A TERMELŐSZÖVETKEZETEK SZERVEZÉSE DEBRECENBEN KÖZÖTT

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK SZERVEZÉSE DEBRECENBEN 1948-1956 KÖZÖTT Gazdag István

A termel őszövetkezetek szervezése a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezet ő sége által meghatározott irányelvek szerint folyt szerte az országban .' Debrecen határában sajátos társadalmi környezetben bontakozott ki a szer vező munka, mivel a nagyváros közelsége, a város birtokstruktúrája viszonylag nagy számú, nehéz körülmények között élő agrárnincstelen és lumpen elem, illetve módosabb gazdák rétegének jelenlétét eredményezte . Mocsár Gábor  . . . elhanyagolt, bels ő feszültségekkel teli, válságba jutott . . ." világnak vallotta Debrecen tanyavilágát, amelynek számára elfogadható életmódot, életformát csak az értelmes szövetkezés jelenthetett .2 Debrecen felszabadulás utáni agrártörténetében korán, 1945 . április 8-án találkoztunk először mez őgazdasági szövetkezet létesítésével . A 32 agrárnincstelen az alakulást dokumentáló jegyzőkönyvben kimondta : megálla.podtunk abban, hogy a volt Rikl-féle gazdaságban szövetkezetet létesítünk a föld megmunkálására, azért, mert rájöttünk arra, hogy közös erővel több eredményt tudunk elérni a munkában, mint külön-külön . . . "3 A felismerés igazságát a koalíciós kormányzat, de elsősorban a magyar parasztság - különböző okok miatt nem tette magáévá. A népi demokratikus forradalom éveiben agrárpolitikánk a földreform szülte viszonyok tudatos tartósítására - Szakács Sándor szavaival - konzerválására" törekedett . A fordulatot Rákosi emlékezetes kecskeméti beszéde jelentette : A kérdés, hogy merre menjen a dolgozó parasztság, fel van vetve és a válasz is világos". Az MDP munkastílusának egyik jellemző vonása volt, hogy a vitás, ellentmondásos és bonyolult jelenségeket, problémákat leegyszer űsítette, tudatosan figyelmen kívül hagyta az alternatívák lehetőségét. Ez történt az agrárpolitikában is - kialakult az eszményi", a szocialista" agrárstruktúra, amelynekjellemző vonása a homogenitásra való törekvés volt. Az elképzelt szocialista mezőgazdaság modellje : egytípusú, nagyüzemi kollektív gazdaság, amely méltó társa, partnere az ipari üzemeknek, a munkáskollektíváknak . A politikai vezetés kijelölte az agrárátalakulás irányát - a kérdés az, hogy ho~` A dolgozat egy készülő

tanulmány része . 1 Don2th Ferenc : Reform és forradalom . Bp . 1977 . 107-108 . old . A megyei viszonyokat vázolja Gazdag István : A termelő szövetkezeti mozgalom fejl ő désének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között . HBmL Évk. II . (Szerk . : Gazdag István) Db . 1975 . 2 Mocsár Gábor-Taar Ferenc : Tanyavilág - bomlóvilág . Db . 1964 . 3 HBmL. XVII. 501/ 1 . 612/1945 . HBmL K . 10 . sz . (Szerk . : Gazdag István) Db . 1977 . 2 . sz . dokumentum .

