B é ts . és a- mint mondják mégis ölettetett.v 0 Felsége parantsolatjáraí valamint Ez a’ Fejedelem az I b r a h i m részén' ezen Fővárosnak minden templomai- ’s éppen most annak táborában van, és bán , úgy a’ Ts. K. Udvari templomban an nak (Ibrahimnak) kérésére katonákis pompás nagy Mise tartatott a’ kő- kai az egész Libánust megrakta. I b r azelebbi Szombaton Martz. 17-dikén a? h im basa, az ő új igazgatószékét,, a’ Cholerában itten megholtak lelkeikért,, tenger part mentében, európai módon 18 kán pedig Vasárnap , láláadó isteni intézett őrizetekkel erősítette'm eg. — tisztelet és Tedeum azér t , bogy ezen A’ D a m a s c u s lakosinak állhatatosan nyavalya a’ fővárosban' szerenísésen féltett tzéljok, hogy városokba a’fényes megszűnt. portától rendelt új basát, ha az magá id Ts. K. Felsége és a’ Fels.- Tsár-- val 200 emberből álló seregnél nagyöb-szári Familiának minden tagjai az- Ud- bat hoz, be ne botsássák, e5 végre a’ vari tisztviselőktől késértetve mind ar város főbb pontjaira oltalmazó erőssékét nap megjelentek az említet ájtaíos- geket raknak. I b r a h i m basát az egész Ságokon. JDamascusf nép nagy kívánsággal és nyílt karokkal várja. — A’ Nagy U rr T ö r ö k O r s z á g. A1 é p p óban nagy készületeket tétet Ib r a h i m* ellen , kinek a’ mint mondA’ m últ esztendőd Dec. 23-kán Bai- já k , a’ forog elm éjében, hogy Acre és< r ú t b a n költ levelek szerént I b r a h i m Damascus megvétele » után, fegyveres1 Basának Syriában, St. Jean d5 Acre el- népét B ag d á d ellen vezérelje; len kezdett hada mind vizen minti száAlexandriábót Jan. Sí kén. I b r arazon szerentsétlenűl foly. Most egy h im Basának roszszúl megy A c r é nál! gőz hajót Alexandriába küldött, és na- dolga. Mert a’ Várból5 jövő golyóbisok gyobb golyóbisokhoz való ágyukat bo- által, későbben pedig az öszvetsapás1 zat. Míg azok elérkeznének , maga az után hajóseregében a’ rend felbontatván, ostromhoz való nagy készületek tételé- a? vár ostromlással felhagyni, ’s magát vei foglalatoskodik. A’ St. Jean d’Acrei most' m ár második ízben, egy nehány Basa Tatárjainak vezére, ki a? Nagy órára viszszaliúzni kénleien vólt. KüÚ rtó l vitt leveleket a’ maga Urához, a- lömben ha még a’ Flolta kőről a’ mun-Libánusi Fejedelem parantsolatjára le- kások jól dolgoznak, a’ kár könnyen tiartóztattatott^. leveleitől: megfosztatotP* helyrehozható.- De megy is a’ készület
?nagy szorgalommal — békességről ázó. sints. — Egy hajó, Alexandrából Febr.. 25-kán a z ^ P a’ h irrel jö tt •Triéstbe/ hogy az Egyiptomi hajó sereg jó ké születtel, egy linea hajó ’s több fregattáktól kísértetve éppen az ö eljövetele kor indult viszsza Syriájba. G ö r ö g
0 r s "z á g.
