Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Közoktatás – vezetői szakvizsga Szakirányú továbbképzés
SZAKDOLGOZAT Óvoda - Család kapcsolatrendszere
Konzulens:
Készítette:
Petránné Képes Gizella
dr. Nagy Lajosné
Miskolc 2016.
2
Tartalom 1.
Bevezető ........................................................................................................................ 4 Hipotézisem ....................................................................................................................... 7 Kutató munkám során célom ............................................................................................. 7 A szakdolgozati kutatáshoz használt módszerek ............................................................... 8
2.
A kutatásra szánt területek elméleti áttekintése ............................................................. 8 2. 1.
Család .................................................................................................................... 9
A család, mint formális szervezet ................................................................................ 11 2. 2.
Óvoda .................................................................................................................. 13
Az óvoda, mint szervezet............................................................................................. 13 Szervezetfejlesztési törekvések a hazai és a nemzetközi óvodai gyakorlatban ........... 14 2. 3.
Óvoda és család kapcsolata a szocializációs folyamatban .................................. 19
A szocializáció változása a „digitális tapasztalás” világában ..................................... 21 2. 4. 3.
Családok, óvodák a környezeti változások tükrében ........................................... 23
Saját kutató munka bemutatása és elemzése ............................................................... 28 3.1.
Családok az óvodánkban ..................................................................................... 29
3.1.1.
A hozzánk járó családok bemutatása ............................................................. 29
3.1.2.
Családi és óvodai nevelés gyakorlata ............................................................ 31
3.2.
Óvodánk, mint szolgáltatást nyújtó formális szervezet ....................................... 34
3.2.1.
Óvodaválasztás .............................................................................................. 34
3.2.2.
Óvodapedagógusok a gyermeknevelésben .................................................... 39
3.2.3.
Óvodánk értékelése a szülők által ................................................................. 42
3.3.
Az óvoda és család kapcsolatrendszere intézményünkben.................................. 46
3.3.1.
Az intézmény bemutatása .............................................................................. 46
Külső környezeti adottságaink................................................................................. 46 Belső környezeti adottságok .................................................................................... 46 Személyi feltételek .................................................................................................. 47 Csoportszervezésünk gyakorlata ............................................................................. 47 3.3.2.
Az óvoda és család kapcsolattartásának bemutatása ..................................... 48
Az innováció múltja ................................................................................................ 48 Az innováció rövid bemutatása és kiértékelése ....................................................... 50 Befogadási időszak együttműködési formái......................................................... 50 A szülőkkel való szakmai megbeszéléseket célzó együttműködési formák ........... 53
3 További közös, projekt munkákkal bővített események ....................................... 56 3.3.3. Az évek óta működtetett, partneri elégedettség mérés eredményeinek bemutatása ................................................................................................................... 60 3.3.4. 4.
Együttműködésünk gyakorlata a résztvevők véleménye alapján .................. 64
Összegzés .................................................................................................................... 69
The networking of kindergarten and family ........................................................................ 72 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 74
4
1. Bevezető Hét éve, amikor csatlakoztam a Gesztenyés Óvoda nevelőtestületéhez egy idősödő, összetartó, a pályakezdő éveik óta együtt dolgozó kollektívába kerültem. Az itt dolgozók – annak ellenére, hogy a település földrajzilag közel helyezkedik el Budapesthez – a maguk kis zárt világában nem igazán érzékelték az őket körülvevő társadalom gyors és dinamikus változásait. A főváros közelsége vonzotta a kertvárosi környezetre vágyó fiatal családokat. Az újonnan épülő lakóparkok folyamatosan, biztosítják a népesség növekedést Pécelen, így a településen található szolgáltató intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák) túlterheltek, tárgyi felszereltségükben nem felelnek meg a kor elvárásainak (pl. mosdók, öltözők hiánya, elavult udvari játékok). A beköltöző fiatal családoknak köszönhetően a mai napig túljelentkezés van az óvodai férőhelyekre (jelenleg 2 egyházi, 2 családi napközi, 1 magán és 3 önkormányzat által fenntartott intézmény is kevés), így az egyesített intézmény jelenleg is 120%-os feltöltöttséggel működik. Csepeli Györgyre hivatkozva, az információ áramlás korában a természeti és társadalmi környezet gyors változását élve, csak az a szervezet tud életben maradni, mely képes alkalmazkodni a változásokhoz, rendelkezik megfelelő szervezeti formával, azaz a környezeti változások elemzése után meghatározott céllal, emberi erőforrással, termékkínálattal és technológiával. Az alkalmazkodás során fontos, hogy figyelemmel kísérjük a szolgáltatást igénybe vevők körének változását, megváltozott igényeit, és kellő időben, kellő módon legyünk képesek a szükséges beavatkozás végrehajtani.1 Óvodánkra ez még az átlagosnál is igazabb megállapítás. Intézményünkre alapítása óta az ideiglenesség volt jellemző. A nem óvodai célokra épült, tulajdonjogilag nem tisztázott ingatlanra a mindenkori fenntartó nem biztosított forrásokat. Évtizedek óta tervezi egy új óvoda építését, azonban a költségeit mai napig nem tudta előteremteni. A karbantartási munkálatok hiánya azt eredményezte, hogy két éve az épületet életveszélyessé minősítették, így egyik napról a másikra egy szintén régi, nem óvodai célokra tervezett épületbe lettünk átköltözve. A fenntartó jelenlegi helyzetünket nyilatkozatai szerint átmenetinek tekinti, de ez az állapot a korábban tervezett egy évhez képest, már most két és fél éve tart. Az átmenetiség és ideiglenesség működésünket, életszervezésünket napi szinten meghatározza és teszi szükségessé, hogy óvodánkban gyors, dinamikus, a változásokat 1
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 289 – 294 o.
5 folyamatosan figyelő, értékelő, a változásokra azonnal reagálni tudó szervezeti rendszert építsünk ki. Az önkormányzat által fenntartott egyesített intézmény részeként, mint tagintézmény, csak a belső erőforrásainkra támaszkodva, a kliensek (gyerek, család) elvárásokhoz igazított szolgáltatással tudjuk biztosítani, hogy a külső körülményeink ellenére is szívesen jöjjenek hozzánk a családok beiratkozási szándékukkal. Kollégáimmal ellentétben a saját társadalmi beágyazottságomnál fogva, előéletem szempontjából könnyebb helyzetben vagyok. Szervezetileg mind a formális (óvoda), mind az informális (család) csoport tagjaként rendelkezem olyan tapasztalatokkal, ami segít megérteni a körülöttünk jelenleg zajló változások törvényszerűségeit, ami megkönnyíti az ehhez való alkalmazkodást. A Pécelen dolgozó, társadalmi változásokat kevésbé érzékelő nevelőtestülettel ellentétben, belvárosban dolgozva, én már a 90-es években megtapasztaltam, a piaci igényekhez igazított szolgáltatás nyújtását. A törvényi előírásokat betartva, a hozzánk érkező családok igényeit, elvárásait figyelembe véve kellett dolgoznunk versenyképességünk megőrzése érdekében. A belső kerületekben, már akkor elkezdődött egy agglomerációs váltás, a kertvárosokba való költözködés, amely következményeként csökkent a gyermekek létszáma, így óvodákat zártak be, illetve vontak össze. Az ott maradt családok válogathattak és válogattak is az intézmények között, így az a szervezet maradt életben, amelyik képes volt az innovációra. Pécelen a gyermeklétszám csökkenése egyelőre nem tapasztalható, de a városban található óvodák sokszínűsége, az általuk kínált szolgáltatás, tárgyi feltételek megléte, vagy hiánya meghatározza az intézmények népszerűségét. A szolgáltatást igénybevevő kör az óvoda működését, a munka hatékonyságát, nagymértékben befolyásolhatja, a szervezet alapfeladatának ellátását segítheti, vagy akár nehezítheti is. Gyakorló szülőként, annak idején, a „másik oldalon állva” a főváros adta lehetőséget kihasználva én is éltem a választás lehetőségével és gyermekeim érdekeit szemelőt tartva több óvodát és általános iskolát is meglátogattam, míg megtaláltam azt az intézményt, amelyik a családi nevelésünket folytatva segítette gyermekeim intézményi szocializációját. Szülőként számon tartva lehetőséget adtak arra, hogy belelássak a nevelés, oktatás folyamatába és így családias légkörben közösen, együttneveltük az odajáró gyermekeket. Az odafigyelő, családot ténylegesen partnernek tekintő intézmény élvezte a szülők támogatását munkájuk során, tőlünk telhetőleg támogattuk fejlesztési törekvéseiket. Mai
6 napig tartó baráti kapcsolatok alakultak ki, pedig gyerekeim már évek óta nem járnak az alapfokú oktatási intézménybe. Pécelen, 2009-ben a fenntartó kihasználva lehetőségeit, az általa fenntartott óvodák, iskolák innovációs törekvéseinek pénzügyi finanszírozása érdekében, megpályázta a TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0027. pályázatot, amit meg is nyert. Az egyesített intézmény óvodái és az iskolák együttesen vettek részt a kompetencia alapú nevelés- oktatás programcsomagok bevezetésében. A közös képzések, értekezletek, szakmai munka kapcsán elindult egy folyamat, melyben átértékelésre került az addigi szakmai gyakorlat. Új módszerekkel, tanulásszervezési technikákkal ismerkedtek meg a pedagógusok, mely akarva, akaratlanul elindította a szemléletváltás folyamatát. Családalapítás miatt, egy teljes évtized kihagyásával kezdtem el ebben az időszakban dolgozni a Gesztenyés Tagóvodában. A pályázati időszak az első évében, mint bevezető, majd, mint szakmai munkaközösség vezető vettem részt a közös munkában. A bevezető évben kötelező elemként szereplő intézményi innovációban, a családot, mint az óvodai élet legfontosabb partnerét jelöltem meg együttműködő partnerként; és dolgoztam ki a hozzám járó gyermekek és azok szüleinek segítségét igénybe véve (a közös eseményeket minden esetben
kérdőíves
szülői
elégedettségmérés
követte)
óvodánk
családdal
való
kapcsolattartási gyakorlatát. A fenntartási időszak végén, intézményvezető váltás kapcsán, jelenleg intézményi szinten zajlik nálunk a külső szakember segítségét is igénybe vevő, dokumentumelemzéssel és tanácsadással összekapcsolt elemző munka, melynek célja az eddigi gyakorlatot kiértékelve, a szervezetfejlesztést elősegítő célok és faladatok meghatározása. Ehhez a munkához szeretnék segítséget nyújtani szakdolgozatommal. A Család Pedagógiai Egyesület kongresszuson elhangzott előadások és az egyesület által kiadott könyv tanulmányit is figyelembe véve (a későbbiekben ez részletesen kifejtésre kerül majd) szeretném saját kutató munkával is igazolni, hogy az évek óta működtetett gyakorlatunk, ahol a családokra támaszkodva, ötleteiket, véleményüket figyelembe véve szervezett nevelő munka, az igazi alkotó, előre vivő a mai társadalmi elvárásoknak megfelelő pedagógiai gyakorlat. A kutató munka eredményeit, a szervezetfejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen cél és feladatrendszer meghatározásához szeretném felhasználni.
7 Hipotézisem A 8 éve bevezetésre került és működtetett intézményi innováció (mely a családot jelölte meg elsődleges partnerként) során kialakított kapcsolattartási módok egy jól működő óvoda – család kapcsolatrendszert épített ki, mely megfelel a dinamikusan változó társadalmi elvárásoknak. Az eltelt évek alatt történt változtatások elősegítették szervezetfejlesztési
törekvéseinket,
mellyel
lehetővé
vált
a
versenyképes,
kapcsolatközpontúságra törekvő működtetés kialakítása. Kutató munkám során célom Feltárni a jelenlegi helyzetünket, megvizsgálni, hogy a TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0027. pályázat során az intézményi innovációban megfogalmazott, partnerközpontú szemléletet gyakorlatban megvalósításra került-e? Az innovációban meghatározott együttműködési módok lehetőséget adnak-e a kitűzött cél (családdal való együtt nevelés) megvalósításához, a környezeti változásokat figyelembe veszi-e, azaz megfelel-e a kialakított és működtetett rendszer a mai társadalmi elvárásoknak? Szeretném feltárni azokat a lehetőségeket, mely a helyzetünkből fakadó átmenetiség, ideiglenesség, nem megfelelő tárgyi feltételekből adódó nehézségekkel szembe állítva segítheti szervezetfejlesztési törekvéseinket. A választott téma kapcsán, kutatásaim során ki szeretnék térni érintőlegesen arra is, hogy az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott családi nevelést kiegészítő nevelési funkció2 és a bevezetésre került 3 éves kortól számított tankötelezettség, a mindennapokban tapasztaltak (a gyermekek idejük nagy részét óvodában töltök), mennyire adnak lehetőséget a családoknak a tényleges nevelésre. Kiegészítjük, vagy mi neveljük-e a hozzánk járó gyermekeket és a gyermeken keresztül bizonyos fokig akarva akaratlanul a családokat is? A dolgozatban bemutatott korunkban zajló környezeti változások hatására a család, mint szervezet maga is dinamikus változásokon esik át. A kutatásaim során kiderült, hogy a szülők nagyon sok esetben családi életük válságos időszakában az óvodapedagógusokhoz fordulnak segítségért, mivel a szülők problémái kihatnak gyermekükre is. Felvetődhet a kérdés és külön kutatást 2
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR 2016. október 10.
8 igényelne annak megválaszolása, hogy mennyire vagyunk felkészítve óvodapedagógusként erre a szerepkörre. Rendelkezünk-e olyan ismeretekkel és tudással, ami segít a változó társadalom adta piaci igényekhez való alkalmazkodást? A szakdolgozati kutatáshoz használt módszerek A pályázati időszak alatti óvodásaink szülei által elégedettséget vizsgáló önkitöltő kérdőív együttműködésre vonatkozó részei, kiegészítve a csoportomba járt óvodások szüleinek a családi nevelésre, óvodai nevelésre, az együttműködésre irányuló kérdésekre adott válaszaival. A teljesebb feltérképezés érdekében, a kollégák kérdésekre adott kis esszéi, ahogyan ők látják a már évek óta működő óvoda és család kapcsolatrendszerét. Dokumentumelemzés során megvizsgálni, hogy az innováció során kialakított kapcsolattartási módok és azok évek alatt történt változtatási mennyire segítették szervezetfejlesztési törekvéseinket. Szakirodalom elemzés során megvizsgálni a családot, mint kettős funkciót ellátó formális és informális szervezetet; az óvodát, mint a gyermek szocializációs folyamatában résztvevő formális szervezetet; a korunkban zajló változások hatását működésükre.
2. A kutatásra szánt területek elméleti áttekintése „A világ egyszerre bomlékony, és egyszerre állandó.”3 írja Csepeli György a Szervezkedő ember könyvében. A minket körbevevő természeti és társadalmi környezet, azaz a világ folyamatosan változik és alakul. Az ember e változó környezetben való eligazodását, tájékozódását, a „társadalmilag teremtett valóság”4 létre hozásával próbálja ellensúlyozni. Az állandóságot biztosító tényezők között megtalálhatók a törvények, értékek, normák, szabályok, szokások, a formális és informális szervezetek, amit az ember annak érdekében hozott létre, hogy a társadalomban bizonyos feladatokat csoportosan, célirányosan tudjon ellátni, A szervezet ez alapján nem más, mint a „kollektív cselekvés eszköze”,5 mely szakosodott egy meghatározott funkció ellátására. Az általa teremtett valóságban, mint a színpadon 3
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015. 19. o. Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015. 19. o. 5 Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015. 21. o. 4
9 ellenőrizhetővé, átláthatóvá és előre jelezhetővé válik az idő, a tér, az ok és okozat. A közösen osztott tudás készlettel, a szervezetben résztvevő tagok (aktorok) koordinált együttműködés során tipizált válaszlehetőségekkel és a döntéshez szükséges kognitív kategóriákkal is ellátva, eredményességi többletet hoznak létre.6 Szakdolgozatom, az óvoda és család kapcsolattartási gyakorlatának szervezetfejlesztésre gyakorolt
hatását
vizsgálja.
A
témából
adódóan
szükséges
közelebbről
is
megismerkednünk a családdal és az óvodával, mint szervezettel; a társadalomban betölt szerepükkel, a környezeti változások rájuk gyakorolt hatásával.
2. 1.
Család
A családnak, mint a társadalom által létrehozott szervezetnek elsődleges célja és feladata a gyermek nevelése és utódgondozása. Szerveződését tekintve kettőség jellemzi, ezért egyszerre tekinthető formális és informális szervezetnek. Formális, mivel a társadalom legkisebb társas alakzataként „betagozódik a társadalmi rendszer hivatalosan jóváhagyott és támogatott intézményeinek sorába”7 és ez által működését törvények és rendeletek szabályozzák,
védik,
illetve
segítik.
