A KÖZALKALMAZOTTAK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA DEBRECENBEN . ( )

A KÖZALKALMAZOTTAK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA DEBRECENBEN .

(1916-1919)

Kahler Frigyes

A közalkalmazottak szerepe és jelentősége a polgári államban még jórészt tisztázatlan . Az államot - mint az uralkodó osztály elnyomó szervezetét szemlélve azt látjuk, hogy az államapparátus személyi összetételét illetően nem homogén. Az államgépezeten belül ugyanúgy ellentétek feszülnek, mint a társadalom más területein. Ezek az ellentétek egyes történelmi korszakokban kiélesednek. Ilyen időszak az első világháború utolsó két éve. Az uralkodó osztályok érdekét szolgáló háború terhei egyre jobban ránehezednek az államapparátus vagyonnal nem rendelkező tagjaira, a tisztvisel őkre. Az uralkodó osztályok a hatalom megtartása érdekében arra kényszerülnek, hogy az államgépezet mű ködését biztosítsák. Az egyre élesedő osztályharc viszonyai között azonban az állam gépezete mind kevésbé volt megbízható az uralkodó osztály számára. A tisztvisel ők - ideértve a rend őrség tagjait is - akiknek a háború előtt az állami szolgálat biztos megélhetést és kiemelt társadalmi állást jelentett - a háború utolsó időszakában megismerték a létbizonytalanság érzését, tapasztalniuk kellett, hogy a háborúban vagyonokat gyűjtött burzsoázia államának szolgálata sokszor az elemi szükségleteket sem biztosítja számukra. Ugyanakkor számos tudati elem kötötte a tisztvisel ői kart az állam szolgálatához. Ez az ellentmondás ismerhető fel azokban a dokumentumokban, amelyek a debreceni közalkalmazottak szociális követeléseinek érvényesítése érdekében keletkeztek. A rendkívüli gazdasági viszonyok tárgyi emlékei - az írott források mellett - a fennmaradt debreceni szükségpénzek is. Dolgozatunkban e két forrás felhasználásával igyekszünk feltárni a jelzett időszakban a debreceni közalkalmazottak gazdasági-társadalmi körülményeit.

A szükségpénzek fogalmas sokáig tisztázatlan volt numizmatikai irodalmunkban. A múlt század végéről származó definíció - bár több vonatkozásban tartalmazza a szükségpénzek ismérveit - arra törekszik, hogy a forradalmi korszakok állami pénzeit szükségpénzként tüntesse fel, tagadva ezzel mind Rákóczi szabadságharc, mind az 1848-49-es forradalom államának szuverenitását. Újabb irodalmunkban Kupa Mihály tett kísérletet a szükségpénz fo1 Kahler Frigyes : A szükségpénz fogalma és funkciói . Az érem. 1974 . 1. sz. és az ott idézett : Marx Károly : A politikai gazdaságtan bírálatához. Bp . 1953 . 43-165 . old. Vö. még Kupa Mihály : A papír szükségpénzek fajai. Az Érem . 1967. 39-40., 398-407. old.

55

Balmának meghatározására . Fejtegetései azonban. a helyes künditlási alápot nélkülözik, s így - bár ő is számos valós fogalmi elemet tár fel - végül nem határozza meg a szükségpénz fogalmát . Magunk Marx pénzfogalmából és a pénz közismert öt funkciójából indultunk ki. Közgazdaságilag így a pénzt, mint áru és tulajdonviszonyok - azaz társadalmi viszonyok - hordozóját szemléljük, amelyet az állam igen korán a jogi szabályozás körébe von. A pénz tehát minden esetben az állam - vagy az álla mnevében az erre meghatalmazott jogi vagy természetes személy - hozza forgalomba . A szükségpénz fogatma és funkciója a történeti megjelenéséhez kötött . Konkrét megjelenésének gazdasági és társadalmi talaja más és más, közös vonása a fizetőeszközök abszolút vagy relatív hiánya egy államon belül. A szükségpénz tehát a törvényes pénzhez viszonyított pénzhelyettesítő eszköz, forgalma időben és területileg korlátozott. Kibocsátója a rendkívüli ok megszű nése után köteles azt állami fizet ő eszközre beváltani. Ez az időbeli korlát és feltétlen beváltási kötelezettség különbözteti meg a szükségpénzt az árutermelő társadalmakban jól ismert egyéb - tartósan használt - pénzhelyettesít ő eszköztől, mint a váltó, csekk stb. A szükségpénz csak részben képes átvenni a pénz funkcióit. Betölti a forgalmi eszköz szerepét . A gyakorlatban a szükségpénz nem pénzt - aranyat - hanem pénzjelet, az aranyat helyettesítő állami fizet ő eszközt helyettesíti, ilymódon szekunder-pénzhelyettesít ő . A fizetési eszköz funkcióját - szűk földrajzi és időbeli korlátaihoz képest - elvileg betöltheti, bár ténylegesen a fizetőeszköz szerepe dominál. Mivel a szükségpénz bankjegyet helyettesít, így a fizetési ígéret" ígérete. A szükségpénz fedezete többréteg ű. Az arany hiánya miatt a közvetlen fedezet rendszerint a kibocsátó vagyona. Az állam általános pénzkibocsátási monopóliumát a szükségpénz formailag akkor is érinti, ha felségterületét az árumetamorfózishoz szükséges pénzmennyiséggel ellássa. E monopólium sérelméb ől eredő jogellenességet azonban quasi szükséghelyzet oldja fel, ami nem más, mint a kibocsátó közösségek önvédelme a pénzhiányból eredő összeomlás kivédésére . Ez utóbbi ugyanis nagyobb hátrány az államra nézve is, mint a pénzkibocsátási monopólium formális sérelme. A kifejezettekhez képest a szükségpénz konkrét történeti helyzetben kialakult quasi szükséghelyzet jellegű, abszolút vagy relatív fizetőeszköhiány kiküszöbölésére egy államon belül meghatározott területre időbeli korláttal a törvényes pénzhez viszonyított helyettesítő eszköz, amely átveszi a pénz vagy az államilag elismert általános pénzhelyettesítő - bankjegy - forgalmi eszköz és fizetési eszköz funkvcióját . A szakirodalom a Debrecenben kibocsátott szükségpénzekb ől csak az I. világháború alatt kibocsátottakat ismeri . Így a Kontsek Géza keresked ő 10, 20 és 50 filléres jegyeit, amelyeket a szerzők 1915-16-ra datálnak, a közlemény említést tesz a KATONAI BESZERZÉSI CSOPORT jelen tanulmányunkban érintett szükségpénzeinek létéről is. A Debrecen város és Hajdú vármegye által elkészített, de forgalomba nem került szükségpénzeket e sorok írója ismertette a 3. számú jegyzetben írt tanulmányban ; míg a KÖZALKALMAZOTTAK BESZERZÉSI CSOPORTJÁNAK szükségpénzeiről pedig említés sem történt a numizmatikai irodalomban. A debreceni szükségpénzek eddig fel nem dolgozott két csoportja a Katonai Beszerzési Csoport fő pénztára Debrecen' és a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja Debrecen" kibocsátók által forgalomba hozott 5, 20 és 5Ö fillé res paprí szükségpénzek, valamint az utóbbi jogi személy 10, 20, 50 és 100 peng ős címletű vásárlási jegyek . A kibocsátás idejét illetően a két szükség56

pénz csoportot nyolc év választja el egymástól - a Katonai Beszerzési Csoport főpénztára 1918-ban, a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja válószín űleg 1926-ban adja ki e pénzeket, mégis azon túl, hogy mindkét csoport esetében feltaláljuk a szükségpénz fogalmának nélkülözhetetlen elemeit, lényüket tekintve ugyanannak a háborús gazdasági folyamatnak produktumai. Míg azonban a Katonai Beszerzési Csoport e folyamat korábbi szakaszának tárgyi emléke, addig a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja vásárlási jegyei - mint látni fogjuk - a folyamat későbbi szakaszában jelennek meg. Miközben feltárjuk e jelzett pénzekkel, valamint a tárgyalt korszakkal kapcsolatos, - s tárgyuk vizsgálatánál nélkülözhetetlen dokumentumokat, a jelzett összefüggések egyídej űleg igazolni fogják, hogy mindkét esetben szükségpénzről beszélhetünk . Ez pedig a szükségpénz fogalmából adódóan is érzékelhet ővé teszi, hogy azonos jellegű gazdasági folyamat különböző időben történ ő megjelenésér ől, illetve ennek tárgyi emlékeir ől van szó. A Katonai Beszerzési Csoport Debreceni Főpénztárának 5, 20 és 50 filléreseit a Magyar Nemzeti Múzeum gy űjteményében levő egyetlen ismert teljes sorozat felhasználásával írjuk 1e.2 Az 5 filléres rózsaszín 44 X 45 mm-es, egyik oldalán nyomtatott kartonlap; középen fekete színű nyomtatás : 5 fillér. Az előlapon 25 mm-es átmérőj ű körbélyegző lila lenyomata : KATONAI BESZERZÉSI CSOPORT FŐPÉNZTÁRA, DEBRECZEN. A 20 filléres 44 X 46 mm-es, rózsaszín kartonlap, egy oldalán nyomott, középen fekete nyomással 20 fillér felirat. Az előlapon az elő bbi bélyegző lenyomata található. Az 50 filléres 46 X 43 mm-es rózsaszín kartonlap, egyik oldalán fekete nyomtatással : 50 fillér, ugyanezen az oldalon a már ismertetett bélyegz ő lenyomata olvasható . A Közalkalmazottak Beszerzési Csoportjának legkisebb címlete a 10 pengő s . 124 X 59 mm fehér papíron narancssárga 97 X 48 mm-es alapminta, ezen belül fekete keret. A jobb oldalán fehér betű kkel - az alapmintától eltérő minta között : K.A.J.A. bet űk. Baloldalt 30 mm átmérőjű száraz bélyegző : KÖZALKALMAZOTTAK BESZERZÉSI CSOPORTJA DEBRECEN. Felirata fekete betűkkel - bal oldalon 10 peng ő értékjelzés, jobb oldalon fenn a szám, alatta VÁSÁRLÁSI jegy, amelynek értéke TÍZ PENG Ő. A húsz pengős méretben és kivitelben az előbbihez hasonló. Az alapminta színe citromsárga, - s az értékjelzés 20 peng ő. Az ötven peng ős mérete és alapmintája az eddigiekhez hasonló, színe vörös. A mez ő jobb oldalán minta nélküli vörös fehér felírással NE.M .ES. Az értékjelzés 50 peng ő. A 100 peng ős is a már ismertetett méretben és kivitelben készült. Az alapminta színe lila . A mező jobb oldalán minta nélküli lila alapon olvasható a fehér betűs NE.M.ES . felirat, amely Nemes Dénes pénzügyi tanácsosra utal . A vásárlási jegyek alapmintája azonos a debreceni 1919. július 15-én kelt 100 koronás városi szükségpénz tervezeten3 alkalmazott alapmintával . A Katonai Beszerzési Csoport szükségpénzeire nézve ez idő szerint egy adat áll rendelkezésre . A Magyar Nemzeti Múzeum nyilvántartása szerint' ki2 Leltári száma 100'948-58. 3 Vö . : Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ben . DMÉ 1972 . 4 A már hivatkozott 100;948-58 . számnál a leltárkönyvi bejegyzés . Az terem 1959 . 215. old. Ambrus Béla-Király Ferenc-Kupa Mihály-Lakos János : Magyarország papír szükségpénzei az I. világháborúban . Ismertetés folytatásokban Az Érem című folyóiratban .