139

gyan alakult, formálódott agrárfejlődésünk, agrárstruktúránk, hogyan ment végbe a szövetkezetek szervezése? A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1948 . november 27-i ülésén a mezőgazdaság szocialista átszervezésének gyorsított ütemét határozta el :  Nekünk ezt a kérdést (a mezőgazdaság szocialista átszervezését - G. L) három-négy éven belül oda kell vinni, hogy a magyar parasztság 90~-a rendes, szocialista, közös társas művelésben művelje a földet" 4 Ma már jól tudjuk, hogy ez a program megvalósíthatatlan volt, hiszen nem akart kevesebbet, mint a magyar parasztság gyökeres átalakítását néhány év alatt, arról nem is szólva, hogy a nagyüzemi mező gazdaság megteremtésének alapvető feltételei hiányoztak . A helyi párt= és állami vezetők a politikai céloknak megfelel ően minden eszközt megragadtak a fenti cél megvalósítása érdekében . A gyors ütemben szervezend ő csoportok számára szükség volt a gazdagparasztság földjére, eszközeire, ahogy ezt a Politikai Bizottság leszögezte  Pártunk 1948 elején célul tűzte ki a kulákság korlátozását és fokozatos kiszorítását, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nélkülözhetetlen el őfeltételét ." 5 A termel őszövetkezeti mozgalom szervezése tehát a gazdagparasztokat korlátozó intézkedésekkel vette kezdetét. Elöljáróban szeretnénk rálrutatni - első sorban Orbán Sándor gondolatai alapján - arra, hogy a politikai vezetés a gazdagparasztság jelent őségét eltúlozta és ebből adódóan a korlátozó intézkedéseket a mező gazdaság általános helyzetét figyelmen kívül hagyva hozta meg. Így került sora beszolgáltatási rendszer progresszivitásának fokozására, a termelési szerz ődések átalakítására . A korlátozást a szövetkezetszervezéssel először az 1948. őszén megjelen ő 8000/ 1948. Korm. sz. rendelet kötötte össze a földmű vesszövetkezeték termelési tevékenységének hangsúlyozásával . A 9000/1948 . Korm . sz. rendelet a gazdagparaszti tulajdon a bérelt föld együttes területének felső határát 40 holdban határozta meg. A felszabadult földre mezőgazdasági munkások, vagy kevés föld ű dolgozó parasztok tarthattak igényt, kérhettek előhaszonbérled jogot földbérlő csoport keretében . E rendelkezés bizonyítja, a gazdagparasztság korlátozása szorosan összekapcsolódott a termelő szövetkezetek indításával . 1948 őszén Debrecenben a mezőgazdasági munkák végzésénél már különleges figyelmet fordítottak a gazdagparasztság tevékenységére . A város földművesszövetkezeteiben a kulák befolyás növekedését tették szóvá a fogyasztási ágazatban. A novemberi városi értekezleten a szövetkezetek központjának küldötte átfogó programot fogalmazott meg a gazdagparasztság korlátozásának kérdésében : A falun megindult egy fejl ődés, ez végeredményben kapitalista irányba mutat . . . a dolgozó parasztságot segíteni kell, hogy ne menjen tönkre" . A politikai munka alapvető célja tehát a dolgozó parasztság támogatása a kapitalista fejl ődést megtestesítő kuláksággal szemben Ez még nem jelenti a kulákok megsemmisítését . Csupán korlátozzuk . . ." A vezetés tudni vélte a kulákok várható reagálását  . . .tudjuk napról-napra jobban kiélez ődik a falusi osztályharc . Minél jobban sarokba szorítjuk a kulákot, annál elszántabban akar kitörni . . . később ellentámadásba fog átcsapni . . . nem szabad megvárni azt a fordulatot, amikor bennünket leütnek . . . a békés kulák mindig a legveszélyesebb . . . az a helyes eljárás, hogy ki kell élezni a kérdéseket" . A debreceni szövetkezetek egyik vezetője mindezt így összegezte :  A ku4 PLA . 1/1 . f . 38 . Idézi Zsilák András : A kommunista párt szövetségi politikája 1936-1962 . Bp . 1966 . 176 . old . 5 PLA . 276 . f. 60/77 . 1950 . március 27 . A gazdagparasztság helyzetének alakulását átfogóan mutatja be és elemzi Orbán Sándor : Két agrárforradalom Magyarországon . Bp . 1972 . 73 . oldaltól .

140

lákokat politikailag össze kell törni és később kell fölszámolni." 6 Ez a program bizonyítéka annak, hogy a gazdagparaszt-problémát kiszakították természetes gazdasági-társadalmi összefüggéseib ől, eltúlozták és a végletekig kiélezték . Értékes adatokat nyerünk a debreceni adóhivatal által 1949-ben 164 gazdagparaszt adóegyenlegéről készített elemzésből .' A tartozás összege

1 2 5 10

Család

1-1000,- Ft-ig 000-2000,- Ft-ig 000-5000,- Ft-ig 000-10 000,- Ft-ig 000-

37 21 29 20 11 46

Ebben még nincs benne az 1949 . évi adó 50 kh-nál 100 kh-nál

16 000,- Ft kb . 47 000,- Ft

Az adóhátralékos kulákok kb. 50~-a a földjét maga vagy cselédsége művelte meg, a többi bérbeadta birtokát. Figyelemre méltó azonban - a csökkentés ellenére - a meglevő állatállományuk. A feljegyzés szerint 60 kulák 1 vagy több haszonállattal rendelkezett . Birtokukban volt még 215 szarvasmarha, 1641ó és 307 sertés . Az adóhivatal véleménye szerint őszre a debreceni kulákok jelent ős része eladósodik ezért fel kell készülni az árverési eljárásokra. A gazdagparasztság úgymond korlátozása" 1950-ben egyre inkább felszámolássá változott. A PB március 27-én határozatban foglalkozott a korlátozás kérdésével, a végrehajtásban mutatkozó eredményekkel és hibákkal . A PB hangsúlyozta, hogy a kulákság befolyása tovább él a dolgozó parasztság körében, különösen a tsz-kérdésben . A kulákok igyekeznek akadályozni a mezőgazdasági kampányfeladatokat, befurakodnak a tszcs-be, éreztetik hatásukat az EPOSZban és az MNDSZ szervezeteiben . A határozat elítélte ugyanakkor a baloldali túlzásokat, elsősorban megyénkben és Tolnában, amelyek ártottak a szövetségi politikának, de a termelést is nehezítették . Az utóbbi hónapokban a kiszorítás a kulákság likvidálásá ba való átcsapását jelentette". A debreceni kulákokkal szemben is történtek túlkapások .  . . . a termelőszövetkezeti csoportok között a kulákok területileg fel vannak osztva, hogy melyik kulák, melyik tszcs-hez tartozik . . . A csoportok egymás közt viaskodnak azon, hogy melyik kulák melyik tszcs-hez járjon robotra" . $ A kulákok kezén levő földterület 1950-re lényegesen csökkent . HajdúBihar megyében az állami gazdaságok 86 232 kat. h. a tszcs-k 44 367 kat. h. kisajátított vagy felajánlott földön gazdálkodtak . A debreceni csoportok föld területe 1950 márciusában 11 658 kat. h.-ra rúgott. Az állatállomány, a gazda6 HBmL . XXIV. 402/a. I. 1948 . november 9. 7 Feljegyzés az MDP Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztályának a debreceni kulákok köztartozása ügyében történt vizsgálatáról . PLA . 276. f. 93-129 . 8 PLA. 276. f. 93-195 . 1950 . április 28 . Az MDP debreceni V. B.-a 1950 . március 28-i ülésén megtárgyalta a kulákokkal kapcsolatban történt túlkapásokat és meghozta a szükséges intézkedéseket .

