GAZDASÁGI KÖNYVÉSZET DEBRECENBEN A XIX . SZÁZAD VÉGÉIG Sutányi Béla
Debrecen művelődéstörténetében jelen van a mezőgazdasági könyvészet is. Ha nem is magával sodró a megjelenő művek száma - elsősorban a XIX . század utolsó harmadáig -, nem lehet figyelmen kívül hagyni . A mez őgazdasági könyvkiadás üteme fölgyorsul az 1867-es kiegyezést követő évtizedekben, jóllehet a város e téren nem veszi föl a versenyt a vállalkozói szellemre építőfővárosi kiadókkal, nyomdákkalszemben. Ezt az is jelzi, hogy számos helyi szerző munkája a fővárosban lát napvilágot, sőt a korábbi, a mezőgazdaságot csak érintő művek közül jónéhány - Földi János, Csapó József könyvei - Pesten, Pozsonyban, netalán Kolozsvárott jelentek meg . De megemlithetjük a gazdasági akadémia egyes tanárait is - pl . Ormándy János, Réti János stb. -, vagy a város mezőgazdasági kultúrájában vezető szerepet játszó szakembereket - Bíró Pál, Dely Mátyás -, akiknek művei máshol kaptak nyomdafestéket . Az évszázadok óta dívó gazdálkodási gyakorlat szült olyan ötletet, amely Columella : De re rustica c.t könyvének kiadásához vezetett. A magyarázat kézenfekvőnek tűnik : az antik hagyományok még a gazdálkodásban is tovább éltek, a magyarság saját ismereteivel ötvöző dve, apáról fiúra öröklődtek. A nép gazdálkodásban való jártassága a szóhagyomány, a kalendáriumok s Biblia lapjain őrződött meg egyik nemzedékről a másikra, jószerével a csíziókz sem mindig az áltudomány forrásaiból táplálkoztak . De létezett a mez őgazdasági szakirodalom kéziratosa formában is Debrecenben . A hazai gazdasági irodalom gazdasági, társadalmi és tudománytörténeti elemzése - néhány könyv4, tanulmány kivételével - még várat magára . Nem is szólva ar1 Columella: De re rustica c. művének magyar kiadása 1819-ben, Nemes Fábián József fordításában. Lásd : Milho,~er Sándor : A mezőgazdasági irodalom Krisztus születése utáni évezredben . Bp ., 1903 . A latin kiadások közül a legelterjedtebb Columella munkájának Scriptores rei rusticae (Lipcse, 1774-1779) címen való megjelentetése . A tanulmányban szereplő kiadvány 1794-ben jelent meg Debrecenben . Lásd : Benda Kálmán-Irinyi Károly : A négyszáz éves debreceni nyomda . (1561-1961) Bp ., 1961 . 358. old. 2 Csízió, vagyis a csillagászat tudományának rövid és értelmes leírása. Bp., 1986 . Az 1909 . évi kiadás utánnyomása . Borsa Gedeon utószavával . Megállapítja : A mez őgazdasággal kapcsolatos számos régi tapasztalatot is rögzített, amelyek közül nem egy a mai vagy éppen a legújabb tudományos megállapítások fényében is megállja a helyét ." Lásd : uo . 175. old. A debreceni nyomda gyakorta kiadott csíziókat. Közéjük tartozott pl . az 1592. évi is . Lásd : Benda K. Irinyi K.: i. m. 327. old. 3 Pl .Ifj .Piskárkosi Szilágyi Sámuel : Oktatás a muhar természetéről és a moszca rozsról. (Fordítás) In : Fekete Csaba-Szabó Botond : A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának kéziratkatalógusa . Bp., 1979. 119. old. 4lfj. B~rta János: Mezőgazdasági irodalmunk a XVIII . században. Bp ., 1973 . 128. old. A szerző kitűnő elemzést ad e szerteágazó témáról.
63
ról a tarthatatlan helyzetről, hogy . . .irodalomtörténetírásunkba szinte belegyökerezett az a felfogás, hogy az irodalomtörténet tárgykörébe csak a költői m űvek tartoznak és a tudományos szakmunkák csak az esetben, ha a belső tartalommal egyesíti a forma, a stílus mű vészetét, . . . ez állásponthoz való ragaszkodás közműveltségünk elsekélyesedésére vezetett." 5 Ez már sugallja, hogy megírásra vár egy rendszeres gazdasági irodalomtörténet . Közel fél évszázada már hitet tett a teljesség igénye mellett a történész Szekfű Gyula s az irodalmár Horváth János.b A XVIII-XIX: század fordulója már olyan gazdaságírókat tudhat magáénak, mint Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Pankl Máté, Nagyváthy János, Pethe Ferenc, Berzeviczy Gergely stb. De ne feledkezzünk meg a reformkor szellemi atyjáról, Széchenyi Istvánról sem, akinek eszmerendszerében a gazdálkodás prioritást élvez. De a teljességre való igény megnyilvánul a reformkor hordozóinak, a középnemességnek a soraiban is, akik nemcsak a gazdaságot, hanem az anyanyelvet is pallérozták, s megteremtették a magyar mez őgazdasági szaknyelvet . Már 1934-ben megindultak a gazdasági irodalomtörténet megírásának az előmunkálatai? De egyelőre a kiadványok számbavételénél több nem történt . Természetesen már ez is eredménynek könyvelhető el. De sajnálatos módon nélkülözi ag rártörténetírásunk a mezőgazdasági témájú időszaki kiadványok forrásfeltáró cikkbibliográfiáit, repertóriumait is.8 Sajtótörténetírásunk sem szentelt ez idáig kellő figyelmet mez őgazdasági múltunk eme írásos forrásainak, jóllehet a szaksajtó, aktualitásánál fogva, jobban érzékelteti egy-egy korszak - esetünkben a mezőgazdaság mindennapos problémáit, ellentétben a könyvvel, amely időtállóbb ismeret rögzítésére vállalkozik . A mezőgazdaság termeléstörténete mellett legalább olyan fontos, mint tudománynak a tudománytörténeti megközelítése, főbb fejlődési vonulatainak föltárása. Mindez nem valósítható meg, ha hiányzik egy alapos, kellő kritikával elemzett - könyvre, időszaki kiadványra kiterjedő - forrásfeltáró gyűjtemény . E téren van talán a legtöbb pótolnivaló . Írásunk egy rövid áttekintést kíván nyújtani Debrecen gazdasági könyvészetér ől, értékelve a jelentősebb műveket tudománytörténeti szempontból is. Ami a korszakhatárt illeti, néhány esetben eltekintünk tőle. A gazdálkodás mint nemzetgazdasági ágazat A reformkor szellemi arculatába tartozik Balásházy János, Széchenyi és Wesselényi portársa, aki maga is gazdálkodik.9 Birtoka magán viseli a korszerű mez őgazdaság jegyeit : vetésforgó, takarmánynövények, rendszeres trágyázás . Az elepi 5 A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete . Bp ., I. köt. 1934 . 8. old. Későbbiekben : egységesen MGK I VIII . köt. 6 Uo . 7 MGK I. köt . Bp ., 1934., II . köt. 1938 ., III. köt. 1956 ., IV . köt. 1959 ., V. köt. 1961 ., VI . köt. 1963 ., VII. köt. 1966 ., VIII . köt. 1968 . 8 A mezőgazdasági szakfolyóiratok hazai bibliográfiája elkészült : Mezőgazdasági szakfolyóirataink bibliográfiája . 1796-1899.) I. köt. (Szerk .: Turányi Kornél) Bp., 1958 . II. köt. (1900-1944 .) (Szerk .: Mados Lászlóné) Bp ., 1961 . III. köt. (1945-1962.) (Szerk.: Mados Lászlóné) Bp ., 1963 . Részterületet dolgoz föl, annotált cikkbibliográfiaként : A mezőgazdasági üzemtan magyar szalcirodahna (1786-1900) . I. köt. (Szerk.: Lőrincz Gyula) Gödöllő, 1968 ., II . köt. (1901-1919) Szerk.: L őrincz Gyula) Gödöll ő, 1970. 9 Giday Kálmán : Balásházy János Debrecenben . DSz. 1940 . XIV. évf. 8. sz . 195. old.