57

bocsátásának ideje 1918 . A Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja vásárlási jegyei illetően még ennyi adat sem ismeretes. Ambrus Béla gyűjteményében5 e sorozat 1926 . vagy 1945 . megjelöléssel szerepel . A Hajdú-Bihar megyei Levéltár anyaga nem tartalmaz közvetlen adatot egyik fizetőeszköz keletkezésére és forgalmára sem. A Katonai Beszerzési Csoport működése 1919 márciusával megszűnt~ így szükségpénzeit csak ez idő pont előtt bocsáthatta ki. A gazdasági helyzet későbbi vizsgálata során választ keresünk arra a kérdésre is, hogy a háborús évek mely időszaka tette szükségessé leginkább a rendkívüli intézkedést. A Közalkalmazottak Beszerzési Csoportjának működésére a hiányos iratanyag igen kevés támpontot nyújt. Így ezért itt is a háborús évek s ezt mégelőző időszak ellátási viszonyainak a közalkalmazotti réteg helyzetének és az ezzel kapcsolatos szervezetek működésének vizsgálatán keresztül kíséreljük meg a Beszerzési Csoport vásárlási utalványainak keletkezési okát feltárni, s igazolni, hogy a kibocsátás ideje a bevezetőben már jelzett 1926-os időpont. Már most megállapíthatjuk, hogy az 1944f 45-ös datálás téves. Ezt az állításunkat támasztja alá, hogy a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja működését illetően eltűnik minden írásos adat, a kortársak visszaemlékezése ;' sze rint pedig a Beszerzési Csoport ekkor már régen nem működött: Az 1944%45-ös idő szak ellen szól a vásárlási jegyen levő a szárazbélyegző DEBRECZEN felirata, a város nevét a negyvenes években egyértelműen DEBRECEN-nek írják . A későbbi keletkezés ellen hozzuk még fel, hogy a vásárlási nyomdajegyek technikai kivitele igen közel áll az 1919 . évi városi szükségpénzek kiviteléhez. A világháború második évében - 1915 elején - még 10 hónapja sem folytak a harcok, érzékelhet ővé válik, hogy a Monarchia gazdasági felkészültsége nem elégséges a háború győzelmes folytatásához, s előrevetik árnyékukat a következ ő időszak háborús gazdálkodásának a hátországban jelentkező nélkülözései. A készletek leghamarabb az alapvető élelmiszereknél - így elsősorban a liszt - mutatkoznak elégtelennek . 1915 . március 6-án a földm űvelésügyi miniszter az alábbi bizalmas leiratot intézi Debrecen polgármesteréhez :  . . . a kenyérsütéshez nagyobb mérvű főtt burgonya hozzátételével és tengeri liszt szélesebb arányú fogyasztásá val a hiány pótlásáról már most gondoskodjék" .~ Ebben az időben a hadigazdálkodást bonyolító szervek a havi lisztfogyasztást még 10 kg-ban határozták meg fejenként. Alig egy hónap múlva ez a mennyiség 6 kg-ra csökkent . 1917re a központi lisztellátás elégtelennek bizonyul, annak ellenére, hogy a pékek 1 q lisztből 1,40 q kenyeret kötelesek sütni, s a kávéházakban csak kenyér árul5 Köszönetet mondok Ambrus Bélának magángyűjteménye megtekintéséért. 6 HBmL IV . B. 1401 . 7 Bertók Lajos szíves szóbeli közléséért ez úton mondok köszönetet . Vö. : HBmL XXI. 505,~a . A csoport az 1943-ban működő egyesületek jegyzékében nem szerepel . HBmL XV . 11 . Tárgyunk feldolgozása során sajnos e közléstől eltekintve csak történeti eszközökkel élhettünk, noha széles körűen kíséreltük meg az élő források felkutatását . Ennek során meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az 1920-as években feln őttként élő megkérdezettek akik vásároltak is a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportjánál - sorban kitérő válaszokat adtak és a szükségpénzzel kapcsolatos kérdések láthatólag igen kellemetlenül érintették őket. 8 HBmL IV . B. 1405/a. 9309/1915. eln. 9 Uo. : 6482/1915.

58

ható. ls Az Országos Közélelmezési Hivatal márciusban a város liszt és kenyérfogyasztását 25°%°-kal korlátozta . Az étkező helységek tulajdonosai 8 dkg kenyér helyett csak 6 dkg-ot kötelesek kiszolgálni 4 fillérért.'1 1918 januárjában szállodákban, vendéglőkben és vasúti éttermekben nem lehet egyáltalán kenyeret árusítani.l2 A törvényesen megállapított fejadagot - mezőgazdasági munkásoknak 400, más nehéz testi munkásoknak 300, egyéb munkásoknak 240 gramm napi lisztfogyasztást - mint később látni fogjuk - még rekvirálások útján sem sikerül biztosítaní.l' 1917 decemberében Debrecen részére a szükséges 44 vagon liszt helyett olyan indokolás alapján utalványoznak 30 vagont,  . . mert a minisztérium véleménye szerint a városban nagy dugott készletek vannak .'S 1918 . február 13-tól a napi 28 dkg lisztvásárlásra jogosító igazolványokra csak 22 dkg-ot szolgálnak ki Debrecenben.l~ A termel ők által fogyasztható gabona mennyiségét a jogszabályi rendelkezések ugyancsak szűk keretek közé szorítják. 1918 . február 15-én és augusztus 15 . közötti időben a 15 év feletti őstermelő férfimunkás egy hónapban 13 kg, családtagja 9 kg lisztet fogyaszthat, miért is a korábban engedélyezett mennyiséghez képes köteles beszolgáltatni - az őstermelő 12 kg terményt, vagy 8,5 kg lisztet, más személy 7 8 kg terményt, vagy 13 kg Iisztet.l' A beszolgáltatás azonban akadozik . Törvényhatóságunk által beszolgáltatandó 3000 vaggon terményb ől ezideig csak 200 vaggon lett ténylegesen beszállítva, miután igen sokan a beszállítási felhívásnak eleget nem tettek ." 1s Az 1918 elején foganatosított rekvirálások megyeszerte sikertelenek voltak, mert a készleteket a közélelmezési miniszter szerint Debrecenben halmozták fel. Ezért elrendeli a városban katonai erővel a rekvirálás megismétlését. ls A helyzet napról napra romlik . 1919 . évi januárjában a közélelmezési kormánybiztos felhívása : Polgártársaink! A mai időhöz méltó őszinteséggel meg kell nektek mondanunk, hogy vármegyénk közélelmezése válságos helyzetbe jutott . Közélelmezési Miniszter Úr készlet hiány miatt nem tud már több lisztet rendelkezésre bocsátani, így rá vagyunk utalva, hogy saját erőnkből a termelőknél és másoknál rendelkezésre álló készletekb ől adjunk a lisztellátásra szoruló lakosságnak." n' A lisztellátás ilyen alakulása mellett súlyosbította a helyzetet, hogy az egyéb alapvető élelmiszerek sem álltak elégséges mennyiségben rendelkezésre. A főispán 1917 . május 14-én kelt távirata ekként jellemzi a helyzetet : Élelmi cikkek általános hiánya miatt súlyosan érezhető, s mind gyakrabban ismétl ődő teljes burgonyahiány napról-napra súlyosabb helyzetet idéz elő. Táviratban nem részletezhető helyzet részletes jelentését megbízottam Rostas rend őrfőkapitány személyesen terjeszti elő. Felelősségem tudatában kérem Nagyméltóságodat, hogy meghallgatása után a helyzet teljes elfajulásának 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

DK 1917 . jan. 7. 5-6. old. Uo . 1917. márc. 4. 64 . old. Uo . : 1918. jan. 13. 20 . old. Uo . : 1918 . jan. 20. 23 . old. Nagyobb arányú rekvirálás : 1917 elején 92 vagon lisztet foglalnak le a megyében . DK 1917. jan. 14 . 3. old. Újabb nagyobb rekvirálás 1918. május 5. DK 1918. május. 5. DK 1917. dec. 23. 529. old. DK 1918. febr . 7. 59. old. 15304/1918 . eln . Kihirdetve DK 1918 . febr . 17. 62 . old. Uo. Uo . : 15 884-15 887/1918 . sz. hirdetmény. HBmL IV. B. 1401 . A közélelmezési kormánybiztos 1919 . jan. 27-i felhívása.