sági felszerelés és az épületek terén a csoportok minimális igényeinek töredékét sikerült kielégíteni a kulákgazdaságok rovására . A fejlesztés további fontos eleme volt az egyénileg dolgozó - lehetőleg földdel is rendelkező - parasztok szövetkezetbe való tömörítése, illetve egyre több termel őszövetkezeti csoport létrehozása. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítását nemcsak a kistulajdonosi létbe vetett vak bizalom, az évszázadok alatt beidegződött óvatosság nehezítette, hanem a már működő szövetkezetek gyenge eredményei, a tagság változatlanul súlyos megélhetési gondjai . A szövetkezetek szervezése Debrecenben 1948 őszén indult meg, amikor a polgármester rendelete alapján négy Földbérl ő Bizottság alakult9. A lakosságot falragaszok útján tájékoztatták a rendeletről. A szervezés első tapasztalatait a nemzeti bizottság szeptember 28-i ülése vette számba'°. Kiderült, hogy a jelentkezők egy része valamiféle második földosztásra gondolt és a megszerezhető földön egyéni gazdálkodást szándékozott végezni . A szakszervezeti küldött a a hivatalos állásponton igyekezett erősíteni Meg kell gy őzni a parasztokat a táblás gazdálkodás helyességérő l az egyéni gazdálkodással szemben" . A parasztpárti politikus az állam fokozott támogatását kérte a nincstelenekből álló táblás csoportoknak . A kisgazdák szónoka jelezte, hogy  . . .nő az ellenállás azok részéről, akik a szövetkezetet nem látják szívesen" . Debrecen határában 1310 családfő jelentette be igényét haszonbérletre . A jogosultak megoszlása : mezőgazdasági munkás 789 fő, 5 hold alatti törpebirtokos, 10 hold alatti kisparaszt . Tulajdonukban volt 893 hold, haszonbéreltek 214 kat. h.-t. A Földbérl ő Bizottság 448 haszonbérbeadó 18 132 kat. h. tulajdonából előhaszonbérletbe vett : 6438 kat. h. szántót, 10 kat. h. kertet, 43 kat . h. gyümölcsöst, 398 kat. h. legelőt és 117 kat. h . rétet - összesen 7006 kat. h. földet ." A megyei pártbizottság szövetkezeti ülésén meghatározta a földbérl őszövetkezetek legfontosabb feladatait : - a kisbérlet tartson el egy családot, - a szövetkezetek jó földet kapjanak, - a kollektív gazdaság földje egy tagban legyen, - a szövetkezet trlunkájának eredményeként emelkedjen a szegényparasztság életszínvonala, ' - csökkenjen a mezőgazdasági termelés önköltsége .'z A bizottság az igénybevehető terület korlátozott volta miatt elsősorban a szövetkezeti gazdálkodásra jelentkezőket vette számításba. A juttatottak számát illet ően forrásaink ellentmondásosak . Egyértelmű viszont az, hogy az igényl ők amikor megtudták, hogy  . . .homokon rossz földet kaptak, mások a várostól 9 HBmL . XXI. 505/a. 30 536/ 1948 . I . sz. bizottság (czucza, Kis és Nagyhegyes, Elep, Kösélyszeg) ; II . sz. bizottság (Macs, Ondód, Bellegelőnek a Böszörményi út és a budapesti vasútvonal közötti része), III. sz. bizottság (Ebes, Szepes, Bellegelőnek a II . körzethez nem tartozó Pallagi határ része), IV. sz. bizottság (Elep, Bánk, Fancsika, Pac, Nagycsere) a bizottságokban képviseltette magát a FÉKOSZ, az UFOSZ, az FMSZ, a földbérlőszövetkezet . Jegyzőt a polgármester jelölt ki . 10 HBmL . XVII . 2. 1 . 1948 . szeptember 28 . 11 HBmL. XXI. 505/a. 16 326/1949 . április 7. 12 HBmA. 41 . 1 . 17 . Gazdag István : A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának el őzményei Hajdú megyében . (Tanulmányok a marxizmus-leninizmus témakörébő l. (Szerk . : Grandpierre Lajos) Db . 1974 .5-12. old.

