PÉNZHAMISÍTÁS ÉS HAMISPÉNZ-FORGALMAZÁSI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT BÍR(SI GYAKORLAT A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN DEBRECENBEN

PÉNZHAMISÍTÁS ÉS HAMISPÉNZ-FORGALMAZÁSI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT BÍR(SI GYAKORLAT A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN DEBRECENBEN Kahler Frigyes

Büntetőjogintézményeink születésikörülményeinek tisztázása ajogtörténeti kutatás egyik fontos kérdése. A mais élőjogintézmények történetét ez idő szerint elsősorban a büntet ő kódexek keletkezésének történeteként - tehát kodifikációs kérdés ként - kezelik, s a vizsgálódás középpontjában a jogbölcseleti gondolkodás fejlődése áll. Jórészt adós maradt azonban a kutatás a bírói gyakorlat, a valósjogalkalmazás féltárásával, pedig hovatovább éppen az ítélkezés gyakorlata vált döntővé azokban az idoben, amikor legjobb jogtudósaink még csak megkezdték a küzdelmet egy polgári elveken nyugvó jogrendszer megszületéséért . Az ítélkezéssel kapcsolatos megfigyelések természetesen annál pontosabbak, mentül több bíróság gyakorlatát ismerjük meg. Debrecen Szabad Királyi Város Bűnfenyítő Törvényszékének a pénzhamisítás és hamispénz-forgalmazási ügyekben ho zott határozatai mégis több okból kiemelkedően fontosak és tipikusak. Egyrészt a reformkori Debrecen bírái olyan időszakban ítélkeztek, amikor a szóban forgó ügycsoportra vonatkozójogszabály rég túlélte önmagát,l illetve számos elkövetési magatartásra nincs is írottjogszabály, csupán régi, a szokásjogban élő szabályok és analógiák2. fgy az ügyek jogi megoldásai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazáson és bizonyos mértékig érintik a jogalkotás területét is, amennyiben új - mégpedig a polgári igényeknek megfelel ő - jogintézmények alakulnak ki. Másrészről meghatározó az a gazdasági-társadalmi mikroklima, amelyben Debrecen bírái ítélkeztek. Nem feledhetjük el, hogy Debrecen gazdasági jelentősége országosan is figyelemre méltó.3 Kereskedelme pedig - ide értve a vásárosokat és piacokat éppúgy, mint a bolti kereskedelmet, s a céhesipar értékesítőtevékenységet is - kiemelkedő. A debrecenikereskedők vagyonát Gyimesi Sándora vizsgált időszakban 2,9 millió (konvenciós) ezüstforintra becsülte, és helytállóan állapította meg, hogy Debrecen, mintegy közbülső helyet" foglal el Pest és a többi magyar város között . 1 III. Károly 1723 . évi II. decretuma, casus nota infidelitatis (hűtlenség bűntette egyik alakzata : ' ...továbbá a hamis pénzverőt, vagy aki ilyen pénzekkel tudva és nyilvánosan, mintegy 50 forintnyi mennyiségben élnek" . . . fejük és részükre eső ingó és ingatlan javak elveszítésében kell marasztalni. Corpus Iuris Hungarici 1000-1895 (Szerk.: Márkus Dezs ő) Bp . 1900 . 2 Kahler Frigyes : A pénzhamisítás bűncselekményének alakulása Magyarországon. Jogtörténeti Tanulmányok. V. (Szerk . : CsizmadiaAndor)Bp . 1983 .97-114. Kahler Frigyes : PénzhamisítókaXIX. század elsőfelében. Numizmatikai Közlöny (továbbiakban : N. K.) 84-85. (1985-1986). 103-114. old. Kahler Frigyes: Adalékok az új kori pénzhamisítástörténetéhez. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár évkönyve . V. Miskolc. 227-254. old. 3 Debrecen története (Szerk .: Rácz István) 1693-848 . Debrecen . 1981 . 273-298. ; 309-341 . old.

