EGYESÜLETEK DEBRECENBEN A HARMINCAS ÉVEKBEN Gazdag István
A kétvilágháború között Debrecen társadalmáról sokféle információval rendelkezünk. Elsősorban történeti és egyéb jellegű feldolgozásokból, statisztikákból és a szépirodalomból . Úgy gondolom azonban - különösen a Debrecen története negyedik kötetének e témával foglalkozó tanulmányai alapján -, hogy érdemes és szükséges tovább kutatni, elemezni a város társadalmát. E dolgozat keretében a társadalmi tagoltságot, a társadalom organikus fejlődését az egyesületi élet kereteiben kívánom vizsgálni a II. világháborút megelőzően . Tar Károly Az ellenforradalmi rendszer művelődéspolitikája c. tanulmányában a következo°ket írja : Az iskolán kívüli népművelés irányítói igen nagy gondot fordítottak arra, hogy ideológiájuk eljusson a társadalomlegszélesebb köreihez . Ezért azegyletek, a körök és atársaságok sokaságát hozták létre ."t A szerző fogalommeghatározásából egyértelműen következik, hogy az egyesületeket kívülro~ vagy felülről szervezik meg. Valószínű, hogy ez a gyakorlat is élt, sőt a politikai életben ez általánosnak is tekinthető. Árnyaltabbnak, az egyesületek lényegéhez közelebb állónak érzem azonban a következő fogalmi meghatározást: Személyeknek valamely közös és állandó célra való társulásából keletkezett, jóváhagyott alapszabályok szerint, többnyire hatósági felügyelet alatt mu~cöd ő szervezete, testülete."z Az egyesületek valójában a társadalom tagoltságát tükrözik, ezért ezekben elsősorban annak kell kifejezésre jutni, hogy mit tart fontosnak az egyes állampolgár: mivel kíván foglalkozni, mire hajlandó áldozni és egyáltalán mivel tud azonosulni . Az egyesület ezért elsősorban eszköz célok, feladatok megvalósítására ; keret a közösségi élet szabályainak, a demokráciának az elsajátítására. Tanulságos figyelemmel kísérni az egyesületalakítás első szakaszát : az alakulási eljárást. Az egyesület alakításakor az alapszabályokat a törvényhatóság útján a belügyminiszterhez kellett felterjeszteni, ha40 nap alatt válasz nem érkezett, az egyesület ideiglenesen megalakulhatott, végleges megalakulása azonban csak az alapszabályok miniszteri láttamozása után történhetett. Amennyiben az egyesület eltért az alapsza1 Tar Károly :Az ellenforradalmi rendszer művelődéspolitikája . In : Debrecen története 1919-1944. 4. kötet. (Szerk. : Tokody Gyula.) Debrecen, 1986. 322. Vitatható a szerzőnek az az álláspontja, hogy az egyletek, a körök és a társaságok szervezőjeként az iskolán kívüli népm űvelés irányítóit tekinti . 2 A Magyar Nyelv Értelmez ő Szótára. II. k. 50 . oldal. Domokos Attila fogalommeghatározása : .. .egyesületnek tekinthetünk ...minden meghatározott, nem kereseti célból alakult, szabad társadalmi szervezetet. . ." Dr. DomokosAttila: Atársadalmi egyesületek statisztikája. A magyar hivatalos statisztika történetéből. Az V. Statisztikatörténeti Vándorülés el őadásai és korreferátumai . Budapest, 1968 . 220. o. A Révai Nagy Lexikon 1912-es kötete szerint az egyesületbizonyos cél elérése végett szervezett természeti vagy jogi személyek egyesülése. A fogalom további részletezésénél alexikon arra utal, hogy az egyesület hatósági felügyelet alatt áll.