59

megakadályozása céljából legalább tíz vaggon burgonya kiutalása esetleg szállítási engedélye kiadása iránt a legsürg ő sebben intézkedni méltóztassék ."=` Az intézkedés azonban késlekedett, a havi burgonyaadag helyett 1;!2 kg hüvelyes, 1 kg sós, vagy paprikás szalonna kerül kiosztásra . A zöldség-félék vetőmagvainak hiánya is mind érezhetőbbé válik .' "z2 A tejellátás elakadása már 1917 januárjában zavarokat okoz, s az év novemberében sor kerül a tejjegyrendszer kidolgozására. A hús- és zsírtartalékok ugyancsak kimerülőben vannak . 1917 elején a sertésvágások után serté senként 20 kg - hentesek esetében 35 kg szalonna beadása kötelező . A fogyasztást 1917 . január 29-től fejenként havi 1 kg szalonnában vagy 80 dkg zsírban állapítják meg.2y A húsfogyasztás korlátozására hetente 2 húsnélküli napot rendel el a városi tanács, amikoris csak a gyorsan romló zsigereket szabad feltálalni. A hét többi napján hús 2-2 féleképpen elkészítve lehet az étlapon .2' A sertések vásárlására kizárólag az Országos Sertésforgalmi Iroda kap monapóliumot. 1918 februárjában megkezdődik a sertéstermékek rekvirálása is .~s A sertésvágást 1917 . év decemberében korlátozzák.'-' A cukorfejadag 1917 elején 70 dkg.2~ A szénhiány miatt már 1917 februárjában akadozik Debrecen villamosenergia-ellátása .Z~ Az alapvető élelmiszerek hiánya mellett a közszükségleti cikkek is eltűnnek a debreceni boltokból. A bőr, a ruha és cérna alig elérhető fogalommá válik. A város a hajdúk elhasznált ruházatát árverésre bocsátja . 3° Petróleumból lakásonként havi 3 liter, üzletenként 5 liter használható fe1.31 Az élelmiszerek, gyögyszerek~'-' és a közszükségleti cikkek hiánya gyors ütemben emeli az órákat. Az élelmiszerek árának alakulását az 1 . számú függelék mutatja be . A termékek árait - amelyekre csak egy adat áll rendelkezésre azért tartjuk szükségesnek közölni, mert a fizetésekkel összevetve pontosabb képet kapunk a pénz vásárlóértékéről. A takarmányárakat befolyásolta a zab- és árpatermés kedvez őtlen alakulása is úgy, hogy akciót szerveztek a vadgesztenye gyűjtésére. ' A takarmányés alomkészletek - ugyanúgy, mint a zab és gabona, nem képezte szabad forga lom tárgyát, hanem zár alá vétetett.'' A Debreceni Városi Tanács úgy ítéli meg a helyzetet, hogy A takarmányínség az országos jószágállományának fenntartását már magában véve is veszélyezteti" ..~s 21 HBmL IV . B. 901/a. 1917 . máj. 14 . 488/1917 . 22 DK 1917. máj. 18. 85. old. Uo . : 1917 . jún. 3. 186. old. Az 1918. évi helyzet sem hoz javulást, bár az 1875/1917. számú határozattal az évi termést zár alá veszik . A visszatartható mennyiség : hetenként 4 kg fejenként max. 114 kg. Ez a mennyiség a gazdasági cselédek részére 2 kg, max 70 kg, 10 kh-ra 2 munkást számítva . A vetőmag 15 q; hold, max. 4 állat részére takarmány - 1 fejőstehénre 2 kg/nap számítva . DK 1917 . szept. 30. 416. old. 23 DK 1917 . jan. 21 ., 22 . első lépésként a tejszínárusítást tiltja meg a körrendelet. 22188/ 1917 . sz. közélelmezési hivatali rendelet a tejjegyre jogosultakat állapítja meg. 24 Uo. : 1035,!1917 . számú hirdetmény . 25 DK 1917 . ápr. 22 . 221. old. 26 DK 1918 . febr . 24 . 76. old. 27 DK 1917 . jan. 28. 31 . old. 28 Uo . : 508-509,!1917 . számú hirdetmény. 29 DK 1917 . jan. 14. 5. old. és 1917 . febr. 18 . 41-43. old. 30 DK 1917. dec. 22 . 121 . old. A város lábbeli szükséglete 220 pár, DK 1917. júl. 22. 29. old. 31 DK 1917 . febr. 4. 32 DK 1917 . jan. 28 . 30. old. 33 DK 1917 . jún. 3. 189. old. 34 Uo . : 20 957/1917 . Vt. 6. 35 Uo . : 25 350,1917. Vt. hirdetmény .

A fenti élelmiszer és közszükségleti cikkek közölt árai, illetve árváltozásai maximált árak . Már korábban említettük, hogy e cikkek egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozott mennyiségben voltak megvásárolhatók. Ezért a hivatalo san is kihirdetett árakon a vásárló alig jutott áruhoz, így feketepiaci üzérek kizsákmányolásának alanya lett . A vázolt körülmények között az alkalmazott büntető szankciók elégtelenek voltak az üzérek megfékezésére ; mind az élelmiszerek és élelmiszerjegyek,`' mind pedig a létfontosságú ruházati cikkek" vonatkozásában elhatalmasodott az üzérkedés. A rendőrfőkapitány jelenti Weszprémi Zoltán főispánnak 1918 . szeptember 21-én : Rendkívüli és megdöbbentő mértékben szaporodnak . . . el a közellátást és közélelmezést biztosító kormányrendeletekbe ütköző kihágások, a közszükségleti cikkek elrejtésével, felhalmozódásával, csempészésével kapcsolatos büntetendő visszaélések, a féktelen árdrágítási kihágások" .as A Monarchia háborús potenciáljának elégtelensége az élelmiszer és közszükségleti cikkek és termelési eszközök3° terén mutatkozó gazdasági összeomlás mellett'° a hadsereg fémmel és lábbelivel való megfelelő elláthatatlanságában is jelentkezik. 1917 . január : Rekvirálást kell indítani a katonai célra alkalmas cipők begyűjtésére is, mert az ipar képtelen ellátni a hadsereget" .41 1917 elején lázas egymásutánban jelennek meg a rendelkezések a fémtárgyak beszolgáltatásáról .4'' Be kell szolgáltatni a háztartási rézedényeket, a söntések óntálcáit, nikkel főzőedényeket, a vörösrézkályhákat, kádakat, villany vezetékeket, a kályhaelőtéteket és sütőformákat. E rendelkezések végrehajtása éppoly nehézkesen foganatosítható, mint a gabonakészletek begy űjtése .'3 1917 májusában megkezdődik a harangok rekvirálása,''' amelyek alól csak az 1700 előtt öntött és az azóta készült, de  műtörténeti szempontból érdekes" harangok vehetők ki. Egy tragikomikus cim A M. Kir. Honvédelmi Minisztérium Kilincshivatata''4' jelzi 1917 decemberében a hadiipar fémellátottságát. A Hieatal feladata a kilincsek és ajtóveretek összeírása, későbbi begyűjtésének megszervezése . A hadsereg fémátlátása oly nagy mértékben veszélyeztetett, hogy a pénzügyminiszter 1917 . évi ápritís 30-tót elrendeli a nikkel 20 filléresek bevonását."'° A rendeletet azonban nem tudják végrehajtani, miértis a beváltási határ36 DK 1917. dec. 2. 37 DK 1918 . jún . 16. 1 kg bőr 65 Kjkg-ért árusított egy tímár, azaz a megszabott ár négyszereséért . Az eladott bőr 52 kg súlyú volt. 38 HBmL IV. B. 1401-6;'28 964/I. rfk. 918. 39 Növekednek a föld és az élő állat árai. Egy hold föld értéke 1916 elején 500 K, ugyanez 1917 októberében 500 K-ért cserél gazdát. Ugyanez év tavaszán a Dombos tanyai cseregazdaság kimustrált szarvasmarhái rekord árat érnek el". DK 1917 . okt. 21 . 443. old. és 1917. ápr. 29 . 132. old., két nagy birka 7100 K, 18 kisbirka 21,385 K, 14 tehén 25,425 K. 40 A gazdasági összeomlás egyik jele, hogy az állam megállapítja a cserekereskedelem gabonaárfolyamát, és így a gabona társadalmi egyenértékeként lép előre : egy csomag (50 pakli) katonadohány, 5 kg, 1 kg cukor 20 kg, 1 kg talpbőr 50 kg, 1 kg fels őbő r 30 kg, gabona stb. DK 1918 . jún. 9. 42 DK 1917. jan. 14 . 3. old. 42 DK 1917. jan. 28. 28 . old. 43 DK 1917. febr . 18 . 44 . old. 239/1917. eln. sz ., 605,~1917. I. rfk. sz. 1917. márc . 11 . 44 DK 1917. máj. 27-én. 175 . old. 45 DK 1917. dec. 23. 529. old. 45 DK 1917. dec. 23. 529. old. 46 1917. év i 57 239. sz. PM rendelet .

61

időt elhalasztják, júniustól-december 31-i hatállyal bevonják a nikkel 10 filléreseket is .4' Az aprópénz ilyen nagytömegű kivonása a forgalomból természetesen éreztette hatását a mindennapi - elsősorban háztatásokat érintő - forgalomban. A lakosság a pénzügyminiszteri rendeletet figyelmen kívül hagyva ragaszkodott a nélkülözhetetlen aprópénzhez, ami a 10 filléresek beváltását csaknem meghiúsította . A Debreczeni Közlöny szerint A háború okozta ama rendkívüli állapot, a lakosság egy részének megnehezítették vagy lehetetlenné tették, hogy a bevont 10 filléreseket beváltsák" . E rendelet által előidézett aprópénz hiányra vezetjük vissza az 1918-as Katonai Beszerzési Csoport által működési körében kibocsátott 5 - 20 és 50 filléres pénzeket . A Katonai Beszerzési Csoport kénytelen volt a törvényes fizető eszköz helyettesítésére, saját pénzforgalmának lebonyolítása érdékében szükségpénzt kibocsátani. Sem a szükségpénz keletkezésére, sem annak beváltására ez idő szerint nem áll írásos adat rendelkezésünkre . Az 1919 . évi aprópénzhiány os azonban valószínűtlenné teszi, hogy a Katonai Beszerzési Csoport aprópénze valaha is beváltásra került volna, a debreceni katonai hatóságoknál . Nem sokat tévedünk, ha feltételezzük, hogy a kis címletek a gyakorlatban nem képezvén értéket a tulajdonosok nem is szorgalmazták a beváltást. A Katonai Beszerzési Csoport szükségpénzei a Monarchia gazdasági összeomlásának tárgyi emlékeiként értékelend ő, amelyek egyúttal megfogható cáfolatai ennek az egykor senki által komolyan nem vett bejelentésnek, amely szerint - még 1918-ban - az osztrák kormány arany 10, 20 és 100, valamint ezüst 1, 2 és 5 koronás fémpénzeket hoz forgalomba.'9 Az egyre kilátástalanabb háború nyomán egyre súlyosbodó gazdasági helyzet az ellátottnak" nyilvánított Debrecenben éppúgy, mint Hajdú vármegyében fokozza az osztályellentéteket . A mezőgazdasági munkát végz ő idegen hadifoglyok kenyéradagjuk emelése végett munkabeszüntetéssel fenyegetik a gazdákat . A hadifoglyok vásott magatartasát jelentékenyen megkönnyítette, hogy a felügyeletükre kirendelt katonai közegek a hadifoglyok kívánalmait sokszor határozott követelés formájában is magukévá tették.° Figyelemre méltóan elemzi a helyzetet a Debreczeni Közlöny 1917 . október 28-i cikke, amelynek címe : Az osztályellentétek kiélez ődésé'. Soha még egy háború sem szült annyi hőst, de egyben annyi panaszt sem, mint a mai. Tehetetlenül áll az állam ezzel a folyamattal szemben. Hogy egyik oldalon mérhetetlelnül koncentrálódik a tőke, milliós, sőt milliárdos vagyo nok keletkeznek, a másik oldalon pedig megsokszorozódik a proletáriátus, fokozódik a tömegnyomor, és ezáltal sohanem sejtett módon kiéleződnek az osztályellentétek . 47 8866/1917. sz . r. és 70 680/1917 . PM számú rendelet, az állam beváltási kötelezettségét 1918. ápr. 30-ban határozza meg. 48 Vö. : Kahler F. : Szükségpénzek 1919-ben i. m. 49 DK 1918 . febr. 3. A közzétett tervezet szerint a 20 koronás 21 mm átmérőjű, averse az uralkodó képmásával, és Carolus D. G. Imperatus Austriae Rex Bohemiae Galiciae Illyriae etc. Apostolicus Rex Hungariae", a reverse a címer, és évszám, peremirat Pace beleque omnia pro patria cumpopule meo" . A tízkoronás 19 mm átmér őjű, az előbbihez hasonló, de peremirat nélkül . A 100 koronás 37 mm, a 20 koronással egyező. Az ezüst címletek 23 mm-es 1 koronás, 27 mm-es kétkoronás, és a 26 mm-es ötkoronás, a 20 koronáshoz hasonló av és rev felirattal. 50 DK 1917 . jan. 21 . 23 . old. 62

Tömegnyomor és munkabérek. Senkit meg ne tévesszen a munkabérek emelkedése . A munkabérek csak színleges részben kifejezve emelkedtek, a pénzben kifejezett érték pedig csak fiktív, mert nem a pénzjövedelem matematikai emelkedésén, hanem azok vá sárló erején van a súly . A kérdés tisztán az, hogy ugyanazért a munkamennyiségért a munkás kap-e ma is annyi fogyasztási javat, mint a háború előtt. Nem szorul igazolásra, hogy legkevésbé sem ."' i A nép fizikai és anyagi gyengülése ."

