Az egészségügyi és a szociális ellátórendszer intézményi kapcsolatrendszere

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

Az egészségügyi és a szociális ellátórendszer intézményi kapcsolatrendszere Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő 2013. december 5. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról • A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. • A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

Az egészségügyi ellátások rendszerét az 1997. évi CLIV törvény szabályozza. Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését. Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet.


.

Szociális alapszolgáltatások • a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás • az étkeztetés, • a házi segítségnyújtás, • a családsegítés, • a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, • a közösségi ellátások, • a támogató szolgáltatás, • az utcai szociális munka, • a nappali ellátás TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.


.

• A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjólétigyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen • az otthonápolási szolgálattal, • a pártfogó felügyelői szolgálattal, • fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, • pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni


.

• Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Az ellátás tartalmát a 94/C. § szerinti megállapodás határozza meg. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény • • • • •

az idősek otthona a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, a hajléktalanok otthona.


.

Az idősek otthonában • gondozási szükséglettel rendelkező, de gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.

rendszeres fekvőbetegrá irányadó öregségi

• Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. •

Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.


.

• Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. • Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. •

Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről


.

• A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. • Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában.

• A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.


.

A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. • • • • •

Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége időskori vagy egyéb szellemi leépülés, súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar, szenvedélybetegség, csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára.


.

• A pszichiátriai betegek otthonába történő felvételhez a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve - amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesül - a fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének - az intézménybe történő felvételt megelőző - három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.


.

Amennyiben az ellátást igénybe vevőnek egészségi állapota miatt sürgősségi gyógykezelésre van szüksége [1997. évi CLIV. tv. 196. § b) pont, 199. §], úgy az intézmény orvosa az arra illetékes egészségügyi szolgáltatónál kezdeményezi az ellátott pszichiátriai egészségügyi ellátását.


.

A szenvedélybetegek otthonában • annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.


.

A szenvedélybetegek otthonába történő elhelyezéshez: - a területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó addiktológusának, - ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának intézménybe történő felvételt megelőző -, három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.


.

A hajléktalanok otthonában - olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.


.

Rehabilitációs intézmények

• A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény • a) a pszichiátriai betegek, • b) a szenvedélybetegek, • c) a fogyatékos személyek, • d) a hajléktalan személyek részére. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

Pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód.


.

Támogatott lakhatás A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja • • • •

a) a lakhatási szolgáltatást, b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén:

• • • •

az étkezést, az ápolás-gondozást, a fejlesztést, a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat


.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények •

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.

• Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható


.

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: • a) időskorúak gondozóháza; • b) fogyatékos személyek gondozóháza; • c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; • d) szenvedélybetegek átmeneti otthona; • e) éjjeli menedékhely; • f) hajléktalan személyek átmeneti szállása


.

Lakóotthonok • A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.


.

Egészségügyi ellátás 50. § (1) A bentlakásos intézmény - a lakóotthon kivételével - biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását. • • • • • • •

(2) Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, orvosi ellátásáról a 2. számú melléklet szerinti óraszámban, szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen a személyi higiéné biztosításáról, a gyógyszerezésről, az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról,


.

Egészségügyi ellátás: • • • •

szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásáról, kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, meghatározott gyógyszerellátásáról, gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról.


.

Valamennyi ellátotti csoport tagja kapcsolatba kerülkerülhet az egészségügyi ellátó rendszerrel! A cél az amúgy is hátrányos szociális helyzetet fokozó egészségi állapotukban romló ellátottak fokozott védelme.


.

Egészségügyi ellátás • Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. • Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét.


.

Betegek jogai:

A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon: • a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, • b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, • c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,

• • • • • •

d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, h) a további ellátásokról, valamint i) a javasolt életmódról.


.

Az egészségügyi ellátások rendszere nemcsak az egészségügyi szolgáltatások biztosítását jelenti, hanem a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló ellátásokat is tartalmazza. - Fertőző betegségek megelőzése, védőoltások igénybevétele. - Szűrővizsgálatok


.

Idős ellátottak – demencia

A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely kihat a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre és az érzelmekre. A demencia tünetei • Memóriazavar • Nehézségek a mindennapi tevékenységekben • A nyelvi kifejezőkészség zavarai • Időbeli és térbeli tájékozódási zavar • Hibás vagy csökkent ítélőképesség • A figyelem hanyatlása • Tárgyak rossz helyre tétele • Hangulati, vagy viselkedésbeli változás • Személyiségváltozás • A kezdeményezőkészség elvesztése


.