91
bátyoktól, tevékenységét felfüggeszthették, sőt bizonyos esetekben fel isoszlathatták. Szólnunk kell arról is, hogy az egyesületeket döntően abelügyminiszter, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselője ellenőrizte. Egyes speciális egyesületek felügyeletét (közbirtokosság, ipartársulat, hegyközség, orvosi kamara stb.) a kereskedelmi, aföldművelésügyi és a vallás- és közoktatási miniszter látta el. Az egyesületek mindennapi életéhez, tevékenységükhöz szorosan hozzátartozott az is, hogy függetlenségük korlátozott volt a hatóságok részér ől. A 174000/ 1928 . BM sz. rendelet előírta a törvényhatóság, első tisztviselőjének, hogy évenként ellenőrizze az egyesületek vagyonkezelését, illetve ügykezelését . Ezeknek a vizsgálatoknak a harmincas évekbeli debreceni tapasztalatai figyelemre méltóak. Több ízben kiderült, hogy a vizsgálat alá vont egyesület nem működik. Ha az ezt követő hatósági felhívásra nem kezdte újra tevékenységét, feloszlatták . Jó néhány egyesületről az is kiderült, hogy anyagi zavarokkal küzd, s emiatt alapszabályszer ű céljait nem képes megvalósítani . Az anyagi csődöt sokszor a tagdíjfizetés elmaradása váltotta ki. Ez a tény viszont az egyesület tagjainak érdektelenségét bizonyította . Több egyesületi alapszabály hangoztatta politikamentességét . Az egyesületek nagy része nem volt mentes a politikától, de semmiképpen nem lehetett közömbös a társadalmi csoportok, szakmai tömörülések, felekezeti közösségek, lakóhelyi közös ségek szempontjából. Néhány egyesület vonatkozásában viszont kifejezetten nyomon lehetett követni a politikai élet hullámzását, azt, hogy egy-egy személy milyen módon igyekezett az adott egyesületet a politika szolgálatába állitani. Debrecen társadalmi-politikai élete igencsak mozgalmas volt a harmincas években. Állandóan napirenden voltak a különböz ő, elsősorban a kormánypárti, de a szélsőjobboldali-fajvéd ő szervezetek akció, ellenakció. De jelen volt a politikai életben a liberális ellenzék és a konzervatív politika is, leginkább a kisgazdákhoz kapcsolódva. A szociáldemokraták az 1935 . március 31-i országgyűlési választáson a szavazatok tekintélyes részét megtudták szerezni (23,8%), de ezzel is csak a Nemzeti Egység Pártja (37 %) és a Nemzetiszocialista Párt (35 % )utánkövetkezhettek . A politikai élet ismételt átrendezései, a Vásáry István ellen indított bírósági eljárás befolyásolta a társadalom hangulatát, magatartását . Mindez azonban csak részben érintette az egyes állampolgárokat, akik végezték munkájukat, élték mindennapi életüket . A folyamatosság egyik lehetséges színtere éppenaz egyesületi élet volt . Az érvényben lévő 5084/ 1919. ME sz. rendelet tiltotta ugyan az egyesületek szervezését, de egyben felhatalmazta a belügyminisztert, hogy méltányos esetekben engedélyezhessen új egyesület alakítását. Akét világháború között alakult egyesületek számát tekintve azt kell mondanunk, hogy a kormányhatóságok igencsak liberálisan kezelték országosan és Debrecenben is az új egyesületek alakítására vonatkozó kérelmeket, és a benyújtott alapszabályok kb. 90%-át jóváhagyta. Bizonyítja ezt a tényt az is, hogy Debrecen város területén a háború után alakult egyesületek számajóvalmeghaladta a háború előtt működő egyesütetek