Margit téri és az Erzsébet utcai felújítását, bővítését pályázta meg a város. A tervek szerint a Margit téri tagintézmény korszerűsítésével, belső felújításával a meglévő 40 bölcsődei férőhelyet további 25 férőhellyel bővíti az önkormányzat, valamint kialakítanak egy 20 fős játszócsoportot. A felújítással és korszerűsítéssel a nevelésieszköz-ellátottság is javul, bővül, ezenkívül a bölcsődei környezet akadálymentesítése is megvalósul. A projekt összköltsége: 111 millió Ft, melyből az önkormányzatnak 10%-ot kell biztosítania. Az Erzsébet utcai bölcsőde teljes belső felújításával és bővítésével a meglévő 35 bölcsődei férőhely további 30 férőhellyel bővül, és 5 fős játszócsoport kialakítására is sor kerül. A bölcsődei környezet akadálymentesítése is kialakításra kerül. Új szolgáltatásként itt is bevezetik a játszócsoportot és a rugalmas nyitva tartást. Ennek a fejlesz-


| 10 9

tésnek eredményeképpen 9 új munkahely is létrejön. A projekt összköltsége 88,9 millió Ft, a támogatási intenzitás 90%-os. A fentiek kiegészítéseként említést érdemel, hogy Debrecen városában működik két egyetemi fenntartású bölcsőde 69 férőhellyel, valamint az elmúlt évben 16 családi napközit hoztak létre civil szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok, amelyek a gyermekek – elsősorban a bölcsődés korúak – napközbeni ellátását végzik. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Egy családi napköziben 7 gyermek ellátására van lehetőség.

Szociális intézmények Debrecen szociális ellátási feladatait egyrészt az önkormányzat fenntartásában működő intézmények, másrészt civil szervezetekkel kötött ellátási szerződés útján látja el. A város szociális intézményhálózatán keresztül az alábbi ellátásokat biztosítja: • Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő és Gyermekjóléti Központja, továbbá Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye a családsegítést, illetve gyermekjóléti szolgáltatást; • Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálata az alapszolgáltatáson belül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást (idősek klubjait); • Debrecen Megyei Jogú Város Idősek Háza ápolást-gondozást nyújtó intézményen belül idősek otthonát, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményen belül időskorúak gondozóházát; • Debrecen Megyei Jogú Város Idősek és Csökkentlátók Otthona székhelyén az ápolást-gondozást nyújtó intézményen belül fogyatékosok otthonát (látásfogyatékos személyek részére); • Debrecen Megyei Jogú Város Idősek és Csökkentlátók Otthona Szávay Gyula utcai telephelyén ápolást-gondozást nyújtó intézményen belül idősek otthonát; • Debrecen Megyei Jogú Város Fogyatékosokat Ellátó Intézménye a székhelyén,

110

|


illetve telephelyein négy típusú ellátást: fogyatékosok nappali intézményét, fogyatékosok ápoló-gondozó otthonát, fogyatékos személyek gondozóházát, fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonát; • Debrecen Megyei Jogú Város Terápiás Háza a pszichiátriai betegek otthonát, valamint fogyatékos személyek otthonát. Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő és Gyermekjóléti Központja – ahogy az a nevében is szerepel – a családsegítés mellett gyermekjóléti szolgáltatást is végez. Segítséget nyújt a működési területén élő, szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő vagy krízishelyzetbe került személyeknek, családoknak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízis megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. Az intézmény a felújított Mester utcai székhelye mellett további két telephellyel és gyermekjóléti szolgáltatást biztosító területi irodákkal rendelkezik. Az intézmény 2007 júniusában fennállásának tizenötödik évfordulóját háromnapos szakmai konferenciával ünnepelte, melyet Szakemberek a családokért címmel rendeztek meg. DMJV Gyermekvédelmi Intézménye elsősorban gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat lát el, területi irodáin és lakásotthonain kívül 3 telephelyen folytat családsegítő tevékenységet. Debrecen más tekintetben is igyekezett mindent megtenni a rászorulók lehető legteljesebb ellátásáért. A relatíve kis összegű pályázati lehetőségeket is megragadta a város, és 2009 decemberében 1,5 millió forintos támogatást nyert a szaktárca pályázatán, így létrejöhetett a nevelőszülői hálózat, a DMJV Gyermekvédelmi Intézményében működő helyettes szülői hálózathoz kapcsolódva. A pályázat során 10 nevelőszülős család képzése történt meg, így 30 gyermek elhelyezésére nyílt lehetőség. A Városi Szociális Szolgálat a rászoruló lakosságnak biztosít olyan ellátást, melynek segítségével az életkorral, egészségi állapottal, élethelyzettel változó életfunkciók, tevékenységi formák a lehető leghosszabb ideig szolgálják az önálló életvitel megtartását, pótolják a részlegesen vagy teljesen hi-

A város önkormányzata számos gondoskodási formát biztosít az idősek számára

ányzó családi gondoskodást. A működtetett szolgáltatások segítik az idős, beteg személyeket testi és lelki egészségük, képességük megőrzésében, szociális körülményeik javításában, aktivitásuk és társas kapcsolataik, az önálló életvitel megtartásában. A Városi Szociális Szolgálat a szociális alapszolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásait 12 gondozószolgálaton keresztül biztosítja, melyek a területi integráció elvén lefedik az egész város időskorú lakosságának ellátását. A gondozószolgálatok feladata az illetékességi területükön élő idősek megismerése, életkörülményeik figyelemmel kísérése. A tényleges ellátásra még nem szorulók között preventív célú figyelő-jelző, szükség esetén tanácsadó, beavatkozó funkciót is ellátnak. A lakóhelyen hozzáférhető, közvetlen létszükségleti igényeket elégít ki, s igazodik a lakosság szükségleteihez, szerepet vállal a rászorulók szociális helyzetének javításában. Az intézmény a nappali ellátás keretein belül – egyedülálló módon – egy speciális igényeket is kielégítő demens idősek klubját is működtet. Ez utóbbi létrehozására a minisztériumi és önkormányzati támogatás mellett a Városi Szociális Szolgálat egykori gondozottjának, özvegy Fülöp Mihálynénak a hagyatékából nyílt lehetőség, aki végrendeletében az önkormányzatra hagyományozta vagyonát. Debrecen Megyei Jogú Város Idősek Háza (Debrecen, Pallagi u. 9.) ápolást, gondozást nyújtó intézménynek, azon belül idősek otthonának minősül. Ezen túlmenően átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt

(időskorúak gondozóházát) is működtet. Az ellátottak köre a Debrecen közigazgatási területén élő, a nyugdíjkorhatárt betöltött időskorú lakosságból kerül ki. Az intézmény az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodik véglegesen (idősek otthona), vagy átmeneti jelleggel (időskorúak gondozóháza). Az idősek otthona jelenleg 300 férőhelyen nyújt teljes körű ellátást az igénybevevők részére. Debrecen közgyűlése 2006-ban döntött az Idősek Háza intézményi átszervezéséről. Ennek értelmében 2007. február 1-jétől ápolást, gondozást és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény került kialakításra, és vegyes profilú intézményként működik. Az átszervezést követően először 15 férőhellyel biztosította az átmeneti ellátást, mely később 30 férőhelyre, illetve 2008-tól 50 férőhelyre módosult. Debrecen Megyei Jogú Város Idősek és Csökkentlátók Otthona fogyatékos személyek otthona, azon belül látásfogyatékosok ellátását biztosító intézmény. A Nagyerdei körúton található székhely regionális ellátási területtel rendelkezik (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), a férőhelyek száma 112. A Szávay utcai telephely (idősek otthona) ellátási területe Debrecen város közigazgatási területére terjed ki, férőhelyeinek száma 28. A telephely a Széchenyi-terv keretében épült, 2004 óta működik, s kezdetben 24 férőhelyes volt. Az épület szép környezetben helyezkedik el, a kor elvárásait minden tekintetben kielégítő tárgyi feltételeket biztosít. Debrecen Megyei Jogú Város Terápiás Háza az egyik legrégebben épült szociális intézmény a városban, mely 280 pszichiátriai beteg ellátását biztosította. 2008 szeptemberétől a 280 férőhelyből az intézmény 65 férőhelyen fogyatékos személyek ellátásáról is gondoskodik, mely a jelentős igény miatt hiánypótló szerepet tölt be a felnőttkorú pszichiátriai betegek ellátásában.


| 111

DMJV Polgármesteri Hivatal által kifizetett természetbeni támogatás Megnevezés Támogatásban részesülők száma Folyósított segély összege (ezer Ft)

2006

2007

2008

2009

2010 várható

54 559

75 330

60 683

58 662

58 155

224 465

259 073

230 264

219 425

176 000

Debrecen Megyei Jogú Város Fogyatékosokat Ellátó Intézménye komplex ellátást biztosít fogyatékos személyek részére. Az intézmény 2007. évi átszervezését követően 168 férőhelyen a Hajdú-Bihar megyében élő kiskorú fogyatékosoknak biztosít tartós bentlakásos intézményi ellátást. Az intézmény székhelyén működik a 12 férőhelyes ápoló, gondozó célú lakóotthon, ahol családias körülmények között élhetik mindennapjaikat az önmaguk ellátására részben képes fogyatékos fiatalok. A fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családok számára jelent nagy segítséget az intézmény keretein belül működő, 40 kiskorú számára biztosított nappali ellátás (Böszörményi út 148., Ibolya u. 24.). A családban élő, elsősorban enyhe és középsúlyos, 16. életévüket betöltött, állandó ápolást nem igénylő, önellátásra és önkiszolgálásra részben képes, felügyeletet igénylő értelmi fogyatékosok nappali gondozását az Ifjúság u. 2. és a Mester u. 22. alatti telephelyeken biztosítja az intézmény. A Debrecenben élő családok tehermentesítését segíti az Ifjúság u. 2. alatt működő fogyatékos személyek gondozóháza, ahol azok a 16. életévüket betöltött, önellátásra részben képes fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított. Az intézmény a 16. életévet betöltött fogyatékos személyek foglalkoztatását szociális foglalkoztatás keretében biztosítja. Az önkormányzat által fenntartott intézményekről elmondható, hogy a szakmai feltételek közül a személyi feltételek biztosítottak, viszont az épületek korából, állagából adódóan a tárgyi feltételek fejlesztésre szorulnak. Az önkormányzatunk lehetőségeihez mérten, valamint pályázati források bevonásával gondoskodik az intézmények fejlesztéséről. 2008-ban az ESZA Kht. által hirdetett Működést segítő egyszeri támogatás elne-

112

|


vezésű pályázat útján 11 millió forint értékben a Terápiás Házban korszerű, a HACCPrendszernek megfelelő konyhai eszközök, valamint a gondozottak szállítására alkalmas gépjárművek beszerzésére került sor. Ugyanezen pályázati forrásból valósult meg a Fogyatékosokat Ellátó Intézményben a közlekedő folyosók nyílászáróinak cseréje 7 millió forint értékben, illetve 5 millió forint értékben nővérhívó rendszer kiépítése, és eszközfejlesztés valósult meg az Idősek és Csökkentlátók Otthonában. 2009-ben ugyancsak az ESZA Kht. által meghirdetett pályázat keretében 21 millió forint értékben három intézményben (Idősek Háza, Idősek és Csökkentlátók Otthona, Fogyatékosokat Ellátó Intézménye Ifjúság utcai telephelye) a nyílászárók részleges cseréje történt meg. 2007 és 2010 között a szociális intézmények és telephelyeik vonatkozásában folyamatosan történik a teljes akadálymentesítés megvalósítása pályázati források bevonásával. Így pédául Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálata (VSZSZ) Süveg utca 3. alatti 7. Számú Gondozási Központjának és 10. Számú Idősek Klubjának komplex akadálymentesítése nyomán az ott élő mozgás-, látás-, hallás- és értelmi sérültek, halmozottan sérültek és autisták, valamint az intézménybe látogató idősek, kismamák, kisgyermekek, mozgása vált könnyebbé az épületen belül és azon kívül is. A mozgáskorlátozottak számára egy akadálymentes parkoló került kialakításra, valamint az épület körüli közlekedők térburkolása is megtörtént. Az épületbe való bejutást segíti két külső rámpa, valamint a bejáratot külsőbelső ajtónyitó automatikával szerelték fel. A belső terekben az eligazodást a helyiségek eltérő színezése segíti, a közlekedőterek akadálymentesek lettek. Kialakítottak továbbá két akadálymentes WC-t és egy fürdőhelyiséget. A helyiségeket vezetősávokkal látták

el a látássérültek tájékozódásának megkönnyítése érdekében. A beruházás bekerülési költsége 10,8 millió forint volt, melyhez az igényelt 9,8 millió forintos pályázati támogatást elnyerte Debrecen önkormányzata, s a kivitelezéshez 1 millió forint önrészt biztosított. A munkálatok 2008. december 4-én a műszaki átadás-átvétellel lezárultak. Mindhárom esetben a hosszú távú cél a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítását szolgálják. 2010-ben pályázat segítségével a teljes körű ellátás biztosítását szolgáló textília beszerzése valósult meg az Idősek Házában. A Terápiás Ház az egyik legrégebben épült intézmény, így egyes részeinek állaga erősen leromlott. Erre való tekintettel a város önkormányzata terveket készített az intézmény kiváltására, hogy az ott élő ellátottak is korszerű, minden igényt kielégítő körülmények között élhessenek. A tervek megvalósítása viszont oly mértékű költségekkel jár, melyet pályázati források bevonása nélkül az önkormányzat mint fenntartó saját erőből egyelőre nem tud megvalósítani.

Feladatellátási megállapodások Saját intézményei mellett a különböző kötelezően ellátandó szociális feladatok elvégzésére a debreceni önkormányzat több civil és egyházi szervezettel kötött szerződést. A Városi Szociális Szolgálatból már 1996ban kivált hajléktalan-ellátórendszert 2002. január 1-jétől határozatlan ideig a ReFoMix Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság működteti. A ReFoMix

20 éves a debreceni hajléktalanellátás

Nonprofit Közhasznú Kft. négy fő területen nyújt szolgáltatást. A nappali ellátás (melegedő) keretében 50 hajléktalannak biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra és az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a Dobozi utcai telephelyen, valamint 16 főnek a Wesselényi utca 55. alatti telephelyen. Utcai szociális munkásaik figyelemmel kísérik a szabad ég alatt tartózkodó hajléktalanok helyzetét, életkörülményeit, szükség esetén kezdeményezik ellátásukat. A ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. szolgáltatásai közé tartozik az éjjeli menedékhelyen az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésének, valamint krízishelyzetben éjszakai szállásának biztosítása. (A Wesselényi utca 55. alatt 50, a Dobozi u. 2/D alatt pedig 35 férőhelyen.) A ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. az átmeneti szálláson azokat helyezi el, akik az életvitelszerű szálláshasználat és szociális munka segítségével képesek az önellátásra (a Derék utca 22.

DMJV Polgármesteri Hivatal által kifizetett összes támogatás (ezer Ft) Megnevezés Támogatásban részesülők száma Folyósított segély összege Önkormányzatot terhelő költség

2006

2007

2008

2009

2010 várható

86 372

103 836

89 454

89 003

86 652

1 827 729

2 289 463

2 513 852

2 729 453

1 919 448

755 989

887 075

868 972

897 260

712 648


| 113

A város költségvetésének szociális kiadásai (ezer Ft) Megnevezés Szociális kiadások

2006

2007

2008

2009

2010 terv

1 957 748

2 296 429

2 505 252

2 958 489

863 648

IX. emeletén 50 férőhelyen, a Szávay Gyula utca 89. alatt 18 férőhelyen). Emellett a kft. a gyermekjóléti alapellátások közül családok átmeneti otthonát működtet a Derék utca 22. VIII. és X. emeletén, 80 férőhelyen. 2004. január 1-jétől a családsegítés feladatainak ellátását az önkormányzati intézményeken kívül két civil szervezet, a Forrás Lelki Segítők Egyesülete és a Héra Egyesület kapta meg. A Forrás a családsegítés mellett a közösségi pszichiátriai ellátást, 2006 márciusától a szenvedélybetegek nappali és közösségi ellátását is végzi, 2007. július 15-étől pedig 10 férőhelyes szenvedélybeteg-rehabilitációs intézményt működtet. A Nagytemplomi Református Egyházközséggel szintén határozatlan időre fogyatékosok nappali intézménye működtetésére (a férőhelyek száma: 76) kötött ellátási szerződést az önkormányzat. 2007. július 15-étől pedig egy újabb szervezettel állapodott meg a város, a „Lelkierő” Fiatalon a Fiatalokért Egyesület szenvedélybetegek, illetve pszichiátriai betegek közösségi ellátását végzi, valamint támogató szolgáltatást biztosít.

A támogatások költségei A központi költségvetésből származó, a megyét érintő szociális támogatás ebben a ciklusban is erősen csökkent: már a kezdetén, 2006-ban is a szükséges anyagi források közel 60 százalékát kellett vállalnia az önkormányzatnak a rászorultak segítésében.

114

|


Míg 2000-ben, az első Orbán-kormány idején az eredetileg előírt támogatásokat 740 millió forintban határozták meg, és ebből az önkormányzat közel 441 milliót egyedül finanszírozott, mintegy 300 milliót pedig a kormányzattal közösen, ezzel szemben 2006-ban 912 millió forintot szántak a szociálisan rászorulók támogatására, és ehhez a kormány csupán 170 millió forinttal járult hozzá, olyan gazdasági környezetben, ahol az ellátásra, közösségi gondoskodásra szorulók köre sajnos egyre növekszik. Azt pedig Debrecen vezetése semmiképpen sem teheti meg, hogy a válságos élethelyzetbe kerülő emberektől megtagadja a segítséget. Ahogy már 2007-ben rámutatott Halász D. János oktatási és szociális ügyekért felelős alpolgármester: hiába növekedtek az önkormányzat költségei, a kormány folyamatosan kivonta magát a támogatásból. Bár évről évre nőttek az önkormányzatok terhei szociális téren is, 2001 óta az önkormányzati nyári gyermeküdültetési program keretében évente 430–650 gyermek nyaralhatott, amire évente maximum 9 millió forintot fordított az önkormányzat. 2009-ben Debrecen támogatásának köszönhetően több mint 400, hátrányos helyzetű és tehetséges gyerek nyaralhatott Pálházán, Aggteleken, Tivadarban, Szilvásváradon, Nagyvisnyón, Szeged-Kiskundorozsmán, Kismaroson, Esztergomban, SzentendreAnnavölgyben és Balatonfenyvesen. A cívisváros ekkor 8,9 millió forintot fordított a tanulók üdültetésére költségvetéséből.

A közoktatási rendszer

Debrecen közel félezer éve iskolaváros

Szorgos és ambíciózus eleink 1538-ban alapították a Református Kollégiumot, ami megalapozta a debreceni oktatás hírnevét. Debrecen ma az ország egyik legnagyobb múlttal rendelkező iskolavárosa, melyet a tapasztalat és hagyomány ötvözete mellett az is jellemez, hogy nem akar csupán a múltjából megélni, hanem folyamatosan keresi a jövőbe mutató utakat, a megújulás lehetőségeit. Iskolavárosnak lenni azonban nem ugyanazt jelenti a 16. században, mint a XXI. században. Ami viszont szűk félezer éve változatlan: a város oktatási szerepköre messze túlmutat Debrecen és Hajdú-Bihar megye határain. Egyes oktatási intézményei (elsősorban a hazánk egyik legnagyobb létszámú felsőoktatási intézményének számító Debreceni Egyetem) országos, sőt nemzetközi vonzáskörzettel rendelkeznek.

A 2001. évi népszámlálás adatai egyértelműen jelzik, hogy Debrecen nem véletlenül számít iskolavárosnak. A város lakosságának iskolázottsága ugyanis meghaladja az országos átlagot. Az egyetemi, illetve főiskolai diplomával rendelkezők aránya itt 19,1 százalék, szemben az országos 12,6 százalékkal. Mindezek eredményeként a városban jelentős számú óvoda, általános iskola, gimnázium és szakközépiskola működik. Az intézményhálózat jelenlegi állapotában teljességgel alkalmas alapfeladatai ellátására, és az intézmények magas száma lehetőséget ad a differenciálódásra is. Egyre inkább jellemző, hogy az iskolák igyekeznek önálló, egyedi arculatot teremteni maguknak, és akár speciális igények kielégítését is felvállalhatják. Ez csak részben vezethető vissza a csökkenő gyerekszámra. Benne van az a változás is, ami az egész várost jellemzi: amennyiben úgy gondoljuk, hogy Európában vagyunk, úgy illik azokhoz a kihívásokhoz igazodni, melyek a kontinens nálunk szerencsésebb történelmi adottságokkal rendelkező államait jellemzik. Nem ez az első alkalom, amikor arra kell utalnunk, hogy az elmúlt önkormányzati ciklus esetében több olyan tendencia érvényesült, amelyet nem szívesen fogadott el a város vezetése és az oktatási területen dolgozók többsége. Éveken át tartott az a folyamat, melynek során a rosszul értelmezett oktatási reform hatásait megélő-megszenvedő szakemberek úgy érezhették, az alsó tagozattól a középiskolákon át egészen a felsőoktatásig sikerült egységesen megingatni a teljes magyar közoktatási rendszert. A buktatások megszüntetése alsóban, a gyerek teljesítményéről a szülőnek bizonytalan értelmű üzenetet közvetítő, az osztályzatok helyébe lépő írásos értékelési rendszer, a meggondolatlanul, átmenet nélkül beveze-


| 115

munkát közvetlenül segítő alkalmazottak sérelmére elkövetett bűncselekményeknek legyen a korábbinál sokkal szigorúbb büntethetősége.

Az iskolák rendszere

A tanulás mellett a játékra is jut idő

tett bolognai szisztéma a felsőoktatásban nem tettek jót sem a hazai oktatásnak, sem a magyar társadalomnak. Holott a képlet egyszerű lenne: az a jó, ha a teljesítmény számít, mert az országnak művelt emberfőkre, jó szakemberekre van szüksége. S akkor van értelme tanulásnak, ha az életről szól, egyszerre ad műveltséget és a hétköznapokban hatékonyan használható tudást. Ha eljutunk oda, hogy a diákoknak csak jogai vannak, a pedagógusoknak pedig csak kötelezettségei, akkor torz, hamis kép alakulhat ki a világról az oktatási folyamat résztvevőiben, a felnövekvő generációk pedig elveszíthetik azt a motivációjukat, hogy ne csupán otthon legyenek a világban, de elődeikhez hasonlóan alakítóikká is váljanak. Ebben a torz világrendben megtörténhet az, amiről 2010 januárjában hírt adott a hazai sajtó: egy szülő felpofozott egy tanárnőt az egyik debreceni iskola, a Könnyűipari Szakközépés Szakiskola udvarán, a verekedésben a pedagógus egyik ujja eltört. Az ok? A szülő kifogásolta, hogy a tanár szaktanári figyelmeztetőt adott gyerekének. Nem véletlen, hogy a 2010-es országgyűlési választásokat követő törvénykezési folyamatok során Kósa Lajos polgármester és parlamenti képviselő nagyon gyorsan benyújtotta azt a törvényjavaslatot, miszerint a közfeladatot ellátó pedagógusok, illetve a nevelő és oktató

116

|


Debrecen közoktatási intézményrendszerében mintegy félszáz óvoda, csaknem negyven általános iskola és közel harminc középiskola működik. Jelentősebb részük fenntartója a város önkormányzata, emellett vannak egyházi, illetve alapítványok által működtetett intézmények is. Valamennyi óvoda saját nevelési programmal, egyéni arculattal rendelkezik. Közülük négy intézmény látja el a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, egyben pedig a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása történik. Bőséges az általános iskolák választéka is. A szülők beírathatják gyermeküket elsősorban természettudományos műveltséget, informatikai ismereteket nyújtó, alapfokú művészeti ismereteket, a testnevelést, az idegen nyelveket magas óraszámban oktató iskolákba. A gyermekek sportfoglalkozásokon, képzőművészeti szakkörökben, színjátszó csoportokban is kiteljesíthetik tehetségüket, képességeiket. Debrecen város magas színvonalon gondoskodik a sajátos nevelési igényű gyermekekről is. Két gyógypedagógiai módszertani intézményben történik az értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek fejlesztése. Három általános iskolának van diákotthona. A középiskolák sorában gyakorló, két tannyelvű, a reál, illetve a humán tantárgyakat nagyobb óraszámban oktató gimnázium található. Egyházi középiskolák is működnek a városban a katolikus és a református egyház fenntartásában. Emellett építészeti, gépészeti, elektronikai, informatikai, zeneművészeti, közgazdasági, vegyipari, egészségügyi, kézművesipari, élelmiszer- és vendéglátó-ipari ismereteket is szerezhetnek az arra szakosodott középiskolákban tanulók Ha valaki diplomát szeretne szerezni, akár ki sem kell mozdulnia a cívisvárosból, mert több felsőoktatási intézményből

A Mesekert Óvoda a Veres Péter lakóterületen

választhat érdeklődésének megfelelően. A Kossuth Lajos Tudományegyetem 2000ben egyesült a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel, a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel, a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskolával, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolával – így jött létre az egységes Debreceni Egyetem. Közel negyvenezres hallgatói és oktató létszámával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye. 15 karával (ezek közül egy Hajdúböszörményben, egy Nyíregyházán működik) és húsznál több doktori iskolájával a legszélesebb képzési és oktatási kínálatot nyújtja a hallgatóknak. Az oktató és kutatómunka minőségét jelzi, hogy a több mint 1400 fő oktató közel kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, közülük 30 professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes vagy levelező tagja. Az egyetem három nagy centrumból áll: Tudományegyetemi Karok, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Orvos- és Egészségtudományi Centrum. A debreceni felsőoktatás kiemelkedő intézménye a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola is – ez utóbbiak fenntartója a református egyház. Az elmúlt ciklusban szerte az országban iskolák tucatjainak bezárására és pedagógusok százainak elbocsátására kényszerültek a helyi önkormányzatok, a kormányzat ugyanis átalakította az állami támogatás rendszerét. Már 2007-ben úgy prognosztizálták a szakemberek, hogy szeptembertől

mintegy 200 pedagógus állása szűnhet meg a Debrecenben, hosszabb távon pedig akár ennek a kétszerese is. Jellemző adat, hogy abban az évben 10 és fél milliárd forint állami támogatás érkezett a debreceni iskolákba és óvodákba, ami 340 millió forinttal volt kevesebb a vártnál, és csak a költségek 62 százalékát fedezte, a többit a városnak kellett hozzátennie. Ugyanakkor az is tény, hogy 2007-ben huszonnéggyel kevesebb elsős osztály indult Debrecenben, mint ahány nyolcadikos tanulócsoport végzett. Két évvel később már 800 millió forinttal kevesebb – mintegy 9,6 milliárd forint – állami normatív támogatást kapott a debreceni közoktatás az előző évhez képest. Ez a 2004. évi támogatási összeget is alulmúlta, mert akkor az állami szerepvállalás 68 százalékos volt, míg 2009-ben már csak 39 százalékos. A hiányzó összeg pótlása, vagy a helyzet bármi módon történő kezelése természetesen az önkormányzat feladata és felelőssége.

Az óvodák Az óvodák kihasználtsága a városban nagyjából százszázalékosnak tekinthető. Két intézményt, a Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményében működő óvodát (47 százalék) és a vénkerti iskolához tartozó óvodát (62 százalék) kivéve az intézmények többsége túlzsúfolt. A 2009/2010. nevelési évben a 259 óvodai csoport közül 7 csoport nem érte el az átlaglétszámot, és 140 csoport tér el a maximális létszámtól.


| 117

Az óvodások számának alakulása Nevelési év

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

5780

5775

5762

5770

Gyermeklétszám

Az elmúlt esztendők adatait tekintve az óvodás gyermekek létszáma nem mutat jelentős változást. A cél továbbra is az, hogy a hatékony munka és a felhőtlen gyermekévek jegyében 25 óvodás gyermeknél ne legyen több a debreceni óvodai csoportokban. Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmények kihasználtságát. Ennek eredményeként néhány átszervezést is végre kellett hajtani az elmúlt időszakban: A Tócóskertben 4 óvoda működött, miközben a lakótelepen élő óvodáskorú gyermekek száma jelentősen csökkent, ezért indokolttá vált egy óvoda megszüntetése. A körülmények ismeretében a közgyűlés a Napsugár Óvodát szüntette meg, mivel az egy másik óvoda tőszomszédságában található, feladatait pedig 2008. augusztus 1-jétől a Tócóskerti Óvoda látja el. Az óvodai nevelés racionalizálása érdekében a 2009/2010-es tanévtől a Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda intézményétől a bánki óvodai csoport átkerült a Sípos Utcai Óvodához azzal, hogy a gyermekek óvodai nevelése változatlan helyszínen és körülmények között, az eddigi óvodai csoportban történik. Szintén intézményi átszervezésnek köszönhetően bővült a Sinai Miklós Utcai Óvoda feladata, mivel a 2008. július 31-én jogutóddal megszüntetett Újkert Nevelési és Oktatási Központ Általános Iskola, Diákotthon és Óvoda átadta az intézménynek az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatait. Az átszervezés nem érintette a gyermekek elhelyezését, illetve az óvodapedagógusok létszámát. A Debrecen–Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásában szerepel, hogy a társulás közös intézményfenntartással óvodát és iskolát működtet. Az alapító felek megállapodtak abban, hogy a debreceni ökormányzat a Szabó Kálmán Utcai Óvodát 2008. július 31-ével megszünteti

118

|


és feladatait átadja a Debrecen–Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő óvodának. A debreceni óvodások ellátásában fontos szerepet játszanak a nem önkormányzati fenntartású óvodák is. Debrecen-Pallag településrészen a „Napfény” Alapítványi Óvoda az önkormányzattal történt megállapodás alapján kötelező felvételt biztosított a körzetben lakó óvodáskorú gyermekek részére. Mivel az óvoda vezetője a közoktatási megállapodást a 2008/2009-es nevelési évtől felmondta, szükséges volt megvizsgálni az alapítványi óvodába járó gyermekek ellátásának másfajta lehetőségét. „A vasút a gyermekekért” Alapítvány Óvodájának vezetője benyújtotta a „Napfény” Óvoda továbbműködtetésére vonatkozó szándéknyilatkozatát. Ezt a közgyűlése támogatta, így az önkormányzat közoktatási megállapodást kötött „A vasút a gyermekekért” Alapítvánnyal az óvoda működtetésére 2008. szeptember 1-jétől. Az önkormányzat a körzetes gyermekek után járó támogatás összegét az állami normatív támogatáshoz hasonló módon biztosítja. A két óvoda a helyi nevelési programját összehangolta, mivel az szakmai és pedagógiai szempontból egyaránt indokolt és szükséges volt. A Menekülteket Befogadó Állomáson élő családok óvodáskorú gyermekeinek elhelyezéséről gondoskodik a 2008/2009-es nevelési évtől a Pósa Utcai Óvoda. Ennek megfelelően a menedékjogot kérő, menedékes, oltalmazott és menekült kiskorúak részére biztosítja az óvodai ellátást, az óvodai integrációs program szerinti foglalkozást, az óvodai fejlesztő programot. A 2008/2009-es nevelési évtől új óvodával gazdagodott Debrecen. A Veres Péter lakótelepen felépített óvoda a gyermekek elhelyezésére időközben alkalmatlanná vált Sámsoni úti intézményt váltotta ki. A város legfiatalabb és legkorszerűbb óvodája a korábbinál nagyobb csoportszámmal, 3 he-

lyett 4 csoportban, mintegy 100 gyermeket tud fogadni. A Sámsoni–Jánosi Úti Óvoda a Körtefa utcai új székhelyén, Mesekert Óvoda névvel működik tovább, mellette megmarad az intézmény Jánosi úti 3 csoportos és a dombostanyai egycsoportos telephelye is. 2007-ben megváltozott az óvodák ügyeleti rendje. Addig öt óvoda tartott ügyeletet a nyári szünetben, de a kihasználtság alacsony volt, ezért ettől kezdve csak négy intézmény tartott ügyeletet öt héten át, július 2-től, augusztus 10-ig. Az ügyeleti idő meghosszabbítására azért volt szükség, mert a tapasztalatok szerint augusztus elején is csak minden ötödik szülő vitte be gyerekét az óvodába, így volt értelme üzemeltetni mindegyik intézményt. Az önkormányzat döntött arról is, hogy karácsony és a szilveszter közötti téli ügyelet csak akkor lesz, ha legalább 10 szülő jelzi erre az igényét, 2006-ban ugyanis három létszámigény miatt tartottak nyitva egy intézményt, de végül egyetlen gyerek sem jelent meg. Az óvodák tekintetében speciális terület az esélyegyenlőségé. A Faragó utcai óvodában több mint 20 éve folyik mozgássérült, és egy évtizede látássérült gyermekek integráltan történő nevelése. A fogyatékkal élő gyermekek önálló életvitelre történő nevelése vált könnyebbé a beruházás révén. Az épület komplex akadálymentesítése során 1 akadálymentes parkolóhely került kialakításra, s a két rámpa kialakításával megújultak a járdák és udvari közlekedők. Sor került a bejárati ajtók cseréjére, a lépcsők és a földszinti belső helyiségek burkolati jelöléseinek elkészítésére. Egy akadálymentes WC-t is kialakítottak, valamint a foglalkoztatók bejárati és belső ajtóit akadálymentessé tették. A közlekedőkben, előterekben iránymutató és tájékoztató táblákat helyeztek el az épület sematikus alaprajzával, valamint a látássérültek számára tapintható térképpel és Braille-feliratokkal. A beruházás bekerülési költsége 10,6 millió forint volt, melyhez az igényelt 9,5 millió forintos pályázati támogatást elnyerte Debrecen önkormányzata, s a kivitelezéshez 1,1 millió forint önrészt biztosított. A munkálatok műszaki átadása 2008. december 4-én zárult le.