45

Agyakorlatban ez 30-50 000 forintos árukészleteket jelentett egy-egy kereskedőnél, de ismerünk 93 000 forintra rúgó kereskedő vagyont is (1839-Rickl) .4 Vizsgáljuk meg, hogy a számottevő pénzforgalom és a polgári gondolkodásmód miként alakítja a pénzhamisítási és hamispénz-forgalmazási ügyekben a bírói gyakorlatot, túl azokon a megállapításokon, amelyeket a Horog Dávid és társa, valamint a Kis Balázs és társa ügyében már leírtunk.5 1823-1848-ig átvizsgáltuk a tárgyalt bűnügyek anyagát. Ezek 69 ügyben 125 vádlottat érintenek.6 Mellőzve azokat a kérdéseket, amelyek tipikusan a feudális perjog körébe tartoznak - mint a nemesi jogállásra alapított hatásköri szabályok, vagy az illetékesség meglehet ősen kusza gyakorlata -,fontosabb megállapításainkat a következ őkben foglaljuk össze: Elsőként az előzetesfogva tartás gyakorlatát vizsgáltuk : Fő szabály e tárgykörben, hogy a gyanúsítottak előzetes fogvatartásban álltak bíráik elé (vasban álló") . Ez gyakran csak egy-két napifogva tartástjelentett (mai terminológiával : őrizet), mert az ügyetpl. hamis pénz forgalmazása esetén általában másnap, de legkésoób harmadnap tárgyalta a bűnfenyítő törvényszék, amely üléseit heti 2-3 alkalommal tartotta . Bonyolultabb - kiterjedtebb vizsgálatotigénylő ügyekben a gyanúsítottak áristomban" várták az első fokú bíróság ítéletét, amikor is - marasztaló ítélet esetén - újból döntött a bíróság az áristom" fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Olyan ügyekben, ahol egyrészt az elkövetés értéke nem volt jelent ős, s különösen, ha e bizonyítás eredménye kétséges volt, a vizsgálat tartalmára is szabadlábra helyezték a vádlottat.' Az előzetes fogva tartás megszüntetését indokolják még apró gyermekeire" való tekintettel is.g Súlyosabb esetekben a felsőbb bíróság érdemi határozatát megelőzően döntött a fogva tartás felől, s itt - figyelembe véve az elítéltek testyi állapotfát", idős voltát" vagy éppen gyenge korát", szabadlábra helyezésre került sor. A betegség, vagy el esett állapot megállapítása orvosszakért ő bevonásával történt. Nem egy esetben került sor a kezességvállalás melletttörtén őszabadlábrahelyezésre .9 Ilyenkor a jótálló" személyében is felelt azért, hogy a gyanúsított nem vonja ki magát a büntető igazságszolgáltatás a1ó1.1° Utóbbi esetben csupán ajótállás szabálytalan volta mentette meg a kezességvállalót a város - lakályosnak éppen nem mondható - börtönét ől. Csekély jelent őségű ügyek esetében, amennyiben a bíróság az ügy áttételét rendelte el, megszüntették a fogvatartást, ll míg más esetben - különösen, ha adatok voltak arra, hogy tartani lehet a szökéstől vagy elrejt őzéstől, áttétel esetében isfenntartot ták a fogva tartást a hazájokba kísérteni rendeltetik" intézkedés végrehajtásának biztosítására .lz A bizonyítás gyakorlata : A büntetőeljárás mindenkor egyik legfontosabb része a bizonyítás. A bizonyítás eszközei, a bizonyítékok mérlegelésének lehetősége és az egész bi4 Uo . 353-382. old. 5 Kahler Frigyes : Horog Dávidpénzhamisító és társai bűnpere a XIX . sz. elsőfelében. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XII. (Szerk . : Gazdag István) Debrecen, 1986 . 67-76. old. HBML IV.A .1018/e 28-52. 7 HBML IV .A .1018/ e 37 . és uo . 40 . 8 HBML IV .A .1018/ e 35 . 9 HBML IV .A .1018/ e 41 . 10 HBML IV .A .1018/ e 41 . 11 HBML IV .A .1018/ e 40 . 12 HBML IV .A .1018/e 37 . és uo . 46 .