Társadalmilag
meghatározott
„jogok
és
kötelezettségek”8 illetik meg. Informális szervezetként a családot, a formális szervezetekhez viszonyítva egy lazább szabályozás jellemzi. Tagjai érzelmileg kötődnek egymáshoz, a szerepeket a résztvevők (családtagok) aktívan alakítják, keresztül kasul áthatják a személyközi kapcsolatok. Funkcióját tekintve optimális működése esetén az elfogadás, valahová tartozás biztonságát adja az egyénnek.
6
Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztés előadása, 2016 Dr. Bagdy Emőke: Családi életciklusok és fejlődési sajátosságok Bagdy Emőke, Kalo Jenő, Popper Péter, Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2007. 16. o. 8 Dr. Bagdy Emőke: Családi életciklusok és fejlődési sajátosságok Bagdy Emőke, Kalo Jenő, Popper Péter, Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2007. 16. o 7
10 A családban kialakult kötődési kapcsolatok kialakulásának milyensége egy életre meghatározzák a későbbi társas kapcsolatok kialakulását, így a személyiség fejlődését is. Ranschburg Jenő az „Egy egész életre szóló találkozás”9 írásában három nagy találkozásról ír a család vonatkozásában: Az „anyával való találkozás”10 időszaka, amit röviden „Ölelj át szorosan”11 időszaknak nevez. Jó kötési kapcsolat kialakulásánál a mama kommunikációjára a folyamatosság jellemző, és a meleg, szerető, elfogadó, bizalmi légkör, és ennek hatására a későbbiekben a gyermek is bizalommal és nyitottan közelíti majd meg, leendő környezetét. Az „apával való találkozás”12 időszakában az apa gyermekét „átemeli a küszöbön”13 kornak nevez, ahol az apa kiszámíthatatlanságot, kalandot rejtő kommunikációja a gyermek intellektuális fejlődésére hat leginkább. Egy jó kötési kapcsolatban a gyermek kalandkeresés közben folyamatosan érzi maga mögött az apát, akire ha kell, biztosan támaszkodhat. A „családdal, mint atmoszférával”14 való találkozás, ami megérkezésekor fogadja a gyermeket. Ez az a „szociális kapcsolatrendszer”,15 amit a családon belül a tagok kialakítottak maguk között és meghatározza a család légkörét és működését (pl. biztonság, vagy szorongás; szeretett sugárzó, vagy agresszív). Egy harmonikusan működő családra jellemző a pótolhatatlanság, az egymás felé megnyilvánuló bizalom, a másik személyiségének tisztelete és elfogadása, a tartósság, támasznyújtás, és az egész életünket végig kísérő feltételekhez nem kötött elfogadás, szeretet. Érték közvetítő szerepe meghatározó az egyén életében. A tagok teljes személyiségükkel vannak jelen, így egymásra gyakorolt befolyásoló hatásuk igen erőteljes.
9
Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005 5. o. 10 Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005 8. o. 11 Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005 43.. o. 12 Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005 8. o. 13 Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005. 39. o. 14 Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005 8. o. 15 Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005 45. o.
11 A család, mint formális szervezet16 A családot. mint formális szervezetet, a mindenkor hatalmon lévő kormányok családpolitikai eszközökkel védik és család támogatási rendszer kiépítésével segítik működésüket. Thévenon 2011-ben az OECD országok családpolitikáját összehasonlítva meghatározta a családpolitika hat célját: A szegénység csökkentése, jövedelem szinten tartása A gyermeknevelés költségeinek és a jövedelem szinten tartása A munkavállalás támogatása különösen a nők munkaerő-piaci részvételét támogatja A nemek közötti egyenlőség biztosítása A kora gyermekkori fejlesztés támogatása A születések számának növelése Ez után összehasonlította a támogatások mértékét és aszerint, hogy a családtámogatás során az intézményi, vagy a családi nevelést tartják-e hatékonyabbnak koragyerekkorban és ebből adódóan, melyik rendszerű nevelést támogatják, 5 csoportot különített el: Az északi országokat (Finnország, Svédország, Dánia, Izland, Norvégia) ahol amellett, hogy jelentős támogatásokkal segíti az otthon maradást, az intézmények ellátottságát nézve, azt is lehet választani a szülőknek. Izlandon és Dániában többe kerül a gyermek napközbeni ellátása. Dánia kivételével az ebbe a csoportba tartozó országoknál „apasági kvótát” lehet igényelni (bizonyos támogatást, csak az apa vehet igénybe). Az angolszász országokban (Ausztrália, Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Új Zéland, Egyesült Államok) csak rövid ideig és korlátozott összegben adnak támogatást, ezzel egyidejűleg a napközbeni ellátás költségei magasak. Ausztráliában ezt adókedvezménnyel próbálják csökkenteni. Az óvoda, azaz intézményi gyermekgondozás elterjedtsége itt a legnagyobb. A dél-európai országokban (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, továbbá Japán, Korea) rövid ideig jár támogatás a gyerek születését követően és nem olyan kiterjedt az intézményi gyermekgondozás. Portugália kilóg, ott a nők foglalkoztatási aránya magasabb, itt a pénzbeli támogatások alacsonyabbak.
16
Dr. Rákó Erzsébet: Családpolitika, családtámogatás és gyermekszegénység Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 39 – 45. o.
12 Kontinentális európai országok (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Svájc) a családtámogatásra költött összeg az OECD-átlag felett van, kivéve Hollandiát,
ahol
megegyezik.
Fő
cél,
hogy
„kompenzálja”
a
családokat
a
gyermeknevelésével járó költségeit, a jobb anyagi helyzetben lévőknek is ad támogatást, tehát nem jövedelemfüggő. A kelet-európai országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nem egységes a családpolitika. Néhány országban jövedelemigazoláshoz kötött segélyezés működik, a támogatás alacsony, nem érződik a gyermek- és munkavállalás összehangolása. Magyarországon a gyermekek után járó családtámogatási rendszerbe az alábbi ellátások tartoznak 2016-tól:17 Családi pótlék (nevelési és iskolázási támogatás), a Gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás) és az Anyasági támogatás. A biztosított jogviszonnyal rendelkezőket még megilleti a táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekek után járó szabadság és pótszabadság, az apát megillető munkaidő kedvezmény. Ezek az ellátások még kiegészülnek a családi kedvezménnyel, családi járulék kedvezménnyel, rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel, gyermektartásdíj megelőlegezése, étkezési térítési díjkedvezménnyel, ingyenes tankönyvellátással. A családi pótlék jogosultságának szüneteltetésével próbálják elérni, hogy minden gyermek ténylegesen részt vegyen az intézményi nevelésben.
17
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Központi Ügyfélszolgálati Iroda tájékoztatója csaladitudakozo.kormany.hu/download/9/56/41000/HGyerekfüzet%202016.doc 2016. okt. 26.
13 2. 2.
Óvoda
Az óvoda, mint szervezet Az óvoda, mint szervezet célját, funkcióját és működését tekintve is a közszférában működő, szolgáltatást ellátó szervezetek közé tartozik. A szervezetnek nem célja a közvetlen haszonszerzés, elsődleges funkciója a közösség szolgálata; a haszon, amit termel, az egész közösségé; nehezen mérhető. A mindenkori hatalmon lévő politikai erők határozzák meg a közvetítendő értékeket. Költségvetése puha: azaz „politikai elhatározások függvénye”,18 általában az alul finanszírozás jellemzi. A családdal, mint informális szervezettel összehasonlítva működését tekintve formális, azaz tagjai meghatározott szabályok szerint vannak együtt. A szabályok rögzítésre kerülnek az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában és a munkaköri leírásban. A tagok szabad elhatározásukból vannak jelen, tagsági viszonyukat szerződésben rögzítik, és mindkét fél felmondhatja. A formális szervezetekben tagjai által jelen vannak az informális csoportosulások jellemző jegyei is, a szervezet tagjai több informális szervezethez is tartoznak egyidejűleg (pl. család, baráti kör). Jól működő formális szervezet ki tudja használni az informális szervezeti működés előnyeit:19 a részt vevők, társas szükségleteiknek kielégítése információ áramlás gyorsasága motivációs tér keletkezése, mely ösztönzőleg hat hasonló norma és értékrend kialakulása rugalmasság és gyorsaság bizalom egymásban az összetartozás érzése A fenti megállapításokból kiindulva egy jól működő óvoda – család kapcsolatrendszer esetében az óvoda, mint formális szervezet, a családokkal közösen szervezett programok (játszó délutánok, ünnepek) által elősegítheti baráti kapcsolatok kialakulását, mely rásegíthet a formális szervezet (óvoda) működésére, és ez által az intézmény szervezetfejlesztési törekvéseit is előre lendítheti.
18 19
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 25. o. Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 21 - 26. o.
14 Neveléssel, oktatással foglalkozó intézmények a teljes társadalmi elvárással állnak szemben, ez által sajátos működési specifikummal rendelkeznek, a környezeti változások a szervezetre közvetlen és közvetve (kliensek változásai miatt folyamatosan változnak az elvárások) is hatnak. Az óvodának, mint neveléssel foglalkozó szervezetnek deklaráltan személyiség fejlesztő hatása van, a szervezetekre jellemző szerepkorlátozás, csak a dolgozókra érvényes, a szolgáltatást igénybe vevő kliensekre (szülő, gyerek) nem. A betöltött szerepek működtetéséhez szükség van az egész személyiség részvételére. Az idő és pénz hiánya miatt a szervezetfejlesztési törekvéseket átgondolva, a működésükből fakadó sajátosságok figyelembe vételével lehet végrehajtani. Elsősorban a belső erőforrásokra támaszkodó innovációkkal, folyamatos képzések kihasználásával tudja elérni azt, hogy a szervezetfejlesztéshez szükséges, alkotó közösségé váljon.20 Szervezetfejlesztési törekvések a hazai és a nemzetközi21 óvodai gyakorlatban A „Tudás alapú társadalom felé való elmozdulás”22 során az ismeretek átadásának nagy jelentősége van. Ebből adódóan a mindenkori kormányok nagy hangsúlyt fektetnek a képzéssel megbízott szervezetekre, óvodákra, iskolákra, mivel a gazdasági fejlődés nagyban azon múlik, hogy mennyire sikerül hatékonyan átadni a világban felhalmozott tudást a felnövekvő generációnak, akik a munkaerő piacra bekerülve, gondoskodnak a termelés növekedéséről, ami a későbbiekben a társadalom gazdasági fellendülését eredményezheti. A képzést illetően társadalmi elvárásként jelenleg az esélyek kiegyenlítése a cél és az eltérő családi nevelésből fakadó esetleges hátrányok kiküszöbölése, mely által elkerülhetővé válhat a „kirekesztődés és a szegregáció”.23 A gyorsan változó környezet miatt, jelenleg úgy vélik, hogy minél korábban kezdődik el ez a folyamat, annál nagyobb sikereket lehet elérni. Kisgyermekkorban alakulnak azok a kompetenciák, amelyek a személyiség fejlődést és társadalmi szocializációt a későbbiekben meghatározzák. Nemzetközi viszonylatban nézve az tapasztalható, hogy abban egyetértés mutatkozik, miszerint a kisgyermekkori nevelést támogatni és fejleszteni kell, de ennek módjáról 20
Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztési előadása, 2016 Török Balázs Változások az óvoda rendszerben http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegleges.pdf 2016. július 12. 9 – 23 o. 22 Török Balázs Változások az óvoda rendszerben http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegleges.pdf 2016. július 12. 11. o. 23 Török Balázs Változások az óvoda rendszerben http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegleges.pdf 2016. július 12 11. o. 21
15 eltérések mutatkoznak az egyes országokban. A támogatási rendszerek kiépítése alapján lehet következtetni arra, hogy egyes országokban a családi, vagy intézményi nevelés gondolják célravezetőbbnek a korai fejlesztés érdekében. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „által kidolgozott ún. „Starting Strong” (SS, „Biztos alapokon”) program és szempontrendszer”,24 a gazdasági termelés növekedése szempontjából vizsgálják a kisgyermekkori nevelést és gondozást (2001-től rendszeres áttekintést ad a területről). A koragyermekkori nevelés ellátásáért felelős szervezetek (család, intézmények) működésének és teljesítményének ellenőrzéséhez olyan indikátorokat dolgozott ki, ami által mérhetővé válik működésük az eredményesség szempontjából. A színvonalasabb és hatékonyabb szervezeti működés eléréséhez, az alábbi 5 területen tarja fontosnak a kisgyermekkori nevelés fejlesztésével foglalkozó szakpolitikának a beavatkozást. 1.) „A színvonal emelésére vonatkozó célok és a minimum elvárások szabályozása. 2.) Megfelelő színvonalú, általános program (tanterv) kidolgozása, alkalmazása 3.) Az emberi erőforrások fejlesztése – a nevelők képzésének és munka körülményeinek javítása. 4.) A családok és a közösség elkötelezettsége 5.) Az adatgyűjtés, kutatás és nyomon követés támogatása”25 Az OECD SS – program a monitorozást az alábbi területeken tarja fontosnak: 1.) a gyermek fejlődésének nyomon követése 2.) az ott dolgozók teljesítményének értékelése 3.) az intézmények által nyújtott szolgáltatás minőségének ellenőrzése 4.) az előírt szabályozások betartása a működtetés során 5.) a tanterv megvalósítása 6.) a szolgáltatást igénybe vevő szülők elégedettsége 7.) a munkakörülmények javulása és a munkaerő utánpótlás sikeressége 24
Török Balázs Változások az óvoda rendszerben http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegleges.pdf 2016. július 12 15. o. 25 Török Balázs Változások az óvoda rendszerben http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegleges.pdf 2016. július 12 15 – 16 o.
16 Az Európai Unió a környezeti változásokat követve az alábbi irányelveket fogalmazta meg 1.) A foglalkoztatottsági szint emelése a kisgyermekkori nevelés támogatásával 2.) Nemek közötti esélyegyenlőség elősegítése 3.) Gyermekek jogának tiszteletben tartása 4.) Az egyenlő esélyű oktatáshoz való hozzáférés „Oktatás és Képzés 2020” az Európai Unió új oktatási stratégiai programja”26 elősegíti a tagországok közötti együttműködést és közös célkitűzéseket és módszereket fogalmaz meg az oktatás terén. Célja „az egész életen át tartó tanulás elvén alapuló Európa létrehozása, a fenntartható gazdasági jólét és foglalkoztathatóság biztosítására.” A keretrendszer alapvetően négy fő célkitűzést fogalmaz meg: 1.) „az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása 2.) az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása 3.) a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása 4.) a kreativitás és az innováció – a vállalkozói tevékenységet is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén (EU Tanács 2009)”27 Hazánkban a 2015-től bevezetésre került 3 éves kortól számító tankötelezettség, illetve a gyermekétkeztetés jövedelem alapon történő ingyenessége azt mutatja, hogy a kormány jelenleg törekszik az intézményi nevelés kisgyermekkorban történő minél előbbi bevezetésével az eltérő családi nevelésből fakadó hátrányokat minél korábbi életkorban elkezdeni. Az intézményfejlesztési törekvések, viszont nem tudnak lépést tartani ezzel a törekvéssel. A törvény által előírt feladatot a fenntartó teljesítettnek tekinti a 120%-os feltöltöttséggel, figyelmen kívül hagyva azt, hogy mint például nálunk is az óvoda felszereltsége már egyáltalán nem felel meg az előírtaknak, ami nagyon sok esetben megnehezíti a minőségi munka sikerességét. A minőségi munka feltételeinek megteremtése nagyon sok esetben a nevelőtestül etre marad, és tőlük függ, hogy a belső erőforrásaik maximális kihasználásával, az anyagi forrásaik hiányában, milyen mértékig 26
Török Balázs Változások az óvoda rendszerben http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegleges.pdf 2016. július 12. 23. o 27 Török Balázs Változások az óvoda rendszerben http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegleges.pdf 2016. július 12. 23. o
17 tudják ezt megvalósítani. A kreativitásra új innovációk bevezetésére ebből adódóan sokkal inkább rá vannak szorítva, amit elsősorban a képzések során elsajátított tudással és annak megosztásával érhetnek el. A belső erőforrások közé tartozhatnak az óvodával együttműködő szülők is. Segítő készségük, támogatásuk attól függ, hogy mennyire sikerül őket érdekeltté tenni, azaz a szervezet által nyújtott szolgáltatással mennyire elégedettek, mennyire jól sikerült velük kommunikálni. Az aktív polgári bevonás, szerepvállalás előmozdítása iránti törekvés látszik a hazai Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában (továbbiakban Alapprogram): „Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait”28 Az Alapprogram a családdal való kapcsolattartás alapelveit fogalmazza meg, az együttműködés formáját és tartalmát, azaz a módját, a helyi programok szabályozzák le. A tényleges megvalósulás sikerét az intézmények maguk mérik és alakítják az eredmények alapján. A Család Pedagógia Egyesület kiadványaiban és konferenciáin a családdal való együtt nevelés fontosságát hangsúlyozza. Lehetőségeiket kihasználva törekednek a szemléletmód népszerűsítésére a hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek bemutatásával. Zeynep Akdag tanársegéd „Pályakezdő óvodapedagógusok – Szülők bevonása az óvodai tevékenységekbe”29 kutatási eredményeiről beszámolva elmondta, hogy a pedagógusok megfelelő eszközök használatával sikeresen vonták be a különböző társadalmi rétegekhez tartozó szülőket. Az együttműködés során aktívak voltak, segítették munkájukkal, a pedagógusokat. Összegzésként azt vonták le, hogy „a szülő – óvoda partnerség egyik
28
Óvodai nevelés országos alapprogramja http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR 2016. október 21. 29 Dr. Vargáné Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori gyakorlatban – konferenciabeszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 14 o.
