BODNÁR R. K. – BOLGÁR B. – VASVÁRI M. (2008): Zöld(?)szállodák Debrecenben. In: Orosz Z. et al: IV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, II. kötet, Debrecen, ISBN 978-963-06-4625-3, pp. 116-121.
Bodnár Réka Kata – Bolgár Blanka – Vasvári Mária Zöld(?)szállodák Debrecenben 1. Bevezetés A fenntarthatóság fogalma nem új keletű, már a ’80-as években a környezetvédelmi mozgalmak jelmondata volt. A turizmusban – mint a gazdaság egyik legjelentősebb ágazatában – szintén elterjedt a fenntartható turizmus fogalom. Eszerint a fenntartható turizmusfejlődés hosszú távon tiszteletben tartja a jelenlegi gazdasági, társadalmi-kulturális és fizikai erőforrásokat, emlékezetes élményeket nyújt a látogatóknak és javítja a helyi lakosság életkörülményeit (PUCZKÓ L. – RÁTZ T. – LENGYEL M.). Az utolsó évtizedben a fenntarthatóság jegyében, a nemzetközi szállodaiparban is egy csendes forradalom zajlott le. Világszerte számos szálloda változtatta meg szemléletmódját, változások következtek be az üzemeltetésben, az irányításban, vagyis egy környezetbarát és társadalmilag felelős üzleti gyakorlatot kezdtek alkalmazni (IHEI 2002). Ezt támasztja alá számos olyan törekvés is, amely a szállodaipar „zöldítését” tűzte ki célul. Ilyen kezdeményezés például az International Tourism Partnership által megjelentetett számos kiadvány, amelyek követendő példákat mutatnak be, konkrét építési, működtetési javaslatokat ajánlanak a szállodáknak: Going Green; Minimum standards toward a sustainable hotel; Green Hotelier; Sustainable hotel siting, design and construction; Environmental management for hotels; Benchmarkhotel (INTERNATIONAL TOURISM PARTNERSHIP 2008). Szükség is van ezekre a kezdeményezésekre, mivel a szállodák – kiváltképp a nagyobbak – olyan komplex ipari létesítmények, melyek nagyfogyasztónak és ezáltal nagy kibocsátónak is számítanak. Például egy, a Hong Kong-i szállodák körében végzett kutatás kimutatta, hogy a szállodák energia-felhasználásának következtében, egyéjszakás megszállás esetén, egy szoba átlagos energiafelhasználása 342 kWh/m2/év, ami 14-38 kg szennyező anyagot jelent évente. Ezek a mutatók városközponti, sokemeletes, 200-700 szobás szállodákra vonatkoznak – évi 80%os kihasználtsági szint mellett – így ezek az adatok természetesen nem alkalmazhatók bármely (kisebb) szállásadó egységre, a számok azonban elgondolkodtatóak (CHAN, W. – LAM, J.C. 2002). 2. Alkalmazott módszerek A nemzetközi körkép és tendenciák ismeretében kíváncsiak voltunk a hazai helyzetre is. Ezért végeztünk egy teljes körű kérdőíves felmérést a debreceni kereskedelmi szálláshelyek körében. A Debrecenben – Magyarország második legnagyobb városában – kapott vizsgálati eredmények, természetesen nem reprezentálhatják maximálisan az országos helyzetet, ugyanakkor jó viszonyítási alapot adhatnak arra vonatkozóan, hogy ma mennyire működik környezettudatos módon hazánkban a szállásadói tevékenység. Köztudott, hogy a szállásadás a magántulajdonon alapuló vállalkozás. Napjainkban, hazánkban is számos olyan szálláshely üzemel, amely a tulajdonformáját és az üzemeltetését tekintve is önálló, családi vállalkozás. Ennek megfelelően többségük kis szobakapacitású szálloda, panzió, vagy fogadó. Üzemelésük – főként a privatizáció időszakában – gyakran spontán módon kezdődött, üzleti sikerük pedig a tulajdonos/üzemeltető rátermettségén alapul.