46

zo~iyítási eljárás mikéntje mutatja meg, hogy mennyiben felel meg a büntetőeljárás, a korszak elméleti színvonalának és a gyakorlatban mennyiben felel meg az adotttársadalom igényének. Ez utóbbi - vizsgált korszakunkban - álláspontunk szerint nagyobbjelentőségre tett szert. Nem igényel tüzetesebb bizonyítást, hogy a pénzhamisítási és hamispénz-forgalmazási ügyekben a Praxis Criminalis kötött bizonyítási rendszerre - a merev probatiók - a XIX. század első felében már aligha lehettek hatásosak és alkalmazásuk csak gúzsba köthette azt a bűnüldözési szervezetet, amelynek e kényes területen védelmet kellett nyújtani a bűnelkövetésekkel szemben, védve ezzel elsősorban a társadalom uralkodó osztályának alapvető érdekeit . A vizsgált határozatok szövege nem hagy kétséget aziránt, hogy a lefolytatott büntetőeljárások célja egyrészt az elkövető jövőbeni magatartásának alakítása, hajlitása a jogkövetésre -, hogy vigyázóbbak legyenek" - de felbukkan a generalis preventio igénye is - mások okulására" . Figyelemre méltó, hogy a bíróság nemcsak a büntetések elszenvedésének" tulajdonított ilyen visszatartó hatást, hanem magának az eljárásnak- ideértve azahhoz tartozó fogva tartást - is. Ennek az álláspontnak éppen egy olyan üggyel kapcsolatban ad hangot a bíróság, amikor is a vádlottak tagadásban voltak . A bíróság álláspontja szerint - a vádlotti tagadás ellenére - a letöltött fogva tartás és  eddigi hurcoltatásuk" elégséges joghátrány a büntetés céljainak eléréséhez. Teszi ezt olyan körülmények között, amikor a vizsgált bűncselekmény-kategóriában már nincs torturális kihallgatás, sőt a vallomások - ez kitűnik ajegyzőkönyvek szövegén kívül a határozatok érdeméből is - a kihallgatottak fizikai és pszichikai kényszerítése nélkül születnek . Később az alkalmazott anyagi, jogi rendelkezéseknél szólunk külön a büntetésekről és - mai szóhasználattal - intézkedésekről, mint a büntetési célok elérésére szolgáló eszközökről. Most csak annyit jegyezzünk meg, hogy a törvényszék felfogásában az eljárás célja tartalmilag megfelelt a polgári követelményeknek . A bizonyítás eszközeit áttekintve első az  alperes" (vádlott) vallomása . A vád alá helyezett személyt minden esetben meghallgatják az ügy lényegére vonatkozólag, mégpedig közvetlenül. A vádlotti vallomás tehát fontos bizonyíték, de kimutatható az az igény is, hogy a törvényszék nem éri be a puszta beismeréssel és azt nem tekinti a bizonyítékok királynőjének" . Beismerés esetén is törekedtek - éppen a beismerő vallomásban feltártak alapján - a tárgyi bizonyítékok beszerzésére,' 3 amelyeket lényegében perdöntőnek tekintettek. Fontos bizonyítási cselekmény ezért a házkutatás, illetve az elkövetés helyszínének felkutatása - a megjelölt erdőrész, vagy más rejtekhely felásása - a hamisító eszközök megszerzése érdekében.l a Ahamisítványok nemegyszer állitották dilemma elé a szaktanácsadókat, illetve a szakértőket is, akik a bizonyítási eljárás további fontos eszközeit a szaktanácsadói, illetve szakértői véleményeket bocsátották a bíróság rendelkezésére . Szaktanácsadóként, illetve szakértőkéntleggyakrabban valamely tekintélyes kereskedőt, bonyolultabb esetekben a sóhivatal esetleg a hadipénztár tisztviselőjét keresték meg annak tisztázására, hogy a vitatott pénz - leggyakrabban papírpénzro~ van szó - hamis-e? Akeresked ő csak saját tapasztalataira - s ez egyáltalán nem lebecsülendő - alapozta nyilatkozatát. A sóhivatali, vagy hadipénztári tisztvisel őnek viszont rendelkezésére állt az a mintakollekció, amelyet a kormányzat küldött meg ahamisít13 HBML IV.A.1018/ e 41 . 14 HBML IV.A.1018/ e 37 . és uo . 47.

47

ványok felismerésére, nem beszélve az e tárgyban mindenközpénztárhozmegküldött körözvények sokaságáról, is amelyek részletes leírásokat tartalmaznak az ismertté vált hamisítványokról. Szaktanácsadóként szerepelt 1826-ban ezüst míves Kaszonyi László uram" is, aki Ivány András fuvarost mentesítette kemény büntetés alól, amikor arról nyilatkozott, hogy ezüsthúszasai tsak kényesővel futtatódtak és nem hamisak",t 6 A szakértők bonyolult, vagy nagyobb jelent őségű ügyekben jártak el, hiszen e korszakban már működött a WienerStadtBankkülön szakértői osztálya, ahol ahamisítványokat gyűjtötték, katalogizálták és a bűnüldöző hatóságok megkeresésére alakiságok szigorú betartásával, formanyomtatványon - szakértői véleményeket adtak ki. Ilyen okmány fekszik el Kis Balázs és társa ügyében is.t' Atárgykörben foglalkoztatott szakértők köre azonban itt nem zárul le. Abíróság e bű ncselekmény-kategóriánál is alkalmazott orvosi vizsgálatot egyrészt a vádlott elmeállapotának tisztázásárat$ vagy  testi nyavalyájának" kivizsgálására .t9 A bizonyítás fontos részét képeztea tanúvallomás. Kérdés ekörben, hogy a bizonyítékok értékelése mennyiben volt kötött, vagy szabad, s hogyaz eljárásban az ártatlanság vélelme, vagy az exculpatiós bizonyítás élt-ea gyakorlatban . Ahelyes válasz érdekében - először tekintsük át a vizsgált ügyeket röviden a számok tükrében. A vizsgált, összesen 69 ügyben 125 fő szerepelt vádlottként. 36 vádlotttekintetében az ítélet nem volt nyomon követhető. Az érdemi döntés 86 vádlott esetében (71,7%)azonban értékelhető. A marasztalt vádlottak száma ebbő146, azaz az érdemben ítélet alá vontaknak csupán 51, 7%-a, míg felmentésre került 43 vád alá helyezett, azaz 48, 7%. (Ide soroltuk azt a négy esetet is, amikor is a fővád tekintetében az ítélet felmentő, csupán maradék bűncselekmény miatt történt a marasztalás, illetve 1 megszüntetést is.) Amarasztalóítéletek összetételét vizsgálva az alábbi megállapításokat tehetjük : Bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása 34 vádlottat illetően (a érdemben elbíráltak 39,5 %-a és a marasztaltak 73,9%-a) ; bűnösség megállapítása és intézkedés alkalmazása 8 vádlottat érintóen (az elo~bi sorendben 8,9%,illetve 17,3%-a) történt. A felmentettvádlottak közül bizonyítottság hiányában 33-an mentesültek a vád és következményei alól (az érdemben elbíráltak 37%-a, felmentettek 76,7%-a), míg bűncselekmény hiánya okából 3 vádlott (az előbbi sorrendben 3,3%,illetve 6,9%) került felmentésre. Elkülöníthet ő a felmentettek csoportjában egy mai terminológiával büntethetőségetkizáró ok"köre is, amelyben a gyermekkorér a tévedésszerepet, összességében 6 vádlottat érintóen . Ez a felmentettek 13,9%-a. Sajátos intézkedés, amikor is a felmentett vádlottat a bíróság a felmentés mellett megrovásban részesíti, mert álláspontja szerint szükséges őtfokozottabb gondosságra inteni. Öt vádlottat illetően - ez a felmentettek 11,6%-a - találtunk a vizsgált ügyek ben ilyen intézkedést. Ami most már kérdésünk lényegét illeti, foglalkozni kell azzal is, milyen indokolási tevékenységettükröznek a vizsgált peranyagok . Akár a szóbeli, 15 Kőhegyi Mihály : Kecskemét város körözvényei a bankócédulák ügyében. N. K. 66-67. (1965-1966) 64 . ; 70-71. (1971-1972) 69.; 81-82. (81-82/1982-1983) 73 . 16 HBML IV.A .1018/ e 31 . 17 Részletesen : Kahler Frigyes : Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez . Déri Múzeum Évkönyve. 1974 . Debrecen. 1975 . 410-414. old. 18 HBML IV.A.1018/ e 32 . 19 HBML IV.A.1018/ e 37 . és uo. 46 .

