1. évfolyam.
BUda p e st, 1907. szeptember 29-én .
39. szám.
CSENDÚRSÉGILAPOK Szerkeszti és ki adj a a M. kir. Cse nd ő rség i Zgebkön:vv szerkesz tő- b i zo ttsága.
ELŐFIZETÉSI ÁRA : Félévre __ 6 kor on a..
E gész évre 12 korona.. Negyedévre
3 korona..
Az alibiről. .v. Irta : Sémethy Fe,-encz csendöl'Bzá.za
L Az "alibi " a bizonyitási eljárásban igen fontos Bzer epet játszil;. a menuyiben számos bünpörb en, kúlön ösen azoknál, a melyelmél a bizonyitás bünjelek és bizonyitékok biányában gyanuoko kra szoritkozik, a vizsgálat is anuak megallapitásában jegecz6scdik ki, vaj jon a gyanusitott, a terhelt. a tett elkövetésének idejér e alibij ét igazolhatja-e, vagyis elfogadbatólag képes-e azt bebizonyitR,ni, hogy a büntény megtörténtekor a tett szinhelyé n nem lehetett jelen, hanem más belyútt tartózkodott s igya kivitelben r eszes nem volt. Ezen bizonyíték s i k e r étől függ sokszor a vádlott sorsa. Egyénel" kik valamely büntényt terveznek és keresztülviszn ek, különösen a hivatásos gonosztevők, nagyon is j ól is merik és méltányolják az alibi becsét, miért is a t ett előtt vagy annak u tánna, a legkülönfélébb elő készületeket teszik meg, bogya mentesitő alibit érvényesithessék. A terh élt, a gyanusitott sorsára sok esetben döntő befolyással van azon körülmény, hogy a nyomozás tárgyát l(épező büncselekmény idejében hol tartózkodott, mit müvelt és ezt kivel tudja igazolni. Egyének, kik hamis alibibizonyitékokat igyekeznek felhozni, az időadatokat a legpontosabban mondják be, percznyi pontossággal mutatják ki a kérdéses időpont ban való boll étüket, de ezzel sokszor önmaguk ellen szolgáltatnak bizonyitékot, mert nem gondolják meg azt, hogy rendes körülmények közt senki sem fog tanukról gon doskodni, kik cselekményeit idősonendben igazolják. Ugyan melyik ártatlan egyén emlékezhetik hetek, sőt hónapok multán arra. hogy hol is volt bizonyos helyen és órában? Legfeljebb az, kinek időhöz kötött, l'endszeres bivatása és foglalkozása va.n, ki nap-nap után ugyan azon időszakban jár hivatalába vagy foglalkozása után, mondhftlná: ezen a napon Itt és Itt voltam; d.e szabad óráiról már alig adhatna számot, hogy IDlt miveIt akkor, kivel él-intkezett a kérdéses időbe~ . Az~n egyén azonban, kinek a tett elkövetése n~PJa. e.s óraJa tilénk emlékezetében van, klllek a tett elkoveteset megelőző és azt követő események és még oly jelentéktelen* Az II ali hi» idegen szó, melyne}\: talú.ló magyar kifej ezése ~ncs. A terheltn.k Ynl(y a gyl1Dusitottnak "bűncselekmény elkovetéRének idejéhen való holtart6zkotlitSJÍt jelentI.
nek látszó mozzanatok élesen bevésődnek emlékezetébe arra fog törekedni, hogya tépyleges viszonyok elfer: ditésével azon hézagot kipótolj a, a melyben a tett elkövettetett; azért óráról-órára, negye d ről-negyedre akarja biz ~ n.\' itani, bogy bal volt . mely i smerőseivel vagy kinek lakas..n töltötte el a kérdéses i d őt. Az időnek és a belyn ek ilyen nagyon is pon tos bemontl:í.sa teszi abemondottak helyességét "s igaz voltát kétessé és gyanus sá és végeredményé ben a tettesseg gyanujának m egerősitésé r e vezethet. A mint je.leztük. >L büntettet te r ve ző egyének gyakran úgy intézik dolgaikat, bogy társukat vagy távol:\ll ó idegeneket kérnek fel t anuknl, hogy alibij öket igazolbassák. Az ügyesség és körülteki ntés, a melyet e tekintetben kifejtenek, a vizsgálat menetét és a való tényallás megállapitasát rendkivül megnebezitik, a tett kideritését pedig gáltolják_ Hogy minő fmfangot alkalmaznak a tettesek, azt néhány érdekes esettel illustráljuk. Nébány évvel ezelőtt Krakó közelében fekvő Rudomsk városkában egy éltesebb urinő meggy tik oltatott és kiraboltatott. Az nrinő a város mellett levő kis villában egyedül lakott_ A gyanu a meggyilkoltnak Erakóban élő unokaöcscsére irányult, a ki mél'l1ök volt, de rossz társaságba keveredve, elzüllött s bár nagynénje tetemes összegekkel segéJyezte, egyre jobban adóssitgokba keveredett. A nála foga.natositott bázkntatas alkalmával az urnő tulajdonát képezett ezüstnemü és nébány száz korona készpénz találtatott, a melyekről azt állitá, bogy nénjétől kapta. Négy nappal a gyilkosság elkövetése előtt ugyanis nála volt latogatóban, a mit több ottani ismerőssel is igazolt s ezen látogatás alkalmával nagyobb összegü pénzt kért s miután avval, nénje abban a pillanatban nem rendelkezett. csak néhány száz korona készpént és :1 kérdéses ezüstnemüt adta át, bogy azt értékesitse, miutá.n az ezüst,re úgy tlem volt szükség •. Habár, tekintettel az "gg nrnő ismert szokásár!!. és gondolkodásmódjárfl, a régi, családi ezüstnemü elajándékozfisa nem tünt fel valószinünek, a mérnök vanomása nem volt kereken visszautasitható, annál k~vésbbé, mert annak bebizonyitasát jelentette ki, hogya gyilk08sá" elkövetésekor egy barátjához rándult ki s annál volt. gyilkosság vasárnapról bétfőre menő éjjel~n történt_ A mérnök kijelenté, hogy ő vasárnap délutan névleg megnevezett régi jó bal'átjfihoz Krosna községbe utazott, a kinél éjjeli 11 óráig tartózkodott. I\IegJegy-
A
_ _ 1!l07. Bzeptembp.r 2!/. z~ndo.
hOg) 1\.103no kÖZRCg lt gyilkoB8IÍ.g 9z i nbe l yétől , Hndomsktól. két óra jánisnyira fekszik és nincs a Krakó· hrosnoi I'Rsntvonal mentén. Kijelenté továbbá. hogy baratjn lit az éjjeli J J órai vonathoz, mely Krakóba indnl. kisérte s mint barátja iga7.0lhatja is. avval tényleg \issza is uta zott s hajnali három órakor érkezett Krakóba, fi hol néhány éjjeli mulatóba tért be, kelleténél tö bb et talalt inni . úgy. bogy midőn reggeli hat óra tájhan hazament, kissé zajosan visell;ed"tt, a miért egy re ndőr csendháborítás miatt fel is ü·ta. .-\. hosnói Játogutás, onnét esti 11 órakor Krakó fejé "aló elindulá s, ezen városban hétfőn reggeli bat óra kÖIÜI II rendőr általi előáll i tás ,alónak bizonyult, az alibi jnazoltnak és a mérnök ártatlannak tünt fel. És mégi "'ő volt a tettes: az alibibizonyiték előre jól megfontolt és kieszelt szemfényvesztés volt. A mérnök szabadon boc~áttatott, de rövid idő multán a vizsgálat ellene njból megindittatott. miután gyanussá vált oly ér tékpapirok eladása által, a melyek a meggyilkoltnak tul ajdonát képezték. A bizonyitélwk szaporodtak s ezek sulya alatt végre tettét beismerte és vallomásfi.ból a felhozott alibibizonyitékok valódi értéke is kiderült. A gyilkosságot megelőzőleg n égy nappal tett látogatást a végbő l eszelte ki, hogy módjfi.ban legyen a nála megtalálandó értékek ere detét avval igazolni, hogy azokat ezen látogatása alkalmával kapta nénjétől kölcsön, illetve ajándékul. A krosnói vasárnapi kirándulás czélja pedig az volt, bogy egy telj esen kifogástalan tanuval igazolja vasárnap esti 11 óráig való hol tartózkodáBát éB! onnét ekkor Krakóba való vissza· utazását. Krakóból Krosnóba való utaztában vasárnap délután Krosnó előtt 10 percznyire fekv ö kis állomáBon szállott ki B ott kerékpárját, melyet magával hozott, vissza hagyta. Krakóba visszautazva, éjjel 11 órakor megint Krosnóban szállt ki és kerékpáron ment Radomskba. Mint a helyi viszonyokkal ismerős. könnyü szerrel és észrevétlenül lopódzhatott be nagynénje házába, kit álmában meglepve. O1'ozva meggyilkolt. Ezután a kéBz pénzt, az értékpa.pirokat és az ezüstnemüt hamarosan összenyalábolva, gyors tempóban a kis állom ásra kerékpározott vissza, honnét este fél négy órakor indult el gyorsvonaton Krakó felé, hová f~l hat órakor érkezett meg. Krakóban a rablott holmit a portásnak adta át mergörzés végett, gyorsan a városba ment s egy rendör közelében részegség szinlelése mellel t botrányt okozott, a mi hat óra tájt történt. A rendőr személyében most már második tanut szerzett alibije bizonyitására. Mot már csakis a Krakóba való megérkezésétöl hajnali három órától kezdve, a mi mellett megin t Krosnóból való elutazása szólt, hat óráig számitott időt kellett igazolnia és miután szinlelt részegsége által valószinü volt azon állitása, hogy ezen idöt tényleg különféle mulatóhelyeken töltötte, az alibijét igazoltnak kellett venni. De lássunk egy másik példát.