64
16 nyilas földjén dohányt, burgonyát is termel. A változatos vetésszerkezetet igyekszik meghonosítani a debreceni gazdák körében . Kifogásolja a kertészet hiányát, ahol nemcsak tápláló zöldségfélék teremnek, hanem a n ők is találnak megfelelő elfoglaltságot . Gazdasága nem szűkölködik állatokban sem, elsősorban sertést s juhot tart. Háztartás és mezei gazdaság tudományai° c. művéről írja Giday Kálmán ai A kor legszélesebbkör ű és legátfogóbb magyar gazdaságtana volt ez a munka, a magyar viszonyokhoz alkalmazkodó : a józan és lassú haladást hangoztatja ." Könyvében kidomborítja a gazdálkodás nyereségcentrikusságát . Az Elárult pályairatit írójában a hazai tagosítások szakértőjét tisztelhetjük, aki nem hagy kétséget a belterjes gazdálkodás térhódítása felől. A közlegelők zsugorodása ellenére, síkraszáll a nyári legeltetés mellett . Gazdálkodási rendszerében az állattartást tekinti elsődlegesnek . Nem rejti véka alá, hogy mily fontos szerepet szán a szakismeretnek. A Politikai és státusgazdasági nézeteki3 megírására az 1845. évi jutalom is - egyszerre kapta meg Széchenyi Hitelével a Marczibányi-féle alapítványt - ösztönözte . A kétkötetes munka legmarkánsabb fejezetei közé tartozik, amely a korabeli adó-, hitel- s közbiztonsági viszonyokkal foglalkozik . Szót emel áz eladósodott föld- és házbirtokosok érdekében, aminek időszerűségét saját helyzete is indokolta . Debrecen mint van, s jövendőjeti sorra veszi a tennivalókat, amelytől a város, s rajta keresztül polgára anyagi jólétének gyarapodását várhatja. Fölveti - kényes kérdésnek számít - a birtokolható földterület felső határának fölemelését,ts de nem riad vissza olyan javaslattól sem, amely kizárólag a város javára válna : a vásárok behozatala a belterületre, ami növelné a vámjövedelmet. A tisztségviselő k óvatossága, a mindent megbénító bürokrácia, terveinek gátat szab. Balásházy János Debrecenben kiadott műveiből egy sokoldalú, a polgári fejlődésért ténykedő, de az óvatos haladás képviselőjének képe bontakozik ki. Különösen politikai nézeteiben tűnnek ki gyengéi, amelyeket már megszületésük pillanatában a történelem túllépett : Mivel a város gazdasági életében a föld mind nagyobb szerepetjátszik a XIX . század második felében, megszaporodnak a vele foglalkozó kiádványok is. A nyírmidii Bay Ferenctó úrbéri perekkel kapcsolatos tanulmánya 1856-ban jelent meg,i~ s az ún. rendbeszedési eljárásokat veszi számba, ugyanis a jobbágyfelszabadítást követően a tagosítások nem egy esetben vitára adtak okot, s ezek perorvoslatát a királyi törvényszékek hatáskörébe utalták . A debreceni születésű Sárváry Ferenci$ jogi könyve a reformkor mindent megpezsdítő szellemében fogant. Tóth Lajos kiadásában jelent meg 1842-ben .t9 Országgyűlési követként bepillantása volt a jogi formulák kusza szövevényébe . Békessy Lászlót° már e század gyermeke is, aki írásábanti Balmazújváros agrárszociális viszonyait vizsgálja, megállapítva : a nagyközség mezőgazdasági 10 Balásházy János : Háztartás és mezei gazdaság tudománya. Debrecen, 1838 . I-II. köt. 11 Giday K. : i. m. 196. old. 12 Balásházy János : Elárult pályirat. Debrecen, 1841 . 1845-ben újabb, bővített kiadás jelent meg. 13 Balásházy János : Politikai és státusgazdasági nézetek. Db ., 1847 . Lásd még: Giday K. : i. m.
198. old. 14 Balásházy János : Debrecen mint van, s jövendője . Db ., 1844. 15 Giday K . : i . m. 197. old. 16 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái . I. köt. 721. old. Későbbiekben : Szinnyei (kötet) . 17 Bay Ferenc : Az úrbéri rendbeszed8 perek természetének rövid vázlata. Db ., 1856 . A korabeli perek természetéről lásd még: Kassay Adolf: A földbirtokosok kézikönyve . Bp., 1891 . 124126. old. 18 Szinnyei (XII . köt.) : 246-247. old. 19 Sárváry Ferenc : Földesúr és jobbágy kézikönyve törvényi tekintetben . Db ., 1842 . 20 $letér811ásd : Surányi Béla : Békessy László és a Debreceni Gazdasági Egyesület. HBN., 1984 . XLI. évf. 288. sz . 21 Békessy László : Adatok a magyarországi nagy- és kisbirtok kérdéséhez . Db ., 1911 .