Debrecenben is ez az általános helyzet, azaz arányait tekintve kevés (6,7%) a valamely szállodalánchoz tartozó egység és egyértelmű a kisebb panziók dominanciája (47,8%). Ezért döntöttünk úgy, hogy „Zöld szálloda” kérdőívünkkel felkeressük az összes – a Tourinform Iroda adatbázisában szereplő – debreceni szálláshelyet. A kérdőív nyolc fő részre tagolható; az első rész általános, a szálláshelyre vonatkozó kérdéseket tartalmazott (pl. tulajdonos, működés kezdete, szobaszám stb.), míg a többi hét a szállodaipar azon témaköreit – a létesítmény környezetbe illeszkedése, látványa; energiafogyasztás; vízhasználat; hulladékgazdálkodás; zajvédelem; beszerzések; egyéb szolgáltatások – dolgozta fel, melyek nagyon fontosak a környezetre gyakorolt hatás szempontjából. A kérdőíves felmérés több szakaszban zajlott; első körben postán küldtük ki a kérdőíveket, azonban nagyon alacsony volt a visszaküldési arány (16,6%). Ez az adat jelzésértékű lehet a témára való fogékonyság, pontosabban annak hiánya tekintetében! Második körben telefonon kerestük meg a szállásadókat és újra megkértük őket, legyenek segítségünkre a kutatásban. Végül, a harmadik körben személyesen kerestük fel azokat az egységeket, akik a telefonos megkeresésre sem reagáltak. A lekérdezés ez esetben közvetlen módon, kérdezőbiztosokkal történt meg. Ily módon a 42 nyilvántartott szálláshelyből 23-t (54,7%) sikerült lekérdezni, 7 szálláshely (16,6%) egyáltalán nem kívánt válaszolni, a fennmaradó 12 szálláshelyet nem tudtuk elérni főként azért, mert nem üzemelt a téli (vizsgálati) időszakban. 3. Ökocimkék a szállodaiparban Az International Ecotourism Society (IES) felmérése igazolja, hogy egyre inkább nő azoknak a turistáknak száma, akik előnyben részesítik a zöld szálláshelyeket. Az IES eredményei szerint ugyanis a turisták 70%-a hajlandó többet fizetni egy olyan szálláshely szolgáltatásaiért, amely érdekelt a környezet- és természetvédelem ügyében. Ma már világszerte, számos ilyen szálláshely közül választhat a turista. Választását megkönnyítik az olyan utazási irodák, amelyek „zöld” szálláshelyeket, fenntartható turisztikai programokat kínálnak. Ilyen például az Agoda online utazási iroda, amely főleg Ázsiára specializálódott, sőt a magyar tulajdonú Eupolisz utazási iroda a „Ha eleged van az ipari turizmusból” szlogen alatt hirdeti ajánlatait. Az ökocimkék is segítik a környezettudatos turistát a választásban. Számos ilyen védjegy létezik már, az egyik legismertebb az Európai Unió által létrehozott Európai Virág. Magyarországon eddig egyetlen szálláshely nyerte el ezt a védjegyet, az alsópáhoki Kolping Családi Szálloda. Az egyik legszigorúbb előírásokat tartalmazó címke a svéd Nordic Swan ökocímke (NORDIC ECOLABELLING 2008). Az Amerikai Egyesült Államokban működő Green Hotels Association nem csupán a „zöld” címkével látja el a szervezet tagjait, hanem példamutató módon tartalmas, számos irányelvet tartalmazó kiadványokkal is. Környezetbarát termékeket árusít, valamint környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat forgalmazó, illetve nyújtó cégek katalógusát állítja össze és kínálja fel tagjainak, ismertető előadásokat szervez stb. (GREEN HOTELS ASS. 2008). Magyarországon az ún. „Zöld Szálloda” pályázat hasonló célt szolgál. A Magyar Szállodaszövetség 1996 óta, kétévente ítéli oda a sikeres pályázóknak a címet. A pályázat során komplex követelményrendszernek kell megfelelni. Felismerve a tulajdonosi szemléletből adódó különbségeket, 1999 óta két kategóriában hirdetnek győztest; független, illetve lánchoz tartózó szállodák kategóriában. Néhány budapesti szállodalánc az évek során többször is kitüntetett helyezést ért el, emiatt ők már időbeli korlátozás és anélkül, hogy újra kellene pályázniuk, használhatják „A Magyar 2
