1. évfolyam,
BUdapest, 19 07. szeptember 22-én.
38. szám.
CSENDÚRSÉGI LAP'OK Szerkeszti, és' kiad'Ja a M. k'Ir. Csendőrségl. Zsebkönyv
szerkesztő-bizottsága.
ELŐFIZETÉSI ÁRA : Félévre __ 6 kor on a.
Egész évre 12 korona. Negyedévre
3 k or on a.
Korunk betegségei. Irt.: P,'e.zly L ó",i"I,,1 cRendörhadn agy.
, t
Az Igaz ság s erpenyőj éb e n mérlegelve korunk culturali s hitéleti és erkölcsi viszonyait , a mennyire lelkesüln; lehet azert az öntudatos és eredményes haladásért, melyet századunk mind e téren felmutat, épen annyira száll alá merlegünk a "többség" egy jó hányadának latba vetésclwr, a kik és)': nélkül. vakon robannak önromlásukba lehaságnkkal g}akran magukkal ragadva embertársaikat is, kikben megvolntt ugyan a szép és nemes dolgok utáni vágy és nemes ösztön, de felillkerekedve bennük a közömb össég es fásultság, h agyj ák magukat az árral vitetni és még csa k kisérletet sem igyekeznek tenni a saját megmentésükre. Korunk beteg és orvoslásra vár. Megrontotta a testi és szellemi organismust a tévely, melynek igen jó melegágya a hiszékenység. Azok a modern tévtanok s az az általán os elegedet.lenseg, mely lépten-nyomon szemünkbe ötlik, ez az a t évely, mely viszi magával a romlásba a léha tétlenséget szerető és sültgall1mbot váró többséget. E kÓl'OS állapot elterjedésének meggátlása és orvos' lása érdekében hivom fel az altiszti kar s a legénység fi gyelmét, biz va abban, hogy az ily helytelen irányban h aladó bajtársakat a józan és helyes útra visszater~lni n ekik sikerülend. A csendőrségi szolgálat egyike ama kivá.ltságos pályáknak. a melyen fL kötelességét ismerő munkás megkapja azt, a mit sors'ától minden ember követelhet: a tisztességes megélhetést. És emellett megvan - a mint tagja lesz a test ületnek - em bertársai részéről a tiszteletszülte becstilés, mely már az állásának szól s mely már a mult érdeme s ő csak élvezi benne a becsületes munka gyúmölcsét. Megvan mindaz. a mit előképzettsége utá.n kivánhat és végeredményhen eljuthat egy olyan ranglg, mely _ tekintély és jövedelem tek~nt~tében ~ még magasabb qualificatióhoz kötött Jobb alIasokkal I~ leler. Mégis folyton észlelhetni itt-ott bIzonyos foku, ele~e~et lenséget, mely méhében hordja a fásult~ág .es kozombösség mergét, mely megőrli még az eges~seges testet is, de ijesztő módon pusztit ott, hol termekeny talajra
felöl odairányul, hogy e kór okát felfedezze s intensiv on-oslására minden telhetőt megtegyen, inkább látszik czélhozvezetönek az, hogy e kór okait kutatva annak k~rtékon y voltára felhivjam killönösen azok figyelmét, kIkben még va.n elég lelki erő ann ak leküzdésére.
A. világ rohamos haladását és gyönyör ü alkotásait vaskos kötetek vázolják: szinte szemünket is k ápráztatja az a haladás, melyet korunk felmutat, de miként a fénynek , ugy e rohamos haladásnak is megvan a maga árnyéka, a mely már nem kápráztató, hanem szomorú és lehangoló, meTt ott mu tat esést, a hol tip en az ell enke z őj ét kellene mutatnia. a hitélet és erkölcs terén, szóval ott, honnan minden szép és names t~tt fakad. Feltünő, hogy manapság mennyire hirdetik es oh'asható a «szép' és memes" magasztalása. Mintha tüntetni akarnának vele egyesek, pedig a hátteret az érdek, hasonlesés, anyagi elönyök képeZik, mindmegannyi örvény, melyekből a bünök és mételyek keletkeznekhivatvák arra, hogy puhitsák szellemi-, alterálják lelki-, és szétforgácsolják testi erej ünket. E jelenségeket tagadni sem lehet, mert a bizonyitékok egész sora 8z61 maII et-tünk, legfeljebb - okát nem tudjuk megmagyarázni. Ebből keletkezik az a sok válság, mely a gazdaság és ipar teren oly gyakran felüti fejét, az a sok sztrájk mely gyak1'an törvényellenes izgatásokká fajul mply csak 1J0mlasztja az erőt, a melyre pedig közérc1ekből mindenikünknek olyau nagy szüksége van. Sőt épen ezen észnélküli eljárás teszi aggasztóvá sok ember m.'gélhetését is. Kétségtelen dolog, hogy ez már korunk betegsége, ele jaj annak, ki ez ellen I,üzdeni nem tud, nem akar. vagy nem képes. Rövidlátó az, ki nem látja, hogy peldául épen a szochíJis tévtanok tulságos mérvben való beszivása milyen szánalomra méltó, nyomorult helyzetbe sodorta az alsóbb néposztályokat. Az izgatók gonosz ámitasa belezavarta őket olyan küzdelmekbe, a melyből sokan csak halálukkal menekülnek meg. Ismertem nem egy jobbmódu gazdaembert, ki ma koldusboton él. cle pár évvel ezelőtt még hiva,lkodva vel·te a mellét egy népgyülésen vÖI'ösnyakkendős vezére háta megett, ki emberi gyöngeséget, hiszékenységet, együgyütaláL . kk l ségét felhasználva kizsákmányolta s ma talán bérházak Nyers erővel s az előljá,rók kezeibe fektetett Jogo a tulajdonosa, mig szerencsétlen áldozata hanyatlott, könnyen lehetne a kiirtás munkáJát. ,megkezdem, de pusztult s most éhenhalással küzd. És az ·ilyen félremost, a mikor elsősorban is fL telj es Joakarat mmden-
1t6
CSENDŐRSÉGI
1907. sze12terob er ~2.
LAPOK
~~~~~======,========
vezetett, a,nyagi rorolasban szenvedő emberek száma honibilis. Azt hiszem, hogy a osendől'ök - kiknek epen bő alkalom kinálkozik a személyes tapasztala· tok megszerzésere, örskörleteikben is találbatnak sok ih'en száml.lomra méltó embert és családot. Sorsa jobb~llását remélte és tönk szélére jutott, mert oly módon akart sorsán változtatlli. a mely uton épen magát szolgáltatta ki vagyoni és erkölcsi értéké vel együtt ellenfelének. Hogy az ilyen embel' lelke elborul, világ- és embergyülölő lesz, vagy kétségbeej tő helyzetében képes a bünök utjára lépni, ez már érthető és megmagyarázható. Az ilyen ember - ba még keres is pár fillért fogy tan akaraterejének. már nem takarít, hanem korcsmákba.n szórja el keresményét, ott is ker e~ embereket, kiket maaával rantbatna a romlasba. Családi nyugodt életet ne~ él, megbomlasztja bát a mások életét_ i\Iennyire szeretném, ba nem igy volna, de - saj nosa tények s a mindennapi tapasztalás keserüen igazolj ák. Az emberek ok n élküli elégedetlenség ét fe lhasználj ák azok, kiknek érdekükben áll azt öntudatosan kizsákmányolni, s az eredmény: erkölcsi és vagyoni bukás_ Sajátságos, bogy testületünkben is - jólleh et megélhetési gondok vagy a felhalmozott testi és szellemi munka nem annyira terhesek. mégis egyesek nem átallanak elégedetlellkedni sorsukkal, mit bizonyit az is, hogy fl leszerelések száma tulbaladja az eddigi számarányokat, sőt a testületen kivül képesek gyakr an nyiltan is szemenszedett hazugságokkal árnyékot vetni tostületünkr e, mely egyeseknek bosszu éveken át tisztességes és állandó megélb etést nyujtott. És ennek okát abban találjuk meg, h ogy egyes hiszékeny, az életet még nem eléggé isme rő csendőr képes elhitetni önmagával, bogy a testületen kivül jobb sors vár reá, bogy azzal az ism ~rettel és tudással, m elyeket ill sz;votl mayábCl, máshol j obban és könnyebben szerezheti meg keuyerét. Szük látköre miatt n em számol va teh át a következményekkel, kilép s csak mil.-ol' az ilJctzi kü zdP/ me! vil 'ja az élettel, látj a be ballépése szomoru következményét. Lidérczfény után indult és örvénybe került. Syrénhangokra készséggel nyitotta meg a fülét, gyanut lanul, közömbösen hagyta magát vezettetni, megfeledkezve az e lőljárók r ól és józanabb gondolkozásu és becsületesebb érzésü bajtársai tanácsairól, kik a sorsával való nyugodt megbékülésre n em szünt ek ő~ figyelmeztetni és ballépésektől óva inteni. Higgadt és józan megfontolással n ézzen kiki szét maga körül, bizonyára látni, érezn i és tapasztalni fogja, hogy a sors sal való elégedetlenkedés nem bord örömet. boldogságot és megelégedést méhében és h ogy az előbb utóbb megboszulja magát, megfosztva az embert lelki egyensulyától, melyre pedig mindenkinek az életbarczokban szüksége van. A ki beteg, orvosolja magát. A ki egészséges, az tegyen meg a tévelyben szenve d ő bajtársak érdekében mindent, h ogy necsak felkelíen estéből, h an em a fenye gető veszélyt felismerve, annak elk erülésével ann ál
biztosabban haladhasson önboldogulása és azon czél megvalósulása felé, melyet a Gon dviselés az emb eriség nagy osaládjában testül etünk elé kitüzött. csendőrség .