65
területének csak 13~-a van a kisgazdák birtokában. Észrevételezi : . . .az állam jóvoltából (ti. a földnélküliek) máról holnapra, földtulajdonos vagy legalábbis bérlő szeretne lenni . Ez az óhajtás, . . .nemcsak érthetó~, de . . . mint a röghöz ragaszkodó munkás gondolatvilágának természetes folyománya, tiszteletre méltó is." E körhöz kapcsolódik Darvas Aladárzz esszéje, amely sürgeti az agrárproletariátus anyagi helyzetének javítását. Hasonló húrokat penget Bartha Mórz 3 tanulmányában . A XIX . század végének fogékonysága nem hagyta érintetlenül a szociális kérdések mezejét sem . A súlyosbodó körülmények iránt - világnézettől függetlenül - megnőtt az érdeklődés . E sarkalatos társadalmi problémát valláserkölcsi alapon, a protestáns etika szemüvegén át vizsgálja, elitéi minden forradalmi megoldást, magán viselve a XIX . század utolsó harmadában megindulóim agrárszocialista mozgalom és az agrárius szervezkedés kettősségében fogant szociológiai, szociográfiai vizsgálódások jegyeit. Érdekes színfoltja - egyéniségénél fogva - a korszaknak Tóvölgyi Titusz, aki tanult szakmája révén agrárszakember .25 Ismereteit Lipcsében szerzi meg, sőt 1858/ 59-ben látogatja a pesti állatorvosi intézetet is. Ennek ellenére a szépirodalommal jegyzi el magát, s idős éveiben az ország elsőrangú spiritisztái közé tartozik . Eredeti mesterségéhez sem lett teljesen hűtlen. Ha szükségesnek látszott, a köz érdekében fölemeli a szavát . Ezt példázza Debrecenben megjelent frása, 26 amelyben az önálló Földművelésügyi Minisztérium létrehozása mellett kardoskodik. Az 1889. évi XVIII . tc.-ben testet öltött a régi óhaj?~ Mindennapos eseménynek számított már a korábbi századokban is, hogy az emberek útra keltek, végigjárták Európa országútjait. Nem volt ez másként a múlt században sem, amikor ki-ki fölkereste a környező népeket . A reformkorban, s külö nösen a pezsgő, anyagi javakra is törekvő, 1867-et követő évtizedekben - gyakran utaztak külföldre, tanulmányútra a gazdasági tanintézet tanárain kívül, a környék vagyonosabb birtokosai is. Köztük a derecskei földbirtokos Leitgeb Imre,Ze aki jogász, de 1892-ben egy nagyobb birtokot örökölt, s azon gazdálkodni kezdett . Érdekelte a közgazdaságtan is, amit módjában állt tanulmányozni Németországban. Az ottani gyümölcs- és húspiac helyzetével foglalkozó írását29 eljuttatta még a Földm űvelésügyi Minisztériumba is. A mezőgazdaság mint tudomány 1868-ban megnyitotta kapuit az Országos Felső bb Gazdasági Tanintézet . Ez hatott a város gazdasági könyvészetére is. A megjelent művek szerzői között nem egy, országosan elismert szaktekintélyt találunk. Közülük is kiemelkedik Tormay Béla,3o aki színes egyénisége a XIX . század tudományos életének. Debrecenben eltöltött évei -1869-1873 - nyomot hagytak a város művelődéstörténetében. Tudományos munkásságának vezérfonala : az állattenyésztés hazai színvonalának emelése . Növeli 22 Darvas Aladár : Néhány szó a föld munkásairól. Db., 1903 . 23 Bartha Mór: A magyar agrárszocializmus és az örökbérlet . Db ., 1897. Lásd még: Az 1910/íl. években tartott birtokpolitikai szaktanácskozmány. (Szerk .: Gaal Jenő) Bp., 1912 . 679. old. 24 Agrárszociolbgiai írások Magyarországon (1900-1945) (Szerk . : Tóth Pál Péter) Bp ., 1984. 5-30. old. 25 Szinnyei (XIV . köt.) : 45556. old. 26 Tóvölgyi Titus2 : A földműveésügyi minisztérium elkülönítéséről. Db ., 1886 . 27 A földművelésügyi szakigazgatás története (1867-1948) . (Szerk .: Pataky Ernő) Bp ., 1970 . 28 Szinnyei (VII, köt.) : 1004-1005. old. 29 Leitgeb Imre: Közgazdasági tanulmányok . Db ., 1900 . 30. $letérői lásd : Surányi Béla : Tormay Béla debreceni működése . HBN. 1984 . XLI. évf. 152. sz.
66
könyveinek becsét, hogy a gyakorlati életből gyökereznek, a tapasztalatra, a megfigyelésre építenek . Debrecen csak három művel adózik szellemének . Két munkáját - A falusi lótenyésztőit s a Gazdaságos lótenyésztésez - a városi nyomda jelenteti meg, míg az Általános állattenyésztanee ifj. Csáthy Károly személyében talált kiadóra . Békessy Lárzlói4 szintén az állattenyésztés terén alkotott maradandót, mégha nem is múlta fölül szakmai elődjét, Tormay Bélát . Debrecenben megjelenő könyvei szorosan kapcsolódnak szellemi inspirátorához. Megjegyzend ő, hogy a szakmai berkekben a debreceni kiadványokis elismerést vívtak ki maguknak. Ez rögtön szembe tűnik, ha belelapozunk Békessy László könyveibe, különösen a genetikát taglaló fejezetekbe. A város gazdálkodásában az állattartás előkelő helyet foglalt el, a XIX . század második felében kiváltképp a sertéstartás.ió Ekkortájt még a földművelés eltörpül az állattartás s kereskedelem mellett. A múlt század közepén a város sertéspiaca országos hírnévnek örvend, s hatósugara nagy területet ölel föl. Békessy Lászlói' e szempontokat is figyelembe vette könyve megírásakor. Külön érdekessége a mellékletben lévő metszet, amely egy akkoriban még meglévő és kedvelt fajtát, a szalontai sertést mutatja be. Szakmai elismerését mutatja az is, hogy az 1886. évi - Budapesten rendezett - tejgazdasági tanfolyam hallgatói számára jegyzetet ínas ami előhírnöke a kés őbbi, magyar szerző k tollából származó, takarmányozási kézikönyveknek.i9 Debreceni évei alatt még egy lótenyésztési bibliográfia4° összeállitása is fűződik nevéhez. Az akadémia tanárai között Domokos Kálmárttt személye az összeköt ő kapocs Tormay Béla és Kerpely Kálmán között. Közel harmincéves oktatói múltjából két évtizedet az igazgatói poszton tölt el. Műegyetemi diplomával a kezében visszatért szülővárosába, ahol ismereteit továbbadja . Debrecenben csak egy m űveaz jelent meg . Szeged mellett Debrecent is magáénak valló Szűts Mihály4 i - kés őbb még szóba kerül - első jelentősebb művét a városi nyomda adja ki 1879-ben,~`t amit rövidesen követ második kiadása . Könyvét két hiányosságért lehet elmarasztalni : 1 . a talaj szerepe és megítélése, 2. a szénaérték használata (akkoriban elavult fogalomnak számított). 1890-ben megjelenő munkáját45 egykori, nagyhír ű magyaróvári tanárának, Sipeki Balás Árpádnak ajánlotta, akinek keze alól került ki az els ő hazai növényter31 Tormay Béla : A falusi lótenyészt ő. Db ., 1873 . 32 Tormay Béla : Gazdaságos lótenyésztés . Db., 1872 . 33 Tormay Béla : Általános állattenyésztéstan. Db., 1871 . A Csáthy-féle cégről lásd : Zoltai Lajos: A Csáthy-féle debreczeni könyvkereskedő és kiadó cég százéves története (1805-1905) . Db ., 1905 . Részletes kimutatás az egy évszázad alatt megjelent kiadványokról . Az említett korszakban a gazdasági könyvek zömében ifj. Csáthy Károly nyomdájából kerültek ki . 34 Lásd : 20 . jzet . 35 Békessy László : Általános állattenyésztés . Db ., 1884 . 36 Giday K.: i. m. 195 . old. 37 Békessy László : Sertéstenyésztés vezérelvei gyakorló gazdák részére. Db ., 1871 . 38 Békessy László : A takarmányszámítások rövid ismertetése. Db ., 1886 . 39 Lásd pl.: Cselkó IstvánKosutány Tamás : Takarmányozástan. Bp ., 1894. 40 Békessy László : Tallózások az állami lótenyésztési irodalom terén. Db ., 1904 . 41 Életéről lásd : Surányi Béla : A város megbecsült polgára: Domokos Kálmán . HBN 1986 . XLIII. évf. 139. sz . 42 Domokos Kálmán : A földmérő. Gyakorlati kézikönyv. Db., 1881 . I-II. köt. Lásd még: Domokos Kálmán: Mértéktábla a méterrendszerről való gyakorlati számításhoz . Db ., 1876 . II . kiad . 43 Életéről lásd : Surányi Béla : Két város vallotta magáénak : 5z űts Mihály . HBN 1984 . XLI. évf. 253. sz . 44 Szűts Mihály : A mezei gazdaság alapvonalai . Db ., 1879 ., II . kiad . 1883 . 45 Szűts Mihály : A jégkár ellen való biztosítás és a károk becslése . Db ., 1890.
