A cseliszlovalciai m agyar főiskolai kallgalók íolyólrala. BURGER MIKLÓS Dr. BRÜKK SÁNDOR MERÉNYI IMRE SZE R K E SZTÉSÉ R T ÉS KIAD ÁSÉRT FELEL:

A cseliszlovalciai m agyar főiskolai kallgalók íolyólrala FŐ SZERK ESZTŐ :

SZÖVETSÉGI FŐ SZE R K E SZTŐ :

A D M IN IS Z T R Á T O R .

BURGER MIKLÓS

Dr. BRÜKK SÁNDOR

MERÉNYI IMRE

S Z E R K E S Z T É S É R T ÉS K IA D Á S É R T F E L E L :

ORBÁN LÁSZLÓ

T a rta lo m : PROGRAMUNK.

TANULMÁNYOK. PEÉKIJ R E Z S Ő , Uj karcra a pozsonyi magyar tanszékért. SÁNDOR £ Á S Z £Ó : A halálraítélt népi művészet. 3ÉNY&S ISTVÁN i Beszélgetés Halász Hradil Elemérrel. ORBÁN "Z Á S Z L Ó : Közgazdasági tévhitek. QERQARD K ÁLM ÁN : Alagcsöoezés és melioráció. BURGER M IK LÓ S: A halálbüntetés. S1MKÓ FERENC: A nemzeti gondolat szerepe a nevelésben. A ma­ gyar ifjúsági mozgalmak Csehszlovákiában 1915-től 1925-ig (u. g.). A magyar ifjúság és az államnyelv. FIGYELŐ. Ifjúsági kérdések. ‘Gársadalmi kérdések.

I. é v f o ly a m

1-2 s z á m

K e ttő s s z á m ára

4 *—

K e

FŐISKOLÁS MOZGALOM. Dr. W IR K M AN N ‘JÁ­ N O S : Nemzeti gondolat és vallásos érzés. A CS. M. A. ŐZ. Vll. orsz. kongresszusa Komáromban (x. i.). Ankét a csehszlovákiai magyar főiskolai hallgatók ideológiai mozgalmairól l. Á Sarló, 11. A Vrohászka Kör. Hivatalos rész: A CSMASZ. tagegyesületeinek beszámolója.

HÍREK. Kritikai szemle« Könyv és folyóirat ismertetések. LAPTULAJDONOS:

1932

s z e p te m b e r ­ o k tó b e r

A J ÖV Ő A Cseliszlov. M agyar ALaJem ilfúsoli Szövetségének hivatalos lapja Megjelenik július és augusztus kivételével minden hónap elsején. F őszerR esztők ; D r. B riik k S á n d or é s B u r g e r M ik ló s . S zerkesztésért- é s kiadásért fe le l: O rb á n L á s z ló . A dm inisztrátor : M erén y i Im re. •

т

S z e rk e sz tő s é g i b iz o ttsá g :

B a lla L á s z ló , G erh a rd K á lm á n , K o r a c h K á ro ly , S ch m itz K á r o ly , D r. W irk m a n n J á n o s L a p tu la jd o n o s a K a s s a i é s K ö r n y é k b e li M a g y a r F ő is k o la i H a llg a t ó k E g y e sü le te .

A jövő á csehszlovákiai m agyar lőisholai hallgatóit li övelhező szervezeteinek hivatalos lapja: Székhely

N é v

E l n ö k

T i t k á r

Magyar Akadémikusok Köre

Prága II. Baráth László Rima­ Krakovská 9 szombat, Losonci ut 34

Zapf L ászló, B e r e g s z á s z Ú jváros u. 43.

Magyar Akadémikusok Keresztény köre

Pozsony, Hardmudt Károly, Po­ Safarík tér 9. zsony, Mihálykapu-u.6.

F orra y T ib or P o zso n y , K öztá rsa sá g tér 16.

Magyar Akadémikusok Keresztény Köre

Brünn

Kuliffay Endre, Losonc, Masaryk ucca 15.

S za lay F eren c Ó gyalla

Corvinia

Brünn

Vermes Simon, Pozsony, Tolstoj u. 11

E rős D e z s ő E perjes, F ranciscy u. 17

Kassai és Környékbeli Magyar Főiskolai Hallgatók Egyesülete

Kassa

Balla László, Kassa, Kollár ucca 1.

T itkárság Kassa, Qát s o r 3.

Érsekújvár és Környéke Magyar Akadémikusainak Köre

Érsekújvár

Losonci Magyar Akadémikusok Egyesülete

Losonc

Szepesy László, Losonc, Hús ucca 1.

Neuwirth G y ö r g y L oson c, Jókai u. ‘J5.

Komáromi Magyar Akadémikusok Egyesülete

Komárom

Nagy Árpád Komárom, Szegfű u. 12.

Vargha S án dor K om árom , J ók a i u' 18.

Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Köre

Ungvár

Kavasch Jenő Ungvár, Tolstoj u. 62

E stók Gyula, Ungvár, S zobránci út 11.

Ipolyvölgyi Magyar Akadémikusok Köre

Ipolyság

Daubner Mihály' Ipolyság

K ovács L ászló Ip olysá g .

M ajor J ó z se f Györy Kálmán, Érsek­ újvár, Bollay ucca 6. Érsekújvár, V ajansky u. 10

E gyes szám á r a : 2 '— Ke. E lőfizetési dijaegy éSfce : 20-— Ke. M a g y a r o rs z á g o n : 5 — P en gő- Romániában . 13Ü — Lei. J u g o szlá v iá b a n : 50'— Dinár.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

KASSA, SROBÁR U. 53., ORBÁN L ÁSZLÓ CÍMÉN. Minden kéziratot és lev e le t id e kérünk. Minden cikkért írója felel. K ézira toka t nem őrzü nk m eg és csak p ortóv a l ellátott v álaszboríték m ellék elése esetén küldünk vissza.

. Lapzárta megjelenés előtt 15 nappal.

K eresk . és Ip. N yom da, K o sice, Gyula-u. 2.

53363

A csehszlovák jai

m a g y a r f ő is k o lá s o k lapja

I. é v f o ly a m 1-2.< s z á m

K a s s a , 1 9 3 2 ok t. 1.

Programunk: A csehszlovákiai magyar diákságban évek során egyre jobban érez­ hetővé vált az a hiány, 'amelyet a meg nem jelenő főiskolás lap jelenteit. A diákéletben az egyes világnézeti irányok képviselői csakhamar átlát­ ták ennek a fontosságát s azt látjuk, hogy egyik is, a másik is lapot indít. D e ezen lapok csak bizonyos irányoknak voltak
2

A

JÖVŐ

I.

1-2.

Tanulmányo

Ui harcra a pozsonyi magyar tanszékért. A kisebbségi m agyar fiatalság létharcának egyik pozitív eredménye volt az, hogy hosszas memorandumok és deputációk után megszületett a m agyar nyelv és irodalom prágai és pozsonyi rendes tanszéke. M egfi­ gyelhető, hogy az 19 26— 29-es években, amikor a tanszék felállításáért való küzdelem folyt, majd, mikor a tanszék első szemeszterét m egkez­ dette, a m agyar diákság igen fontosnak látta ezt a kérdést, annyira fon­ tosnak, hogy szinte m aga vállalt felelősséget a hivatalosm agyar szemi­ náriumok - munkájáért. A »Vetés« 1929-ben lehozta a szeminárium előa­ dásainak jegyzékét, amiből kitűnt, hogy a m agyar diákság, am elyik a k ­ kor ment át kultúrforradalmán, a hivatalos egyetem talaján is azokat az irodalomtudományi kérdéseket fejtegette, am ik akkori élet- és világszemléletének megfeleltek. Mozgalmi és tudományos orientáció között nem volt különbség. Az elnyomottak küzdelmének van egy törvényszerűsége, ami ezt a küzdelmet egyedül teheti csak eredményessé: mindig többet, mindig öntudatosabban követelni! A jám bor és alázatos esdeklések nem vehet­ nek célhoz, mert az ilyeneket igen könnyen ki lehet konccal és a la ­ mizsnával elégíteni. Az öntudatos és akaraterős követelő fél nem koldus, h'anem ellenfél, akit komolyan számba kell venni: követelését vag y százszázalékosan kielégíthetik, vagy vele harcba szállhatnak, de meddő kompromissízumrrial nem fékezhetik le. A magyar tanszék körül az a hiba történi, hogy az eredménynél a fiatalság elfáradt és elfelejtett to­ vább küzdeni. Azóta az, ami a m agyar tanszéken történt, az nemcsak a m agyar kisebbségi fiatal generációk, de első sorban a tudomány elleni támadás. A csehszlovák és a kisebbségi m agyar honatyák azóta örömmel könyvelik el a tanszék létezését: de hogy ott mi történik, arról kevesebb szó esik. (A legutóbbi napokban vetette fel a kérdést a M agyar Írás­ ban Kovács Endre, egy fiatal m agyar író és bölcsészettanhallgató, más híradásról nem tudok.) Először is 'lá tn i kell azt, hogy a kiharcolt eredmény m aga egyálta­ lán nem olyan, hogy méreteitől el kellene szédülni s hogy »hálásnak;< kellene lenni érte Ha továbbra is megmarad a körülbelül egy tucatnyi m agyar középiskola (reálgimnázium, kereskedelmi, tanítóképző) m agyar tanerő-kiképzés nélkül, akkor ez önmagában a m agyar nyelvű oktatás általános és teljes lesorvadására irányuló tendenciát rejt magában. — H a vannak m agyar középiskolák, nélkülözhetetlen a m agyar tanárkép­ zés: ez logikus. Az egyik elleni támadás érinti a másikat is egyfor­ mán. H ogy mennyire nélkülözhetetlen, arra nézve igen érdekes lenne egy ankéten megszólaltatni a m agyar középiskolák növendékeit: . beszéljlenek új tanáraikról, akik a csehszlovák egyetemen végeztek, avagy - nem végeztek, de magyarul azután épenséggel nem tudnak. H a egy tör­ ténelem-földrajz szakos magyarnyelvű tanárt Olmützbe küldenek, vagy szlovák-francia szakos szlovák anyanyelvűt K assára, egy az eredmény:

A

JÖVŐ

I.

1-2.

3

a legotrombább pedagógiai bűn. H ogy tanítson m agasabb fokon olyan -ember, aki a gyerm ek kultúrhovatartozandósági miliőjét, érzelemtu■datosítását nem ismeri, legfeljebb egy formális nyelvi vizsga erejével jut el odáig, hogy az otrombább grammatikiai hibákat kerülni tudjaAz ilyen tanár a gyermekben legfeljebb nacionalista ellenérzelmet kelt fel, néha a puszta m egjelenésével is, az idegenscgével, a beszédével — •a szokatlan m anirjaival. Súlyos nacionalista komplexumok és gátlások “keletkeznek így a tanítványban. Az elnyomottak helyzetére mindig jellemző, hogy a legmagátólértetődőbb dolgokért is harcolni kell. H a azonban megvan az eredmény, az csak a fojtottság relativitásában, a harc menetében tűnhetik fel súlyos­ nak. H a objektiven lemérjük, magától értetődőnek fog látszani. Ilyen, m a már egészen természetes dolog a m agyar fakultás a pozsonyi és a p rágai egyetemen. Most a kérdés a következő: i : milyen tudományos! kiképzést kapnak itt a hallgatók ? 2 : hogy fejlődik az intézmény ? 3 : mi­ lyen viszonyban van vele a hallgatóság ? Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a harcot a m agyar fakultásért az objektív tudományosság jegyében kívánjuk lefolytatni. Ahol a m agyar fiatalság szenved általa, épen a hideg és objektív tudományosság szelle­ mének a hiánya miatt szenved. — Az ki fiatalság, amely ezt az objektív tudományos szellemet nem óhajtja, az megérdemli, hogy sérelem essék rajta, annak semmiféle kritikai bázisa nincs ahhoz, hogy az intézménynyél szembeszálljon. — A tudomány egyformán m egcsonkítódik bár­ m ely nacionalizmus hatása |alatt: a szabad kutatás tágas horizontjait alaposan lefogja az állameszmék nemzeti gondolatok erőszakolt tiszte­ lete legyen a m agyar, vagy csehszlovák. A m agyarországi tanárképzés mai viszássága nyilvánvaló lesz előttünk, ha meggondoljuk, hogy ugyan kon­ zervatív felfogású, de kitűnő szakemberek katedrához jutásához Buda­ pesten forradalm ak kellettek, s hogy a forradalm ak elmúlván ismét N é­ gyess y bácsik tiltják azt, hogy az irodalmi kutatásban a hallgatók az új tudományos módszerekkel dolgozzanak; hogy az ujabb matériát is felemészthessék, hogy az irodalom és élet körülötti összefüggéseket m eg­ értsék, s hogy magukat a múltra vonatkozóan a romantikus szempon­ toktól feloldják. Nekünk, a kisebbségi m agyar diákoknak, a k ik m egvív­ tuk a csatát a modem m agyar irodalomszemléletért, s így a Császárok' és Négyessyek irodalomszemléletével nyilvánvalóan szembekerültünk, — épen ezért van bátorságunk számonfcémi azt a tudomány elleni támadást, amit a m agyar tanárképzésen a rosszul értelmezett csehszlovák állam ­ eszme, a szláv nacionalizmus elkövet. H ogy ezt megérthessük, ismernünk kell a pozsonyi egyetem szélie­ mét és hivatását. Itt most nincs helyünk és anyagunk arra, hogy a kér­ désre bővebben rátérhessünk, de elég, ha átolvassuk Prazák professzor vitáit Bratislavában, az egyetem hivatalos kiadmányában, vag y ha szem­ mel kisérjük Chaloupecky Václavnak a működését, az állami értekezések és doktori munkák témakiadásánál láthatjuk, hogy vezérfonaluk: a cseh és szlovák kultúra egységének, együvétartozásának a bebizonyítása és tudo­ m ányos megerősítése. Az előre feltételezésnek, a belem agyarázásnak a szelleme uralkodik így ezen a m unkásságon: a szláv orientáció. Ez ter­ mészetesen tudományos eszközökkel történik. Alapos, részletes, adathal■raazos polémiával kell tehát itt fellépni ez ellen a tendencia ellen, tudományos munkamódszerekkel. De itt csupán a tendencia megértésé­

4

A

JÖVŐ

I.

1-2.

ről van szó, s ezt, azt hiszem egyenes készséggel ismerik el eme ten­ dencia képviselői. A fa ji hegemónia vitatásának a kérdése, a fa ji beállítottság a m a g y a r tanszéket is eltölti. .Itt jegyezzük meg, hogy a m agyar nyelv és iro ­ dalom oktatásának a feladatát a két fakultáson m a egyetlenegy ember* végzi: Bújnák Pál, dr. akinek nyelvészet a szakm ája.: Bújnák P ál dr.nak mindenesetre nehéz a feladata: Gyulai Pálok, Schöpflin Aladárok, K i­ rály Györgyök, Babits' Mihályok, Lukács Györgyök jártak előtte a . m agyar irodalm i kutatás terén. Ezzel szemben a professzor avval akar új meglátásokat adni az irodalomkutatásnak, hogy m agyar-szlovák vo­ nalon kutatja és kutattatja a kultúrák kölcsönhatását. A kultúrák kölcsön­ hatása tulajdonképen progresszív jelszó, — ez: meg kell látni a kis népek, egymásrautaltságát, s a n agy közös determinánsokat — közös termelési,, életmódi jelleg az azonos természeti miliőben:. Csupán az a kár, hogy a professzorok ebből egy elsőségi, hegemóniái kérdést csinálnak, evvel a polgári nacionalizmus tülekedő szellemét hozzák a tudományba — de vele semmiféle kérdést meg nem oldanak. H a Dürerről sikerül bebizonyítani, hogy m agyar, Lessingről, hogy szerb, Petőfiről és Madáchról, hogy szláv származású, mivel járu l ez a. megismerés Dürer, Lessing, Petőfi és Madách művészetének m egértetésé­ hez? Különösen az apró népegységek Dunamedenoéjében hiábavaló és nevetséges illúzió a meghatározó, faji képletért harcolni, olyarf nyilvánvaló-az állandó keveredés, egybeolvadás.* Amit a más népegységhez való származási hovatartozás eldönt, az lég feljebb a forma kérdése. Más vérmérsékletet, más temperamentumot,., s így más formát eredményezhet. A döntő mindenkor: hogyan állítom, fel a kérdést, s mit akarok vele megoldani. Ha azért fontos a professzofroknak Petőfi szláv eredete, mert ezáltal Petőfi értéséhez jutnak, ak k o rlássuk az eredményeket, amivel a tudományos irodalm at gazdagítják. Az objektív Petőfi-kutatók azonban ebből sohasem csinálnak titkot, s ahol. fez fontos volt a Petőfi probléma megértése szempontjából a kellő' proporcióban — meg is említették. (Hatvany L a jo s: Petőfi könyve),. Félő azonban, hogy itt a megfordított esettel állunk szemben: Petőfi, irodalm i munkássága csak a szláv eredet miatt fontos. íg y lesz a szlováknyelvü m agyar irodalmi kutatás revánssa a Rákossi-féle «harminc millió magyar« ábrándjának, a Méhelyek fajbiológiájának, N égyessyek: reakciós nacionalizmusának. De a m agyar irodalomtörténeti kutatást nem­ csak bódult és tudománytalan illuzionisták, hanem lelkiism'eretes szakem­ berek is képviselik, akiket semmiféle kisajátítási ambíció nem vezérel,., hanem akik a tudományos kritika külömböző módszereivel közelítik m eg az irodalomtörténeti problémákat, hogy az élet és irodalom közötti, összefüggéseket m agyar vonalon tisztázzák. Az összefüggések és hatások tanulmányozása periférikus feladat,. A tanszék inem lehet a szláv-magyar kuítúrhatások kutató intézete, ha­ nem csakis a rridgyar nyelv és irodalom tanszéke! A kultúrvétség az, hogy a periférikus kérdést centrálissá teszik, s a centrális problém át: a ma- -■ gyár irodalm i kutatást periférikus függvényként fo g já k fel. A »szlovákszempontbók fontosat keresi a m agyar tanszék működése. Véleményünk: szerint sem a szlovák, sem a m agyar szempont nem mérvadó, hanem a. tudományos szempont. A kiindulásban van tehát a hiba. H ogy a félre­ értéseket elkerüljük: tudjuk, hogy Bújnák Pál dr. nemcsak a m agyar:

A

JÖVŐ

I.

1-2.

5

lirodalomban keresi a szlovák hatásokat, hanem a szlovákban is a m a­ gyart. íg y objektivnek és impasszibilisnek tűnhetik fel anyagával szem­ ben. Csak az a k érd és: miért nem fogadja el azt a természeti törvények? liez hasonló erősségű tényt, hogy nyilvánvalóan a fejlettebb kultúráju nép hat a kevésbé fejlettre, mint ahogyan minden m agyar irodalmi fel­ lendülést nyugati hatás intolnál, s mint ahogyan Ady Endre lírája nem ‘közömbös a fiatal szlovák költőgeneráció számára. É pú gy: nem fontos Ja nagy irodalmi kifejezők eredetének a kérdésé, mert ezek a nagy iro■dalmi kifejezők, mintahogy Petőfi és Mikszáth, teljesen beleivódtak nem csak a fejlettebb kultúrába, hanem a fejlettebb társadalmi képletbe is, amit a m agyarság képviselt. A paraszt és jobbágyosztályok kultúrájá­ ban a mese és népdal vonalán épen a m agyar Bartók Béla volt az, .aki kimutatta a magyar, szlovák, román népkultúrák rokonságát. Népkultúrai tömegkultúrái analízisekkel viszont a m agyar tanszék ezideig :nem foglalkozott. Mindezen felül van, az a hegemóniái kérdése, az első­ szül öttségi jo g kérdése. Ebből az egyetemen hatalmi kérdés lesz. Ezen -a helyen csak egyet кеДепе kérni Bújnák Pál dr.-tól: az idevonatkozó e l­ méleteivel lépjen magyar nyelven a tudományos közvélemény elé. Hiszen ■2 . m agyar nyelvi és irodalmi kérdésekben a cseh és szlovák tudós világ körében nincs ellenfele, mert Biiabek dr. halála óta ő az egyetlen szláv nyelvű speciálistája a m agyar nyelvészeti és irodalm i kutatásnak. Tanít­ ványaival vitatkozzék ? Igen nehéz kiszolgáltatott és alárendelt félnek _a szigorú obfektivitáshoz ragaszkodni. Objektiven szeretnék beszámolni a m agyar fakultás körülötti dol­ gokról. Lehetetlen ép ezért a fiatal m agyar tanárgeneráció határtalan opportunizmusáról, gyávaságáról és passzivitásáról hallgatni. A szlovenszkói m agyar filozopter mégcsak á fórumokon sokat han­ goztatott nemzeti érzésből kifolyólag sem reagál az új szempontra. Nem -szólal fel, nem vitatkozik. Tudományos érvei s élete és életünk szegénysége miatt nincsenek, szubjektív bátorságát még a nyomott vidéki gimnázium 'koptatta le. Hallgat, bólogat;! (Van természetesen más tipus is, a teljes -opportunista, aki, miután a m agyar tanszéken az előadás, kollokvium és vizsga nyelve szlovák,' a szemináriumban, ahol hivatalosan is magyarul .kell működni, — szlovák nyelven olvas fel. Á tudományos atmoszféráért, könyörtelenül igaz felismerésekért küz­ d ü n k . Nem lehetnek ebben a küzdelemben társaink sem a gyáván hall­ gató k, sem a kétkulacsos opportunisták. A fogak összeszorítása, s az a ■meggondolás, hogy kint az iskolában majd mást csinálok,- ugyancsak szormorú eredményre vezet. Kikerül a m agyar tanárgeneráció a szláv belemagyarázásoknak a levegőjéből, előítéletekkel, neki ellenséges érvekkel •a fejében, tudományos tájékozatlansággal, az anyag kellő átdolgozása nél-kül, az európai irodalomtudomány m agyar képviselőinek ismerete nélkül. ..Amit tehet, az az, hogy visszatér la régi iskolai vágányokra, oda, ahol ■elhagyta nyolcadikos korában. A nagy perspektívákat és az összefüggést .az emberiség történelme s az irodalom, mint öntudatkifejeződés között nem látta meg. Az irodalomnak a többi művészettel való összefüggéséről, a modem segédtudományokról és irodalomszociológiáról nincs kellő, in­ form ációja. H a merész s szakít a beléj : gyömöszölt szláv irodalm i 'szellemmel, akkor legfeljebb a m agyar uralkodó osztályok kiképezte .szűkhorizontú és korlátolt szellemben taníthat. A létharcot folytatni kell. A haladó szellemű m agyar fiatalságnak:

6

A

JÖVŐ

I.

1-2-

a következő követelményeket kell m agáévá tennie. — Legyen a magyar fakultás fő feladata a magyar nyelvészeti és irodalmi kutatás. Az irodaionritörténéfi kutatás centrális kérdése a magyar társadalom történelmer élete és az irodalom közötti összefüggések problémája. Azon eredményekkel, amik újdonságot hoznak az irodalmi kritika' számára, a kutatók lépjenek a tudományos nyilvánosság elé. A két ma­ gyar fakultás szakembereinek a kérdését oldják meg tudományos szakerők nevelésének az elősegítésével. Addig is hívjon meg a fakultás időn­ ként budapesti előadókat bizonyos'témákm. (Schöpflin, G om bocz,G yőrffy) Mozdítsa elő a fakultás la 'tudományos tömegkultúra körébe vágó kutatá­ sokat. Segítse elő a fakultás a budapesti, finnországi, oroszországi nyel­ vészeti és irodalomtörténeti tanulmány utakat. Legyen a magyar tanszék előadó és vizsgáztató nyelve: a magyar. Bővíttessék ki a fakultás könyv­ tára s folyóirattára. A m agyar egyetemi hallgatóság fele pedig ez a követelésünk: har coljanak a szemináriumi autonómiáért, (amit Bújnák Pál dr. m aga sem. ellenzett), dolgozzanak a szemináriumban a legérettebb irodalmi és szo­ ciológiai munkamódszerekkel. Ne adják fel" azt a küzdelmet, amit annak­ idején a m agyar fakultásért megkezdtek. Be kell látni, hogy nemcsak' a tanszékről, a tanárokról, hanem rajtuk keresztül a kisebbségi m agyarság felnövekvő évjáratainak kulturális vo­ naláról, emberségi beszéről van szó. Peéry Rezső.

A h alálraítélt népi művészet .

\

A világháború 'belenyúlt a falu életébe. A prim itív szépségeit környezetéből durva kézzel ragadta ki a föld népét és v é g ig hajszol­ ta szám ára idegen etn ográfiai tájakon, területeken. A falu embereráébredt tragikus elhagyatottságára és döbbenetes elm aradottsá­ gára és m ikor visszasodródott a faluba, nem ak arta a régi háború előtti életét vállalni. H átat fordított a paraszti élet trágyás, prim itív áporodott való ságán ak és kapukat tárt a városi civilizáció szab ad beözönlésének. É s a falu ba bevonultak a gépek, a g y á ri árúcikkek, k o n fek ­ ció, bicikli stb. A föld népének igényei egyre nőttek, de a m egnö­ vekvő igényekkel és fokozottabb élet-standarddal szem ben a term e­ lési mód nem fejlődött. M egállt a régi színvonalon. Az infláció éveiben a falu népének lassú felszivárgási folyam ata, indult m eg a város felé. A földreform következtében munkanélkülivévált földm unkások egész rajokban lepték el a várost, azonban az im perialista politika következtében sorra leálló ipari üzemek visszakény szeritették őket a faluba. S a gazdasági v á lsá g és világ p iaci árak esése következtében a falu népe eladósodott, elproletarizálódott és igen sok esetben Földnélküli Já n o ssá vált. M enekülni szeretne a faluból, m elyben nem találja a helyét, de a város nem tud neki k e ­ nyeret biztosítani. A civilizáció, gépek és töm egárúcikkek betódulása a falu ba a. népi kultúra és m űvészet halálát jelentette. Csődbe kerültek a régi. varottasok, a g y á rila g készült sallangos cifrázatokkal 'szemben. Szlovenszkó falvaib an a férfiak konfekciós ruhát hordanak, hosszú

A

JÖVŐ

I.

7

1-2.

nadrágot és vasárnap B a t‘a-cipőt huznak és nyakkendőt kötnek. A nők, — különösen a fiatal generáció — selyem ruhában divatozik. A régi népviseletek m ár m aholnap végképp muzeumba kerülnek. D e nem kell m ár a tulipános láda sem, úri bútorokat vásáro lt a falusi a városban m ég az infláció évei bőségében. A kézim unkázás, hímzés, régi népművészeti motívumait m ár lassan g y á ri töm eg­ minták váltják fel (hetényi és m arcellházi toledo-m unkák). C sak kevés helyen őrzik a régi hagyom ányokat (M artos, M ezőkövesd stb.), lassan azonban ezek is elfognak tűnni. A falu versköltői, kikhez m ár a modern irodalom vizei is e l­ értek, kiváltak a falusi élet kollektivum ából és individuális úton indultak el. M agyarországon most egyszerre hárm an is jelentkez­ tek, kik kiváltak a parasztság n agy közösségéből: Szabó Pál, ismert regényírónk m ár (Em berek, B ékalencse és készülő D ózsa György, c. regénye), Sértő K álm án, palai béres m eglepő friss versekkel je ­ lentkezett;, Sin k a István, vésztői juhász, F é ja Géza szerint »első igazi himnuszírónk«. E három paraszt-író irodalmi m egnyilvánulása igazi bizonysága annak, hogy a modern irodalmi kultúra m ilyen m értékben volt hatással a. falu népének lelkére és m ilyen 'visszh an ­ got tudott adni az alkotó lelkekben. A népi kultúra azonban — sem a régi, sem a m ost m egn yilvá­ nuló firm á já b a n — nem a népi lélek eredeti m egnyilvánulása. A nép csak átvette régi korok uralkodó kultúráját s azt a -m a g a arculata-szerint-valóvá gyúrta, alakította. N yíresi-T ich y K álm án a M ag yar írá s 5. szám ában «Kallódó népművészet« c. a göm örm egyei népi építő-müvészet hanyatlásáról, elsikkadásáról ír. Az egyes épí­ tészeti irányok zagyválását tapasztalta Gömörben. Az eredeti népi alakító hajlam eltűnt. M ig a falu zárt életébe nem nyúlt bele a világháború és a m o­ dern civilizáció, ad d ig a népi kultúra erős tenyészetet mutatott. A civilizáció s gépkultúra hengere minden népművészeti m egn yil­ vánulást elfojtott. Összegezésül: A falu átvette a civilizáció külsőségeit, melyek egy­ részt a népi művészei halálát jelentették, másrészt a falu népének ideig­ lenes gyökértelenségéí okozták, a civilizáció lényege azonban nem vált a falusi ёЩ megújító ajándékává és erejévé. A falu népe saját társa­ dalmi, gazdasági, égészségügyi, ku'túrális és szekszuális helyzetének fel­ javítása érdekében mindeddig nem tudott eredményes munkát végezni, mert úgyszólván teljesen- a maga erejére volt utalva. A város emberének kell feléje segítő kezet nyújtani. (Losonc-).