Szállodaszövetség Zöld Szállodája” címet. Ebbe a körbe tartoznak például a Sofitel Atrium, Congress Park Hotel Flamenco, Mercure és a Taverna Szálloda. A vidéki szállodák közül külön említést érdemel a szarvaskői Öko-Park Panzió. A debreceni Aquaticum Termal és Wellness Szálloda 2005 óta büszkén viseli a Zöld Szálloda címet, míg 2001-ben az Aranybika Szálloda vett részt a pályázaton, de nem járt sikerrel. 4. Környezettudatosság a szálláshelyeken A kutatás során fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy önálló szálláshelyekről van-e szó. Mivel Európaszerte a szállodák 70%-a nem tartozik egyetlen szállodalánchoz sem, így ezek környezetbarát működtetése csupán a tulajdonosok és működtetők környezeti tudatán múlik, ugyanakkor a szállodaláncok nagy része testületi szinten jól meghatározott környezetvédelmi politikát dolgoz ki, amit a társult egységeknek el kell fogadniuk (JOHNSON, C.–IUNIUS,R.F. 1999). Ilyen például az Accor Csoport környezetvédelmi kartája, amely korábban 15 pontból állt, mára azonban már 65 pontra bővült. Ebben olyan témakörök (akciók) szerepelnek, mint a tájékoztatás, az energia, a víz, a szennyvíz, az ózonréteg, a biodiverzitás, a zöld beszerzések és az ISO tanúsítvány. Minden, az Accor Csoporthoz tartozó szállodának ki kell választani az akciók legalább egyharmadát, melyeket alkalmazni fog az üzemelés során, függetlenül attól, hogy hány csillagos a szálloda. Véleményünk szerint, például a Magyar Szállodaszövetség is kidolgozhatna – a magyar viszonyoknak megfeleltetve – egy ehhez hasonló szabályozórendszert tartalmazó dokumentumot, ezáltal (is) segítve a környezettudatos szemlélet terjedését a szakmában. A kérdőívünk első részét képező általános kérdésekre adott válaszokon jól lemérhető a szálláshely-üzemeltetők/tulajdonosok környezettudatossága. A válaszok egy része biztató, mivel a válaszadók 82,6%-a egyetért azzal az állítással, miszerint egyre nő a környezet védelmét, épségét fontosnak tartó turisták száma; 78,2%-a vallja, hogy a környezettudatos szálláshelyek vonzereje egyre felértékelődik. A válaszadók közül 14 szálláshely (60,86%) rendelkezik valamilyen minőségbiztosítási rendszerrel; 13 helyen (56,52%) az alkalmazottak továbbképzése kitér a takarékosságot, a környezet védelmét szolgáló intézkedésekre is. A 23-ból 12 szálláshely (52,17%) folyamatos fejlesztésekkel kíván megfelelni az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak; és végül a takarékosságot előtérbe helyezve, 7 szálláshelyen (30,43%) a nyilvántartások számítógépes rendszerben – a papírhasználatot minimalizálva – zajlanak. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol nagyfokú hiányosságok mutatkoznak. Például a megkérdezett szálláshelyek közül csupán háromban teljes, kettőben pedig rész munkaidőben, foglalkoztatnak környezetvédelmi felelőst, aki elsősorban a housekeeping, a műszaki karbantartó vagy a minőségbiztosítási részleg alkalmazottja. Ezek a szálláshelyek szállodalánc tagjai, akik egyébként is előírják ennek a feladatkörnek a betöltését. Az e kérdésben kapott számadatok a válaszadók tekintetében is rendkívül alacsonyak és ne feledjük, hogy Debrecen kereskedelmi szálláshelyeinek alig több mint a fele volt hajlandó részt venni a felmérésben. Ezek az eredmények részben biztatóak és az új, környezeti szempontból fenntartható szemlélet terjedésének lehetőségét hordozzák magukban, ugyanakkor a környezeti problémák jelentőségét tekintve jelenlegi szintjükön elenyészőnek mondhatók. Mindazonáltal az állami irányítás és szabályozás fontosságára hívják fel a figyelmet, mivel eddig kevés olyan specifikus kormányrendelet született világszerte, amely az utazással és turizmussal foglalkozó vállalatokat környezettudatos cselekvésre ösztönözné. Mindaddig, amíg a gazdasági szféra – így a turizmus – körében nem honosodik meg a vállalati fenntarthatóság gyakorlata, addig sajnos kevés fenntartható módon működő vállalkozásra számíthatunk e téren is. 3