67
mesztési kézikönyv.4ó Foglalkoztatta Sz űts Mihályt a gazdák helyzetének megjavítása is a~ A Debrecenben székel ő Vegykísérleti Állomás4g 1894-ben kezdte meg működését a gazdasági tanintézet keretein belül. Jeles munkatársai közé tartozott Vedrődi (Schwarzer) Viktor,49 aki a kémia területén szorgoskodott .s° Könyveinek témája kiterjedt: általános kémia, a bor kémiája, a szeszgyártás . Írja, szerkeszti az állomás analitikai vizsgálatairól szóló jelentéseket is. Gratz Ottó szakirodalmi munkássága szintén Debrecenb ől indult el.st Kéziratként forgott a hallgatók körében Szarvasmarhatenyésztési jegyzetek5 z c. előadásgyűjteménye, amelyet 1907-ben az egyik hallgató, Simonyi István János rendezett sajtó alá, beleépítve a tanára által ajánlott irodalmat is: Ezt a megoldást a szükség sarkallta, mivel hiányzott az intézmény rangjához méltó (szak)tankönyv. Ormándy János53 egy akkoriban fölfelé ívelő tudományágat, a számvitelt (számtartás) művelte, ennek hazai módszereit igyekezett kimunkálni, s elterjeszteni, főleg a kisgazdaságok körében . Debreceni évei alatt alapozta meg a hazai üzemtani kutatásokban jelentős szerepet vállaló - főként századunk 20-as éveinek végétől - debreceni számtartó központ tevékenységét . Debrecen, a nyírségi homok szomszédságában, maga is kialakította saját dohánytermesztési kultúráját. Ennek tudományos támaszát jelentette a Kerpely Kálmán által szorgalmazott Dohánykísérleti Állomás fölállítása, bár eredetileg egy ilyen típusú intézmény gondolata Cserháti Sándorban54 ötlött fel, akinek javaslatát végül is elfogadta a népszerűségnek örvendő Darányi Ignác, a várost jelölve ki az intézmény székhelyének . 1898-tól megindult a munka Kerpely Kálmánss vezetésével. Megjelennek már korábban is dohánytermesztéssel foglalkozó művek Debrecenben, gondoljunk Gulácsy Imrére,sb a Biharmegyei szolgabíróra, aki alig száz oldalon tesz kísérletet e belterjes növényféle népszerűsítésére . 46 Balás Árpád: Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés. Magyaróvár, 1888 . II . kiad . I-II. köt. Az első kiadás Keszthelyen, 1876-ban jelent meg. 47 Szfits Mihály : A gazda helyzetének javítására vonatkozó nézetek. Db ., 1888 . 48 A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve. (Szerk . : Komoróczy György) Bp ., 1968. 139. old., Fehér György : A mezőgazdasági kísérletügy kialakulása Magyarországon (1869-1914) . Bp ., 1982 . 64-67 . old., Magyarország földmívelése. Bp., 1896 . 511 . old. 49 Szinnyei (XII . köt.) : 733-734. old. 50 Schwarzer Viktor : Borvegytan . Db ., 1872. A magyarosítás utáni neve : Vedr ődi Viktor . Schwarzer Piktor : Általános vegytan . . . Db ., 1889 . II. kiad . Schwarzer Viktor : Vegyelemzési gyakorlatok a gazdasági tanintézetek hallgatói számára. Db ., 1886. Schwarzer Piktor: Kimutatás a debreceni m. kir. Vegykísérleti Állomás az 1896/96. évben . . .vegyelemzett takarmányfélék és élelmiszerek vegyi összetételéről. Db ., 1896. Schwarzer Viktor : A szeszgyártás alapvonalai . . . Db., 1888 . Vedrődi ViktorPapi Balogh Péter: Die Nordamerikanische Zuckerfabrikation aus Sorgo und Imphy und deren hohe Wichtigkeit für Deutschland, Ungarn und die Schweiz. Db .-Nyíregyháza, 1868 . 51 Életéről lásd : SurányiBéla : Tejgazdaságunk a századfordulón. Gratz Ottó . HBN., 1986. XLIII. évf. 15 . sz . 52 Gratz Ottó : Szarvasmarhatenyésztési jegyzetek. Összeáll . : Simonyi István János. Db ., 1907 . 53 Életéről lásd : Surányi Béla : A hatékony gazdálkodás eszköze: a számvitel. Ormándy János. HBN., 1986 . XLIII. évf. 198. sz . Hegedűs és Sándor adta ki : Ormándy János: Egyszerű gazdasági számtartás . Db ., 1907 . 54 A magyar tudománypolitika alapvetése . (Szerk.: Magyary Zoltán) Bp ., 1927 . 434-435. old 55 Életéről lásd : Surányi Béla : Kerpely Kálmán és a hazai dohánytermesztés. HBN., 1984 . XLI. évf. 188. sz. 56 Gulácsy Imre : Népszerű útmutatás az okszerű dohánytermesztésre. Db ., 1865.