Sándor László.

Aki 3 új előfizetőt szerez, egy évig ingyen kapja „A Jövő“-t.

Beszélgetés Halász-Hradil Elemérrel, Délután négy óra. A nyárutó fáradt napja halványuló, antik a r a ­ nyával meleg, kontúrokba fo gja a festményeket a műterem fa la :n. A fest­ m ények: hatalmas méretű kompozíciók, skiccek, vázlatok, portrék, interiőrök bizarr össze-visszaságban — de mégis, közös alkotójuk igen finom és ízléses tehetségének kicsendülő harmóniájában — úgy amint m a­ gával hozta egy munkás-művész élet, telve hittel, becsülettel, tehetsége gél. Úgynevezett konzervatív művész. Konzervatív a szó klasszikus értelmében.. Nem kacérkodik olcsó izmus-sikerrel, nem szervíroz diva­ tos problémákat — »nem tudok hazudni és szemfényfeszteni, nem tudok, de nem is akarok« — mondja magáról. P ályája mélyről indult — de annál feltartóztathatatlanabb íveléssel. «Egyszerű címfestő inas voltam, — mondja el élettörténetét a mű­ vész. — Aztán a katonasághoz kerültem. Itt a gépgyárakban mázolósegédeskedtem. Akkor kezdtem komolyabban dolgozni. Hamarosan fe l­ fedeztek. A világháború előtt már a Benczúr mester-iskolában dolgoz­ tam. Nagyon megszerettek. E g y félév múlva m ár bizalmi állást töltöttem be a művészek között. A képzőművészeti egyesület kerületi biztosa vol­ tam. Aztán... Kassán ért a mozgósítás. Bevonultam. Nem kértem felm en­ tést, protekciós elhelyezést, — mentem. Azt hittem néhány hét múlva Vége lesz az egésznek.« — Mosolyog, legyint. — »A háború után a mester^ iskola megszűnt. Visszakerültem Kassára. Azóta itt élek, dolgozom, küzködöm.« , »Problémáimat, művészi ambícióimat ott kellett hagynom a mesteriskola padjai (között. Nézzen végig a falakon. Csupa régi dátum a képei mén. Nem dolgozom ma már kiállításra. M agamnak sem. Portrékat festek. Kenyérért. Élnünk kell. László Fülöp nyilatkozta a minap valahol, hogy boldogan hagyja abba az" eddigi szalon-pikturát, mert már m egfelelő anyagi bázisa van ahhoz, hogy kiélje igazi művész érijét. Mi akik nem jutottunk ilyen szerencsés helyzetbe, küzködhetünk tovább és -napról-napra nehezebben — m egalkudva a konvenciókkal, a m egrendelők ízlésével és félig álmodott művész-álmainkat sutba dobhatjuk«. »A művészet és speciálisan a festészet a luxus csúcspontját jelenti. Ezekben a válságos időkben, am ikor a közszükségleti cikkek is csak nagyon kevés ember számára hozzáférhetők, ugyan hány embernek van |képre, egy ilyen pár excellence luxustárgyra pénze. E napokban állít ki három fiatal, lelkes művész a múzeumunkban — én sajnálom ezeket a . csalódni induló fanatikusokat. De kérem nézze meg a dolgaikat, kitű­ nőek, tehetségesek. Mi a véleménye Mester a piktúra dekadenciájáról? Miben látja az okát ? , »Semmiesetre sem a gazdasági krízisben?. — válaszolja azonnal Halász. Látszik, hogy sokat foglalkoztatja ez a probléma. Rögtön kész a fele­ lettel. »A stagnáció a művészetben és in concreto a festészetben nincs •szoros összefüggésben sem a válsággal, sem a háborúval: Talán csak a tempót erősítették ezek a körülmények. Ma Párisban a hanyatlás nem

A

JÖVŐ

I.

1-2.

9

bevésbé érezhető, mint bárhol másutt, pedig ott mégsem oly nyomás^' tó ia gazdasági helyzet.« _>>A századforduló egymásután hozta az új művészi manifesztumokat, hitvallásokat. Ebben az izmus-túlprodukcióban sok volt a vallás és kevés a hit. Ez a hitnek a krízise. És azért jutott ma zsákutcába a művészetbe Köszönöm, Mester. És most egy speciálisan szlovenszkói kérdés. Mi van a szlovenszkói m agyar képzőművészek megszervezésével ? «Sajnos semmi. Egyáltalában semmi. Pozsonnyal nem tudunk meg■egyezní. Pozsony diktálni akar. Expoziturát kértünk magunknak ide ke­ letre. Bizonyos fokú önállóságot — hiszen a mi életkörülményeink, -adottságaink, itt egészen mások. De nem. Ezt. sem tudtuk elérni. Lehe­ tetlen és anyagiak szempontjából is tarthatatlan állapot, hogy mi Po­ zsonyba küldjük el zsűrizni a képeinket. Egyet-kettőt megtartanának, a többit visszaküldik és a vasúti fuvarköltségek a mi művészeinket ter­ helik.» »Kérem ezt írja csak meg. A SU M . (Szlovenszkói Úttörő Művészek) -egyesülete meghívta a kiállításra Boruth Andort. Boruth öt képet kül­ dött be. Mind az ötöt visszaküldték. Boruth nem elégítette ki a SU M igényeit. Igaz, ő ma 63 éves. De mégis kevesen értik ma úgy a mesterség güket mint éppen Boruth. De ha a Suméknak nem jó, akkor miért hívták meg ? Hiszen tudták, kiről van szó. A mai állapotokon, amelyek igazán csak arra valók, hogy az egész m agyar művészi életet vég­ képpen elsikkasszák, csak ■ úgy lehet segíteni, ha autonóm expozitu
10

A

JÖVŐ

I.

1-2.

gél konganak a szavak. Utána nagy és mély csend támad. Nem szabad megtörni ezt az áhitatos, szinte templomi csendet. Percekig ülünk némán a műterem komor boltívei alatt, ahonnan ebben a pillanatban röppenit ki az utolsó ittfelejtett napsugár. (Kassa, augusztus végén.)

Fényes István.

Közgazdasági tévhitek . A v ilág halad.. A tudom ányok fejlődnek. So k m egdönthetetlen­ nek vélt elméletet cáfol m eg az idő. A középkorban például m in­ denki m egvolt győződve arról, h o gy a Nap fo ro g a F ö ld körül, de m a m ár az elem ista gyerek is tudja, hogy ez éppen ford ítva van. H a a m atem atikában, fizikában kémiában, n agyszab ású átértéke­ lések történnek úgyszólván szemeink előtt annál könnyebben lehet­ séges ez a közgazdaságtanban. A közgazdaságtannak nincs m in­ d ig olyan szilárd logikai alapja, mint a fentsorolt tudom ányoknak: s íg y gyak ran m egtörténik, h o gy ma m ég szentírásnak vett elm éle­ tek holnapra értéktelenné válnak. Sajn os az egészséges 'és m oderií nézetek nehezen terjednek, m ert a becsületes m eggyőződés és­ vélt igazságon kivül semmi fegyverre nem szám íthatnak. D e a régi, elavúlt, babonává vált elm életek ellen a m eggyőzés, harcieszközei ed d ig gyöngékn ek bizonyúltak. Sok és hatalm as érdek áll a téves­ nézetek mögött. K is csoportok érdekei a korupt sajtó révén az egész ország érdekeivé kiáltatnak ki. «Könnyén csinál a sajtó minden', ellenfélből ostobát, v a g y m ég inkább 'gazembert, ak i nem m éltó arra, h o gy a F ö ld a hátán hordja és aki azonkívül m ég a nemzet árulója! H a az ilyen dolgot ezerszer, v a g y milliószor m ondják szép lenne,, ha nem válna igazsággá.« (M acek d r .: P ráce, peníze a politika.!) íg y akadályozzák m eg sok értékes és a nép érdekében való kezde­ m ényezés keresztülvitelét, azért mert a hatalm asok érdeke annak ellenkezőjét kívánja. E zen cikkemmel a köztudatba begyökerezett tévedések m egcáfolását, 'az ig az ság terjesztését kívánom szolgálni és több fontos, időszerű gazd asági problém ának a megmételyezett} közfölfogással teljesen ellenkező m egoldását ajánlom . I. A külkereskedelem. A m egfizetett sajtó főképpen a külkereskedelem ről terjeszt hibás nézeteket. A vám m al »védelmezett« term elési á g ak b efo lyá­ sával szerkesztett napilapok és folyóiratok olvasói a külkeresk ed e­ lemről körülbelül a következő nézeteket valh atják . i) A k ü lk eres­ kedelem az erősebb és gazdagabb állam nak alkalm at nyújt a gyön!-gebb és szegényebb országok gazdasági kizsákm ányolására. 2) A. külkereskedelem ben az leladó nyer és a vevő vészit. 3) A ran yk ivi­ tellel a nemzet értékeket vészit. 4) Külföldi árut vásárló egyének! csaknem hazaárulást követnek lel, m ert pénzt visznek ki az o rszág gazd aságerejét gyöngítve és íg y csökkentik a belföldi m unka utáni keresletet. E zen nézetek egytő l e g y ig hibásak. A külkereskedelem a bel kereskedelem től lén yegileg semmiben sem külöm bözik. E lő n yei tel­ jesen azonosak mindkét fél szám ára pl. Szlovenszkó k eresked elm e

A

JÖVŐ

I.

1-2.

IT.

M agyaro rszággal ugyan úgy élénkíti a termelést, mint a történelmiországokkal való összeköttetése. M inden országnak van valam ilyen sajátossága cseh üveg, szlovenszkói fa, m agyar liszt stb.), vannak, term ények m elyeket olcsóbban kevesebb m unkával tud előállítani,, mint a szomszéd. Nem jár-e előnnyel tehát az okos m unkamegosz.. tás? V a g y talán term eljünk a hegyvidéken búzát, az alföldön fát,. K özépeu róp áb an rizst és cukornádat és létesítsünk az indiai dzsungelekben gép gy árak at? Mindez m egvalósítható, de nem előnyö­ sebb-e minden állam ra, ha olyan term ényeket állit elő, melyhez ke-, vesebb munka kell, mint olyan árukat, m elyeknek hazai előállítása), többe kerülne, mint azoké a tárgyaké, am elyeket ellenértékűi cseré­ be ad ? Igenám — mondhatná valaki — ez mind helyes, de mi történik, akkor, ha a kereskedelm i m érleg és ennek következtében a fizetési biérleg tartósan passzívum m al zárúl? E lőszö r is kereskedelmi és1 , fizetési mérleg nem létezik! K ereskedelm i m érleg az eg y országba, behozott és onnan kivitt árúk értékének a külöm bsége. Fizetési, m érleg alatt pedig a belföldről külföldre és viszont eszközölt m in­ dennemű fizetések összegezését értik. M ár m aga az elnevezés isolyan helyes, m intha valaki azt állitaná, hogy pl. a D una bank mér_ lege a hivatalnokai jövedelm ének és kiadásainak összege. »M ég m aguk a szakértők« is ezen »állami fizetési m érleg« á llá ­ sának tanulm ányozásakor kb. olyan hangulatba jönnek, m intha azon részvénytársaság' évvégi m érlegét olvásnák, m elyben részvényeseké H avonta legalább egyszer fontoskodva csóváljuk fejünket a kereskedelm i »mérleg« tanulm ányozásakor örülve az »aktivitásnak« és kétségb eesve a »passzivitáson«. P ed ig ez fölösleges időtöltés ésugyan olyan nevetséges mintha valaki ruhacsináltatásnál azon töm é a fejét, h o gy vájjon ki az aktiv ő-e v a g y a szabója.« (D r. M adek: Práce, peníze a politika.) Igaz ugyan, hogy a vevő e g y bizonyos! pénzösszeggel lesz »szegényebb«, de kap helyette e g y jó öltöny ruhát, am ire föltétlenül szüksége van. »A kivitel m agában véve m .ég nem jelent sikert, éppen úgy, mint a behozatal egyáltaláb an nem jelteaz elszegényedésnek. (J. Fren ch Joh n son : T he science of the com m erce.) Igazán csoda, hogy m ég nem született olyan bölcs és előrelátó közgazdász, aki pl. K a ssa és Pozsony, v a g y Losonc és S a l­ gótarján között állított volna föl kereskedelm i és fizetési m érleget. A kivitel mindenáron való tám ogatása ugyan olyan káros, mint a behozatal korlátozása. N yilvánvaló, h o gy csak a külföld nyer azon,, ha C sehszlovákia minden áron elkótyavetyéli cukrát, v a g y ha M a­ gyaro rszág költségáron alul kénytelen búzáját eladni. Igen is.u g yan - ■ olyarí rcílőnyös szám unkra külföldön vásárolni, mint- a belföldön;, sőt éppen akkor szenvedünk veszteségeket, ha m agunk akarnánk: drágán előállítani azt amit külföldről — olcsóbban elkészíthető áruinkért — cserébe kaphatunk. H a az illetékesek vám okkal és igazságtalan adórendszerrel nem nehezítenék és drágítanák a belföldi termelést nem kellene, félnünk attól, hogy a külföldi áru olcsó árával legyőzi a belföldit. A védvám rendszer hívei szerint a mi országunk legnagyobb m értékben szerencsétlen és szegény népe pedig nem eléggé .termelőképes. A külföld ezzel szemében la .természeti kincsek Paradicsom a, ahol a. m unkások helyett- csupa varázsló dolgozik. Term észetes, h o gy elle-

12

A

JÖVŐ

I.

1-2.

műk «védenünk kell a hazia munkát«, ami m ag y arra ford ítva annyit "jelent,, hogy a határon keresztül jövő árut m eg kell drágitanunk, h o g y a belföldi term elők nagyobb hasznot érhessenek el indokolat­ lanul d rágábban adva áraikat. Itt a m agyarázata a n agy hazafiasko,suknak. «V ásároljatok hazai árut.« «Adjatok kenyeret a m unkásoktnak« és m ás hasonlóan hangzatos jelszavak m ögött a m egnem érdernelt profit van elrejtve. M acek D r. egyetem i tanár szerint ezen ■profitéhségtől fűtött hazafiak szerint a himnusznak íg y kellene szól­ n ia: «Puszta és nyomorúlt országunkban rothadt testekben lusta Jé le k la k ik .« Mondhatom szép kis hazafiság! A fizetési m érleg tartósan nem lehet sem aktiv sem passzív, Ъ а п е т autom atikusan m indig kiegyenlítődik. Az ideiglenes a k ti­ v itás és paszivitás is csak a hitelm űveletek következm énye. A k ü l­ fö ld i hitel csak árú form ájában jöhet be. M árped ig paradox helyzet 'egyik oldalon hitelért — azaz árúért — csengeni, a m ásik oldalon) "különféle intézkedésekkel az árú — tehát a szükségelt hitel — beözönlését m egakadályozni. So k k al helyesebben tennének az illeté­ kesek, ha a kereskedelm i és fizetési «mérleg figyelem m el k isérése "helyett az állam háztartás esetleges passzivitásának megszüntetésie a fölösleges kiadások csökkentése és ezekkel kapcsolatban a m árm ár elbirhatatlanná vált ad ó k leszállításával törődnének. E lv é g re , ha olyan káros a külkereskedelem , m iért kell ak k o r :a forgalom m egkönnyitése érdekében vasutakat építeni? T alán csa k nem azért, h o gy az elkészültük után m indkét oldalra azonnal pénz­ ügyőröket állítsanak, akik m ajd alaposan gondoskodnak a fo rgalo m ú jbóli m egnehezítéséről? M inden józanul gondolkozó em ber belát.hatja, ho gycsak kevés számú érdekelt húz hasznot a k ü lk eresk e­ delmi korlátozásokból. A nemzet nagy többsége érdekében minden deviza és importItorátozás megszüntetendő s az igazságtalan adózást jelentő vámsorom pók fokozatosan leépítendők.

A lagc$övezé$ é* meliorációk A m ai társadalm i, gazd asági berendezkedés fő irányelve az állam ok önellátása vag y is mindent megtenni, h o gy a lehető le g k i­ se b b m értékben legyenek m ás állam ok m ezőgazdasági, ipari stb. term ékeire rászorulva. A m ezőgazdaságiig kevésbbé fejlett állam ok a behozatal c sö k ­ kentésére törekednek, amit különféle módon próbálnak elérni. I. A földm űves m ódjainak tökéletesítésével. II. A m egnem m űvelt területeknek' a földm űvelés szem pontjá­ ból való értékesítésével. I I I . A m egm űvelhetetlen, v a g y a földm űvelésre kevésbbé alk alm as területeknek a m eliorálásával. E z utóbbinál két lényeges módszert különböztetünk m e g : E g y ik a t. k. i. talajjavítás, m elynek m ódszerei a folyószabályozás, lecsafpo lás, alagcsövezés, (talajcsövezés) vízellátási m űvek építése, nem •utolsó helyen a trágyázás és alkalm as kultúráknak m egfelelő fe l­

A

JÖVŐ

I.

1-2.

13

cserélése. A m ásik a tagosítás, v a g y kom asszáció, m ely .a parasztok, e g y v a g y több község határán belül szanaszét fekvő földjeit e g y e ­ síti, tagosítja (s ez által biztosít jelentős előnyöket e földek m űve­ lőinek.). . M anapság kevés bevetetlen terület van már, annál több a ja v í­ tásra szoruló föld. N a g y m ocsarak lecsapolását, árvízveszélyes te­ rületek biztosítását, a folyók részbeni, v a g y teljes szabályozásával,, csak az állam ok, v a g y kisebb, nagyobb társaságok képesek k eresz­ tül vinni. A földnek részlegesebb javítása az e g y es földtulajdono­ sokra m arad, akik külön, külön képtelenek a m ai viszonyok között,, nagyobb összegeket földjükbe invesztálni. E zért szövetkezeteket, részvénytársaságokat létesítenek és közösen h ajtják végre, az e g y e ­ dül m ár technikai okokból sem keresztülvihető alagcsövezést, tag o ­ sítást stb. A szövetkezetek és azok m egalakulását az állam és a' törvények segítik mint an yag ilag úgy erkölcsileg is. D e épen a m ai nehéz gazdasági viszonyok akadályozzák megezen költséges vállalkozásokat, am elyek m egnem valósitása vissza­ hatva fokozatosan éreztetik hatásukat. Ezen talajjavitási m etódusok­ hoz tartozik az alagcsövezés (talajcsövezés) is, m ely alkalm as m ó­ don földberakott égetett ag yag csö vek segítségével a fölöslegestalajvizet elvezeti és a földet a szükséges levegőhöz juttatja. Ennél, a rendszernél m ár .a csövek befektetéséhez szükséges árkol> k i­ ásása és betemetése sok időbe és pénzbe kerül, nem is szám ítva a. cserépcsövek árát. E z ek a körülm ények indították a m ai m ezőgazdasági élet irá­ nyítóit az egyes országokban arra, h o gy kísérleteket végezzenek, lecsapolási m unkálatoknál a talajcsövezés eg y új m ódszerével, — iamtely lényegében a lefektetett cserépcsövek helyet eg y külön e célra szerkesztett ék e segítségével a földbe járatokat von, hason­ lóan a vakondok földalatti folyosóihoz. Innen kapta nevét vakondrainage (angol eredete m oledraining). A talajjavításnak ezen m ódja ismeretes volt m ár a X V I I I . szá­ zad végén, am ikor is feltalálták a drainage-ekét. E k k o r az eke szer­ kezete m ég igen kezdetleges volt s m egfelelő hajtóerővel sem ren­ delkeztek. N em tudták elérni a m egfelelő m élységeket, íg y ezt a. m ódszert teljesen elhanyagolták. K ésőbb a technika fejlődésével,, am ikor m egjelentek a lokom otivok és traktorok s m aguk az ekék is­ tökéletesedtek, ismét m egpróbálkoztak a vakond-drainage-val. N a ­ g y obbára A n gliában kísérleteztek vele, ahol csakham ar el is ter­ jedt. S innen hozták át E urópába. H ollandián keresztül F ra n c ia o r­ szágba, N ém etországba, m ajd hozzánk is eljutott. \ jA dram age-eke lényegében egy vékony, éles, erős késből, áll, alul 70— 120 cm-re a földszinétől egy tömör acélhengerrel e l­ látva. M iután az ekét a kívánt m élységbe lenyom ják, az acélhenger kiszorítja a m egfelelő járatokat. Az első kísérleteket Szlovenszkón és K árp átalján 1929—30-ban. végezték, m elyek kedvezőtlen talajviszonyok mellett folytak, ennek ellenére m egállapították, hogy a mi vidékünkön is eredm ényesen lehet alkalm azni ezt a rendszert. Különösen szép eredm ényeket é r ­ tek el holland, osztrák, cseh gyártm ányok mellett a szlovenszkói. Berchtold rendszerű ekével.

14

A

JÖVŐ

I.

1-2.

A vakond-drainage a legideálisabb nehéz, ag y a g o s földben, ahol an gliai szám ítások szerint 20—40 évet is kibír, könnyebb szer­ kezetű talajban, m ár 10 —20 év m úlva összeom lik s a talajviz teljesen behordja a m eneteket. N a g y hátránya, hogy egyen etlen és kavicsos talajb an nem alkalm azható. A technika fejlőd ésén ek lesz a fe l­ ad ata olyan ekéket szerkeszteni, m elyekkel m esterséges esést a d ­ hatunk m ajd az egyelőre a talaj felületével párhuzam os járatokn ak. Elvitathatatlan előnye olcsósága és a kötéllel húzott berendez­ kedéseknél, m elyek ed d ig a legjobbakn ak bizonyultak, m eglepő g y o rsa ság a (nem sokkal halad lassabban a közönséges ekénél.) L egú jab b an B raziliában találtak fel eg y speciális ek e szerke­ zetet, am ely a kiszorított menetek helyére rögtön csöveket húz miaga után, ez által biztosítva a vakon d-drainageo tartósságát. U gyan ezt a gondolatot a k arják m egvalósítani a Reidm üller-ekerendszerek. N ém etországban m egpróbáltak pléhcsöveket húzni az e k e acél-hengere után. N álunk is szerkesztettek újabb m odeleket, am elyekn ak azonban alapos Változásokon k ell átm énniök, m ig szá­ m os kísérlet után tökéletesítve, a földm űvelés ja v á ra szolgálhatnak. Gerhard Kálmán 4

A halálbüntetés ' 1) Sohasem volt annyira időszerű ez a tanulmány, mint most, s a tanulmány irója azt célozza vele, hogy kimutassa azt, miszerint minél nagyobb volt a lelki és szellemi anarchia valam ely országban, annál gyakrabban alkalmazták ott gyakorlatban a halálbüntetést, mely úgy a helyes büntetőjogi felfogással, valamint az emberiesség szent eszméd jével örök ellentétben volt. Éppen ezért a történelmi fejlődésre vetette a fősúlyt, habár ezt is helyszűke miatt csak vázlatosan, főbb vonásokban ecsetelhettem mind amellett azonban nem mulasztottam el, hogy a csehszlovák köztársaság­ ban lévő jelenlegi állásponttal, valamint e 'kérdésben elfoglalt álláspontommmal m eg ne ismertessem olvasóimat. A történelmi fejlődés vázolásában csak a rendezett viszonyok közt élő országok- intézkedéseit vettem mérvet adóul és nem voltam tekintettel a forradalm i fellobbanásokhan hozott rövidéltü intézkedésekre. _ A halálbüntetés eredetét a legősibb időkre vezethetjük vissza. Nagyon valószínűnek tartom, hogy már a primitív ősember, midőn véd elm i'esz­ közeinek a birtokába7' jutván lemerészkedett eddigi fán levő lakóhelyéről, a más által könnyebben megközelíthető, barlang, avagy m ásféle magatákolta lakásába, halállal büntette azt, ki felhalmozott élelméhez, vagy más birtokában levő dologhoz, akart hozzáférkőzni. Cselekedetének a ru­ gó ja védekezés az idegen, a betolakodó ellen, akitől m indaddig kellett tartania, míg teljesen ártalmatlanná nem teszi, amit másképen mint agyonveréssel nem tudott elérni. A tűz feltalálása és a könnyebb megélhetési lehetőség csopor­ tokba tömörítette laz embereket, kik a létért való küzdelmüket most már együttesen vívták meg, munkaegyesítéssel illetőleg munkamegosztással. M ivel eg y közösség beszéd nélkül nem lehetséges, az emberi munkát kisérő hangok (utánzásából lassanként kialakultak az egyes nyelvjárások

A

JÖVŐ

I.

1-2.