B. T. magánhivatalnoknn,k azon idő alatt. mig rlélután hét órától éj félig kiránduláson volt, zárt szekrényéből ellopták pár szaz forint készpénzét. A gyanu a eselérl· leányra irányult, ki tagadta a lopást és előadta, hogy a mid ő n gazdája elment, ő is távozott és egy mulató· bels..re ment, honnét éjfél előtt egy fiatal embeuel tért haza. Ezen állitó,sa tényleg valónak bizonyult, a leány ártatlan volt és alibijét a fiatal emberre való tekintettel. ki kispap volt, nem akarta igazolni, mert a7. egyházi rend iránti tisztelete ezt meg nem engedte. A valódi tettes, mint ez k éső bb kiderült, a házmester volt, ki alibijét viszont több tanuval igazolta, kik az e rőszako s kodásáról ismert házmester iránti félelemből azt "allották, a mit ez szájokba rágott. Az "alibi" bizonyitás a szatmári bérgyilkosságnál is fontos szerepet játszott. A ki érdeklődik, az olvassa el az 100:l-ik évi zsebkönyvben erről irt czikkemet és ebből is láthatj a, hogyatettesek rendszerint előre gondoskodnak arról, hogya tett elkövetése idejébeni hollétüket igazoltassák és ezzel a gyanut más irányba tereljék.
A sport és a Irta: Ifi-i" Gyö"!1V
csendőrség.
száIDvivő-~szth.lyett.s.
II. A torna.
A tornászás a mellett, hogy kitartást, bátorságot és önbizalmat kelt bennünk , nagyon fontos tényezője a csendőr katonai kiképzésének, a mennyiben őt a legnagyobb fámdalmak könnyű elviselhetésére képessé teszi. Azon cse ndőr, kinek izmai a tornászás által ki van· nak "műve lve", a ki tehát testi erejét, bátorságát és ügyességét kellőképen érvényesiteni képes, minden egyes esetben sokkal könnyebben és jobban fog alkalmazkodni tudni a kényszerhelyzet szülte viszonyokhoz, mint egy kevésbbé ruganyos és ügyetlen csendöl'. A mig egyik már imponáló, higgadt fellépésével érvényt tud szerezni akaratának, addig a másik esetlenségével mintegy provokálja az ellenszegü1ést. Vegyünk csak egy gyakorlati példát: Egy tömeget kell szétoszlatni. Ha a fellépö csendőr katonásan, bátran és ellenszegülést nem tűrő erélylyel lép fel, tehát már fellépése által iB azt mutatja meg, hogy itt egy «egész" emberrel kell számolni, akkor nagyon, ele nagyon felizgatott kedélyhangulatban kell lennie a tömegnek, hogy az az engedelmességet megtagadja. De ha ez az eset áll is be, s a csenelőr gyorsan. elszántan s határozottan intézkedik, akkor biztosak lehetünk, hogy egy nagyobb vérengzés elkerültetik. Már a vállazott, vagy sulyban tartott fegyver lő készhelyzetbe hozatalának, vagy a szuronyszegzésnek is katonásan, gyorsan kell történnie, mert ezen látszólag csekély dolog által is meg nem vetendő erkölcsi sikert biztosit magának a csendőr támadói val, avagy e llenszegülőivel szemben s ennek azonnali kihaszná-
_1907: szeptember 29. ---- -
;:..,:=--...=-
CSENDŐRSÉGI LAPOK
459
Béres .i "ercllcz jál'úsönucstcr fel(lisziléRi ünncj>ólyón résztvevitk csoportja.
lása mód felett megkönnyíti a csendőr különben nehéz helyzetét. Hogy a bátor, tapintatos és ellenszBgülést már eleve kizáró férfias fellépés már sok esetben juttatta diadalra a csendőrséget, az vita tárgyát n em képezbeti; de ezuttal elmondok egy esetet, melynek szemtanuja voltam s mondhatom, hogy bámulatba ej tett az elj art őrmester halált megvető bátorsága, elszánt magatartása s az a biztos fell épés, a melyet barmadmagávai tanusított egy lelki egyensulyát vesztett, a kiontott vértől megvadult és emberi IDÍvoltaból kivetkezett, kaszákkal és dorongokkal felfegyverz ett, mintegy 50 férfiből állott tömeggel szemben. Az eset a következő: Tul a Dunán,' egy nagyobb község batárában fekszik egy uradalom, amely haszonbérbe van adva. Az aratók munkájokat már megkezdettek. A termés rossznak igérkezett s igy ált,alános volt a panasz, hogyatélire valót nem lesznek képesek megkeresni s keserves fáradságuk után majd a nélkülözés jut osztályrészökül. Eleinte csak tanácskoztak, de mindjobban elkedvetlenedve végre elhatározták, hogy a bérlőt megkérik, emelje Jel bér öket, illetve nyujtson nekik magasabb osztalékot, hogy nyomoruságos keresetük j avulj on. A napi dolog befej eztével egy öreg arató ment a bérlőhöz , kisérve néhány embertől és kérte őt: _ Nagyságos Uram l Egy kérésünk van l Szerződé sünk kötelez arra, hogy becsülettel végezzük dolgunkat s mi annak meg is fogunk felelni. De látbatja a nagyságos úr is, bogya rosSZ termés miatt kemény munkánk után n em lesz télire való eleségünk l Csaladunk van apró gyermekekkel, a kik a télen át éhezni lesznek kéllytelenek l A tizedből nem élhetünk, vegye figyelembe nyoIDorus9.gunkat és adj a IDeg a kilenczedet l
Ugy ezen, mint a még több izben is előadott kérelem süket fülekre talá.lt s igy az elkeseredés lappangó tüze egyszerre vadul fellobbanó lán$gal tört elő, melynek r maga a bérlő is áldozatul esett. Az eset a bérlőnek a községben levő lakásá.n történt ~ az örsparancsnok két csendőrével sietve indult a belyszínére. Az aratók csapata nemsokára körül volt véve a kiváncsi ak sokaságától 8 a járőr a báz előtt egy elszánt tömeggel állott szemben, mely kész volt mindennemü ellenállás kifejtésére. Egy pillanat alatt felismerte az őrmester a belyzet válságos voltát, tudva azt, bogy ba itt gyors&n nem intézkedik, úgy It fegyverhusználat által óriási szerencsétlenség következik be, A nélkül, bogy megállott volna, közeledett a tömegbez: - "EIDbereklaz utczán nem lehet táJ'gyalni l Menjünk be az ndvarra l» - szólt s a meglepett csoport, a mely más fellépést remélt, arra ocsudott fel, hogy a csendőröknek utat nyitott s követte őket az udvarra, honnan természetesen a bámulókat eltávolítotlák. SzaMlyellenes volt fellépésük, elszánt, vakmerő, de sikeres; veszélyeztették saját életüket és a fegyverbecsületet, de bátor fellépésükkel fl tömeg IDéregfogait kivették. Napok mulva kérdeztem az őrmestert, hogy mert ily vakmerőséget elkövetni? _ Kérem _ mondotta - ha szétoszlá.sra és a kaszák letevésére szólítom fel őket, ki neID kerülöID a lőfegyverbasználatot, melynek ártatlanok is áldozatul estek volna; ba pedig akkor ,támadnak meg, a mikor már köztük voltunk, akkor két csendörömmel szuronynyal is szétszórtam volna öket. A munkás csak üt, mi
1·60
CSENDŐRSÉGI LAPOK