számát. A XVIII. század végétől alakult és hivatalosan regisztrált egyesületek száma Debrecenben 1950-ig feltehetően meghaladta a négyszázat . Ajelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján az alakulás üteme a következ őképpen alakult : a XVIII. századtól 1867-ig az egyesületek 5%-a kezdte meg működését; 1867-1918ig 33%-a; a két világháború között 55%-a és 1945-tő17%-a. A számok tanúsága szerint az egyesületek folyamatosan és növekvő számmal kezdték meg működésüket. A magyarázatot részben az adja, hogy egyre több alapközösség kezdte meg mu~ödését: kertségek, szakmák, egyházi szervezetek, szociális egyesületek, sportkörök, politikai szervezetek stb. Ezek a közösségek önként alakultak, vezetőiket saját maguk vá92
lasztották, céljaikbankövetkezetesek voltak . Érdeküknek megfelel ően szüneteltették mu~ödésüket, ha indokoltnak érezték, feloszlatták az egyesületet vagy éppen társultak. Nagyon fontosnak tartom : saját mozgásterük volt, az érdek működtette az egyesületek döntő többségét. Debrecen város polgármestere 1933 márciusában az egyesületi életrő l készített jelentésében megállapította, hogy . . .városunk területén az egyesületek, illetve fiókegyesületek alakulása jelenleg is folyamatban van, s ha az új alakulások továbbra is ugyanolyan arányban történnek, mint a múltban, úgyaz egyesületek már maisabnormális számának (213) tovább emelkedése várható." A politikai szándék és az apparátus megítélése az egyesületekkel kapcsolatban, úgy tűnik, nem esett egybe 1933-ban . Az egyesületek célja, tevékenysége az elnevezésbo°I természetszerűen következik, ha a tartalmi jegyekre vagyunk kíváncsiak, szemügyre kell venni az alapszabályt, bele kell lapozni az egyesületi iratokba . Ajelleg bemutatására felsorolunk néhány alapszabályban megfogalmazott egyesületi célt és néhány más fontos adatot . Debreceni Gazdasági Egyesület
1867. június 11-én mondták ki a megalakulását. Célját igen tömören fogalmazták meg: a mezőgazdaság minden ágának előmozdítása és fejlesztése Debrecen város területén. A 64 főből álló vezetőség foglalkozás szerinti megoszlása : gazdálkodó 43, gazdasági akadémiai tanár 8, tisztvisel ő 7 (ezen belül a főispán és a polgármester), igazgató 3, gazdasági főfelügyelő 1, katonatiszt 1, tanár 1. Debreceni Jogász és Tisztviselőkör
A kör 1890 . január 29-én alakultmeg. Célját azalapszabály a következőkben határozta meg : A tagok társadalmi érintkezése s ezután is az elméleti és gyakorlati képzettség fejlesztése, a társadalmi élet élénkítése, a felmerülő napi jogászi és tisztvisel ői kérdések fejtegetése a politika teljes kizárásával, e téren szükséges reformok tárgyalása s vélemények nyilvánítása, a kör tagjai jogos érdekeinek előmozdítása." A vezetőség összetételét egy 1936 . évi lista alapján vizsgálhatjuk . A 39 tagú vezetőségben helyet foglalt 7 jogász, 7 MÁV-tisztviselő, 13 tisztviselő, 1 rendőr, 9 tanár, 1 postás, 1 építész. Petőfi Dalkör
A dalkör 1897 . július 14-én alakult meg. Célja: amagyar nemzeti dal művelése, a hazafias irány, a társas élet, a nemzeti művelődés s a Petőfi-kultusz előmozdítása és fejlesztése. A 32 tagú vezetőség foglalkozás szerinti megoszlása : vállalkozó 2, jogász 2, orvos 1, alkalmazott 2, iparosmester 9, iparossegéd 15, keresked ő 1.