142

20-25 km-re . . . vagy visszaküldték a véghatározatot, vagy egyszerűen sem a földnek, sem a földbérl ő bizottságnak tájára sem néztek" .'3 Az MDP KV is fokozott figyelemmel kísérte a földbérl ő szövetkezeti mozgalom fejl ődését. 1948 . október 19-én a Hajdú megyei pártbizottság ülésén - amely a szövetkezet fejlődését értékelte - a KV küldöttei is jelen voltak . A referátum a mozgalom fejlődéséről adott számot és vázolta a bérl ő szövetkezetek felépítését is Debrecen vonatkozásában ; a létrehozott 9 földbérl ő szövetkezet élén 5 tagú intéző bizottság áll, amely tartja a kapcsolatot a szövetkezet központi vezetőségével. Ez a debreceni struktúra, amelyet a megyei pártbizottság szorgalmazott, az egyes szövetkezetek önállóságát rendkívül leszűkítette . A pártbizottság ülésén több, a mozgalom fejlődésével összefügg ő kérdés is felvetődött. A KV küldötte kifejtette a párt álláspontját a gazdagparasztság viszszaszorításával kapcsolatban, majd a bérlő szövetkezetek fontosságát hangsúlyozta . A megye szövetkezeti mozgalmáról szólva megállapította :  . . . Az MB kiengedte kezéből a szövetkezeti mozgalom irányítását . . . a szövetkezeti mozgalom elszigetelten fejl ődik, nincs központi vezetés. Nem történt fordulat a megyében a szövetkezeti mozgalom felé . . . Az MB nem veti fel a kulák támadás veszélyét" .'a A megyei pártbizottság vezetői nem fogadták el a kritikát, mivel az előző időszakban a megyében a szövetkezeti mozgalom állandóan napirenden szerepelt, aktívaülésen, népgyűlésen, párt- és falunapokon egyaránt . Kérték viszont a pártközpontot, hogy adjon konkrét segítséget, tegye közzé a szövetkezeti mozgalom fejl ődésével kapcsolatos országos tapasztalatokat. 1948 . október 23-án megalakult a debreceni Földbérl ő Szövetség. A megyei pártbizottság azon a véleményen volt, hogy a  . . .csoportoknak egy gazdasági egységet kell alkotni . . . ", intézőbizottságaikat a Földbérlő Szövetkezet Központi Vezetősége fogja össze. A debreceni közösen termel ő csoportok ebben a szervezeti rendszerben kezdték meg munkájukat . A csoportok többsége nincstelen mezőgazdasági-, alkalmi-,erd őmunkásokból és lumpen elemekből tevődött össze. Szövetkezeteink agrárproletár jellegét ől természetszerűen következett az elsők elkötelezettsége, azonosulása a forradalmi változásokkal. Ugyanakkor a lumpenelemek az ingatagságot, a munkakerülést jelentették, a csoportokat felülvizsgáló bizottságok a megszilárdítás egyik dönt ő elemének tekintették a munkafegyelmet lazító, a közösség érdekeit figyelmen kívül hagyó lumpenelemek kizárását. A tisztogatás után a tagság megerősödött - így váltak els ő szövetkezeteink a város termel ő szövetkezeti mozgalmának szilárd bázisává . A tagság összetétele meghatározta az üzemi viszonyokat is . A táblás csoportokba földdel belépettek kb. 1,5 kat h.-as átlaggal rendelkeztek . Egy-egy csoport területe általában 5-nél több táblában helyezkedett el, élő és holt felszereléssel nem rendelkeztek . Az úttörők helyzetét rendkívül megnehezítette, hogy jóformán semmi élelmiszerkészletük nem volt . Munkába állításuk csak azután vált lehetővé, hogy a családok részére minimális élelmiszert juttattak.'s Az MDP KV szervezési bizottsága 1948 decemberében reálisan értékelte a közös művelést folytató csoportok helyzetét .  . . .kiderült, hogy a csoportok jórészében a vezetés osztályidegenek kezében van és a csoportok szervezeti felépítése, gazdasági helyzete sem megfelelő. Az így megalakult csoportok rende13 Az MDP Hajdú megyei Bizottságának jelentése a szövetkezeti, a mezőgazdasági, valamint a papasztkérdésről. PLA. 276. f. 14 HBmA . 41 . 1 . 3. 15 PLA. 276. f. 93-129 . 1949 . január 29 .