A demográfiai adatok szerint az általános iskolába lépők száma a következő években várhatóan stabilizálódik, mégis létszámcsökkenésre kell számítanunk majd az első osztályosok és az elballagó nyolcadikosok létszámkülönbsége miatt

Általános iskolák A debreceni szülők számára évről évre nagyon fontos döntést jelent, melyik iskolába adják a gyereket. 2007 szeptemberétől megváltoztak a beiskolázási körzetek a debreceni általános iskolákban. A körzetek száma 29-ről 7-re csökkent. Addig minden egyes iskolához tartozott egy körzet, amelyet földrajzi alapon és lakosságszám alapján határoztak meg. Ha a körzetes intézményben nem volt hely, előfordult, hogy a város másik végébe kellett beíratni a tanulót. Miután jelentősen kibővült a körzetek területe, így az eddigi egy helyett már négy vagy öt iskola közül lehet választani. A változtatás egyik fő célja az volt, hogy a szülői igények döntsék el, melyik iskola lesz életképes, ugyanis egyértelműen látszott, hogy az egyre csökkenő gyermeklétszám elkerülhetetlenné teszi a kisebb osztályok, később esetleg egész iskolák megszüntetését. Így viszont a piaci igények mutathatták meg, mely intézmények maradhatnak talpon, és melyeket kell beolvasztani. 2009 szeptemberében a város hét beiskolázási körzetében 28 önkormányzati és kilenc egyéb fenntartású iskola várta az elsősöket. Az önkormányzat a szokás szerint az Iskolába hívogató című kiadvány összeállításával segítette a szülőket, melyet az önkormányzat internetes portálján is meg lehet találni. A tájékoztató tartalmazza az iskolák rövid pedagógiai programjait, a tanórán kívüli művelődési, aktivitási lehetőségeket és az


| 119

iskolákra vonatkozó specialitásokat, valamint a beiratkozáshoz szükséges tudnivalókat. Emellett a város lapja, a Debrecen hetilap is elkészíti évről évre tájékoztató összeállítását, hogy könnyítse a választást. Természetesen mindig van mód személyes tapasztalatszerzésre is: ezt a célt szolgálják a nyílt napok, amikor helyszíni benyomást szerezhet a szülő az adott intézmény légköréről, az odajáró gyerekekről és az ott tanító pedagógusokról. A nagyjából változatlannak tekinthető óvodai létszámmal szemben az általános iskolák területén a tanulói létszám csökkenése figyelhető meg. Míg a 2007/2008-as tanévben 31 önkormányzati fenntartású intézményben folyt általános iskolai oktatás, és 569 tanulócsoportban 13 146 gyermek tanult, addig a 2009/2010-es tanévben 28 általános iskolában 528 tanulócsoportban már csak 11 896 fő. A tanulócsoportszám csökkenésében szerepet játszik az is, hogy a Bányai Júlia Általános Iskola (14 tanulócsoport, 350 gyermek) fenntartója 2008. július 31-ével a Debrecen–Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás lett. Ténylegesen tehát 27 tanulócsoporttal van kevesebb a rendszerben, mint a 2007/2008-as tanévben. Miközben országszerte iskolabezárásoktól volt hangos a sajtó, Debrecenben körültekintően és nagyon racionálisan kezelték ezt a kérdést. Az 1979-ben alapított Újkerti Nevelési és Oktatási Központ Általános Iskola, Diákotthon és Óvoda tanulói létszáma annak idején elérte a 2200 főt. Demográfiai okok miatt az 1980-as évektől a tanulói létszám erőteljesen csökkent. A kihasználatlan termek, épületrészek más intézmények használatába kerültek. Az iskola működésének költséghatékonysági és beiskolázási vizsgálatát követően a fenntartó az intézmény 2008. július 31-ével történő, jogutóddal való megszüntetéséről döntött. Ezzel egyidejűleg óvodai neveléssel kapcsolatos feladatait a Sinai Miklós Utcai Óvodának, iskolai feladatait a Vénkerti és a Dózsa György-iskoláknak, a diákotthoni feladatokat a Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégiumnak adta át. Az önkormányzat 2008 márciusában az első évfolyamra történő jelentkezések számát megvizsgálva megállapította, hogy a Műhelytelepi Általános

120

|


Iskola körzetcsoportjában működő iskolák kapacitása kihasználatlan. A vizsgálatot követően született döntés arról, hogy az intézményt 2008. július 31-gyel jogutóddal megszünteti, feladatait pedig a Benedek Elek- és a Bocskai-iskoláknak adja át. Több általános iskola profilja bővült a 2008/2009-es tanévtől: a város úgynevezett közoktatási típusú sportiskolát alakított ki a Kazinczy általános iskolában, így az intézmény lett a kézilabda, az atlétika és a triatlon sportágak utánpótlási bázisa. Bevezette az emelt szintű informatikai oktatást az Epreskerti, és emelt szinten oktatja az angol nyelvet a Szoboszlói Úti Általános Iskola. A művészetoktatás iránt megnőtt érdeklődésnek köszönhetően a művészeti iskolákban a 2009/2010-es tanévben az előző évhez képest nőtt a tanulócsoportok száma: 119 helyett 138 csoportban folyik művészeti oktatás a Kazinczy (grafika, tűzzománc tanszak), a Vénkerti (néptánc, balett, színjáték, festészet, grafika, tűzzománc, fafaragás, textil- és bőrművesség), a Vörösmarty (szolfézs, színjáték) és a Bolyai (báb- és drámajáték) iskolákban. Két tanítási nyelvű oktatást kínál a Lilla téri iskola (angol nyelv), a Gönczy Pál-iskolában pedig ökológiai oktatófarm kezdte meg a működését a 2008/2009-es tanévtől. A Hunyadi János Általános Iskolában a 2007/2008-as tanévtől működik felmenő rendszerű úszóosztály a város úszósportutánpótlásának biztosítása jegyében.

Tehetséggondozás Egyik legértékesebb nemzeti kincsünk az emberi tehetség, ezért fontos felismerni azokat a gyerekeket, akik különböző adottságok, képességek tekintetében meghaladják kortársaikat. Debrecen városa 2007-ben elkészítette azt a közoktatási fejlesztési tervet, amely 5 évre határozta meg a helyi közoktatásban a feladatokat. Ennek részét képezi az a tehetséggondozó program, amely 2008 szeptemberében indult el. A város önkormányzata feladatul tűzte ki, hogy az országban egyedülálló módon tehetségfejlesztő osztályok, tehetségfejlesztő központ létrehozását valósítsa meg. E cél érdekében

Intézmények, tanulói csoportok, létszámok Tanév

Intézmények száma

Tanulócsoportok száma

Tanulói létszám

2006/2007

33

587

13 600

2007/2008

31

569

13 146

2008/2009

28

559

12 389

2009/2010

28

528

11 896

a város minden önkormányzati általános iskolájában a 4. évfolyamon diagnosztikai mérés alapján kiválasztják a tehetségesnek ígérkező gyermekeket. A diagnosztikai mérésben 2008-ban 1424, 2009-ben 1384 gyermek vett részt. Az 5–6. évfolyamon a kiválasztott tanulók saját intézményükben, képzett tehetségfejlesztő pedagógusok irányítása alatt vehetnek részt a programban. A 2009/2010es tanévben már 397 tanuló volt részese a tehetségfejlesztésnek az alábbi területeken: tanulásmódszertan, matematika, anyanyelv, idegen nyelv, mozgás-, illetve egyéb művészetek, természettudományos ismeretek. A 6. évfolyam végén kontrollmérésre kerül sor, melynek eredményeként tehetséggondozó osztályban folytathatják tanulmányaikat a tanulók. A város közgyűlése 2009. szeptember 24-én kinyilvánította azt a szándékát, hogy a 2010/2011-es tanévtől engedélyezi a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában hat évfolyamos tehetséggondozó osztály indítását. Az intézményben a sokoldalú tehetséggondozáshoz biztosítottak a személyi, tárgyi feltételek. A tehetséggondozás nem áll meg az általános iskolák szintjén: a Debreceni

Egyetem Hatvani István Szakkollégiumával való együttműködés lehetővé teszi a középiskoláink érdeklődő, tehetséges tanulói számára, hogy bekapcsolódjanak az egyetemen folyó tudományos munka bármely területére. A 2009 tavaszán elindított programban 17 középiskolás vett részt – ezáltal a tehetséggondozás középiskolai és egyetemi szintjének kapcsolódási lehetősége is megvalósult Debrecenben. A tehetséggondozó tevékenységhez kapcsolódva Kincseink – Gyökerek a szülőktől, szárnyak az iskolától címmel nemzetközi konferenciát is rendeztek Debrecenben 2009. november 13–14én. A tanácskozás keretében a pedagógusok magyar és angol nyelvi, matematikai, természetismereti, sport, valamint művészeti bemutatófoglalkozások segítségével – melyeknek a Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Általános Művészetoktatási Intézmény adott otthont – nyerhettek bepillantást az általános iskolás korú gyerekek tehetséggondozásának gyakorlati folyamatába. A konferencia plenáris ülésén kiemelt vendégként az európai tehetséggondozás aktuális kérdéseiről dr. Franz Josef Mönks, az Európai Tehetségtanács (European Council for High Ability) holland elnöke beszélt.

Művészeti oktatást végző iskolák Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény


| 121

Sok évtizedes szünet után ismét eredeti helyén, a Szent Anna utcán működhet az egykori Piarista Gimnázium jogutódjaként alapított Szent József Gimnázium. Az intézmény a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium korábbi épületébe költözött, amelyet 600 millió forintért újíttatott fel a római katolikus egyház. Az épület ünnepélyes átadását 2007. augusztus 30-án tartották.

A középfokú intézmények A város fenntartásában a 2009/2010-es tanévben 19 középiskola működött. Az alapfokú oktatásban tapasztalható létszámcsökkenés a középfokú oktatásban is érzékelhető. Míg a tanulói létszám a 2007/2008-as tanévben 16 502 fő volt, 2010-ben már csak 13 752 fő. A 19 középiskolából gimnáziumi képzés 8 intézményben folyik, ebből 4 középiskola tiszta profilú gimnázium. A gimnáziumi képzésben az általános tantervű osztályok mellett speciális nyelvi és természettudományos képzést is biztosító osztályok működnek. Emelt szintű középiskolai oktatás folyik több intézményben is. Ezek az Ady (ének-zene, dráma), a Csokonai (angol, német, olasz nyelv, testnevelés), a Dienes (angol nyelv), a Fazekas (matematika), az Irinyi (testnevelés), a Medgyessy (angol nyelv, rajz és vizuális kultúra, tánc) és a Tóth Árpád (biológia, fizika, informatika, kémia, magyar nyelv és irodalom, matematika, angol, német, olasz nyelv, történelem) középfokú intézmény. Emelt óraszámú középiskolai oktatásra van lehetőség a Bethlen (matematika), a Brassai (angol, német nyelv, fizika, informatika), a Csokonai (francia, informatika, matematika, történelem), a Dienes (angol, német nyelv, informatika), a Fazekas (biológia, informatika, magyar nyelv és irodalom, angol, francia, német, spanyol nyelv, történelem), a Mechwart (informatika, matematika, angol és német nyelv), a Medgyessy (képzőművé-

122

|


szet, művészeti ismeretek, művészettörténet, angol és német nyelv), a Péchy (angol és német nyelv, informatika) és a Tóth Árpád (kémia, informatika) intézményekben. Két tanítási nyelvű középiskolai oktatás több helyen is folyik. Magyar–angol: Ady, Bethlen, Dienes, Erdey-Grúz. Magyar–német: Irinyi, Mechwart. Magyar–olasz: Csokonai. Magyar–francia és magyar–spanyol: Fazekas. A 9. évfolyamon angol nyelvi előkészítő oktatást valósít meg az Ady, a Beregszászi, a Dienes, a Fazekas, német előkészítőt az Ady, a Dienes, az Irinyi, francia és spanyol előkészítőt pedig a Fazekas. Angol nyelvi előkészítő osztály indult a Tóth Árpádban a 2009/2010-es tanévtől. A szakmai ismeretek idegen nyelven történő elsajátítása és a jelentkező piaci igényeknek való minél magasabb szintű megfelelés érdekében angol nyelven történő szakképzést vezettek be a 2008/2009-es tanévtől a Dienes- és az Erdey-Grúz-középiskolában. A város közgyűlése támogatta, hogy a Fazekas két tanítási nyelvű osztályában a nemzetközi érettségire felkészítő képzés a 2009/2010-es tanévtől elinduljon. Felkérte a gimnázium igazgatóját a kapcsolatfelvételre a genfi Nemzetközi Érettségi Központtal a csatlakozási szándék bejelentésére, ám a programba való továbblépés sajnos financiális okok miatt a tanév végéig nem történt meg. A Csokonai-gimnáziumban működő iskolamúzeum egyedülálló gyűjteményét minden érdeklődő számára bemutathatóvá tették. A gyűjtemény ápolására gyarapításá-

Gyógypedagógiai és szakszolgálati intézmények Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Városi Pedagógiai Szakszolgálat

ra valamint a tárlatvezetésre múzeumpedagógust alkalmaz az intézmény a 2008/2009es tanévtől. További intézményi átszervezésekről is dönteni kellett Debrecenben az elmúlt önkormányzati ciklusban. Mivel 8 középiskolában 27 osztályban igen alacsony, alig 20,3 fős átlagos osztálylétszámmal működött szakközépiskolai, vagy gimnáziumi érettségi vizsgára felkészítő felnőttoktatás, a fenntartó 2009. július 1-jével a Baross Gábor-középiskolába utalta e feladatokat. A Debreceni Egyetem még 2007 őszén kezdeményezte a pallagi Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium fenntartói jogának átvételét a 2009/2010-es tanévtől kezdődően. A szándéknyilatkozat szerint az egyetem az intézmény közalkalmazottait átveszi, a szakközépiskolai képzést folytatja, biztosítja, hogy a diákok a megkezdett tanulmányaikat befejezhessék, valamint a kollégiumot tovább működteti. A város közgyűlése a Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumot 2009. július 1-jével – tekintve, hogy a költségvetési szerv által ellátott közfeladat más szervezetben hatékonyabban teljesíthető – jogutóddal megszüntette, és egyidejűleg közoktatási feladatait átadta a Debreceni Egyetemnek.

Kollégiumok A 2009/2010-es tanévig a város fenntartásában 6 önálló és 4 nem önálló kollégium működött. 2009-ben a kollégiumi intézményhálózatot teljes körűen átvilágították, és megállapították, hogy miközben az alapító okirat szerinti a kollégiumi férőhelyszám 2289, ebből mindössze 1980 férőhely betöltött. Ez alapján a város döntött a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépisko-

la, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium kollégiuma, a Hatvani István Középiskolai Kollégium, és a Váci Mihály Középiskolai Kollégium 2009. július 1-jével jogutóddal való megszüntetéséről. Az önkormányzat fenntartásában lévő további középiskolai kollégiumok kihasználatlan kapacitása megnyugtató módon biztosítja a tanulók elhelyezését. A tanulóknak javasolták a Gulyás Pál Középiskolai Kollégiumot, a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola Kollégiumát, a Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium újkerti telephelyét, szem előtt tartva a tanulók szabad kollégiumválasztási jogát. A kollégiumok az átszervezést követően is magas színvonalon végzik szakmai, pedagógiai tevékenységüket. Nevelési programjukban tovább erősödött a tehetséggondozás, a mentálhigiéniás és személyiségfejlesztő, prevenciós feladatok megvalósítása.

Pedagógiai szakszolgálat Az iskolák szakmai munkáját segíti a Városi Pedagógiai Szakszolgálat. Az intézmény Debrecenben a Faraktár utca 65. alatti épületegyüttesben (nevelési tanácsadás) és a Jerikó utca 17–21. alatt (logopédai központ), valamint 17 logopédiai körzetközpontban végzi sokoldalú tevékenységét. Alapfeladatai a nevelési tanácsadás területén: a magatartási, tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekekről szakvélemény készítése, valamint foglalkozások a pedagógus és a szülő bevonásával; szakvélemény készítése az iskolakezdéshez; segítségnyújtás az óvodai és iskolai neveléséhez-oktatásához; pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, pszichoterápiás gondozás nyújtása a szülő bevonásával; a pedagógus munkájának pedagógiai és pszichológiai támogatása; a jogszabályban megfogalmazott ellenőrzési


| 123

2010-ben negyedszer rendezték meg a Debreceni Nemzetközi Ifjúsági Fesztivált

feladatok megvalósítása a szakvéleménnyel rendelkező gyerekek esetében. Alapfeladatai a logopédiai ellátás területén: beszédindítás; beszédhibák javítása; nyelvi-kommunikációs zavarok javítása; diszlexia-megelőzés és -terápia. Alapfeladata a gyógytestnevelés területén: a gyermek egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. Az intézmény szolgáltatásait azok a 3–18 éves korú, illetve nappali rendszerű oktatásban részesülő gyermekek, tanulók vehetik igénybe, akik Debrecen városban vagy Mikepércsen állandó lakhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkeznek, illetve Debrecen vagy Mikepércs nevelési-oktatási intézményeiben tanulnak. A vizsgálatot, fejlesztést, terápiát a szülők és az intézmények is kérhetik. A Városi Pedagógiai Szakszolgálat tevékenysége az óvodai nevelési évhez és az iskolai tanévhez igazodik.

124

|


Nemzetközi ifjúsági fesztivál A diákélet nem szólhat kizárólag a tanulásról. A tehetség pedig nem minden esetben és nem kizárólag a tanórákon mutatkozhat meg. 2010-ben már negyedik alkalommal rendezte meg az önkormányzat és a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. (ismertebb korábbi nevén a Mezon) a Debreceni Nemzetközi Ifjúsági Fesztivált, ahol csaknem 700 diák mutatta meg tehetségét. A fesztivál történetében először ezúttal nem csupán hajdú-bihari, hanem romániai és szlovákiai versenyzők is színpadra léptek. A már hagyományos tánc- és zene kategória mellett idén első alkalommal humorkategóriában is várták a nevezéseket. A zsűriben szakemberek és közéleti személyiségek foglaltak helyet, és a közönség is megválaszthatta kedvencét.

A szellemi központ

A s z e l l e m i köz p o n t

| 125

Közművelődés, kultúra, művészet Debrecen kultúrája a hagyományokra épül. Ez a város soha nem szakad ki saját földjének, környezetének, régiójának kulturális, gazdasági és természeti vérkeringéséből. Debrecen a hagyományok megőrzésére és az új értékek teremtésére támaszkodva azt a kulturális kezdeményezőkészséget élesztette újjá, ami a XVI. századtól évszázadokon át európai kontextusba vonta a várost. Kulturális és művészeti intézményei, az egész évben zajló országos és immár nemzetközi hírű gazdag programsorozatok egy élhető, szerethető, hatékonyan fejlesztett várost mutatnak a helyi és országos nagyközönség számára. A jelenkori Debrecen életében több hívószó létezik. A sport mellett napjainkban éppen a kultúra bizonyult alkalmasnak arra, hogy felírja a várost Európa és a világ térképeire. A kultúra egyszerre tradíció és egyszerre marketingeszköz. Ahogy a város híre és neve egyre gyakrabban szerepelt a hazai és nemzetközi sajtóban az itt tartott kontinentális és világszintű sportrendezvények és viadalok révén, ahogy a többszörös bajnokcsapat DVSC-Teva a hazai futball-történelemkönyvek lapjain túl feltűnt a Bajnokok Ligájában, úgy kitörési pontnak tekinthető a kultúra is Debrecen számára. Elsősorban a minőségi, a magas kultúra az, ami „eladhatóvá” teszi a várost. Ami a világ minden pontján ugyanolyan, arra nyilván van tömegigény, de az nem fog piacképessé, vonzóvá és kívánatossá tenni egy várost soha. A kultúrának kétféle fogyasztója lehet: az, aki itt él és az, aki idelátogat. Az itt lakók kulturális kiszolgálása jelentős kihívás elé állítja a terület felelőseit. Egy ekkora városban nagyon különböző életkor, nem, iskolai végzettség, társadalmi helyzet és érdeklődés szerint a lakosság kulturális igényszint-

je. Debrecen törekszik arra, hogy minden kulturális igényt ki tudjon szolgálni. Aki a cívisvárosba érkezik, az arra kíváncsi, ami helyi specialitás, ami itteni különlegesség, amit sehol másutt nem találhat meg. Természetesen a globalizáció világában megnyugtató, hogy vannak átfedések, vannak közös szavak, csatlakozási pontok, olyan értékek, melyek mindenhol jelen vannak, jelen lehetnek az életünkben. Ilyen a légkondicionált multiplex mozik, vagy a kulturált és jól kitalált gyorsétkezdék világa. Ezek bárhol stabil pontot jelenthetnek bárki számára. De igazán a helyi érték számít. A mi sajátosságunk. Az itteni színház, a helyi művészmozi és nyári színház. Az az építészet, ami e terület sajátja. A helyi gasztrokultúra. Azok a kiállítóhelyek és azok a tárlatok, melyekkel másutt nem feltétlenül találkozhat a turista. Aki ideérkezik, az nem riói karnevált akar látni, hanem a Debreceni Virágkarnevált. A Kölcsey Központ teraszáról szeretne a város panorámájában gyönyörködni, a Leonardo-tárlatra akar bejutni, vagy a Déri Múzeumban nézelődni a cívisek életét és szokásait bemutató tárgyak között. Az idegennek, ha erre vetődik, Debrecen fontos, és az a kínálat, amit itt, és lehetőleg csupán és kizárólag itt fedezhet fel. A város 1998 és 2002 között gyökeresen átalakította kulturális intézményhálózatát. Az azóta eltelt nyolc esztendő egyszerre volt az új kezdeményezések, a kulturális nagyberuházások és a friss közösségi terek nyitásának időszaka. Tanulságos volt Debrecen pályázata a 2010-es Európa kulturális fővárosa cím elnyeréséért. Bár a város egyszerre színvonalas, ötletes és ugyanakkor minden részletében reális pályázatot készített, az országos belpolitikai helyzet, a politikai ellenszél gyakorlatilag kizárta, hogy Magyarország Debrecent jelölje e címre. Jellemző,


| 127

hogy míg az akkori szocialista vezetésű Pécs a maga nyertes pályázatával a kezdetektől sokat küzdött tervei megvalósításáért, több ízben is veszélybe kerülni látszott az egész projekt, a cívisváros ugyanakkor a maga által kitűzött célokat az európai programtól függetlenül is sorra megvalósította. Ehhez sok mindenre szükség volt. Politikai akaratra, mely fontosnak tartja a kultúrát, és nem tekinti pusztán haszonszerzésre irányuló üzleti vállalkozásnak. Nem enged a korunkra jellemző, egyébként a fejlett világban már rég felülbírált megállapításnak, miszerint a kultúra is csak áru, olyan, mint bármely termék, ami eladható és megvehető. Szükség volt gondos tervezésre, szigorú költségvetésre, mely kiemelten kezelte a területet. Nem véletlen, hogy a területért felelős alpolgármester, Halász János 2007 februárjában arról tájékoztathatta a közvéleményt, hogy Debrecen minden tizedik forintot kulturális célokra költ. Költségvetéséből csaknem 4 milliárd forintot fordított akkor a város az intézmények fenntartására, beruházásokra és a kulturális élet különféle támogatásaira. Ez a szám nem csupán a helyi költségvetés főösszegéhez képest jelentős: ezzel a csaknem 10 százalékos arán�nyal Debrecen a legjobbak közé tartozott az országban. Időről időre felmerül az a dilemma, hogy az önkormányzatok egyre szűkösebb költségvetéséből indokolt-e ilyen mértékben Évadnyitó társulati ülés az épülő Latinovits Színházban

128

|


finanszírozni a kulturális területet. A város vezetése határozottan elkötelezte magát e tekintetben. Egyrészt Debrecen regionális szerepköréből fakadóan egyfajta elvárásként fogalmazható meg a kultúra ügyének kiemelt támogatása, másrészt a gazdaságfejlesztésben is egyre nagyobb szerephez jut ez a terület. A polgármesteri vezetés ugyanis az utóbbi évek befektetői tárgyalásain azzal szembesült, hogy a betelepülni szándékozó cégek közül azoknak, akik magasan képzett munkaerőt kívánnak foglalkoztatni, a legfontosabb döntési szempontjai közé került a város által biztosított rekreáció minősége. Ez mit is jelent számunkra? Az olyan�nyira fontos munkahelyteremtésben csak akkor tudunk versenyképesek maradni, ha biztosítjuk a változatos, európai színvonalú kulturális programokat, amikhez természetesen megfelelő környezet is dukál, rendelkezünk színvonalas sportinfrastruktúrával, egyszóval mindazzal, ami a szabadidő minőségi eltöltéséhez szükséges. Ezenkívül természetesen szükség van a debreceniekre is, akik aktív és érdeklődő, nyitott magatartásukkal lehetővé teszik azokat a fejlesztéseket, melyekre büszke a város, és jelenlétükkel megtisztelik és színesítik a rendezvényeket, élettel töltik meg a programokat, a néző- és kiállítótereket, és akik maguk is alakítói formálódó igényeikkel a kulturális szférának. Mivel a kultúra a város minden szintjén jelen van, éppen ezért

Csokonai Színház

nagyon könnyű tetten érni és megfigyelni, de bemutatni pontosan ezért nem könnyű vállalkozás. Közelíthetjük az intézmények és a rendezvények, az időbeliség és a műfaji gazdagság felől. Bárhonnan indulunk azonban, ugyanoda jutunk: a kultúra Debrecen „húzóágazata”.