15

(N oiré elmélete), lamit a gondolkodás előhírnökeként tekinthetimk. A pri­ m itív em ber gondolkodni kezd... és önkéntelenül is párhuzamot von a szám ára megmagyarázhatatlan eredetű természeti jelenség pld. a vil­ lám lás és 'mennydörgés (amit valam ely m agasabb lény vagy annak akarat­ megnyilvánulásaként lát) íés az ugyanakkor elkövetett rossz pld.- a g y il­ k o sság között iés a nagy Szellemet úgy véli kiengesztelhetőnek, ha a gyilkost feláldozza. A következő alkalom kor ez már preventív intéz­ kedésként történik, hogy a közösség megmeneküljön a bűn vagy átok súlyának a következményétől. A tapasztalat is segítségükre siet a halállal büntetendő >uj deliktumok kialakításában és az exogám iában élő tör-' 2sek (gruppenehe) halállal büntetik a vérfertőzést. A közésségekben belül kialakul a család, majd később a nemzet­ sé g s.iegy nemzetség magához ragadja a hatalmat s ezzel országot ala­ pít, am i pedig a történelmi idők kezdetét jelenti. H abár már la történelem által ismert legrégibb államban EgyptomЪап is .találkozunk a halálbüntetéssel, ahol a deszpotizmus erős védőoszlo­ paként szerepelt, mégis igazi büntetőjogi (deliktumokra kiszabott) m ivol­ tában először á zsidóknál tűnik fel. Az Exodus X X I. fej. 14 pontja elő­ ír ja : midőn valaki szándékosan felebarátjának életére tör álnokul, hogy őt megölje, oltárom mellől vidd el, hogy meghaljon. 16. pontja: A ki em­ bert lop és eladja, vagy nála m egtalálják, ölessék meg. 15 p on tja: Aki aty já t vagy ianyját megüti, ölessék meg. "17. pontja: Aki ap ját vagy an yját szidalmazza, ölessék meg. H alállal sújtja" továbbá az Ö-testameittum a sodornia rationi generist (Leviticus X X . 15.) a bálványimádást (Deuterronomium) az éjjel rajtakapott tolvajt etc. Általában az egész ■Ó-testamentum büntetőjogi felfogása a poena talionis elvére volt fel­ építve és a kiváltságos papi és nemesi osztály hatalmának erős védő­ b ástyáját képezte, mert súlyosbító köriilm'ényt képezett, ha a bűncse­ lekm ény ezen kiváltságos rendek tagjai ellen irányult: pld. papnak a lán ya súlyosabb halált szenvedett, ha apját szidalmazta (Leviticus X X I. 9.) A büntetés végrehajtásának a módozatai egyszerű (karddal való m egölés) vagy minősített (megkövezés, elégetés) volt. A zsidókat a történelem színpadán a görögök váltották fel. A görög plebejus igazságszolgáltatás nevéhez fűződik az első nagy jusztiemord Sokrates halálra ítélése, iakit avval vádoltak meg, hogy nem hisz az iste­ nekben és az ifjúságot rossz útra csábítja- (1. Platón: Sokrates véde­ kezése.) A görögök igazságügyi intézkedéseit majdnem kivétel nélkül vették át a rómaiak és tovább fejlesztették azokat. A tizenkéttáblástörvény előírta, hogy az idegen vetésnek megsértő­ jét áldozzák fel Ceres istennőnek. A királyok korában elvesztvén ezen áldozati jellegét főleg az állam elleni bűncselekményekre (ide sorozták a gyilkosságot is) szabták ki, de ezen kivül még halál járt a hamis tanuzásra, templomok m eggyalázására és a szülők bántalmazására. C i­ cero érdeméül tudható be, hogy a köztársaság idejében a halálbüntetés alkalm azása a római polgárokkal szemben mindinkább háttérbe szorult, m íg nem a leges Porciae végleg megszüntette, kivévén a haza bizton­ ság a ellen elkövetett deliktumokat. A Principátus újból visszaállította... A halálbüntetés végrehajtásának a módozatait tekintve a rómaiak csak minősített form ájában ismerték s így halálbüntetés a beresztrefeszítés volt,- melyet legelőször more maiorum csak szabad polgárokkal

16

A

JÖVŐ

I.

1-2>

szemben, alkalmaztak s csak később vált a pontifex rend férfitagjain ak végül a rabszolgák kivégzési m ódjává. Lényege abban rejlett, hogy bű­ nöst levetkeztetvén előzetes korbácsolás után egy T alakú fához kötötték vagy szögezték s így a sorsára hagyták. Később valószinüleg a keresztény­ ség hatása alatt az akasztófa foglalta el a helyét. A parricidium bűntettében^ vétkeseket megkorbácsolták és a folyóba dobták zsákba varrva, a gyujtogatókra pedig tüzhalál várt. A principátus praktizálta karddal való lefejezést a császárság idejében egy szigorúbb módozat váltotta fél a. kereszténység m artyrjainak a történetéből oly jó l ismert, vadállatokkal való küzdéssel. H ogy mily deliktumok büntetésére használták -nincsróla pontos adatunk. Sueton Claudius latin történetíró Valentinián császár­ ról irván fölem líti: in rriaiore fraude conyictos, legitimam poenatn supergressus, ad bestias damnavit. De legborzalmasabb halála a vétke­ zett veszta szűznek volt, kit elevenen temettek el. A föntebb említette­ ken kívül gyakorlatban alkalm azták még a Tarpei szikláról való ledön­ tést és a megfojtást is. A népvándorlás germán hullámai véget vetettek a római, biroda­ lomnak és ezzel az emberiség fejlődésének a történetében uj korszak kez­ dődött. A vad népek, kiknek áradata országhatárokat tört össze és f a ­ jokat kevert egybe, az idők folyamán megállapodtak egy bizonyos te­ rületen és lassanként a kereszténységet is felvették. A kereszténység új eszméket hirdetett, mely élénk ellentétben volt az ó-kor felfogásával. Hirdette az általános emberi egyenlőséget, az; emberszeretetet, a bűnök m egbocsájtását és a megtért bűnöst a nem vétkező fölé helyezte. Ily magasztos eszmei körben semmi de semmi helye nem volt a halálbüntetésnek, mint a kereszténység alapvető tanai­ val ellenkezőnek s jo gg al várhattuk volna, hogy abban az időben midőn, a vallás irányította a külső cselekedeteket és adott belső m egnyugvást az ó-komak ezen pogány m aradványa eltűnik. És mégis mit láttunk... A papság, kinek legjobban kellett volna ezen eszméket képviselnie az idő folyamán kialakult hűbéri osztály pártjára állott és hivei nagy­ többsége érdekének a mellőzésével minden igyekezetével csak azon volt, hogy magát minél gazdagabbá és hatalmasabbá tegye, amit sikerült is elérnie. Általában az egész középkor igazságszolgáltatása az úr és a jo b ­ bágy közti különbségre volt felépítve és ugyanazon deliktumért am iért a jobbágyra kerékbetörés vagy felnégyelés várt, a főúrra legrosszabb esetben pénzbüntetést szabtak ki, pld. a katonaszökés. A papság pedig: nem hogy felemelte volna tiltó szavát ezen gyalázatosságok ellen, állan­ dóan szaporította a halálos bűnök számát a kereszténység cégére alatt mint pld. a boszorkányság és ördöngösség és ha elolvassuk H ellw ald : Kulturgeschichte cimü müvét akkor megtudjuk, hogy a V II. és V IIL században Trierben 7000 embert égettek el a boszorkányság gyan ú jával terhelten, Bamberg egy püspöke 700 embert küld m áglyára, R ém y nevű biró 800 embert küld m ásvilágra Nancyban és Como felsőitáliai egyházmegyében a lakosság 'egy százalékát pusztították ki ördöngösség1 gyanújával terhelten. A középkori országok büntető igazságszolgáltatása megegyezik a b ­ ban, hogy a legcsekélyebb (mai értelemben vett) bűncselekményt a legsúlyosabb ‘ büntetéssel, rendszerint a halálbüntetéssel, sújtották, me­ lyet mindenütt leggyakrabban a minősített form ájában hajtottak végre.

A

JÖVŐ

I.

1-2.

17'

így pld. Németországban a hamispénzgyártót megfőzték; aki fát hámo­ zott (kérgétől megfosztott) annak beleit a fa köré csavarták; aki határt sértett, azt derékig elásták és a határkőnél agyonverték; a tolvajokat fe l­ akasztották. (Grupp, Kulturgeschichte des Mittelalters.) A világi igazság­ szolgáltatásnál semmivel sem volt különb a főpapoké. Salzburg püspke 1 537-ben a vadásztilalom ellen vétő parasztokat friss szarvasbőrbe varatta és kutyái elé dobatta, melyek elevenen m arcangolták szét.. Frevsin g püspöke pedig ugyanezen vétségért alattvalóit füleiknél fogva a fákhoz szegeztette. (Bartels, dér Bauer.) A régi m agyar jogban kissé liberálisabb felfogás uralkodott, mert nálunk a papságnak sohasem volt oly nagy hatalma, mint Európa más országaiban, azonkivül a nemesi rend is később alakult ki és meglehe­ tősen nagy számmal voltak uralkodóink kik alattvalóik érdekét tar­ tották szemük előtt (Könyves Kálm án, Mátyás) és a fentebb említettek­ hez hasonló kegyetlenségek csak a X V I. századba» a német parasztlázadás és a Dózsa-lázadás hatása alatt voltak. A régi m agyar jogban halálbüntetés járt: . Emberölésért, király rágalmazásért (szt. Istv. II. k.). rablásért, lopásért (szt. László II. 1.). egyháznak megszentségtelenítéséért, azoknak, valamint nemesi kúri­ áknak a fosztogatásáért (1846. L X I. L X II. te.). egyházi javak bitorlásáért, idegen pénzek behozataláért és elfoga­ dásáért (15 2 5 . X X I I I . te).

a szegények nyomorgatásáért (1545. X LIV. te.). =>

a török részére hadiszerek szállításáért (156 3. L X V II. te.). a katonaszökésért, a katonára, ki nemesek vagy jobbágyok lovait' elveszi (159 5. X X IV . X X IX . te.). A Tripartitum halálbüntetéssel sújtja a tolvajokat, rablókat, haram iá­ kat és más fosztogatókat, gyilkosokat és kik a nemeseket m egverik v a g y megsebesítik, vagy házaikat erőszakosan m egrohanják és m ások m ajor­ jait, fekvő jószágait, birtokait feldúlják, avagy elfoglalják. (I. r. 15. c.) A halálbüntetés végrehajtásának a módozatait tekintve a tettenért tolvajt, rablóvezért, és katonaszökevényt akasztással; az emberölést lenyakazással; az egyház elleni bűncselekményt és az idegen pénzek be­ hozatalát tűzhalállal; az egyházi javak bitorlását és az asszonyoknak üzérkedés céljából a katonai táborba való behatolását vizbefuUasztással büntette. A Hármaskönyv szerint a tolvajokat fölakasztani, a rablókat karóbahúzni vagy kerékbetörni, míg a többieket le kell nyakazni. Mielőtt áttérnék az újkorban történt nagy változások ismertetésére nem haladhatok el említés nélkül a középkor legsötétebb korszakát je ­ lentő spanyolországi inkviziciós bíróságok működése mellett. Az eret­ nekséget üldözték. Céljuk elérésére mindent elkövettek, hogy a vádlot­ tat minden eszközzel vallomásra bírják. Az eretnek gyanús embereket a törvényszék elfogatta és a legválogatottabb kínzásoknak vetette alá,, mígnem a tört lábú, kicsavart kezű, összeégetett és leforrázott ember, csakhogy a további kínzásoktól megszabaduljon, beismerő vallomást nen> tett és ekkor ezen vallomás alapján mondta ki a bíróság az ítéletét, mely legtöbbször halálos volt. E kkor egy autó de fé-nek nevezett ünnepiség kíséretében vitték a szerencsétlent a vesztőhelyre többed m agával, ahol szörnyű tűzhalál vetett véget megkínzott életüknek. Az embersze­

18

A

JÖVŐ

I.

1-2.

retet és m egbocsájtás elvének legszörnyiibb arculcsapása volt az inkviziciós bíróságok működése, melyek 300 éves működésük alatt több mint 40.000 embert ítéltek halálra és 300.000-et börtönbüntetésre, am i eg y­ értelmű volt a halállal. A X IX . században szűntek meg. A halálbüntetés kérdésében fordulópont állott be 176 2 m árc 2-án Jean Calas Toulouse-i protestáns kereskedő kivégzésével, akit avval v á ­ doltak meg, hogy legidősebb fiát vallási fanatizmusból megölte. Voltaire volt az, aki e per felülvizsgálatát kieszközölte és ennél kiderült Calas ártatlansága is. Ez eseménynek egész Európában visszhangja támadt és Milanóban francia és olasz tudósokból megalakult egy u. n. kávétársaság, mely a 1 halálbüntetésnek a büntető törvénykönyvekből való száműzetését tűzte ki főcéljául. E társaság hitvallását egy fiatal olasz tudós, névszerint Beccaria Caesare marchese fektette le D ei delitti i delle pene c müvében. Beccaria a halálbüntetést két esetben ismeri el jogosnak: 1) H a la nemzet biztonsága kivánja a bűnös halálát, mert élete ve­ szedelemmel fenyegeti a m egállapított kormányformát, midőn a nem­ zet azon a ponton áll, hogy szabadságát vagy elnyerje, vagy elveszítse, vag y az anarchia idejében, ha a törvények helyét általános rendbontás fo g lalja el. 2) H a a halálbüntetés az egyetlen eszköz, hogy az embereket a bűntények elkövetésétől visszatartsa. (M agyar jogi lexikon, D eleschall). Beccaria ezen második tételét m aga á büntetőjoggyakorlat cáfolta meg. Beccaria müvének jelentős része volt az aboliciós «mozgalom megszü­ letésében és elterjedésében, mely a halálbüntetés .eltörlését tűzte ki főcéljául. Ausztriában Sonnenfels professzor volt lelkes harcosa és a leghangosabb szószólója. Meglehetősen nehéz volt a helyzete, ha tekin­ tetbe vesszük, hogy az akkor érvényben levő Constitutio Criminalis Thereziana, mely az uralkodó osztályok felfogását tükrözte vissza, kö ­ zépkori alapelveken nyugodott. Fáradtságos m unkáját azonban siker ko ­ ronázta, mert II. József 1878 ápr. 2-án eltörölte a halálbüntetést, amit utódja Lipót, sajnos, újból visszaállított. A X IX . és X X -ik században' folyó kodifikációs munkálatokban az abolicionalisták hatása alatt az egyes deliktumok. önállósításával együtt a halálbüntetést is egyre szűkebb térre szorították, mignem egyes ál­ lam ok Btk-éből teljesen eltűnt és ahol megmaradt, ott csak azon deliktumokra szabják ki, amelyek isszonyatos hatásukkal minden más bűncselekményt felülmúlnak. Feleslegesnek tartom az egyes államokban a halálbüntetés életbelép­ tetése körül folyt harcok vázolását és csupán annyit kívánok m egje­ gyezni, hogy Magyarországon a halálbüntetés mellett levők álláspontja győzedelmeskedett Csemegi K ároly büntető törvénykönyvével, m ely a büntetőjog klasszikus iskolájának a terméke. (18 7 8 . V. te.) A történelmi fejlődés befejezéseül fölemlítem, hogy teljesen e l­ törölte a halálbüntetést San Marino (18 18 ) , Toscana (18 5 9 ), Rom ánia (18 6 4 ), Portugália (18 6 7), Hollandia (18 70 ), Olaszország (18 8 9 ), N or­ végia (19 0 2 ), Oroszország ( 19 17 ) , végül 1 1 svájci kanton és számos észak- és délamerikai állam. Megszűntnek tekinthető Finnországban, ahol 18 26 óta és Belgium ­ ban, ahol 1863 óta nem hoztak halálos ítéletet. A X IX . század eltüntette a halálbüntetés minősített végrehajtását

A

JÖVŐ

I.

1-2.

19

-és ott, ahol jelenleg érvényben van a büntetésnek ez a neme a vggre-hajtás módozatai: 1) akasztás (Csszl. Magy. Angi. Bulg.) 2) pallos (Ném. Svéd.) 3) nyakcsavar (Spanyolország.) 4) guillotin (Francia orsz. rajnai tartományok.)5) villamosszék (Északamerikai egyesült áll.) 6) főbelövés (katonai büntető törvénykönyvek.) N evada állam megengedi, hogy az elitéit mérget igyon. ((Folytatjuk.) Burger Miklós.

A m agyar Hiúsági m o zg a lm a k tö rtén ete Csehszlovákiában 1919-től 1925-ig. A csehszlovákiai m agyar sajtóban a m agyar ifjúsági mozgalmakkal "kapcsolatban.az a téves nézet lett köztudomásúvá, hogy a m agyar ifjúsági mozgalmak itt a köztársaságban tulajdonképen csak 1925-ben indultak' m eg. Szükséges, hogy az objektív történelem- számára leszögezzük az alábbi tényeket, am elyek 19 19 — 1925 évek országos ifjú sági mozgalmá­ ról számolnak be. Az első országos jellegű ifjúsági mozgalom a keresztényszocialista -diákok szervezete volt, am ely mozgalom K assáról indult ki e sorok Írójá­ nak kezdeményezésére 1919-ben. ' Mozgásba hozta nemzeti és szociális program jával az egész akkori m agyar ifjúságot, helyi szervezetei KasSáii kivü l Pozsonyban, Léván, Eperjesen és Ungváron alakultak meg. A pozsonyi központi diákszervezet az akkori m agyar egyetemi ifjú ság kö­ zött alakult meg, a Idassai szervezet zömét is a m agyar főiskolások alkották. ! Hatalmas nemzeti és diákszociálpolitikai munkásságáról az akkori újságok elfakult lap jai tesznek tanúbizonyságot, úgy, hogy az évek m últán alakult ideológiai szervezetek mint a Sarló és a Prohászka Kör, csak utánrezgései annak az alapvető munkának, amelyet ez a mozgalom' végzett és amelynek orgánuma a y>Jövőnk« című országos ifjúsági lap volt. A második országos jellegű mozgalom a cserkész mozgalom volt, am ely a csehszlovákiai m agyar cserkész szövetségben igyekezett tömörí­ teni a m agyar középiskolások cserkész csapatait.- Ennek a lap ja volt ab­ b an &z időben a »Mi Lapunké. — Azonban hatósági jóváhagyás hiányában; a m agyar cserkész szövetség tervét nem lehetett tető alá hozni. 19 2 1 május 29-én Prágában m egalakult a M agyar Egyetem i Kör is, am ely azonban később megszűnt. Mindezek a mozgalmak alapvető munkát végeztek a m agyar ifjúság körében és különösen a kér. szocialista diákszervezetek kulturális és diákszociálpolitikai' munkássága maradandó betűkkel van megöröktíve a történelem analeseiben. a. g.

20

A

JÖVŐ

I.

1-2-

A nem zeti gondolat szerepe a nevelésben A főiskolás pályázaton 500 koronás dijat nyert tanulmány.

Szám unkra sajátosan determ inálja úgy a nemzeti gondolatot,, mint a nevelés fogalm át helyzetünk. Tehát mielőtt a kettőnek e g y ­ máshoz való viszonyáról beszélnénk, szóljunk pár szót külön-külön a két fogalom ról. A nemzeti gondolatról ma szeretik azt állítani, — különösen baloldali körökben — h o gy lejárta m agát s nem képes többé töm e­ geket mozgatni. V an az állításban valam i igaz, h o gy ha a nemzet fogalm a alatt an yagi érdekközösséget értenek; ez a feltevés ped ig nem is m esszefekvő dolog most, miután a lib erális-p olgári korok — mint sok m ás hasonló fogalm at — a nemzeti gondolatot is frázissá, csépelték, v a g y alantas érdekek fölé állították cégérnek. H o g y ez nem így van, s h ogy nem is szabad, hogy íg y legyen, nekünk, akik' a m agyarságo t vizsgáljuk, tudnunk és látnunk kell. A kapitalista), világrend keretén belül a nemzeti gondolat nem jelentheti sehol az. alája tartozók ideális anyagi-érdekközösségét. T alán egy m á s-tá r­ sadalm i és gazd asági renden belül lehetséges lesz, de ez m ég ajövő kérdése. N ekünk a nemzeti gondolat most kultúrközösséget — nem m e­ rem azt a szót használni, h o gy l.elki érdekközösséget jelent. T ü z e ­ tesebben: a nyelv tisztaságát, a faj szeretetét — m ég az an yag i é r ­ dekek ellenére is — a m űveltség nívójának emelését. N em lehet t. i, — h o gy az előbbiekre visszatérjek — a m agyarságo t eg y táborba, hozni anyagi érd ekekért; s nos ha lehet, ak k o r is szám olnunk kel], azzal, hogy a kultúrközösség ápolása fontos: i) a m a g y a rsá g e g é ­ szének m egtartása érdekében, 2) m agáért az an yag i érdekközösség: könnyebb kiépítéséért. A nevelést szám unkra szintén két körülm ény determ inálja:: a világhelyzet és kisebbségi helyzetünk. V ann ak t. i. ak ik azt hiszik, h ogy az anyagi, ill. gazd asági v á l­ ság m egoldásával ránk fo g szakadni az aranykor. P e d ig a javarész.m ég azután jö n : a lelkek egym áshoz vezető útjának kiépítése. S z e ­ rény vélem ényem szerint az an yag i válságot nem fo g já k m egoldani, addig, m ig az em berek m eg nem értik egym ást. E zért fontos a v ilá g ­ válságban a lelki rész. A lélek-válság m egold ása pedig csak a. neveléssel szűnik m eg. Term észetesen ily értelem ben a nevelés fo ­ galm át nagyon ki kell tágítanunk. K iseb b ségi helyzetünk szintén azt kívánja, h o gy a nevelés fo ­ galm át n agyon kiszélesítsük. N em csak iskolai nevelést kell érte­ nünk alatta, hanem népnevelést, és — önnevelést. Pl. ha a falu kultú­ rájáért a szlovenszkói m agyar intelligencia nem lép sorom póba rö ­ vid időn belül, katasztrofális csapás éri: m aga m arad, elveszíti m aga. m ögül a nép n agy rétegét. Ö sszefoglalva az eddigieket, a következőket m ondhatjuk: szá­ m unkra ú gy a nemzeti gondolatot, mint a nevelést .determ inálja k i­ sebbségi helyzetünk s a világhelyzet. A nemzeti gondolat ped ig: viszonyba állítva a neveléssel kultúrküzdelmet eredm ényez. H a közelebbről nézzük a problém át, nálunk a nevelést két rész­

A

JÖVŐ

I.

1-2.

21

re kell osztani: iskolai és iskolánkívűli nevelésre. A nemzeti eszme szerep érő l m agyar szempontból Szlovenszkón kevés pozitívumot m ondhatunk, m égkevesebbet tehetünk. N em azért mintha nem v o l­ n a m ondanivaló és tennivaló, hanem m ert a szlovenszkói iskolapoli­ t ik a rebellisnek nevez m inden olyan szót és tettet, m ely iskoláin k­ ban a m agyar gondolatot, a faji ideált említené, acélozná. Azonban egyet le kell szögeznünk: ha azt akarjuk, h o gy a kö.zépiskolásaink n ag y része ne veszítse, el az érdeklődését és felelő s­ ségérzetét a k iseb b ség sorsával szemben, követelnünk kell a történe­ lem tanítás objektivitását. Fölösleges említeni is, hogy elsősorban ;a szülők kötelessége pótolni azt, am it az iskola nem ad m eg. N em szabad figyelm en kívül h agyn i az önképzőköröket.v Az •önképzőkör sokkal több figyelm et érdemelne, mint amit m a kap. >A d iák ság körében a nemzeti gondolat érdekében éppen az önkép­ ző k ö r tehet legtöbbet. D e nem lesz semmi belőle addig, am ig nem .akad egy-két m ecenás, aki pályázatokkal, buzdítással életet önt iaz 'önképzőkörökbe. M a ugyan is a diákjaink jelentékeny h án yada az -önképzőkört nem tekinti egyébnek, mint egyesületesdinek, szórako­ záspótléknak, futbállszezonón kívül. Term észetesen kellene, h o gy az önképzőkörök m ögött terjedel­ m es ifjú sági sajtó álljon, m ely közelebb hozná az önképzőköröket, versen yre serkentené őket és egységes irányt szabna nekik. E g y azonban bizonyos: csak ak ko r tudunk egym ást m egértő 'egyetem i m ozgalm akat létrehozni, ha a középiskolában tudunk e g y gárd át szervezni, щ еіу felelősséget érez a m agyarság kultúrájával szemben. Az iskolánkívűli nevelésben legfontosabb szerepet játszik a népmevelés. Nem m intha a többi problém a nem volna fontos, de mint fentebb említettem, a parasztságnak kell pótolni azt az erőt, amit az intelligencia napról-napra veszít. A népnevelés két legfontosabb tényezője a népsajtó ’ és a nép­ könyvtár. A népsajtó különösen; m ert rajta kell m egkezdeni m agát a népnevelést is. Ezidőszerint a dolog ú gy áll, hogy a dolgozó m ag y ar rétegek pártpolitikai sajtóterm ékeken kívül nem kapnak m ás lapot, m ely helyzetüknek és problém áiknak m agasabb értelm ezését adná. G ondoskodni kell tehát e g y sajtóorgánum ról, m ely a pártok felett Áll és legtisztább form ában hirdeti a kisebbségi m agyar ideált. N ehezebb kérdés a népkönyvtárak m egszervezése. Az an yagi nehézségeken kívül hozzájárúl m ég az a körülmény, h o gy a m agyar -irodalom jelentékeny része Szlovenszkón indexen van, úgy, h o gy «egy nívós és hasznos népkönyvtár összeállítása nagyon fo gas k é r­ dés. Szám olnunk kell m ég azzal a ténnyel is, h o gy úgy a népsajtó, :Jmint a népkönyvtár kérdésében á parasztság köréből, csak a fiatalabb generációra számíthatunk, mint segítő társakra, m ert az -öregek részéről legfeljebb ellenállást kaphatunk. D e nem lezek a legnehezebb problém ák. E z ek inkább technikai kérdések. Ott van az a tény pl., h o gy olvasó közönséget kell c si­ n áln u n k a könyvtárak szám ára. A s a jt j ezt m aga nem tudja elv é­ gezni. E lő a d ó k ra és előadásokra van szükség. C sak azután go n ­ dolhatunk a különböző, kultúregyesüle ek kiépítésére és eg y ség es­ m egszervezésére.

A

22

JÖVŐ

I.

1-2..

A népnevelés kérdése nálunk m ég olyan problém a, m elynek a kezdetén sem vagyun k. M ert bár m egfelelő szakirodalm unk van, a technikai részt illetőleg, hiányzik m ég a szlovenszkói m a g y a r parasztság helyzetének analízise. Előb b ezt kell elvégeznünk, scsak ak k o r léphetünk m unkába. A nemzeti gondolat szerepe a nevelésben szám unkra az egész, kiseb b ség problém ájának jelentékeny részét képviseli. T an u lm á­ n yokban elintézni nem lehet, csak az utat m egjelölni. E g y azonban, biztos; m egoldani csak e g y frázism entes nemzedék fo gja. Sinkó Ferenc.

A m agyar ifjúság és az á lla m n y e lv .*)

-

Ez iskolai év kezdetétől fogva a m agyar tannyelvű középiskolák, felsőbb négy osztályában a szlovák nyelvet redukált óraszámban tanít­ já k : heti 2 érában az eddigi 4 óra helyett. A tanügyi kormánynak ez az intézkedése akaratlanul is azt a gondo­ latot keltheti bennünk, hogy a kormánynak nem intenciója a m agyarifjú ság államnyelvi ismereteit szélesbíteni és tökéletesíteni. E vvel egy- ' idejüleg azonban olyan intézkedéseket tesz, hogy a csehszlovák közép­ iskolákba bevezetik a m agyar nyelv tanítását. A m agyar ifjú ság eddig is handicappal indult az életnek, most ez: a handicap még nagyobbodni fog. E rre nekünk csak egy lehet a felele­ tünk: az államnyelvet akarjuk és : pedig jó l akarjuk tudni, mert ez élet­ kérdésünk, kenyérkérdésünk. Am úgy is nagy nehézségekkel kellett küz­ denie addig is a m agyar anyanyelvű közhivatalnoknak, mert nem volt valam ire való szlovák-magyar szótárunk, amely a nyelvnek éppen azo­ kat az elemeit talmazta volna, amiket a művelt embernek a középiskola­ felsőbb osztályaiban lehetne elsajátítania. Éppen ezért csak örömmel, üdvözölhetjük Hvozdzik Ján o s tariar, volt Hlinka-párti képviselőnek és dr. Bújnák egyet, professzornak a mostan, sajtó alatt levő teljes szlovák-magyar és magyar-szlovák nagy szótárát, am ely az általános, köznapi nyelven kívül felöleli az összes szaktudomá­ nyok nyelvkincsét: a jogot, közigazgatást, a kereskedelmet, pénzügyet,, építészetet, vasútat, szóval a technika minden ágát. Művük itt készül a sze­ münk előtt, mert lapunk nyomdájában nyomják. örömmel hívjuk fel közönségünk figyelmét erre a műre, am elyre m ár tizennégy éve vár. Jó szótárra még annak is szüksége van, aki a nyelvet jó l b írja; a m agyar közönségnek, hivatalnoknak, tanítónak, orvosnak, mér­ nöknek, lelkésznek meg egyenesen kenyérkérdése. Szinte m eghatottsággal olvastam Szvatkó Pálnak a P. M. H. szept, 2 1-i számában írt cikkét a m agyar ifjú ság karrierjéről: igenis, kezünkbekell vennünk a ceruzát és számolnunk, tanulnunk és dolgoznunk, hogy a karrierharcban hátul ne maradjunk s ennek a harcnak a legfőbb eszköze az államnyelv. Tisztelettel hívjuk fel továbbá a m agyar középiskolák mellett m ű­ ködő szülői tanácsok figyelmét arra, hogy gyerm ekeik állam nyelvi ok­ tatásáért az illetékes helyen erélyesen szálljanak síkra. *) E zt a cikket az „Új É let“ 8—9. szám ából vettük át a s z e r k e s z t ő s é g sz iv es b e le e g y e ­ z é s é v e l.