48

akár az írásbeli fenyít ő-perekben hozott érdemi határozatokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azok kellően megindokoltak; az indokolások érdemiekés okszerűek. Érdemiek, mert nem kerülik meg sem a vád, sem a védekezés lényegét, továbbá súlyoizák és értékelik a vád és a védelem bizonyítékait. Okszerűek, mert hibátlan és következetes - világosan nyomonkövethető -a gondolatmenetük, slogikai következtetéseik pontosak . Összességében azérdemi határozatok a bizonyítékok mérlegelésén alapszanak, s e mérlegelési tevékenység az ügyek e csoportjánál nem tartalmaz egyetlen elemet sem a hajdani kötött bizonyítási rendszerből. Érvényesül - s ezt a rendkívül nagyszámú felmentő ítélet igazolja - az ártatlanság vélelme, s a bűnösség bizonyításának szigorú követelménye. Amennyiben nem sikerül ekként a bizonyítás (próba nem lévén") az alperes a vád alól feloltoztatik" . A hajdani probatiókravaló utalás a vizsgált bűncselekmény csoportnál csak a szóhasználatban él és egyszerűen bizonyítékot jelent, de semmi köze atortúrához, mégannak szelidebbformájához (examen benevolum) sem, noha más bű ncselekményeknél -lopás, rablás - az 1776 . április 6-i császári tilalom ellenére is viszonylag sokáig él ez a túlhaladott feudális eljárásjogi intézmény.2° Az elmondottakból kitűnik - s ezt valamennyi érdemi határozat is alátámasztja -, hogy az ítélkezés vádhoz kötött volt. Ezt nemcsak a felmentő ítéletek gyakran idézett szövege bizonyítja. Amikor a bíróság észlelte, hogy más személyt is terhel büntetőjogifelelősség, mint akivel szemben vádat emeltek, avárosi ügyésztfelhívta a nyomozás folytatására.és arra, hogy ellene is tegyen vádat" .zt Ez az eljárás ugyancsak amellett bizonyít, hogy a vádhoz kötöttség ez időben is követelmény volt a büntető ítélkezésben . Következő lépésként vizsgáljuk meg a bíróság határozatait. A Deliberatum est . . ." lényegében két típusú határozatot takar: Egyik -mai szóhasználattal -pervezető végzés. Ilyenek a bizonyítás továbbfejlesztését elrendelő végzések (bővebben vizsgálódjon . . ."). Az ügyészi vizsgálat továbbfolytatására utasítható határozatok (ma : pótnyomozást elrendelő végzés), a felsőbbséghez" való felterjesztésrol rendelkező, valamint a hatásköri, illetve illetékességi kérdéseket eldönt ő végzések . Az ügydöntő - érdemi határozatok lényegében két fő csoportra oszlanak: A bűnösség marasztaló, illetve felmentőítéletek . Az ítéletek szerkezeti felépítése némiképp eltér a gyakorlatban ma használt szerkesztési módtól. A marasztaló ítéletek a tényállás megállapításával kezdődnek, majd következik a bizonyítékok megjelölése és értékelése, végül - a szillogizmus zárótétele - a bűnössé nyilvánítás és a büntetés kiszabása. Ritka kivétel a jogszabályra való utalás. Az érdemi határozatban rendelkezés történik még - amennyiben a kártérítésről - akár a vádlotta2 akár az állam általz 3 a bűnügyi költségről, a lefoglalt bűnjelekro~, illetve egyes dokumentumok, vagy bűnjelek levéltárba való elhelyezésérő°1.Za Az elmebetegségben szenvedő vádlott esetében - eltérően a mai eljárásjogi gyakorlattól - nemfelmentőaz ítélet. A bíróság a bűncselekményt megvalósító tényállásban marasztalja a vádlottat. Atényállás részeként megállapítja a kóros elmeállapo20 Hajdú Lajos : A közjó szolgálatában . A jozefinizmus igazgatási és jogi reformjáról. Bp . 1982 .