Smyrnából Febr. 8-kán írjá k : A’ népnek C a p ö d i s t r i a s A ú g u s t i n ellen Hydrába és M egarába gyűlt Kép viselői, az utóbb említett városban Nemzetigyűlést tartván, köz megegyezéssel semmisítek meg azt a’ választást, melly szerent C a p ö d i s t r i a s A u g u s t i n Görög Ország Praesidensévé tétetett, és egy szívvel szájjal kiálták törvénytelen nek a’ Naupliai Congressust. E’ meg lé vén, a’ Gyűlés ideig való új Kórmányszéki biztosságot választott. Ezek a’biz tosságnak tagjai voksok többsége sze ré n t C o a d u r i o t t i , C o l l e í t i és Z a i m i lettek. Ezen eset következésé ben minden úgy nevezett Klephtis (az az Görög Ország hegyes vidékeinek azon lakosai, kik szabadságokat a’ Tö rök hatalomtól mindenkor megtudták oltalmazni, — a’ legtörzsökösebb Gö rögök) odahagyta a’ Praesidens Felekazetét és hűséget ’s engedelmességet az új Igazgatási biztosságának igért.; Azomban a’ Naupliai Congressus előkelő tag jaival, az egyezés eránt való alkudo zások elkezdődtek. Énnek, ha elsülhet n e , jo következései volnának. De vég be menetelét gátolja egyfelől ez a' kí vánság: hogy G ap o d i s t r i a s A u g u s t i n az IgazgatószéhtŐI tüstént mozdiitassék e l; naás felől, hogy ebben az esetben tökélleles Amnestia adaltassék. Mondják, hogy az Anglus és Frantzia Consulok, a’ Megarai Congressus ezen lavánságainak, a’ NaupliaiKövetek elé
be való vitelén minden módon rajta vagynak , sőt kinyilatkoztatták, hogy az ő korm ányszékek, a’ Megarában válasz tott Igazgatói biztosságot bizonyosan megfogja erősíteni , és'hogy a’ Polgári háborútól irtódzó nép leginkább és leg ham arabb ez által várja, az Ország je len kétséges állapotjának legkedvezőb ben leendő eligazítfcatását. E ’ szerént Görög Ország sorsa C a p o d i s t r i á s től függ; —- azt ts-ak egyedül a’ ment heti meg az irtóztató vérontásoktól, ha ö a’ korm ányszéktől eltávozik ’s a’ Görög Nemzetben a’ többség tsak igy .juthat fegyver nélkül győzedelemre. —Smyrnában a’ P orta megegyezéséből görög nyelven ismét új Újság fog meg jelenni, m ellynek tá r g y a philologiai, po litikai és kereskedési dolgok lesznek. Nápoli di Romániából Febr. 18-dik á n : A’ Nisi Jakosi, tartván"attól, hogy a’ M ainotáktólm egtám adtalnak, a’Frantzia Generáltól kérleli katonai segítsé get. M egnyerik, -— .’s midőn e z , a5 vá-. rosba m enne, közzűle a’ görögkatona ság egy tisztet ’s néhány közembereket lelőtt. M ellyért a’ Generális a’ Kórmanyosnak nyilván kijelenté, hogy az, neki 10 nap alatt a’ bűnösöket vagy ad ja k i, vagy büntesse meg. ) P o r t u g a l l i a . Liszbonából Febr. 18-kán. A’ Doffl P e d r ó seregének Terceirába lett meg-, érkezése h íré re , Quelenben egyszerre M inisteri tanáts tartatott. Ennek követ kezésében D ó m M i g u e l se re g e in ek , mellyek a’ Tájó környékei, ’s más he lyekre rendeltettek , m egvizsgálására Febr. 16-kán elútazván, még ekkoráig n e m jö tt hazá,.U gyan azon M in isteritanáts parantsolatjára, sok o l l y a n sz e mélyek fogattattak e l , kikre gyanú vólt, hogy a’ külföldre kivándorlott Portugál-