N

A

JÖVŐ

I.

1-2.

23

F I G Y E L Ő IIIMIllllllffillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllM

Ifjú sá g i k é r d é s e k N égy pályamű nyeri dijat a cseh­ szlovákiai magyar főiskolás pályázaton.

1

Az 1 9 3 1. é v i április 19-én és 20án megtartott brünni kultúrankéten a diákpártoió ■ nagybizottság a prágai, brünni é s pozsonyi főiskolás egyesüle­ tek ajánlatai alapján kitűzött pályá­ zatok eredményét szeptember 10-én hirdette ki a komáromi diákkongreszszus alkalm ával rendezett kultúresten Grosscbmid Géza dr. szenátor, az ifjúsági Nagybizottság elnöke. Összesen 12 pályázat volt hirdetve, 10.000 korona pályadíjjal. A pályá­ zaton minden főiskolás résztvelietett. Beérkezett 9 pályamű. A pályamű­ vekhez az ifjúság kultúrreferensei vé­ leményeket adtak le, majd szakbi­ zottság vizsgálta felül. A pályázatok nyertesei; »A szlovenszkói m agyar líra« című tételre beérkezett «Biztató jövő« je l­ igés pályamű szerzője Duka-Zólyomi Norbert dr. 500 koronát nyert. A «Szövetkezeti mozgalom jelentő­ sége a kisebbségi m agyarság jólété­ nek előmozdítására» címmel beérke­ zett egy pályamű «Fejlődés» jeligé­ vel. A bizottság az 1000 koronás díj felét adta ki a pályázónak, aki ismét Duka-Zólyomi Norbert dr. A «Nemzeti gondolat szerepe a mevelésnél« című pályázatra két munka érkezett be, ebből az «Ez az a nép, mely hazájáért halni tud, de élni nem» cimü pályázat nyert 500 ko­ ronát. A szerző: Sinkó Ferenc. A «Szlovenszkó vagy Ruszinszkó valamely m agyarlakta vidékének népegészségügyi helyzetrájza« című pá­ lyázatra egy munka érkezett -be, «Az egészség bizonyos pontig a saját ke­ zünkben van« jeligéjű s pályázója megnyerte a kitűzött díj felét, 500 koronát. Neve: Ónody László.

... I....IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII A többi pályázat nem ütötte meg a kivánt mértéket. Sajnálatos dolog, hogy a pályázók közül egyesek még a m agyar he­ lyesírással is küzködnek. N yolc uj pályatételt írt ki a diák­

pártoló nagybizottság. A főiskolás ifjú ság javaslatának részbeni figyelembevételével újabb pá­ lyázatot írt ki a nagybizottság s a következő tételeket részben újból, —részben először tűzi k i:. 1. A kisebbségi magyarság politikai fejlődéstörténete CsehszlovákiáibanPályadíj 1000 korona. 2. A kisebbségi magyar ifjúság szerepe a nemzeti munkában. — 1000 K. 3. A szlovenszkói és ruszinsikói munkanélküliség és kivándorlás okai. 1000 K. 4. A magyar kisebbség és, a szlo­ venszkói és ruszinszkói többi nemzet viszonya, iooö K. 5.' Az állatteny észté gazdasági je­ lentősége Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar gazdaközönsége szempontjá­ ból. 500 K. 6 . Szociális kérdés és nemzeti esz­ me. 500 K. 7. Szlovenszkó valamely magyar­ lakta vidékének népegészségügyi hely­ zetrajza. 500 K . ■ 8. A magyar értelmiség válságá­ nak megoldása Szlovenszkón és Ruszbnszkón. 500 K. A pályázatok feltételei: 1. Pályázhat minden m agyar fő­ iskolás diák, aki a Csehszlovákiai M a­ gyar Akadémikusok Szövetségében működő egyesületek valamelyikének tagja. 2. A pályázat jeligés. 3. A pályázat legnagyobb terjedel­ me nem lehet több két nyomtatott ívnél. (Kb. 32 géppeb írt oldal.) A pályamunkák egy oldalon géppel ir-

24

A

va adandók be a Szövetség kultúrreferensénél. H atáridő: 19 33. március 1. Kívánatos volna, ha a pályázatok £ jövőben nagyobb sikert érnének eL mint a múltban.

165 főiskolás nyert ellátást a Magyar menzákon. A Komáromban tartott országos m agyar diákkongresszussal egyidejű­ leg ugyanott tartotta meg a társa­ dalmi nagybizottság és a menzabi­ zottság is ülését szeptember 1 o-én dél­ után a kulturpalota képtártermében Grosschmid Géza dr. szenátor el­ nökletével. Jelen voltak Törköly J ó ­ zsef dr., Dobránszky Ján o s és Holota Ján o s dr. képviselők, Füssy Kálmán és Richter Ján o s szenátorok, Eszterházy János, Aixinger László dr., Alapy Gyula dr., Gidró Bonifác főgimn. igazgató, Janson Jen ő . tanár, Irmán K lára dr. Az ifjúság véleményének figyelembevételével dacára a nehéz viszonyoknak a menzabizottság 165 m agyar főiskolás számára tette le­ hetővé tanulmányaik folytatását. A prágai menzára való felvételét' kérte 15 0 tanuló felvétetett ingyenesnek 46 tanuló, félingyenesnek 66 tanuló, elutasitatott 38. A pozsonyi m agyar menzára való felvétel iránt 57 hallga­

JÖVŐ

I.

1-2.

tó, ezek közül 7 hallgatót egész, 26 hallgatót, félsegélyben részesitett a bi­ zottság. 2 hallgató kérvénye á ta­ nulmányi előmenetel, 5 hallgatóé a vagyoni viszonyok közelebbi m egvilá­ gításáig függőben van. A többi 17 kérvényt elutasította, még pedig he­ tet azért, mert a pozsonyi tanító­ képző kurzusra nem vették fel őket, 10-et pedig azért, mert segélyezésüket vagyoni helyzetük a többinél kevésbé igazolja. A brünni német műegyetemi tanulók közül menzasegélyben része: sitett a menzabizottság 7 folyamodót, és pedig kettőt egész, ötöt félsegélygélyben a brünni cseh főiskolát láto­ gató folyam odók közül pedig egyet teljes, 1 2-öt félsegélyben, 4-nek ügye függőben van, 7 elutasítva.

A főiskolai d ’ákklubok kérdését a következőképpen oldotta mmeg a nagybizottság: a prágai klu­ bot költségkímélés okából a volt E rzsébet-leányotthon helyiségébe helye­ zi át, Brünnben az eddigi alkalm at­ lan helyiség helyett újat bérel s a pozsonyit a jelen keretekben tartja fenn. A leányotthonok kérdésében a bizottság akként határozott, hogy kellőszámu jelentkezés esetén a P rága Smichov, Havlicková 10. alatti he­ lyiséget tartja fenn.

A fia ta l m agyar szocialista in tellig en cia könyve

A sarló legyében

a Sarló 1931-iki kongresszusának vitaanyaga .>

—

Szerkesztette BALOG H EDGÁR.

A TARTALOM BÓL : A csehszlovákiai magyarság helyzete. A z intelligencia szerve­ zése. A csehszlovákiai m agyarság népi, polgári és harcos proletórkulturója. A keleteurópai kérdés. Diákság és ijjúmunkásság. 4 MÜMELLÉKLETJ

200 O LD AL!

FOTOM O N TAZS-CIM LAP!

Ara 20 korona, diákoknak 10 korona. Megrendelhető : „S arló P ozso iy, Lörinckapu 24“ címen.

A p rág ai M agyar A L a J emiLuso it li ő re évLönyve 272 oldal.S zerkesztette: ORBÁN LÁSZLÓ.

272 oldal.

A főiskolás egyesületek íagiai számára csak 1 5 kor.

A

JÖVŐ

1.

25

1-2.

T á r s a d a lm i k é r d é s e k

az ipar fejlődése korában indokolt is volt, ma már fölöslegesek és nem szolgálnak a gazdasági produktivitás emelésére. A túlzott vámvédelem ma már csak az érdekeltek kis csoport­ jának megnemérdemelt és igazság­ talan hasznának biztosítására szolgál.

A csehszlovák vámrendszer hibái­ ról és káros hatásairól.

•értekezik a »Hospodársky Rozhled« f. hó 15-iki számában Dr. Vavrecka Hugó a B at’a művek mostani vezér­ igazgatója. A »Neracionelní vyvozní A túlmagas vámok vezettek ná­ politika cím alatt megjelent cikkéből lunk bizonyos termékek árkarteljeikiem eljük a következő részleteket: nek a megalakulásához, mely termé­ «Vámrendszerünkre a legjobb aka­ keket egyébként a belföldi ipar to> rattal sem lehet elmondani, hogy a gazdasági szükségszerűség és észszerü- vább finomítja a kivitel számára. — ség diktálta létrejöttét. Gyakran sújt­ Ezek a kartelek az igazságtalanul ma­ já k szinte fantasztikus vámok a fé l­ gas vámokat a legnagyobb kegyet­ árukat s az oly árut, amelyre a kivi­ lenséggel használják ki, ennek követ­ tel számára dolgozó iparnak nélkü­ keztében nálunk az ipari alaptermé­ kek ára a világáraknak a kétszerese, lözhetetlenül szüksége van. . A bellözhetetlenül szüksége van. A bel­ sőt háromszorosa. A jó jövedelmező­ ség idejében a belföldi finomító ipar földi termelés védelmének ürügye alatt gyakran az érdekeltek nagyon ■ezekkel a magas árakkal még csak szűk körének érdekeit védik a köz­ megküzködött valahogyan, ma azon­ gazdaság egészének s az állam pénz­ ban, am ikor a kivitel napról-napra csökken, 'akkor a csehszlovákiai áru a ügyi érdekeinek ellenére és sereimére. külföldön nemcsak, hogy a magas Ennek a hamis gazdasági politikának legszámosabb példáját találjuk a ter­ vámokba ütközik, hanem versenykép­ melési alapanyagok vámvédelménél, telennek bizonyul a más kiviteli álla­ mint amilyenek a vas, a cement; kő­ mokban olcsóbban termelt áruval szemben. Ilyen viszonyok között a olaj stb. s a vegyi ipar valamennyi magas csehszlovák vámok a nemzetnyersanyagánál és termékénél. Közérdekből szükséges ugyan bizo­ gazdaság számára egyenesen öngyil­ nyos termelési ágak védelme (neve­ kosság számba mennek. lő vámok), amig ezen új iparágak Vavrecka dr. példaképpen a követ­ megnemerősödnek, de mindent csak kezőket idézi: (Az árak io o kg.-ként mértékkel. Ha ezen vámok létezése' Kc-ban értendők.) Áru Rúdvas Abroncsvas ( 13 x 0.2) öVrösrézhuzal Ü veg (1.7 x 2 .1) Cseppfolyós ammóniák Parafin Stearin Fehér salétrom Kén sav Sósav Káliumchromid Nátriumchromid Ipari só *) B ehozatali tilalom.

Világpiaci ár 60.— . 280.— 465.— 950.— ■

340.— 240.— 540.— '

117— 44-— 2 °. --484.— 386.— r 5-—

-

Vám és adó megterhelés 42.— 95-— 59°-— '791 — 472 — 1 4,9 -— 232 .— 1 1 4.— 19.80 2 0 .11 16 3 — 16 0.— *

Csehszlovák ár 14 0.— 352.— 650.— 1735-— 1925.— 385-— , 725.— 2 0 1.— ss . 43-— 631 — 534-— . 42.—

26 Vavrecka mérnök nézete szerint a csehszlovák vám tarifa kidolgozatlan­ sága és egyenetlenségei az itteni ki­ viteli ipar válságának a főokozói. — Éppen azért elérkezett az autonóm vámtarifa revíziójának legfőbb ideje. A helyes termelési és kiviteli politika szempontjából csökkenni kell a nyers­ anyagok és féláruk vámját, valamint azokat a vámokat, amelyek lehetővé teszik a túlzottan védett termékek in­ dokolatlanul és megnemérdemelten magas árát ( O-ó.)

Az ifjúság állásfoglalásáról a Csehszlovákiai Magyar •T udo­ mányos Társaság mellett.

A

JÖVŐ

I.

1-2,

elnöke: Orbán Gábor pozsonyi közép­ iskolai tanár, ta g ja i: Antal Sándor, a. Reggel c. magyarnyelvű korm ánylap szerkesztője. Surányi Géza, ugyan­ csak a R eggel szerkesztője, V árady Aladár, a Csehszlovákiai M agyar N ép szava szociáldemokrata korm ánylap szerkesztője, Szerényi Ferdinánd taní­ tóképzői igazgató, Fark as Gyula kö­ zépiskolai tanár, A ngyal Géza, fes­ tő, Győry Dezső és Sziklay Feren c írók. A bizottság a cégérnek felhasz­ nált G yőry Dezső és Sziklay Ferenc valódi m agyar írókat kivéve a ko r­ mány által kinevezett kormánypártilag exponált, vagy függő emberek. A z ifjúság nem látja tehát biztosított­ nak, sőt a legnagyobb mértékben ve­ szélyeztetve érzi a T ársaság politi­ kamentes működését. Nem tudja ezen­ kívül, hogy a fentnevezettek igen ke­ vés kivétellel a m agyar művészetek és tudomány körében valóban szerez­ tek-e olyan érdemeket, mely őket e g y ilyen 'legfelsőbb reprezentatív fórum vezetésére érdemesítené ?

Pozsonyban 19 3 1. november 8-án alakult meg a Csehszlovákiai M a­ gyar Tudományos Társaság. Célja a m agyar irodalom, képzőművészet és tudomány pártolása Szlovenszkón és Kárpátalján. A társaság M asaryk köztársasági élnök úr egy millió koro­ nás alapítványából meríti anyagi esz­ közeit. Az alapítással kapcsolatban egye­ Mindaddig tehát, mig a társaság sek az ifjúság csoportjait a társaság élén a politikától távolálló, független, melletti állásfoglalásra akarják bír­ valóban író művész és tudós egyéni­ ni. : '■ ségeket nem lát, véleményem szeAz ifjúság tudja azt, hogy a szlo­ . rint az ifjú ság álláspontja a Csehszlo­ venszkói m agyarságnak szüksége van vákiai M agyar Tudományos T á rsa ­ egy irodalmi, művészeti és tudomá­ sággal szemben csak tartózkodó és nyos felsőbb reprezentativ fórumravárakozó lehet. ( b. k.) mely egységesen irányítaná a szlo­ Pillanatfelvétel a sajtó — világj venszkói m agyar kultúrmunkát. — kiállításról. Természetes tehát, hogy örömmel üd­ vözöl minden olyan törekvést, mely Az annyira agyonreklámozott kas­ egy független, politika mentes és tisz­ sai sajtó-világkiállítás a legtávolabb­ tán kulturális célzattal működő tár­ ról sem felelt meg a hozzáfűzött re­ saság alapítását tűzi ki feladatául. — ményeknek. A kiállítást a »Slovensky Azt azonban ismételten kihangsúlyoz­ Vvchod« főszerkesztője rendezte, s a j­ za, hogy az ilyen alakulásnak függet­ nos ugyanabban a szellemben, amit s lennek és politika mentesnek kell len­ lapja képvisel. Ennek a kiállításnak nie. A politikának ugyánis semmi he­ elsősorban a csehszlovákiai összes sa j­ lye sincs a művészetek és tudomány tótermékeket, tekintet nélkül a po­ körében. litikai pártállásukra, kellett volna fe l­ A Csehszlovákiai M agyar Tudo­ sorakoztatnia. És mit láttunk ? A k i­ mányos Társaság jelenlegi összeté­ sebbségi, úgy a m agyar, mint a né­ telében éppen nem mutataj ezt a met sajtó, jóform án szóhoz sem ju ­ tulajdonságot. Az előkészítő bizottság tott, mert eltekintve egy-két ko r­

A

JÖVŐ

I.

27

1-2.

mánytámogató napilapot, mellőzték ezeket. A kiállítás kétségtelenül nyújtott érdekességet is exotikus újságjaival, amelyeket nem mindenkinek volt a l­ kalm a eddig látni. Kultúremberre — azonban fájó sebként hat, midőn azt látja, hogy a nagy német magazinok, kiváló m agyarországi szaklapok stb. nem kaptak helyet. Általában az európai rész még na­ gyon sok kívánni valót .hagyott hát­ ra. A kiállítás anyagának az elrende­ zésében is bizonyos zűrzavar uralko­ dott, így pld. egyes sajtótermékek öt-hat példányszámban voltak látha­ tók, mások viszont csak egyben, ket­ tőben. A plakát kiállítás pedig annyira hi­ ányos és gyenge volt (a német el­ nökválasztási plakátok képviseltek va­ lam i érdekességet), hogy nem is ér­ demes foglalkozni vele. (b. m.)

A külkereskedelem visszafejlődése Az utolsó két év alatt óriási mér tékben esett vissza a külkereskede­ lem, amit az alábbi táblázat bizonyii Visszafejlődött A behozatal A kivite Németországban 66o/o-al 490/0-a Belgiumban 500/0-al 400/0-a Spanyolországban 62 0/0-al 70 o/0-a Franciaországban 510/0-al • 510/0-a Angliában 390/0-al 4 7 0/0-a M agyarországban 590/0-al 700 / 0 -a Olaszországban 520/0-al 46 0/0-a Lengyelországban 63 0/0-al 5 8 0/0-a Romániában 61 0/0-al 42 0/0-a Svédországban ' 260/0-al 340/0-a Svá j cban 2 1 o/0-al 5 9 o/0-a Csehszlovákiában 480/0-al 6io/0-a Jugoszláviában 590/0-al 62 0/0-a Argentínában 5 4 o/0-al 3 1 0/0-a Brazíliában 440/0-al 2 1 0/0-a Kanadában 6o 0/o-al 490/0-a E gyesült Áll.-bán 580/0-al 63 0/0-a Ja p ánban 3 7 o/0-al 53 0/0-aj A nagy visszafejlődésnek az oka a sok mindenféle, a józanésszel ellen­ kező kereskedelmi korlátozás. íg y :

Import korlátozások vannak: Német­ országban, Ausztriában, Belgium ­ ban, Dániában, Spanyol országban,, Észtországban, Franciaországban, Gö­ rögországban, Magyarországban, N or­ végiában, Olaszországban, Lengyelor­ szágban, Romániában, Svájcban, — Csehszlovákiában és Törökországban..

Devizakorlátozások vannak: N é­ metországban, Ausztriában, Bulgáriá­ ban, Dániában, Észtországban, Gö­ rögországban, M agyarországban, Lett országban, Norvégiában, Romániában Csehszlovákiában, Törökországban és. Jugoszláviában. Meddig fogja még a nép tűrni ezt az őrületet, amely lassan minden ál­ lam gazdasági életét aláássa ? Mikor kerül már a politikai élet irányítása, hozzáértők kezébe r ( O-ó.)

H ódit a helyes közgazdasági politika. A népszövetség genfi titkárságának legutóbbi hivatalos jelentése szerint a mai napig a következő országok függesztették föl a felesleges ■ lu­ xusnak. bizonyúlt aranystandardot: — Anglia, Argentína, Uruguay, Brazília, Csile, Venezuela, Paraguay, Peru,. Svédország, Norvégia, Dánia,. Portu­ gália Egyptom , Bolívia, Finnország,. Japán és Görögország. — Reméljük,, hogy a középeurópai államok sem fognak sokáig késlekedni az arany borjú trónjának ledöntésével.

A lapra vonatkozó őszinte kritikákat köszönettel fogad a Szerkesztőség.

r28 M agyarok a Los Angelesi olimpiászon. Még alig csendesedtek el az iz-galmak, amelyeket a los-angelesiolimpiász idegölő küzdelmei váltot•tak ki s az egyes országok ünnepélyes -keretek között fogadták hazaérkezett, dicsőséget szerzett fiaikat. A kis M agyarország, am elyről oda_át az Ú jvilágban — mi tagadás — bizony nem nagyon tudták, hogy egy­ általában létezik-e, a sport árán mu­ tatta meg életerejét és azt, hogy nem .lehet egy ilyen népet, amely őstehet­ ségeknek megszámlálhatatlan meny nyiségével rendelkezik, háttérbe szo­ rítani. A derék m agyar gárda hat olim­ piai bajnokságot szerzett, s ezzel a ti épek versenyének ranglistáján a ha­ todik helyre küzdötte fel magát. Kolosszális, szinte érthetetlen tel­ jesítmény eg y legyőzött országtól, — .ahol a leromlott gazdasági viszonyok 'következtében szinte lehetetlen a te­ hetséges versenyzőknek teljes mér­ tékben való kifejlődése. S ha hozzávesszük azt a sok kudar­ cot, am ely fiainkat az olimpiai játé­ kok első felében érte, nem mehetünk -el anélkül, hogy meg ne hajtsuk az -elismerés zászlaját azok előtt, akik a küzdelmek második felében orosz­ lánként harcolva, behozták a sok vesz '.teséget. Azonban a legnagyobb dicsőség kö­ zepette lehet legjobban észrevenni a legnagyobb hibákat is. Ez pedig a tömegsport hiánya. Most, hogy befejeződtek a los-an;gelesi olimpiász versenyei, itthon, a •sport illetékes tényezői kell, hogy ösz-szeüljenek, leszűrjék és megvitassák .az ottani versenyek tanulságait, mi­ képpen volna lehetséges az ott szer­ zett tapasztalatokat a m agyar sport érdekében hasznosítani. Véleményem szerint, ha tényleg, — .ami nagyon valószínű — összeül a “tapasztalt dolgok megvitatására ilyen ^bizottság, akkor annak a célja és el­

A

JÖVŐ

I.

1-2.

gondolása elsősorban kell, hogy a tö­ megsport fejlesztésére irányuljon, — mert természetes, hogy minél n a­ gyobb tömeg áll az aktív sportolás szolgálatában, annál nagyobb szám­ ban bukkannak fel olyan egyéni ver­ senyzők, akik világviszonylatban is m egállják helyüket. Ez csak természetes, logikusan gondolkodó ember ennek nem mond­ hat ellen. Mert am íg tömegsport nincs, ad ­ dig csak egyes kivételes tehetség buk­ kanhat felszínre, a puhányabbja pe­ dig rejtve marad a névtelenség ho­ mályában. Már pedig az egyetemes sportnak a szorosan vett értelemben nemcsak az a célja, hogy világviszonylatban is nagyságokat neveljen, és ezzel sze­ rezzen fajtáján ak dicsőséget, hanem hogy tömegeket nyerjen meg céljá­ nak, hogy maguk a tömegek ism er­ jék fel a sport mindent átfogó ha­ talmát és ha ez megvan, akkor igen akkor törekedhetünk e nemes versen­ gés maximumának a kirobbantására. Mindent egybevetve, minden m a­ gyar érzelmű ember, m ég az is, .aki a sportot a ködös fátyol homályán k e­ resztül nézi, kell, hogy örüljön a losangelesi m agyar sikereknek. Hiszen ezek a fiuk igazi m agyar virtussal, soha nem lankadó győzniakarással küzdöttek és sikerült is el­ érni ök, hogy a főárbócra hatszor kú ­ szott fel a győzelmet jelentő m a­ gyar lobogó! Hatszor szökött könny az ottle­ vő m agyarok szemeibe nem sós, édes kö nny, am ely végigpergett arca i­ kon, anélkül, hogy csak egy pilla­ natra is arra gondoltak volna, hogy letörüljék. ; S a m agyarok ismét tanúságát a d ­ ták annak, hogy a világ legsportratermettebb nemzete, am ely tény kell, hogy mindenki tudomására . jusson, hogy felfigyelejnek rá ott is, ahol a maroknyi m agyarságról eddig még sohasem hallottak! Szőke László.

A

JÖVŐ

I.

1-2.

29

Főiskolái mozgalom Nemzeti gondolat és vallásos érzés. Nagyon nehéz probléma a teljesen m agyar nemzeti alapon álló zsidó» vallásu főiskolás ifjú ság elhellyezkédésének lehetősége az egyes eszme­ csoportok, illetve áramlatok keretein belül. N agyon kényes kérdés, mondják egyik és másik oldalon, piszkálni nem jó, hagyjuk aludni az alvó oroszlánt. A munkánk nem juthat kellő eredményre, ha egy ilyen fontos kér­ dést nem hozunk a felszínre, állásfoglalásunkat nem szögezzük le, il­ letve nem vitatjuk és nem hallgatjuk meg az egyes irányok ezen problé­ mát érintő véleményét és nézetét. Kell, hogy ezen fejtegetéseket a maga. valódiságában, igazában és őszinteségében pertraktáljuk, mert csak e l­ hozhat kellő eredményt 'cs megoldást. Tényként megállapítható, hogy nehéz a helyzet különösen pedig: nehéz volt eleinte, m ikor a m agyar ifjúsági egyesületek nagyobb ré­ szének már a neve se engedte meg, hogy a m agyar nemzeti alapon állózsidó vallású főiskolás ifjúság, mely magát épen, sőt talán jobb m agyar­ nak tartja, több m agyar öntudattal és önérzettel rendelkezik, elhelyezkedhessék ezeknek keretein belül. A helyzet sok ponton még mai napig sem javúlt, hiszen tudjuk, hogy léteznek még keresztény jelzővel ellátott egyesületek, melyek m aguk­ ról azt hirdetik, hogy ez csak szimbólumot jelent és teljes liberalitásukról biztosítanak, a öntudatos, de magát meg nem tagadó, más vallású főiskolás ifjú ság elől az együttmüködés lehetőségét elzárják, nem gon­ dolván arra, hogy a m agyar ifjúsági mozgalmakat, illetve egyesületeket,, ilyen módon kisajátítani és a kaszt rendszert kimélyíteni, az együtt­ működés lehetőségét eleve elzárni, nem kívánatos. Jelen sorok nem támadó célzatuak, hanem tisztán az ‘ együttmű­ ködés lehetőségét, illetve kifejlesztését és eredményre juttatását célozN agyon kellemetlen hatást váltott ki egy olyan mozgalom ellen tett kitétel, melyet egyesek úgy tüntetnek fel, mintha ez a m agyarság egy­ ségének a megbontására irányulna s a m agyarság egységét mintegy — megtorpedózná. Ezen kérdés joggal feltehető azoknak, akik hozzájárultak és segí­ tették oly irányzatoknak a kialakulását, melyek eddig az együttműködéslehetőségét csirájában megakadályozták, kiknek üdvös volt, oly szélső­ séges irányzat kiépítése és táplálása, ahol a nemzeti gondolat csak má­ sodrendű alárendelt faktorként szerepel. Ezen irányzat nem az egység, m egalakításáért és kiépítésért állt síkra, hanem más célokat szolgált,, melyek sok esetben azok ellen irányultak, akik a m agyar nemzeti gon­ dolattal áthatva, sajátjaival meghasonulva ezen gondolat szolgálatábaállottak és teljes ténykedésüket és életük minden lépését ezen eszme érdékeben fejtették ki. Hosszú vajúdás után létesült egy olyan mozgalom, melynek átfogóereje túlhaladt az eddigi lehetőségeken, mely a kisebbségi m agyar gon­ dolat érdekében lerombol mindenfajta vallási, társadalmi különbséget,, csak egy gondolat vezeti, az egyetértés és a nemzeti érzés.

r

30

A

JÖVŐ

I.