A Csokonai Színház Debrecen két kőszínháza, a Csokonai Színház és a Vojtina Bábszínház mellett, számos amatőr- és alternatív, valamint egy befogadó színház (Vasutas Egyetértés Művelődési Központ) is hozzájárul a város színházi életének változatosságához. A mintegy másfél évszázados múltra visszatekintő Csokonai Színház a debreceni színjátszás központi műhelye. A próza- és operatagozattal működő, több játszóhellyel is rendelkező teátrum rendkívül gazdag repertoárja minden korosztály számára kínál igényes előadást. Klasszikus operák, népszerű operettek, musicalek, a világirodalom híres színjátékai ugyanúgy megtalálhatók a műsorában,

mint a kortárs magyar irodalom drámái. A Csokonai Színház életében új fejezet kezdődött a 2006–2007-os évadban. Csányi János, a teátrum 2006 januárjában kinevezett igazgatója változtatni kívánt a gazdálkodáson, a bérletrendszeren, a társulaton és a művészeti munkán. A társulat megújítására törekedett: ezt a célt szolgálta, az is, hogy a Színházművészeti Egyetemen frissen végző hallgatók közül nyolc fiatalt szerződtetett, akik közül hárman a debreceni Ady Endre Gimnázium egykori növendékei voltak. Több színész érkezett Beregszászról is, mellettük pedig országosan ismert művészek is erősítették a csapatot: mások mellett Földes László (Hobo) és Ráckevei Anna. Csányi Jánossal érkezett a színházba Vidnyánszky Attila rendező is, aki a Magyar Állami Operaházat hagyta ott Debrecenért, és akiről a szakma csak elismeréssel szólt. Elsősorban az ő tevékenységének köszönhetően emelkedett meg a Csokonai Színházban folyó munka szakmai színvonala, és került hosszú évek után újra a kritikusok érdeklődésének fókuszába a debreceni színház produkcióinak sora.


| 129

Deszka Fesztivál

A színház megújítását szolgálták a tervezett fesztiválok is, melyek közül egyet a kortárs táncnak, egyet a kortárs magyar drámának szántak. A Deszka Fesztivál 2007 februárjában debütált Debrecenben: programjában alig egy hét alatt 14 meghívott kortárs darab, illetve felolvasószínház, szakmai vita, kiállítás, író-rendező-néző találkozó szerepelt. A Csokonai Színház és a Drámaírói Kerekasztal szervezésében zajló programban kiemelt szerepet szántak a kortárs magyar drámának. (A fesztivál előzményeként alakult meg a Drámaírói Kerekasztal 29 író részvételével annak a jegyében, hogy köztámogatást élvezve tudja a mai magyar író megfogalmazni a mai magyar problémákat.) Ettől kezdve minden évben megrendezte a színház a Deszka Fesztivált. 2008-tól további hazai, illetve nemzetközi jelentőségű fesztiválokkal gazdagodott a program: az Alternatív Színházi Szemlével és a Jel Fesztivállal. Az Alternatív Színházi Szemle 1994 óta nyújt reprezentatív bemutatkozási lehetőséget a független színházi társulatok számára. Az első nyolc évben Budapesten, majd Szegeden zajlott az esemény, melyet 2008

130

|


óta a Befogadó Színházak Társulása és a Független Színházak Szövetsége egymással karöltve rendez meg. A Jel Fesztivál Nagy József világhírű magyar koreográfus 1986ban létrehozott saját társulatáról, a Jel Színházról kapta a nevét. Nagy József 1995 óta vezeti a Centre Choréographique National d’Orléans nevű táncszínházat, amelyet méltán tartanak számon a mai kortárs színházak egyik legkiválóbbjaként. A fesztiválok mellett egyéni sikerek is gazdagították az évadot: 2007 áprilisában Haja Zsolt, a Csokonai Színház tagja a Ferruccio Tagliavini Nemzetközi Énekversenyen első helyezést ért el. Bár Csányi János a színház társulati ülésén még arról számolt be, hogy sikeres és eredményes gazdasági évet zár a teátrum – amely több tízmilliós többletbevétellel és számos megvalósítandó tervvel vág neki az új esztendőnek –, ehhez képest a zárszámadás elkészítésekor kiderült: az önkormányzati fenntartású intézmény megközelítőleg 50 millió forinttal túllépte 2006-os költségvetési keretét. Emiatt a város vezetése úgy döntött, hogy Csányi Jánosnak felajánlja a posztjáról közös megegyezéssel való távozást. Az önkormányzat belső vizsgálatot indított a színházban az esetleges szabálytalanVidnyánszky Attila

ságok felkutatása érdekében, és Mádi Zoltánt nevezte ki a Csokonai Színház önkormányzati biztosává, azért, hogy tegye rendbe a színház gazdasági ügyeit. Mádi Zoltán a korábbi években a szegedi, valamint a nyíregyházi színház válságmenedzselését is sikerrel végezte. Véleménye szerint hazánkban elsősorban színész-igazgatók vezetik a színházakat, akik nem egyszer a gazdasági szempontok figyelmen kívül hagyásával hoznak meg döntéseket. Álláspontja szerint vélhetően ez okozhatta a végső soron a jelentős túlköltekezést a Csokonai Színházban. A közgyűlés 2008 szeptemberének végén írta ki a pályázatot a Csokonai Színház igazgatói posztjának betöltésére, ám a megadott határidőig mindössze egyetlen jelentkező akadt, akinek pályázatát nem támogatta a közgyűlés. A Csokonai Színház helyzete azért számított különlegesnek, mert itt a művészeti vezető – Vidnyánszky Attila – mellé kellett ügyvezető igazgatót találni, ami nagyon nehéz, hiszen a hazai színházi élet még nincs erre berendezkedve. Ennek ellenére tény, hogy bár igazgató nélkül működött a színház, a jegyeladások jelentősen emelkedtek, és a szakmai sikert jelzi, hogy az intézményt több olyan neves fesztiválra is meghívták, ahonnan korábban nem érkezett felkérés. A színház igazgatója végül Vidnyánszky Attila lett. Megbízatása 2009. január 1-jétől öt évre szól. Debrecen színházszerető közvéleményét nem csupán a teátrum sikeres működése, az új szemlélet térnyerése érdekelhette ez idő tájt, hanem a leendő Debrecen Fórum bevásárlóközpont épületkomplexumába tervezett, Latinovits Zoltánről elnevezendő színház is – Európában is ritkaságnak számít manapság, hogy színház épüljön, különösen a kontinensnek ebben a felében nem jellemző. Egyre sikeresebben alakult a Vidnyánszky Attila vezette színház tevékenysége, mely néhány vezető debreceni színész (Csikos Sándor, Kóti Árpád, Miske László, Garay Nagy Tamás) mellett nagyban épített a beregszászi Illyés Gyula Színházból érkezett, az ittenihez képest nagyon más játékstílusban otthonos társulatra is. Közülük talán Szűcs Nelli és Trill Zsolt nevét ismerhette már korábban is a hazai közön-

A megújuló teátrum törekvéseit támogatandó, az eltelt szezon legmagasabb rendű művészi teljesítményét elismerendő a Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. 2007-ben színházi díjat alapított. A Debrecen hetilap Páholy rovatának elismerését első alkalommal a társulatteremtő rendező-igazgató, Vidnyánszky Attila, 2008-ban az operajátszást megreformáló karmester-zeneigazgató, Kocsár Balázs vehette át. Az évad alkotóművésze címet (és a vele járó pénzjutalmat) 2009-ben a társulat doyenje, örökös tagja, az 1963 óta debreceni színész Kóti Árpád, 2010-ben pedig Trill Zsolt színművész kapta

ség. A nézőszám lassan emelkedni kezdett, egy-egy előadást átlagosan hét százalékkal többen tekintettek meg, mint korábban. A 2008/2009-es évadban már egyre inkább a közönség ízlésének kiszolgálása és az új utakon való kísérletezés között egyensúlyozott a teátrum. Nagy feladat hárult Kocsár Balázs zeneigazgatóra, miután a színház több különleges operacsemegével is szolgálni kívánta a nézőket. A Bánk bán, a Turandot, a Ruszalka mellett egyéb zenés darabokat is terveztek – Egy szerelem három éjszakája Hubay Miklóstól, Hobótól a Vadászat, vagy a klasszikus Mágnás Miska –, de a próza kedvelőknek is igyekeztek vonzó kínálatot nyújtani. Színre került A Pál utcai fiúk, A Sasfiók, az Olympia és mások mellett Szabó Magda darabja, A macskák szerdája is. A következő év, 2009 tavaszán minden eddiginél gazdagabb programmal várta a színházbarátokat a harmadik Deszka Fesztivál, ahol nemcsak határon túli magyar társulatok, hanem – szintén kortárs magyar drámával – egy román társulat is bemutatkozott, valamint újdonságként a Vojtina Bábszínház


| 131

Játszóház a Vojtina Bábszínházban

is bekapcsolódik az egyre elismertebb fesztivál programjába. A Vidnyánszky Attila vezette társulat minden évben meghívást kapott a Pécsi Országos Színházi Találkozóra. Ilyen fesztiválokra, szakmai fórumokra évek óta esélye sem volt bejutni a debreceni társulatnak. A 2009-es évre beérett a munka gyümölcse. A Csokonai Színház ismét meghívást kapott a Pécsi Országos Színházi Találkozóra. Az Ugarov-műből színre vitt Oblom-Off című előadás két díjat is nyert. A főszereplő Trill Zsolt nyújtotta a legjobb férfi alakítás a Maszk Országos Színészegyesület színész zsűrije szerint, az előadást pedig a közönség ítélte a legjobbnak. Vidnyánszky Attila megkapta Moszkvában a híres orosz rendezőről, Vszevolod Meyerholdról elnevezett díjat a Csehov-darabból színre vitt Három nővér és mások című produkció rendezéséért. A Csokonai Színház előadása nyerte a legjobb produkciónak járó közönségdíjat Az Operafesztivál és Verseny a Mezzo Televízióval elnevezésű megmérettetésen a Csokonai Színház a hazai színházak közül egyedüliként versenyzett. A Szegedi Nemzeti Színházban 2009. november 17-én zajló eredményhirdetést és gálaműsort – melyet

132

|


Vidnyánszky Attila rendezett – a Mezzo és a Duna Tv élőben közvetítette. A legjobb férfi előadónak járó díjat David Alagna Egy halálraítélt utolsó napja operájának előadásában nyújtott alakításáért Nyári Zoltánnak ítélte oda a zsűri, s ő kapta a legjobb előadónak járó közönségdíjat is. Az új, 2009/2010-es évad régi szereplőket is hozott: Cserhalmi Györgyöt a Csokonai Színház társulatának tagjai között üdvözölhette a város, nemcsak színészként, rendezőként is. A teátrum nagyívű programot tervezett: 17 új produkció mellett 15 darabot kívánt műsoron tart. Köztük két klasszikus Shakespeare-mű – A makrancos hölgy és az Ahogy tetszik –, Offenbach Kékszakáll című operettje, és Verdi Aidája. Fontos eseménynek ígérkezett, hogy az operatagozat megvetheti a lábát a fővárosban (a margitszigeti szabadtéri színpadon vendégszerepelt), és hosszú távú együttműködésbe kezdett a Szegedi Szabadtéri Színpaddal egy Carmen-előadás létrehozása érdekében. Folytatódott a korábban kialakított írországi együttműködés is: 2010. május 6-án ismét szakmai gyakorlatra érkeztek ír színinövendékek a Csokonai Színházhoz. Nyáron pedig újra „tarolt” a színház a Pécsi

Országos Színházi Találkozón (POSZT): a szakmai zsűri döntése alapján a Fodrásznő – Szergej Medvegyev darabja – lett a legjobb előadás, a címszereplő, Szűcs Nelli pedig a legjobb női alakítás díját vehette át a Maszk Országos Színészegyesület színész zsűrijétől. A folytatás: a Csokonai Színház Képzeletbeli operett című előadását 2010 novemberében hatszor láthatja a párizsi Odéon Színház közönsége. A város színházi életében rendszeresen helyet kapnak azok az országos szintű és nemzetközileg elismert fesztiválok, amelyek elsősorban a gyermek- és fiatal korosztályt érintik. Minden második évben Debrecen ad helyet a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó döntőjének, amely a gyermekszínjátszás rangos eseménye, illetve a Kárpát-medencében fellelhető betlehemes játékok seregszemléjének, a Nemzetközi Betlehemes Találkozónak. 2010-ben a középiskolás színjátszás meghatározó rendezvénye, az Országos Diákszínjátszó Találkozó is városunkban zajlott.

A Vojtina Bábszínház A városban működik Közép-Európa egyik legszínvonalasabb bábszínháza, amely hivatásossá válásának 15. évadját zárta 2008ban. Sok sikerben volt része ez idő alatt. A közkedvelt, nagy látogatottságú előadásokon kívül számos érdekes programmal hirdették azt a fajta szellemiségét, amely képes harcba szállni akár a pénztelenséggel, és akár az egyre rohamosabban romló viselkedéskultúrával is. Kiemelkedő a játszószínház sokrétű tevékenysége, melynek keretein belül kézműves-foglalkozásokat, táncházat, dramatikus játékokat szerveznek elsősorban a gyermekek, de a szülők, pedagógusok számára is. Szintén nagy sikert arattak a mesemondó rendezvények, és a családi vasárnapok iránt is élénk volt az érdeklődés. Bár az önkormányzat nem csökkentette a Vojtina támogatását, a sikerek mellett azonban a bábszínház életét is egyre inkább nehezítette a folyamatosan romló financiális helyzet, valamint a színházi élet szereplőinek egzisztenciális sanyarúsága, ami

az egész országot jellemzi. A nehézségek ellenére is impozáns jubileumi évadot zárt a Vojtina: összesen 226 előadást tartottak, a nagyszínpadon és a házon kívüli előadásokat 35 ezren látták, a játszószínházzal és a kiállításlátogatókkal együtt több mint 42 ezer látogatójuk volt. Ahogy más években, ekkor is több alkalommal indult vendégszereplésre a társulat: Hartbergben a Három kismalac és a farkas német nyelvű változatát mutatták be, a nyírbátori Szárnyas Sárkány Fesztiválon felléptek A helység kalapácsával, a Budapesti Stadion-nyáron pedig a Mutatványos vitézeket adták elő. A bábszínház hagyományosan a színházi évadot az Idesüss a figurásra! című egész napos rendezvénnyel kezdi és a Mutatványos Nappal zárja. Mindkét esemény nagyon népszerű a családok, gyermekek körében.

Kulturális központok A Főnix Rendezvényszervező Kht. – később kft. – meghatározó szerepet tölt be a város kulturális életében. A társaság 2004-ben teljesítette az első teljes üzleti évét. Az azóta eltelt időszakban, Makray Balázs irányítása alatt a Főnix Magyarország egyik legnagyobb rendezvényszervező cége lett. Tevékenységi köréhez tartozik városi kulturális nagyrendezvények szervezése, a Főnix Csarnok, az Apolló mozi (mely a város egyetlen art mozijaként ma is kedvelt színfoltja Debrecen kulturális életének), valamint a Kölcsey Központ üzemeltetése A Főnix Csarnok


| 133

A négy hazai mellett román, görög, török és osztrák csapatok is részt vettek a XVI. Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválon 2008 júniusában

is. Ez utóbbi létesítmény 2006. február 25én nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt. A Főnixhez tartozik 2007 októberétől az Aranybika Szállóban található Bartók Terem is. Debrecen nagyrendezvényeinek szervezése évi 18–21, széles tömeget vonzó prog-

ramot jelent. Idetartozik a Debreceni Virágkarnevál, a Debreceni Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál, vagy a szintén több évtizedes hagyománnyal bíró Debreceni Jazznapok. Ezek a város több pontján zajlanak, és műfajilag rendkívül szerteágazók. Az elmúlt időszakban évente átlagosan mintegy egymillióan vettek részt a városi nagyrendezvények, a Kölcsey Központ, a Főnix Csarnok és az Apolló mozi programjain. A cég elmúlt az öt évben több országos és nemzetközi szervezetnek tagja lett önállóan vagy rendezvényei révén: AIPC (Konferenciaközpontok Nemzetközi Szövetsége) – Kölcsey Központ; EAA (Rendezvénycsarnokok Európai Szövetsége) – Főnix Csarnok; Maresz (Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége); Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége – Debreceni Jazznapok és Debreceni Tavaszi Fesztivál; Magyar Fesztiválszövetség – Debreceni Virágkarnevál. A Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft.-nek a vidéki rendezvényszervező cégek közül egyedüliként van stratégiai együttműködési megállapodása a Művészetek Palotája Kft.-vel, mely szerint közösen léptetnek fel előadóművészeket, illetve kizárólag egymás létesítményeiben mutatnak be egyes produkciókat. Sok egyéb büszkeségre okot adó eredményt is elért a cég. A Kölcsey Központ el-

Mintegy ezer énekes hangja csendül fel 2008. július 30. és augusztus 3. között a Kölcsey Központban, a XXIII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztiválon. A kétévente megrendezett kórusversenyt a kortárs kóruszene alkotó és bemutató fórumaként jegyzik

13 4

|


A Debreceni Jazznapokat első ízben 1972-ben rendezték meg. Azóta szinte mindenki megfordult itt, aki számít a műfajban. Csak néhány név az elmúlt évekből: Marcus Miller, Wayne Shorter, Stacey Kent, James Carter, Jan Garbarek, John Scofield.

nyerte Az év rendezvényhelyszíne kitüntetést 2008-ban a Business Traveller szakmai lap szavazása alapján. A városi nagyrendezvények közül több is rangos elismerésben részesült: a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt és Folklórfesztivált a világ 10 legjelentősebb kórusversenye közé választották be, az emblematikus jelentőségű Debreceni Virágkarnevál az Észak-Alföld régió ajánlásával a Kiváló minősítésű fesztivál cím birtokosa, a Debreceni Jazznapok pedig Jó minősítésű fesztivál lett. Visszatérve a helyszínekre: 2002-ben felépült Debrecenben a Főnix Csarnok, az ország egyik legtekintélyesebb méretű, egyik legmodernebb fedett, mulifunkcionális létesítménye. Az átadás évében nagy sikerrel rendezték meg benne a tornász-világbajnokságot. Azóta számos sportesemény, időszakos vásár és nagyon sokféle kulturális rendezvény – balettek, koncertek, kiállítások, konferenciák, jégrevü, egyetemi tanévnyitó és középiskolai szalagavató – helyszínéül is szolgált a maximum 8 és fél ezer fő befogadására alkalmas csarnok. Felépítése lehetőséget teremtett arra, hogy olyan nagyrendezvényeknek is otthont adjon a város, melyeknek korábban egyszerűen nem volt lehetséges helyszíne nem csupán Debrecenben, de a régióban sem. A nyitás óta eltelt évek alatt több mint 1,6 millió ember vehetett részt a több mint 320 rendezvény, több mint 800 rendezvénynapján. Csollány Szilveszter tornászvilágbajnoktól kezdve az Iron Maiden és Deep Purple együtteseken, Bryan Adamsen át David Copperfieldig számos neves sportolóval és művésszel találkozhatott már itt a közönség. 2008. július 6-án a Főnix Csarnokban a könnyűzene terén a világ egyik leghosszabb ideje működő zenekara, a Status Quo adott koncertet. 2009-ben többek között Jean Michel Jarre és Lenny Kravitz léptek itt fel. 2010-ben pedig olyan sztárok és hírességek vendégeskedtek a Főnixben, mint a világ legjobb flamencogitárosának

A Kölcsey Központ

tartott Paco de Lucia, a magyar népzenei hagyományt modern törekvésekkel ötvöző és nemzetközi hírnévre szert tett Ghymes, az Abba-show, vagy a géppuskalábúnak tartott ír tánc-géniusz Michael Flatley koreográfiáját előadó társulat. A Kölcsey Központ a Főnix Csarnokhoz hasonlóan hiánypótló és megkerülhetetlen jelentőségű kulturális létesítmény, melyhez hasonlóan modern, nagy – 13 ezer négyzetméteres – alapterületű intézményt egész Kelet-Magyarországon nem találni. A tervező olyan „mindentudó” multifunkcionális házat álmodott meg, amely éppúgy méltó környezet egy szakmai konferencia, mint egy kulturális rendezvény számára, miközben a termek a legmagasabb technikai igényeknek is megfelelnek. A nagyterem, a szekciótermek, az elegáns bálterem, a Bényi Árpádról elnevezett kiállítóterem, a világos előcsarnok és a folyosók remek környezetet biztosítanak bármilyen előadásnak, bálnak, fogadásnak, vagy kiállításnak. Tágas, tetszőlegesen osztható


| 135

otthont, és közel 170 ezer látogatót vonzott. Azóta pedig olyan Grammy-díjas művészek hosszú sora lépett fel itt, akik korábban még Debrecenben soha vagy nagyon ritkán tették tiszteletüket, és nagyon sok olyan előadás is volt a programok között, amelyek alkalmával a neves művészek, illetve sztárok az országban kizárólag nálunk léptek fel. Chris Botti, Jan Garbarek, Marcus Miller, Branford Marsalis, Mory Kante, Eliades Ochoa vagy Schiff András, Bogányi Gergely, Rost Andrea, Polgár László koncertjeire még sokáig emlékezhetnek a debreceniek, ahogy a 2010-ben fellépő nagy sztárokra, a világ legjobb dzsesszénekesnőjének számító Diana Reeves vagy a fantasztikus Bobby McFerrin koncertjére is.

A gyönyörű hangú Bösendorfer hangversenyzongorát 2007. szeptember 19-én Debrecen díszpolgára, a Kossuth-díjas Vásáry Tamás avatta fel a Kölcsey Központban. A város által közbeszerzés útján vásárolt, 28 millió forint értékű hangszer kategóriájában csúcsminőséget képvisel.

terek, XXI. századi igényeket kielégítő technikai felszereltség, színvonalas cateringszolgáltatás, étterem, cukrászda és drinkbár szolgálja a vendégek igényeit. A Kölcsey Központ már működésének első esztendejében – 2006-ban – 289 rendezvénynek adott

Az Apolló mozi A mozizás szokásai sokat változtak az elmúlt évtizedben. A debreceni közönség filmet nézni mehet multiplex moziba, kisebb klubokba, valamint a város egyik legrégebbi filmszínházába, az Apolló moziba, melyet a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. üzemeltet. Az Apolló fejlesztései már 2003 óta folytak, az előcsarnokot, a termeket és az épület tetőszerkezetét is rendbe tették. A légtechnikai berendezéseket 2007 január-

Bényi Árpád, a 2006 karácsonyán elhunyt nagy tehetségű festőzseni, Debrecen díszpolgára nevét viseli 2009 novembere óta a Kölcsey Központ kiállítóterme

136

|


Kiállítás a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában

jában korszerűsítették. A 6 millió forint értékű beruházásból Debrecen a Cívis Ház Zrt. által 25 százalékos, azaz 1,5 millió forintos önrészt vállalt, a maradék 4,5 millió forintra pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázata révén tett szert a mozi. Ezzel az Apolló a legkomfortosabb filmszínházak között is egyértelműen megállja a helyét. Különleges filmbemutatói, gazdag programkínálata kedvelt art mozivá tette ezt a debreceni filmszínházat.

A Debreceni Művelődési Központ Az intézményt 2005-ben hozta létre az Önkormányzat az Újkerti Közösségi Ház átszervezésével és további új egységek hozzá kapcsolásával. Ez ma a város közművelődési alapintézménye, azaz a helyi közösségi kultúra központja, a Debrecenben létrehozott kulturális értékek bemutató helye, új értékek létrehozásának ösztönzője, a civil közösségek, az amatőr művészeti tevékenységek otthona, szakmai segítője. Tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul a helyi társadalom fejlesztéséhez, a magyar nemzeti kultúra hagyományainak, értékeinek megőrzéséhez, ápolásához, a lokálpatriotizmus erősítéséhez. Nem pusztán befogadásra ösztönöz, hanem aktív jelenlétre. A Debreceni Művelődési Központ (DMK) 9 egységből, il-

letve telephelyből álló közművelődési hálózatot működtet a város területén: öt közösségi házat (Belvárosi, Homokkerti, Józsai, Kismacsi, Újkerti), a Mű-Terem Galériát, a Tímárházat, az Amerikai Kuckót, valamint részben hozzá tartozik a Honvédtemető és Mauzóleum emlékhely is. A különböző városrészekben található közösségi intézményekben folyamatosan mintegy száz közösség (művészeti csoport, kör, klub, szakkör, tanfolyam) és évente több száz program, rendezvény (kiállítás, verseny, vetélkedő, pályázat, műsor, családi program) várja a város polgárait. A látogatók száma meghaladja az évi 400 ezer főt – ez nagyjából a város lakosságának kétszerese. A Debreceni Művelődési Központhoz tartozó közművelődési intézményhálózat nagy része megújult, korszerűbbé vált az elmúlt években. Minden eddiginél nagyobb – több száz millió forint értékű – fejlesztéseket valósított meg ezen a területen Debrecen önkormányzata. Ezek közé tartozott a 2007 októberi esemény is: a józsaiak régi álma vált valóra azzal, hogy megnyitotta kapuit a Józsai Közösségi Háznak, a Debreceni Városi Könyvtár józsai fiókkönyvtárának, valamint a részönkormányzatnak is otthont adó Józsai Közösségi Központ. A bevásárlóközpont közepén elhelyezkedő beruházás 320 millió forintba, a berendezés pedig további 30 millióba került. Az 1017 négyzetméteres objektumba költözött művelő-


| 137

dési intézmények a korábbinál sokkal jobb körülmények között tevékenykedhetnek. A könyvtár a korábbi egy számítógép helyett nyolccal működik, és lehetőség nyílik fénymásolásra, nyomtatásra és szkennelésre is. A tágas előcsarnok, a színházterem és az előadóterem kiállítások és egyéb kulturális, valamint közszolgálati programok megrendezésére is kiválóan alkalmas. A 2010-es év többféle jubileumot is hozott a DMK életében. Az intézmény égisze alatt tevékenykedő csoportok közül ez többnek is jeles dátum: 60 éves a Debreceni Népi Együttes, 35 a Tiszta Forrás Hímzőkör, 25 az Újkerti Csipkevarró Kör, 15 a Józsai Népdalcsoport, 15 éves a Felsőjózsai Nyugdíjasok Baráti Köre. A Csapókerti Közösségi Ház, hasonlóan a művelődési központhoz, nagyon gazdag programkínálattal várja a városrészben lakó debrecenieket. Ezek közül kiemelendő a pünkösdikirály-választás és a Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivált. Csupa olyan programot kínál, melyekre szívesen mennek a debreceniek. Az elmúlt években a gyermeknap köré és az adventi hétvégékhez kapcsolódóan, városrészi rendezvények keretében évek óta több mint száz programon vehetnek részt városunk gyermekes családjai több mint 40 különböző helyszínen. A rendezvénysorozat célja, hogy színvonalas közösségi együttlétekkel erősítse az egyes városrészekben élő polgárok Debrecenhez, illetve a városrészükhöz való kötődését, s hozzájáruljon a családok közös szórakozásához, értékes szabadidőtöltéséhez.

A Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti Központ

138

|


A Modem-galéria Minden időszaknak megvannak a maga emblematikus beruházásai és intézményei. Ilyenek voltak korábban a Főnix Csarnok és a Kölcsey Központ. Tervezésük, felépítésük, programokkal és rendezvényekkel történő életre keltésük nagy érdeklődéssel töltötte el a debrecenieket. A város megszokta és megszerette őket – ma már el sem lehetne képzelni Debrecent e kulturális központok nélkül. A legutóbbi ciklus két vitathatatlanul kiemelkedő és fontos kulturális intézménye a hallatlanul sikeres, leginkább a kaposvári teátrumhoz hasonlóan nagyívű pályát befutó Csokonai Színház, valamint a város képzőművészeti kínálatát alapvetően megváltoztató Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti Központ volt. 2006. szeptember 25-én nyílt meg Debrecenben az ország és a tágabb régió egyik legnagyobb, s alighanem legkorszerűbb képzőművészeti centruma. A Modem földrajzi elhelyezkedésénél, méreteinél és építészeti adottságainál fogva kiválóan alkalmas arra, hogy a modern és kortárs nemzetközi művészeti élet egyik meghatározó középeurópai regionális központjának szerepét betöltse. Határozott és következetesen megvalósított stratégiájával, a szakmai és intellektuális kapacitások koncentrálásával képes rákapcsolódni a jelenleg létező nemzetközi intézményi hálóra, reprezentálni a térség művészetének legjelentősebb tendenciáit és nemzetközi művészeit s ennek révén integrálni a regionális művészeti színteret a globális művészeti körforgásba.

A Modem rendezte meg a nemzetközi szinten legelismertebb magyar származású képzőművész, Reigl Judit életmű-kiállítását

A Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen történelmi belvárosában, az újonnan kialakított Baltazár Dezső téren található. Ez a tér új perspektívát adott a belvárosnak, az új főtér megszületése után ahhoz szervesen kapcsolódó közösségi térként funkcionál. Az összesen 4650 négyzetméter alapterületű, háromszintes épület mintegy 3000 négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkezik. A második emeleten található az ország legnagyobb egybefüggő – több mint 1300 négyzetméteres – kiállítóterme, ahol a modern és kortárs képzőművészet számos remekműve megtalálható. A kiállítások mellett társművészeti programokat, művészettörténeti, bölcseleti előadásokat, irodalmi esteket és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is rendeznek itt. A Modem kiállítótereit első ízben az Antal–Lusztig-gyűjtemény páratlan és különleges darabjai töltötték meg. A Kilencvenkilenc év című nyitótárlattal a debreceniek csodálatos kincset vehettek birtokukba. Ettől kezdve nem volt megállás, sikertörténet vette kezdetét. Gulyás Gábor igazgató és csapata jó kézzel válogatott és hozott ide izgalmas képzőművészeti kincseket. (Itt kell gyorsan megjegyeznünk: kulcsszó a

modern. Az intézmény elsősorban az e kategóriába tartozó stílusok, irányzatok képviselőit hivatott bemutatni.) Emlékezetes tárlatok története az elmúlt négy esztendő, melyek során számos feladatnak egyszerre kellett, hogy megfeleljen az intézmény. Egyrészt fontos volt „beszokatni” a házba a város lakóit, megszerettetni velük a nem mindig egyszerűen értelmezhető, nem olcsó tájképekre és enteriőrökre, portrékra és csendéletekre, hanem olykor meglepő kísérletekre, ám mindig színvonalas alkotásokra épülő modern művészetet. Másrészt el kellett fogadtatni a szakmával is azt a tényt, hogy nem csak egy város létezik Magyarországon, nem Budapest az egyetlen hely, ahol izgalmas képzőművészeti események tanúi lehetnek az érdeklődők. Bár kezdetben még az országos sajtóban is tetten lehetett érni, hogy előítéletekből, politikai attitűdökből kiindulva igyekeztek mérlegre tenni az itteni vernisszázsokat, hamar eljutottunk oda, hogy a kritika is elfogadta a Modemet, elismerve, hogy a fővárosiakkal egyenértékű intézmény született Debrecenben. Működésének alig egyetlen esztendeje után nem egy hasonló profilú neves budapesti kiállítóhely látogatottsági adatait felülmúló érdeklődésről adhatott számot a Modem. S egyre ter-


| 139

mészetesebbé váltak az olyan helyzetek is, mint ami megtörtént a Franciaországban élő Sándorfi István első hazai életmű-kiállítása, A test színeváltozása tárlat megnyitása után: az érdeklődő budapesti újságírók kérdésére, hogy Debrecen után mikor is lehet majd látni a Sándorfi-műveket „fent” a fővárosban, természetesen érkezhetett a válasz, hogy: semmikor. Ez a kiállítás itt van, aki látni szeretné, annak Debrecenbe kell utaznia. S valóban érdemes a művészetet szerető embereknek felkerekedni, hogy eljöjjenek ide, a modern művészetek debreceni palotájába. Láthatták itt André Kertész művészi fotográfiáit, Derkovits Gyula litográfiasorozatát, Schaár Erzsébet hagyatékát, Ámos Imre, Bukta Imre, Keserű Ilona, Nagy István, Aknay János és Reigl Judit műveit, kortárs alkotók tisztelgését Van Gogh előtt, a barbár zseninek tartott Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítását, a Rákosi-korszakot megidéző szocreál művészet darabjait, bepillantást nyerhettek az 1980-as évekbeli lengyel avantgarde, valamint a legfrissebb erdélyi és orosz művészeti törekvések világába. A Modem tágította a művészetértelmezési lehetőségeket: A mindenség modellje címen impozáns tárlat segítségével bemutatta a kortárs magyar templomépítészet törekvéseit. Felidézte közös félmúltunkat, Esterházy Péter remekműve, a Kis magyar pornográfia nyomán keletkezett friss alkotások segítségével. Megmutatta Ady Endre és Babits Mihály egykori szerelmének, Csinszkának – Boncza Bertának – a másik arcát, aki a tehetséges festő, Márffy Ödön múzsája is volt. Messiások (2009)

14 0

|


S hogyan viszonyultak az itt élők ahhoz az intézményhez, ahova egyszerűen csak elsétálhattak? Egy 2007-es reprezentatív felmérés szerint a debreceniek a régió egyik legfontosabb művészeti intézményének tartják a Modemet. A válaszadók 13 százaléka szerint az egész országban nincs jelentősebb művészeti központ a Modemnél, a válaszadók 40 százaléka szerint pedig egyértelműen az ország legfontosabb intézményei közé tartozik a debreceni galéria. A Modem eddigi legnagyobb vállalkozása a 2007. augusztus 16. és december 2. között nyitva tartó, Az igazi da Vinci című kiállítás volt, mely a firenzei Uffizi Képtárban mutatkozott be a közönségnek, majd Tokióban, a Japán Nemzeti Múzeumban volt látható. Interaktív módon engedte közel a nézőket ahhoz a gondolkodás- és látásmódhoz, mely a korát jóval megelőző polihisztort jellemezte. Debrecen még soha nem rendezett ilyen méretű kiállítást, de Az igazi da Vincivel felkerült a város Európa kulturális térképére. A 280 millió forintba kerülő tárlat a vidéki Magyarországon szokatlan nagyságrendűnek számított, és az érdeklődés is magasabb volt a vártnál. 100–120 ezer látogatóra számítottak a szervezők, ehelyett több mint 162 ezren vettek jegyet. Bár a tárlat rendezése összességében nullszaldósra sikeredett, mindenképpen megérte megrendezni, hiszen marketing- és reklámértéke óriási volt Debrecen számára. Sajnos lehetetlen itt bemutatni a kiállítás sajtóvisszhangját, de büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy nemcsak az Amerikai Egyesült Államokban, de még Új-Zélandon is kiérdemelt egy hírt a debreceni kiállítás.

