Az ötvenhatos elítéltek kapcsolatrendszere Kutatási dokumentáció
Kőrösi Zsuzsanna OTKA nyilvántartási szám: F 030686
1. A kutatás célja1 Kutatásunkkal arra vállalkoztunk, hogy az 1956-os Intézet Oral History Archívumában található életútinterjúk egy általunk meghatározott részét kapcsolathálózati (network) módszer segítségével feldolgozzuk. Célunk az volt, hogy a visszaemlékezések alapján rekonstruáljuk a kiválasztott interjúalanyok egyéni és az ezekből összeálló teljes kapcsolatrendszerét. A hazai történeti kutatásokban – tudomásunk szerint – még nincs példa a kapcsolathálózat-elemzési alkalmazására, s ennek több fontos – a módszertani alapállásból levezethető – oka is lehet. Egyrészt ritka a relácionális adatot szisztematikusan egy-egy időszakra kiterjedően megőrző forrás; másrészt az elemzés csak rendkívül nehéz munkával összerendezett adatbázison végezhető el sikerrel. Véleményünk szerint az OHA komoly lehetőséget nyújt a kapcsolathálózati kutatáshoz, mivel az életútinterjúkban sok szó esik a meginterjúvolt társadalmi kapcsolatairól, bár az eredmények magyarázó ereje itt sem garantálható, vagyis a visszaemlékezők kapcsolatmintázata nem feltétlen adja majd a történtek oksági magyarázatát. Tehát hangsúlyozni kívánjuk, hogy jelen kutatásunk szárnybontogatás, egy kísérlet a kapcsolathálózati módszer alkalmazására. Nem szabad elfeledni, hogy esetünkben személyes emlékekről van szó, vagyis minden megállapításunk csakis arra támaszkodhat, amit az emlékező az interjú során elmondott. A beszélgetések az interjúalanynak az adott pillanatban előhívott emlékeit rögzítik. Ezek kiegészítését, ellenőrzését, korrigálását, a történészi forráskritikát nem tekintjük feladatunknak. Nyilvánvaló, hogy senki sem képes minden kapcsolatára visszaemlékezni. Az emlékezet torzító, szelektáló jellemzőjén túl az, hogy ki kit és milyen összefüggésben említ, függ az interjúalany személyiségvonásaitól (extrovertált vagy introvertált, könnyen beszélő vagy sem stb.), életútja alakulásától, az interjú pillanatában érvényes intellektuális állapotától, beszédkészségétől, társadalmi helyzetétől, a kérdezőtől, attól, hogy mikor zajlott a beszélgetéssorozat és még számos más tényezőtől.
1
Albert Fruzsina – Dávid Beáta – Kőrösi Zsuzsanna: Az ötvenhatosok visszaemlékezéséből kirajzolódó kapcsolathálózati struktúra (részlet a TÁRKI adatbázisa számára).