A spor t és a Irta: lJ"i?! GiJö,'YY
Bzá.mvivő-tiszthelye tt es.
I. Jelen czikksorozattal szá ndékom a cs e ndőrs ég legénységét a sport terére vezetni, a melyet még mindig nem gyakor ol oly mérvben, a mint azt az a szoros összefüggés, mely hivatása és a sport között tulaj donképpen fenn áll, megkövetel. E szó : "Sport» egy gyüjtöfogalom, mely magában foglalj a a testedz és különféle válfaj ait ; min t a gyaloglást, futást , ugrást, mászást, kerékpározást, lovaglást, szabad és szertornát, vivást, lövést, uszást, csolnak ázást stb_ Sportot csak oly egyén üzhet, a ki telj esen egészséges, mert minden sport oly fáradalmakkal van egybekötve, melyek csak ép szervezettel viselhetők el. Régi közmondás: "Csak ép testben lakhat erős lélek ll> S ki felelh essen meg ezen követelményekn ek. ba nem a fi atal, erő s szervezeru csendőr? mert bisz nyomorék, elcsenevészedett egyének c sendőrs égi szolgálatra nem vétetnek fel. A sport üzéséhez tehát a fökellék min den csendőrben megvan, csak hiányzik az utmutatás bozzá, a minek megadását e czikksorozattal feladatommá tettem. Általán osan elismert tény, h ogy a sport fejl eszti a testi erő t, öregbiti a bát orságo t, gyorssá és körültekintővé teszi az embert, megtanit bennünket arra, hogy minden helyzetet m ikép használhassunk ki el&nyünkre, öntudatára j övünk általa saj át énjünk értékének, egyenes és nyíltszivüekká tesz bennünket. Már pedig a cse ndőrn ek nagyon is szüksége van ezen tulajdonságokra. bogy fáradságos és veszélyes szolgálatát teljesithesse_ Mielőtt valaki sporttal akar foglalkozni, okvetetlenw szük séges, bogy bizonyos egészségügyi szabályokat ismelj en s azok at tarts a is be, mert ezek betartása nélkül er edményt el n em ér. Ez ek: a jó táplá lkozás, tisztaság, pihenés és szolid életmód. A jó táplálkozás minden ő rs ön megvan : a tisztaság sem hagy má s kivánni valót fenn, mint a fürdőt . Fürdőh ö z ugyani s a legtöbb csendőr n em igen, vagy csak ritkán juthat, mert a legtöbb örs székhelyén n em igen van fül·d ő. Nyáron csak meg lehet fü rödni, mert patak min denütt akad, de télen a fürdőt lemosásoknak és ledör zsöléseknek kell pótolni ok. Már a pihen éssel és az életmóddal másként áll a dolog, m el·t hisz' csen d ő re ink sokat vann ak szolgálatb&n s igy gyakran megesik, hogy az éjj elt is a szabadban töltik. De ez még nem volna nagy baj, mert a cs end őr csak bevonul és akkor kipih enheti magát , de akad, a ki a 'piben és helyett bor mellett keres szórakozást, mely elt ekintve az anyagiaktól, szervezetét is aláássa s i dő
1907. Bzephemh er 22.
-- -
: : - --- -=-
:::::::----=-~
CSENDŐRSÉGI LAPOR ~
44·7
~--==---=--'--":
előtt t önkre teszi. A bor mér tékletes élvezete nem árt de hogy s, t~lságos . alkohol élvezet mily rombolást okozhat, azt targyall1l fölösleges. Futól~~ ~rinteni akarom a sport azon ágát, a mely a csen~orsegnél leginkább van elterj edve, vagyis : a • gyaloglast. Igaz ugyan, hogy a csendőrség tagjai nem igen tudn JÍJk fel venni a versenyt egy oly egyénnel, a ki egész s.z~?ad ldeJét arra forditja, hogy - n agyon is könnyű ~lt,oz e tb en s szeges talpu czipőkben - le hetőleg rövid lilo alatt gyalogolj on le egy 5üO, 1000, 1500 méteres sik gy_epes pályát, ·mert a csendőr ily módon sohasem gyakorolja magá t. És ez nem is leh etséges, mert eleg endő szabad idővel n em rendelkezik. De ép ugy áll ez meg fOl·di t\'a : mert egy ily gyalogló képtelen volna arra, hogy csendőri fel szereléssel portyázzon be egy 40 - 50 kilométeres hegyes· völ gyes terül etet a nélkül , hogy 1\ k ; mérűlés el n e hatalmasodjék szervezetén ; pedig hát nál uuk igen gyakori az eset, hogy a járőr ily portyázásról bevonulva, ugyszólván pihenő nélkül ujból szo lgálatba lép és lej /u'ja az örskörlet n émelykor még nagyob1.l kiterj e dés ű részét. Vagy, a midő n nyom ozások alkalm ával napokat, némelykor két-h ár om hetet tölt külszolgálatban s annyi ideje si ncs, hogy tisztességesen ehessék. avagy átöltözködhessék. Ugyan melyik caendő r számitotta mar ki, hogy ily alkalomm al hány mérföldet járt be gyalog? Pedig nagyon érdekes statistika kerülne ki ily feljegyzésekből s a csendő r maga is csodálkoznék azon, hogy ő éveken át hogy tudo tt oly sok mérföld et begyalogolni ? Ö n kénytele n üll es z ül'ő dik az elmondotta kból az a tény, h ogy csak a folytono s gyakorlat révén szerezbető meg a testi s ezzel az, erkölcsi erő, a mely ily feladatok sikeres megoldását az embernek lehetövé teszi. Erkölcsi erőről szólottam! Igen! Erkölcsi, vagy vilá· gosabban szólva akarat erő a legelső feltétele annak, hogy fi zi kai téren eredményt érhessünk el. Akaraterő n élkül elsenyved a legnagyobb fizikai erő, parlagon heve r czéltalanul, kihasználatlanul. F ejtegetéseim során szorosan fogok ragaszkodni It csendőr hivat!Ísáh oz s ezen álláspontnak folytonos szeID el őtt tartásával szándékozo m a csendőrlegénységnek irányelveket felállitani, a melyekn ek figyelembe vétele lehetővé fo gja tenni , hogyacsendől', daczára sokoldalu elfoglaltságának, mégis kedvet kapjon egyegészséges, a lelket és t estet egyaránt nemesitő, hasznoS sport űzéséhez, melylyel szabad idejét kellemesen fogja el-
]~R DEKE S NYOMOZÁSOli. A.z eltünt
tojáskereske
Kö zli : Péler vá J'i Islvárl ez. őrmester.