Magától értetődik, hogy az ilyen természetellenes erőfeszítések - különösen éveken át -, meg kell hogy bosszulják magukat. És ez a visszahatás nem is váratott sokáig magára. Nem utalunk itt egyébre, csak a polgári lakosság halá lozási arányszámának óriási felszökésére, a csecsemő halandóságnak 19-20°%0ra való emelkedésére - a tüdővész pusztítanának állandó fokozódására, amit napról-napra kétségbeejtő bben hangoztattak a tisztiorvosi hivatalok és a statisztika megdönthetetlen adatai ." sz Az idézett cikk elvont megállapításai mögött rejlő, a közelgő forradalmat érlelő hajdúsági valóság tényeit a bizalmas főispáni jelentések fedik fel. Hajdúvármegye hatósági lisztre szoruló lakosainak száma 64 500. Az Országos Köz élelmezési Hivatal 1917 . január 15-től 15 vagon lisztkontinges megállapítása után 12 vagon búza és 6 vagon tengeri lisztet küld . Az alispán a napi fejadagot 160 q-ra redukálja. Ismeretesek a megyében kialakult gazdasági helyzetet szemléltető dokumentumok, 5' amelyek a teljes összeomlás képét és az élesed ő osztályharc egyre erőteljesebb színeit tárják az utókor elé .5' Debrecen ellátásával kapcsolatosan érdemes idézni még az 1912 . április 4-i táviratot, amelynek címzettje a Közélelmezési Hivatal Elnöke :  Debrecen város közélelmezésénél nagymértékben mutatkozik a burgonyahiány. Város lakosai között bizonyos fokú elégedetlenség és nyugtalanság megszüntetése céljából felkérem Nagyméltóságodat, hogy a városnak kilátásba he lyezett és még ide nem szállított 70 waggon burgonya kontingesb ől legalább 10 wagonnal lehetőleg sürgősen Burgonya Központ által ideküldeni szíveskedjék ." A bizonyos fokú elégedetlenség és nyugtalanság" utal arra, hogy a vezetésnek tömegmozgalmakkal is számolni kell . 1918 januárjában a kormány a debreceni munkásság fellépése nyomán kénytelen a lisztfejadagot kiegészíteni . Január 21-én délelőtt ugyanis a munkásság küldöttsége megjelent dr . Vásáry tanácsnoknál, s kívánta a teljes lisztadag kiszolgáltatását. Erre Vásáry jelentést tett Weszprémi Zoltán főispánnak, akinek intervenciójára a Közélelme zési Miniszter hat vagon lisztet nyomban kiutalt, amely ugyan 2 vagonnal keDK 1917. okt . 28. 447. old. Uo . HBmL IV . B. 901/b. 174/1914 . eln. sz . 1917 . febr . 24 . A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919 . (Szerk. : Komoróczy György) Debrecen, 1959. 5-16. old. 55 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk . : Tokody Gyula) Debrecen, 1970 . 73-83. old.

51 52 53 54

63

vesebb, mint amennyire szükség van, de egyelőre biztosítja a teljes fejadag kiosztását. A hivatkozott dokumentumok meggyőzően bizonyítják, hogy milyen sors jutott osztályrészül azoknak, akik az ún. ellátatlanok" kategóriájába tartoznak. A munkásosztály és az agrárproletáriátus - amely számszerűen is a legnagyobb részét képezi az ellátatlanok"-nak, mozgalmainak vizsgálata nem tartozik most tanulmányunk tárgykörébe. Az állam ezeket a mozgalmakat részben nyomorenyhítő akciókkal," részben rend őri eszközökkel igyekszik megfékezni - sikertelenül . Hogyan hatnak a tárgyalt viszonyok az állam léte és működése szempontjából nélkülözhetetlen rétegre, az államapparátus tagjaira? Az államgépezet működését alapvetően befolyásoló közalkalmazotti' rétegek helyzete életviszonyainak alakulása nagyfontosságú, elsősorban az állam belső funkciójának ellátásáE illetően . Az államgépezet tagjai - a társadalmi munkamegosztás elvét tartva szem előtt - nem vitásan külön réteget képviselnek, akik realizálják az állam uralkodó osztályának állami kényszer formájában megnyilvánuló akaratát. A réteg ideológiailag leginkább az állam hivatalos ideológiájának befolyása alatt áll. Ez a réteg azonban nem kezelhető homogén képletként . Tagjai a társadalom valamennyi osztályából kerülnek ki. A vezető szerep természetesen az államot birtokló uralkodó osztály tagjaié . Ezek a magasabb beosztású hivatalnokok" miniszterek fő és alispánok, polgármesterek stb. anyagilag rendszerint függetlenek, tő kével vagy földbirtokkal rendelkeznek, s így sorsuk nem azonos a tisztvisel ői kar tagjaiéval, akiknek megélhetését elsősorban a havi fizetés jelenti. E tisztvisel ői kar, az ún. ügyintézők - kisebb része értelmiségi, míg nagy többsége kispolgár. Találkozunk e közalkalmazotti rétegen belül paraszti és proletár eredet ű elemekkel is - hivatalszolgák - hajdúk stb . - akik nem vesztették el kapcsolatukat osztályukkal, hivatali munkaidejük leteltével más munkát is végez nek, - kertm űvelés, állattartás -, s ez a természetbeni jövedelemkiegészítés éppen a háborús gazdálkodás éveiben jelent le nem becsülhető előnyt a tisztvisel ői karhoz képest . Az államapparátus tagjainak jogi helyzete az államgépezet köznapi megítéléséb ő l éredően - tudniillik éles különbséget tettek a központi államgépezet és a helyi önkormányzatok között - merő ben visszásan alakult. 1904-ig pl. a tisztvisel ők fizetése vármegyénként változó58, a városi tisztviselők pedig csak

56 Az 1917 . április 4-i távirat HBmL IV. B. 901;a. - 346,11917. A továbbiakra DK 1918. jan. 24 . 57 Ilyen volt a debreceni népkonyha, amely 1915 . december 16-tól 1916 . február 16-ig tartott nyitva . Egy ebéd ára 20 fillér, 67 étkezési napon 62 973 ebédet szolgáltak ki . A szegényeknek" ingyen ebédjegyet is adtak ki . (DK 1917. 22 . sz . 339. old.) 1916-1917. évben 71 étkezési napon 20 fillérért 74 880 ebédet adnak, 1917 . december 15-től 1918 . november 31-ig 107 étkezési napon 97 730 a kiadott ebédek száma : ingyen étkezést kapott 899 iskolás gyermek, és 378 szegénysorsú személy. Az ingyen étkezőkön kívül 40 fillérért helyben lehetett ebédet fogyasztani, amit a munkásság vett igénybe. Az ebéd egy ta'1 főzelékb ől áll, véres hurkával vagy tepert ővel" . (DK 1917 . ápr. 21 . 137. old.) . 58 Az 1904. évi X. tc. 1. !~ . elrendeli, hogy a vármegyei tisztvisel őket ugyanazon fizetési osztályba kétl sorolni', mint a minők az ,állami tisztviselőkre meg voltak állapítvá' . A 15. §. útasítja a pénzügy- és belügyminisztert, hogy az állami alkalmazottak illetményeire vonatkozó jogszabályokat a vármegyei alkalmazottakra is terjessze kí.

64

1912-ben kerülnek arányos elbírálás alá a központi államhivatalok alkalmazottaiva159 A háború kitörésekor tehát az államgépezetben dolgozók jogilag is - nagyjából - azonos elbírálás alá esnek. A háború kitörése után jelentkező áremelkedés elsősorban azokat a tisztviselőket sújtotta, akiknek egyedüli megélhetési forrása a korábban oly sokak által irigyelt havi fizetés volt. Az uralkodó osztályok felismerik a veszélyt . Jól tudják, hogy csak olyan államgépezet segítségével kormányozhatnak, amely feltétlenül végrehajtja az állami akarat formájában ható osztályakaratot . Erre különösen nagy szükség van az olyan háborús időben, amikor fokozott az osztály ellentétek kiélez ődése. Ehhez képest olyan központi intézkedések látnak napvilágot, mint a háborús segélyeh.~° E pótlékok azonban nem jelentenek megoldást, és hatásuk alíg érezhető az élelmiszerek és közszükségleti cikkek hiánya miatt. A városi tisztviselők fizetési besorolását 1917 tavaszán a 2. számú függelék tartalmazza. A fizetések tényleges értékére utal, hogy 1918. júniusában azoknak a szegényeknek", akiknek az évi jövedelme 4000 K alatt marad, kedvezményes ebédjegyet osztanak .sl Ugyanakkor Debrecenben 214 házipénztárból fizetett alkal mazott 2 korona napidíjat élvez", akiknek bérét 1918 márciusában emelték fel 4-6 koronára, szolgálati idejüktől függ ően sz 1917 tavaszán egyre több cikk foglalkozik a tisztviselők helyzetének romlásával sa ,A termel ők helyzete könnyebb, mert az 1 liba árú cip őt most is megveszik 1 libárét, addig a tisztvisel ők exisztenciája valósággal alapjában inog meg. Fix fizetésű hivatalnoknak lenni : ez volt a legnyomorúbb sors a világháborúban" .6' Elkerülhetetlen a 100 % béremelés, hogy az ún. tisztességes megélhetés ne távozzon el örök időre a tisztvisel ői családok hajlékából". 1918 márciusában a debreceni köztisztviselők Wekerle miniszterelnökhöz fordulnak  . . a ruhaneműből, főképp a fehérneműből még inkább kifogytunk . . . mert az árak csak az utóbbi év alatt 100-200 százalékkal emelked tek".e' Júliusban :  . . . már tisztvisel őnyomorról kell beszélnünk . . . A takarékpénztárak különben jelenlegi helyzete mutatja, hogy mennyit kellett a termelőköröknek bevenniök. Ezek az intézetek úsztak a pénzben. A letevők között nem találunk fix fizetési egyéneket . . . a háborúban a tisztviselő a legnagyobb vesztes".~~ Ilyen anyagi ellátottság mellett a tisztvisel ői kar aligha jelenthet biztos támaszt az államnak; amely nem képes saját gépezetének tagjait sem elégségesen 59 Az 1912 . évi LVIII. tc . 14 . §. a városi közigazgatási tisztviselők (tiszti, segéd, és kezelőszemélyzet) fizetés és lakáspénz tekintetében az állami tisztviselőkre nézve megállapított fizetési osztályokba soroztatnak" . 60 Az 1915. évi XXII . tc. és az 1916. évi XXV. tc., amelyek egyszeri, 10 havi részletben esedékes segélyt engedélyeznek. Az 1917 . évi 15 . tc. - végrehajtása tárgyában a 8200/1917. PM sz . rendelet intézkedik - a legkisebb (évi 1400 koronáig) fizetésű tisztviselőknek 100 % háborús segélyt rendel kifizetni, a magasabb fizetésűeknél a segély progresszíve csökken. 61 DK 1918 . jún. 26 . 62 DK 1917 . szept. 16. 397. oldalon a 163/11, 643/1917 . bkgy. és 454/24 026/1917. bkgy . 6. sz. közlemény. 63 DK 1917. márc. 17. 64 DK 1917. ápr. 1. 95. old. A köztisztviselők helyzeté' címmel. 65 DK 1918. márc . 13. 125. old. 66 DK 1918. jún. 9. A köztisztviselők valóságos helyzete" című cikkben.