5. Energiafogyasztás a szálláshelyeken Az eddigi tudományos kutatások rámutattak arra, hogy a turizmusszektoron belül a legnagyobb energia-felhasználók a szállodák, melyek nagy része a nem megfelelő energiagazdálkodás következtében nagymértékű szennyezést idéz elő. E problémára érzékenyebben kezdtek odafigyelni az 1990-es évektől kezdődően, amikor a globális felmelegedés problémája világszinten is ismertté vált. A debreceni szálláshelyek energiafogyasztásáról nincsenek konkrét adataink, az azonban megállapítható, hogy a vizsgált szálláshelyek fűtésrendszere a legtöbb esetben gázalapú, ami a CO2 kibocsátás szempontjából sokkal előnyösebb a szénalapú, illetve fafűtésrendszerekhez képest. Biztató a kérdőíves felmérés azon eredménye is, mely szerint a szálláshelyek 69%-ában a fűtés és légkondicionálás – mivel szobánként szabályozható – az üres státusú szobákban csekély mértékű vagy teljesen kikapcsolt. A kérdőívezés során a legjobb – ám a villamosáram ára által is erősen befolyásolt – eredményeket az energiatakarékossággal kapcsolatos kérdésekben kaptunk. A 23 megkérdezett szálláshelyből ugyanis 16 helyen (69,6%) használnak "A" kategóriájú energiatakarékos háztartási gépeket; 11 szálláshely (47,8%) kapubejáróját, parkolóját, sötét folyosóit pedig állandóan működő fényforrás helyett mozgás érzékelővel/időkapcsolóval rendelkező berendezésekkel látták el. 19 esetben (82,6%) az irányító jelzések megvilágítására kis energiafelvétellel működő fénykibocsátó diódákat (LED) alkalmaznak. Nagyon magas arányban, 20 szálláshelyen (87%) használnak energiatakarékos fényforrásokat, továbbá 19 szálláshelyen a nyílászárók hő- és hangszigetelése is megfelelő. A vendégek tájékoztatása, takarékosságra való figyelemfelkeltése terén azonban nagy hiányosságok mutatkoznak. Ez azért is nagy probléma, mert csupán 4 szálláshely (17,4%) rendelkezik olyan rendszerrel, ami a vendég távollétében a szükségtelen fogyasztókat automatikusan kikapcsolja. 6. Vízhasználat a szálláshelyeken Vízhasználat terén az ún. „törölköző program” Európaszerte elterjedt gyakorlat, mely nemcsak víz- és energiamegtakarítást eredményez, hanem a kibocsátott detergensek mennyiségét is csökkenti, valamint hosszabb élettartamot biztosít az anyagoknak. A Green Hotel Association jelentése szerint a vendégek 70-90%-a együttműködő az ilyen jellegű programokban. A Six Continents Hotels kimutatása szerint egy 150 szobás szálloda e program segítségével havonta 22700 l vizet és 150 l mosószert spórolhat meg (BOHDANOWICZ, P. 2006). Környezetkímélő megoldást jelenthet a víztakarékos berendezések, környezetbarát tisztítószerek használata is. A debreceni szálláshelyek esetében is kedvezőnek értékelhető, hogy a 23 megvizsgált szálláshelyből 16 helyen (69,6%) víztakarékos háztartási gépeket alkalmaznak, 18 helyen (78,2%) víztakarékos WC tartályokat használnak. Valamivel kevesebb, 15 szálláshely jelölte meg, hogy a hatósági előírásoknak folyamatosan megfelelő a szennyvízkibocsátás és a szükséges előtisztítás is megvalósul. A környezetért a vendégekkel való hatékony együttműködés tekintetében elgondolkodtató azonban, hogy csupán 2 helyen (8,7%) található feltűnő helyen, írott tájékoztató, amely emlékezteti a vendégeket a víz takarékos használatára. További probléma, hogy csak 8 szálláshelyen (34,8%) használnak víztakarékos – billenőfejes/mozgásérzékelős – csapokat, és csupán 3 helyen történik a WC öblítése, illetve a növények öntözése nem az ivóvízhálózatból származó vízzel. 4