143

zetlen helyzete azzal a veszéllyel fenyeget, hogy lejáratja a szövetkezeti mozgalmat a parasztság előtt . . . " Sor került a feladatok megfogalmazására is : a csoportoknak gazdasági segélyt, kedvezményes hitelt és a gépállomás támogatását kell biztosítani ; minden csoport számára külön-külön ki kell dolgozni a gazdasági megsegítés módját és a folyó év gazdasági ütemtervét . A bizottság hangsúlyozta, hogy azokat a csoportokat, amelyek nem fejleszthetőek, fel kell számolni .tb A határozat által körvonalazott koncepció logikus : a parasztság számára vonzó szövetkezeteket kell szervezni, fejleszteni. E cél jegyében át kell formálni a szövetkezetek szervezetét, elegendő állami támogatást kell biztosítani, ki kell alakítani a megfelelő irányítási rendszert. A Szervezési Bizottság a politikai munka fontosságára az csztályidegen elemek jelenléte kapcsán utalt. E program alapján került sor az elepi és a bellegel ői csoportok mindössze két hónapos tevékenységének felülvizsgálatára .'' A legfontosabb következtetés minden bizonnyal a fokozott támogatás szükségességének felismerése volt. Nem telt el újabb két hónap és a megyei pártbizottság a debreceni szövetkezetek helyzetéről és jövőjéről adott értékelésében újabb elemeket helyezett előtérbe. A jelentés első helyen a szövetkezeti gondolat térhódításáról beszélt  . . .5-6 holdas, sőt 10 és 20 holdas kisparasztok egymás után kérik felvételüket a szövetkezetbel . A csoport az igaerő biztosítása érdekében a  . . . környéken lakó kisés középparasztokkal szerződést" kötött . Az ütemterv kialakításánál szem előtt tartották, hogy földjükb ől 1500 kat h. olyan homokterületen van, amelyen csak napraforgót, burgonyát, dohányt vagy rozsot lehet termelni  . . . úgy látszik, hogyha minden csoport a saját területén olyan növényt termeszt, amelynek a talaj megfelel, úgy igen magas jövedelmet tudnak biztosítani minden tag részére, sőt igen komoly tőke akkumuláció fog végbemenni ." A korábban tervezett egyenl ősdiség helyébe a tagok  . . .aki többet dolgozik, az többet is kapjon, hogy munkanormák legyenek felállítva teljesítmény szerint . . ." elvet hangoztatták . A jelentés megerősí~ette, hogy mivel a tagok nincstelen, földnélküli, emberek, a betakarításig előleg formájában biztosítani kell számukra a legszükségesebb javakat. A csoportok szervezeti kapcsolatát a megyei pártbizottság egy gazdasági egységbe" tudta elképzelni, úgy hogy a különböz ő csoportok részére biztosítani kívánjuk annak lehetőségét, hogy saját csoportjuk sorsát ők intézhessék . . . " t a 1949 februárjában sor került a megyék mező gazdasági és szövetkezeti te-~ vékenységének felülvizsgálatára.t 9 Debrecen határában 12 működő csoport felülvizsgálatára került sor :

16 PLA. 276. f. 60/5. 1948 . december 8 . 17 UMKL .F M. 2305 42/1948 . HBmL K. 10. sz. Db . 1977 . 5. sz . dokumentum . 1 8 PLA. 276. f. 93-129 . 1949 . január 29 . 19 Jelentés a debreceni földbérlőszövetkezet csoportokba történ ő szétosztásáról és felülvizsgálásáról -PLA. 276. f. 93-129 . 1949 . február 22 .

1 . Ebesi csop . 2. Kisszepesi 3. Rákosi t. 4. N.szepesi 5 . Megyeri 6 . Macsi 7 . Cserei 8 . Halápi 9. Fancsikai lO .Ondódi 11 . Bellegel ő 12. Elepi Összesen

kat. h. ltsz 524 31 537 43 329 40 487 40 347 30 228 18 31 296 329 42 376 46 263 40 520 53 372 31 4668 445

munk. cstag 52 32 51 32 22 18 26 14 38 21 306

A kiküldött bizottság az egyes termel őszövetkezeti csoportok felülvizsgálatát február 9-én kezdte meg a következ ő szempontok alapján : a tagság összetétele, a vezetőség munkájának színvonala, a rendelkezésre álló földterület mennyisége, minősége, az állatállomány összetétele, a lakásviszonyok, a területen lakó kis- és középparasztok viszonya a szövetkezeti gondolathoz végül a csoport életképességére vonatkozó minősítés. A bizottság a felülvizsgálat során a következőket állapította meg : a tagság általában nincstelen mezőgazdasági erdő- és alkalmi munkásokból áll, hat csoportban találhatók lumpenelemek, akiket ki kell zárni, egy csoportban a vezetőséget le kellett cserélni - a többi támogatással meg tudja oldani a feladatokat, néhány csoport iránt érdekl ődnek a környéken élő kis- és középparasztok, indokolt a tagosítás (a Rákosi-telepi csoport földje 28, a fancsikai csoporté 22 tagban fekszik) . A bizottságnak az egyes csoportokról kialakított összegző véleményét a számszerű adatoktól eltekintve - sablonosnak érezzük, olyannak, amely nem tartalmaz a gazdálkodásra vonatkozó elemzést, nem is törekszik a reális fejlesztés irányának a kimunkálására . Feltétlen említést érdemel viszont a bizottságnak a debreceni csoportok szervezeti struktúrájával kapcsolatos állásfoglalása . A megyei pártbizottság által kialakított egységes, összevont szervezet keretén belül működtek az egyes csoportok a megtermelt javakat pedig a szövetkezetek egy részétől elvonva a végzett munka arányában kívánták újra elosztani. A bizottság a tagokkal folytatott beszélgetések során szerzett tapasztalatok birtokában felhívta a figyelmet a rendszer hibáira: 1 . A Központi Intéző Bizottság nem képes 5000 kat. h.-as birtokot szakszerűen irányítani. 2. Az egyes csoportok intéző bizottságai és tagsága ebben a rendszerben érzi sajátjának a szövetkezetet. 3. A jobb földön dolgozók megkárosítva érzik magukat, mivel termelvényeik egy részét elvonják tőlük. 4. Az egyenl ősdivel elidegenítik a jó minőségű földön gazdálkodó kis- és középparasztokat . 5. A gyenge minőségű földön dolgozók nem érdekeltek a föld javításában. 6. Bizalmatlanságot okoz a csoportok között . 7. A központosítás túlzott adminisztrációt igényel . 8. Akadályozza a káderek kinevelését.

10 $vkönyv VII.

