Kemecsei Helytörténeti Krónika

A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA

Kemecsei Helytörténeti Krónika 2014. X. évfolyam 1. szám

MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE

Kemecse Város Önkormányzata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület és a Kemecsei Városvédő Egyesület Tisztelettel meghívja a

X. "Jubileumi" Helytörténeti Konferenciára, melynek témája Kemecse régészeti, néprajzi, történelmi emlékei Ideje: 2014. március 1. (szombat) 1000 Helye: Arany János Általános Iskola, 4501 Kemecse Móricz Zs. u. 47.

Program 1000 1005 – 1010 1010 – 1030 1030 - 1100 1100 – 1130

Jubileumi köszöntő Lipők Sándor Kemecse Város Polgármestere, országgyűlési képviselő Konferenciáink 10 éve Lucza János, a konferenciák főszervezője A kemecsei helytörténeti konferenciák szakmai értékei Dr. Szabó Géza történész, a Sz-Sz-B. Megyei Honismereti Egyesület elnöke Kemecse és környékének régészeti kincsei Dr. Istvánovits Eszter régész Kemecse népi életmódja a Helytörténeti Múzeum tárgyai tükrében Dr. Bodnár Zsuzsanna történész-néprajzkutató

1130 – 1200

Szünet - Kiállítás megtekintése

1200 – 1240

Kemecse a 100 éve kitört I. világháborúban Dr. Bene János múzeumigazgató

1240 – 1300

Első világháborús emlékek Kemecséről Lucza János helytörténész

1300

Találkozás az I. világháborús hősi halottak rokonaival, utódaival Népies ételkóstoló

Adalékok Kemecse történetéhez

2.

2014. 1. szám

A kemecsei bölcsőde története (1953-2013) Az intézmény elnevezése is hűen tükrözi működésének, hivatásának lényegét. A bölcső a kisded születésének szimbóluma. A szláv nyelvekben a bölcsőde szó „jászlo”, teljes nevén a „gyétszkije jászli” a bibliai legenda jelentését hordozza, a magyar jászol a megfelelője. Kemecsén a bölcsőde 1953-as indulása az akkori társadalmi viszonyokból, és az akkori járási székhelyből fakadó funkciókból eredt. Itt működött a Járási Tanács és több hivatala, a Járásbíróság, a Járási Pártbizottság, - DISZ - bizottság és több fontos intézmény. Jelentős volta Járási Tisztiorvosi funkció, a Járási Tüdőgondozó, és a Pénzügyőrség is. 1951-ben a hét termelőszövetkezet kierőszakolása is elemi szükséggé tette a kisgyermekes anyák számára az idényjellegű bölcsőde működését, melyet a mindenkori vezetők példaértékűen támogattak. Az 1953-ban induló bölcsődei ellátás első színhelye a Móricz Zs. út vasútállomás felé vezető végének bal oldalán álló, úgynevezett „Hazay Viola” – féle házban kezdődött, amely az alábbi képen látható. Ezen L alakú, félhérungos ház legendáját Krónikánk 2011 évi 2. számában részletesen bemutattuk. A bölcsőde idényjelleggel, a köztiszteletben álló Kiss Tiborné vezetésével működött, mellette emlékezetes Blaner Gyuláné, született Fekete Juliska néni szakácsnő alakja. Juliska néni 1952 április 1-je óta a Kemecsei Járási Tanácsa VB, majd 1956-1975 között a Kemecsei Községi Tanács alkalmazottjaként dolgozott a bölcsőde szakácsnőjeként kiváló szakértelemmel, nagy megbecsülésben. Munkakönyve az alábbi képen látható. A bölcsőde 1958-ban költözött a mostani, jelenlegi helyére, a Móricz Zs. u. 22. sz. épületbe. Sorsa, története szintén legendás. Az „ősi épület” az úgynevezett „Nagyvendéglő” volt. A valóságban 2 méteres lécekkel zárt részekben voltak az italok, poharak. Egy kiadó ablakon át szolgálták ki a megrendelt, vagy kért italt. A belső, hatalmas teremben asztalokon szolgálták fel az ételt, italt, minden este cigányzene szólt. Gyakran vándorszínészek tartottak itt előadást, és itt tartották Kemecse műkedvelő színielőadásait, a környéken is nevezetes bálokat, mulatságokat. A „Nagyvendéglő” később romossá vált épületével együtt a telket Dr. O. Szabó Demeter orvos, fogorvos vette meg, és építette újjá. Újabb tulajdonosa később Márczy Ilona lett, akinek a férje repülőhadnagy volt. 1945-ben az államosítás után az MKP kapta meg az épületet. Az orosz katonai parancsnokság is itt székelt egy rövid ideig, a „KOMANGYÍR” – parancsnok szó alapján a köznyelv szerint „itt volt az orosz KOMANDÓ” is. 1956-ban megszűnt a kemecsei járási székhely, és 1958-tól kezdte meg működését a bölcsőde, 1960-ig még szintén idényjelleggel. Kiváló intézmény, példás vezetők-dolgozók


2014. 1. szám

3.