1-2.

Ezen magasztos megmozdulás ellen tüzelnek az ismeretlen szerző által az idei komáromi kongresszuson kiadott szemelvények, m elyekIdadója magát meg nem nevezi. Nem kívánatos e gondolatokat részletesebben fejtegetni, hiszen min­ denki tisz'tán láthatja, hogy természetes alapokon nyugszik a szélső­ ség e s irányok védekezése és kapálódzása, mert félnek, ■ hogy az új •egységes áramlat hatása következtében kénytelenek lesznek eddigi pozíció­ jukat feladni. A!rmál nagyobb ujjongással kell fogadnunk az új irányt, melynek k e­ retein belül mindenki m egtalálja a helyét, mindenkinek alkalm a nyílik a munkára, mely csak akkor vezethet kielégítő eredményre, ha m agában foglalja az összességet. E kérdés tángálj a egyúttal a zsidó vallásu, m agyar nemzeti alapon álló ifjúságot, mely nyugodt szívvel mondhatja ezúttal, hogy m egtalálta azt, amit keresett, am ire annyi ideig kénytelen volt egyesek elzárkózása miatt várakozni, a m agyar egységes keretet, melynek határain belül minden önm egtagadás nélkül helyezkedhetik el. Örömmel és szívünk minden melegéből kell résztvennünk az építő munkában, amelyet eddig sajnos inkább rombolónak, mint. építőnek; lehetett definiálni, remélhetőleg ezúttal megszűnik a m agyarság életéban, oly gyakran, annyi bajt hozó, egymás ellen folyó, szítás, belharc és egyenetlenség. Egységünk a legnagyobb erő, mely ha m egvalósúl, büszkén dacol­ hatunk minden támadás ellen, melynek feladata minket és kultúránkat a föld színéről elsöpörni. Legyünk egyek és csak ezen eszme vezéreljen bennünket, melynek minden gondolata a magyarságunkhoz kötött szeretettel és a szebb jö ­ vő érdekében kifejtett munkánkkal van egyesítve. Rajtunk múlik, vájjon élni, vagy halni akarunk...!

Dr. Wirknwnn János.

A Cs. M. A. Sz. VII. orsz. kongresszusa Komáromban. A múlt év a gazdasági depresszió jegyében telt el. Ez nyomot hagyott diákmozgalmainkon. Semmi lendület, nincs vállalkozási kedv, hiányzik a kezdeményezés szelleme. Minden erőnket eddigi intézmé­ nyeink föntartására fordítjuk. íg y ér bennünket a vakáció, uj gondolatok, új tervek nélkül, csupán a jövőbe vetett hittel. És a pósta eg y szép nyári napon kikézbesíti a Csehszlovákiai M agyar Akadémikusok Szövetsége tisztikarának a Kom árom i M agyar Akadetnikusok Egyesülete lelkes sorait. — A komáromi ifjú ság új munkára hivja fel a kisebbségi m agyar diákságot vendégszeretetével lehetőséget Іе г е т іѵ е jövő terveink megbeszéléséhez. így hívja össze a Cs. M. A. Sz. a köztársaság m agyar nemzetiségű főiskolásait V II. országos kongreszszusára, melyet már-már majdnem kénytelen volt elejteni. Szeptember io-én Komáromba küldte a m agyar vidék minden m a­ g y a r városa egy-egy fiatalját, szeretetteljes üdvözletét és a m agyar sziv remegését jövő harcosaiért.

A

JÖVŐ

I.

1-2.

31

A Jó k a i egyesület gyönyörű kultúrpalotájában nyitja meg a kongreszszust Dr. Brükk Sándor elnök. Fölvázolja összejövetelünk célját: az egyes ideológiai csoportok állandó küzdelme lehetetlenné teszi egységes diák­ munkánkat. Küszöböljük■ ki az \elmélétek harcát és rakjak le a régi diák­ leg.yesületek. keretében kölcsönös megértésen és szeréteten felépülő egy­ séges diákmunka alapjait. Dr. Grosschmid Géza szenátor a Diákpártoló Nagybizottság elnöke a m agyar társadalom szeretetéről és tám ogatásáról biztosítja az ifjú ­ ságot. Rámutat arra a sok-jsok veszélyre, csábításra, amelyek ma ezer ol­ dalról fenyegetik a m agyar diákságot. A csillogó ígéretek ne szédítsék m eg és maradjon azok mellett, akik bár szerény támogatást tudnak csak nyújtani, de ezt minden érdek, minden eUenszolgálatásra várás nélkül az apáknak fiaik iránti szeretetéből teszik. Dr- Törköly József képviselő, a M agyar Nemzeti Párt elnöke üdvözli a kongresszust s arra kéri az ifjúságot, hogy maradjon meg mindenkor és mindenhol magyarnak. Ezután Richter János szenátor meghatódottan tolmácsolja az ifjú ­ ság iránt érzett igaz .szeretetét. A m agyar társadalom nagy számmal megjelent vezetőégyéniségtei közűi még Füssy Kálmán szenátor, Dr- Szíjj Ferenc (a vendéglátó Jó k ai egyesület nevében), Dr. Alapy Gyula (a Szlovenszkói M agyar Kultúr Egyesület nevében) és Szo'mbdthy Viktor (a komáromi sajtó nevében) üdvözölték a kongresszust. Végül az ifjúsági megnyilatkozások következnek. A kongresszust üd­ vözölték : Nagy Árpád a komáromi, Baráth 'László a prágai, Szalay Ferenc és Szabó Károly a brünni, Dióssy Kornél a pozsonyi, Dr. Wirkmann JáHos a kassai, Smkó Ferenc az ipolysági, Lamy József & losonczi, Havas Tibor az ungvári, Hegedűs Ödön az érsekujvári és Weinberger Tibor a ri­ maszombati m agyar főiskolás egyesületek nevében. A sort. Rády Elemér és Veress László zárták be, akik a Prohászka Kör, illetve a rimaszombati M agyar Munkaközösség nevében üdvözölték a kongresszust. Ezek a nyilatkozatok minden egyszerűségük mellett híven tükrözik vissza a tényt, hogy a magyar ifjúság belátja az összefogás szükség'esiséglét és minden törekvése a szlovenszkói magyar kisebbség jövőjének biztosír tására irányúi. — Az üdvözlő levelek,és táviratok felolvasásával ért véget) az első plenáris ülés. Délután zárt bizottsági ülések. Itt a diákság aktuális problémáit és terveit tárgyalta. A bizottságok határozati javaslattal minden indít­ ványt — eg.y h ijjával — (mely szerint kivánotos volna diákparlament elnevezés alatt az egyes diákfrakciók által felvetett ideológiai problémák megvitatása) elfogadtak és kimondották, hogy mindenkor és mindenütt a Cs. M. A. Sz. kongresszusa tartja magát eddigi működése valamint alapszabályai alapján illetékesnek arra, hogy a csehszlovákiai magyar diákságot képviselje, meri egyedül ez a szerv képviseli maradék nélkül az összdiákság érdekeit, amelynek tagja lehet minden m agyar főiskolás Világnézeti és egyébb külömbségre való tekintet nélkül• A határozati ja ­ vaslatokat a plénum utolsó ülésén tárgyalta a záró ülés ismertetésénél még visszatérünk e tárgyhoz. Este a kultúrpalota nagytermében nagysikerű .kultúrestet rendezett a Komáromi M agyar Akadémikusok Egyesülete. Nagy Árpád elnök beve­ zető szavai után Dr. Grosschmid Géza szenátor hirdette ki a főiskolás

32

A JÖVŐ

I.

1-2-

pályázatok eredményét és az 19 3 3 március i-én lejáró új pályatételek kiírását. A pályázatokról lapunk más részén (1. a Figyelőt) hozunk is ­ mertetést. A pályázati eredmények kihirdetése után ügyesen összeállított m űsor keretében a komáromi koszorús Dalegylet művésziesen kidolgozott dán­ iaival, Pfeiffer László két Kosztolányi költemény remek interpretálásá­ val, Molecz Margit operaénekesnő behízelgő hangon előadott müdalokkal és operaáriákkal, Veress László brilliáns technikával és igaz m agyar szívvel előadott nótákkal szereztek feledhetetlen művészi élményt az -est lelkes közönségének. Dr. Ketiessy Kálmán előadása az igazi tudós mun­ káját ismertette meg az ifjúsággal. Buzdító szavai viszhangra találtak minden ifjú lelkében. Vasárnap délelőtt a nagy m agyar mesemondó Jó k a i Mór szülőházán, elhelyezett emléktáblát koszorúzta meg a kongresszus. Az ifjú ság nevé­ ben ifj. A lapy Gyula mondott lendületes beszédet, amelyben á ma fiatal­ ságának szeretetét és kegyeletét fejezte ki. Este a vendéglátó egyesületnek vendégei tiszteletére rendezett b á lja zajlott le. A megjelent nagyszámú és előkelő közönség a hajnali órákig; mulatott s a komáromiak állitása szerint régen nem volt ilyen sikerűit táncestély Komáromban. Hétfőn délelőtt vette kezdetét az ifjúság eszmei' ankétja. Minden, előadás nagy vitát váltott ki, ami nagyban hozzájárult a diákság szellemi­ állásfoglalásának kialakulásához. Az egyes előadásokkal, részletesebben. nem foglalkozhatunk, de föntartjuk magunknak a jogot, hogy lapunk, későbbi számában egyetLegyet közöljünk. Előadást tartottak: Szalay F erenc »A m agyar ifjúság», Varga Sándor »Az egyetemi ifjú ság viszonya az iparosifjúsággak cimen és Ludwig Aurél »A M agyar Munkaközösségről«. Az ifjúsági viták után Dr- Grosschmid Géza szólalt föl lés meggyőző­ beszéd keretében kérte a diákságot, hogy gondolatait és terveit a m ár fönnálló keretek között igyekezzen megvalósítani és ne forgácsolja széf erejét újabb és újabb alakulatok létrehozásán,^. Az előadások és viták után felolvasták a múlt évi kassai konresszusjegyzőkönyvét, m ajd a bizottságok referensei számoltak be' a plénum előtt tárgyalásaikról. . ' A Kassai és Környékbeli M agyar Főiskolai H allgatók Egyesületei nevében Orbán László indítványozza a fenntnevezett egyesület kiadásában, megjelenő »A Jövő« c. lapnak hivatalos orgánummá való elfogadását. A lap célja az ifjúságnak semleges terepet nyújtani nézeteinek minden, ideológ.ai csoport nyomásától mentesen való kifejtésére és ezért bizonyoskérdések m egvilágítása révén legalább is diákkérdésekben az együttmű­ ködés lehetőségét megteremteni. A kiadás és szerkesztés m unkáját az: egyesület m agára vállalja. A Cs. M. A. Sz. a m aga részéről felügyeleti h a­ táskörrel Dr. Brükk Sándort bízza meg, mint szövétségi főszerkesztőt ésegy bizottságot, amelynek tagjai Sztranyovszky György, Kavasch Jenő és Zapf László. A kassai helyi szerkesztőség tagjai Balla László, B urger Miklós, Gerhard Kálmán, Koraelv Károly, Merényi Imre, Orbán László,. Schmitz Károly és Dr. Wirkmann János: Az uj hivatalos lap tulajdonképpen a «Magyar Diákszemle« örökébe^ lép, amely a diákságon kívülálló okokból ideiglenesen szünetelt. A kassai egyesület érdeme, hogy most olcsóbb kiadási lehetőséget keresve és a. lap anyagi kockázatát vállalva lehetővé tette, hogy ismét önálló sajtóvaL

A

JÖVŐ

I.

1-2.

33

mutatkozzunk a m agyar társadalom előtt. Az előkészítés munkája Orbán László fáradhatatlan agilitását dicséri, aki egyébként a lap felelős szer­ kesztői teendőit is ellátja. A kongresszus elhatározza, hogy az 19 3 2 — 33. tanév folyam án a le­ hetőséghez képest három, országos kultárankétot fog tartani, mégpedig!: 1. A m agyar kisebbség helyzetéről általában. 2. A m agyar kisebbségi intelligencia helyzetéről. 3. A csehszlovákiai m agyar kisebbség kultúrkérdéseiről. A következő elfogadott indítvány, am ely Varga Sándor előadása á l­ tal került felszínre: 1az egyetem i ifjúság igyekezzen szorosabb kapcsod latba kerülni az iparos ifjúsággal. Az indítvány keresztül vitelével {és módozatainak m egállapításával az új tisztikar bizatik meg. A kongresszus, tekintettel a hosszú ügyvédjelölti prakszisra állást foglal oly irányban, hogy azoknak az ügyvédjelölteknek, akik hadköte­ lesek, szolgálati idejüket számítsák be az ötéves gyakorlati időbe. A kongresszus megváltoztatja multévi kassai határozatát oly érte­ lemben, hogy kongresszusainkat ezután is Sdovenszkó, vagy Kárpátalja valamely magyar városában fogjuk megtartani. A K árpátaljai M agyar Akadémikusok Egyesületének indítványára a kongresszus egyhangúlag állást foglal, az ungvári magyar gimnázium visszaállítása érdekében és az alábbi táviratot intézte a köztársaság elnö­ kéhez, illetve az iskolaügyi miniszterhez: A csehszlovákiai egyetemek és főiskolák m agyar hallgatóinak ko­ máromi kongresszusa alkalm ából az egész m agyar főiskolás ifjú ság ne­ vében kérjük Elnök (Miniszter) urat, hogy az ungvári m agyar gimnáziu­ mot, melynek első osztályába máris közel százan jelentkeztek visszaállít­ tatni méltóztassék, mert ezen intézmény fenntartása, illetve újból val6 létesítése a mai gazdasági viszonyok között, amikor a szülők gyerm ekei­ ket távolabbi helyeken iskoláztatni képtelenek, az ottani m agyar lakosság elodázhatatlan és jogos igénye. Az elhangzott indítványok után Leskovits István titkár olvassa föl tar­ talmas jelentését, majd Dr. Brükk Sándor elnök köszönte m eg a távozói tisztikar nevében az ifjú ság támogatását s a felmentvény m egadása után Richter Jckios szenátort kérte' fel választások alatt az elnöki tisztség be­ töltésére. Rövid szünet után az ifjú ság benyújtja egységes választási listáját, amit egyhangúlag elfogad a kongresszus. Az új tisztikar tagjai lettek: elnök: Baráth László, alelnökök: Diósi Kornél és Zapf László, titkár: Leskovits István, kulturreferens: Kamsch Jenő,- főjegyző: W einberger Tibor, aljegyző: Grüner Gém, pénztáros: Nagy Árpád, ellenőrök: Sinkó' Ferenc és Szalai Ferenc, választmányi tagok: Vályi Kálmán és Gerhard Kálmán, sportreferens: Havas Tibor, póttagok: Sztranyovszky György, Kaszy Elemér és Varga Sándor. A választások után Richter János szenátor intézett buzdító szavakat az új vezetőséghez, m ajd átadta helyét az új elnöknek. — Baráth László, lelkes szavakkal köszönte meg a kongresszus bizalmát és az új választ­ mány nevében ígéretet tett, hogy minden tehetségükkel a diákság ér­ dekeinek előmozdításán fognak munkálkodni. Ezután még folytatták az előadások utáni vitát az esti órákig, m ajd az elnök köszönetét mondva mindazoknak, akik a kongresszus sikeréhez bármivel is hozzájárultak, berekeszti az ezévi kongresszust. X. I.

34

A

JÖVŐ

I.

1-2.

ANKÉT a Csehszlovákia m agyar főiskolai hallgatók ideológiai mozgalmairól. A h ely zet tisztázása céljából ankétot rendeztünk a cseh szlov á k ia i m agyar főiskola* h allgatók id e o ló g ia i m ozgalm airól. E lőszűr a S a rló, a P roh ászk a K ör és a M agyar M u n k ak özösség hivatalos álláspontját k özöljü k , majd e g y munka­ társunk ö s s z e fo g la ló cikkét hozzuk, ami után h ely et adunk a h ozzá szólá sok n a k . M ivelh ogy nagyszám ú h o z zá szó lá st várunk, két oldalnál h ossza bb vélem én y­ nyilvánításokat nem közölhetünk.

I. A Sarló. A Sarló 1 9 3 1 szeptember havában Pozsonyban ötnapos kongreszszust tartott s itt kimondotta, hogy a proletáriátus osztályharcos moz­ galmához csatlakozik s mint a m agyar szocialista intelligencia szervezete a m agyar munkásság és parasztság feltörekvő mozgalmába kapcsoló­ dik. A pozsonyi kongresszuson elhangzott előadások, viták és határoza­ tok könyvben is m egjelentek.-1) A kongresszus óta eltelt egy esztendő alatt aránylag kevés ment át a köztudatba a Sarló tevékenységéből. Ez az egy esztendő a munkásmozgalom nevelő hatásának tette ki a sarlós­ mozgalmat s a mozgalom benső kialakulását vonta m aga után. Ma a Sarló, mint a harcos m agyar proletáriátussal szövetkezett szocialista in ­ telligencia szervezete, sajtóban, szervezésben, nyilvános fellépésben ú j­ ból a közéleti fórumokra lép. A Sarló régi, a kisebbségi m agyar diákmozgalmakból ismert g á r­ d ája a munkásmozgalomba Nyugatszlovenszkón kapcsolódott be s az osztályharcos nevelés, a marxista oktatás és a szocialista kultúrmunka terén teljesített szolgálatot. i. Az osztályharcos ^nevelés elvi kérdéseit Dobossy László tisztázta egy nagyobb tanulmányban, amelyet Pozsonyban a szocialista tanítók szemináriumában adott elő. 2) Eszerint a m odem pedagógiának csak a mai társadalm i viszonyok megváltoztatásával lehet emberi jelentősége, m íg ma az új társadalm i -viszonyokat teremtő osztályharc nevelési rend­ szereire van szükség. A sarlósok az elmúlt évben részt vettek a Vörös Barátság proletár testedző egyesület pozsonyi szervezésében s az ifjú ­ m unkássággal karöltve sikerült is a tömegsport és a harcos proletárkul­ túra e szervezetét mintaadóan kifejleszteniük. Ma már ez a szervezet rendszeresen űzi a tömegtomát, wolley-ballt és labdarúgást a sportosz­ tályban, szavalókórussal és mozgókórussal, faliú jsággal és énekkarral rendelkezik'a kultúrosztályban s le vannak fektetve az alap jai a szociófotómunkásfényképezésnek, plakát-rajziskolának s a marxista szabadiskolának megfelelő művészek és szakemberek bevonásával. A Vörös B arátság m intájára ma 14 helyen Nyugatszlovenszkón folyínak az előkészületek egy-egy Proletár Testedző Egyesület megteremtésére. Evégett a vörös testedzők Bazin mellett 18 napos táborozást tartottak, ahol megvetették alapjait a nyugatszlovenszkói m agyar proletár-sportkerületnek. 3) A - k ö ­ zépiskolások kérdésében a Sarló a diákság teljes függetlenségének és öntevékenységének elve alapján áll.4)

1 „A sarló je g y é b e n ” . A S arló 1931-iki p ozson yi k on g resszu sá n ak vitaanyaga. S z e r ­ k esztette B alogh Edgár. 200 oldal. 4 mümelléklet, fotom ontázs-cim lap. ! M egjelent „A nevelés uj feladatai" címen a kolozsv ári Korunk 1932 julius-augusztusi s z á m á b a n .^ B alázs András b eszá m olójá t a bazini táborról A z Út 1932 VIH-ik szám ában. 4 A m egszűnt „A mi Lapunk" helyett a haladó k ö z é p isk o lá so k m ost indítottak uj fo ly ó ir a to t L oson con .

2. A marxista oktatás terén a sarlósok különböző kísérletek után 'ézidén fejlesztenek ki megfelelő mozgalmat a berlini MarxistiscRe Arbei“ter-Schulung Budapesten m agyarul is megjelent füzetei alapján. Az ok­ tatás a munkásság egységfrontja jegyében a konkrét kisebbségi ma-feyar viszonyok analíziséből kíván kiindulni. . 3 . A szocialista kiiliúrmdtika terén 19 32 január hava óta a Sarlósok '.szervesen bekapcsolódtak a Prágában Fábry Zoltán szerkesztésében meg­ jelenő az Űt kultúrpolitikai folyóiratba. Itt előbb harcot kellett vívni a vörösre festett kispolgári frázisok és giccskultúra ellen s egy talajtalan, el­ vont kozmopolitizmus helyébe be kellett hozni a konkrét szlovenszkói -és kárpátaljai m agyar munkás- és parasztélet harcos szellemét. A sarlósok vbehozták a lapba a szlovenszkói fotoriportázst s megszólaltatták a mun>kásságot. íg y indúlt meg a szlovenszkói m agyar munkásirodalom. 5) A -pozsonyi munkáséletben a sarlósok kifejlesztették a szavalókórust, moz­ gó kórust és utcai kórust. Kórusra dolgozták fel Morvay Gyula lés S áfáry László verseit s az ifjúmunkások közös kórusversírását is megvalósítot'tá k . 6) A harcos proletárkultúra alakításával a Sarló elméletileg is - foglalkozott. 7) M íg a sarlósok régi gárdája szerepet vállalt a munkásmozgalomban, n em csökkent a Sarló tevékenysége az intelligencia soraiban sem. A .m agyar szocialista intelligencia szervezése terén előbb érvényesíteni kel­ lett a prágai L evá Fronta baloldali intelligenciaszervezet centralizmiuBávial s a különösen a zsidó baloldali intelligencia köreiben fellépő -Absztrakt internacionalizmussal szemben a nemzetiségi - intelligencia ön­ álló szervezkedésének és konkrét nemzeti adottságok közötti szerepvál­ lalásának elvét. Karöltve a szudétai német Linksfront, a szlovák B I S (Biok Inteligencia Slovenskej) s a kárpátaljai ukrán Postup mozgalom­ éinál sikerült mindezt élémi s mía a Sarló mindenütt szervezi a m agyar inrtelligencia szocialista munkacsoportjait. Példaadó itt a Sarló pozsonyi . munkacsoportja, am ely 19 32 tavaszán alakult s a következő munkát vé„gezte: A munkacsoportban a következő előadások hangzottak el: Zsolt .László: A szocialista intelligencia szerepe a munkásmozgalomban.8) — Balogh E d g á r: A kisebbségi m agyar intelligencia útja a nemzeti szoci■álismushoz és a kommunizmushoz. 9) Brogyáni Kálm án— Reichental F e : renc: vita a marxista művészi oktatásról. Horváth Ferenc: A keleteurópai -kérdés. 10 ) Jó csik L a jo s: A keleteurópai parasztság eladósodása. 1 1 ) A csoport a földmunkássztrájk alkalm ával exkurziókat szervezett a galántai, vágsellyei és dunaszerdahelyi járás sztrájkterületére s a polgári és mmkáslapok ’ tudósítóival karöltve kampányt indított a földmunkások mel­ lett. 12 ) A csoport kidolgozott egy intelligencia-szociográfiai kérdőívet,

5 S záraz J ó z s e f kifutófiu önéletrajza az 1932-es Munkás és P araszt naptárban, Farkas István gépla k atos cikke a p ozson y i Gum m on-gyárról, B u zg ó Kálmán fu v aros cikke a csallóVközi pzegénypnrasztokról, Kaszás L ászló épitömunkás cikke a m agyar baka életéről a szerb - fronton, Pásztori G y u la , gépla k atos önéletraizából a p ozson y i töltén ygyári munkások -e lb o c s á tá s a , mindez -*z Út 1932-es évfolyam ában. . . 8 P ozson yi ifjúm unkások töm egszavalata a G riin eberg-gyár leállásáról. A z Ut 1932 ■ febru ár Á tvette A z Ui E lőre New-Yorkban. 7 B a lo g E dgár a h a rcos proletárkulturáról az 1932-iki Munkás és Paraszt naptárban, P eéry R e z s ő a szlo v e n szk ó i m agyar m unkásirodalom k eletk ezéséről a k olozsv á ri Korunk -s a jt ó alatt lé v ő 1932 ok tóberi számában. 8 M egjelen t A z Ut 1932 április. 0 M egjelent Uj S z ó 1932 v-V l. 10 M egjelent Korunk 1932 julius-augusztus. 11 M egjelent Korunk 1932 julius augusztus. u Lásd A z Ut 1932 V-VI. B a lo g E d g á r : „Földm unkásfront".

36

A J Ö V Ő I. 1 .-2 .

amelyet jelenleg Losoncon, Érsekújváron, Rimaszombatban és Munká­ cson dolgoznak fel. N agy súlyt helyez a Sarló a szocialista szakmozgalmakra, am elyekazonban teljesen független alakulatokká válnak. í g y : 1. a szocialista orvosok új népegészségügyi kérdőívet adtak ki s a_ népegészségügyi intézmények ellenőrzésére készülnek. 2. A szocialista 'építészek működésének gerince a brünni m agyarműegyetemi hallgatók faluépitészeti szemináriuma volt. Innen fejlődött^ ki a M agyar Szocialista Építészek Csoportja, am ely faluépítészeti kérdő­ ívet adott ki, Pozsonyban a szocialista művészekkel karöltve ankétet ésJ i í i Kroha brünni műegyetemi tanárral karöltve a pozsonyi Pálffy-palotában nagysikerű építészeti kiállítást szervezett. Itt szerepeltek elő­ ször építészeink pozsonyi szocialista kép statisztikái. A csoport 19 3 2 augusz­ tusában szociográfiai és faluépítészeti tanulmányutat végzett a K isal— földön. A csoport elméleti irányát megadta Hornyánszky István. 13) 3) A szocialista tanítók Pozsonyban kéthetenként rendes szeminá­ riumot tartottak. A szeminárium titkára Kardos Ferenc. Tanítóink elveik: fenntartásával a Pozsonyban megjelenő M agyar Tanügy-be kapcsolódd tak be. 4. A szocialista művészek szocio-fotó és Vörös N yíl m ozgalmáról szá­ molhatunk be. 14 ) Az első a Sarló tavalyi kongresszusa alkalm ából R osie Ney és Sylvio Silka párizsi fotóművészek pozsonyi kiállítását szerveztemeg, amely Szlovenszkó és K árpátalja viszonyait tükrözte 16 0 képbenEz a kiállítás azóta m egjárta Párizst és Berlint. 19 3 1 karácsonyakor a szociofotó újból kiállítást rendezett a pozsonyi lakásviszonyokról a Pálffypalotában, majd Léván és Érsekújváron rendezett fényképkiállítást a. munkásság nagy részvétele mellett. 19 32 husvétján a csoport a budapesti. Munka-folyóirat, munkás-fényképcsoportjának pozsonyi kiállítását szervez­ te. Az Ú t szlovenszkói fotoriportszolgálatát ez a csoport látta el s egy­ ben szovjetfilmek bemutatásáról gondoskodott Pozsonyban. Jelen leg a= munkásfényképészek szervezésével igyekszik a mozgalmat önállósítani.. A mozgalom elméletét Brogyányi Kálm án adta meg. 15 ) _ A Vörös N yíl művészgárdából került ki, Prohászka István Az TJtplakátja és Reichental Ferenc ifjúmunkástáblái a pozsonyi május elsejeimunkástüntetésen. Bokros-Birm an Dezső szobrászművész proletárököl ta­ nulmányát átvettük a nemeskossúti munkáshalottak síremléke számára, de a hatóságok betiltották. 16 ) Jelen leg a csoport pozsonyi és moszkvai, kiállításra készül s a plakátművészet kifejlesztésére munkásraj ziskolát szervez. 5. A szocialista közgazdászok mozgalma szervezés előtt áll. Az intelligencia közötti szocialista agitáció érdekében küldöttük ki Dobossy Lászlót a Romáin Rolland, Henri Barbusse és Maxim Gorkijkezdeményezésére 19 32. szeptember havában az Amszterdamban össze­ ült háborúellenes kongresszusra. A diákmozgalomban a Sarló, bár Prágában, Brünnben és Pozsonyban^ diákcsoportja van, az elmúlt évben tért vesztett s passzivizálódott. — 13 „ É pítészet és társadalom " Korunk 1932 szeptem ber. 14 L á s d A z U t 1932 V -V I. sz. 15 Korunk 193' julius-augusztus 16 A s z o b o rte rv e ze t fén yképét lásd A z Ut 1932 V-V.I. sz. e ls ő o 'd a l.