meg védünk és szúruni" nmaz izgatott, kapkod. , mi fegyveres kézzel nyugodtan dolgozunk; aztán akárhanyszor előfordul, hogy ~-3 csendől' még nagyobb tomeget is megfékez! Osekélység volt az egész. . Nem akarom azt állitani, hogy az őrmester osak azert mert igJ fellépni, mivel ő vivni tanult; mert his z ilyen dolog keresz tülviteléhez nemcsak a vivásra, hanem JÓ adag lélekjelenlétre és bátorságra is szükség van, de biztosan tUlithatom, hogya csendőr bátol'ságát nagyban növeli az a tudat, hogy nincs egyedül, han em fegyverében nagyon hű bajtársra taláL De a fegyver csak akkor hű bajtársa a csen dőrn e k , ha bánni tud vele s a bánásmódot csak folytonos gyakorlat által érhetjük el. Ép azért van nagy szük ség arra, hogy a csendőr, a mikor csak alkalma van, a fegyverforgatásban és a fegyvergyakorlatokLan tökéletesítse magát. Nem felesleges időpazarlás ez, hanem egy oly tőke gyüjtése, a mely adott esetekben sokkal több kamatot hoz, mint bármely nagy pénzösszeg, II mennyiben általa saját életünket sikerül megmentenünk, Tudom, hogy nagyon sok csendőr ell enszenvvel viseltetik úgy a gyakorlat, mint a fegyverfogások, a kardés szuronyvivás ü'ányában, Miér t van ez ? Azért, mert ezen gyakorlatokban nem lát mást, mint felesleges időpazarlást, sokszor czéltalan zaklatást! A legtöbb csendőr nincs tisztában az erre vonatkozó szabályok intenczióival. Elő van irva, bogy a csen dő r milyen gyakorlatokat végezzen, nagyon jó, czélszerü és modern utasitásunk van a kard - 6s szuronyvivásboz s ba megnézzük csendőreinket , a midőn ezen gyakorlatokat végzik, első pillanatra látjuk, bogya lélek messze elkalandozik akkor, a midőn a test vezényszóra végez unottan mozgásokat, Mer t a vezén yl ő alti szt maga sincs tisztában a gyakorlatok lényegével s örül, ba a vezénysza vakat ledarálta, Bocsánat az erő s kifejezésért, de az elmondottakat magam tapasztaltam ! Hiszem e rős e n , bogy már nincs messze az az idő , a mikor az oktatók ezen a téren szaksz erű kiképzést nyerve, képesek lesznek az alti szti tanonezokkal és a próba -csendőrökkel e téren is oly eredményt elérni, a mely a czélnak megfel el. A szorosan vett katonai gyakorlatok at a gyakorlati szabályzatban el őirt vezényszavakra bajtja végre a csen dőr. Ezen gyakorlatok végzésén él szigoru fegyelm ezettségn ek kell uralkodnia, b ogy a gyakorlatoknak a vezényszó elhangzása után gyors és egyöntetü végrebajtása elérbető legyen. A par ancsnok saját belátásáboz és az adott korülményekbez képest adj a ki paran csait alárendelt osztagának, szakaszának stb., a nélkül, bogy csapatja az ő intenczióit ismerné, ép azért szükséges az, bogy ezen parancsok az elérendő czél érdekében egyszerre s minden késedelem n élkül bajtassan ak végre, Ezen gyakorlatok által fegyelmeződik a csapat s minden egyes tagja többé· kevésbbé r uganyossá válik. Egész máskép áll a dolog a testgyakorlabokkal. IH is
1907. szeptember
~9.
vannak ugyan vezényszavak, de ezek kez detben nem azt czélozzák, hogy a testgyakorlat rögtön és gyorsan hajtassék végre, hanem mintegy figyelmez tetőkül szolgálnak arra, hogy fi csendőrök milyen gyakorlatokat végezzenek , Ha ft csendőrök a gyakorlatokat már tökéletesen értik és végl'ebajtani tudják, úgy az pgyöntetüség szempontj á,ból j ó, ső t kivánatos, bogy azok egyszerre és könnyen hajtassanak végre. A testgyakorlatoknál az élénkség, ft vidámság és az évszaknak megfe l elő öltözködés a fődo l og. A gyakorlatok télen és nyáron l ebető l eg szabadban hajtandók végre; jó kedvnek kell uralkodnia. a nélkül azonban, bogy az a fegyelem rovására menn e. F igyeljünk a szép és h elyes testtartásra, törekedj ünk arra, bogy min den egyes mozdulatot az izmok teljes igénybevételével bajtsunk végre, de óvakodjunk a tulságos kim e rül é st ő l. mert ez esetben nagyon hamar beáll a reakczió. Osak azon testrész mozogj on, a mely a gyakorlatot végre· bajtja, a t est többi része nyugodtan marad. Testgyakorlatokat nálun k nem igen végezn ek Bem a próba-csen dőr ök, sem az altiszti tanon czok s igy az örsre beosztott legénység sem ; - valósz inül eg azé rt. mert ezeket ll1inden egyes próba· cse nd őr annak ide· jén csapattesténel amúgy is végezte. P edig ez n em egészen belyes ! Mert ez képezi alapj át a további kiképzésnek. Mielőtt még a tulaj donképeni tornászá st megkezdenők, kell, hogy a test m eg fe l el ő ruganyossággal birjon, a melyet csak az úgynevezett «csukló-gyakorlatok» által érbetünk el. Az E-4 jelzetű «Tornautasitás a m. kir. bonvédgyalogság számára " cz imű szolgálati könyv m inden egyes ör sön m egvan, de baszl'lálfl,tba n em igen kerül. Ezen utasitásban azon gyakorlatok vannak tárgyalva s könnyebb megérth et és végett képekkel illuslftrálva, a melyek elégségesek arra, bogy a csendőr testét ruganyossá t egyék s ez által az alapot rakják le a tulajdonképeni tornászásboz. Ugyanazon sorrendben fogom azokat tárgyalni s bl!vebb magyarázatát .fI,dni annak, hogy minden egyes gyakorlat mily izmokat vesz igénybe, Ha csak minden örsön egy csendőr is időt szakít magának arra, bogy naponként pár perczig fogla.1kozik az előadandó kkal , úgy ezen értekezletem nem lesz kiáltó szó apUAztában, banem rövid időn belül megtenni gyümölcseit.
Béres Ferencz járásőrmester ünnepélyes feldiszitése. A kaposvári szárny a foly ó évben máI' barmadízben jut azon szeren csébez, bogy legfelsőbb kitüntetésben részesült altisztet ünnepelbet feldiszitése alkalmából Folyó évi február bó 2-án Fellner Henrik törzsőrmestert, folyó évi április bó 7 -én Cziriák Mibály j árásőrmestert, most pedig Béres Ferencz járásőrmester szigetvári örs és j árásparancsnokot érte a legfelsőbb
_ \907. szeptember '29.
461
Aí,ld."ttl y é-tkcz('oS .. e~ UlCHülJ en lucgszólit.ú ssal
t.Ü n Ü .. t. i
ki a jf'ICnlcvŐket.
• (J3nlról ~" ide:>en államok htouoi képviselői.)
A
h atlvezctőség.
Az elsö sor közepén (bal ró l jobb .. ) Krobatin altábornagy, Sal_átol' föhel"C"eg, Sebönaieb budligyminiszter, Frigye. a
főberezeg.
CSENDŰRSÉGI LAPOK kitilnt l.tés. n melylyel folyó bó t'·án di szittetett föl Kapos"tirott a ('sc ndő rségi Inktanya udvarán. Az ilnnHpélycn 70 ,,!tisz t és cse nd ő r j el e~t ~ eg a sz,i rny ,\llományából ; megjelent a szárny tJsztlkarán ki.iil Bnreis I-Iugó os. és kir. száza dos es Sz tnno vIts Kom óI cs. és ki r. hadnagy Q köz ös ba,dse reg, Gyenes .T.i nos m. kir. bonvédszáza dos és Papp Elemér m. ki l'. h Oll,ód badn l1,,"Y a bonvedRég részé r ő l ; azonki vül úgy a cs. és kir. közös badsereg, mint a m. kir . bonvédség l'eszérő l az altiszt i kar képviseletében j 2 altiszt . A felállitott diszszakasz pa ran csnoka Bezs iJla Kálmán [öbnrln ngy, a kitüntetettn ek szakaszparancBnoka volt. Bareis Hugó cs. és kir. százados a jelentést véve s a diszszltka szt megszemlélve, a di szszakasz elé sz ólitotta Béres Ferencz j ár áső rmes te rt, ki t ezután szép buzditó beszéd kiséretében Ádámosy Béla százados szárnyparancsn ok diszitett fel az Ő cstÍs:ril'i ':s apuslali királyi f
ÁLTALÁNOS ISMERETEK. ltIiért kell aludni. Az álmatlanság komoly betegség előpostája lehel. Mondják ugyan, bogy találkoznak elvétve egyesek kik az alvást, reeziLt mert hivatásuk hozza magával, részint mert úgy akarják, a legszűkebb körre szorítják, de az az egy pár eset, mit erre nézve például Bzoktak fölhozni, rendesen túlhajtott, mert átalában a kevés alvás nem lehet j ó egészség jele. Sok igazság rejlik ez elvben: . aludnnnk kell, ba élni akarunk •. Az élettan világosan tanítja, hogy miért kell a testBzervezetnek aludnia, Ezt szándé· kozunk bövebben részletezni jelen közleményiinkben. Emberek éB állatok egyaránt 24 órai időköz alatt okvetlenül megérzik az al váB szükségeBségét, B ha ebben bármi oknál fog va is Bokáig gátoltatnának : életerej ök teljesen kimerülne, vagy pedig a természeti törvények ellenállhatlan szigorúsággal késztetnék az embert az álom karjai köz é esni. Azt mondják: az álom a halál testvére. E hasonlat annyiban találó, hogy az ember álmában öntudatlan állapotban van, akarat erej e, érzékein ek öntudatos működé se megszÜDik, egyszóval az élet látszólagos ki múlása áll be, - holott tényleg az alváB tel-
~~.
