A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA
Kemecsei Helytörténeti Krónika 2012. VIII. évfolyam 1. szám
MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE
Kemecse Város Önkormányzata és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület Tisztelettel meghívja a VIII. Helytörténeti Konferenciára, melynek témája Történettudomány, helytörténet, családtörténet Ideje: 2012. március 3. (szombat) 1000 Helye: Arany János Általános Iskola, 4501 Kemecse Móricz Zs. u. 47.
A konferencia fővédnöke: Mons. Dr. Seregély István érsek Program 930 – 1000
„Kemecsei” családnevűek regisztrációja Kriston Endre püspök emlékkiállítás megtekintése
1000 - 1020
Megnyitó: Lipők Sándor Kemecse Város Polgármestere, országgyűlési képviselő Köszöntő: Mons. Dr. Seregély István érsek, Fővédnök
1020 - 1040
Történettudomány, helytörténet, családtörténet Dr. Szabó Géza történész, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület elnöke
1040 – 1050
Arcképvázlat Kriston Endre egri püspökről Komiszár Dénes helytörténész Nyíregyháza
1050 - 1105
SZÜNET
1105 – 1130
Hevesy Sándor filmtörténeti hagyatéka, adalékok Kriston Endre püspök életútjához Kamrás Lajos operatőr, filmtörténeti kutató, AGRIA TV Eger
1130 – 1200
A Kemechey-Kemecsei család története Lucza János helytörténész Kemecse Népies ételkóstoló
2.
2012. 1. szám
Pénzintézetek történetének kezdetei Kemecsén Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nemzeti történelmünk egyik legkiemelkedőbb eseménye. Egy nyolc és fél évszázados feudális társadalmi formát, feudális államrendet számolt fel, és nyitott utat egy új, polgári-kapitalista társadalmi forma és államrend elé. A mezőgazdasági termelés, gazdálkodás egyik fontos segítője a Gazdasági Egyesületek voltak. Szabolcs megyében 1860. március 12-én alakult újjá a Gazdasági Egyesület, melynek 1861-től tagja volt Krasznay Péter, a későbbi főszolgabíró, Kemecse fejlődését oly jelentős mértékben irányító kemecsei birtokos is. 1866. augusztus 25-én megújította, megerősítette tagságát, újból belépett az akkorra már „Felső-Tisza-vidéki Gazdasági Egyesület” nevet viselő szervezetbe. A belépésről szóló elismervényt gróf Dégenfeld Imre elnök és Korányi Miklós jegyző írta alá.
Péter alelnök, Mikecz Miklós ellenőrkönyvelő neve szerepel. A századfordulóhoz közeledve, több mint 25 évi működés után anyagi gondok sora jelentkezett. 1898. február 15-én a Népbank részvényesei közgyűlést tartottak és a bank likvidálásáról, megszüntetéséről döntöttek. A kemecsei illetőségű és származású ügyvédek egymást felváltva hanyagul, esetenként hűtlenül kezelték a bank ügyeit. Azért hogy a részvényeseknek ne kelljen újabb-és újabb kezelési költséget fizetniük felszámolási küldöttséget alakítottak.
Kemecsei Népbank
A kint lévő tartozások, részben az eddigi ügyvédek által behajtott, de el nem számolt követelések behajtásával, a behajtandó pénzek kezelésével külön Borbély Gáspárt, Mikecz Miklóst és dr. Járossy Sándort-ügyvédet választották SZÁMADÁSI KÖTELEZETTSÉG mellett. Nos, e folyamat igen bonyolult, hosszan tartó esemény volt, sok kárvallottal. E pénzintézeti forma végül is nehézségek sorát élte át. 1907. december 10-én tartott közgyűlés végül kérte törlését, megszűntetését. A nyíregyházi királyi törvényszék 15200/1908.P számú végzésével 2008. február 14-én ezt elrendelte, a cégjegyzékből törölte.