A

JÖVŐ

I.

1-2.

37

M égis a Sarló kezdeményezésére indult meg Pozsonyban a diákság •egységes felsorakozása a Masarvk elnök nevét viselő m agyar tudományos irodalm i és művészeti társulat kormánypolitikai beállítottsága és dilet■tantizmusa ellen. A mozgalom P rágára is átterjedt s két röpiratott produ­ k á l t a m agyar diákság egység frontja jegyében. 17 ) Részt vettünk a vprágai M ÁK. diákéletében s a diáksegélyző mozgalom megindulásában. A diákság önrendelkezésének elve alapján a ' diákszervezetekben a sza­ bad szellemi vitát követeljük, hivatkozva a C S M A S Z 1929-iki IV-ik 'kongresszusának Éisekujvárott' hozott ezirányú határozataira. Közvetlenül a Sarló Pozsonyban székelő országos vezetősége alá (végrehajtó-bizottság: Balázs András, Balogh Edgár, Ferencz László, •■ellenőr Terebessy Ján o s) tartozik a könyvkiadás és a sajtó. Jelen leg ^folyamatban van »A Sarló kis könyvtára« címén propagandafüzetek ki..adá.sa, a m agyar szocialista, intelligencia számára, előkészületben Uj .K ultúra címen folyóirat és könyvtár. Ugyancsak ide tartozik a szlorvens'zkói és kárpátaljai m agyarság társadalmi viszonyait tanulmányozó -;és feldolgozó szociográfiai és szociológiai bizottság. 18) A Sarló tag­ ijainak száma 6 1, a munkacsoportok taglétszáma nélkül. Ezek tagságát '-Ugyanis a Sarló 1932 októberi Ií-ik kongresszusa rendezi. Állandó cím : „Sarló. Pozsony, Lőrinckapu 24. A Sarló vezetősége.

II. A Prohászka Kör Az ifjúsági mozgalmak közül az utóbbi időben a legtöbb vita a Prohászka-Körök körül volt. Jo b b és baloldal —■ ha szabad ezt a nem ‘egészen helyénvaló, de meghonosult distinkciót használnunk, — egy­ a r á n t sokat foglalkozott mozgalmunkkal. Elegendő ennek bizonyítására ;Utalnunk a szlovenszkói folyóiratok és napilapok utolsó számaira, melyek Tcözül mindegyik foglalkozott velünk. Épp ezért fogadtuk örömmel a Jö v ő szerkesztőségének felkérését, hogy eg y ankét keretén belül ism er­ tessük mozgalmunk ideológiáját. Sokkal több téves képzetet tudunk 4 gy eloszlatni, mintha kívülállók, legtöbbször szubjektív, kritikájából is­ m ernek meg minket. Ezen szűk és hézagos ismertetés mellett mozgal-tnunk megismertetésére ajánljuk társadalmi folyóratunkat, az Ű j Élet-et, •(Szerk. és kiad ó: Kassa, Mikes Kelemen u. 6. Szerkeszti: Rády Éle‘tnér, előf. egyévre 30 Ke.) Ezenkivül Világosság c. pedagógiai lapun­ ka t és köv. kiadványainkat: Dr. Pfeiffe'r M iklós: Szent Imre tankönyve, Szent Imre emlékfüzet; Mit akar a Prohászka-Kör? (rö pirat): Richter Já n o s : Prohászka Ottokár; Rády Elem ér: Rerum Novarum füzet, stb. Valamennyi kapható az U j Élet kiadóhivatalában. A Prohászka Körök mozgalma az ifjú katolicizmus mozgalmának szlo­ venszkói vetülete. Ez a mozgalom a három nagy m agyar nyelvterület -mindenikében megindult. Budapesten a Korunk Szava c. lap körül cso­ portosultak, Erdélyben a különböző katolikus ifjúsági egyesületekben s 17 A m agyar egyetem i hallgatáság röpirata. I. (P o z son y ) II. (P rága). L á íd ezenkívül .J ó csik L ajos cenzúrázott cik k ét „A kik eg y m illióért m e g e lég ed ett k iseb b ség et szállítanának” Címmel Az U t Ш1 derem ber sz. 18 Tervünk a sz o cio g rá fia i b izottsá g e g y e síté s e a M agyar M u n kaközösség statisztikai ^apparátusával önálló sz o cio g rá fia i és statisztikai m ozgalom keretében.

38

A

JÖVŐ

I.

1-2*-

itt nálunk a Prohászka Körök a szervezeti keret s az U j Élet a sz ellesni fórum. A m agyar ifjú katolicizmus mozgalma szerves része annak a kato­ likus ifjúsági újjáéledésnek, mely a liberalizmus korának m eglehetős­ háttérbe szorított és a gyakorlati életből kikapcsolt katolicizmusa után_ az összes kultúmemzet fiataljai körében korkövetelményként jelentke­ zett. A mozgalom bölcseleti alapja a katolikus filozófia, melynek rend— szierezője Aquinói Szt. Tam ás, s mely a szubjektív és m aterialista, bölcseleti irányzatokkal szemben a következetes, objektív idealizmus syn— thezise. Ebből következik, hogy a mozgalom ideológiai harcot hirdet, minden olyan társadalmi m egoldással szemben, mely ezen bölcseleti­ iránnyal ellentétes ideológiai alapon hirdeti a társadalm i kérdések meg­ oldását. A mozgalom közvetlen célja a katolikus világszemlélet megismer­ tetése, és tagjainál ennek elmélyítése. Ebből a célból belső munkánk; egy tekintélyes része odairányúl, hogy tervszerű, tudományos munká­ val az összes korproblémákra ezen világszemlélet szempontjából ad­ junk helyes feleletet és megoldást. Ezen ankét keretein túl menne ezen ideológiai bölcseleti alapjainak': mélyebb analizálása főleg három szempontot látunk szükségesnek kiemelni.I.) a mozgalom szociális program ját, II.) a mozgalom szociális vonatkozásait, III.) a mozgalomnak a viszonyát a szlovenszkói m agyar főiskolás­ mozgalmakhoz. I. Ma m ár közhelyként hangzik, ha hangsúlyozzuk, hogy a nagytőkével profit gazdálkodást folytató kapitalizmus csődbe jutott. Ezt ma mindent nyitdtt szemmel járó ember látja. A tőke kevesek kezében halmozd-, dott össze, hatalmas nép rétegek proletarizálódíak, a termelés célja nemL a szükséglet fedezése, hanem a profit lett s így á társadalom a kevés kapitalista és az éhező tömegekre omlott. A kettő között morzsolódóru. n. középosztály pedig egyre szélesebb rétegekben proletarizálódik. Ezen helyzet felismerése az egész fiatalságot a társadalm i refor­ merek frontjára állította. Ma három hatalmas ideológiai front áll szem.:. ben a kapitalista társadalmi rendszerrel: a -marxista-leninista bolsevikifiatalok, a nemzeti szocialista és fassiszta ifjúság és az ijú katolicizmus. A m arxisták az atheizmussal fűszerezett dialektikus materializmusalapján a magántulajdon' teljes abszorbeálásával hirdetik a kiutat.. A nemzeti szocializmus a világkrizist a nemzeti erőknek öncélú összefog­ lalásával látja megoldottnak, de egységes és következetesen felépített; világszemléletet nem ad. Az ifjú katolicizmus a társadalmi, reformmunkát közvetett, de lé­ nyeges feladatának tekinti. Közvetlen feladata a világnézeti! megalapozásés a katolicizmus transzcendentális .céljaira való utalás. ■ Azonban az Igazság és Szeretet pillérein mozgó etikájának katego-. rikus imperatívusza küzdeni minden olyan rendszer és, tünet ellen, mélyé­ ben az Igazságosság helyett a kizsákmányolás, az igazságtalanság le tt úrrá. Épp ezért fordul szembe a kapitalizmussal is. Ezen etikai kötelesség^ harcán kívül azonban a katolicizmust azon felismerés is'- vezeti az új1; társadalm i rend kialakítására, hogy a társadalom széles rétegei csak- ak-r

A

JÖVŐ

I.

1-2.

39

kor tudnak transzcendentális céljuk felé haladni, ha megvan munkájuk jogos gyüm ölcse: saját maguk és családjuknak a megfelelő megélhetés lehetősége. A modern kapitalizmus pedig ezt -nem biztosította s ember­ milliók megélhetését teljesen bizonytalanná tette. A katolikus fiatalság tehát ideológiailag egyetemesen szembehelyezkedett ezzel a társadalm i renddel s egy új rendszer kiépítését tűzte ki feladatául. Az új rendszernek a keresztény etika alapján kell állnia s ezen ala­ pon kell biztosítania az egyént megillető jogokat (ezért fordulunk szem­ be a bolsevizmus csorda rendszerével) de mindig a társadalm i jó. a kollektív érdekek előtérbe helyezésével. (Ezért hirdet a katolikus szociális mozgalom harcot a liberalizmus gazdasági szabadversenye és önző, kö­ nyörtelen ökölharca teóriájával szemben.) Az új társadalom gazdasági berendezkedése szempontjából a m a­ gántulajdon alapján állunk. De a pápai gnciklikákkal összhangban nem a korlátlan és szociális terhektől mentes magántulajdont fogadjuk el, ha­ nem a közjő érdekében korlátozott és ennek alárendelt magántulajdont. A magántulajdon elhatárolása körül tudományos vita folyik. N yil­ vánosan a Prohászka K ör érsekujvári kongresszusán került a kérdés megvitatás alá, ahol az ifjúságunk' egyhangúlag kijelentette, hogy a katolikus magántulajdon fogalmát a kapitalizmus teljesen elmosta s en­ nek visszahozatala a termelőeszközök egy nagyfokú szocializálása nél­ kül lehetetlen. — (E rre vonatkozólag az Űj Életben állandóan hozunk hozzászólásokat.) Az új társadalmi rend megalkotásának egyik foiltos szerve a hiva­ tási szervezetek kiépítése. Ennek lényege, hogy a gzdasági élet irányí­ tását, a termelésnek a szükséglethez való hozzá alkalmazását egy új, szakma szerint megszervezett parlament venné át. Ezen program m eg­ valósításáért minden ország katolikus szociális, mozgalmai harcolnak. Ezen főbb szempontok kiemelése mellett a mozgalom célja a szellemi pályákon mozgó dolgozókat, a kapitalizmus által proletarizált intellektuelleket, a fizikai munkássággal közös érdekvédelmi frontba hozni* Épp ezért sajtó munkánkban a szellemiség ideológiai felrázását tüztük ki egyik feladatunkul (lásd Uj Élet 4. és 5. számában R ád y Elem ér cik-; keit). Gyakorlati munkánkban ezt a célt szolgálják falujárásaink és a városi perifériák tanulmányozása. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a prá­ gai m agyar proletárok és egyetemi hallgatók között állandó kapcsolat van. S eddig több esetben sikerült lényeges segítséget nyújtanunk az ide. genbeszakadt m agyar munkanélkülieknek.) Szociális programmunk részletes ismertetése mint jeleztük túlm egy ezen ankét határain. A fentebb mondottak csak néhány kiragadott főbb szempont. I. Sokszor föltett kérdés, hogy mennyire egyeztethetők össze |a Prohászka K örök katolicitásából következő ínternacionális relációi' a k i­ sebbségi sorsunkból következő fokozottabb nemzeti öntudattal es mun­ kával. ■ " r1, A felelet ennél a kérdésnél a katolicizmus társadalom szemléleté­ ből következik. Mi nem nézzük a nemzetet csak természeti adottságnak. Etikai beállítottságunkból következőleg a nemzeti gondolat ápolasa és megszilárdítása lényeges része világszemléletünknek. Ha a világtörténelem újabb szakaszait ^figyelemmel kisérjük, meg­ állapíthatjuk, .hogy a katolikus Egyház volt az első, aki a nemzeti kisebb­

40

A

JÖVŐ

I.

1-2.

ségek jogait nemzetközi szerződésben biztosította. (X III. Leónak Orosz­ országgal kötött konkordátuma) s a közelmúltban Becsben tartott k i­ sebbségi kongresszus is azzal a határozati kérelemmel fordult, az E g y ­ házhoz, hiogy a jövőben is legyen a nemzetiségek pártfogója. 1. A világnézeti közösség közelep hoz minket más nemzetek katoliku­ saihoz. II. Intemacionális kapcsolataink kettős irányban vannak. 2. A nemzetközi kizsákmányoló kapitalizmussal és atheista csordabolsevizmusal szemben szintén csak minden nemzet kapitalista ellenes összefogása által tudunk eredményes munkát végezni. A társadalm i kér­ dés ma nem autartikusan elzárt problémája valam ely országnak, hanem világjelenség. A kapitalizmus kizsákmányoló világmozgalom, épp úgy, mint ahogy a bolsevijzmus is a m aga hatalmas apparátusával világviszony­ latban dolgozik. Mindkét oldal ellen fölvettük a harcot s mindkét mozga­ lom ellen csak bizonyos-világviszonylatban és egységes ideológiai szolida­ ritással és kooperációval tudunk harcolni. Ezt jelentik nemzetközi relációnak. Akik ennek a nemzeti szem­ pontból is nagy jelentőségét nem- látják be, azok vagy nem látnak a nagy társadalmi harcok méhibe, vagy valam elyik fentebbi 'ideológia csatlósai. Ami a közvetlen szlovenszkói m agyar m unkafeladatokat illeti, — azokban mindig aktív részt vettünk és akarunk venni. A nagy világproblémák mellett a kisebbségi m agyarságnak vannak oly életproblé­ mái, amelyeket a nemzeti kollektivum elsorvadásának veszélye nélkül nem lehet az általános társadalm i változás — egyelőre m ég bizonytalan terminusáig eltolni. Ezért ezen közvetlen m agyar munka m egvalósítására a -kisebbségi m agyar népkollektiv'um szellemi és anyagi erőit konzerváló érdekvédel­ mi kereteinek a kiépítését hangsúlyozzuk. Fölösleges külön kiemelnünk, hogy csak olyan egyetemes m agyar munkát fogadhatunk el, mely mentes minden osztály kihasználási mellékiztől vagy egyoldalú világnézeti törekvéstől. III. Ezen állásfoglalásunkból következik, hogy a m agyar főiskolás diák munkában is hangsúlyozzuk oly kereteknek a megőrzését, m ely­ nek az egész m agyar diákkollektivum érdekvédelmi m unkájára hiva­ tottak. Az ideológiai szervezkedésekben az európai nívó előfeltételét látjuk, mert minden mozgalom, m sly az ideológiai mozgalmak megbénítását cé­ lozza, bármilyen jelszavakkal is, a kisebbségi m agyarság szellemi viszszafejlődését jelentené. Azonban ezen állásfoglalásunk teljes fenntartása mellett hangsú­ lyozzuk, hogy az érdekvédelmi diákkereteket fenn kell tartani és ezek­ ben küzdenünk kell minden nyílt és burkolt ideológiai imperializmus, ellen. • A Jövőben is a m agyar diákság egyetemes érdekvédelmi frontjának a harcosát látjuk. S ha a lap ebben a szellemben fog haladni, a ma­ gunk részéről szeretettel köszöntjük, s a jövőben épp úgy, mint a meg­ indulásnál m agyar támogatásunkat Ígérjük. A Prohászka K ör sajtó-osztálya.

A

JÖVŐ

I.

41

1-2.

HIVATALOS RÉSZ A CSMASZ tagegyesületeinek beszámolója. 1. A 6riinni „ M A K K “ . A brünni M A K K az elmúlt esztendőben is értékes kultúrális tevé­ kenységet fejtett ki. H a az előző évek m unkásságával szembe állítjuk ■tavalyi ténykedésünket mennyiségre nézve ugyan kevesebbet produkál­ junk, de minőségi szempontból határozottan értékes eredményeket értünk •el. Ezén fejlődést elsősorban a tárgyalt problémák aktualitása, (így P 1 - bonckés alá került szemináriumunkban a »Ruszinszkói nyomor«, a »Keleti időszerű kérdések«, »A gazdasági világkrízis okai«, »A racionalizálás«, »A kisebbségi kérdése, stb.) másodsorban az előadások színvonalának Jiatározott emelkedése jelzi, amelyek felül emelkedtek a dilettáns felü­ letességen. i A rendszeres előadásokon k ív ü l' külön vitagyűléseket tartottunk. .N agy jelentőségük tanúja nagy látogatottságuk volt. Talán nem túlzunk, ha m egállapítjuk, hogy éppen ezek a vitaösszejövetelek voltak a brünni M A K K legsikerültebb kezdeményezései és nagy látogatottságuk ösztö­ nözte leginkább tagjainkat a további munkára. A szemináriumok közül — főleg könyvhiány miatt — csak az állatorvosi fejthetett ki jielentőségesebb szakmunkát. A mérnöki szemi­ nárium a Corvinával karöltve dolgozott. A szabadegyetemi előadások száma sajnos szintén m egfogyott az idén, de ennek okát föltétlenül a nehéz gazdasági viszonyokkal (kell m agyaráznunk. Ennek dacára D r. P feiffer Miklós kanonok, magas szín­ von alú előadásokat tartott Aristoteles filozófiájáról és a Kinai kérdés­ iről, Dr. Sziklay Ferenc pedig Kazinczy Ferencről értekezett. A kultúráiét további alap föltételeiről sem feledkezett meg a M/VKK választmánya s könyvtárát ezidén is csaknem erején felül gyarapította. A kulturális haladás előföltétele az igényeknek megfelelő barátságos otthon. A M AK K -nak volt ugyan otthona, de a szükségleteket csak rész­ ben elégítette ki. H ogy az otthonkérdését m áig sem tudtuk (megoldani, an n ak az oka a nehéz giazdasági helyzetben és pénzhiányban keresendő. A M A K K kultúrhiviatását csak megfelelő és barátságos otthonban töltheti Ъе. Ezen létföltétel minden áron való megteremtése a következő választ­ m án y feladata. Szalay Ferenc.

2 . A pozsonyi „ M A K K “ . A pozsonyi M A K K egyesületi helyiségül már második éve élvezi a Társadalm i Nagybizottság által berendezett és rendelkezésre bocsátott kényelmes és kedves Diákotthont. A Diákotthon helyiségei különösen a téli hónapokban nagy forgalmúak és az egyesület tagjai a társas együttélés kim élyítését a gyakori összejövetelükkel hathatósan támogatták. ' " Egyesületünk életében az elmúlt évben, zökkenések voltak, arnenynyiben az egyesület elnöke, Baltazár Ján o s tanulmányi okokból szabadsá­ got kérve, deoembertől, februárig visszavonult a munkától. Amidőn is ­ mét átvette a pozsonyi M A K K vezetését, az egyesület nem sokáig tisz­ telhette Baltazárban elnökét, mert március közepén lemondott tisztsé­ g é rő l. Helyét Hardtmuth K ároly aleln'ök foglalta el. A kultúrreferensi tisztet az elm ú lt. tanévben Páricska Zoltán töl-

42

A

JÖVŐ

I.

1-2.

-tötte be. Nem rajta múlott, hogy az ügyesen és szépen összeállított pro­ gramot nem lehetett százszázalékosan megvalósítani, mert, mint éw ég i. jelentésében is kifejtette, súlyos okok merültek fel, melyek egyesüle­ tünket kulturális program m ja keresztülvitelében gátolták. A pozsonyi M A K K kultúrmunkájának legkiemelkedőbb eseményeaz 1 9 3 1 . év november 2 1 — 22-én lezajlott diákankét és az azt követőkultúrest megrendezése volt. Az ankéton resztvettek a három egyetem i város megbízottjai, a CsM ASz tisztikara és a Társadalm i Nagybizottságr elnöksége. Az ankéton elhangzott előadások, felolvasások, hozzászólások: bizonyságot tettek arról a célról, amit Grosschmid Géza dr., a N agy­ bizottság elnöke fejtett ki megnyitó beszédében, am ikor azt 'mondotta,, hogy az 'ankét célja a mindenkor nemzeti talajon mozgó fesztelen eszme­ csere. A tanév folyamán megtartott előadások közül Ja m ó Jó zsef ir6sorozatos előadását és P feiffer Miklós' dr. kassai kanonok előadását emel­ hetjük ki. K ár, hogy néhány értékes előadás időbeli okok miatt elmaradt.. Az év folyamán orvostan hallgatóink ingyenes röntgen kurzuson vettek részt. Német nyelvkurzusunk is volt. Kultúrreferensünk helyesen mutatott rá arra évvégi beszámolójában,, hogy az ifjúsági munkához az egyesület tagjai részéről több lelkesedéstszükséges, mert csak igy lehet az egyesület vezetőségét minden munkái? kájában támogatni és a pozsonyi M A K K ot minden megbontó törekvéssel, szemben megvédeni. Jö vő munkásságunk szilárd bázisául, a nemzeti gottgondolat alapján álló önzetlen lelkesedést jelölte meg. Pénztári és könyvtári állományunk örvendetesen szaporodott a jó t sikerült bál következtében, az utóbbi jóakaróink adománya utján. Az évvégi közgyűlésünk egyhangúlag elhatározta, hogy D érer Iváib dr. iskolaügyi miniszterhez memorandumot juttat el, melyben kérjük,, hogy az államhatalom _ m agyar nemzetiségű tanerőket alkalmazzon m a­ gyar tannyelvű iskolában. Egyesületünk statisztikája: 15 2 rendes, 5S alapitó, 23 pártoló tag. Forray Tibor. 3. Kassai és Környékbeli Magyar Főiskolai Hallgatóit Egyesülete. 1926. szeptember 12-én alakították meg a kassai ’ m agyar főiskolá­ sok egyesületüket. Ma, midőn e lap hasábjain röviden beszámolunk egyesületünk ed­ digi működéséről, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az egyesület nehéz" küzdelmek árán bár, de túljutott az egyesületekben jelentkező u. ín., súlyosabb időszakon. A belviszályok, széthúzások megszüntetésével sike­ rült tényleg elérni az oly hőn óhajtott együttműködést s most midőn, egyesületünk lapuink kiadásával egy nagy feladatot teljesített, nyugodt Tér­ iekkel mondhatjük, h o g y ’ teljes az egyetértés. _ Az első időben egyesületünk kevés kultúrmunkát végzett s műkö= dése jóformán a reprezentációs . bálok rendezésében merült ki s bár fezek megnyugtató anyagi és. erkölcsi sikerrel zárultak, azonban minttegyesületi program semmiképen. sem elégíthették ki a bírálót. Jelentősebb eseményként említjük m e g . áz általunk rendezett k é t kongresszust (1928 , 19 3 1) s az azokat befejező m agas nívójú kultúr-, estéket. . . . Áz elmúlt egyesületi év b e n . tagjaink n agy számban tartottak, sze­ mináriumi munkássághoz: hasonló tudományos előadásokat, ' melyeknek:

A

JÖVŐ

I.

1-2.

magas színvonala kétségkívül bizonyítéka a komoly munkának. F. évi augusztus hó 9-én egyesületünk volt elnöke Orbán Lászlá■előadást tartott a Lőcsei házban városunk kereskedelméről s a szép­ számú a város notabilitásait is m agába foglaló közönség teljes egé­ szében honorálta az előadó alapos munkáját, úgyannyira, hogy váro­ sunk kereskedelmének vezetőitől egyesületünk megbízást kapott hasonldvitaesték további megrendezésére. Sikertelenül végződött az egyesületi alosztály m egalakítása E p er­ jesen, tekintve a hatóságok merev elzárkózását. Ezzel szemben megialakult spőrtszakosztályunk, ha egyelőre m ég; teljesen szerény keretek között is. Jelen lapunk kiadásával nagy lépéssel jutottunk közelebb célunk hozs mindjobban kibontakozik előttünk Ip. haladás útja, m elyről letérni nem. szabad, mert ezzel bukik vagy él egyesületünk is. ( — nk—) A. Eosonci Magyar AMademiftusofi Egyesülete. A Losonci M agyar Akadémikusok Egyesületének 1929 őszén tör­ tént m egalakulása az egyetemi városokban kifejlődött főiskolás mozgal­ maknak egyik vidéki ágazata volt. Ebben és a következő években a főiskolások között beállott anar­ chia, mely homályos célkitűzésekben és alaptalan vádaskodásokban nyíl— vánúlt meg, minden, határozottabb orientálódás nélkül, várakozó állás- • ponton tartotta a losonci egyesületet is, melynek program jában m ég;' csak általános, de alapvető kérdésekkel foglalkozó előadások szerepelnek... így Simándy Pál ír ó : kulturális életünk áttekintése, keresztény ethiká,.. Az Y M C A válsága, Zsidókérdés, Petik G y .: Szocializmus, stb. A szlovenszkói főiskolás egyesületekben kifejlődő határozottabb pro­ gram, különösen a Sarló program ja Losoncon is éreztetik hatásukat és haL mehézkesen is, de párhuzamosan a szlovenszkói főiskolás összmozgal-' makkal, az egyesület érdeklődése mindinkább társadalmi és gazdasági kérdések fe lé fordul. így Sim ándy: Kiút a mai gazdasági krízisből, Ha-lyák : Páneurópa, Pál S .: A szocializmus történeti fejlődése, A parasztság­ mai helyzete, stb. cimü előadások. Még 19 30 nyarán az egyesület megrendezi az V. orsz. főiskoláskongresszust, ahol alkalm a nyílt- közelebbről meggyőződni az érsekujvárL »béke« erédményeiről. A kongresszus elmúlt, anélkül, hogy erősebb lük­ tetést vitt volna az egyesület életébe. Annál nagyobb veszteséget jelen­ tett az egyesületnek Simándy Pál írónak egy évre rá történt eltávozása.1! Az 1 9 3 1 —32-es években megváltozik a helyzet. Ami valam ikor még: ostorozott Sarló-gondolat volt, lassan ^átmegy a többi főiskolás é lc s o p o r ­ tokba is. A *L . M. A. E . is megftósizi a haladást s ma már 'a losonci főis'-kolésok munkája is a szociális helyzet tényismerete felé irányúi. Ebben az irányban indúl meg a munka. A z ' egyesület, hogy tisztát képe ' legyen a szlovenszkói főiskolás egyesületek felfogásairól és cél­ jairól, égy-egy előadás m egtartására kéri fel ezek vezetőit. (E ddig Rády-' •E;, : A kultúra válsága címmel ádott elő, a következő 'előadást m ár4 Balogh E d g á r vállalta). Az üres gyűlésnapokon egyesületi tagok elő­ adása tartja meg a. folytonosságot. (Eddig Sacher J . : Az intelligencia, válsága). Az előadások ankétszerűek. • -• Hézagpótló -munkát, végez az egyesület, am ikor m egvalósítja Lo­ sonc nagyobb környékének szociográfiái feldolgozását. Az első ilyen­

-44

A

JÖVŐ

I.