18 akadálya az alacsony jövedelmű szülőkkel való kapcsolat hiánya, és a szülők és pedagógusok körében tapasztalt negatív attitűdök, és alacsony elvárás.”30 Hazai gyakorlatról és kutatásról is olvashatunk a Család Pedagógiai Egyesület kiadványában Pivókné Gajdár Klára írásában. A témában tett kutatásai eredményének összegzése kapcsán hasonló eredményre jutott „Az együttműködés sikerességéhez a szülőknek az eddigieknél sokkal nagyobb problémamegoldó aktivitást kell biztosítani: a pedagógus – szülő kapcsolatban elismerni, serkenteni kell a szülők nevelésbeli illetékességét, jogosultságát, hivatottságát, hozzáértését.”31 Ennek alapfeltétele véleménye szerint, olyan légkör teremtése, „ahol mindkét fél azt érzi, hogy kölcsönösen tanulhatnak egymástól.” 32 Meghatározónak tartja a pedagógus személyiségét ebben. Arról is ír, amit a saját gyakorlatomban is tapasztaltam, hogy a „nyitott, együttnevelést preferáló pedagógusok gyakran kivívják kollégáik ellenszenvét, értetlenkedését is.”33 Családdal való együttnevelés kapcsán nem hagyhatjuk ki Körmöci Katalin munkásságát, aki a projekt módszer óvodai alkalmazásának lelkes népszerűsítője. Előadásai, a korszerű tanulási projekt módszer alkalmazásának kapcsán a családi nevelés fontosságát és a családdal való együttműködést hangsúlyozzák.34
30
Dr. Vargáné Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori gyakorlatban – konferenciabeszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 16. o. 31 Pivókné Gajdár Klára: Család és óvoda helyi kapcsolatának elemző bemutatása és a család megismerésének különös gyakorlata Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 67. o. 32 Pivókné Gajdár Klára: Család és óvoda helyi kapcsolatának elemző bemutatása és a család megismerésének különös gyakorlata Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 67. o. 33 Pivókné Gajdár Klára: Család és óvoda helyi kapcsolatának elemző bemutatása és a család megismerésének különös gyakorlata Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 67. o.. 34 Körmöci Katalin: Projekt szellemű óvodai élet a mindennapokban HOR szervezésében tartott előadása 2016. október 3-án
19
2. 3.
Óvoda és család kapcsolata a szocializációs folyamatban
Az egyén születése pillanatától rendelkezik rá jellemző sajátosságokkal amit „genetikus vonásoknak, biológiai adottságoknak,”35 nevez a pszichológia. Az újszülött biológiai szükségleteinek kielégítése érdekében jelzéseket ad környezetének (első sorban az anyának), amire az válaszol. A jelzések intenzitását a szintén születésünk pillanatától jelenlévő egyénre jellemző temperamentum befolyásolja. A jelzések adása és az azokra kapott válaszok, a két fél közötti „alkudozások sorozatában”36 megvalósuló szocializáció nem csak a gyereket érinti, hanem a szülőt is. Ahogyan a gyermek meg tanul fokozatosan társas lénnyé válni, úgy a gyermeket vállaló fiatal pár is meg tanul szülővé lenni.37 „A szocializáció- Brim (1966) immár klasszikusnak számító meghatározásában – „folyamat, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak többé - kevésbé hasznos tagjaivá váljanak”. Az újszülöttnek világra jövetele – Parsons (1956) szellemes hasonlatával – rendszeresen ismétlődő barbár invázió, hiszen a csecsemőnek fogalma sincs annak a társadalomnak a szabályiról, normáiról, értékeiről, amelybe beleszületett. Mindezeket elsősorban a családban, szüleitől, rokonaitól kell elsajátítania, másodsorban pedig azokban az intézményekben (óvoda, iskola, nevelőotthon stb.), amelyeket a társadalom kifejezetten ezzel a céllal hozott létre.”38 A szocializációs folyamatban a család az elsődleges helyen szerepel, ott teszi meg a gyermeke az első lépéseket a másik felé. A családban kialakult érzelmi kötődések, végig kísérik az egyén életét, épp ezért a családi szocializációs hatások meghatározó szerepet játszanak az egyén személyiségfejlődésében. A gyermek 3 éves korától bekerül az intézményi nevelés rendszerébe (óvoda) és nagyon sok gyerek esetében domináns szerepet kap, a napja nagy részét itt tölti el. Az intézményes ellátás a 3–6 éves korosztály nevelésében nem jelenti a szülők gyermeknevelési feladatkörének bármiféle korlátozását. Az Alapprogram bevezető sorai
35
Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár 2005 9. o. 36 Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Budapest, 1984 19. o. 37 Ranschburg Jenő: Szülők lettünk Saxum Kiadó Bt. Kaposvár, 2003 9 – 14 o. 38 Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Budapest, 1984. 15. o.
20 ennek megfelelően alapelvként fogalmazza meg: „a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodának kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be”39 Az óvoda a legtöbb család életében az első olyan hely, ahová kiengedi az általa már évek óta sajátos szokások és szabályok szerint nevelt (szocializált) gyerekét. Ez az első alkalom, hogy a család a maga kis zárt rendszeréből kikerülve „megmérettetik”. A szülők szembe találják magukat a társadalom által elvárt szabályokkal, kapcsolatba kerülnek más szokás és szabály rendszerrel működő családokkal is, ami akár pozitív, akár negatív érzelmi reakciókat is kiválthat. A féltett, nagyon óvott gyereke közösségbe tett első botladozó, bizonytalan lépéseit figyelve a szülő érezheti úgy, hogy nem készítette fel gyerekét megfelelően, vagy akár úgy, hogy senki nem elég jó az ő „tökéletes gyerekének”. Szembe találhatja magát új, számára eddig ismeretlen elvárás rendszerekkel, amelyekhez kénytelen alkalmazkodni. Az eddig csak a gyerekre figyelő család anyából dolgozó, családfenntartó válik, akinek figyelmét már nem csak gyereke köti le, hanem a munkahelye, vagy a munkahely keresése. Az óvodapedagógusra marad nagyon sokszor az a nem akart, kényszerből adódó hálátlan feladat, hogy a család kezdeti, időközönként döcögő lépéseibe segítséget nyújtson, hiszen a rábízott gyerekek oly kicsik még, nevelésük csak is együtt lehetséges. A napi kapcsolattartás elkerülhetetlen, a gyerekkel való foglalkozás sikeressége nagymértékben függ attól, milyen mértékig sikerül együttműködni a másik féllel. Az együttműködéshez, a családi nevelést kiegészítő feladat ellátásához viszont elengedhetetlenül fontos, hogy ismerjük a hozzánk érkező gyerekek családi hátterét, a családok nevelési stílusát. A családok megismerésének folyamatát, egy jó partneri viszony kialakulását egy jól működő óvoda – család kapcsolat rendszer nagymértékben megkönnyítheti és segítheti. Egy nyitott oda – vissza jól működő kapcsolatrendszerben minden részt vevő (gyerek, szülő, pedagógus) szocializálódik. Az együttműködés során megismerik egymást, elvárásaikat egymáshoz tudják igazítani, elindulhat az „alkudozás”. „az interakciós rendszer stabilitása – írja Goslin (1969) - a résztvevők egyetértésétől függ egy olyan szerződésre vonatkozóan, mely szerint mindenkinek lehetnek igényei a másikkal szemben.”40 Ebben a folyamatban az intézménynek, az alkudozás mértékére kell 39
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR 2016. október 10. 40 Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Budapest, 1984 22. o.
21 odafigyelni, és pontosan kijelölni azokat a határvonalakat, amik nem képezhetik az alku tárgyát. Ezek a határvonalak fogalmazódnak meg a házirendben. A megfogalmazás módjával, már is üzenünk a szülőknek. A rejtett kommunikációs csatornán (stílus) keresztüljelezzük, hogy a családok felé nyitottak, vagy elzárkózóak vagyunk-e, vagy máképp fogalmazva, befogadó, vagy beszoktató óvodát működtetünk. A szocializáció változása a „digitális tapasztalás”41 világában Csepeli György a változó világ hatásának vizsgálata során rávilágít arra, mennyire fontos ismernünk
a
változások
környezetre
gyakorolt
hatásának
kiterjedt
körét.
Az
információáramlás kora a generációk újra definiálását is magával hozta, a netes generációét, amely az emberek számítógéppel, internettel való találkozásának idejét veszi alapul. Eszerinti csoportosítás alapján vannak a „veteránok”,42 akik idősebb korban találkoztak a számítógéppel és az internettel, így a használata problémás számukra. A „bébi-bumm generáció”,43 akik középkorúan találkoztak az internettel, munkájuk során használják azt. Az „X generáció”,44 mely átmenet a későbbi korosztály között. Fiatal felnőttként találkoztak az informatika világára, így ők nyitottabbak, de meg tudnak lenni nélküle többnyire. Az „Y generáció”,45 akiknek már gyermekkorukban is ott volt az internet, így ők az igazi első digitális nemzedék. A „Z generáció”,46 akik nem emlékszenek olyan időszakra, amikor nem volt számítógép és internet, nincs ilyen jellegű tapasztalatuk.47 A generációk közti különbség két lényeges elemét emeli ki Csepeli György „A jövőbe veszett generációk”48 írásában. Egyik a környezet megismerésének folyamatában végbe menő változás, amely által a felnövekvő nemzedék előnybe helyezi a digitális megtapasztalást, ezért már nem passzív befogadója az ismereteknek, „az emlékezés szerepe 41
Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár 2006 41. o. 42 Dr. Molnár Balázs: Netgenerációs gyermekek, netgenerációs szülők: családi nevelés a digitális korban Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 99. o. 43 Dr. Molnár Balázs: Netgenerációs gyermekek, netgenerációs szülők: családi nevelés a digitális korban Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 99 o. 44 Dr. Molnár Balázs: Netgenerációs gyermekek, netgenerációs szülők: családi nevelés a digitális korban Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 100 o. 45 Dr. Molnár Balázs: Netgenerációs gyermekek, netgenerációs szülők: családi nevelés a digitális korban Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 100 o. 46 Dr. Molnár Balázs: Netgenerációs gyermekek, netgenerációs szülők: családi nevelés a digitális korban Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 100 o. 47 Dr. Molnár Balázs: Netgenerációs gyermekek, netgenerációs szülők: családi nevelés a digitális korban Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 98 – 103 o. 48 Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 5. o.
22 pedig lefokozódik”.49 A megértésükhöz annyit tudnunk kell, hogy a világ megismerési folyamatában digitális tapasztalataik a mi gyermekkorunk mágikustapasztalásaira hasonlít leginkább. „A mágikus gondolkodás teszi lehetővé a gyermek számára, hogy bármivé és bárkivé válhat”.50 A képzést biztosító pedagógusoknak olyan attitűdökkel kell rendelkeznie, ami alkalmassá teszi őket arra, hogy ne le akarják adni az „anyagot”, hanem az ismereteik megosztására törekedjenek, segítsék a gyermekeket a világ megismerésének felfedezésben.51 Másik lényeges változás a szocializációs folyamat irányának megváltozása, azaz a fordított irányú szocializáció, ahol az idősebb generáció egyre inkább rászorul a fiatalabb generáció segítségére a megváltozott világban való eligazodáshoz azaz „Ha mi, idősebbek be akarunk lépni a digitális tapasztalás világába, mint vendégek, akkor rá vagyunk szorulva a bennszülöttek segítségére.”52 A „kibertérben”53 való közlekedés szabályai most vannak kialakulóban, közösen, egyszerre szocializálódunk tapasztalataink alapján. Mindenki, mindenhol, bármi lehet (identitás is váltható). A váltások gyorsak, ami visszahat a személyiségre. A magunkban szabaddá engedett gyerek segít a generációk (azért többes szám, mivel a hozzánk járó szülők is már más generációhoz tartoznak) megértésében, a megértés segít az elfogadásban, ami alapja szeretetnek.54 A szocializáció folyamata óvodai vonatkozásban nem más, mint az óvoda és család között lezajló olyan folyamat, mely által képessé válunk olyan tudás megszerzésére, mely segít mindkét félnek a gyermek nevelésében, melynek alapfeltétele a gyermek szeretete. Óvodai szervezet vonatkozásában, a szervezeten belül betöltött szerepkör jól működtetéséhez nem kell szeretni a szülőket, de a megismerésük, elfogadásuk a szervezeti működés tekintetében elengedhetetlen, szervezetfejlesztési szempontból pedig nélkülözhetetlen (közvetlenül és közvetve ható környezeti változások). 49
Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 39 o. 50 Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 41 o. 51 Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár. 2006 39 – 48 o. 52 Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 36. o. 53 Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 48. o. 54 Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 48 – 52 o.
23
2. 4.
Családok, óvodák a környezeti változások tükrében
A jelenleg felgyorsult környezeti változások, magukkal hozzák az adott környezetben működő szervezetek változásait is. Így a család is, „mint társadalmi intézmény számos változással küzd”55 napjainkban. A szakirodalom egyik vitatott kérdése, hogy: „a család válságot él át, vagy értékhordozó változáson megy keresztül”56 Popper Péter „Családon innen és családon túl” írásában a családot, a házasságot, mint egy férfi és nő szövetségét, együttélését vizsgálja. Ebből a nézőpontból rávilágít arra, hogy ha a házasság, ezzel együtt a család válságáról beszélünk napjainkban, akkor nem a tagok és értékrend válságáról kellene beszélni? „az európai ember, mint individuum, mint egyén, hovatartozása, értékorientációja, szolidaritása, életcélja szempontjából válságban van, bizonytalan, és ezért van válságban a házassága.”57 Kevesebben kötnek házasságot és azt is csak később teszik, és a házasság rendszere helyett egyre többen az élettársi kapcsolatot választják.
Korunkra
jellemző 58
önkizsákmányolásban él”,
jelenség
„a
családban
élő
emberek
többsége
ami oda vezet, hogy a családról való gondoskodás
következtében nem marad energiája a szülőknek az esetleges félreértések megoldására, a házasságba bekövetkező válság helyzeteket kezelésére, inkább „kimenekül” és a felek egy látszólag könnyebb megoldást keresve alakítanak ki új párkapcsolatokat. Ebből következik, hogy egyre több a csonka, vagy vegyes család (mozaik család). Popper Péter utal Hamvas Béla azon megállapítására, mely szerint a legtöbb ember energiáját az életkellékek megszerzése veszi el, egész addig, míg már nem marad idő az életre. A gyorsan változó világunk fogyasztói társadalmában folyamatosan új termékek jelennek meg a piacon. A generációk közti kérdéssel is foglalkozik, és rávilágít arra, amire Csepeli György a „A jövőbe veszett generációk”59 tanulmányában hosszabban és más megvilágításban is kifejt, hogy az idősebb generáció fokozatosan elveszíti fölényét a
55
Vargáné Dr. Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori gyakorlatban – konferenciabeszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 7. o. 56 Vargáné Dr. Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori gyakorlatban – konferenciabeszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 8. o. 57 Dr. Popper Péter: Családon innen és családon túl Bagdy Emőke, Kalo Jenő, Popper Péter, Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2007 153. o. 58 Dr. Popper Péter: Családon innen és családon túl Bagdy Emőke, Kalo Jenő, Popper Péter, Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft Kaposvár, 2007 159. o. 59 Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár 2006 5. o.