93
Debreceni Munkás Testedz ő Egyesület
1910-ben alakult. Célja: a rendszeres testedzés, lehetőleg minden sportág művelése és szélesebb körben való terjesztése. Az egyesület alkalmat nyújt a tagoknak, hogy a különfélesportágakban kiképzést nyerjenek. Versenyeket rendez silyenekben tehetsége szerint részt vesz. A 22 tagúvezetőség összetétele: önálló kisiparos 7, kereskedő 1, segéd 11, gyári munkás 1, ügyvéd 1, orvos 1. Debrecen város nyugdíjas és kegydíjas tisztviselők és alkalmazottak és ezek özvegyei és árvái egyesülete
Alakult 1925 . december 6-án . Az egyesület célja: Debrecen város által nyugdíjba helyezett vagy kegydíjjal ellátott tisztviselők, alkalmazottak, özvegyek és árvák megélhetésének megkönnyítése. A tagok kenyérkeresethez juttatása, azok erkölcsi támogatása és jogos érdekeinek képviselete a hatóságoknál . A tagok segélyezése az egyesület anyagi erejéhez képest. Nyugdíjas otthon létesítése. A 18 tagú vezetőségben csak nyugdíjasok vettek részt, akik aktív korukbanavárosvezetőposztjain dolgoztak. Szántó Győző Közhasznú Kertegyesület
1926-ban alakította a névadó. Az egyesület sokrétű célt tűzött maga elé: a) Debrecen város körül kerttelepet létesítsen, azokat kis területekre osztva olcsó bérért kis jövedelmű egyéneknek és családoknak termelés, avagy általában kertmívelés céljaira bérbe adja, b) a bérlo"ket oktassa, tanácsokkal ellássa, c) a bérlo"k együttérzését erősítse, d) a kertészegyesület feladata más jóléti intézmények létesítése és támogatása. A tisztikar névsora nem áll rendelkezésre. Debreceni Vargakerti Olvasókör
Az egyesület 1937 . április 18-án alakult meg. Az olvasókör célja: a tagok között a művelődés előmozdítása, a hazafias és társas élet ápolása, fenntartása. Ezék elérésére szolgálnak a kör helyiségei, a vezetőség által megrendelt hírlapok és egyéb folyóira tok, ismeretterjesztő előadások, hazafias és kulturális ünnepségek és a könyvtár. Az egyesület társadalmi alakulás : napi és pártpolitikával, valamint felekezeti kérdéssel nem foglalkozik. Az olvasókör 40 tagú vezetőségének foglalkozás szerinti megoszlása: vasutas 28, magánzó 2, orvos 1, iparosmester 4, tisztvisel ő l, városi alkalmazott 1, vármegyei hajdú 1, postás 1, csendőr 1.
Akülönböző típusú egyesületek alapszabályainak kivonataiból és a vezetőségek foglalkozás szerinti összetételéből le lehet vonni bizonyos következtetéseket . A célkit űzések konkrét feladatokat jelentettek, amelyeknek megoldásához ren94
delkezésre álltak a szükséges eszközök, vagy az eszközök biztosításának a lehetséges módjai . Az alapszabályokban szinte kivétel nélkül kiemelt hangsúlyt kapott a közösségi érzés ápolásának fontossága. Több esetben megfogalmazódott a politikamentesség, vagy éppen az elkötelezettség a nemzet mellett, a hazafiság erősítésére . A célok általában összhangban voltak a feltételekkel, az egyesület tagságának érdekeivel, sőt bizonyos esetekben a közösségi érdek a város érdekeivel. A célok realitása azt jelentette, hogy a tagság érdekelt volt nemcsak elvileg, de anyagilag is az adott egyesület fenntartásában. Az alapszabály precízen meghatározta a vezetési szinteket. Az egyesületek vezetősége szűk körű tisztikarból és egy népesebb választmányból tevődött össze. Az alapszabály rendszerint meghatározta a teljes tisztikar és a választmány egy bizonyos részének a hivatali idejét . Az egyesületi élet egyik meghatározó jegye volt ugyanis a rotáció, amely a demokratikus közélet iskolájának tekinthető. Tanulságos a vezetőség foglalkozás szerinti összetételét is szemügyre venni. A társas-kulturális egyesületek vezetőségében, választmányában