P. M. tojásk e reske dő Sz. községbeli lakos, I gOG május hó !O-én a délután két órakor induló vonattal Bécsbe utaz ván, bogy az odaszállitott tojásokat értékcsitse, galldasszonyától az zal bucsuzott el, hogy ha valami közbe nem jön, I :l·án reggel visszaérkezik. Utasitotta egyben gazdasszonyát, hogy a mondott időre K. fuvarost ~end e lj e ki a g·i állom ásra. A. gazdasszony :1 íuvarost Jelllett i dőb en ki is küldte az állomáshoz, ele ez onnan azzal tért .vissza, hogy P. M. nem érkezett meg. Miután 1'. M. még nyolcz nap eltelt ével se m é kezett meg és szokásR ellen ére hirt sem adott magáról, a gazdasszony rosszat sejtve, az esetet bej elentette IL községi előJj áró s ág n úl. Az eltün ós röl köz1.le n az illetékes örs iA értesü lvén, a nyomozás megejtésere 1'. ö rsveze tő és nyolcz c8(· nd· ő rből áUoU járő rt vezényelte ki. A j á.rő r kikérd ezte fl, gazdasszony t ós a fuvaro st , de e z e ktől csak a fent ism ertetett tényállást tudhatta meg. Más irányban :)G órán át fo lytatott pubatolásai is eredménytelenek maradván, a járőr elhatározta, hogy bevonul az örsre. A községben lakott egy P-s nevü jómódu korcsmáros és mészáros, kivel T. örsvezetö nem régen ismeretséget l,ötött és ki az örsvezetönek több esetben hesugásokkal kedveskedett, T. örsvezető a bevonulás előtt elhatározta tebát, hogy P-s korcsmárost is felkeresi, azon reményben, hogy talán tőle tud meg valamit P. M. eltűnésére nézve. Megjegyzendő, hogy ez a korcsmáros valamikor közismert hüntettes volt és csak miután vagyonilag kellőleg megszedte magát, hagyott fel látszólag régi életmódjával. Midőn ,t jánlr a korcsmába betért és T. örsvezető kérdést intézett a korcsmároshoz p, M. eltünesét ille· tőleg, ez nagyon meglepödöttnek látszott és csak 1-2 percz elteltével vott képes magát annyira összeszedni, hogy a kérdésre valaszoljon. És ez a felelet is igen m,>glepő volt. Azt állitotta ugyanis, hogy ö eildig semmit sem hallott P. M. eltünéséről és ez az állitólagos eltünés őt annyival inkább meglepte, mert P. M. legjobb barátja volt. Az örsvezető ugyan, a ki teljesen bizott a korcsmároB szavahihetősegében, ebben semmi különöset nem talált; de annál jobban tamáskodott a régi tapasztalt P. csendőr tölteni. ki nem tudta elhinni, hogy éppen a kOl'csmáros ne hallott volna az eltűnósröl tizenegy nap elteltével, holott tudvalevő, /Jogy falun első sorban a lwrcsmában Értekezletem a sport következő ágait fogja felölelni: szokták a fontosabb eseteket letárgyalni. L Torna. (Szabad és szergyakorlatok, futás, magas A tovúbbi beszélgetés folyamán a korcsmáros még és távolugrás, kerékpározás.) azon gyanujának adott kifejezést. llogy P. M. bizonyara IL Vivás (kard és Bzuronyvivás), öngyilkos lett, a mennyiben előtte nemrég kissé ittas III. A kapásból való lövés elmélete. állapotban ilyen szándékra czélozgatott.
I
CSENDŐRSÉGI LAPOK Ezen hosszabb ideig tartott beszélgetés folyamán csendőr egy alkalommal kitekintvén az udvarra nyiló ablakon, néhány napszámost látott az udv.aron, kik azzal foglalatoskodtak, hogy az udvaron levő Jégvermet beföldelj ék. Ez a körülmény is nagyon gyanusnak tünt fel P. csendőr előtt; mert nem tudta megérteni, hogy minő természetes oka lehet ezen beföldelésnek, holutt a korcs· máros és mészáros a jégverem nélkül alig lehetett el. P. csendőr végre az örsvezetővel is közölte gyanuját, de ez kinevette és észleleteit alaptalan rémlátásoknak nevezte és végre, miután P. csenrlőr érvelni akart feltevése mellett, elhallgattatta. T. örsvezető most mlÍr felkészülvén az elindulásra, szivélyesen elbucsuzott a korcsmárostól és felkérte, hogy kutasson az ügyben és ha megtud valamit, tudassa vele. A korcsmáros ezt megigérte és egyben kijelentette, hogy &Iapos megfontolás után ő csakis K. fuvaros t gyanusithatja, kit egyben nagy gonosztevőnek igyekezett leirni és biztositotta az örsvezetőt, hogy annak minden lépését éber figyelemmel fogja kisérni. Ezzel a járőr bevonulván, az eseményről és a nyo mozlÍs eredménytelenségéről megtette a jelentést. P. csendőr másnap, a rendes foglalkozási idő után kimenőt kért örsparancsnokától és az engedélyt megkapván, egyenesen a v8suti állomáshoz ment, hogy ott P. M. elutazása és esetleges visszaérkezésél'ől a vele j ó viszonyban levő vasuti személyzetnél puhatolózzon. Miután az állomásra történt megérkezése után csakhamar be robogott a budapesti gyorsvonat, szokásához hiven elsősorban a vonaton ki- és beszálló közőnsége t figyelte meg. Közben látja, hogy igen jó ismerőse D. vasuti gyakornok is kiszáll a vonatról. A leszálló gyakornok bal'átságosan üdvözölte P. csendőrt, kinek elbeszélte. hogyafővárosban volt szabadságon. A beszélgetés folyamán P. csendőr csakhamar ráirányitotta a beszéd tárgyát az eltünt P. M.-re és tudakozódott a gyakornoktól, hogy utazásai közben nem-e látta valahol. A gyakornok meglepetve hallgatta a P. '\1. eltünéséről szóló hirt és kijelentette, hogy ezen annál il!klÍbb csodálkozik, mert P. M. ugyan azon vonattal érkezett 12·én este 10 órakor az áJlomásra, melylyel ő Budap ~stre utazott. Véletlenü l ugyanabba a fülkébe szállott, melyből éppen P. M. lépett ki, sőt miután ez utóbbi szarvasagancsu kampós botj át a fülkében feledte, ő azt neki az ablakon át kinyujtotta. Közben P. M. elbeszélte, hogy Bécsből jön, hol tojásaival igen jó vásárt csinált. Másnap M. cz. örsvezető P. csendőrrel a II. sz. őr járat loportyázására vezényeltetvén, . mely őrjál'athoz Sz. kőzség is tartózott, P. csendőr az örsá llomás elhagyása után megismertette az örsvezető vel eddig szerzett észleleteit, egyben kijelentve, hogya mennyiben az őrsvezető az eltünt P. M. utá.ni nyomozást reá bizza, kezeskedik róla, hogy a tettest 24 óra alatt kézrekeriti. Az örsvezető ebbe készséggel beleegyezett, sőt biztosi-
r.
l V07. szeptember 22.