145

A bizottság a fentiek alapján javasolta a csoportok teljes önállósítását. A homoki területeket nem tartotta megfelelőnek szövetkezeti művelésre, ezért ezeket egyéni vagy állami kezelésbe javasolta adni .2° 1949. elején kezdetét vette a szövetkezetek széleskörű szervezése . A helyi vezetők adminisztratív eszközökkel növelni tudták a belépők és a csoportok számát . A KV titkársága 1950. május 19-én az őszi fejlesztés feladatát a követ kezőkben határozta meg : a tsz területét 400 000 kat. h.-ról 700-800 000 kh-ra, a családok számát 50 000-ről 100 000-re kell emelni kényszertől mentesen, miközben a meglev ő csoportokat meg kell erősíteni a KV Szervezési Bizottsága július 20-án megállapította :  . . . a megyei pártbizottságok többségénél lebecsülik a termel őszövetkezeti mozgalom fejlesztését . . ." A felső vezetés tehát eredményeket várt a megyéktől. Debrecen ugyan nem szerepelt kiemelt területként a megyei fejlesztésben, de törekedni kellett a megyei pártbizottság által példaként emlegetni turkevei szint" elérése vagy legalábbis annak megközelítésére. 1950 augusztusában a fejlesztés megyeszerte felgyorsult. A debreceni fejlesztés látványos" eredménye a szövetkezetek számának ugrásszerű növekedése volt : év

alakuló csoportok száma

1948 1949 1950

4 6 22

A szervezés 1950 . évi eredményét a város vezetői igen nagyra értékelték : Debrecennek az elmúlt esztendőben volt turkevéje" . A számszerű fejlesztés nyilvánult meg abban is, hogy 1950 nyarán egymás után emelték önálló szövetkezeti" szintre a város több közös gazdaságát, jóllehet a szükséges, feltételek csak részben alakultak ki .z' A Politikai Bizottság 1950 . november 24-i határozata végül is elégtelennek minősítette a fejlesztés legeredményesebb" évét, mert annak számszerű eredménye  . . .nem áll arányban Pártunknak a dolgozó parasztság között megnövekedett befolyásával" . Alemaradás okait felsorolva a határozat megfogalmazta az elérendelő célt  . . .biztosítani kell, hogy az elkövetkezendő évben a termelő szövetkezetek, illetve csoportok termelési színvonala . . . lényegesen meghaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagát ."za A számszer ű eredményeket hajszoló fejlesztés 1953 nyaráig folyamatosan napirenden maradt és évről-évre újabb szövetkezetek alakulását eredményezte . Az érvek és az eszközök együtteséb ől azonban egyre inkább az utóbbiakra ke került a hangsúly . A megyei pártbizottság 1951-ben Debrecen város számára a következő fejlesztési programot határozta meg kiindulási szint : 32 III. típusú, 11 I. típusú csoport 19 133 kat. h. szántó, 3093 tag 20 Kivonat a Hajdú megyei mezőgazdasági és szövetkezeti vonalat megvizsgáló bizottság jelentéséből. PLA. 276. f. 93-129 . UMKL FM . 230 542. 1949 . 21 HBmL. XXIII. 102/a. 2. 1951 . február 14 . 22 PLA. 276. f. 60/165. 1950 . november 24 .