65

ellátni. Nem kevésbé rossz a helyzet a rend őrségnél sem. Kostás rendőrkapitány attól fél, hogy a rend őrök megfeledkeznek hivatali esküjükről".°' Beszámolójából érdemes kiemelni egy közrendőr anyagi helyzetét. A 91-110 K havi jövedelm ű rendőr május havi levonásai : nyugdíjalap 2,12 K, lakbér nyugdíj 00,25, fűtőanyag 10,00, kölcsön 30,00 K, 1 °/o, 00,70 zsír, 12,06 búza, 16,77 fűszer, 24,64 = összlevonás 96,54 K, így a fizetésén felül ő fizet 5,43 K. A rendő r búzája elfogyott, hatósági ellátás alatt áll" . °s A rend őrség személyzetének helyzete hasonló . Budapest, Kolozsvár és Szeged tisztviselői szeruezhedni hezdeneh, hogy ha jogosnak ítélt követeléseik meghallgatásra s teljesítésre nem találnak, hényszerítséh az illetékeseket" helyzetük megjavítására.s9 Az államvezetés, amelynek elsődleges érdeke lenne a tisztvisel ői kar, és a rendőrség életkörülményeinek elviselhet ővé tenni - elsősorban saját osztálykorlátai miatt nem képes hozzányúlni a háborús vagyonokhoz és a spekulá ciós kezekben felhalmozódott készletekhez . Megkísérlik azonban a közalkalmazottak természetbeni ellátását. Ezek egyik formája a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja. A közalkalmazottak vagyontalan - csak fizetésb ől élő - rétege számára nem jelentett megoldást sem az 1916. évi XXV . tc., illetve végrehajtása tárgyában kibocsátott 94 000 f 1917. IV . BM számú közrendelet, sem a belügyminisz ter 42 846/1917. számú rendelete. A Magyar Városok Országos Kongresszusa 1917 áprilisában szokatlanul éles hangon követeli a kormányzattól a tisztviselők életkörülményeinek elviselhetővé tételét.'° Az Igazságügyi Segédhivatali Tisztvisel ők Országos Egyesületének hangvétele is hasonló : követelik az állami tisztvisel ők ruhasegélyben részesítését, tiltakoznak az ipari áruk és a gabona újabb áremelése ellen.'1 A pénzben folyósított háborús segélyek azonban a beszerzési nehézségek miatt nem jelentenek megoldást. Ezért már 1917 elején a tisztvisel ők természetben való ellátása kerül napirendre . A köztisztviselők kívánságát megvizsgálva a kormány a természeti ellátás kiterjesztését" vette tervbe Nagyobb helyen tisztvisel őszövetkezeteket terveznek", amelyek egyben kapják meg havonta a tisztviselők és családtagjaik" ellátását biztosító élelmiszereket és közszükségleti cikkeket és jegy ellenében osztják ki a jogosultaknak" . A háborús segélyek megszüntetésével a törzsfizetések emeléséről, vagy a mostani 35 °/~-os háborús segély 55-60 %-ra való emeléséről lehet szó" .'z A nem egészen szabatos mondat tehát az eddigi pénzben fizetett háborús segélyek részben természetben való kifizetését jelenti. A kormány azonban nem rendelkezik a szükséges élelmiszerekkel és iparcikkekkel és ezért nem tud termé67 68 69 70

HBmL IV . B. 1405/b. 253. Háborús fiazd. iratai 1917 . Uo. : A debreceni rend ő rség létszáma ekkor 110 fő. DK 1918. jún. 2. Vö . még DK 1918 . márt . 13 . és 1918 . ápr. 28 . A kongresszus tézisei : az 1916. évi XXV. törvénycikk biztosította háborús segélyt emeljék fel a XI-IX. fizetési osztályba 100 ° °, a VIII-VII. fizetési osztály 75 %, a VI . ~£izetési osztályba 50 %-kal és ez az emelés a törzsfizetéshez számítson. A családi pótlékot emeljék fel 100 %-kal, folyósítsanak külön segélyt a XI-VI. fizetési osztályok tagjainak. A háborús segélyt kapják meg a nyugdíjasok és ezek özvegyei. A háborús évek szolgálata duplán kerüljön beszámításra. Az 1912 . évi LVII . törvénycikkben a vármegyei tisztviselők szolgálati pótlékát valamennyi tisztvisel őre terjesszék ki. A más tisztviselői kategoriákban járó kedvezményeket a városi tisztviselőkre is terjesszék ki . (DK 1917 . máj. 6.) 71 DK 1917 . máj. 20 . 155. old. 72 DK 1917. ápr. 22 . 119. old.

66

szettien fizetni. A legégetőbb az élelmiszerkérdés . Láttuk korábban, hogy a fejadagok egyre csökkentek és az ellátatlanok száma egyre növekedett . 1917 tavaszára világossá vált, hogy ha a tisztviselők biztosítani akarják maguk és családjuk élelmiszerellátását, akkor maguknak is termelniük kell . Így jött létre a városi tisztvisel ői konyhakertészet már 1916-ban .'~ Dr. Veress Géza tb aljegyző 1917 júniusi jelentése szerint'' az Epreskertben 24 kh . 1030 C, a Tócóskertben 12 kh 565 0 területet osztottak ki 200-400 ~-öles parcellákban a tiszt~iselők között felszántva, boronálva 6 fillér/~ bérleti díj ellenében. 1917 decemberében elsősorban a közalkalmazottak étkeztetésére megnyitják a polgári étkezdét. Az étkezési árak - 2,40, 1,60 és 0,80 korona adagonként minőségtől függ ően - és a fogyasztott adagok számát összevetve nem nehéz felismerni, hogy a nagy számú étkező egyre inkább a legolcsóbb - tehát leggyengébb minőségű ebédet vásárolja, ami egyértelműen az életkörülmények romlását iga~olja . Míg 1917 decemberének első hetében az étkezők megoszlása a 994,372, 558, addig 1918 január 17-23-ig terjed ő héten 1493, 885, 1035 .' Á közalkalmazottak intézményes természetbeni ellátását megvalósító beszerzési csoport megalakítására vonatkozó pénzügyminiszteri javaslatot Nagy József pénzügyigazgató 1917 elején küldi meg a városi tanácsnak. A Domahidy Elemér főispán elnökletével megtartott értekezlet kívánatosnak tartja" a beSzerzési csoport megalakítását és az összes tisztvisel ő bevonását a csoportba . A végrehajtás azonban késik, a pénzügyminiszter 1917 júniusában - az áprilisi sürgetés eredménytelen marad - ismételten sürgeti a csoport megalakítását."' 1917 június 29-én a csoport előkészítésére alakult bizottság megkapja a pénzügyminiszter 2300 PM és 3563 PM sz. rendeletét a csoport megalakításáról azzal, hogy a csoport tagja csak háborús segélyre jogosult állami, törvényhatósági közszolgálati alkalmazott lehet." 1917 . augusztus 5-én megtartott alakuló közgyű lés elfogadta A debreceni és hajdúvármegyei közalkalmazottak beszerzési csoportbá' alapszabályát.'$ E szerint a csoport székhelye Debrecen . Célja :  . . . a tagok részére jó minő ségű élelmi és háztartási cikkeket nagyobb mennyiségben beszerezni és azokat a beszerzési ár és a kezelési költségek alapján meghatározandó árban készpénzfizetés mellett a tagok rendelkezésére bocsátani' (1 §a) . Azaz a beszerzési lehető ségek kedvez őbb feltárása mellett kiküszöbölni a keresked ők és az üzérek rendkívül magas hasznát. Továbbá A tagok ruházati szükségletér ő l gondoskodni és őket ugyancsak a beszerzési ár és a kezelési költségek alapján meghatározandó árban, készpénz fizetés mellett mindennemű ruházati cikkel ellátni és ipari műhelyek felállításával e ruházati cikkek elkészítését és javítását a tagoknak minnél könnyebben hozzáférhatővé tenni'. (1 §b) A Csoportnak ez a terve nem valósult meg. Minden esetre a működési szabályzat bevezető része is megerősíti a már korábban megállapított tényt, hogy a kormányzat nem volt képes a közalkalmazottak természetbeni ellátására, s a 73 DK 1917. szept. 16 . 392. old. 1916-ban 59 195 ~-öl került művelés alá : burgonya 22 40a ~-öl, tengeri 16000 négyszögöl, hüvelyesek : 8000 négyszögöl, gyökérfélék : 800 négyszögöl, dinnye-tök : 3195 négyszögöl, egyéb konyhakerti vetemények 8800 négyszögöl. 74 DK 1917. jún. 3. 192. old. 75 DK 1917 . dec. 16 . 511 . old. 76 DK 1917 . jún. 3. 186. old. és HBmL IV . B. 901/a. 8/1917 . alapszám alatt található 2300 és 3563 . PM számú utasítás . 77 HBmL IV . B. 901/a. 8/1917 . alapszám . 18 HBmL . IV. B. 1901 . 1917 . aug. 5. Szám nélkül.