21 22 23 24

HBML IV .A .1018/ e 35 . HBML IV .A .1018/ e 38 . HBML IV .A .1018/ e 35 . HBML IV .A.1018/ e 40 .

49

tot, majd rendelkezik a gyógyításró1 .25 Afelmentőítéletek- amennyiben a terhelő bizonyítékok elégtelensége a felmentés oka, rendszerint nem tartalmaznak tényállást, hiszen ilyen aligha állapítható meg. Abűncselekmény hiányában történ ő felmentésnél találkozunktényállás-megállapítással - ez természetszerűen eltér avádétól - s megállapítja pl., hogy a pénz nem volt hamis.26 Hasonló a helyzet a ténybeli tévedések esetén is.z' Milyen anyagi jogot alkalmazott a bíróság a szóban forgó ügyekben? Szóltunk már arról, hogy a bíróság a felelősségre vonás törvényi alapjául elvileg az 1723 . évi II. decretum 9. articulusának 4. és 11. §-át tekintette . Ez az akkor már több mint 200 éves törvényhely azonban olyanjogalkalmazásinehézségeket és kérdé seket vetett fel, amelyet gyakorlatilag aligha lehetett feloldani, és ezért a bíróság végső soron kénytelen volt a törvény rendelkezésének anakronizmusát, valamint hézagait, részben az elfogadott szokás, részben az életszerűség követelményeire támaszkodva megoldani. Elsőként az elkövetés szándékos, vagy gondatlan alakzata, továbbá a célzatkérdése merül fel. A törvényi tényállás" első fordulatánál a hamis pénz készítése az elkövetési magatartás . Nemkétséges, hogy ez a tevékenység dolus directussal valósul meg, eventuális szándékkal való elkövetés aligha jöhet szóba. Kézenfekvőnek tűnik a forgalomba hozatal célzata, hiszen egyébként aligha van értelme a hamisítással bajlódni. Akadt azonban a bíróság gyakorlatában egy olyan eset, ahol a köztudatban gyengeelméjű elkövető - akit éppen kóros elmeállapota miatt, késobb gyógyítani rendeltek hamisítványait nem forgalmazás célzatával készítette, sőt cselekményét az általa öntőt ón-daraboknak a kútba lett lökése által kívánta vólna el titkolni", ezért marasztaltatott, mert a' hamiss 20 X rosok készítése eránt meg volt is benne a' rosszra való hajlandóság".z8 A célzatot tehát nem tartották olyan elemnek, amely nélkülözhetetlen magának a bűncselekménynek a létrejöttéhez. Hasonlóan ítélte meg a bíróság az alkalmatlan tárgyat is. Többek közt az előbb hivatkozott ügyben azt is megállapították, hogy az általa öntött ón-daraboknak a' durvaságánál fogva, azzal mint pénzzel mást meg se tsalhatott vólna" . Nos, ez sem volt akadálya elvben a marasztalásnak. (Itt csupán megjegyezzük, hogy a hamisítványok valósághűsége ugyanakkor igen nyomatékos súlyosító körülmény volt.) Agyakorlat felvetette csakhamar a hamis pénz forgalmazásával kapcsolatban a gondatlan elkövetéskérdését. Ez abűnösségi alakzat a hamis pénz készítésénél fogalmilag kizárt, de a forgalmazásnál sok esetben előtérbe került . A gondatlanságot a bíróság szigorúan vette, és a bűnösséget következetesen megállapította, de csekély fokú gondatlanság esetén igen enyhe - napokban, esetleg hetekben mérhető - áristomot" szabtak ki, vagy büntetés helyett az elkövető gondatlan magatartásáért csupán keményen intődik" .29 Ahamis pénz forgalmazása mind szándékos, mind gondatlan alakzatát tekintve még egy szempontból érdemel figyelmet. A nota infidelitatis törvényhelye - mint azt idéztük - csak az 50 Ft-ot meghaladó összegű, és szándékosan elkövetett cselek ményt rendeli ekként büntetni . (Azzal tudva él".) Ebből következően sem az 50 Ft25 26 27 28 29

50

HBML IV.A .1018/ e 37 . HBML IV.A .1018/ e 41 . HBML IV .A .1018/ e 49 . HBML IV .A .1018/ e 32 . 20x rosok=20 krajcárosok HBML IV .A .1018/ e 33 . és uo . 38.