Bölcsődevezetők: - Kiss Tiborné: 1953- Tóth Gyuláné: 1958-1968 - Ignácz Sándorné: 1968-1984 - Benkó Sándorné: 1984-1986 - Fükő Lászlóné: 1986-2007 - Varga Anikó: 2007- napjainkig Az 1960-tól már NAPOS jelleggel működő bölcsőde 1986-ig 20 férőhellyel fogadta a csecsemőket, 1986. szeptember 1-jétől 30 férőhellyel. A bővítést a magas jelentkező létszám indokolta, a helyi tanácsi, majd az 1990-ben induló önkormányzati vezetés kiemelten támogatta. 1986-ban lett bölcsődevezető Fükő Lászlóné, aki a leghosszabb ideig, 2007-ig, tehát 21 évig vezette, irányította bölcsődét, és sokat tett a színvonal, a városias ellátás, gondozás kialakításáért. 1986. szeptember 1-je a működtetés terén is jelentős változást hozott. Az addigi – egyébként jól működő – önálló főzőkonyha helyett a törvényi változások következtében vállalkozó biztosítja az élelmezést Ónodi Gyuláné, Maca néni személyében, közel harmadik évtízede. Az alapító Kiss Tiborné vezetőnő és Blaner Gyuláné Fekete Juliska néni, Simai Istvánné szakácsnők és a volt vezetők mellett példaértékű a volt és a jelenleg is itt dolgozók munkája. Az alábbi kép. A régi vezetők, gondozók, dajkák, kisegítő dolgozók neve ma már legendává vált. Az alábbi két csoportkép. Váczi Sándorné, Balogh Imréné, Juhász Istvánné, Kondor Józsefné, Trunger Mihályné csecsemőgondozók, Vántus Gyuláné, Szemán Sándorné, Tóth Józsefné dajkák, a hosszú évtizedekig az adminisztrátori, gazdasági, pénzügyi feladatokat magas színvonalon ellátó Hegedüs Antalné, majd Fekete Györgyné alkották a „nagy generációt”.

Fontos és meghatározó volt a technikai, helyettesítő dolgozók munkája is, Jagos Miklósné, Mezei Istvánné Kulcsár Jánosné, Kovács Jánosné neve hangzott el leggyakrabban a régi visszaemlékezők elbeszéléseiben. Az alábbi csoportkép. E névsor már átvezet a 80-as évek végéhez, a 90-es évekhez a Fükő Lászlóné és Varga Anikó vezette napjaink törzsgárdájához, a 20-30 éve itt dolgozó törzsgárdához.


4.

-

2014. 1. szám

Ignácz Andrásné 30. éve, szakképzett csecsemő és kisgyermeknevelő Tasi Istvánné 26. éve, szakképzett csecsemő és kisgyermeknevelő Hegyes Lászlóné 22. éve, kisgyermeknevelő főiskolai diploma gyógypedagógiai asszisztens Varga Anikó 13. éve, szociális munkás, főiskolai diploma, család- és gyermekvédelmi szakirány és Tóthné Juhász Edit, Szikszainé Nagy Zsuzsanna Erika és Kissné Bársony Beáta a kinevezett szakképzett csecsemő és kisgyermek nevelők. Az alábbi csoportkép.


2014. 1. szám

5.

Az eltelt évtizedek során számos helyettesítő, időszakos alkalmazásban lévők is hozzájárultak a bölcsőde eredményes működéséhez. Közülük is Kulcsár Imréné, Kovács Sándorné, Papp Lászlóné, Andó Mária, Tolnai Klári, Bak Anna. Az alábbi két kép. A rendszerváltásig kötött volt a felvétel, csak a dolgozó nők gyermekeit tudták felvenni. Később 30-40 is kerülhetett gondozásba, és már a környező településekről is vettek fel gyermekeket. A 2005-ös statisztika alapján megyénkben a 229 településen mindösszesen 22 bölcsőde működött, és időszakonként nem is volt állami normatíva, vagy nagyon alacsony volt. Ezért is példás és értékes Kemecse tanácsi, majd önkormányzati vezetőinak a rendszeres és folyamatos támogatása, „bölcsőde-barát” vezetői stílusa. A bölcsőde 2009. június 1jétől „Hétszínvirág Napközi otthonos Óvoda és Tipegő Bölcsőde” néven, mint egyesített intézmény működik. Intézményvezető Bíró Sándorné, bölcsődevezető Varga Anikó. 2010-ben Kemecse Város Önkormányzatának bölcsődei ellátási szerződést kötött Berkesz, Beszterec, Demecser, Kék, Kótaj, Nyírbogdány, Nyírtura, Vasmegyer községekkel, jelentős központi funkciót lát el. Városunk valamennyi lakosa nevében őszinte, hálás szívvel köszöntjük e 60 évet, e felbecsülhetetlen értékű szociális, csecsemő és kisgyermeknevelő –ápoló, gondozó munkát. Az év során, az ünnepélyes, új bölcsőde avató, átadó ünnepségén a Bölcsőde dolgozói és a Helytörténeti Múzeum egy közös kiállítást készít. Így még részletesebben, hitelesebben tudjuk köszönteni e nemes hivatást, a 60 év dolgozóit és bölcsődés korú gyermekeit, melyhez további dokumentumokat, fényképeket szívesen fogadunk! Forrás:

1. Volt és jelenlegi dolgozók fotói, visszaemlékezései 2. Kozma Sándor : Kemecse című könyve 3. Iglai Ferencné kéziratos gyűjtemény


6.

2014. 1. szám

A helytörténeti konferenciáink kiemelkedő szellemi és anyagi támogatói 1. Dr. Szabó Géza történész, Dr. Bene János múzeumigazgató, Márkusné Tóth Gizella történelem tanár, Lucza Viktor informatikus, Deliné Iglai Katalin VIDEO-FOTO, M. Magyar László újságíró 2. Polgármesteri Hivatal vezetői, dolgozói, Zsadány KHT, Általános Iskola vezetői, tanári kara, dolgozói, a Könyvtár. 3. Buda Zoltán, Buda Zoltánné, Perecz Bt., Ónodi Gyuláné Maca néni, Vera Mama konyhája, Iglai Ferenc, Iglai Ferencné, Varga István, Kocsisné Lisovszki Gyöngyi 4. Deák Ágnes, Márton Miklósné, Kozmáné Herman Cecília, Fabu Lászlóné, Gergely Gyuláné, Deák Béla, Farkas Attila 5. Mile Miklós, Nagy Lajos, Tóth Rudi, Bálint János, Hegyes László, Venczel házaspár és a sok-sok önzetlen támogató, segítő, akiknek munkája, lelkesedése, biztató szavai, tettei nélkül nem szervezhettük volna meg a X. (jubileumi) Helytörténeti Konferenciát. Külön hála és tisztelet illeti azt a sok-sok országos hírű és tekintélyű szakembert, akik előadásaikkal, tudományos ismereteikkel járultak hozzá városunk szülőföld szeretetére való neveléséhez, helytörténeti kutatásainkhoz, szellemi városiasodásunkhoz. Lucza János főszervező

Olvasói vélemények, levélrészletek Tízedik évfolyam 1. szám. Ez áll a Kemecsei Helytörténeti Krónika fejlécén, az oldalak felső sarkaiban. E csendes, szerény jubileum kapcsán néhány véleményt, gondolatot, levélrészletet közlünk a megjelenéstől napjainkig. Ünnep ez a szerkesztőknek, kiadónak, Kemecse helytörténete iránt érdeklődő valamennyi Olvasónak. Dr. Minya Károly PhD főiskolai tanár - Nyíregyházi Főiskola A Kemecsei Helytörténeti Krónika forrásértékű időszakos kiadvány. A helyiek számára a múlt igazolását és jelenlétét nyújtja. Ezen túl pedig a benne megjelenő írások és dokumentumok alapjául szolgálhatnak a későbbiekben születendő helytörténeti tanulmányoknak és szakdolgozatoknak. Jómagam is szívesen lapozom, annak ellenére, hogy nem vagyok kemecsei lakos. Mindig találok benne érdekes olvasmányt, és a 2011. évi harmadik számban megjelent kemecsei szólások különösen felkeltették az érdeklődésemet, ezért bemutattam őket a Kossuth rádió Tetten ért szavak című műsorában. Lipők Sándor Kemecse város polgármestere, országgyűlési képviselő Várossá válásunkat megelőzően számos, értékes kezdeményezések születtek. Közülük ilyen volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület és városunk együttműködésével induló „Helytörténeti Konferencia” sorozat, és a „Kemecsei Helytörténeti Krónika”, az évente négy alkalommal megjelenő tudományos színvonalú újság megjelenése. Mindkettő az évben jubilál. Tízedik alkalommal szervezzük meg a konferenciát, és 10. évfolyam első számát tartja kezében a kedves olvasó. Mindkettőnek lelkes szervezője és szerkesztője Lucza János. Személyesen megtapasztaltam mindkettő megyénk határain túli elismertségét, és itt Kemecsén pedig a városunk történetének, múltjának teljesebb megismeréséhez betöltött kiemelkedő szerepét. Polgármesterként születésük pillanatától aktívan támogatok.


2014. 1. szám

7.