Az igazi da Vinci című kiállítás egyik attrakciója a Kolosszus rekonstrukciója volt

A tárlathoz kapcsolódott a tokaji borvidék és az ország egyik legjelentősebb borászának kifejezetten erre az alkalomra palackozott kétféle bora: Szepsy István Leonardofurmintja és Kolosszus-cuveéje. Szintén a Modem legjelentősebb vállalkozásai közé lehet sorolni a 2009-es Messiások című tárlatot, mely a modern művészet remekeit gyűjtötte egy térbe megváltásról, életről és halálról, istenről és hitről: Picasso-, Csontváry- vagy Munch-remekműveket is felvonultatott. A Messiások széles körű nemzetközi összefogás eredményeként jött létre. A tárlaton több mint száz alkotó munkáit mutatták be, melyeket többek közt olyan neves múzeumoktól kölcsönözött a művészeti központ, mint az amerikai Andy Warhol Múzeum, a francia Musée D’Orsay, az osztrák Belvedere vagy az orosz Tretyakov Képtár. A két éven át tartó szervezőmunka eredményeként több mint 80 intézménnyel, illetve gyűjtővel sikerült kapcsolatot létesíteni. Az 1300 négyzetméteren kiállított munkák biztosítási összértéke meghaladta a 100 milliárd forintot. A Messiásokat több mint 70 ezren nézték meg, s több száz tudósítás jelent meg róla a sajtóban Magyaror-

szágon kívül többek között Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Hollandiában, Franciaországban és Romániában. A társművészetek is fontos szerepet játszanak a Modem életében: a kiállítások mellett koncertek, felolvasóestek, könyvbemutatók, színházi programok, performance-ok, tudományos és ismeretterjesztő előadások, játszóházak és művészetpedagógiai programok is színesítik a kínálatot. A rendhagyó tárlatvezetések még közelebb engedik a befogadókat a művekhez. A Modem olykor kilép a saját falai közül, és élettel tölti meg az időközben padokkal, szökőkúttal, virágórával is megszépült Baltazár Dezső teret. S nem csak akkor, amikor a szokásos és népszerű nyári Múzeumok éjszakája programsorozathoz csatlakozva tízezreknek kínálnak tartalmas kulturális, művelődési és szórakozási lehetőségeket. Jó szívvel emlékezhetünk a Leonardo-tárlathoz kapcsolódó gigantikus lovas szoborra, melyet 2007. augusztus 12-én állítottak fel az intézmény előtt. A valamivel több mint 7 méter magas, üveggyapotból készült Kolosszus kamionnal, darabokban érkezett Debrecenbe. A nagyjából hattonnás lószobor szigorúan Leonardo da


| 141

Vinci tervei alapján készült. A híres Sforzaemlékmű előtanulmányain több mint tíz éven át dolgozott a reneszánsz mester, ám a bronzba álmodott monumentális alkotás sohasem készült el – a bronz alapanyagot ugyanis végül ágyúöntésre hasznosították. Ezt a szobrot a debreceniek megkedvelték, a városképhez tartozónak érezték. Némileg más volt a Sztálin-szoborhoz fűződő viszony, melyet nem az épület előtt, hanem annak kertjében állítottak fel, de az is hetekre meghatározta a belső látképet a Szocreál – Festészet a Rákosi-korban című kiállítás részeként. A Budapesten 1956-ban ledöntött Sztálin szobor másolatát egy nagyváradi művész készítette el hungarocellből. A talapzattal együtt tíz méter magas alkotás nyolc ember összehangolt munkájának eredményeképpen került a helyére 2008. július 7-én. A Modem szerves része lett Debrecen város életének. Évről évre megtartott, gazdag és sokszínű születésnapi rendezvényeik a modern művészetek iránt kevésbé fogékonyakat is be tudták csábítani. 2009 nyarán rendhagyó programnak adott otthont az intézmény – a minőségből ezúttal sem engedve: július 25-én a legjelesebb hegyaljai borászok mutatták csúcsboraikat. Az érdekődők többek között Árvay-, Degenfeld-, Demeter-, Disznókő-, Homonna-, Tokaj Nobilis-, Oremus-, Patricius- és Szepsy-borokat kóstolgathattak. 2009 őszén együttműködési szerződést kötött a Modem a művészeti képzést folytató Medgyessy Ferenc-gimnáziummal, illetve az önkormányzat döntése alapján átvette a 2006-ban indult Debreceni Nemzetközi Művésztelep rendezésének lehetőségét. 2010 áprilisának végén a Modem videofalat avatott. Egy 2007-es uniós pályázat – amelyen 42 millió forintot nyert az intézmény – tette lehetővé az épület homlokzatába épített óriásképernyős videofal beüzemelését. Ez az első olyan köztéri videófal Magyarországon, amely nem reklámcélokat szolgál, hanem folyamatosan magas minőségű, főként művészi tartalmat jelenít meg. Ezen kisfilmeket, művészfilmeket, egyes kiállításokhoz kapcsolódó videókat vetítenek, de a tervek között szerepel az is, hogy nagyobb közönség előtt szabadtéri filmfesztivált is rendezzen a Modem.

142

|


Az állat- és növénykert fajfenntartó tenyészprogramokban is részt vesz

A Nagyerdei Kultúrpark A kultúra nem csupán a belvárosban és nem kizárólag zárt terekben lelhet otthonra. A debreceni Nagyerdő varázslatos fái között különleges kulturális intézménye van a városnak, mely 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsőként alapított állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe. Az alapításkori kicsiny terület bővülésével ma már 17 hektáron mutatja be öt földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát. Az állatkertek szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott, egyre inkább bárkaszerepet töltenek be az élővilág megőrzésében. Az állatvilág, a természet titkaiba történő bepillantás közvetlen, személyesen megtapasztalható varázsát is megismerhetik a résztvevők az állatkerti foglalkozásokon, szakvezetéseken, a zoológiai szaktáborokon, vetélkedőkön és a jeles napok rendezvényein. Napjaink látogatói az elmúlt évtizedekben épült régi kifutók mellett egy dinamikusan átalakuló új „élőhely”típusú kertet is megismerhetnek, mely az állatok természetközeli környezetben történő természetes viselkedésének megfigyelését is lehetővé teszi, és amely a korábbiaknál lényegesen nagyobb jólétet, jobb közérzetet biztosít számura. A kert különleges értékei közé tartoznak a fehérkezű gibbonok, me-

lyek elsőként alapítottak az országban eredményesen gyarapodó családot. A látogatók kedvencei a feketefejű pókmajmok, a kétujjú lajhárok és a recés zsiráf, valamint a Magyarországon csak itt látható nyerges gólya és fuvolázómadár is. Az állatkert 1961-től összevonva működik a vidámparkkal, Nagyerdei Kultúrpark néven. A vidámpark 15 játéküzemével a régió legnagyobb és legpatinásabb intézménye. A kultúrpark területe 1994-től természetvédelmi oltalom alatt áll, és az itt fellelhető közel 600 növényfajával egyre inkább betölti a növénykerti feladatokat. Az intézmény alapító tagja a Magyar Állatkertek Szövetségének, és 1994-től a kontinens legrangosabb szakmai szervezetének, az Európai Akváriumok és Állatkertek Szövetségének. Az állatkert fennállásának 50. évfordulóját 2008-ban a szokásosnál is gazdagabb programmal ünnepelte. 2009-ben a Nagyerdei Kultúrpark illatkerttel gyarapodott. Ez azzal a különleges céllal jött létre, hogy a látó emberek mellett a vakok és gyengénlátók számára is biztosítsa a szaglás és a tapintás fejlesztését egy sajátos növénybemutatón keresztül, továbA vidámpark

Állatsimogató

bá bepillantást nyújtson a gyógy-, fűszerés zöldségnövények illatos világába. Ez a lehetőség a Debreceni Kőr Dáma Egyesület 1 millió forintos felajánlásával, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének szakmai támogatásával, valamint a Dr. Kettesy Aladár általános iskola tanárainak és tanulóinak közreműködésével valósult meg. Szintén a 2009-es év történése volt, hogy Kemény Henrik bábművész 20 millió forintot ajánlott fel magánvagyonából az országban egyedülálló kezdeményezés, az első bábmúzeum létrehozásának támogatására. A korábbi évekhez képest 2010-ben csökkenő bevételre számít a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. Ennek elsősorban demográfiai okai vannak, aminél fogva kevesebb gyerek és gyermekcsoport keresi fel a létesítményt – ezt a hatást a társaság erőteljes marketinggel és kedvezményekkel igyekszik kompenzálni. A 2010-es év szenzációja ennek ellenére az volt, hogy a vidámpark immár fél évszázada szolgálja a látogatók kikapcsolódását és szórakozását. Ezt a jubileumot májusban ünnepelte a kultúrpark, melynek jelentőségét növeli az is, hogy az elvarázsolt kastély, a dodzsem és a lovasforgó ma már kor- és ipartörténeti kincsnek számítanak

Az irodalmi élet Debrecen irodalmi élete hagyományosan nagyon gazdag területe a város kultúrájának. A cívisvárosban ma is ünnep a könyv és a költészet, elismert és támogatandó az irodalom.


| 143

Ez utóbbira jó példa, hogy Debrecenben ma is több országosan ismert és elismert folyóirat jelenik meg. Továbbra is az ország egyik legfontosabb folyóiratának számít és élvezi a város támogatását az Alföld, mely 2009-ben volt 60 éves. Az Aczél Géza főszerkesztő mellett dolgozó nagy tehetségű irodalmárok – Szirák Péter, Fodor Péter és Sebestyén Attila – heroikus munkát végezve töltik meg élettel és tartalommal hónapra hónapra a lapot. Szinte hihetetlen, de már hét éve, 2003 decemberében jelent meg első ízben a Debrecen Önkormányzati Lapkiadó Kft. gondozásában a kulturális és közéleti folyóirat, a Debreceni Disputa. Az évi tíz alkalomal – ebből két duplaszámmal – megjelenő periodika főszerkesztője S. Varga Pál. Nem irodalmi lap, mégis itt említjük meg a Debreceni Szemlét is, mely a debreceni tudományosság országos hírű fóruma. 1993ban született újjá, azóta közvetíti változatlanul magas színvonalon a legkülönfélébb helyi tudományágakból válogatott írásokat – jelenleg ifj. Barta János főszerkesztő irányításával. Csokonai Vitéz Mihály, a halhatatlan, bár életében meglehetősen mostohán kezelt debreceni géniusz előtt kívánt tisztelegni Debrecen azzal, hogy regénypályázatot írt ki. A kilenc beérkezett munkából a határon A Debreceni Disputa

14 4

|


túliak alkotásait is értékelte a bírálóbizottság. A helyezettekről a döntés 2006 novemberére született meg. Rendhagyó módon harmadik díjat nem adtak ki, az első helyet megosztották a budapesti Ballai László és Bálint Péter debreceni szépíró között, aki Vérbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok címmel adott be pályaművet. Megosztott második díjat kapott Simonné Bereczki Sára Hódmezővásárhelyről és Juhani Nagy János Mihály könyve című művéért. A város fontosnak tartja, hogy támogassa az irodalmi jellegű rendezvényeket és a helyi irodalmat, hiszen ezzel értéket ment. Ha irodalomról vagy költészetről beszélünk, Debrecenben legalább négy nagyobb rendezvényt is kell említenünk. Az Ünnepi Könyvhét itteni felvonása, a Debreceni Irodalmi Napok, valamint a Debreceni Könyvszemle mellett ilyen kiemelt esemény a költészeti fesztivál is, mely 2007-ben már ötödik alkalommal várta a poézis szerelmeseit. Míg az előző években a hazai és határon túli magyar nyelvű költészet állt a középpontban, ezúttal rendhagyó módon kortárs francia költők voltak a fesztivál vendégei, ami új irányt szabott a rendezvénynek. E hasábokon nincs mód és lehetőség felsorolni mindazokat a kiadókat, írókat és költőket, irodalomtudósokat és kritikusokat, akik folyamatosan öregbítik a cívisváros hírnevét. Ki kell emelnünk azonban két kiadványt a sorból, melyeket egyaránt 2009 januárjában mutattak be – mindkettőt a Szabó Magda nevét viselő könyvesbolt kávézójában. Az eltelt néhány évben hasonló kávézók nyíltak az Alexandra, a Líra és a Libri Könyvesházakban is. Kálnási Árpád írta a Debreceni cívis szólások és közmondások című könyvet. A szerző több mint háromszáz oldalon 2341 szócikk segítségével ismerteti a cívisek által használt állandó szókapcsolatokat, közmondásokat, szólásokat. A szerző a nyelvtudomány kandidátusa, a cívis nyelv kutatásának manapság legismertebb alakja. 1999-ben jelent meg a Cívis beszélgetések Debrecenből című első önálló cívis kötete, ezt követte 2005-ben a Debreceni cívis szótár, melyet legújabb művéhez is felhasznált. Ezzel a kötettel szinte egy időben jelent meg Bényei József több évtizedes munkája ered-

A Debreceni Költészeti Fesztivál

ményeként Debrecen első, igazán átfogó irodalmi lexikona, mely a XV. századtól napjainkig ad áttekintést azokról a szépirodalommal foglalkozó szerzőkről, akik kötődtek a városhoz. A 957 személy bemutatására vállalkozó lexikon szerzője Bényei József költő, újságíró, szerkesztő nyugdíjazása után döntött úgy, hogy megírja ezt a hiánypótló művet.

zető igazgatója felidézte, hogy már az üzlet megnyitásakor felvetődött: a boltot Szabó Magdáról nevezzék el. Az írónő végül 2007 nyarán járult ehhez hozzá, így a helyiséget átalakították, Szabó Magda-fényképekkel és személyes relikviákkal díszítették. Az ünneplő tömeg és a szívélyes fogadtatás meghatotta az írónőt, aki mesélt Debrecenhez és az egyházhoz, valamint a Nagytemplomhoz fűződő bensőséges viszonyáról, és arról, bárhol is legyen a világon, beszédében mindig szól a debreceni reformátusságról és Debrecenről. Október 5-én Szabó Magda személyes jelenlétével tisztelte meg a Csokonai Színházat, mely bemutatta az írónő Macskák szerdája című darabját. Kósa Lajos polgármester köszöntötte az írónőt, Debrecen díszpolgárát a város nevében, és szimbolikusan átnyújtotta neki a város kulcsát, kifejezve ezzel minden debreceni nagyrabecsülését és tiszteletét A boldog ünneplés közepette kevesen gondolták, hogy a szép kort megért írónő utolsó hónapjai már ezek. A legtöbb nyelvre lefordított Kossuthdíjas, kétszeres József Attila-díjas magyar írót, városunk szülöttét 2007. november Szabó Magda

Szabó Magda és Debrecen Az írónő és a város elválaszthatatlanok egymástól. A 2007-es több szempontból is nagyon fontos évnek bizonyult a város és az Szabó Magda közös történetében. A Debreceni Disputa című folyóirat 2007. évi július–augusztusi duplaszámával tisztelgett a 90 éves Szabó Magda munkássága előtt. A születésnapot a város másképpen is ünnepelte: október 3-án több százan gyűltek össze az Aranybika Szálló épületében található könyvesbolt megnyitó ünnepségén, mely az országban elsőként vette fel Szabó Magda nevét. Ünnepi beszédében a Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. ügyve-


| 145

19-én délután, olvasás közben érte a halál. Szabó Magdát Debrecen városa és a Tiszántúli Református Egyházkerület is saját halottjának tekintette. Az írónő végakarata szerint hamvai két urnába kerültek, hogy szerettei – Budapesten férje, Szobotka Tibor író, Debrecenben pedig szülei, Szabó Elek és Jablonczay Lenke – mellett nyugodhasson. Egy év múlva, születésének 91. évfordulóján egykori iskolájában, a Dóczy Gedeon Gimnáziumban emlékszobát avattak fel, a róla készült portrékból kiállítást nyitottak és szalont is neveztek el róla. A Dóczy-gimnázium tanári kara Szabó Magda-díjat alapított, az Aranybika Szállóban pedig megnyitották Turcsányi Béla festőművésznek az írónőről festett portréiból összeállított kiállítását. Azt a szobát, ahol debreceni tartózkodásai idején többször lakott, Szabó Magda-szalonnak nevezték el. 2009 februárjában a Deol.hu internetes portál arról adott hírt, hogy az írónő világhírű művét, Az ajtó című regényt Szabó István Oscar-díjas rendező filmesíti meg. Az 1987-ben megjelent regényt 36 nyelvre fordították le, s 2003-ban Szabó Magda megkapta érte a legjobb női szerzőket jutalmazó francia irodalmi elismerést, a Femina-díjat.

A komolyzenei élet A Debreceni Filharmonikus Zenekar városunk hivatásos zenekara. Az önkormányzat A Debreceni Filharmonikus Zenekar

14 6

|


tartja fenn, mellette pedig a kulturális tárca, mint állandó támogató, nyújt pénzügyi hátteret működéséhez. A zenekar története során szinte minden műfajban kipróbálta már magát. Repertoárjában a szimfonikus művek mellett operettek, operák, oratorikus és versenyművek is szerepelnek. Az együttes szakmai munkáját Kocsár Balázs karmester irányítja. A Debreceni Filharmonikus Zenekar – mely 1991 óta viseli ezt a nevet – Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar néven alakult 1923-ban, és Ábrányi Emil karnagy vezetésével hamarosan az ország első jelentős vidéki zenekarává fejlődött. Az elmúlt évtizedekben a magyar karmesterek élgárdája – például Ferencsik János, Fischer Iván, Vásáry Tamás –, valamint több neves külföldi dirigens – köztük Carlo Zecchi, Lamberto Gardelli, Kobajasi Kenicsiro – vezényelte a zenekart. A hazai hangszeres művészek – köztük Fischer Annie, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán – mellett fellépett a zenekarral többek között Gideon Kremer, Martha Argerich, Lazar Bermann, Igor Oisztrakh. A zenekar vendégszerepelt Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Svájcban, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Dél-Koreában és Marokkóban. A zenekar rendszeresen együtt szerepel a Debreceni Kodály Kórussal, és a Debreceni Csokonai Színház zenés darabjaiban is közreműködik, valamint operaszolgálatot lát el.

A Debreceni Kodály Kórus

A Debreceni Kodály Kórus – melyet 1955ben alapított Gulyás György – 1971-től hivatásos együttesként működik. Az énekkar negyven-ötven főnyi létszámmal énekli az európai zeneirodalom jelentős oratórikus műveit és az a cappella kórusirodalom értékeit. A megszólaló művek skálája az énekes többszólamúság kezdeteitől a magyar kórusmuzsika művein át a legújabb kortárs énekkari kompozíciókig tart. 1990-től száznál több oratórikus mű szólalt meg a koncerteken. Hosszú a sora az európai és hazai kompozíciók első bemutatóinak is, melyek az énekkar nevéhez kapcsolódnak. Ez a sokszínűség hallható az együttes lemezein is. A Debreceni Kodály Kórus eddigi működése során több mint 2000 koncertet adott Európa, Ázsia, Afrika, Amerika 40 országában. A kórus számos kitüntetést, díjat kapott. 2006-ban Magyar Örökség és Bartókemlék-díjban részesült. Az eltelt években két vezető karnagy követte egymást a Debreceni Kodály Kórus élén. Ella István, majd Pad Zoltán tervei között is szerepelt, hogy a kórus határokon átívelő koncertekkel még intenzívebben ápolja a magyar komolyzene hagyományait. Az elmúlt időszak megannyi izgalmas zenei eseménye sorából a város zenei életét illetően kiemelkedett a Kodály-év programja, mely a zeneszerző, népzenekutató

és zenepedagógus születésének 125. évfordulójának alkalmából 2007. február 20-án indult. A 2008-as év fontos eseményei közé tartozott a márciusi Kórusmuzsika Európa Nagydíja, illetve a nyári Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál. A felsorolásból nem hagyható ki az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája és a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar hangversenye. Városunk híres szülötte, Vásáry Tamás zongoraművész pedig 2008 augusztusában ünnepelte 75. születésnapját. 2009-ben folytatódtak a városhatárokon túlmutató események: Egerben A Kárpátmedence kincsei elnevezésű programsorozat keretében a Debreceni Kodály Kórus is fellépett a Kolozsvári Filharmonikus Zenekarral közösen előadott Haydn-misével, illetve a Debrecen és Balatonfüred közötti együttműködés jegyében abban az esztendőben a cívisvárosi intézmények mutatkozhattak be a magyar tenger partján. Balatonfüreden januárban a magyar kultúra napja alkalmából tartott gálaesten adott koncertet a Kodálykórus. Majd május 31-én a Haydn-emlékév (Joseph Haydn halálának 200. évfordulója) alkalmából közös koncerten lépett fel a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekarral – Vásáry Tamás, Debrecen díszpolgára vezényletével az osztrák zeneszerző Teremtés című művét adták elő.


| 147

Koncert a Főnix Csarnokban

Ez az év a debreceni muzsikának nem csupán a koncertpódiumokon hozott sikert: Artisjus-díjat kapott a Debreceni Filharmonikus Zenekar a kortárs zeneművek magas színvonalú tolmácsolásáért, és ebben az elismerésben részesült a zenekar hangversenyeinek rendezője, Aradi Márta, a kortárs zeneművek népszerűsítése érdekében kifejtett több évtizedes munkájáért.

A debreceni rockzene Zene sokféle létezik. Mára a könnyűnek titulált műfajok is létjogosultságot szereztek. Volt egy időszak, amikor Debrecent a magyar rockzene fővárosának tartották. Nem tudhatjuk pontosan, hogy ma hány amatőr, félamatőr és profi rock-, blues-, dzsessz- és alternatív csapat muzsikál a városban, de az biztos, hogy a zene ma is lázba hozza a fiatalokat és az idősebbeket is. A város jelképévé nőtte ki magát az időközben az ország legnépszerűbb és leghangosabb rockzenekarának számító Tankcsapda. Szinte nincs is év, hogy ne lépnének fel karácsony és újesztendő között Debrecenben, igazi téli rockünnepet ajándékozva a rajongóknak. 2009. december 29-én a szo-

14 8

|


kásosnál is nagyobb felhajtással készültek programjukra, ugyanis fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte a zenekar. A születésnaphoz kapcsolódott a Kölcsey Központban megnyílt kiállítás: Burger Barna fotós 2005 és 2009 között készített fényképeket a zenekar koncertjein, és a legjobb felvételeket 2010 januárjának elejéig tekinthették meg az érdeklődők. S hogy tovább nőjön a Tankcsapda fénye: 2009-ben alig két hónap alatt aranylemezzé vált a csapat Minden jót című albuma. Egy ekkora városban természetesen nem lehet csak egy zenakart emlegetni. A Gonzo 2008-ban megnyerte az MTV Europe Music Award videoklipkategóriájának magyarországi versenyét. A zenekar a díjat Liverpoolban vehette át, és elő is adhatta nyertes dalát a gálaműsor keretében. Az eredményt kizárólag a nézők internetes szavazatai befolyásolták, így 2008-ban Magyarországon a Gonzo Peeping Tom című klipjét nevezhettük a legkedveltebbnek. A jubileumi 25. esztendő ugyan még csak a következő lesz, de a PG Csoport 2010-ben sem tétlenkedik. Bár fizikailag különfelé élnek és dolgoznak, időről időre összejönnek a közös zenélés öröméért. Budapest és a stúdiójuk nincs túl messze Debrecentől. Ott

gyűlik össze a Jantyik-testvérek alapította csapat. 2010-ben Halmos Bélával, a magyar táncházmozgalom nagy „öregjével” készítettek Megyek a hegyen címen új albumot: a cd-n a hangzóanyag, a dvd-n pedig az A38as hajón tartott budapesti koncert filmje kapott helyet. A népzene nem első ízben érintette meg a PG-t, hiszen volt már közös munkájuk a szintén debreceni Szeredás zenekarral is. Nagykorúvá válását 2008-ban ünnepelte a debreceni székhelyű Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület által működtetett Rocksuli. Ebből az alkalomból a szokásos félévzáró koncertek mellett nemzetközi szemináriumot is szerveztek, melyre 12 országból közel 40 ifjúságsegítő és zenész érkezett. A születésnapi gálakoncertet április 17-én tartották a Lovardában, ahol felléptek a Rocksuli diákjaiból, tanáraiból álló zenekarok, illetve a meghívott vendégek zenéltek együtt az egykori és jelenlegi tanulókkal, tanárokkal. A névsor impozáns: Lukács László és Fejes Tamás (Tankcsapda), Jamie Winchester és Hrutka Róbert, Trócsányi Gergő és Hohl Árpád (Hollywoodoo), Fehérvári Attila (Black-Out), Kowalsky meg a Vega zenekar, Takáts Tamás (Karthago), Terecskei Rita (Zanzibar) mellett húrokba csapott a háromszoros magyar bajnok DVSC labdarúgócsapatában szereplő Sándor Tamás és Dombi Tibor nevével fémjelzett Wyrfarkas zenekar is. Rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját 2009 szeptemberében a Mezon-iroda: a zene, tánc és kézművesség kedvelőit várták a Batthyány utcára

A Campus Fesztivál

Debrecenben meghatározó jelentőségű a Campus Fesztivál, melyet évekig a Vekeritónál tartottak, ám a szervezők, a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. vezetői úgy döntöttek, hogy a rendezvényt 2009-ben a Vekeri-tótól a város szívéhez közelebb, a Nagyerdőre költöztetik be. A színpadokat a Nagyerdei Stadionban állították fel, és annak környékét is bevonták a programhelyszínekbe. A város az ügy mellé állt, és támogatta a mintegy 200 fellépővel megrendezett fesztivált. Hogy mennyire jó döntés született a helyszínváltoztatással, az is mutatja, hogy míg az előző évben 27 ezren, addig ez alkalommal 40 ezernél is többen látogattak el a Campus Fesztiválra. 2010-ben július 21. és 25. között örülhettek a zene rajongói fesztiválnak. A rendezvény nagy része a Nagyerdőn, a stadionban kapott helyet, de a Lovardában és a Klinika Egyetemi Klubban, valamint a Kossuth téren is színes programok várták a fesztiválozókat. A fellépők között a megszokott hazai nevek mellett három külföldi fellépő is ellátogatott a cívisvárosba, és itt születésnapozott a 30 éves Edda és a 20 éves Republic, valamint a feloszló Kispál és a Borz utolsó debreceni koncertjére is itt került sor.

Könyvtárak és múzeumok Nagy ünnep volt a könyvet szerető emberek számára 2007. május 4. Bár az olvasók csak június végén vehették birtokba az elkészült új megyei könyvtárat, az épület hivatalos átadását ekkor tartották. A Bem


| 149

A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ

téren 4200 négyzetméteren épült fel a megyei fenntartású, de a debreceniek által is hamar megkedvelt Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. Az épületben nemcsak több mint 300 ezer kötet kapott helyet, hanem több mint száz internet-hozzáféréssel ellátott számítógép, valamint cd-k és dvd-k is. A látogatók igényeit korszerű olvasóterem, infotéka, hírlapolvasó, előadóterem és gyermekrészleg is szolgálja. A könyv nagy érték volt és marad is. Bár a Debreceni Városi Könyvtár csak 2007ben 16 millió 800 ezer forintot költött állománygyarapításra, ebből az egy lakosra jutó összeg 82 forint volt mindössze. Ennek

150

|


ismeretében a város elindult a szakminisztérium könyvtári felzárkóztató pályázatán. Könyvtári pályázatok szempontjából különösen sikeresnek ígérkezett a 2009-es esztendő: csaknem 100 millió forint támogatást nyert a Hajdúsági Könyvtári Kapuk megvalósítására a Debreceni Városi Könyvtár, a Méliusz-központ és a megye hat településének konzorciuma a Nemzeti Fejlesztési Terv programján. A 15 fiókkönyvtárat működtető Debreceni Városi Könyvtár ez alapján 17,6 millió forintot fordíthatott informatikai eszközfejlesztésre (azon belül 1,45 milliót a szoftverre). A debreceni könyvtár tervezte egyebek mellett 46 számítógép, nagyító-olvasógép, felolvasógép és nyomtatók beszerzését is. A fejlesztés eredményeként – az internet segítségével – olyan könyvtárhálózat működtethető, amely a város minden polgárának lakóhelyéhez elérhető közelségben megteremti az információkhoz jutás lehetőségét és az önképzéshez elengedhetetlenül szükséges informatikai eszközöket. A már említett Méliusz-könyvtárhoz hasonlóan a megyei fenntartású Déri Múzeum is jelentős mértékben szolgálja a debreceniek művelődési igényeit, melynek – s ezzel együtt a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának – élére új igazgatót nevezett ki a fenntartó megyei önkormányzat: V. Szathmári Ibolyát 2007. október 1-jétől Lakner Lajos, a Debreceni Irodalmi Múzeum addigi igazgatója váltotta. Az állandó és alkalmi tárlatokon kívül az egyik legfontosabb esemény a Déri Múzeum életében a Szent Iván-éjjeléhez közeli időpontban (idén június 19-én) megrendezett Múzeumok éjszakája, melynek 2010-ben rekordszámú látogatója volt. Itthon az 1999-ben indult A megyei és városi önkormányzat összefogásának eredményeként hosszas tárgyalásokat követően 2009 júliusában visszakerült Debrecenbe a Munkácsy-trilógia harmadik darabja Kanadából. A Krisztus Pilátus előtt című festményt birtokló Hamilton Galéria 2012-ig nem adhatja el a képet, ugyanis akkor jár le a korábbi ajándékozáshoz kötődő adókedvezmény, így a megvásárlás csak ezután válik lehetségessé. Addig is megközelítőleg 5-5 millió forintot fizet évente a megye és a város a kép bérléséért.