nál kisebb összegű, sem a gondatlan alakzat nem ütközik a szóban forgó törvényhelybe . Lényegében tehát ezek az elkövetések - s ezek a gyakorlatban a legnagyobb számúak - nem eshetnek a hűtlenség súlyos bűncselekménye alá. Kérdés milyen jogszabály alapján születnek az ítéletek? Ugyvéljük, hogy ez esetben ajogforrás nem az írott jog, hanem a kora középkorba visszanyúló régi magyarszokásjog területén keresendő.3° Ennek nyomai bukkannak fel az írott jogban Károly Róbert 1342. évi dekrétumában3 t, hogy aztán újra szokásjogként éljenek tovább kiterjesztő értelmezéseketjelent ő analógiákkal a jogtudatban és a büntető ítélkezésben . A tárgyalt bűncselekmény-kategóriákban ugyancsak írott jog nélkül -kizárólag a szokásjog alapján -folyik az eljárásazok ellen avádlottak ellen, akik atudomásukra jutott pénzhamisítást elmulasztották feljelenteni.3 z Sajátos problémát tükröznek azok az esetek, ahol a vádlottak ún. játékpénzt,jeont (dántis pénzt, játszó rézpénzt") aranyoztak meg és mint külföldi aranypénzt hoztak forgalomba. Következetes a bírói gyakorlat ezekben az esetekben és áz ügyész vádemelésétől eltérően nem pénzhamisítást, illetve hamis pénz forgalomba hozatalát állapítják meg, hanem csalást.33 Ennek oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy az elkövetők nem változtatták meg az érme ábrázolását és feliratát (címer, uralkodó arcképe stb.). A minősítésvizsgálatánál még egy kérdést vegyünk szemügyre. Ha valaki nem adta urát, hol vette" a nála talált hamisítványt, mint hamisítót vádolták meg. Így a bíróság a lefolytatott bizonyítás után elő bb abban a kérdésben foglalt állást, hogy a vád alá helyezett hamisítónak tekinthető-e. Ezt követte annak az eldöntése, hogy aforgalomba hozatal tekintetében szándékos, vagy gondatlan magatartást tanúsított-e . Ha a hamisító egyben forgalmazó is volt, úgy a nota infidelitatis mindkét fordulata terhelte mintegy halmazatként, ha nem, úgy a hamisításbűne alól felmentették, míg másik cselekményében marasztalták . 3a A már előadottakból következik az is, hogy az egykorú bírói gyakorlat ismerte a tettesség és részesség fogalmát . Utóbbi kategóriában a bűnsegédimagatartást éppúgy megtaláljuk, mint a felbujtóit. A kísérlet és a befejezett cselekmények elhatárolása ugyanakkor az áttekintett anyag alapján gyakorlatilag lehetetlen . A büntethetőséget kizáró okok gyakorlatát vizsgálva először a gyermekkortemlítjük . Az 1795 . évi büntetőkódex-tervezet - mint ismeretes -úgyrendelkezik, hogy 7-12 éves kor közötti gyermek esetében nincs helye büntetőjogi felelősségre vonásnak. Ügyeink közül egy esetben szerepel csupán - életkor megjelölése nélkül - a gyermek" megjelölés SomogyiJuliannával kapcsolatban .35 Róla megállapítja abíróság, hogy mint gyermeknek mentessége lévén. . ." nem kerülhet ítélet alá. Más ahelyzet a fiatalkor esetében. A 14 éves Molnár Erzsébet36 olyanként, nem esik az elo~bi mentesség alá. A fiatal életkornak és az ebbo~ folyó tapasztalatlanságnak olyanjelen30 Kahler Frigyes : A magyarországi középkori pénzhamisítás I. N. K. 76-77. (1977-1978) 57-65 . old. 31 Kahler Frigyes : A magyarországi középkori pénzhamisítás II. (Károly Róberttól I. Mátyásig) N. K. 78-79. (1979-1980) 43-50. old. 32 HBML N.A .1018/ e 33 . 33 HBML IV .A .1018/e 42 . és uo. 43 . 34 HBML IV .A .1018/ e 38 . 35 HBML IV .A .1018/ e 39 . 36 HBML IV .A .1018/e 40 .