146

fejlesztési feladat 10 csoport szervezése (min . 2-300 kat. h.-dal), 20 000 kat. h. szántó és 3000 tag. A határozat tehát 100-os, megvalósíthatatlan fejlesztést írt e1ő.23 A parasztság viszont változatlanul idegenkedett a szövetkezeti gazdálkodástól . A nagymacaiak véleménye  . . . a legközelebb eső tszcs nem mutat követend ő példát"24, általános volt a város határában . A szövetkezetek többségének gyenge gazdálkodása, tagjainak megélhetési gondjai fokozták az ellenállást a szervezéssel szemben . A Központi Vezetőség 1952. június 27-28-i ülése a szövetkezetek szervezésével szorosan összekapcsolódó kulák-kérdés radikálisabb megoldását sürgette . 1953 kora tavaszán a városi tanács kénytelen beismerni, hogy nem történt számszerű fejlesztés, az okot elsősorban abban látták, hogy  . . .a városi osztály nem fordít kell ő gondot a tsz-fejl ődésre" . 2s A szervezés lehetőségét szűkítette a város határából kiszakított új közösségek létrehozása, valamint az állami és célgazdaságok területnövekedése . 1953 nyarán a megyei tanács kedvezően ítélte meg a fejlesztési lehetőségeket  . . .hatalmas méretű felfutásra számíthatunk, tekintettel a kiépül ő öntözési rendszerre . . ." Az MDP KV júniusi határozata, majd a Nagy Imre által bejelentett kormányprogram következtében a termel őszövetkezeti mozgalom nemhogy megtorpant, de viszsza is esett : Debrecenben 2 III. típusú és 2 I. típusú szövetkezet feloszlatására került sor.26 E kedvez őtlen folyamat megállapítására központi intézkedéseket kellett életbe léptetni . A Központi Vezetőség 1955 . márciusi majd júniusi ülése újabb fordulatot eredményezett az agrárpolitikában, ennek lényege : az 1953 júniusa után kibontakozott agrárpolitika átértékelése . A határozat alapján ismét napirendre került az erőteljes tsz-szervezés és ezzel együtt a kulákság elleni harc . A határozat a fejlesztés olyan ütemét irányozta elő, amely a második ötéves terv végére (1960) a szocialista szektor túlsúlyát eredményezi a mezőgazdaságban . A tagosítások két év szünet után újra kezd ődtek, ismét életbe lépett az a rendelkezés, mely szerint a szövetkezetb ől csak három évi tagság után lehet kilépni. A Központi Vezetőség határozata alapján a megyei pártbizottság kijelölte a fejlesztés legfontosabb feladatait a megyében. Debrecenben szinte kilátástalan volt további tsz-ek szervezése, hiszen a már működő 30 szövetkezet körbeölelte a várost, az egyéni gazdaságok pedig, szétszórtan helyezkedtek el. Kivétel csak a Dombos és a Tornyos tanya környéke volt, ahol nagyobb számban éltek egyéniek, de itt a futóhomok miatt tsz szervezéshez rossz feltételek kínálkoztak. A várósi tanács a KV határozatait a vázolt körülmények ellenére is úgy értékelte, hogy az elmozdítja a stagnálás állapotából a termel őszövetkezeti mozgalmat.?' 23 HBmA . 48 . f. 1. 7. 1951 . június 9. 24 HBmL . XXIII. 102/a. 2. 1951 . február 19 . Debrecen város Tanácsa V. B. Ellenőrzési Csoportja, Vállalati Pénzügyi Gazdálkodási Csoportja és Mez őgazdasági Osztálya között kollégiumi vizsgálata . 25 HBmL . XXIII. 9/a. 3. 1953 . február~23 : 26 HBmL . XXIII. 102/a. 10 . 1953 . szeptember 9. Az ondódi Kossuth Tsz hangulatát a következő közgyűlési bejegyzés tanúsítja :  . . .kormányzatunk belátta hibát követett el, amikor túlságosan elhanyagolta a mezőgazdasági életszínvonal emelését, ezért elrendelte kormányunk, hogy azok a dolgozók, akik úgy látják, hogy ők az egyéni gazdálkodásban találják meg a boldogulást év végén kiléphet a csoportból :' HBmL. XXIX . 638/a. 1 . 1953 . július 18 . 27 Gazdag István : A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése i. m. 99 . old.

to"

14~

A szervező munka újra indult és minden irányító szerv, a városi tanács illetékesei is hangsúlyozták, a lenini szövetkezeti terv elsősorban az önkéntesség" elvének betartását. Az elképzelések reálisabbak voltak mint az előző évek ben. Az egyes szövetkezetek saját gondjaik csökkentését remélték a fejlesztéstől. A szepesi Új Élet Tsz csakúgy mint a többi más szövetkezet, nem földet, hanem munkaerőt igényelt első sorban .28 Felismerték a város vezetői, hogy a határ többi részén az egyéniek az I . típusú szövetkezetet választják szívesebben, ezért indokolt ennek a típusnak a szervezése . A fejlesztés megalapozása érdekében a városi vezetés szorgalmazta a meglevő szövetkezetek gazdasági megerősítését, illetve szövetkezetek összevonását .29 1955-ben végül is szerény fejlesztést sikerült elérni : a taglétszám 2~-kal a földterület 0,9~-kal növekedett . Az év folyamán alakult 1 új szövetkezet, 1 csoport fejlettebb termel ő szövetkezetté alakult, 2-2 kisebb tsz-t nagyobb területű szövetkezetté szervezett a tanács .3o 1956-ra új fejlesztési tervet dolgoztak ki a megye mezőgazdaságának erőteljesebb szocializálására . Debrecen fejlesztési programjának kialakításakor a következő tényekből indultak ki : nagyüzemi gazdálkodásra számba jöhető terület 11 000 kat. h. szántó az egyénileg gazdálkodók száma 1370 fő. Az előzetes felmérések alapján kialakított évi fejlesztési terv : I. ker. beszervez 80 családot II. ker. beszervez 120 családot III. ker. beszervez 118 családot

Összesen

318 család,

100 taggal 160 taggal 140 taggal

400 tag,

320 kat. h. szántóval 600 kat. h. szántóval 472 kat. h. szántóval

1392 kat. h. szántó

A fejlesztés keretében 2 új szövetkezet alakítására, 4 kisebb tsz egyesítésére és 2 I. típusú tszcs átszervezésére vonatkozóan alakították ki elképzelésüket a város politikai és állami vezetői . 31 Az eredmények a továbbra is rámenős szervezés ellenére elmaradtak a várakozástól . A III. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolójában megállapította A tsz-fejlesztés terén célkitűzéseinket nem tudtuk végrehajtani . . . Annak, hogy tsz-eink száma nem nőtt és tsz-eink új belép őkkel jelent ősebben nem erősödtek, megítélésünk szerint az alapoka az volt, hogy nem foglalkoztunk kell ő súllyal a tsz-szervezéssel . . ." A fenti minősítés a város egész fejlesztési programjára is alkalmas . Egy szövetkezetet sikerült csak szervezni Halápon32. Az egyesítések nem mentek valami könnyen, a tanácsi elképzeléseket nem egy ízben felborította a tagság állásfoglalása . Az ondódi Kossuth tsz tagsága elutasította a Petőfi-vel és a Néptanáccsal való egyesülést, de szorgalmazta a fúziót a Hunyadi termelőszövetkezettel . 1956 nyarán a megyében is éreztette hatását a politikai bizonytalanság . Az első félévben kivált a termel őszövetkezetekből 506 család 644 tsz-tag . Az őszi hónapokban az a tendencia csak erősödött . Az ellenforradalom súlyos károkat okozott Debrecen termelőszövetkezeti mozgalmában. 1956. október 15-én 28 tsz és 3 tszcs működött városunkban, 1957 . január 14-én viszont mindössze 6 tsz és 3 tszcs . A város mezőgazdasági szövetkezeti szektorának tehát 70~-a átmenetileg feloszlott . Nemcsak a tagok 28 29 30 31 32