Útra kelt a trilóga: 2010. március 29-étől nyolc hónapon át a pécsiek láthatják a Munkácsy-képeket

francia példa nyomán 2003 óta tartják meg ezt a programot, mely során egy jeggyel látogatható az összes múzeum. Debrecenben a kezdeményezéshez a Déri Múzeum mellett a Református Kollégium múzeuma és könyvtára, a Modem és a Péterfia utcán található Medgyessy-emlékmúzeum is csatlakozott. A Déri Múzeum – felújítás miatt – 2010 szeptemberétől egy évre bezár. Az érdeklődők természetesen nem maradnak látnivaló A debreceni fazekasság évszázadokon át meghatározó volt. Jelentős a több ezer évre visszavezethető ősi technika: a korommal színezett fekete kerámia. A 2009 májusában már hatodik alkalommal megrendezett Nemzetközi Fazekasfesztivál legnépszerűbb és leglátogatottabb rendezvénye a főtéren tartott fazekasvásár volt

nélkül erre az időre sem. A városnak pedig újabb feladatokat ad az új néprajzi múzeum létrehozása. A néprajzi magángyűjtemény törzsanyagát Déri György 1938-ban ajándékozta a városnak, s azóta megoldatlan az anyag kiállítása. Vidéken nincs kizárólag néprajzi tárgyú múzeum vagy kiállítóhely, bár a szakmán túl a nagyközönség is igényt tartana rá, ezért Debrecen a 2318 darabból álló hagyaték bemutatására alkalmas és múzeumpedagógiai célokat is szolgáló kiállítóhely kialakítására nyújtott be pályázatot. A földrajzi kiterjedését tekintve is széles merítésű gyűjtemény átfogóan mutatja be a történelmi Magyarország minden nagytájának jellegzetes néprajzi tárgyait, ezért a tágabb régióban működő közgyűjtemények sorában is kiemelkedő, egyedülálló hely illeti meg.

Szobrok, emléktáblák Egy város képét meghatározzák a területén található szobrok, domborművek is, melyek az épített környezethez tartoznak. Csekélyebb mértékben hatnak a látképre, de ide sorolandók a múlt és a jeles személyiségek előtti tiszteletadást erősítő emléktáblák is. Az elmúlt ciklus nem szűkölködött e tekintetben sem. A Kossuth téren korábban elhelyezett Szabó Lőrinc-szoborban 2006 nyarán ko-


| 151

A Kossuth téren

moly károkat okozott egy teherautó. Csaknem fél évbe telt, hogy kijavítsák a Lestyán Goda János szobrászművész alkotta mű sérüléseit. 2007. január 25-én a költő szobra visszakerült megszokott helyére. A szállítással és a helyszíni szakipari munkákkal kapcsolatos költségeket a kárt okozó cég fizette. Ünnepélyes keretek között több emléktáblát és domborművet avattak 2007 decemberében városunkban. A „Magyar Fűvész Könyv” kiadásának 200. évfordulóján a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájánál állított emléktáblát lepleztek le a Füvészkert utcán. A Batthyány-emlékév záró rendezvényeként a 200. éve született nagy magyar államférfi tiszteletére domborművet avattak a Batthyány utca 2. számú ház falán. Az emléktábla fölött elhelyezett dombormű Kövér József szobrászművész alkotása. Emléktábla került a Lenkey utca 7. alatti házra is Lenkey János, az 1848/49-es szabadságharc legendás tábornoka születésének 200. évfordulóján. 2008. március 26-ától dombormű is emlékeztet a Bem téren a magyar szabadságharc legendás tábornokára, akinek így állított emléket a város az egyetem lengyel

152

|


tanszékének kezdeményezésére a Magyar– lengyel Barátság Napja alkalmából. A debreceni Juha Richárd alkotását a két éve útjára indított és tavaly hivatalos állami rendezvénnyé vált napon a két ország neves képviselői előtt ünnepélyes keretek között leplezték le a Bem tér 25-ös számú ház falán. 2008 februárjában rakták le az akkor tíz éve elhunyt erdélyi származású író, Wass Albert szobrának alapkövét a Medgyessy sétányon a Polgári Kaszinó Egyesület és a Wass Albert Társaság által szervezett ünnepségen. A mű felállításához szükséges 10 millió forint civilek adakozásból gyűlt össze. A szobor kapcsán hosszú és némileg méltatlan, politikai töltetet sem nélkülöző országos vita alakult ki. A világ első, egész alakos Wass Albert-szobrát végül 2008. június 28. avatták fel a Medgyessy sétányon. Simonyi József óbester nevét vette fel a Magyar Honvédség Debreceni Toborzóirodája. A névadó emléktábláját 2008. szeptember 23-án avatták fel az épület falán. Nemzeti gyásznapunk, október 6. előtt tisztelegve emléktáblát avattak Knézich Károly születésének 200. évfordulója alkalmából a vértanúról elnevezett utcán 2008. október 6-án. A 18. szám alatti épületre a

Kossuth Lajos Tudományegyetem Baráti Körének és Debrecen önkormányzatának jóvoltából került a márványtábla. Nem Debrecent, hanem Párizst ékesíti az új Ady-dombormű. Ám a cívisváros nélkül nem válhatott volna valóra az a régi álom, hogy így is őrizzük a költő emlékét a francia fővárosban. 2008. december 5-e óta dombormű és márványtábla is felidézi az egykori Európa Hotel falán Ady alakját, aki párizsi tartózkodásai idején ebben a szállodában lakott legtöbbször. A művet a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ készíttette Deák Árpád nagyváradi szobrászművésszel. Szobrot kapott 2009. január 23-án a szemészprofesszor Kettesy Aladár. Emléke előtt Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásával tisztelegtek a Debreceni Egyetem Szemészeti Klinikájának munkatársai. A polihisztor Kós Károly tiszteletére 2009. március 12-én avattak emléktáblát a róla elnevezett Hollós utcai művészeti szakképző iskolában. Juha Richárd szobrász bronz domborművét a polihisztor születésének 125., illetve az iskola fennállásának 25. évfordulója alkalmából avatták fel az intézményben. Születésének 100. évfordulóján, 2009. március 26-án emléktábla-avatással, faültetéssel és kiállítással emlékeztek a Debreceni Egyetemen a matematikus Gyires Bélára, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy városunkban létrejött a Matematikai és Informatikai Intézet, valamint abban, hogy az egyetemi oktatásba bekerüljön a valószínűségszámítás, az informatika, a számítógéptudomány és a matematikai statisztika, de kezdeményezésére történt a programozó matematikus képzés bevezetése is, mellyel megalapozta az informatikai oktatást a Debreceni Egyetemen. Méltó helyen, a Nagyerdőn helyezték el Medgyessy Ferenc Anya gyermekével című bronzszobrát 2009. május 3-án. Az alkotást anyák napja tiszteletére állították fel az egyik játszótér előtt. Medgyessy Ferenc 1917-ben készült művét a Cívis Ház Zrt. ajánlotta fel közterületi elhelyezésre. A magyar képzőművészet meghatározó remeke egy korábbi tartozás fejében került a városi céghez, sokáig egy raktárban volt.

Medgyessy Ferenc alkotása, az Anya gyermekével

Kulturális programok Debrecen már évek óta az a város, ahol mindig történik valami fontos, valami izgalmas kulturális esemény. Itt mindenki megtalálhatja azokat a programokat, amelyek számára vonzóak. Volt időnk hozzászokni, hogy a Debreceni Tavaszi Fesztivál igazi kulturális kavalkáddá változott. A műfaji sokszínűséget garantálta a 2010-es, immár 20. alkalommal megrendezett jubileumi fesztivál is: koncertek, színházi bemutatók, kiállítások, filmbemutatók várták az érdeklődőket március 15. és április 2. között. A város által 17,5 millió forinttal támogatott, 30 millió forint összköltségvetésű rendezvényen nyolc ország művészei vettek részt. Ebben az esztendőben is a Debreceni Tavaszi Tárlat megnyitójával kezdődött a program, az ünnepi nyitóhangversenyen pedig Kocsis Zoltán és Kelemen Barnabás léptek fel. Volt egyebek mellett Rhoda Scott-, Dhafer Youssef- és Snétberger Ferenc-, Paco de Lucía- és Lux-


| 153

A Cívis Korzó számos művészeti együttesnek nyújt fellépési lehetőséget

koncert, frankofón filméjszaka és argentintangó-est. Nyaranta élettel telik meg a nagyerdei övezet és a főtér környéke. Se szeri, se száma azoknak a rendezvényeknek, melyek az itt élők vagy ide érkezők ezreit kínálják a tartalmas időtöltés lehetőségével. Népszerű a Nyári színházi esték sorozata, a debreceni folkhétvége, a főtéri Cívis Korzó pedig évről évre nagyon gazdag programot kínál. Debrecenben a gasztronómia is kedvelt kulturális ágazatnak számít, s nem csak a városban működő, színvonalas éttermeknek és vendéglátóhelyeknek köszönhetően. Bár városunk messze nem tartozik az ország szőlő- és bortermelő vidékei közé, ennek ellenére nagyon népszerű a debreceni borkarnevál, melyet 2009-ben tizedik alkalommal rendeztek meg, s melyen évről évre különleges minőségű borokkal barátkozhatnak a borkultúra iránt fogékonyak. Csak az elmúlt években több új, kulináris jellegű kezdeményezés indult útjára a városban: a debreceniek által igen megkedvelt pulykanapok, a töltött ételek fesztiválja, a halvasárnap mellett 2009 őszén Márton-napi libaételek és egri borok várták a kulináris örömök kedvelőit, 2010 tavaszán pedig a mangalicafesztiválon kóstolgathattak a mangalicából készül finomságok mellett sajtokat és mézeket is az érdeklődők. 2009-ben szép kerek évfordulóhoz érkezett a város jelképének is tekinthető, immár 40. alkalommal megrendezett Debreceni Vi-

15 4

|


rágkarnevál. Rekordot döntött a nézettségben, a jegyek eladásában, a rendezvények számában, ötletben, fantáziában és látványban. Több mint 200 ezer néző volt kíváncsi Közép-Kelet Európa legnagyobb virágfesztiváljára. 16 virágkocsi haladt végig a menet 5 kilométer hosszú szakaszán. A kocsikat 10 külföldi és 10 magyar csoport kísérte. Az ünnep már július 10-én kezdetét vette, amikor felavatták azt a virágórát, amely visszafelé mutatta az időt augusztus 20-ig, ezt követően pedig „útra kelt” a karnevál, a Szent Korona-kompozíció és Debrecen város virágkocsija, a Lúdas Matyi ugyanis bemutatkozott Budapesten, majd a Balatonfüredi Mangalicafesztivál

A Debreceni Virágkarnevál minden évben óriási siker

Anna-bált megelőző rendezvénysorozatban is helyet kapott. A hagyományos karneváli futást a Tekerj a karneválra! elnevezésű rendezvény váltotta fel. Az új kezdeményezés nagy sikert aratott, több száz kerékpáros nevezett be, és virágba öltöztetett biciklijével kerekezte végig a karneváli útvonalat. Több új helyszínnel gazdagodott a virágkarnevál: a régi városháza udvarán megnyílt Tündérkertbe látogatók igazi mesevilágba csöppenhettek, de az is kellemesen érezhette magát, aki a Békebeli kávéházba tért be a Kölcsey Központban. Debrecent diákvárosként, iskolavárosként is szokták emlegetni. Ezért folyamatosan jelen vannak a város kulturális programjai között azok a gyermek- és ifjúsági nagyrendezvények, amelyek hatókörüket, látogatottságukat, valamint tartalmukat tekintve szintén fontos szerepet töltenek be a városban.

Anyagi háttér Mi más kellene a kultúrához Debrecenben is, mint bárhol a világban bármihez? Természetesen: pénz. Ahogy már idéztük, a város 2007-es költségvetéséből minden tizedik forintot kulturális célokra fordított. Hasonló volt a helyzet 2009-ben is, amikor a nehéz gazdasági helyzet ellenére is igyekezett e területen működő intézményei részére a korábbi szintnek megfelelő támogatást nyújtani a város, és 5,4 milliárd forintot költött a kultúrával kapcsolatos kiadásokra. Ez példaértékű akkor is, ha ebben benne van a Modem építése költségtörlesztésének 960 milliós és az új színház 1,5 milliárd forintos esedékes részlete. Ezek nélkül a kulturális intézmények, közhasznú társaságok össztámogatása 2009-ben 2 milliárd 773 millió forint volt. Bár a város a maga részét minden évben becsülettel letette a kultúra asztalára, az intézmények működésére folyósított kormányzati támogatás 2005 óta folyamatosan csökken. Míg 2002-ben az állam még 60 százalékban járult hozzá a vidéki kulturális


| 155

Debrecen városa kiemelten támogatja a kulturális értékek – köztük Aknay János műveinek – bemutatását

intézményrendszer fenntartásához, s az önkormányzatoknak 40 százalékot kellett mellé tenniük, addig mára az állami támogatás 30 százalékra csökkent. 2005-ben még 971 millió forintos állami normatívát kapott a város, 2009-ben már csak 719 milliót. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak évről évre egyre több saját forrást kell hozzátennie ehhez a feladathoz: azaz 2009-ben több mint 2 milliárd forintot. Mivel Debrecen fontosnak tartja a rendezvények közösségformáló, és a település megtartó erejét fokozó kezdeményezéseket, ezért erőn felül mindent megtesz e terület működésének sikeréért. Az igazán megrendítő év eddig a 2010-es volt: a kultúrára fordított összeg a költségvetés főösszegéhez viszonyítva most

156

|


az eddig megszokott 10 százaléka alá csökkent. Az Országgyűlés szocialista többsége olyan költségvetést fogadott el, amely az önkormányzatokra nézve óriási megvonásokat tartalmaz. Debrecen ebben az esztendőben kötelező feladatainak ellátására 2,2 milliárd forinttal kevesebb állami normatívában részesült. A közművelődési feladatok központi támogatása megszűnt, illetve más igazgatási normatívákkal vonták össze. Ám Debrecen úgy döntött, hogy a tragikus gazdasági helyzet ellenére sem zárnak be könyvtárakat, művelődési házakat, és átgondolt, takarékos költségvetés készítésével a megszokotthoz hasonló gazdag kulturális programkínálatot próbálja biztosítani.

A sportváros A s p o r t vá r o s

| 157

A sportváros Debrecent szokás sportvárosnak nevezni, nem véletlenül, hiszen számos egyesülete igen eredményes a különböző sportágakban, illetve az utóbbi évtizedben rendkívül sok kiemelkedő sporteseménynek adtunk otthont. Mindezért köszönet illeti azokat a szülőket, akiknek áldozatvállalása nélkül aligha lenne ilyen színvonalú utánpótlása a város sportjának, ugyanis számos egyesületet ők tartanak fenn azért, hogy gyermekeik versenyezni tudjanak. Ez a civil támogatás adja értelmét annak, hogy a város is jelentős összegeket fordít megfelelő színvonalú sportlétesítmények építésére, fenntartására. Szerencsére ma már szükségtelen feltenni azt a kérdést, hogy hosszabb távon jó lesz-e a kihasználtsága ezeknek a sportlétesítményeknek, hiszen azok, akik gyerekkorban megszeretik az aktív életmódot, később is rendszeresen igénybe veszik majd a versenyuszodát, a jégcsarnokot, tehát ők hosszú távon ki fogják használni a sportinfrastruktúrát. A sportnak van egy nagyon fontos küldetése. Akár a mi sportolóink utaznak el világversenyekre, akár Debrecen ad otthont Európa- vagy világbajnokságoknak, lehetőség nyílik arra, hogy megmutassuk magunkat a világnak. A város értékeit, hagyományait, az épített örökséget és a gasztronómiát, a vendégszeretetünket, a tehetséges fiatalokat, mindazt a kincset, ami csak Debrecené. És erre szívesen költ a város: a ráfordítás busásan megtérül. Az elmúlt években már rengeteg magyar versenyző nyert itt valamilyen Európa- vagy világbajnoki aranyérmet. Ki lehet jelenteni, hogy a rendszerváltás óta Magyarországon nem volt egyetlen nagyvárosban sem ennyi európai és világverseny, mint Debrecenben. Ehhez nagyon komoly szervezőgárdára van szükség, s kellenek példaképek is, hiszen

nem elég csak azt mondani a gyerekeknek, hogy húzzák fel a cipőt és fussanak, hanem az kell, hogy lássák a versenyzőket, lássák a verejtéket, érezzék az izzadságszagot, lássák, hogy miképpen kell elviselni a kudarcot és a sikert. Mert a sport megtanít minket arra, hogyan lehet a saját teljesítményünkben bízni: kitartásra, önfegyelemre nevel bennünket. Ha a debreceni fiatalok többsége sportol, akkor ez az erőbefektetés az élet egyéb területein is meg fog majd térülni: megtanulnak kitartó munkával sikereket elérni, s azt is, hogyan kell olykor a kudarcokat is elviselni ahhoz, hogy az új erőt, energiát adjon az újabb eredmények eléréséhez. Az önkormányzat valamennyi labdajáték művelőit támogatja. Kiemelt helyen van a labdarúgás, a férfi-női kézilabda, a kosárlabda – annak ellenére, hogy egyes sportágakban komoly finanszírozási és sportszakmai hiányosságok vannak. De a sport ilyen: egyszer fent, egyszer lent. S vannak feltörekvő sportágak: a vízilabdázók az OB I-be készülnek, a jégkorongozók hihetetlen mértékű utánpótlásbázissal rendelkeznek, s idő kérdése, hogy mikor lesznek első osztályúak. Kiváló a korcsolyázók és a teniszezők teljesítménye is. Nagyon sokan röplabdáznak, a sakk is előre lépett, s nagyon sok sportágról beszélhetünk még – az íjászatról, a karatéról, a sportgimnasztikáról, az aerobikról –, ahol számos fiatal igyekszik megmutatni magát. Az önkormányzat általános törekvése az, hogy ne csak a hagyományosan népszerű csapatsportokat, hanem azon sportágak képviselőit is támogassa, amelyek az olimpián szerepelnek, ezért programot dolgozott ki arra, hogyan lehetne segíteni azt, hogy az olimpiai kvalifikációs versenyekre is mind több debreceni sportoló jusson el például az ökölvívás, a cselgáncs, a birkózás, az atlétika, a triatlon területén. Ennek

A s p o r t vá r o s

| 159

A Debreceni Sportuszoda

jegyében több mint 10 millió forinttal segítette a város hat fiatal sportoló felkészülését a 2008-as pekingi olimpia jegyében. Az önkormányzatot sokszor keresik meg azzal, hogy adjon anyagi segítséget egyéb sportágak művelőinek is. Jelenleg elsősorban azok a sportágak részesülnek támogatásban, melyek az önkormányzati támogatással nevelt utánpótlásbázist használják, ám tervben van egy támogatási rendszer kimunkálása azok számára, akik saját maguk szervezik meg sportszakmai munkájukat. Mivel a város sportélete rendkívül szerteágazó, szinte lehetetlen teljes képet adni róla. Így ebben az összeállításban is csupán felvillantani lehet néhány, a sportéletben és a versenypályákon elért eredményt – a teljesség igénye nélkül.

Sportinfrastruktúra 2006-ban az új önkormányzati ciklus szinte azonnal jeles eseménnyel kezdődött: október 5. és 12. között zajlott az új Debreceni Sportuszoda nyitás előtti terheléses próbaüzeme, melynek során iskolai osztályok, sportegyesületek, valamint bármely debreceni az 50 méteres, 10 pályás versenymedencében és a 25 méteres, 5 pályás edzőmedencében próbálhatta ki magát és a vizet. A versenymedencében Európában is egyedi megoldásnak tekinthető az a mozgatható

16 0

|


fal, amely segítségével egyidejűleg négyféle medencehossz is beállítható. A próbaüzem után máris kezdődött az igazi megmérettetés: október 13. és 15. között rendezték meg az uszodában a férfi-női magyar vízilabda-kupadöntőt. A háromnapos verseny programjába illeszkedett az ünnepélyes megnyitó is, az október 14-i ünnepélyes aktuson olimpiai és világbajnok sportolók egész sora vett részt. A szalagátvágást nem kisebb személyiség, mint az ötszörös olimpiai bajnok, az előző évszázad magyar sportolója, Egerszegi Krisztina végezte el. Mint az a megnyitón elhangzott, a kivitelező debreceni Keviép Kft. – amely korábban a Főnix Csarnok generálkivitelezője is volt – 11 hónap alatt hozta tető alá a 12 millió eurós költséggel megépített létesítményt, amellyel az Építőipari Mesterdíjat is kiérdemelte. Az uszoda aztán hamarosan versenyszerűen is használatba került, hiszen 2006 novemberében itt rendezték a rövidpályás úszó országos bajnokságot. Nem az uszodaavató volt azonban ebben az időben az egyetlen nagy jelentőségű sportvonatkozású esemény a városban. Öt éve újult meg ugyanis az ifjúsági atlétikai világbajnokságra az Oláh Gábor utcai atlétikai stadion, amely 2006. október 7-étől az egykori kiváló sportriporter majd sportdiplomata, Gyulai István nevét viseli, aki nagyon sokat tett azért, hogy a vb és a stadionátépítés Debrecenben megvalósuljon.

A Gyulai István Atlétikai Stadion és Edzőcentrum

Jobb alkalmat nem is lehetett volna találni a stadion névadó ünnepségére, mint az első ízben Debrecenben megrendezett utcai futó világbajnokságot, melyre a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke, Lamine Diack is ellátogatott.

A legjob „dozsó”

Átadásakor Magyarország legjobb „dozsójának” nevezték a szakemberek az Oláh Gábor utcai sportcsarnok emeletén 2007. április 17-én délután avatott cselgáncsedzőtermet, melyet a korábban a tornászok által használt edzőterem átalakításával hoztak létre. Az olimpiai bronzérmes cselgáncsozó, Csősz Imre, a debreceni önkormányzat sportbizottságának alelnöke az ünnepség után maga is dzsudogiba öltözött, és részt vett a két napig a városban edző válogatottak és az átadásra meghívott egykori kiválóságok bemutatótréningjén. 2007. május 8-án új létesítménnyel gazdagodott a város sportinfrastruktúrája: a

DVSC legsikeresebb és legnépszerűbb játékosa, Sándor Tamás és ifjabb Sándor Tamás vette át jelképesen az Oláh Gábor utcai Sportcentrum legújabb létesítményét, a FIFA-szabványnak is megfelelő műfüves futballpályát. A létesítmény mintegy 200 millió forintba került, a szükséges forrást a Debreceni Sportcentrum Kht. hitelfelvételből, önkormányzati kezességvállalás mellett biztosította. A 105x68 méteres nagypályán és a 40x20 méteres bemelegítőpályán öt centiméteres a műfű, mely alatt egy másfél centis elasztikus anyag biztosítja a megfelelő rugalmasságot. Mindkét játéktér teljesen alácsövezett, sőt az elvezetett vizet a sporttelep más részeinek öntözésére is felhasználják. Az esti játéklehetőségről az összesen 500 lux fényerejű világítás gondoskodik. A sportlétesítmények fejlesztése érdekében végzett tevékenységének elismeréseként Debrecen önkormányzatának a Sportlétesítményekért Kitüntető Díjat adoMűfüves pálya az Oláh Gábor utcai Sportcentrumban


| 161

Orbán Viktor miniszterelnök is megismerkedett az új stadion terveivel

mányozta 2008. december 3-án a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége. A díjat Budapesten, a Puskás Ferenc Stadion különtermében rendezett ünnepségen Tompa Andor, a szövetség elnöke adta át Pajna Zoltán alpolgármesternek. Ami a sportinfrastruktúrát illeti, egy létesítménnyel még adós a városvezetés: hosszú évek óta húzódik a városban egy korszerű, a DVSC labdarúgócsapata számára az európai szakszövetség által elvárt színvonalú, nemzetközi mérkőzések megrendezésére alkalmas stadion megépítésének ügye. Kósa Lajos polgármester ebben a kérdésben világossá tette elkötelezettségét, ám az elmúlt pár évben kiderült, hogy a város ezt kormányzati szándék és segítség nélkül nem tudja megvalósítani. Ugyancsak stadionproblémával kezdtek küzdeni az utóbbi esztendőkben a salakmotorosok is, melynek megnyugtató megoldására szintén szükség lenne.

Emlékezetes pillanatok A sportban is – akárcsak az életben – az emlékezetes pillanatok egyaránt lehetnek pozitív és negatív töltetűek. A város sportélete szempontjából 2007 nem kezdődött derűsen. Az önkormányzat bejelentette, hogy nem finanszírozza tovább az első osztályú Vadkakasok férfi-kosárlabdacsapatának veszteséges működését, ugyanis a klub

162

|


200 millió forintra becsült tartozást hozott össze. A csapat hamarosan meg is szűnt. Az önkormányzat magának a sportágnak a segítéséről azonban nem mondott le, ezt követően a támogatott egyesület az akkor a másodosztályban szereplő Debreceni Egyetemi Kosárlabda Egyesület (DEKE) lett. A csapat ezt azzal hálálta meg, hogy 2008. május 10én feljutott az élvonalba. 2010 elején aztán a DEKE élvonalbeli csapata gazdasági gondok miatt kényszerűen befejezte szereplését az NB I/A-ban. Az egyesület többi csapata tovább küzd az alsóbb osztályokban. A helyi nehézségeket egyébként 2007 elején egy jeles nemzetközi sportesemény feledtethette. Március 4-én fölényesen verte a németeket a magyar vízilabda-válogatott, amely így százszázalékos teljesítménnyel hódította el az első ízben kiírt az I. Volvo Kupáért kiírt – Magyarország, Németország, Románia és Görögország válogatottjai részvételével rendezett – négyestornát a Debreceni Sportuszodában. Március 30-án pedig a hazánkban edzőtáborozó svéd jégkorong-válogatott futott ki a jégre a magyar válogatott ellen a Főnix Csarnokban a megalakulásának 80. évfordulóját ünneplő Magyar Jégkorong Szövetség tiszteletére. Sajnos a mieink Debrecenben kikaptak, míg előző nap Budapesten 2–1-re győztek. Augusztus 27-én országosan is egyedülálló megállapodást kötött a DVSC Futballszervező Zrt. és a Debreceni Egyetem, melynek értelmében a Loki NB III-as csapatát, a Vízilabdacsata az I. Volvo Kupán

Gálamérkőzés a Magyar Kézilabda Szövetség 75. születésnapján a Főnix Csarnokban, telt ház előtt

DVSC-DEAC-ot közösen működtetik. A megállapodás szerint az NB III-as alakulatnak az egyetem biztosítja a létesítményt, míg a DVSC Futballszervező Zrt. versenyezteti a csapatot. Addig profi klub még nem kötött hasonló megállapodást egy egyetemmel Magyarországon. 2007. december 16-ára eldőlt, hogy Debrecen és Nagyvárad közösen pályázza meg a 2010-es vízilabda-Európa-bajnokságot. Bár nem jártunk sikerrel, mégis a Debrecen–Nagyvárad közös pályázatnak akkora szakmai támogatottsága volt, hogy az Európai Úszó Szövetség (LEN) testülete 2008 márciusában azt fontolgatta, hogy a 2012es Eb rendezési jogát adják oda a koalíciónak. Végül ezt a javaslatot – tekintettel arra, hogy ezzel más pályázókat hoznának nehéz helyzetbe – elvetették, s a 2010-es felnőtt vízilabda-Európa-bajnokságot végül Zágráb rendezhette meg. Az úszás népszerűsítése és az úszósport segítése érdekében Debrecen önkormányzata 2007-ben több programot is támogatott a Debreceni Sportcentrum és Sportiskola Kht. közreműködésével. Hét debreceni óvodából 10 csoportban közel 160 apróság vett részt az Úszóovi nevet viselő programban, melynek keretében a gyerekeknek kedvezményes díj ellenében tartottak úszófoglalkozásokat. A Hunyadi János Általános Isko-

lában a 2007/2008-as tanévben úszóosztály indult. Rajtuk kívül a Kodály Zoltán Általános Iskola 5. osztályosainak kötelező úszásoktatását támogatta a város. A sportiskola felkészítő programja keretében közel 200 gyerek sportolhatott naponta a Debreceni Sportuszodában. Ők egy esztendeig csak az úszással foglalkoztak, s azután – sporttehetségük jellege alapján – indultak majd el más szakosztályok felé. A sportiskola triatlonszakosztályának tehetséges fiataljai – válogatottak, válogatott kerettagok, országos bajnokságok helyezettjei – úszóedzéseiket szintén támogatott körülmények között tarthatták, mint ahogyan a debreceni válogatott kerettagok is. A Debreceni Sportcentrum Kht. – Sportiskola a sportág gazdag hagyományaira építve határozta el a Főnix-kupa kézilabdautánpótlástorna-sorozat elindítását, melyen 2008 januárjának végén, februárjának elején nyolc kategóriában 61 csapat mérkőzött meg. A háromnapos viadalon az 1995-ös és az 1996-os korosztályúak között a DSC-SI gárdái bizonyultak a legjobbaknak. A Főnix-kupa azóta is rendkívül népszerű, s minden esetben többtucatnyi csapat vesz részt rajta. Szépszámú nézősereg előtt méltóképpen ünnepelték meg a pályára lépők a Magyar Kézilabda Szövetség 75. születésnapját a Fő-


| 163

Hőlégballonok a debreceni égen

nix Csarnokban 2008. július 1-jén. A sportág hazai és külföldi női sztárjai látványos gálameccsel örvendeztették meg a közönséget. A magyar női válogatott ellen pályára lépett Európa-válogatottban öt világ-, öt Európabajnok és három Bajnokok Ligája-győztes szerepelt. Az Európa Korlátok Nélkül elnevezésű sporteseményt 2008-ban szeptember 18. és 21. között rendezték meg Debrecen testvérvárosában, a finnországi Jyväskylä-ben. A városunkat képviselő nyolc-nyolc sérült és egészséges úszó lengyel, orosz, ukrán és a házigazda finn csapatokkal mérkőzött meg. A hatodik alkalommal megrendezett sportesemény küldetése az volt, hogy segítse egymás elfogadását, és a résztvevőkkel megismertesse a különböző, fogyatékosokat is érintő tevékenységeket. A debreceni küldöttséget Halász D. János alpolgármester vezette. A hazai szövetségek 1964 óta minden esztendőben eldöntik: kik sportágukban az év legjobbjai. A debreceni sportolók közül 2008 decemberében ketten végeztek az élen. A Debreceni Sportcentrum-DSI olimpiát is megjárt triatlonistája, Szabó Zita és a Hajdú Gabona DTC-DSC-SI tollaslabdázója, Tóth Henrik bizonyult a legjobbnak. Előb-

16 4

|


bi másodszor, utóbbi harmadszor végzett a sportági lista élén. S ha már tollaslabda: 2007. február 25-én például már a 16. alkalommal hódította el az elsőséget az OB I-ben, a Debreceni Egyetem-Hajdú Gabona TC, miután a fővárosban 8–1-re legyőzte a Honvédot. 2007 . november 3-án pedig a FlexHD 16 aranyérmet nyer az aerobik magyar kupán az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban. A háromszoros világbajnoki, négyszeres Eb-ezüstérmes, olimpiai negyedik helyezett, sokszoros rövidpályás Európa-bajnok, Risztov Éva Debrecenben kezdte újra a versenysportot. Az úszónő három és fél esztendős szünet után, 2009 júliusában a balatoni öbölátúszáson – amely egyben a hosszú távú ob volt – remek idővel lett országos bajnok. A sportolónő Debreceni Sportcentrumnál készült fel a versenyre Vajda Tamás, a DSC-DSI szakosztályvezetője segítségével. Risztov Éva egyébként a 2009-es rövidpályás országos bajnokságon a 800 méteres gyorsúszásban bronzérmes lett. A Vajda-tanítványok közül a 2010 júliusában Helsinkiben rendezett ifjúsági úszó-Európa-bajnokság utolsó napján Szána Zsombor révén 400 méter vegyesen bronzérmet szerzett a magyar csapat, Risztov Éva pedig mindeközben

győzött 5 kilométeren a hosszútávúszók Európa-kupa-sorozatának harmadik állomásán, a törökországi Kocaeliben. S essék szó itt egy másik fantasztikus speciális úszóeredményről is: 2009. július 17-én az akkor 15 esztendős Senánszky Petra, a Debreceni Búvárklub versenyzője a 200 méteres uszonyos gyorsúszásban két világcsúcsot ért el. Délelőtti idejét is alaposan túlszárnyalva világ második legjobb felnőtteredményével csapott célba a döntőben! Ugyanezen a versenyen Nagy Dorottya a 400 méteres búvárúszásban bronzéremnek örülhetett. Nem felejtkezhetünk el egy igazán különleges sportágról sem: a 2010. október 2. és 10. között rendezendő debreceni világbajnokság előversenyeként rendezték meg IX. Nemzetközi Hőlégballon-versenyt 2009. szeptember 29. és október 4. között. A pontszerző helynek számító 6. helyezést a debreceni Végh Sándor szerezte a 25 induló pilóta között. S még egy kis repülés: a hajdú-bihari repülősport egyik legnagyobb sikerét érte el 2009 októberében az Aero Klub Debrecen, mikor is megnyerte a vitorlázórepülők Magyar Kupáját.