Hz vptvmber 29.
j esen ell entéte a balálnak, mert belsőleg azt eszközli, hogy az ébrenlét alatt folyvást múköclés?en lévó testszervezet ki n e merilIb esBen s a halál zBákmanyává ne legyen . Telj es leh etetlenség, bogy az állati élet szakadatlan munkáBBágban legyen, mert id őrőlidőre. a mint az életerőt a Bzellemi vagy kézimunka kifárasztja, testszervezetünk ellankad, a t erméBzet parancBszavára megpihen s öntud atlan áll ap otba esik. Különösen az élete rő fő· forrásának .. - az agynak van Bzüksége nyugalomra, mikor az a sokoldalú szellemi Bérzéki működéB alatt kifárad. Az agy fejl ő déséh ez képeBt arányul az alvás szükséges · sége. Vann ak állatok, melyek életük nagyobb részét álomba n töltik. A~ emb ernek mérsékelt alváBra van Bzük· Bége, mire maga a term ' Bzet jelöli ki az éjBzakai időt. Mikor az agya szükségelt e rő t fölhasználta, tulajdonosa álomba merűl, így az tán az éle t az alvás es ébrenlét rendszeres váltakozásából áll. A fe ls őbbr en d ű növények is alusznak a levelezés korB szakában naponta, télen pedig hosszabb ideig; világo· bizo nysága ez ann ak , ~ hogy az é l eterőnek időszaki látszólagos oanyatlása idegrendszer létezése nélkül is bekövetkezhetik és a természet világában mintegy kere sztiíl-huzó dik. Mikor a növények ébredeznek, fony· nyadt leveleiket kibontjá k, azok felszinét a világoBBág felé fordítj ák, ezenfelül bes zívják a szénsavat s kilehelik az élenyt. Aluvásukban, épen úgy mint az állatoknál s embereknél lankadtság, bágyadtság vesz rajtok erőt. Mibelyt az alvás ereje mutatkozni kezd, az agy s az attól függ ő idegrendszer Bokat veszít élénkségéből, mi kétségtelenül tanúsítja, hogy Bzellemi működé sünk nagy mértekben alá van rendelve testszerkezetünknek. Néha még ébrenlétünkben is mutatkoznak az álomhoz hasonló jelenségek. Ha p. ÁJ. valami gyönge id egzetű egyén festményekre, zenére függesztett erős figyelem folytán kimerül B többé sem nem lát, sem nem hall, bár ébren van is, de agyrendszere a túlfe~zített kimerülés miatt meglazúl s félig·meddig alszik. Igy a sok evés, szeszes ital, az alacsonyan fekvés követlfeztében létrejött vértolulás szintén álmossá tesz, a mennyiben az agy szervi működése, ill etőleg életereje gyöngittetik. Míg alv8.Bközben az allY B az attól függő idegek érzekenYBégüktől ideiglenesen megfosztatnak : egyeb idegekre nézve nincs ilyen hatása. ' Az úgynevezett (lszervi idegrendszert, mely az agygyal csak is a gerinczagy közvetítése folytán van összeköttetésben, némileg erősebben működik. Ez az egén teBtszervezeten keresztűl vonuló ideg-ágazat a vérkéní tés· éB keringés, továbbá a táplálás és emésztés működtl seinek, egyszóval az anyagcEbrének főszerve. Az élet veszélyeztetése nélkül egy pillanatig sem szünetelhetlS működések álom közben jóval erősebbek, II mennyiben ilyenkor az D.gy a maga ki m erűHsége miatt ezekre gátl6 befolyását nem érvényesítheti. Legyen hár a légzés s érütés halkabb is átlomkőzben, az emésztési s elválasztási szervek hatályosabban működnek, mint ébrenlétünk alatt. Nézzük csak az aivá Bt további jelenségeiben. Először is tebát az érzékek érzékenysége szűnik meg. A szempillák lecsukódnak, a szemgolyó összehúzódik, mígnem aztán ébredés alkalmával nagyon is kiterjeszkedik B cBakiB lasBacskán tér vissza rendes alakjára. A fül kapuja bezárul a külvilág ben)omásai elől. A bőr nem olyan érzékeny. Azlán a szendergő nem hallj a a beBzédet, sőt gyakran az ébreBztésre irányzott rázást is CB ak kéBőre veszi észre .Aztán a szaglás 8 ialés érzéke tompul el, végre ellankadnak az idegek s az ember a.tadja magát a nehezkedési törvény hatalmának. A légzés
1907. szeptember 29.
CSENDŐRSÉGI LAPOK.
József főlaen,zeg II baclvezewséggel.
Gróf lJe"kiil-Gy ll enb~lIl(l Sántlo
r t-s HJObU(·;\.1' YilnlOs lova,s:oo:\gi tábOI'nu)(ok.
.
463
\\i 1
CSENDŐRSÉG! LAPQK
és vérkeringés most is, habár lassabban és nyugo dtabban fo lyvást egyre tart, s mivel az érütés, vérkermgés légzés lom bább, nagyon természetes, hogy kevesebb belsö meleg fejlő dik ki , enn élfogva az alvónak több külmelegre van szüksége. A bllr kig ő zölgése tetemesebb ; a tápltl lkozá.s, habár lom báb ban is, de azért egyre tart. Ez az alvás képe szervi tekintetben. Emuereknél s állatoknál 24 óra alatt egy bizonyos id ősz ak ot álomban kell eltölteni, s ez az időszak este k ez dő dik. Mivel az ember agyának, hogy élénken müködhess ék, világosságra van szüksége, s mivel fényszerve is : a szem nappal lehet bi ztos kö z vetítő az agy S a külvilág között., nagyon term észetes, mi ként a na1?pa.lt teki nthetjü k az ébrenlét s a munka czélszerü Idej e gy anánt. Magán ak az embern ek szervezete irja el ő ama törvényeket. melyek az életet a ma ga rendes men etében épen fenntartbatják. Ez inti az embert, hogy a tes -ti s szell emi e r ő kimerülése után új e r ő növ eked é st az álom ból meritsen. Alvás e lőtt köz vetlen kevéssel a lélek fára dt, a szell emi er ő lazább, szokásos foglalkozásunkba, sőt még a társalgásba is beleunu nk ; a testsze rvezet maga magát készíti mintegy az alvá shoz, mert a külvilág irán t id egenk edőkk é teszi az érzékeket, !IZ önkényes mozgás hovatovább lassudik, min tegy akaratlanul ásítozunk és nyuj tózkodunk. Ti zenh ét órai ébrenl ét után legüdvösebb a hét órai alvás. Menn él kevesebb é lete r ő ve l rendelkezik valaki , annál több alvást igényel, így p. o. a gyermekek, az éltes öregek, a n ő k s a gyönge testszervezetüek. Miért van az alvás így berendezve a term észet háztartásában, hogy a nélkül n em élh etnénk? Mi hát az alvásnak élettani j ell ege ? Mind en e kel őtt arról kell meggyőző dnünk, hogy alvásközben a testszervezetben olyan él etébre sztő müködés megy végh ez, mi az ébrenlétel állapotában nem történhetn ék meg. A tudomány által fö ltett eme kérdésre csakis az élettan álláspo ntjára emelkedve lehet megfelelni, de az itt fölmerü lt egyéni n ézetek is egymástól e ltérőleg okoskodtak. S csak mostanában sikerűlt az ujabb természettudomány segélyével kellőleg megfejteni, bogy az alvás miért elmaradhatatlan szükségesség, s hogy a folytonos alváshiány miért idézhet elő bizonyos balált. Ismeretes dolog, hogy testszervezetünk be az anyagcsere eszközölbetése végett élenyt kell fölvennünk, mert a szervi életerő csak úgy tartbató fönn, ha ez a szervi alkatrészekkel egyesül, illetőleg élenyüL A tudomány azt is ki tudja számítani s megmérni, ~og! egy t?stszervez.e~ek, ha ugyan erős és egészséges obaJt lenDI, mennyI elenyre van szüksége. Pettenkoffer müncbeni tanár kiderítette, hogy az ember napköz ben éber állapotban, még csekély erőfeszítés mellett is aránylag több szénsavanyt választ ki, mint a mennyire az az élenymennyiség rug, mit ugyanazon idő alatt magába fölvesz s mire a ezénsavany kiválasztbatása végett okvetlenül szüksége volna. .E fölfedezés azon kérdést tüzte rögtön a tndomány el ebe, bogy atestszervezet honnan veszi bát az élenyt s vesztesége hogyan és mikor pótoltatik helyre. Ez érd~k~s , kér~ ésre megdönthetlen észleletek alapján azon lri elegJtő valaszt adhatták, hogy a kiegészítési vegyfolyamat álomközben létesül, mert a szervezet ilyenkor nem h.asznál föl fel én!i élenyt sem, mint ébrenlétben, sőt. meg ~gysz~r annyIt vesz föl magába. Ennélfogva te~at alvas kozben a testszervezet élenymennyiséggel tehttetlk, mely aztán a nappali bővebb fogyasztásra teljesen elég. l; S
__ _
1907. szeptember ?l!J.