toLta P. csendőrt, hogy tőle telhetüleg 8eg jt~égél'e lesz a nyomozás foganatos itásánáL A járőr most egyen esen Sz. községbe ment, hol a birót magához véve elsősorban P. M. gazdasszonyát kereste fel, hogy azt ujból részletesen kikérdezze. A gazdasszony előadásából megtudta a járő r, hogy P. M. távozása előtt 2000 kOl'. 'készpénz ét egy nikkelezett lemezzel körülszegélyezett bőrtárczába helyezve magához vette és azu tán K. fuvarossal a g-i állomáshoz hajtatott. A gazdasszony azt is előadta, hogy K. fu varost P. M.·el történt megMlapodás szerint I S-án reggel rendelte ki ujból a g-i állomáshoz gazdájának hazahozatala végett. Arra a kérdésre, hogy mit tud a P. M. és P-s !,özötti baráti viszonyról, a gazdasszony elő adta, hogy azok igen j ó viszo nyban éltek, sőt nemrég midőn P-s egy cséplőgép e t vá slÍrolt, P. M. 1500 kor. készpénzt is kölcsönzött neki. A gazdas,zony előadásából mindenesetre kétségtelenül megá,llapitható volt az a tény, hogy p·s által a fuvaros ellen irányitott gyanu alaptalan volt, a mennyiben a fuvaros csak P. M. megérkezése után következő reggelre lett a vonathoz kirendelve és így P. M.-nek 12·én este történt megérkez éséről tudomással sem bil'hatott. A j ár6r most még a 12- 13 közőtti éjj elen szolgálatot telj esitő éjjeli óröket kérdezte ki, kik közül az egyik el őadta, hogy a kérdéses éjjelen egynegyed 12 órakor egy kocsit látott jönni a g-i állomás felől, de hogy kik ültek a kocsin a sötétben kivenni nem tudta. Hanem azt megállapitotta, hogy a kocsi P-s udvarára h ~jtott be. Előadta továbbá, hogy reggel félnégy órakor K. fuvarossal találkozott, ki azt mondta, hogy a g.i állomásra megy P. M. bazah0zatala végett. Az itt felsorolt t ények és körülmények végleg mege rősitették azt a gyanut, hogy P. M. eltünésével csakis P-s vádolh ató, miért is a járőr annak lakására menve, a nyomozást vezető P. csendőr azon kérdést intézte hozzá, hogy a mennyiben 12-én éjj el együtt jött P. M.·el a g-i állomásról és azzal egyenesen saját lakására haj · tatott, mondja meg, hogy hová tüntette el P. M.-et? P-s ezen egyenes és határozott kérdésre látszólag egész testében megremeg ett és csak hosszabb szünet után és akadozva tudott válaszolni, azt állitván, hogy azon éjjel D. községben sógoráná! volt, majd pedig midőn P. csendőr egyenesen szemébe vágta, hogy hazudik, azt mondta, hogy rosszul érezvén magát, a kérdéses időben ki gem mozdult a házából. Ennél az állitásánál aztán konokul megmaradt, daczára annak, hogy P. csendőr minden kétséget kizáró módon kimutatta annak valótlanságát. P. csendőr erre a gyanusitottat őrizet alá véve, távbeszélő utj án bejelentette a fenforgó körülményeket az illetékes kir. ügyészségnek és ezek alapján a házkutatás megtartására sürg6s felbivás kiadását kérte. Az ügyészség azonban a felsorolt gyanuokokat kielégitőknek nem találván , a felhivás kiadását megtagadta. A járőr ene, alapos megfontolás után elhatározta, hogya házmotozást saját felelősségére fogja megtartani.
1907. szeptember 22.
CSENDŐRSÉGI LAPOK.
449
A und "pesti wentilegyesiilet..1dállitása.
A székesfőváros kiállítás • .
A Jlelllzetkőzi !Jalesetiigyi JÖállitás!Jól.
(
'·50
-=====-~ L!)~~ ~7 .~p tember 22.
CSENDŐRSÉG! LAPOK
És ez elhatál'ozást azonnal végre is hajtotta. Mindjúr! H korcsmlÍl"os lakószobl\jában olyan jelenségekre hnkl
volna, találkozván a hazafelé igyekvő P. ThIl.-el, ezt kocsijára felvette és miután utközbeu P. M. eldicsekedett, bogy Bécsben milyen jó vásárt csinált, birtele n az a gondol ata tamadt, bogy P. M. -et magához csalja és pénzétől kifosztja. Midőn a községbe érkeztek tényleg felszólitotta P. M.-et, bogy bazatérése előtt térjen be hozzá néhány pohlir borra, mely megbivását P. M. szivesen fogadta. A lakásblL erk ez ve, azonnal bort bo zott és sürün üritették ki egyik üveget a másik után. Az amugy is fáradt P. M. a bortól ellankadva, fejét az asztalra bajtotta. és csakbamar mély ' álomba merült. Ezt a pillanatot felhasználva, éles mészároskést vett elő és azzal batalmas vágást ejtett P. M. nyakának bátsó részén, majd pedig, hogy a vér szétfrecscse nésé t megakadályozza, egy zsákot buzott a közben esz méletlenül összerogyó áldozat nyakára. Ennek megtörténtével kikutatta P. M. zsebeit ég annak pénzét magáboz vette, majd pedig a bullat a jég"erembe czipelte és ott a feltalált üregbe helyezte. Beismerése u.tán megbilincselve, az addig feltalált bünjelekkel, valamint a gyilkossághoz basznált véres késsel és elrabolt pénzzel bekisértetett az ügyészséghez, hol persze az előzmények után P. cse n dőr ügyes nyomozásának eredménye nem csekély meglepetést keltett. A rejtélyes eset kideritése csakis P. csend ő r ügyb uz galmának, éles megfigyel ő képességén ek és ügyes nyomozói talentumának volt köszö nb et ő . Ezek a nagybecsü tulajdonságok annál fe!tünőbbek ez esetbe n, mid őn lát· juk másrészt T. örsvezető elj árásán ál, h ogy a könnyü gondolkozás, fe·l ület esség és n emtörődöm ség milyen könnyen veszélyeztetik a nyomoz ás sikel'ét, sőt határo zottan v8szeClelm es k erékkötői az erec1ményn ek.
ÁLTALÁNOS ISMERETEK. A
lőpor
és az ágyú eredete.
Alig akad olyan művelt ember, a ki a Schwarz Bertbold nevét ne ballotta volna. Minden nagyobb történelmi kézi könyvben olvashatjnk, hogy ő volt az, a ki - barát létére - a puskaport fe1találtll s ezzel eszközt adott a kapzsi, önző emberiség kezébe, bogy egymást öljék, pusztítsák. Scnwarz Bertbold neve és a lőpor feltalálása hosszú ideig összetartozó fogalmak voltak; de a mióta a tudom ányos kutatás eddig ismeretlen tájakra is elkalandozott, bogy öss21egyűjtse az elbullott kalászt, a mit századok írói bagyogattak el itt is, ott is s felszántva a begyepesedett ugart, abból a tudomány szamára új barázdákat basítson, azóta Scbwarz Bertbold érdemei is foly'ton-folyvást fogynak. Érdekes adatokat gyüjtött össze erre vonatkozólag Orbán Gynla az aVrania. legutóbbi számában. Közlése szerint az első pontos adat az, ho gya lő po rt már fekete Bertbold szűle tés e előtt töhb száz évvel ismerték. Watius 1660-ban kelt iratában említi, bogy a khinaiak már Krisztus előtt, a VI. században, Wu·ti császár ur alkodása idej ében basználtak lőport. Tőlük eltanulták II .tatárok s 1232-ben, a Khina elleni háborúban lőporr allövöldöztek ellenfelei kre. Az arabok 1147-ben Lisszabon ostrománál ágyút basználtak.
l!l07. szeptember 22.
CSENnÖRSÉGI LAFOR
Készül"k, melynek .egitségével
IL
tüzoltókat ellátják levegővel.
A Dlagyar királyi álb.\w\'aSlltak lu ií.llitli.sn.
A nemzet.közi balesetiigyi ld'\llit'\Shól.
45 1
452
--=
~::.