dolgozók zöme a kispolgárság köréből került ki: iparosok, keresked ők, vasutasok, alkalmazottak, postások stb. De jelen volt a kertség orvosa, tanítója is. A többi egyesület vezetőségében szakemberek, politikusok, vezető értelmiségiek - általában vagyonnal bírók vagy vezető pozícióval rendelkezők vettek részt. A Debreceni Gazdasági Egyesületet » . . .nyugdíjas gazdák és nagygazdák irányították .. ." -állapította meg Balogh István . Hogy milyen helyet foglaltak el az egyesületek a város életében, erre a kérdésre nehéz válaszolni . Egy-egy közösségben, szakmában, felekezet életében vagy éppen a politikában különböző súllyal voltak jelen az egyesületek. Tényleges választ csak akkor adhatunk, ha részletesen feltárjuk az egyesületek életét . Azt azonban ez idő szerint is biztonsággal mondhatjuk, hogy az egyesületek átszőtték a város társadalmát. Meggyőző bizonyíték erre a város polgármesterének 1933 tavaszán az egyesületekro°I készített kimutatása, amelyet az alábbiakban közlünk.3 Kimutatás Debrecen sz. kir. város területén működő egyesületekről 1933. március 1 yén Olvasókör, kulturális egyesület 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Böszörményi úti és Környéki Polgári Olvasókör Beregi Kör Boldogfalva Kertség Olvasóköre Debreceni Függetlenségi Kör Debreceni Sakk Kör Debreceni Homokkerti Református Olvasó Egylet Csapókerti Függetlenségi és 48-as Olvasókör Debreceni Katholikus Népszövetségi Otthon Debreceni Piarista Diákszövetség Debreceni Református Leánynevelő Intézet Iskolatársak Szövetsége Debreceni Casinó Debreceni Szeretet Asztaltársaság Debreceni Görög Katholikus Legényegylet
3 HBML X . 301 . 19.
95
14 . Debreceni Jogász és Tisztviselő Kör 15. Debreceni Polgári és Gazdakör 16. Debreceni Bélyeggyűjt ők Egyesülete 17. Debreceni Székelytársaság 18. Debreceni Pénzügyi Tisztviselők Kuglizó Egyesülete 19 . Debreceni Népkör 20. Debreceni Egységes Pártkör 21 . Debreceni Református Kollégiumi Diákszövetség 22 . Debreceni Tégláskerti Olvasókör 23 . Debreceni Iparos Ifjúsági Önképzőkör 24 . Debreceni Nyilastelepi Kossuth Lajos Asztaltársaság 25 . Debreceni Rotary Club 26. Debreceni Helyőrségi Altiszti Casinó 27. Debreceni Boldogkerti Népkör 28 . Debreceni Iparos Kör 29 . Debreceni Reform Társaság 30. Debreceni Fotó Club 31 . Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város Népnevelési Egyesülete 32 . Hármaskerti Kispolgárok Olvasóköre 33. Hármastelep és Környékének Polgári Olvasóköre 34 . Kékek Clubja 35 . Kisharcsai Wolaffka telep és környéke Kispolgári Olvasókör 36 . Kerekestelep és Környéke Polgári Olvasókör 37 . Reáliskolai Szövetség 38 . Debreceni Siketnémákat Gyámolító Egyesület 39 . Debreceni Svetits Szövetség 40 . Debreceni Színpártoló Egyesület 41 . Debreceni Újvárosi úti és Környéke Kispolgári Olvasókör Vasutasegyletek
42. 43. 44. 45 . 46 . 47 . 48 . 49.
Debreceni Vasutas Sport Club Debreceni Vasutasok Szárnyaskerék Egylete Keresztényszociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete MÁV Mű helyi Levente Testedző Egyesület MÁV Horthy Dalegylet MÁV Egyetértés Dal és Segély Egylet M. kir. Államvasúti Alkalmazottak Debreceni Zene Egyesület Villamos és Helyiérdekű Vasutak Alkalmazottak Országos Szövetsége Leventeegyesületek
50. I. kerületi Levente Egyesület 51 . II, kerületi Levente Egyesület 52 . III. kerületi Levente Egyesület 53 . V. kerületi Levente Egyesület 54 . VI. kerületi Levente Egyesület
55 . I. sz. Gazdasági Iskolai Levente Egyesület 56 . Iparos tanonciskolai Levente Egyesület 57 . Kereskedő tanonciskolai Levente Egyesület Főiskolai hallgatók egyesületei
58 . 59 . 60. 61. 62.
