BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU üzleti tanulmányok szakirány
Ausztrália és az Európai Unió kapcsolatrendszere
Készítette: Vakula Zsófia
Budapest, 2004
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK........................................................................................................................0 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................................3 2. AUSZTRÁLIA BEMUTATÁSA.......................................................................................................7 2.1. TÖRTÉNELME, - EURÓPAI GYÖKEREK .........................................................................................9 2.2. AZ ÁLLAMFORMA, A PARLAMENT ÉS A PÁRTOK .......................................................................11 2.3. AUSZTRÁLIA ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI HELYZETKÉPE ..............................13 2.3.1. Egy versenyképes gazdaság ................................................................................................15 2.3.1.1. Erős növekedés alacsony inflációval ........................................................................................... 15 2.3.1.2. Strukturális reform ...................................................................................................................... 16 2.3.1.3. A jelenlegi gazdasági mutatók..................................................................................................... 17 2.3.1.4. Az ausztrál adórendszer reformja ................................................................................................ 19 2.3.1.5. Az új gazdaság ............................................................................................................................ 20 2.3.1.6. Ausztrália és a technológiai revolúció......................................................................................... 20 2.3.1.7. e-Ausztrália és e-business ........................................................................................................... 20 2.3.1.8. e-kormányzat............................................................................................................................... 21
2.3.2. Kül- és kereskedelempolitika...............................................................................................22 2.4. AZ AUSZTRÁL KÜLKAPCSOLATOK ÉS KÜLKERESKEDELEM ELEMZÉSE ...................................24 2.4.1. Az ausztrál külkereskedelem szerkezete ..............................................................................24 2.4.1.1. Nyitottság .................................................................................................................................... 24 2.4.1.2. Idősor a külkereskedelem alakulásáról........................................................................................ 25 2.4.1.3. Termékszerkezet.......................................................................................................................... 25 2.4.1.4. Relációs szerkezet ....................................................................................................................... 31
2.4.2. Regionális integrációk az ázsiai-csendes-óceáni térségben................................................31 2.4.2.1. Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC)......................................................... 31 2.4.2.2. ASEM - Ázsia-Európa Találkozó................................................................................................ 33
2.5.AUSZTRÁLIA NEMZETKÖZI BEFEKTETÉSI POZÍCIÓJA ...............................................................35 2.5.1. A külföldi beruházás nagysága Ausztráliában ....................................................................35 2.5.2. A külföldre irányuló ausztrál tőkeberuházások nagysága...................................................36 2.5.3. A pénzügyi mérleg egyenlege ..............................................................................................37 2.5.3.1. Külföldi tőkebefektetések Ausztráliába - tranzakciók ................................................................. 37 2.5.3.2. A külföldre irányuló ausztrál tőkebefektetések - tranzakciók...................................................... 38 2.5.3.3. Tartozások-követelések ............................................................................................................... 38
2.6. AUSZTRÁLIA IDEGENFORGALMA ...............................................................................................39 2.6.1. Turizmus világviszonylatban...............................................................................................39 2.6.2. Ausztrália és a nemzetközi turizmus....................................................................................40 2.6.2.1. Backpackers 2002-ben ................................................................................................................ 42
2.6.3. A turizmus és a gazdaság ....................................................................................................42 2.6.4. Előrejelzés...........................................................................................................................42 2.7. AZ EURÓPAI UNIÓ BEMUTATÁSA AUSZTRÁL VONATKOZÁSBAN ..............................................43 3. AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA AUSZTRÁLIÁVAL: ÁTTEKINTÉS............................45 3.1. POLITIKAI KAPCSOLATOK .........................................................................................................47 3.2. A LEGFONTOSABB KÉTOLDALÚ EGYEZMÉNYEK A POLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÉN ........48 3.2.1. Közös Nyilatkozat Ausztrália és az Európai Unió kapcsolatáról........................................48 3.2.1.1. Bevezetés .................................................................................................................................... 48 3.2.1.2. Preambulum ................................................................................................................................ 49 3.2.1.3. Közös célok................................................................................................................................. 50 3.2.1.4. Párbeszéd és együttműködés ....................................................................................................... 50 3.2.1.5. A párbeszéd és a konzultációk kerete.......................................................................................... 52
3.2.2. A jövőre vonatkozó tervek ...................................................................................................52 3.2.2.1. Biztonsági és stratégiai ügyek ..................................................................................................... 52 3.2.2.2. Kereskedelem.............................................................................................................................. 53 3.2.2.3. Oktatás, tudomány és technológia ............................................................................................... 53 3.2.2.4. Közlekedés .................................................................................................................................. 53 3.2.2.5. Környezetvédelem....................................................................................................................... 53 3.2.2.6. Fejlesztési együttműködés........................................................................................................... 54 3.2.2.7. Bevándorlás és menekültügy....................................................................................................... 54
4. AUSZTRÁLIÁT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓT ÖSSZEKÖTŐ GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KAPCSOLATOK ...............................................................................................55
1
4.1. LEGFONTOSABB KÉTOLDALÚ EGYEZMÉNYEK A GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÉN..................................................................................................................55 4.1.1. A megfelelőség, a tanúsítványok és megjelölések kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény Ausztrália és az Európai Unió között, ...........................................................................................55 4.1.1.1. A Kölcsönös Elismerésről szóló Megállapodás (MRA) lényege................................................. 55 4.1.1.2. Az MRA előnyei ......................................................................................................................... 57
4.1.2. Borkereskedelmi Egyezmény...............................................................................................58 4.1.2.1. A Bor Világkereskedelmi Csoportja, ........................................................................................... 59
4.1.3. Egyezmény a tudományos és technológiai együttműködésről Ausztrália és az Európai Unió között.............................................................................................................................................60 4.1.3.1. Az Ötödik Keretprogram (FP5)................................................................................................... 60 4.1.3.2. A Hatodik Keretprogram (FP6)................................................................................................... 63 4.1.3.3. FEAST ........................................................................................................................................ 65
4.1.4. A fogyasztóvédelmet érintő információk kölcsönös megosztásáról szóló megállapodás az ausztrál kormány és az Európai Unió Bizottsága között...............................................................66 4.1.5. Megállapodás Ausztrália és az Euratom között ..................................................................67 4.1.6.Szénmegállapodás................................................................................................................67 4.1.7. Együttműködés az oktatás területén ....................................................................................68 4.1.7.1. Háromszázezer euró az európai és ausztrál egyetemisták számára.............................................. 70 4.1.7.2. Folytatódik a párbeszéd Ausztrália és az Európai Unió között.................................................... 71 4.1.7.3. Erasmus Mundus ......................................................................................................................... 71
4.1.8. Közös megállapodás a globális információs gazdasági együttműködésről az Európai Unió és Ausztrália között .......................................................................................................................71 4.1.8.1. Közös látásmód ........................................................................................................................... 72 4.1.8.2. Együttműködés a multilaterális szervezetekben .......................................................................... 73 4.1.8.3. A jövő.......................................................................................................................................... 73
4.2. AUSZTRÁLIA KERESKEDELME AZ EURÓPAI UNIÓVAL ..............................................................73 4.2.1. A gazdasági kapcsolat jelentősége......................................................................................73 4.2.1.1. Árukereskedelem - export ........................................................................................................... 75 4.2.1.2. Árukereskedelem - import........................................................................................................... 75 4.2.1.3. Szolgáltatáskereskedelem............................................................................................................ 76
4.2.2. A teljes áru- és szolgáltatáskereskedelem ...........................................................................76 4.2.2.1. A teljes árukereskedelem............................................................................................................. 77 4.2.2.2. Szolgáltatáskereskedelem............................................................................................................ 80
4.2.3. A kereskedelem és a bővítés ................................................................................................81 4.2.3.1. Mélyebb kapcsolat kiépítése a bővülő és egységesülő Európával ............................................... 81 4.2.3.2. A kétoldalú kapcsolatok jelentik Ausztrália európai elkötelezettségének alapját........................ 82 4.2.3.3. Ausztrál stratégia – az EU terveinek befolyásolása a cél............................................................. 83 4.2.3.4. A bővítés előnyei a harmadik országok számára......................................................................... 85 4.2.3.5. Az EU teljes mértékben teljesíti kötelezettségeit a WTO szabályoknak megfelelően................. 87
4.2.4. A szellemi tulajdon és a nemzetközi kereskedelem ..............................................................89 4.2.4.1. Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórum (APEC)............................................ 89
4.2.5. A kereskedelmi kapcsolatok útjába gördülő akadályok ......................................................90 4.2.5.1. Ausztrália és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) ................................................................. 90 4.2.5.2. Az ausztrál piacok elérésének útjába gördülő akadályok az EU számára.................................... 92 4.2.5.3. A Cairns-i Csoport, ...................................................................................................................... 94 4.2.5.4. A Cairns-i Csoport és az Európai Unió vitája.............................................................................. 96
4.3. A TŐKEBERUHÁZÁSOK AUSZTRÁLIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTT.......................................99 4.3.1. Tőkeberuházás az OECD statisztikai adatai alapján..........................................................99 4.3.1.1. Ausztrália tőkevonzó képessége................................................................................................ 100 4.3.1.2. Külföldi beruházások (2002)..................................................................................................... 101 4.3.1.3. Példák a regionális Ausztráliába beruházó nemzetközi befektetőkre: ....................................... 103
5. BEFEJEZÉS ................................................................................................................................... 104 MELLÉKLETEK............................................................................................................................... 107 ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK.................................................................................................. 140 IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................................... 141
2
1. Bevezetés A kenguruk és koalák földje, vöröslő sivatag, trópusi esőerdők kristálytiszta vizű patakokkal, az Aboriginálok didgeridoo zenéjének dübörgése, a Nagy Korallzátony szivárványszínű halrajokkal… ki ne ismerné fel a fenti jellemzők alapján az ötödik kontinenst, a „Terra Australis”-t. Ausztrália sokáig rejtőzött az európaiak elől, annak ellenére, hogy már a középkorban mesés kincsekkel és rendkívüli természeti adottságokkal ruházták fel e távoli déli földrészt. Hivatalosan 1770. április 17-én az angol James Cook kapitány vetett horgonyt „Új-Hollandia” keleti partjainál, a mai Sydney mellett lévő Botanyöbölben. Angliában ezidőtájt igen elszaporodott a bűnözés, és az egyre szűkebbnek bizonyuló anyaország halálbüntetéssel, illetve számkivetéssel sújtotta a bűnök elkövetőit, akiket egy ideig Észak-Amerikába, majd Ausztrália felfedezése után erre a kontinensre transzportáltak. 1788. január 18-án érkezett meg az első, 778 foglyot szállító hajókonvoj a Botany-öbölbe, ahol megalapították az első fegyenctelepet. Ekkor persze még senki nem gondolt arra, hogy a „vén Európa” és a legfiatalabb kontinens
között
egykor
majd
szövevényes
kereskedelmi
és
gazdasági
kapcsolatrendszer épül ki. Azért választottam Ausztrália és az Európai Unió kapcsolatrendszerének vizsgálatát, mert bár a fenti adatokra bárki rábukkanhat a könyvekben, bennem az Ausztráliában eltöltött kis idő személyes tapasztalatai és élményei felkeltették az érdeklődést nemcsak a természeti látnivalók, de az ország gazdasági, politikai, kereskedelmi jellemzői iránt is. Alig tudunk valamit az egzotikus, és földrajzi helyzete miatt számunkra sokszor elérhetetlennek tűnő ország hétköznapjairól, hiszen oly keveset hallani Ausztráliáról a médiában. Véleményem szerint, a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a főiskolai oktatásban is az Unió és Ausztrália kapcsolatának megismertetésére, hiszen a globalizáció, a regionalizáció és a liberalizáció
hatására
a
világkereskedelmi
kötődések
átértékelődnek.
A
külkapcsolatok szempontjából az elmúlt 10-15 év jelentős változásokat hozott az EU életében, így az Európai Unió és Ausztrália viszonyában is. Az Egységes Belső Piac és a Gazdasági és Monetáris Unió megalakulásának következtében a Közösség hatásköre kiszélesedett, mely az EU határán kívüli területekkel kötött kormányközi együttműködések fejlődését eredményezte. Az egyre
3
bővülő európai integráció - melyre nem is találhatnánk kézenfekvőbb példát, mint a napjainkban történt legújabb keleti bővítést: 2004. május 1-jén 10 közép-kelet-európai állam csatlakozott az Unióhoz - szigorúan szabályozott keretek között működik. A 370 millióról több mint 450 millió EU -polgárra duzzadó piacon az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő többé-kevésbé szabadon áramlanak. Ezáltal a világ
egyik
leghatalmasabb
kereskedelmi
blokkjává
nőtte
ki
magát:
a
világkereskedelem majd 1/5-ét az Európai Unió bonyolítja le. Az Európai Unió befektetőként és külföldi tőkebefogadóként is kiemelkedő helyet foglal el világszinten: Ausztrália szempontjából az Európai Unió számít a vezető befektetőnek; összesen 341 milliárd AUD-t fektetett be 2003 végéig, ami az Ausztráliába irányuló külföldi tőkeberuházások 35%-át adja (USA:30%; Japán:5%; ASEAN: 3%). Az Európai Unió a második legfőbb célállomása a külföldre irányuló ausztrál tőkebefektetéseknek, amely 2003 decemberében elérte a 148 milliárd AUD-t, vagyis a teljes ausztrál külföldi tőkebefektetés 29%-át (USA:42%; Új-Zéland:7%; Japán:4%; ASEAN:3%).1 Dolgozatomat Ausztrália általános bemutatása után egy rövid gazdasági és kereskedelmi áttekintéssel folytatom, amely egy versenyképes gazdaságot vázol fel, alacsony inflációs és munkanélküliségi rátával, illetve fejlett e-technológiával. A 2. fejezet végén az ausztrál külkapcsolatok és külkereskedelem elemzése kerül. Ez a rész azért nagyon lényeges, mert több perspektívából mutatja be a külkereskedelmi szerkezetet, miközben átfogó képet nyújt a legfontosabb ausztrál termékek exportimportjáról, a külkereskedelmi idősor alakulásáról, valamint a relációs szerkezetről. A 3. fejezetben kap helyet a politikai és diplomáciai kapcsolatok bemutatása, ami azért képezi fontos elemét az együttműködésnek, mert Ausztrália gyökerei az európai történelembe nyúlnak vissza. Ebben a fejezetben szeretnék szólni a legfontosabb kétoldalú politikai egyezményekről, az ausztrál-európai kapcsolatot alapvetően szabályozó Közös Nyilatkozatról, illetve a jövőre vonatkozó tervekről és célkitűzésekről. A politikai szálak után következik a gazdasági és kereskedelmi együttműködés, kitérve a legfontosabb megállapodásokra, a Kölcsönös Elismerésről szóló Egyezménytől a Borkereskedelmi Megállapodásig. Fontos megismernünk ezen
1
http://www.delaus.cec.eu.int/; 2004. október 20., 8:55
4
egyezmények lényegét, hiszen Ausztrália és az Európai Unió közötti kapcsolatokat, így a kereskedelmet sem szabályozza szabadkereskedelmi megállapodás, vagy más egyéb dokumentum. A 4.1. fejezetben kitüntetett figyelmet szentelek a tudományos és technológiai együttműködésnek; fontosnak tartom ezen területet kiemelni, hiszen Ausztrália magasan képzett, több nyelven beszélő munkaerejéről híres, amely megnyitja előttük a tudásalapú gazdaságok csúcsára vezető utat: élen járnak a technológiai és tudományos felfedezések terén. Az Európai Unióval folytatott tudományos és technológiai együttműködés talán az egyik olyan terület, ahol az európai szakemberek többet tanulhatnak ausztrál partnereiktől, mint fordítva. Külön hangsúlyt szeretnék fektetni Ausztrália az Európai Unióval folytatott kereskedelmére, ezen belül az áru- és szolgáltatáskereskedelemre, pontos OECD és ABS2
statisztikai
adatokkal
és
táblázatokkal
alátámasztva.
Az
áru-
és
szolgáltatáskereskedelmen kívül rövid kitérőt teszek a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos területén, továbbá igyekszem bemutatni az EU bővítés előnyeit a harmadik országok, így Ausztrália szempontjából. A 4.2. fejezet záróakkordjaként röviden jellemzem az ausztrál és az európai kereskedelem szabad útját akadályozó tényezőket. Az Ausztrália által irányított Cairns-i
Csoport
érdekeinek
és
az
EU Közös Agrárpolitikájának, lassan
kibékíthetőnek látszó ellentéte határozza meg ezt a témát. A tőkebefektetésekről szóló alfejezet szintén hangsúlyos, mely segítséget nyújt abban, hogy Ausztráliát el tudjuk helyezni a világban a külföldi befektetések szempontjából, és lássuk kiemelkedő tőkevonzó képességét. Ausztrália kormánya óriási promóciós kampányba kezdett az elmúlt években, hogy a külföldi befektetőket az országba csábítsa, ezzel növelve saját gazdasága versenyképességét. A kampány igazolni látszik az eddig kiaknázatlan lehetőségeket: az OECD adatai azt mutatják, hogy a beruházási kedv általános csökkenése ellenére – melyet az egyre gyakoribb terrorcselekmények és a globális gazdasági bizonytalanság vált ki -, az Ausztráliába beáramló külföldi tőke nagysága nem hogy csökkenne, de általános növekedési tendenciát mutat.
2
Australian Bureau of Statistics
5
Külön szeretnék köszönetet mondani a dolgozat írása közben oly sok segítséget nyújtó
tanáraimnak
és
külső
konzulensemnek.
Elsőként,
köszönöm
belső
konzulensemnek, Ferkelt Balázsnak, főiskolai adjunktusnak, hogy a konzultációk alkalmával a megfelelő mederbe igyekezett terelni a dolgozatot. Hálás vagyok rengeteg
építő
ötletéért
külső
konzulensemnek,
Fazekas
Béla
úrnak,
a
Külügyminisztérium Humánpolitikai Főosztály Személyügyi Osztálya vezetőjének, aki 1998 és 2002 között a canberrai nagykövetség első beosztott tanácsosaként dolgozott. Köszönettel tartozom továbbá Paltesz Mihálynak, a BGF KKFK angol tanszék vezetőjének, aki idegen nyelvi konzulensként, az angol kifejezések magyarra történő szakszerű átültetését koordinálta.
6
2. Ausztrália bemutatása Bolygónk legkisebb kontinense a déli féltekének keleti részén, az Indiai- és a Csendes-óceán között helyezkedik el, a leggazdagabb országok egyike. Területe 7,692,300 négyzetkilométer. Lakossága megközelíti a 20 milliót (19,6 millió). A népesség New South Wales államban a legnagyobb (6,4 M, ebből Sydney 4 M), melyet szorosan követ Victoria (4,7 M, ebből Melbourne 3,3 M)3. A népsűrűség a keleti partvidékre koncentrálódik. Bátran állíthatjuk, hogy Ausztrália lakossága összetételét tekintve, a világon az egyik legszínesebb: az első brit és ír telepeseken kívül a II. világháborút követően, sokféle európai népség lelte meg új hazáját itt, például görögök, olaszok, németek, hollandok, máltaiak, horvátok, libanoniak, törökök, stb. A szomszédos csendes-óceáni térségből is érkeztek bevándorlók, még tovább színesítve ezzel a lakosság összetételét. A hivatalos nyelv, az angol mellet otthon a családok 240 különböző nyelven beszélnek. Az 1. számú mellékletben a népesség kor és nem szerinti megoszlását, illetve a népességváltozást ábrázoló táblázatok találhatók. Az ausztrál társadalmat alacsony népszaporulat jellemzi, tehát öregszik az alacsony termékenység és az egyre növekvő várható élettartam következtében. A korstruktúra öregedő, ám alapjában véve kedvező, hiszen a 15-64 évesek aránya nagyobb, mint a 64 év felettieké. Az ausztrál népesség korfája a kanadaihoz és az észak-amerikaihoz áll a legközelebb; az európai országok, Japán és Hong Kong még öregebb népességgel rendelkeznek, míg az ázsiai régióra a fiatalabb népesség a jellemző.4 2002-2003. június 30. között az ausztrál népesség 240.500 fővel gyarapodott, és elérte 19.881.500 főt. Az 1,2%-os növekedési ráta szinte alig változott a vizsgált periódusban, ha összehasonlítjuk a 1997-2001 között megfigyelt éves átlagos növekedési ütemmel. Az átlagos életkor az elmúlt 20 évben 5,9 évvel nőtt, ami azt jelenti, hogy az 1983-as 30,2 évről ez az érték 2003-ra 36,1 évre változott.
3 4
Az Ausztrál Statisztikai Hivatal (Australian Bureau of Statistics) 2003-as adatai alapján http://www.abs.gov.au/ausstats/; 2004. október 19.; 9:50
7
Ábra 1.:A népesség átlagos életkora (államok szerint) 1983-20035
1983. június. 30. és 2003. június 30-a között a 15-64 év közöttiek százalékos megoszlása a társadalomban 32%-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban a 65évnél idősebbek aránya szintén emelkedett: 3%-ról 13%-ra. A 0-14 éves korosztály aránya 24%-ról 20%-ra csökkent 1983-2003 között, miközben az abszolút számuk 6%-kal növekedett. Fővárosa Canberra, mely az őslakosok nyelvén annyit tesz: találkozóhely (meeting place). Éghajlata nagyon változatos, az évszakok az európaihoz képest pont fordítottan alakulnak: decemberben van nyár és júniusban tél. A kontinens méretéből adódóan, számos éghajlati öv váltja egymást az ország területén. Délen a hideg, fagyos telek jellemzik a júliust, de ezeken a területeken a nyár elviselhető. Ezzel szemben az északi részeken trópusi monszun éghajlat uralkodik, tehát úgy a tél, mint a nyár, egyaránt meleg, fülledt, párás. Itt a forró-csapadékos és a forró-száraz évszakot különböztethetjük
meg
egymástól.
Növény-
és
állatvilága
az
éghajlat
változatosságának megfelelően lenyűgöző, rengeteg olyan faj él Ausztráliában, mely a világon sehol másutt nem lelhető fel. Ezek közül csak a legismertebbeket említem: erszényesek (koala, kenguru), kacsacsőrű emlős, wombat, echidna, stb. Ausztrália őslakosai, az Aboriginalok kb. 40.000 éve érkeztek a kontinensre Délkelet-Ázsiából. Múltjuk még ma is rejtélyes, melyről talán többet tudnának mesélni az őslakosok tulajdonában lévő területeken, a féltve őrzött nemzeti parkok több tízezer éves falfestményei, rajzai. Annyit viszont ezek nélkül is pontosan tudunk, hogy a külvilágtól oly sokáig (1770-ig) elzárt bennszülöttek a mai napig képtelenek voltak beilleszkedni a rájuk kényszerített angol-szász kultúrába. Kezdetekben 250 5
Forrás: http://www.abs.gov.au/ausstats/
[email protected]/Lookup/B52C3903D894336DCA2568A9001393C1
8
különböző nyelvet beszéltek (700 dialektust), mely a gyarmatosítás után radikálisan lecsökkent: mára 30 maradt ezekből használatban.
2.1. Történelme, - európai gyökerek6 1606-ban a spanyol felfedező Luis Vaez de Torres áthajózott Ausztrália és Pápua Új-Guinea között (Torres szoros); ez volt az első alkalom, hogy a „rejtőzködő” kontinens kapcsolatba került Európával. Ezután holland felfedezők járták be a kontinens északi és nyugati partvidékét, és rábukkantak Tazmániára is. Az első angol felfedező, William Dampier 1688-ban szállt partra észak-nyugaton. James Cook kapitány 1770-es Botany-öbölbeli (Sydney) lehorgonyzása előtt tehát, Ausztrália ugyan „bújkált” a világ elől, de már akadtak merész európai látogatók a szigetország területén. Az Endeavour nevezetű hajó tudományos jellegű útra indult a Csendes-óceán déli részére Cook kapitány vezérletével, hogy felfedezze a keleti partszakaszt. A hajó fedélzetén utazott Sir Joseph Banks természettudós is, akinek a javaslatára végül ÚjDél-Walesből
Nagy-Britanniát
kiszolgáló
fegyenctelep
lett,
és
az
angol
gyarmatosítástól a 19. század közepéig fegyenctelepként működött tovább. Az első 11 fegyenceket szállító hajó (az 1500 utasnak több mint fele elítélt bűnöző) 1788. január 26-án ért partot; ezt a napot ma Ausztrália napként (Australia Day) ünnepli majd 20 millió állampolgár. A következő 80 évben majdnem 16.000 bűnözőt küldtek a szigetre.7 Az európai gyarmatosítás idején (1788.) kb. 300.000 őslakos és Torres Strait szigeteki bennszülött (Torres Strait Islanders) élt Ausztráliában. A letelepedéssel az európai gyarmatosítók elüldözték és birtokaiktól megfosztották az őslakos Aboriginálokat. Ezzel megszakították a bennszülöttek által addig alkalmazott hagyományos földművelési gyakorlatot, és új növényeket és állatokat integráltak az ausztrál ökoszisztéma oly törékeny rendszerébe. A struktúraváltás az 1851-es aranyláz és a gyapjúkereskedelem fellendülése idején indult el, amely addig nem látott gazdasági és politikai fejlődést indított el az országban. A XX. század elejére Ausztrália nyitott és demokratikus, újkori társadalommá alakult. Mivel hiányzott a szó szoros értelemben vett arisztokrácia,
6 7
Egedy Gergely: XX. század… Ausztrália története. Aula Kiadó Kft, 2000. Australia in brief, 136. o., Department of Foreign Affairs and Trade
9
vagy uralkodó osztály, gyakorlattá vált az az elv, hogy bármelyik ember legalább olyan jó és értékes, mint akármelyik másik. 1901. január 1-jén kikiáltották az Ausztrál Államszövetséget (Commonwealth of Australia), mely azóta is a Brit Nemzetközösség tagja. A szövetség alapítói azt akarták, hogy Ausztrália harmonikus, egységes és egyenlőségelvű állam legyen. Haladó gondolkodásúaknak mondhatók az emberi jogokkal, illetve a titkos szavazással kapcsolatban is. A parlament első intézkedései között volt az Immigration Restriction Act elfogadása, mely a bevándorlási feltételek megszigorításáról szólt (1901.)8. A rendelet értelmében kizárólag európai származású bevándorlókat engedtek be az országba. (A „Fehér Ausztrália” – White Australia – elv a II. világháborút követően fokozatosan veszített jelentőségéből, mígnem az 1970-es évek közepén teljesen megszüntették. Ausztráliának ma már diszkriminációmentes bevándorlási politikája van.) Számos kiterjedt szál fűzte az ausztrálokat Nagy-Britanniához, melyet sok ember az anyaországként tartott számon. Azóta azonban az ausztrál-brit alkotmányos szálak jelentősen meglazultak. A századfordulón az európai lakosság száma 3,8 millióra tehető, melynek fele a főbb nagyvárosokban élt. A lakosság háromnegyed része már Ausztráliában született, többségük pedig eredetileg angol, skót vagy ír ajkú volt. Általában magasabb életszínvonalon éltek, mint Nagy-Britanniában szakadt rokonaik. A háborúk hatása Az első világháború lesújtó hatással volt Ausztráliára. 1914-ben az ausztrál férfi populáció kevesebb volt, mint 3 millió; ebből majdnem 400 ezren jelentkeztek katonának, s közülük legalább 60 ezren soha nem tértek vissza a szörnyű háborúból.9 Ausztrália megtapasztalta a háború borzalmait. Nincsen még egy olyan gyászos napja a háborúnak, melyet az ausztrálok Anzac Napként (Anzac Day) -április 25. ünnepelnek és tisztelegnek a törökországi Gallipoliban 1915-ben, illetve az összes, általuk is részt vett háborúban, hősként elesett ausztrál katonák emléke előtt. A két világháború közötti időszakot a bizonytalanság és instabilitás jellemezte. A szociális és a gazdasági problémák kiszélesedtek és hangsúlyosabbá váltak az 1930as, ún. hanyatlás éveiben, miközben számos pénzügyi intézmény összeomlott. 8 9
Australia in brief, 138. o., Department of Foreign Affairs and Trade Australia in brief, 139. o., Department of Foreign Affair and Trade
10
A II. világháború az ausztrál történelem szempontjából nehéz, ám bizonyos szempontból megerősítő esemény volt. Az ausztrál csapatok jelentős mértékben hozzájárultak a Szövetségesek győzelméhez Európában, Ázsiában és a Csendes-óceán térségében. Az a generáció, mely a II. világháborúban harcolt és túlélte azt, nagy büszkeséggel viseltetik Ausztrália ereje és teljesítménye iránt. A világháborúk befejeződése után az ország nagy gazdasági fellendülésnek volt tanúja, illetve erőteljes bevándorlási áradat indult meg, amelynek Ausztrália nyelvi és kulturális sokszínűségét is köszönheti.
2.2. Az államforma, a parlament és a pártok10 Az alábbi táblázat a tisztségben lévő főkormányzók nevét tartalmazza 1989-től kezdve. Táblázat 1.: Ausztrália főkormányzói (1989-) 2003. június napjainkig
Michael Jeffery
2001. június – 2003. június
Peter Hollingworth
1996. február – 2001. június
Sir William Patrick Deane
1989. február – 1996. február
William George Hayden
Államformája alkotmányos monarchia, melyben az államfői tisztséget II. Erzsébet angol királynő tölti be, és őt a főkormányzó képviseli. A főkormányzó nevezi ki a minisztereket a miniszterelnök javaslatára, azonban gyakorlatilag csak a miniszterek tanácsa és kérése szerint intézkedik. Jelenleg (2004) Michael Jeffrey tölti be a főkormányzói tisztséget. A
legfőbb
hatalmat
a
demokratikus
Parlament
képviseli,
amely
a
Képviselőházból (House of Representatives) és a Szenátusból (Senate) épül fel. A Képviselőháznak 147 tagja van, akiket preferenciális szavazási módszerrel választanak meg, míg a Szenátus 12 tagja a szövetségi államokból (mindegyikből 2-2) illetve 2 tag a teljes önkormányzattal rendelkező szövetségi területekről kerül ki.
10
http://www.australianpolitics.com/; 2004. októberr 28.; 10:15
11
A többséget megszerző párt vagy koalíció 3 évre alakítja meg a kormányt, mely a Képviselőházból kerül ki, a minisztereket azonban mindkét kamarából neveznek ki. Önálló törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás van. A szavazáson kötelező a részvétel Ausztráliában. Habár a távolmaradás esetére kiszabott büntetés elég alacsony, a lakosság több mint 90 százaléka járul az urnák elé a szavazások alkalmával.11 Az ausztrál pártrendszerre alapvetően két csoport dominanciája a jellemző: az egyik az Ausztrál Munkáspárt (Australian Labour Party), a másik a koalíciós pártok, azaz Ausztrália Liberális Pártja (Liberal Party of Australia) és Ausztrália Nemzeti Pártja (National Party of Australia). 1922 óta az Ausztrál Föderális Kormányokat (Australian Federal Governments) vagy a Munkáspárt vagy a koalíció alakította. Ausztrál Munkáspárt Az Ausztrál Munkáspártot 1890-ben alapították, ezzel Ausztrália legöregebb politikai pártjának számít. Ez az egyetlen párt, mely 1901 óta folyamatosan jelen van a Képviselőházban. A XX. században három meggyengítő pártszakadást élt meg, és a föderáció kihirdetése óta (1901) az idő egyharmadában ő vezette a kormányt. Legutoljára 1983-1996 között Bob Hawke és Paul Keating miniszterelnöksége alatt volt a kormányzó párt. Liberális Párt Eredetileg a Protekcionista és Szabadkereskedelmi pártok fúziójából alakult meg 1910-ben a Liberális Párt. A párt számos átalakításon ment keresztül, mígnem az ikonikus Robert Menzies által megalapított jelenlegi formájában meg nem szilárdult. Menzies 1949-től, 16 éven keresztül kormányzott, és ezzel ő Ausztrália leghosszabb ideig kormányzó miniszterelnöke. Az elmúlt 52 évből 36 éven keresztül a Liberális Párt állt a kormány élén, a Nemzeti Párttal koalícióban. Jelenleg John Howard a miniszterelnök. A Howard Kormányt először 1996. március 2-án nevezték ki, és idén, 2004-ben ismét megnyerték a választásokat. Nemzeti Párt (The Nationals) Az eredeti néven Country Party-ként (Országos Párt) ismert Nemzeti Párt 1919 óta foglal helyet a parlamentben. 1970-ben megváltoztatta a nevét Nemzeti Országos Pártra (National Country Party), az 1980-as években Nemzeti Pártra, végül 2003-ban a The Nationals nevet vette fel. Habár a párt szavazói-támogatói bázisa az évek
11
Lonely Planet – Australia, 11. kiadás, Lonely Planet Publications Pty Ltd, 2002
12
folyamán folyamatosan csökkent, még mindig ő tartja fent az erőegyensúlyt a Képviselőházban. Jelenleg koalícióban kormányon van a Liberális Párttal. A fenti pártokon kívül meg kell még említenem Ausztrália kisebb és fiatalabb pártjait: Australian Democrats, Australian Greens, One Nation. Jelenleg a parlamentben a kormányzó Liberális Párton, a koalíciós Nemzeti Párton és az ellenzéki Munkáspárton kívül a demokraták, a zöldek és néhány független képviselő foglal helyet. Ausztrália területét hat szövetségi állam: •
Új-Dél Wales (New South Wales),
•
Viktória (Victoria),
•
Qeensland,
•
Nyugat Ausztrália (Western Australia),
•
Dél Ausztrália (South Australia)
•
Tazmánia (Tasmania)
és kettő teljes önkormányzattal rendelkező szövetségi terület: •
Ausztrál Fővárosi Terület (Australian Capital Territory)
•
Északi Terület (Northern Territory) alkotja.
Számos sziget és külbirtok tartozik még a felügyelete alá, pl. Karácsonysziget, Kókusz-sziget, Norfolk-sziget, stb.
2.3.
Ausztrália
általános
gazdasági
és
kereskedelmi
helyzetképe Ausztrália egy stabil, demokratikus társadalom jól képzett munkaerővel és erős, versenyképes gazdasággal. Ausztrália az egyetlen olyan nemzet, amely egy egész kontinenst birtokol, és a hatodik legnagyobb ország a Földön. Az ausztrálok multikulturális társadalmát az őslakosok, illetve a közel 200 országból bevándorolt emigránsok teszik színessé. Az ausztrál munkaerő relatíve nagy és magasan képzett. Az igazgatók, managerek és a technikai szakemberek is gyakran rendelkeznek nemzetközi, illetve ázsiai tapasztalattal, miközben az ausztrál munkaerő több mint 50%-a rendelkezik egyetemi, főiskolai vagy egyéb felsőfokú képzettséggel. Az ausztrálok nagy tudományos és
13
innovatív tehetségének köszönhetően számos, nemzetközi szinten is elismert tudományos és technológiai szakembert neveltek ki. Táblázat 2.:A GERD mutató szektoronkénti megoszlása (2000/01-2002/03)12 2000-01 $'000
2002-03 $'000
4,982,558
5,978,614
1,404,831 950,966 2,789,753 289,038
1,531,310 950,852 3,429,597 359,548
10,417,146
12,249,921
Szektor Üzleti Kormányzat Commonwealth Állam/terület Felsőoktatás Privát nonprofit Összesen
Ausztráliában a kutatás+fejlesztésre szánt kiadások (GERD)
13
18%-kal, 12.250
millió AUD-ra nőttek 2002/03-ban, a 2000/01-es 10.417 millió AUD-hoz képest.14 A GERD részaránya szektoronként, kiemelt országokban (2000/01-2002/03) című táblázat a 2. számú mellékletben található. Ausztrália a régió egyik legstabilabb gazdasági, politikai és szociális környezetével rendelkezik, amely az elmúlt években az Ausztráliába irányuló befektetések növekedéséhez vezetett. Az ausztrál export mostani diverzifikációja azt jelenti, hogy bár továbbra is megmarad áruexportőr szerepében, a jövőben egyre inkább támaszkodik a szolgáltatás iparra, valamint az ipari termékeket előállító iparra. A globalizált gazdaságban a nyelvek ismerete óriási előnyt jelent a munkavállalásban. Bár Ausztrália angolul beszélő ország, több mint 4,1 millióan beszélnek második nyelvet. Az ausztrál üzleti kultúra hasonlít a nyugatira, így az ausztrál munkaerő rugalmasan képes dolgozni az ázsiai és az európai üzleti szférában is – Ázsián kívül itt beszélnek a legtöbben anyanyelvi szinten valamilyen ázsiai nyelvet. Kihasználva a nyelvi előnyöket és az ausztrál kommunikációs infrastruktúra fejlettségét, több mint 840 nemzetközi vállalat telepítette az ázsiai-csendes-óceáni
12
Forrás: ABS Research and Experimental Development, All Sector Summary, Australia (cat. no. 8112.0); www.abs.gov.au/ausstats 13 Gross expenditure on R&D 14 www.abs.gov.au/ausstats; 2004. november 17.; 15:10
14
térségen belül Ausztráliába központját, mások pedig telefonos ügyintéző központokat (call centres) alakított ki itt, hogy az ázsiai ügyfeleket kiszolgálja.15 A nyelvtudás és más egyéb lehetőségek, melyek a külföldi vállalatokat vonzza, részben Ausztrália sokszínű multikulturális társadalmának köszönhető. A bevándorlók minden szempontból nagyban befolyásolják az ausztrál társadalmat. A világháborúk után tervezett migráció több mint 50 éve alatt Ausztráliába 6 milliónál is több bevándorló érkezett, ebből több mint 600.000 menekült..16 Ausztrália egyedülálló természeti környezete, a jellegzetes ételek és a híres ausztrál bor, az állampolgárok barátságossága a trópusi időjárással és az ausztrálok életstílusával kombinálva, az országot a világ egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává varázsolja. A turizmus sikere azt jelenti, hogy ez az iparág az ausztrál export bevételek negyedik legnagyobb hozzájárulója.