51

tőséget tulajdonít, hogy a lányt mentesíti a bűnösség megállapítása alól. Más esetekben csak a vádlottak éretlen korára" utalt a bíróság, mint lényegesen enyhítő tényezőre, amely a büntetés kiszabásánál nem lebecsülendő, hiszen a hivatkozott esetben szándékosan elkövetett hamis pénz forgalomba hozataláért is csak 3 napi áristomot róttak ki a bírák.3' A kóros elmeállapotmás vonatkozásban a szakértői bizonyításnál már szóba került . Itt most olyan, a büntethetőséget kizáró okként hivatkozunkrá, amelyfennforgása esetén büntetés helyett intézkedés alkalmazását tette lehetővé. A tévedésigen gyak ran előforduló védekezés, s tegyük hozzá nem minden alap nélkül. Mint láttuk a bíróság kénytelen volt többször helyt adni a tévedésre alapított védekezésének, hiszen a hamisítványok gyakran valóban megtévesztőek voltak úgyannyira, hogy még  a vámszed ő" kezei közül is továbbkerülhetett .3 g Ami a büntetéseket illeti a bíróság a halálbüntetés, az áristom", a közmunka és a testi fenyítés skáláján mozogva szabhatta ki az ítéletét. A halálbüntetés ami elvileg a nota perek szükségszerű velejárója volt a törvény szavai szerint, a gyakorlatban ugyancsak kivételes. Vizsgált pereink közül csak a már visszaeső Horog Dáviddal szemben szabták ki, de vele szemben sem került végrehajtásra . Leggyakrabban alkalmazott büntetésnem az áristom volt . Nem célunk itt a reformkori börtönviszonyok ismertetése. Ismert ez a szépirodalom művészi ábrázolása - Eötvös József : A falu jegyzője -nyomán éppiigy, mint a szélesebb körben is olva sott ismeretterjesztő irodalomból. (Vö. Lukács Tihor: Szervezett dilemmánk a börtön.) Atársuló mellékbüntetések a kurta vas'; az általában heti kétszer alkalmazott böjt'; éppúgy a testi büntetések csoportjába tartozik, mint a korbács, amelyet nőkkel, vagy a bot, amelyet férfiakkal szemben alkalmaztak. Az áristomot köbmunkán kellett letölteni rendszerint. A büntetésnem, inkább csak a testi fenyítésvégrehajtását megelőzően a gyakorlatban is alkalmazták - miként azt az 1927-es törvényjavaslat is tartalmazta - rendes seborvos úr véleményét kikérni" arról; hogy a fenyített elbírja-e az ütleget.3y Szigorú mellékbüntetés rnég a polgárjog elvesztése, amelyet pl. a Horog-ügyben több debreceni polgár is kénytelen volt elszenvedni. Figyelemre méltó, hogy éppen e bűncselekmény-csoportban nem volt gyakorlat pénzbüntetés alkalmazása . A büntetések mellett több intézkedés is megtalálható a bíróság gyakorlatában. Ezek közül leggyakrabban alkalmazták a mai kifejezéssel bírói megrovást (feddés", intődik", pirongattatik"). A megrovásra csekély tárgyi súlyú, vagy fiatalkorban el követett cselekményeknél, illetve olyan esetekben került sor, amikor az alanyi bűnösség foka kisebb volt .4° A bírák - ők ismerték koruk hatóságait leginkább - arról is gondoskodtak, hogy a felmentett s előttük minden tekintetben tisztázott vádlott másutt gyanúba ne kerüljön . Ezért olyan határozatok születtek, mint a kéntől megfeketedett ezüspénzek beváltásának kötelezettsége (9). A büntetéskiszabás szempontjait vizsgálva meghatározóként a cselekmények tárgyi súlya szerepelt, a bűncselekmény mindkét fordulatánál . A második fordulat lényeges eleme a forgalomba hozott pénz mennyisége, valamint a hamisítványok valósághűsége . E szempontok mellett lényegesek voltak egyes szubjektív körülmények is. Elsősorban a vádlott visszaeső volta, a 37 38 39 40

52

HBML HBML HBML HBML

IV.A.1018/ e 40. IV.A .1018/ e 49. IV.A .1018/ e 40 . IV.A .1018/ e 47 .

kitartó elkövetés, amely esetben a folytatólagosság és a bűnhalmazat kérdések még nem merültek fel. Ugyancsak lényeges szempont a fiatal életkor, a kisgyermekes állapot, valamint - ma úgy mondanánk - csökkent büntetésviselési képesség, vagy ahogy akkor írták - a vádlott nyomorult testi alkatja" .at Ugyancsak vizsgálták a bírák az elkövetés indítékait. Az elo~b hivatkozott ügyben Angyal Imre pl. az igen enyhe, egy heti áristomot nem csak nyomorult testi alkatja" miatt, hanem azért is kapta, mert szegénység vitte rá" a 7 db 20 krajcáros hamisítására . Érvényes volt még az eljárás elhúzódása, mint enyhít ő tényező. A büntető ítélethez kapcsolódóan még jogintézmény az elkobzás és a kártérítés is. Előbbi magára a hamis pénzre, a hamisítás eszközeire vonatkozott. Utóbbinál kiemeljük az állami kártalanítást. A bíróság olyan esetekben terjesztette fel a hamisítvá nyokat kártalanításra, amikor a vádlott nem volt marasztalható, vagy amikor kétséges mineműségű bankó"-ról volt szó. Ami a kártalanítás eredményességét illeti, általában nincsenek visszajelzések . Csupán egy nem büntetőüggyel összefüggő irat áll rendelkezésre, amelyet itt idézünk : Camera Regis Hungarico AUlica Debreczen Város Tanácsa 847. , Azon két hamis 10 ftos Bankjegyek, menyek a' Városi pénztárnál Povolni Ferencz Debreczeni Polgár, és Kőműves mestertok letartóztattak, felsőbb Helyen minden hár térítés-nélkül elsemmisítettek. Miről ezen Város Tanács a folyó Április hó 1. 1979. szám alatti felirására értesítettek. Budán május 20ka° 844 Geőcz László."a2 Végezetül : a büntet ő anyagi és eljárásjogi kérdésekből tanulságként vonható le - legalábbis magunk úgy látjuk -, hogy abban a sajátos helyzetben, amikor az anyagi és eljárásjog egyaránt kodifikálatlan, a debreceni kereskedő és iparos polgárság érdekeit hordozó ítélkező testület számos kérdésben elszakadt a polgárosodó életviszonyoknak meg nem felelő írott és szokásjogtól és ez olyan ítélkezési gyakorlatot alakított ki, amely meggyőződése szerint a legcélravezetőbbvolt. Ennek során számos olyan, elsősorban eljárásjogi alapelvet és ezeken álapuló konkrét megoldást is érvényre juttatott, melyek kifejezetten a polgári jogszemlélet szülöttei, míg az anyagi jog több kérdésben - elsősorban a büntetések területén - sokkal inkább a feudális beidegződések hatása alatt cselekedett. Judicial proceedings in forgery and counterfeit money circulation cases in the first half of the 19th century in Debrecen Frigyes Kahler