Az 1867-es Kiegyezés, az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezetének létrejötte gyors léptekkel indította el az átalakulást. 1871. március 17-én Nagykállóban tartott megyei közgyűlésen számos fontos előterjesztés között szerepelt a „Kemecsei Népbank” jóváhagyása iránti kérelem. Kemecse elkészített egy heti betéteken alapuló népbanki alapszabályt, melyet a megyei közgyűlés elfogadott, jóváhagyott. Az alapszabály értelmében a Népbank, vagy Takarékszövetkezet a törvényben megszabott működéshez szükséges alaptőkét a tulajdonosok heti hozzájárulással -2- filléres alapon adják össze, és az így összegyűlt pénzt kölcsönözték ki. Több más ok között ennek a szervezetnek is volt köszönhető Kemecsén a mezőgazdasági eszközváltás, modernizálás, a tenyésztett állatok fajtacseréje és a pénzügyi közintézmények megépítése. 1879-re nyolcévi sikeres működés után a Kemecsei Népbank a kereskedelmi törvény 14 § értelmében Kemecsei Népbank Szövetkezet címet vette fel. Az 1879. február 13-án kelt cégbejegyzésen Vitéz Mihály elnök, Krasznay
Elnök: Tagok: Ügyvivő:
Krasznay Péter főszolgabíró, Borbély Gáspár, Mikecz Miklós, Géczi Ádám, Vitéz Lajos, Márkus Péter, Pethő Elek voltak. Járossy Sándor ügyvéd
Hitelszövetkezet Az események közben 1903 tavaszán Kemecse képviselőtestülete négy igen fontos döntést hozott. 1. Kemecse, Halász, Vasmegyer, községek közösen a kemecsei vasútállomástól Halász, Vasmegyer határáig kövesutat úgynevezett „vámos” utat építenek.
Adalékok Kemecse történetéhez
2012. 1. szám
3.
2. Négy országos és egy heti vásár engedélyeztetése iránti kérelmet fogadtak el. 3. Új községházát építenek (a mai Polgármesteri Hivatal épülete) 4. Hitelszövetkezet megalakítása A dualizmus korának (1867-1918) pénzhiányán, tőkehiányán a települések úgy is könnyítettek, hogy a lakosság megtakarítására alapozva KÖZSÉGI HITELSZÖVETKEZETET hoztak létre. Az alapítók személyenként vállaltak egy összeget, és azt meghatározott részletekben fizették be. Ebből az összegyűlt összegből adtak kölcsön szolid kamatra azoknak, akik valamilyen beruházásba kezdtek. A házépítésre nem lehetett kérni, mert annyi tőkéje nem volt a Hitelszövetkezetnek. A lekötött tőke után, részesedésért csak a szövetkezeti tagoknak, és csak TÖBBSÉGI DÖNTÉS után fizettek. A tőkét és kamatait a falu legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb emberei kezelték, és számvitelhez értő szakember vezette a Hitelszövetkezet pénztári főkönyvét. Előnyei jelenősek voltak: pénzgyűjtési és hitelezési forma is volt egyben megbízható, gyors kölcsönzés volt biztos volt a megtérülés, gyors volt a pénzforgás Kemecsén e feltételek mind teljesültek. Ébner Jenő községi jegyző indítványozta e szakszerű ötletet. Elnök: Krasznay Péter főszolgabíró Ellenőrző bizottsági tagok: Géczy Ádám, Ébner Jenő, Vitéz Ignác, Szitha András, Pethő Elek, Terhes József, Kriston Gábor, Róth Farkas, Nagy Mihály, Stroka András Könyvelő: Délczeg Sándor Pénztárnok: Hagymásy Antal Felügyelő bizottsági tagok: dr. Kiss Ferenc, Verpecz Bálint Az 1903. május 6-án induló Hitelszövetkezet 218 részvényese 795 üzletrészt jegyeztek, 20 fillérjével. Így a heti betét 159 korona lett melyet a részvényesek szerda délutánonként pontosan fizettek.