lvxsoId«al levelezn^Ií. Sök lakosok, kik nek elfogattatások" eránt a’ parantsolat kiadódott, elszöktek. —7 Tudva van y hogy Portugáliából M adeirába, az o tt'lév ő őrizel megerő sítésére , hadi erő küldetett. Az a’ hajó, melly ezt a’ nevezett helyre vitte 72 ra bokkal jö tt viszsza Liszbonába, kik külömtiöző politikai vétkekért veszték el szabadságokat. Noha még Madeirában baj n in ts, mindazállal, előre való né zésből még 1000 em bert akar oa Igaz gatószék óda küldeni. — A’ Dóm Ped ró Nyilatkoztatását , sőt mind azon írásokat-, mellyeknek az ő Expcditiójára és az Országnak ezután következő állapotjára valami kis Lefolyások van Portugalliában nagy-kívánsággal olvas sák. A’ Miguelisták azt állítják, hogy azon nyilatkoztatás szerzője a’ Portugal liai Nem zet Characterét éppen nem esm e ri, ’s az Ország jelen gondolkozása módjára nézve egy fő pontban nagyon meg van tsalatkozva. H a , úgymond a’ Dóm Migtiel felekezete — Dóm Pedró a’ maga Követői számát Portugalliában tsakugyan erősíteni akarta , nem mind já r t Charta-vagy Constitutióról kellett vólna néki beszélni. Azon külömböző vélekedések között, mellyekben az em berek a’ Bragancai Ház tagjai közt tá madt örökségjussa pere felől vagynak, az látszik inkább uralkodni , hogy a’ Népnek nagyobb része ellene van a’ Brazíliából került Chárta behozásának, és hogy azzal az Ország tsendessége helyre nem állana. A’ hadi erőről azt m ondják, hogy a’ Dóm Miguelé négy szerié nagyobb á? Dóm Pedróénál; és hogy ha ez, amazon győzedelmeskedni akarna-,'.a’ morális erőnek, a’ számban álló erőt nagyon sokkal kellene pótol ni. Egyéberánt m int m indent, ezt a’ dolgot is á’ vége választja el. — Ha Dóm Pedró Madeirában kezdi a’ meg
támadást, azt hiszik, hogy Portugalliá ban Aprilisnél elébb próbát nem fog tenni. . M adeirában, Febr. 10-kén költ, tu dósítások szerént a’ Constitutionalisták a’ D ó m M i g li e 1 igazgatószéke meg buktatásában m ár tettek próbát —^ de szerentsétlenül. — A’ neki keseredett részek közt nagy vólt a’ vérontás. N é m e t
O r s z á g.
*
Hogy az Austriai Tsászár, a’ mi szeretett és tisztelt K irályunk, uralko dásában’40 esztendőket szerenísésén el töltött, a’ .K irályok Királyának azért buzgó könyörgéseikben háláadó érzése ket Martzius 1-sö n ap ján , Külföldön, a’ Frankfurt- és Karlsruhe lakosi is be mutatták. A’ Német - Szövetség gyűlésének M art. 2-ki Ülésében hozott végzés sze ré n t, a’ D e u t s c h e T r i b ü n é , W e s t b o t e és a’ n e u e Z e i t s c h w i n g e n nevű liberális Újságok, mellyek köz^ zűl a’ két első Baváriában, az utolsó pedig a’ Hassiai Hrgségben jelent meg, a’ Német Szövetséghez tartozó minden tartományokból kitiltattak. A’ mit Né m et országban m ár ez előtt némelly apró Fejedelemségek különösen is tselekedtek. B e 1 g a O r s z á g. A’ Király , a’ mint a’ Briiszszeli Új ságok hirdetik, a’ sereg állapotjárólminden héten kétszer kívánt környül állá sosán túdósittatni. A’ belga sereg ez idő szerent 86,000 emberből áll. Maestricht vidékéről Febr. 26-kán egy levél így í r : Bövid időn nagy dol gokat fogunk tapasztalni. General D ibb e ts a’ Kereskedőknek telt ezen ige-; rétét „hogy ő a’ közösülésekéi: szaba-' X*
180