...=..-=-=--
A sslétromnak egyik roobanó természetű keverékét feledkezik az Isten baragjár61 ? Csak az ördög találhat -görögtűz>! néven régebben is basználták. Kén, földfel ilyesmit __ . >l • • szurok és salétrom volt benne s ba meggyújtották, erős Az ágyúk fejlődésük folyamán mmd nagyobb meratet gőzfejlesztes után babdms8 durranás ldséretéuen fdöltöttek. A jó példával a francziák jártak elől; egy ilyen robbant. A nép mulllttatására gyakorta megszólaltatták, ágyúszöllly'etegűk személyzete (az "artiliér>!-ek) számsőt olykor haborús időben 8Z ellenfél bajóit ilyen tűz szerint ötven volt és 2 1 szekér vontatta_ A legrégibb fáklyákkal lepték el. A keletróm ai birodalom császárai ágyúnak két része volt. Az el1yik bronzőntvényból való szigonían megőrizték a készítés módját, de végre vagy és a lőpor elhelyezésére szo lgált, a máSik hordóformájú, négyszáz esztendővel feltalálása után sikerűlt a szarll- fából készült cső volt. a melyet vassal erősítettek a bronzczénoHnak árulás útján a titkot megszerezniök s talán ötvényuez. Ez ut6bbiba rakták a goly6kat, de úgy látszik, ennek köszönhették, bogya keresztes hadjáratok nem nem járt mindig kellő eredménnyel a lövés vagy talán jártak oly sikerrel, mint a minőt ideuaza jósol!.ak egyesek nem az ellenséget, banem a barátot találta gyakrabban, a daliáR és ouzg6 lovagssreg láttára. ezért a faalkotórészt kovácsolt vascsővel pótolták. Ezek A görögtüzről Komena Anna l lOG-ban ozt írja. bogy az ágyúk már jobba n szolgálták a ezelt s mivel még a miután .földszurok, kén, salétrom s növénynedvek keve- bangjuk sem volt kicsinylendő, hosszú ideig életben rékéből előállitottlik és nádbo beletömték, meggyújtották s maradtak. .Bombardák'l-nak n evezte a nép, ezzel a lövőszerszámokkal égő fáklya gyanánt hajították a megszóval fejezve ki azt, bo gya dörrwésnek mekkora ezerep gyújtand6 tárgyak felé>!. A görögtüzet lassacskán kiszorí - jutott az ágyú működ ésébe n. Eleinte a harangöntők mestotta a .repülőtűz>!, a mely már o lőpor névre is jogosan terségéba tarto zott az ágyúkészítés, később igen virágz6, igényt tartbatott Marcus Graecius szerint "két font fa- kűlön iparággá fejlődött s főként a német városok: szén, egy font kén és bat font salétrom keverékéböll őpo r St"assbu rg, r.übeck, Nűrnberg, Danzig és Augsburg származik». Ha csak durrogtatni akartak vele, rövid készítmenyei voltak bíresek. Egy esztendőben to-20 hüvelybe ~zorftották, elfojtották 8 körülfonták soc1rony- ilyen szörnyeteg látott napvilágot Volt köztük olyan, a nyaL Ha távoli tárgy volt a kiszem~1t ezél, bosszú, melyik 160 mlÍzsát nyomott, ezt "lusta Greteunek kereszlándzsa szerű büvelybe töltötték a keveréket.. Hasonl6an telte el a nép, mert csak nagy fáradsággal tolhatták el ír Roger Bacon 1270- benerről az «ugrál6 tűzszerszám ró"," vagy irányíthatták- Braunschweig szülöttét II huszita A kézifegy,er az arabok találmánya. Ők ezekből a reháborúk idej ében Nürnberg túlszÍlrnyalta a maga 519 pülöfáklyákb61 vagy másként tűzlandzsákból gyartot ták mázsás készitményével, de még ennél is nagyobbat kéa «madfa.-t. a kézi tüzelöfegyvert A madfa fából és szitett Konstantinápoly ostromá.ra egy magyar ember, vasból készűlt cső amelyből golyóllat és nyilakat lö,ölOrbán mester_ A 8zállításhoz 2000 ember és 70 ökör keldöztek. lett, 34 hüvelyes volt az öble és 850 fontos löveget Jött, Még csak most jő sorra Scbwar7., vagyis fekete de csak egyetlen egyszer, akkor szétrobbant s agyon Bertbold! Családi neve Aublitz Konstantin, 1300-ban ütötte mesterét is. Szűle tett Breisgauban (Freiburg), Berthold néven It A nagy ágyúk di csöségének vége_ Belátták,hogy a ferenczrendi barátok közé lépett, a kik őt 'Ider sehwarze gépre fordított munka nincsen arányban az eredményBartel» -nek nevezték. Idővel aztán «Sobwarz Bertbold . nyel, hát belyet adtak a kisebb, de könnyebben kezelhető lett belőle_ Fiatal korában alchymista volt s kisérleteágyúknak, a nagyokat pedig az ut6kor számlÍra tették zései során ig8n sokat foglalkozott a salétrom robbanó keverékeivel, természetesen azért, bogy n emes fémet nem félre, amely bálája fejében leltári számmal megbélye, gezve a múzeumi tárgyak közé sorozta az egykor csodált tartalma.zÓ testekblll aranyat, ezűstöt válaszszon kL és bíres ágyúszörnyeket A kisérl.etezés eredménye az lett, hogy varázsl6 hírél'e kapott. es be is börtönözték érte. Faszén belyett olajat hasznalt a .robbanó keverékhez s mikor a robbanás folytán az edeny szerterepült, öntött fémből készíttette a li ÉPEINKHEZ_ börbönczét. Ebből lőporral köveket röpített a levegőbe. Később ~ kövek et vasdarabokkal p6tolták, mert amúgy ??a~ keves ember pusztult eL A kard, a lándzsa, a lovagNt'wzetk()ú balesetüg'yi kláJlit:ís. jatekok l?ssankent les~orul.tak . a küzdőtér ről, az egyesek A fővárosban II nl1pohban egy igen érdekes és tanulkuzdelmet a tomeggyllk.olas valtotta fel. A bitvány kis g?ly6, ll. mely orozva tamadott s aUr gyenge kézben is ságos kiállitás nyilt meg, melynek egyes részleteit feleimetes eszközzé vált, diadalmaskodott a kardon, a kópein];bcn ml1tatjuk be. A kiállitús mindazon elmés melyet a csatákban megedzett hős immár büvelyébe ~ughat?tt. S az első ágyú kat nJomon követte a többi_ készülékeliet és berendezéEeket tünteti fel, melyek a Eranczuí.k, spanyolok egyre-másra készítették az öldöklő balesetek llleggátlaslÍt Yogy lehető korlátozá,sát 6s a szerszamot. A mi~or a mórok Algesiraat (Spanyolország) baleset ek l,öriUi mentést szolgálják. os,tromolták, ágyukból almanagyságú vusgoly6kat lövöldo~tek s e~ek. ha~almae rést ütöttek az ellenség sorain. HIREK. ~ze~en fej?Z,1 kl Petrarca azt a hatást, a melyet az agyu pusztltasa e nemes lélekben fölidézett. «_ .. Egy Köszönetnyilvánitás. A görgényi ev_ ref. egyházb.?rzaszt6 . szerszámot találtak fel országok és n épek to~~retevesére, ~.elylyel tűzet, követ, 610m és vasgolyókat megye j egyzői bivatala a foly6 tÍvi a ugusztus hó 31-én b~Jltanak s.zornyu fuettel és dörrenéssel emberre, falakra, 144_ szám alatt az L számu csendőrkerületi parancsval'osok~a es torny:okra .. _ Öb te nyomorult ember! bát nokságboz intézett átiratával, a kerület legénységének, n.?m sUJ,t eléggé leten~d, midőn az égből dörgéssel és a dédai av. ref. templom épitési költségeibez 800 korouzzel lő a bázakra, varosokra, tornyoha és az embeekre. Hát tökéletesen elromlott az ember, uogy meg- nát m eghaln.dó összegg~1 való hozzájárulásáért, bálás köszönetét nyilvánitotta.
I(107. szeptemb 22. CSEN _ _ er ______ -=== ==-= _ _D ÖRSÉGI LAPOK
Ausztria kiil.llitásn. -
453
A nOluzctli.öú bale!"etiig'yi khUlitásbúl.
Ellens zegülések. Rákócz(a[v; Simon csendőr ez. örsvezető szeptember ll ·én szolgálaton kivül Ottlaka községben avasu ti állomáson Rácz János eleki lakos, v érengző verekedőnek ismert czigányt, ki a,z áUomásépületben garázdálkodott és a pályaőr családját kiirtássa,l fenyegette, a garázdálkodás abbanhagyására szóli· totta fel, ki erre káromkodva Rák6czfalvi csendörnek rohant s azt megragadva., a földre akarta teperni, mi közben a csendőrt meg is ütötte. A csendőr erre kardot rántott es támadója ellen egy vágást intézett, mely vágás ann ak baJ fülét leszelve, egész II nyak csigolyáig hatolt és életveszélyes sérülését okozta. - Ozora, tolnamegyei községben pedig szeptember 12·én Hel1cz János csendőr szolgálatteljesités közben a neki ellenszegült Miklós Mihály ottani lakossal szemben kardját volt képytelen h asználni. Miklós szenvedett sérülésébe belehaJt. Megtámadott csendőr. Szeptember hó 11-én este kilen az órakor Szilvásvárad község utozáján Denwle1 Ágoston csendőrt sétaközben odavaló legények megtámadták. Demeter csendőr támadói ellen kardot használt s azok közül Köz-Varró Zelma nyakát és jobb karj át sulyosan megsebesitette. A dulakodásban D~m.e ter csendőr bal keze saját kardjától szintén megs~rült. Sztrájk . A Sopron határában fekvő brennbergl kő szénbánya összes, számszerint 800 munkása szeptemb:~ 1O-én délután n égy órakor béremelés és más e~y előnyök követelés ével sztrájkba lépett. A tárgyalIls ft
bányakapitányság, az igazgatóság és a városi rendőr kapitányság részéről megindittatott, eddig azonban eredményre nem vezetett. A hangnlat kiUönben nyugodt. A rend fenntartására 17 főnyi legénység összpontosittatott.