68
Könyvészeti, szakmai kuriózum Csáti Szabó Györgys~ 1792-ben kiadott műve, ami kissé ösztövérnek tekinthető, hisz függeléke borászati kérdéseket is taglal. A méhészet fölkarolása 5 g Mária Terézia nevéhez fűződik, aki 1770-ben méhészeti főiskolát hívott életre Bécsben . Szabó György írását Bihar vármegye főispánjának ajánlotta. Az előszóban rövid versike foglalja össze a méhészkedés lényegét: Személyében megbízható szakembert tisztelnek, többen elküldték hozzá, err ől írt munkáikat. A szerző megjegyzi, hogy a korábbi írásoktól eltérően, a méhészet gazdasági oldalát szándékozott kidomborítani . A hálás utókor Debrecenben emléktáblával adózott - Csapó utca elején - szellemének . Mielőtt számbavesszük a gazdasági akadémiával kapcsolatos kiadványokat, két kiadványt érdemes még megemliteni . Az egyik, a hajdúnánási református tanító Papp Lajoss 9 tollából származik, aki fiatal iskolás leányok és falusi gazdasszonyok számára teszi közkinccsé a mindennapok ismereteit. A másik, egy állatgyógyászati zsebnaptárt° 1876-ból, amely számba szedi mindazon hasznos tudnivalókat, amit ismerni kell az esztend ő során a háziállatok egészségének megőrzése érdekében. Mint emutettük, a szakoktatás megindulása határkő a város könyvkultúrájában is. Az intézmény megnyitó beszédét Papi Balogh Péter - az els ő igazgató - tartotta 1868. október 22-én,bt ami nyomtatásban megjelent 6z A tanintézet 1869-től - tan évenként - kiadja értesítőit,ó3 a hozzá kapcsolódó földmívesiskoláéval együtt . Ez utóbbi az 1899-ig terjedő időszakot öleli föl . Az értesítőkben számot adnak a következőkről : tanulmányokkal kapcsolatos tudnivalók, oktatott tantárgyak, egyes évfolyamok tanmenete, tanári kar névsora, tangazdaság, kísérleti tér, könyvtár stb. Már 1869/70-től közlik a tangazdaság művelési ágak szerinti megoszlását, a termesztett növényféléket, az állatlétszámot, a gépállományt stb~ Az éves jelentések szerkesztője általában a mindenkori igazgató . Külön érdemes pillantást vetni a könyvtár nagyságára, szerepére, használtatására 6s Az 1872. évi értesít ő közli az állomány katalógusát~ A tekintélyes nagyságú könyvtár zömében szakkönyvekből áll . Az időszaki kiadványok választékán látszik jobbára az irodalom teljessége". Előfizettek az akkori legfontosabb mezőgazdasági és természettudományos napilapokra, folyóiratokra 6' Gazdasági Lapok, Kertész Gazda, Borászati Füzetek, Erdészeti Lapok, emellett 11 német szakfolyóirat is rendelkezésre állt. A politikai lapok közül járatták : Pesti Napló, Budapesti Közlöny, Hon, Pester Lloyd, Debreczen, Alföldi Hírlap, míg a szépirodalmat képviselte : Fővárosi Lapok, Vasárnapi Újság, >;Jstökös, Borsszem Jankó stb. 57 Csáti Szabó György : Magyarországi méhes gazda. Db ., 1792 . 58 Lásd : Surányi Béla : Régi könyvek, ritka könyvek . HBN ., 1985 . XLII . évf. 133. sz. Szab ó Györgyről is történik említés. 59 Szinnyei (X . köt.) : 336. old . A szakoktatás tárgykörébe tartozik : Papp Lajos: Női taniskolás leányok, falusi gazdaasszonyok számára. Db ., 1861 . 60 Állatgyógyászati zsebnaptár . Db ., 1876. 61 A debreceni agrárfelsőoktatás i. m. 166. old. 62 Balogh Péter (Papi) : Beszéd, mellyel a debreceni országos gazdászati felsőbb tanintézetet megnyitotta. Db ., 1868 . 63 Mivel 1906-ig, az akadémiai fokozat elnyeréséig az intézmény elnevezése többször változott, így ezek részletes felsorolására nem vállalkozunk . Kezdetben: Debreczeni m. kir. Gazdasági FelsSbb Tanintézet és az ehhez csatolt Földmívesiskola értesítvénye . . . évre, majd 1876-tól Gazdasági Tanintézet és az azzal összekapcsolt Földmívesiskola értesítője . . . évre, végül a földmívesiskola megszűntével, 1899 után, a címb ől ez kimaradt . 1888/89-től az értesítő elnevezést az évkönyv váltja föl. 64 Az 1869/70. évi értesítő : 43-51 . old. 65 Az 1872 . évi értesítő : 42-43. old. 66 Uo . : 44-60. old. 67 Uo . : 61-62. old.
69
1872-től olvashatók - többé-kevésbé rendszeresen - az intézmény kísérleti eredményei 6a S az 1880/90-es évek fordulóján közlemények címszó alatt publikálnak az egyes tanszékek oktatói 69 A városi nyomda vállalkozott a tanári, hallgatói névjegyzékek, valamint a házirendszabályok kiadására is. E kiadványcsoportba sorolható - Szinnyei által nem jelzett - Margitai István° összeállítása 1786-ból, amely a földterület átszámításához nyújt segédkezet. A debreceni latin nyelvű kiadás mellett, ismeretes egy kolozsvári magyar nyelvű is. A Bereg vármegyei Sztankó János és Cserszky Antali közösen írtak könyvet a marhapestisről, mint borzalmas pusztítást végző kórról . Akkoriban még nem tudtak ellene védekezni, de sejtették a betegség terjedését. Főként karanténnel igyekeztek gátat vetni a fertőzésnek, amit segítettek a hatósági rendszabályok . Kertészet, szőlő- és gyümölcstermesztés A Debreceni Kertészeti Egylet alakuló közgyűlésére 1861 . március 3-án került sor? 2 Az egyesület feladatának tekintette, hogy nemesített csemetével lássa el a város polgárait. A városi nyomda jóvoltából rendszeresen megjelentette faiskolai árjegyzékeit?3 De a nyomda kiadott még más - főleg nyíregyházi - ismertetőt is .~4 Debrecen neves kertészei között tartjuk számon Bíró Pált .~s Kertészeti kéaikönyve'6 a helyi mellett, megélt egy fővárosi kiadást is 1886-ban . A kertészetnek szinte minden ágában otthonosan mozgott . Közéjük tartozott a dinnyetermesztése is, mint úri passzió", aminek szintén volt hagyománya a városban. Csanády István~8 egyetlen, Debrecenben megjelenő műve e témáról már 1867-ben elhagyta a nyomdát79 Talán a kertészkedés az egyetlen, amiben mindenki örömét leli . A Zemplén vármegyei születésű Kacziány Nándorg° is, törvényszéki bíróként, kertészkedésre adta fejét, sőt könyvet írt a gyümölcsfa neveléséről,$t metszéséről,82 amely Debrecen gazdasági könyvészetét gazdagítja. Rövid, de tartalmas soraiból egy vérbeli kertész képe rajzolódik ki, ami a Kertészgazda c. folyóirat munkatársává teszi. 