A hitelszövetkezeti mozgalom országos hatásúvá és méretűvé vált. A Szabolcs és Zemplén megyékhez tartozó Hitelszövetkezetek 1906. június 27-i közgyűlésről szóló jegyzőkönyv sok tanulságot rejtett. A két megyét összefogó „Felső-Tiszai Szövetkezeti Kerület” közgyűlése Nyíregyházán volt, és a következő indítványt terjesztették a budapesti központi közgyűlés elé. A központ a kultuszminisztérium útján kérje fel a mindennemű felekezetek egyházainak vezetőit, hatóságait, hogy lelkészeiket, tanítóikat segítsék, buzdítsák, ne akadályozzák a szövetkezeti mozgalomban való részvételben. a belügyminisztériumtól pedig kérjék, a jegyzői tanfolyamokon a szövetkezeti ügyek, kezelése legyen oktatási téma, legyen köteles tantárgy. Kemecse példaadó volt e történetben. Megalakulása óta jeles lelkészek, tanítók, igazgatási-műszaki szakemberek, kiváló gazdálkodók, jeles közéleti személyiségek vezették e pénzintézetet. Az 1908. július 8-i Hitelszövetkezeti Közgyűlés pénzügyi adatai eredményes tevékenységről adtak számot. Pénztárban, készpénzben: 1.354 korona Kölcsönre kiosztva: 59.049 korona Központba felküldve: 3.300 korona /kötvényben/ Váltókra: 11.965 korona Betett pénzek: 46.634 korona és 121.032 korona Részvényesek száma 332, üzletrész 890 darab. Az üzletvezető dr. Kiss Ferenc, könyvelő Délczeg Sándor, Friedlander Salamon ellenőr, Hagymásy Antal pénztáros, fáradozásukért elismerésben és köszönetnyilvánításban részesítették. E pénzintézeti forma végül is nehézségek sorát élte át. 1907. december 10-én tartott közgyűlés végül kérte törlését, megszűntetését. A
Adalékok Kemecse történetéhez
4. nyíregyházi királyi törvényszék 15200/1908.P számú végzésével 1908. február 14-én ezt elrendelte, a cégjegyzékből törölte. 1912-es év versenytársat hozott. A pár hónappal korábban megalakult Kemecsei Bank nevű magán bank, mely magasabb kamatot ígért a község 10.000 koronájára, mely a Hitelszövetkezetnél volt elhelyezve. Az 1912. január 11-i képviselőtestületi ülésen 3 fő nem szavazott, 5 fő a bankot támogatta, 12 fő pedig arra, hogy a községi betétpénzeket továbbra is a kemecsei hitelszövetkezet kezelje. A Hitelszövetkezetnél állami garancia is volt, az új bank még a kezdet nehézségeivel küzdött. A képviselőtestületi határozatot a Kemecsei Bank megfellebbezte. A Hitelszövetkezet működésében is jelentkeztek nehézségek 1912 februárjára.
2012. 1. szám Vasmegyer és Rád községek kiléptek, önálló szövetkezetet alakítottak a kölcsönök közül a földkölcsönökben jelentős veszteségek keletkeztek Az 1912. március 3-i közgyűlés mégis sikeres évet zárt. A tiszta nyereség 3695 korona volt, az osztalék 5%-os. A zárszámadást a központ is ellenőrizte, ezt egy Gráf nevű központi kiküldött számvizsgáló írásban megerősítette. A történelem, az I. Világháború (1914-1918) és az azt követő hatalmi döntések birodalmakat bontottak, országokat, nemzeteket szabdaltak. E nemes, értékes, hatásos történelmi kezdet, a pénzügyi- pénzintézeti mozgalmak kezdeti és az azt irányító személyek megérdemlik az utókor méltó emlékezetét, méltó tiszteletét. Forrás: Krasznay Péter naplójegyzetei 18611916 Nyíregyháza, 2010. Kozma Sándor: Kemecse Kemecse, 1997.
Csökkentek a tagok, a betétek.