2.3.1. Egy versenyképes gazdaság Az elmúlt évtizedben Ausztrália a világ egyik legerősebb gazdaságával bírt – sokkal versenyképesebb, nyitottabb és élénkebb, mint valaha. Ausztrália magas gazdasági teljesítménye – mely az erőteljes növekedésen, az alacsony infláción és az alacsony kamatlábakon nyugszik – a hatékony gazdasági irányítás és a lezajlódó strukturális reform eredménye. Ezekhez járult még hozzá a versenyképes és dinamikus magánszektor és a jól képzett, rugalmas munkaerő. A globális gazdasági lassulás kellős közepén az ausztrál gazdaság meggyőzően rugalmas és lendületes maradt.
2.3.1.1. Erős növekedés alacsony inflációval Az ausztrál gazdaság éves szinten 4%-os növekedést produkált 1997 és 2003 között. A gyengülő globális feltételekkel ellentétben az ausztrál gazdaság volt a fejlett világ egyik legerősebb gazdasága 2002-ben 3,6%-os növekedéssel. Az erős gazdaság mellé alacsony infláció társul. Az 1990-es években az éves átlagos infláció 2,3% volt, összehasonlítva ezt az EU ugyanezen periódusra vonatkozó 3,2%-os, illetve az USA 2,9%-os adatával. Az inflációs ráta a mai napig megőrizte történelmien alacsony szintjét.17
15
Australia in brief, 2. o., Department of Foreign Affair and Trade Australia in brief, 3. o., Department of Foreign Affair and Trade 17 www.dfat.gov.au/australia_brief; 2004. szeptember 19.; 12:05 16
15
Az alacsony infláció mellett a kamatlábak is alacsonyak, melyek 2002-ben az 1970-es évek óta nem tapasztalt szintre süllyedtek. A gazdaság termelékenységi teljesítménye szintén hozzájárult az alacsony inflációhoz. Az ausztrál termelékenységi növekedési ráták az 1990-es évek közepétől magasabbak voltak, mint a G7 országok bármelyikében, beleértve az Egyesült Államokat is. A versenyképes tőzsdei árfolyamoknak, az alacsony kamatlábaknak, a megnövekedett vállalati profitnak és az üzleti felfogásnak köszönhetően 2001-02-ben az új üzleti befektetések 4,3%-kal nőttek.
2.3.1.2. Strukturális reform Ausztráliában egy széleskörű gazdaságpolitikai intézkedéssorozat ment végbe a közelmúltban. Nyomatékos reformokat vittek véghez annak érdekében, hogy világszinten biztosítsák a gazdaság versenyképességét, és továbbra is a külföldi beruházók fontos befektetési célpontja maradjon az ország. Ausztrália intézményi rendszere masszív, stabil és modern, mely az üzleti döntések számára biztos hátteret jelent, valamint hozzájárul a fenntartható növekedéshez. Ausztrália gazdasági helyzetét a következők jellemzik: •
Egészséges költségvetési helyzet: az ausztrál kormány nettó adóssága
az OECD országok között a legalacsonyabbak között van; ez lényegesen alacsonyabb, mint az európai országoké, Japáné, vagy az USA-é. •
Világszínvonalú közigazgatási szabályozási rendszere van.
•
Szigorú üzlet-orientált vállalati szabályozás és (insolvency regime)
fizetésképtelenségi rendszer jellemzi. •
Fenntartható verseny a legfontosabb területeken, mint pl. a közlekedés,
a telekommunikáció, az áramszolgáltatás és a gázszolgáltatás területén. •
Nagyon nyitott gazdaság, mely a kereskedelem és a beruházás útjába
kevés akadályt állít. •
Rugalmas munkaerő piac és vállalkozásbarát adórendszer.
Az ausztrál kormány reformjának egyik kulcsterülete 1996 óta a munkaerő piac még rugalmasabbá tétele. A munkahelyi szabályozást érintő jelentős reformok tartalmazták a komplex és centralizált ipari kapcsolati rendszerről történő átváltást egy decentralizáltabb, megállapodás alapú rendszerre; a munkahelyi szerződések
16
alapján alkalmazott munkavállalók helyzetének javítását; valamint az egyéni vállalkozók érdekeinek képviseletét. A változások erős gazdasági növekedést, folyamatos munkahelyteremtést, magasabb béreket és termelékenységet eredményeztek, miközben a gazdasági környezetet alacsony infláció és kevesebb ipari ellentét jellemzi. A szolgáltatási szektor alkalmazza a legtöbb munkavállalót Ausztráliában. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal (Australian Bureau of Statistics) adatai szerint, a szolgáltatási szektor az összes ausztrál munkavállaló 74,5%-ának adott munkát 2002. augusztusára.18
2.3.1.3. A jelenlegi gazdasági mutatók19 Ha az elmúlt öt évet megvizsgáljuk a legfőbb gazdasági mutatók szempontjából, megállapíthatjuk, hogy a 2000-01-es évek kivételével, folyamatos fejlődés és gazdasági erősödés volt tapasztalható az ausztrál gazdaságban. Míg 1999-ben a nominál GDP értéke alig érte el a 390 milliárd USD-t, addig 2003-ban már az 510 milliárd USD felé közelített, és a becslések szerint 2004-ben meghaladja majd a 620 milliárdot. A GDP vásárlóerő paritáson vett értéke 2003-ban a CIA20 becslései alapján elérte az 571,4 milliárd USD-t; míg az egy főre jutó vásárlóerő paritáson vett GDP értéke kb. 29.000 USD volt; ez az érték 2004-ben elérheti a 31.000 USD-t. A GDP szektoronkénti megoszlása 2003-ban a következőképpen alakult: az összes GDP 3,5%-át a mezőgazdaság, 26,3%-át az ipar, míg 70,2%-át a szolgáltatások adták. Táblázat 3.: Ausztrália gazdasági mutatói (1999-2004)21 Reál GDP növekedés (%) Folyó fizetési mérleg (millió USD) Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában) Termék- és szolgáltatásexport (a GDP %-ában) Infláció (%) Munkanélküliségi ráta (%)
1999
2000
2001
2002
2003(a)
2004(b)
4,3
3,3
2,7
3,6
3,3
3,5
-22.308
-15.271
-8.333
-16.598
-30.017
-33.471
-5,7
-4,0
-2,3
-4,1
-5,9
-5,4
18,8
21,9
22,5
20,7
18,0
18,6
1,5
4,5
4,4
3,0
2,8
2,6
6,9
6,3
6,8
6,4
6,0
6,0
18
www.abs.gov.au/ausstats; 2004. szeptember 19. 10:20 Forrás: www.dfat.gov.au/publications/statistics; Fact Sheet of Australia 20 www.cia.gov; 2004. november 12.; 13:55 21 Forrás: www.dfat.gov.au/publications/statistics; 2004. október 19.; 9:50 19
17
a)
minden eddigi adat változhat
b) az IMF/EIU előrejelzése alapján
A munkaerő megoszlása a különböző szektorokban hasonlóan alakult: a 10,19 millió foglalkoztatott 5%-a dolgozott a mezőgazdaságban, 22%-a az iparban, míg 73%-a a szolgáltatási szektorban.22 A reál GDP növekedés minden évben meghaladta a 3%-ot, kivéve 2001-ben, amikor 2,7% volt az értéke. 1999-ben növekedett a legnagyobb ütemben a reál GDP (4,3%). A folyó fizetési mérleg mind a hat vizsgált évben deficites volt. A hiány az évek során fokozatosan nőtt: míg 1999-ben 22.308 millió USD volt, addig 2003-ban a vizsgálat időszakában 30.017 millió USD-ra rúgott. 2004-ben további negatív növekedés várható, azonban értéke a GDP arányában fokozatosan csökkenni látszik. A termék- és szolgáltatásexport a vizsgált periódus alatt, a legnagyobb arányban 2001-ben járult hozzá a GDP-hez: 22,5%-át adta. Ez az érték 2003-ban 18 százalékra csökkent, és a 2004-es évre minimális növekedést jeleztek (18,6%), mely érték szinte megegyezik az 1999-es adattal (18,8%). Az infláció, a legtöbb európai országhoz képest alacsony Ausztráliában. 1999-ben 1,5% volt; az azt követő két évben a 4%-os érték fölé kúszott, de miután az ország rendezni tudta az ázsiai válság saját gazdaságára gyakorolt negatív hatásait, az infláció ismét a megnyugtató 3%-os határ alá süllyedt, és ezen a szinten stabilizálódni látszik (2002: 3%, 2003: 2,8%, 2004: 2,6%). Ábra 2.: A munkanélküliségi ráta és a hosszú távú munkanélküliségi ráta23
Unemployment rate: Munkanélküliségi ráta Long-term unemployment rate: Hosszú távú munkanélküliségi ráta
22 23
www.cia.gov; 2004. november 12.; 13:55 Forrás: www.abs.gov.au/ausstats; 2004. november 12.; 10:40
18
A munkanélküliségi ráta a vizsgált periódus egyik évében sem érte el a 7%-ot. A munkanélküliek arány 1999-ben és 2001-ben megközelítette a fenti értéket. 2002-től azonban folyamatosan csökken, és 2004-re az előzetes felmérések alapján 6% körül lesz. Ábra 3.: A foglalkoztatási ráta alakulása (1980-2004)24
Men: Férfiak Women: Nők People: Lakosság
A 15-64 éves őslakosok között a munkanélküliségi ráta 54% volt 2001-ben, ami magasabb, mint az azonos korú nem-aboriginálok (73%) esetében. a vizsgált évben az Aboriginalokra (15 éves és annál idősebb) jellemző munkanélküliségi ráta 20%-ot mutatott, miközben ugyanez az érték az ausztrál lakosság körében 2001-ben 6,8% volt. A nagy különbség abból is adódik, hogy a bennszülöttek nagyobb arányban élnek a belső, elszigetelt területeken, kisebb városokban, ahol kevesebb a munkavállalási lehetőség. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal számításai alapján (foglalkoztatottak/15 évnél idősebbek) a foglalkoztatási ráta 60,5% (2003). A munkaképes férfiak 68%-a vállalt munkát 2003-ban; ez az érték 1980-ban még 73% volt. Ezzel szemben a nők foglalkoztatási rátája az elmúlt 23 év alatt 41%-ról (1980) 53%-ra nőtt.
2.3.1.4. Az ausztrál adórendszer reformja 2000. július 1-jén Ausztráliában egy új, átfogó adórendszert vezettek be, mely csökkentette a jövedéki adókat, kiszélesítette a közvetett adóalapot, csökkentette a komplexitást és torzításokat, miközben növelte az igazságosságot. A termék- és szolgáltatásadó (GST)25, mely egy széleskörű támogatást élvező közvetett forgalmi adó, számos közvetett adót váltott fel. Ezek között volt például az 24 25
Forrás: www.abs.gov.au/ausstats; 2004. november 12.; 10:40 goods and services tax – GST
19
exportőröket és gyártókat megadóztató nagykereskedelmi forgalmi adó26. Tovább csökkentették a személyi jövedelemadó nagyságát is. Szinte minden termékre és szolgáltatásra a 10%-os GST érvényes. Az üzleti adózást érintő reformok csökkentették a vállalati adók nagyságát, melyet 2001. július 1-től 36%-ról 30%-ra redukáltak.27
2.3.1.5. Az új gazdaság Az új gazdaságot részben a technológiai és szociális változások egyre növekvő ütemével lehet jellemezni, mely a magasabb termelékenységhez vezető innovációval, valamint az információ és a tudás fejlődésével párosul a különböző ágazatokban. A modern gazdaságok között ott van Ausztrália is, és egyre közelebb kerül a fejlett tudásalapú gazdaságok célkitűzéséhez: egy a termelés, valamint a tudás és információ terjesztése és használata által irányított gazdaság kiépítéséhez. A tudásalapú iparágak immár az ausztrál GDP majdnem 50%-át adják. A gépjármű- és számítógép alkatrészeken kívül, kifinomult orvosi műszaki eszközök, valamint modern telekommunikációs berendezések gyártására is specializálódtak az ausztrál vállalatok (Automotive Components Limited; Aviation Turbine Overhaul Pty Ltd; Compumedics; Invetech; Zip Heaters, stb).28 Az ausztrál kereskedelem nemzetközi versenyképessége a képzettség, a tudás, az innováció és a vállalkozások mellett a hazai és nemzetközi információs hálózatokon alapszik.
2.3.1.6. Ausztrália és a technológiai revolúció Az ausztrál gazdaság megnyitásának köszönhetően olyan üzleti klíma jött létre a virágzó vállalkozások és az innováció szempontjából, mely támogatja a tudás és az új technológiák elterjesztését. Az információs és kommunikációs technológiák (information an communication technologies – ICT) Ausztrália egyik leggyorsabban növekedő szektora, és egyben a gazdasági növekedés hajtóereje. Az ICT-re költött összeg nagyságával (a GDP részesedése szempontjából) Ausztrália a világon a negyedik helyen áll.
2.3.1.7. e-Ausztrália és e-business 26
wholesale sales tax Australia in brief, 49. o., Department of Foreign Affair and Trade 28 Australian Ingenuity – Manufacturing for the World; Focus Publishing; 1999 27
20
Az ausztrál vállalatok az információs társadalom nagy felhasználói. Az Allen Consulting Group felmérése szerint az ausztrál cégek 95%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel. Ezen cégek 75%-a van jelen valamilyen formában online. Az ausztrál cégek 67%-a használja az Internetet kutatási tevékenységre, 59%-a megrendelések beszedésére és 55%-a fizetésre.29 A computer használat elterjedése és az Internet B2B (business-to-business) és B2C
(business-to-customer)
tranzakciói
tovább
növelik
a
kedvező
következményekkel járó termelékenységet. Ausztráliát úgy ítélik meg, hogy azon gazdaságok egyike, melyek a legtöbb előnyt tudják kihozni a B2B revolúciójából saját maguk számára. Az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatói a hatodik helyre teszik Ausztráliát az „e-readiness” (e-felkészültség) szempontjából 60 ország közül, mely definíciójuk szerint azt jelenti, hogy egy ország üzleti környezete milyen mértékben vezetőképes az Internet-alapú kereskedelmi lehetőségeket illetően. Ugyanez a tanulmány (2002) a jogi és politikai környezet kategóriájában az első helyre állította Ausztráliát.30 A világon az ausztrál vállalkozások számára áll rendelkezésre az egyik legbiztonságosabb internetes infrastruktúra. Az Információs Gazdaság Nemzeti Hivatalának (National Office for the Information Economy – NOIE) statisztikái alapján Ausztrália a második helyen áll a biztonságos szerverek biztosításában, valamint a világ vezető országai között van az internetes infrastruktúra, az Internet térhódítása és használata szempontjából. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az ország az Interneten
keresztül
lebonyolított,
biztonságos
elektronikus
kereskedelem
növekedésére számíthat a jövőben.
2.3.1.8. e-kormányzat Az ENSZ 2002-ben közzétett jelentése szerint, Ausztrália vezeti az ázsiaicsendes-óceáni régióban az e-kormányzatra való átállás listáját. Világviszonylatba Ausztrália ebből a szempontból az Egyesült Államok után a második helyen áll. Az ekormányzat fejlesztésében végbement eredmények a korai kezdeményezéseknek, valamint az erős elkötelezettségnek köszönhetőek. A minisztériumok és hivatalok óriási lépéseket tettek az új technológiák felhasználásának érdekében, nevezetesen az
29 30
www.dfat.gov.au/australia_brief; 2004. szeptember 19.; 11:34 www.dfat.gov.au/australia_brief; 2004. szeptember 19.; 12:05
21
Internetet egyre nagyobb arányban használják a szolgáltatások közvetítésére, az információk továbbítására, valamint az adminisztrációra.
2.3.2. Kül- és kereskedelempolitika31 Ausztrália kül- és kereskedelempolitikáját a legfontosabb nemzeti érdekek vezérlik: az ausztrál nemzet biztonsága, valamint a társadalom jóléte és prosperitása. A történelem, a földrajz és a kultúra segít meghatározni Ausztrália helyét a világban. Ausztrália ázsiai érdekeltsége, társadalmának és intézményrendszerének alapvető európai gyökerei, valamint a nemzetközik színtéren (különösen ÉszakAmerikával és Európával való együttműködése) betöltött szerepe közötti kölcsönhatás alapvetően meghatározza kül- és kereskedelempolitikáját. Az erős ausztrál gazdaság folyamatos integrációja a világgazdaságba, a megfelelő védelmi kapacitás, a stabil társadalmi intézmények, a kulturális sokszínűség és az erős nemzetközi elkötelezettség együttesen járulnak hozzá az ország elismertségéhez és egyre nagyobb arányú részvételhez a világügyekben. Az Ázsiához fűződő szoros kapcsolata szükségszerű és elengedhetetlen, abból a stratégiai, politikai és gazdasági okból kifolyólag, hogy Ausztrália – a régióban betöltött szerepéből adódóan - folyamatosan egy fontos és kifinomult kapcsolat kiépítésére törekedett a regionális partnereivel. A kétoldalú gazdasági, biztonsági és emberi kapcsolatok tehát nagyon mélyek az ázsiai országok és Ausztrália között. Az
Egyesült
Államokkal
kiépített
kapcsolat
tradicionális
védelmi
együttműködésen, közös liberális és demokratikus értékeken, kiterjedt gazdasági szálakon és egyéb közös érdekeken alapul. Az ausztrál biztonság és prosperitás szempontjából ez a kapcsolat továbbra is alapvető fontosságú marad, illetve kiegészíti és
megerősíti
az
ázsiai-csendes-óceáni
térséggel
folytatott
együttműködés
jelentőségét. Ausztráliát szintén szoros szálak fűzik Európához a biztonsági és kereskedelmi ügyekben. Az európai országokkal kötött kétoldalú megállapodások növelik az Európai Unió szerepét Ausztrália számára. Mint minden kereskedelmi nemzetnek, így Ausztráliának is fontos prosperitása szempontjából, hogy biztosítsa saját maga számára a külföldi piacok optimális elérését. Az ausztrál kereskedelempolitika összegzi a kétoldalú, regionális és
31
www.dfat.gov.au/ani.index.html; 2004. szeptember 23.; 14:10
22
multilaterális erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a kereskedelmi érdekeit tovább erősítse. Az ausztrál kormány ambiciózus kereskedelempolitikája a gazdasági aktivitás növelését, a munkahelyteremtést és a nemzetközi piacon betöltött legoptimálisabb pozíció megszerzését célozza. Ezzel a törekvéssel a kormány még több munkalehetőséget, még nagyobb választékot a fogyasztóknak és még magasabb életszínvonalat biztosít az ausztrál állampolgároknak. A kereskedelmi miniszter, jelen esetben Mark Vaile és vele együtt a Külügy- és Külkereskedelmi
Minisztérium32
felelős
a
külföldi
kormányokkal
folytatott
tárgyalásokért, melyek az ausztrál termékek jobb kereskedelmi feltételek közé kerülését célozzák. A kormány minden szinten törekszik ezen cél elérésére: • multilaterálisan a Világkereskedelemi Szervezeten, a WTO-n keresztül: olyan kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon, melyek a nemzetközi kereskedelem jogi alapszabályozását adják; • regionálisan az Ázsia- Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésen, az APEC-on és egyéb nemzetközi fórumon keresztül: a regionális kereskedelmi kapcsolatok erősítésével, valamint a közös kereskedelem és a közös gazdasági célok ösztönzésével; • bilaterálisan
a
szabad
kereskedelmi
megállapodásokról
szóló
tárgyalásokon keresztül: hasonló megállapodást kötött eddig Szingapúrral, Thaifölddel és az Egyesült Államokkal, mely megállapodások Ausztrália számára lényeges előnyökkel jár. Ausztrália azon is dolgozik, hogy piacokat kibővítse, és a piacok korlátait bizonyos országokban (Kína, Japán) és szektorokban leépítse.33 Az ausztrál kormány nagy hangsúlyt fektet a vállalatokkal és a társadalommal folytatott párbeszédre, hogy a kereskedelempolitikai célkitűzéseket úgy alakíthassa, hogy azok messzemenőkig megfeleljenek a társadalom elvárásainak, és annak nézeteit tükrözzék. A minisztérium az ausztrál vállalkozások számára az Austrade34-en keresztül olyan szolgáltatást nyújt, mely segíti őket a külföldi piacokra való bejutásra. Ezen szolgáltatások között megtalálható a kulcspiaci és kulcs szektorokra vonatkozó 32
Department of Foreign Affairs and Trade http://www.dfat.gov.au/trade/; 2004. szeptember 23.; 16:45 34 www.austrade.gov.au 33
23
adatbázisok elérése. Érdekességként, az ausztrálok még arra is gondoltak, hogyan ismertethetnék meg a gyerekekkel a kereskedelempolitika célkitűzéseit: kis ismertető csomagok állnak a fiatal érdeklődők rendelkezésére. A külső környezet - beleértve Ausztrália közvetlen közelében fekvő régiót – az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. Az új és a már meglévő biztonsági fenyegetések egyértelmű reakciót követel meg az országoktól, miközben a globalizáció növeli a gazdasági lehetőségek számát. Ausztrália rendelkezik azon biztosítékokkal és tulajdonságokkal – a kül- és kereskedelempolitika terén is -, melyek segítségével szembe tud szállni a jövő kihívásaival, illetve képes lesz érdekeiért kiállni az egyre komplexebbé váló világban.
2.4. Az ausztrál külkapcsolatok és külkereskedelem elemzése 2.4.1. Az ausztrál külkereskedelem szerkezete35 2.4.1.1. Nyitottság A növekvő nyitottsági mutatók - melyek az ausztrál gazdaság interakcióját mutatja más országokkal – az import irányába azt jelenti, hogy az ausztrál exportőrök nagyobb választékban és kedvezőbb áron juthatnak a termékekhez és a szolgáltatásokhoz. Továbbá, több üzleti lehetőség és újabb innovációs technológiák állnak
az
exportőrök
rendelkezésére,
melyek
hozzájárulnak
a
nagyobb
produktivitáshoz. Ábra 4.: Az import értéke a GDP arányában36
A nyitottsági mutatók nagyságát a külkereskedelem és a külföldi tőkeáramlás, nemzeti gazdasági jelentőségéből, illetve ezek útjába állított akadályok mértékéből lehet megállapítani. 35
Composition of Trade - Australia 2003; Market Information and Analysis Section, Department of Foreign Affairs & Trade, May 2004; www.dfat.gov.au/publications/statistics.html 36 Forrás: Australian System of National Accounts, cat. no. 5204.0.; www.abs.gov.au
24
Az ausztrál nyitottság szempontjából meg kell vizsgálni az importot a GDP arányában, amely 1992/93-ban 18,6% volt, míg 2002/03-ban több mint 22%. Az Ausztráliából ki- és beáramló külföldi beruházások alakulása szintén hozzájárulnak a nyitottsághoz. Az 1992/93 és 2000/01 között beáramló külföldi beruházások értéke folyamatos növekedést mutatott; értéke a GDP arányában 10% fölött volt 2000/01-ben, azonban 2003-ban visszaesés kezdődött el.
2.4.1.2. Idősor a külkereskedelem alakulásáról A teljes ausztrál áruexportot és áruimportot (1997-2003) tartalmazó táblázat a 3. számú mellékletben található.
2.4.1.3. Termékszerkezet A legfőbb exportáruk 2003-ban a tíz legfontosabb ausztrál kiviteli árucikk közül nyolc a nyersanyagok kategóriájába esett; a két kivétel az alumínium és a személygépjárművek voltak. Összességében a tíz termék exportja a teljes áruexport érték 43%-át adták 2003-ban. Szén Az exportált szén értéke 2003-ban elérte a 10,9 milliárd dollárt37, ami a 2002-es adatokhoz képest 15%-kal kevesebb. A csökkenés főleg a kőszén világpiaci ára csökkenésének, illetve az Ausztrál dollár (AUD) Amerikai dollárhoz (USD) viszonyított leértékelésének tudható be. A szénexport 10%-kal járult hozzá a teljes ausztrál export értékéhez. 1998 óta a szénkivitel évente átlagosan 6% növekedést mutatott. A szénexport legfőbb rendeltetési célpontjai 2003-ban Japán (4,5 milliárd $), Dél-Korea (1,1 milliárd $), India (1,1, milliárd $) és Taiwan (659 millió $) volt. 2003-ban a szén exporttámogatása minden célországban csökkent. Az ABARE38 előrejelzései szerint 2003-04-ben a szén exportjának értéke 9 százalékkal fog visszaesni az AUD USD-ral szembeni további leértékelése miatt. Ezzel szemben az exporttámogatások újbóli megerősödését várják 2004-05-től. Nem-monetáris arany A nem-monetáris arany exportja a 2003-as év folyamán 10 százalékos növekedést mutatott és elérte az 5,9 milliárd dolláros értéket, mellyel a teljes export 5%-át adta. Az exportnövekedés 1998 óta évenként átlagosan 3%-kal lassult. 2003-ban a legtöbb 37
A dollár elnevezés, illetve a $ jel alatt mindig Ausztrál Dollár (Australian dollar - AUD) értendő, ha az másként nincs jelezve. 38 ABARE, Australian Commodities, Forecasts and Issues, March 2004.
25
nem-monetáris aranyat az Egyesült Királyságba (2,7 milliárd $), Indiába (1,1 milliárd $), Dél-Koreába (797 millió $), Szingapúrba (366 millió $) és Hong Kongba39 (209 millió $) szállították. 2003-ban az Egyesült Királyságba szállított arany értéke 52 százalékkal, az Indiába szállított arany értéke pedig 78 százalékkal nőtt. Ezzel ellentétben Szingapúrba 141 százalékkal kevesebb aranyat exportáltak, miközben Hong Kongba 159%-kal kevesebbet a 2002-es adatokhoz képest. Az ABARE becslése szerint a nem-monetáris arany exportjának értéke 1 százalékkal fog csökkenni 200304-ben, mivel az így is alacsony világárak még mindig magasabbak, mint az ausztrál árak. Vasérc 2003-ban az ausztrál vasérc exportja 2%-kal, 5,1 milliárd dollárra csökkent az előző évhez képest, és így a teljes export értékéhez 5 százalékkal járult hozzá. 1998 óta a vasérc kivitel évente átlagosan 7%-os növekedést mutatott. 2003-ban Japánba (2 milliárd $), Kínába (1,7 milliárd $), Dél-Koreába (729 millió $), Taiwanra (272 millió $) és az Egyesült Királyságba (114 millió $) szállították a legtöbb ausztrál vasércet. A vasércexport értéke 14%-kal nőtt Kína esetében 2003-ban, míg Japánba 9, DélKoreába 12 százalékkal csökkent. Az ABARE a 2003-04-es évre növekedést jósol a vasérckivitel értékében, a nagyobb exportmennyiségnek és a magasabb világpiaci USD áraknak köszönhetően. Azonban az AUD leértékelése miatt a növekedést csupán 1%-ra kalkulálják. Nyers petróleum 2003-ban a nyers petróleum exportja 18%-kal csökkent, és így az 5 milliárd dolláros értékkel a teljes kivitelhez 5%-kal járult hozzá. 1998 óta azonban a nyers petróleum exportja évente 26%-os növekedést produkált. Ausztrália legfontosabb partnerei a nyers petróleum exportját illetően 2003-ban Szingapúr (1,4 milliárd $), Dél-Korea (919 millió $), Kína (770 millió $), Japán (688 millió $) és az Egyesült Államok (583 millió $) voltak. A Szingapúrba, Dél-Koreába, Japánba és az Egyesült Államokba szállított nyers petróleum export jelentősen visszaesett 2003-ban, míg a Kínába szállított petróleum export 52%-kal nőtt. Az ABARE becslései szerint a nyers petróleum exportjának értéke 23%-kal fog visszaesni 2003-04-ben, a csökkenő exportmennyiség következtében.
39
Kína speciális közigazgatási területe
26
Alumínium 2003-ban az alumínium exportja 11%-kal csökkent 3,8 milliárd dolláros értékre, így a teljes export értékéhez 3%-kal járult hozzá. 1998 óta az alumínium export átlagosan 4 százalékkal nőtt évente. 2003-ban az ausztrál petróleum export legfőbb felvevő piacai között említhetjük Japánt (1,3 milliárd $), Dél-Koreát (506 millió $) Taiwant (417 millió $), Thaiföldet (374 millió $) és Kínát (244 millió $). Az export értéke 2003-ban 13%-kal csökkent Japán, 21%-kal Dél-Korea, és 36%-kal Taiwan esetében. Az ABARE szerint 2003-04-ben az ausztrálok a petróleum export 10%-os csökkenésével számolhatnak az USD-ben meghatározott magasabb világpiaci árak eredményeként. Marhahús 2003-ban 13%-kal 3,6 milliárd dollárra csökkent az ausztrál marhahús export értéke; ezzel a teljes exporthoz 3%.kal járul hozzá. A marhahús exportja 1998 óta évente átlagosan 7%-os növekedést mutatott. A legfontosabb marhahús exportpiacok a következők: az első helyen 2003-ban Japán (1,4 milliárd $) és az Egyesült Államok (1,4 milliárd $) állt, a másodikon Dél-Korea (272 millió $), a harmadikon Taiwan (129 millió $) és a negyediken Kanada (115 millió $) helyezkedett el. 2003-ban a marhahús export az Egyesült Államokba 18%-kal, Dél-Koreába 25%-kal csökkent, míg a Japánba szállított húsexport 10%-kal nőtt. Az ABARE előrejelzései szerint a marhahús export 2003-04-ben 6%-kal fog csökkenni az állatállomány megcsappanása miatt a súlyos aszály következtében, de 2004-05-re újabb fellendülés lesz megfigyelhető a húsexportban. Alumíniumércek (a timfölddel együtt) Az alumíniumércek (a timfölddel együtt) exportja 3%-kal csökkent 2003-ban, és a 3,6 milliárd dolláros értékkel 3 százalékkal járult hozzá a teljes ausztrál export értékéhez. 1998 óta az alumíniumércek exportja évente átlagosan 5%-kal nőtt. A legfőbb alumíniumérc felvevőpiacok listájára vonatkozó részletek titkosak, azonban valószínűsíteni lehet, hogy a listán szerepel az Egyesült Államok, Kanada, Kína és ÚjZéland. Az ABARE felmérése szerint 2003-04-ben az alumíniumércek exportjának értéke marginális növekedést fog mutatni, mivel a világpiaci árak is nőnek majd. Személygépjárművek A személygépjárművek exportjának értéke 2003-ban 5%-kal 2,8 milliárd dollárra esett vissza, és így a teljes export 3%-át adta. 1998 óta évente átlagosan 20%-kal nőtt a személygépjármű export értéke. A legtöbb személygépjárművet 2003-ban Szaúd27
Arábiába (1,1 milliárd $), Új-Zélandra (518 millió $), Kuvaitba (291 millió $), az Egyesült Államokba (251 millió $) és az Arab Emirátusokba (247 millió $) szállították Ausztráliából. 2003-ban a személygépjárművek exportjának értéke SzaúdArábiába 9%-kal, az Egyesült Államokba 114%-kal esett vissza. Az Új-Zélandra exportált járművek értéke ugyanebben az évben 9%-kal, Kuvaitba pedig 19%-kal nőtt. Gyapjú 2003-ban a gyapjú exportja 29 százalékkal visszaesett 2,6 milliárd dollárra a pusztító aszály következtében, és így a teljes export csupán 2 százalékát adja. 1998 óta évenként általában 2%-os növekedést mutatott. A legjelentősebb gyapjú felvevőpiacok között volt 2003-ban Kína (938 millió $), Olaszország (422 millió $), India (160 millió $), Franciaország (143 millió $) és Dél-Korea (131 millió $). 2003ban az előző években lebonyolított exportforgalomhoz képest, minden piacon visszaesés volt tapasztalható. Az ABARE 18%-os csökkenést jósolt a gyapjúexport értékében 2003-04-re, főként az aszályos év miatt lecsökkentett juhállomány miatt. Alkohol Az alkohol tartalmú italok (köztük a bor a legjelentősebb) exportjának értéke 2003-ban változatlanul 2,5 milliárd $ volt, mellyel a teljes export 2%-os részesedésének felelt meg. Ez az érték jóval elmaradt az 1998 óta hosszú távon, 20%os éves átlagos növekedési ütemtől. Az exportált ausztrál alkohol legfőbb piacai 2003-ban az Egyesült Államok (837 millió $), az Egyesült Királyság (797 millió $), Kanada (188 millió $) és Új-Zéland (131 millió $) voltak. A 2003-04-es periódusra az ABARE 7%-os növekedést jósolt a borexport értékében, ugyanis arra számít, hogy az exportmennyiség nőni fog. A legfőbb importáruk A tíz legfontosabb importtermék közül 2003-ban hét a személygépjárművek (Passenger motor vehicles – ETM) csoportjába esett; a kivételek közé tartozik a nyers petróleum, a nem-monetáris arany, illetve a finomított petróleum. Összesen a 10 legfőbb importcikk a teljes import 36 százalékát tette ki. Személygépjárművek Az Ausztráliába importált személygépjárművek értéke 11%-os növekedést mutatott 2003-ban, és elérte a 10,7 milliárd dollárt, mellyel a teljes import értékéhez 8%-kal járult hozzá. 1998 óta ezen iparcikkek behozatala évente átlagosan 11%-kal nőtt. Elsődlegesen Japánból (6,2 milliárd $), Németországból (1,7 milliárd $), Dél-
28
Afrikából (502 millió $), Dél-Koreából (502 millió $) és az Egyesült Államokból (420 millió $) származott a személygépjármű-import legnagyobb része 2003-ban. Japánból 12%-kal több gépjárművet hoztak be, Németországból 13%-kal, míg Dél-Afrikából 23%-kal nőtt meg az import értéke az előző évhez képest. Nyers petróleum 2003-ban a nyers petróleum importjában némi visszaesés volt tapasztalható (értéke 6,9 milliárd $ volt); a teljes áruimport 5%-át adta. A nyers petróleum import átlagosan évi 15%-kal emelkedett 1998 óta. Ausztrália legfontosabb nyers petróleum forrása 2003-ban Vietnám (1,9 milliárd $), Indonézia (1,2 milliárd $), az Egyesült Arab Emírség (876 millió $), Malajzia (783 millió $) és Brunei (568 millió $) volt. Az Egyesült Arab Emírségekből származó nyers petróleum import 66%-kal nőtt, illetve a Malajziából származó import 36%-kal. Az indonéz behozatal viszont 42%-kal visszaesett 2003-ban. Számítógépek 2003-ban a számítógépek importja 3 százalékkal 4,8 milliárd dollárra csökkent, és a teljes import érétkéhez 4%-kal járult hozzá. 1998 óta a számítógép import átlagosan évi 2 százalékkal nőtt. 2003-ban a legtöbb computert Kínából (1,1 milliárd $), Malajziából (721 millió $), az Egyesült Államokból (630 millió $), Szingapúrból (546 millió $) és Taiwanról (478 millió $) importálta Ausztrália. A computer import szempontjából Kína és Malajzia fontosabb szereplővé vált 2003-ban az előző évhez képest, mivel az import értéke mindkét ország esetében nőtt: Kína 22%-kal, Malajzia 7%-kal szállított több számítógépet. Ezzel szemben az import értéke csökkent az Egyesült Államok (12%) és Szingapúr (46%) esetében. Repülőgépek és -alkatrészek A repülőgép és –alkatrész import 14%-kal 4,5 milliárd dollárra csökkent 2003ban, így a teljes import 4 százalékát adta. 1998 óta ezen iparcikkek importja évente átlagosan 14%-os növekedést mutatott. A repülőgép és –alkatrész import évről évre dramatikusan változhat a legnagyobb légitársaságok megrendeléseitől függően. 2003ban Ausztrália legdominánsabb repülőgép és –alkatrész beszállítója az Egyesült Államok (3,3 milliárd $) volt. Rajta kívül Franciaország (958 millió $) és az Egyesült Királyság (87 millió $) exportált nagy mennyiségű repülőgépet és –alkatrészt Ausztráliába. 2003-ban az Egyesült Államok által importált termékek értéke 32%-kal zuhant az előző évi 4,4 milliárd dollárhoz képest, miközben a francia import 42%-os emelkedést mutatott. 29
Gyógyszerek (beleértve az állategészségügyet is) Ausztrália 2003-ban 3%-kal több gyógyszert (beleértve az állategészségügyet is) importált 4,4 milliárd dollár értékben az előző évhez képest. A 2003-as gyógyszerimport a teljes import értékének 3%-át adta. 1998-tól a gyógyszerimport évente átlagosan 16 százalékkal nőtt. 2003-ban a legtöbb importált ausztrál gyógyszer (beleértve az állategészségügyet is) az Egyesült Királyságból (1,1 milliárd $), az Egyesült Államokból (644 millió $), Németországból (481 millió $), Írországból (430 millió $) és Svédországból (325 millió $) származott. A brit import 2003-ban 9%-kal, az amerikai 5%-kal nőtt, míg az ír import 18%-ot zuhant 2002-höz képest. Telekommunikációs eszközök 2003-ban a telekommunikációs eszközök importja 1%-kal 4,2 milliárd dollárra emelkedett, ezzel a teljes import 3%-át tette ki. 1998-2003 között ezen iparcikkek importja átlagosan évi 4%-os gyarapodást mutatott. A legfőbb beszállítók között említhetjük 2003-ban Dél-Koreát (965 millió $), az Egyesült Államokat (616 millió $), Kínát (579 millió $), Japánt (231 millió $) és Svédországot (217 millió $). A DélKoreából származó import 28%-kal, a Kínából származó 24%-kal és a Japánból származó 26%-kal nőtt 2003-ban. Az amerikai import azonban jelentős, 46%-os zuhanást szenvedett el. Nem-monetáris arany A nem-monetáris arany importja 2003-ban 16 százalékkal 2,9 milliárd dollárra nőtt, és így a teljes behozatalból 2%-os volt a részesedése. 1998 óta a nem-monetáris arany importja évenként átlagosan 2 százalékkal nőtt. Leginkább Indonézia (1,1 milliárd $), Pápua-Új-Guinea (961 millió $), Új-Zéland (198 millió $) és Dél-Korea (197 millió $) szolgáltatták 2003-ban a nem-monetáris arany forrását. 2003-ban az indonéz import 46%-kal, a Pápua-Új-Guineából származó import pedig 31%-kal nőtt. 2003-ban a nem-monetáris arany dél-koreai importja 653 millió dollárról 197 millióra esett vissza. Áruk szállítására szolgáló gépjárművek Az áruk szállítására szolgáló gépjárművek importja 2003-ban 6%-kal 2,9 milliárd dollárra emelkedett; ezzel a teljes import 2 százalékát adta. 1998-2003 között évente átlagosan 5%-os növekedést mutatott ezen iparcikkek importja. A legtöbb szállító gépjárművet Japánból (1,3 milliárd $) és Thaiföldről (750 millió $) hozták be. Fontos exportőrnek számított még az Egyesült Államok (268 millió $) és Németország (110
30
millió $). A szállításra alkalmas gépjárművek japán importja 2003-ban 7 százalékkal csökkent, míg a Thaiföldről származóké 33 százalékkal megugrott. Finomított petróleum A finomított petróleum importja 41%-kal lett magasabb 2003-ban, így elérte a 2,8 milliárd dolláros értéket és a teljes import 2 százalékát. 1998-2003 között évente átlagosan 32%-os ütemben nőtt a finomított petróleum importja. 2003-ban a legnagyobb finomított petróleumforrások Szingapúrból (1,5 milliárd $), Kínából (207 millió $), Taiwanról (204 millió $) és Szaúd-Arábiából (169 millió $) származtak. A termék szingapúri importja 41%-kal, a kínai 23%-kal, míg a taiwani 84%-kal emelkedett. Gépjármű alkatrészek A gépjármű alkatrészek importja 2%-os növekedéssel 2003-ban elérte a 2,2 milliárd dollár értéket, és a teljes import 2 százalékát adta. A fenti termékek importja 1998-2003 között átlagosan évi 1 százalékkal nőtt. Ausztrália számára a legfontosabb importpiacot 2003-ban Japán (664 millió $), az Egyesült Államok (524 millió $), Németország (167 millió $), Svédország (123 millió $) és Taiwan (72 millió $) jelentette a gépjármű alkatrészek terén. A Japánból és az Egyesült Államokból származó import 11%-kal esett vissza, mialatt a svéd beszerzés 20 százalékos emelkedést mutatott. A 4. számú melléklet mutatja a 10 legfontosabb export- és importárut.