68 Uo . : 65-73. old. 69 Az 1890 . évi évkönyv : 69-122 . old. 70 Reductio Orgiarum quadratarum dimensionis fundorum ad Jugera . . . Debrecini, 1786 . Per Stephanum Margitai . E mű magyar fordításban Kolozsvárott jelent meg ugyanazon esztendőben. 71 Sztankó János-Cserszky Antal: A marhadög leírása . Db ., 1829. Életükről lásd : Szinnye (XIII. köt.) : 1119 . old. és (II. köt.) : 333. old. 72 Lásd részletesebben : Surányi Béla : Hetényi Kovács Sándor és a Debreceni Kertészeti Egylet HBN., 1984. XLI. évf. 53 . sz . 73 Pl . A Debreceni Kertészeti Egylet Faiskolájának 1872 . évi őszi és 1873 . tavaszi névsora és árjegyzéke. Db ., 1872 . Ez különösen a kezdetekre jellemző, amikor Európa számos fajtája megjelent a város faiskolájában . Szakmai szempontból elsősorban fajtagyűjteménynek tekinthető, semmint szakszer ű csemetenevelésnek . 74 Árjegyzék kerti-, zöldség-, virág gazdasági magvakról. Bella E. Gusztáv virágkereskedéséből Nyíregyházáról . Db ., 1868 . 75 Életéről lásd : Surányi Béla : Szakmájának mestere: Bíró Pál. HBN., 1986 . XLIII. évf. 216. sz. 76 Bíró Pál: Kertészeti kézikönyv. Gyümölcsfa kertészet. Db ., 1880 . 77 Bíró Pál: A sikeres dinnyetermesztés rövid szabálya. Db ., 1898 . 78 Csanády István: Gyakorlati útmutatás a dinnyetermesztésre . Db ., 1867. 79 Életéről lásd : Surányi Béla : A szenvedelmes dinnyész": Csanády István. HBN., 1985 . XLII. évf. 9. sz . 80 Szinnyei (V . köt.) : 775-778. old. 81 Kacziány Nándor : Gyümölcsfatenyésztés. Db ., 1868 . 82 Kacziány Nándor : Gyümölcsfanyesés . Db ., 1869 .
70
A város kertkultúrájában érdekes színfolt a munkáskertmozgalom.s3 Meghonosítása Szántó Győző érdemes 4, aki az angol ún. allotment-rendszert, - a munkások között évente 100-150 n:-öl földet sorsoltak ki - német közvetítéssel igyekezett, a hazai viszonyok közé átplántálni, gyógyírt keresve a mélyülő szociális feszültségekre. Bár a szőlőtermelés mindig jelen volt a város gazdálkodásában, jelentőségében eltörpül Nagyváradé mellett, így a vele foglalkozó kiadványok is csak elvétve fordulnak e1ő.85 Emlitést érdemel még egy mű,só amely a fűzfáról, mint gyors fejlődésű, de igénytelen faféleségről értekezik . A bécsi udvar e fafaj ültetésével els ősorban a hadsereg tűzifaellátását kívánta javítani, nem elhallgatva abbéli szándékot sem, hogy kiválóan alkalmas a rétek, a legelők vizenyős részeinek szárítására is. A fűzfaültetésr ől először az 1755 . március 10-i helytartótanácsi rendelet intézkedett. Debrecen mezőgazdasága Ide kívánkoznak els ősorban a város múltjával foglalkozó monográfiák,$' amelyeket napjainkban sem tud a helytörténetírás nélkülözni. Külön ki kell emelni Szűts Mihálytss - gazdasági akadémia tanára -,aki a szakember szemével, a monográfiákon kívül külön is megírta a városnak a XIX . század utolsó évtizedeiben dívó gazdálkodását. A Hortobágyról, mind a mai napig, a legalaposabb munkátEcsedi István tette le a tudomány asztalára.s 9 De a város múltjának másik neves kutatója, Zoltai Lajos9° is foglalkozott - korszakhatárunkig - a Hortobággyal . A nagy pusztához kötődnek - hasznosításához - Kövendy Domokos javaslatai.9t Debrecen gazdálkodásában meghatározó szerepet játszó legelő, s általában a birtokviszonyok további 83 Gazdag István : Fejezetek a Közhasznú Munkáskertek Egyesületének történetéhez. (19071950) DSz., 1984. IV. évf. 1. sz. 44-49. old. 84 Szántó Győző: Kiskertművelés a szociális törekvések terén. Munkáskertek . Függelék : Rédei Dezs ő: A Közhasznú Munkáskertek Egyesülete Debrecenben . Db., 1909. 85 A városi nyomda adta ki pl. a Nagyváradi Kereskedelmi Akadémia tanárának : A bor c. négyívnyi tanulmányát 1882-ben, amit a szerző szakiskolák és a szőlészkedő nagyközönség számára írt . Ide sorolható: Nagyvárad szőlőhegysége. Db., 1885 ., vagy Marton, F. A.: Kellerkunst bestehend aus verschiedenen für jedermann natürlich Recepten zur Hauswirtschaft . Db ., 1841 . 86 A Benda KIrinyi K. : i. m.: 356. oldalonjelzett munkának csak a pozsonyi - 1780 . évi - kiadását sikerült azonosítani, amely Patzko Ferenc Ágoston nyomdájában készült. 87 Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme. Db ., 1871 . I-III. köt., Debrecen sz . kir. város egyetemes leírása. (Szerk . : Zelizy Dániel) Db ., 1882 . Részletesebb bibliográfia a város mezőgazdaságáról : Debrecen bibliográfia . (Szerk .: Bata Imre-Lengyel Imre-Varga Zoltánné) Db ., 1961 .9-10. old. 88 Szűcs Mihály : Debrecen mezőgazdasága. Db ., 1892 . Szűcs Mihály : Debrecen szabad királyi város mezőgazdaságának jelenlegi állapota. Db ., 1882 . 89 Ecsedi István : A Hortobágy puszta és élete. Db ., 1914 . A Hortobágy bűvkörében élő Ecsedi Istvánnak a város gazdálkodásával kapcsolatos munkáinak részletes elemzését lásd : Balogh István : Ecsedi István élete és munkássága . Db., 1985 ., Ecsedi István születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés el őadásai . Db ., 1986. 90 Zoltai Lajos: A Hortobágy. Db ., 1911 . 91 Kövesdy Domokos: A Hortobágy hasznosítása . Db., 1905 . Kövesdy Domokos : Véleményes javaslat a Hortobágy puszta hasznosítása ügyében. Db ., 1905 . Kövesdy D. a uracsi uradalom tiszttartója a századfordulón, s a város törvényhatósági bizottságának a tagja. A Hortobágyról lásd még: Tóth Mihály : Nagyhortobágy. Db ., 1909 . Ötnyelvű ismertetés, Lovász János : Délibábok hazája. Db ., 1902 ., A hasznosításról lásd még : Surányi Béla : A Horbágy hasznosításának kérdése a XIX XX . században. Db ., 1987. Kézirat. Megjelenés alatt.