7. A szálláshelyek hulladékgazdálkodása A hulladékgazdálkodás terén is számos környezetbarát megoldás létezik, azonban ezek ismerete és használata sajnos nem jellemző a debreceni szállásműködtetők körében. A legtöbb fejlett országban már bevett gyakorlat a szelektív hulladékgyűjtés, Debrecenben azonban ez még nem működik teljeskörűen. Még ha meg is lenne a szelektíven gyűjtésre való hajlam, hiányos az ezt kiszolgáló infrastruktúra. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a válaszadók közül 7 helyen (30,4%) gyűjtik – legalább négy komponensre – szelektíven a szemetet, további 5 helyen csak részleges szelektálás van. Mindössze 5 szálláshely (21,7%) gondoskodik az újrahasznosítható anyagoknak a termelési folyamatba történő visszakerüléséről is, azaz a válaszadók egynegyedét sem érinti ez a tevékenység. A szálláshelyek közül csupán kettőben találhatóak meg a szelektív hulladékgyűjtés edényei minden szobában. Az egyik szálláshely működtetője azzal indokolta e tekintetben nemleges válaszát, hogy túl sok helyet foglalnak ezek az edények. Pedig jobbnál-jobb megoldások (pl. többrekeszes hulladékgyűjtő edények) léteznek már erre a problémára is. A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentését szolgálja a nem egyszer használatos, műanyag evőeszközök, illetve a nem külön csomagolt, kiporciózott élelmiszeradagok preferálása is, mivel a csomagolóanyagok hatalmas mennyiségű, zömében fölöslegesen képződő hulladékot eredményeznek. Ezen a téren jobbak a felmérésünk eredményei, mivel 17 helyen (73,9%) egyáltalán nem alkalmaznak egyszer használatos papírból, műanyagból készült poharat, tányért, evőeszközt. 15 szálláshelyen a fürdő vagy tusoló helyiségekben a folyékony szappan, testápoló szer megfelelő mennyiségének adagolását szolgáló és újra tölthető készülékek vannak felszerelve. Minden tekintetben pozitív, hogy 11 helyen a szálláshely által tovább használni már nem kívánt tárgyakat nem dobják ki, hanem felajánlják karitatív szervezeteknek, vagy áron alul értékesítik. Megjegyzendő azonban, hogy a szervesanyag-maradékok helyben történő újrahasznosítását (komposztálás, biogáztermelés stb.), sőt a rászorulóknak történő eladományozását gyakran a helyi közegészségügyi törvények/rendeletek akadályozzák meg. 8. Egyéb környezetbarát megoldások a szálláshelyen A szálláshelyek környezetet kímélő működését további megoldások is hatékonyan segíthetik elő. Ilyenek lehetnek például a beszerzéseknél az ökocimkével vagy valamilyen minősítéssel rendelkező termékek előnyben részesítése; a biotermékek vagy helyi termékek használata; az alkalmazottak folyamatos képzése a környezetvédelmi előírások, (munka)módszerek terén; és nem utolsó sorban a vendégek figyelmének felkeltése, valamint a környezetvédelmi együttműködésekbe, programokba történő hatékony bevonásuk stb. Ezek a módszerek azonban egyelőre kis népszerűségnek örvendenek a debreceni szálláshelyek körében, mivel csupán 4 helyen (17,4%) alkalmaznak környezetvédelmi szempontból minősített beszállítókat. Valamivel többen, de még mindig kevesebben, mint a válaszadók felénél – 11 helyen (47,8%) – részesítik előnyben a környezetbarát emblémával ellátott termékeket. Ugyanennyi helyen jelezték, hogy a takarításhoz alkalmazott tisztítószerek biológiai úton lebomlóak. Jó hír viszont, hogy 13 helyen (56,5%) már fontosnak tartják, hogy a felhasznált élelmiszer-alapanyagok ne legyenek génkezeltek, és ne tartalmazzanak vegyszermaradványokat. A legnagyobb hiányosságok a vendégekkel való környezettudatos kommunikáció, illetve a szálláshely környezettudatos cselekvéseibe történő bevonásuk terén mutatkoznak, hiszen csupán töredéknyi, 2 szálláshely (8,7%) látja el vendégeit írásos tájékoztatóval, amely 5