67

beszerzési csoportok felállításával lényegében nem adott semmit, ami pénzbe főleg élelmi és fogyasztási cikkekbe - került volna. A csoportnak ugyanis saját maguknak kellett előteremteni - azaz az üzérekkel versenyezve, ezek elől megszerezni - azt, amit szét akarnak osztani tagjaik között . A Csoport tagjai számára ez mégis igen nagy előnyt jelentett, mert különkülön erre nem voltak képesek . Ezért a Csoporttagság iránt igen nagy volt az érdekl ődés. A szabályzat szerint tagok lehettek a városnál, a vármegyénél szol gálatot teljesítő törvényhatósági és más közalkalmazottak, a város és a vármegye területén lakó ugyanilyen nyugdíjasok és ezek özvegyei, amennyiben az 1917 . XV. tc. alapján háborús segélyben részesednek, illetőleg ha tényleges szolgálatban állnak, az 1917 . évi XV. tv. értelmében háborús segélyben részesülnek". A tagoknak belépési nyilatkozatot kellett kitölteniök, amelyen családtagjaik is szerepelnek. A tagok tagsági igazolványt kaptak . (3 ~.) A tagoknak az áruk árának megfizetésén túl anyagi kötelezettségük nincs. A tagság nincsen arra kötelezve, hogy kizárólag a Csoporton keresztül vásároljon . (5 ~.) Arut azonban csak a tagsági igazolvány felmutatása ellenében lehet kiszolgálni. (6 §.) A megrendelő szükségletelt meghaladó árumegrendelést a Csoport visszautasítja (8 §) . A Csoport bármilyen megtévesztése kizárást von maga után . A Csoport szervezeti felépítését a Szabályzat IV . része tartalmazza. E szerint a közgyűlés, az intéző bizottság, és az utalványozási joggal felruházott két bizalmi férfi' az, ügyintézésre jogosult testület. Az intéző bizottság 12-24 fő, a közgyűlés választja, míg az Intéző bizottság elnökséget hoz létre. (13 ~.) Az elnökség tagjai : az elnök, két alelnök, igazgató, (levelező) helyesen üzletvezet ő (17 ~.) titkár, könyvelő és levelező. Az intéző bizottsági ülésekre az utalványozási joggal felruházott bizalmi férfiak is meghívandók . Az elnökség határozza meg az áruk kiszolgálásának részletes feltételeit, míg az intéző bizottság hatásköre a beszerzés és az ár megállapítása (23 és 25 ~). A Csoport tisztségvisel ő i közül a szabályzatot Nagy József pénzügyi tanácsos a Csoport elnöke, Kóródy István igazgató és Sipos Gyula alelnök írta alá. A pénzügyminiszter a szabályzatot 191 szeptember 13-án hagyta jóvá.'9 A Csoport tevékenységére igen kevés adat áll rendelkezésünkre . Tény, hogy 1917 októberében ténylegesen működik és élelmiszer-, valamint talpbőrvásárlásokat eszközöl.° A Csoport vezetősége azonban csakhamar rájön, hogy a 8000 család ellátására pusztán beszerzés útján képtelen, s a kormányzat jóindulatnál" többet aligha tud adni. Ezért elhatározzák, hogy a Csoport önálló 100 holdas konyhakertészetet létesít, és termelés útján kísérli meg tagjai ellátását . Nézzük meg, hogy értékeli a Csoport vezetősége a helyzetet 1918 . január 24-én. . . az összes városi tisztvisel őket és alkalmazottakat, a város vállalatainak személyzetét, szolgákat, hajdúkat és egész rend őrségi legénységet is fel79 Uo . : 5868/2/1917 . szám alatt, módosítva 1918 . jún. 24. 4621 . PM - 1918 . alatt. A Csoport ném azonos a Debreceni Közalkalmazottak Jóléti Szövetkezete elnevezési 830/1. szám alatt 1917. augusztus 29-én debreceni telephellyel bejegyzett korlátolt felelősségű szövetkezettel, amely 1917 . június 24-én tartotta alakuló ülését, és 1921-ben szűnt meg. Alapítói dr. Gulyás Ístván, dr . Lencz Géza, Kondor Kálmán, dr. Tudős Kálmán, Máté Sándor, Bíró Jenő, Jalmes István, dr. Maday Pál, Sz őll ősi Armin, dr . Sáfár László (vö. céglajstrom) . A Csoport megalakulásakor a tisztikar: Nagy József, Sipos Gyula, dr. Kardos Albert, Kóródy István, Nemes Dénes, Máté Sándor, László Béla, Kovács Mihály, dr . Gyulai István, Zakucs István, Lenchés István, dr. Maday Pál, Papp Sándor, Aeitz János, Stankovits János, Szőll ős Armin, Zöldy József, Hubert Ottó, dr . Kerekes István, Zöld József, három hely betöltetlen, bizalmi férfiak : Koncz Aurél, Ary Lajos. ~0 DK 1918 . febr. 10 . 49. old. HBmL IV . B. 901/a. - 8/1917. alapszám .

~8

vettük csoportunk tagjai közé . . . Bár az összes minisztériumokban meg van a jóindulat irányunkban, mégis kedvez őtlen viszonyok és körülmények nagyon szúk keretek közé szorítják a segítség módját . . . Nagyon sokan vagyunk és eddig csak morzsák, félkilók és kilók voltak azok a mennyiségek, melyeket egyegy tisztviselő családnak az egyes élelmicikkekből juttathattunk. A segítség kés őn is jött és most jóel őre elő akarjuk készíteni a jövő évi ellátás eszközeit és módozatait. Egy konyhakertészetet akarunk szervezni, mely a legszükségesebb élelmiczikkekel közvetlenül és gyorsan ellása tagjainkat . . . 8000 család elláfásáról kell gondoskodni" .ai A városi tanács urai azonban egyáltalán nem tartják olyan éget őnek a tisztviselők és alkalmazottak, hajdúk, szolgák, városi vállalatok dolgozói és a rend őrlegénység ellátási gondjait. A kérelmet azzal utasítják el, hogy a városnak nem áll rendelkezésre 100 kh földterület, mert a tisztvisel ői munkáskertek céljára foglalta lé' és osztotta ki a városa' Ez az érv azonban mint látni fogjuk hamis. A Csoport a döntés után 1918 . július 31-én a következ ő évre kér most már 500 hold bérletet. A tanácsi előkészítő akta szerint Kér most bérbe 500 kh földterületet burgonya hüvelyesek . . . és egyéb konyhakertészet céljaira átengedni. A debreceni közalkalmazottak beszerzési csoportja ma már 10 000-en felüli lelket számlál, tehát a családtagok összessége a város lakoságának egytizedét teszi ki . . . a városnak több, mint 600 alkalmazottja a csoportunk tagja" . A bérletet 12 évre kéri a Csoport. A kérelmet Vadász Emil gazdasági intéző referálja a tanácsban. A határozat ismét elutasító : Kérelmet elutasítják, mert nem állnak rendelkezésre ilyen területek. A nyulasi és köntöspóti területek 12 éve állnak bérletben. 1919 januárjától a Hortobágyon volna csak ilyen terület, az azonban nem megfelel ő" . Nagy József azonban sokkal jobban ismerte a város helyzetét, mint hogy ne tudta volna : a városi tanács, ha akar, túd területet biztosítani a konyhakertészet részére, annál is inkább, mert a földeket 12 évre adták bérbe, s mivel a nyulasi terület is 12 éve állt bérletben, - mint azt a tanácsi határozat helyesen tartalmazza - a bérlet 1919 januárjától lejárt . Csakhogy a tanács a tőkés bérl ő t megbízhatóbb üzletfélnek tartotta, mint a Csoportot. Ezek után az ellátatlan közalkalmazottaknak be kellett érni Vadász Emil levelével, amely szerint Bár tudom, hogy a Tanács a legő szintébb jó indulattal óhajt segíteni a közalkalmazottak jelenlegi súlyos helyzetén . . . - czéljuknak megfelel ő terület nem állván jelenleg rendelkezésre nem teljesíthető a kérelem ." aa A Csoport tagságának így be kel-lett érni a nehezen beszerezhető félkilókkal és kilókkal", amelyek egyre szűkebbek lettek . Az 1919 . évi közismert debreceni eseményei - a Tanácsköztársaság rövid fennállását követő román megszállás - minden eddiginél súlyosabb ellátási és pénzügyi helyzetet teremtettek, amely melegágya volt a különböző visszaélésekről szóló híreszteléseknek. A román csapatok fegyveres akciói teljes élet és vagyonbizonytalanságot idéztek elő.$y A román megszállás időszakára a Csoport mű ködésére 1920-ból találunk adatot a Közellátási Tanács a5 határozatában. Innen tudjuk, hogy a polgári étkezde ez idő alatt mű ködött, háromszori 81 82 83 84

HBmL IV. B. 1405/b. 1870/1918. HBmL IV. B. 1405/b. 1870/1918. HBmL IV. B. 1405/b. 19 537/1918 . Vö . : Fogarassy László : Az ismeretlen székely hadosztály . DMÉ 1971 . Debrecen, 1972.. 225-252. old. Fogarassy L. : A Horthy hadsereg bevonulása a Tiszántúlra . DMÉ 1973. Debrecen, 1975 . 221-240. old. A román megszállás panaszanyaga. HBmL IV. B. 1401 . 18 869/ 1919 . eln. 54 ., 35, 3159/1919. főisp. és 14 842/1919 . szám . 1919 . júl. 14. 85 HBmL IV . B. 1405/b. 12130/1920 . április 13-i közellátási tanácsi ülés .