Biharvármegyei Egyetemi Hallgatók Tisza István Köre Debreceni Egyetemi Kör Debreceni Bethlen Gábor Kör Debreceni M. kir. Gazdasági Akadémia Ifjúsági Egyesülete Debreceni Szent László Kör Munkásegyesületek
63. 64 . 65 . 66 . 67 . 68 . 69 . 70 . 71 . 72 . 73 . 74 . 75 . 76 .
Élelmezési Munkások Országos Szövetségének helyi csoportja Keresztényszociális Dohánygyári Alkalmazottak Orsz. Szöv. h. cs. Kereskedelmi Alkalmazottak Orsz. Szöv. h. cs. Magyarországi Építőmunkások Orsz . Szöv . h. cs . Magyarországi Munkások Rokkantsegélyező és Nyugdíj Egyesület h. cs. Magyarországi Famunkások Szövetségének h. cs. Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Egyesülete h. cs. Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szöv. h. cs. Magyar Könyvnyomdai Munkások Egyesülete h. cs. Magyar Földmunkások Országos Szövetsége h. cs. Magyarországi Szállodai, Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak h. cs. Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete h. cs. Magyarországi Bőripari Munkások Egyesülete h. cs. Magyarországi Könyvkötők és Rokonszakmabeli Munkások Egyesülete h. cs . Fiókegyesületek
77 . Adóhivatali Tisztviselők Orsz. Egyesületének Hajdú és Csonka Bihar vármegyei h. cs. 78 . Ébredő Magyarok Orsz. Egyesülete h. cs. 79 . Egyesült Keresztény Nemzeti Liga h. cs. 80 . Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete h. cs. 81 . Hadirokkantak Nemzeti Szövetsége h. cs. 82 . Hajdúmegyei Molnár Szövetség h. cs. 83 . Igazságügyi Alkalmazottak és Segédhivatali Tisztviselők Egyesülete h. cs. 84 . Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szöv. h. cs. 85 . La Fontaine Irodalmi Társaság 86 . Magyar Postaaltisztek Orsz. Egyesülete h. cs. 87 . Magyar Numizmatikai Társulat h. cs. 88 . Magyar Posta Távírda és TávbeszélőAlkalmazottak Orsz. Méhész Egyesülete h. cs. 89 . Magyar Állami Altisztek Alkalmazottak Orsz . Nyugdíjpótló Segély Egylete h. cs. 97
90 . Magyar Posta Távírda Távbeszélő 1Vőtisztviselo"k Orsz . Egyesülete h. cs. 91 . Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége h. cs. 92 . Magyar Labdarúgó Szövetség Keleti Kerülete 93 . Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége 94. Magyar Országos Állatorvos Egyesület Tiszabalparti Osztálya 95 . Magyar Országos Vöröskereszt Egylet 96. Magyar Cionista Szövetség h. cs. 97. Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége h. cs. 98. Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége 99 . Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet h. cs. 100. Magyar Athletikai Szövetség Keleti Kerülete 101. Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Debreceni Kerülete 102. Magyar Turista Egyesület Debreceni Osztálya 103. Magyar Országos Eszperantó Egyesület h. cs. 104. Magyar Amatőr Fényképezők Országos Szövetsége h. cs. 105 . Magyar Kerékpáros Szövetség Alföldi Kerülete 106. Magyar Fogorvosok Egyesületének Tisztántúli Fiókja 107. Magyar Mérnök és Építész Egylet Debreceni Osztálya 108. Nyugdíjas katonatisztek, katonai hivatalnokok, katonai özvegyek és árvák Országos Egyesületének h. cs. 109. Országos Orvosszövetség h. cs. 110. Országos Magyar Zenész Szövetség h. cs. 111. Országos Középiskolai Tanár Egyesület Debreceni Köre 112. Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület h. cs. 113. Országos Turul Bajtársi Szövetség Debreceni Kerülete 114. Országos Magyar Izraelita Közm űvelődési Egyesület 115. Országos Közegészségügyi Egyesület Debreceni Osztálya 116. Országos Frontharcos Szövetség Debreceni Főcsoportja 117 . Postás Sport Egyesület h. cs. 118. Pataki Diákok Országos Szövetségének h. cs. 119. Szociális Misszió Társulat Debreceni Köre 120. Szepesi Szövetség h. cs. 121. Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének debreceni h. cs. 122. Nemzetpolitikai Társaság Országos Szövetsége h. cs. 123. Magyar Cserkész Szövetség IX. kerülete 124. Magyar Cserkész Leányszövetség Debreceni Kerülete 125. Hargitaváralja Székely Község Debreceni Osztálya 126. Országos Bírói és Ügyészi Egyesület h. cs. 127. Országos Magyar Dal Szövetség Debreceni Kerülete 128. M. kir. Posta Jogász és Mérnök Tisztvisel ők Egyesülete 129. Kékek Clubja fiókja 130. Országos Ügyvédszövetség Debreceni Osztálya Érdekképviseletek