2.4.1.4. Relációs szerkezet Az 5. számú mellékletben található táblázatok Ausztrália árukereskedelmét ábrázolják országonként és régiónként.
2.4.2. Regionális integrációk az ázsiai-csendes-óceáni térségben 2.4.2.1. Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés40 (APEC)41 Az APEC 21 tagállamának gazdasága42 egy olyan 2,6 milliárd lakosú régiót képvisel, amely a világkereskedelem majd feléhez (47%) járul hozzá, míg a világ GDP-jének 60%-át (19.254 milliárd US$) adja. Továbbá ez a régió a világ, gazdaságilag
legdinamikusabban
fejlődő
régiója,
amely
a
világgazdaság
40
Asia Pacific Economic Cooperation www.dfat.gov.au/geo/; 2004. november 17.; 9:30 42 „Member Economies” 41
31
növekedésének kb. 70%-át generálta fennállásának első 10 évében.43 Az Együttműködés legfőbb célkitűzése, ahogyan azt a Szöuli Deklarációban 1991-ben meghatározták, hogy a tagországok együttműködésével az ázsiai-csendes-óceáni térségben gazdasági növekedést és fejlődést érjenek el, valamint biztosítsák a lakosság jólétét. Az APEC együttműködésére vonatkozó tervek széles skálán mozognak és lefedik a kereskedelem és a beruházások kiszélesítését és liberalizációját, valamint a gazdasági együttműködésre és a gazdaságpolitikák megvitatására is kiterjed. Az APEC 21 gazdasága között van az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Brunei, Chile, Fülöp-szigetek, Hong Kong, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Koreai Köztársaság, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Pápua Új-Guinea, Peru, Szingapúr, Taipei, Thaiföld, Új-Zéland, Vietnam. Az APEC három pillére 1. A kereskedelem és a beruházások liberalizálása Az első pillér a kereskedelem és a beruházások útjában álló tarifális és nemtarifális akadályokat csökkenti, illetve bontja le az APEC tagállamok között. Ezen felül az új piacok megnyitása áll a középpontjában. 2. Az üzleti lehetőségek (kereskedelem és beruházás) erősítése A második pillér az üzleti tranzakciók során fellépő költségek csökkentésére, a kereskedelemi információkhoz való könnyebb hozzáférésére, illetve a politikai és üzleti stratégiák összehangolására fókuszál annak érdekében, hogy biztosítsa
a
növekedést és a szabad és nyitott kereskedelmet. 3. Gazdasági és műszaki együttműködés44 Az ECOTECH arra hivatott, hogy minden APEC országban biztosítsa a képzést és a párbeszédet abból a célból, hogy azok a nemzetközi kereskedelem és az új gazdaság nyújtotta előnyöket ki tudják használni. A 2004-es prioritások Az APEC gazdasági vezetői a következő prioritásokat tűzték ki 2004-re a legutóbbi találkozójukon Bangkokban (Thaiföld): • • 43 44
A kereskedelem és beruházások liberalizálásának támogatása; A humán biztonság növelése;
www.apecsec.org.sg/; 2004. november 17.; 10:10 Economic and technical cooperation (ECOTECH)
32
• Az embereket és a társadalmakat hozzásegíteni, hogy minél nagyobb előnyük származzon a globalizációból (az APEC-en keresztül). A 2004-es témák A prioritások mellet, a legfontosabb témákat is meghatározták az APEC gazdasági vezetői, amelyek a fórum tevékenységét irányítja 2004-ben: •
Egy közösség, a közös jövő
Fejlődés a kereskedelmen keresztül;
Az előnyök megosztása;
A jövő kihívásaira való felkészülés;
Lehetőségteremtés a vállalkozások erősítésére;
Növekedés és stabilitás: az APEC integráció kulcseleme;
Fenntartható fejlődés;
A sokszínűség megtapasztalása.
Az APEC országok részesedése az ausztrál árukereskedelemből jelentős. 2002/03-ban 93 milliárd értékű ausztrál áruexport irányult az APEC-be; az import értéke 92 milliárd volt. A teljes ausztrál árukereskedelemből az APEC 70%-kal részesedett. Az APEC/ Ausztrália külkereskedelem alakulását a 6. számú melléklet tartalmazza.
2.4.2.2. ASEM45 - Ázsia-Európa Találkozó46 1996. március 1-2-án került megrendezésre az első Ázsia-Európa csúcstalálkozó Bangkokban,
Thaiföldön.
Az
Ázsia-Európa
Találkozó
(ASEM)
történelmi
eseménynek számított, mivel két kontinens politikai vezetőit hívta össze, akik 25 országot és az Európai Bizottságot képviselték. Az ASEM résztvevői között volt tíz ázsiai ország (Brunei, Fülöp-szigetek, Kína, Koreai Köztársaság, Indonézia, Japán, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám) és az Európai Unió 15 tagállamának (Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország,
Hollandia,
Írország,
Luxemburg,
Németország,
Olaszország,
Portugália, Spanyolország és Svédország) állam- és kormányfői, továbbá az Európai Bizottság elnöke. Az ASEM egy olyan régiók közötti szervezet, amely három pilléren (1. a politikai, 2. a biztonsági és gazdasági, 3. oktatási és kulturális együttműködés) 45 46
Asia-Europe Meeting www.iias.nl/asem; 2004. november 21.; 12:55
33
nyugszik. A fórum célja, hogy a fent említett területeken minél jobban elmélyítse az ázsiai-európai kapcsolatokat. Ezt az együttműködési eljárást hivatottak szolgálni a 2 évenként hol Ázsiában, hol Európában megrendezésre kerülő csúcstalálkozók. Az ASEM 1. csúcstalálkozójának összehívása után India, Pakisztán, Ausztrália, Új-Zéland, Banglades, Oroszország, Norvégia, Svájc és Lengyelország is jelezték, hogy szeretnének csatlakozni az ASEM-hez. A csúcstalálkozó döntése alapján, valamint a jóváhagyott Ázsia-Európa Együttműködési Keretprogram47 értelmében, a 2. ASEM csúcs elfogadta a bővíthetőség elvét, amely egy nyitott és fejlődőképes ASEM-et takar: az új tagok felvételéről az állam- és kormányfők konszenzus alapján döntenek. Az 5. ASEM Külügyminiszterek Találkozóján48 a politikusok úgy határoztak, hogy az 5. ASEM Csúcstalálkozón Hanoiban, javasolni fogják újabb tagok felvételét: Ázsia részéről az új ASEAN tagországokat (Laosz, Kambodzsa és Mianmar), Európa részéről pedig a 2004. május 1-jén csatlakozott tíz új tagállamot. A legutóbbi, ötödik találkozó, a Hanoi Csúcstalálkozó megrendezésére 2004. október 8-9-én került sor, ahol hivatalosan is felvették az új államokat, köztük Magyarországot is. Az ASEM létrehozásának ötlete abból az igényből született, hogy megerősítsék a kapcsolatot Ázsia és Európa között. Bár a Transz-csendes-óceáni kapcsolódás erősnek látszik az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésen49 (APEC) keresztül; továbbá a Transzatlanti kötelékek is ki vannak építve a G7 csoportosuláson keresztül, eddig nem aknázták ki teljes mértékben az ázsiai-európai együttműködés lehetőségeit. Az ASEM megszületésével elősegíthető a szorosabb együttműködés a világ három gazdasági központja, nevezetesen Ázsia, Európa és Észak-Amerika között, és ezzel könnyebben érhető el a világbéke, a stabilitás és a gazdasági prosperitás. Az ASEM informális találkozóként szolgál az országok vezetőinek számára, akik ezen alkalmakkor megvitathatnak minden olyan kérdést, amely a közös érdek tárgya. Ennek értelmében tehát, nem létezik hivatalosan kitűzött cél a tárgyalások témájára vonatkozóan. A csúcstalálkozók jelentősége abban rejlik, hogy 25 ország kormány- és államfői összegyűlnek az ázsiai és az európai régióból, és megvitatják a jelenre és a jövőre vonatkozó kérdéseket, problémákat annak érdekében, hogy a kétoldalú és a multilaterális kapcsolatok még zökkenőmentesebben alakuljanak. 47
Asia-Europe Cooperation Framework Fifth ASEM Foreign Ministers' Meeting (ASEM FMM5) 49 Asia-Pacific Economic Cooperation (APEC) 48
34
Az 5. ASEM csúcstalálkozó arra volt hivatott, hogy a kapcsolatokat a gazdasági együttműködés megerősítésére és továbbfejlesztésére élezzék ki a tagországok. Céljuk, a diszkriminációmentes liberalizáció és regionalizáció, a WTO szabályainak figyelembe vételével, valamint egymás kölcsönös tisztelete és az egyenlő partnerség kialakítása,
miközben
figyelembe
veszik
Ázsia
és
Európa
gazdaságának
különbözőségét. A tagok megállapodtak, hogy továbbra is támogatják az ázsiai gazdaságok megerősítését50; együttműködnek a globális kihívásokkal szemben is, melyeket részben a következő tényezők idéznek elő: bizonytalan olajárak, a szegények és a gazdagok közötti szakadék mélyülése, a HIV/AIDS vírus terjedése és az egyre több öregedő társadalom. Szorosabbra kívánják fűzni az Ázsia és Európa közötti
kereskedelmi
és
pénzügyi
együttműködést
is
(áru-
és
szolgáltatáskereskedelem, beruházások, stb.).
2.5.Ausztrália nemzetközi befektetési pozíciója51 Nemzetközi beruházási pozíció Ausztrália nemzetközi beruházási pozíciója 2003. december 31-én 469,9 milliárd dollár52 volt, ami az előző évhez képest 44,6 milliárd dollár többletet jelent.
2.5.1. A külföldi beruházás nagysága Ausztráliában Az Ausztráliába befektetett külföldi tőke nagysága 2003-ban 81,6 milliárd AUDral nőtt és elérte a 978,1 milliárd AUD-t 2003. december 31-én. A portfolió beruházások értéke 549,9 milliárd dollár (a teljes beruházások értékének 56%), a közvetlen beruházásoké 243,5 milliárd dollár (25%), a származékos ügyletek értéke 48,6 milliárd dollár (5%)és az egyéb befektetési formák értéke 136,2 milliárd dollár (14%) volt. A portfolió befektetéseken belül az értékpapírok értéke 355,0 milliárd dollárra (65%), a törzsrészvényeké 194,9 milliárd dollárra (35%) rúgott. A világ vezető beruházóinak körébe az alábbi országok tartoztak 2003. decemberében: • az Amerikai Egyesült Államok (297,3 milliárd dollár, 30%); • az Egyesült Királyság (258,8 milliárd dollár, 26%); • Japán (44,8 milliárd dollár, 5%); 50
Az ázsiai régióban 1997/98-ban pénzügyi válság alakult ki. Ennek és az Európai Unió bővítésének következtében, az ázsiai gazdasági növekedés lelassult, illetve stagnált. 51 http://www.abs.gov.au/ausstats/ ; Australian Bureau of Statistics; 2004. november 15.; 12:35 52 Ha az másként nincs feltüntetve, minden dollár ($) értéket Ausztrál dollárban (AUD) kell érteni. A$/US$=0,7695; A$/€=0,5932 (2004. november 15.)
35
• Hong Kong (32,7 milliárd dollár, 3%); • Szingapúr (22,1 milliárd dollár, 2%); • Hollandia (20,4 milliárd dollár, 2%); • Új-Zéland (19,6 milliárd dollár, 2%). Továbbá, a kölcsönök nagysága a nemzetközi tőkepiacokon (pl. Eurobonds) nőtt, 88,7 milliárd dollár (9%) volt. A 7. mellékletben található 1. számú grafikon azt ábrázolja, hogy a világ vezető befektetői milyen arányban járultak hozzá az Ausztráliába beáramló külföldi tőkeberuházásokhoz (2003. december 31.):
2.5.2. A külföldre irányuló ausztrál tőkeberuházások nagysága Az ausztrál külföldi tőkeberuházások nagysága 2003. decemberéig elérték az 508,2 milliárd dollárt, amely az előző évhez képest 37,0 milliárd dolláros növekedést jelent. A külföldre irányuló közvetlen befektetések nagysága elérte a 169,5 milliárd dollárt (az összes külföldi befektetés 33%-át), a portfolió befektetések értéke 171,5 milliárd dollár (34%), egyéb beruházásoké 79,1 milliárd dollár (16%), a származékos ügyleteké 43,8 milliárd dollár (9%), míg a tartalék eszközök53 értéke 44,3 milliárd dollár (9%) volt. A vizsgált időszak alatt Ausztrália legnagyobb arányban részvényekbe fektetett be külföldön. 299,3 milliárd dolláros értékkel, a részvények 59%-ban képviselték a külföldre irányuló ausztrál összbefektetéseket 2003. december 31-ig. Az ausztrál külföldi beruházások legfőbb célrelációi 2003. decemberében a következő országok voltak: • Az Amerikai Egyesült Államok (211,0 milliárd dollár, 42%); • Az Egyesült Királyság (82,6 milliárd dollár, 16%); • Új-Zéland (37,1 milliárd dollár, 7%); • Hollandia (12,7 milliárd dollár, 2%); • Szingapúr (11,9 milliárd dollár, 2%); • Hong Kong (11,7 milliárd dollár, 2%); • Franciaország (11,4 milliárd dollár, 2%) A 7. mellékletben található 2. számú grafikon a külföldre irányuló ausztrál tőkeberuházások országonkénti54 megoszlását mutatja 2003. december 31-ig: 53 54
reserve assets Jelen esetben a világ vezető befektető országairól van szó.
36
Mindenképpen fontosnak tartom megjegyezni, hogy az az ország számít a tőke befogadó országának, ahol a legelső beruházás történt. Néhány vállalat ugyanis külföldi leányvállalatokkal rendelkezik (jelen esetben pl. az Amerikai Egyesült Államok), és ilyen esetben előfordulhat, hogy az anyavállalat országába befektetett tőkét tovább küldik egy harmadik országba (jelen esetben pl. Dél-Afrikába), ahol a leányvállalat működik.
2.5.3. A pénzügyi mérleg egyenlege A pénzügyi mérleg egyenlege a külföldi tőkebeáramlás tekintetében, 2003. december 31-vel bezáróan 44,7 milliárd dolláros többlettel zárt. Ez az érték 13.4 milliárd dollárral haladja meg az előző évi 31,3 milliárd dolláros többletet.
2.5.3.1. Külföldi tőkebefektetések Ausztráliába - tranzakciók Az Ausztráliában eszközölt külföldi tőkeberuházások értéke 2003. december 31ig 96,7 milliárd dollár volt, amely 19,8 milliárd dolláros növekedést jelent az előző év 76,9 milliárdos többletéhez képest. A legnagyobb befektetők között volt: • Az Amerikai Egyesült Államok (47,9 milliárd dollár, 50%); • Az Egyesült Királyság (14,4 milliárd dollár, 15%); • Hollandia (4,3 milliárd dollár, 4%); • Németország (2,0 milliárd dollár, 2%). További országok, melyek 2003-ban nagy mennyiségű tőkét vontak ki Ausztráliából: • Hong Kong (12,7 milliárd dollár, -13%); • Szingapúr (4,9 milliárd dollár, -5%). Ezen felül, a nemzetközi tőke piacokon (pl. Eurobonds) 22%-kal (21,7 milliárd dollár) nőtt a kölcsön-kibocsátás55. A 7. mellékletben található 3. számú grafikon az összes, Ausztráliába irányuló pénzügyi tranzakció százalékos megoszlását mutatja, a vezető befektető országok között 2003. december 31-ig:
55
Issues of borrowing raised
37
2.5.3.2. A külföldre irányuló ausztrál tőkebefektetések - tranzakciók Ausztrália, a külföldre irányuló nettó tőkebefektetések értékében 52,0 milliárd dolláros deficitet56 könyvelhetett el, ami az előző évhez viszonyítva (45,6 milliárd dollár) 6,4 milliárd dolláros deficitnövekedést jelent. A 7. mellékletben található 4. számú grafikon az összes pénzügyi tranzakció százalékos megoszlását mutatja a világ vezető beruházói között, az ausztrál külföldi beruházások tekintetében (2003. december): Az ausztrál tőke legfontosabb célországai a következők voltak: • Az Amerikai Egyesült Államok (26,8 milliárd dollár, 52%); • Új-Zéland (6,9 milliárd dollár, 13%); • Az Egyesült Királyság (3,8 milliárd dollár, 7%); • Franciaország (2,5 milliárd dollár, 5%); • Japán (1,7 milliárd dollár, 3%); • Németország (1,5 milliárd dollár, 3%). Az alábbi országokból Ausztrália nagy mennyiségű tőkeberuházást vont ki 2003ban: • Szingapúr (1,4 milliárd dollár, -3%).
2.5.3.3. Tartozások-követelések A tartozás (bevételi hiány) 2003. december 31-ig 37,6 milliárd dollárra rúgott, amely az előző 2002-höz képest 1,2 milliárd dolláros hiánynövekedést jelent. Az alábbi felsorolás azon országokat tartalmazza, akik számára az ausztrál tőkeberuházások során 2003. december 31-ig bevétel keletkezett: • Az Amerikai Egyesült Államok (9,4 milliárd dollár, 25%); • Az Egyesült Királyság (6,1 milliárd dollár, 16%); • Japán (3,1 milliárd dollár, 8%); • Svájc (1,3 milliárd dollár, 3%); • Hollandia (1,2 milliárd dollár, 3%); • Hong Kong (1,1 milliárd dollár, 3%). A követelés (bevételi többlet) oldalán 2003. december 31-ig 14,7 milliárd dollár állt, amely az előző évi értéknél 0,3 milliárd dollárral kevesebb. Az alábbi lista azon országokat nevezi meg, amelyekből Ausztrália számára követelés (többletbevétel) származott 2003. december 31-ig: 56
net outflow
38
A 8. számú melléklet az Ausztráliába be- és kiáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) alakulását leíró táblázatokat tartalmaz.
2.6. Ausztrália idegenforgalma57 2.6.1. Turizmus világviszonylatban •
A Világ Turisztikai Szervezetének58 becslései szerint, 1993-2003
között világszerte átlagosan évi 3%-kal nőtt a külföldre utazó nemzetközi turisták száma59. A nemzetközi turizmusból származó bevételek (amelyek nem tartalmazzák a nemzetközi szállítást) évente átlagosan 5 százalékkal nőttek. Ehhez a növekedéshez hozzájárult az 1990-es évek közepétől tartó, általánosan jónak mondható globális gazdasági növekedés; az elmúlt években azonban némi visszaesés figyelhető meg a gazdasági növekedést illetően. •
A WTO adatai alapján, 2003-ban összesen 694 millió nemzetközi
turista érkezett a világ valamely országába minimum egy éjszakára. Ez a 2002es adatokhoz képest 1,2 %-os visszaesést mutat, amely többnyire a SARS vírusnak, az iraki háborúnak, valamint a borús globális gazdasági helyzetnek volt betudható. •
Az ázsiai-csendes-óceáni régió idegenforgalmát negatív tendencia
jellemezte 2003-ban: 9,3%-os zuhanással a nemzetközi látogatók száma 119 millióra csökkent. •
Az összes külföldre látogató nemzetközi turista 0,7%-a látogatott
Ausztráliába (2003). 1990-ban ez az adat 0,5% volt. •
Közel-Keleten és Afrikában pozitív tendencia volt megfigyelhető az
idegenforgalom területén: ezekre a földrészekre több turista érkezett 2003-ban, míg a többi kontinensen csökkenés volt a jellemző. •
Az ázsiai-csendes-óceáni térséget érintette legrosszabbul a kelet-ázsiai
pusztító járvány, a SARS kialakulása (9,3%-kal zuhant a turizmus). Óceániában relatíve kicsi volt az idegenforgalom visszaesése (1,9%), azonban ez az adat jól tükrözi az ausztrál turizmus hanyatlását is (az érkezések száma 2%-kal esett vissza). 57
Australia’s tourism facts&figures, August 2004; Department of Industry, Tourism and Resources, Australian Government; www.dfat.gov.au/publications 58 World Tourism Organization (WTO) 59 Az adatok azokra a nemzetközi turistákra vonatkoznak, akik minimum egy éjszakát a célországban töltenek (international overnight visitors).
39
A 9. számú mellékletben megtalálhatjuk azt a táblázatot, mely a nemzetközi turisták megoszlását mutatja régiónként a világban.
2.6.2. Ausztrália és a nemzetközi turizmus •
Az 1980-as évek növekvő tendenciája után, az 1990-es évek második
felében csökkenő periódus következett. Az 1998-as visszaesést az ázsiai pénzügyi válság váltotta ki. 2000-ban viszont a Syney-i Olimpiai Játékok megrendezése segített a statisztikai adatok feljavításában. •
A 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadás, valamint a
világgazdaság általános lassulása ismét megnyirbálta a csendes-óceáni térségbe érkező látogatók számát. 2002 október közepén újabb terrortámadás rázta meg a világot: a Bali-i robbantás az ausztrálok ellen irányult; ennek következtében mind Ázsiában, mind pedig Ausztráliában csökkent a turista forgalom. •
A 2003-as év visszaesését a régióbeli terrortámadáson kívül az ázsiai
SARS vírus és az iraki háború kitörése is tovább sújtotta. Táblázat 4.: Az Ausztráliába érkező nemzetközi látogatók évenkénti bontásban (1997-2003) 60:
•
Változás (%) az előző évhez képest
Év
Látogató
1997
4,317,900
3.7%
1998
4,167,200
-3.5%
1999
4,459,500
7.0%
2000
4,931,400
10.6%
2001
4,855,800
-1.5%
2002
4,841,200
-0.3%
2003
4,745,900
2.0%
2003-ban Ausztrália legfontosabb idegenforgalmi piaca továbbra is Új-
Zéland maradt: az összes látogató 18%-a innen érkezett. A második legnagyobb piacot az Egyesült Királyság biztosította (14%); Japán 13%-os részesedésével visszacsúszott a harmadik helyre, míg az USA 9%-a csak a negyedik helyre volt elegendő.
60
Forrás: Australian Bureau of Statistics
40
•
Az összes turista csupán 51%-a érkezett vakáció céljából, további 20%
utazási célja a barátok és rokonok meglátogatása volt. A látogatók kb. 12%-a konferenciára vagy üzleti útra érkezett a szigetországba. A 9. számú melléklet táblázataiból megtudhatjuk, hogy milyen célból érkezett a legtöbb turista Ausztráliába, illetve hogy melyek Ausztrália legfontosabb piacai a beérkező turisták szempontjából. •
Minden Ausztráliába érkező turista közül 56% Új-Dél Wales-be, 42%
Queenslandbe, 28% Victóriába, 13% Nyugat Ausztráliába, 8% az Északi Területre, 7%Dél Ausztráliába, 4% az Ausztrál Fővárosi Területre illetve 2% Tazmániába látogatott el 2002-ben. Táblázat 5.: Nemzetközi ausztrál turizmus (1997-2003)61:
Év
•
Külföldre utazó ausztrálok száma
Változás (%) az előző évhez képest
1997
2,932,800
7.3%
1998
3,161,100
7.8%
1999
3,210,000
1.5%
2000
3,498,200
9.0%
2001
3,442,600
-1.6%
2002
3,461,000
0.5%
2003
3,388,000
-2.1%
A külföldre utazó ausztrálok száma 2001-2003 között visszaesett,
többek között a nemzetközi biztonság megingása (pl. szeptember 11-e és bali-i robbantás) és a SARS járvány miatt. •
A külföldre utazó ausztrálok legkedveltebb úticélja 18%-kal Új-Zéland
volt. Új-Zélandon kívül, szívesen utaztak még az Egyesült Királyságba és az Egyesült Államokba (mindkettő 9%), illetve Indonéziába (6%). •
A külföldre látogató ausztrálok 42%- nyaralás céljából utazott el,
további 27% barátait/rokonait látogatta meg külföldön 2002-ben. Minden ötödik ausztrál üzleti útra vagy konferenciára repült egy másik országba.
61
Forrás: Australian Bureau of Statistics
41
2.6.2.1. Backpackers62 2002-ben •
Az Ausztráliába érkező turisták 10%-a hátizsákos turistaként
(backpacker) érkezett az országba; •
Átlagban 68 éjszakát töltött egy backpacker Ausztráliában;
•
A hátizsákos turisták 80%-a látogatott el Új-Dél Wales-be, 65%-a
Queenslandbe és 45%-a Victóriába; •
Átlagosan 5.319 AUD-t költött egy backbacker Ausztráliában (79
A$/éjszaka). •
Az Ausztráliába látogató turisták százalékos megoszlása nemzetiségek
szerint 2002-ben a következőképpen alakult: az összes látogató 27,2%-a (1.289.100) Ázsiából63, 25,5%-a (1.212.000) Európából, 17,7%-a (839.100) ÚjZélandról, 13,2% (627.700) Japánból, 11,3%-a (537.500) Amerikából és 5,1%-a (204.600) egyéb országokból érkezett.
2.6.3. A turizmus és a gazdaság64 •
A turizmus közvetlenül 3,8-kal járul hozzá a teljes hozzá adott értékhez
(GVA), 4,2%-kal a GDP-hez; a teljes foglalkoztatás 5,7%-át adja, míg a teljes export értékének 11,2%-a származik a turizmusból. •
A turizmussal kapcsolatos (közvetett) tevékenységekkel együtt a
turizmus 9-10%-át adja az ausztrál nemzeti gazdaságnak. •
Az elmúlt években a turizmus hozzájárulása a gazdaság értékéhez,
csökkent. Ennek oka, a már említett általános terrorveszély, az iraki háború, illetve az ázsiai járvány. •
2002/03-ban a turizmus a hozzá adott értékhez 25.875 millió AUD-ral,
a GDP- értékéhez 31.985 millió AUD-ral járult hozzá. •
A turizmus 541 ezer foglalkoztatottnak adott munkát, és a teljes export
értékéhez 16.666 millió AUD-ral járult hozzá.
2.6.4. Előrejelzés •
A szakértők véleménye szerint, a turizmus továbbra is ki lesz
szolgáltatva a világpolitika bizonytalanságának. Szeptember 11. óta a világban 62
A backpacker kifejezés az angol nyelvben a hátizsákos, általában fiatal turistákra vonatkozik, akik hosszabb időre érkeznek és minél nagyobb területet szeretnének beutazni az országból. Számtalan Youth hostel és Backpacker accomodation kínál kedvező áron szállást ezeknek a turistáknak. 63 kivéve Japánt 64 Forrás:Australian Bureau of Statistics and Bureau of Tourism Research
42
terrorizmus ellenes intézkedések kezdődtek meg és teljes készültségben vannak az országok, a nemzetvédelmet és –biztonságot illetően. A világban kialakult egészségügyi és gazdasági bizonytalanság bizalmatlanságot szül a nemzetközi turisták körében, különösen azok között, aki nagy távolságokat szelnek át. •
2003. végére a turizmus visszaesése megtorpanni látszott. És pozitív
tendencia kibontakozását jósolják a szakemberek. •
A 2004-2013-as előrejelzés azt mutatja, hogy a nemzetközi turisták
száma átlagosan 6,2%-kal fog növekedni évente. Az előrejelzés emelkedést mutat az ausztrál nemzetközi turisták számát illetően is: évente átlagosan 4,7%kal több ausztrál utazik majd a világba 2004-2013 között. Táblázat 6.: Ausztrália legfontosabb piacai a turizmus tekintetében (2012) – előrejelzés65: Százalékos megoszlás az összes turista tekintetében (%) 13.4%
Ország
Látogatók száma
1. Új-Zéland
1,162,000
2. Egyesült Királyság
1,019,000
11.8%
3. Kína
960,000
11.1%
4. Japán 5. Egyesült Államok
915,000
10.6%
776,000
9.0%
A 9. számú mellékletben található Forecast című táblázat a 2004-2013 közötti előrejelzést mutatja be a nemzetközi turisták szempontjából.
2.7. Az Európai Unió bemutatása ausztrál vonatkozásban66 •
Az EU25 népessége a bővítés után 456 millió fő. Ez több mint 22-szerese az
ausztrál népességnek (kb. 20 millió), amely kb. Dánia, Finnország és Svédország együttes népességével egyezik meg. •
Az EU25 területe Ausztrália területének csupán 52%-a, amely egy kicsivel
nagyobb Western Australia és a Northern Territory területénél együttesen. •
Az Európai Uniónak 20 hivatalos nyelve van, míg Ausztráliában a 200
különböző nemzetiség hivatalos nyelve az angol.
65 66
Forrás:Tourism Forecasting Council http://www.delaus.cec.eu.int/; 2004. szeptember 25.; 11:05
43
•
Az euróövezet képviseli a második legnagyobb gazdasági és pénzügyi piacot
az USA után. Ezáltal az Euro a második legfontosabb valuta a világ pénzügyi piacain. A Reserve Bank of Australia hozzávetőleg készleteinek 45%-át tartja euróban. •
Az euróövezet hatalmas jelentőségét tükrözi a kétirányú kereskedelem
szempontjából, hogy az Euro, az US Dollár után, a második helyen áll a Reserve Bank of Australia kereskedelmileg súlyozott árfolyamlistáján67. •
A közös vámtarifa átvételével, a tíz új tagállam lecsökkentette a 9% körül
mozgó súlyozott ipari vámtarifákat az EU által megadott, átlagos 3,6%-ra. Ez a lépés mindenképpen előnyösen érinti a tagállamok harmadik országokkal (pl. Ausztrália) folytatott kereskedelmét. •
Majdnem 90%-a az ausztrál állampolgároknak vallja, hogy európai ősei
vannak. 2003-ban közel 22.500 (a bevándorlók 20%) új európai bevándorló érkezett Ausztrália területére. •
Több mint 1 millió európai látogatott el Ausztráliába 2003-ban, és 595.000
ausztrál valamelyik európai tagállamba. •
Az 1 millió külföldön élő ausztrál állampolgár majdnem fele él és dolgozik
Európában. •
2002-ben Ausztrália 6.000 menekültügyi kérelmet kapott (1000 lakosra 0,3
db), míg az Európai Unióba 378.600 ilyen jellegű kérelem érkezett (1000 lakosra 1,02 db). Az Európai Unió és a mezőgazdaság •
Az éves ausztrál élelmiszer export az Európai Unióba, az uruguayi forduló óta
eltelt 8 év alatt 139%-kal nőtt és 2003-re elérte az 1,6 milliárd AUD-t. Az élelmiszer import 121%-os növekedést produkált, melynek hatására 2003-ban az import értéke 1,8 milliárd AUD volt. •
Az Európai Unió a világ legnagyobb mezőgazdasági termékimportőre, illetve
ő importálja a legtöbb mezőgazdasági terméket a fejlődő országokból; többet importál ezekből a termékekből, mint összesen az USA, Japán, Ausztrália és Új-Zéland.
67
Trade-Weighted Index
44
3. Az Európai áttekintés68
Unió
kapcsolata
Ausztráliával:
Európa jelentősége, mint megbízható, stabil partner, az ázsiai pénzügyi krízist követően érezhetően felértékelődött Ausztrália számára; a kereskedelmi forgalom és a beruházás nagysága eddig nem tapasztalt magasságban szárnyal és folyamatosan nő. A kétoldalú kapcsolatot szabályozó legfőbb dokumentum az 1997-es, Ausztrália és az Európai Unió között aláírt Közös Nyilatkozat (Joint Declaration). Ebben a megállapodásban mindkét fél megerősíti, hogy közös céljuk a kapcsolat szorosabbra fűzése, melynek legfőbb célkitűzései a demokrácia és a jogrend támogatása, a béke és a biztonság stabilizálása, az atomsorompó egyezmények betartatása, alacsony inflációval bíró stabil világgazdaság, magas foglalkoztatottság, stabil nemzetközi pénzügyi rendszer, valamint egy erős multilaterális kereskedelmi rendszer kiépítése, mely a szabad és nyílt piaci szabályokon alapul. Ebből a célból számos együttműködési területet határoztak meg. A Közös Nyilatkozat célul tűz ki egy olyan együttműködést is, melynek keretében a következő párbeszéd típusok kaphatnak helyet: • Miniszteri szinten történő konzultációk, melyek a Tanács elnöke, a Bizottság és Ausztrália között jönnek létre; • A két fél megfelelő hivatalnokai között folyó konzultációk, melyek a kapcsolat egyes aspektusait fedik le; • Csúcstalálkozók az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke, valamint az ausztrál miniszterelnök között, ha szükséges. Számtalan szektoriális megállapodás teszi még teljesebbé a képet. A következők a legemlítésreméltóbbak a sok közül: •
1982 Az Ausztrál Kormány az Európai Atomenergia Közösség (European Atomic Energy Community) között létrejött, Ausztráliából az Európai Atomenergia Közösség számára szállított nukleáris anyagokra vonatkozó megállapodás;
68
http://www.ecdel.org.au/ ; 2004. szeptember 25.; 15:40
45
•
1994 A Tudományos és Műszaki Együttműködésre vonatkozó egyezmény69 az Európai Közösség és Ausztrália között (1999-ben kiterjesztették a hatályát);
•
1994 A bor kereskedelmére vonatkozó megállapodás az Európai Unió és Ausztrália között; célja, hogy számos földrajzi megjelölést és hagyományos elnevezést megvédjen, miközben növeli az ausztrál borok európai piacra jutását;
•
1999 A megfelelőség, a tanúsítványok és a megjelölések kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodás az Európai Unió és Ausztrália között. A Kölcsönös Elismerésről szóló Egyezmény (1999) arra hivatott, hogy az ipari termékek kereskedelmének több mint egyharmadát előmozdítsa. Párhuzamosan, egy másik megállapodást is aláírt az EU Új-Zélanddal. Ezen megállapodások a legelső kölcsönös elismerési egyezmények, melyeket az Európai Unió valaha aláírt harmadik országgal.