6g

áremelés után fél év alatt 60 000 korona ráfizetéssel.`' Nem található azonban egyetlen bejelentés sem erre az 1919 . február 19-i főispáni felhívásra, amely a csoportban folyó állítólagos visszaélések feltárását szorgalmazza.$'

A Csoportok eredeti rendeltetése a háború végével megszűnik. A közalkalmazottak természetbeni ellátására életre hívott szervezet az új viszonyok között átalakított formában - mint tő kés szövetkezet - most már koronát sem önköltségi áron juttat, hanem elsődlegesen kereskedelmi haszon realizálójaként - működik, Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Termel ő és Értékesítő Szövetkezete Budapest címen D.5/1921 . céglajstrom alatta A Debreceni Csoport e cég kirendeltsége lesz, így eredeti alapszabály szerinti tevékenysége megszűnik. 1920 . december 14-én, majd 1921 . június 16-án engedélyt kér és kap fűszer, vegyes rövidáru ruházati cikkek, szesz, italok, háztartási cikkek, hús, zsír és hentesáruk nagyban és kicsiben való árusítására" . A kirendeltség a Vár utca 1 . szám alatt több üzletb ől álló telephellyel rendelkezik.s9 A Csoport és a Szövetkezet egyesülésére nincsenek adatok, de tény, hogy a Csoport 1920-ban még végezte a kedvezményes ellátásra jogosult köztisztviselők természetbeni ellátásával kapcsolatos feladatokat - a 2000/1920. ME rendelet és a 1418/1920. pénzügyminiszteri leirat szerint.° Megállapíthatjuk továbbá, hogy a szövetkezettel kapcsolatban, sokszor továbbra is a Csoport rövidebb megnevezése használatos. Az új keretek között működő szövetkezet - lényegében 1924-ig - bonyolítja le a közalkalmazottak kedvezményes ellátását is.s1 Ezt követő en nem sokkal a szövetkezet helyi fiókja - amelynek egyik vezetője Nemes Dénes volt visszaélések fészke lesz, s 1928-tól semmilyen tevékenységére vonatkozó adat nem található fel. 1926-ban azonban a Debreceni Királyi Törvényszéken - 2896] 1926 . szám alatt - a szövetkezet pert indított Nemes Dénes ellen nem kevesebb, 86 HBmL IV. B. 1405/b. - 60/1920. V. 87 HBmL IV . B. 1401 . szám nélkül . 1919 . febr . 19-i felhívás . Miután a köztisztviselők beszerzési csoportjának vezetősége ellen a csoport ügyeinek kezelését illetőleg úgy nála, mint a csoport elnökénél, - bizonyára a csoport valamelyik tagja - névtelen írásbeli panaszt tett, de az állítólagos visszaélések közelebbről meg nem jelölik, ennél fogva közlöm, hogy a panasz kivizsgálására bizottságot küldtem ki, melynek tagjai : Nagy József tanár, dr . Vásári István városi tanácsnok, és Aézner Ervin járásbíró. Felhívom mindazokat, akiknek a csoport kezelése ellen panaszuk van, - azokat névaláírással, írásban, vagy szóbelileg a fent nevezett bizottsághoz juttassák. Minthogy névtelen panaszok vagy feljelentések hozzám különféle oldalról és különféle irányban naponként érkeznek, felhívom a város közönségét, hogyha bármilyen irányban egyesek vagy testületek ellen panaszuk van, azokat ne névtelen levélben, hanem panaszt tevő megjelölésével juttassák hozzám, mert ha igaza van, a panaszosnak, úgy magát bátran megnevezheti. Debreczen, 1919, február 18. Handler Gyula s. k. főispán, kormánybiztos. 88 HBmL IV . B. 1406/g. (7945/E. I. 1920). 89 Uo . : 14 670/1920 . évi iktatókönyvi bejegyzés és 7945,/E. L,/1920. HBmL IV. B. 1405/b. 641., 635., 639., 26 766/1923 . 15 351/1924 . iktatókönyvi bejegyzés. 90 Uo . : 12137/1920 . és 634. iktatókönyvi bejegyzés alatt felsoroltak. A csoport egyébként a feloszlatott egyesületek jegyzékében nem szerepel. HBmL . XV . 11 . 91 1924. évi 800. PM számú rendelet nagymértékben szűkíti a természetbeni ellátottak körét. HBmL . IV . B. 905/b. 2566 és 7888/1923. 1923-ban a csoport cipő és ruhaszövet kiosztását, valamint tűzifa és sóutalványok beváltását látja el .

70

mint 53 405 500 korona megfizetése iránt. A per 1928 . február 1-én került irattárba,~2 az iratok azonban sajnálatos módon elvesztek. A szükségpénzek részben ezzel a visszaéléssel, részben pedig a korona pengő pénzcserével kapcsolatosak. A Debreczeni Újság közleménye szerint A koronabankjegyek érvényességét akkor fogják megállapítani, amikor for galomba hozzák az új pénzt" . sa A korona egy ideig történ ő - átértékelt - forgalomba tartásával kívánták a forgalom zavartalanságát biztosítani. A keresked ők közül sokan így is forgalom csökkenéstől féltek . Így lehetett ez a tárgyalt szövetkezetnél is. Ehhez járult a Nemes-féle visszaélés, amely az üzleti tőkét csökkentette . Így részben, hogy a vásárlók köre az átmeneti álla pot alatt is biztosítva legyen, részben pedig, hogy a tőkehiányt leplezze -, saját pénzeszközeiket Nemes Dénes a szükségpénz kibocsátásával kívánta megtöbbszörözni. Az elkészült pénzjegyek tényleges forgalombahozatalára nincs adatunk. Az eddig vizsgált példányok azonban teljesen újak, nem utalnak arra, hogy vaIaha is forgalomba kerültek volna. A vizsgálat, amely az 53 405 500 koronás hiányt leleplezte, nyilván leállította a szükségpénzek forgalomba hozatalát. The Shaping of Conditions of Civil Servants in Debrecen (1916-1919) by Frigyes Kahler The Chief Treasury of the Military Depot in Debrecen issued temporary money of 5, 20, 50 fillér notes in 1918 . These temporary notes were never discounted . The reas®n why they issued them was the economical breakdown following World War I, which caused a shortage of money - both absolute and negative, especially of small change . This breakdown is proved by a number of documents in the Hajdú-Bihar County Archive, and can also be traced on the pages of the contemporary official paper, the Debreczeni Közlöny. The class struggle which began at the end of the war can also be detected . The lack of food and other prime necessities made life hard to civil servants and other employees without property. To improve their condition the Acquiring Group for Civil Service" was set up and operated until 1928 in Debrecen . This group also issued temporary money of 10, 20 50, 100 peng ő notes in 1926, partly to make the replacement of korona with smooth, partly to conceal a large amount of money missing. Ilonoascexue ycnoau ű zocenyarcaxux e zopode J.~eópegex (1916-1919) ~pud etu Kanep

I~exTpanbxaa xacca Boexxoro oTAena exaóxcexxx 3MxTxpoaana 5-, 20-, x 50-c~xnnepxbie speMexxbie 6axxxoTbi s 1918 roAy, B ropoAe J~eópecex. 3Tx speMexxbze Aexbrx s ,uanbxexuieM xe oóMexanxcb . IIpx~xxoH sMxccxx yxo~xyTbix 6yMaxcxbix ,gexer xocnyxcxna xosur3craexxaA pas pyxa, sbisBaxxaR xpoxrpaxxoH soHxoH, B 1818 roAy, xoxsxnca aóconFOTxbiK x penATxsxbiH xe,AOCrazox Aexer. XosAHCTBexxaa pa3pyxa uoxasbiBaerca x MxoroYxcnexxbiMx RoxyMexran~x apxxBa xoMxTaTa XaKuY-bxxap, a xpogecc paspyxx acxo xpocnexcxsaerex xa xonocax oc~xgxanbxoH raseTbi ropoAa, - J~eópeuexcxoro ófonnezexx . PassépTbisaEOx~aaca s xocneAxxH xepxoA soxxbr xnaccosag óopbóa Taxxce MoxceT 6biTb xpocneROSaxa . HeAOCrarox s xxxtesbix xpoAyxrax x Tosapax xapoAxoro xorpeónexxa cypoao xos~an x xa roccnyxaiuxx, paóoTa~ocuxx s rocanxapaTe x xe BnaAefoxzxx xNSyLUecrsoM. J~nst yny~ixexxx cxaóxcexxx sTOro cnoa óbm cosuax OTRen cxaóxcexxx roccnyxcau~xx, xoropbiK a ropoue J~eópeuex ueHCrsosan can~ocTOaTenbxo Ao 1928 roua . B 1926 rouy, s xepxoA xoxsnexxa xexré (xosbie Aexbrx), c o.uxox cropoxbi Ana oóecxeHexxa óecxepeóoHxocxx xepexoAa c xpoxbi xa xexré, a c Apyro~ czopoxbi Ana xpxxpbiTxa xeAo~éTa, cocTasé nx~oulero óonbixyio cyMMy, sTOr oT,gen sMxrxposan speMexxbie gexbrx, 10, 20, 50 x 100 xexrxo xoMxxany . 92 HBmL VII. 1/b. 1926 . évi mutató . 93 DU 1927 . aug. 2. A csoport működésének utolsó írott emléke 1927-b ől. HBmL IV . B. 1405/b. 1927. évi mutaaói bejegyzés.

71

1. függelék

Az élelmiszerárak alakulása 1917-1918-ban Debrecenben

Az élelmiszer megnevezése

Az ár alakulása

Kenyér

Tej

Burgonya Tengeri Árpa Zab

Búza Rozs Bab Köles Borsó Szalonna Szalámi

Marhahús I. osztályú Marhahús II . osztályú Borjúhús I. osztályú Borjúhús II . osztályú

1917. V. 21-t ől 1917 . X. 28-tól 1918 . L-tól 1917. IL-tól 1917 . IV.-tól 1917 . VL-tól 1917. XIL-tól 1918. I:tól ' 1917. IL-tól 1917 . VII:tól 1917. VIL-tól 1917. V.-tól 19 17. V.-tól 1 9 17. VIL-t ól 1 917. VIL-tó l 1917 . VIL-tól 19 1 7. VIL-tól 1917 . II :tól 1917 . IL-tól 1917. VIL-tól 1917. IL-tól 1 9 1 7. V. 9-től 1917. IV .-tól 1917 . V.-tól 1917 . VL-tól 1917 . VIL-tól 1917 . V.-tól 1917 . VIL-tól ` 1918 . L-tól 1917 . V.-tól 1917. VIL-tól 1918. I:tól 1917. V.-tól 1917. VIL-tól 1918 . L-tól 1917. V.-tól 1917. VIL-tól 1918 . L-tól

I

50~ liszt 50~ tengeri 0,52-0,59 K/kg 0,50-0,70 K/kg 1,58-1, 80 K/kg 0,60 K/1 0,62 K/1 0,66-0,70 K/1 0,80-0,84 K/1 1,0 1-1,12 K/1 0,28 K/kg 0,36 K/kg 0, 70 K/kg 32,30 K/q (közönséges) 38,00 K/q (morzsolt) 45,00 K/q 44,00 K/q 49,00 K/q 47,00 K/q 0,82 K/kg 1,12 K/kg 4,60 K/kg 2,02 K/kg 9, 60 K/kg 19,00 K/kg 19,50 K/kg 20,00 K/kg 20, 50 K/kg 9,60 K/kg 8,80 K/kg 10,00 K/kg 9,40 K/kg 8,60 K/kg 9,00 K/kg 8,40 K/kg 8,20 K/kg 8,20 K/kg 7,60 K/kg 7,40 K/kg 7,40 K/kg

_

táblázat folytatása Az élelmiszer megnevezése

Növendékmarha

Sertéshús

I. osztályú, csont nélkül

Sertéshús

I. osztályú, cs onttal

Sertéshús

II. osztályú

Bőrtelen szalonna és háj Zsír Sós szalonna Más szalonna Füstölt kolbász Füstölt sonka Füstölt sonka fő ve Fino»~liszt Főzőliszt Búza kenyér liszt Rozsliszt Búzadara Só Cukor Széna Búzaszalma Korpa

Köles, takarmány liszt Melass Szárított répaszelet

Az ár alakulása

1917. V.-tól 1917. VIL-tól 1918 . L- tól 1917 . XIL-tól 1 9 1 8 . L-tól

XIL-tól L-tól XIL-tól L-tól 1 917. XII: t ól 1 917. XIL-tól 1917 . XIL-tól 1917 . XII:tól 1917. XII:tól 1918 . L-tól 1917 . XII:tól 1918 . L-tól 1917 . XIL-tól 191 8 . L-t ól 1917. VIL-tól 1917 . XI :tól 1917 . VII:tól 1 917 . XL-tól 1917 . VII:tól 1 9 17 . XL-tól 1917 . VII:tól 1917 . XI :tól 1917 . VII:tól 1917 . XL-tól 1917 . V.-tól 1917 . IL-tól minőségtől függően 1917 . IL-tól 1 9 1 7 . IL-t ól 1 917 . IX .- tól 1917 . IX .-tól 1917. IX .-tó l 1917. IX .-tól 1917. 1 9 18. 1917. 1918.