Demens beteg az egészségügyi rendszerben: Alapellátás, járóbeteg ellátás, szakellátás: - Korai felismerés - Tájékoztatás (beteg, hozzátartozó) - Megfelelő kezelés


.

1. Védett környezet, a biztonságos, stabil körülmények megteremtése. Olyan környezet kialakítására kell törekedni, ahol lehetősége van a betegnek az intézményen belüli mozgásra, a szabad levegőn tartózkodásra, a tájékozódást, a biztonságát segítő segédeszközök használatára. A demens beteget a környezete csak annyiban korlátozza függetlenségében, amennyire az állapotából adódóan szükséges.


.

2. A folyamatos orvosi ellátás, a szűrővizsgálatok, a korrekt gyógykezelés biztosítása. „A betegtől érdemi információ nem nyerhető”

3. A gondozás és ápolás jelentősége A demens beteg elveszítheti annak a képességét, hogy a hideget, a meleget érzékelje és szóljon ha fázik, vagy melege van. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

A demens beteg elfeledkezhet az evésről. Az is előfordul, hogy többet eszik, mint amennyire a szervezetének szüksége van. Rendszeres élelmiszer és folyadékbevitel ellenőrzése! A demens beteg összekeverheti a nappalt az éjszakával. Az elkóborlás, a járkálás szintén jellemző a demens betegekre. A nyelvi kifejezés zavara. A demencia egyik korai jele. Személyi higiénia, testi gondozás.


.

4. A tájékoztatás, információnyújtás jelentősége. A tájékoztatás legyen egyértelmű, világos, legyen figyelemmel a tájékoztatott életkorára, iskolázottságára, lelkiállapotára.

A demens betegek esetében különösen fontos a tájékoztatás módja és annak igény szerinti többszöri megismétlése.


.

5. A panaszok kiviszgálása, az egyenlő bánásmód. A demencia tünetei képtelenné teszik az egyént, hogy felismerje az Őt ért jogsérelmeket, illetve nem biztos, hogy meg tudja fogalmazni panaszát. 6. Vagyontárgyak, személyes tárgyak, értékek. A demencia tünetei sajnos kiszolgáltatottá teszik az egyént.


.

Virginia Bell (USA, orvos) dolgozta ki, és a betegek jogai alapján közelíti meg a gondozást. - Joguk van ismerni a diagnózisukat. - Joguk van a megfelelő és folyamatos orvosi ellátásra. - Joguk van tevékeny életet élni, ameddig csak lehet. - Fontos, hogy felnőttként, és ne gyerekként bánjanak velük. - Joguk van ahhoz, hogy kifejezett érzéseiket komolyan vegyék. - Ha lehetséges, pszichoszomatikus gyógyszerrel ne kezeljék őket. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

- Biztonságos, struktúrált és kiszámítható környezetben élhessenek. - Értelmes tevékenységgel foglalkozhasson minden nap. - Rendszeresen mehessenek szabad levegőre. - Szükségük van a fizikai kontaktusra ( az érintés fontossága ). - Olyan emberek vegyék körül, akik ismerik őket, ismerik életútjukat, beleértve vallási és kulturális tradícióikat. - Olyan személyek gondozzák őket, akik képzettek.


.

Egészségügyi ellátások: -

Alapellátás Járóbeteg szakellátás Fekvőbeteg szakellátás Ügyeleti ellátás Mentés Betegszállítás Ápolás


.

A szociális és egészségügyi ellátórendszer kapcsolata nagyon fontos a demens betegek ellátása kapcsán. A

kapcsolat alapja információnyújtás.

lehet

a

kölcsönös

segítség

Pszichiátriai betegek jogai- egészségügyi rendszerben is szabályozottak Korlátozó intézkedés szabályai


.

és

Fogyatékos személyek jogai -

akadálymentes környezet, információhoz való hozzáférés, képességek, készségek fejlesztése, önrendelkezés, társadalmi integráció) „Könnyen érthető” módszer Akadálymentesség hiánya


.

Hajléktalan személyek az egészségügy rendszerében Emberi méltóság tiszteletben tartása!

A szolgáltatás igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, mely korábbi életvitellel, előéletével kapcsolatos. - Szenvedélybetegek jogai (ellátottak adatainak, személyiségi jogainak védelme) TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Lőwné Szarka Judit Országos Betegjogi,Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ ellátottjogi képviselő [email protected] 06-20-4899-557 TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

Az egészségügyi és a szociális ellátórendszer intézményi kapcsolatrendszere

Recommend Documents