KÜLÖNFÉLÉK. Ellopott vasut. Eredeti ügyben indult vizsgálat Irországban, a boi az történt, hogy huszonöt év óta lopnak részletekben vasutat, míg most, a mikor már majdnem elfogyott, észrevették a hatóságok és megtették a feljelentést. 1870-ben építették ezt az ir vasutat tizenkilencz kilométer hosszuságban. A társaság azonban minden évben ráfizetett vagy ötvenezer koronát, úgy hogy néhány év mulva abbahagyta az üzemet. A hitelezők árverést irtak ki a sioekre, felszerelésekre, őrházakra. de minthogy p.em akadt vevő, nem törődött többé senki a va8uttal. Evekig lopkodták It sineket, az : őrházaka~; kocsin vitték el az anyagot és senki sem ban ta. A mikor azonban most egy vasuti hidat kezdtek szétszedni a tolvajok, a batóságok figyelmessé lettek és följelentették a dolgot. A vizsgálat megindult, a mikor is kiderült, hogy az egész vl1sutból már csak néhány darab értéktelen rozsdás vasrud maradt meg. Pör mint reklám. Egy párisi képkereskedő nemrégiben igen szellemes módon csimllt reklámot egy képnek. Bordeauxban egy ismerős családnál felfedezte egy hires festő képét s ezért 20,0?0 frankot fize,tett. A kép eladói azonban, nem csekely meglepetésukre, ebből az ügyből kifolyólag birói idézést kaptak. A képkereskedő azzal vádolta öket, hogy hamisított képet adtak át
CSENDŐRSÉG! LAPOK
\.i4
neki. A biróság fötárgy.tltlst t.u·tott és ezen kitűnt, hogy a kép valódi s így a l,ereskedő el<esztette II pört. De ő épen ezt akarta. melt a főtárgyalás és II botrány következtében a kép ismertté vItlt, az érdekl6dós fdléje fordult és rövidesen barminczezer frankot fizettek érte. Mennyit czipelnek a katonák'1 A svájczi szövatségtanti cs hosszas tanakodás utan elbatál'Ozta, hogy meg változtatja katonáinak egyenl'uháját.. Az uj ruha szinéül fi szürkés·zöldet fogadták el, a sulya is könnyebb lesz. Egy svájczi baka rubája és fegyverzete most ilO ldg.·ot nyom, az új [ölszereles c~ak 25 kilogramm és 890 gram lesz, tebát könnyebb más orszá.gbeli társainak fölszere· lesénel is, a mi kitünik ebből az összebasonlításból: egy ka,tona fölszerelésének sulya Franoziaországban 26 kilogram 125 gram; Németországban 27 kilogram 596 gram; Oroszországban 29 kilogram, 206 gram, Ola,zorszsigbao 29 kilogrom 136 gram; a magyar· o,;ztrlik monarkiában ~6 kilogram 615 gram; Japán orazágban 28 kilogram 365 gram. A tengeri betegség. A legujabb oknyomozó SclJlaeger doktor oldenburgi orvos. Egy müncheni orvosi folyó iratban bosszabban elm élkedik a tengeri oajról és okáról. Az ember véredényrendszerét fl különféle bőségü, egymassal közlekedő csövek zarrendszerével hRsonlítja össze. Ha az ilyen zárt csöl'endszert meglóbálják, akkor a csövekben levő folyadékban nem esik nevezetesebb változás, ha a csövek anyaga nem ruganyos. Mint hogy pedig az emberi test erei és véredenyek ruganyosak, a hajó ringó mozgása ingadozásokat ollOz az egyes véredények tartalmában; tudniillik hol vérLőséget, hol vértelenséget idéz elő. 8chlaeger doktol' bosszas megfigyelés után arra a meggyőződésre jutott, hogy a tengeri betegségnek a gyomorhoz semmi köze s hogy annak az állapotnak, a melyet a tengeri betegség néven ismerünk, az agy a klinduló helye. A tengeri betegség kitörését megakadályozni ennélfogva úgy lehetne, ha a ringó mozgásnak a vérkeringésre való hatásátt megszüntetjük. Schlaeger doktor errd a czélra a rövid időn belül biressé lett Bier·féle torlaszt6 eljárást aj ánlja. Maga tapasztalta már, h ogy olyan emberek, a kik különben igen hajlanak a tengeri betegségre, nagy viharokat baj n élkül álltak ki a tengeren azután, hogy a nyakon alkalmazták Bier doktor gummiból készült nyakszoritÓját, mely a vér erősebb keringését megakadályozza
Szerkesztői
üzenetek.
Névtelen levelekre, továbbá a szolgMattal kapcsolatos kérdósekre a szerkesztőség nem válaszol. I . I . érd eklő d ő. Önnek - a folyó évi 7721/16. számu honvé. de lmi m inisteri kÖlTend elet élielm éb en _. a foly ó évi junius hó l ·én életbe lép ett közgazdálk odási re n dszer k ezdet én eszközölt becslés al kalm áva.l m utat;kozott föl ösleg böl kijár t os ztalékon kivüJ, örséről való áthelyezések or csak is a becslés alkalmával meg. álla.pitott és ön által hefizet ett 60 koron a alaptllk<\re van igénye, mert a. közvagyon m ár nem képezi osztalék tárgyá.t. D. Z s . csend őr. Minden tovább szolgMó altiszt a betöltött teJjee 3 -3 évi katona,; vagy ceendőrségi szolgálat u tán _ a szolgálati idő esetleges megszakitásának levonásával _ a 9.ik szolgálati év befejeztofig l - l karpaszomány felvarrására kötelezv~ vaD. Ön tehát akkor fogja a ~-ik karpaszományt felvarr ni, a mIkor a másodszor 3·ik, vagyis a 6-ik ezolgálati évét tén yleg betőlti ogy, hogya 7-ik tényleges évét m ár a 2·ik karp aszo _ mánynyal kezeli e a mi az ön esetében n em októb er , hanem november l·ével kez d ő dik, m ert a h árom év és két h ónaphoz két év és tiz bón apot kell h ozzá a dn unk, h ogy hat évet n y eljünk.
1907. szeptember 22.