álon fogja tudni tartani.^ alíarván telye- ra 26411 Fr. és minden hónapra 80,000 .sítcni,, legnap a’ várból egy vasas Osz- frankot adnak. t. Ezen ajánlásnak elegendő óltalmaftályt egész' H o c h t i g küldött, a’ hol ;az-önl<énteseli seregével öszveakasztvánj -zója nem akadván 50 vokőal 2 ellen ax fő z tö k egy .kevés '.ideig _tartó lövöldözés a’ summa fogadódott el, mellyben a’ .történt. — Ez nagyobb hadi Operatiók Követek. Kamarája is m e g e g y e z e t t. ' ■kezdetének látszik lenni. A’ ibclga Senatus Febr. 28-kán a’ • P á p a B i r t o k a , íCivillistával foglalatoskodott V i l a i n tUr úgy Ítélt , hogy a’ Követek Kamará Hogy Frantzia seregek vagynak Anjától helyben hagyott summában, melly conában, minden tudja. Azoknak oda 1,300,000 Frankot tesz, a’ Senatusnak lett be menetelek különös voltáért bő is szükség volna megegyezni. L e fe b u- vebb tudósítást érdemel. Ezt Cardinális tr e - M - e u r a t azt, m ás, n e v e ze te s e n a’ B e r n e t t i n e k , frantzia Követ Gróf ^Frantzia Ország Civillistájával hasonlít S a i n t A u l a i r e hez küldött levelében ván iöszve így beszélt: Én a’ Követek igy találjuk „Febr. 21-kén Anconához kamarájától meghatározott summánál közel megjelenik egy frantzia hajóssesokkal hevesebbre számítám a’ Civillis reg-osztály, melly a’ 90 ágyús Suf f tát. Elöltem a’ K irály nagyon kedves, r e n nevű L inea hajóból és kétFregatkinek javát és tekintetét előmozdítani tákból nevezetesen az 56 ágyús A r t é én soha meg nem szünök. Egy pontban rni s i a és az 44 ágyúkkal lévő V ic tő i m indazáltal, nevezetesen a’ Király kö r e nevet viselőkből (ez az utolsó Alrü l lévő hivatalokban , okosságom az gierból mostanában érkezvén Touionelőítéleteken erőt nem vehet, és azt b a , a’ Contumatiára rendelt időt egé tartom , hogy midőn a’ Királynak Ad-, szen még ki sem töltötte) állott. Febr. jutánsai vagynak, kik rangjokhoz illő 22-kén , a’ kikötőhellybeli Kapitány a’ ’s a’ Civillistát éppen nem terhelő fize -Pápa Képviselője nevében a’ nevezett tést húznak,holmi Nagymarchalli, Nagy- hajó sereg o-ztály Kommandánsához lovászmesteri hivatalokra semmi szük megy, annak, a’ mire szüksége volna ségünk hints. En 50 ígás lovak íarlásá- m indent, még személyes szolgálatjá t is í á ; — pompás asztalra, vendégségekre ajánlván. A’ Commandans ezen szíves ’s a’ t. adandó .költséget mind .tekintet séget megköszöni és jelenti,hogy ö Febrtem , noha .óhajtanám, hogy gyakrab 25 kán reggel a’ kikötő lielybe fog szálban hívattatnánk a’ királyi tanatsba, lani, és a’ v árat, a’ szokott lö v ések k el, mint annak Concertjeibe , és 960,000 mellyek éppen azon módon viszszonozFrankot mindenreíökeUelesen elégnek tassanak fogja köszönteni. — M e g e g y e z - ( ítélvén, a’ Civillistát ennyire javaslom nek továbbá a’ szokás szerént azonpon' lehúzni, ■ —■azzal a’ hozzátétellel, hogy tokban is , mellyeket a’ Commandans> ha a’ Király megházasodván , gyerm e a’ kiszállás esetében, tartozik szemei keket nemzénd, minden gyermeke szü e lő tt tartani. Egyszóval , a’ két rész letésekor , a’ Civillista esztendőnként közt lett m :nden végzések, a’ legbarat100,000 Frankkal mevehedjek. Gondol tságosabb költsönös egyetértésre mutat ják meg az Urak., hogy az én ajáulá- tak. A 1 Commandans tsak azon v a l ó ne isorri szerént Civillistában, a’ Királynők hézségét jelenté, hogy á’ V i c t o i f ^ iminden órára .110 frank, minden nap •Fregattának .még egy 'kevés ideig .Co.fl*