Mi nden testi s szellemi müködés erőfölhllosználást vagy más szavakkal élenyfogyasztást eszközö!. Foglalkozzanak bár idegeink, észleljünk, gondolkozzunk, akarjunk vagy tegyünk va lamit, eszközöltessék bennünk bárminemű anyagcser e: élenyfölhasználá ssal van ez mind egytlíl egyig egybekapcsolva. Vérünk n ek hevesebb keringése, minden gyorsabb légzés az éleny fölhasználását sietteti s ennek folytán a ránylagos szénsavany- kiválasztódást eszközö!. Alvásközben azonban az idegek müködése, az érzékek foglalko zása, az agy szellemi töprengése szün etel ; a sziv lassabban löki át billentyüin a vért, szóval az egész élet külnyilatkozata korlátozva van, mi mi att aztán igen természetesen, éleny is kevesebb fogyasztatik eL Ha tehát a mai élettani ismeretek szerint az álom szük séges voltára maga a természet mintegy ujjal mutat, ha tudjuk, hogy az alvás adja vissza a napi mun kában elfogyasztott élenyt, mi nélkül szervezetünk föl · bomlanék : az alvást úgy tekinthetjük, mint éltünk tápszerét s igyekezni fogunk , hogy az minél édesebb, üdítőbb legyen. Már az ó·korban is a legborzasztóbb büntetések közé soroztatott az, midőn valakit arra itéltek, hogy álm atlauság folyt án baljon meg_
KÉPEINKHEZ. A hadgyakorlatok. Az idén Karinthiáb an és Budapest környékén voltak nagyobb hadgyakorlatok. Az előbbiek Ő Felsége a király j elenlétében folytak le, az utóbbiakban pedig József fő h ercz eg Ő F ens ége vett részt. E gyakorlatok alkalmával felvett néhány érdekes képet mutatunk be mai számunkban.
HIREK Ellenszegülés. Törzsök Laj os csendőr cz. örsvezető szeptember 17·én Apácz/l, csanádmegyei községben, Rácz Antal ellenszegülővel szemben kardot használt és nevezetten súlyos, de nem életveszélyes sérülést ejtett. Megszurt csendőr. Zombori Imre tápiószelei és Schubert István uj szászi örsbeli csendőrökböl állott vásárügyeleti járőr szeptember 16-án Kovács Bugyi Sándor zagyvarékási lakost botrányt okozó részegségeért Ujszászon a községházához akarta elővezetni. A járőr és Kovács Bugyi között kifejlődött dulakodás közben Zombori Imre csendőr szuronyos fegyvere annak váll áról leesett, mire Kovács Bugyi azt felkapva, azzal Zombori csendőrt jobb lágyékon szurta_ A csendőr sérülése könnyü. Kovács Bugyi őrizet alá vétetett. Megtámadott örsvezető. Szeptember hó l2-én este kilencz óra tájban Bodola községben Gaudi Bálint, az öt hangos éneklése miatt csendre intő Szabó József bod ulai örsbeli cz. örsvezetőt, ki kardosan sétált, egy doronggal fejbe vágta és rajta sulyos sérülést ejtett. Tűz. Alsóbajom községben szeptember l5-én tüz keletkezett, a minek következtében 49 gazdasági épület, lakbáz, nagy mennyiségü gazdasági eszköz és takarmány, mintegy 80- 100,000 korona _értékben elham-
1907. szeptember 29.
-==-=--- -
~
-=:-==== -
CSENDŐRSÉGI LAPOK
:::::=.-:----
~-
465
--
vadt. Az . ojtás, a melyet 12 csendőr közreműködésével séges azonban, hogy az ibolyakivonat tökéletesen tiszta ~ tkla.k~sttsag vegzett, a vizhiány miatt nagy nebézségekbe és m,i ndanfele idegen anyagoktól mentes legyen. Ma i~ u ' ozo . szokllsban vanfaluhelyen, hogy a jó öreg asszonyok leven, S ztrájk., Az Északmagyarországi kő szénbánya rész- dula levelet vagdos nak az ágy párnái közé, nem azért hogy az ágyban fekvő a kellemes illatot élvezze ban e~ venytársasagnak Karancsalja községh ez tartozó Bikabikk me~t a levendula illata az idegrendszerre kel1e~es, csilbán~atel epén szeptember 14·én 200, a Bálna n evű lapltó batassal van és az álm atlanság ellen is bevált aknabau pedig 16-án 117 munkás a fi zetési baiám ap- szer . ilyen hüsitő h ..tása van ezenkivül II jázmin -kívonak az Igazgatóság által lG - iké ről 22-ikére történt el- natnak s az áltaJán osan ismert kölni viznek is. Az utczánj ár ás tudománya , A mai nagyváros rent olása miatt sztrájkba lépett. A rend fentar tására husz geteg kö.zl eke d éséből új tudomány fakad t, It forgalmfLs csendő r .öss zpontosí~tato tt. Szeptember 21-én pedig utczá? Jarás tudománya. Ennek az új tannak már hajSalgótarJanban a HIrsch és Frank-féle részvénytársaság leka IS van, ~áIlsban n em r~g nyilt meg az iSKolája és vasöntődéjének 400 munkasa, mert az igazgatóság tanára IS, PIerre Brousset ur. Brousset a minap így nyíbárom, ismét elten fél órai késéssel munkába állott latkozott a mesterségér ől egy ujságiró elő tt: Az utczáo munkást két-két korona birsággal sujtott, 8 később törté nő szere ncsétlenségek egyr" növekedő száma erlelte meg bennem azt az elhatározást, hogy erre az új mi dő n e miatt az igazgatósági iroclába h atolva, az igazpályára lépek, a mely egyébként n em is olyan különös, gatóság tagjait sértegették, őket munká\iól elbocsátotta. mlllt a milyennek első pillantásra látszik. Ha van torna· tanító, a ki izmaink fejleaztésében vezet bennünke t sztrájkba lépett. A rendre hat csendőr ügyeL Rablá.s. Szeptember 18-án éjjel Ádám Feren cz és vivómester, a ki czélszerű vágások ra, v édő állásokra és végre táncztanitó, a ki szép mozdulatokra és ütemes Kovács F erencz ungmegyei kisráti lakosokat, midőn lépésre oktatja az embert, miért ne volna szükség az földj eiken lovaikat legeltették, bárom-négy főnyi jól utcza forgatagáb an való czélszeru járás tanltójára is. öltözött czigánycsapat megtlimadta" mind ke ttőjüket vas- A ren dszeremnek csak egy alapja van: a gyakorlat, Így villával súlyosan megsebesitette, szájukat hetömte, csiz- például az első leczkék alatt tanulóimmal begya.korloIU máik at levágt,a, kezeiket s lábaikat összekötözte s a jobb és bal irány szabályát. Erröl az egyszerü dologról sok embernek fo galma sincs. Minden kocsi balfelé bajt, karukl'a négy darab , mintegy lGOO korona értékü lov at Angolországban jobbfelé. Ha tehát a gyalogjárón vagyunk elrabolt és azokat egy. Szürtb e községben lopott sze · és megindulunk az utczán át a másik oldalra, akkor az kérbe befogták és akárosok megfélemlitésére forgó- utcza közepéig mindig vagy csak balra vagy csak jobbra pisztolyb61 lövöldözve, elmenekültek. A nyomozást nézünk, azontul meg épen fordítva. A milyen egyszeru dolog ez, olyan kevesen tudják. Továbbá gyakran megBarna Sándor un&vári és Nagy Pál nagykaposi járás· figyelhetjük, hogy ha valaki látja, bogy kocsi, vagy kerékparancsnokok tíz főn yi legénységgel a legerélyesebben pár robog feléje, vagy ba már csaknem két-három automobil közé k~rült. akkor eszeveszetten futni kezd, bolott bevezették. Kérelem. Koncza Al bert csendőr, ki a kutyának a ez a legrosszabb, a mit tehet. Gyakorlott ember épen csendőrség czélj airo. való idomitásával foglalkozik, kéri megfordítva, nyugodtan megáll és helyet enged a. kocsik· nak, hogyelkerüljék. Ha mindenki tudná ezeket az apró bajtár sait, hogy neki egY ezen czélra alkalmasnak igér- szabálya kat és megfelelő ügyességgel járna el, fölötte kező , valamely n emes vadászkutyávaJ párositott juhász- ritkán történnék utczai szerencsétlenség. Broussetnak kutyától származó, 2-3 hónapos nagy kutyát küldeni egyébként van már egy sereg tanulója is, különösen sok sziveskedjenek. A kutyának beszerzéséből, valamint an- nő és most naponkint látni Paris legforgalmasabb utcZfl,keresztezéseinél, a mint ballgatóival gyakorla.tot tart. nak 8zállitásából felmerülő költségek et a kérelmező csendőr fogja viselni. A kutya bes~erzési költségeiről a faj megnevezésével Koncz a csendőr egy level~zőlapon értesítést kér. Koncza csendőr ezen kárelmenek ml Névteleu leH,lek,·c, toyábbá a szolgálattal kn\.csolaszivesen tért engedve, közöljük, hogy kérelmező a SZUl'- tOl'! kérc1óseln'e a !'I~el'k("sztö"\ég ne_u válaszol. dukszol'osi örsön állomásozik, melynek utolsó postája F. \ . ('~eudűl'. Ig-ényt nom tarthat, de folyR.modhatik eB a meunyiben Dew Jes7. elég ígényjogosult jelentkező, eR~t1~~ fe~ i,s T,ivazény.