7,60 K/kg 7,40 K/kg 7,0 0 K/kg 9,80 K/kg

1 3,00 K/kg

8,00 K/kg 9,80 K/kg 6,80 K/kg 8,40 K/kg

11, 80 K/kg

12,50 K/kg 12,00 K/kg

1 5, 00 K/kg 12,00 K/kg 1 3, 80 K/kg 12,00 K/kg 1 3,80 K/kg 16,00 K/kg 17,80 K/kg 3,20 K/kg 3,22 K/kg 0,94 K/kg 0,98 K/kg 0,64 K/kg 0,66 K/kg 1,00 K/kg 1, 22 K/kg 3,20 K/kg 3,22 K/kg 26,50 K/kg

10,50-13,25 K/kg

30,00- 4 0,00 K/q 13,00 K/q

25,00 K/q 3 8,00 K/q 26,00 K/q 31,00 K/q

tablázat folytatása Az élelmiszer megnevezése

Tengeri csiraliszt Tengeri csirapogácsa Repcepogácsa

Napraforgó magpogácsa Tökmagpogácsa Lenmagpogácsa Kenderm agpogácsa Petróleum

Tűzifa Gyufa

Gyapjú

Az ár alakulása

1917 . IX .-tól

39,00 K/q

1917 . IX .-tól

30, 00 K/q

1917 . IX.-tól 1917 . IX .-tól

1 917 . IX :tól 1917 . IX .-tól

1917. IX .-tól

1917. L-tól 1917 . IL-tól 1918 . VI :tól 1917 . IL-tól

1917 . I L-tól

1917. I:tól 1917. VIL-t ól

41, 00 K/q 4 0,00 K/q 4 5,00 K/q 40,00 K/q

20,00 K/q 0,48 K/1 0,54 K/1 0, 70 K/1 7,00 K/q 0,10 K/db 22,00 K/kg 25,00 K/kg Zöldségfélék

Tök Káposzta Kelkáposzta Karalábé Feh ér tarló és kerekrépa Sárgarépa és petrezselyem Cékla Zelle r

Vöröskáposzta Vöröshagyma

Fokhagyma Torma Spenót

1 9 17. L-tól

1917. L-tó l 1917 . L-tól 1918 . VL-tól

1918 . L-tól 1918 . VL-tól 19 1 8 . L-tól 1918. L-tól 1918. VL-tól 1 9 1 8 . I:tól 1918 . L-tól 1918 . L-tól

1918 . L-tól 1918 . V L-tól 1918 . L-tól 1918 . VL-tól

1918 . L-tól 1918 . VL-tól 1918 . L-tól 1918 . VL-tól

0,50 K/kg 0,60 K/kg

0,80 K/kg 1,30 K/kg 1,08 K/kg 3, 80 K/kg 0,60 K/kg

1,08 K/kg 0,30-0,40 K/kg 0,95 K/kg

1,10 K/kg

0,70 K/kg 1,26-1,20 K/kg 1,60-1,50 K/kg 4,00 K/kg 5,00 K/kg 1,75 K/kg 2,50 K/kg 1,20 K/kg

0,72 K/kg

táblázat folytatása Az élelmiszer megnevezése

S óska Fejessaláta Zöldbab Dióbél Alma

Az ár alakulása

- I 191 8. VL-tól

1918 . 191 8. 1918 . 1918.

VL-tól V L-tól L-tbl VL-tól

0,72 K/kg 0,14 K/fej 3,00 K/kg 14,60 K/kg 17,7 0 K/kg

I. osztályú

1 9 1 8. I:t ól

2, 00 K/kg

II. osztályú

1918. 1918 . 1918 . 19 1 8. 1918 .

1,50 K/kg 3,20 K/kg 2,50 K/kg 2,50 K/kg 1,80 K/kg

Alma

Szamóca

Sárgabarack Cseresz~rye Köszméte

I:tól VL-tól VL-tól VI:tól VIaól

Összeállítva : DK . 16. 122., 8. 6-7., 116. 117., XIV. 18 . 141. XIV. 19. 147. XIV . 26 . 192. 221 .

XIV. 28 . 248. -XIV. 29. 269., 15181/1917 . Vt . határozat és 17429/ 1917 . Vt . határozat . DK . XIV. 48. 110. XV . 2. 16 . 69-I . b. 1917 . számú hirdetmény, 354/1918 . eln. V.t 5. 15111/1918 . eln. sz ., DK . XV . 5. 43, XV . 23, XV. 27 . 40-48, XIV. XVII . 134., 25 . 58 . 1917 . eln. sz . határozatok alapján.

Q

2. függelék Fizetési osztály

A debreceni városi tisztviselők fizetési besorolása 1914 tavaszán Fokozat

Fizetés

1. 2. 3. 1. 2. 3.

8000 7200 6400 6000 5400 4800

VIII.

1. 2.

4400 4400

IX .

1. 2. 3.

3200 2900 2600

VI. VII.

Városi pótlék

Lakáspénz

Várakozási idó

7000

1600

5

1200

1280

5

1040

800

800

4

Állás

polgármester polgármester helyettes főjegyző rend őrkapitány árvaszéki elnök tanácsnok főügyész főmérnök főszámvevő főorvos I. oszt . rendőrkapitány I. oszt . aljegyző árvaszéki ülnök ügyész I. oszt . mérnök endőmester főlevéltárnok szakvizsgával főszámvevő főpénztárnok orvos II . o. rendőrkapitány II . o. aljegyző, árvaszéki jegyző II. o. mérnök

Létszám

Jegyzet

1

1 1 1 6 1 1 1 1 5 1 2 1 3 1 1 1 1 7 4 1 2

gazdasági tanácsnoknak 800 K útiátalány

Főorvos 2000 K lótartás+ 1200 K főorvosi hivatal bére . Főkap. h. 800 K szem. pótl . Közig. oszt . v. 1000 K lótartás . Erdőmester lakása természetben, 1500 K+lótart., 15 h földh., 6 tehén, 6 borjú, 4 ló, 4 koca+évi szaporulat. 4 külsőségi orvosnak fogattartás á 2000 K, h o. erdőtisztnek lakás, 10 h földh., 5 tehén, 4 koca+évi szap . tart ., rend őrkapitánynak, beosztott állatorvosnak 800 K fuvar-

táblázat jotytatása Fizetési osztály

X.

XI.

Fokozat

1. 2. 3.

1. 2.

Fizetés

2400 2200 2000

1800 1600

Városi pótlék

600

400

Lakáspénz

700

640

Várakozási idg

4

4

Állás

Létszám

főlevéltárnok I. o. erd őtiszt I. o. állatorvos ellenőr vágóhíd igazgató számvevő pénztárnok irodaigazgató III. o. jegyző I. o. közigazgatási fogalmazó I. o. rendőrfogalmazó levéltárnok II . o. erdőtiszt II . o. állatorvos közgyám alszámvevő I. o. adótiszt I. o. pénztártiszt rendőrségi pénztártiszt, műszaki tiszt iktató kiadó irattárnok irodatiszt nyilvántartó II . o. közig. fogalmazó segédrendőrtiszt

1 2 2 3 1 2 2 1 1 4 7 1 1 3 1 3 8 2 1 5 3 1 6 10 2 1

Jegyzet

átalány, vágóhíd igazgatónak lakás, fűtés, világítás, vágóhíd ellenőrnek, I. o. állatorvosnak lakás, fűtés, világítás.

II . o. erdőtisztnek lakás, 10 h földh., 5 tehén, 4 koca+évi szap . tart ., küls őségi állatorvosnak 600 K tótart., 8 h földh., 4 tehén, 4 koca+ 1 évi szap., rendőrkap . kiadónak 400 K személyi pótlék .

segédrendőrtisztnek egyszobás lakás az erdő mesternél, mezőbiztosként

táblázat folytatasa Fizetési osztály

Fokozat

Fizetés

3.

1400

Városi pátlék

Lakásp enz ~

Várakozási id ő

Állás

számtiszt II. o. adótiszt rendőrbiztos műszaki segédtiszt iroda segédtiszt segédnyilvántartó végrehajtó írnok városgazda

Létszám

9 14 8 2 3 13 8 25 1

Jegyzet

működő 2 rendőrbiztosnak 600600 K lótartás, külsőségi végrehajtónak 1000 K lótartás, közig. gyakornok száma: 3, ezekből egy rend őrségi, 2100 K segélydíjat kapnak. Adóhiv . gyakornok 8, szem . á 1800 K segélydíj.

Osztályon kívül helyezett, s az 1912 . évi LVIII. tc. hatálya alá nem es ő városi alkalmazottak fizetésének alakulása az alábbi : 1. 2. 3.

3200 2900 2600

800

800

4

1. 2. 3.

2400 2200 2000

600

710

4

rend őrparancsnok múzeumőr adófő tiszt

1 1 1

I rendőrparancsnok 12 évig 4 évenként 300 K-val 3200 K-ig fizetés, 880 K lakás, 800 K lótartás, 240 K egyenruha, 12 év után 5, évente 400 K emelés, 4400 K-ig, 1040 K lakás, 1000 K vár. át . 240 K egyenruha, adófőtiszt 400 K szem . pótl .

rendőrtiszt gazd . intéző főkertész mátai biztos vámfelügyelő

1 1 1 1 1

800 K lótart ., 240 K egyenruha, gazd . int. 800 K útiátalány, főkertész lakás, 800 K fuvarát ., mátai bizt . 1000 K lótart., 8 h földh., 4 tehén, 4 koca+évi szap. t.

táblázat folytatása Fokozat

Fizetés

Városi pótlék

Lakás penz ~

Várakozási id ő

Állás -_

1. 2. 3.

1800 1600 1400

400

640

4

útmester kertész vágóhídi gépész színházi fest ő színházi gépész detektív

Létszám

Jegyzet

3 2 1 1 1 12

Külső útmester : 600 K lótart ., detektív csop . vez. 400 K személyi pótlék

_

I

Az osztályba sorolt állások bértételei azonosak az 1912 . évi LVIII. tc.-ben foglalt bértételekkel. A lakáspénz III. osztályba sorozott állomáshelynek felel meg. D. K. 1918 . márt. 17.