tum stzián kellett vólná lennű — Azon- bájánál; ojtajaihoz őrzőket rendelvén, bán Febr. 23-kán, éjtszakán 3 órakor és a át ollyan állapotban helyheztelvén, ' a’ Frantzia háló .seregosztály Isi köt, ha íné! ívben az , senkivel, még tsak inasaival jóiból 1500 embert kiszállít, az őrizet sem beszélhetett ; a- Pápa Fő tisztjétől nélkül lévő V á g ó nevű (Porta dél Ma- a’ Fellegvár feladását kívánta , illyen cello) kaput b e tö r i,— a’ városban az feltétel alatt : hogy a’ Varból a’ Pápáőrizeteket elfoglalja '’s a’ Pápa seregeit nak seregei fegyvereikkel ’s hadikészü* kifegyverkezteti. Egy frantzia Bataillon leteikkel együtt mind kimenvén , .azt a’ Várkommandansának Oberster L a z - vagy egészen engedjék által a’ Franz a r i n i n a k lakhelyénél lévő őrizetet tziáknak; vagy pedig maradjanak ott,, lepi m eg, — az ajtónál álló Pápa-kato- de he többen , hanem tsak annyin ,a’ nái közzűl egyet felkiild, kinek esme- mennyin a’ frantziák vagynak. •— Ezen retes hangjára a’ Várcommandans Háza kivül azt is megengedte a’ nevezett Franmegnyittatik. Ekkor Oberster Com- tzia O berster, hogy ha Anconához köb e s a’ Commendans szobájába belép, zel Anstriai seregek mutogatnák mago’s azt, ha a’várat fel nem adja, „ F r a n - kát, .minden hadi készületekkel Róma t z i a O r s z á g h a d i f o g l y á n a k 6* felé elmehetnek, de tsak az .alatt ;a’ nyilatkoztatja. — A’ Commandáns ezt feltétel ala!t, ha a’ várból ki ment senem akarván, — a’ Pápa adjutansi-má- regek sem az A ustriaiak, «em másaTtárjorjával együtt, m int fogoly, a’ Dele- miféle Nemzet m ellett, a’ Frantzia segatus Palotájába k ísértetik , a’ hol Com- regek ellen fegyvert semmi esetre nem b e s a’ Commandanstól, szabadsága meg- fognak. — Tudják Olvasóink, hogy a’ Páígérésével, még egyszer kérte a’ Vár pa részéről Oberstlieutenant R u s p o feladását, — midőn a’ Commandans azt l i az utóbbi feltételt fogadta el addig, ismét megtagadta., § é s minden Tisztek, míg a’ Papától parantsolatot 'Tesz,, — kik a’ fellegvárban nem voltak , fog- úgy azt is , hogy ezen feltételre O Szeritlyoknak nyilatkoztattatnak k i, kiknek sége mit válaszolt; (lásd .Magyar Ku• a’ Commandáns betsület szavára (paro- r ir Nro 21. lap. 166) és hogy ugyan Ő} le) foghelyűi a’ város mufattatik k i . —- a’ Frantzia s e r e g n e k Anconában elköEgy másik frantzia Tiszt, a’ Pápa kato- vetett minden tselekedetei ellen forma nái közzűl valami tisztő rk ísértetv e,ép - szerént protestált, pen azon időben, az az mint egy reg-^ geli 4 órakor m ent á’ Delegátus bálóF r a n t z i a 0 ,r s z | g. ^szobájába, azon nyilatkoztatással:hogy m ár a’ város minden őrizetein frantzia A’ Követek Kamarájában., a’ külső katonák állan ak , és hogy vérontás ne dolgok Budgetja felett való vitatások legyen, adja fel szépszerént a’ várat. Mart. 6-kán kezdődtek. General L aEzen a’ Delegátusnak szeme szája el m a r q u e Frantzia Országnak a’Tsászárállván elébb nem szóll, kevés idő múl- ság idejétől a’ mai időkig való diplomá vá kereken megmondja: hpgy ő illyen ticai állapotjából .azt a’ következést bűzigazságtaian kívánságban meg nem egyez- za, hogy a’ jelen Kormányszék , ;okta' h e tik , és ennek á’ Pápa függetlenségé- lan maga viseletc által az Ország javát vei ellenkező tselekedetnelt mind szó- előmozdító eszközök számát megkeveval mind írásban protestál. — Ekkor sítette. Különösen tsalárdnak és veszekOberster G o m b es a’ Delegatits :szo- .delmesnek tartja a’ General, az Anglia-