24 fiatalabb generációval szemben. A gyerek és szülő értékorientációja a dinamikus változások hatására messzebb kerül egymástól.60 A családi nevelés modellezésénél is változásokról számolnak be a pszichológusok. Sokáig úgy vélték, hogy a meleg – engedékeny családi nevelés a legeredményesebb a gyermek fejlődése szempontjából. Napjainkban ez a vélemény kezd elvetésre kerülni és egyre inkább úgy gondolják, hogy a meleg – mérsékelt kontrolt alkalmazó nevelési attitűd a leghatékonyabb. Az engedékeny szabályok felállítása nélküli nevelés azt eredményezheti, hogy bár a gyermek kiegyensúlyozott és derűs, nem tanulja meg azt, hogy mikor, hol és hogyan kell viselkednie, ezért ezt nem tekinthetjük sikeres szocializációnak (a közvetített normák nem tudtak belsővé válni). Az így nevelt gyermekek többségénél azt figyelték meg, hogy nem vállalja tetteiért a felelősséget.61 Munkám során egyre több ilyen esettel találkozom. Azért nevezem esetnek, mert az ilyen attitűdű szülőknél én azt figyeltem meg, hogy egy idő után elfáradnak a szülők, kifárasztja őket saját gyermekük „neveletlensége”. Az idő előrehaladásával, annyira kifáradnak fizikálisan és érzelmileg, míg a végén „szabadulni” szeretnének saját gyermeküktől, hogy „ki és rápihenjenek” a következő együtt töltött időszakra. A változások kapcsán említést kell tennünk még arról a szerkezeti átalakulásról, mely évtizedekkel ezelőtt elkezdődött (már a 80-as években) és aminek következtében ma már nagycsaládosoknak többnyire a három, vagy annál több gyermeket nevelő szülőket értjük. A régen használatos nagycsalád fogalma azt jelentette, hogy közös háztartásban több generáció is élt együtt (szülők, nagyszülők, és a gyerekek). A családok gazdálkodtak, ma már inkább gazdálkodókká váltak. A régi nagy családoknál a családi munkamegosztást jobban lehetett szervezni, a családi nevelésen belül megvalósuló szocializációs folyamat is jobban kiteljesedhetett.
A gyermek ebben a korban mintákat követve, szerepeket
leutánozva tanul elsősorban, azaz szocializálódik. A családok nukleárissá válása okozza, hogy nem csak a gyermek interakciós lehetőségei csökkennek le az által, hogy a családdal, mint atmoszférával való találkozásnál kialakuló kötési kapcsolatok kevesebb lehetőséget adnak a szociális tanulásra, a szülők társas kapcsolatai is lecsökken a gyerek születésével. 60
Dr. Popper Péter: Családon innen és családon túl Bagdy Emőke Kalo Jenő Popper Péter Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft Kaposvár, 2007 147 -171. o. 61 Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005. 49 – 65 o.
25 Az otthon töltött időszak alatt, a gyermek körüli gondozási teendők ellátása annyi idejét leköti az anyának, hogy nem sok szabad idő marad a társasági kapcsolatok működtetésére, így a szülő maga is izolálódik.62 Az a tapasztalatom, hogy az óvodába kerülve a szülők, örömmel fogadják a társasági életük színesebbé válását, örömmel vesznek részt a közös ünnepeken, rendezvényeken Az intézmény feladata megkeresni és módot adni arra, hogy ez a kezdeti érdeklődő, aggódó hozzá állás átfordulhasson, egy „én számítok rád és te is kellesz hozzá” állapottá. Ezt lehet a későbbiekben kiegészíteni az együtt töltött értekezletek, játszó délutánok „de jól éreztem magam” élményével, és már ott is áll mellettünk, mint együttműködő partner. Ha még azt is sikerül elérnünk, hogy a ráérős anyukák „pletykálkodása” velünk és egymás között arról szóljon, ami igazán lényeges, azaz a mind a két felet elsődlegesen érdeklő gyerekről, már elértük azt is, hogy a „pletykálkodás” szakmaivá váljon.63 A változást, globalizáció hatását mára már mindenki érzi maga körül és a nagy iramú változások között az ember természetéből fakadóan próbál lépést tartani és valamilyen szinten rendet tartani és állandóságot biztosítani. Többek között az által, hogy meglévő szervezeteinek működését újra gondolja. Környezetét figyelve folyamatosan monitoroz, a begyűjtött információkat elemzi, osztályozza, ez alapján megfogalmazza a célt, a célból adódó feladatokat végrehajtja, és már reagál is a változtatásokra. Ahhoz viszont, hogy lépést lehessen tartani a változások ütemével, a változtatások elvégzése utáni „pihenési” időszakban, már újra monitorozni kell, elemezni és így tovább folytatva a körforgást, nem igazán lehet leállítani a folyamatot, ha versenyképesek akarunk maradni.64 A képzés egyre inkább elengedhetetlen feltételnek tekintik politikai szférában a versenyképesség megtartása érdekében. A képzést, a nevelési és oktatási intézményektől várják el, ezért egyre többet fordítanak nemzetközi szinten is képzések fejlesztésére. A kutatásokra, képzést elősegítő programokra írt pályázatok egyértelműen, ezt tükrözik vissza. A képzések korszerűsítésével, a gyermekek ellátásának javításával a cél, hogy a munkába állási esély javuljon, ezáltal csökkenjen az elszegényesedés, növelhetővé váljon a
62
Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998 45 – 50 o. 63 Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztési előadása 2016. 64 Dr. Ugrai János: Szervezetfejlesztési előadása 2016.
26 munkaerő, amitől várható a gazdasági fellendülés. Az elvárások között szerepel, a hátrány kompenzáció is.65 A változások hozták magukkal azt is, hogy korunkban az iskola befejezésével diploma átadással nem ér és nem is érhet véget a képzés az ismeretek gyűjtésének folyamata. A befejeződött iskolarendszerű képzést követően folytatni kell az ismereteink bővítését, ha versenyképesek akarunk maradni. Csepeli könyvében a megismerés, tudás megszerzésének folyamatát Kantra utalva úgy fogalmazza meg, hogy „minél többet tudunk, annál többet nem tudunk. A tudott dolgok tömege egy labdához hasonlítható, és minden, ami a labdán kívül van az a nem tudott. Minél nagyobb a labda, annál nagyobb felületen érintkezik a külvilággal, következésképpen, minél többet tudunk, annál több dologról tudjuk, hogy nem tudjuk. Az interneten való keresés tökéletes példája ennek a kanti hasonlatnak”66 A fentieket összefoglalva Csepeli Györgyre hivatkozva, az alábbi kihívásoknak kell megfelelnie egy jól működő (versenyképes) szervezetnek korunkba:67 Innovációs projektek elindítása (Tévhit az, hogy sok pénzbe kerül, hiszen fő erőforrása „a csoport tagjainak kreativitása”68 – kis csoportos team munka keretein belül hatékonyabban tud működni) A teljesítmény értékelés szempontja a hatékonyság és eredményesség (munkahely ott van, ahol van a munka végzője) Olyan szolgáltatás nyújtása, ami kielégíti a piaci (esetünkben kliensek) igényeket Változó igények figyelése (belső monitoring rendszere)69 Képzésekre nagy hangsúlyt kell fektetni Vevőközpontúság (esetünkben kliensek) Első benyomás (működés „pillanatnyi elégedettség,”70 bizalomébresztés, szervezet jelének szín és forma világa Elégedettség folyamatos mérése, igények szerinti változtatása („elvárást az igény szint határozza meg”)71 65
Dr. Vargáné Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori gyakorlatban – konferenciabeszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 13 – 14 o. 66 Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 39 o. 67 Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 326 – 337 o. 68 Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 328. o. 69 Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 329. o. 70 Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 332. o. 71 Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 331. o.
27 „Tartós pozitív attitűd”72 elérésére törekvés Kliensekkel való folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció Kapcsolatközpontú működés
72
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 332. o.
28
3. Saját kutató munka bemutatása és elemzése A szakdolgozatom további részében az intézményünk jelenlegi gyakorlatát vizsgálom és vetem össze az elemzett szakirodalmak alapján. A vizsgálat elsősorban a szervezet versenyképességét, azaz a működését tekintve a környezeti változásokból adódó kihívásoknak való megfelelésére, a kapcsolatközpontú működésre terjed ki. Kutató munkám során bemutatom az óvodánkba járó családok jellemzőit, vizsgálom a statisztikai adatok alapján családi szerkezetüket, a gyermekek óvodában eltöltött időszakát. A kutató munka eredményeinek összegzése alapján bemutatom a szülők óvodaválasztási szokásit, a szolgáltatást igénybe vevők véleményét az általunk nyújtott szolgáltatásról. Elemzem a hozzánk járó családok véleményét a gyermeknevelésben való illetékességről. A
második
részben
partnerközpontúság
az
óvodánk
szempontjából,
helyi
pedagógiai
vagyis
mennyire
programját tükrözi
a
elemzem
a
programban
megfogalmazott cél a családdal való együttműködést. Az együttműködés formái és azok tartalma mennyire segíti elő a jó partneri kapcsolatot. A dokumentum elemzés kapcsán kitérek az intézményi innováció partneri elégedettség kérdőíveinek értékelésére, mint évek óta tartó mérési rendszer bemutatására. Végül összevetem a szülők és óvónők válaszait, hogy milyennek látják jelenleg működő kapcsolattartási gyakorlatunkat. A kutatáshoz használt források: az óvoda helyi pedagógiai programja dokumentumelemzéshez a csoportomba járt 9 szülő (anyukák) önkitöltős kérdőívre adott válaszai tagintézményünkben dolgozó 5 óvodapedagógus kérdésekre adott kisesszéi
29
Családok az óvodánkban
3.1. 3.1.1.
A hozzánk járó családok bemutatása
Intézményünk a hazai gyakorlattal ellentétben szerencsésnek mondhatja magát. A hozzánk járó gyermekek többsége teljes családból érkezik, mint ahogyan ezt az alábbi ábra is mutatja:
Tengelycím
A hozzánk járó családok szerkezete 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
A családok szerkezet
Sorozatok1 1.
Teljes család
Csonka család
Mozaik család
Összesen
69
4
6
79
számú ábra: Családok szerkezete
Jövedelem mutató 100 Tengelycím
80 60 40 20 0
Jövedelem mutatói
Sorozatok1 2.
RGYVK
Nem fizeti az étkezést
Fizeti az étkezést
Összesen
10
57
12
79
számú ábra: A szülők jövedelme
A szülők iskolai végzettségét tekintve valós adatokkal nem rendelkezünk. Nincs kötelezettségük adatszolgáltatás terén, beiratkozás alkalmával sem szívesen nyilatkoznak az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Az együttműködés során tudunk erre vonatkozó információt összegyűjteni.
30
Óvodában eltöltött idő Tengelycím
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Óvodában eltöltött órá száma
8 órát tölt óvovodában
10 órát tölt óvodában
4 órát tölt óvodában
Összesen
65
5
9
79
Sorozatok1 3.
számú ábra: Az óvodában eltöltött időnapi óraszáma
A hozzánk járó családokat ismerve a hazai kutatási eredményeket is figyelembe véve joggal vetődik fel a kérdés, hogy mennyiben lát el az óvoda a családi nevelést kiegészítő nevelést, Nehéz úgy nevelni, ha a szülők, elfoglaltságok miatt, a kétkeresős családi modellnek megfelelően napjuk túlnyomó részét a munkahelyen töltik. A család, miközben ellátja fő funkcióját, azaz utóda testi szükségletinek kielégítéséről gondoskodik, minimális időt tud fordítani a gyermekével való tényleges együttlétre. Ahhoz, hogy a családi nevelésnek ténylegesen kiegészítője tudjon válni az óvoda, a családokkal szorosabb kapcsolattartásra van szükség. A napi életszervezés során, figyelni kell a szülőkkel való kapcsolattartásra,
mely
lehetőséget
ad
az
óvodában
folyó
pedagógiai
munka
megismerésére, a megismerési folyamatban érdeklődővé kell tenni. A projekt szemléletű óvodai nevelési gyakorlat alkalmazása során számos alkalom adódik, ahol a gyermekek és a szülők óvodapedagógussal együtt aktív részvevőként a megtapasztalások útján fedezhetik fel a minket körülvevő kalandos világot. Tapasztalatom szerint a gyakorlati megvalósítás sikeressége azon múlik, hogy mennyire sikerül jó kommunikációs hálót kiépíteni a szülőkkel.
31 3.1.2.
Családi és óvodai nevelés gyakorlata
A gyermeknevelési témakörben az iránt érdeklődtem, hogy a szülők megítélése szerint, kinek elsődleges feladata a gyermeknevelés.
A gyermeknevelés feladata Család
Óvoda
Közös
Anya
Apa
0% 0% 0% 11%
89%
4.
számú ábra: Kinek elsődleges feladata a gyermeknevelés?
A válaszokból 4. diagramból kitűnik: a többség a családot jelölte meg. Annak ellenére, hogy a gyermek óvodába kerülésével az intézményi nevelés lesz domináló (a gyermek napja nagy részét óvodában tölti – 3. sz. ábra), a család továbbra is szeretné megőrizni gyermeknevelésben elsődlegességét. Érdekes megfigyelni a családi szerepkörök változását is ezen az ábráz. Addig, míg régen elsődlegesen az anya feladat köre volt a gyereknevelés, az apáé a család fenntartása, jelen válaszadóink közös feladatként jelölték meg.
Szerepkörök a nevelésben 8
A másokkal való együttműködés…
9
A gyerek ismereteinek bővülésében A gyerek gondolkodásának… Az önállóságra szoktatásban
6
Mind kettő
6
Óvoda
1
A viselkedési szokások kialakításában 0 5.
Család
8
A gyerek beszédének fejlődésében
2
4
6
8
10
számú ábra: A gyermeknevelésben, kinek van nagyobb szerepe az alábbi területeken?
32 Az 5. ábrán látható, miszerint az ismeretek bővítését közös feladatnak tekinti minden megkérdezett. A beszédfejlődés is közös nevelési feladatként van megjelölve és nem sokkal van lemaradva a gondolkodás és önállóságra szoktatás sem. A családi nevelés elsődlegességét a viselkedési szokások kialakításában látják legtöbben. Érdekes megfigyelnünk, míg a gyermeknevelés feladatkörével ellátott szervezetként a családot jelölték meg többen, a konkrét területek megjelölésénél adott válaszoknál, a közös nevelési feladat dominál többnyire. Felvetődik bennem a kérdés: gyermeknevelés alatt a többség a viselkedési szokások kialakítását érti?
Szakember segítsége a nevelésben 8 6 4 2 0 Nevelési képességek fejl. ösztöneikre hagyatkozik Szükségessége igen 6.
nem
Szakember segítsége váltözó
számú ábra: Igénybe vesznek nevelési problémáik megoldásához külső segítséget?
A nevelési képességek fejlesztésének igénye egyértelműen látszik a diagramon, ennek ellenére szakember segítségét kevesen veszik igénybe.
Óvodapedagógus, mint nevelést segítő szakember 11% 45% 44%
7.
Igen Nem Részben
számú ábra: Igényelt és kapott-e a nevelési tanácsot az óvodapedagógustól?
Érdekes megfigyelnünk a 7. ábrán, hogy csak feles arányban igényeltek nevelési tanácsot az óvodapedagógustól.
33
Óvodapedagógus gyermekről adott információja 10 8 6 4 2 0 Igen
Nem Kapott információ
8.
Részben
Nem igényeltem
Megfelelő volt-e?
számú ábra: Elégedett volt-e kapott információval és annak megfelelőssége
A 7. 8. számú ábra összehasonlítása során, érdekes összefüggést vehetünk észre. Információt a gyermekével kapcsolatban az óvodapedagógustól mindenki igényel, de csak fele arányban várják el, hogy nevelési tanácsot is adjon az óvodapedagógus. A kapott információval többnyire elégedettek voltak.
Szülők problémáival megkeresik-e? gyerek zsúr szakemberhez forduljanak-e otthon
1 1
Igen Összesen
9.
3 5 5
számú ábra: Szülők problémáikkal megkeresik-e?
Az óvodapedagógusoknak is feltettem a kérdést: megkeresik-e a szülők őket problémáikkal (9. számú ábra) és ha igen milyen jellegűvel. Válaszaikból az derült ki, hogy otthoni (családot érintő) problémával keresik fel őket gyakrabban.
34
3.2. 3.2.1.
Óvodánk, mint szolgáltatást nyújtó formális szervezet
Óvodaválasztás
Szervezetfejlesztési szempontból tudnunk kell, hogy mennyire fontos és mi alapján választják ki a szülők gyermekük számára az óvodát.