SzerkeNztöi iizenetek.
KÜLÖNFÉLÉK Gyógyitó illatszer ek. Bizonyára kev.esen .tudják~ hogy a különböző illatszereknek nemcsa~ mmt plper~CZlkk?k . nek van meg az értékük, hanem az altalános. egeszs~gngy terén is jelentékeny szerepük van, a mel!nylb~n mmden f' többé-kevésbbé fertőtlenítő tula]donsagokat muu::.:,e illatszerrel átitatott zsebkendő a légz~~~ervek elé' tartva nagyon alkalmas arra., hogy meg~ka y,0zza a fertőző betegségek baczillusain ak beléle~zéset.. Az ,llatb tá át már az ókorban IS Ismertek s egy ~te:reikír~ k;ze~ száz olyan illatos szert és eszenakczi~ so~o~ l k ' gyógyszerül használtatt . ege so fel, a m: J eaz ~~~zes illatszerek között a.z ibolya-ki~o ~~zean melynek gyógyhatását már régen IsmerIk. Súik-
r::
V6Azik. A kél'vény Bzolgú.lati uton lllinden melléklet Delhll n)nJ~ tandi> he, KiUöllben laplmk folyó évi 37. számaban közölt l,ályáznh hirdetOlényuen ll1egtrl.lál minden bővebb felvi1ú.gositást. K . I. c:-iendőt'. Minden valo$úuü~~é~ szel'jnt mfir a jövő évben. A fental'tó.si pütlék a kérdezett esetbel) uero illetékes. K. csendlh'. Az még nincsen elhatÁ:rozva. Különben is ily tau-
folyam csnk n felvett pn',baidős hatí..-reudörök kiképzésére lesz f.l~llitv •.
K. IC giJben wi nom itélkezhetünk. Fordnljanak
pa;;~~~~~:~!:~.z,A.
büutott bivn.talbbl, ellenben a.
fi
szakMz-
v~tség CIH~kis
a sértett fél indil\'auyol'a üldözhető. . M. S. Ví.l'ja meg a henyujtott kén-ény eredmóuyó!. ~11 nem
mŰDl.lhatjuk
meg, wert
nézvo leveléböl
"Olli
DaTO
ismerjük
cl.
kÖl'ülll1ényeket és
uyed.ettiil1k k.lJö táj_kozll.!.
Il1.0kl'll
CSENDŐRSÉGI LAPOK \ ):'~o tl ú.
i'l~ n.itsA
he II k il t o l ("zdj t~t ll? Ü I·~plll'n.UCRlJok l1 ftk, ö 1 1I).~'y 'Ill meggon!lohn ll. dolgot. loníbb l1ll';.~tal't;uHl l\ szol~A l o.t l~ l'd ok~ ben til i, k öte-
ntajll l,lutt,l'jl' .... ,ti !IZZ:\l. $
~,l.!::,:dni MlIljt. Ih
II
h'lz\'\jl,t ('1 ;51 fogjuk fo!{o. rlni. \ . n . ('z. llrgY('zetö. AL. az jrM, i\ mit nem tényleges szo lgáInth!ltl töllólt ol. ll Cl'n SZ:'u1lit hnt0 be, s min tán igy Bzolg{!lnot ó.bl1u
1907. Bzeptember 2~
uoz t n. be, A m OI·t fi cse ndőrség rangj el zése léván a cAe nrlőr Üt ka to lI n azo kéval aZO IlO S, te l'wés ?iets zel'iHeg 07. is ú t \'~ tet e tt. Nyo m ozlt.sai t cs ak h:ü ltlje be, maj d kivMoga tj uk B a.z aorra érdem ese ke t {~td o l goz tat.jl1k B közö ljü k.
FE JTÖRÓrr.
m('gs"a kitl\~ 1\l lo l t bo, csaJ, is a uyol cz évi csen cl61'segi Bzolg{d o, Lo. sz~imit.
Cz.. őrmester. Az l . l~S ':2. p ont a latt i kérd6seil'o lL vÍLlaszt meg tnl:i.lja 1\ lo.plluk mult tí·d deczem be l' 1f~-I'lL1 megj olent 50 -ik AZ{l.mM'llll köz0h-e 10,,-6 1!10Ii. évi 106. J 18 10. !:I1.ú'mu lJ OD\'é tl elm i Ulinisteri T(\ndelrUel is kio.ilnU HJOG, év i 78.f·4fi/I-c J. szú'mu k~re~kedeleUlüg}i ministeri rendeletben. 3. Az igé oyj ogosult'iiági i~:l1.01Y:Ínynyfll bir(') llHiszt :lZ :i1lf1111Yn~t1tElkll o7. is meb ot hat b Ely i prl1ba sz\)lgidlltrll..f.. Felnőtt rung:'llltRnn lóknal, Idilön tani ntézot il k ninrsen, azok ott yizsgaznnk. n bo i R IT R. - kérehnü k foly tá.n engedélyt nyernek. A bizonyitníny pr\'{!nyes. 'J. Nincs fel vén~. ~ Z.
W. Joga nm .
Szót a lá ny. 21, 7, '" 4. Öreg, ifj ú keuvvel h allj a S, 2 1, ~O, 23. Kü zdés bére mús kén t m on u va fl , J ~ , 18, 15, 16, 14. AlTa mondj ák mi nem üres. n, ~2 . ll , I iJ. Asztalodon j ú ha izea. l , 2, 18. Az életben erő t ez ad. 1 ~ , 17. Kilőtt gol yó ebben h alad. 7, II , 3, l , 1, 10. Köv etkezetes ki tar tj a. I -23. E z fi j I) csendőr j elsza\'a.