Világversenyek Debrecenben A városban 2001 óta sorjáznak az európai szintű és a világversenyek. Ezek megszervezésében elévülhetetlen érdemei vannak a 2010-ben éppen tízesztendős, korábban közhasznú társasági formában tevékenykedő Debreceni Sportcentrum KiemelkeAz U23-as Atlétikai Európa-bajnokság egy pillanata

A rövidpályás úszó-Európa-bajnokságon (Kovács Ágnes)

dően Közhasznú Nonprofit Kft.-nek, amely Debrecen sportinfrastruktúrájának zömét működteti. Az Orendi Mihály vezette cég munkatársai mindegyik nemzetközi verseny után kiérdemlik a sportági vezetők és a résztvevők elismerését. Az utóbbi évek jelentős eseményei közé tartozik a 2006. október 8-án közel 200 résztvevővel megrendezett utcai futó világbajnokság – melynek során a húsz kilométeres táv megtételéhez négy kört kellett megtenniük a versenyzőknek a Nagyerdőn – a nőknél a kenyai Jeptoo jóvoltából világcsúcsot, a férfiaknál az eritreai Zersenay Tadesse révén ahhoz közeli jó időeredményt hozott. A 2007-es esztendő kiemelkedő nemzetközi sporteseménye volt Debrecenben az akkor éppen tízesztendős múltra visszatekintő U23-as Atlétikai Európa-bajnokság megrendezése július 12. és 15. között. Azért is volt jelképértékű ez a 44 országból közel ezer versenyzőt felvonultató megmérettetés, mert 2001-ben a város már fogadta a világ legjobb utánpótláskorú atlétáit, s Debrecen egyébként is kiemelt feladatként kezeli az utánpótlás-nevelést. 2007. december 13. és 16. között rövidpályás úszó-Európa-bajnokságot rendeztek Debrecenben, melyen 39 ország 470 úszója állt a rajtkőre. December 20-án az Eb hazai győzteseit – Cseh Lászlót, Gyurta Dánielt, Kis Gergőt, Kovács Emesét, Mutina Ágnest, Verrasztó Evelynt és Kovács Ágnest a debreceni önkormányzat jutalomban részesítette. A felkészítőik közül Kiss László, Turi


| 165

György, Széles Sándor, Fehérvári Balázs és Farkas András, és az úszószövetség főtitkára, Rúza József kapott elismerést. A sportolók nevében Kovács Ágnes köszönte meg a kitüntetést, és aranyérmet adott át Kósa Lajos polgármesternek. A debreceni származású Turi György (Cseh László edzője) pedig a család tulajdonában lévő, eredeti Balassi Bálint-kéziratot adományozta a városnak. 2008. február 6-án rövid számvetést tartott a Debreceni Sportcentrum Kht. Eszerint 2001 óta 12 világ- és Európa-bajnokságnak adott otthont Debrecen. E 12 verseny összes költségvetése mintegy tízmilliárd forint volt, s ebből a kht.-nak pontosan 1 milliárd 265 millió 444 ezer 581 forint kiadása volt. Csak szállásra közel 309 millió forintot kellett kifizetni. Debrecenben rendezték meg az U18as férfi „B” divíziós kosárlabda-Európabajnokságot, amelyen 2008. július 25. és augusztus 3. között húsz csapat versenyzett. A bajnok Szlovénia csapata lett, míg a magyarok csupán a 17. helyig jutottak. 2009. május 8-án megkezdődött az U23as vívó-Európa-bajnokság a Főnix Csarnokban. A versengésen 32 ország 291 vívója vett részt, az asszókról, valamint a 108 edző, a 129 önkéntes, a 17 orvos és a 38 versenybíró mindennapjairól mintegy 30 fős sajtóhad tudósított. Eredetileg a Magyar Vívószövetség kereste meg Debrecent azért, hogy legyen társrendezője a seregszemlének, s ezt az önkormányzat 2009. február 26-ai ülésén fel is vállalta. Így ez a sportesemény lett a 14. Debrecenben rendezett világverseny 2001. óta. Különleges sporteseménynek adott otthont a város 2009. július 3. és 5. között. Itt rendezték meg a vakok és gyengénlátók IBSA (International Blind Sport Federation) nevű nemzetközi sportszervezetének judo felnőtt egyéni és csapat-Európa-bajnokságát, illetve a Junior Világjátékokat. A 70 kilogrammos súlycsoportban induló magyar Szabó Nikolett aranyérmet szerzett. 2009. december 13. és 19. között a divízió II-es U20-as jégkorong-világbajnokságot rendezték meg Debrecenben. Mindez nem volt előzmények nélkül, hiszen a városban 2004-ben az ifjúsági világbajnokság divízió II-es, 2005-ben pedig a felnőtt-vb divízió

16 6

|


„Aranyosak” lettek a magyarok az öttusa-EB-n

I-es csoportjának döntőjét tartották. 2009ben végül a magyar csapat ezüstérmet szerzett a britek mögött, s így nem sikerült egy osztállyal feljebb lépnie. S még egy kis jégkorong: a Debreceni Hoki Klub gárdája míg a 2008/2009-es küzdelmet megnyerte, addig a 2009/2010-es szezon végén bronzérmes lett az OB I/B-ben. Budapesten és Debrecenben rendezték 2010. január 19. és 30. között futsal-Európabajnokságot a kontinens 12 csapata részvételével. A küzdelem fináléja is Debrecenben, a Főnix Csarnokban zajlott, melyen a címvédő spanyolok győzedelmeskedtek. 2010. március 5. és 7. között rendezték meg a Főnix Csarnokban a II. Magyar Felnőtt Ritmikus Gimnasztika Világkupa és Garantiqa Junior Nemzetközi Versenyt, melyen 19 ország 200 sportolója vett részt. A csapatok megmérettetésében a magyar felnőttegyüttes kéziszer-válogatott kötél-szalagban az előkelő ötödik helyen fejezte be a versenyt, s ez volt a világkupa legjobb magyar eredménye.

2010. április 9-én kezdődött, s április 11-én ért véget a 23. kendó-Európa-bajnokság Debrecenben. A három nap alatt 35 országból 325 egyéni versenyző és 285 csapatversenyző mérkőzött meg egymással, s hat kategóriában hirdettek győztest. A magyar férfiak két bronzérmet szereztek Dubi Attila és Király Norbert révén. Az Oláh Gábor utcai Sportcentrum, a Gyulai István Atlétikai Stadion, valamint a Debreceni Sportuszoda adott otthont 2010. július 15. és 20. között az öttusa-Európabajnokságnak. Csapatversenyben Gyenesei Leila, Tóth Adrienn, Kovács Sarolta és Pataki Viktória ezüstérmes lett. A hölgyek váltóversenyében aztán a Gyenesei Leila, Tóth Adrienn, Kovács Sarolta alkotta csapat, a férfiváltóban pedig Marosi Ádám, Kasza Róbert és Németh Róbert szerzett aranyérmet. A cívisváros 2005-ben volt házigazdája a hőlégballon-Európa-bajnokságnak, amely a résztvevők egybehangzó véleménye szerint minden idők egyik legjobb Eb-je volt. A sikeren felbuzdulva a Végh Sándor vezette debreceni szervezőcsapat megpályázta a 2010es világbajnokságot, amelynek rendezési jogát végül hosszú kiválasztási procedúra végén az indiai kandidálóval szemben 2008 márciusában el is nyerte a város. A versenyre 2010. október 2. és 10. között kerül sor több száz csapat részvételével, így hát ismét alkalma nyílik a város arra, hogy több ezer ember vigye el jó hírét szerte a világba.

„Csak a Loki” A debreceni sportélet „zászlóshajója” mindenképpen a DVSC labdarúgócsapata. A város önkormányzata olyan formában is részes a csapat sikereiben, hogy a DVSC Futballszervező Zrt.-nek 25,26 százalékban tulajdonosa, s minden évben több tízmillió forinttal támogatja a labdarúgókat. A gárda 2005-ben nyerte el történetében először a magyar bajnoki címet, amit aztán 2006-ban és 2007-ben is kivívott magának. Ez a triplázás korábban egyetlen vidéki csapatnak sem sikerült. 2008-ban a debrecenieknek meg kellett elégedniük az ezüstéremmel, de 2009-ben és 2010-ben már ismét a bajnoki

Sándor Tamás, a DVSC-Teva klasszis labdarúgója 2008. december 12-án bejelentette, hogy visszavonul. Egy évvel később a Loki 36 éves támadója, Kerekes Zsombor is búcsúzott, aki Sándor Tamás és Nicolae Ilea után a legtöbb gólt (56) rúgta debreceni színekben első osztályú bajnoki meccseken

dobogó csúcsára jutottak. „Ráadásként” a DVSC-Teva a Magyar Kupát, Ligakupát és a Szuperkupát is begyűjtötte, ezzel példátlan sikert elkönyvelve. Ezzel együtt a Magyar Kupát negyedízben, a Szuperkupát ötödször, míg a Ligakupát először szerezte meg a csapat. A Bajnokok Ligájában eddig négyszer sikerült indulnia a debrecenieknek. Eleddig a legtovább 2009-ben jutottak – ez egyébként magyar csapatnak legutóbb 14 évvel korábban sikerült –, mikor is a csoportkörben a Liverpool, a Lyon, valamint a Fiorentina együttesével mérkőzhetett meg a Loki. 2009-ben egyébként az esztendő végén Az év hazai labdarúgója címért folyó versengésben taroltak a lokisok: a címet Rudolf Gergely nyerte, a második Varga József, a negyedik Leandro lett, a hatodik helyet – megosztva – Laczkó Zsolt és Mészáros Norbert nyerte el, a kilencedik pedig Czvitkovics Péter lett. A magyar Aranylabda-szavazáson Rudolf Gergely a harmadik, Varga József a hatodik helyet szerezte meg. S ha már DVSC, nem szabad megfeledkeznünk a kézilabdás hölgyekről sem. A legutóbbi szezonban DVSC-Korvex néven futó csapatot működtető DVSC Kézilabda Kft.-ben szintén tulajdonos az önkormányzat, 26,82 százalékos arányban. Az utóbbi esztendőkben a kézilabdázók is egyre jobb eredményeket érnek el. 2006-ban a bajnokságban a 4., 2007-ben és 2008-ban az 5. helyen végeztek. 2009-ben sikerült a bronzérmet megszerezni, míg 2010-ben az ezüstöt.


| 167

Minden év decemberében jutalmazzák a diákolimpiai bajnokokat

Diákolimpikonok elismerése Szép hagyomány, hogy a város önkormányzata minden esztendő decemberében jutalmazza a diákolimpiai bajnokokat és az őket felkészítő, illetve a versenyek szervezésében részt vállaló nevelőket. 2006 decemberében összesen 133 ifjú bajnokot ismertek el. A diákolimpiai győzelmeken 16 általános iskola 87 diákja és 9 középiskola 46 tanulója osztozott. A jól teljesítő diákok több mint 20 sportágban állhattak a dobogó legfelső fokára egyéni megmérettetéseken és csapatjátékokban: egyebek mellett az úszó-, atlétika-, sportlövő-, gyorskorcsolya-, ökölvívó-, kosárlabda-, tenisz-, torna-, gyorskorcsolyaversenyeken. A 2006/2007-es tanévben 160 diák nyert el bajnoki címet diákolimpián. Míg a 160 diák sportszerajándékoknak örülhetett, addig a 67 felkészítő tanár valamint diák- és szabadidősport területén kiemelkedő munkát végzett sportvezető pénzjutalomban részesült. Az ünnepségen húsz általános iskolából és tíz középiskolából vettek részt az érintettek, akik a legkülönbözőbb sportágakban – a gyorskorcsolyától, a triatlonon át az ökölvívásig – bizonyították ügyességüket a tanév során. Az általános iskolák közül a Bocskai István-iskola (15 diák) és a hallássérültek módszertani intézménye (16 tanuló) adta a legtöbb olimpikont, míg a közép-

16 8

|


iskolák közül legtöbb bajnok tanuló a Tóth Árpád Gimnáziumból (14 fő) és az Irinyiből (14 fő) került ki. Huszonkét sportágban huszonhét általános és középiskolából jött a 2007/2008-as tanévben az a 138 tanuló, akik diákolimpiai címet szereztek valamely sportágban. 2009 végén 145 diákolimpikont és 63 edzőt, testnevelő tanárt lehetett jutalmazni. A 24 intézményben tanuló diákok 23 sportágban nyertek valamilyen szintű diákolimpiát abban az évben. Pajna Zoltán alpolgármester köszöntőjében igazi ünnepnek nevezte minden évnek azt a napját, amikor az önkormányzat nevében gratulálhat a sikeres diáksportolóknak. Nem csak a város ismeri el azonban a legkiválóbbakat. A Magyar Diáksport Szövetség az adott esztendőben megrendezett diákolimpia-döntőkön elért eredmények alapján évente rangsorolja az ország általános iskoláit. A 2006-os eredmények alapján például a díjazott 12 intézmény közül a debreceni Bocskai István Általános Iskola a hatodik helyen végzett. A Bocskai a hatodik helyet elsősorban a tornászlányok eredményességének köszönhette, ugyanis két év alatt csapatban négy, egyéniben pedig két bajnoki címet is szereztek. Rajtuk kívül az iskola fiú-kosárlabdacsapata és az atléták is bejutottak az országos döntőbe.

Kincskereső program A Debreceni Sportcentrum Kht. Kincskereső program néven a 2006/07-es tanévtől elindított egy programot, melynek célja, hogy felkutassa, kiválassza, és sokrétű sportszakmai képzésben részesítse a debreceni oktatási intézményekben tanuló sporttehetségeket, és ezáltal megfelelő utánpótlást biztosítson a sportiskola szakosztályai, valamint Debrecen felnőtt-sportszervezetei számára. A program keretein belül ellátogatnak a helyi általános iskolákba a sportiskola szakemberei, ahol a testnevelésórákon megfigyelik és kiválasztják a tehetséges gyerekeket. A már kiválasztott reménységek lehetőséget kapnak arra, hogy az intézmény összes sportágával megismerkedjenek. Az itt szerzett tapasztalatok alapján, a szülők

2009-ben ünnepelte 5. születésnapját a Debreceni Jégcsarnok, amely a városban egyre erősödő jegessportok – jégkorong, műkorcsolya, gyorskorcsolya, curling – otthona

bevonásával, dönt a sportiskola arról, hogy melyik sportág az, amelyik a legközelebb áll az adott gyermekhez, és melyben tudna a legsikeresebb lenni. Az 1963-ban létrejött, s napjainkban 12 szakosztályt – atlétika, cselgáncs, jégkorong, leány- és fiúkézilabda, leány- és fiúkosárlabda, műkorcsolya, labdarúgás, tollaslabda, triatlon, úszás – működtető sportiskola életében egyébként az addigi talán legnagyobb változásra 2006. január 1-jén került sor, amikor az addig intézményi formában működő DSC-SI integrálódott a Debreceni Sportcentrum Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.-be. Az évek óta változatlan önkormányzati támogatás ellenére az új szervezeti formában javultak a sportiskola működésének feltételei.

Kollégiumával most újabb szintre emeli a megkezdett szakmai munkát. Már a 2010–2011-es tanévtől megkezdheti működését Pallagon a Labdarúgó Akadémia, mely a debreceni labdarúgás utánpótlásának fejlődését segíti majd. A leendő akadémia, ami a jövő nagy reménységeit képezheti Pallagon, a Balásházy-szakközépiskola szárnyai alatt működik majd. Szeptembertől a hetedik évfolyamot elkezdő 12–13 éveseknek hatosztályos gimnáziumi képzést indítanak az intézményben, ezzel már ebben az évben lefektetik az akadémia pedagógiai alapjait. A kezdeményezésnek azonban ez még csak az első üteme lesz, ugyanis számos fejlesztésre lesz szükség a tanintézmény környezetében. A szakközépiskola jelenleg egy nagy füves pályával rendelkezik, amit a tervek szerint szeptemberre rendbe hoznak, így a következő tanévtől nemcsak elméleti, hanem gyakorlati formában is megkezdődhet a munka az akadémián. A mintegy 800 millió forint összköltségű beruházás keretében 9 füves, 1 műfüves és három kisebb méretű, szintén műfűvel borított játéktér létesülne, összesen 12 hektáron. Emellett felújítják majd a Dzsudzsák Balázs, a DVSC-Teva akkor 21 éves válogatott játékosa 2008 januárjától ötéves szerződést kötött a Bajnokok Ligájában szereplő holland PSV Eindhoven együttesével, s a csapat egyik sztárjává vált. 2008-ban már bajnok is lett új csapatával

Futballakadémia Pallagon A fiatal focisták nevelésére, a debreceni utánpótlás gondozására már évek óta komoly figyelmet fordít a DVSC, mely együttműködve a Debreceni Egyetemmel, a város önkormányzatával és a Debreceni Egyetem Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Gyakorló Szakközépiskolája és


| 169

Erős a jégkorong-utánpótlás

szakközépiskola kollégiumát, fejlesztik az iskola taneszközállományát és modernizálják a központi épületet. A beruházást pályázati források bevonásával fele-fele arányban a debreceni önkormányzat és a DVSC finanszírozza. Jelenleg Magyarországon nincs olyan fiatal labdarúgókkal foglalkozó intézmény, mely ilyen erős egyetemi szerepvállalással működne. Ebből komolyan profitálhatnak majd a tanulók, akik így közelebb kerülhetnek egyetemi tanulmányaikhoz, valamint a debreceni labdarúgócsapat kapui is megnyílhatnak előttük. Nagy előnye lesz az akadémiának, hogy az iskola, a kollégium és pályák között nem kell nagy távolságokat megtenni. Az akadémia általános műveltséget ad majd a diákoknak, emellett angol és német nyelvoktatást is nyújt. Az akadémiát működtető nonprofit gazdasági társaságban 1/3–1/3–1/3 arányban tulajdonos a DVSC Futballszervező Zrt., a Debreceni Egyetem és a debreceni önkormányzat.

A debreceni sport veszteségei 2008 júniusában 81 éves korában elhunyt a legendás Komlóssy Imre, akinek egész sportpályafutása a DVSC-hez kötődött. 1943-tól 1961-ig játszott a Lokiban, 115 NB I-es, illetve több mint 300 NB II-es mérkő-

170

|


zésen szerepelt. Villámgyors jobbszélsőként 45 gólt szerzett az élvonalban. Az 1945/46os bajnokságban sikerült 20 találatot elérnie, ezzel Sándor Tamással közösen tartják a klubrekordot az egy szezonban elért gólokat tekintve. 2008 augusztusában életének 70. évében elhunyt Perényi Pál salakmotor-versenyző, mesteredző, a debreceni salakmotorsport legendás alakja is. Számtalan nemzetközi siker után, az aktív sportolást befejezvén az edzői pályán is bizonyította tehetségét. Az ő nevéhez fűződik a debreceni kiválóságok, Adorján Zoltán, Tihanyi Sándor, Hajdú Zoltán és Bódi László kinevelése, és egy időben szövetségi kapitányként is tevékenykedett. A legendás sportember a Gázvezeték utca salakstadion építésekor is kivette a részét a munkából, és haláláig nem szakadt el szeretett sportágától. 2008. augusztus 18-án 56 éves korában elhunyt Garamvölgyi Lajos, a Loki egykori sikeredzője. Labdarúgó-pályafutásának legjobb eredményét a Videotonnal érte el: 1976-ban tagja volt az NB I-ben ezüstérmet szerzett csapatnak. 1995-ben már edzőként a DVSC-vel lett bronzérmes. 1999-ben újra történelmet ír az együttessel, a Magyar Kupa megnyerésével. A debreceni önkormányzat képviselő-testülete 2004-ben Hajós Alfréd-díjjal tüntette ki.

A város kitüntetettjei Díszpolgárok

2007 Berkesi Sándor egyházkerületi és kollégiumi zeneigazgató, a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezető karnagya 2008 Dr. Orosz István történész, professor emeritus, egyetemi tanár Dr. Péterffy Árpád szívsebész, professor emeritus, egyetemi tanár 2009 Bosák Nándor a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye püspöke 2010 Dr. Aradi Csaba ökológus, címzetes egyetemi docens, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója Dr. Lovas Rezső György, fizikus, akadémikus, címzetes egyetemi tanár

Pro Urbe-díjasok

2007 A Debreceni Nyári Egyetem Medveczky Géza városvédő, a Debreceni Városszépítő Egyesület alapító tagja, majd elnöke Solymosi Gyula sportvezető, a Debrecen Városi Kispályás Labdarúgó Szövetség munkatársa 2008 Boda István a Hajdú-bihari Napló nyugalmazott újságírója, költő Dezső Zsigmond statikus vezető tervező, ügyvezető, a HajdúBihar Megyei Mérnöki Kamara elnöke 2009 Szemerédy Miklós nyugalmazott erdészmérnök

Vad Zsigmond vezető lelkész, a Debreceni Református Egyházmegye esperese 2010 Csikos Sándor Jászai Mari- és Kazinczy-díjas színművész A Lux együttes Dr. Szepesi Kálmán professor emeritus, az ortopédiai klinika volt igazgatója

Csokonai-díjasok

2006 Dr. Bitskey István irodalomtörténész, egyetemi tanár Burai István grafikusművész A Maróthi György Pedagóguskórus 2007 Gulyás Györgyné Mánya Éva nyugdíjas tanár Kóti Árpád Jászai Mari-díjas, érdemes művész Dr. S. Varga Pál irodalomtörténész 2008 Dr. Angyal László András nyugalmazott osztályvezető, a Hajdú-Bihar Megyei Műemléki Albizottság alapító elnöke Dr. Duffek Mihály zongoraművész, tanszékvezető főiskolai tanár, dékán A Más-Mozaik Kulturális Egyesület Rocksulija Varga Magda operaénekes, érdemes művész, a Csokonai Színház örökös tagja, főiskolai docens 2009 Dr. Bálint Péter író, főiskolai docens A Debreceni Dixieland Jazz Band A Valcer Táncstúdió

a vá r o s k i t ü n t e t e t tj e i

| 171

Hatvani-díjasok

2006 Dr. Csizmazia Zoltán orvosprofesszor Dr. Záborszky Zoltán orvosprofesszor 2007 Dr. Brücher Ernő vegyészprofesszor 2008 Dr. Fachet József egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének volt igazgatója Dr. Módis László orvosprofesszor, egyetemi tanár 2009 Dr. Nánási Pál professzor emeritus, biokémikus, a kémiai tudományok doktora Dr. Szász Gábor nyugalmazott egyetemi tanár, az agrártudományok doktora

Hajós Alfréd-díjasok

2006 Fekete Zsolt nyugalmazott testnevelőtanár, cselgáncsedző Nádházi Sándor úszóedző 2007 Dr. Fésüs László nyugalmazott testnevelő, sportvezető, a Hajdú-Bihar Megyei Tornaszövetség elnöke Szabó Elemér súlyemelőedző, a Hajdú-Bihar Megyei Súlyemelő-szövetség elnöke 2008 Puskás Pál Európa-bajnok szenior úszó Szombathy András testnevelő tanár, röplabdaedző, az Eötvöskupa életre hívója 2009 Ráthonyi Tamás a Tóth Árpád Gimnázium testnevelő tanára, a 2003-ban Magyar Kupa ezüstérmes debreceni Vadkakasok kosárlabdacsapat edzője Sándor Tamás labdarúgó, többszörös magyar bajnok, Magyar Kupa-, Magyar Szuperkupa-győztes

172

|


Sajtódíjasok

2007 Gulyás Imre a Hajdú-bihari Napló nyugalmazott újságírója 2008 R. Simor Katalin újságíró 2009 Széles Tamás a Debrecen Televízió ügyvezetője 2010 Fórizs Ildikó a Rádió FM95 műsorvezető-hírszerkesztője

Mecénás-díjasok

2007 Szabó Zoltán üzletember 2008 Horváth Sándor vállalkozó Pocsai József Attila vállalkozó 2009 Fülöp Zsolt a Delog Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója Horváth Lajos a HBZ Kft. ügyvezető-tulajdonosa 2010 Puskás István a Viktória étterem vezetője

Debrecen Város Kiváló Pedagógusai

2007 Pappné Gyula Katalin a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény volt igazgatója Papp Jávorka Zsuzsanna a Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda pedagógusa 2008 Bobonka Miklósné a Vénkert Általános Iskola pedagógusa Kiss Gabriella a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának pedagógusa Reményi Gizella az Epreskerti Általános Iskola pedagógusa

2009 Kaluha Sándor a Fazekas Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettese Dr. Máté József a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola tanára Megosztott díjban részesült: Szolnokiné Tóth Katalin a Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola pedagógusa Tóth Zoltán Antalné a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola pedagógusa 2010 Danku Attila a Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola igazgatója Subiczné Palotai Erzsébet az Ady Endre Gimnázium pedagógusa Zaccaria Leó a Tóth Árpád Gimnázium pedagógusa

Debrecen Város Közoktatásáértdíjat kaptak

2007 Gellénné Nagy Valéria a Városi Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója A Bartók–Babits Utcai Óvoda alkalmazotti közössége A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola nevelőtestülete 2008 Rózsavölgyi Gábor az Ady Endre Gimnázium igazgatója A Görgey Utcai Óvoda nevelőtesülete A Kazinczy Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete 2009 Miklósvölgyi Miklósné az Árpád Vezér Általános Iskola igazgatója Szántó Sándor az Ibolya Utcai Általános Iskola igazgatója Megosztott díjban részesült: A Kuruc Utcai Óvoda alkalmazotti közössége A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Napközi Otthonos Óvodájának nevelőtestülete 2010 A Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola erősáramú-mechanikai munkaközössége

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának nevelőtestülete A Kemény Zsigmond Utcai Óvoda alkalmazotti közössége

Kölcsey Ferencösztöndíjasok

2007 Kobzos Kiss Tamás énekmondó, zenész 2008 A Debreceni Kodály Kórus 2009 Szipál Márton fotóművész 2010 A Debreceni Népi Együttes és a Hajdú Táncegyüttes

Borsos József-nívódíj 2006 Kováts András építész 2008 Csete György, Ybl- és Kossuth-díjas építész 2009 Rácz Zoltán, Kós Károly-díjas építész


| 173

A város elismerései A Virágos Magyarországért Mozgalom keretében Debrecen 2006-ban az itt zajló településszépítő szakmai munkáért Arany Diplomát kapott. Debrecen a versenyben résztvevő közel 300 település közül város kategóriában érdemelte ki az elismerést. E versengésben 2000-ben a Környezetvédelmi Minisztérium különdíját, 2003-ban pedig dr. Lamperth Mónika belügyminiszter különdíját kapta meg a város. Magyarországon elsőként Turi Gábor, a város volt alpolgármestere vehette át a Nagyköveti Díj Kulturális Diplomáciáért elnevezésű kitüntetést, melyet April H. Foley amerikai nagykövet asszony adott át az akkor a debreceni önkormányzat külügyi tanácsnokaként tevékenykedő politikusnak 2007. február 14-én Debrecenben. Az elismerés átadásakor a diplomata külön méltatta a város korábbi alpolgármesterének a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése, az Amerikai Kuckó létrehozása és a Debreceni Jazznapok megújítása terén kifejtett tevékenységét. Kovács Lászlónénak, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gazdálkodási Főosztálya vezetőjének a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke – Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter előterjesztésére – állami ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából 2007-ben. A kitüntetés a polgármesteri hivatalban Kovács Lászlóné irányításával a gazdasági területen dolgozó szakemberek munkájának elismerését is jelzi.

174

|

A vá r o s e l i s m e r é s e i

Hajdúsámsonban rendezték meg a nemzeti etnikai kisebbségek kulturális estjét 2007. december 15-én, amikor is Aba-Horváth István, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés Nemzeti és Etnikai Kisebbségek tanácsnoka Tolerancia-díjat adott át Kósa Lajos debreceni polgármesternek és Rácz Róbert megyei közgyűlési elnöknek. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke – Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta Kiss Sándornénak, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alpolgármesteri titkárnőjének a közigazgatásban, az önkormányzatok érdekében végzett több évtizedes sokoldalú szakmai munkássága elismeréséül 2008-ban. Kiemelkedő szakmai és közösségi tevékenysége elismeréseként a Közigazgatás Minőségéért elismerésben részesült dr. Szekeres Antal, Debrecen város jegyzője. Az erről szóló oklevelet 2008. április 3-án vehette át Budapesten az ISO 9000 Fórum Közhasznú Társadalmi Szervezet elnökétől, Rózsa Andrástól. A szervezet célja, hogy tagjai a nemzetközi követelményeknek igazoltan megfelelő minőségirányítási rendszerek bázisán – a fejlett vállalati és intézményi minőségkultúrát erősítve és terjesztve – minél magasabb szintre emeljék versenyképességüket.