Együttműködés Óriási fejlődésen ment keresztül a tudományos és műszaki együttműködés területe. A Tudományos és Műszaki (S&T) Megállapodás (1994) volt az első ilyen jellegű együttműködés, melyet az Európai Unió egy iparilag fejlett harmadik országgal kötött. Az eredetileg hat meghatározott területre korlátozott egyezmény hatályát 1999-ben kiterjesztették, mellyel lehetővé tették Ausztrália számára, hogy részt vegyen az EU összes tematikus kutatási programjában, valamint hogy hozzáférjen az EU összes nagyszabású kutatási szolgáltatásához. Ausztrália és az Európai Unió szintén együttműködik a környezetvédelmi kérdésekben is. Egy 1991-es levelezés megalapozta az EU Bizottság és Ausztrália közötti párbeszéd kialakítását ebben a témában. Az ipar területén az EK/Ausztrália Ipari Együttműködés Közös Csoportját70 1991ben hívták életre annak érdekében, hogy ösztönözzék az ausztrál és az európai uniós ipar, valamint az iparral kapcsolatos politikák kölcsönös megértését, és elősegítsék az ipari együttműködés fejlődését az EU és Ausztrália között. A témák a mai napig a következők:
környezetvédelem,
információs
technológia
és
az
információs
társadalom. 69 70
Agreement Relating to Scientific and Technical Cooperation EC/Australia Joint Group on Industrial Co-operation
46
2001-ben az EU és az Ausztrál Nemzeti Egyetem (Australian National University) Canberrában felállították a Nemzeti Európa Központot (National Europe Center), melyre az EU és Ausztrália közötti kapcsolat erősítésének fontos feladata hárul. 2002-ben további fejlődés történt a fogyasztóvédelmet érintő információk kölcsönös megosztásával kapcsolatban, illetve az oktatás területén a cserediák programok felfutásával szintén szorossá vált az Európai Unió és Ausztrália közötti kapcsolat.
3.1. Politikai kapcsolatok71 Európa első bizonyított kapcsolata Ausztráliával visszanyúlik egészen a 17. század
spanyol,
portugál,
holland
és
angol
felfedezőkig.
Ausztrália
brit
megszállásával 1788-ban kezdetét vette az angol-szász, illetve az európai kultúra és életvitel kialakítása a csodálatos déli kontinensen. Részben a II. világháborút követően elindult hatalmas bevándorló hullámnak köszönhetően Ausztrália és Európa között egy szélesebb és erősebb szociális és kulturális kötelék kezedett kialakulni, mely ugyanazon demokratikus értékeken alapult. Mind a mai napig Ausztrália és az Európai Unió megmaradtak egymás természetes politikai, gazdasági és szociális partnerei. Habár a kapcsolatok természete jelentősen átalakult a gyarmati idők, valamint különösképpen 1973 óta, amikor az Egyesült Királyság csatlakozott az Európai Közösséghez, a gazdasági együttműködés adja továbbra is a kapcsolat lényegét. Ahogy azt Sir Leon Brittan, az Európai Bizottság ex-elnöke mondta: „A gazdaság marad kapcsolatunk lüktető szíve.” ("The thumping heart of our relationship will remain economic.")72 Politikailag, az Európai Uniónak és Ausztráliának hasonló demokratikusan parlamentáris kormánya van. Mindkét fél jelen van a multilaterális fórumokon, mint például az ENSZ-ben, ahol általában közös nézeteket vallanak a mindennapi politikai témákban; ezenkívül mind Ausztrália, mind pedig az EU részt vesznek a WTO és az OECD megbeszélésein; valamint regionális szinten az ASEAN Miniszteri Fórumain illetve a South Pacific Fórumain. A miniszteri konzultációk Ausztrália és az Európai Unió között 1976-ban kezdődtek széles körben. A bilaterális kereskedelmi megbeszéléseket folyamatosan 71 72
www.ecdel.org.au/; 2004. szeptember 25.; 15:40 Forrás: www.ecdel.org.au/eu_and_australia/politics.htm
47
alakították át egyre szélesebb körű együttműködéssé. Az 1980-as évekre ezen konzultációk formális éves találkozókká váltak, melyeket hol Brüsszelben, hol pedig Canberrában tartanak. A 20. Miniszteri Találkozót Ausztrália és az Európai Unió Bizottsága között 2004. május 17-én Brüsszelben tartották. Az 1997 júniusában elfogadott Közös Nyilatkozat (Joint Declaration) elősegítette a bilaterális kapcsolatok felélénkülését. Az ausztrál-ázsiai kereskedelmi kapcsolatok erős visszaesésének következtében - melyet az északi szomszéd gazdasági válsága idézett elő – Ausztrália számára ismét felértékelődött az Európai Unió gazdasági és kereskedelmi jelentősége. Ausztrália és az Európai Unió a szélesebb geo-politikai térben is hasonló érdekeket képviselnek. Ausztrália és az EU is teljes mértékben üdvözli és támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint például a kelet- és közép-európai országok részvételét az EU bővítési programjába, Oroszország egyre nagyobb mértékű bevonását
a
nemzetek
„koncertjébe”,
valamint
az
EU
Közös
Kül-
és
Biztonságpolitikájának további fejlesztését. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben Ausztrália és az Európai Unió szintén hasonló célokért küzd: mindketten Indonézia stabilitása szeretnék elérni, valamint a kelettimori harcok békés rendezését; céljuk továbbá egy Kínával kötött konstruktív megállapodás megkötése; a délkelet-ázsiai gazdaságok fellendítése; valamint a Csendes-óceáni szigetek közös összefogással történő megsegítése.
3.2. A legfontosabb kétoldalú egyezmények a politikai együttműködés terén 3.2.1. Közös Nyilatkozat kapcsolatáról73
Ausztrália
és
az
Európai
Unió
3.2.1.1. Bevezetés Ausztrália és az Európai Unió viszonyát bemutató Közös Nyilatkozatot (Joint Declaration) 1997. június 26-án írták alá. A Közös Nyilatkozattal hivatalosan elismeri a két fél elkötelezettségét egy szélesebb körű bilaterális együttműködés kiépítése iránt, amely folyamat már az aláírást megelőző néhány évet is jellemezte. A Nyilatkozat kölcsönösen megvalósítandó célokat vázol fel, melyeket különböző területeken, mint például a tudomány és technológia, a 73
http://www.dfat.gov.au/; 2004. szeptember 25.; 16:55
48
foglalkoztatás, a szabványok kölcsönös elismerése, a verseny- és fogyasztói politika, az oktatás és a környezetvédelem területein igyekeznek megvalósítani. A Közös Nyilatkozat formális keretek közé tereli a legfontosabb kétoldalú és nemzetközi miniszteri és hivatalnoki szinten történő megállapodásokat is, melyek politikai, gazdasági és kereskedelmi kérdésekkel foglalkoznak. A Nyilatkozat külön hangsúlyt helyez azon kölcsönös elhatározásra, hogy a nemzetközi színtéren fokozott együttműködéssel igyekszik mindkét fél a közös célok megvalósítására, úgy mint a multilaterális kereskedelem további liberalizálására, valamint az emberi jogok nemzetközi képviseletére és védelmére. Mindkét fél híres együttműködéséről az emberi jogok védelmének területén az ENSZ Emberi jogi Bizottságában, vagy az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottságában.
3.2.1.2. Preambulum Egyik részről Ausztrália, másik részről az Európai Közösség és tagállamai, a Preambulumban megfogalmazták, hogy tekintettel
a szoros történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kötődésre,
az emberi és alapvető szabadságjogok, a demokrácia és a hasonló
jogszabályozás kölcsönös támogatására, melyek egytől-egyig a nemzeti és nemzetközi politikájukat meghatározzák,
a hosszútávú és egymás számára kölcsönösen előnyös kapcsolatokban
eddig elért konszolidációra illetve ezek további fejlesztésére,
a magasabb szintű együttműködés kölcsönös igényére az egyre inkább
egymásra utalt világban,
a közös érdekképviseletre a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás,
valamint a fenntartható fejlődés területén,
a piaci feltételek kölcsönös érdekből vezérelt liberalizálására, mellyel a
multilaterális kereskedelmi rendszer erősítését érhetik el a WTO szabályzásnak megfelelően, valamint egy egészséges, prosperáló világgazdaság biztosítására,
az Európa Unió fejlődésére és teljesítményének fokozására, valamint
az ázsiai-csendes-óceáni térség és Ausztrália pozíciójának erősítésére a régióban közösen elhatározzák, hogy a különböző területeken történő együttműködést szorosabbra fűzik annak érdekében, hogy mindkét fél társadalma kölcsönösen
49
profitáljon az elért eredményekből, továbbá a kölcsönös kapcsolatokat hosszútávú perspektívával ruházzák fel.
3.2.1.3. Közös célok A két fél megerősítette azon elhatározását, hogy a partnerséget tovább mélyítik annak érdekében, hogy:
támogassák a demokráciát és a jogrendet, valamint tiszteljék az emberi
és alapvető szabadságjogokat,
az ENSZ Alapokmányának megfelelően támogassák a békét és a
nemzetközi biztonságot,
támogassák
a
nemzetközi
szinten
történő
erőfeszítéseket
az
atomfegyverek, a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek, a rakéta technológia és a nemzetközi fegyverkereskedelem elterjedésének megakadályozásában,
támogassák azon politikákat, melyek egy stabil világgazdaság elérését
célozzák, melyet folyamatos gazdasági növekedés, alacsony infláció, magas szintű foglalkoztatás, megfelelő szociális körülmények, környezetvédelem és stabil nemzetközi pénzügyi rendszer jellemez,
növeljék a szabad piacra jutás esélyeit a WTO szabályozásnak
megfelelően, valamint támogassák a multilaterális kereskedelmi rendszer kiszélesítését,
szorgalmazzák a két fél társadalmának és kultúrájának kölcsönös
elismerését, valamint, hogy
segítsék a fejlődő országokat egy fenntartható fejlődés kialakításában,
politikai és gazdasági reformok beültetésében azáltal, hogy fejlesztési segítséget nyújtanak nekik, kiszélesítik számukra a piacra jutási lehetőségeket, valamint segítenek a külföldi segítség nyújtás és a nemzeti források minél hatékonyabb kiaknázásában.
3.2.1.4. Párbeszéd és együttműködés A felek a közös célok és a szorosabb együttműködés érdekében rendszeres megbeszéléseket tartanak, melyek lehetnek kétoldalú tárgyalások, illetve folyhatnak nemzetközi fórumokon is az alábbi témákban.
Emberi és alapvető szabadságjogok védelme,
50
Világbéke és biztonság kérdése, terrorizmus és a szervezett bűnözés
elleni küzdelem, illegális drogkereskedelem elleni fellépés,
Az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek eszközeinek erősítése,
hatékonyságuk növelése,
Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség békéjének, stabilitásának és
prosperitásának támogatása a nemzetközi jogszabályok és egyezmények figyelembe vételével,
Bevándorlás és menekültügy, valamint a menekültek védelme,
Az információs társadalom, beleértve a személyes adatok védelmét, az
internetes
gyermek
pornográfia,
és
más
gyermekek
ellen
elkövetett
bűncselekmények megelőzése. Kereskedelmi és gazdasági együttműködés A Közös Nyilatkozat aláírásával Ausztrália és az Európai Unió elismerte a multilaterális kereskedelmi rendszer megerősítésének jelentőségét, és a további liberalizációt, a nagyobb átláthatóságot, valamint a WTO és az OECD árukereskedelemre, szolgáltatáskereskedelemre és a befektetésekre vonatkozó szabályozásának átvételét közös célként határozta meg. Lefektették, hogy a többoldalú kereskedelmi ügyeket érintő párbeszédeket a WTO fejlesztéseinek, azon belül is a WTO Miniszteri találkozóinak fényében fogják lefolytatni. Megállapodtak abban is, hogy igyekeznek diverzifikálni a kétoldalú áru- és szolgáltatáskereskedelmet éppúgy, mint a befektetéseket, valamint kiszélesíteni azáltal, hogy kölcsönösen növelik a piacra jutási lehetőségeket, valamint az áruk és szolgáltatások áramlását. Ezen célok elérésének érdekében:
Nagyobb figyelmet szentelnek a szolgáltatások területére, hogy
megvizsgálják a telekommunikáció, a pénzügy és a tengerészeti szektorok lehetőségeit,
Tovább erősítik a kereskedelmi akadályokra, a hagyományos
elnevezések védelmére (lásd: Borkereskedelmi Megállapodás), a szabványokra és tanúsítványokra, a vámegyüttműködésre, valamint az állat-és növényegészségügyi kérdésekre vonatkozó kétoldalú párbeszédeket,
Együttműködnek a mezőgazdaság és a halászat területén,
51
Információt cserélnek és szorgalmazzák az ipari együttműködés
fejlesztését, az információs technológia, a bányászat, a közlekedés és energia, valamint a verseny és fogyasztóvédelem területein.
3.2.1.5. A párbeszéd és a konzultációk kerete A konzultációk miniszteri szinten folynak Ausztrália és az Európai Bizottság között. A csúcstalálkozókat az ausztrál miniszterelnök, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke között tartják.
3.2.2. A jövőre vonatkozó tervek74 Az Ausztrália és az Európai Unió között létrejött Közös Nyilatkozat formálisan is megalapozta elkötelezettségüket egy sokrétű együttműködés felé. 2002-ben Brüsszelben a Bizottság úgy határozott, hogy latba veszi az addig elért eredményeket, és kijelöli a jövőre vonatkozó prioritásokat. A Közös Nyilatkozat dinamikus munkaprogramja a közös érdekek figyelembe vételével segített a gazdasági és kereskedelmi,
valamint
a
stratégiai
dialógus
kialakításában.
Folyamatos
véleménycsere folyik a bevándorlás- és menekültügy és a környezetvédelem területén, valamint kezdeményezték a bilaterális együttműködést az oktatás, a tudomány és a technológia területén. Azokban a témákban, melyekre a különböző szemléletmód és perspektívák jellemzik a két fél kapcsolatát, szintén sikerült egy őszinte, konstruktív konzultációs keret kialakítása. Mind Ausztrália, mind pedig az Unió megerősítette, hogy egy olyan kapcsolat felépítésén fáradoznak, mely az egyre inkább függőségi viszonyba kerülő világ kihívásainak is megfelel. 2002-ben kijelölték a következő 5 évre szóló prioritásokat.
3.2.2.1. Biztonsági és stratégiai ügyek A 2002-es első stratégiai párbeszéd sikerességén felbuzdulva, a két fél egyetértett abban, hogy növelni kívánják részvételüket a nemzetközi és regionális biztonsági fejlesztésekben. Különös figyelmet szentelnek a jövőben a stratégiai ügyeknek, a terrorizmus ellenes együttműködésnek, az exportkorlátozásokat és a nukleáris megállapodásokat érintő párbeszédnek, valamint fejlesztik a rendőrségi szervek együttműködését, beleértve az Europol és az ausztrál törvényhozó szerveinek kooperációját. 74
www.europa.eu.int; 2004. szeptember 26.; 08:55
52
3.2.2.2. Kereskedelem Az EU és Ausztrália közös célként tűzték ki a kétoldalú Borkereskedelmi Egyezmény még le nem zárt kérdéseinek megoldását. Továbbá minden erejükkel azon lesznek, hogy megoldást találjanak az eddig ellentmondásos kérdésekben, mint pl. a piacra jutás kérdésében vagy a fejlesztéssel és szabályozással kapcsolatos ügyekben. A WTO dohai forduló deklarációjának megfelelő szabályozásokat hivatott a két fél létrehozni. Céljuk a vám- és kvótamentes piacra lépés lehetőségének megteremtése a legfejletlenebb országok számára, valamint gyógyszercsomagok eljuttatása és technikai segítség nyújtása ezen országok számára. Meg akarják továbbá oldani a kétoldalú mezőgazdasági és kereskedelmi ügyek ellentmondásos kérdéseit is, és egyszerűsíteni kívánják az együttműködést, valamint az eredeti korlátozásokat teljes mértékben felszámolni.
3.2.2.3. Oktatás, tudomány és technológia Az ausztrál-európai uniós sikeres felsőoktatási együttműködési kísérleti program kezdeményezése után a két fél megállapodott egy második kísérleti program létrehozásában is. Az Európai Unió igyekszik bővíteni a cserediák programban résztvevő diákok lehetőségeit azáltal, hogy Ausztráliát támogatja az Erasmus Programban való részvételben. Közös céljuk, hogy kifejlesszenek egy akciótervet, amely stimulálná a két partner közötti tudományos és technológiai projekteket az EU 6. Keretprogramjának berkein belül.
3.2.2.4. Közlekedés Mindkét fél arra törekszik, hogy megállapodásokat hozzanak létre az Ausztrál Globális Navigációs Satellite Rendszert Koordináló Bizottság75 és az Európai Bizottság között annak érdekében, hogy a Galileo Satellite Navigációs Programban részt tudjanak venni. Ez a projekt lehetővé tenné az ausztrál szárazföldi infrastruktúra fejlesztését, az ipari együttműködést, az ipari kutatás+fejlesztést, valamint a szabványok egységesítését. A két fél szeretné fokozni az együttműködés intenzitását a Hírszerzési Közlekedési Rendszer76 és a fenntartható közlekedési stratégia területén.
3.2.2.5. Környezetvédelem Az érvényben lévő kooperáció alapján a partnerek folytatni szeretnék az éghajlatváltozásról szóló tárgyalásokat. Ezen belül különös figyelmet fordítanak a 75 76
Australian Global Navigation Satellite System Coordination Committee Intelligent Transport System –ITS
53
technológia felfejlesztésére, az éghajlatok tanulmányozására, ezek hatásaira, a szennyező gázok kibocsátás-vizsgálatának harmonizálására, stb. Ausztrália és az Európai Unió keresni fogja a lehetőséget egyéb környezetvédelmi programokban való részvételre (beleértve a szélesebb ázsiai-csendes-óceáni régiót is), ezzel is azt hangsúlyozva, hogy a környezetünk védelme nagyon fontos feladat, és remélve, hogy ezzel a magatartással valamelyest befolyásolhatják a nemzetközi környezetvédelmi politika szabályozását.
3.2.2.6. Fejlesztési együttműködés Az alábbi közös érdekeket szolgáló területeken kívánja Ausztrália és az EU fejlesztési együttműködésüket tovább folytatni: Kelet Timor és a Solomon szigetek esetében a nemzetépítési folyamatok elősegítése; a csendes-óceáni térségben olyan programokat kifejlesztése, melyek segítenek a demokratikus kormányzás és a gazdasági növekedés kialakításában; valamint anyagi támogatás biztosítása a csendesóceáni térségben a HIV/AIDS vírus megelőzésére.
3.2.2.7. Bevándorlás és menekültügy A két partner növelni szeretné az információcserét és az együttműködés intenzitását, hogy leküzdje a világméretű kivándorlás kihívását. Ezért szorosabb multilaterális és bilaterális együttműködés a cél, amely kiterjedne a menedékjogot kérőkre és a menekültekre, az embercsempészetre, a személyforgalomra és a hozzá kapcsolódó transznacionális bűnözésre, valamint a technológiai fejlődésre vonatkozó kölcsönös információcserére.
54
4. Ausztráliát és az Európai Uniót gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok
összekötő
4.1. Legfontosabb kétoldalú egyezmények a gazdasági és kereskedelmi együttműködés terén 4.1.1. A megfelelőség, a tanúsítványok és megjelölések kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény Ausztrália és az Európai Unió között77,78 Az EU/Ausztrália és az EU/Új-Zéland MRA szerződések egyidőben, 1999. január 1-jén léptek életbe, miután befejeződött a ratifikálási eljárás. Annak érdekében, hogy az MRA szerződések működőképesek legyenek, CAB testületeket kellett felállítani. Az első csoportot 1999. márciusában jelölték ki, a másodikat ezen év májusában. A testületek felállításával a két Együttműködési Megállapodás az Európai Unió első ilyen jellegű hatályos megállapodásai. Az Ipari, Tudományos és Erőforrások Minisztériuma79, valamint az EU Bizottságának Ausztráliáért és Új-Zélandért felelős delegációja közösen tartott előadásokat 1999. június 8-én Sydney-ben, valamint június 10-én Melbourne-ben az MRA lényegének könnyebb megértetése érdekében.
4.1.1.1. A Kölcsönös Elismerésről szóló Megállapodás (MRA) lényege A Kölcsönös Elismerésről szóló Megállapodások (MRA) kedvezően hatnak a kereskedelem alakulására azáltal, hogy lehetővé teszik az azonos eljárás (beleértve a tesztelést, áruvizsgálatot és az igazolást) lefolytatását az Ausztrália és az EU, illetve Új-Zéland és az EU közötti árucserében szereplő termékek esetében, az exportáló ország területén, és nem a végső rendeltetési helyen. Az ausztrál és új-zélandi exportőrök esetében ez annyit jelent, hogy a követelmények megegyeznek a vonatkozó EU Direktívákkal (vagy szabályokkal), továbbá a CE jelzést már az exportot megelőzően fel kell tüntetni a terméken. Ennek köszönhetően a termék az EU belső piacára kerülhetnek az EU további beavatkozása nélkül.
77 www.ecdel.org.au/; 2004. október 2.; 09:05 78 Mutual Recognition Agreement on Conformity Assessment (MRA) between the European Community and Australia 79 Department of Industry, Science and Resources
55
A Kölcsönös Elismerésről szóló Megállapodással az Európai Unió exportőreire azonos módon vonatkoznak a megfelelő ausztrál illetve új-zélandi szabályozó követelmények. Ezen megállapodások az ausztrál kormány és az Európai Unió között, valamint Új-Zéland kormánya is az Európai Unió között köttettek. Mivel ezek kormányközi egyezmények, hatáskörük azon termékekre korlátozódik, melyek kormányszabályozás alá esnek, illetve melyek vizsgálatába törvényileg kötelező bevonni egy harmadik felet, mielőtt a piacra kerülnek. Az MRA egyezmények a következő ipari szektorokat fedik le: • Orvosi eszközök • Gyógyszerészeti termékek • Telekommunikációs elektromos berendezések • Elektromágneses kompatibilitás • Alacsony feszültségű elektromos berendezések • Gépek • Túlnyomással működő berendezések Az EU/Ausztrália MRA ezen kívül vonatkozik még az: • Autóipari termékekre. A felek tervezik, hogy idővel kiterjesztik a megállapodások hatályát további új szektorokra, mint pl. a repülőgépek üzemképességére. Az MRA értelmében a felek felügyeleti szervei kölcsönösen elfogadják a különböző vizsgáló testületek (CAB) által végzett vizsgálatok eredményeit. A megállapodásokkal azonban nem követelik meg a felek a műszaki szabályozás harmonizációját, valamint a felek által alkalmazott szabványok kölcsönös elismerését. Ezáltal mindkét fél megtartja saját belső szabványait, valamint a szabályozó rendszerét. Az MRA olyan átfogó megállapodás, mely kijelöli a felek jogait és kötelezettségeit, valamint létrehozza a Megállapodás életbe lépéséhez szükséges adminisztratív mechanizmust. Az 1. számú melléklet értelmében kialakítja a műszaki kompetencia és rendszer főbb szabályait, melyek alapján felállíthatók az ellenőrző testületek. A Megállapodás mindkét fél számára ellenőrző hatóságokat állít fel, elősegítve a piacok felügyeletének megvalósítását, hogy ezáltal biztosítsák a termékek 56
egészségügyi és biztonsági feltételeknek való szigorú megfelelését. A szabályozó rendszerek egysége, valamint az emberi egészség, biztonság és környezet Ausztráliában, Új-Zélandon és az Európai Unióban védelmet élvez a fenti szabályozásoknak köszönhetően.
4.1.1.2. Az MRA előnyei A gazdasági költségek emelkedéséhez hozzájárul a nemzeti színvonal közötti különbség növekedése, illetve a megfelelőség ellenőrzésére vonatkozó követelmények között kialakuló egyre nagyobb különbségek. Ezen különbségek összhatása jelentős a kereskedelem szempontjából. Az OECD például 1996-ban úgy becsülte meg, hogy terméktől függően, az eltérő piacokra vonatkozó különböző szabványok és műszaki szabályok miatt a többszörös tesztelés és igazolás kiállítása, az előállítási költségek akár 2-10%-át is elérhetik. Egyik fontos aspektusa ezen eltéréseknek, hogy az importáló ország ellenőrző testülete igazolást kér, mielőtt a terméket a külföldi piacon elfogadhatnák az MRA ezzel szemben kikerüli ezt az akadályt azáltal, hogy a gyártóknak lehetővé teszi a termékek leellenőrzését az importáló ország szabályainak megfelelően, a gyártó országában. Ennek köszönhetően a Kölcsönös Elismerésről szóló Megállapodás értelmében a gyártók időt és pénzt takaríthatnak meg, mellyel versenyelőnyre tehetnek szert az importőr piacán anélkül, hogy a minőség vagy a biztonság tekintetében engedniük kellene. Az Európai Unió Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere. A teljes kétoldalú kereskedelem a kilencvenes években 1997-98-ig 15,7 milliárd AUD-ról 32,3 milliárdra nőtt. A Kölcsönös Elismerési Megállapodás által lefedett termékek kereskedelme 8 milliárd AUD-t tett ki. Becslések szerint a fenti megállapodással az ausztrál exportőrök több mint 10 millió A$ kiadástól kímélhetik meg magukat évente azáltal, hogy: •
szükségtelenné válik a kétszeri, vagy akár többszöri tesztelési és igazolási folyamat, s
ily módon a cégek időt és pénzt takaríthatnak meg; •
a fogyasztóknak előnyt jelent az alacsonyabb ár, miközben a termékek széleskörű
választékban állnak rendelkezésükre a hazai piacokon; •
a termékek fölösleges ellenőrzések nélkül juthatnak el az importáló piacára;
•
az importáló fél többé nem alkalmazhatja a saját hazai ellenőrzési rendszerét
diszkrimináló vagy protekcionista eszközként;
57
•
csökkenti a technológiai transzfer jogtalan formáinak alkalmazását;
•
stimulálja a versenyt, csökkenti az árakat és növeli a gazdaság technológiai alapját;
•
a szabályozó ügynökségek felszabadíthatnak forrásokat más feladatok javára, mely
hozzájárulhat a közegészségügy és a közbiztonság javulásához; •
szorosabb együttműködést építenek ki más országok átvilágító és szabályozó
rendszerével, így növekszik a szabályozó rendszer átláthatósága, valamint hosszútávon célként lehet kitűzni a szabványok és technológiai előírások harmonizálását; •
valamint lehetőséget teremt az MRA szerződések hálózatának kiépítésére, így a
kulcsfontosságú globális piacokhoz való könnyebb hozzáférést is elősegíti.
4.1.2. Borkereskedelmi Egyezmény80 Ausztrália és az Európai Unió között 1994. februárban született meg a Borkereskedelmi Egyezmény (European Community/Australia Wine Agreement). A megállapodás célja, hogy a két fél közötti kétoldalú borkereskedelmet támogassa és továbbfejlessze. A szerződés értelmében az EU elfogadja az európai gyakorlathoz hasonló ausztrál borkészítési eljárásokat, továbbá tárgyalásokat indít néhány ausztrál desszertbor ügyében, illetve azok exportjának útjában álló technikai akadályok lehetséges lebontásáról. Az egyezményben pontosan definiálják azon borászati gyakorlatot és eljárási módokat, amelyeket mindkét fél lényegesnek tartott egészségügyi szempontból. Ezzel biztosítják a bornevek, illetve a leírásról és a külső formaságokról szóló előírások védelmét, beleértve a földrajzi jellemzőket és a hagyományos elnevezéseket. Ezáltal a bor, mint szellemi tulajdon, továbbra is védelmet élvez. A szerződés azt is egyértelműen kifejti, hogy a fogyasztók bárminemű félrevezetése a borokkal (címkézés, minőség, származás, stb.) kapcsolatban elkerülendő. A bor kereskedelmére vonatkozó megállapodás aláírása óta a párbeszéd tovább erősödött, lévén, mindkét fél számára lényeges aspektus a borkereskedelem. Az EU Bizottság továbbra is ragaszkodik az 1994-es egyezményben lefektetett jogi keretekhez81 és igyekszik jótállni a borkészítési eljárásokért.
80
www.ecdel.org.au/; 2004. október 2.; 10:15 A Borkereskedelmi Egyezmény szövege előírja a hagyományos elnevezések és a földrajzi jellemzők védelmét.
81
58
A jól működő kereskedelmi tapasztalatoknak köszönhetően a két fél a párbeszéd további folytatása mellett döntött (1999. július)82, melynek eredményeként az Európai Unió kedvező javaslatokkal állt elő, amit azonban Ausztrália elutasított. Az 1999-es próbálkozás sikertelensége ellenére az ausztrál borexport folyamatos növekedésnek örvend: 2002. novemberéig 451 millió liter bort exportáltak a kereskedelmi partnereknek; ez a növekedés az előző évhez képest 23%-os növekedést mutat. Ugyanebben az évben a boripar 2,2 milliárd dollár értékű exportot bonyolított le, ami 26%-kal magasabb az előző évhez képest. A borexport értékének rohamos léptékű növekedését legjobban a következő adattal tudnám szemléltetni: 1982-ben csupán 13 millió dollár volt az exportált bor értéke, míg 20 évvel később, 2002. júniusában elérte a 2 milliárdos „álomhatárt”. A legnagyobb bővítés a 90-es évek utolsó éveitől kezdve indult meg, a szőlőskertek nagyfokú korszerűsítése után. 4.1.2.1. A Bor Világkereskedelmi Csoportja83,84 A borkereskedelem nem csak az Európai Unióval köti össze Ausztráliát, de más vonatkozásban is lényeges aspektusnak számít. A világhírű ausztrál borok világszerte megállják helyüket, így az ausztrál kormány és exportőrök számára létfontosságú, hogy a külföldi piacokra való jutás szabadságát ne, vagy minél kisebb mértékben korlátozzák. Az ausztrál borszektor közvetlenül és közvetve összesen 62 ezer embert alkalmaz. Az iparág a külföldi piacokon értékesített borból tudja fenntartani magát. 2002-ben az ausztrál borexport elérte a rekord magasságú 2,3 milliárd AUD értéket. A borkereskedelem és a borszektor további fejlesztése szempontjából elengedhetetlen, hogy a megfelelő külföldi felvevőpiacok folyamatosan biztosítva legyenek. Ausztrália érdekeit osztja a világ bortermelőinek új generációja is – Argentína, Kanada, Chile, Új-Zéland, Dél-Afrika és az Egyesült Államok -, melynek értelmében a borkereskedelmet világszerte a szabadabb és korlátozásmentes keretek között kell bonyolítani. A Bor Világkereskedelmi Csoportja értékes Ausztrália számára, hiszen olyan fórumot jelent, ahol együtt dolgozhat ezekkel az országokkal a közös érdekek érvényesítésén. Például a csoport létrehozott egy kölcsönös elfogadási megállapodást a borkészítési gyakorlatokra és eljárásokra vonatkozóan85. Amint életbe lép a 82
Ezt később „Perth compromise”-nak (Perth-i kompromisszum) nevezték el. The World Wine Trade Group 84 www.dfat.gov.au/ ; 2004. október 2.; 10:20 85 mutual acceptance agreement on oenological 83
59
megállapodás, a tagországokban alkalmazott eltérő borkészítési eljárásokkal nem lehet majd ürügyet találni az ausztrál borkészítők ezen piacokra való kiszorítására, egészségügyi és biztonsági okokra hivatkozva. A Bor Világkereskedelmi Csoportja is bizonyítja, hogy az ausztrál kormány – együtt dolgozva az iparággal- milyen jól tud bánni az őt és tőle teljesen független országokat összekötő funkcionális hasonlóságokkal, hogy az együttműködést a saját érdekeinek megfelelően alakítsa. Ezen kívül, Ausztrália irányítja a „fair trade” elvét valló mezőgazdasági exportőrök Cairns-i Csoportját. A tömörülés délkelet-ázsiai, latin-amerikai, kanadai, dél-afrikai és új-zélandi tagokat is magában foglal, akik mind céljuknak tartják a korlátozásmentes mezőgazdasági kereskedelemre vonatkozó, szigorúbb nemzetközi szabályok kialakítását
4.1.3. Egyezmény a tudományos és technológiai együttműködésről Ausztrália és az Európai Unió között86 Ausztrália kormánya és az Európai Unió Tanácsa 1994. február 23-án írták alá a tudományos és technológiai együttműködésre vonatkozó megállapodást, mely ugyanezen év február 25-én lépett életbe. A Tudományos és Technológiai Megállapodást 1999. december 9-ei hatállyal módosították, az együttműködés területeit kibővítették. Ausztrália részt vett az Európai Unió 4. és 5. Keretprogramjában (Framework Programme – FP4 és FP5) a tudományos és technológiai együttműködést erősítve. A 4. Keretprogram 1994-1998-ig, az 5. Keretprogram 1998-2002-ig tartott. 2002-től a 6. Keretprogramban működnek együtt.
4.1.3.1. Az Ötödik Keretprogram (FP5) Az alábbi táblázat az FP4 és FP5 keretében lebonyolított EU-Ausztrália együttműködést hasonlítja össze. Ezek az adatok csak azokra a projectekre vonatkoznak, melyekben az ausztrál partner vagy fő - vagy alvállalkozóként szerepel. Habár az FP5 együttműködési projectjeinek száma nem sokkal haladja meg az FP4 projectek számát, a projectekre szánt összeg lényegesen nagyobb az FP5 esetében. A táblázat
„egyéb
együttműködések
együttműködés”
sora
teljes
mutatja.
értékét
az
FP4 Az
és
FP5
informális
informális szint
alatt
szintű azon
együttműködéseket értjük, melyek a vállalkozói/alvállalkozói szint alatt történnek, 86
http://www.ecdel.org.au/ ; 2004. október 2.; 12:05
60
valamint az EU/Ausztrália Tudományos és Technológiai Megállapodáson kívül más egyéb feltételekhez kapcsolódnak (pl. az Intelligent Manufacturing System (IMS) projectekhez). Táblázat 7.: Az EU/Ausztrália közötti együttműködés helyzete87 Projectek - Fővállalkozó Projectek - Alvállalkozó Értéke Egyéb együttműködés
FP4 (1994-1998) 30 4 72 millió A$ (39,8 millió €) 97 millió A$ (53,6 millió €)
FP5 (1998-2002) 36* 5 310 millió A$ (171,02 millió €) 144 millió A$ (79,5 millió €)
*3 Új-Zéland Projectet is tartalmaz
A 10. számú mellékletben az EU/Ausztrália együttműködése az FP5-ben című táblázat nem a teljesség igényével tartalmazza az EU/Ausztrália együttműködési projecteket, a vezető ausztrál intézmények feltüntetésével. Ez volt az első ilyen jellegű megállapodás, amelyet az EU egy Európán kívüli (harmadik ország) iparosodott országgal aláírt. Lehetővé teszi az ausztrál kutatók számára, hogy saját költségükre, teljes jogú partnerként vegyenek részt néhány, az EU által támogatott kutatási és fejlesztési (K&F) projectben. A megállapodás megerősíti az európai tudósok ausztrál programokban való részvételi jogosultságát is, szintén saját finanszírozásból. Mivel mindkét fél elismerte a párbeszéd előnyeit, az 1994-es megállapodást 1999. december 9-én módosították és kiegészítették az együttműködési területeket. Hatáskör A megállapodás feljogosítja az ausztrálokat, hogy saját költségükön részt vegyenek minden olyan tevékenységben, melyek az EU Kutatási és Technológiai Fejlesztés Keretprogramján88 belül a tematikus programok alá tartoznak. A Keretprogram azon elemei, melyek az infrastruktúra operátorok és a hozzájuk kapcsolódó kutatási projectek közötti hálózatot fejlesztik tovább, szintén nyitva állnak az ausztrál együttműködés szempontjából (megjegyzés: a kutatók cseréjét illetve kölcsönös tagságot nem fedi le a megállapodás). Hogy a megállapodás hatályába beleessen, az együttműködési projecteknek és hálózatoknak európai dimenziókat is tartalmazniuk kell (pl. a projectben legalább két EU-s tagállamnak partnerként kell szerepelnie, vagy egy tagállamnak és egy társult európai országnak kell részt vennie az akcióban). 87 88
Forrás: www.ecdel.org.au/scienceandtech/index.html Framework Programme on Research and Technological Development
61
Az egyik tagállam és Ausztrália között létrejövő együttműködési projectek kétoldalú együttműködési formák. A szubszidiaritás elve alapján ezen párbeszédek az Európai Unió kompetenciáján kívül esnek, és szintén nem tartoznak a fenti megállapodás hatáskörébe. A Nemzeti Egészségügyi és Orvostani Kutató Tanács89 létrehozott egy korlátozott pénzügyi alapot, melyből támogatják az ausztrál kutatók egészségügyi és orvostani kutatási projectekben való részvételét. Ez az alap az Európai Bizottság 5. Keretprogramjának projectjeit támogatja – Életminőség és az Élő Források Managementje. Továbbá a döntések szinkronizálása és az európai egyenrangú értékelési folyamatok elfogadása - melyek egyben a kutatás tudományos jelentőségét is meghatározzák – tovább csökkentené az együttműködés útjában álló technikai akadályokat. Keretprogram együttműködés Az 5. Keretprogram (FP5) 1999 és 2002 között volt életben. Négy széles Tematikus Programja volt, melyek ún. kulcs akciókból (key actions) épültek fel és a kutatási infrastruktúra kiépítését szolgálták. Az ausztrálok saját költségükre részt vehetnek az FP5 más területein is, ha ez a Közösség érdekeit nem sérti, valamint ha részvételükkel „jelentős hozzáadott érték”kel szolgálnak a speciális programok teljes, vagy részben történő megvalósításában. A Közösség érdekét és a hozzáadott értéket világosan fel kell tüntetni az indítványban. Ugyanez a kritérium vonatkozik azokra az országokra is, melyekkel az EU-nak nincsen tudományos és technológiai megállapodása, mint pl. Új-Zéland. Ausztrália részvétele az FP5-ben Az adatok szerint 52 pályázat érkezett az EU-hoz az ausztrál partnereket is beleértve, melyből 12-vel már megkezdték, vagy kijelölték a szerződési tárgyalások időpontját. További projectet is kijelöltek, de az ausztrál fél visszalépett finanszírozási nehézségekre hivatkozva. A programok közül öt a LIFE Program alá, négy az IST Program alá, kettő a GROWTH és egy az ARI Alprogram alá tartozik. A közös projectekre példát a FEAST honlapján találhatunk.