131. Debreceni Ref. Elemi Iskolai Tanítók Segély Egylete 132. Debreceni Adóhivatal Keblében alakított Segélyegylet 133. Debreceni Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete
134. Debreceni Háztulajdonosok Egyesülete 135. Debreceni Gyógyszerész Egyesület 136. Debreceni Nyugdijás és Kegydíjas Tisztvisel ők és Alkalmazottak, ezek özvegyei és árvái Egyesülete 137. Hajdúmegyei Tankerületi Tanítók Gönczy Egyesülete 138. Hajdúvármegyei Községi Jegyzők Egyesülete 139. Istvángőzmalom Munkásai Önképző Segélyező Köre 140. Országos Református Tanár Egyesület 141. Országos Református Tanító Egyesület 142. Debrecen sz. kir. város és Hajdúvármegyei Tűzoltó Szöv . Jótékony egyesületek 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151.
Bicur Cholim Betegsegélyező Egyesület Debreceni Izraelita Nőegylet Debreceni Patronage Egyesület Debreceni Ágostai Hitvallású Evangélikus Női Filléregylet Debreceni Jótékony Nőegylet Debreceni Közjótékonysági Egyesület Debreceni Stefánia Szövetség Független Polgárok Temetkezési Egylete Szent Erzsébet Egyesület Sportegyesületek
152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162.
Békessy Béla Vívó Club Bocskay Footbal Club Debreceni Polgári Lövész Egylet Debreceni Úszók Egyesülete Debreceni Kereskedelmi Alkalmazottak Sport Egyesülete Debreceni Lovar Egylet Debreceni Munkás Testedző Egyesület Debreceni Torna Egylet Debreceni Textilgyári Sport Club Debreceni Székgyári Footbal Club Simonyi Debreceni Polgári Lovász Egyesület Vadászegyesületek
163. 164. 165. 166. 167. 168.
Bocskay Tiszti Vadász és Vadvédő Társaság Debreceni Vadásztársulat Debreceni Tiszti Vadász és Vadvédő Társaság Debreceni Ebes Szepesi Vadásztársaság Debreceni Guti Vadásztársaság Debreceni Köztisztviselők és Gazdák Vadász Társulata
99
Irodalmi, tudományos, zeneegyesületek
169. Csokonai Kör 170. Debreceni Tisza István Tudományos Társaság 171. Debreceni Gyorsírók Társasága 172 . Debreceni Orvos Egyesület 173. Debreceni Ady Társaság 174. Debreceni Múzeumbarátok Köre 175. Debreceni Műpártoló Egyesület 176. Keletmagyarországi Rádió Társaság 177. Keletmagyarországi Tudományos Előadók Szövetsége 178. Debreceni Tiszti Tudományos Casinó 179. Tiszántúli Szépmíves Céh 180. Debreceni Zenekedvel ők Köre Gazdasági egyesületek
181. Debreceni Csapó utcai házak után kiosztott ondódi és újosztású földek gazdasága 182. Debreceni Közhasznú Munkáskertek Egyesülete 183. Debreceni Juhtartó Gazdák Egyesülete 184. Debreceni Gazdasági Egyesület 185 . Debrecen, Hajdú, Biharvármegyei Földbérl ők Egyesülete 186. Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegyei Kertészeti Egyesület 187. Hatvan utcai házak utáni Gazdaság 188. Keletmagyarországi Baromfi és Galambtenyészt ők Egyesülete 189. Péterfia utcai házak után kiosztott ondódi és újosztású földek gazdasága 190. Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület 191. Tiszántúli Faültetők Társasága 192. Varga utcai házak után kiosztott ondódi és újosztású földek gazdasága Dalegyletek
Debreceni Cipész Iparosok Dalegylete Debreceni Izraelita Ifjak Dalköre Debreceni Városi Dalegylet Debreceni Iparos Dalegylet Debreceni Kereskedő Ifjak Társulatának Dalköre Debreceni Vitézi Énekkar Debreceni Dohánygyári Dal és Sport Egyesület Debrecen sz . kir. város Világítási és Vízm ű Vállalatának Önképző Dal és Sport Egylete 201. Debreceni Egyetemi Gépház Tisza István Dalköre 202. Harmónia Dal és Sport Egyesület 203. Homokkerti Dalkör 204. Debreceni Kossuth Dalkör 205 . Debreceni Mácsay Dalkör 193. 194. 195. 196. 197. 198 . 199. 200.