71
- hosszabb-rövidebb - tanulmányok megírására ösztönöztek .92 Így pl . Dobray József93 ügyvédé : az 1852. november 29-i császári nyílt parancs feloldotta a birtokszerzés korlátait, s ez felborítani látszott az addig megszokott viszonyokat . De a város polgára nem nyugodott bele az októberi diploma után kialakult helyzetbe sem, s küldöttséget menesztett a legelő és faizás haszonélvezet arányos felosztásának elérése érdekében . A kiegyezés előtti mez őgazdaság helyzetére rávilágító dokumentumot egyidejűleg Debrecenben és Pesten is kiadták . 9a A városi nyomda kiadványai közé tartoznak még a különféle rendeletek, rendszabályok, amelyek felölelik a mezőgazdaság számos területét.9s Egyesületek, társulatok Debrecenben jónéhány önkéntes társuláson alapuló egyesület működött . Jelenleg csak azokról teszünk említést, melyek a mezőgazdasággal kapcsolatosak, illetve valami módon érintik. A XIX. század közepétől napirenden van a folyószabályozás, vízrendezés . Egymás után alakulnak meg e vidéken is az ármentesítési, vízszabályozási társulatok. Közgyűléseikről, üléseikről, működésükről, rendszabályaikról kiadványokban számolnak be, amelyeket a városi nyomda jelentet meg. A társulatok sorába tartozik, pl. : Berettyó- és $rszabályozási Debreceni Társulat, Tiszaszabályozási Észak-Bihari Társulat, Alsó-Nyűvidéki Vízlecsapoló Társulat, Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat, Nyírvízszabályozó Társulat stb. Fennmaradt azon jegyzőkönyv, amely az 1863. november 14-én Debrecenben tartott tanácskozásról készült, s egy Debrecenbe vezetendő hajózható csatorna létesítésének tervével foglalkozott,9 ~ ugyanígy a tisza-körösi csatornáról szóló értekezlet anyaga is.9 s Ipartársulati 99 - István gőzhengermalom -,társulati rendszabályok,t°° a Debreceni Kereskedelmi
92 A debreceni birtokviszonyok alakulása és a kaszáló kérdése. Db ., 1881 . Ide kívánkozik : A vákáncsos földek használati szabályai. Db ., 1906 . 93 Dobray József: Emlékirat sz . kir. Debrecen város polgárainak tanya és kaszáló birtokainak állapotáról. Db ., 1863 . 94 Bericht des Handels- und Gewerbekammer in Debrecen . . . über Zustand des Landescultur . . im Jahre 1852-1853. Db., 1854 . Uo . Pest, 1853-1854. 95 A szabályrendeletek közül egynéhány: Legeltetési szabályrendelet. Db ., 1888 ., A fejős tehén tőgyének mesterséges nagyobbításának tilalmáról. Db ., 1891 ., Szabályrendelet a sertéshizlaló telepek engedélyezéséről és a város közelében lévő sertéshizlalók átalakításáról . Db ., 1891 ., Kertségi szabályok a Hatvan utcai (Csokonai) kert egész területére nézve. Db., 1874 ., Mezei rendőrségi törvény. Klny . az 1840:ik évi törvénycikkelyből. Db ., 1863 ., Szabályrendelet a hajdúvárosok mint helyhatóságok részére közigazgatási és törvénykezési tekintetben . Db ., 1863 . 96 A Berettyó és Érszabályozási Debreceni Társulat 1862. évi, 1863 . évi-, 1864 . évi-, 1865 . évi-, 1866. évi-, Debrecenben tartott közgyűlésének jegyzőkönyve . Db., 1862-1866., Kovács Sámuel : Tiszaszabályozási Észak-Bihari Társulat könyve . Db ., 1859., Várady Géza : Az alsbszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat és a debreceni Hortobágy puszta öntözési terveinek előleges ismertetése . Db ., 1897 ., A Nyfrvízszabályzó Társulat alapszabályai. Db ., 1876 ., Alsó-Szabolcs Tiszai Ármentesítő Társulatnak alap- és gátvédelmi és ügyviteli szabályai . Db., 1876 stb. 97 Jegyzőkönyve azon tanácskozásnak, mely az 1863-dik évi november 14-kén egy Debrecen városba vezetendő hajócsatorna létesítése tárgyában Debrecenben tartatott. Db ., 1863 . 98 Tiszakörösi csatorna jegyzőkönyve Debrecenben 1864 : évi december 12-én tartott értekezletnek. Db., 1865. 99 Ipar-társulati alapszabályok sz . kir. Debrecen városban. Db ., 1860. 100 A Debreceni István Gőzhengermalmi társulat alapszabályai . Db ., 1852 ., A Debreceni István Gőzhengermalmi társulat módosftott szabályai . Db ., 1859 .