Korabeli pénzérmék a Kemecsei Helytörténeti Gyűjteményből
Adalékok Kemecse történetéhez
2012. 1. szám
5.
Bérmálás Kemecsén 1833-1966 között A bérmálás szentségében való részesülés a katolikus keresztény hitben az egyik legfelemelőbb, áhítattal teli esemény. A római katolikus egyház hét szentsége közül a második, a Szentlélek közlésének szentsége valamint a szentség kiszolgáltatása szertartásának a neve. A bérmálás beteljesíti a felvevő lelkében a keresztség kegyelmét, erősíti az egyházhoz tartozás kötelékét. A Kemecsei Római Katolikus Plébánia anyakönyvei alapján a következő táblázatban mutatjuk be a kiemelkedő vallástörténeti ünnepély közel másfél évszázadát Kemecsén, mely egyúttal értékteremtő helytörténeti összeállítás is. Időpont
Bérmálást végző neve
1833 1853. május 12. 1876. május 29. (1. kép) 1894. május 30. 1913. május 21. (2. kép) 1927. június 7. 1938. szeptember 19. 1949. május 28. 1959. szeptember 20. 1966. október 16.
Bartalovics Béla egri érsek Dr. Samassa József egri érsek Szele Gábor vicarius püspök Szmerecsányi Lajos egri érsek Kriston Endre egri segédpüspök Kriston Endre egri segédpüspök Kriston Endre egri segédpüspök Brezanóczy Pál apostoli kormányzó Brezanóczy Pál egri püspök
Bérmáltak száma Férfi Nő Összesen
Plébános neve
-
-
286
Alaxander Hollo par. loci
108
178
286
Jávoska Pál
104
252
356
Berényi Tamás
180
308
488
Király Antal
500
633
1133
Gável Gyula helyettesítő lelkész
-
-
339
Molnár Kálmán
-
-
505
Gyuris Dénes
-
-
667
Tasy István
-
-
535
Tasy István
-
-
279
Baranyi Sándor
1. kép
Adalékok Kemecse történetéhez
6.
2012. 1. szám
2. kép
*** Kriston Ferenc esküvője „1907. november hó 30-án tartotta meg lakodalmát Kriston Ferenc unokaöcsém, a Nyíregyháza-dombrádi vicinális vasút igazgatója Eggert Mária nyíregyházi illetőségű, szép és gazdag leánnyal, amelyen a nagyszámú vendégek között én is jelen voltam. 47 kocsi vonult fel a fényes nászkíséret a menyasszony mostohaatyjának, Schlichter Gyula volt testőrszázados Vasút utcai házától a megyeházához, hol a polgári házasságkötést Mikecz Dezső alispán eszközölte. Onnét a díszes új római katolikus templomba vonultunk, ahol az esketést a vőlegény fivére, Kriston Endre érseki titkár végezte. Honnét a közeli Korona vendéglőbe már csak gyalog vonultunk fel, és annak dísztermében reggelig folyt a dáridó. Megjegyzésre érdemes, hogy úgy a vőlegény, mint az eskető pap duplán unokaöcséim, amennyiben úgy az atyjuk – Kriston Miklós, mint anyjuknak Mikecz Borbálának anyja nővéreim voltak… . Az eskető pap által mondott magas stílban folyó oltár-beszéd legmeghatóbb részét képezte az a pont, melyben abbeli szerencséjének adott kifejezést, hogy ő ugyanabban a díszes templomban, melyet az ő nagyfőnöke – Samassa bíbornok érsek 50 éves áldozópapsága és bíbornoki kalap elnyerésének emlékére építtetett, és Nyíregyházának ajándékozott, adhatja át a szent férfiútól közvetlenül átvett áldását – a forró szeretet jegyében – előtte álló testvéreinek!!” Forrás: Krasznay Péter naplójegyzetei 1866-1916 Nyíregyháza, 2010 (284. oldal)
Adalékok Kemecse történetéhez
2012. 1. szám
7.