Kovács Ferencné (Pethő Klára) nyugalmazott tanítónő A Kemecsei Helytörténeti Múzeum egyre gazdagodó anyaga adta az ötletet arra, hogy városunk lakosai írásos formában, újság útján is tájékozódhassanak Kemecse múltjának, történetének még eddig feltáratlan részleteiről. A tízedik évfolyammal megjelenő Krónika egyik alapító tagja lehettem, és mindezidáig tartalmas anyagokat, fotókat, levéltári forrásokat közölt az újság. Külön öröm, hogy online változatban minden szám megtekinthető, újra elolvasható. Számomra az is óriási örömet jelentett, hogy megismerkedhettünk a Kemechey, Megyery, Répásy, Benedek, Kriston, Krasznay, Mikecz, Szitha családok történetével, és a ma élő utódaival személyesen is találkozhattunk. Nagy-nagy örömet jelentett e találkozás számomra is. A negyedévente megjelenő lapot mindig nagyon várom. Tartalmas rovatai vannak. A fényképek, a megjelenő írások, korhű dokumentumok visszaidézik a régmúltat, gyermekkorom világát, eseményeit, épületeit. A következő évtizedre is ilyen igényes, tartalmas megjelenést és érdeklődést kívánok szeretett „KEMECSÉM” Helytörténeti Krónikájának. Lábas Lajosné (Szalánczy Gizella) Takarékpénztári vezető A Kemecsei Helytörténeti Krónika 10. évfolyamának eléréshez szívből gratulálok. A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól. A történelemi hagyományokra holnap is szükségünk lesz, mert okulni akarunk belőle, gondoskodni általa, élni vele! Tősgyökeres Kemecseiként él a vágy bennem, hogy a múltat minél jobban megismerjem. Ebbe a visszatekintésbe segít mindnyájunknak Lucza János a Kemecsei Helytörténeti Krónika felelős szerkesztője. A negyedévente megjelenő kiadvány Kemecse, eseményekben gazdag múltját képekkel is illusztrálja. Megismerhettünk több történelmi családot, sorsot, neves személyeket, melyekről méltó módon megemlékezhettünk. Régi üzemeket, műhelyeket, tevékenységeket idézett fel a Krónika, melyet a mai kor szülöttei már nem is ismerhettek. Ennek a Helytörténeti gyűjteménynek sorozatai átfogó ismeretet adnak, emlékeket elevenítenek fel Kemecse múltjáról. „A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhöz” (Vörösmarty) Köszönet Lucza Jánosnak és segítőinek, akik a település múltját és szülötteit nem hagyják feledésbe veszni. Dr. habil. Pethő József intézetigazgató főiskolai tanár - Nyíregyházi Főiskola Ha a 10. évfolyamához érkezett Kemecsei Helytörténeti Krónikára gondolok, elsőként – tudom, sokakkal együtt – a köszönet szó jut eszembe. Köszönöm elsősorban Lucza János szerkesztőnek fáradhatatlan és gyümölcsöző munkáját. És köszönöm, a többi olvasó nevében is, mindazoknak a munkáját, akik segítették őt a lap létrejöttében és megtartásában. Köszönjük tudásunk bővítését, a szülő- vagy felnevelő faluhoz (most már városhoz!) fűződő szép emlékeink felelevenítését, a kötődésünket megtartó és erősítő szép és tartalmas írásokat. Jómagam már lassan harminc éve elkerültem Kemecséről, de szakmai önéletrajzom ma is ezzel a mondattal kezdődik: „Nyíregyházán születtem, 18 éves koromig azonban egy a megyeszékhelyhez közeli faluban, Kemecsén éltem, szűkebb családom mellett szokásaival, értékrendjével ez a település volt az egyik legfőbb szellemi-erkölcsi nevelőm.” Tudom, hogy családomnak azok a tagjai, akik a sors akaratából még messzebbre kerültek, mint én, ugyanígy őrzik Kemecse emlékét és szeretetét. Ebben pedig a Krónika is segíti őket. Előfordult például, hogy kedveskedni akarván elküldtem Terhes dédnagyapám (egykori kemecsei főbíró) ágán lévő, ma Szentendrén élő rokonaimnak a Krónikát, és nagy meglepetésemre az a válasz jött vissza, hogy köszönik szépen, de nekik (az internet segítségével) már minden szám megvan! Ezért kívánom a Kemecsei Helytörténeti Krónikának, de még inkább kívánom magunknak, olvasóknak, hogy megmaradjon még legalább tízszer tíz évig vagy még inkább: az idők végezetéig! És legyen neki mindig „éltető szíve”: Lucza Jánosa.


8.

2014. 1. szám

Haditengerészeti emlék 1914-ből

Impresszum Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecse Város Önkormányzata Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Online változat: www.kemecse.hu

Kemecsei Helytörténeti Krónika

Recommend Documents