tartalmazza a „zöld szálláshely” környezetvédelemmel kapcsolatos céljait, intézkedéseit és egyben a vendégek felé irányuló kéréseit is. Pedig az összefogásra nagy szükség lenne ahhoz, hogy minél hamarabb jelentős és pozitív irányú változások mehessenek végbe a turizmusipar e korántsem kis jelentőségű szeletében. 9. Összefoglalás A nemzetközi helyzet ismeretében kérdőíves módszerrel megvizsgáltuk a debreceni kereskedelmi szálláshelyek működését a fenntarthatóság szempontjából, üzemeltetőinek környezettudatosságát, és a kapott vizsgálati eredményekből következtetéseket vontunk le a hazai helyzetre vonatkozóan is. Ezek alapján megállapítható, hogy ma Magyarországon a szállásadói tevékenység során – mivel főként magántulajdonon alapuló szolgáltatásról van szó – nem teljesül az egészséges környezet szempontjából elvárható mértékben a környezettudatos magatartás, azaz még korántsem elég „zöldek” a kereskedelmi szálláshelyeink. Ez leginkább abból adódó probléma, hogy a szálláshelyek üzemeltetői még nem ismerték fel elég széles körben a tiszta környezet és a szolgáltatás jobb értékesíthetősége között fennálló egyszerű kapcsolatot, illetve a piacon tapasztalható kiélezett versenyben nem marad idő, pénz és energia a környezettudatos fejlesztésekre. Ez a fajta szemlélet azonban alapvetően téves és zsákutcába vezető, hiszen statisztikailag is kimutatható, hogy a turisták motivációiban és a célterület – azon belül a szálláshely – kiválasztása során egyre jobban érvényesül, felértékelődik a tiszta, egészséges környezet jelentősége. Nem véletlen az olyan utazási irodák egyre növekvő száma sem, akik kifejezetten ilyen desztinációkba, célirányosan ilyen utazóközönségnek, piaci szegmensnek szervezik útjaikat, továbbá marketingjükben is hangsúlyozzák az egészséges környezet fontosságát. Alapvető fontosságú tehát – és e cikk fő célja is – a figyelem problémára történő ráirányítása mind a szállásadók, mind az őket összefogó, képviselő szervezetek esetében. Közös érdekünk és egyben felelősségünk is a környezet állapotának megóvása, javítása, ezért javasoljuk és támogatjuk – az itt is bemutatott külföldi példák alapján – egy hazai (környezet)minősítő rendszer kidolgozását és széleskörű alkalmazását a szállásadói tevékenységet végző létesítmények körében. Felhasznált szakirodalom BOHDANOWICZ, P. 2006: Environmental awareness and initiatives in the Swedish and Polish hotel industries – survey results. International Journal of Hospitality Management 25. pp. 662-682. CHAN, W. – LAM, J. C. 2002: Prediction of pollutant emission through electricity consumption by the hotel industry in Hong Kong. IJHM 21. pp. 381-391. GREEN HOTELS ASSOCIATION, 2008 http://www.greenhotels.com/index.htm INTERNATIONAL HOTEL ENVIRONMENTAL INITIATIVE – IHEI, 2002: http://www.greenthehotels.com/eng/handenv.htm INTERNATIONAL TOURISM PARTNERSHIP, 2008: http://www.tourismpartnership.org/index.html JOHNSON, C.–IUNIUS, R.F. 1999: Competing in Central Eastern Europe. IJHM 18. pp. 245-260. NORDIC ECOLABELLING, 2008; http://www.svanen.no PUCZKÓ L.–RÁTZ T.–LENGYEL M.: Fenntartható turizmus; http://www.ratztamara.com/sustain.html
6