2
2. Mintaválasztás és feldolgozás Kutatásunk alapvető jellemzője, hogy nem új adatfelvételre került sor, hanem korábban, más kutatásokhoz készült életútinterjúkat elemeztünk, vagyis kész adatbázisból, az OHA fő kutatási területét képező ötvenhatos életútinterjúkból kellett mintánkat kiválasztani. Két mintát alkottunk: a pilot study során a miskolci ötvenhatos események résztvevőivel készített életútinterjúkat dolgoztuk fel, és próbáltuk ki a networkelemzést. A huszonegy visszaemlékezésre épülő minta elemzése azt bizonyította, hogy érdemes kísérletezni az eredendően nem network-elemzés céljából felvett adatok kapcsolathálózati megközelítésével, hiszen már ekkor is értékelhető eredményeket kaptunk.2 Ezt követően fogtunk hozzá kutatásunk második fázisához, amikor is az összes olyan visszaemlékezést feldolgoztuk, amelyeknek alanyai Budapesten vettek részt a forradalomban, és őket tevékenységükért börtönbüntetéssel is sújtották. Ez a minta három szempontból is homogénnek mondható: az összes megkérdezett részt vett a forradalomban, ugyanabban a városban, Budapesten tevékenykedett, a forradalom után valamennyiüket letartóztatták, és mindannyian hosszabb-rövidebb időt töltöttek börtönben.3 Joggal feltételezhetjük tehát, hogy mindkét minta tagjai kapcsolatba kerültek egymással a forradalom és/vagy a börtön során (természetesen ez a két mintára külön értendő, és azokon belül sem mindenki mindenkivel), és ezekről a találkozásokról a visszaemlékezésükben beszéltek is. Ezeket az interjúalanyokat ugyanis elsősorban ötvenhatos szerepük okán keresték meg, és a visszaemlékezők teljes életútjuk felidézése során a forradalmat, annak az egyénre gyakorolt hatását – beleértve a másokkal való találkozásokat – járták körül a legrészletesebben. Fontos már itt megjegyezni, hogy mintánk semmiféleképpen sem nevezhető reprezentatívnak, hiszen maguk az interjúalanyok is bizonyos kritériumok, lehetőségek alapján választódtak ki, vagyis már megkeresésük is esetleges volt. Továbbá összehasonlításukat némiképp nehezíti, hogy az interjúk eltérő időpontokban készültek, különböző terjedelműek és narratívájuk is igen változatos. A minta kijelölése után a kutatás célját és a meglévő interjúkat figyelembe véve egy két részből álló kérdőívet készítettünk. A kérdőív egyik része a kapcsolathálózati adatokat összegzi, itt rögzítettük a megkérdezett összes felelevenített kapcsolatát: a névvel említett és a szövegkörnyezetből azonosítható személyeket. A megfigyelési egység mindig egy minimáltörténet, egy találkozás, hiszen az életút elmesélése során az emlékező a vele kapcsolatba került személyeket egy-egy rövidebb, hosszabb történetbe ágyazottan idézi fel. Azokat a személyeket kódoltuk, akikkel az emlékező valamilyen formában kapcsolatba került. Azt nem tekintettük kapcsolatnak, ha a megkérdezett valakiről hallott, de vele nem találkozott, vagy ha valamilyen vélekedést, másodkézből szerzett információt mondott el róla. (Természetesen csak azokat a kapcsolatokat tudtuk vizsgálni, amelyek szóba kerültek az interjú során.)
2
A pilot study eredményeiről lásd Albert Fruzsina–Dávid Beáta–Kőrösi Zsuzsanna: Kísérlet életútinterjúk kapcsolathálózati elemzésére. In Évkönyv 2000. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 2000, 1956-os Intézet, 323–337. o. 3 A feldolgozott életútinterjúk annotált listáját lásd az intlista.doc-ban.
3