A . L . ('sondőr. Az J. pont llln.tt.i c~elekUl6oy n b lin teW tör1
:é~~'~~:SD~~~~~ J~~~~'&~I~~::l~n ~:.~:~~~~;~l!é~. \~:!:~g!,ta~tér~:\'O;J:~
neUl forog feuo büntetelHlő eseJe krué ll Y, mort az eb'ett p én z kör. szerzemény ,olt. )C ('~e ndőr. A t ó.vozö kö t eles addig \lú rni, mi g az örs k öz· g:\7.uáJkndtií'l \?ngyomíLM készp énzzel kifizethot i. H e gi csendŐr. 1. Ulmesteri prúbaszolglllatra bocsáttatása iránti kérTényét - szolg,í.lati. uton - ahh oz az ál1 a.mép itésze ti lú,·,talb oz kell intéznie, a melynél ft pr óba szolgálatot t eljesi ten i óhajtja, de in tézbeti kénényét - az ön ál t al kiszem elt áll aw· épitészeti hh·atal megnevezésével - a kereskedelem ügy i minis· teriumh oz is. Az igén yjogosultsági igazol vácy kieszközlését a pr óba ir"s és iskolai bizonyitvány felterj esztéee m ellett - szol· gúlati uton - a Rz,árnyp aran csDokságMI k eH kérnie. ~ . N em ütközik akadnlyba. ha 8 gyerm ek attól van a ld el akarja ven ni · P. J. csendőr. A JIL szá.mu cse nd ő r ke r ületi paran cs nokság álta l önnek adományozo tt já röry ezetői j eh" én yt ön az I. kerü letné l is jogosul t " isel Di, ba az ö ntő l esetleg el Dem ,"ona tott. A k. r deze lt csendőr á llomáshely ét nem ismerjük. Saj ómenti i"·eg z san dár. Min dazon napolaa, a m el yekre a kÖzg ll Z dálkod á ~ részese o. napi be t étet viss za kapj a, tarto zik az illető a fözön;; bért'hez 2) fillérrel h ozzájárulni. L. őrmester. I. A gyermek utá n 12 éves koráig leh et ta r tás dijat kö\'e t eln i , n mely k övet elés Dem év ül el soh a . ~. A neve li) szülő k i~ j ogosul t ak a tartási dij kö vet e lésé re és mintán a z igé-n'y nem évül e l, a nagyk oruvá lett gyerm ek is kö vetelhet i a zt. K i L"lrtá", szorg alom. Aráj imak vagy ontalaDsága ha erkö!e,i tekintetben kifogástalan - nem képez feltétlen nösö lé. ; akadályt. ~liel1ítt a testüleinek - késői megbánás.al helyre neru hozható - elliagyáslÍ.l'a határ ozná e l m agá.t, ta nácsoljuk, nyuj tsa be nösülési kén ényét, a m elynek elb;rálásáná l tiszti elölj ár6i _ arája vagyontalan ság á varI szemben - az Ön haszná Jb a.t6 ság tÍt és egyéni tulaj donságait is bizon yár a m érlegeln i fogják, s b a ut óbbiak a m érleget az ön ja,'ára billentik, illetékes h elyen hi h eWleg n em fognak elzárkó7.ni az engedély m egadáslÍ.t{,j. A máeik ké rdésre nézve a kiván t nt bajgazitást l'llegtalá.lj a lapu nk folyt, é vi :37. szlÍmú.ban m egjelent pályázatokboo , a melybez m ég m egj egyez zük, hogy átvétel e esetén a csendör s<'gné l tö ltött szolgálat i ideje is beszámittatnék.
~. ő~e ~ter. A csendőrség feh érnem ű száll it új a F reidiger :MfJzes es fia Bud apest, YI . Laud on·utcza 6. sz. a. czég vo1t. Határ s z é l é s H. ( , y . esen,lőr. Né,'telen levelekre n em vál a szolunk.
Sz. J . A laktanyán kivül elszállásol! a ltiszt ,aav csendőr az állom áshelye után i lletékes lakbér oszt ály szerint " ia kb érv áltság mér ve m ind enko r fl k erül e ti para ncsnok ság Bzli.IDvivősége által állapittatik m eu. D. A kérdése. rangjelv.Gnyl a közös h adsereg "és b onvédség
He tllrejtvény
Szám t a lány.
Eg y utas épen akkor h alad t el a tem plom előtt, midőn a7. /' 1'3. ütött. H ány at ütött az óra? - ké rd é az ott {,csorgó éjjeli őrtő - Az elütött órák fele, negyede és h armada együttesen egy. gyel több az el ütött ór ák számán ál - válaszolt az éjjeli őr. H ányat ütö tt tehát az 6ra? Megfej tési
határid ő :
1907 okt. 7.
Mind a h ár om talányt m egfej t ők között egy darab Erzsébet . kir ál yn é san at or i umi sor sj egy lesz ki sor solv 8.
L apunk 37. számában közölt fejWrők helyes m egfejtése: Mértrllli l a /á /ly :
.---.......,,....---
S zóla/liny: "Öriz/:edj 1/ "zeszes ilc!lló/ !« - Szcínwejlvény: ,Az Bf/Y l k 4,5 t>i'e8, a ,"á.sik 80 é,les» . H elyeseD m egfejtették: 'a czegl édi örs, VaR7.al-y örsvezető M6r, P etl'ovics Sánd o r ez. ől's vezetlí R áko skeresz t ur, Fazeka.s Ferencz j . ihm. és D ombi J {Jzae f örm. B ttcea lmás, r épcze laki Öl"S, Lukácsi I stván csendőr R ákoskeresztu r , Csordás András ez. örsv. Tapoly. hánu 8 f~J va . "
~ lnl zetl? b en á.ll. A lakbérváltslig
A ki~ or.so lt E~·zsl;bpt·ki1·á Iynt> Sa nnlm'ium-,sm.sjegy et 1j/ 's /Ii' I: "lküldöttük.
ct czey/eil ,
-= ~~t~}?ÖRSÉGI LAFOK _=~_=-=~!67 ___
HIVATALO S RÉ SZ Bi.intetőjogi
döntvények.
Beti)ré.es IOllás.
,,' i l nil;. ,'iSO. § - a 3. pontjának 1. Ié/ele szt/int tel, wt~t .né/hd a IQPolt dolog érlríkél'e bÜllteti cl ln' • lll: fl, ahor'á a loll'aj btlll(l.,~(lS l . r gy ]'T' l • u/pm .I!Úolt é., (( "~. til f. e, eselrbell nellt les:U ou isegrl " ,('se.lekf/lény Hfiulisit,isé1'e l1éz/'e az, ho ;' a lelle, n!t eze/boI hatolt be (( uezá'd épüleibe. gy (C una 1907. febl'Uár Hl. 164!J /!J{)7. sz. a. IV. Bt.) Jog.talan e l,m,játitás.
"J;~~r/beH :,ü/'~/tetelt
nagy, karansebesi szakaszparancsnok, hason16 minőség ben a VII. 8Z. csendőrkerülstbe Sepsiszentgyörgy' . végül le es
Föld,'w'szky Pál, IV. sz. csendőrkerülbeli hadnagy, munkácSI szakaszparancsnok, hasonló minőségben u azon Beregszászra. gyan
csendőr);:erületbe.
ue/öT~s (~!~:'
."~ lJ~/, •. ,'jI],7. :~-á!J:( fill;~ző
Okiratilag megdicsértettek : ~
m. kir. honvédelmi miniszter LÍr rendeletére az V. szamu csendörkerületheli p:\rancsnokság által: ' Rer/;,~~ ~ózse[ cz. őrmester a közbiztonsági szolgalat terén InfeJtett .. eJ'edményes tevékenysége és örsének huzamosabb Hlon át kifogástalanul való vezetéséért.
joglttlan e/"Cl:jtÍli/líö vét- . ált!l m. kir. Y . számu
t~i1a.ld01~át r.-é~czi;
csendőrkerületi
őrrnester
RP!'e/ lat/a
parancsnokság
.Táno~
fl /,'/1'. Curl(! leil 1I{01'Og Ili, núkor l'iÍrl/o/.t a .• ,,/'lel/ .. .Jpiile/frít a Ti.,za (olyó ból, .. Mod'ródBzki József és Xogl/ L cz_ melll /,o~l'el len1!/ (t, s&rielt é" Irieul) ct I,ddlott liríz(( előtt o~m.ester, lL Pozsony megye területén 190i). é"i nov. lolylk t'/., It pm'tm huzía és ml/gdl'al ('/vil/e. ' hoto] 1906. évi julius Mig előfordult számos betör éses (CmüL 1907. á.p_rilis ;10. 4,:l54. sz. a. I I. Bt.) l,opás) e.se~ tetteseinek kézrekeritése körül kifejtett buzgó,
e8ZSZe~\1. e~
Csalás.
C8a/IÍ.~1 tÍ~ltlpU. rneg :'ád /oU az It lI'tie, 1rogy egy gyer 4; g,llogydas!l?'ct /'(( l/Il/kozol! és ozt I'izzel I:clle.!J elle,rnlbál' [l/rUa , hogy ez a ~1!lÓ[Jylllód /eljesen ha/(i!'// ta/an és edd .itt/almal fogadol/ el. ' (Curia 1907. április 16. 3745. sz. a, III. Bt.)
-::._- - -::;:::.-======-~ .=-=-==:=="-======= Örsfelállitás. A nagyenyecli szárny területén fekvő Czinlos községben felállitott örs műkődését megkezdette. Öl'sáthelyezés. A balasso,gyarmati szárny t erület én levő lónya.bányai örs, folyó évi junius hó l-ével Szinóbánya községbe helyeztetett át.