val kötött szövetséget A’ Lengyélek megrom lásáért G r e y t kárhoztatja. Az Anconai Expeditiót oktalan tsélékedetnek nevezi, ’s felőle világosítást kíván. Az a’ kevés ember — úgymond a’ Ge neral — melly] Ankonába küldetett, egyebet nem te h et, hanem az Olaszo kat feltüzeli, bennek a’ reménységet felkölti, a’ minek azok a’ Sz-erentsétlenek későbben: bizonyosan áldozatjává fognak lenni.- Ha az Igazgatószék Ausz triával egyetértöleg kvilde Olasz Ország ba katonákat, még nagyobb hibát tett, m ert akkor a’ mi háromszínű zászlónk az éjszaki Sasok sorában együtt munhalódik a’ Nemzetek szabadsága elnyo másában. T ha er-s az Olasz országi Expeditióban semmi hibát sem talál. M ert Frantzia Országnak szükségesképpen akadályt kellett Ausztria elébe ten n i, hogy az, ne tsak egyedül legyen a’ Pá pa dolgaibán közbenjáró, és szükség vólt megmutatni azt,, hogy a’ Követsé gek tsaíiiigyan ré s z t vesznek azon poli tikai jussokban , mellyek azoknak megígértettsk. Az Expeditio tehát nem Ausz tria , nem is ar Pápa ellen van- küldve. T h i e r s Ur, azt a’ Szövetséget [is men ti, mellyet Frantzia Ország Angliával k ö tö tt, azt állítván, hogy Frantzia O r szág, Angliával való szövetsége mellett, az egész világnak megfelelhet. — T h o u v e n e l ugyan ezen Expeditio.ellen igy beszélt: Ha Frantzia Ország tsak a’ Pá pát akarta segíteni és annak kívánta • helytelen fejedelmi függetlenségét ismét viszsza állítani— a? mi az Austriai se regek által már munkábán vétetett — úgy a’ Pápa akaratja n é lk ü l, az ö bir tokába frantzia* seregeknek nem kellett vólna berontani. Anconának eröszalsos megvétele által a’.. Pápa függetlensége, megvan sértve. — Frantzia Ország ép pen úgy bánt O Szentségével, mintha vele háborúja vólna , azonban a’ had.
nyilatkoztatásáról- szó sints. Ha pedig a’ Pártiitöket (akarta segíteni a’ Ministerium , tígy tulajdon alaptételeit, tapodja meg. Egyéberánt ö , minden Prófétái lélek nélkül előre meri azt mondani, hogy a’ Frantzia seregek, nem sok idő múlva úgy! fognak Anconából viszsza jö n n i, mint jöttek a’ minap Belgiumból. A’ Követek Kamarája M art. 7-diki Ülése is a’ külső dolgok budgétjával fog lalatoskodott. P e r i e r ez alkalommal tartott beszédét a’ Békességsystemájának bő kifejtegetésén k ezd te, — és megmu tatta, hogy a’ Juliusi Revolulió óllá CAug. 11-kén és Nov. 2 kán 1850, —azután M art. 13-kán 1831) formált Ministerium ok a’ békességsystémájál mind nyájan állhatatosan követték. Ezt vette nevezetesen fel az első, még pedlgminden ellent mondás n é lk ü l,— mert meg akkor hadpártáiy nem is vólt. — Ezt követte a’ m ásodik, és ezt követi a’kül ső Politicában a’ harm adik vagy a’ je len Ministerium is. — Ez után a’ bel g a , lengyel és olasz dolgokról ada fel világosítást a’ Minister. Az atyafiság és személyes barátság miatt halasztotta el, Ö Felsége az Orosz T sászár, a’ belga . Tractatusban valómegegyezését. Ennek példáját követték a’ Bétsi és Berlini Udvarok is. —- A’ Belga várakra nézve tett egyezések helybehagyásával, ígére tek szerént, nem fognak soká késni a’ F ejedelm ek.— Legnagyobb gondot ad tak a’ M inisteriumnak a’ Lengyel dol gok. Úgymint a’ meliy.ekben a’ termé szeti érzések engedni tartoztak a’ Sta tus dolgainak. Lehetetlen lévén Fran* tzia Országnak megakadályöztatni, azon szomorú]következést,, mellyet a’ Lengygl Revoiútíóban könnyen el leh etett látni. Lengyel O rszágnak,az, (Frantzia Ország) a’ szállásadásbeli kötelességek telyesítésével tartozott, és azzal hogy a’ lengyel. Nemzetiséget megőrizze.