206. Debreceni Pefőti Dalkör 207. Debreceni Református Tanítók Vegyeskara 208. Debreceni Szent László Dalegylet Vallásos jellegű (jótékony) egyletek
209. 210. 211. 212. 213.
Debreceni Izraelita Szent Egylet Debreceni Talmud Tóra Segélyező Egyesület Debreceni Keresztény Klúsági Egyesület Debreceni Poel Cedek Egylet Zion Debreceni Betegsegélyz ő Egylet FÜGGEL$K
Az egyesületkutatás előzetes programja
1 . El kell készíteniaz egyesületi katasztert (alakulás, alapszabályjóváhagyása-módosítása, szervezeti változások, az elnevezésváltozatai . Avezetőségeknévsora, a tagság száma, esetlegnévsora. Mindkétesetben foglalkozás szerinti összetétel . 2. Össze kell állítani a debreceni egyesületekre vonatkozó bibliográfiát. 3. El kell készíteni a debreceni egyesületek levéltári forrásainak jegyzékét. 4. Össze kell gyűjteni a debreceni egyesületekre vonatkozó sajtóanyagot. 5 . Fel kell deríteni és lehetőleg közgyűjteményekben elhelyezni a jelenleg magánosok birtokában lévő egyesületi dokumentumokat . 6. Minél hamarább össze kell gy űjteni az egyesületekre vonatkozó visszaemlékezéseket. 7. El kell érni, hogy minél több egyesület története kerüljön feldolgozásra. 8. Fel kell dolgozni az egyesületek és a közigazgatás kapcsolatát. E pontnál indokolt részletes elemzést készíteni, mivel az egyesületek közvetlenül az apparátus ellenőrzése alatt álltak . 9. A fenti munkálatok alapjánlehet őség nyílik arra, hogy sorkerüljön adebreceni egyesületek történetének monografikus feldolgozására . Societies in Debrecen in the Thirties István Gazdag
Many informations areavailable on the society of Debrecen betweenthe twoWorldWars . Further analysis and research of the society of the town is justified in the light of out presently knowledge. In my study I am investigating the distribution andtheorganic development of this societyin the frameof the life is Societies of the period before the2nd World War. Avariety of definitionsof Societyexist and I feel that the followingoneis theclosest oneto its essence: acorporatebody of persons allied for a common and permanent aim, exerting activity regulated by an approved constitution and usually supervised by an authority. As the Societies are really reflecting the social divisioning therefore, they express all those important things that are taken seriously by the citizens in concern: what they are preoccupied with, what they are ready to sacrificefor, what they can identify themselves with . Iput emphasis on these points when investigating the society of the above mentioned period (the 30ieth of this century). Following a briefhistorical introduction I am trying to reflect the essenceof the society constitutions, then I am listingthe Societies of Debrecen functioning in 1933, based on aweighing investigation of that year . In the appendix I am disclosing a preliminary and sketchy program of the Debrecen Society researches.