In the first half of the 19th centurythejudiciarypractice in forgery and counterfeit money circulation cases peculiarly took place in the Debrecen Municipal Count of Justice where there was no foreign legal influenceand dominance. The practice was directed by the social demand. In the production of evidence no traces of mild torture can be foundanymore . Besides the testimony of the accused and other testimonials greatrole was attributed to thematerial proofs andthat of the specialist's opinions . The court of justice freely weighed the proofs. One can recognize the presistence of the innocencepresumption and the accusation principle.

41 HBML IV.A.1018/ e 46 . 42 HBML IV.A.1011/ d 14 .

53

In 69 cases of 125 accused sentences were passed, decisions concerning the merits of the cases could be detected for 86 accused . There appear Such legal measures of the modern criminal law like reasons for exemption from punishability also apper and among them mistake is important in it in the given topic . Deliberate - and careless committals, perpetuator - and complicity of crime also are separated from eachother. At the inflicting of punishment it is striking that great differentiation, shaded observation of the culpability circumstances are taken into account . Occasionally corporal punishment can be found but together with this the legal practice of the Crime Punishing Court ofJustice more or less coincides with the civic passing of sentence principles . The peculiarity of the practice is that in other case categories - like crimes against wealth or life - feudal habits prevail in the same judiciary corporations . Cyde6HaR npaKmurca s ,L(e6peyeHe e nepeoü nonueune XIX eexa no áenans noóóenxu u nycxa e oóopom ~anbtuuet,~x denez ~pudbeue Kanep B nepsoH nonosxxe XIX B . cyAe6xax npaxTxxa Ae(ipeuexcxoz3 I'opo,gcxoH Cy,ge6xox IlanaTbl no RenaM no,r;genxx x nycxa H ofiopoT (~lanbIIIHBbIX Aexer noxasana oco6blz3 xapaxTep, r,qe xe Morno anxslTb xxxaxoe eyxcoe npasoHOe lieNCTHxe. IIpaxrxxa ynpasnslnacb o6lüecTBexxbIMx sanpocaMx . CyAe6xoe ene,geTSxe yxce fíblno CB060JjHbIM uaxce OT nerY ŰNIIIHX nbITOK . IlOMHMO nOKa3aHxá nO,gcy,qHMOI'O x nOKa3aHHIi CBH,geTeneH fíonblxylo BaHfHOCTb xMenN BeII(eCTBCHHbIe yJIHKN N 3aKnI09eHHe 3KCnepTa . Cy1[ CB060,gH0 paccMaTpxean ynxxx . 3aMerxo Bnxaxxe npesyMnItxx x npxxgxna ofiaxxexxsl . CyA Bblxec npxrosop no 69 uenaM xaA 125 xoACyAxMbIMx, B Rene 86 nOACYAHMbIX OTMCTxJIOCb Cy11(eCTBCHHOe pelxexxe . IIoaaxnxcb Taxxe ropxAxYecxxe cpeucTSa cospeMexxoro yronosxoro npaaa, xax npxvxxbl, HCKnH)9aFOIIjHe H3Ka3yeMOCTb, CáMOü BaxCHOü Cpei[H KOTOpbIX B JZaHHOH TCMaTHKe ABnHnaCb He9aAHHOCTb . Pa3,geJIHJIHCb xpeCTynneHHA yMbIllIneHHbIe H n0 Hef)peJKHOCTH, xOHHTHH HCIIOJIHCHNA npeCTyxHOCTH H npH4aCTHOCTx x HCMy. bpOCaeTCA H rJla3a CHJIbHaA ,qü(~epeHI(üpOHSHHOCTb Ha3Ha9eHHH HűKa3aHHü, HbH)aHCOBbIFi yYCT OÓCTOHTenbCTB npeCTynneHHH. IIpaBAa H-oTAenbxblx cny~taslx BcrpevaeTex ¢~xsxyecxoe xaxa3aHxe, HO BMCCTe C 3THM Cyj(efiHHA xpaKTNKa YronoHxoro Tpx6yxana B xsy~exxox c~epe uexTenh xocTx B ofíIIteM-TO coorBeTCTByeT HpxxuxnaM rpaxcuaxcxoro pacnopslxcexxsl, caoeofipasHOCTb sTOro saxnlovaeTCSI H ToM, uTO sTOT xe xopnyc B Aenax upyrozi xaTeropxx - npecrynnexxxx npOTHB HMyll]CCTBa x' xCH3Hx - B OCHOBHOM elI ;e CTOHT nOJj B03,geHCTHHCM (peOAanbHbIx HHHCpBa-