HBmL. XXIII. 152. 1 . 1955 . június 2. Uo . HBmL. XXIII. 101/a. 5. 1956 . január 20. Néplap, 1956 . január 29 . HBmL. XXIII. 102/a. 15 . 1956 . február 9. HBmL. XXIII. 102/a. 15 . 1956 . április 3.

148

nagyarányú kilépése, a szövetkezetek feloszlása vetette vissza a szövetkezeti gazdálkodást, hanem az állatállomány széthordása, a takarmánybázis és más a gazdálkodás szempontjából fontos eszközök, javak elherdálása. A termelőszövetkezeti mozgalom súlyos visszaesésének okai között kell számon tartanunk az erőltetett szervezést. Aszervezési tevékenység 1949-1956 között kimerült az alakítás aktusában és így az a helyzet állt elő, hogy a parasztság - az esetek többségében - saját sorsának formálását passzívan szemlélte. A szervezés által teremtett keretekben azonban mégis csak kikovácsolódott az a szövetkezeti mag, amelyre az átgondolt agrárpolitika következtében később ráépülhetett a szocialista mezőgazdaság. Opzauusayurt cenbetcoxosnücmeenxbax tcoonepamueoe e J~eópegene nte.HCay 1948-1956-btwtu zoaa~xu Íltumeau Tasaaz

IIpxetuureNtbrK oópas xcxsxx Anst noxrx 16 000 ~enosex, xcxsyutxx s oóurxpxbix xyropax J~eópeüexa, Mornx oóecneKxrb ronbxo xooneparxerr. IIocraxosnexxe npasxrenacrsa Ns 9000/1948 crapanoct, s nepByto oxepeAb oóecnesxrt, ycnosxst Ana opraxxsagxx xooneparxsos, pass~prbtsa tovteHCx ocext to 1948-ro roüa . hasoH Ana cosAaxxst xooneparxsos, apex,gyfoutxx seM.nto, cnyxcxna ocsoóoxc,gexxast senirna . PyxosoAAxixe opraxbt xoMxrara x ropoAa crapanxeb oóecnexxrr, caMyfo tuxpoxyto noMOrub, paóoratoxrxM s xooneparxsox . B 1949-orur roAY óbma nposepexa Aearenbxocrb 12 cenbexoxosaHCrsexxbix xooneparxsos . Ha ocxosaxxx onbrros órrno npeAnoxcexo pacruxpexxe eaMOCTOStrenbxocrx x óonee se~c~exrxsxast noAAepxcxa eenbexoxosxHCraexxbix xooneparxsos . Haxxxaa c 1950-ro roua, pyxoso,gxrenx ropoAa nonoxcxnx xaxano upessbtvaHxo óbrcrpoMy passxrxto. 1'Ix uenb : sosne~texxe -s xparYaHtuxK cpox -xax Ntoxcxo óonee mxpoxxx htacc xpecrbsrxcrsa s xooneparxsbr .libtcrpoe passxrxe npxocraxosxnocb scneAcrBxe npasxrenbcrsexxot3 nporpanaruttt xtoxa 1953-ro roua : 4 Cen6CKOX035IIíCTBeHH6IX KOOnepaTxlia pacnanscb. B pesynvrare sxosb passeprbisaóuteHCSt nocne Maproscxoro petxexxst 1955-ro roua opraxxsauxoxxoH paóort t, opraxxsosanxcb xosbie xooneparxsbt. MexcAy 1948-1956 rouanax npxxüxn Aoóposonbxocrx óbtn raxceno xapyutex, xo scé xce óasa aexrepcxoro xooneparxsxoro AsxxceHxa oópasosanacb H srx roAbI. The Setting-Up of Agricultural Co-operatives in Debrecen between 1948-1956 István Gazdag

The nearly 16 thousand people inhabiting the large farming area sorrounding Debrecen had no other chance for making a decent living than to join co-operatives. The Goverment issue N° 9000/1948 tried to provide the best possible measures to promote the emerging co-operative movement in 1948 . These land-leasing co-operatives based their activity on the confiscated large estates. The county and town authorities tried to do their best to help them. In 1949 the supervision of 12 farming communities suggested the broadening of the cooperatives' self-reliance and the provision of a more effective support in their favour. The town leaders launched an extremely rapid project of development in 1950 with the aim of making masses of farmers join the co-operative movement in the possibly largest number and in the possibly shortest time . The project was broken in June 1953 when kowing to a new government policy four co-operatives fell apart. The new project in March 1955 resulted in the setting up of new communities . Between 1948-1956 the voluntary principle was gravely offended, the basis of the Hungarian co-operative movement, however, was laid down in those years.

149