Frantzia.Ország', melly szállást adott a’ Lengyel elmek, ezen tekintetben sem fogja azokat magokra hagyni. Bizonyos lehet benne Európa , hogy a’ Lehgyel Nemzetiség nem fog elveszni, ég hogy a’ Tractatusokban, az ezen részben megállapított alaptételeit tekintetni fog nak. — Minthogy a’ M inister az Olasz Országi dolgokról még bővebb magya rázatot , —• bizonyos okokból, mellyekriek helyes voltát bőltsessége szerént a’ Kamara megfogja esmerni — nem ad hat; rövideden tsak a’ felől teszi bizo nyossá a’ Képviselőket, hogy a’ F ran tzia seregeknek, oda lett bemenetelek tzélja, nem más mint a’ békesség fenn tartása. — Görög' Országra nézve je lenti P e r i e r ; hogy a’ Hatalmasságok Londonban lévő M eghatalmazotti, an nak Királyának Baváriai Ottót válasz tották, és hogy a- Baváriai Király, az ö fijának adott Fejedelem ségei, némelly könnyen telyesithető Feltételek- alatt él is fogadta; — A’ T ötök Udvarral való alkudozások folynak, ^az erán t, hogy az, a’ maga jól értett Interesséje meg sértése nélk ü l, Görög Országnak jobb liatárokat szabjon. (Folytatása követ kezik.;) Belíe Isiéből Febr. 2í)-kén indúlt a’ második Portugalliai Osztály az Azá ri szigetekbe. Ez all .a’ J u n ó Fregattából, és 250 Portugallus katonák ’s ha jós legényekkel 3 szállító hajókból. Ugyan abban vagynak 500 jó l felkészült és fegvverkézett jó familiából szárma zol!; lovasok is. Van egy Szent’ osztály 300 tisztekkel. Rövid időn el fog indul ni a’ harmadik expeditio is.
valya; tart még 19 Törvényhatóságok nak 637 Helyeiben. A’ kigyógyultak száma eddig 296,820 ra megy; a’ hol také 237,002-re , és* azo k é, kik még orvoslás alatt vagynak 3825-re.
L é v a , T s . Bars Vármegye népes • Mező városa lakosi, folyó eszt._Mar?z. hava 4-dik n ap ját, a’ mellyen O Ts. K, Felsége, Kegyelmes Koronás Fejedel münk, már 40 Esztendőt haladó szérentsés Uralkodásáért háláadó Ájtatosság tartatott, különös buzgósággal ül ték meg. — Először a’ Kegyes Oskolák Templomában^ tartatott az ájtatosság a’ hova a’ sokaság olly nagy számmal tódula, hogy a’ Templomba el nem fér hetvén , az útszát is be töltötte , ’s ki halgatván nagy figyelmetességgel Tisz telendő H u 11 e r Antal, K. O. szei’zetes Papjának, és helybéli 6-dik Oskola érdemes Tanítójának fontos és gerjesz tő Beszédjét , az egész Isteni szolgálat alatt, szív emelő áj tatossággal ditsöitette az Égek U rá t, akidnek Irgalmassá ga annyi Nemzeteket olly atyáskodó Fe jedelemmel boldogít. Jelen vala ez ájtatosságon a’ helyben lévő Gyalog és L o vas Katonaság is, melly a’ Sz. Mise Ál dozatja alatt fegyveréből tüzelt, és en nek jel tüzeit a; vár hegyén helyhez tetett mozsarak viszonozták. — Az Iste ni szolgálat után ez Innépnek emléke zetére a’ Helybéli Plébános és Lévai Papi Kerület al-Esperestje Tisztelendő S z e k f ü Ferentz Ú r, a’ kiben eddig is sok szerentsétlen és ügyefogyot gyámo' lát találta, és a’ ki több jó elméjű sze gény Ifjat maga költségén kiianítatván, a’ Haza javára m á r fel nevelt, Parochiáján 40 szegényt és gyámolatlan Árvát, M a g y a r Ország. a’ vallás minden tekintete nélkül meg* A’ Budái német Újság szerént Mart.vendégeltetett, és személlyenként egy 12-kéig^ 73 Törvényhatóságoknak 4311 pengő húszassal megajándékoztatott, az, Helyeiben szűnt meg a’ Gholera nya említett Katonaságnak pedig fejenként,