A közigazgatás érdekében huzamos időn át végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül a Köz Szolgálatáért érdemjel arany fokozatát adományozta Varga Lászlónak, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési Főosztálya főosztályvezetőjének, valamint a Köz Szolgálatáért érdemjel ezüst fokozatát Kónya Tamásnénak, a Polgármesteri Hivatal Városépítési Osztálya osztályvezetőjének 2008. szeptember 25-én dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter. Debrecenben a legjobb élni! A Haszon című gazdasági magazin 2009. május 7-én megjelent számában közzétett adatok alapján jutott erre a megállapításra. 12 magyarországi várost hasonlítottak össze egymással a legkülönfélébb szempontok szerint. Vizsgálták többek között a városok közbiztonságát, az iskolai képzést, az átlagkeresetet, tömegközlekedést, szabadidős létesítményeket, egyszóval mindazt, amit egy-egy település nyújtani tud a benne lakó fiataloknak, időseknek, családosoknak. Az összevetésben ugyan egy-egy területen van még mit javítani, de az összesítésben Debrecen végzett az élen.

oklevelet a debreceni Határ úti ipari park kapta. A díjat 2009. november 27-én a Parlamentben rendezett ünnepség keretében Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztertől – Pajna Zoltán, Debrecen gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere és Herdon István, az ipari parkot jelenleg üzemeltető Xanga ingatlanfejlesztő cégcsoport vezérigazgatója vette át. Az Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Az Alföld turizmusáért- díjat adományozta Debrecen önkormányzatának. Az elismerést a város képviseletében Pajna Zoltán alpolgármester vehette át 2009. december 2-án Martfűn, az Észak-alföldi Turisztikai Régió évzáró szakmai rendezvényén Pajna Zoltán alpolgármesternek Pro Régiódíjat adományozott a gazdasági miniszter nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából 2010. március 11-én. Az elismerést a terület- és regionális fejlesztés, a térségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenységéért vette át a városvezető Budapesten.

Debrecen lett a legjobban kommunikáló város a megyei jogú városok között az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő második alkalommal elkészült kutatása szerint 2008-ban. A három kategóriában kihirdetett eredmény szerint a megyei jogú városok között Debrecen imázsa volt a legvonzóbb. Az elismeréssel járó jelképes díjat – egy kulcsot, amelybe a város nevét és a kutatás évét vésték – Debrecen nevében Kósa Lajos polgármester vette át 2009. július 7-én.

Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Racsmány Gyula, a debreceni polgármesteri hivatal vagyonkezelési osztályának vezetője 2010. március 12-én. A rangos kitüntetésre az önkormányzati vagyongazdálkodás területén az önkormányzat érdekében végzett példaértékű, magas színvonalú köztisztviselői szakmai munkája elismeréseként terjesztette fel Debrecen polgármestere.

Az év alpolgármestere lett Pajna Zoltán, Debrecen város gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. A megtisztelő díjat 2009. július 2-án, a Szombathelyen megrendezett XV. Városi Polgármesterek Találkozóján vehette át.

Helyes és sikeres Debrecen önkormányzatának azon gazdaságfejlesztési stratégiája, amely immár több mint egy évtizede a magas hozzáadott értékű iparágak és szolgáltatások meghonosítását tűzte ki célul a városban. Ezt 2010 februárjában a Financial Times-csoporthoz tartozó fDi Magazine felmérésének eredménye is megerősítette. Ennek alapján a működőtőke-beruházások ösztönzésére alkalmazott befektetési stratégiája szempontjából a kelet-európai régió

Az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség 2004-ben alapított szakmai díjakat. A hat kategóriában kiosztott elismerések közül 2009ben az „Az év befektetőbarát ipari parkja”


| 175

250 ezer fős lélekszám alatti városainak kategóriájában Debrecen az 5. helyen végzett. A felmérés alapja a magazin által immár harmadízben meghirdetett A jövő európai városai és régiói 2010/2011 című pályázat volt, melyre az ITD Hungary Zrt. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség nevezte be Debrecent. A pályázat szerint befektetésösztönző stratégiáján kívül azért lehet Debrecen a jövőben is a beruházók potenciális célpontja, mert régi-

176

|


ójának kulturális, gazdasági és tudományos központjaként hatalmas szellemi kapacitással is rendelkezik. Debrecen önkormányzata nevében Pajna Zoltán gazdasági ügyekért felelős alpolgármester vette át a Financial Times fDi Magazine European Cities and Regions of the Future oklevelét 2010. április 27-én Budapesten az ITD Hungary idei Befektetőbarát Önkormányzatok Programjának nyitórendezvénye keretében.

Debreceni krónika 2006 Október 1. Kósa Lajos elsöprő többséggel lett immár harmadszor Debrecen polgármestere a helyhatósági választáson. A város önkormányzatának – akárcsak az elmúlt négy évben – valamennyi egyéni választókerületben megválasztott a Fidesz által támogatott jelölt lett. Október 6–7. A forradalom és szabadságharc kitörésének 50. évfordulója alkalmából rendeztek tudományos tanácskozást a debreceni Egyetemen és a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. Október 3. Visszakapta a sokáig könyvtárként működő, egykori egyetemi templomot a Tiszántúli Református Egyházkerület. Október 8. Az I. IAAF Utcai Futó Világbajnokságot rendezi október 8-án Debrecen a Nagyerdőn. A 20 kilométeres táv teljesítésével a nőknél első a holland Lornah Kiplagat, a férfiaknál az eritreai Zersenay Tadesse. A magyar Kálovics Anikó – országos csúccsal – a 11. helyen végez, s ezáltal a hazai csapat a 6. helyet szerzi meg. A versenyhez kapcsolódva tartják meg az Oláh Gábor utcai atlétikai stadion névadó ünnepségét, amely immár Gyulai István nevét viseli. Október 13–15. A Vízilabda Magyar Kupa döntőjének megrendezésével egybekötve tartja meg a hivatalos főpróbáját a debreceni versenyuszoda. A Keviép Kft. által megépített komplexum nettó 3,4 milliárd forintba került, s 4 medencét és 1300 személyes lelátót is magában foglal.

November 5. Az országos rövidpályás úszóbajnokságot rendezik meg november 5-én a debreceni versenyuszodában. A világ- és Európa-bajnok Cseh László, valamint az ifi-Európabajnok Verrasztó Evelyn 6–6 aranyérmet nyer. November 5. Hosszan tartó, súlyos betegség után, november 5-én elhuny Sass László okleveles kézműves- és ezüstkoszorús fémöntő mester, Debrecen díszpolgára. Az 1932-ben született Sass Lászlót november 10-én helyezték végső nyugalomra. November 9. Széles Tamást, a Debrecen Televízió vezetőjét választotta meg elnökének november 9-én a Helyi Televíziók Országos Egyesülete. November 10. A 4 megye 2 millió lakójának fellebbviteli ügyeit intéző Debreceni Ítélőtábla Széchenyi utcai, új komplexumát adta át Lommiczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. November 20. Elektronikai hulladékbontó üzemet avatott az AKSD Kft. a Vértesi úti telepén. Az évi 2000 tonna szemetet kezelő üzem 24 millió forintba került. November 24. Új komposztálóteret adott át az AKSD Kft. a Vértesi úti telepén. A beruházás 201 millió forintba került. A telepen szennyvíziszapból állítanak elő biomasszát, majd komposztot, amit a mezőgazdaság is jól hasznosíthat.

Debreceni krónik a

| 177

December 2. Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét választotta elnökének a Megyei Jogú Városok Szövetsége a Kölcsey Központban tartott ülésén. December 6. Kétezer gyereknek rendezett Mikulás-ünnepséget Debrecen önkormányzata a Főnix Csarnokban. A vendégek a Magyar Cirkusz és Varieté műsorát tekinthették meg, s ajándékot is kaptak. December 8. Chick Corea adott koncertet december a Kölcsey Központban. A Bartókra és Mozartra emlékező művész az általuk ihletett darabjait játssza a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekarral együtt. December 9. A világelső Justine Henin Hardenne, valamint Martina Navratilova, Jelena Jankovic, Ilie Nastase, Temesvári Andrea és Taróczy Balázs is megcsillogtatja a tudását a Főnix Csarnokban megrendezett teniszgálán. A pályára lépő sportolók fekete gyászszalagot viseltek, így tisztelegve a november 17-én elhunyt Puskás Ferenc emléke előtt. December 24. Elhunyt Bényi Árpád festőművész, Debrecen díszpolgára. A művészt 75 évesen érte a halál. A kétszeres Csokonai-díjas, Medgyessy Ferenc-, Holló László- és Debrecen Kultúrájáért díjas festőművészt, aki munkájáért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetést is, Debrecen önkormányzata saját halottjának tekintette.

2007 Január 12. Átadták a Simonffy Emil Zeneiskola kívülbelül megújult épületét. Az intézmény 5 tanteremmel, 120 személyes koncertteremmel és előcsarnokkal is bővült. A 228 millió forintos beruházás teljes összegét a szerződés értelmében a piactömbi rehabilitációt végző cég finanszírozta.

178

|

Debreceni krónik a

Január 13. Debrecen város bálja – világok találkozása címmel zajlott a hagyományos szezonnyitó mulatság a Kölcsey Központban. Január 22. Varga Magdát, a Csokonai Színház örökös tagját, érdemes művészt, a teátrum operatagozatának egyik alapítóját 85. születésnapján bensőséges ünnepséggel köszöntötték a Csokonai Színházban. Január 24-27. Az 51. Bocskai István Ökölvívó-emlékversenynek adott otthont a Hódos Imre-sportcsarnok. Január 28. Veretlenül, ám mégis csak a harmadik helyet szerezte meg a DVSC-Teva a teremfocibajnokságon a Főnix Csarnokban. Február 1. A Fejlesztési Pólus program debreceni vonatkozásaival ismerkedett a városban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Február 14. Nagyköveti Díj Kulturális Diplomáciáért kitüntető oklevelet adott át April H. Foley, az Egyesült Államok budapesti nagykövete Turi Gábornak, a debreceni önkormányzat külügyi tanácsnokának. Február 17. Első helyet szerzett magasugrásban 189 centiméteres teljesítményével Győrffy Dóra, a debreceni Sportcentrum versenyzője a fedettpályás atlétikai országos bajnokságon. Február 19. Megkötötte 11 darab, önjáró üzemmódra is képes trolibusz szállításáról és üzembe helyezéséről szóló vállalkozási szerződését a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. és a GanzSkoda Közlekedési Zrt. Február 22–25. Operagálával, táncműsorral, divatshow-val és mesedarabbal ünnepelte első születésnapját a Kölcsey Központ. Kelet-Magyaror-

szág legnagyobb és legmodernebb konferencia-központja egy év alatt 260 rendezvényen 153 ezer látogatót fogadott. Február 25. Immár 16. alkalommal hódította el az elsőséget az OB I.-es tollaslabdacsapat, a Debreceni Egyetem-Hajdú Gabona TC, miután a fővárosban 8–1-re legyőzte a Honvédot. Február 26. Tűz pusztított a Fényesudvar 6. számú ház lépcsőházában. Az önkormányzat krízisközpontot állított fel, amely gondoskodott a károsultak étkeztetéséről, s átmeneti szállásokat is kijelölt számukra. A károsultak javára széles körű társadalmi összefogással adománygyűjtés zajlott. Március 10. Új mentőhelikopter állt munkába az ÉszakAlföld régióban és Békés megye területén. A német gyártmányú, EC 135-ös gép ára 1,2 milliárd forint volt. Az elődjénél csendesebb és biztonságosabb gép fedélzetén „intenzív osztály” is van. Átlagos sebessége 260 km/óra. Március 15. Ingyen próbálhatta ki az utazóközönség azt a 41 személyes nosztalgiavillamost, mely 2005 májusában, Amszterdamból érkezett vissza Debrecenbe. A DKV Zrt. 9,2 millió forintért újíttatta fel a Schlick-Nicholson típusú, favázas járművet. Március 19. A Debreceni Vízmű Zrt. és az Aqua Nova Hargita Kft. konzorciuma üzemeltetheti a nagyszalontai víziközművet. Hasonlóan a székelyudvarhelyi gyakorlathoz – ahol szintén a társaság az üzemeltető –, a szerződés további 20 évvel meghosszabbítható. Március 21. Kováts Ákos, a Cívis Ház Zrt. korábbi vezérigazgatója tölti be a városi főépítészi tisztséget. A cívis Ház Zrt. új vezetője Nyíri László, aki addig a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. általános igazgatója volt – jelenti be dr. Sásdi András, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági elnöke. A társaság általá-

nos igazgatói tisztségét dr. Mészáros József töltheti be. Március 26. A dán Ikast jutott tovább az EHF-kupában, miután a debreceni visszavágón elért eredmény alapján – összesítésben 52–51-re – győzött a Loki női kézilabdacsapata ellen. Március 30. Barátságos mérkőzést vívott egymás ellen a magyar és a svéd jégkorong-válogatott a Főnix Csarnokban. A vendégek 7–1 arányban diadalmaskodtak. Március 31. Távozik posztjáról a Csokonai Színház igazgatója, Csányi János. Április 6. Meggyilkolták Balla Irmát, a 4. számú választókörzet önkormányzati képviselőjét az otthonában. Az 58 éves korában elhunyt Fidesz-politikusra a képviselő-testület április 11-én egyperces néma felállással emlékezett. Az önkormányzat saját halottjának tekintett képviselőtől április 18-án vettek végső búcsút. Április 15. A kenyai Philip Sarem és Richard Mutai ért elsőként célba a 4. Debrecen Maraton futóversenyen, amelyen több mint 3 ezren vettek részt a belvárosban. A 10 kilométeres távon hazai siker született: Lipták Tamás (DSC) 32 perc alatt teljesítette a távot. Április 17. Az ország legjobb cselgáncsedzőtermét avatták fel az Oláh Gábor utcai sportcsarnok emeletén. Az ünnepségen a magyar válogatott tagjai és a sportág egykori kiválóságai is megmérkőztek egymással. Április 28. Egész napos szórakoztató programokkal avatták fel a művelődési létesítményeknek és közösségi tereknek is otthont adó Józsapark bevásárlóközpont kereskedelmi részét.

Debreceni krónik a

| 179

Május 3. Alapításának 130. évfordulóját ünnepelte a Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Flórián-nap alkalmából a campus területén rendeztek egész napos programot. Május 4. Átadták a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központot, mely a Bem téren épült fel 1,22 milliárd forintból. A 4200 négyzetméter összterületű létesítmény több mint 300 ezer kötetet, 105 darab internet-hozzáférésű számítógépet és egy előadótermet is tartalmaz. Május 5. Bajnoki címet szerzett a Debreceni Floorball SE a floorball OB I. döntőjében a Hódos Imresportcsarnokban, miután 7–6-ra győzött az esélyesebb fővárosi csapat, az Ares-Top Floor ellen. Május 8. Az Oláh Gábor utcai Sportcentrum új létesítményét, a FIFA-szabványnak is megfelelő műfüves pályákat adta át Kósa Lajos polgármester. Május 10–13. Az V. Nemzetközi Fazekasfesztivált rendezte meg a Kölcsey Ferenc Megyei Közművelődési Intézet a Medgyessy-emlékmúzeumban és a főtéren. Május 12. Életének 49. évében, május 12-én elhunyt Nagy György magántáncos, koreográfus, rendező, a Csokonai Színház örökös tagja. A művészt a teátrum saját halottjának tekintette. Május 14. Harmadik bajnoki címét szerezte meg a DVSC NB I-es labdarúgócsapata a REAC ellen, függetlenül attól, hogy egy forduló még hátra volt a bajnokságból. A kupagyőzelem azonban ezúttal sem sikerül a gárdának, mivel a május 9-i döntő hosszabbítását követően alul marad a Honvéd elleni tizenegyesrúgó párbajban.

18 0

|

Debreceni krónik a

Május 18. A piactömb-rekonstrukció első ütemeként adták át a Pulykakakas Üzlet- és Irodaházat. Május 18. A volt Debreceni Dohánygyár területén kialakított nemzetközi színvonalú, 3500 négyzetméteres irodaházába költözött az Ygomicégcsoport debreceni tagvállalata. A főként szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság új létesítményének avatásán jelen volt dr. Veress János pénzügyminiszter is. Május 31. A 78. Ünnepi Könyvhetet nyitotta meg Oravecz Imre Kossuth-díjas költő a főtéren. A programsorozat kísérőrendezvényei között szerepelt a város által kiírt Csokonai regénypályázat első két helyezett művének bemutatása: a Mihály könyve, valamint a Rettenetes csend című kötetek ismertetése (szerzőik: Juhani Nagy János, illetve Ballai László). Június 4. Antalya (Törökország), Burgasz (Bulgária), Monastir (Tunézia), a görög Korfu és Kréta, valamint a spanyol Mallorca és a német Drezda mellett Rodoszra és Zakynthoszba (Görögország), Tivatba (Montenegró) és Sharm El Sheikh-be (Egyiptom) is közlekednek közvetlen charter-repülőgépjáratok Debrecenből. Június 13. A Csokonai Színház színpadán címmel nyílt emlékkiállítás Tréfás György tiszteletére a teátrumban. Este jubileumi koncertet adott a Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész, Debrecen díszpolgára. Június 18. Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház művészeti vezetője, megbízott igazgatója karizmatikus munkásságát ismerte el Az évad alkotóművésze díjjal a Debreceni Önkormányzat Lapkiadó Kft. a teátrum évadzáró társulati ülésén. Június 19. A város gazdaságpolitikai stratégiájának megfelelően újabb, magas hozzáadott értékkel dolgozó világcég, a BT Global Services

létesített telephelyet Debrecenben — jelentette be Rod Ashurst, a cég alelnöke és Kósa Lajos polgármester. A cég a volt dohánygyár területén kezdte el a tevékenységét. Ugyanezen a napon átadták a gyermekklinika csecsemőosztályán azt a két baba-mama szobát, melyeket a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. hárommillió forintos adománya segítségével alakítottak ki. Június 20. A Kazinczy-iskola érdemelte ki A magyarországi kézilabdázásért kitüntető címet Magyar Kézilabda Szövetségtől. Június 23. Az európai nagyvárosok hagyományait követve 2003 óta Magyarországon is az év leghosszabb napjához közel eső szombat éjszakán rendezik meg a Múzeumok éjszakáját. A Déri Múzeum harmadjára, míg a Modem és a Református Kollégium először vett részt ezen az eseményen. Június 24. Kérdő Zsuzsa, a Fidesz jelöltje nyerte az időközi választást, amelyet elődje, Balla Irma tragikus halála miatt kell megtartani a 4. számú választókörzetben. Az új egyéni önkormányzati képviselő a július 5-i közgyűlésen tette le esküjét. Június 27. Az év üzlete pályázat díjátadását tartotta a megyei kereskedelmi és iparkamara, a Cívis Ház Zrt. és az önkormányzat. A nyertesek: BiBA, Vigadó étterem, Mozart Souvenir, Teaház a Vörös Oroszlánhoz. Június 29. Sikeres volt a Debreceni Egyetem működése a 2004. július 1-jén kezdődött időszakban – hangsúlyozta dr. Nagy János leköszönő rektor búcsúbeszédében. Az intézményt a következő három évben dr. Fésüs László irányította. Július 4. Befejeződött a Faraktár utcai bölcsőde felújítása. Az immár 40 személyes intézmény bővítése 107 millió forintba került.

Július 11. Harmadik alkalommal hódította el a Loki NB I-es futballcsapata a Szuperkupát is miután 4–1-es összesítéssel legyőzte a Honvédot. Július 12–15. Az atlétika 23 éves klasszisainak Európabajnokságát rendezte meg Debrecen július 12. és 15. között az Oláh Gábor utcai Gyulaistadionban. A viadalon 46 ország csaknem kétezer sportolója és kísérőjük vett részt. A magyarok közül Németh Kristóf kalapácsvetésben, Bene Barnabás pedig 500 méteren a második helyen végzett. Ott Balázs 3000 méteres akadályfutásban szerzett bronzérmet. Július 23. Magyar Örökség Díjban részesült a Debreceni Nyári Egyetem a magyarság megmaradásáért, a magyar nyelv világszínvonalú oktatásáért és a kimagasló kulturális tevékenységéért. A 2007-es kurzus július 23-tól augusztus 18-ig tartott, főként német, francia és olasz diákokkal. Augusztus 16. Megnyílt Az igazi da Vinci (La mente di Leonardo) című, nagyszabású kiállítás augusztus 16-án a Modemben. Az eredetileg november 16-ig tervezett, de a nagy érdeklődésre tekintettel december 2-ig meghosszabbított program a 2006-ban Firenzében, 2007 tavaszán pedig Tokióban megrendezett tárlatsorozat harmadik állomása volt. A debreceni alkalomra olasz alkotók rekonstruálták az úgynevezett Kolosszust (a Sforza-ernlékművet):. a speciális üveggyapotból készített 7,2 méter magas lószobrot a Modem bejáratánál állították fel. A kiállítás a 162 ezres látogatószámával minden várakozást felülmúlt. Augusztus 3–5. Kóstolók és színes zenei műsorok is szórakoztatták a látogatókat a borkarneválon a Békás-tónál. Augusztus 17. Közel 140-en neveztek be a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom 2007-es versenyébe, melyet az AKSD Kft. és az önkormányzat rendezett. A nyertesek abban az évben a Szép utca 36., Bem József utca 4., Kossuth

Debreceni krónik a

| 181

Lajos utca 1–3,.és a Vincellér utca 4. alatti házak voltak. Augusztus 19. Gigászi csaták folytak a K-1 Magyar Nagydíjon a Főnix Csarnokban. A tornát Török Dániel (Főn-tana SE) nyerte. Szeptember 5. A több mint 70 millió euró értékű beruházással létrehozott, új gyárát avatta fel az FAG a Határ úti ipari parkban. A létesítmény a kúpgörgőscsapágy-gyártás központi bázisa. Ugyanezen a napon a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. megszerezte az ISO 9001:2000 minőségtanúsítványt. Szeptember 8. Slambucnap keretében adták át a megújult nagyerdei parkot. A három hónapos rekonstrukciót 20 millió forinttal támogatta a Dreher Zrt. Szeptember 29. Átadták a könyvtárként és művelődési központként is működő Józsai Közösségi Házat. A mintegy 340 millió forintért, a Józsaparkban megvalósított – 1000 négyzet méter alapterületű – létesítmény egész napos avatóünnepségén szüreti felvonulást, nyúlpaprikásfőző versenyt és utcabált is tartottak a házigazdák. Ugyanezen a napon ismét használatba vehették a Csapókerti Közösségi Házat a városrész lakói, miután – 12,5 millió forintért – megújult az épület. A III. Szomszédsági nap – csapókerti szüret című ünnepségen utcabálozhattak is a vendégek. Szeptember 29. Az egészségnap és a szív világnapja alkalmából tartott programokat az önkormányzat és az egészségügyi szolgáltató a Kossuth téren. A megelőzés fontosságát hangsúlyozó rendezvényen 20 pavilonban és a nosztalgiavillamoson is ingyenes szűrések és tanácsadások várták a debrecenieket. Október 1. Lakner Lajos, a Debreceni Irodalmi Múzeum korábbi igazgatója irányítja ettől a naptól a Déri Múzeumot, illetve a megyei múzeumok igazgatóságát. Megbízatása 5 évre szól.

182

|

Debreceni krónik a

Október 2–6. Ekkor zajlott a városban a 7. Mol-kupa Nemzetközi Hőlégballonverseny és Légi Karnevál. Október 3. és 5. Kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntötte Szabó Magda írónőt a város. Az ünnepségek sorában, október 3-án felavatták az írónő nevét viselő könyvesboltot a Piac utcán, október 5-én pedig a Csokonai Színházban köszöntötte őt a város nevében Kósa Lajos polgármester A macskák szerdája című színdarab díszbemutatója előtt, melyet az írónő is megtekintett. Október 12. Debrecenben is elindult az utolsó fázisban lévő rákbetegek emberközeli, családban történő gondozását és lelki támogatásátvégző hospice-mozgalom. A nyitóünnepség résztvevői nárciszhagymákat ültettek a Kossuth téren. Október 15–30. A Bogányi testvérek, A Marica grófnő, A mélységbirodalma című gitárest, a Frankofón filméjszaka, Sebestyén Márta és a Dűvő Együttes, Halász Judit, Talamba-koncert és a Szegedi Kortárs Balett műsora is szórakoztatta közönséget a X. Debreceni Őszi Fesztiválon. Október 17–18. A magyar, a litván, a kínai és az osztrák válogatottak részvételével zajlott a Pannon-kupa nemzetközi női kézilabdatorna a Főnix Csarnokban. A mieink 44–22-re, illetve 33–20-ra győznek az osztrák és a litván együttesek ellen, majd pedig a kínaiakat is legyőzték 40–21-re. November 6. A legjobb munkahely Magyarországon elnevezésű felmérésen első helyet szerzett a kis- és középvállalati kategóriában a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. November 8. Átadták a felújított Bartók Béla utat. A zömmel az EU által finanszírozott munkák során buszmegállókat, kerékpárutat és szennyvízcsatornát is építettek. Ugyanakkor fákat telepítettek, valamint körforgalmat is kialakítottak a Kenézy-kórház előtt.

November 14–17. Nemzetközi futsaltornának adott otthont a Főnix Csarnok. November végén egyébként az UEFA eldöntötte: a 2009-es futsalEurópa-bajnokságot Magyarország rendezheti, a mérkőzéseket Budapesten és Debrecenben vívják. November 15–18. A IV. Tippmix Rövidpályás Úszó Országos Bajnokságon Verrasztó Evelyn 6, Cseh László 5, Kovács Ágnes 2 aranyérmet nyer Debrecenben. November 19. Kilencvenéves korában elhuny Szabó Magda, Debrecen díszpolgára. A Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas írót olvasás közben érte a halál. Végakarata szerint hamvai egy részét Debrecenben helyezték el szülei, Szabó Elek és Jablonczay Lenke mellett. A temetési szertartásra december l-jén került sor, rengetegen kísérték végső útjára a szeretett írónőt. November 24. Sólyom László köztársasági elnök is megtekintette a Déri Múzeumban a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festményt, ami – Kanadába szállítása miatt – akkor december 9-éig volt látható Debrecenben. December 1. Átláthatóbb és gyorsabb eljárást tesz lehetővé a polgármesteri hivatal továbbfejlesztett időpont-foglalási rendszere, amely – egy hónapos tesztidőszak után – e naptól kezdve működik üzemszerűen. Az interneten immár a teljes munkahét összes lehetséges időpontja megjelenik, és az ügyfelek választhatják ki a legmegfelelőbbet. Személyes időpontkéréskor az új városháza érintőképernyős termináljának monitorán látható a várakozók száma és az is, hány munkaállomás foglalkozik az ügytípussal. December 2. Debrecent javasolja Magyarország az Európai Neutronkutató Központ helyszínének – jelenti be Kóka János akkori szakminiszter Budapesten. A város azóta is versenyben van a beruházásért, de döntést az Európai Unió várhatóan csak 2011-ben hoz az ügyben.

December 13–16. Rövidpályás úszó-Európa-bajnokság zajlik a sportuszodában, 39 ország versenyzőivel.

2008 Január 7. Jubileumi tanév kezdődött a Debreceni Egyetem agrártudományi centrumában: alapítása 140. évfordulóját ünnepelte a debreceni gazdasági és agrár-felsőoktatás. Január 27. Az állatok farsangját rendezte meg a 2008ban 50 éves állat- és növénykert, melynek munkatársai jelmezversennyel és ismeretterjesztő előadással is kedveskedtek a látogatóknak. Február 17. Hatvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték Cserhalmi György színművészt a Csokonai Színházban, a főszereplésével előadott Úri muri bemutatóját követően. Február 18–24. Második alkalommal rendezte meg a kortárs magyar drámák fesztiválját, a Deszka Fesztivált a Drámaírói Kerekasztal és a Csokonai Színház. A találkozón több mint 30 színházi eseményen vehetett részt a nagyérdemű. Február 29. Megnyitotta kaput az új piaccsarnok. A 2300 négyzetméteres, kétszintes, modern létesítményben 300 kereskedő kínálhatja a portékáit asztalokon és üzletekben. A komplexumhoz 117 férőhelyes mélygarázs épült. Március 15. Az olaszországi Modenában vásárolt 32 millió forint értékű családi hullámvasutat állított üzembe a Nagyerdei Kultúrpark Kht. a vidámparkban. Április 12. A Debreceni Sportuszoda előterében nyitották meg a Debreceni Szenior Úszóklub kiállítását Puskás Pál életművéről. Az akkor 87. évében járó sportember kupái, érmei, állami és önkormányzati kitüntetései, köztük az 1935-ben nyert első érmek, a 2007-ben

Debreceni krónik a

| 183

a szlovéniai Kranjban nyert négy szenior Európa-bajnoki aranyérem és a 2007. év hazai termése, további 80 érem volt látható a tárlaton. Április 14. Újabb partnerrel bővült Debrecen testvérvárosi köre. Kósa Lajos polgármester és a kínai Tongliao város alpolgármestere, Li Rongxi írták alá az együttműködésről szóló szerződést. Április 17. Az egészségügyi ellátásra dolgozott ki együttműködési tervet a város és a megye – jelentette be Kósa Lajos polgármester és Rácz Róbert,a megyei önkormányzat elnöke. Az új szervezeti forma az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. lett. Ugyanezen a napon ünnepelte alapítása 18. évfordulóját a Rocksuli a Lovardában. Május 29. Ezen a napon rakták le az IT Service Hungary Kft. újonnan épülő debreceni irodaházának alapkövét a Debreceni Egyetem Tudományos Technológiai és Innovációs Parkjában. Május 6. Dr. Pálinkás József akadémikust, a Debreceni Egyetem tanárát választotta elnökévé a Magyar Tudományos Akadémia. Május 7. A Loki–Fehérvár labdarúgó-Liga-kupa döntőjének debreceni visszavágóján a vendégek hódítják el a trófeát, miután összesítésben 3–0-val múlják felül a debrecenieket. Május 31.–június 1. Az első Nemzeti Vágtára 96 önkormányzat jelentkezett, Budapesttől Sepsiszentgyörgyig. A nevezők között szerepel Debrecen önkormányzata is. A versenyen Ordasi József képviselte a várost a Kispajtás nevű, 7 éves angol telivér nyergében. Debrecen a 12. futamban Kapuvár, Erzsébetváros, Hódmezővásárhely, Sepsiszentgyörgy és Jászberény lovasaival, illetve lovaival mérkőzött meg. Ordasi Józsefnek az ötödik helyet sikerült megszereznie, így Debrecen a sikeres szereplés után komoly díjakkal térhetett haza

18 4

|

Debreceni krónik a

– az oklevél és az „aranypatkó” mellett a középdöntőbe jutásért és a döntőbe kerülésért is egyaránt 1-1 millió forint volt a jutalom. Június 7–8. A pulykanapok eseménysorozata zajlik a főtéren. A rendezvényt profi és amatőr főzőversenyek, borlovagok avatása és sztárfellépők színesítik. Június 7. Aranyérmet szerzett a hidegkonyhai kategóriában az országos VI. Gál Sándor-em lékversenyen Polónyi György, az Aquaticum Hotel konyhafőnök-helyettese. A szakember a vándorkupát is elhódította. Június 17. Nemzetközi konferenciát rendeztek Debrecenben az Európai Neutronkutató Központ (ESS) megvalósíthatóságáról. A tanácskozás küldetése az volt, hogy a régió országainak képviselői meggyőződhessenek a debreceni helyszín alkalmasságáról és megkezdhessék a tárgyalásokat a beruházást finanszírozó konzorciumba való belépésről. Június 21. Az év legrangosabb salakmotorversenye, az egyéni Európa-bajnokság elődöntője zajlott június 21-én a Gázvezeték utcai stadionban. A viadalon harmadik helyezést ér el a debreceni Tihanyi Sándor. Június 24. Egymilliomodik vendégét köszöntötte az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő. Június 26–29. Négy hazai, valamint görög, török és osztrák együttesek részvételével rendezték meg a XVI. Debreceni Nemzetközi Katona-zenekari Fesztivált. A nyitónapon búcsúztatták a Koszovóba utazó csaknem 500 tagú KFOR rendfenntartó zászlóaljat. Június 28. A világ első egész alakos Wass Albert-szobrát avatták fel a Medgyessy sétányon. Győrfi Sándor művét a Debreceni Polgári Casino állíttatta.