Horv'.t UT. Hivatalból Jett értesitve. Sz. J. "rmester. Az Ászh. hivatkozott r eneIelkezése nem allmlnH\1.hntó ezen esetben) mhrel az ismeretlen, gyan11B 8z&m é· lyelo"o vonatkozik. A felhozott esetben pedig iRmel't h at6sági s7.elOélyekről van szó. Hogy egyébként az ille tő jogos"lt·e a csiJlagviseléere, az attól függ, hogy ",nnak viselése e l ő van .e irva az mető teetület ruházati ez"bályzatáb",n. De mind e ttől el. tekintve. ha a bGlLvOItkozásl'a meg i s vaD az Cil l\: , e t ekintetben a szakaszparancsnol<sághoz tegyen jelentést, ő a körül mények m ér. legeléeével majd ta IM m6dot reá, hogy a sza"ályt",lan ság meg. szünteUessék. ll. ,J. iirsvezetil. Olvassa el a fentebb Sz. J. ő rmesternek szóló t'liizeneteh. H. lU. A kihág . büntetőtörvény 74. §·ába ü tköz ő kibágást képez. ilBástya" . Olvassa el lapunk folyó évi 36. számának szerkesztői üzenetében ~Felvilágositás& czim alatt közölt üzenetünket. E~yébl(ént '-' jelzett rendelet a járás- és t örz s ől'mestert az ezüst paszomlÍny, nyitott kardbojt, szemLi veg és orrcsiptető, fi, kerékpározót bokavédő, továbbá még a járás őrmestert a térkép. t[Lskn viseJésére jogositja. A r en d el et többi rés ze kizárólag a rangoszlályba sorolt bavidijasokat, vagyis a t,s zteket és tiszt. vise:őket (núluok a csendőr·számtanácsosok ",t) , to váb"á a bad. apród·tiszthelyetteeeket és egyenr",nguatat, (n!t,Junk a s zo,mvivő. tiszthe lyetteseket) érintik. A csendŐl' járás· és törzB őI'me s terek szintén havjdijasolc, de. nincsenek ran gosz~ály ba sor olva, vagyis az automati kus előléptetésből ki vannak zán a s ezért élesen megkülöruböztetendők a rangosztály ba SOTOlt ha vidjj asok Óillománycsoportját képező t isztek és katon ai tisz tviselőktől, kik rangoszlályba sorolásuknál fogv", id ők ö z önk ént m ag asabb és magasabb rangosztályba léptettetnek elő . N. S. Az l. 2. 3. 4. és 5. pont ok alatt feltett kérd éee;"e a vá. laszt a fennebbi üzenetüokben m egtalálj a. 6. ' A ezervezeti utasi. tás 31. §·ának helyesbite!t b) ]ion tj a e t ekintetben korlátozást nem állit fel, tehá t elm eh et. 7. Szolgál ..tilag mindenkor felkeres. heti utas itás vagy tan ács ki kérée e czéljából úgy a hatóságokat mint saj át eJőlj "r!' parn,n csnokságát, szolgál!\ton kivül azonb",n n em, m ert ez igen sok visszaéléere nyujtha.tna alkalmat, de meg egy jál'ásp ar a oceuoki teenclőkkel megbiz0tt, tehát idősebb al. tisz tn ek, kin ek a szabályok és titasitásokkal feltétlenül tieztában kell lennie, nem leh et ",..ra szüksége, hogy minduntalan t ..ná. csat vagy II tbaiga.zitlt.st kérjen, mert az oly altiszt, a ki arra utalva v",n, nem jár a saját lábán és álláso,nak belöltéeére kép. tAlen. Egyébk én t a tiszti szemlék igeo bő alkalmat nyujt""ak a hiányos ismeretek kiegészitésére és az itt-ott felmeri:ilbető kéte. lyek eloszlatására. Mindenesetre azonban legjobb tanácsadó a. irott szabMy és utasitás s a ki azokkal egy kevés szorgalom árán aJaposaD megismerkedik, annak :nem lesz minduntalan tanácsra szüksége. S. M. Kérdezze meg a szakaszparancsnokságtól. K. őrmester. Illetékee, mert 12 tényleges szolgálati éve van. B. Gy. Igen, de hogy mikor - mi sem tudjuk. K. L. 'l'ekiutet n élkül az Örs közgazdálkodáeának vagyoni áll"'potá,.. csa,k a m egh atúrozott ",lap tőkét tartozik befizetni.
NYILTTÉR.* ll'lEZŐGAZDASAG. Mint igen megbizható, jól bevált é. pr ofilaktlkus szel' ajlinlható, sok évi t apasztalat alapján a Kwizda Ferencz János cs. es kir. udvari szállitó és körgyógy. szer~sz á ltal előál1Hott Kwizda-féle l<ürneuburgi marhatáppOl', m elyn ek sikeri:ilt összetétele ezen ezert minden "azdál. kod ó ée állattulajdonos részére valóságos házi kincscs'\ teszi, mIvel a z e m ée ztő szerveket e rősiti, a meg em Ász tett tápanya!!ok fel halmozódását m egakadMyozza és az állatok természetes ellent. álló erejét növeli. *E rovatban közlöttekért nem vállal fel&lőséget a szerkesztőség.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
HIVATALOS RÉSZ Örsök felállitása. A m. kir. 1. sz. cs endőrker ü le t területén l'(Ír{alva községben, a VIII. sz. c sendőrk erül et nyir egyházai szárnya terü· letén B áj községben , továbbá az V. sz. cse n dőrk e r ül et balassagyarmati ~zárnya terül eten , B alwb,ínya községben, a IV. sz. c s endő r kerület területén Czil1.fil/,láll felállitott örsök működésük et megkezdették.
Örsök lovasitása. A VIII. sz" esendőrkerülel n yiregyh ázai szárnyához tartozó szentmiM.lyi és kisvárdai örsök ItU gusztus hó 19-ével 8 a rakamazi örs augusztus hó 28·ával. mig debreczeni szárnyhoz tartozó tiszacsegei örs aug u slltus hó 17-ével lovltsittattak.
SZEMÉLYI ÜGYEK. Oku:atilag megdicsértettek : a m. kir. I . számu csendő rkerül etb eli par ancsnokság Tészéről
: B01'Iuily Sámuel csendőr ez. őrsvezető és Vajasdi Blíndor csendő r, az 1907. évi május b ó 7-én Alsószop or községben kiütött tüzvész alkalm ával !lZ oltá~, a tűz lokalizálása és a vagyon men tése kö rűl kife.1 t ett lüvál6 működésük é rt Előléptettek
:
szeptember hó 1· ével: Imre és lIézső Sándor. II. sz. csendőrkerületörsvezető II, altisztek, l'alósdguR örsl'~:;előkké." Ávi t ényleges szolgálat befejezése után : Mi-:;sei Pál. S zik lel" l<'erencz és i::ia'i'~adi ,L aj os, V~II. sz. csendórkerületbeli csendőrök, csendor Czwlzctes OTS-
llJ07. , l l/let! beli ez. az öt
"'" - -= ="-- - _.-
455
-=-=-=-=====
az I. sz. csendőr kerül etnél: (~ál Antal örsvezetöt 30 K, Léh'incz István cz. Ől" mestert :!O K, Ntt!J!! Vendel csendőr cz. örsvezetői 35 K, Nam! Mihály ez" őrmestert 20 K, Bedő Ferencz cz. ör svezetőt 2:; K és Arros Sándor cz. örsvezetöt 20 K; a II. sz. csendől'kerül etnél: Gábos'Í Benj amin ől'm es tert 25 K, B ranyicsktÍi! János csend őr cz, örsvezetöt 50 li, Pál Antal örsvezetőt 34" K, Bauel' Ádám csendőr cz. örsvezetöt 40 K, Til/maJ/il Lajos ez. őrmestert 25 K és Tamás József cs. ez, örsvezetőt 30 K. a III. sz. csendörkerületné.J: ](OI'(Íc., Mátyás örmestert 40 K, König Károly c~en dőrt 5U K, &ab6 Gábor ez, őrmestert 30 K, O c.~iidi Gábor cz. Öl'svezetőt 30 K, Láng János csendő rt 20 K és Kozma Illés cse ndő r ezimzetes ör svezetőt 20 K ; a IV. sz, ceendőrkerüle ln él: V / gh Imre cse ndőr ez. ör svezelöt 60 Ro Bartlct András cse ndőr cz. örsvezetöt 40 K, fi ereczki István csendőr ez. örmestert 5U K, KÓvlÍc.1 Mihály ez. örs· vezetőt 40 K, líocs'i,~ József csendő rt :30 K és Vejér András csendőr ez. ö r svez ető! 20 K; az V. sz. csendörkerületnél : György István csendőr ez. öl'svezetőt .30 K, Jlerkes J ózse[ ez. ől'me stert 30 K, K ol/ár' Pál csendőr cz. örs· vezetőt 30 K, Or.mla István csendőrt 25 K, Höh/U! Vilmos örsveze tőt 30 K, na1'lila József cz. őrmester t 30 K és S znbó István III. csendőrt 25 K; II VI. sz" csen dőrke rületn él : Jo achi1llslltal Károly j i1rásőrmestert ~5 K, Steinm {(cher Károly cz. !örsvezetöt 30 K, S:itai József őr· mestert 20 K, Riba'ries Pál csendőr cz. örsvezetöt 25 K, Sál'kány Dénes csendőrt 20 K és JIOt/tÍCS Pál cz" örsvezetőt 25 K: a VII. sz , csendőrkerületné l : C~l'h József csendőrt 2.5 K, Hac/lit Vazul csendőr" cz" örsvezetőt 2.) K, Fejér András cz. örsvezetőt 20 Ro. JLhzá'l'os István csen dört ':10 K. lrJag!la1'i Ferenez csendőrt 20 K és Bartól: István csendőr ez" örsvezetőt
25 K ; a VIII, sz. csen d ő l' kerül etnél: (;dl Ignáez já:rásőrmestert 4·0 K, Uec"e Imre cz. örsvezetöt 50 I~, ,sza/J(Í József csendőr ez. örsvezetőt Pénzbeli megjutalmazás. 25 K /.11(/ 0$';" Jlinos csendőr cz. örsvezetőt 35 K, Zillich Pál, lll. sz. csendőrkerületbeli őrm~st~~'nek I llyés' Sándor csendőrt !'iD K és l{is", rál csendőrt 40 egy tüzoltónak a tüzhaláltól t örtént m egm entes~e~t . a korona jutalomban részesitette. . " m . kir. belügyminiszt er úr folyó ev! augu sztus. h o ,·an A m" kir, honvédelmi miniszter úr a folyó eVI ang. k elt 85886/V-a. számu r endeletével 50 koronIt eletmen - hó 9-en kelt 8859.5/ 1fi. számu rendeletével a I,özbiztonsági szolgálat terén elért kimagasló ~redményekért a tési jutltlomdij at, utalványozott. Török FCl'ellCz-{l/c jlLtalrnazds~ alapbol: az L sz. csendőr k erületn él : Juta.Imazáso k . lÍgo,t.OIi János ez. őrmestert :lO K: Hc/J,.e.cín. Péter A m. kir. bon védelmi miniszter úr a. foly6 évi a~~. örsvezetöt 30 K, Tasnádi János ez. orsvezetőt ~O li, bó 9-én kelt 91 ~15 11 16, számu r endeletevel (l cst>ntlol - TamtÍs Láezló ez. őrm estert 30 K, Kósa Joachim ez,
N zrlŐ/rké.