184
ltét fönt húst és két itzebort hiőszfatott.. Dél után a? tartatott isteni szolgálaton ismét mindén Renden és Karon lévő Lakos m egjelent, és a’ jó Fejedelem n ek további hoszszas Uralkodásáért Imádságát folytatván, kimutatta, melly buzgó szeretettel , hívséggel, és hálá-. datossággal viseltessék Kegyelmesen Uralkodo FejédélrnéhezN y i r - É g y h á z Mártz. 6-kán. 0 Felsége 40-dik éve U ralkodásának Innepe folyó hónap 4 kén ezen Nyír-Egy háza Városában is m egtartatott, azon nap t. i. elébb az Ágostai Híveknél mind a? két nyelven buzgó háláadó tisztelet,, és különösen e’ végre szerkeztetett harmoniás Ének és Téged Isten,. — ké sőbb pedig a’ R.Catholicusoknál Sz. Mi se és hasonlóan T éged'Isten, mo’saralinak durrogtatása, ’s az itten szállásoló Károly Fö Herlzeg, nevét viselő; Lántsás Nemes Ezeredbeli Katonaság részé rő l tett salve lövések közben tartatott, Járásbeli fö Szolga Bíró Tettes Vajai V a y István Ur vezérlése alatt a’ Váro si Tanáts és Választott Polgárság T a g jai mind a’ két fennt érintett templo mokban egybe sereglettek,, délben a’ Város által ebéd ádáttatváu, hasonlóan mó’sarak durrogtatása közben , úgy a’’ Járásbeli Tettes Tisztség, mind az it ten szállásoló Katonai Tiszti Kar megvendégeltetett, a’ katonaságnak pedig és; ugyan a’ közlegényeknek fej énként egy font hús, egy ittze- b o r , az all-tisztekn ék pedig ugyan tsak a’ Város által kétszeresen adatott; — végre különö sen'az Ágostai Egyház részéről más nap' estve ,, minthogy az innep estvéjén az
idő nem kedvezett r a’ Torony pompá san kivilágosittalotl. — Tudományos
Dolgok
j
Felséges Első F e r e n t z Austriai Tsászár ’s M agyar Országi K irály ’s a’tr negven évi Uralkodásának fényes Innepére több jeles Versezetek jelentek meg Bétsben^nyom tatásban, nevezetesen: 1. Ü d v e z 1ö O d a-,, mellynek szer zője Tiszt. L é va y Sándor a’ Bétsi IVs Pazmáneumban nevendék Pap; 2. Tiszt. H a a s Mihály ugyan tsak a’ Bétsi Ns- Pázmaneumban nevendék Pap által egy VersezetHexameterekben. 3. Carmen Elegiacum S'acro Caesare a e ; et Regio Apostolicae* Majestati F r a n c i s c o P r i m o dum Felicissime XXXXmum Regiminis Annum attingere t a Collegii Pazmaniixni Alumnis Pia Dicatum. (szerzője Tiszt. R o m á n Ist ván, nevendék Pap.> 4. Ö r ö m; D a l , mellyet O-és Egyházas Básthi T. B á s t h y József, Kir. Táblai hites Ügyvéd és több Ts. Ns. Vármegyék Tábla Bírája készített Hexa meteredben.. 5 . T. V i t é z Ignátz hites Ügyvé által szerzett Versezet Hexameterekben. A’ Pénz folyamat M ár tzius’ 19-dikén, közép árr! A’ Státus’ 5p.Centes Obligálzióji 87 1/5 Az 1820-béli sorsosok: 174 Az 1821-béli hasonlók: 122 3/5 Bétsvárosa 2 l/2 p . Centes Bankó Obligátzióji: 47 5/16 fór. keltek, mind Conv. A ’ Bank-Aktziák kellek 1145 fór. tort Conv;. Pénzben.^
Siz e r k e sz t e t ő és K i a d ó - Mi á r t o n- J ó ’s e f , P rofessor. (Lantlstrasse Nro> 315.) Nyomtató-:: Nemes H ia jk u l' Aint;al. (Obere' B a e k e r-S tr a sse Nro 7.55;