Július 4–27. A X. Debreceni Cívis Korzónak adott otthont a sétálóövezet közötti hétvégeken. Július 31. Kelet-Magyarország első ötcsillagos szállodája nyílt meg Divinus néven a Nagyerdei körúton. Augusztus 2–3. Tucatnyi mézeskalácsos és méhész mutatkozott be a Medgyessymúzeumban az I. Mézeskalács Fesztiválon. A találkozón Guinness-rekordkísérlet is volt: a mézeskalácsot tartó jelentkezők élőlánccal vonták körbe a Nagytemplom és a Déri Múzeum környékét. Augusztus 18. 56 éves korában elhunyt Garamvölgyi Lajos, a Loki egykori sikeredzője. Labdarúgó-pályafutásának legjobb eredményét a Videotonnal érte el: 1976-ban tagja volt az NB I-ben ezüstérmet szerzett csapatnak. 19 évvel később már edzőként a DVSC-vel lett bronzérmes. Augusztus 28. Kettős vereséggel esett ki a Loki labdarúgócsapata az UEFA-kupából. A hazai visszavágó eredménye alapján a svájci Young Boys összesítésben 7–3-ra győzte le a piros-fehéreket. Augusztus 27. Másfél év alatt 11 400 liter szénhidrogéntől szabadították meg a repülőtér kútjait a kármentesítési programban. Több mint 123 ezer köbméter talaj volt szennyezett – tájékoztatott a munka végeztével Magyar Balázs projektvezető. Szeptember 9. Újabb üzletközponttal gyarapodik a belváros: lerakták az SCD Group beruházásába épülő Apolló Superior üzletház alapkövét a Miklós utcán. A 20 ezer négyzetméteres – több mint 10 milliárd forint értékű – ingatlanfejlesztés 2010-ben fejeződik be. Szeptember 25–26. Második születésnapját ünnepelte a Modem. Az alkalmat koncertek, játékok, valamint rendhagyó tárlatvezetések is színesítették.

Október 7. Az ország legnagyobb könyváruházát nyitotta meg a volt Centrum áruház épületében a Pécsi Direkt Kft. A 2813 négyzetméteres Alexandra-üzletben olvasósarok, kávézó, pódiumhelyiség és borszaküzlet is van. Október 11. Alapítása 100. évfordulóját ünnepelte a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola. Az intézmény 1911-ben költözött a Széchenyi utca és Nyugati sarkára, a II. világháborúban hadikórház működött a falai között, s 1955-ben vette fel a Mechwart nevet. Október 12. Létrehozása 30. évfordulóját ünnepelte az Alföld Gyermekszínpad, míg a Főnix Diákszínpad a huszonötödiket. Ebből az alkalomból a két társulat A Pál utcai fiúkból, a Szentivánéji álomból és az Óriáscsecsemőből adott elő részleteket a Belvárosi Közösségi Házban. November 11. Hét üzletet magában foglaló bevásárlóközponttal gazdagodott a déli városrész: megnyitotta kapuit a My-Box Debrecen. A beruházás mintegy 70 munkahelyet teremtett. November 12. Egymillió angol fontos projekttel fejlesztette működését a belfasti székhelyű Gem Ltd. Debrecenben. A vállalat a volt dohánygyár területén nyitotta meg hivatalosan az irodáját. November 13. Húsz hónapnyi építkezés után nyílt meg a Fórum Debrecen. A 25 milliárd forintért megépült, 130 ezer négyzetméteres komplexumban 120 üzlet és 800 parkoló van. November 22–23. EHF-kupamérkőzést játszott a DKSE férfikézilabdacsapata november a Hódos Imresportcsarnokban. A visszavágós mérkőzésen a debreceniek 72–57-re győzték le az ukrán HC Portovik Juzsnijt, és bejutottak a legjobb 16 közé.

Debreceni krónik a

| 185

December 3–6. A magyar irodalmi közélet egyik legjelentősebb szakmai eseményét tartották a cívisvárosban. A 37. Debreceni Irodalmi Napok rendezvényeit most kötötték össze először a Debreceni Könyvszemlével. Az egymást kiegészítő programoknak a Kölcsey Központ adott helyet. Az Alföld folyóirat által támogatott Debreceni Irodalmi Napok ezúttal a népszerű irodalmat állította a középpontba. December 12–14. Harmadik alkalommal fogadta be a város a Nemzetközi Betlehemes Találkozót, melyet már 18. alkalommal szerveztek meg. Ezúttal a környező országok magyarlakta területeiről és hazánkból összesen 40 csoport érkezett.

2009 Január 6. Átvette megbízólevelét Debrecen új rendőrkapitánya, dr. Uzonyi Attila. A jogászdoktori diplomával is rendelkező szakember a belvárosi közbiztonság javítását és a gyalogátkelőhelyeken bekövetkező balesetek megakadályozását nevezte meg a fő céljai között. Január 12. Ötvenöt éves korában, január 12-ére virradóra elhunyt Kállai Gábor, egykori önkormányzati képviselő, az önkormányzat pénzügyi bizottságának volt elnöke, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. Január 25. Az I. Garamvölgyi Lajos Emléktornát rendezte meg a Debreceni Sportcentrum a Hódos Imre-sportcsarnokban. Az utánpótlásfutballcsapatok közül a Nyírsuli és az FTC két-két aranyérmet szerzett. . Február 1. Ettől a naptól Böröndi Gábor, korábbi parancsnokhelyettes irányítja a Bocskai-dandárt. Az egységet 2007 januárja óta vezető Kovács Józsefet vezérőrnaggyá léptette elő a köztársasági elnök, s átvezényelték az MH Összhaderőnemi Parancsnokságra.

18 6

|

Debreceni krónik a

Február 7. Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat kiépítése érdekében állapodtak meg Debrecen, Szeged és Pécs önkormányzatai, egyetemei, iparkamarái, a Richter Gedeon és az MTA Szegedi Biológiai Központja a Debreceni Egyetemen. Február 16. Próbaútra indult az első Cívisbusz, egy csuklós Volvo. A városban 2009. július 1-jétől üzembe álló 140 új jármű dízelmotorjai megfelelnek az Euro 5-ös környezetvédelmi normának, alacsony padlósak és klimatizált az utasterük. A második ajtónál rámpa segíti a kerekes székesek és a babakocsisok felés leszállását. Február 26. Lelesz Györgyöt, Debrecen korábbi rendőrkapitányát nevezte ki a városi közgyűlés a közterület-felügyelet élére. Az előző hivatalvezető, Leposa István nyugdíjba ment. Március 26. A világhírű orosz Mojszejev Táncegyüttes lépett fel a Főnix Csarnokban. Március 22. Bajnok lett az OB I/B-ben a Debreceni Hokiklub, miután a dunaújvárosi Dab. Docler-Jégtörők ellen megnyerte a döntő ötödik összecsapását. Április 1. A közterület-használatról szóló új rendelet életbe lépett, de még csak figyelmeztető cédulát kaptak a tilosban parkolók. Később viszont a zöldterületen vagy tiltott helyen álló autókat kerékbilinccsel büntetik, a forgalmat akadályozó gépjárműveket pedig elszállítják. Április 2. Ezen a napon a debreceni Függetlenségi Nyilatkozat kiadásának 160. évfordulója tiszteletére július 31-ig tartó rádióamatőr kapcsolatfelvételi akciót indított a Rádiós Sportklub Debrecen. Április 5. Ötven éve ad gyakorlási lehetőséget a tanárjelölteknek a Debreceni Egyetem Kossuth

Lajos Gyakorlógimnáziuma. A jeles alkalom előtt Kossuth-gálával, majd pedig többek között képzési konferenciával és iskolatörténeti kiállítással tisztelgett az intézmény.

Május 30. Eldőlt, hogy a bajnokságban bronzérmet szerez a DVSC női kézilabdacsapata. A gárda a Magyar Kupában ezüstérmes lett.

Április 26. Hat érmet szereztek a debreceni tollaslabdázók az országos bajnokságon az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban. A debreceniek közül Tóth Henrik és Varga Orsolya állhatott a dobogó tetejére.

Május 30.–június 1. Ebben az esztendőben összesen 90 település, településszövetség, illetve szervezet képviseltette magát a Nemzeti Vágta elnevezésű hagyományőrző lovasversenyen. A Debrecen városát képviselő lovas, Ordasi József a döntőbe került a Napfény nevű ló nyergében. Ott azonban Napfény már nem tudott lépést tartani a többiekkel, ezért Ordasi József nem ismételhette meg a 2008as teljesítményt – mikor is az ötödik helyet szerezte meg –, s Debrecennek így be kellett érnie a hatodik helyezéssel.

Április 8. Csaknem ezren futottak az emberi méltóságért a debreceni Méltóság mezeje programhoz kapcsolódó Nárcisz Futófesztiválon. Május 3. Az Anya gyermekével című Medgyessy Ferenc-szobrot avatták fel új helyén, a nagyerdei Ötholdas Pagony játszótér előtti téren. Május 7. Nagyon rossz állapotban vannak, illetve korszerűtlenek a nagyerdei strandon a kabinsorok, a medencék és az öltözők, s emiatt az egész fürdő területét fel kell újítani – jelentették be. A fürdő üzemeltetője 600-600 millió forint pályázati támogatást nyert négycsillagos hotel építésére és a termálfürdő bővítésére. Május 8–10. A 23 éven aluli vívók Európa-bajnokságát rendezték meg a Főnix Csarnokban. A versenyre 30 ország több mint 300 sportolója nevezett. Az éremtáblázaton a magyarok végeztek az élen, három arannyal és két ezüsttel. Május 22. Alkotmányozó zsinatot és hálaadó ünnepet tartott a Magyar Református Egyház Debrecenben. A sok ezer Kárpát-medencei résztvevő egységesítő menettel is kifejezte az immár együvé tartozó – felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, partiumi, délvidéki és magyar – hitközösséget. Ugyanezen a napon ismét aranyérmes lett a Loki futballcsapata (függetlenül a hátralévő forduló eredményétől), miután 3–1-re legyőzte a Diósgyőrt. Ezzel a klub öt év alatt negyedszerre hódította el a bajnoki címet.

Június 4–7. A 80. Ünnepi Könyvhét debreceni eseményei a Kossuth téren és más helyszíneken zajlottak. A rendezvénynek Takács Zsuzsa költő, Tarján Tamás irodalomtörténész, Körösi Zoltán és Varró Dániel írók voltak a díszvendégei, valamint Juhász Ferenc költő is dedikált. Június 5–7. A Weöres Sándor országos gyermekszínjátszó találkozó zárórendezvényét tartotta meg a Magyar Drámapedagógiai Társaság a Csokonai Színházban. A rendezvényen 29 csoportban 500 gyerek lépett deszkára. Június 27. A X. Tűztáncfesztivált rendezte meg a Csapókerti Közösségi Ház. Július 1. Kigördült az első Cívisbusz a Határ úti telephelyről július 1-jén 3 óra 23 perckor. Ezzel új korszak kezdődött a debreceni tömegközlekedésben, ugyanis immár a DKV Zrt. és az Inter Tan-Ker Zrt. konzorciuma látja el ezt a feladatot. A 12 milliárd forintot igényelő beruházás révén 100 szóló és 40 csuklós Volvo-Alfa jármű szállítja az utasokat. Július 3. Elkészült a belváros és a külső részek közötti kerékpárút-hálózat legújabb két kilomé-

Debreceni krónik a

| 187

teres szakasza. A létesítményre 82 millió forint EU-támogatást nyert Debrecen, az önerő pedig 14,5 millió forint volt. Ugyanezen a napon avatták fel a kulcsosfal nevű míves látványosságot a Batthyány utcában. A Hajnal Lajos és Dalnoky Ferenc által létrehozott mű a város nyitottságát jelképezi. Július 13. Életének 63. évében elhunyt Zentay István, Debrecen volt szocialista alpolgármestere, főiskolai tanár. Az MSZP jelöltjeként a debreceni 5. számú választókerület szavazópolgárainak bizalmából 1994-ben került be a város közgyűlésébe, ahol a szocialista–szabad demokrata többség 1995-ben alpolgármesterré választotta. Július 15. Alig több mint három hónap alatt készült el a Határ úti ipari parkban a Xanga cégcsoport 4,5 millió euró értékű nyomdaipari beruházása. A csaknem ötezer négyzetméter alapterületű, megújuló energiaforrásokat is alkalmazó üzemben az amerikai tulajdonú RR Donnelley nyomdaipari vállalat magyarországi leányvállalata kezdte meg működését. Július 22–25. A Nagyerdőn először fogadta a sok ezer bulizót a Campus Fesztivál. A koncerteket filmvetítések, humorestek, táncházak és tanácsadások is gazdagították. Július 26. Balatonfüreden a hagyományos Anna-bálnak 2009-ben a cívisváros volt a díszvendége. Két virágkarnevál-kompozíció volt Debrecen ajándéka. Az ünnepi beszédet Kósa Lajos tartotta. Július 28. Bajnai Gordon miniszterelnök és Kósa Lajos polgármester közel egyórás megbeszélést folytatott egymással a régi városházán. Többek közt szóba került az uniós források felhasználása, az önkormányzati gazdálkodás, a helyi közösségi közlekedés átszervezésének kérdése, valamint az Európai Neutronkutató Központ (ESS) megvalósításával kapcsolatos magyar pályázat helyzete.

18 8

|

Debreceni krónik a

Augusztus 14–21. Az ünnep, a zene, a tánc és a virágok jegyében telt a 40. virágkarnevál hete. A főszerep ezúttal is a hagyományos karneváli felvonulásé és tűzijátéké volt, de a forgatagban többek között koncertdömping, utcabál, virágkiállítás, városnéző kisvonatozás és filmvetítés is gondoskodott arról, hogy emlékezetes legyen a jubileumi kikapcsolódás. A virágkarneválon első díjat nyert Debrecen kompozíciója és a brazil Vania Dutra Akadémia Táncegyüttes, a közönségdíjat pedig a Fórum Debrecen kocsija kapta. Augusztus 13. Messiások, avagy a nyugati ember és a megváltás gondolata címmel nyílt tárlat a Modemben. Az első héten 10 ezer látogatót vonzott kiállításon Picasso, Chagall, Warhol, Dalí, Munkácsy, Csontváry és Gulácsy műveit is megtekinthették. Augusztus 14. Csaknem kétszáz pályázó közül négy kategóriában választotta ki a zsűri az idei legszebb portákat a Tiszta udvar, rendes ház versenyben. Az eredményhirdetésen 18 díjat, 32 különdíjat és 98 elismerő táblát adtak át. Augusztus 18. Új sétálóutcával bővült a belváros: átadták a Csapó utcai ötezer négyzetméteres korzót, melyet növények, padok és vízijáték tesz hangulatossá. A beruházás mintegy 100 millió forintba került. Augusztus 19. Ismét együtt látható a Munkácsy-trilógia a Déri Múzeumban – köszönhetően annak, hogy a debreceni és a hajdú-bihari önkormányzatoknak sikerült megállapodást kötniük a Hamilton Galériával a Krisztus Pilátus előtt című kép bérbevételéről. Ugyanezen a napon több mint félszázan gyűltek össze a sajtó munkatársai közül a Debrecenből elszármazott újságírók immár kilencedik alkalommal megrendezett találkozóján. Szeptember 1. Az önkormányzat helyett a Debreceni Egyetem agrártudományi centruma működteti a

pallagi mezőgazdasági szakközépiskolát. Az átadást-átvételt a szeptember elsejei tanévnyitón ejtette meg Kósa Lajos polgármester és dr. Nagy János centrumelnök. Ugyenezen a napon a Csokonai Színház a 145. évadnyitója alkalmából a társulati ülést a „félkész” Latinovits Színházban tartották.

Szeptember 13. Máthé Gábor, a debreceni Tatár TC 24 esztendős Európa-bajnok teniszezője a 21. Summer Deaflympics Taipei 2009 versenyen – a hallássérültek olimpiáján – a bronzéremért rendezett mérkőzésen két játszmában verte német ellenfelét.

Szeptember 2. A belváros csaknem kétmilliárd forintért megvalósítandó fejlesztésére kapott EUtámogatás szerződését írta alá Pajna Zoltán alpolgármester és Debreczeni Ferenc, a regionális fejlesztési ügynökség igazgatója. A beruházás során átépítik a Hal közt és a Nagytemplom mögötti emlékkertet, megvalósul a nyugati tehermentesítő kiskörút első szakasza, a Simonffy utcai egykori iskola egykori épületét pedig ifjúsági közösségi házzá alakítják át.

Szeptember 30. Katonai nevelés és oktatás kezdődhet a debreceni általános és középiskolákban – erről írt alá megállapodást Kósa Lajos polgármester és Böröndi Gábor dandártábornok a városházán.

Szeptember 5–9. Rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Mezon-iroda. A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület és a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. által szervezett VII. Más7 Mezon Napokon a zene, a tánc és a kézműveskedés kedvelőit várták a Batthyány utcára. Szeptember 11–15. A XV. Alternatív Színházi Szemlének adott otthont Debrecen. A találkozón a Csokonai Színház, a Közép-Európa Táncszínház, a Stúdió K Színház és a Színművészeti Egyetem csoportjai is bemutatták a darabjaikat. Szeptember 16. Európa legrangosabb futball-kupasorozata, az UEFA Bajnokok Ligája főtáblájára került a DVSC. A december 9-ig tartott csoportkör első meccsét szeptember 16-án a Liverpool otthonában játszotta a Loki, s oda-vissza vágós párharcot vívott a francia Olympique Lyon és az olasz Fiorentina csapataival is. Vendéglátóként a fővárosi Puskás-stadionban fogadta vetélytársait a DVSC-Teva, s három hazai BL-fellépésére összesen 126 ezer néző váltott jegyet. A csoportkörből a debreceni csapat nem jutott tovább.

Október 20. Gólfesztivál kápráztatta el a telt házas Puskás-stadion publikumát október 20án, a DVSC és a Fiorentina BL-meccsén. Az eredmény 3–4 lett, s a mieink első góljáért Czvitkovics Péter egymillió forintot kapott a Nemzeti Sporttól. Ezt a pénzt jótékony célra, egy debreceni és egy fővárosi – beteg gyerekeket támogató – alapítványnak ajánlotta fel a futballista. November 6. Hetvenötödik születésnapját ünnepelte Sárközy Zoltán, a Csokonai Színház Jászai-díjas, érdemes művésze. Ebből az alkalomból ajándékozta meg a közönséget a Vincent van Gogh című monodrámával. Ugyanezen a napon megkezdődött a fasorrekonstrukció a Csillag utcában. A csaknem 120 japánakác helyére 2010 őszére kétszer annyi gömb mezei juhart ültetnek. November 13-–15. Márton-napi libalakomát és borkóstolást rendezett a debreceni és az egri önkormányzat, valamint a Barabás étterem a Kossuth téren. November 7. Huszadik születésnapját ünnepelte a Modern Tánc-Játék Stúdió. A Holb Ibolya vezette társulat ennek első állomásaként mutatta be a Kézjegy című estet az Egyetértés művelődési házban.

Debreceni krónik a

| 189

November 12. A Cívisbusz Konzorcium új busztelepét avatta fel Kósa Lajos polgármester és Kossa György, az Inter Tan-ker Zrt. vezérigazgatója. A Határ úti ipari parkban megépített komplexumban szerelő- és üzemcsarnok, irodaház, üzemanyagkút, gépjárműmosó és diagnosztikai vizsgálósor is van. December 1. A segítséggel élők nemzetközi napja, valamint a Magyar Speciális Olimpia Szövetség fennállásának 20. évfordulója alkalmából sportnapot rendeztek a fogyatékossággal élők és az épek egymáshoz közelebb vitele céljából a Hódos Imre-sportcsarnokban. A résztvevők Debrecen élvonalbeli kézilabdacsapatainak tagjaival alkottak vegyes csoportokat az ügyességi játékokban.

képviselői és az AKSD munkatársai a Zákány utcában. Márciusban 10 helyen több mint 200 fát telepítenek, virágágyásokat újítanak fel (20 millió forintért), s a Csillag utcában folytatódik a fasor-rekonstrukciós program. Március 31. A megye és a város vezetőivel találkozott március 31-én Debrecenben Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje.

2010

Március 26–28. Jubileumi, 20. évhez érkezett az immár harmadik alkalommal a Kölcsey Központban megrendezett Utazás és Szabadidő Kiállítás és Vásár, melyen 120 kiállító mutatkozott be. Az esemény Magyarország egyik legnagyobb idegenforgalmi kiállítása. Közel 3000 négyzetméteren 120 utazási iroda, idegenforgalmi szolgáltató ismertette meg kínálatát a potenciális utazóközönséggel.

Január 16. Tíz éve Debrecen Város Bálja nyitja a báli szezont. A Kölcsey Központban mintegy nyolcszáz ember ünnepelte méltó módon a jubileumot. A város bálja – amely az évek során rangos társadalmi eseménnyé nőtte ki magát – Debrecen önkormányzatának kezdeményezésére jött létre abból a célból, hogy összehozza mindazokat, akik az elmúlt időszakban munkájukkal és tehetségükkel sokat tettek a város szellemi és gazdasági gyarapodásáért.

Április 7. Új üzem alapkövét tették le a Határ úti ipari parkban. Az Inter Tan-Ker Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. elektromos hajtásláncot is gyártó, összeszerelő üzemet létesít három ütemben. A költség – nyolc év alatt – elérheti a 10 milliárd forintot, s a dolgozói létszám a kezdeti 100–150ről ezerre is nőhet. A cég tudásközpontot is létre akar hozni Debrecenben, s ebben a budapesti és a győri műszaki egyetemek is partnerei.

Január 25. Több mint egymilliárd forint értékű magánberuházás eredményeként nyílt meg a Péterfia utcán a négycsillagos Hotel Óbester.

Április 9–11. Az I. Debreceni Mangalicafesztivál ízes forgataga várta a látogatókat a főtéren.

Február 16. Az év tourinformátora – 2009 díjat vehette át Danyi Zoltán, a debreceni Tourinformiroda vezetője a XVIII. Turisztikai díjátadó gálán. Boros László, a Belga étterem mesterszakácsa az Év Gasztronómusa díjat érdemelte ki. Március 1. A zöldfelületek növelése érdekében 24 előnevelt díszcseresznyefát ültettek el a város

19 0

|

Debreceni krónik a

Április 9. Száznégy gépkocsi számára parkolót alakított ki a Teva a Benczúr utcában. A területet érinteni fogja a kerékpárút-hálózat, s tárgyalnak arról is, hogy a buszközlekedés is áthaladjon e szakaszon, hiszen négyszáz dolgozóval gyarapodik a cég kollektívája. A parkoló 30 millió forintba került. Fákat ültettek, járdát építettek, a megállóhelyekbe gyeprácsot telepítettek. Elkülönített helyen parkolhatnak a mozgáskorlátozottak.

Április 13. Kozák Gábor, a Povolny Ferenc Szakképző Iskola diákja nyerte az országos szobafestő versenyt Kecskeméten. A legjobban szereplő intézmény is a Povolny lett. Április 16. Fél évszázaddal ezelőtt kezdte meg a postaforgalmi szakképzést a Bethlen-középiskola – ebből az alkalomból rendezett ünnepséget az intézmény és a Magyar Posta. Április 17. A Debreceni Egyetem elnyerte a kutatóegyetemi címet, s ezzel elkezdi az új programját, amelyre hárommilliárd forint európai uniós támogatást is kapott. Az egyetemnek az is célja, hogy elérje az európai elitegyetemek tudományos teljesítményét, színvonalát és elismertségét. Kiemelt alaptémakörei: molekulatudomány és gyógyszerkutatás, fizika-, számítás- és anyagtudomány; molekuláris medicina; egészség- és környezettudomány; nyelvtechnológia és a bioetika. Május 1. A vidámpark megnyitásának 50. évfordulójára emlékezett a Nagyerdei Kultúrpark. A gyerekek ingyen léphettek be, s sok attrakció, íjászbemutató, arcfestő és múltidéző kiállítás is szórakoztatta a vendégeket. Május 4. A haderők megváltozott szövetségi, uniós és humanitárius feladatainak teljesítéséről tárgyalt Debrecenben a Visegrádi Együttműködés védelmi munkacsoportja. A munkacsoport tagjai a régi városházára is ellátogattak. Május 14. Az egyetemi informatikai kar új épületének alapkövét tették le a Kassai úti campuson. Május 31. Debrecen és New Brunswick testvérvárosi szerződése aláírásának 20. évfordulóján nagyszabású magyar örökség napot rendeztek a tengerentúlon, melyen részt vett a Debreceni Népi Együttes. Az egyetemi könyvtár gyűjteményéből egy 50 rézkarcot tartalmazó kollekció egy évig – négy helyszínen – lesz látható az USA-ban.

Június 10. A 25. Adyák-gálát rendezte meg az Ady-gimnázium a Csokonai Színházban. Június 17. Testvérvárosi szerződést kötött egymással Debrecen és a görögországi Patrasz. A megállapodást Halász János kulturális ügyekért felelős alpolgármester és Nikosz Tzanakosz, Patrasz alpolgármestere írta alá a debreceni régi városházán. Patrasz Debrecen 15. testvérvárosa. Június 22. Brüsszelben vették át az első díjat a debreceni Vörösmarty-iskola diákjai, akik a termékhamisítás témájáról készített kisfilmükkel megnyerték az Európai Bizottság – Színtiszta utánzat című – pályázatát. A csoport klasszikus meséket feldolgozva mutatta meg, hogy a gyerekek is fogékonyak a hamisítás okozta problémákra. Június 25. Az ország egyik legstabilabb felsőoktatási intézménye a kutató-elit egyetemi rangot kapott Debreceni Egyetem (DE) – mondta el cikluszáró sajtótájékoztatóján Fésüs László akadémikus, rektor. A hallgatói létszám meghaladja a 33 ezret, ezzel a DE az ország legtöbb hallgatót oktató egyetemévé vált. Évről évre több a külföldi hallgató, immár 2800-an vannak. A most zárult tanévben 3500 diplomát adnak át. Az egyetem 2007 óta 41,5 milliárd forint értékű fejlesztéshez nyert el 32,4 milliárd forint támogatást. Az egyetemnek 30 cége van, évi 65–70 milliárd forintból gazdálkodik, s 60 milliárdos a vagyona. Fésüs László június 30-án adta át a rektori láncot az utódjának, Fábián Istvánnak, aki július 1-jén lépett hivatalba három évre szóló mandátummal. Június 27. Világpremierrel állt elő a Debreceni Kodály Kórus a 2011-es Liszt Ferenc-évre: ötnapos munkával készít CD-felvételt a Faraktár utcai református templomban. A rögzítendő művek többsége olyan, amelyet még egy együttes sem vett lemezre.

Debreceni krónik a

| 191

Június 30. Bulgária, Cseh-, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna legjobb informatikus diákjainak rendezte meg a Mechwartszakközépiskola a Hálózati akadémiai játékokat. A csapatversenyt a magyarok nyerték (Berna Dániel, Pataki Tamás és Birincsik Gábor. Az egyéni kategóriában 2. lett Szabó Gábor, a szimulációs programok egyéni kategóriájában pedig 3. Bessenyei Csilla. Július 2. Huszonöt éve, a 19-es buszok akkori vonalán indult meg a trolibuszos tömegközlekedés Debrecenben – ebből az alkalomból rendezett ünnepi tanácskozást a DKV Zrt. a Kölcsey Központban. A város első trolivonalát – 1978 december végi határidővel – a megszüntetett, 6. számú villamosok helyére tervezték, a Dósa nádor tér és a Köztemető közötti útvonalra. Ennek üzemeltetési bonyolultsága miatt végül a Segner tér és a csapágygyár közötti vonal valósulhatott meg. Július 6. Elkészült a Debreceni Egyetem főépületének új díszkivilágítása. Mostantól a hamarosan alapításának 100. évfordulóját ünneplő intézmény patinás főépülete mindennap alkonyattól éjfélig fényárban úszhat. Július 13. Árvízvédelemért Szolgálati Jelet adományozott a Magyar Honvédség katonáinak Hende Csaba honvédelmi miniszter. Az elismeréseket a tárcavezető a Kossuth téren megrendezett, ünnepi sorakozón adta át a kitüntetetteknek. Új üzemet avatott a Teva Gyógyszergyár Zrt. a debreceni telephelyén. Az ünnepségen jelen volt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Aliza Bin-Noun, Izrael nagykövete, valamint Shlomo Yanai, a Teva Pharmaceutical Industries Ltd. elnök–vezérigazgatója is.

192

|

Debreceni krónik a

Július 15–18. A Debreceni Virágkarnevál 2010-ben is bemutatkozott két magyarországi városban. A roadshow első állomása Eger volt, ahol július 15. és 18. között a Végvári Vigasságok 2010 rendezvény vendégeként vett részt két virágkocsi, méghozzá a Szent Koronát ábrázoló és Debrecen város kocsija, a Gyevi bíró című kompozíció. A népszerűsítő rendezvény második állomása Pécsett volt augusztus 6. és 8. között. Július 29.–augusztus 1. A világ tizennégy országából húsz kórus vett részt a XXIV. Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen. A kétévente megrendezett eseményt a világ tíz legjobb kórusversenye között tartják számon. A kórusverseny történetében először fordul elő, hogy nagy létszámú kórusok jelentkeztek a világ több országából, többek között Kubából, Kínából, Litvániából, Lengyelországból, Franciaországból, Olaszországból. A nagydíjat a németországi Consono Kamarakórus nyerte, s a debreceni Ady Endre Gimnázium Leánykara is magas pontszámot ért el.

Tartalom Bevezető

|5 | 11

Az önkormányzat

A gazdálkodó város

| 43

A gondoskodó város

| 97

| 125

A szellemi központ

A sportváros

|

157

a város kitüntetettjei

| 171

a város elismerései

| 174

Debreceni krónika

| 177

TA R TA LO M

| 193

Debrecenben

Recommend Documents