89
The National Health and Medical Research Council
62
4.1.3.2. A Hatodik Keretprogram (FP6) Háttér Az FP6 az Európai Kutatási Terület90 (ERA) célkitűzéseinek megvalósítására szolgáló eszköz. A projectek támogatásán kívül – mely az előző Keretprogramok fókuszában állt – az FP6-ot arra tervezték, hogy segítse az európai kutatásra való fókuszálást és annak integrálását, kiépítse az ERA-t, illetve megerősítse annak alapjait. Az FP6 még nagyobb lehetőségeket biztosít az ausztrál és új-zélandi kutatók számára az együttműködésre. Az EU hét tematikus kutatási prioritást jelölt meg, melyekre a program költségvetésének 80%-a jut. Az Európai Bizottság először nyitotta meg a Humán Erőforrás és Mobilitási Tervezetében (Human Resources and Mobility Scheme) való részvételt– a Marie Curie Társaságot – minden nemzetiség előtt, -beleértve a harmadik országokat is-, így Ausztrália és Új-Zéland előtt is. Táblázat 8.: Az FP6 költségvetése91 Milliárd Euró 1. pillér: A közösségi kutatás fókuszálása és integrálása (A legfontosabb kiválasztott területekre koncentrálva) 2. pillér: Az ERA kiépítése (Erősebb kapcsolat kialakítása a nemzeti, regionális és egyéb európai kezdeményezéssel) 3. pillér: Az ERA alapjainak megerősítése (Koordináció, egyszerűsítés és fejlesztés) Összege Az Euratom prioritásai (Prioritások témái: szabályozott thermonukleáris fúzió, a nukleáris hulladékok kezelése, sugárzásvédelem, egyéb intézkedések a nukleáris technológiák és biztonság területén) Összege
13.345 2.605 320 16.270 1.230
17.500
Legfőbb elemei Az FP6 teljes költségvetése 17,5 milliárd €. Az összeg megoszlását a három pillér között a Táblázat 8. mutatja. A 11. számú mellékletben pedig az FP6 által lefedett prioritásokkal ismerkedhetünk meg.
90 91
European Research Area (ERA) Forrás: www.ecdel.org.au/scienceandtech/index.html
63
Részvétel az FP6-ban Az FP6 nyitva áll minden jogi személy előtt, mely az Európai Unió valamely tagállamában működik, ha a csatlakozó és tagjelölt országokban, vagy a társult államokban van bejegyezve, illetve ha részt vesz a kutatásban vagy a kutatási eredmények
felhasználásában
vagy
terjesztésében.
Mivel
a
nemzetközi
együttműködés az FP6 egyik legfontosabb dimenziója, harmadik országok is részt vehetnek az FP6 projectjeiben. A részvételre vonatkozó részletes leírások a CORDIS honlapján92, a különböző munkaprogramoknál találhatók. A harmadik országok kutatói, csoportjai és intézményei számára lehetséges bizonyos anyagi támogatás nyújtása, ha a hét legfontosabb tematikus kutatási terület egyikén93, vagy a „Kutatás széles területét lefedő speciális tevékenységekben”94 működnek együtt. Ennek feltétele, hogy részvételük elengedhetetlen legyen a project célkitűzéseinek eléréséhez. Táblázat 9.: Az Innovation Access Program támogatása95 Első Forduló 2002-03 Projectek teljes száma Az EU-t vagy egy tagállamot bevonó projectek A biztosított teljes összeg Az EU vagy a tagállam teljes hozzájárulása
Második Forduló 2002-03
Harmadik Forduló 2003-03
6
20
18
4
13
11
$401.766
$2.677.325
$3.415.270
$319.800 (79,6%)
$2.241.835 (83,7%)
$3.019.514 (88,4%)
A fenti táblázat a 2002-03-as Innovációs Hozzáférési Program96 három fordulójának támogatási kimutatását ábrázolja. Ez a program a versenyképességet biztosítja az Oktatási, Tudományos és Képzési Minisztérium, a DEST97 irányításával. Miközben a támogatás egyértelműen a minőségen alapszik, a táblázatból megtudhatjuk, hogy milyen fontos szerepe van az EU-nak az ausztrál kutatók szempontjából. Habár a 2321/2002 számú EK rendelet kimondja, hogy bizonyos feltételekkel anyagi támogatás nyújtható, nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a projecteket az 92
http://www.cordis.lu/fp6/inco_policies.htm Priority Thematic Areas of Research 94 Specific activities covering a wider field of research 95 Forrás: www.ecdel.org.au/scienceandtech/index.html 96 Innovation Access Programme 97 Department of Education Science and Training 93
64
Európai Bizottság csak részben támogatja: a két új eszköz esetében (Networks of Excellence és a Integrated Projects) az EU a project teljes összegének 50%-át adja. Ezen felül a kutatóknak saját maguknak is hozzá kell járulniuk a finanszírozáshoz. Az ausztrál kutatók számára a legkülönbözőbb anyagi források egész listája található a FEAST98 web site-on, a www.feast.org címen.
4.1.3.3. FEAST A FEAST az Európai- Ausztrál Tudományos és Technológiai Együttműködés Fóruma. Az Európai Unió Ausztrália legnagyobb tudományos partnere a bilaterális együttműködésen és a multilaterális projecteken keresztül. A FEAST célja, hogy kiemelje az EU és Ausztrália között már működő kétoldalú és többoldalú tudományos és technológiai (S&T) együttműködéseket, illetve a prioritások meghatározásával és a minőség, a mennyiség és az átláthatóság javításával tovább fejlessze ezen párbeszédeket. A FEAST célkitűzései a következők: •
erősíteni a kapcsolatot az európai és az ausztrál tudósok között, valamint segíteni őket
a megfelelő intézetekkel való kapcsolat kiépítésében; •
beazonosítani és demonstrálni az EU és Ausztrália között kialakult kapcsolatot;
•
az országokat érintő tudományos és technológiai információk kölcsönös alapon
történő közvetítése; •
a programokkal és pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos információk szolgáltatása az
EU/Ausztrália együttműködés fejlesztése érdekében; és •
az együttműködést érintő legfontosabb tapasztalatok és gyakorlati megfigyelések
meghatározása.
A FEAST weboldala hasznos eszközként szolgál az európai és az ausztrál kutatók és tudósok számára. Információt nyújt az éppen aktuális eseményekkel, az együttműködési projectek támogatási lehetőségeivel, a folyamatban lévő és befejezett projectekkel kapcsolatban, valamint részleteket bocsát a bilaterális tudományos és technológiai egyesületek, és kutató társaságok rendelkezésére. Rendszeresen tart szemináriumokat és workshopokat az Európával való együttműködés különböző aspektusairól. 98
Forum for European Australian Science and Technology Cooperation
65
4.1.4. A fogyasztóvédelmet érintő információk kölcsönös megosztásáról szóló megállapodás az ausztrál kormány és az Európai Unió Bizottsága között 2002. március 21-én Joanna Hewitt, Ausztrália Európai Unióba delegált nagykövete és Robert J. Coleman, az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának vezetője99, aláírták a fogyasztókat és a fogyasztóvédelmet érintő információk kölcsönös megosztásáról szóló egyezményt az ausztrál kormány és az EU Bizottság között. A szerződésben a felek megállapodtak, hogy rendszeresen cserélnek információt a fogyasztóvédelem célkitűzéseivel és azok végrehajtásával kapcsolatban. Az információcsere kötelezettsége ezen kívül vonatkozik még a fogyasztóvédelmi szabályozásra, valamint a szabványokra és főbb irányvonalakra is, annak érdekében, hogy elkerüljék a törvények és szabályok közötti feszültségek kialakulását, illetve az összeegyeztethetetlenséget. Továbbá, az új törvényekkel kapcsolatban is közvetítenek egymás között adatokat, és megfelelő titoktartással kezelik őket. Az egyezmény nem terjed ki az élelmiszerekre, azonban lehetővé teszi a fele számára az élelmiszerbiztonsági kérdésekre is kitérő megállapodás létrehozását a későbbiekben. A szerződés értelmében a feleknek figyelembe kell venniük a nemzetközi megállapodások már meglévő szabályozásait: • Az
OECD
Tanácsának
ajánlásait,
melyek
a
tagországok
olyan
együttműködéseire vonatkoznak, amelyek a korlátozó üzleti gyakorlat alkalmazása végett hatással vannak a nemzetközi kereskedelemre (1995)100. • A Kereskedelmi Technikai Akadályokról szóló Megállapodás101 a WTO keretein belül.102 • A fogyasztóvédelemre vonatkozó ENSZ irányelvek célkitűzéseit. Az adminisztratív célokat Ausztráliában a Kincstár Fogyasztói Ügyek Osztálya (Consumer Affairs Division, Treasury), az Ausztrál Verseny és Fogyasztóügyi Bizottság (Australian Competition and Consumer Commission) és az Ausztrál Értékpapír és Befektetési Bizottság (Australian Securities and Investment 99
Director General of the Health and Consumer Protection Directorate General of the European Commission 100 Cooperation between Member Countries on Restrictive Business Practices affecting International Trade 101 Agreement on Technical Barriers to Trade 102 A megállapodás a nemzetközi szabványosítást és megfelelőséget támogatja, ezzel azt sugallva, hogy a nemzetközi kereskedelembe nem szükséges akadályokat beépíteni.
66
Commission) segíti; az Európai Unióban ugyanerre szolgál az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (Health and Consumer Protection Directorate General of the European Commission).
4.1.5. Megállapodás Ausztrália és az Euratom103 között 1979. szeptember 18-án a Miniszterek Tanácsa jóváhagyta azon megállapodás direktíváit, amely az Európai Közösség és Ausztrália között történő nukleáris anyagok szállításáról szól. Ezen megállapodáson alapul a tárgyalások első fordulója 1979. október-novemberben, melynek témája az ausztrál uránium Európai Közösségbe történő exportálása volt. A 2 éven keresztül húzódó tárgyalássorozat után, 1981. szeptemberében írták alá az Ausztrália/Euratom megállapodást, ami 1982-ben lépett életbe. A szerződés előírja a nukleáris anyagok Ausztráliából az Euratom, azaz az Európai Atomenergia Közösség104 számára történő szállításának feltételeit. A megállapodás az exportra kerülő nukleáris anyagok minden fajtájára vonatkozik, melyek közvetlenül vagy egy harmadik országon keresztül érkeznek Ausztráliából, kizárólag békés célú felhasználásra. A szerződésben kikötött előírások akkor
vesztik
érvényüket,
amikor
az
anyagok
már
semmilyen
nukleáris
tevékenységhez nem használhatóak fel. Továbbá, a megállapodás célja, hogy az atomsorompó egyezmények célkitűzéseit megvalósítsa, a nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanó szerkezetek gyártásának illetve azok katonai célra való felhasználásának megtiltásával.
4.1.6.Szénmegállapodás A GATT uruguayi fordulóján, 1993. december 15-én született az a kétoldalú megállapodás, melyet Ausztrália és az Európai Unió írt alá a szénnel és széntermékekkel kapcsolatban. Az EK/EU a szerződés aláírásával vállalta a széntermékekre vonatkozó támogatások azonnali megszüntetését, illetve a támogatott termékek gyártásának jelentős csökkentését. Ezenkívül ígéretet tett a fennálló támogatási szabályok átalakítására, hogy a támogatási formák még átláthatóbbá váljanak.
103
A Párizsi Szerződés 2002. július 25-én megszűnt, az Euratom azonban az EU-ba beolvadva tovább
él.
104
European Atomic Energy Community
67
Másrészről, Ausztrália vállalta, hogy nem támadja az EK/EU széntámogatási rendszerét, illetve nem alkalmaz olyan exporttámogatási eszközt, ami a normális kereskedelmi forgalom alakulását negatívan befolyásolná. Ausztrália azt is megígérte, hogy nem áll a szénbányászati szektorba befektetni kívánó, és ezzel külföldi részesedéshez jutó, külföldi beruházók útjába. A Szénmegállapodás 2002. decemberében érvényét vesztette, további folytatásán a felek gondolkodnak.
4.1.7. Együttműködés az oktatás területén105 Az 1997-es Közös Nyilatkozat kölcsönös, elmélyített együttműködést irányzott elő Ausztrália és az Európai Unió számára az oktatás és képzés területén. Azóta két kerek asztal tárgyalást tartottak ebben a témában, valamint számos ausztrál intézet kiterjesztette kapcsolatait európai egyetemekkel és főiskolákkal. 2001-ben az ausztrál kormány és az Európai Bizottság megállapodtak egy olyan pénzügyi alap létrehozásában, melyből támogatják a Kísérleti Projectet (Pilot Project), amely magában foglal egy közös posztgraduális és cserediák programot is. A teljes támogatási összeg megközelíti az 1 millió ausztrál dollárt a project 3 éves időtartama alatt. 2003-ban egy hasonló nagyságú összeget fogadtak el a felek a Második Kísérleti Project támogatására, valamint célul tűztek ki egy hasonló project megvalósítását az új-zélandi intézményekkel is. A fent említett két kísérleti program megfelelő alapot fog nyújtani az ausztrál intézményeknek, hogy részt vehessenek az Európai Bizottság legújabb oktatási kezdeményezésében, nevezetesen az Erasmus Mundusban, amely arra az általános célkitűzésre épít, hogy az Európai Bizottságnak támogatnia kell a harmadik országokkal folytatott felsőoktatási kooperációt annak érdekében, hogy felkészítse a társadalmat és a munkaerőt a globális környezet kihívásaira. Az Erasmus Mundus célja több mint 250 európai felsőoktatási képzés elindítása számos tagállam bevonásával, és így a harmadik országokkal (pl. Ausztrália, Új-Zéland) való partnerség kialakítása. A program ösztöndíjat kínál diákoknak, oktatóknak és az ügyintézőknek egyaránt. Európa, Ausztrália és Új-Zéland osztja azt a nézetet az oktatás és képzés területén, mely szerint egy ország legfőbb erénye a magasan képzett társadalomban és munkaerőben rejlik. A felsőoktatás mindhármuk véleménye szerint kritikus szerepet 105
www.ecdel.org.au/; 2004. október 2.; 11:40
68
tölt be az innováció, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a teljesítőképesség szempontjából. Az Európai Unióban az oktatás és szakmai képzés a tagállamok kompetenciája alá tartozik, azonban az Amszterdami Szerződés előírja, hogy a Közösségnek hozzá kell járulnia az oktatás minőségének fejlesztéséhez azáltal, hogy ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést, valamint, ha szükséges, támogatja az intézkedéseket, miközben teljes tiszteletben tartja a kulturális és nyelvi különbségeket a tanítás tartalmára és az oktatási rendszer megszervezésére vonatkozólag (149. cikkely). A Közösség intézkedéseivel az európai dimenzió fejlesztését célozza az oktatásban, különösen az idegen nyelvek oktatásával és elterjesztésével a tagállamokban. Továbbá célja a diákok és tanárok mobilitásának ösztönzése, valamint a diplomák és a tanulmányok kölcsönös akadémiai elismertetése. Az EU szeretné továbbá az oktatási intézmények közötti együttműködést megerősíteni, támogatni az információcserét és az ifjúsági diákcserét, valamint célul tűzte ki a távoktatás támogatásának ösztönzését és a harmadik országokkal folytatott oktatási párbeszéd elmélyítését. A szakképzés területén tett közösségi lépések az ipari változásokhoz való alkalmazkodást készítik elő, fejlesztik a szakképzési tréningeket, hogy azok segítségével újra integrálhassák a különböző csoportokat a munkaerőpiacra, stimulálják az oktatási intézmények és vállalatok közötti együttműködést, valamint fejlesszék az információ- és tapasztalatcserét, és erősítsék a kapcsolatot a harmadik országokkal. Eddig számos kezdeményezés született mindkét területen. Az Erasmus a diákcsere úttörője, és az 1987-es születése óta most ünnepelte az egymilliomodik diák cseréjét. A Leonardo da Vinci program, melyet a Tanács döntésére hoztak létre 1994-ben, az Európai Unió szakképzési programja. 1995 és 1999 között több mint 3000 projectet támogatott az EU 730 millió eurós összegből, amelyben közel 60000 ember vett részt, valamint
130000
ember
(többnyire
fiatalok)
utazását
támogatta
azzal
a
meggyőződéssel, hogy ezáltal a munkavállalási esélyeik nőnek. A támogatási program második fázisa már folyamatban van 1150 millió eurós költségvetéssel. A Bizottság hitvallása szerint minden európai állampolgárnak rendelkeznie kell azon képességekkel, melyek lehetővé teszik számára az információs társadalomban való boldogulást (életet és munkavállalást), így ennek fényében 2001-ben elfogadta az 69
e-Learning Akció Tervet (e-Learning Action Plan), amely előirányozta az internetes kapcsolat kiépítését minden iskolában, valamint a tanárok és oktatók kiképzését a digitális technológia felhasználására. 1997 óta a Netd@ys kezdeményezés folyamatosan támogatja a szorosabb nemzetközi oktatási együttműködést, melyben Ausztrália is aktívan részt vesz.
4.1.7.1. Háromszázezer euró az európai és ausztrál egyetemisták számára106 Az európai és ausztrál egyetemistáknak lehetőségük nyílik, hogy külföldön folytassanak tanulmányokat a közös felsőoktatási kísérleti program keretében 2003. decemberétől. Viviane Reding, az oktatási és kulturális főbiztos és Dr Brendan Nelson, az ausztrál oktatási, tudományos és képzési miniszter jelentette be a sikeres kísérleti programot, mely Ausztrália és az Európai Unió között született meg a felsőoktatási együttműködés keretében. Az EU 300000 €-t szán a hároméves projectre, amelyhez az ausztrál kormány is csatlakozik. A LEAFSE107 a mezőgazdaságra, az élelmiszerekre és a környezetre fókuszál az érdekek egyeztetésével, hogy lehetőséget teremtsen az ötletek kicserélésére, valamint a kiszélesített multilaterális partnerség megteremtésére Ausztrália és az Európai Unió között. A kísérleti project mindkét oldalon 36-36 diáknak teszi lehetővé, hogy csatlakozzon a felsőoktatási programhoz és 1 szemesztert külföldön tanuljon. A fogadó intézmények általános kurzusain kívül egy speciálisan erre a célra tervezett tantárgy fogja integrálni a tanulók tanulmányi eredményeit. A programban 4 ausztrál és négy európai intézmény vesz részt. Ezek ausztrál részről: •
The University of Western Sydney
•
The University of New England,
•
The University of Western Australia
•
és The University of Queensland.
Az Európai Unió részéről •
a Királyi Állatorvosi és Mezőgazdasági Egyetem (The Royal Veterinary and Agricultural
University) - Dánia,
106
www.ecdel.org.au/ ; 2004. október 2.; 12:10
107
Learning through Exchange Agriculture, Food Systems and Environment 70
•
a Wales-i Aberystwyth Egyetem (the University of Wales Aberystwyth) - Egyesült Királyság,
•
a Wageningen Egyetem és Kutató Központ (Wageningen University and Research Centre) -
Hollandia •
és a Kasseli Egyetem (the University of Kassel) - Németország.
4.1.7.2. Folytatódik a párbeszéd Ausztrália és az Európai Unió között108 2003. májusában jelentették be, hogy a második kísérleti program beindításának köszönhetően még több ausztrál egyetemista előtt nyílik meg a lehetőség, hogy részt vegyen az Európai Unió cserediák programjában. Ez a második kísérleti project hasonlít a 2003. januárjában kezdődött elsőre, mely egy ausztrál és európai egyetemekből álló konzorciumot von majd be a közös munkába, hogy létrehozzanak egy közös felsőoktatási programot az EU tagállamok és Ausztrália között kialakult cserediák együttműködésben. Az Ausztrál Kormány 500000 ausztrál dollárt szán a második kísérleti projectre, melyet az Európai Unió is partnerként támogat a program 3 éves időtartama alatt. Az ausztrál egyetemeken a jelentkezések határideje 2003. július 16-án zárult le; szeptemberben pedig már a pályázatok elbírálása történt.
4.1.7.3. Erasmus Mundus109 Az Erasmus Mundus a felsőoktatás együttműködési és mobilitási programja, mely az Európai Uniót a világ egyik legkiválóbb oktatási központjává emeli fel. Ez a program a legmagasabb szintű felsőoktatási képzéseket támogatja, valamint a harmadik országok számára növeli az európai felsőoktatási rendszer átláthatóságát és vonzerejét. Ezenkívül a harmadik ország azon állampolgárai számára, akik a fent említett kurzusokon részt vesznek, az EU által alapított és támogatott ösztöndíjakat biztosít. Ugyanígy, ösztöndíjjal támogatja az EU tagállamaiból kikerülő diákokat is, akik egy harmadik országban tanulnak.
4.1.8. Közös megállapodás a globális információs gazdasági együttműködésről az Európai Unió és Ausztrália között A globális információs gazdaság területén történő együttműködésről Ausztrália és az Európai Unió 2001-ben állapodott meg Canberrában. 108 109
www.ecdel.org.au/; 2004. október 2. 12:10 www.ecdel.org.au/; 2004. október 2. 12:15
71
Az Európai Unió és az ausztrál kormány nagy jelentőséget tulajdonít az információs társadalom és gazdaság megalapozásának. Mindketten felismerték a kétoldalú és multilaterális szervezetekben való együttműködés fontosságát, mellyel egy irányított és folyamatos nemzetközi közeledést lehet megteremteni, amely mindenki számára előnyöket biztosít. Az elektronikus kereskedelem az információs gazdaság
egy
fontos
belső
részét
alkotja
–
növeli
a
termelékenységet,
munkahelyteremtő hatása van, új piacokat teremt és nagyobb választékot kínál a fogyasztóknak.
4.1.8.1. Közös látásmód Az EU és Ausztrália hasonlóan látják a globális információs gazdaság fejlődésének lehetőségét. Felismerték, hogy szükség van egy olyan nemzetközi környezetre, mely támogatja az elektronikus kereskedelem növekedését és maximalizálja a lehetséges előnyöket a társadalom számára. Annak érdekében, hogy létrehozzák ezt a környezetet, aktívan dolgoznak együtt a közös ügyön: •
Bizalmat és magabiztosságot teremtenek a globális piacokon azáltal,
hogy az intézkedésekkel és óvintézkedésekkel biztosítják a titoktartást, a biztonságot és a fogyasztóvédelmet. •
Biztosítják, hogy a jogi és kereskedelmi szabályzatok, melyek az
elektronikus tranzakciókat szabályozzák, feleslegesen ne akadályozzák az elektronikus kereskedelem lehetőségeit, valamint az információs gazdaság egyéb aspektusait. •
Növelik a magasszintű információs infrastruktúrákhoz, valamint
szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét a hatékony versenyen keresztül. •
Nemzetközi szinten szeretnék elősegíteni a technológiailag természetes
szabályozó és standard mechanizmusokat, melyek csökkentik a nemkívánatos akadályokat a kereskedelemben. •
Céljuk, hogy maximalizálják a digitális gazdaság és globális
információs társadalom felemelkedéséből származó szociális és gazdasági előnyöket. •
Szeretnék elősegíteni az információs társadalom fejlődését és
szétterjedését olyan kormányzati intézkedéseken keresztül, mint a kormányzati információkhoz való online hozzáférés, az elektronikus úton történő beszerzés, stb.
72
•
Támogatják a kulturális és nyelvi sokszínűséget azáltal, hogy szélesebb
körű hozzáférést biztosítanak a kulturális örökségekhez és tartalmakhoz az információs gazdaságban.
4.1.8.2. Együttműködés a multilaterális szervezetekben Az EU és Ausztrália továbbra is fel fogja használni a multilaterális környezetet arra, hogy a globális információs gazdaság kialakításában vallott közös nézeteit ezen a szinten is elterjessze. Ennek érdekében az EU és Ausztrália együttműködik: •
a
WTO-ban,
hogy
biztosítsa
az
összes
GATS
intézkedés
alkalmazhatóságát az elektromos úton történő kézbesítésre, valamint azt, hogy – a TRIPS megállapodás technológiai semlegességét kihasználva – a GATS intézkedéseket alkalmazzák az e-kereskedelem területén is. •
a WTO szolgáltatásokról szóló tárgyalásainak keretmunkálataiban,
hogy támogassák az e-kereskedelmet. •
az
ITU
és
a
WTO
döntéshozatalában,
hogy
biztosítsák
a
kommunikációs infrastruktúrák versenyképes alapját. •
az OECD-n belül, hogy kialakítsanak irányvonalakat az adózási, a
fogyasztási, valamint a titoktartási kérdésekre vonatkozóan. •
a WIPO kezdeményezéseiben, melyek a szellemi tulajdonjog és az
elektromos kereskedelem kérdését érintik. •
az Internet szabályozását érintő nemzetközi találkozókon, különösen az
ICCAN munkájához és sikeréhez hozzájárulva.
4.1.8.3. A jövő Az Európai Unió és Ausztrália a fenti nyilatkozat elemeit beépíti az aktuális telekommunikációs és e-kereskedelmi párbeszédek vázába, melyet a nemzetközi színtéren folytat, és a globális információs gazdaság kialakításának kulcselemeiként kezeli.
4.2. Ausztrália kereskedelme az Európai Unióval110 4.2.1. A gazdasági kapcsolat jelentősége111 •
Az Európai Unió volt Ausztrália legnagyobb gazdasági partnere az
elmúlt 15 évben. Az EU15-Ausztrália közötti gazdasági tevékenység 77,1 110 111
www.dfat.gov.au/ ; 2004. október 13., 10:45 Forrás: www.dfat.gov.au/publications/statistics
73
milliárd AUD-t mozgatott meg, vagyis a 2003-as külföldre irányuló összes ausztrál tranzakció (a pénzügyi mérleg tekintetében) értékének 21%-át adta (USA:16%, Japán: 13%, ASEAN: 13%, Kína:7%). •
Az EU/Ausztrália partnerség kiegyensúlyozottabb, mint Ausztrália
kapcsolata némely más kulcsfontosságú partnere esetében; az árukereskedelem az összkereskedelem 61%-át teszi ki az EU esetében, míg Kína esetében ez 91%, Japánéban 80% és az ASEAN-éban 73%. Az EU-ba irányuló export 3%kal, 15,2 milliárd dollárra emelkedett 2003-ban. •
Az EU-ba irányuló export a teljes ausztrál kivitel 14%-át adta.
•
A nyersanyagok EU-ba történő exportja 14%-kal visszaesett, a
feldolgozott termékek kivitele 13%-kal csökkent, miközben egyéb termékek exportja összesen 39%-kal nőtt (főként az arany exportjának megnövekedése miatt). •
Az Egyesült Királyság továbbra is megmaradt Ausztrália legnagyobb
exportpiacának az EU-n belül, amely 49%-os részesedést jelent a teljes ausztrál áruexportból (7,4 milliárd dollár). Az Egyesült Királyságot Olaszország (1,6 milliárd dollár), Hollandia (1,3 milliárd dollár) és Németország (1,3 milliárd dollár) követi. •
1993 és 2003 között az EU-ba irányuló ausztrál export átlagosan 9%-
os éves emelkedést mutatott. •
Az Európai Unió Ausztráliába irányuló teljes importjának értéke 5%-
kal 30,8 milliárd dollárra nőtt. •
A legnagyobb importáló Németország volt 2003-ban: 7,9 milliárd
dollár értékben importált Ausztráliába, mellyel lefedte az EU-ból származó összes import 26%-át. Németországot a legnagyobb európai importálók sorában az Egyesült Királyság (5,5 milliárd dollár) és Olaszország (4,1 milliárd dollár) követi. •
Ausztrália szempontjából az Európai Unió számít a vezető
befektetőnek: az összesen 341 milliárd AUD-t fektetett be 2003 végéig, ami az Ausztráliába irányuló külföldi tőkeberuházások 35%-át adja (USA:30%; Japán:5%; ASEAN: 3%). •
Az Európai Unió a második legfőbb célállomása a külföldre irányuló
ausztrál tőkebefektetéseknek, amely 2003. decemberében elérte a 148 milliárd
74
AUD-t, vagy a teljes ausztrál külföldi tőkebefektetés 29%-át (USA:42%; ÚjZéland:7%; Japán:4%; ASEAN:3%). A 12. számú mellékletben két táblázat található, melyek Ausztrália és az Európai Unió helyét mutatják a világban, mint exportőrök ill. importőrök.
4.2.1.1. Árukereskedelem - export •
Az EU-ba irányuló ausztrál export értéke 2003-ban 3%-kal 15,2
milliárd AUD-ra nőtt, amely a teljes export 14%-át adta, és ezzel az Európai Unió, Japán (18%) után az ausztrál export második legnagyobb felvevő piacává vált. Ezzel megelőzi az ASEAN-t (11%), az USA-t (9%) és Kínát (8%) is. •
2003-ban a három legfontosabb ausztrál exporttermék, amit az EU-ba
szállítottak:
•
o
a nem-monetáris arany (2,7 milliárd AUD értékben),
o
a szén (1,7 milliárd AUD értékben)
o
és az alkohol - főként bor – (1,1 milliárd AUD) voltak.
Az EU szempontjából, Ausztrália volt a textil alapanyagok (elsősorban
a gyapjú) legfontosabb külső exportőre 2003 folyamán. Ausztrália volt az EU második legnagyobb exportőre, a fémtartalmú ércek, a koksz, szén és brikett tekintetében, valamint a 8. helyen állt az orvosi és gyógyszerészeti készítmények EU-ba történő exportjában. •
2003-ban az Egyesült Királyságba irányuló kivitel 32%-kal nőtt, mely
főként az arany megnövekedett exportjának tudható be. •
Az Európai Unió és Ausztrália között létrejövő Borkereskedelmi
Egyezmény
aláírása
óta
(1994),
az
ausztrál
borexport
értéke
megnégyszereződött, és ezzel Ausztrália az EU legnagyobb borexportőrévé avanzsált, iletve az EU alkotja az ausztrál borok legnagyobb felvevő piacát.
4.2.1.2. Árukereskedelem - import •
Az EU-ból származó ausztrál import 2003-ban 5%-kal nőtt és elérte a
30,8 milliárd AUD-t (a teljes import 24%); ezzel az Európai Unió továbbra is Ausztrália elsődleges importpiaca maradt (az USA-ból származik importja 16%, az ASEAN országokból 16%, Japánból 12% és Kínából 11%-a). •
A három legfontosabb ausztrál importtermék, ami az EU területéről
származott:
75
o
a gyógyszerek - beleértve az állategészségügyet is – (3,2
milliárd AUD értékben),
•
o
a személygépjárművek (2,9 milliárd AUD)
o
és a repülőgépek és –alkatrészek (1,1 milliárd AUD) voltak.
Ausztrália az Európai Unió 5. legnagyobb felvevőpiaca az orvosi és
gyógyszerészeti termékeket illetően; továbbá a 8. legnagyobb piac az üdítőitalok és a személygépjárművek tekintetében.
4.2.1.3. Szolgáltatáskereskedelem •
Az
Európai
Unió
maradt
Ausztrália
legnagyobb
szolgáltatás
kereskedelmi partnere. Egyben a legnagyobb befogadó piaca az ausztrál exportnak (2003-ba a teljes szolgáltatás export 20%-a (6,6 milliárd AUD) irányult az EU-ba), illetve az EU-ból érkezett a legtöbb szolgáltatás Ausztráliába ( a teljes szolgáltatás import 23%-a (7,5 milliárd AUD)). •
között
Az összes kétirányú szolgáltatáskereskedelmet az EU és Ausztrália 14,1
milliárd
AUD-ra
becsülték
2003-ban,
ami
a
teljes
szolgáltatáskereskedelem 22%-át tette ki (ez az USA esetében 17%, az ASEANéban 15% és Japánéban 8%). •
Az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatás export értéke 6%-
kal nőtt, miközben az import 3%-kal emelkedett. •
1993 óta a szolgáltatások exportja évenként átlagosan 8%-os
növekedést mutatott, miközben az import lassabb ütemben bár, de évenként 3%os növekedést ért el. •
Az
Egyesült
Királyság
maradt
Ausztrália
legdominánsabb
külkereskedelmi partnere a szolgáltatáskereskedelem terén is: az EU-ba irányuló teljes ausztrál szolgáltatásexport 58%-a az Egyesült Királyság területére érkezett
4.2.2. A teljes áru- és szolgáltatáskereskedelem Az Európai Unió, mint gazdasági blokk, Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere. Az EU-nak az ausztrál áruk és szolgáltatások külkereskedelméből 20%-os részesedése van: Ausztrália az exportjának 15, míg importjának 23 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le.