72
s Iparkamara jegyzőkönyvei, jelentései,tot szintén ide sorolandók . Zichy Gézat°2 beszámolója hírt ad a Hajdúmegyei Gazdasági Egyesület erőfeszítéseiről, amit a gépesítés, a korszerű szántóföldi növénykultúrák térhódítása érdekében tett. Az eke (szántás) versenyt is e szándék sarkallta. De e célt szolgálta az egyesület által rendezett népies gazdasági előadások sorozatai is .t°2a A város gazdáit magába tömörítő Debreceni Gazdasági Egyesület pedig állást foglalt az ország lótenyésztése ügyében.to3 A már emutett Debreceni Kertészeti Egylet alapszabályzatát szintén a városi nyomda jelenteti meg.t°4 Mint országosan elismert társulatot, többször is megbízták országos kertészeti kiállítás rendezésével .ros A bor forgalmazására külön egyesület létesült, amelynek bels ő ügyvitele, alapszabályzata nyomtatott formában maradt fenn az utókorra.tos Kísérleti intézetek (intézmények) A Debreceni m. kir. Gazdasági Tanintézet keretében mű ködött a növénytermelési kísérleti telep. Nagysága nem érte el a 10 kh-t .rm A fél holdnyi táblákon folytak a honosítási, nemesítési kísérletek. A XIX. század végére tehetjük azt az időszakot, ami kor a hagyományos paraszti növények egyre jobban teret veszítenek a mez őgazdasági kultúrában . A külföldi fajták mellett megindul a hazai nemesítés is. Tiszántúl központjában, Debrecenben is, a pallagi tangazdaság területén, hasonló munkálatok folytak, keresték a tájegységhez legjobban idomuló növényféléket, agrotechnikai eljárásokat.t°$ A kísérleti tér vezetői közül kiemelkedik Kerpely Kálmán, akinek sokat köszönhet az intézmény e részlege is. A Vegykísérleti Állomásról Vedrődi Viktorral kapcsolatban már emlités történt . Az intézetben folyó munkálatok jellegére mutat rá még két további kiadvány.to9 101 Cikkelye a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1862 :dik évi ápri130-dik napján tartott ülése jegyzőkönyvének. Db ., 1862 ., A Debreceni Kereskedelmi s Iparkamara véleményes jelentése. Db ., 1861 . 102 Zichy Géza : Jelentés a Hajdúmegyei Gazdasági Egyesület által 1884-ban tartott gépvásár- és ekeversenyről. Db., 1884 . 102/a A Hajdúmegyei Gazdasági Egyesület által 1897-98. évi tél folyamán Hajdú vármegye rendezett tanácsú városaiban és községeiben rendezett népies gazdasági előadások gyűjteménye . Db ., 1899 . 103 A Debreceni Gazdasági Egyesület Lótenyészbizottságának észrevétele az országos lótenyésztés ügyében . . . tartott értekezlet mellékiratára. Db., 1904. 104 A Debreceni Kertészeti Egylet alapszabálya . Db ., 1867 . 105 Az Országos Magyar Kertészeti Társulatnak a Debreceni Kertészeti Egylet közreműködésével 1862. október 19 ., 20., és 21 . napjain a szabad kir. Debrecen városában rendezett gyümölcs, bor, kerti vetemény és gazdasági termény kiállításának tárgyjegyzéke . Db, 1862. Hasonló volt 1862. október 30~-november 1., s 1867. október 5-7 . között. A kiállított termékek jegyzékét a városi nyomda megjelentette. 106 A Debreceni Polgári bormérést haszonbérlő társulat szabályai s kötelezettségei. Dp ., 1862. A Polgári Bortmérő Társulat tagjainak egymásközti szerződése s a belső ügykezelést érdekl ő szabályzat . Db ., 1873 . 107 Magyarország földmívelés. Bp ., 1896 . 492. old. 108 Ferenczy Ferenc : Közlemények a Debreceni Gazdasági Tanintézet kfsérleti telepén az 1891 . évben végrehajtott növénytermelési kísérletekről. Db., 1892 ., Kerpely Kálmán : Jelentés a Debreceni m. kir. Gazdasági Tanintézet növénytermelési kísérleteiről. Db ., 1894., Kerpely KálmánFerenczy Ferenc : Jelentés . . . növénytermelési kísérletekről. Db., 1897 . Ezek az eredmények is segítették Kerpely Kálmánt egyik, Debrecenben kiadott könyve megírásában. Lásd : A gabona megdűlése. Db ., 1893 . 109 A Debreceni m. kr. Vegykísérleti Állomás díjjegyzéke. Db ., 1894., Vedrődi Viktor : Analyse des Tabakes und seiner Fabrikate. Db ., 1897 .
73
A Dohánytermesztési Kísérleti Állomástto - mint ismeretes - európai hírnevet vívott ki magának . Már megszületése előtt közel három évtizeddel Mandis János - az aradi dohánybeváltó kerület főfelügyelője - Molnár Györgyttt országgyűlési képviselő, Debrecen törvényhatósági bizottságának tagja, valamint Beliczey István - Békés megyei földbirtokos - európai körútra indult a dohányügy tanulmányozásáratt2 . . .földmívelési, gyáripari, nemzetgazdászati és financziális oldalaira tekintettel . . ." Elsősorban a német viszonyok iránt érdeklődtek. Mandis János, a dohánymonopólium eltörlésére tett javaslattal nem értett egyet, amiért a miniszter nem hozta. nyilnosságra jelentésüket . A két szerző Debrecenben talált kiadót 1869-ben . Összeállitásunkban szemlélődésünk a természettudományos kultúrának csak egy oldalhajtására terjedt ki, bár ez az oldalhajtás koránt sem jelöl alárendeltséget. Hiszen a nemzetfenntartó népi kultúra hordozója. Benne föllelhetők azok a gyökerek, amelyek segítenek bennünket múltunk, örökségünk megismerésében. A XIX. század határkő a népi kultúrában is, megindul azon az úton, amely kontúrjainak elmosódásához vezet. Ez visszatükröződik a gazdasági könyvészetben is. Az írott szó révén elveszti egyéni arculatát, egységessé válik. Ezt csak a néprajz tudta, illetve tudja - egyre nehezebben - rögzíteni . Rövid írásunkban a meglévő bibliográfiákra, könyvészeti összefoglalókra hagyatkoztunk . Kimaradtak olyan művek, amelyek jószerével csak leírásokból ismertek . Bizonyára el őbukkannak még eddig ismeretlenek is. Mellőztük a tárgykörbe szorosan nem tartozó tudományágakat (botanika, zoológia stb.) - bár kapcsolatuk a mezőgazdasággal szoros -, amelyek közül egynémelyt Debrecen erősségei"-ként tart számon a hazai tudománytörténet.tt 3 A Survey of Books Published in Debrecen on Economics until theEnd of the 19th Century Béla Surányi Book publishing in Debrecen, a stronghold of Hungarian Protestantims, has played an important role in the cultural history of the nation . Its printing press, established by Gá1 Huszár, contributed to the enrichment of the Hungarian language mainly through the publication of books on relig~ous subjects. Subsequently, however, especially after the end of the 18th century, an increasing number of books on other subjects were brought out. Thus, several prominent scientists, primarily botanists and zoologists, found a publisher in Debrecen . The spectrum of published books, however, also included works that offered surveys of narrower scientific or scholarly fields, reinforcing thereby the educational background of everyday practice. In this way, after Debrecen had become one of the centres of professional training, there was also a considerable increase in the number of books on economics. This brief survey of book publishing on economics is all the more justified by the fact that the 19th century was the time when agriculture, in the modern sense, began to acquire increasing prominence in Debrecen's economic life . The thematic spectrum of published works is relatively broad. Several of the authors, either Debreceners or Some living elsewhere in the country, were people of national reputation . Our bibliographical survey focuses on works by the most influential authors owing to their life and work, were associated with the city of Debrecen. The compilation is meant to give evidence that book publishing in Debrecen on matters economic was an important contribution to the city's traditionally rich cultural history and, not a negligible element of studious inquiry serving man. 110 Lásd : 55 . jzet . 111 Szinnyei (1X. köt.) : 188-189 . old. 112 Beliczey IstvánMolnár György : Jelentés a dohányügy tanulmányozása végett, tekintettel annak földmívelési . . . oldalaira. . . Db ., 1869 . 113 Gondokodásra késztető tanulmány: Juhász-Nagy Pál: Scientia Amabilis . Természet Világa, 1987 . 118. évf. 5. sz. 163-168. old. : a magyar botanika történetének debreceni gyökerei, s annak hatása több oldalról megközelítve.
74