12.

célú út Csorna és Várgede közti falvakon vezetett keresztül és rövidesen, sor kerül a többi falvakra is. Az egyesület feladata: az egyetemi és más városbeli főiskolás egye­ sületekkel való kontaktus fenntartásán és kimélyitésén keresztül aktív .részt venni a szlovenszkói főiskolások társa dalomépítő munkájában. Pál Sándor. 5 . Kárpátalji Magyar Akadémikusok Egyesülete. A kárpátaljai m agyar akadémikusok .két évvel ezelőtt, amikor egye-sületbe tömörültek, csak a történelmi elhivatottságuknak és felelősségérzetüknek a parancsát teljesítették. Aki figyelem m el kiséri a K. M. A . E . beléletét és működését, m egállapíthatja, hogy e tetterős, aktív munkától vissza nem riadó, bátor ifjakból álló csoportot egészséges láz gyötri, melyből egyre jobban kikristályosodik a friss egészséges szem­ lé le tű , uj m agyar szellemi értelmiség arculata. Ez az ifjú ság már messze eltávolodva a mai m agyar 'társadalom mentalitásától, korszerű, demokratikus, reális és szociális szemléletű. Belső kulturmunka: A K . M. A. E . három hónapi munkássága alatt három előadásban dol­ gozta. fel a számára legfontosabb thémakomplexumot, a diákmozgalmi eszmék felvetését s megvitatását. Július hó m ásodik felében folyt le -az első előadás. Havas T ibor adott elő«. A M agyar Munkaközösség elindu,lása« cimen. Kimutatta, hogy a kisebbségi m agyarság életében uj szint jelent az a csoport, mely a M agyar Munkaközösség zászlójára esküszik. Hiszen az ifjú sági mozgalmak történetében eddig azt láttuk, hogy a. diákság ideológiák alapjára helyezkedve létrehozta az egyik oldalon a Sarlót, mint a kommunista párt frakcióját, a másik oldalon a Prohászka Kört, amely speciális neokathoükus világnézetért való harcot ír zászlájára. Tizennégy év után jön most a M. M. K., am ely szociális és m agyar nemzeti alapon állva uj utat vág a m agyar jövő számára, s az illúziók, leépítését és. a helyzethez való reális alkalmazkodást, pozitivista b elá­ táso k és az áktiv munka szükségét sürgeti. Az ideológiai álláspont kifejtését követte • E stók Gyulá előadása f. é. juliusban. Az aktív munka halaszthatatlanságát tárta fel, s hang­ súlyozta, hogy a M. M. K. elgondolásának hatókörébe természetszerűleg íbelefűződik az aktív munkatervezet, melynek véghezvitele m egadja m ajd neki azt, amit a társadalom minden eszmekörtől érvényrejutása alkalmám ával elvár a tettek dokumentumát. Ezzel kapcsolatban elsőrendű kö­ telesség kisebbségi kérdéseink reális és korszerű- tudományos kifejtése, -m agyar értékeinknek szociográfiái kutatás utján való feltárása és azok továbbfejlesztése, a m agyar tömegek jelenbe való átnevelése s bekapcso­ lása a senkit ki nem hagyó kollektív munkába. Jó léti intézmények szer­ vezése és támogatása, az összmagyarság egységes gazdasági szervezetekbe, •-•-Sjzövetkezetekbe szervezése, a csehszlovák nemzettel és a nemzeti k is­ e b b s é g e k k e l való kultúrkapcsolat kimélyítése. E stók Gyula előadását követő összejövetelen K avasch Jen ő a K . M. A. «elnöke bejélentette, hogy az egyesület választmánya leszűrve a vitaJesték tanúlságait a M. M. K . ideológiai álláspontjára helyezkedett. A b e­ jelentést a gyűlés n agy lelkesedéssel fogadta, ezzel kapcsolatban vala-iniennyi jelenlevő hozzájárulásával hivatalosan leszögezték a K. M. A .

A

JÖVŐ

I.

1-2.

45

E . álláspontját, amely szerint a K. M. A. E . elfogadja a M. M. K . állás­ pontját s minden lépésében az előadásokban közölt program betöltésén? és véghezvitelén akar dolgozni. Augusztus má.sodik felében még egy vitaest folyt le. A 'vita an y ag át K ardos József, érsekújvári sarlós, egyetemi hallgató előadása nyújtotta. A K . M. A.- E . tagjai ezzel kapcsolatosan és szemben az előadó által' kifejtett m arxi theoriával, kifejtették a M. M. K. program it, s emellett m aradva kimondták, hogy semmi oly törekvéssel nem vállalhatnak közös? séget, mely a mi speciális helyzetünk m egoldására nem alkalmas.. A K- M. A. E. faluzása. A M agyar Munkaközösség eszméinek hivatalos elfogadása után a: K . M. A. E . megindította nyári falumunkáját. Itt amint azt program ja is diktálta a legintenzivebben szövetkezeti eszme felé fordult s azt pro­ pagálta. Az egyesület eddig következő falukban tartott előadást. Mitiaj előadó E stók Gyula: A Szövetkezetekről. Soltész E m il: Az alkohol hatása az emberi szerve.zetre« Konc háza: Havas- Tibor »A szövetkezetekről^ Csarnovits G yula: »A fertőző betegségekről.« Homok, Lengyel G yula: »A . szövetkezetekről» Zádor Dezső »A népi zene jelentőségérőle Ketergény: Estók G y.: »A szövetekezetekről«. Soltész E .: »Az alkohol hatása az em beri szervezetre. Kisgejöcz Kavasch J . : A szövetkezetekről, Speck S .: »A tüdővészről*. Nagy-Gejöcz Soltész E m il »Az alkohol hatása az emberi szervezetre«. Zádor Dezső: »A népi zene jelen tőségei Császlóc: Estók G yula: »A szövetkezetekről®. Lengyel G yula: »A falukuLtúrárók. Botfáivá: Lengyel. Gyula »A szövetkezetekről^. Bors Jen ő »Mérgezésekről«. Korláthelmecz: Estók Gyula »A szövetkezetekről* Csarnovits Gyula »A fertőző betegségekről«. Az itt vázolt utón jelenleg tovább halad az egyesület, nyári mun­ kássága folyamatban van, munkájában segítségére vannak a Podkarpatska Rusi M agyar Közművelődési E gyes ül eV valamint K árpátalja hi­ vatalos kulturszervei u. m. az Országos Közművelődési Egyesület, Vellmann M ihály m agyar ügyvezető közvetítésével és az ungvári Já rá s i KultúrTanács. Az eddig kulturszempontból elhanyagolt falu-népe nagy érdeklő­ déssel hallgatja az előadásokat s néhol 200 személy jelenlétében s hosszú; viták mellett folynak le a falunapok. Estók Gyida.S 6. Komáromi Magyar Akadémikusok Egyesülete. Az 1 925-ös esztendő szerepet játszik a főiskolás diákság életéi­ ben. E kkcv alakultak meg az egyetemi városokban a m agyar főisko-i lőcsök egyesületei s ezt a példát csakhamar követik a vidéki városoki is. Komáromban 1926-ban teszik meg az első lépéseket a helyi cso­ port m egalakítására, azonban különböző vallási ellentétek miatt nem tudják egyesíteni az összdiákságot, úgy, hogy a megalakított egyesület, rövid életű lesz. M ár a következő évben, 1927-ben újra összehívták az alakuló közgyűlést, mely kidolgozza az alapszabályokat és ezeknek be­ nyújtása után az- egyesület megkezdi működését. Az egyesület 1927-bert tevékeny részt vesz Móricz Zsigmond szlovenszkói- kőrútjának m egren­ dezésében. Ez év tavaszán kultúrestét rendez, mely azonban a komá­ romi m agyar társadalom részvétlensége miatt fiaskóval végződik. Komá--

-4 6

A

JÖVŐ

I.

1-2.

romban, a színmagyar városban küzdeni kell azért, hogy a m agyar • főiskolás egyesület kellő megértést és támogatást kapjon. N yáron Sze-ttes Béla »Nem nősülök« cimü vigjátékát adják elő és kisebb vidéki kör-utra megyünk. 1928-ban ismét nagyszabású kultúrest hozza össze K o ­ márom m agyar társadalmát. E kko r azonban az egyesület ^vezetősége között ellentétek merülnek fel, úgy, hogy ezután csak form ailag létezik -a К М А Ё egészen 19 31-ig . A tavalyi év komoly fordulót jelent az egyesület öleiében. ,U j, agilis vezetőség veszi át az egyesületet. E lső munkája, hogy végre -törvényes keretekbe helyezze a K M A E működését. A visszautasított alap ­ szabályokat átdolgozzák, újra beterjesztik az illetékes fórumhoz, am e­ ly e t az Országos H ivatal jóvá is hagy. 1932-ben reprezentációs bálon -hosszú hallgatás után a m agyar akadémikusok élet jelt adnak m agukról. -A bál nem hozta meg a várt 'eredményt sem anyagilag, sem erkölcsisieg. Fájó, hogy az erkölcsi siker is elmaradt. Tavasszal nagyon sokan hiányoztak a bálon azok közül, akik a m agyarság vezető emberei és -(akiknek első kötelességük lett volna, hogy m egjelenésükkel dokumentál­ ják, hogy igenis a komáromi m agyar főiskolásság számithat rájuk és .szivén viselik a m agyar ifjú ság sorsát. Minden vidéki főiskolás egyesület' csak nyáron fejthet ki komoly, 'munkát. íg y a K M A E is a szünidőben tervezi, hogy megvalósítja' n ag y m unkaprogram m ját: folytatni az egyetemi városokban m egkez­ dett munkát. Tehát szemináriumokhoz hasonló összejövetelek rendezése. A legnagyobb munka azonban az idei országos kongresszus m egren­ dezése. E rre már lázasan folynak az' előkészületek, úgy, hogy szeptem'ber elején, amikor Komárom ősi falai között találkozni fo g Szlovenszkó /magyar főiskolássága a komáromi akadémikusok egyesülete méltón v á r­ ja a kisebbségi m agyar diákságot és bizonyítékát ad ja életerejének 'és -annak, hogy a csehszlovákiai, m agyar főiskolásság erős, küzdeni tudó, •^számottevő tagja. Schwartz '•Imre. 7. Az Érsekújvár és Környéke Magyar Akadémikusainak Köre. A nyolc évig tartó szétszórtság, szervezetlenség és egy főiskolás •diákérdekeket védő és elősegítő egyesületbe való tömörülés vágya Ér-sekujvárott is meghozta gyümölcsét: 1926 aug. 22-én 83 tagg al m eg­ a la k u lt az Ékmak. A kitűzött program- kettős volt: egyrészt a matúra után tanácstalanul a legnagyobb nincstelenségben tehetetlen szegény- sorsú m agyar diákok támogatása, életindulást és munkakedvet hozó testvérsegítség nyújtása, másrészt határozott kultúrtevékenység kifejtése, az irodalm i esték Jés előadások keretén belül a m agyar tehetségek megis-mertetése a szlovenszkói közönséggel. Lassan megindul a miéika s la lévai diákkongresszuson m ár öt tag„gal képviselteti m agát az egyesület. Megindulnak az úgynevezett »liceális ünnepségek«, melyeknek célja az európai kultúrának a m agyar életben való kitermelése, hogy egyetlenegy atom m agyar energia se vesszen el a ^kisebbségben élő m agyarság leikéből. M indjárt ősszel rendezünk egy Széchenyi István emlékestét, m ajd ez év decemberében a hét évszázadnyi .messzeségben, az ifjú ság előtt ideálként álló n agy szent: Assisi szt. Fevrenc tiszteletének hódolunk. 1927 jan. 5-én megrendezi az egyesület első reprezentációs bálját irFarkas Márta hegedűim!vésznő, K álix Jenő zongoraművész, Kéthelyiné

0

A

JÖVŐ

I.

1-2.

47

Vakots Margit operaénekesnő és Tersztyenszkyné Barothy Irma szavalóxnűvésznő részvételével. A m agasnívójú és sikerűit b á l' után egy kis szünet következett:. Azonban 1927 ápr. 3-án Móricz Zsigmond és felesége Simonyi Mária :irodalmi estjével ú jra a nyilvánosság elé lép az egyesület. Az Érsekújvár szám ára ünnepet jelentő est sikerét>mi sem bizonyítja jobban mint, hogy -az estélyt közkívánatra uj műsorral meg kellett ismételni, mivel az első •előadásra körülbelül 15 0 ember már nem tudott jegyet kapni. N agy fontosságot tulajdonítunk dr. Ölvedi László Páneurópáról tartott előadá-sának is. Kiemelkedő esemény az 1929 szeptemberében tartott nagyfontosságú •diákkongresszus volt, mely meghozta az ideológiai csoportokra különült ‘diákság egységét. A nagyszámú szlovenszkói és külföldi vendék és érdek­ lő d ő mellett 150 diákdelegátus jelentette a kongresszus fontosságát. A jobb ’és baloldal összecsapása után létrejött a diákhegység azonban •csak látszólagosan. A határozott világnézett nélkül dolgozó Mak-ok kez
Adakozzunk a menzákra!

48

ШH ÍR E K ш LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA pontosan november 1 -én jelenik meg• A F ELŐ LF IZ E T ÉSE K E T anyag­ torlódás miatt következő számúnk­ ban hozzuk, amiért is adományozóink szíves elnézését kérjük.

Munkatársaink figyelmébe! K érjük »A Jövő« munkatársait, hogy cikkeiket minél rövidebben, — kb. 2— з gépelt oldal terjedelemben szövegezzék meg. Ennél nagypbb ter­ jedelmű cikkeket csak kivételesen köz­ lünk. Nyomdatechnikai okokból kér­ jük a lapnak csak egyik oldalát teleírni. Lehetőleg gépelt cikkeket ké­ rünk.

Lapunkban hirdető cégek díjmentesen vehetik igénybe reklám­ szakértőnk tanácsait. Minden reklám­ ügyben szívesen állunk üzletfeleink rendelkezésére. A megkeresésekben szíveskedjenek bevenni: i ) a cég ne­ vét; címét, 2) milyen cikkeket áru­ sít, vagy gyárt, 3) mit kíván propa­ gálni (specialitás), 4) mit akar a rek­ lám által elérni (a cég nevének is­ mertté tétele, vagy egy speciális árú­ cikk fogyasztásának emelése), 5) milyen összeget kíván a reklámkam­ pányra fordítani, 6) kik jöhetnek, mint vevők számításba. Ú jsághirde­ tésnél elegendő az illető lap címé­ nek, a hirdetés nagyságának és a közlendő szövegnek beküldése s mi azt megfelelően átalakítjuk, illetve nyomdatechnikai célokra előkészítjük. Németországban m ásfél milliárd már­ kát költenek reklám ra évente s meg­ állapíttatott, hogy ezen óriási összeg több, mint felét dobják ki teljesen eredménytelenül. Nálunk sem jobb a helyzet ezen a téren. Miért ne lenne Ön is azok között, akiknek a reklám kifizetődik? Itt a legjobb alkalom, hogy reklám ját javítsa. írjon tehát még ma reklámtanácsadónknak.

A

JÖVŐ

I.

1-2»

A főiskolás egyesületek tagjai itt* gyen kapják »A Jövőt«. A Csehszlovákiai M agyar A kadé­ mikusok Szövetsége és »A Jövő« kiadóhivatala között létrejött m agálla­ podás értelmében a csehszlováldai m agyar főiskolás egyesületek ta g ja ­ ik számára megrendelték »A Jövő»-t. íg y az egyesületek tagjai szem élyileg ingyen jutnak a laphoz. Természe­ tesen ezen kedvezményben csak azok részesülhetnek, akik tagdíj fizetési kö­ telezettségüknek eleget tesznek.

A «Magyar Diákszemle« előfizetőihez. Az időközben megszűnt «M agyar Diákszemle« előfizetői előfizetési dí­ juk' lejártáig ingyen kapják lapun­ kat. H abár jogilag »A Jövő«-nek a «M agyar Diákszemlé-«hez nincsen semmi köze, mégis elvállaljuk a D i­ ákszemle ilyennemü adósságait. — JEzen cselekedetünkkel dokumentálni kívánjuk azt a tényt, hogy a m agyar főiskolai hallgatók kötelezettségük­ nek minden esetben eleget tesznek.

Felhívás a prágai főiskolákra k g ­ szülő leányokhoz. A Prágában együttmüködött két leányotthon közül a gazdasági vjszonyok folytán történt kisebbm érvö igénybevétel miatt a csehszlovákiai m agyar főiskolások tám ogatására a la ­ kult nagybizottság a jövő tanévre csak az egyiket (P rág a— Smichov, Havlicskova 10. szám alatt) tartja fenn. A fizetendő d ij: lakás, világítás és takarításért havi 14 0 K . A jelent­ kezők felvétel iránti kérelmüket küld­ jék Irmán K lá ra dr. címére, Po­ zsony, Védcölöp u. 59 szám alá, vag y az otthon címére. A kérvényhez csa­ tolandó az iskolai bizonyítvány, vagy; másolata, annak megjelölése, hogy milyen irányban óhajtja főiskolai ta­ nulmányait folytatni a kérelmező és hogy milyen illetőségű és milyen nem­ zetiségű.

A

JÖVŐ

I.

1-2.

I

49

ai szemle

A prágai Magyar Akadémikusok Köre évkönyve. Szer kesstette: Orbán László^ Kassa 1932. 272 oldal 8° nagyság. Ára: 50 Ke.

Kétségtelenül szükséges volt az a cselekedet, amely a Prágai M a­ gyar Akadémikusok Körének 1.931. évben végzett munkáját évkönyvkeretében foglalta össze. Szükséges volt elsősorban azért, hogy megmu­ tassa, miszerint az a kisebbségi m agyar diákegyesület, am ely ellen a szélsőségek a legnagyobb vehemenciával fordultak nem csak, hogy dol­ gozni akar, hanem tud is. H abár izmos tehetségeket nem nagy számban találunk az évkönyv­ ben felsorakoztatott szemináriumi munkák szerzői között s némelyek (közülök orvosi és szociális problémákat talán teljesen lehetetlen mó­ don vélnek megoldhatónak (pld. Boldis L ajos a magzatelhajtást), |a tanulmányok nagyobb része mégis i üdítő olvasmányul szolgálhat azok számára is, akik a diákmozgalmakkal szemben közömbösek: .— Mert a M ák szemináriumai, amint ezt az évkönyv bizonyítja, korántsem voltak korszerűtlen problémák melegágyai, mint az egyetem i szemináriumok nagy része, hanem a kisebbségi m agyarságot és evvel kapcsolatban az. egyetemes emberiséget közvetlenül érintő újszerű kérdések megvitatói M ennélfogva az újszerű probléma-komplexum m ajd minden kérdésére fe­ leletet kaphat az olvasó jobb-rosszabb módón. • A m agyar főiskolásság ügyét szivén viselő nagyközönség pedig öröm­ mel íkell, hogy vegye a kezébe a M agyar Akadémikusok K öre élni akarásának e kétségtelen bizonyítékát. ’ . De nézzük közelebbről a könyvet. Az általános, senkit sem érdeklő, de elm aradhatatlan általános rész után a női szeminárium m unkájának az ismertetése következik, utána pedig: az orvosié, közgazdaságié, jogié, irodalmié, végül pedig a technikaié. Az előadások nagy része, mint már föntebb említettem, jó színvona­ lat ért el s csak elvétve ugyan, de mégis akad közöttük nem eléggé .ní­ vós is. H a a szemináriumokat összehasonlítjuk akkor kétségtelenné v á ­ lik előttünk, hogy a legtöbb rossz. előadás az orvosi szemináriumban hangzott. el, míg a legértékesebb munkákat a közgazdasági és az iro­ dalmi szeminárium tünteti fel. Sajnos, a lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy az egyes előr adásokat külön-külön bíráljuk el, de nem is tartom elsőrendűen fontoznak ezt, tekintettel arra, hogy la könyv előszavában az egyesület akkori, elnöke kihangsúlyozza, hogy a kezdet kezdetén járnak. ' Kezdetnek pedig kitűnőt nyújtott a M Á K . (b. m.)

§ minJenlill magyar!

50

A

JÖVŐ

I.

1-2.

Egy magyar könyv mozgalmainkról. Semetkay József: A csehszlovákiai magyar ifjúság. Salgótarján 1932. Különlenyomat a Salgótarjáni Reálgimnázium 1931/1932. évi Értesítőjéből. 8° nagyság. 28 oldal.

Ez a könyvecske különleges értékénél fogva megérdemli, hogy lapunk részletesen foglalkozzék vele. E g y nagy műveltségű és széleslátókörü tanár ismerteti meg írásban a m agyarországi ifjú ság gal m ozgal­ mainkat. A legnagyobb tárgyilagossággal megírt könyv minden sorából a megértés és a szeretet sugárzik ki. Semetkayban új barátunkat és jóakarónkat üdvözöljük. A melegszívű és nagy szakképzettségű pedagógus a határontúli távlatból helyes érzékkel tapint rá mozgalmaink hiányaira. S ok esetben meglátásai valóban bámulatosak s ilyen tisztán kevés cseh­ szlovákiai m agyar diákvezér látja a helyzetet, pedig a helyes m eglátás és a tények pontos ismerete előfeltétele a helyes mozgalmi politikának. Rem éljük, hogy ezen ismertetésünk szintén ezt a célt szolgálva fo gja előre vinni mozgalmaink momentán nagyon rosszul álló ügyét. Semetkay a könyv megírásához minden fontosabb csehszlovákiai m agyar főiskolás kiadványt fölhasznált (így »A prágai M agyar A kadé­ mikusok K öre Évkönyve«, »A Sarló jegyében«, továbbá a »M agyar DiákSzemle», a »Vetés«, az »Uj Élet«, eddig megjelent példányait), iami szintén a tárgyilagosság egyik legfontosabb követelménye. — D e hagyjuk m a­ gunk helyett beszélni a szerzőt: A könyv öt fejezetre oszlik. Az első fejezet az itteni m agyar ifjú ság világnézeti kibontakozását tárgyalja és annak részben radikálisan balfelé tolódását magyarázzam »Ha megállapodott világnézetű, szigorú erkölcsi alapon álló, komoly tudósok keményen állást foglalnak a modern kapitalizmus ellen, mégnagyobb kritikával és ellenszenvvel fog tőle elfordúlni a fiatalság... M ég inkább fokozza a fiatal nemzedék elkeseredését a kapitalista társadalm i és terrflelési rend ellen az a körülmény, hogy a m aga számára munkía’i alkalmat egyre kevésbé talál benne. Ebben a tekintetben m ég súlyo­ sabb a csehszlovákiai m agyar ifjú ság helyzete, mert hiszen az elhelyez­ kedés másutt is meglévő akadályain kivül szemben találja m agát az á l­ lamhatalomtól támogatott soviniszta kapitalizmus kíméletlen magyar-elle nes politikájával. Szlovenszkónak a cseh nagyipar állami hatalm i eszk'özöfckel tönkíreteítte az ipari életét s ez a körülmény annál kem é­ nyebben érinti a m agyar fiatalságot, mert hiszeon előtte a közpályák 'nagyrészét is elzárták. Ennek a következménye, hogy ma a csehszlová­ kiai m agyar ifjú ság bármilyen külömben a világnézete, vagy erkölcsi íölfogása, egyre inkább antikapitalista érzelmű ■és gondolkozású lesz .ti Második fejezet. »A csehszlovákiai m agyar ifjú ság történeti tudata megyöngűlésének első és legfőbb oka történelmi ismereteinek a fo gya­ tékossága ... A legújabb nemzedék nagy része hiányos, vagy zavaros tö r­ ténelmi tudással kerül ki a középiskolákból. Közülök sokan szlovák nyelvű középiskolában jártak s ezeken a m agyar nemzeti történelem tanítása igen háttérbe van szorítva s e mellett sokszor elfogúlt m egvilá­ gításban kerül a tanulók elé. De az erős. tankönyvcenzúra és szigorú ellenőrzés következtében a m agyar nyelvű középiskolák történelem-tainítása sem igen alkalm as arra, hogy a nemzeti múlt nagy hőseit, n ag y eseményeit és eszméit megkedveltesse a tanulókkal. A családi nevelés sem tudja ezeket a hiányokat kellő mértékben pótolni...« A csehszlovákiai m agyar fiatalság történelmi tudását a környezet sem igen táplálja (is-

A

JÖVŐ

I.

1-2.

51

Icolai és országos nemzeti ünnepek, nagy nemzeti események és nagy -.férfiak évfordulóinak a megünneplése, a napilapok és tudományos fo ­ lyóiratok ilyen alkalm akkor szokásos megemlékezései, méltatásai, utca, falu és város nevek elmagyartalanítása, szobrok, em léktáblák hiánya, illetve a meglévők eltávolítása stb.) Ezen tények bizonyítására Semetkay egy érdekes példát hoz föl: A csehszlovákiai baloldali m agyar ifjú ság a Sarlósok 1931 szeptemberében .Pozsonyban országos nagygyűlést tartottak. Ez alkalomm al behatoltak városi m ajor egyik istállójába és az oda »elraktározott« Petőfi szobrot ■megkoszorúzták. E rrő l az eseményről az egyik sarlós beszámol. Elm ond­ j a , hogy ez a megkoszorúzás tüntetés volt a csehszlovák demokrácia; 'imperializmusa ellen, de nem a demokrata kispolgár Petőfi mellett. Sze­ rin te az a demokrácia, amelynek Petőfi is harcosa volt, mindenütt im ­ perialista és reakciós lett. »De ha a Sarló, folytatja tovább — nem is v á lla l közösségei a polgári demokrata Petőfivel, a szobornál letett ko­ szorú tüntetés volt amellett a Petőfi Sándor mellett, aki bár a polgári (demokratikus programm form ájában, a nagy emberi célokért, az emberi szabadságért, az emberi fejlődésért küzdött... Petőfinek a polgári de­ m okratának örököse az a csehszlovák demokrácia, am ely á szobrát m arhaistállóba zárta. Petőfinek az emberi felszabadulás apostolának az (örökösei mi vagyunk a forradalm i munkásság és a vele harcoló szocia­ lista intelligencia.»* »Ez az állásfoglalás is rámutat arra, hogy az ifjú ság érzelmileg és ■világnézetében teljesen elszakadt a múlttól; a történelmi tényeket és ala- kokat nem- tudja és nem is akarja a fejlődés objektív szempontjából megítélni :s pártpolitikai elfogúltságában és egyoldalúságában Petőfiben m á r a m agyar nemzeti eszm ék: a függetlenség és önállóság n agy harcosát; ■-és vértanúját meg sem látja... A faji öntudatnak Csehszlovákiában a m a­ g y arsá g számára egyetlen reális talaja leh et: a történelmi tudat, ezt k e ll minden lehető módon megerősíteni a fiatalságban... De ha sem a közélet, sem az iskola, sem a környezet, sőt sok esetben a családi ne­ velés sem fejleszti, ápolja és gyarapítja a nemzeti múlt tudatát, hol lehet ezt a sokirányú mulasztást pótolni ? Felfogásunk szerint ugyan a legkésőbben, de talán a leghatékonyabban a főiskolás életben; megvan erre az alkalm as szerv is, mégpedig a - főiskolások körei és ezek szemi­ náriumai... E ddig egyetlen diákkiadványban egyetlen történelmi tárgyú tanulmányt, cikket, beszámolót nem találtunk. Ez a szemináriumi mun­ k a legnagyobb hiánya... A csehszlovákiai m agyar ifjúságnak munkaprogram m jába bele kell illesztenie a m agyar történelem tárgyilagos és tudományos megismerését, mert különben fa ji öntudata és érzésvilága — előbb-utóbb elsorvad.« Harm adik fejezet.' »Az ifjúság világnézetének és faji öntudatának k i­ alakulásában mindenütt nagy szerepe van az irodalomnak is... Az ifjú ­ ságn ak az irodalom1 iránti érdeklődése szoros kapcsolatban van a cseh­ szlovákiai m agyar irodalom fejlődésével. A csehszlovákiai m agyar iro ­ dalom problém ájávál m ár sokan foglalkoztak és kutatták annak okát, h o gy miért fejlődik oly nehezen itt az önálló irodalmi élet, miért oly „A sarló je g y é b e n 1'. 178-/79. oldal. — E zen cikkel term észetesen nem ért e g y e t a c s e h ' szlovákiai m agyar ifjúság é s iró ja a mi köreinkben is Iegföllebb elnézést és szán a k ozó m ofo ly t érdemel.