A kérdőív ezen részében a következőket rögzítettük: az említett személyt, lehetőleg teljes névvel és – az azonosításuk megkönnyítése érdekében – a foglalkozással és/vagy a munkahellyel együtt. Feltüntetettük a történet idejét. Kezdetben a minél pontosabb meghatározásra törekedtünk, majd áttértünk egy egyszerűsített, idősíkok szerinti definiálásra. Az idősíkokat az elmúlt ötven év történelmi korszakhatáraihoz igazítva állapítottuk meg. Vagyis az első idősík az interjúalany születésétől a forradalom közvetlen előzményének tekintett Rajk-temetésig terjed, a második a forradalom leveréséig, november 4-ig tart. A harmadik a megtorlás szakaszát öleli fel az 1963-as úgynevezett nagy amnesztiáig, függetlenül attól, hogy az interjúalany mikor szabadult. A negyedik idősík az 1963 áprilisa és 1989. október 22-e közti időszakot fedi le, és az utolsó, az ötödik a rendszerváltozás óta eltelt éveket. Az idősíkok használata több szempontból is indokolt. Egyrészt az interjúalany igen ritkán tudja felidézni egy-egy találkozás pontos időpontját, azt többnyire más eseményekhez viszonyítva, nagyobb intervallumokban határozza meg, másrészt az összevonás a statisztikai elemzés érdekében mindenképpen szükséges. Az interjúalany és az említett személy közti relációt, kapcsolatot a következő lehetséges csoportokba4 soroltuk: 1. iskolai kapcsolat– iskolatárs, 2. iskolai kapcsolat–tanár, 3. munkahelyi kapcsolat–főnök, 4. munkahelyi kapcsolat–munkatárs, 5. munkahelyi kapcsolat–beosztott (a 4. és 6. esetében, ha egyértelműen kiderül a munkahelyi reláció, akkor az, ha nem, akkor egyszerűen munkatárs), 6. forradalmi kapcsolat–harcostárs, vagyis a forradalmár, 7. forradalmi kapcsolat–ellenség, 8. börtön- és fogdatárs, 9. valamilyen megtorlási kapcsolat (rendőr, kihallgató, nyomozótiszt, börtönőr stb.), 10. pertárs, 11. a per kapcsán valamilyen megtorlási kapcsolat (ügyvéd, védőügyvéd, ügyész, bíró, bírósági tanács elnöke, ülnök stb.), 12. tanú, 13. pozitív ex 56-os (aki korábban forradalmár vagy börtöntárs volt), 14. negatív ex 56-os (aki a forradalom során ellenség volt vagy a megtorlók között szerepelt), 15. barát, 16. szomszéd (tág értelemben), 17. politikus, 18. egyéb alkalmi ismerős, katonatárs, cserkésztárs stb. Az említett személy megítélését a szerint kódoltuk, hogy őt pozitívan, negatívan vagy értéksemlegesen említették. A történet helyét helységnévvel jelöltük. A történethez kapcsolódó intézményt, a kapcsolat kontextusát pedig a következőképpen kódoltuk: 1. lakókörnyezet, 2. iskola, 3. munkahely, 4. politikai szerveződés, illetve szervezet (párt, ifjúsági szervezet stb.), 5. egyházi szerveződés (cserkészet), 6. egyéb szerveződés (katonaság, sport, szabadidő stb.), 7. ötvenhatos szerveződés (gyűlés, utcai harc, munkástanács, forradalmi bizottság stb.), 8. börtön, fogda, internálótábor, rendőrség, 9. bíróság, tárgyalás, 10. egyéb, éspedig baráti összejövetel, látogatáskor valaki lakása. Minden találkozást külön adatként kezeltünk, vagyis ha az interjúalany egy személyről egy szituáció keretében több relációt említett, azokat egyenként rögzítettük. Például ha valaki ugyanazt a személyt egyszerre említette barátként és munkatársként, ezek külön sorba kerültek. Ha a visszaemlékező egy idősíkban többször említett valakit, ezeket is egyenként értelmeztük. Minden egyes interjút külön kódoltunk, és az adatokat Exceltáblázatban rögzítettük, majd ezeket egy adatbázisban összesítettük. A kérdőív másik része a megkérdezett szociológiai, demográfiai jellemzőire és családi hátterére vonatkozó adatokat tartalmazza.5 Ezek egyfajta kvalitatív elemzést tesznek lehetővé, és az egyén kapcsolathálózati pozíciójának a magyarázatához szükségesek. 6
4
Csak a családon kívüli kapcsolatokat vizsgáltuk. Születési idő, hely, legmagasabb iskolai végzettség, foglalkozás (utóbbi kettő a szülőkről is), munkahely, lakóhely (1956-ban és az interjúkészítés időpontjában), szervezeti tagság, politikai aktivitás és az utóbbi kettő motivációja, családi állapot, házastárs legmagasabb iskolai végzettsége és foglalkozása, 5
4
Az elemzéseket az SPSS for Windows 8.0, és a Ucinet for Windows 6.07 számítógépes programok segítségével végeztük el.