76
Az EU-val folytatott ausztrál áru- és szolgáltatáskereskedelem 2003-ban 4%-kal 60,2 milliárd dollárra112 nőtt. Az áruk és szolgáltatások exportja 4%-os növekedést mutatott, és 2003-ban elérte a 21,8 milliárd $ értéket; miközben az áru- és szolgáltatásimport 5%-os növekedéssel 38,4 milliárd dollár értéket mutattak 2003ban. Ausztrália külkereskedelme az Európai Unióval hagyományosan deficites, és a külkereskedelmi mérleg hiányának nagysága 2003-ban elérte a 16,6 milliárd dollárt, amely érték a 2002-es 15,7 milliárd $ deficitnél 6%-kal magasabb. Táblázat 10.: Ausztrália áru- és szolgáltatáskereskedelme az Európai Unióval (2002-2003)113 2002 Export Áruk Szolgáltatások Import Áruk Szolgáltatások Kereskedelem összértéke Külkereskedelmi mérleg egyenlege
2003 Millió AUD
21.011 14.824 6.187 36.664 29.318 7.346 57.657
21.772 15.201 6.571 38.388 30.846 7.542 60.160
Növekedés %ban 2002/2003 3,6 2,5 6,2 4,7 5,2 2,7 4,3
-15.653
-16.616
6,2
4.2.2.1. A teljes árukereskedelem Ausztrália, az Európai Unió tagországaival folytatott árukereskedelmét 2003-ban 4%-os növekedés jellemezte, értéke 46,0 milliárd $ volt (ez az érték Japán esetében 15%, ASEAN-éban 14%, az USA-éban 13%, és Kína esetében 10%). A 2003-as növekedést 2002-ben 7, 2001-ben pedig 8%-os növekedés előzte meg; összességében elmondhatjuk, hogy 1999 óta Ausztrália és az EU között árukereskedelmet növekedés jellemzi. A világgal folytatott teljes ausztrál árukereskedelemből az Európai Unió 19 százalékkal részesedett 2003-ban, amely az 1993-as adathoz képest 17%-os erősödést jelent. 2003-ban az EU-ba irányuló ausztrál áruexport 15,2 milliárd $ volt, míg az Európai Unióból származó teljes ausztrál áruimport 30,8 milliárd $. Ez a különbség
112
Ha az másként nincs feltüntetve, minden dollár ($) értéket Ausztrál dollárban (AUD) kell érteni. A$/US$=0,7695; A$/€=0,5932 (2004. november 15.) 113 Forrás: www.dfat.gov.au/publications/statistics; Australia’s trade with the European Union (2003); DFAT Market Analysis and Information Section, August 2004
77
15,6 milliárd dolláros deficitet eredményez az ausztrál oldalon. A 2003-as hiány 8%kal magasabb a 2002-es 14,5 milliárd dollárnál. 1993 és 2003 között, az Ausztrália/Európai Unió teljes árukereskedelem évente átlagosan majdnem 8%-kal nőtt, minimális mértékben elhagyva ezzel a teljes ausztrál árukereskedelem átlagos éves növekedési rátáját. Ausztrália teljes áruexportját és áruimportját az Európai Unióval, illetve kiemelt EU tagállamokkal a 13. számú melléklet mutatja. Áruexport Az Európai Unióba exportált nyersanyagok értéke 14%-kal, 5,2 milliárd dollárra esett vissza 2003-ban. A nyersanyagok kategóriáján belül minden alkategória exportjában csökkenés figyelhető meg 2003-ban. A feldolgozatlan élelmiszerek114 exportja 185 millió dollárra csökkent, ami 15%-os csökkenést jelent. Negatív tendenciát figyelhetünk meg a feldolgozott élelmiszerek115 exportjában is:7%-os csökkenéssel értéke 1,4 milliárd $ volt, az egyéb mezőgazdasági termékek116 exportja 24%-kal 798 millió dollárra, valamint az ásványi- és tüzelőanyagok117 exportja 14%kal 2,8 milliárd dollárra csökkent 2003-ban. Az ipari termékek118 exportja 13%-ot esett vissza 2003-ban, értéke 3,7 milliárd dollár volt. Az ipari termékek kategóriáján belül a félkész áruk (STM)
119
EU-ba
irányuló exportja 11%-kal 774 millió $-ra esett vissza 2003-ban. A készáruk (ETM) 120
2003-as exportja szintén negatív képet mutat: 14%-os zuhanással, értéke 2,9
milliárd $ volt. Az egyéb árucsoportok exportja erős növekedést mutat: 2003-ban 39%-kal 6,3 milliárd dollárra emelkedett az értéke, ez a hatalmas ugrás főleg a nem-monetáris arany exportjának megugrása miatt következett be. A 14. számú mellékletben található táblázat Ausztrália Európai Unióba irányuló áruexportját mutatja be. Az EU-ba szállított legfőbb ausztrál exportcikkek 2003-ban: • Arany (2,7 milliárd $), • Szén (1,7 milliárd $), 114
unprocessed food processed food 116 other rural goods 117 minerals and fuels 118 manufactures 119 simply transformed manufactures (STM) 120 elaborately transformed manufactures (ETM) 115
78
• Alkohol (1,1 milliárd $), • Gyapjú (714 millió $). 1993 óta az Európai Unióba irányuló ausztrál áruexport évente áltagosan 9%-kal nőtt, a növekedési ütem 1998-tól kezdve lassabb lett (6%). 1993-ban még 12% volt. 1993-ban az EU-ba exportált áruk 49%-t a nyersanyagok, 8%-át a félkész termékek (STM), 20%-át a késztermékek (ETM) és 23%-át egyéb áruk tették ki. 2003-ban ugyanezen termékcsoportok megoszlása az ausztrál áruexporton belül a következő volt: nyersanyagok (34%), félkész termékek (5%), késztermékek (19%) és egyéb exportáruk (42%). Áruimport Az EU-s nyersanyagimport 7%-kal 2,1 milliárd AUD-ra nőtt. Az Európai Unióból importált nyersanyagok nagy része feldolgozott élelmiszer volt. 2003-ban a feldolgozott élelmiszerek importja 7%-kal, 1,7 milliárd $-ra nőtt. Az EU-ból származó ipari termékek importja 5%-kal emelkedett és elérte a 28,3 milliárd AUD értéket 2003-ban. A félkész áruk importja 2%-os növekedéssel 3,3 milliárd dollárra, míg a készáruké 6%-kal 25,0 milliárd dollárra nőtt. Az egyéb termékek behozatala 2%-kal csökkent, és így 2003-ban 489 millió dollár volt. Az Európai Unióból származó legfontosabb ausztrál importtermékek 2003-ban a következők voltak: • Gyógyszerek (3,2 milliárd $), • Személygépjárművek (2,9 milliárd $), • Repülőgépek és –alkatrészek (1,1 milliárd $), • Telekommunikációs eszközök (789 millió $) és • Papír és kartonpapír (765 millió $). 1993 óta az Európai Unióból behozott ausztrál importtermékek értéke átlagosan évi 8%-os emelkedést mutatott. Ez a növekedési ütem 1998 óta 7%-ra csökkent. Az ausztrál áruimport szerkezete többé-kevésbé nem változott 1993 óta: az EU megmaradt az ipari termékek jelentős forrásának. Az
15.
számú
melléklet
megmutatja,
hogyan
alakult
2003-ban
a
külkereskedelem és a külföldi beruházás Ausztrália és az Európai Unió között. ugyanitt megtudhatjuk, hogyan alakult az 1999-ben, 2001-ben és 2003-ban az EU25 árukereskedelme Ausztráliával.
79
A 16. számú mellékletben az Európai Unió legfőbb kereskedelmi partnereit tartalmazó táblázatot, illetve kiemelt országok részesedése az EU, az USA és Japán külkereskedelméből című táblázatot találjuk.
4.2.2.2. Szolgáltatáskereskedelem Táblázat
11.:
Ausztrália,
az
Európai
Unióval
folytatott
szolgáltatáskereskedelme az egyéb kategóriában (millió AUD)121
Kommunikációs szolgáltatások Építőipari szolgáltatások Biztosítási szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Számítástechnikai és információs szolgáltatások Hűság és licensz díjak Egyéb üzleti szolgáltatások Személyi, kulturális és rekreációs szolgáltatások Kormány szolgáltatások Egyéb szolgáltatások összesen
2002
Export 2003
Változás (%)
2002
Import 2003
171
262
53,2
169
144
-14,8
0
0
…
0
0
…
128
129
0,8
137
141
2,9
392
400
2,0
120
117
-2,5
94
111
18,1
156
121
-22,4
112
123
9,8
491
511
4,1
523
457
-12,6
724
704
-2,8
88
108
22,7
196
220
12,2
31
30
-3,2
114
120
5,3
1538
1620
5,3
2107
2079
-1,3
Változás (%)
Ausztrália 16%-kal 971 millió AUD-ra csökkentette az Európai Unióval szembeni hiányát a szolgáltatáskereskedelem területén 2003-ban. Az EU-ba irányuló szolgáltatások exportjára 2003-ban a teljes ausztrál szolgáltatásexport 20%-a esett, amelynek 21%-át a szállítási szolgáltatások122 (1,4 milliárd $; +8%-os növekedés), 54%-át az utazási szolgáltatások123 (3,6 milliárd $; +6%) és 25%-át egyéb szolgáltatások124 (1,6 milliárd $; +5%) adták. Az ausztrál szolgáltatáskereskedelem legnagyobb piaca az Egyesült Királyság volt 2003-ban: az ausztrál szolgáltatásexport 58%-a (3,8 milliárd $) irányult ide. Az 121
Forrás: a DFAT STARS adatbázisán alapuló ABS adatok alapján transportation servicies 123 travel servicies 124 other servicies 122
80
Egyesült Királyságot Németország követi a sorban a 12%-os (787 millió $) részesedéssel, majd Franciaország következik a maga 6%-ával (408 millió $). 1993 óta az ausztrál szolgáltatásexport átlagosan évi 8%-kal nőtt az Európai Unió tekintetében. A szállítási szolgáltatások átlag 3%-kal nőttek az elmúlt 10 évben, míg az utazási szolgáltatások 11%-os, és az egyéb szolgáltatások pedig 8%-os növekedést produkáltak évente. 2003-ban a teljes ausztrál szolgáltatásimport 23%-a származott az Európai Unió valamelyik tagállamából; ennek 30 %-át a szállítási szolgáltatások (2,3 milliárd $, +10% növekedés), 42%-át az utazási szolgáltatások (3,2 milliárd $; +0,2%) és 28%át az egyéb szolgáltatások (2,1 milliárd $; -1%) adták. Az Egyesült Királyság az ausztrál szolgáltatásimport szempontjából szintén domináns szereplő: az EU-ból származó ausztrál szolgáltatásimport 49%-át (3,7 milliárd $) az Egyesült Királyság adta 2003-ban; őt követi a sorban Németország 15%-kal (1,1 milliárd $) és Franciaország 7%-kal (561 millió $). 1993-2003 között az EU-ból származó szolgáltatásimport átlagosan évi 3 százalékkal nőtt. A szállítási szolgáltatások importja átlagosan évi 1%-kal csökkent ugyanezen periódus alatt. Az utazási szolgáltatások importja átlagosan 7%-kal, míg az egyéb szolgáltatásoké 2%-kal nőtt. Ausztrália
az
Európai
Unióval
lebonyolított
nemzetközi
szolgáltatáskereskedelmét bemutató táblázatot a 17. számú melléklet tartalmazza. Ausztrália helyét az Európai Unió külkereskedelmében jól szemléltetik a 18. számú melléklet táblázatai.
4.2.3. A kereskedelem és a bővítés125 4.2.3.1. Mélyebb kapcsolat kiépítése a bővülő és egységesülő Európával126 Az európai országok fontos szerepet töltenek be Ausztrália számára. Ausztrália és az Európai Unió közötti kétoldalú kötelékek kiterjednek a gazdasági és biztonsági együttműködésre. A szálakat még szorosabbra fűzik az egyre mélyebb humán kapcsolatok. Az Európai Unió evolúciója, különös tekintettel a szélesedő együttműködésre és a közös álláspontra, új stratégia kialakítását követeli meg, hogy az ausztrál-európai kapcsolatok hatékonyságát megőrizzék. Ausztrália számára az EU 125 126
http://www.ecdel.org.au/ ; 2004. október 15.;13:50 www.dfat.gov.au/ ; 2004. október 15.;14:20
81
egységesítő politikája hosszútávon nyereséget jelent a közös célok elérésének szemszögéből, viszont nagyobb komplikációval jár véleménykülönbség esetén. Ezzel egyidőben az egységesülő Európa érezhetően nagyobb befolyással bír a nemzetközi diplomácia multilaterális szintjén zajló folyamatokra és kerettervekre.
4.2.3.2.
A
kétoldalú
kapcsolatok
jelentik
Ausztrália
európai
elkötelezettségének alapját Mint egységes belső piac, az Európai Unió jelenti Ausztrália számára a legfontosabb kereskedelmi partnert, és a második legnagyobb beruházási partnert. 2001-2002-ben az összes ausztrál kereskedelem 18%-a az EU-val bonyolódott. Az Európai Unió területére áramló ausztrál áruexport folyamatos növekedésről adott tanúbizonyságot az évek során: 12 százalékos növekedést mutatott az ezredforduló első 3 évében. Az Egyesült Királyság és Németország Ausztrália 10 legfontosabb kereskedelmi partnerei közé sorolhatók. A külföldre irányuló ausztrál befektetések több mint egyharmadát az európai országokba irányuló beruházások teszik ki. Ausztrália fontos biztonsági szálakat szőtt sok európai országgal. Az Egyesült Királyság, Dánia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Norvégia és Portugália jelentős személyi, katonai és pénzügyi támogatást ajánlott fel az Ausztrália által vezetett INTERFET programra, mely Kelet-Timor megsegítésére szolgált. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország fontos védelmi-technológiai forrásokat biztosítanak Ausztrália számára (Hawk Trainer Aircraft). Új-Zélanddal közösen, Ausztrália aláírt Franciaországgal egy háromoldalú megállapodást, melynek értelmében együttműködnek katasztrófa-mentési akciókban a dél-csendes-óceáni térségben. A két fél szorosan együttműködik a nemzetközi fórumokon127, hogy pozitív eredményeket érjenek el a nukleáris teszteket tiltó általános egyezménnyel, a biológiai és kémiai fegyverekről szóló egyezménnyel, valamint a leszereléssel és atomsorompóval kapcsolatos kérdésekben, és ezáltal tovább erősítsék a globális biztonságot. A személyes, humán kapcsolatok mélyek és hosszantartóak. Megközelítően 19000 új európai bevándorló érkezik minden évben, és több mint 1 millió turista érkezik az öreg kontinensről minden évben, míg 700.000 ausztrál látogat el Európába.
127
A nemzetközi fórumok közül kiemelhető az ENSZ, a WTO, az OECD és nem utolsó sorban a regionális keretű ASEAN Miniszteri Fórum és a Dél-Csendes-óceáni Fórum.
82
Ausztrália
Oroszország
személyében
szintén
fontos
partnert
lát,
és
messzemenőkig támogatja a központi tervutasításos gazdaság piacgazdasággá történő áttranszformálását. Ausztrália úgy látja, hogy Oroszország nemzetközi gazdasági elkötelezettsége a külföldi piacoktól, a tőkétől és technológiától, illetve a WTO-hoz való csatlakozástól nagymértékben függ. Az azonban biztos, hogy Oroszország potenciális gazdasági partnerét láthatja Ausztráliában, aki segítséget tud nyújtani hatalmas természeti erőforrásainak kiaknázásában. Az Európai Unió növekvő globális hatalom Az Európai Unió legmarkánsabb eredménye a gazdasági integráció kiépítése. Az egyre erősödő növekedés, a nagyobb biztonság és a csökkenő tranzakciós költségek új lehetőségeket teremtenek a gazdasági szektorokban. A belső piac kulcs-szektorainak, mint például az energia és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése olyan terv lehet, mellyel tovább csökkennek az Európai Unió területén üzletelő ausztrál vállalatok útjában álló költségek és egyéb akadályok Azonban a bővítésben ott rejlik az ausztrál érdekek megsértésének lehetősége is. Az ausztrál exportőrök számára az Unió nyitott piacot kínál, kivéve a mezőgazdasági termékek esetében. A protekcionista szabályok kiterjesztése az új tagokra, különösképpen a Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) jelenlegi támogatási programja, tovább torzítaná a világ mezőgazdasági piacait, és hátrányt jelenthetnek Ausztrália és a fejlődő országok termelőinek. Néhány tagállam felismerte, hogy az EU nem engedheti meg a jelenlegi mezőgazdasági támogatási intézkedéseket, különösen akkor nem, ha azt kiterjesztenék a 10 új tagállamra is. a CAP és a Cairns-i Csoport vitájáról a 4.2.5. fejezetben olvashatnak bővebben.
4.2.3.3. Ausztrál stratégia – az EU terveinek befolyásolása a cél Az Európai Unió kibővítése és az integráció új kihívások elé állítja Ausztráliát a nemzetközi kapcsolatokban. Az EU multilaterális tárgyalásokhoz való hozzáállása azt tükrözi, hogy a nemzetközi ügyekben igyekszik erejét minél szélesebb körben elfogadtatni. Az EU tagállamok közül kettő állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, és az Európai Unió, mint gazdasági tömb immár 25 szavazattal rendelkezik azokon a nemzetközi fórumokon, melyeken olyan kérdéseket is megvitatnak, melyek Ausztrália szempontjából létkérdésnek számítanak. Az EU hatósága új területekre terjeszti ki politikáit, úgy mint, az igazságügy, a
83
bevándorlásügy, az élelmiszerek biztonsága, valamint a verseny- és energiapolitika területére. Ennek ellenére az Unió kohéziója problémáktól és fórumoktól függően változik. Ugyanakkor az EU döntéshozatala túl komplex és bonyolult ahhoz, hogy mások befolyásolni tudják azt. A bővítés és az integráció mélyítésének kombinációjával létrejött a “kirekesztő” effektus, melynek következtében a harmadik országoknak, mint Ausztrália is, egyre nehezebb az EU döntéshozóinak figyelmét felkelteni. A tagországok közötti nehézkes, de intenzív tárgyalásokon elért döntéseket utólag elég bonyolult megmásítani vagy módosítani. Ausztrália számára lényeges feladat, hogy az őt érintő kérdéseket és problémákat már a korai szakaszban azonosítsa. Az EU tagországok közötti nézet- és érdekkülönbségek az egységesítés megvalósítása felé haladva egyre mélyebbek és szignifikánsabbak. Az ausztráloknak csak úgy van esélyük a döntéshozatalt befolyásolni, ha Brüsszelben található EU intézményeknél kitartóan lobbiznak, valamint ha munkatársaik közvetlenül az uniós központokban dolgoznak. A különböző ügyekre való koncentrálás mértéke változó lehet, amely függ az EU politikák dinamikájának megértésétől. Az EU politikák és a döntéshozás befolyásolásában Ausztrália stratégiájának a lényege a következő: törekedni a rendszeres magasszintű brüsszeli látogatásokra; kialakítani a lobbizás aktív formáját az európai diplomata hálózatban; valamint együttműködni nem EU-tag, de az ausztrál gondolkodásmódhoz közel álló országokkal és szervezetekkel. Az Európai Unió költséges és fáradtságos munkával alakította ki azt a szabályozó rendszerét, amely képes befolyásolni a gazdasági aktivitás legtöbb aspektusát. Ezt próbálja
most
alkalmazni
a
nemzetközi
szférában,
hogy
elkerülhesse
versenyképessége csorbulását, azonban ez Ausztrália érdekeit olykor sértheti. Ezért az ausztrálok keményen dolgoznak azon, hogy az EU ezirányú terveit kivédjék, és lépéseket tettek egy olyan koalíció megszervezésének irányában, amely ellensúlyozni tudná az Európai Uniót. Erre jó példa Ausztrália és más országok - beleértve Argentínát, Kanadát, Chilét, Új-Zélandot és az Egyesült Államokat – azon erőfeszítése, mellyel igyekeznek ellenállni az EU azon megszorításainak, mellyel sok közismert élelmiszer elnevezést – parmezán, feta sajt, kalamata olivabogyó – próbál korlátozni. Európa Kelet-Ázsia számára is fontos partnernek számít. Az európai országok együttesen a második legfontosabb kereskedelmi partnere és befektetési forrása Kelet84
Ázsiának az Egyesült Államok után. Mivel az EU további összetett változáson megy keresztül, ezért Ausztrália fontosnak tartja, hogy az Unió saját belső ügyeire való koncentrálás ne vonja el az EU figyelmét az Ausztráliával, illetve a csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésről.
4.2.3.4. A bővítés előnyei a harmadik országok számára A csatlakozás napjától az új tagok teljes egészében átveszik az EU Közös Kereskedelmi Politikáját, beleértve a közös külső vámokat, az EU preferenciális kereskedelmi megállapodásait, a WTO elkötelezettségeit, valamint az EU kereskedelmi védelmi eszközeit. Ezenkívül alkalmazni fogják a közös belső piac szabályait és élvezhetik az Európai Uniós Szerződésben meghatározott négy alapszabadság nyújtotta előnyöket. ¾ A piaci lehetőségek kibővülése A majdnem 455 milliós lakossággal és a 9231 milliárd € GDP-vel a kibővített Európai Unió a világkereskedelem 19%-át fogja lebonyolítani, valamint 46%-át adja majd a világ kimenő befektetéseinek128, és 24%-át fogadja majd a befolyó beruházásoknak129. Már a legutóbbi bővítés előtti 15 tagú Európai Unió is a világ legnagyobb Egységes Belső Piacának számított. A belső határokat teljes mértékben felszámolták a tagállamok között, és a szabályok és szabványok harmonizációja nagyobb és szabadabb teret nyitott az áruk és szolgáltatások áramlásának, mint amilyen mértékben az egyes országokon belül megvalósul. A bővítéssel ezen jellemzőket az újonnan csatlakozó országok is felvették. A külső, harmadik országok profitálhatnak a megnövekedett egységes belső piacból, valamint abból, hogy egyszerűbben juthatnak az új tagállamok piacaira. ¾ Egységes üzleti szabályok A bővítéssel kiterjesztik az EU kereskedelem politikájának szabályait az új tagállamokra. A bővítés előtti rendszer, amely eddig belső kereskedelmi szabályokkal jellemezte az EU-t, és egymástól különböző szabályokkal az egyes tagállamokat, 2004. május 1-jétől megszűnt. Egységes kereskedelmi szabályok, egységes vám és egységes adminisztratív eljárások léptek életbe immár nem csak az EU 15, hanem
128 129
outward FDI inward FDI
85
mind a 25 tagállamára vonatkozóan. Ezek a változások leegyszerűsítik a harmadik országbeli üzletember, vagy kereskedő teendőit az Európai Unión belül. Az eljárások egyszerűsítésén kívül, a bővítéssel számos azonnali és kézzelfogható gazdasági előnyhöz is jutnak a harmadik országok. Ezek abból adódnak, hogy az új tagállamok átveszik az EU által, a harmadik országokkal szemben alkalmazott nyílt elbánási módot. ¾ Nagyon nyitott gazdaság igényes szabályokkal Az új tagállamoknak az árukereskedelemben a csatlakozással egyidőben be kellett vezetniük a Közösség egységes vámtételét (Community Common Customs Tariff – CCT). A csatlakozó országok átlagos súlyozott ipari vámjai általában magasabbak voltak, mint az EU 3,6%-os átlaga; ugyanez vonatkozik a mezőgazdasági vámokra is. Ezért a legtöbb esetben a harmadik országokat előnyösen érintik az alacsonyabb vámtételek az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben. A szolgáltatások esetében, a harmadik országbeli szolgáltatók előnyhöz jutnak az Egységes Belső Piac bevezetésével az új tagállamokban, ahol a csatlakozás után ugyanazon elbánásban lesz részük, mint az EU eddigi tagállamainak területén. A befektetők számára az a magasszintű elbánás, amelyben a bővítésig a 15 tagú Európai Unióban részesültek, 2004. májusától az egész kibővített Unió területén alkalmazandó lesz. A Római Szerződésben meghatározott, az EU területére befektető üzletemberekkel szembeni bánásmódot a csatlakozás napjától kezdve az új tagállamoknak is alkalmazniuk kell. Például, az alapításhoz való jog és a tőke szabad áramlásához való jog (Amszterdami Szerződés) alkalmazása az új tagállamok minden vállalata számára kötelező. Ami a technikai szabályozást illeti, valamint hatásukat a gazdaság nyitottságára, a belső piac “közös szabály mindenki számára” elvét kiterjesztetik az új tagállamokra is, mely egyértelmű előnyöket jelent a harmadik ország beszállítóinak. Az előnyök folyamatosan gyarapodnak a kereskedelem előmozdításának értelmében a harmadik országok exportőreinek szempontjából, mivel a Közösség kölcsönös elismerési megállapodásokat (MRA) kötött az új tagállamokkal folytatott kereskedelemre vonatkozólag. Akad azonban néhány szektor, melyben az Európai Unió fenntart néhány mennyiségi korlátozást a harmadik országokkal szemben, nevezetesen a textíliák és az acél esetében. Habár az új tagállamok a csatlakozástól számítva szintén életbe léptették ezeket a korlátozásokat, ennek hatása a harmadik országok esetében 86
korlátozott. Valójában, a WTO szabályok alapján a textíliákra vonatkozó összes kontingenst fel kell számolni 2004. december 31-ig, illetve hamarabb, ha az adott ország csatlakozik a WTO-hoz még a fent említett dátum előtt. Továbbá, a harmadik országok még magasabb szintű védelemben részesülnek a szellemi tulajdonjogot130 illetően, annak következtében, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok átveszik az EU ezirányú direktíváit a bővítés napjától. Az Európa Megállapodások már tartalmazták a csatlakozó országok kötelezettségét, mely szerint csatlakozniuk kell a megfelelő nemzetközi egyezményhez és a szellemi tulajdonjog védelmét olyan szintre kell helyezniük, mely megközelíti az Európai Unió gyakorlatát. Eddig egyik új tagállam sem tagja a WTO Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásának131. A csatlakozással azonban mindannyiuknak alkalmazniuk kell a Közösség direktíváit a nyilvános közbeszerzési eljárásra vonatkozóan, mely kívül esik a GPA szabályozásán. Ha a harmadik országok piacra jutási lehetőségeit vizsgáljuk, akkor az EU-s nyilvános közbeszerzési szabályok alkalmazása, - különösképpen a 93/38 direktíva, mely megnyitotta a közbeszerzés lehetőségét a vízügy, energiaügy, a közlekedés és telekommunikáció területén -, óriási előnyt jelentenek. Hasonlóképpen járnak el a szubvenciókkal is: az új tagállamok támogatásait össze kell egyeztetni az EU szabályaival, amelyek megfelelnek az OECD és a WTO elveinek. Ez a harmadik országok számára azért előnyös, mert a tagállamok számára is szigorúbb szabályokat vezetnek be a csatlakozás előtt érvényben lévőknél. Tehát a csatlakozással az új tagállamok elvesztették átmeneti gazdasági státusukat, és ezzel azon jogukat, mely alapján kivételt élvezhettek a WTO támogatási elve alól a Támogatási Megállapodás132 29. cikkelye alapján.
4.2.3.5. Az EU teljes mértékben teljesíti kötelezettségeit a WTO szabályoknak megfelelően Azon WTO tagok, melyek úgy ítélik meg, hogy negatív hatás éri őket, a WTO szabályzatnak megfelelően kompenzációért folyamodhatnak. Az Európai Unió teljes mértékben arra törekedett/törekszik, hogy kötelezettségeinek eleget tegyen a WTO szabályoknak megfelelően.
130
intellectual property rights – IPR Government Procurement Agreement - GPA 132 Subsidies Agreement 131
87
Az árukereskedelem területén a GATT megengedi a WTO tagoknak, hogy kártérítést igényeljenek azokban az esetekben, amikor az adott vámtételek növekedése a kötelezően alkalmazandó adó növekedéséhez vezet. Ha a panasz megalapozott, a WTO szabályok kétoldalú tárgyalást írnak elő, melynek során a felek megállapodnak a megfelelő kompenzációban. Hasonló kompenzációs mechanizmus működik a GATS esetében is, pl. a szolgáltatás kereskedelemre vonatkozóan. ¾ Mikor lehet kártérítést benyújtani? A harmadik országok akkor folyamodhatnak kártérítésért, ha az új tagállamok kötelező vámja magasabb a bővítés után, mint előtte. Nem kérhetnek kártérítést, ha a preferenciális megállapodások megszűntek az új tagállamok és a harmadik országok között, mivel a szerződéses preferenciális kereskedelemben alkalmazott vámok nem egyeznek meg a legnagyobb kedvezményes vámtételekkel. ¾ Ki jogosult a kártérítésre? A WTO szabályok előírják, hogy kártérítést a legfontosabb, illetve a legnagyobb részesedéssel bíró beszállítók igényelhetnek. Az EU-s bővítés esetében, egy szállító (exportőr) csak abban az esetben tekinthető elsődleges főszállítónak, amennyiben részesedése a legnagyobb kedvezményes elv alapján szállított termékből nagyobb, mint az EU részesedése (itt szintén ki van zárva a szerződéses preferenciális kereskedelem). Nincsen meghatározott definíciója a legnagyobb részesedéssel rendelkező szállítónak, de az általános szabályok alapján 10%-os piaci részesedéssel kell rendelkeznie. ¾ Hogyan számítják ki a kártérítést? A kártérítést a vámtételek és a kereskedelmi forgalmak különbségei alapján számítják. Ebben az értelemben, a bővítést követő alacsonyabb vámtételeket szintén figyelembe kell venni. Mivel az adatok gyűjtése még folyamatban van, a tárgyalások ebben az ügyben túl koraiak lennének. ¾ Ugyanaz a folyamat érvényes a szolgáltatásokra is? A szolgáltatási szektort hasonlóképpen kezelik. A GATS a regionális integráció kérdésével foglalkozik, és a GATT megállapodáshoz hasonló feltételeket határoz meg. Abban az esetben, ha a bővítés következtében a harmadik országok úgy érzik, több akadály áll a piacra lépés útjában, mint a bővítés előtt, valamint be tudják bizonyítani ezt, akkor jogosulttá válnak a kártérítésre.
88
¾ Milyen szabály vonatkozik a kereskedelmet védő eszközökre? Az Európai Unió WTO kötelezettségvállalásával teljes összhangban, a csatlakozott tagállamok átvették a Közös Kereskedelempolitikát, és ennek következtében alkalmazzák az EU kereskedelmét védő eszközöket a harmadik országokkal szemben. A GATT kártérítési szabályai nem vonatkoznak az antidömping eszközök használatára, mivel ilyen eszközöket a kötelező vámtételek ellenére is be lehet vezetni. 133
4.2.4. A szellemi tulajdon és a nemzetközi kereskedelem
A szellemi tulajdon fogalma kiterjed a szabványokra, a kereskedelmi márkákra, a másolásra (copyright), a földrajzi jellemzőkre, az ipar tervekre (industrial designs), a „know-how”-ra és a kereskedelmi titkokra. A szellemi tulajdon fontos alkotóeleme a nemzetközi kereskedelemnek, és jelentősége fokozatosan nő a tudás nemzeti gazdasági prosperitáshoz való mind hatékonyabb hozzájárulásával. Jelenleg a szellemi tulajdonok értéke Ausztráliában eléri a 30 milliárd dollárt. Ausztráliát - kereskedelmi nemzet lévén, és a nagy kutatási hagyományokkal, illetve az új technológiákhoz való hozzáférés igényével - erős érdekek fűzik a szellemi tulajdonjogok védelméhez. Ebből következik, hogy Ausztrália aktívan kiveszi részét ezen érdekek védelmében, nevezetesen a WTO-val folytatott együttműködésben, mely szerint támogatni kell a TRIPS134 minél hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb megvalósítását. A Külügy- és Külkereskedelmi Minisztériumon belül a Kereskedelmi Tárgyalások Irodája (Office of Trade Negotiations (OTN)) felelős teljes mértékben az ausztrál érdekek koordinációjáért a WTO-ban. Az OTN-en belül pedig a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogok Szekciója (International Intellectual Property Section (IPS)) intézi a szellemi tulajdonokat érintő ügyeket.
4.2.4.1. Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórum (APEC)135 Az APEC Szellemi Tulajdonjogi Szakértői Csoportja (IPEG)136 1995-ben alakult meg az APEC Kereskedelmi és Beruházási Bizottságának137 alosztályaként. Az IPEG 133
http://www.dfat.gov.au/ip/; 2004. október 16.; 11:05 WTO's Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights 135 Asia Pacific Economic Cooperation Forum 136 Intellectual Property Experts' Group 134
89
nagyon értékes támogatói szerepkört tölt be azzal, hogy a TRIPS elveinek megfelelően támogatja a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmét az APEC kereskedelmi partnerek között. A TRIPS „csomag” egyik részeként a tagállamok vállalják, hogy technikai segítséget nyújtanak a TRIPS szabályainak beiktatásához. Ausztrália aktívan kivette részét az APEC és más különböző kétoldalú megállapodások létrehozásában is azzal, hogy támogatja a TRIPS-konform szellemi tulajdonjogi rendszer fejlesztését a régió fejlődő országaiban.
4.2.5. A kereskedelmi kapcsolatok útjába gördülő akadályok 4.2.5.1. Ausztrália és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO)138 Az
ausztrál
gazdaság
bőséges
természeti
erőforrással,
termelékeny
mezőgazdasággal, hatékony iparral, magas színvonalú szolgáltatásiparral, kifinomult kutatási és fejlesztési szektorral és magasan képzett munkaerővel rendelkezik. Hogy a felsorolt előnyöket a legoptimálisabban tudja kiaknázni, Ausztráliának mindenképpen szüksége van egy olyan hatékony és átlátható szabályozási rendszerre, amely alapján biztosítva van a külföldi piacokra való igazságos és biztos bejutás. Ezért olyan fontos Ausztrália számára a WTO-tagság, hiszen ez az egyetlen olyan multilaterális szervezet, ahol érvényre juttathatja saját érdekeit és befolyásolhatja a nemzetközi kereskedelmi szabályok alakulását. A WTO-tagság előnye Ausztrália számára 1. A WTO szabályok gazdasági prosperitást biztosítanak A WTO megalakítása (1995) óta, számos kedvező eredmény született a világkereskedelemben Ausztrália szempontjából: •
Az ipari termékek exportjánál fellépő kötelező vámok és adók, a WTO
szabályoknak értelmében egyharmadukra csökkentek; •
A kötelező adók, vámok és a támogatások leredukálásával, a
nemzetközi mezőgazdasági piacok sokkal nyitottabbá váltak az ausztrál exportőrök számára; •
Lehetőség nyílt az ausztrál oktatási, pénzügyi, üzleti és egyéb
szolgáltatások exportjára. 137 138
APEC's Committee for Trade and Investment www.dfat.gov.au/trade/ ; 2004. november 12.; 11:40
90
Az ausztrál exportőrök kihasználták a WTO szabályozás nyújtotta lehetőségeket; a felmérések azt mutatják, hogy minden ötödik állás az ausztrál exporttól függ. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adatai alapján 1995 óta az export 93 milliárd A$-ról 154 milliárdra nőtt, ami több mint 50%-os növekedést jelent (2003). Ebben a periódusban az ausztrál export több mint 250 ezer munkahelyet teremtett. 2.A WTO szabályok igazságos piacra jutást biztosítanak A WTO legfontosabb elve a diszkrimináció mentesség, amely Ausztrália számára azt jelenti, hogy vállalatai az egész világon, ugyanazon szabályok alapján exportálhatják termékeiket, mint a többi WTO tagország. A szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer megakadályozza, hogy a nagyobb piaci erővel rendelkező országok ne ugyanazon szempontok alapján bírálják el a piacukra érkező importtermékeket, vagy esetleg lezárják piacaikat bizonyos országok termékei előtt. Ausztrália számára jelenleg a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálása az egyik legfontosabb cél. Ausztrália számos WTO-vitának volt résztvevője, mint panasztevő, felelősségre vont, vagy harmadik fél. Az ausztrál exportőrök a következő témákban használták a WTO vitamegoldó mechanizmusát: •
a Korea által alkalmazott diszkriminatív korlátozások felszámolására, a
marhahús export területén; •
az észak-amerikai piacok újra megnyitására, a fűrészes garnélarák
exportja előtt; •
az ausztrál bárányhús exportra kivetett, illegális amerikai vám
eltörlésére. Ausztrália jelenleg több aktív WTO vita panasztevő résztvevője az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal (bárányhús export), Koreával (marhahús export), Indiával (mezőgazdasági, textil és ipari termékek mennyiségi korlátozása) és Magyarországgal szemben. Ezen viták, illetve Ausztráliát érintő egyéb viták alakulásáról és eredményeiről a Monthly Bulletin-ben lehet olvasni. Az Európai Unióval szemben tett ausztrál panaszok:
a cukor exporttámogatásával kapcsolatban;
a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó piaci védjegyek és földrajzi jellemzők védelme ellen;
91
Magyarországgal
szemben
a
mezőgazdasági
termékek
exporttámogatása ellen. 3. A nemzeti érdekek védelme A WTO keretein belül elfogadott kereskedelmi megállapodások, kormányközi egyezményekké válnak. Ausztrália számára fontos, hogy csak olyan döntésekre bólintson rá, amely minden szempontból nemzeti érdekeit szolgálja, legyen az a környezet, az egészségügy vagy az emberi és állati jogok védelme.
4.2.5.2. Az ausztrál piacok elérésének útjába gördülő akadályok az EU számára Az európai sikeres kereskedelmi kapcsolatok ellenére, Ausztrália számos akadályt gördít az EU útjába piacainak elérhetőségét illetően. •
Míg az EU ipari termékeket érintő vámtételei nem haladják meg az
5%-ot, Ausztrália még mindig maximum 15%-os (a textíliák, a cipők, a gépjárművek és alkatrészek esetében) illetve 25%-os (a ruházati cikkek esetében) vámot alkalmaz az EU exportjára. Ausztrália kormányának 2003-as bejelentése alapján azonban, ezen kimagasló értékű vámokat legkésőbb 2015ig, két lépésben 5%-ra csökkentik. Az Európai Unió területéről származó luxusautókra vonatkozó jelenlegi 25%-os vám azonban nem képezi tárgyát a fenti csökkentésnek. •
Az EU gyakorlatával ellentétben, Ausztrália antidömpinget és
kiegyenlítő vámokat139 is alkalmaz egy bizonyos mértékig, és jelenleg 9 kereskedelmi védelmi eszköz van hatályban az EU-val szemben. Ezek mind a mezőgazdasági (olívaolaj, brandy, őszibarack, paradicsom, cseresznye), mind az
ipari
termékek
(vegyszerek,
légkondícionálók,
papír,
ragtapasz)
kereskedelmére vonatkoznak. Az antidömping szabályozás 1998-as reformja nem hozta meg a várt átláthatóságot, így a külföldi vállalatoknak még ma is meggyűlik a bajuk a komplikált bürökratív eljárásokkal. •
Ausztráliában helyi szabályok vonatkoznak a saját beszállítókra
bizonyos termékek esetében, illetve a kormány közbeszerzési eljárása sokszor figyelmen kívül hagyhatja a külföldi pályázókat (kivéve Új-Zélandot). Eddig Ausztrália nem írta alá a WTO kormányzati beszerzésekre vonatkozó
139
countervailing duty (CVD)
92
megállapodását. Továbbá problémák akadnak a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélések esetében is (főleg a bort és a sajtot érintik). •
Ausztrália speciális intézkedéseket vezetett be a kergemarha-kór
járvány
után.