SZEMÉLYI ÜGYEK. Áthelyeztettek : 1907. évi szept. hó Hi-ával: Hamza. Gyula, VII. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, 1>epsiszentgyö r gyi szakaszparancsnok, haspnló minőség ben a II. sz. csendől'kerületbe, Karánsebesre ; /Ifoln.ár Karoly, IV. sz. csendől'kerületbeli főhadnagy, beregszászi Bzo,kaszparancsnok, hasonló minőségben ugyanazon csendől'keriiletbe, Munkacsra; O/ríT! Fel'encz, 1. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, balazsfalvi szakaszparancsnok, hasonló minőségben az V. sz. csendől'kerületbe, Ipolyságra; Szdn/hó István, V. sz. csendőrkerilletbeli hadn agy, ipolysagi szakaszparancsnok. hasonló minőségben az l. 8Z. csondőrkerületbe, Balazsfslvara; Tóti, KMman András, Il, 8Z. csendőrkerü.letbeli b~d-
~y(l,.gy
fáradságot nem ismerő tevékenységükért . István örsvezetö, a folyó évi julius bó 6-~
Nyitra megy e Nagyrippény községben kiütött tüzeset a~kalmával, az élet- és vngyonmentés körül tanusitott bator, buzgó és önfeláldozó magatartiLsáért és fátadhatlan tevékenységeért. ál~l:m. kir. Yl. számu csendőrkerületi pru:ancsnoks:ig
Joachirnsth(/l Károly j:irásőrmester, .')limeyi József cz. őrmester és Szlw/Jek József ez. örsvezető Il. altiszt, a Takács Antal és neje szü.l. Csizmadia Borbála Szőlős kislak községhez tartozó jános\16gyi lakosok sérelmére folyó évi márczius bó 5-én elkövetett rablógyilkosság tettesének és részesének na,gy buzgalommal, kitartással 8 szakavatott eljárással párosult hosszas és fárasztó nyomozással történt kideritése és eJfogásáért. IIfakUl'ó Pál az. őrmester, Szél Mihály örsvezető és Berkes Nándor cz. örsvezető IL altiszt. csendőrségi szolgálati idejük alatt a közbiztonsági szolgálat terén tanusitott kiváló szorglllmuk, buzgó tevékenységiik és eredményes müködésÜkért. Nyilvánosan megdicsértettek: a m' kir. V. számu csendőrkerületi parancsnokság által: A pozsonyi szaruy állományába tartozó S(/l'ina VeneleI örsvezetö, IJeisze?' J'ó zsef cz. örsvezető, Rákóczi Márk, JHuTkó Kálmán és Hollósi Béla csendőrök, mivel a Pozsony megye területen előfordult számos betől'éses lopás tetteseinek lúdel'itese alkalmaval, buzgó és fáradhatlan te,'ákenységükkel, a nyomozást vezető őrmest"l't bathatósan támogatták ; Tótli Zsigmond nyitrai szarnybeli próba csendőr azért, mert egy tüzeset alkdlmaval a vagyonmentésnél lankadatlan buzgalommal közremüködött és az e tárgybani nyomozásnál járőrvezetőjét hatbatósan támogatta;
UJ07 . szeptemlJf'T ..!9. n m. kir . \"1. számu cse nd ő rk e rüle ti paran csnokság
alt al: (;óc:tÍl/ ltyula cse ndő r , a Takács AnI ttI és nej e, szül; Csizmadi a Borb ála Szőllőskis l ak községhez tartozo J.moshegyi l ako ok' sérelru ére, folyó évi . m árcziu~ hó 5-én elkö.-etett rablógyilkosság tettesének cs .reszesene?, killyoUloz>Ísa alkalm ával tanusito tt hasznos es eredme nyes közremiiködéseért. Előléptettek
J 907. szeptember hó l- ével, a
: II. sz. c se ndőrkerlllet
li.llományában : . Fodor István csend őr cz. ő rm es ter, ö}'svezet6 CZ Lm :;eles őrmesi ené ; továbbá , Bürycl' Mátyás, ;cz. örsvezető II. alti szt, l'al6sagos rj('Rt'f:e/öl'é: végül
az öt évi tényleges szolgálat befejezése után :
Bagoly András, VI. sz. csendőrk erül etbeh L"CI/r/Ól' c:;im::eles örsve::e tő,'é.
,
csenaőr,
Jelvén yp ót djj. A m. kir. honvédelmi miniszter úr, az 1907. szept. 3-an kelt 100695 16. számu rendeletével Ehrmann Mátyás, II. sz. csend6rkerül etbeli jár ás ő rm e sternek, a koronás ezüst érdemkereszt utáni n api 32 fill éres jelvénypótdi jat 1907. augusztus h ó l - étől kezdődőleg adományozta.
Névváltoztatás. cs e ndőrkerületbe li cse n dő r , a m . kir. belügyminiszter urnak, 1907. évi augusztus hó 26-án kelt 95285/VI- a számu engedélye alapján , vezetéknevét «Gálu -ra; IJlott Sándor, III. sz. csendőrkerületbeli örsvezető pedig, a m. kir. belügyminiszter urnak, 1907. augusztus hó 14-én kelt 92517i VI-a sz. engedélye alapján, vezetéknevét "Ott6 . -ra változtatta.
Gálea J ános, L sz-
Házasságra lépett:
Herbeck János, VL sz. csendőrkerületbeli örsvezető, Kampits Rozinával, 1907. évi augusztus hó 12-én, Kaboldon ; Pálfi István, VL sz. cs endőrkerületbeli örsvezetö, Padl Mária Margittal, 1907. szeptember 3-án, Szilasbalháson.
PÁLYÁZATOK. Egy szolgai állás a nagykaposi adóhivatalnál. Fizetés 600 korona. Megfelelő lakpénz. Ruhailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények az ungvári pénzügyigazgatósághoz 1907. évi október hó 31 -ig. Egy Írnoki állás Csongrád vármegyénél. Fizetés 1400 korona. Lakpénz 360 korona. Magyar nyelv szó-
ban és irás ban. Négy köz épiskolai oBzt~I~. Ké~'vi' nye k Cson grád vál'megye al ispánj ához .t 907. e,~l o~!/J~) e)' ho ll-ig. A nyugc1ijazás es etében kov~ te nd o elj arasr a a honvéds égi Henclele ti Közlöny (Szabalyrenc1e.let?J<j 1nl)7. évi 14. szá mában 3R:33 /eln. szám alatt kozzetett korrendelet irányadó. Egy hivat alszolgai állás a kraszn ai szolgabirói hivo.talnál. Fizetés 600 koro na. Lakpénz 180 korona. Természetben i ruházat. Magyar nyel v szóban és irásban. Kérvények Szilágy várm egye alispánj ához 1!l07. évi októb er h ó [5-ig. Egy ir noki állás a székesfeh érvári törvényszéknél. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 korona. Magyar nyelv szólJan és irásban. Négy kö zépiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kér vények a székesfehérvári kir. törvényszék elnökéhez 1907 . évi október hó ll -ig. Egy irnoki állás a zil a hi törvényszékn él. Fizetés 1400 korona. Lak pénz 360 korona. Magyar nyelv szóban éé irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kér vények a zilahi törvénysz ék elnökéhez 1907. évi október h ó 17· ig. Egy hiv atalszolgai állás a salgótarjáni járásbiróságn ál. Fizetés pótlékk al 600 korona. Lakp énz pótlékkal 160 korona vagy természetbeni lakás. Ruhailletmény 100 kor ona vagy t erm észetbeni ruházat. Magyar nyel v szóban és il·ásbv,n. Kérvények a balassagyarmati törvényszék eln ökéhez 1907. évi október hó 26· ig. Egy hivat alszolgai állás a kolozsvári egyetem könyvtárán ál. F izetés pótlékkal 600 kOI·ona. Lakpénz pótlékkal 200 korona. Természetb eni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Könyvkötés ben, könyvek konzerválásában való j ártasság. Kérvények a kolozsvári egyetem r ektorához 1907 , évi október hó 15 ·ig. A m. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetőségé nél 800 korona fizetéssel, 150-300 korona lak pénzzel javadalmazott
I. szolgai állások és pedig: 1. Egy állomásmálház6i, 2. Egy vált6őri. Valamennyi állással természetbeni egyenruházat jár. Ezen állások a végleges kinevezés elnyeréséig 1 kor. 60 fillér napibérrel javadalmazva. Feltételek: Magyar nyelv szóban és irásban. Hat ban próbaszolgálat. Ezenkivül: ad 1. a vasuti személy- és közbiztonSági. szabályz..~ ismerete; ad 2. a váltóőri szolgálatra vonatkozó utasitások ismerete. II. altiszti állások és pedig: 25 állomásfelvigyáz6i. Fizetés 1200 korona. Lakpénz 250-500 korona. Természetbeni egyenruházat. A végleges kinevezés el nyeréséig ezen állások ~ korona napibérrel vannak javadalmazva. Feltételek: Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai vagy ezzel egyenél·tékü iskolai végzettség. ily végzettség hi ányában vasuti altiszti képesítő vizsga. Egy évi próbaszolgálat. Távirdai, forgalmi és kereskedelmi vizsga s felhatalmazas az önálló forgalmi szolgálatra. Kérvények a m. kir. államvasutak miskolczí üzletvezetőségéhez 1007. évi október hó 16-ig.