Óvodaválasztás fontossága 9
9
Igen
0
0
Nem
Kevésbé
Összesen
10. számú ábra: Mennyire tartja fontosnak az óvodaválasztás?
Óvodaválasztás lehetőségei 9
8
1 Igen
Nem
Üsszesen
11. számú ábra: Volt-e választási lehetősége óvodai beiratkozás előtt?
A diagramokból egyértelműen kitűnik, hogy a szülők fontosnak tartják az óvodaválasztást és éltek is a választás lehetőségével. A megkérdezettek többsége tudta, hány óvoda található a városukban, tehát beiratkozás előtt érdeklődtek, felmérték lehetőségeiket és egy kivételével tudatosan választották intézményünket.
35
Választási lehetőség Nem volt választás 3 óvoda
4 óvoda 5 óvoda
12. számú ábra: Ha igen, hány óvoda közül választhatott?
Az önkormányzat által fenntartott óvodák tárgyi felszereltségüket tekintve, hátrányból indulnak az egyház által fenntartott óvodákkal szemben. Épületeik újabbak, korszerűbbek és felszereltebbek. Az egységes intézmény létrejöttével megszűnt városunkban az óvodai körzet, így valamilyen szinten, de intézmény egységen belül is versenyhelyzetbe kerültünk a magas gyermeklétszám ellenére is. A bevált gyakorlatunk az, hogy lehetőségeinkhez képest (férőhely), igyekszünk a szülők kérését teljesíteni az óvoda választás tekintetében, így a beiratkozási statisztikákból mérni lehet, mennyire népszerű egy – egy tagintézmény a szolgáltatást igénybe vevők körében.
36
Óvoda választás szempontjai Itt volt hely Az ott dolgozók hitelessége alapján Az óvoda helyi programja alapján Felkereste az óvodát és megtetszett n Ez az óvoda volt a legközelebb A gyermek testvére is oda járt Az ismerősök, barátok ajánlották A gyermek játszótársai is oda jártak Írásos tájékoztatót olvasott az óvodáról Rokonok, családtagok ajánlották Az óvodában dolgozók ajánlották A védőnő, gyermekorvos ajánlották
3 1 4 1 1 5 1 1 2 2
13. számú ábra: Milyen szempontok szerint választott óvodát?
A táblázatból leolvasható adatokat nagyon fontosak tartom marketing szempontjából. Látható, hogy a rokoni kapcsolatok, illetve a személyes érdeklődés első helyen szerepel. Az
informális
csoportosulási
forma
sajátosságával,
a
gyors
és
rugalmas
információáramlással marketing szempontjából számolnunk kell.
Tájékozódás mikéntje Tájékoztató anyag
1
Ismerősök, barátok
5
Beiratkozás hetén tett látogatás
5
Nyíltnap - játszó délelőtt
3
Személyes érdeklődés Honlap
5 2
14. számú ábra: Hogyan tájékozódott az óvodáról
A szülők tájékozódási szokásairól ad képet a 14. ábra. A nyíltnap és a játszó délelőtt ugyan lehetőségként már megjelenik, de ezt az igénybe vevők nem minden esetben használják ki. A szórólap, mint marketing eszköz a legkevésbé eredményesnek tekinthető.
37
Előzetes információ az óvodáról 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 sok
kevés
nem volt
Összesen
15. számú ábra: Mennyi információja volt az intézményről a választást megelőzően
Számomra a fentiek alapján ez egy meglepő eredményt hozó diagram. Az előzőekből úgy gondolnám, hogy az ismerősök ajánlása után a szülők joggal érzik azt, miszerint bőséges információt gyűjtöttek össze az óvodaválasztáshoz. Az eredmény még sem ezt tükrözi. Többen gondolják azt, hogy kevés információjuk van a választott óvodát illetően. Jelenleg működtetett gyakorlatunk az információgyűjtést több módon is lehetővé teszi, de a felmérésből alapján arra következtethetünk, nem használják ezt ki. A fentiekből adódó feladatunk, a megfelelő információhoz jutást továbbra is segíteni, az igényekhez igazított kommunikációval. Az igények felmérése után, a kommunikáció módját (hatékonyság) és tartalmát (mit szeretnének meg tudni) át kell gondolnunk a későbbiekben.
38
A csoportválasztás fontossága 9
9
0 Igen
Nem
Összesen
16. számú ábra: Fontosnak tartja-e a csoportválasztást?
A csoportválasztás lehetőségét megadva törekszünk arra, hogy továbbra is fenntartsuk az első benyomás pillanatnyi elégedettségét (igényekhez igazított választás). A szülőkkel teljes egyetértésben mi is úgy gondoljuk, fontos a csoportválasztás lehetősége, megkönnyíti munkánkat a befogadás kezdetétől. Könnyebb az óvónőnek (első benyomás – bizalom), könnyebb a gyermeknek (van ismerős, van kibe belekapaszkodni a kezdeti időszakban).
Csoportválasztási lehetőség 9
Igen
0
0
Nem
Kevésbé
17. számú ábra: Van-e lehetősége csoportot, illetve óvónőt választani
A csoportválasztás területen az általunk nyújtott szolgáltatás egyértelműen sikeresnek tekinthető, az elégedettség 100%-os.
39 3.2.2.
Óvodapedagógusok a gyermeknevelésben
A szülők által kitöltött kérdőívben érdeklődtem: mennyire tartják meghatározónak az óvodapedagógus személyiségét a gyermeknevelés során.
Óvodapedagógus személyiségének fontossága I. nagyon
kevésbé
egyáltalán bem
0%
100%
18. számú ábra: Fontosnak tartja-e az óvodapedagógus személyiségét?
A 18-as ábrából látszik, hogy az óvodaválasztás, csoportválasztás egyértelműen az óvodapedagógus választását jelenti a családok szempontjából.
Óvodapedagógus személyiségének fontossága II. Szülővel hasonló értékrend Szülőt helyettesíti
Egészítse ki a családi nevelést, együttműködés, nevelési elvek hasonlósága
Kreativitás
Minta Türelem
Pálya szeretete Sok információ
Jól érezze magát a gyermek Egész nap itt van
19. Számú ábra: Mennyire tartja meghatározónak az óvodapedagógus személyiségét
A válaszokból egyértelműen kitűnik, a szülők is együttműködést, az együttműködésen túl lépő együttnevelést várják el az óvodától, azaz az óvodapedagógustól.
40 A gyermeknevelés illetékességét tudakoló kérdésre adott válaszokra (4. számú ábra) visszautalva, a szülő nem akar lemondani a gyermeknevelési illetékességéről. Továbbra is kiegészítő nevelésként gondol az óvodára és az ellentmondást (család, óvodában töltött idő aránya) a tudatosan választott óvodával, az általa betöltött szerepkör pótlására leginkább alkalmas óvodapedagógussal próbálja feloldani. A gondolatot tovább folytatva, egyértelműen leszögezhető, hogy egy jól működő óvodát a benne dolgozók teszik jól működötté a szolgáltatást igénybe vevők körében, ezért szervezetfejlesztés kapcsán elengedhetetlen annak ismerete mennyire kapcsolatközpontúan gondolkodnak a szervezet tagjai.
Óvodapedagógusok a kapcsolattartás fontosságáról
Nem indokolta 20%
Fejlődés elősegítése 20%
Család megimerésének eszköze 20%
Szülő betekintést kaphat az óvodai nevelésbe 20% Kiegészítő információk a gyermek megismerésében 20%
20. számú ábra: Mennyire tartja fontosnak az óvodai nevelés során a szülőkkel való kapcsolattartást?
A 20-as számú ábra diagramja szerint intézményünkben az óvodapedagógusok a kapcsolattartás fontosságának megítélésében igen változatos véleményeket fogalmaztak meg. A válaszokból látható, összességében felsorolták a főbb területeket, ahol nagyobb hatékonysággal lehet eredményt elérni, ha jól működtetett kapcsolatrendszert sikerül kiépíteni szervezeten belül a kliensekkel, azaz a szülőkkel, de egy válaszadásban sem jelöltek meg több területet, ahol fontos lehet a jó kapcsolattartás gyakorlata.
41
Óvodapedagógus nyitottsága a partnerkapcsolatban Maximálisan nyitott vagyok, bratyizás nélkül 20%
Teljes mértékben 20%
Csak azzal vagyok nyitott, aki velem is az, probléma esetén kezdeményezek 20%
Maximálisan 20% Nyitott vagyok, de még van hová fejlődnöm 20%
21. Mennyire nyitott Ön a szülőkkel való partnerkapcsolatban?
Az 21-es ábrán látható, hogy 1 kivétellel, az óvodapedagógusok nyitottnak tartják magukat a szülőkkel való kapcsolattartásban. Ezen a téren való fejlődés szükségességét 1 óvodapedagógus jelölte, és csak 1 olyan esetben érkezett olyan válasz, melyben az óvodapedagógus várja el, a szülők közeledését, de probléma esetén felveszi velük a kapcsolatot. A „bratyizás nélkül” adott válasz részletesebb kifejtést igényelni, hogy mit is ért a válaszadó bratyizás alatt.
Óvodapedagógus, mint modell Példamutatás, óvodán kívül is 20% Példamutatás 20% Nagyon fontos, minta 20%
Példaadás 20% Bizalom, hitelesség 20%
22. számú ábra: Miben és mennyire tartja fontosnak az Ön modellszerepét az óvodai nevelés során?
Az óvodapedagógusok egyértelműen fontosnak tartják a pedagógus modell szerepkörét és ennek fontosságát, a példamutatásban látják leginkább. A hitelesség és bizalom csak 1 válaszadásban szerepelt.
42
Óvodánk értékelése a szülők által
3.2.3.
Nagyon fontos tudnunk, hogy az igénybe vevők köre, mennyire érzi megfelelőnek az általunk nyújtott szolgáltatást.
Megfelelt-e az óvoda ahová járt? 9
Nagyon elégedett
0
0
0
Elégedett
Közepesen elégedett
Kevésbé elégedett
23. számú ábra: Mennyire elégedett az óvodával?
A hitelesség, a pillanatnyi elégedettség megőrzésének biztosítása miatt fontosnak tartom, hogy reális képet kapva legyen esélye a szülőnek választania, így kevesebb az esély arra, a csalódásra. A kiértékelt válaszok ezt a nézőpontot támasztják alá.
Érték összesítő családi és óvodai nevelés kapcsán a szülők véleményezése alapján I. Család 9
Elvárt
Kapott
9 7
7
6 4
3
5 5
6
7
6
6
7 7
6 2 2
5
5
6
5
5
6 6
2 2
24. számú ábra: A felsorolt értékek közül melyek dominálnak Önöknél, mit vártak az óvodától és mit kaptak?
43
Értékösszesítő II. 5
4
5
6 6
6
6 6
4 4
3
4
4 2
7
6 4 2
1
3
5
4
3
3 3
4
3
3
6
3
25. számú ábra: A felsorolt értékek közül melyek dominálnak Önöknél, mit vártak az óvodától és mit kaptak?
Érték összesítő III. 5 5
5 4
3
3 3 3
5
4
4
3
4 4
4 4
3
2
2
3 3
2 2
2
2
2
2
2
1 1
26. számú ábra: A felsorolt értékek közül melyek dominálnak Önöknél, mit vártak az óvodától és mit kaptak?
Értékösszesítő IV. 6 5
6
5
5
4 4
4 3
2
3
2 1 1
2 1
1
2 1
2 1
2 1 0
27. számú ábra: A felsorolt értékek közül melyek dominálnak Önöknél, mit vártak az óvodától és mit kaptak?
44 Az érték összesítő táblázatot megnézve látszik, ezen a területen, további kutatásra lenne szükség. Interjúval, esetleg a konkrétan megfogalmazott kérdéseket esszé formájában feltenni a szülőknek, hogy a miértekre választ kaphassunk. Egyedül a szeretet vonatkozásában figyelhetjük meg azt, hogy a családi nevelésben első helyen szerepelt értéket, amit, elvárták (1 kivételével) meg is kapták az óvodai nevelés során. Az összes többi esetében eltérések mutatkoznak, vagy a család által fontosnak tartott és elvárt, vagy elvárt és óvodától megkapott értékek szempontjából Ha megpróbáljuk leegyszerűsíteni a kapott eredményeket, az intézménytől elvárt és kapott értékek közötti hasonlóság mutat a legegységesebb képet a megkérdezetteknél: bizalom, őszinteség, kreativitás, értékszemlélet, együttműködés, nyitott gondolkodás, önkifejezés, önfejlesztés, nevelés, és jövőkép, hagyományőrzés. A kitartás egyedül, ami családi értéként fontosságot élvez és nem elégedettek vele az intézmény vonatkozásában. Az óvodától kapott és többnyire nem elvárt értékek között szerepel a figyelmesség, elfogadás, segítőkészség, oktatás, műveltség. Számomra az oktatás megjelölése a legérdekesebb, mint nem elvárt és egyértelműen mindenki által kapott értéként van bejelölve. Ha nem a csoportomba járó szülőket kérdeznék meg és ilyen eredményt kapnék; a válaszok alapján, hajlamos lennék azt feltételezni, hogy a szóban forgó óvodában oktatás központú a pedagógiai gyakorlat. Saját gyakorlatomról, viszont egyértelműen nem lehet ezt elmondani. A játékot tekintve elsődlegesnek, párhuzamos tevékenységként kínálom fel a tanulás lehetőségét (nagyon sok tapasztalati
úton
szerezhető
ismerettel,
kísérletekkel,
szándékosan
teremtett
problémahelyzetekkel), megragadva a szülők által felkínált segítséget is (foglalkozásuk, munkahelyük, lakhelyük), a környezetünk adta lehetőségek kihasználásával. Feltételezésem szerint (mivel ilyen irányú kérdést nem tettem fel) a gyermekek óvodába járás során bővülő ismerete alapján kapott ez az érték ilyen mértékű elsőbbséget a kapott értékek megjelölésénél. A miértekből kapott válaszoknál lehetne azt is kivizsgálni, hogy mit értenek a szülők nevelés és oktatás alatt, milyen szinten ismerik az óvoda, mint intézmény ténylegesen, rendelet által meghatározott, helyi programban leszabályozott pedagógiai munkáját, funkcióját.
45
Óvoda hatása I. igen 5
4
részben 7
6
5
5
3
2
1
1
a gyermek megismerése
gyermeke nevelésében
0 a család életére
nem
1
0 baráti kapcsolataik alakulására
4
3
2
3
2
szabadidős iskola tevékenységükre választásukra
28. számú ábra: Az óvodába eltöltött évek hatással voltak-e?
A 28-as ábrán láthatóak azok a területek, ami vonatkozásában érdeklődtem. A kérdések kiegészítése látszik a 29-es ábrán. Gyermek viselkedésének megértéseben Új helyeket segítettbaráti ismertünk meg, társaság ahová később is ellátogattunk
Óvoda hatása II. Nyitottság
Szocializáció Kinyílt Összetartó közösség
Otthon is betartja a szabályokat Segítség a gyermek nevelésben
arátokat szereztünk
Felnőttekkel való kapcsolattartása javult Elakadásunkban segítséget kaptunk
Töb program az ovis társakkal
Közösség
Mi is ovisokká váltunk
29. számú ábra: Hogyan volt hatássál?
Az óvoda hatását a baráti kapcsolatok alakulásánál, a gyermek nevelésében, az iskolaválasztásnál, a szabadidős tevékenységeknél, a gyermek megismerésében és a családi életre való hatásában jelölték meg legtöbben. Érdekes képet mutat, az előző érték táblával összehasonlítva a nevelés itt majdnem 100% megjelölést kapott. Ezek miatt a látszólagos, egymásnak időnként ellentmondó eredmények kivizsgálása miatt lenne érdemes további kutatásokat végezni, hogy az eredmények ismeretében pontos, szervezetfejlesztést elősegítő feladatokat határozzunk meg.
46
Az óvoda és család kapcsolatrendszere intézményünkben
3.3. 3.3.1.