Kérdőív az interjúk elemzéséhez A megfigyelési egység egy minimál történet. Csak akkor írjuk le a személyt, ha kapcsolatba került vele az interjúalany. (Hallomás, vélekedés, másodkézből szerzett információ nem számít.) 1) Az interjúalany neve: 2) Az említett személy teljes neve (foglalkozása + helységnév): 3) A történet ideje az alábbi 5 idősíkba sorolva: 1. idősík az interjúalany születésétől 1956. október 6-ig, a Rajk-temetésig, 2. idősík a forradalom leveréséig, november 4-ig, a 3. idősík megtorlás szakaszát öleli fel, az 1963 áprilisi nagy amnesztiáig, a 4. idősík 1989. október 22éig tart, az 5. idősík pedig a rendszerváltozás óta eltelt éveket öleli fel. 4) Az interjúalany és az említett közti reláció, kapcsolattípus: 1. iskolai kapcsolat, iskolatárs 2. iskolai kapcsolat, tanár 3. munkahelyi kapcsolat, főnök 4. munkahelyi kapcsolat, munkatárs 5. munkahelyi kapcsolat, beosztott (ha egyértelműen kiderül a munkahelyi reláció, akkor az, ha nem, akkor marad a munkatárs) 6. forradalmi kapcsolat, harcostárs, vagyis a forradalmár 7. forradalmi kapcsolat, ellenség, aki egyértelműen ellenük van 8. börtön- és fogdatárs 9. rendőr, kihallgató, nyomozó, börtönőr, stb. (valamilyen megtorlási kapcsolat) 10. pertárs 11. ügyvéd, védőügyvéd, ügyész, bíró, bírósági tanács elnöke, ülnök (a per során valamilyen megtorlási kapcsolat) 12. tanú 13. ex ’56-os – pozitív (forradalomtárs vagy börtöntárs volt) 14. ex ’56-os – negatív (ellenség vagy negatív megtorlási kapcsolat 10, 12, esetleg a 13) 15. barát (ha egyértelműen kiderül a mély kapcsolat) 16. szomszéd (tág értelemben, lakókörnyezetből is, pl. kispesti, falubeli) 17. politikus 18. egyéb, éspedig (pl. katonatárs, ismerős, cserkésztárs)
forradalmi tevékenység, a letartóztatás és a szabadulás időpontja, a fogva tartás hossza, valamint a különböző börtönök neve és az ott eltöltött idő hossza. 6 Az interjúkban felidézett kapcsolatokat rögzítő Excel file-okon túl rendelkezésünkre állt tehát 106 adatlap, amelynek az adatait SPSS sav file-ban rögzítettük. 7 Borgatti, S. P., Everett, M. G. and Freeman L. C. 2002. Ucinet for Windows: Software for Social Network Analysis. Harvard: Analytic Technologies. Az ábrákat a NetDraw alprogrammal készítettük.
5
5) Az említett személy megítélése: 1. pozitív 2. negatív 3. ha nem tudjuk biztosan, akkor nincs adat, üres marad a cella 6. A történet helye (helységnév) 7. A történethez kapcsolódó „intézmény”, a kapcsolat kontextusa: 1. lakókörnyezet 2. iskola 3. munkahely 4. politikai szerveződés/szervezet (párt, ifjúsági szervezet) 5. egyházi szerveződés (cserkészet) 6. egyéb szerveződés (katonaság, sport, szabadidő, stb.) 7. ’56-os szerveződés (diákparlament, gyűlés, utcai harc, forr. biz., etc.) 8. börtön, fogda, internáló tábor, rendőrség 9. bíróság, tárgyalás 10. egyéb, éspedig (baráti összejövetel, látogatáskor vki lakása) 8. Megjegyzés: Egy sorba csak egy reláció kerülhet. Vagyis ha egy személyről egy szituációban több relációt mond az interjúalany, akkor több sorba írjuk. (Pl. előfordulhat, hogy valakiről kiderül, hogy barát és munkatárs egyszerre, vagy szomszéd és harcostárs, két sorba kerül. Valószínű, ez nem lesz gyakori.)
6