Ezek
értelmében
marhahúst
és
marhahúsból
készült
készítményeket az Európai Unió területéről kizárólag olyan telephelyekről exportálhat, melyeknek állományait nem fertőzte meg a kór. • a
A mezőgazdasági termékek esetében Ausztrália kényes ragaszkodása karanténhoz
és
a
szigorú
egészségügyi
és
növény-egészségügyi
szabályozáshoz azt mutatja, hogy - sziget voltából következő – elszigetelt állat- és növényvilágát minden áron meg akarja óvni a külkereskedelemmel behozható fertőzésektől és járványoktól. Két fő akadály áll az európai exportőrök útjába: a külföldi termékeknek nemcsak a karantén és átvizsgálási feltételeknek
kell
megfelelniük,
de
ki
kell
elégíteniük
a
nemzeti
élelmiszerminőségi előírásokat140 is. •
Minden állati és növényi eredetű termék, amely tartalmazhat olyan
mikro-organizmusokat, melyek az emberi, állati vagy növényi egészségre káros hatással lehetnek, importengedély köteles. Például az EU-ból exportált fa- és fűrészárunak és annak csomagolásának, különféle eljárásokon (fertőtlenítés, immunizálás) kell keresztülmennie, mielőtt az ausztrál piacokra beléphetne. •
Jelentős akadályok gördülnek továbbá az EU-ból importált friss
disznóhús és baromfihús, valamint a rokfort sajt kereskedelmének útjába. Ausztrália konzervatív ragaszkodása a karanténhoz illetve a kockázat megfelelőséghez141 - mely védelmi eszközöket egyébként a WTO szabályzata nem tiltja -, továbbra is nagy hátrányt jelent az Európai Unióból származó nyersanyagok kereskedelmének szempontjából. Az Európai Unió piacai elérésének útjában álló akadályok Az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatát a WTO szabályok irányítják, közülük a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazza az EU Ausztrália esetében. A nem mezőgazdasági termékek esetében az átlagos vámtétel 4,2% volt 1999-ben.
140 141
National Food Standard Code risk assaessment
93
Ezzel szemben a mezőgazdasági piacok elérését a CAP szabályozza, melynek keretében az EU magas vámokat és szubvenciókat alkalmaz a hús, a tejtermékek és a gabona export esetében. Az ausztrál exportőrök kifogásolták az EU 12%-os vámtételét, amely a fűrészes garnélarák és a homár exportjára vonatkozik. A Cairns-i Csoport a WTO agrártárgyalásain Ausztrália és másik 16 ország érdekeit képviseli az esetleges kereskedelmi nézeteltérések és viták esetén.
4.2.5.3. A Cairns-i Csoport142,143 A Cairns-i Csoport 17 mezőgazdasági exportőr országot tömörít és ezzel a világ mezőgazdasági exportjának egyharmadát adja. 1986-os megalakulása óta, a Cairns-i Csoportnak sikerült a mezőgazdaság problémáját a nemzetközi kereskedelmi ügyek közé beemelni és folyamatosan napirenden tartani. Többnyire a Csoport érdeme, hogy a WTO uruguayi fordulóján elfogadtak egy mezőgazdasági reformtervezetet, továbbá először volt a mezőgazdaság azon liberalizációs szabályok tárgya, melyeket a WTO Mezőgazdasági Egyezményében144 rögzítettek. Az uruguayi forduló eredményének fényében, a Csoport folytatja harcát az igazságos kereskedelem ügyében, a mezőgazdasági export területén, amely olyan kapcsolódási pontot jelent a tagállamok között, mely áttöri a nyelvi, kulturális és földrajzi akadályokat egyaránt. A Cairns-i Csoport nagyszerű példája a kereskedelem területén kiépített sikeres együttműködésnek. A kollektív együttműködés sokkal nagyobb hatást gyakorolt a mezőgazdasági tárgyalások területén, mint amekkorát bármely tag egyedül elérhetett volna. A Cairns-i Csoport tagjai: Argentína, Ausztrália, Bolívia, Brazília, Chile, Costa Rica, Dél-Afrika, Fülöp-szigetek, Guatemala, Indonézia, Kanada, Kolumbia, Malajzia, Paraguay, Thaiföld, Új-Zéland és Uruguay. 1986 óta Ausztrália tölti be az elnöki posztot. Vision Statement A Cairns-i Csoport, a mezőgazdasági tárgyalásokra vonatkozó ambiciózus és széleskörű célkitűzéseit a Vision Statement-ben tűzte ki. A Vision Statement
142
Cairns Group www.cairnsgroup.org; 2004. november 20.; 10:50 144 WTO Agreement on Agriculture 143
94
tartalmazza a Csoport mindhárom kulcsfontosságú, a mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó reformterületet. Ezek a következők: 1.
a vámok csökkentése és a vámok kiterjesztésének145 megszüntetése;
2.
minden kereskedelmet torzító nemzeti támogatás megszüntetése;
3.
az
exporttámogatások
megszüntetése,
illetve
világos
szabályok
megalkotása az exporttámogatásokra vonatkozó szabályozások megkerülése ellen. A Vision Statement megerősítette, hogy a Csoport támogatja a fejlődő országok esetében (beleértve a kevésbé fejlett országokat és a kisebb államokat) a speciális és kitüntetett elbánás elvét, a WTO mezőgazdasági tárgyalásai folyamán. A Cairns-i Csoport miniszterei meg vannak győződve arról, hogy a liberalizációs törekvések a gazdaság fejlődését idézik elő a fejlődő és kisebb országok esetében, a műszaki segítségnyújtás területén is. Az uruguayi forduló A Cairns-i Csoport tagjai általánosságban véve elégedettek voltak az uruguayi forduló eredményeivel, amely első alkalommal hozott létre szabályokat és vállalt elkötelezettséget az exporttámogatások és a nemzeti támogatások csökkentésére, valamint először született eredmény a vám- és vámjellegű kereskedelmi akadályok csökkentése terén. Ennek ellenére a tagok egyetértettek abban, hogy rengeteg tennivaló akad még a mezőgazdasági politikák piacorientált szemléletének kialakításában. Az uruguayi fordulót követően, a Csoport számos témában megerősítette a tagok közötti koordinációt, többek között az újabb tagok WTO csatlakozásával (különösen Kína és Taiwan esetében) kapcsolatban, az Európai Unió Mezőgazdasági Politikájának
sürgető
reformját
illetően,
valamint
a
kereskedelem
és
a
környezetvédelem területén. A dohai forduló tárgyalásai A
multilaterális
mezőgazdasági
tárgyalások
a
WTO
Mezőgazdasági
Egyezményének keretein belül 2000 januárjában kezdődtek meg. 2001 novemberében a Dohai Miniszteri Konferencián az agrár tárgyalások a WTO kötelezettségvállalása alá kerültek, amelynek értelmében az összes kapcsolódó tárgyalást (szolgáltatások, ipari termékek, szellemi tulajdon, antidömping és egyéb 145
tariff escalation
95
WTO szabályozási kérdés, a viták rendezése, valamint néhány kereskedelmi és környezetvédelmi ügy) 2005. január 1-jéig le kell zárni. 2002 szeptemberében és novemberében, a Cairns-i Csoport előterjesztette legújabb tárgyalási javaslatait, hogy új lendületet adjon a mezőgazdaság tárgyalásoknak és megerősítse a dohai döntést. Ezek a javaslatok további részletekkel szolgáltak a Cairns-i Csoport álláspontjáról az agrár tárgyalások három fő területét, a piacra lépés lehetőségeit, a nemzeti támogatásokat, és az exporttámogatást illetően. 2003-ban az ENSZ Közgyűlésének címzett nyilatkozatában, a Cairns-i Csoport hangot adott elégedetlenségének és csalódottságának, hogy a Cancuni Miniszteri Konferencia nem tudott eleget tenni a Dohai fejlesztési terveknek néhány legfejlettebb ország miatt, akik nem tettek engedményeket a mezőgazdasági kereskedelemben; továbbá az agrárkereskedelmi reformok mihamarabbi szükségességét hangsúlyozta. Cancun kudarca ellenére a Csoport tagjai továbbra is igyekeznek felpezsdíteni a mezőgazdasági tárgyalások menetét. 2004. februárjában a Cairns-i Csoport 26. Miniszteri Találkozóján, Costa Ricán, a tagok megerősítették elkötelezettségüket a dohai
forduló
eredményei
iránt,
továbbá
hangsúlyozták,
hogy
2004-ben
mindenképpen jelentős előrehaladást szeretnének elérni az agrár tárgyalások területén. Aláhúzták azt az elhatározást is, hogy aktívan együttműködnek a WTO többi tagországával és tagcsoportjával, pl. a Huszak csoportjával (G20), hogy látványos eredményeket érjenek el a mezőgazdaság területén. Megállapodás a mezőgazdasági kérdések rendjéről146 (2004. július) 2004. július 31-én a WTO tagok között megállapodás született a mezőgazdaságot érintő kérdések területén (Framework on Agriculture), amelyek a mezőgazdasági tárgyalások utolsó szakaszát fogják irányítani. A tervek mindenképpen a Cairns-i Csoport hosszútávú célkitűzéseit tartalmazzák, melyek többek között az exporttámogatások megszüntetésére vonatkoznak. Továbbá csökkenteni kell a piacra lépést befolyásoló vámokat és illetékeket; ezek esetében biztosítani kell, hogy a magasabb vámok nagyobb arányú csökkentéssel párosuljanak.
4.2.5.4. A Cairns-i Csoport és az Európai Unió vitája
146
Framework Agreement on Agriculture
96
A közös agrárpolitika147 Az Európai Unió közös agrárpolitikája (CAP)148 1962-ban, mint támogatási politika jött létre. Azóta is ez az EU legellentmondásosabb politikája. Mivel az európai
mezőgazdaság
hagyományosan
komparatív
hátrányban
volt
egyes
tengerentúli országok (Ausztrália, Kanada, USA stb.) korszrű technikára támaszkodó termelőivel szemben, egyértelművé vált a mezőgazdasági külkereskedelmi érdekek erőteljes állami támogatása. A CAP gerincét alkották a világpiaci áraktól függetlenített közösségi árak, amelyek a legtöbb termék esetében magasabbak voltak, mint a világpiaci árak; az intervenciós állami felvásárlások, amelyek akkor léptek életbe, ha egy adott termék ára az intervenciós ár alá süllyedt; és az exporttevékenység szubvencionálása. A CAP támogatási rendszere igen költségigényes volt, így az egyensúly megbomlásának megakadályozására
számos
reformkísérlettel
próbálkoztak
–
általában
eredménytelenül. A CAP és a bírálatok Az EK/EU közös agrárpolitikáját egyre hevesebben bírálták a különféle nemzetközi fórumokon, hiszen az Európai Uniónak – lévén a világ legnagyobb agrár exportőre (a világexport 13%-a) – óriási beleszólása van a mezőgazdasági termékek kereskedelmének alakulásába, ezzel esetleg negatívan befolyásolva a fejlődő illetve kisebb országok gazdasági helyzetét. Az EK/EU tehetetlenségét a CAP területén a GATT/WTO, illetve ezen belül az agrárexportőr országok Cairns-i Csoportja is hevesen bírálta és követelte az agrártámogatások mérséklését, illetve egy liberálisabb agrárkereskedelem kialakítását. Az 1986-ban kezdődő és 1993. december 15-én sikeresen lezárt, azonban az agrárkérdés miatt kissé elhúzódott uruguayi forduló egyik fő vitakérdése a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálása volt. Az agrárvita fő célja a piacra jutás javítása, a nem vámjellegű importkorlátozások és a kereskedelmet érintő szubvenciók leépítése volt. Az EK/EU nem volt hajlandó az agrárkereskedelem problematikájáról tárgyalni egészen 1988 végéig, amely viselkedéssel a tárgyalások összeomlását idézte elő 1990 végén, és egyidőben veszélyeztette az uruguayi forduló sikerét is. Végül sikerült 147 148
Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana; 7. kiadás, Aula Kiadó, 2001 Common Agricultural Policy
97
egyetértésre jutniuk a feleknek, “miszerint mind az EK, mind az Egyesült Államok elfogadta “különleges felelősségét” a protekcionista gyakorlat enyhítésére a termelés támogatása, a piacvédelem és az exportszubvenciók tekintetében”149. Végül 1992. novemberében az EK vállalta, hogy a belső támogatásokat 20, a külső védelem és az exporttámogatásokat 36, míg az exportmennyiséget 20%-kal csökkenti. Azonban nem tudtak dűlőre jutni az USA-val, hogy termékenkénti csökkentést (USA), vagy a támogatások átlagos mértékének csökkentését (EK) hajtsák végre. A végső GATT megállapodás 1993. december 15-én született meg, melynek értelmében 1999-ig a mezőgazdaság területén a belső agrártámogatásokat 20 százalékkal, a szubvencionált export értékét 36, valamint a szubvencionált export volumenét 21%-kal kell csökkenteni. Ez a megállapodás továbbá előírta, hogy az összes importkorlátozást vámokká kell átalakítani és 36%-kal redukálni. A tropikus termékek vámjának 40%-os csökkentésével a fejlődő országokat kedvezményezi. Ezzel azonban nem rendeződött a CAP és a Cairns-i Csoport közötti nézeteltérés. Tim Fischer, az akkori ausztrál kereskedelmi miniszter, csatlakozva a Cairns-i Csoport többi tagjához, 1999-ben csalódottságát fejezte ki nyilatkozatában, az Európai Unió CAP reformjával kapcsolatban. “Az EU egyértelműen egy értékes lehetőséget szalasztott el a Közös Agrárpolitikájának megreformálását illetően”150- mondta Mr Fischer.151 Nyilatkozatában kifejtette, hogy a CAP súlyosan torzítja a mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmét, illetve az európai adófizetőknek évente 40,5 milliárd €-ba (67,5 milliárd AUD) kerül, ami az EU költségvetésének majdnem felét teszi ki. Mitöbb, az EU vezetői úgy döntöttek, ezt a mértékű mezőgazdasági támogatáson nem kíván változtatni 2006-ig. Ennek értelmében, a mezőgazdasági szubvenciók továbbra is magas szintje gátat szab a hatékony exportőrök képességeinek, hogy a világ agrárkereskedelmének növekedéséből profitálhassanak. “A reformcsomag nagyon kiábrándító. A Világkereskedelmi Szervezet minden egyes tagja kötelezettséget vállalt arra, hogy alapvető reformokat hajt végre a mezőgazdasági termékek kereskedelmében. A Cairns-i Csoport továbbra is várja az Európai Unió ezen ígéretének valóra váltását, és számít arra, hogy 1999 végéig, a
149
Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana; 7. kiadás, Aula Kiadó, 2001; p. 308. "The EU has clearly missed a valuable opportunity to make meaningful reforms to its Common Agricultural Policy (CAP)" 151 www.dfat.gov.au/media/speeches/trade/1999/991129_wto_cairnsgroup.html 150
98
következő mezőgazdasági tárgyalásokon elkezdi a hiányosságok pótlását.”nyilatkozta Tim Fischer.152 Ausztrália és a Cairns-i Csoport meggyőződése, hogy a mezőgazdasági termékek kereskedelme ellen irányuló diszkriminációt meg kell szüntetni, és a kereskedelem ezen területét is, a többihez hasonló alapokra kell helyezni. A vita azonban még a mai napig sem rendeződött teljes mértékben, hiszen a mezőgazdasági tárgyalások továbbra is léteznek, és továbbra sincs megoldva a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálása, a vámok teljes eltörlése, illetve az exporttámogatások kérdése. Egyszóval, van még bőven feladata a Cairns-i Csoportnak. A Csoport továbbra is készen áll együttműködni a WTO tagokkal az agrárium sürgető és kényes kérdéseiben. Mark Vaile, a jelenlegi kereskedelmi miniszter 2004. február 25-én kijelentette, hogy nagyon fontosnak tartja a valódi elkötelezettséget, hogy a dohai forduló eredményei megvalósíthatók legyenek. Kiemelte, hogy a legnagyobb fejlett országok vállát nyomja leginkább a felelősség súlya, hiszen ők torzítják leginkább a kereskedelmet.153
4.3. A tőkeberuházások Ausztrália és az Európai Unió között 4.3.1. Tőkeberuházás az OECD statisztikai adatai alapján154 Mind Ausztrália, mind pedig az Európai Unió a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)155 tagja. Érdekesnek és tanulságosnak tartom a két országra jellemző külföldi beruházási adatok összehasonlítását az OECD statisztikai adatai alapján. Az OECD országokat erőteljes lassulás jellemzi a külföldi tőkeberuházások tekintetében. A közvetlen külföldi beruházások (FDI)156 90-es évek végére jellemző szárnyalása a legtöbb OECD ország esetében lassulni, illetve csökkenni tűnik a 20022003-as években. Ennek egyik legfőbb oka a befektetők körében egyre jellemzőbb bizalmatlanság, amit a nemzetközi politikai és biztonsági környezet bizonytalansága indukál. 2002-ben és 2003 első felében a befektetési (FDI) aktivitás jelentősen visszaesett, bár 2004-re feloldódást jósolnak a pénzpiaci szakértők. 152
www.dfat.gov.au/media/; 2004. november 26.; 11:20 www.cairnsgroup.org/; 2004. november 26.; 11:20 154 www.oecd.org/statsportal; 2004. november 20.; 15:40 155 Organization for Economic Coopoeration and Development 156 foreign direct investment 153
99
Az OECD országok gazdaságaiba beáramló FDI a 2001-es 614 milliárd USD-ról 490 USD-ra zuhant 2002-ben, ami majdnem 20%-os csökkenést jelentett. Az OECD országokból kiáramló FDI szintén csökkent: 2002-ben a kiáramló külföldi beruházások értéke 607 milliárd USD-on állt, míg 2001-ben ez az érték 690 milliárd USD volt – 12%-kal magasabb a következő évinél. Tradicionálisan az OECD országok nettó külföldi tőke exportőrök; ezt a pozíciót 2002-ben tovább erősítették a nem OECD országokkal szemben: a nem OECD tagországokba áramló nettó FDI 2002-ben elérte a 117 milliárd USD-t, miközben ez az érték 2001-ben 76 milliárd, 2000-ben pedig csupán 4 milliárd USD volt. Az OECD-n belül az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba (tradicionálisan az OECD legnagyobb FDI importőrei) is kevesebb FDI áramlott be 2002-ben (összesen 138 milliárd USD-ral kevesebb), mint az azt megelőző évben: az USA-ba beáramló 30 milliárd USD 77%-os csökkenést, míg az Egyesült Királyságba beáramló 25 milliárd USD 60%-os csökkenést mutatott 2001-hez képest. A legnagyobb relatív FDI csökkenést 2002-ben Új-Zéland (93%), Ausztria (73%), Magyarország, Norvégia és Törökország (mindhárom esetében több mint 60%-os visszaesés), Dánia, Korea és Mexikó (40-50%) élte meg. Akadtak azonban olyan országok is, akiknek sokkal nagyobb FDI beáramlásra tettek szert, mint a 2000-es FDI-csúcs idején (ebben az évben az OECD országok területére beáramló összberuházás elérte az 1,273 billió USD rekordértéket). Az Ausztráliába beáramló FDI 14 milliárd USD-ra nőtt 2002-ben (az 1990-es évek eleje óta mért legmagasabb érték). Hasonlóképpen, jelentősen nőtt a beáramló közvetlen külföldi tőke értéke a Cseh Köztársaság (8 milliárd USD), a Szlovák Köztársaság (4 milliárd) és Finnország (10 milliárd USD) esetében is.
4.3.1.1. Ausztrália tőkevonzó képessége Az ausztrál gazdaság tőkevonzó képessége vitathatatlan: Ausztráliát a világ legrugalmasabb gazdaságának nyilvánították, illetve ő képviseli a világ leggyorsabban növekvő régiójának – az ázsiai-csendes-óceáni térségnek – a bejáratát. 2003-ban az ENSZ kereskedelemről és fejlődésről szóló konferenciáján a World Investment Report megállapította, hogy Ausztrália 2002-ben 250%-os növekedést könyvelhetett el az országba beáramló közvetlen külföldi beruházások tekintetében. Ezzel szemben, az OECD összes országa esetében az FDI átlagosan 21%-kal csökkent 2001-hez képest. 100
2003. június 30-ig az ausztrál gazdaságba beáramló külföldi befektetések értéke 904,4 milliárd AUD volt, 47,5 milliárd AUD-ral vagy 5,5 %-kal magasabb, mint az előző évben. Ebből a közvetlen beruházások értéke elérte a 233,5 milliárd AUD-t (+8,4%).
4.3.1.2. Külföldi beruházások (2002) 157 A jól megalapozott és hosszú-távú kölcsönös beruházási kapcsolatnak köszönhetően az Európai Unió tölti be Ausztráliában a legjelentősebb külföldi beruházó szerepét, ezáltal is hozzájárulva az ausztrál gazdaság növekedéséhez és az export fejlődéséhez. A Közösségből Ausztráliába érkező beruházásoknak 29%-a pénzügyi és biztosítási területeken koncentrálódik, azonban a bányászat, a petrolkémia, a fémipari termékek és az élelmiszeripar is vonzza a külföldi tőkét. Az EU a második legfontosabb célpontja az ausztrál külföldi beruházásoknak. A GDP százalékarányában vizsgálva Ausztrália összes külföldi közvetlen beruházását, akkor a világ második osztálybeli országai közé sorolhatjuk Hollandiát, Svájcot és Nagy-Britanniát követően. Ausztrália külföldre irányuló befektetéseinek országonkénti rangsorát az USA vezeti, őt követik az angolok a második, a németek a hatodik, a franciák a hetedik helyen. Táblázat 12.: Ausztrália és az Európai Unió közötti külföldi beruházások (2001-2002) 158: Beruházás Ausztráliába beáramló összes beruházás Közvetlen külföldi beruházás (beáramló) EU-ba beáramló összes ausztrál beruházás
2001. június 30.
2002. június 30.
Változás (%)
$280.1 milliárd
$264.4 milliárd
5.1
$82.3 milliárd
$75.3 milliárd
-8.5
$105.2 milliárd
$126.95 milliárd
20.7
Az Európai Unióból az ausztrál gazdaságba áramló külföldi beruházások értéke 5%-kal nőtt 2001/2002-ben az előző pénzügyi évhez viszonyítva. Ez azonban alacsonyabb az elmúlt évtizedre (1991/92-2001/02) jellemző 10%-os éves átlagos növekedési ütemnél. Ausztrália esetében a svájci, svéd, belga, luxemburgi és brit
157 158
www.europa.eu.int/comm/trade/; 2004. november 21.; 10:50 Forrás: www.dfat.gov.au/geo/european_union/eu_trade_investment.html
101
külföldi beruházásokat jellemezte erőteljes növekedés 2001/02-ben. Az EU-ból érkező összes közvetlen beruházás (FDI) értéke 8,5%-kal csökkent, melyet a legnagyobb nyugat-európai országokból (kivéve Németországot és BelgiumLuxemburgot) származó beruházások jelentős csökkenése idézett elő. 2001/02-ben az Európai Unióba exportált ausztrál beruházások értéke erőteljesen nőtt: a portfolió beruházások erőteljes növekedése mellet csupán minimálisan csökkent az FDI. Az ausztrál külföldi beruházások értéke a legtöbb európai célország esetében nagy növekedést mutatott, különösen Hollandia, Belgium-Luxemburg és Svájc esetében. A 2001/02-es adatok is mutatják, hogy az ausztrál befektetők egyre magasabbra becsülik az Európai Uniót, mint befektetési célpontot. Továbbra is az Egyesült Királyság dominanciája jellemzi Ausztrália és az EU beruházási kapcsolatát: 2001/02ben az Európai Unióba áramló összes ausztrál beruházás 75%-a az Egyesült Királyságba irányult. Ábra 5.: Az EU15 és Ausztrália közötti külföldi tőkeberuházások alakulása (2000-2002)159
Az uniós befektetések Ausztráliában több száz nagy európai vállalatot tesznek érdekeltté abban, hogy részt vegyenek Ausztrália gazdasági jövőjének kialakításában, tekintetbe véve az állam ázsiai integrálódását is. Több európai vállalatnak is sikerült privatizált ausztrál cégeket felvásárolnia, melynek következtében sorra alakultak meg a többnyire vegyes vállalatok. Többnyire ugyanazon működési elv és elbírálás vonatkozik az európai vállalatokra is, mint az ausztrálokra. Ausztráliában kb. 200 európai uniós nagyvállalat ill. európai uniós-ausztrál nagyvállalat működik. pl. BASF, Wella, Philips, Unilever, Saab, BMW, stb. Az EU-ban lényegesen kevesebb (40-50) ausztrál vállalat működik. Pl. Commonwealth Bank of Australia (pénzügyi szolgáltatás), BHP Group (bányászat),
159
Forrás: http://epp.eurostat.cec.eu.int; 2004. november 25.; 14:10
102
Quantas Airways (légitársaság), Pacific Dunlop (feldolgozóipar), Telstra Corporation Limited (híradástechnika)
4.3.1.3.
Példák
a
regionális
Ausztráliába160
beruházó
nemzetközi
befektetőkre161: Számos külföldi vállalat ruház be közvetlenül a regionális Ausztráliába; köztük számos európai vállalatot is találunk. Schefenacker (Németország) - Taree, NSW (gépjármű alkatrészek) Honeywell (USA) - Ballarat, Victoria (gépjármű alkatrészek) Rio Tinto (UK) - Dampier, Weipa, WA (bányászat) Kobe Alumina (Japán) - Collie, WA Shell, BP, ChevronTexaco - NW Shelf (olaj és petróleum termékek) Sterlite (India) - Mt Lyell, Tasmania (rézbányászat és -feldolgozás) Shanghai Pharmaceutical (Kína) - Goulburn, NSW Effem Foods (Mars) (UK) - Ballarat and Wodonga, Victoria Sumitomo (Japán) - Parkes, NSW (elektronikus termékek) Nippon Meat Packers (Japán) - Mackay and Wingham, Queensland International Bongrain (Franciaország) - Burnie, Tasmania (sajt) Cedenco (Új-Zéland) - Echuca, Victoria (élelmiszeripari termékek) A nemzetközi élelmiszeripari162 vállalatok jelenléte szintén meghatározza a regionális Ausztráliát: HJ Heinz, McCain, Nestle, ConAgra, Case IH, JR Simplot, Nutreco, Pernod Ricard, Tate and Lyle. A 19. számú mellékletben megtalálhatjuk azt a tíz legfontosabb indokot, amely arra ösztönzi a befektetőket, hogy Ausztráliába befektessék be tőkéjüket. Ez az összeállítás – mely az Invest Australia honlapján is megtalálható – bizonyítja, hogy az ausztrál kormány óriási hangsúlyt fektet az ország tőkevonzó képességének promóciójára.
160
A nagyobb városokon kívüli, nem cosmopolita regionális ausztrál exportőrök jelentős mértékben hozzájárulnak az ausztrál exporthoz; pl. a gyapjú, gabona, bor, stb esetében. 161 www.dfat.gov.au/australia/tradingnation/regional_australia.html 162 agrifood
103
5. Befejezés A dolgozat megírásával az volt a célom, hogy bebizonyítsam, Ausztráliáról nemcsak természetfilmet érdemes forgatni, hanem gazdag nyersanyagkészleteire, tudás-alapú társadalmára és jól képzett, több nyelven beszélő munkaerejére támaszkodó gazdasága megfelelő indítékot ad arra, hogy egy gazdasági-elemző szakdolgozat szülessen e témában. Én a legjobb tudásom szerint igyekeztem „leforgatni” ezt a főként az Európai Unió és Ausztrália külkereskedelmét és külkapcsolatait bemutató „kisfilmet”, amely, ha a teljesség igényével vizsgálnánk a kapcsolatrendszert, valójában csak egy rövidke epizódnak tűnne. Láthattuk, a történelmi gyökerek bemutatása során, hogy Európa jelentősége kiemelkedő az ausztrálok számára: legközelebbi rokonság (vérszerinti, történelmi, kulturális, gazdasági téren) az Egyesült Királysághoz fűzi őket. Gyakorlatilag a britek 1973-as belépésével vált igazán fontossá az Európai Unióval kiépülő ausztrál kapcsolatrendszer. Az Egyesült Királyság napjainkban is megmaradt Ausztrália legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnerének az EU tagállamain belül. 2003-ban az Európai Unióba áramló teljes ausztrál árukereskedelem 28%-a (12,9 milliárd AUD) az Egyesült Királyság területén talált felvevőpiacra. Ugyanebben az évben a teljes kereskedelmi forgalom nagyságának tekintetében, az Egyesült Királyság Ausztrália 5. legnagyobb partnere volt. Az ausztrál áruexport értéke 32%-kal, 7,4 milliárd AUD-ra nőtt az Egyesült Királyság esetében, ezzel az EU-ba irányuló teljes ausztrál export 49%-át érte el. Az Egyesült Királyságból származó import 7%-kal 5,5 milliárd AUDra esett vissza.163 Ha azt vesszük alapul, hogy az Európai Unió a világkereskedelem 19-20 %-áért felelős, akkor azt gondolhatnánk, hogy Ausztrália a maga durván 1%-os világkereskedelmi részesedésével, csupán az „óceán végtelenségében úszó kishal”. Az ázsiai-csendes-óceáni térséget meghatározó gazdasági erők szempontjából azonban igenis „nagyhalnak” számít. Földrajzi helyzetéből adódóan, ezzel a térséggel bonyolítja
le
kereskedelmének
jelentős
részét,
és
a
kölcsönös
külföldi
tőkeberuházások szempontjából is az ázsiai-csendes-óceáni régió a legdominánsabb. Az összes ausztrál export 53%-a megy Kelet-Ázsiába, 9%-a Óceánia térségébe, 163
www.dfat.gov.au/publications/statistics; Australia’s trade with the European Union; market Information and Analysis Section; Department of Foreign Affairs and Trade; Ausgust 2004; 2004. november 21.; 16:15
104
miközben az Európai Unióba 12%-a jut. Ausztrália legfontosabb exportpiacai Japán, Kína és az Egyesült Államok. Az ausztrál import a következő módon alakult 2003ban: 48%-a Kelet-Ázsiából, 5%-a Óceániából, 24%-a az Európai Unióból származott. 2003-ban Ausztrália legfontosabb importpiaca az Egyesült Államok, Japán és Kína volt.164 A Regionális integrációk az ázsiai-csendes-óceáni térségben című alfejezetben tárgyalt szervezetekkel összességében azt szerettem volna kifejezni, hogy a világban az európai integráción kívül számos egyéb integrációs törekvés is létezik. Ausztráliához a térségbeli APEC és ASEM áll a legközelebb. Ezen tömörülések nincsenek az integráció olyan magas szintjén, mint az Európai Unió, azonban a fejlődő országok gyors gazdasági növekedése előirányozhat egy szabadkereskedelmi együttműködésnél magasabb integrációs fokot is. Továbbá azáltal, hogy Európa és Ázsia szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolódásokat az ASEM keretein belül, Ausztrália számára is újabb lehetőségek nyílhatnak meg abban az európai együttműködésben, amely mára széles területeken sikeresen működik. Az együttműködés egyik fontos aspektusa a borkereskedelem és az ehhez kapcsolódó Borkereskedelemi Egyezmény. Mindkét fél részéről kölcsönösen érkezik nagy mennyiségű bor a másik piacaira, így elengedhetetlen, hogy egyik fél se állítson olyan kereskedelmi akadályokat a bor útjába, melyek az ausztrál-európai kapcsolatok rovására mennének. A bor kereskedelme magyar szempontból is igen fontos, hiszen számos híres borunk lelhető fel az ausztrál boltok polcain; tehát ránk is nagy felelősség hárul, ha az európai borok jó minőségéről és hírnevéről van szó. A legújabb keleti bővítés következtében Ausztrália jelentősége a magyar külkereskedelem szempontjából is felértékelődött. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a hazánkba települt számos ausztrál vállalat; főleg a szolgáltatás szektorban tevékenykedő, ügyes ötleteken és okos megoldásokon alapuló ausztrál cégek nyitnak Magyarország felé. Ausztráliában a szolgáltatás szektor teszi ki a nemzeti jövedelem 72%-át; a fennmaradó részén az ipar 25%-ban, a mezőgazdaság 3%-ban osztozik. Az utóbbi 10-15 évben Ausztráliában nagy lépésekben fejlődött az információs technológia és sorra nőttek ki a szoftverfejlesztő cégek.165 Mára jelentősek a biotechnológiai fejlesztések és orvostechnikai megoldások is. Főbb ausztrál befektetések Magyarországon: QBE-Atlasz Biztosító Rt., Sydney Apartment Hotel, 164 165
Forrás: ABS trade data on DFAT STARS database www.austrade.hu; 2004. november 23.; 15:20
105
Stanley Electric Hungary Kft. Jelentős ausztrál exportőrök a magyar piacon: A Cochlear LTD 1982 óta dolgozik a cohleáris implantátumok kutatásán és fejlesztésén; Az IFDT, az ausztrál borok legjelentősebb magyarországi importőre, felvonultatja a Rosemount borászat fehér és vörös borait Ausztrália különböző borvidékeiről; A Boral Timber vállalat fogalomként működik Ausztráliában az építőanyag-iparban, hazánkban eukaliptusz padlóival és faáruival van jelen; A Jurox állatgyógyszergyártó Magyarországon találta meg azt az üzleti partnert a Medicus Partner nevű cégben, akivel a térség nagy részében dolgozik. Igyekeznünk kell a két ország közötti kapcsolatokat elmélyíteni és még sokrétűbbé tenni, hogy a kedvező külkereskedelmi lehetőségeket számunkra a legelőnyösebben tudjuk kihasználni. A dolgozat témájának kiválasztásakor fontos szempontnak tartottam, hogy a téma aktuális legyen, valamint igyekeztem olyan területre koncentrálni, mely kevésbé felkapott, kevésbé kidolgozott. A dolgozat írása során „saját bőrömön” tapasztaltam, hogy az ausztrál/EU vonatkozású kérdésekben magyar nyelvű írásos dokumentum szinte egyáltalán nem áll rendelkezésre. A dolgozat megírásához szükséges források 99%-ához így csak az Interneten, főként ausztrál weboldalakon tudtam hozzáférni. Véleményem szerint nagy szükség lenne egy olyan átfogó, a kapcsolatok lényegét hitelesen és pontosan bemutató, oktató jellegű könyvre, amely az Ausztráliához hasonló, a köztudatban és ismereteinkben is a perifériára szoruló térségekkel foglalkozik. A kereskedelmi kapcsolatok útjába gördülő akadályok című fejezetből egyértelműen kiderül, hogy bár az EU/ausztrál külkereskedelmi kapcsolat fokozatosan bővül, a partnerség bizonyos kérdésekben nem felhőtlen: mindkét fél alkalmaz még a másikkal szemben vámokat és korlátozó intézkedéseket. Ausztrália leginkább a mezőgazdasági termékek exportjának útjában álló akadályokkal elégedetlen, és mindaddig folytatja harcát a WTO agrártárgyalásain, míg egy magasabb fokon liberalizált felvevőpiacot nem tud elérni. A WTO agrártárgyalásain felvetett kérdések és panaszok valóban megérnének egy nagyobb lélegzetvételű tanulmányt166, hiszen ilyen mélységben végképp nem található semmilyen magyar nyelvű forrás az ausztrál/EU kapcsolatokat bemutató dokumentációban. Ezzel is igazolhatom, hogy az EU/Ausztrália téma egyelőre koránt sincs kiaknázva, így igenis fontos lenne azon tengerentúli régiókkal részletesen foglalkozni, melyek a számok alapján nem mutatkoznak jelentékeny kereskedelmi partnernek. 166
Külső konzulensem, Fazekas Béla javaslata.