Az intézmény bemutatása
Külső környezeti adottságaink 2014 áprilisáig óvodánk Pécelen a Szent Imre körút elején, jól megközelíthető helyen, óriási gesztenyefák alatt található épületben működött 1954-től. Az udvaron lévő Gesztenyefákról vette fel a Gesztenyés Óvoda nevet, 1998-ban. Az önkormányzati döntés előtt, mely elrendelte az önkormányzati óvodák és bölcsőde egyesítését, mint önálló intézmény működött, majd 2005 januárjától Pécel Város Óvodái és Bölcsődéje tagintézményeként folytattuk munkánkat a mai napig. A három önkormányzati óvoda vezetői és az összevont intézmény vezetője megegyezett abban, hogy mivel mindhárom intézmény önálló, jól működő, a szülők által is elfogadott helyi programmal rendelkezik 1998 óta, az egyesítés ellenére is meghagyja az intézmények egyéni arculatát. A folyamatos napirend bevezetése, a csoportszobák különböző mérete, az egy vizes blokk, indokolttá tette, hogy óvodánkban a négy korcsoport vegyes életkorú csoportokká szerveződjön. Belső környezeti adottságok Tárgyi feltételek: Annak ellenére, hogy a fenntartó nagyon rövid alatt próbált minél ideálisabb környezetet kialakítani az idejáró gyermekeknek (tálaló konyhát, vizes blokkot újonnan alakította ki, kifestette az épületet), a dombon lévő épület nem óvodai célokra lett tervezve. Így továbbra is egy vizes blokkal, közlekedő folyosón kialakított öltözőkkel, kisebb csoportszobákkal és nagyon
kicsi
udvarral
rendelkezünk.
A
szülők,
nevelőtestület
összefogásával,
önkormányzati segítséggel, az átmenetiség ellenére is próbáljuk a lehető legtöbbet kihozni az adott helyzetből. Kialakítottunk a fejlesztő szobákat, bővültünk egy irodával, és a meglévő irodát átalakítottuk nevelői szobává (ezzel egyáltalán nem rendelkeztünk a régi helyünkön). A törzskönyv adatai szerint a beépített terület 148,3 négyzetméter.
47 Személyi feltételek
Intézményünk óvodapedagógusai szakvizsgás 13%
12%
közoktatási vezetői képzésre jár
13% 25% 12%
pályakezdő másoddiplomás legfiatalabb dolgozónk 7 éves szakmai gyelorlattal
25%
közvetkező évben nyugdíjba menő
30. számú ábra: Óvodapedagógusok képzettség szerint
A diagram alapján látszik, hogy a képzés felé való elkötelezettség, ami a mai társadalmi elvárások között első helyen szerepel igen erőteljes a nevelőtestület tagjainál. Az ábrából az is leolvasható, jelenleg személyi csere zajlik a pedagógusok esetében (2 pályakezdő kolléga) és várhatólag az elkövetkező években még mindig lehet cserére számítani. A fentiekben már taglalt netes generációváltás korában, érdemes lenne azon elgondolkozni, hogy szervezetfejlesztési szempontból, esetleg a generációk könnyebb megértése és a megváltozott irányú szocializációs folyamat miatt, a fiatalabb generációt részesíteni előnybe az üresedő állás helyek betöltésekor. Csoportszervezésünk gyakorlata A helyi sajátosságok (különböző méretű csoportszobák) és szülői igény (testvérek, barátok egy csoportba járása) az oka, hogy 1998 óta vegyes életkorú csoportokkal működünk. Az intézmény egyéni arculatának kialakításában ez meghatározó, mivel a városban egyedül mi tudjuk figyelembe venni a szülők kéréseit csoportválasztás szempontjából (pl. barát, rokon, testvér egy csoportba való kerülése, vagy esetleg egy óvónői pároshoz való ragaszkodást), ebben az esetben is törekszünk a partnerközpontúságra. A gyerekek csoportokba történő elhelyezésénél a szülők kérései (két csoportot kérünk megjelölni) mellett szerepelnek a szakmai szempontok is (nemek, életkor, családi háttér figyelembe vétele, sajátos nevelést igénylők száma a csoportban). Az elkészített beiratkozási lista szerint, a táblázatban rögzítésre került információk alapján, kollégákkal történő megbeszélés és egyeztetés után készül el a végleges csoport-összeállítás.
48 3.3.2.
Az óvoda és család kapcsolattartásának bemutatása
Az innováció múltja Már a bevezetőben is utaltam rá, hogy a nevelőtestülethez való csatlakozásom, a szervezet által kijelölt szerep „eljátszása” nem volt könnyű. A már évek óta együtt dolgozó, a maguk kis zárt világában már évtizedek óta jól elzártan működő intézményben, nem igazán fogadták örömmel a változtatásra irányuló törekvéseket, a kialakított rendezett sorból való kilógást, az általam hozott és képviselt innovációs törekvéseket. Mondhatjuk azt is, hogy az óvodai kompetencia alapú programcsomag, a maga kötelezően előírt elemivel kapóra jött, és teret nyitott a változtatások bevezetéséhez. A pályázat adta lehetőségeket maximálisan kihasználva (egy teljes éven keresztül biztosított volt a folyamat tanácsadó és mentor, aki megbízásukból adódóan bármikor rendelkezésünkre álltak a szakmai munka segítségében), kezdődött el egy nagyon intenzív szakmai munka. A kezdeti időszakban, mint megvalósító pedagógus, a nevelőtestület által egyedül hagyottan, de a gyermekek és a csoportomban járó szülők maximális bizalmát és támogatását élvezve dolgoztam. A kompetencia alapú programcsomag bevezetése mellett, a kötelezően előírt intézményi innovációban a szülőket jelöltem meg együttműködő partnerként. A hozzám járó gyermekekkel és szülőkkel sok örömteli pillanatot élhettünk át. Rövid idő alatt igazi „alkotó közösséggé”
73
váltunk, ahol mindenki hozta az ötletit (a
témák megvalósításának lehetőségeit nagyon sok esetben a szülők találták ki). Ilyen lehetőségek voltak például: Pécel végén lakó ovisunk családi házuk havas tavához mehetünk „vizezni”, Pékségben dolgozó szülőknél süthettünk kenyeret Tűzoltóságon dolgozónál vendégségbe mehettünk Szüleimnél kukoricát törtünk Virágkötős szülőnkkel adventi vásároztunk Cukrász anyukával nyuszis tortát sütöttünk Kincsem parkban lovagolhattunk. Sokat voltunk együtt közös programokon, sokszor tartottunk klub esteket, ahol „pletykálhattunk”74 arról, ami mindenkit leginkább érdekelt: a „gyerekeinkről”. Az 73 74
Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztés előadása 2016. Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztés előadása 2016.
49 eseményeket minden esetben (kötelező elemként előírt elégedettségi kérdőívek kitöltése a szülők által) kiértékeltem, az eredményekről elsőként mindig az innováció során megjelölt partneremet tájékoztattam, azaz szülőt. A csoportban folyó munka mellett, párhuzamosan folytak a továbbképzések (mint 12 évet kihagyó és pályára visszatérő kolléga, a legtöbbre engem iskoláztak be), amiről a nevelő testületnek (szintén kötelező elem) belső továbbképzés keretén belül kellett számot adni. A nagyfokú ellenállás miatt, a nevelőtestület továbbképzésébe bevontam a folyamat tanácsadót, hogy a kollégák a pályázati elvárások rendszerét, ne személyemhez kössék, és ne emiatt utasítsák el. A külső szakember bevonása jó ötletnek bizonyult, nagyobb eredményt hozott, mint amire számítottam. A most már sajátomnak tekintett nevelőtestületem egyik nagy pozitívuma volt a szakmai hiúság: senki se szeretett volna lemaradni, így az eredményeket látva (a szülőkkel kialakított, jó hangulatú, nyitott, közösséggé formálódó csoport, ahol mindig történik valami) kezdeti ellenállásuk ellenére is csatlakoztak az innovációhoz, így a bevezető év végére, már óvoda szintűre terjesztettük ki programjainkat. A Gesztenyés Óvoda családi eseményeinek város szerte híre ment. Sikeres szervezetfejlesztési feladatként könyvelem el az óvodában eltöltött éveimet, mivel sikerült egy teljesen újszerű szemléletváltási folyamatot munkaközösség vezetőnként elindítani, majd a fenntartási időszakában támogatni, segíteni növekedését és végig nézni, ahogyan megerősödik. A bevezető év végén a programmódosítást is feladatul kaptam, aminek aktualizálása most vált időszerűvé. A nyáron elkezdődött munka kapcsán (a dokumentumelemzések jó alkalmat adtak erre) a három tagintézmény végre összeült, immár 8 év óta először együtt gondolkodva próbáljon tovább haladni. Nem mondom, hogy könnyű feladat előtt állunk, minél nagyobb a szervezet, annál nehezebb benne változást előidézni és mi a nagy szervezetek működési zavarával küzdve, talán az utolsó lépcsőfokon állunk, ahol is a már a bevezetőben említett külső szakember segítségét bevonva küzdünk és legalább olyan ellenállásokba ütközik (jelenleg mindenki mindenkivel), mint a bevezető év kezdetén volt. Remélem a jelenleg intézményvezetéssel megbízott (egy évig tartó intézmény egység egészét érintő) vezető „a szekér rúdját”75 biztosan tartva tudja, hogy merre is akar menni.
75
Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztés előadása 2016.
50 Neveléssel foglalkozó intézményként várható volt, hogy időközönként, bármilyen jól is működjön egy rendszer, a teljes társadalmi elvárás miatt („sajátos működési specifikum miatt, ahol a kliensek elvárásai is folyamatosa változnak, mivel rájuk is hat a környezetben végbe menő változás, a szervezetre közvetve és közvetetten is hat”)76 szükséges a folyamatosan monitorozás. A jó időben és jó döntés következtében jól meghatározott a célt elősegíti a szervezetfejlesztés, mivel a cél nem más, mint „a jelenben megidézett jövő”77
Az innováció rövid bemutatása és kiértékelése „A nevelésben partnernek tekintjük a szülőket, törekszünk a partneri kapcsolat kialakítására, folyamatos ápolására, figyelembe vesszük a változásra irányuló jobbító szándékú javaslatokat. Év elején minden esetben megbeszéljük a szülőkkel az adott nevelési évre
tervezett
feladatainkat,
kérjük
segítségüket,
illetve
ötleteket
gyűjtünk
a
megvalósításhoz. Az intézményi innováció tartalmisága is ezt az együttműködést erősíti. Szükséges, hogy az óvodába kerülés előtt megismerjük a gyermekek családját, körülményeit, szokásait, hagyományait, hogy kialakuljon a kölcsönös bizalom, nyitottság a két fél között.”78. Befogadási időszak együttműködési formái „Az első benyomás”,79 bizalomébresztés, azaz az új gyermekek (kliensek, családok) fogadása Óvodába csalogató A víz világnapján szervezett játszódélutánunkra szeretettel várjuk leendő óvodásainkat. Ez a kapcsolattartási mód áthelyezésünkkel egyidejű. Létrehozására azért volt szükség, mert a kényszerű költözködés okozta bizonytalan állapot miatt veszítettünk a kliensi körünkből (abban az évben nem tudtuk hozzánk beiratkozókkal feltölteni az üres helyeinket, a másik óvoda átirányította a jelentkezőket).
76
Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztés előadása 2016. Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 51. o. 78 A 2010-ben készített helyi programból 79 Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 331 o. 77
51 Családi játszódélután Óriási jelentőséget tulajdonítunk a befogadás folyamatának. A beiratkozás alkalmával meghívjuk a szülőket a gyermeknapra szervezett családos játszódélutánra, ahol minden óvodapedagógus fogadja a hozzá érkezőket. Az óvodát működése közben ismerhetik meg a szülők. Nyílt hét a beiratkozás időszakában Lehetőséget adunk az érdeklődőknek, hogy meglátogassák az óvodás csoportokat, megismerkedhessenek az óvó nénikkel. A csoportokba való látogatással segíteni szeretnék a szülőknek abban, hogy eldöntsék (amennyiben nem úgy érkeztek, hogy már tudták kinek a csoportjához szeretnének csatlakozni), melyik az a csoport, amelyik leginkább megfelel elvárásaiknak (családi nevelés hasonlósága). A csoportot ismerhetik meg működése közben. Szülői értekezlet Az újonnan felvett gyermekek szüleinek szülői értekezletet tartunk, ahol ismertetjük óvodánk programját, házirendjét, kiválasztjuk közösen gyermekük jelét, egyeztetjük a beszoktatás rendjét. Ezt a szülői értekezlet fajtát én vezettem be 8 éve az intézménybe, mivel itt nem volt addig gyakorlat. Gyakorló szülőként nekem sokat segített abban, hogy előzetesen tájékoztatást kaptam, a kérdéseimre válaszoltak. Mellette szól még az is, hogy a vegyes csoport miatt, a szülőknek, csak egy része új szülő, így vannak olyan információk, amit csak nekik kell elmondani. Ezen a szülő értekezleten részletes tájékoztatást kapnak a csoportszokásiról, az óvoda programjáról. A szülői értekezlet tartásának idejéről is vita volt annak idején, hogy melyik időpont a jobb június, vagy augusztus. A kollégák az augusztushoz ragaszkodtak, mondván, hogy mivel nem idejárnak még, nem fognak eljönni. Kipróbáltuk az a tapasztalat, mindenki részt vesz rajta, a kezdeti érdeklődés nagyon nagy a szülőknél, épp ezért ennek az első találkozásnak a milyensége meghatározza a későbbi együttműködő kapcsolatot is, az óvodához való hozzá állást. Családlátogatás Felajánljuk a családlátogatás lehetőségét. Az óvoda megkezdése előtt augusztusban látogatjuk meg a családokat. Nem volt még olyan eset, hogy a lehetőséggel ne akarjanak élni. A családlátogatást, a gyermeknek szól elsősorban, akivel családi körben ismerkedünk, de nagyon jó alkalom, a családi nevelés
52 bepillantásába, a szülőnek módot ad, hogy a befogadási időszakról több, őt érdeklő információhoz jusson. „Szeretetlevél” Az óvodai felvételről levélben tájékoztatjuk a gyermeket (színes borítékban, az öröm kifejezésére, hogy ő már közénk tartozik, a jele is vidám, kifejező). Egyidős ez is az átköltözködésünk utáni időszakkal, miután tagintézmény vezető lettem akkor került bevezetésre. Két levelet írok melyben értesítést kapnak a felvételről, Az egyik a szülőnek, a másik a gyermeknek szól. A szülős levélen rajta van az óvoda logója és elérhetősége, a leendő óvodás levelében a csoportjának szimbóluma szerepel a levélpapíron, ami kiegészül egy csoport szimbólumos kifestővel (3. számú melléklet). Csoportkiválasztás lehetősége A körülményeket figyelembe véve (férőhely) lehetőséget adunk arra, hogy az ismerősök, testvérek egy csoportba járhassanak. Az intézmény bemutatásánál már említett módon történik. A beiratkozás során a gyerekeknek játszó sarkot rendezek be, és igyekszem minél több információhoz jutni a családok, gyermekkel kapcsolatban, amit a beiratkozás után rögzítek és a kollégákkal ismertetek. Szakaszos befogadás A szakaszos befogadást tesszük lehetővé azáltal, hogy a bölcsődéseket pár nappal hamarabb fogadjuk, mint a családból érkezőket. Anyás befogadás Lehetőséget adunk az anyás beszoktatásra, ez idő alatt figyeljük a gyermek jelzéseit, ahhoz igazodva engedjük, segítjük, hogy elkezdjen játszani vagy bekapcsolódjon valamely játszócsoportba, ha úgy adódik, mi is együtt játszunk velük. Az elválási időszak, befogadási időszak könnyítésére szolgál. Alkalmat ad az intézményi neveléssel való megismerkedéshez, megtapasztalják, mi is történik az óvodai élet során. Egyéni befogadási terv készítése Különös gyengédséggel, türelemmel, szeretetteljes, elfogadó magatartással segítjük a gyermekkel való érzelmi kötődés kialakulását. Minden gyermeknek egyéni beszoktatási tervet készítünk a családlátogatás tapasztalatai alapján.
53 A gyűjtött információk értékelése, elemzése után próbáljuk egyénekhez igazítani és könnyíteni a kezdeti időszakot. A szülőkkel való szakmai megbeszéléseket célzó együttműködési formák Szülői klub Év elején az intézményi innováció keretén belül megszervezzük a szülői klubot (minden csoport képviselteti magát, vezetőjét közösen választják meg). Negyed évenként a tagintézmény vezető és a munkaközösség vezető által tartott szülők összejövetelek. A szülők képviseleti jogának gyakorlását szolgálja. Év elején az intézményi innováció keretén belül megszervezzük a szülői klubbot, ami egyben az óvoda Szülői Munkaközössége is. Minden csoport képviselteti magát. Mivel kis óvoda vagyunk, így csoportonként három tag megválasztását kérjük a szülőktől az év eleji szülői értekezleten. Megalakulás után vezetőjét közösen választják meg. Az alakuló ülésen, a nevelési év elején egyeztetjük az adott nevelési évre tervezett szülőkkel közösen tervezett programokat, ehhez kérjük a jóváhagyásukat, javaslataikat. Megegyezés után elkészítjük az éves szülői naptárt, amit mindenki megkap nyomtatott és elektronikus úton is. Negyedévente ülésezünk, ahol minden csoportból egy óvodapedagógus is csatlakozik. Általában egy-egy nagyobb projekt előtt, hogy a programmal kapcsolatos javaslataikat hozzá tudjuk tenni az általunk tervezetekhez. Minden év végén kiosztjuk a partneri elégedettség mérésére készített kérdőíveket, az összesített eredményeket, a következő nevelési év elején ismertetjük, javaslataikat a nevelőtestület véleményezése és döntése után beépítjük a következő évben. Szülői értekezletek rendszere Június A felvett gyermekek szüleinek tartott szülői értekezlet. Befogadás kapcsán, már említettem a fentiekben, hogy júniusban tartunk szülői értekezletet az újonnan érkezetteknek. Itt kerül sor a programunk és házirend ismertetésére (összevont szülői értekezlet – tagintézmény vezető tartja), majd minden óvodapedagógus saját csoportjába felvett szülőknek tart értekezletet, ahol az anyás befogadással kapcsolatos tudni valókat és a csoport szokásaival kapcsolatos információkról ad tájékoztatót és válaszol a felmerülő kérdésekre.