,;é(J i JulaJmazá,i alapból "
1907. szeptember -"'''-== = = -
·156 örsvezetőt
~lO
]iolll'icsa István őrt
K, Bardócz Mózes örsvezetőt 30 K csendőrt 50 K és fúss János esend-
30 K; fl II. sz. csendőrkerületnél : Girl ing János ez. őrmestert 60 K, Birtalan József jál'l\aőrmestert 30 K, Csisz6r András cz. őrmestel·t 30 K, S/rója László ez. órmestert 30 K, Novák Mihály csendőrt 30 K, Thiryung Ferenez csendőr cz. örsvezetőt -1·0 K, Sz/minin György csendőr cz. örsvezető t 30 K, Fiilöp Ferenez csendőr cz. örs vezetőt 30 K, Szabados Ignácz csendőr cz. örsvezetőt 30 K és Elniszky Demeter csendőr cz. örsvezetőt 40 K; fl III. sz. csendőrkerületnél : P. Tóth Imre őrmestert 45 K, Kample'l' Sándor csendőr cz. örsvezetőt 50 K, Pi?'iczky Dén es csendőr t 50 K, Biró Sándor csendőr cz. örsvezetőt 40 K, Nagy János cz. örsvezetőt 30 K, Simokov István örsvezetőt 30 K, 'Ma?'kovics Horváth Mibály cz. örsvezetőt 30 K, Vattai Lajos örsvezetőt 40 K és 'Marzsin Tivadar csendőr cz. örsvezetöt 30 K ; a IV. sz. csen dőrk erületnél : Artz Mihály cz. örsvezetőt 85 K; Szilvási Gyula cz. őrm estert 55 K, Sch?'eine?' Ambrus j árásőrm estert 75 K, Tóth András csendőr cz. örsvezetőt 65 K, E?'őss Imre cz. örs vezetőt 40 K, Szóke László cz. örs vezető t 30 K, Budai P~l csen dőrt 30 K, Popovics J án os cz. őrmestert 30 K, Hajas Mátyás csen dőr cz. örsvezetőt 50:K és Eoszt?'inás Simon csendőr czimzetes örsveze tót 30 K; az V. sz. csendőrk erüle tn él : Cseke István csendórt 33 K, Stadler József cz. őr mestert 60 ~K, Ladiczky János járáső rmestert 100 K, Sziics Ján os örsvezetőt 55 K, Mol'lbcir Károly csendőrt 40 K, J-Cörmöczky Lászl ó cz. örsvezetőt 55 K, Bellob7'ád I stván cz. ö rsvezetőt 30 K, Csunde?'lik Jó zsef cse n dőrt 40 K és Körösligeli Ádám csend őr cz. örs vezetőt 30 K ; a VI. sz. csen dőrk erül etnél : Imre .JÓzsef örs~ezetőt 60 K, Tr'emmel János cz, őrmestert 30 K, TWl/ás Mi hály cz. őrmeste rt 30 K, Jrino Sándor ez. örsvezetőt 30 K, l-Cuz7l1ics István cs. cz. örs vezető , 30 K, f(ouács József I. járás ő:rm es tert 30 K, Bedőcs János csendőr :ez, örsvezetőt 50 K I bU Mátyás cz. örsvezetőt :30 K es Mányay István cs e ndőr cz. örs vezetőt 30 K; a VII. sz. e s end őrkerül e-tnél : I\.i,s Károly cz, örsvezető>t 30 K, Márton L aj os örsve z e tőt :30 K, Mé-re Ferencz cz. órmestert 30 K, Tő kés Mihály cz. őrmestert 30 K, B iró Bódog cz. őrmes tert 30 K, Ferencz Lajos örsvezetőt 30 K, Csáki Lő rincz örsvezetőt 30 K és Kész J óZ8ef csendŐl·t 30 K . ' a VIII, sz. csendőrkerül etnél : Oláh Ján os járásőrmestert 30 K, Ko vács István ez, őrmestert 30 K, Szabó Lajos örsveze tőt 70 K, Vajdtcs György cz. örsvezetőt 30 K, Dcmcsházi Lajos cz. örsvezetőt 50 K, Rónyai Fer en ez csend őr cz. örs veze-
:::i~.
tőt 30 K, Bar/ha Mózes csend őr ez. örsvez e tőt 30 K, Nctgy Péter csendő rt 30 K, Petrouics J án os cse ndőrt 40 K és Jakab Pál cse ncl őrt 40 korona jutalomban részesitette, mely összegek n evezetteknek Ö Felsége legmagasabb születése napj án, augusztus hó 18-án fizettettek ki. A m, kir. honvédelmi miniszter úrn ak folyó évi szep tember hó 9-én kelt 104490/ 16. számu rendeletével a
"Domb?'ácli Nagy GiJula és neje sziil. B ernrU Ilo??/w(éle alap·ituciny ,, · ból : Boko?' György IV. sz. cs endőrk e rüle tbeli járásőrmes t er, Pol/álc Ben edek V, sz. cs endőrk erűletb eli ez. őr mester, Babcsák István VI. sz. csendőrkerül etbeli járásőrm ester és B agosi Ferencz VIII. sz. c sendőrkerület beli Öl'svez ető egyenként 80-80 korona jutalom ban r észesittettek. Járőrvezetői jelvénynyel elláttattak: Tánczos József, JVJizge?' Antal, Boga Gyula, Rácz F erencz, Lő?'incz István és Venczel István, VIII. sz_ cs e nd őrk erületb eli csendőr ök.
Házasságra lépett:
Steiner Benjamin I. sz.
csend őrk erületbeli ö rsvezető,
Izmel Reginával, 1907. évi augusztus hó 20-án Égerháton.
PÁLYÁZAT OK. Egy irnoki á llás a szatmár-n emeti tövényszéknéL F iz etés pótlékkal 1400 korona. Lakpén z 360 koron a_ Magyar nyel v szóban és irás ban. Négy köz épiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a szatmár-németi törvényszék elnökéh ez 1907. évi október hó 10-ig. Két irnoki állás Sopron vármegy énél. K e zdő fizetés 1400 korona. Lakp énz 420, illetve 300 korona. Magyar nyelv szóban és irásban, Négy középiskolai osztály. Sopron vármegye főispánjához czimzett kérvények a. vármegye al ispánj ához 1907, évi október hó lO-ig. Egy irnoki állás az érsekujvári járásbiróságnáL Fizetés pótlékkal 1400 korona, Lakpénz 420 korona. Magyal' nyelv szóban és irásban. Német és tót nyelv, Négy középiskol ai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a nyitrai törvényszék elnökéhez 1907. évi október 6-ig. Egy irodasegédtiszti, 'l kórházi biztosi és 1 adószámviteli végrehajtói állás Budapest sz ékesfőváros nál. Fizetés 1400 korona. Lakpén z 600 koron a. Magyar nyelv szóban és irásban. Egy évi próbaszolgálat. Négy középiskolai osztály. Kérvények Budapest sz ékes főváros tanácsához 1907. évi októ ber hó 5.ig. Egy szolgai állás a nagykaposi adóhivatalnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Meg felelő lakpén z. Rubailletmény 60 koron a, Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények az- ungvári pénzügyigazgatósághoz I !J07. évi október hó 31·ig.