52

A

JÖVŐ

I.

1-2.

kevés az átütő ereje, holott például Erdélyben oly gazdag és egyetem es hatású. Ennek a jelenségnek kétségtelenül van történelmi oka is, de min­ dent mégs'em lehet ezzel magyarázni, hozzájárul az irodalmi élet m eg­ szervezésének a hiánya és az a körülmény, hogy igen kevés igazi nagy író jelentkezett 1 9 1 9 óta... A csehszlovákiai m agyar irodalm i életnek a szervezetlensége és az irodalom-tudomány pangása igen káros hatás­ sal volt az ifjú ság szellemi fejlődésére s nagyban előidézte az iroda­ lom iránti érzéketlenséget... Az ifjú ság külömböző lapjaiban, beszámolói­ ban és évkönyveiben szóba kerül ugyan az irodalom is, de nem annyira a maguk irodalmi működésével foglalkoznak, hanem idősebb kortársaikkal, esetleges századforduló és az A dy generáció m agyar irodalm ával. E z a foglalkozás igen sok esetben elitélő kritikában nyilvánúl meg. Általá­ ban a fiatalság irodalomszemlélete történelemellenes, vagy talán he­ lyesebben történelmileg gyökértelen, csak az irányzatos irodalmat be­ csüli s ezt is csak akkor, ha radikálisan szociális tendenciájú. Az irodalom legfőbb célját a pártpropagandában és a valóság leírásában látja... — Pedig az irodalomban mindig és mindenütt csak párt- vagy osztálykritikát és propagandát keresni és értékét ebből a szempontból szab n i' meg, ép oly irodalomellenes és szűklátókörű eljárás lenne, mint a történelmet csak a X X . század gazdasági és szociális osztályideológiájából ítélni m eg. A nép igazi költészete nemcsak lázongás és propaganda, hanem örök emberi érzelmek és történések száz meg száz színű és hangú kifejezései. A műalkotásban az ember mindig többet kívánt a jelen tényeinek puszta, reális leírásánál s hogy a művészi teremtő tevékenységének a táp lálója nem lehet egyedül az objektív szemlélet, hanem kell a pátosz és fantázia is és ép ezek segítségével tud a költő többet adni a valóságban meglévő, tényéknél... Az ifjúságnak el kell térnie mai egyoldalú irodalomszemléletétől és szűkkörü érdeklődési módjától. Mai állásfoglalása m indjobban elidegenít az irodalmi múlttól, méginkább fokozza a történelem iránti k ö ­ zömbösségét, gyengíti esztétikai érzékét és előbb utóbb megsemmisíti. szellemi önállóságát és függetlenségét... A csehszlovákiai m agyar ifjú ­ ságnak szemináriumi munkásságába, önálló irodalomtudományi kutatásá­ ba és olvasmányai anyagába föl kell vennie mind a régi, mind a mo­ dern m agyar irodalmat, hogy fa ji öntudatát fenntarthassa, fa ji kultúráját megőrizhesse, továbbfejleszthesse és hogy az egész emberiség szellemi életközösségébe beléphessen.»* A negyedik fejezet a csehszlovákiai m agyar főiskolás mozgalom ide­ ológiai kialakulását tárgyalja és a Sarló, a Prohászka Kör, és a M agyar munkaközösség mozgalmi történetét ismerteti. Érdekes m egállapítás eb­ ben a fejezetben az alábbi is : »A középen álló M Á K . hiába kísérli m eg, mint ideológiai viták fölött álló egyesület a különböző világnézetű cso­ portokat az érdekvédelem jegyében egyesíteni .'.A M Á K . azzal, hogy az: (egység érdekében lemondott a világnézeti állásfoglalásról, igen n agy és eredménytelen áldozatot hozott... Az ifjúságnak világnézet kell... A. M AK.-ot minden becsületes törekvése dacára elérheti a középpártok mai közös sorsa, hogy a szélsőségek között előbb-utóbb felőrlődik.« ( 0 . ó.)j *) A fön ntvázolt irodalom szem lélettel a diákság nagy ré sze nem azon osítja m agát ami p edig azt a tényt illeti, h o g y az ifjúság irodalmi érdek lőd ésé alig terjed v ssz a fe le 30—40 évnél tovább, azza l m agyarázzuk, h o g y aráig rég eb b i irodalom m al a k özépisk olá ban aránylag: e le g e t fo g la lk o z o tt addig a m odern irodalom e lé g g é elhanyagolva lévén érd ek lőd ése inkább, fordnl fe leje. A nem m agyar k ö zé p isk o lá t járt fő isk o lá sok a rég i m agyar irodalom m al csa k ­ nem olyan sz ív e se n foglalk ozn a k , mint modernnel-

A

JÖVŐ

I.

1-2.

53

A rövid utolsó fejezetben Semetkay levonja mozgalmainkról a konklúziót: »AcsehszlovákLai m agyar ifjú ság sok vajúdás után a nagy világáram latok nyomán indúlt útnak. Lehet ma még sok a félszegscge és szertelensége, de van erős szociális .érzéke, szereti a munkát, nem fél a célkitűzések kockázatától. Ha ez a háromfelé szakadt fiatalság meg­ telik a m agyarság történelmi öntudatával, ha tele szívja a lelkét a nem­ zeti kultúra örök erőivel: akkor jobban fölismeri fa ji feladatait és kö­ telességeit és különböző világnézetű csapatai egym ásratalálnak a jövőépítő szociális munkában.« E kis könyvecske megérdemli, hogy a köreinkben minél szélesebben elterjedjen, mert az itteni m agyar főiskolások sok felhasználható és értékesíthető tanácsot meríthetnek belőle.

MAGYAR ÍRÁS Szerkeszti Darkó István. E gyévi előfizetési díj 80 kor. Szerkesztőség: Kassa, Bethlen-körút 55. A havonta 80 oldal terjedelemben megjelenő M agyar írás, végre pó­ tolta a nívós szlovenszkói irodalmi folyóirat tizennégy évén . ke-: resztül érzett hiányát. H a végig lapozzuk a M agyar írás eddig megjelent számait a lap színvonalának állandó emelkedését észlelhetjük, úgy, hogy a lap utolsó száma már semmi kifogásolni valót sem hagy m aga után. A szeptemberi szám kritikája mégha a Nyugat nívóját is vesszük mértékűi, csak elismerő lehet. A M agyar írás szépirodaion (novellák, folytatásos regények, költemények) kívül még művészeti és kritikai 'problémákkal is foglalkozik s helyesen átérezve kisebbségi adottságunkat, feltűnően, sok helyet szentel közgazdasági, szövetkezeti és szociálpolitikai kérdé0 seknek. A szeptemberi szám Buday G yörgy sikerült koncepciójú fametszetét hoza. Simándy P ál Ü j harcok előtt cimücikkében harcot indít a történelmi materializmus féligazsága s a kommunizmus nemzet és vallás ellenes, tendenciája ellen. K ifogásolja továbbá az osztályharcos világszemlélet szűk horizontú egyoldalúságát, merthiszen nemcsak a munkásosztály, de a parasztság- és intelligencia is felszabadításra vár. Simándy három pont­ ban foglalja össze program ját: 1) A szocializmust meg kell termékenyí­ teni a nemzeti és vallási gondolattal. 2) Az értelmiségnek azon politikai, társadalm i és gazdasági törekvések éllé kell állnia, melyek a m agyar munkásság, parasztság és értelmiségi osztály felszabadítását egyaránt cé­ lozzák. 3) Meg kell szervezni a szellemi mozgalom értelmiségi szakcsoport­ jait, hogy csak a kutatás teljes szabadságában keressék az igazságot. Ivánffy Géza: Kisebbségi gazdasági társadalmunk és nemzeti vagyonunk, . Kovács E n d re: Irodalom és kapitalizmus c. cikkei újszerű beállításban szintén közgazdasági problémákkal foglalkoznak. — Továbbá Zerdahelyi József, Egri Viktor novellái, Darkó István folytatásos regénye, Jarnó J ó ­ zsef irodalomtörténeti tanulmánya Martinovits ’s kortársairól, végül Potiggrácz Kálm án: Az értelmiség válsága c. сіккг egészítik' ki a szeptemberi :szám nivós tartalmát. A »Figyelő« rovatban L iclwlg Aurél és Győry Dezső értekeznek a csehszlovákiai nyilvános k ö n y. tárak nemzetiségi megosz, lásáró l, illetve az ifjúsági mozgalmakról. ( O-ó.)

54

a

i.

jö v ő

і- г .

AZ ÚJ ÉLET a csehszlovákiai Prohászka K örök kiadásában m egjelenő társadalm i havi szemle. Program m ja az ifjú katolicism usé: hirdetni a szociális katolicizm us célkitűzéseit és ebben a szellemben ideológiailag forradalm asítani a szellemi kényelmességbe hullott intellektuális tömegeket. A lap szeptemberi és októberi (8— 9) száma a napokban jelent m eg, nyolcvan oldalas terjedelemben. Tartalm ából kiem eljük Balla Borisz-nak a kiváló fiatal m agyar Írónak Franz W erfel-ről írott tanulmányát. Rády> Elem ér, a lap szerkesztője, ifjú sági mozgalmaink ideológiai fejlődését/ ismerteti. A kisebbségek bécsi kongresszusáról Mayer Raym und írt érde­ kes ismertetést. Fényes István az olimpiász szellemi hatásának kritiká­ ját adja. Fieles Henrik A modem t,emplomépítés-ről ad tájékoztatót. A. cikket nagyszerűen egészíti ki Clemens Holzmeistemek négy m űmellék­ lete. A szám szenzációja Franz W erfel cikke. (Lehet-e Istenhit nélküL élni ?) Schundher P ál a nemrég elhunyt René Buzidról írt irodalm i portrét. René Bazin kis szemelvénye (E g y breton családi kép) a finom tollú író hangulatfestő erejét bizonyítja. P. Siratrríatin Ferenc-rtek, a lesze­ relés európai hírű harcosának az Ű j Élet résziére írt cikke a leszerelési k o n -' ferenciák kulisszái mögé v ilá g ít. be. Kovács Gyula cikkében a proletár! piapokat sürgeti. Possdayi László dr. ebben a Számban kezdi el a modem, m agyar prózaírók ismertetését. Herczeg Ferencről irt tanulmányával. — Fridrich Muckermatin, a kiváló német publicista cikkében az Európai és. németországi viszonyokról ír. Esterházy Lujza az első kassai katolikus leányifjusagi hetet ismerteti. Havas Vilmos és Pfeiffer Miklós dr. a kereszténység, kapitalizmus és kommunizmus problém áját boncolgatják két megvilágításból. Dr. Fleischtritttin Gyula az ifjú ság életproblémáiról ír.. Vass L ajos a Prohászka Körök érsekujvári kongresszusát ismerteti, P,, Habart Methód pedig a prágiai nemzetközi bölcseleti kongresszust. A la p ­ hatalmas szemle anyagot hoz ifjúsági kérdések-ről, a szociális kérdés-rő l és könyvujdonságokról. (r.)

Szerkesztői üzenetek Sarló, Pozsony. A szociográfiai füzetek Ismertetését anyagtorlódás miatt következő számunkban hozzuk. — Ismertetés céljából Sarló jegyében -t és egyéb kiadványaitokat. Prohászka Kör Kassa, U. a. Magyar Munkaközösség, Pozsony. U. a. Ideo'ógiai cikketeket szíveskedjetek lapzártáig baküldeni. Sándor László, Losocic. Cikkedet kö­ szönjük. Továbbiakat kérünk. Üdvözlünk. ■. Simkó Ferenc, Györk. U. a. Fényes István, Prága. U. a. Zombory György, Komárom. U. a. Jablánczy Sándor és Miklós, Ipolyság.

^ev. lapotokat köszönjük. Cikekeiteket ér­ deklődéssel várjuk.

Altmann Lipót

I А

Н

і П

а П

І І

L

í p Ó

fFűszerU S Z d - eés S ccsemegeüzle s e m e g e ü z le t

I Kassa, Telelőn Telefon 3048 3048

Fő utca 107 107 Fő atca

t

A

JÖVŐ

I.

55

1-2,

SPIRA nyakkendőgyárban.

Kosice,

I

Diákok külön 10%-os kedvezményben részesülnek.

A leggazdaságosabb üzemü személy- és teher-kiskocsi a fegyvergyári

„Zbrojovka^-aiitó

Matom **• 8

„МОСГ Kelmefestő, vegytisztító és gőzm osó üzem

Kosice,

Betűien körút 5 . sz>

Vezérképviselet:

Autóservice SPIRA Kosice Flórián u. 6, — Telefon 2062 Nagy alkatrész-raktár külföldi kocsikhoz és egyedüli BOSCH autóelektro és autójavító műhely.

Gyűjtőhelyek:

Kosice : I Presov,' Legionárus tér 2. I Michalovce, Dohány u. I Secovce, Vranov

Merényi L .,Kassa’ Fő utca 27 5 ^ 5 S 5 S S 5 S S 5 5 !S

Kárpitos- és paplan-üzem W EISZ M. VILMOS Kosic, Fő u. 49 az udvarban Készít mindenféle kárpitos-mun­ kát, úgymint: Schláfdiványt, sezlónt, garnitúrát. 3 részes matrác afrikkal töltve 135'— Kc-tól, rollók legolcsóbb árban. - Továbbá Ipaplanok készítése 25 Kc-tól. Pe­ helypaplanok és régiek átdol­ gozása legspeciálisabb kivitelben.

Fűszer - Csemege - Fajborok

Déri Jáno$ Kézm ű-, rövid- és kötött-áru lerakat

Uosice-llassa, Fő u.

67.

fZ.

B ébé kelengye, leány, fiűruha és fehérnemű, nagy választékban

G yő ző d jö n m e g !

Olcsó árak!

Garantált munka.

„V I K T Ó R I A “

I

Meghívásra házhoz, eset­ leg vidékre is megyek !

impreg. takarék vászongallér

A

56

ferenczi Sámuel épület- és műbádogos, víz-, gázvezeték szerelési és csa­ tornázási vállalata

Kosice Bocskay-körnt 2. — Telefon 2732 F olyószá m la a Kassai Banknál-

Nyulászi Béla író sz e r — Papír — Újság Könyv - Játékkártya - Bel- és külföldi levélbélyeg eladása. KULI Hirlapelőfizetések felvétele.

I

Kosice-Kassa, Fő-u. 12. sz.

E. EIZIKOVICS CUKRÁSZ KOSICE Harang u. 8 L e g j o b b sütemények, teasütemények, fagylalt és gyermekpiskóták ál­ landóan raktáron, illetve megrendelésre kaphatók

H O TEL

R ESTA U R A N T

SCHMIEDL

❖

Kosice, Fő utca 80 B uf f e t!

JÖVŐ

I.

1-2.

SPORTARUHÁZ

llim u iíll JÁNOS KOSICE, Fő u. 49

I

Fegyver-, Lőszer-, vadászati és halászati cikkek raktára

Brezniczkv bútorüzlet Kosice-Kassa , M alo m utca 5

A d riá n y i és Markó vas­ kereskedés

Kassa, Fő u t c a 1. szám

A

JÖVŐ

I.

_57

1-2.

Automobil

i á

B ucLnerS. & Inq. Neményi B.

K osice Szepsi k6rűt

20 Telefon 2178

Külön boxok. AutoService Station. — Olaj, benzin, benzol állomás..

Mindenemü javítá­ sokat olcsón és pon­ tosan készít.

Egy elism erten legiobb forrás! Treme- és műselyem, flór- és gyapjúharis­ nyák, nadrágok, kombinék, továbbá a leg­ elegánsabb férfi sportés egyéb ingek, nad­ rágok, nyakkendők, pullowerek, mellé­ nyek, gyermek haris­ nyák, n a d r á g o k é s szvetterek legjobb mi­ nőségben a legolcsób­ ban kaphatók

Reiehard Józ$ef cégnél, Kosice, Srobár u. 16

Figyelem !

S z a ld ó é* БІ e in szőrmeáruház

Kosice Fő u tc a 4 9 K o v á c s u. 6

A z 1 9 2 2 «ik i m e z ő g a z d ” é s ip a ri k iá llítá s o n a ra n y é r e m m e l k itű n t.

V á lla lju k : Szőrm e­ bundák készítését és átalakítását a legpre­ cízebb kivitelben.

K ertészet!

A leqolcsóLL beszerzési (o rrás! Alkalmi és menyasszonyi csokrok, koszo­ rúk a legszebb kivitelben házhoz szállítva, Kiültetésre virág- és zöldségplánták. Cserép­ ben előnevelt kiültetésre peralgónium, tel­ jes és szimpla petónía,. salvia, fucsia, ver­ béna. begónia, crisanthemum. fehér és sárga nyári, kanna *tb. szőnyegnövények. Szoba növények: Pálma, szobafenyő, aspitistra, asparágus, ficus, diszlevelü begónia, kaktus, hortensia, primulo,' cyclámen, azália, jácint, tulipán, cinerária. Kiültetek ablak és e r­ kély ládákat, sírokat. Parkírozok és pázsi­ totok diszkertben. Gruppokat kiültetek. —_ Diszkertek és sirok kiültetéséhez: Rózsa­ fák és gyökérnemes bokorrózsák bármely színben és fajban kapható. Futórózsák ve­ gyes színben, magas és bokor. Szállítok nagyban és kicsiben. Őszi kiültetés már. tavaszra jácinttal és tulipánnal. Tavaszi ki­ ültetéshez gladiolus gumók diszkertben saját termésű, kapható nagyban és kicsi­ ben. Mindszentekre koszorurendeléseket veszek fel. Chrisanthem nagy választékbau

JÁSZAY GÁBOR, kereskedő műkertész, KASSA, Szlovák u. 6

58

A

Andreikó Vilma

JÖVÖ

I.

1-2.

Tennisz

virágüzlete

Sí

Turisztika

jport RolanJ

^ Kosice Fő utca 78

K o s i c e Telefon 21*96

Szepsi körút 32

Conditorei 4

«*

Megay

99

Kassa, Fő u. 4 8

NEUWIRTH GYULA Kerékpár, varrógép, autóalkat­ részek, pneumatikok kereskedése

Téli és nyári sport­ cikkek speciális üzlete Javítások és hürozások szakszerű kivitele

Bierbrunner

fényképészeti műterme

Kosice, Fö 4^9 ш « m v m w neca r Kovacc u. 6

KoSice, Srobáru.20 t

Legolcsőbb^evásárlásijorráa!

Egyesületek­ nek 15% kedvezmény I

Készít mindennemű művészi kivitelű fénzképeket és nagyítá­ sokat.

illllllllllllllllll

STASZ

_

Bátorasztalos | Ü lő b ú to r é s nak

csó -

s p e c ia lis ta .

Щ 1

Mészáros utca 75 1

A

JÖVŐ

I.

59

1-2.

Az egész város k ira k a ta . . . a hirdetés! Észrevette-e már, hogy némelyik uccában milyen kevés ember jár és a for­ galmas helyeken az embereknek nincs idejük kiratatokat nézni ? Ezért a keres­ kedő, aki az üzletében való vásárlás előnyére a lehető legnagyobb számú érdeklődőt akar figyelmeztetni újsághirdetést ad föl. Ha lapunkban hirdet, . forgalmát emeli!

Hirdessen a Jövőben! Számítását biztosan megtalálja! A Jövő hirdetési díjszabása^ A hirdetés ára megjelenésenként

Egész oldal

. Fél oldal

Negyed oldal

Nyolcad oldal

Egyszeri hirdetés

160 —

93'50

53-50

33-50

Háromszori hirdetés

120 —

70-—

40 —

25.50

80’—

47-—

27 —

17-—

Állandó hirdetés

A hirdetés megjelenés után támpéldány és nyugta ellenében fizetendő. A z állandó hirdetés 10 megjelenés után bármikor felmondható. Hirdetéseket felvesz a Jövő kiadóhivatala,

Kassá, Fő-ucca 27. sz.

A jő alkalm ak összessége. . . a hirdetés! Sok idővesztességtől és fáradságtól kímélheti meg magát, azonkívül jutányosán vásárolva még pénzt is takaríthat meg, ha lapunk hirdetését elolvassa.

Gondosan olvassa el még a legkisebb hirdetést is ! Saját érdeke kívánja e z t!

A

<60

e nzt

S o k

*

JÖVŐ

I.

1-2.

ha lapunk hirdetéseit figyelemmel kiséri Lapunk hirdetői

£

ingyen vehetik igénybe

reklámszakértőnk tanácsait! Minden reklámügyben ingyen szolgálunk tanáccsal!

V

L á sd h ír e in k e t S

Bélyegzők, pecsétnyomók, zománc - festett és réztáblák, név­ jegyek, divatos ezüstmonogramok, sportérmek, jel­ vények, minden­ nemű vésések mű­ vészies kivitelben a legolcsóbban

Télisport szüLséqlefét

,

jól, olcsón szakszerűen csakis

B o

V o %

sportáruházában Kassa, Malom u. 7. Tel. 24-20 szerezheti be.

Belán v i László vésn ök

éa

b é ly e g ző

Sí, hokey, korcsolya, rodli, valamint mindennemű turisztikai és sportfelSzerelési cikkek óriási választékban!

készítőn él

Kassa, Ruman ucca 2.

Állandó bójelentések Szlovenszkó minden részéről. Főiskolásoknak nagy kedvezmény.

<52

,

A

JÖVŐ

I.

1-2.

Kassa Fő ucca 59. sz. Vállalok mindennemű e szakmába vágó köszörülést úgy mint: borotvák, ollók, manikűr ollók, zseb kések, hajvágó gépek, Gillette-pengék, hús- és zsemle-daráló. gépek, valamint kony________ hakések élesitését stb.

Szövetek és bélések

—

Vidéki munkát postafordultával szállít!

Ifi. Veszelics Jenő az udvarban.

'a legolcsóbban

Burger Miitsa posztóáruházában.

Balázs Béla olcsó és szép cipőt készít G a ra n tá lt k é zi m u n k á k a t szakszerűen v á lla l!

Az udvarban.

Uionnan berendezett szűcs-műhelyemet m egnyitottam ! Mindennemű, szőrméket és bundákat a leg­ szebb kivitelben szakszerűen készítek, vala­ mint vállalok átalakításokat a legmodernebb fazonban. Szolid árak! Győződjön m eg!

Szabó Gyula

=

Bejárat a Kovács ucca 16. sz. alól is. (Bent az udvarban.)

A

JÖVŐ

I.

6f

1-2.

S P E C IÁ L IS és A N T IK Ó R Á K S Z A K S Z E R Ű J A V ÍT Á S A

Zakariás Sándor

<

Zenemű, könyv- és papirkeres kedése

Podnár G.

K a s s a ,

oras

Fő utca 87

Kosice, Malom u. 10

Útlevél-, Vízum- és Forditó-Iroda o ■ .. „ „Szlov. Diakonsegelyzo Egylet11 fiókja

H

И

Másolás és levélírás írógépen szintén.

Ф Ing. C. BIELEK RÓBERT vezető Kosice, Malom u. 22. sz. az udvarban (Fiók: Bratislava. postafiók 373., esetleg: Praha ѴП., Stud. Kolonia c. p. 465.)

P a u s z

T iv a a a r

Kassa

F e r e n c

kárpitos és diszitő

Legolcsóbb üveg-, porcellán és csillár nagykereskedés -

■

.1

Óriási választék ! 1

Részletfizetés! !

Alap.

1833

J á n o s

Fő-u.

19

Sláfdiványok és kanadierek készítését vállalom.

Matrác, sezlon és garnitúrák s z a k ­ s z e r ű készí t ése

Kosice, Fő utca 41

A

JÖVŐ

I.

63

1-2.

Naponta beérkező uidonságok áruháza l

MARKOVICS EDE. fíosice.

Fő-u. 47-49

k

Eizikovics

Roba Sándor

I

műszerész

a n g o l űri s z a b ó s á g

Vállalja mindennemű "I műszerek szakszerű jaI vitását. Kerékpár és I varrógép alkatrészek I állandó raktára

Kosice, Malom u. 7

Főiskolásoknak árengedmény! ! !

Kosice, Srobár u. 1

A

R

S

K Ö T S Z E R — S í > E

C

I A

L

4

F Ő -U . 49

>

O R T H O P Á D I A I S

T

A

A z udvarban

Itt az ősz! GONDOS SZÜLŐKmegválogatják, hogy gyerme­ keiket az őszre j6 cipővel lássák el. Leg­ könnyebben fázik m e g a gyermek és igy nagyon fontos, hogy az egészségét megóvja.

őszen, koksz és tűzifa kereskedés

lakolások rózzére: V ászon sport e g é s z cipők Ke 7-től T orna cipők (k ö te le ző viselet) „ 1 2 -től .D ulbox e ^ é sz cipők 1 9 -től B o x e g é s z fek ete és bania 2 9 -tő l

Női cipők:

A handlovai kőszén kassai egyedelárusitöja

Vászon cip ők börtalppal ' Elegáns uccai cipők T ro ttoir ő sz i cipők S p ort D ulbox e g é s z cipők

9-től 2 9 -tő l 3 9 -tő l 4 9 -tő l

Férfi cipők :

Kosice Telefon : 3372 és 3397

A jó cipő fél e g é s z s é g ! A Berkovits cipő jó, mert olcsó! Soha m ég ilyen olcsón nem vett, mint most!

Bocekay körút

13

Férfi félcip ők bőrtalppal 3 5 -tő l F érfi e g é s z strapa cipők 3 9 -tó l Férfi b o x e g é s z cipők 4 9 -tó l Elegáns k é z im u n k a cipők 6 9 -tő l Ó riá si választék mindenféle cipőkben és papu­ csokban! — A n y á ri á ruinka t minden elfogad­ ható áron k iá ru s ítju k !

Mindenkinek nélkülözhetetlen a cipő!

Vegyen csak

Berkovits cipőt

■Kosice, Fö-n. 22

64

A

MEG LESZ ELÉGEDVE ha épület- és bátor vasalási, l a k á s - és kon y h a b erendezési, v i l la n y fölszerelési k o r c s o l y a , s íta ÍEl ródli, kályha és vas bátor s z ü k s é g le t é t

JÖVŐ

I.

1-2.

ALAPÍTVA 1867

Buliczha Ede Kosice, Sándor u. 14

Noviuové vyplatné (povolené -riad. post. a telegrafov v Kosiciach cís. 55.359—IV —1932 1. októbra 1932.

C

u

r

s

z

k

y

J

ó

z

s

e

f

betonos

Mi n d e n n e mű beton-, műkő-munkák, betonkeritések, szabadalma­ zott drótbetétes beton kútgyűrűk és csatorna­ csövek készítése

D o b ó utca 41

KoSice Kassa U chard D á n ie l u. 4. sz.

Grand Hotel

Újonnan átalakítva és berendezve. Központi fűtés. - Minden szobában meleg- és hidegvíz. Saját villany­ fejlesztő telep. 80 szoba 100 ággyal. Különféle termek és

1000 ember

befogadó képességű t á n c t e r e m

A U T O M O B IL T U L A JD O N O S O K '

FIGYELMÉBE! r

© a u t o m o b i l f elszerelés szaküzletében

KOSICE Vörösm arthy tér 9

üzemanyagokat, u. m .: Autóbenzin, Vacuum, Castrol, Speedwell autóolajokat, Pire lli éslndia-pneumatikot a legjutányosabb áron szerezhetik be TELEFON

2979 A

j

fl

É B

ÉJJEL-NAPPALI

L g a r a g e é s b e n z in s z o l g á l a t