54 Szeptember Év eleji szülői értekezletet, ahol megismerkednek a szülők egymással (régiek, újak). Ismertetjük az első félév eseményeit, javaslataikat meghallgatjuk a tervezett tématervekkel kapcsolatban (pl. tűzoltó szülő – látogatás a tűzoltóságra, cukrász – ünnepekre bejön hozzánk tortát díszíteni, virágkötő – adventi kézművesség stb.) Januárban Az első félévi nevelési év kiértékelése, a következő időszak feladatai Kiértékelésre kerül az eltelt időszakot, megbeszéljük a következő félév programjait, javaslataikat itt is szívesen fogadjuk. Februárban Az iskolába menőknek tartott összevont szülői értekezlet. Februárban összevont szülői értekezletet tartunk az iskolába menő gyerekek szüleinek. Elmondjuk a beiskolázással kapcsolatos információkat, meghívott vendégeink: a nevelési tanácsadó dolgozói, iskolák igazgatói. Nyíltnap szervezése Minden tanévben lehetőséget biztosítunk arra, hogy megnézhessék gyermeküket napi tevékenysége közben. Január közepére tervezzük, a beiskolázás előtti időszakra. A nyíltnap nálunk a szülők részéről aktív részvételt jelent. Az óvodapedagógusok úgy tervezik meg az adott nap eseményeit, hogy együtt tudjanak tevékenykedni a gyerekekkel (pl. barkácsolás, sütés, közös séta). A délelőttöt megbeszéléssel zárjuk, ahol a szülők feltehetik kérdéseiket a látottakkal kapcsolatban. Én általában meg szoktam kérdezni a gyerekeket előtte, mit szeretnének megmutatni szüleiknek (drámajátékot, nagy tornát, táncot stb.). A nyíltnap egyben bevezetője a féléves fogadó óráknak, amit előzetesen egyeztetünk a szülőkkel kérésüknek
megfelelően
(táblázatot
teszünk
ki
időpontokkal,
ahová
a
szülők
feliratkozhatnak). Családos játszó délutánok – projekt munkák Fontosnak tartjuk a közös játszódélutánokat, ahol részt vehetnek a csoportok életében, a projektmunkákban; minden esetben szervezünk nyitott délutánt a szülőknek A
szülők
aktívan
részt
vehetnek
a
csoportok
életébe,
bekapcsolódhatnak
a
tevékenységekbe és gyerekükkel, óvodapedagógussal közösen tevékenykedhetnek. Nagyobb projektjeinket, mindig szülőkkel tervezett nagyobb eseménnyel zárjuk. Ezekre a
55 délutánokra a gyerekekkel közösen készítünk teát, zsíros kenyeret, a szülők is hoznak sütiket. Gesztenyés nap Közös főzés az udvaron, sportvetélkedők, kézműves foglalkozások Októberben a befogadási időszak végén rendezzük, elsődleges célunk való az intézményhez való pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, közösség építés. A tűzmodul nyitásaként, közösen főzünk a szülőkkel, szervezünk sportvetélkedőket, ügyességi játékokat, gesztenye figurákat készítünk. Márton napi lámpás felvonulás Márton napi vigasságok Az őszi ünnepkör zárása. Márton napján délelőtt a gyerekeknek meghívott vendég részvételével táncházazunk, majd este a szülőket látjuk vendégük a délelőtt közösen készített libás süteményekkel, Sötétedés után közösen énekelünk és felvonulunk a lámpásainkkal. Adventi kézműves délután a szülőkkel Adventi időszak nyitása – pénteken szülőkkel közösen A témahetet nyitjuk ezzel. Felállítjuk a fenyőfát, amit közösen díszítünk az elkészült díszekkel, minden csoport feldíszíti a csoportszobáját és az öltözőjét, meggyújtjuk az adventi koszorú első gyertyáját. Játszó délután a volt nagycsoportosainkkal Minden csoport visszahívja és vendégül látja az előző évben iskolába ment óvodásait. Januárban meghívjuk a volt nagycsoportosainkat egy közös játszó délutánra. Az eltelt évek alatt, hozzászoktak a gyerekek, így nem csak az ott maradt ovisok várják, de az iskolába járók is számon tartják. Beszámolnak iskolai tapasztalataikról, megmutatják könyveiket, füzeteiket, beszélnek sikereikről. Jó érzés azt látni, hogy rövid idő elteltével úgy játszanak régi társaikkal, mint ha még most is idejárnának. Víz világnapján szervezett óvodába csalogató Óvodásaink részvételével, vendégségbe várjuk a leendő ovisainkat.
56 Anyák napja Közös ünneplést jelent a szülőkkel. Vendégül látjuk az anyukákat, nagymamákat, miután felköszöntöttük őket. Családi játszó délután Gyermeknap alkalmából szervezett családi játszódélután Gyereknapra szervezett délutáni rendezvény meghívott vendéggel (pl. Kolompos). Párhuzamosan több tevékenységet is szervezünk: ügyességi feladatok, kézműves foglalkozás, arcfestés. Meghívjuk a leendő óvodásainkat is. Batyus nap Nagyok búcsúztatása. Már hagyományként élő, jól bevált gyakorlatot volt az óvodában. A nagyok ballagását délután tartjuk és késő estig tart. Énekléssel, versmondással kezdődik, ezen részt vesznek a szülők, rokonok. A vendégek távozása után a szabadban vacsorázunk, közösen játszunk (táncos játékok, ügyességi vetélkedők), amit a végén tábortűzzel zárunk, a közös éneklésbe bekapcsolódnak a gyerekükért érkező szülők is. További közös, projekt munkákkal bővített események Segítik más intézményekkel való együttműködésünket Szüret Állatok világnapja Színház
világnapja
–
meghívott
társulat,
vagy
szülőkkel
közösen
szervezett
színházlátogatás. Végleges döntés az év elején történő, szülőkkel való egyeztetés nyomán születik. Zene világnapja – zeneiskolai tanárai adnak koncert óvodásainknak, közös énekléssel zárják műsorukat A programban leírt célkitűzés megfelel a mai társadalmi elvárásnak. A fenti leírásból látható, hogy a helyi program célkitűzésként az együttműködést jelölte meg, ami a tartalmi leírásban visszatükröződik.
57 Az „első benyomás”80 fontosságával az intézmény tisztában van, a nyitott partneri viszony már az elejétől érezhető a fogadásra kiépített rendszerből (a játszó délelőtt, nyílt nap, családi játszó délután szervezéséből ezekre lehet következtetni). Az eredményesség beiratkozási statisztikánkból látszik.
Beiratkozási statisztikánk felvételt nyert
beiratkozott
48
47 43
41
32 27 23
32
30
26 22
8
2011-2012
2012-2013
2013-2014
2014-2015
2015-2016
2016-2017
31. számú ábra: Beiratkozási statisztikák
A 2014 tavaszán történt kényszerű átköltöztetés, az óvoda körül kialakult bizonytalanság, a megváltozott körülmények miatti helyi sajátosságok változása (kisebb udvar – átmenetre való berendezkedés) következtében bekövetkezett „bizalomvesztés” leolvasható a 31. ábra diagramjáról. A menet közben meghozott változtatások eredményességét mutatja az idei év statisztikai eredménye.
80
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 331. o.
58
32. számú ábra: Projekt munkáink, ami az családdal való együttműködést segítik
Az eseményeken való részvétel közben a szülők tapasztalatokat gyűjthetnek gyermekük vonatkozásában az óvodai nevelésről (nyílt nap, játszó délután), az óvodai atmoszféráról, a gyermekük családon kívüli viselkedéséről (szocializáció sikerességéről), miközben az óvodapedagógus is információkat nyer a családi nevelésről az által, hogy látja a szülő és gyermek kapcsolatát, a gyermek viselkedésének változását a szülő jelenlétében, a szülő nevelési stílusát. A szülő bepillantást nyerhet az óvodai szokás-szabály rendszerről, illetve annak működéséről, ami anélkül, hogy külön magyarázni kellene, mintaként szolgálhat.
59
Családi projektek száma éves elosztásban 12%
41%
Projektek 2010 Befogadást célzó 2010
22%
Projektek 2015 Befogadást célzó 2015
25%
33. számú ábra: A családdal való közös programok számának alakulása
A 33. ábrát nézve láthatóvá válik, hogy az átköltöztetés utáni beiratkozók számának csökkenését, még abban az évben követte az projektek számának növekedése mutatja, a folyamatos monitorozás működik az óvodában, a változást észlelve azonnal követte a beavatkozás, aminek az eredményességét a következő év beiratkozók számának növekedése már mutatja. A kreatív ötletek és innovációk is jelen vannak a kapcsolattartási módok kialakításában. Az új ötletek megjelenése és a megújulásra való törekvés is látszik, ha az 32. számú ábrát megnézzük (ami a jelenleg működő projekt rendszerét takarja).
60 3.3.3.
Az évek óta működtetett, partneri elégedettség mérés eredményeinek bemutatása
A folyamatos partneri igényeket és ezzel együtt a változások figyelésének szándékát mutatja az évek óta kiadott és a szülők által kitöltött partneri elégedettséget vizsgáló kérdőívek összesített táblázata.
Elégedettségi kérdőívek kitöltési mutatója 100 90 Óvoda; 79
80
Tengelycím
70 60 50 40 30
Pillangó; 23 Delfin; 21 20 Katica; Csibe; 15
20 10 0 Kitöltött
Nem töltött 2014
Össz Kitöltött létszám
Nem töltött
Össz Kitöltött létszám
2015
Nem töltött
Össz létszám
2016
34. számú ábra: A partneri elégedettséget mérő kitöltött kérdőívek száma
A kérdőíveket minden évben, minden szülő megkapja. A színek a csoportokat jelölik. Érdekes és árulkodó adott, hogy mért mutat csökkenő tendenciát a kitöltötten visszaérkező kérdőívek száma. Ennek az lehet az oka, hogy kielemzés után az eredményekről való tájékoztatásra, azaz a reklámara nem fordítunk elég figyelmet, azaz nem jól működik a kommunikációs csatorna. Az 35. 36. 37. 38. 39. ábrákon az elégedettség mérés eredményeit látjuk éves elrendezésben. A kérdések a programokról való tájékoztatásra, a rendezvények légkörére, részvétre, szervezésre, légkörre, óvodapedagógusok hozzáállására irányult.
61
60 50 40 30 20 10 0
Óvoda; 21
2014
2015
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Kevésbé
Nem elégedett
Katica; 8 Pillangó; Csibe;634 Delfin; Elégedett
Tengelycím
A programok tájékoztatásával
2016
35. számú ábra: Mennyire voltak elégedettek a tájékoztatással?
60 50 40 30 20 10 0
2014
2015
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Óvoda; 21 Katica; Pillangó; 634 8 Csibe; Delfin; Elégedett
Tengelycím
Szívesen vettek részt a programokon
2016
36. számú ábra: Szívesen vettek-e rész rajta?
60 50 40 30 20 10 0
2014 37. számú ábra: Elégedettek voltak-e szervezéssel?
2015
2016
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Óvoda; 21 Katica; Pillangó; 634 8 Csibe; Delfin; Elégedett
Tengelycím
Programok szervezés
62
60 50 40 30 20 10 0
Óvoda; 21
2014
2015
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Kevésbé
Nem elégedett
Katica; 8 Pillangó; Csibe;634 Delfin; Elégedett
Tengelycím
Rendezvény légköre
2016
38. számú ábra: A rendezvény légkörével?
60 50 40 30 20 10 0
Óvoda; 21
2014
2015
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Elégedett
Összesen
Nem elégedett
Kevésbé
Katica; 8 Pillangó; Csibe;634 Delfin; Elégedett
Tengelycím
Óvodapedagógusok hozzáállása
2016
39. számú ábra: Az óvodapedagógusok hozzáállásával?
Az ábrákat értékelve elmondható, a kitöltött kérdőívek számának csökkenése a legszembetűnőbb a grafikonokon. A válaszokból, az elégedettség mérhető le az érintett területeken. A változás szükségességének és miben létének feltérképezéséhez monitoring rendszerünket át kell gondolni, és eszerint módosítani a vizsgálandó területeket, illetve a vizsgálat módját is. Megkérdezések során, a véleménynyilvánításban, érdekeltté kell tenni a partnert. Az igényeikhez igazított változtatásokat jobban kell reklámozni.
63
óvónővel nagyon jó a közösség - P. 8%
Szülők megjegyzései 2014
úszás - K. 9%
lovaglás - K. 9%
óvónői előadás - P. 8% maxium ki van hozva belőle - D. 8%
több kirándulás - Cs 9%
színvonalas - D, 8% állatkert - P. 8% múzeum - P 8%
ültetés - Cs. 9% kis állat bemutató D. környezet 8% védelem - Cs. 8%
40. számú ábra: Megjegyzések a szülőktől 2014-ben
Szülők megjegyzései 2015 Luca nap - P. 17% gazdag programok - P. 17% köszönet az óvónőnek - P. 17%
tanya látogatás - Cs. 16%
családias hangulat P. 16% óvónők aranyosak - P. 17%
41. számú ábra: Megjegyzések a szülőktől 2015-ben
Szülők megjegyzései 2016 Caládia - P. 20%
Szívesen jövünk, és jól érezzük magunkat - P. 20% 42. számú ábra: Megjegyzések a szülőktől 2016-ben
több helyre mehetnének - K. 20%
tartalmas programok - D. 20%
Egész óvodai élettel elégedett, köszönet, szeretttek ide járni - P. 20%
64 A 40. 41. 42. ábra is mutatja az évek óta használt kérdőívek változtatásra szorulnak. Nem tölti be funkcióját, tehát ezt sem lehet változatlanul hagyni, ha eredményességre törekszünk. A megjegyzések száma is csökkenő tendenciát mutat. A kiértékelésnél azért szeretem csoportra bontva elvégezni, mert minden óvodapedagógus az adott csoportjára vonatkozólag látja, hogy milyen kliensi igényeket kellene teljesítenie. Nem minden kérést és ötletet kell megvalósítani (van olyan, amit az óvodai nevelés keretein belül nem is lehet, vagy szakmailag megvalósíthatatlan), de a döntésről minden esetben (megtartjuk, vagy elvetjük) tájékoztatást kell adni és a döntés okát indokolni kell. Ez is jó alkalom párbeszédre, amiből kiindulva neveléssel kapcsolatos kérdéseket is beszélhetünk.
3.3.4.
Együttműködésünk gyakorlata a résztvevők véleménye alapján
Az óvodapedagógusok a kisesszékből adódóan maguk írták be az általuk ismert kapcsolattartási formákat. Ezzel szemben a szülők kiadott kérdőívén a felsoroltak közül kellett aláhúzniuk, ami általuk ismert, kedvelt és hasznosnak gondolt volt. Az óvodapedagógusok az intézményben működő, minden kapcsolattartási módot ismertek.
Óvodapedagógusok által kedvelt email
befogadás
játszó délután
szülői értekezlet
családlátogatás
fogadóóra
43. számú ábra: Melyek az Ön által leginkább kedvelt kapcsolattartási formák?
A 43. ábrán látszik, hogy az óvodapedagógusok által leginkább kedvelt a játszó délután és a családlátogatás. A többi kapcsolattartási forma ugyan olyan szintű népszerűséget ért el.
65
Szülők által kedvelt
szülői klub
plakát családlátogatás
honlap fogadóóra
szülői fórum munka délután szülői értekezlet
játszó délután
faliújság
közös ünnepek
email
kirándulások
nyíltnap
44. számú ábra: Melyek az Ön által leginkább kedvelt kapcsolattartási formák?