106
Mellékletek
1. számú melléklet ........................................................................................................ 108 2. számú melléklet ........................................................................................................ 109 3. számú melléklet ........................................................................................................ 110 4. számú melléklet ........................................................................................................ 111 5. számú melléklet ........................................................................................................ 112 6. számú melléklet ........................................................................................................ 114 7. számú melléklet ........................................................................................................ 115 8. számú melléklet ........................................................................................................ 117 9. számú melléklet ........................................................................................................ 119 10. számú melléklet ...................................................................................................... 121 11. számú melléklet ...................................................................................................... 123 12. számú melléklet ...................................................................................................... 124 13. számú melléklet ...................................................................................................... 125 14. számú melléklet ...................................................................................................... 126 15. számú melléklet ...................................................................................................... 127 16. számú melléklet ...................................................................................................... 129 17. számú melléklet ...................................................................................................... 131 18. számú melléklet ...................................................................................................... 132 19. számú melléklet ...................................................................................................... 135
107
1. számú melléklet Népesség (kor és nem szerinti megoszlása), 1983-2003167
Népességváltozás (korcsoportok szerint) 1983-2003168
167
Forrás: http://www.abs.gov.au/ausstats/
[email protected]/Lookup/B52C3903D894336DCA2568A9001393C1 168 Forrás: http://www.abs.gov.au/ausstats/
[email protected]/Lookup/B52C3903D894336DCA2568A9001393C1
108
2. számú melléklet A GERD részaránya szektoronként a kiemelt országokban (2000/012002/03)169 Üzleti Felsőoktatás Kormányzat Privát non-profit vállalkozások 2000-01 2002-03 2000-01 2002-03 2000-01 2002-03 2000-01 2002-03 Ausztrália
47.8
48.8
26.8
28.0
22.6
20.3
2.8
2.9
Kanada
59.8
(a)55.2
28.4
(a)32.8
11.5
(a)11.7
0.3
(a)0.2
Cseh Köztársaság
60.0
61.1
14.2
15.6
25.3
23.0
0.5
0.3
Finnország
70.9
69.9
17.8
19.2
10.6
10.4
0.7
0.6
Franciaország
62.5
(a)62.2
18.8
(a)19.5
17.3
(a)16.9
1.4
(a)1.4
Németország
(b)70.3
(b)69.3
(b)16.1
(b)16.9 (b)(c)13.6(b)(c)13.7
na
na
Izland
(b)56.4
(b)57.2
(b)16.2
(b)16.1
(b)25.5
(b)24.5
(b)1.9
(b)2.2
Japán
71.0
74.4
14.5
13.9
9.9
9.5
4.6
2.1
Korea(d)
74.0
74.9
11.3
10.4
13.3
13.4
1.4
1.3
Lengyelország
36.1
21.4
31.5
33.5
32.2
44.9
0.1
0.3
(b)27.8
(b)34.4
(b)37.5
(b)35.6
(b)23.9
(b)19.8
(b)10.8
(b)10.2
53.7
54.6
29.6
29.8
15.8
15.4
0.9
0.2
65.6
67.0
20.8
22.6
12.2
(b)8.9
1.5
1.5
75.2
(a)70.2
13.7
(a)15.9
(e)7.0
(a)(e)8.8
4.1
(a)5.1
Portugália Spanyolország Egyesült Királyság Egyesült Államok
(a) Provisional. (b) National estimate or projection adjusted, if necessary, by the Secretariat to meet OECD norms. (c) Includes other classes (d) Exluding R&D in social sciences and humanities. (e) Federal or central government only. na not available
169
Forrás: OECD Main Science and Technology Indicators 2004/1 (http://www.oecd.org/), ABS Research and Experimental Development, All Sector Summary, Australia (cat. no. 8112.0).
109
3. számú melléklet
A teljes ausztrál áruexport és áruimport (1997-2003)170
1997-98 1998-99 1999-2000 2000-01 2001-02 2002-03
Export
Import
A$m
A$m
Árukereskedelem egyenlege(a) A$m
87,768 85,991 97,286 119,539 121,108 115,442
90,684 97,611 110,078 118,317 119,649 133,131
-2,916 -11,620 -12,792 1,222 1,459 -17,689
(a) A – jel azt jelzi, hogy az import meghaladta az export értékét
A teljes ausztrál áruexport és áruimport(1997-2003)171
170 171
Forrás:www.abs.gov.au/ausstats; International Trade in Goods and Services, Australia (5368.0). Forrás:www.abs.gov.au/ausstats; International Trade in Goods and Services, Australia (5368.0).
110
4. számú melléklet A tíz legfontosabb ausztrál exporttermék (2001; 2002; 2003)172:
Coal: Szén Non-monetary gold: Nem-monetáris arany Iron ore: Vasérc Crude petroleum: Nyers petróleum Aluminium: Alumínium
A tíz legfontosabb ausztrál importtermék (2001; 2002; 2003)173:
Passanger motor vehicles: Személygépjárművek Crude petroleum: nyers petróleum Computers: Számítógépek Aircraft &parts: Repülőgépek- és alkatrészek Medicaments (incl. veterinary): Gyógyszerek (beleértve az állategészségügyet is) Telecommunications equipments: Telekommunikációs eszközök Non.monetary gold: Nem-monetáris arany Motor vehicles for transporting goods: Áruk szállítására szolgáló gépjárművek Refined petroleum: Finomított petróleum Motor vehicle parts: Gépjármű alkatrészek
172 173
Forrás: A DFAT STARS adatbázisa alapján készített ABS adatok Forrás: A DFAT STARS adatbázisa alapján készített ABS adatok
111
5. számú melléklet Ausztrália áruexportja országonként és régiónként; 2003/04 (millió AUD)174
174
Forrás: ABS trade data on DFAT STARS database
112
Ausztrália áruimportja országonként és régiónként; 2003/04 (millió AUD)175
175
Forrás: ABS trade data on DFAT STARS database
113
6. számú melléklet Ausztrália szolgáltatáskereskedelme az APEC-kel (1993-2003)176 Export (milliárd $)
Import (milliárd $)
Egyenleg (milliárd $)
Az teljes szolgáltatáskereskedelemb ől való részesedés (%)
1993-94
12
11
2
59
1994-95
14
12
2
60
1995-96
16
13
3
61
1996-97
16
13
3
61
1997-98
16
14
2
59
1998-99
16
15
1
58
1999-00
18
17
1
60
2000-01
21
19
2
61
2001-02
20
19
1
60
2002-03
20
19
1
59
Ausztrália árukereskedelme az APEC-kel (1993-2003)177 Export (milliárd $)
Import (milliárd $)
Egyenleg (milliárd $)
Az teljes árukereskedelemből való részesedés (%)
1993-94
50
45
4
73
1994-95
53
51
2
73
1995-96
58
53
5
72
1996-97
60
53
7
71
1997-98
64
62
2
71
1998-99
61
68
–7
70
1999-00
71
78
-6
72
2000-01
87
83
4
72
2001-02
88
83
4
71
2002-03
93
92
-8
70
176 177
Forrás: www.dfat.gov.au/apec Forrás: www.dfat.gov.au/apec
114
7. számú melléklet 1. számú grafikon: Az Ausztráliába beáramló külföldi tőkeberuházások nagysága (2003. december 31.)178
2. számú grafikon: A külföldre irányuló ausztrál tőkeberuházások nagysága (2003. december 31.)179
178 179
Forrás: http://www.abs.gov.au/ausstats; 2004. november 25.; 17:35 Forrás: http://www.abs.gov.au/ausstats; 2004. november 25.; 17:35
115
3. számú grafikon: Ausztráliában eszközölt külföldi tőkebefektetések (pénzügyi tranzakciók), 2003.180
4. számú grafikon: A külföldre irányuló ausztrál tőkeberuházások; tranzakciók (2003)181
180 181
Forrás: http://www.abs.gov.au/ausstats; 2004. november 25.; 17:35 Forrás: http://www.abs.gov.au/ausstats; 2004. november 25.; 17:35
116
8. számú melléklet Ausztráliába be- és kiáramló FDI182 19921998 1999 1997 Beáramló FDI (millió A$) 6797 6015 2924 Kiáramló FDI (millió A$) 4477 3352 -688
2000
2001
2002
2003
13071
4006
13978
7900
829
12228
7576
15108
2000
2002
2003
108687
121915
174240
98781
89673
117091
1995
2000
2001
FDI állomány 1980 1985 1990 1995 Beáramlott FDI állomány (millió A$) 13173 25049 73644 95878 Kiáramlott FDI állomány(millió A$) 2260 6653 30507 52768 A szolgáltatási szektorba be- és kiáramló FDI 1990199520001994 1999 2002 Beáramló FDI (millió A$) 1560 3627 3154 Kiáramló FDI(millió A$) 1363 1302 3996
2001 3115 5112
Állomány (millió A$) 49067 55982 Állomány (millió A$) 18780 29076
47816 29696
A szolgáltatási szektor részesedése az FDI-ből 1990199520001994 1999 2002 Összes beáramló FDI %-a 31,1 52,3 36,2 Összes kiáramló FDI %-a 40,7 33,5 65,7
182
2001 -70,7 44,0
1995
2000
Állomány %-a 47,1 51,2 Állomány %-a 35,4 34,9
2001 44,9 32,5
Forrás: www.unctad.org/fdistatistics
117
Rangsor a beáramló FDI teljesítmény index alapján; 2001-2003183
183
Forrás: www.unctad.org/fdistatistics
118
9. számú melléklet Nemzetközi turisták érkezése régiónként (2003)184
Észak-Európa
47,1
Változás (%) 2002-höz képest 1.5%
Nyugat-Európa
139,1
-1.4%
20.0%
Közép-Kelet-Európa
68,3
4.7%
9.8%
Dél-Európa
147,0
0.0%
21.2%
Európa összesen
401,5
0.4%
57.8%
Északkelet-Ázsia
67,2
-8.8%
9.7%
Délkelet-Ázsia
35,7
-15.4%
5.1%
Óceánia
9,4
-1.9%
1.4%
Dél-Ázsia
6,8
16.5%
1.0%
119,1
-9.3%
17.2%
Észak-Amerika
76,1
-6.7%
11.0%
Amerika egyéb részei
36,4
9.3%
5.2%
Amerika összesen
112,4
-2.1%
16.2%
Afrika
30,5
4.9%
4.4%
Közel-kelet
30,4
10.3%
4.4%
A világ összesen
694,0
-1.2%
100.0%
Régió
Érkezések száma (millió)
Ázsiai-csendes-óceáni
Részesedés (%) a világ összes turista-érkezésből 6.8%
térség összesen
A turisták a következő célból érkeztek Ausztráliába185 (2003): Vakáció Barátok/rokonok meglátogatása Üzleti út/konferencia Oktatás Munkavállalás Egyéb okból
184 185
2,440,600 932,200 590,000 225,600 83,900 473,500
51.4% 19.6% 12.4% 4.8% 1.8% 10.0%
Forrás: World Tourism Organization Forrás: Australian Bureau of Statistics
119
Ausztrália 10 legfontosabb piaca a turizmus szempontjából (2003)186: Ország 1.Új-Zéland 2.Egyesült Királyság 3.Japán 4.Egyesült Államok 5.Szingapúr 6.Korea 7.Kína 8.Malayzia 9.Németország 10.Hong Kong
Látogatók száma 839,100 672,800 627,700 422,100 253,400 207,300 176,100 155,600 137,900 129,300
Változás (%) az előző évhez képest 6.2% 4.7% -12.3% -2.9% -11.7% 9.3% -7.3% -2.1% 2.3% -14.3%
Előrejelzés 2004-2013187:
186 187
Forrás: Australian Bureau of Statistics Forrás: www.abs.gov.au; ing Council
120
10. számú melléklet EU/Ausztrália együttműködése az FP5-ben188 Program területe
Program neve
EESD
AISUWRS
EESD
CARE-S
EESD
CRYOSTAT
EESD EESD
CYBERMOVE FIRE STAR
EESD
MOPHET
EESD
PLUS
EESD EESD
RECOPOL TACOSINFRASTRUCTURE Euratom ADVANCE Growth
LIFETIME
Growth
NITE-CRIME
Growth
QUME
Growth
TANGO
Growth Human
U/S Ther. Calibration FARADAY
Human
RadioNet
INCO II
CROPPRO
INCO II
E+
INCO II
FEAST
INCO II
SONGLINES
IST
COFURN
IST
CORONET
Potential Potential
188
Vállalat
A project teljes költségvetése € 2.67 mn
CSIRO Manufacturing and Infrastructure Technology CSIRO Manufacturing and Infrastructure Technology CSIRO Atmospheric Research Griffith University University of New South Wales University of New South Wales Massey University (New Zealand) CSIRO CSIRO Atmospheric Research Australian National University CSIRO Manufacturing and Infrastructure Technology Curtin University of Technology CSIRO Manufacturing Science and Technology Cooperative Research Centre for mn Advanced Composite Structures Ltd CSIRO CSIRO Australia Telescope National Facility CSIRO Australia Telescope National Facility The Horticulture and Food Research Institute of New Zealand Ltd Zernike Australia Pty Ltd Delegation de l'Alliance Francaise Murdoch University University of Melbourne University of New
€ 4.60 mn € 3.04 mn € 3.81 mn € 2.86 mn € 2.59 mn € 2.10 mn € 3.44 mn € 2.13 mn € 1.07 mn € 1.26 mn € 1.76 mn € 4.65 mn €
84.62
€ 2.21 mn € 3.08 mn € 1.02 mn € 1.61 mn € 0.39 mn € 0.25 mn € 0.91 mn € 0.83 mn € 3.77 mn
Forrás: www.ecdel.org.au/scienceandtech/index.html
121
IST IST IST IST IST IST IST QoL QoL QoL QoL QoL QoL QoL QoL QoL QoL QoL
South Wales Edith Cowan University INTERFACE Curtin University of Technology KDNET University of Queensland MOBIlearn education.au Ltd OOSPICE Griffith University QuICoV Australian National University QUPRODIS Macquarie University Alpha-1 International University of Reg. Otago New Zealand BACANOVA University of Tasmania Cancer Risk Biomarkers CSIRO Health Sciences and Nutrition DEPROHEALTH University of New South Wales EMBCORE University of Sydney EPI-HPV-UV-CA Queensland Institute of Medical Research EU and Microfunction University of New South Wales EUROCJD University of Melbourne KARNAL BUNT NSW Dept of RISKS Agriculture PRIONET University of Melbourne WHOQOL-OLD University of Melbourne EMERGENCE
€ 2.48 mn € 3.51 mn € 0.90 mn € 7.48 mn € 1.71 mn € 2.15 mn € 0.26 mn € 0.26 mn € 1.48 mn € 1.61 mn € 1.40 mn € 4.54 mn € 1.74 mn € 2.24 mn € 0.39 mn € 2.22 mn € 0.05 mn € 1.93 mn
122
11. számú melléklet Az FP6 által lefedett prioritások189 A közösségi kutatás fókuszálása és integrálása
Érték (milliárd €)
Life Sciences Genomics és Biotechnológia az egészségért
2.255
Információs Társadalom
3.625
Nanotechnológia
és
nanotudomány,
tudásalapú
1.300
multifunkcionális anyagok és új gyártási eljárások és eszközök Aeronautika és űrkutatás
1.075
Élelmiszerminőség és –biztonság
685
Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztéma
2.120
Az állampolgárok és a kormányzás a tudásalapú társadalomban
225
A kutatás szélesebb területeit lefedő speciáli tevékenységek
1.300
A Közös Kutató Központ (Joint Research Centre) nem
760
nukleáris tevékenysége Összesen
13.345
Az Európai Kutatási Terület (ERA) strukturálása Kutatás és innováció
290
Humán erőforrás és mobilitás
1.580
Kutatási infrastruktúrák
655
Tudomány és társadalom
80
Összesen
2.650
Az
Európai
Kutatási
Terület
(ERA)
alapjainak
megerősítése A tevékenységek koordinációjának elősegítése
270
A kutatási és innovációs politikák koherens fejlesztése
50
Összesen
320
Az Euratom prioritásai Szabályozott thermonukleáris fúzió
750
A radioaktív hulladákok kezelése
90
Sugárzásvédelem
50
Egyéb tevékenységek a nukleáris technológiák és biztonság
50
A Közös Kutató Központ (Joint Research Centre) nukleáris
290
területén tevékenysége Összesen
189
1.230
Forrás: www.ecdel.org.au/scienceandtech/index.html
123
12. számú melléklet Az EU és Ausztrália, mint világexportőrök (1999-2003)190 EURÓPAI UNIÓ
1999 2000 2001 2002 2003 2003 szept. okt. nov. dec. 2004 jan. febr. márc.
Érték (milliárd €) 698,4 857,8 895,8 903,6 881,6
% (kivéve EU25 belső kereskedelme) 19,1 17,7 18,8 19,2 19,4
AUSZTRÁLIA Érték (milliárd €) 50,4 65,6 67,7 66,2 60,5
% (kivéve EU25 belső kereskedelme) 1,4 1,4 1,4 1,4 1,3
VILÁG ÖSSZESEN (kivéve EU25 belső kereskedelme) Érték (milliárd €) 3608,3 4849,2 4770,6 4692,2 4543,8
76,5
5,1
398,8
83,2 73,4 76,5
5,2 5,2 5,3
408,9 384,3 387,5
66,1
4,4
342,4
71,3 84,1
4,2 5,2
346,3 403,7
% (kivéve EU25 belső kereskedelme) 100 100 100 100 100
Az EU és Ausztrália, mint világimportőrök (1999-2003)191 EURÓPAI UNIÓ
1999 2000 2001 2002 2003 2003 szept. okt. nov. dec. 2004 jan. febr. márc.
Érték (milliárd €) 746,6 996,0 983,7 942,6 937,6
190 191
% (kivéve EU25 belső kereskedelme) 19,6 19,3 19,2 18,9 19,1
AUSZTRÁLIA Érték (milliárd €) 65,7 78,2 72,7 78,8 80,3
% (kivéve EU25 belső kereskedelme) 1,7 1,5 1,4 1,6 1,6
VILÁG ÖSSZESEN (kivéve EU25 belső kereskedelme) Érték % (kivéve EU25 (milliárd belső €) kereskedelme) 3805,3 100 5157,6 100 5112,2 100 4996,5 100 4917,2 100
80,3
7,3
431,9
85,7 78,8 78,2
7,6 6,7 7,1
442,8 415,1 414,4
78,2
6,4
383,3
75,3 85,6
6,2 7,0
384,9 453,3
Forrás: http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal; EXTRA-INTRA-EU-TRADE;2004. 08/09. Forrás: http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal; EXTRA-INTRA-EU-TRADE;2004. 08/09.
124
13. számú melléklet Ausztrália teljes áruexportja és áruimportja az EU-val, kiemelt EU tagállamokkal (2001/02-2002/03)192 Export
2001-02 $m Belgium-Luxemburg Dánia Finnország Franciaország Németország Olaszország Hollandia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság APEC ASEAN EU OECD
192
862 108 392 1,343 1,349 2,165 1,522 792 220 5,199 87,452 14,807 14,486 69,882
Import
2002-03 $m 839 125 441 1,171 1,579 1,861 1,364 668 211 7,236 82,998 13,850 15,841 68,323
2001-02 $m 876 671 727 2,691 6,732 3,410 1,094 761 1,625 6,219 83,816 17,634 27,122 78,154
Külkereskedelmi egyenleg 2002-03 $m 1,153 770 680 3,781 7,953 4,149 1,283 1,047 1,810 5,770 92,247 20,722 31,400 84,752
2002-03 $m -314 -645 -239 -2,610 -6,374 -2,288 81 -379 -1,599 1,466 -9,249 -6,872 -15,559 -16,429
Forrás: www.abs.gov.au/ausstats; 2004. november 20.; 10:05
125
14. számú melléklet Ausztrália áruexportja az Európai Unióba (széles termékcsoportok szerint)193
Primary products: nyersanyagok STMs: félkész ipari áruk ETMs: készáruk Other: egyéb (beleértve az aranyat is)
Ausztrália áruimportja az Európai Unióból (széles termékcsoportok szerint)194
Primary products: nyersanyagok STMs: félkész ipari áruk ETMs: készáruk Other: egyéb (beleértve az aranyat is)
193
Forrás: ABS data on the DFAT STARS database (a DFAT STARS adatbázisán alapuló ABS adatok alapján) 194 Forrás: ABS data on the DFAT STARS database (a DFAT STARS adatbázisán alapuló ABS adatok alapján)
126
15. számú melléklet Ausztrália kereskedelme és a külföldi tőkeberuházások alakulása az EU-val (2003)195
195
Forrás: www.dfat.gov.au/publications/statistics; Market Information and Analysis Section; Department of Foreign Affairs and Trade; August 2004
127
Az EU25 árukereskedelme Ausztráliával;1999; 2001;2003 (milliárd Euro)196
196
Forrás: http://epp.eurostat.cec.eu.int; 2004. november 23.; 11:20
128
16. számú melléklet Az Európai Unió külkereskedelme a főbb partnerekkel197
197
Forrás: http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal; INTRA-EXTRA-EU Trade; 2004. november 22.; 09:25
129
Kiemelt országok részesedése az EU, az USA és Japán külkereskedelméből, 2002. (milliard €)
130
17. számú melléklet
Ausztrália nemzetközi szolgáltatáskereskedelme az EU-val és kiemelt EU tagállamokkal (2003)198 EXPORT Ország
Belgium és Luxemburg Franciaország Németország Görögország Írország Olaszország Svédország Egyesült Királyság APEC ASEAN EU OECD Összesen
198
IMPORT
Szolgáltatáskereskedelem egyenlege
Teljes szolgáltatáskereskedelem
Szállítás
Utazás
Egyéb
Teljes szolgáltatáskereskedelem
Szállítás
Utazás
Egyéb
$m
$m
$m
$m
$m
$m
$m
$m
$m
112
149
n.a.
34
n.a.
-37
n.a.
-18
n.a.
-154
408
93
191
131
-561
n.a.
-316
n.a.
-336
787
232
480
75
-1,123
-721
-193
-209
-130
52
n.a.
18
34
-181
n.a.
-155
n.a.
74
389
n.a.
186
203
-315
n.a.
-168
n.a.
-231
219
53
153
n.a.
-450
n.a.
-406
n.a.
91
166
n.a.
146
n.a.
-75
n.a.
-35
-40
110
3,782
754
2,079
949
-3,672
-934
-1,546
-1,192
980
19,335
3,841
10,214
5,279
-18,354
-6,288
-5,842
-6,224
-57
4,758
981
2,76
1,017
-4,815
-2,739
-1,642
-434
-971
6,571
1,375
3,576
1,62
-7,542
-2,268
-3,19
-2,079
-647
18,671
3,993
9,422
5,256
-19,318
-5,401
-6,446
-7,471
-359
32,583
7,325
15,888
9,37
-32,943
-10,956
-11,242
-10,745
Forrás: www.abs.gov.au/ausstats; 2004. november 20.; 10:05
131
18. számú melléklet Ausztrália helye az Európai Unió külkereskedelmében (2001)199
Agricultural products: Mezőgazdasági termékek Energy: Energia Non agricultural raw materials: Nem mezőgazdasági nyersanyagok Office machi. and telec. equipment: Irodai és telekommunikációs berendezések Power generating machinery: Áramgeneráló berendezések Transport material: Szállítási eszközök Chemical products: Kémiai- és vegyszerek Textiles and clothing: Textíliák és anyagok Iron and steel: Vas és acél
199
Forrás: Eurostat (Comext)
132
Ausztrália részesedése az EU összkereskedelméből termékenként200 EU IMPORT
Energy: Energia Offic. machi. and telec.:Irodai gépek és telekommunikációs berendezések Transport equip.: Szállítási eszközök Textile and cloths: Textíliák és anyagok
EU EXPORT
200
Forrás: Eurostat (Comext)
133
Az EU15 szolgáltatáskereskedelme Ausztráliával; 2000-2002201 Ausztrália részesedése az EU15 szolgáltatáskereskedelméből; 2002
Az EU25 árukereskedelem Ausztráliával termékenként;2003 (milliárd Euro)
201
Forrás: http://epp.eurostat.cec.eu.int; 2004. november 22.; 11:20
134
19. számú melléklet
Tíz ok arra, hogy Ausztráliába fektessük be tőkénket202 1. Erős gazdasági mutatók •
Az ausztrál gazdaságot, immár az elmúlt 3 egymást követő évben a világ legrugalmasabb gazdaságává nyilvánították (Világ Versenyképességi Évkönyv 2004203).
•
Ausztrália erős gazdasági növekedési üteme (1997 óta évente átlagosan 3,7 százalék) meghaladta a legnagyobb OECD országokét, beleértve az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot és Japánt (OECD 2004).
•
Az OECD 3,8%-os növekedést jelzett elő 2004-re, és 3,5%-ost 2005-re Ausztrália számára. Ezzel összehasonlítva az átlagos OECD növekedési ütemet megállapíthatjuk, hogy ez az érték átlagosan 3,4, külön-külön pedig 3,3% (OECD 2004).
•
2003-ban a nettó ausztrál államadósság csupán a GDP 2,9%-a volt. Ezzel szemben az OECD országokra vonatkozó átlagos államadósság eléri a GDP 46%-át (Japán esetében ez 79, az USA esetében 46 és az Egyesült Királyságéban 34%) (OECD 2004).
2. Demokratikus és politikai stabilitás •
Az ázsiai-csendes-óceáni térségben, Ausztráliában a legkisebb a politikai instabilitás kockázata, illetve világviszonylatban a harmadik legkisebb (WCY 2004).
•
A kormánydöntések hatékony hatályba helyezése szempontjából Ausztrália a világ négy első országa között helyezkedik el (WCY 2004).
•
Ausztráliát a világ második országának nyilvánították aszerint, hogy a pártok milyen mértékben tesznek eleget a jelenkor gazdasági kihívásainak (WCY 2004).
202 203
www.investaustralia.gov.au World Competitiveness Yearbook [WCY] 2004
135
3. Magasan képzett és többnyelvű munkaerő •
A pénzügyi szakértelem elérhetőségének szempontjából Ausztrália az ázsiaicsendes-óceáni térségben az első helyen áll (WCY 2004).
•
Ausztrália nagyon jó pozícióban van az Információs Technológia (IT), a jól képzett mérnökök illetve a kutatási és fejlesztési szakemberek hozzáférésének szempontjából (WCY 2004).
•
Ausztrália rendelkezik a legnagyobb, több mint 200 nemzetiséget magába tömörítő, több nyelven beszélő munkaerő bázissal az ázsiai-csendes-óceáni régióban. A 20 milliós ausztrál társadalomból több mint 3 millióan beszélnek otthon egy második nyelvet az angolon kívül (Ausztrál Statisztikai Hivatal (ABS) 2003204).
•
Ausztrália oktatási rendszere ott van a világ 3 legjobbika között, azon szempontból,
hogy
mennyire
felel
meg
a
versenyképes
gazdaság
szükségleteinek (WCY 2004). 4. Növekvő pénzügyi szolgáltatási szektor •
Ausztrália irányított beruházási tőkekészlete205 547 milliárd USD; ezzel a negyedik helyet foglalja el a világon (FEFSI).
•
Ausztrália pozíciója az ázsiai időzónában, mint fő tőkepiaci központ, folyamatosan erősödik. A tőzsdén kívüli206 és a tőzsdei pénzügyi piacokon207 lebonyolított forgalom elérte az 56 billió AUD-t 2003. júniusig; ez az előző év ugyanezen periódusához viszonyítva 12%-os növekedést jelent.
•
Ausztrália vonzó célpont a magán részvény tőke208 szempotjából: a régióba befektetett magán részvények 27%-a Ausztráliába áramlik be (Thompson Venture Economics 2004).
•
Az ausztrál pénzügyi szektor 348.000 embert alkalmaz, ami nagyobb, mint Szingapúr és Hong Kong által alkalmazott pénzügyi munkaerő együttesen.
•
Az Axiss Australia, az Invest Australia egyik részlege arra specializálódott, hogy információval szolgáljon az ausztrál pénzügyi szektorral kapcsolatban.
204
Australian Bureau of Statistics [ABS] 2003 pool of investment fund assets under management 206 over-thecounter (OTC) 207 exchange traded financial markets 208 private equity funds 205
136
Az Axiss célja, hogy Ausztráliát az ázsiai időzónában, globális pénzügyi szolgáltatási központként pozícionálja. 5. Kifinomult infrastruktúra •
Ausztrália tengeralatti kábelek209 és szatellitek szélesen kiépített hálózatával kapcsolódik a világ többi kontinenséhez, hogy folyamatos és versenyképes árú kapcsolatot tudjon biztosítani a világgazdaság és saját gazdasága számára.
•
Az ázsiai-csendes-óceáni régióban az ausztrál telekommunikációs és IT piac számít a harmadik legnagyobb ilyen jellegű piacnak; világviszonylatban ugyanebből a szempontból a 10. helyen áll (World Information Technology and Services Alliance 2002).
•
A gyors technológiai alkalmazkodásnak és a gyors B2B (business-to-business) növekedésnek köszönhetően, Ausztráliát a harmadik helyre sorolják az ázsiaicsendes-óceáni
régióban,
az
„e-business-re
való
felkészültség210”
szempontjából (Economic Intelligence Unit-EIU 2004). •
A nemzetközi üzleti szféra az 5. helyre állított Ausztráliát a világ országai közül, a légi szállítást illetően ezzel megelőzi Kanadát, az Egyesült Királyságot és Japánt (WCY 2004).
6. Innovatív kultúra kiváló K+F infrastruktúrával211 •
Ausztrália kormánya elhivatott egy világszínvonalú innovatív kultúra, illetve a kutatási és fejlesztési infrastruktúra kialakítása iránt. Erre a célra létrehozott egy 8,4 milliárd AUD-os innovációs stratégiát (Szövetségi Költségvetés 200405, 2004. május212).
•
Ausztrália megelőzi a legfőbb OECD országokat (beleértve az USA-t, Japánt, Németországot és az Egyesült Királyságot) a K+F-re költött kiadások (a GDP százalékában) tekintetében (ABS 2002).
•
Ausztráliát a hat legfejlettebb gazdaságok közé sorolják; miközben az ázsiaicsendes-óceáni térségben a második legfejlettebnek Japán utánm, a hosszú távú gazdasági fejlődés alapján (WCY 2004).
209
submarine fibre optic cables e-business readiness 211 K+F; kutatási és fejlesztési infrastruktúra: R&D infrastructure 212 (Federal Budget 2004-05, May 2004). 210
137
•
Ausztrália kialakított egy erős programot az Együttműködési Kutatási Központ213 keretében, amely egyesíti az ipari szektorok széles területén tett kutatási erőfeszítéseit az állami és magánszektorok több mint 71 kutatási központjának.
7. Költséghatékony célpont214 •
Ausztrália az iparosodott világ egyik legalacsonyabb költségű üzleti célpontja (KPMG 2004).
•
Az elsőosztályú irodák bérleti költségei költségei215 Sydney-ben kb. 74%-kal alacsonyabb, mint Londonban, 61%-kal alacsonyabb a tokiói és 12%-kal alacsonyabb a new york-i áraknál (CB Richard Ellis, August 2004).
•
A csúcsidőben folytatott telefonhívások ára216 Ausztráliából az USA-ba olcsóbb, mint az Egyesült Királyságból, Japánból, Kínából, Indiából, Szingapúrból vagy Hong Kongból (WCY 2004).
•
Az ipari (üzleti) ügyfelek részéről fizetendő elektromos áram költségek az 5. legalacsonyabbak a világon: mindössze 0,036 USD/kW/h.
•
A
vezető
beosztásban
lévők
jutalmazási
szintje
jóval
alacsonyabb
Ausztráliában, mint az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Hong Kongban vagy Szingapúrban (WCY 2004). 8. Nyílt és hatékony szabályozó környezet •
A világon Ausztráliában a legkönnyebb új céget alapítani, mivel a szabályozási (pl. cégbejegyzés) eljárás mindössze 2 napig tart (World Bank 2004).
•
A szabványokra és a másolási jogra vonatkozó törvények értelmében, Ausztrália modern és hatékony rendszert épített ki a szellemi tulajdon védelmére, és ezzel az ázsiai-csendes-óceáni régióban az első helyet foglalja el (WCY 2004).
213
Cooperative Research Centre (CRC) Cost competitive location 215 cost of prime office space 216 cost of peak hour telephone calls 214
138
•
Az ázsiai-csendes-óceáni térségben Ausztrália a második helyen áll a kormánypolitika átláthatóságának szempontjából; az üzleti tervezhetőség szempontjából előreláthatóságot és biztonságot biztosít (WCY 2004).
9. Stratégiai előny az időzónában •
Ausztrália egyedülálló földrajzi és időzóna-beli előnyei, az Ázsiával kialakított kulturális kapcsolata, valamint az amerikai/európai üzleti kapcsolódása hozzájárul üzleti híd szerepéhez Ázsia tekintetében.
•
Az ázsiai vállalatok számára az ausztrál piac jelenti a legjobb ugródeszkát, ha be akarnak törni az európai és amerikai piacokra.
•
Ausztrália földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy profitáljanak a „kövesd-a-napot” működési elvből217.
•
Sydney-i idő szerint délelőtt 9 órakor San Francisco-ban délután 16 óra van; déli 12 órakor (Sydney) reggel 9 óra van Shanghaiban; és amikor a sydney-i üzletemberek órája 16 órát mutat, Frankfurtban reggel 8 óra van.
10. Kiváló életminőség és a külföldi tőke üdvözlése •
Ausztrália elsőszámú célpontja a saját hazájából kivándorolt, és itt állást és lakást kereső munkaerőnek a világon (EIU 2004).
•
Ausztráliában a megélhetőség költsége218 a fejlett világban a harmadik legalacsonyabb (WCY 2004).
•
Az Ausztráliába beáramló külföldi tőke nagy része nem igényel jóváhagyást. Ha mégis szükséges az engedély, abban az esetben a kérelmek többségét elfogadja a Foreign Investment Review Board.
•
Az Invest Australia – az Ausztráliába beáramló külföldi tőke vonzására kialakított ügynökség – ingyenes és teljesen titkos szolgáltatást vállal, hogy segítse a külföldi beruházókat döntéseik meghozatalában.
217 218
’follow-the-sun’ operations. Cost of living
139
Ábra- és táblázatjegyzék Ábrajegyzék Ábra 1.:A népesség átlagos életkora (államok szerint) 1983-2003
8
Ábra 2.: A munkanélküliségi ráta és a hosszú távú munkanélküliségi ráta
18
Ábra 3.: A foglalkoztatási ráta alakulása (1980-2004)
19
Ábra 4.: Az import értéke a GDP arányában
24
Ábra 5.: Az EU15 és Ausztrália közötti külföldi tőkeberuházások alakulása (20002002)
102
Táblázatjegyzék Táblázat 1.: Ausztrália főkormányzói (1989-)
11
Táblázat 2.: A GERD mutató szektoronkénti megoszlása (2000/01-2002/03)
14
Táblázat 3.: Ausztrália gazdasági mutatói (1999-2004)
17
Táblázat 4.: Az Ausztráliába érkező nemzetközi látogatók évenkénti bontásban (1997-2003)
40
Táblázat 5.: Nemzetközi ausztrál turizmus (1997-2003)
41
Táblázat 6.: Ausztrália legfontosabb piacai a turizmus tekintetében (2012) – előrejelzés
43
Táblázat 7.: Az EU/Ausztrália közötti együttműködés helyzete
61
Táblázat 8.: Az FP6 költségvetése
63
Táblázat 9.: Az Innovation Access Program támogatása
64
Táblázat 10.: Ausztrália áru- és szolgáltatáskereskedelme az Európai Unióval (20022003)
77
Táblázat 11.: Ausztrália, az Európai Unióval folytatott szolgáltatáskereskedelme az egyéb kategóriában (millió AUD)
80
Táblázat 12.: Ausztrália és az Európai Unió közötti külföldi beruházások (20012002)
101
140
Irodalomjegyzék 1. Australia in brief; Images of Branch of the Australian Department of Foreign Affairs and Trade; 46th edition, 2003. 2. Australia delivering global financial services, Focus Publishing Pty Ltd, 2000. 3. Australian ingenuity – Manufacturing for the world, Focus Publishing Pty Ltd, 1999. 4. Balogh Ernő – Stébel Éva: Ausztrália – Tények és élmények. Vince Kiadó, Budapest, 2000. 5. Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése, KJK-KERSZÖV Kiadó, Budapest, 2002. 6. Egedy Gergely: XX. század… Ausztrália története. Aula Kiadó Kft, 2000. 7. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 1999. 8. Lonely Planet – Australia, 11. kiadás, Lonely Planet Publications Pty Ltd, 2002.
Department of Foreign Affairs and Trade http://www.dfat.gov.au/trade/australia_trade_policy.html; http://www.dfat.gov.au/geo/australia/aus_trading_world.html; http://www.dfat.gov.au/geo/european_union/jointdec.html http://www.dfat.gov.au/ani/chapter_1.html http://www.dfat.gov.au/publications/stats-pubs/eu_2003.pdf; http://www.dfat.gov.au/publications/statistics.html http://www.dfat.gov.au/ani/chapter_8.html http://www.dfat.gov.au/ip/ http://www.dfat.gov.au/trade/negotiations/wto_disputes.html http://www.dfat.gov.au/media/speeches/trade/1999/991129_wto_cairnsgroup.html http://www.dfat.gov.au/publications/exploding_the_myths.html http://www.dfat.gov.au/aib/trade_investment.html EU Commission’s Delegation to Australia http://www.delaus.cec.eu.int/eu_and_australia/KeyFacts_Oct2004.htm http://www.ecdel.org.au/eu_and_australia/index.htm http://www.ecdel.org.au/eu_and_australia/politics.htm http://www.ecdel.org.au/eu_and_australia/agreements_treaties.htm http://www.ecdel.org.au/eu_and_australia/agreements http://www.ecdel.org.au/scienceandtech/index.htm http://www.ecdel.org.au/education/education.doc
141
http://www.ecdel.org.au/education/pilot_project_release.htm http://www.ecdel.org.au/education/second_pilot_project.html http://www.ecdel.org.au/education/erasmus_mundus http://www.ecdel.org.au/MemberStates/trade_and_enlargement.doc EU On-line http://www.europa.eu.int/comm/external_relations http://www.europa.eu.int/comm/trade/issues/bilateral/countries/australia.html http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal http://www.europa.eu.int/comm/external_relations/asem/intro Statisztikai adatok http://www.oecd.org/statsportal http://www.abs.gov.au/ausstats/ http://www.unctad.org Egyéb http://www.cairnsgroup.org; http://www.cairnsgroup.org/media http://www.australianpolitics.com/parties/ http://www.apecsec.org.sg/apec/about_apec http://www.apecsec.org.sg/apec/member_economies http://www.iias.nl/asem http://www.foreigninvestment.cl http://www.austrade.gov.au http://www.investaustralia.hyperlink.net.au
142