Emlékezés Lénárt Józsefre (1919 – 2011) Az ér el igazi sikereket, aki … különb világot hagyott maga után, mint amelyet ő talált születésekor, aki mindenben a legjobbat adta önmagából… Az ókori filozófiai bölcsesség, az arisztotelészi gondolat a legpontosabb jellemzője volt Lénárt Józsefnek. A halottak tisztelete, ezért is az élet tisztelete. Az utókor tisztelete, melyért egy életen át hűséggel dolgozunk. A számítások nélküli erkölcsiség, az emberség tisztelete. Ez volt Lénárt József életének lényege. „Lénárt József barátom és földim a múlt század nagy tanúja volt. Már ifjúkoromban, köztiszteletben álló munkásemberként ismertem meg. Katonaviselt, keleti frontot és hadifogságot megjárt tekintély. Nincstelen legénykorában többnyire jó gazdákhoz szegődött fiatal kocsis és mindenes munkára. Az istállók dikóján mécses mellett a Jókai Mór Polgári Iskola magántanulójaként szívta magába a tudást. Eljárt kubikos munkákra is. A Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt.-ben olykor egy műszakban dolgoztam vele 16 éves koromtól. 1945 decemberében részt vettem a mindig kedves Faják Erzsébettel kötött esküvőjén a kemecsei református templomban. A gyárban a legfontosabb üzemrész, a kőolaj lepárló torony mestereként a műszak elsőszámú vezetője volt. Ide sorolható néhai Nagy Gábor is Kemecséről. Lénárt Jóska verhetetlen volt a vegyészet iránti érdeklődésben és páratlan a fogékonyságban. A gyárban egyöntetűen szavaztuk meg, hogy 1948-ban Ő kapja az első Élmunkás érmet. Tanult, majd végzés után tanárként tanított a Gazdasági- és Műszaki Akadémián Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán megszerezte a vegyészmérnöki oklevelet. Vezető beosztásban dolgozott a gyógyszeriparban, majd Budapest egész iparának és közlekedésének szervezési kérdései tartoztak munkakörébe. Ezután szervezési és oktatási tapasztalatait a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium személyzeti és oktatási főosztályvezetői tisztében kamatoztatta egészen nyugalomba vonulásáig. Jóska és Erzsike neje másfél szobás otthonában szinte mindig találkoztunk Kemecsére való rokonaikkal és azok gyermekeivel. Barátságunk felhőtlen volt. Akkor is felnéztem rá, amikor én már magasabb beosztásban munkálkodtam. Nejem is szívébe zárta Jóskát és Erzsikét. Szeretetünk elévülhetetlen.” Dr. Bálint József 2011. december 28-án 92 küzdelmes év után Pusztai Endre református lelkész kegyeletteljes szertartással és a nagyszámú, népes rokonság részvételével helyezték el hamvait a kemecsei temetőben örök nyugalomra. Azzal a bizonyossággal, hogy szívünkben örökké élni fog.
Adalékok Kemecse történetéhez
8.
2012. 1. szám
Kriston Ferenc családja
A képen a Kriston család autója látható („BÉKA” így hívták a zöld színe miatt). A kocsiban Kriston Ferenc gyermekei láthatók. Balról a következő sorrendben: Kriston Géza, Kriston Miklós, Kriston András. Az autót nem tudjuk, hogy ki vezeti.
A képen, Kriston Ferenc hitvesével és fiaival látható Kemecsén 1934. április 23.-án a Kriston kúria lépcsőjén. Balról a következő sorrendben: Kriston Miklós, Egert Mária (Kriston Ferenc hitvese), Kriston Ferenc, Kriston Géza, Kriston András. Fotó tulajdonosa: Kriston Előd és családja
Impresszum Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecse Város Önkormányzata E-mail:
[email protected] Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Letölthető: www.kemecse.hu Megjelenik: 200 példányban Nyomdai munka: Fodor Irodagép, Nyíregyháza
Adalékok Kemecse történetéhez