A szülők által leginkább kedvelt kapcsolattartási forma a játszó délután, email, nyíltnap azokat követi nyíltnap, a kirándulások, közös ünnepek, majd a faliújság.
Csoportjába járó szülők igénybe veszik régi ovisok vissza hívása
munka délutánok
szülői fórum óvodába csalogató játszó délután nyíltnap szülői értekezlet kirándulások közös ünnepek szülői klub
családlátogatás fogadóóra
45. számú ábra: A kapcsolattartási módok, melyet igénybe vesznek a szülők csoportjukban hasznosság
66 A 45. ábrán, mely a szülők által igénybe vett, így szervezetfejlesztési szempontból hasznosnak tekinthető, kapcsolattartási módokat láthatjuk, egyforma bejelölést kaptak, nincs különbség. Nem lehet észrevenni kedveltség és hasznosság közötti összefüggéseket.
Szülők hasznosság szerint fogadóóra
szülői fórum
szülői klub
közös ünnepek email
plakát kirándulások
szülői értekezlet
munka délutánok
játszó délután
családlátogatás
faliújság
honlap nyíltnap
46. számú ábra: Kedvelt kapcsolattartási módok hasznossága a szülők megítélése szerint
A 46. ábrán látható diagramról ugyan ez olvasható le a szülők véleményezéséből. Kis különbségekkel, de hasonló bejelölést kapott minden felsorolt kapcsolattartási mód. Szükséges volna további csoportonkénti kutatást végezni, hogy kiderülhessen, hogy konkrét esetben, a saját óvodapedagógus és szülők közötti kommunikációhoz és ezzel párhuzamosan a tényleges együttműködéshez, melyek azok a területek, amiket igényhez igazítottan kellene fejlesztenie az óvodapedagógusnak. A kedveltséget a szülők érdekeltségének elérése miatt volna szükséges tudni, azon keresztül könnyebben lehetne eljutni a csoportjába járó családokhoz.
67
Hasznosság szerinti összehasonlítás Szülők - hasznosság 99
99
99
5 4
5 4
0
Összesen 99
99
5
0
9 8
5
3
9 8
5
3
0
Csoportjába járó szülők igénybe veszik
5
3
0
9
7
5
3
0
9
5
3
0
6
3
0
9
5
9
6
0
9
5 5
3
3
0
9
5 5
3
0
Összesen
5 3
0
9
5
4
0
5
4
00
00
47. számú ábra: Kapcsolattartási módok összehasonlítása hasznosság szerint
A kapcsolattartási módok hasznosságának összehasonlításán, a 47. ábrán látszik, a szülői fórum leginkább az a kapcsolattartási mód, amin el kell gondolkodni, hogyan lehetne érdekesebbé és vonzóbbá tenni. Határozati joggal rendelkező szervezetként, működésére szükség van. Érdekes megfigyelni, a szülők esetében a hasznosság tekintetében egyetértést mutatkozik, ellentétben az óvodapedagógusokkal. Az ő esetükben, egy olyan kapcsolattartási formát se találni, amelynek megítélésében megegyezik a vélemény. A szülők véleményezése alapján a kapcsolattartási módok több mint feléről úgy vélekednek, hogy hasznos, első helyre rakva a közös ünnepeket, email-t, szülői értekezleteket, játszó délutánt, faliújságot.
Kedveltség Szülők által kedvelt 9 8
9
9
Összesen
9
9
Óvodapedagógusok - kedvelt
9
9
9
9
9
9
Összesen 9
9
9
7 5 2
0
5 5 2 0
5 5
5 5
5
5 3
1 0
1 0
1 0
1 0
5 2 00
5 1
00
5 1
00
48. számú ábra: Kedvelt kapcsolattartási módok összehasonlítása
5 1
00
5 1
00
5 1
5
5
00 0 00 0 00
68
A 48. ábra összehasonlító diagramjában a kedveltséget tekintve változatos kép alakult ki. Mindkét csoport első helyre tette a játszó délutánokat. Az ábrából leolvasható, hogy óvodai honlapunk, fogadó órák rendszere fejlesztésre szorulnak, mivel egyik csoport kedvelt listáján se kapott bejelölést. Az együttműködő partnereknek feltett utolsó kérdés volt, a kapcsolattartási gyakorlatunkra vonatkozólag, milyen módon ítélik azt meg: együttműködünk, vagy együtt nevelünk.
Óvodapedagógusok a kapcsolattartásról
Együttnevelő
Szülők véleménye a kapcsolattartásról
Együttnevelő
Együtműködő
Együttműködő
49. számú ábra: Ön szerint óvodájában együttműködnek, vagy együttnevelnek
Ebben a kérdésben teljesen egyformán látják kapcsolatukat a szülők és az óvodapedagógusok. A megkérdezettek harmada gondolja csak azt, hogy együttnevelik a gyermeket. Ezen a téren, még van hová fejlődni.
69
4. Összegzés A szakdolgozat elején felállított hipotézis, miszerint az évek óta működtetett gyakorlat szervezeti működését tekintve versenyképes beigazolódott. A beiratkozási statisztikából kiderül, hogy a külső körülmények változására történő beavatkozás sikeres volt. Ezt bizonyítja a beiratkozási statisztika. A tárgyi hiányokat sikerült a belső erőforrások maximális kihasználásával, a kapcsolatközpontú szolgáltatásnyújtással versenyben maradni. A kutatások egyértelműen azt támasztják alá, hogy a szülők óvodaválasztásnál elsősorban óvodapedagógust választanak, aki hasonló értékrendjével képes helyettesíteni, illetve kiegészíteni gyermeknevelési gyakorlatát. Az is bizonyítást nyert, miszerint attól függetlenül, hogy a gyermekek nagy részénél az óvodába kerüléssel a napközben eltöltött idő miatt az intézményi nevelés dominál, a szülők nem szeretnék gyermekük nevelését átadni az óvodának. Amennyiben sikeresen ki tudja alakítani az óvodapedagógus (érdekeltté teszi számára) szívesen válik tagjává a közösségnek, mely segíti társasági kapcsolati alakulást, melyet egy jól működő formális szervezet fel tud használni saját céljai elérésben. A nevelési képességek fejlesztésének igénye egyértelműen meg van a szülőknél, de nehezen kérik szakember segítségét. Mint kiderült az óvodapedagógusok és a szülők válaszából, kevesen várják el, vagy akarják, az óvodapedagógust szakemberi minősítésében nevelési tanácsadóként megkeresni. Alkalmazkodva az elvárásokhoz, a szülőt feladatkörében meghagyva olyan alkalmakat kell teremtenünk, ahol a személyes példaadással, az óvoda napi gyermeknevelési gyakorlatának megmutatásával. módja van a szülőnek akaratlanul is tapasztalatokat gyűjteni. A korszerű projekt pedagógiai módszer óvodai alkalmazásával, a szülők aktivitását, érdekeltségét (önmaga hatékonyságának átélésével) a pedagógiai munkánkat színesebbé, változatosabbá varázsolhatjuk, ahol az együttműködő partnerek egy oda-visszaható tanulási folyamat részeseivé válhatnak. A szakirodalomban szereplő korunkban végbemenő netes generációk megjelenésével, számolnunk kell a generációs különbségekkel. A családokkal való együttműködést tőlünk függően segíthetik, vagy gátolhatják együttműködési törekvéseinket. A generációk (szülők, gyermekek)
ismerete
hozzásegít
bennünket
ahhoz,
megértsük
és
elfogadjuk
különbözőségüket, ami által, mint szolgáltatást nyújtó szervezet kitalálhatjuk, és ki is kell
70 találnunk a különbözőségek egymáshoz való igazítását, elindíthatunk egy-egy oda-vissza működő tanulási folyamatot a tudatosan szervezett képzésekkel, amibe a szülőket is be kell vonni, ezáltal könnyítve saját pedagógiai munkánkat is. Szemléletmód váltásra van szükség, ahol az óvoda, mint befogadó intézmény nem csak a gyermeket, hanem a szolgáltatást igénybe vevő szülőt is, tehát az egész családot „befogadja” és megpróbálja alkotó közösséggé való átalakítását, ahol az idősebb generáció megtanítja (szocializálja) a fiatalabbakat a régi, hagyományos társas érintkezési szokások felé, míg a fiatalabbak is megosztják velük a változó technológiai tudásukat. Az eredmények alapján úgy látom, a szemléletváltás folyamata még nem ért véget óvodánkban, az itt dolgozók közül nem mindenkinek sikerült teljesen magáévá tenni a piaci igényekhez igazított, szolgáltatást nyújtó szervezeti működést. Ennek szükségességét viszont már belátják és az erre való törekvés látszik a nyitottabb hozzá állás igényének megfogalmazásából. A változások bevezetéséhez ez pedig, már elegendő alapul szolgálhat. A belső képzési rendszerünket kell átgondolnunk, ami elősegíti és felgyorsítja ezt a folyamatot. A belső képzési rendszerbe a szülőket is be kell vonnunk, mivel a kiértékelt összesítőkből látszott is látszott mást értenek óvodai nevelés alatt, mint mi. A közös képzés jól kitalált formájával (neves szakemberek előadásán való közös részvétel) elősegítheti szintén a közös útkeresést, együttgondolkodást, amivel segíthetjük az alkotó közösséggé válást. Az itt dolgozók szemlélet váltását elősegítheti még és a konkrét egyénre szabott feladatok meghatározásának szempontjából, lényeges lenne minden óvodai csoportban hasonló felmérést végezni a szülőkkel annak érdekében, hogy reális képet kapva, a csoportban dolgozó óvodapedagógusok maguk is lássák azokat a területeket, amik javításra szorulnak a kapcsolatközpontú működés érdekében. A kapcsolatközpontú működés alapja, ahogy azt az eredmények kiértékelésénél is lehetett látni, a megfelelő kommunikációs háló kiépítése szervezeten belül, amit minden irányba működtetni kell. Mint az látható volt, a visszacsatolások nagyon fontosak és nem elhanyagolhatóak. Újra visszatérek ahhoz, amit már részletesen is fejtegettem, hogy érdekeltté kell tenni a másik félt a megismerési folyamatban. A visszacsatolások által, azok jó kommunikációval történő információ átadás ösztönzőleg hathat. „Fontos a véleményem, ha elmondom komolyan veszik és változtatnak rajta, tehát alakítója és nem passzív
71 befogadója vagyok a körülöttem zajló eseményeknek.” A kollégákra is ösztönzőleg hathat az egyéni feladat, melynek komolyságát és szükségséfességét, annak számon tartása és felhasználása adja. A közösen kidolgozott és közösen elvégzett (mindenki saját csoportjában végzi és összegzi) elégedettséget mérő vizsgálat lefolytatása során, ahol az eredmények bemutatás kapcsán lehet külön-külön, majd közösen is elemezni, majd célokat és a célok megvalósításában segítő feladatokat megfogalmazni elérhetővé válik, hogy az egyéni feladatokat ne kényszernek érezzék a tagok, hanem szükségesnek. Intézményünkre vonatkoztatva, jelenleg a kutatásból kiderült eredményekre hivatkozva lehet elindítani egy új innovációt, melynek sikeressége az együttműködés milyenségétől függ. A szakdolgozatom során szerzett eredmények alapján én a legsürgetőbb és több szempontból is változást hozható területként a napi óvodaszervezési gyakorlatunk bevizsgálását tűzném ki célul, a gyermeki tevékenységi formák középpontba állításával. Kiegészítve a vizsgálatot a korszerű projekt pedagógia módszer belső továbbképzésen való (képzés, önálló kutató munka, belső hospitálások) megvizsgálásával. Már a nyári, közös helyi programmódosításnál komoly szakmai vitákat váltott ki és a külső szakember részvételével történő közös szakmai munka is rávilágított a korszerű pedagógiai eljárás módok használatának hiányosságaira pl. mozgás, ének zene, esetenként a külső világ tevékeny megismerése (cserélődő tagok a szervezetben). A korunkban zajló értékrend változás is érdekes terület, aminek a közelebbi megvizsgálása, szervezetfejlesztési szempontból fontos lenne egyszerre több helyen is éreztetné hatását. Elsődlegesen egymás megismerésének és elfogadásában nyújthatna segítséget, esetlegesen egy mentálhigiénia, családterápia felé való kutakodást. A szakdolgozatom elején azt is felvetettem, hogy a családok egyre gyakrabban keresnek meg bennünket-családjukat érintő problémával, aminek megoldása szakember segítségét (családterápia) igényelne. A családokban végbemenő változások sokszor, mint hozzánk járó legfontosabb klienst, a gyermeket is érinti, ezért elsősorban a vele való törődés miatt kényszerülünk rá, hogy terápiás feladatokat is felvállaljunk akaratlanul is (sokszor „csak” végig kell hallgatni a szülőt és már az nagy segítség). Az értékrend változás vizsgálata, a szakemberek belső képzési rendszerbe való bevonása, szülők felé is kiterjesztett képzésekkel, nagyon jó alapot adhatna egy új mérési rendszer kidolgozásához.
72
The networking of kindergarten and family I chose for the topic of my thesis the networking of the family with the kindergarten. My aim was to examine thoroughly how modern our actual practice is, and in what way it is appropriate to the expectations of our time. I also was curious to see whether our organization can keep pace with the dynamic natural and social changes taking part around us. In order to be able to examine the topic in details, firstly I looked into the groups involved. I analysed their functioning because they are the first scenes which are responsible for the education of a child. Thus, the first considered group to be examined was the family. This is a formal and informal grouping concerning its organization. Its main aim is to look after and educate children. In connection with the examined topic I made some investigation work concerning the effect of social changes on families. Their structure is still undergoing a change. I also made a comparison with different countries family subsidising system which reflects that from the point of view of child developing the family or the institutional education is decisive. The second examined group is the kindergarten where the child institutional education first begins. I would like to present the kindergarten as an organization which functions as a formal institution meant to deal with the education of a young child. I also would like to focus on the characteristics of informal grouping (like for example on the forming of friendly relationship the foster communication, due to it and the motivational scene which can be stimulating the norms and the stability of values). Another important issue according to me is the social need of families which function isolated. It is also of vital importance to observe the relationship between these two organisations to see their role played in the socializing process of the child. In the first part of my thesis I also explained this fact briefly. From the point of view of developing the organization, it is of vital importance to gather and analyse data and of course to set up the desired aims in accordance with these. I have given a detailed account about the changes which affect the kindergarten life nowadays.
73 In the second part of my thesis I introduced our institution, the families whose children are attending our nursery school and the innovative practice which has been functioning for eight years now. Then I summarized the results of my research work and I analysed it in close accordance with the given bibliography at the beginning of my thesis. The parents’ habits when choosing a kindergarten were taken into consideration. I observed the appreciation of our service and the whole networking of the family. The analysis was made on the base of a questionnaire completed both by the parents and kindergarten teachers as well. I summarized their answers which came to me in form of short essays. In the end of my thesis I summarized the results and I also formulated those suggestions which may promote the development of our establishment.
74
Irodalomjegyzék 1) Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 2) Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 3) Dr. Bagdy Emőke: Családi életciklusok és fejlődési sajátosságok; Dr. Bagdy Emőke Kalo Jenő Popper Péter Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft Kaposvár, 2007 4) Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… – Popper Péter Ranschburg Jenő Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005 5) Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Budapest, 1984 6) Ranschburg Jenő: Szülők lettünk Saxum Kiadó Bt. Kaposvár, 2003 7) Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998 8) Dr. Popper Péter: Családon innen és családon túl Bagdy Emőke Kalo Jenő Popper Péter Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2007 9) Dr. Rákó Erzsébet: Családpolitika, családtámogatás és gyermekszegénység Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 10) Dr. Vargáné Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori gyakorlatban – konferencia-beszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 11) Dr. Molnár Balázs: Netgenerációs gyermekek, netgenerációs szülők: családi nevelés a digitális korban Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 12) Pivókné Gajdár Klára: Család és óvoda helyi kapcsolatának elemző bemutatása és a család megismerésének különös gyakorlata - Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016
75
Linkek 1) 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR 2016. október 10. 2) Emberi Erőforrások Minisztériuma, Központi Ügyfélszolgálati Iroda tájékoztatója 3) csaladitudakozo.kormany.hu/download/9/56/41000/HGyerekfüzet%202016.doc 2016. okt. 26. 4) Török Balázs Változások az óvoda rendszerben http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegl eges.pdf 2016. július
Egyéb források 1) Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztés előadása, 2016. - Mellékletbe szervezetfejlesztési előadáson készített saját jegyzetem 2) Körmöci Katalin: Projekt szellemű óvodai élet a mindennapokban HOR szervezésében tartott előadása 2016. október 3-án 3) A 2010-ben készített helyi programunk
