A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA
Kemecsei Helytörténeti Krónika 2014. X. évfolyam 3. szám
MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE
Alapítók köszöntése A 16. éve, 1998-ban megalakult „Kemecsei Gyermekekért” Alapítvány példás múltra tekinthet vissza. A kuratórium tagjai lelkiismeretes, önzetlen munkájukkal napjainkban is jól működő szervezetet hoztak létre az iskolával karöltve. Köszönet munkájukért, a gyermekekért végzett kiemelkedő tevékenységükért. Az alapítók balról jobbra: Mile Miklósné, Poór Mária, Barnák István, Nagy Lászlóné, Vegera Istvánné, Ignéczi Józsefné és a kezdeményező Bálint János.
1625 évi (II. Ferdinánd korabeli)ezüst garas A Habsburg pénzverés, pénznyomtatás egyik értékes darabjával gazdagodott Helytörténeti Múzeumunk. "1548-tól az Magyarország pénzverése az alsó-ausztriai kamara ellenőrzése alá kerül. Az aranyforintokat a korábbi finomságnak megfelelően, 990 ezrelékesen verték. A dénárok 1 márka 8 latos, azaz 500 ezrelék finomságú ezüstből készültek. Az utolsó dénárokat Mária Terézia vereti, ekkora a finomságuk lecsökken 187 ezrelékre. Használatban voltak még a garasok és az obulusok. 1625től a garas értéke 5 dénár volt, de III. Ferdinánd 9 dénár értékűt is veretett. 1553-tól megindult a tallérverés. Készültek többszörös veretek is, valamint 1/2 és 1/4 tallérosok." Forrás: http://www.eremshop.hu/tartalom/a_habsburg_penzveres_erdekessegei
Adalékok Kemecse történetéhez
2.
2014. 3. szám
Kriston Endre püspök emlékei Imakönyv emlékül 1899. augusztus 23.-i pappá szentelése után, Kriston Endre fél évszádon át rendszeres látogatója volt a családi háznak, a szülőknek, rokonoknak, hívőknek. Érseki titkárkánt, egri segédpüspökként is részese volt városunk életének. Az 1947. augusztus 17-i dátummal keltezett imádságos könyvet Gerdán Tivadarnak dedikálta: "Nehéz napjaink után, jobb idők reményében, emlékül" bejegyzéssel. Az imakönyvet Gerdán bácsi lánya, Andréné Gerdán Anna őrzi.
Dr. Szecskó Károly, a "Kriston-kutatás" elindítója Dr. Szecskó Károly egri tudományos kutató, levéltáros számos fontos feladata mellett elhivatottságot érzett évtizedekkel ezelőtt az Egerben nagy tiszteletnek örvendő Kriston Endre püspök életútjának feldolgozásához, bemutatásához. Számos publikációban, riportban elemezte, ajánlotta az utókor figyelmébe e kiváló ember, a hűség püspökének tevékenységét, emberségét, főpapi életútját. Egyik írása így jutott el 10 évvel ezelőtt Kemecsére városunk szülötte dr. Bálint József ny. államtitkár kiemelten ajánlotta, további kutatásra, feldolgozásra, egy könyv megírásra. Néhány fontos publikációt kiemeltünk. Ezzel is tisztelgünk az egri levéltáros szakember előtt. Tisztelve Kemecse nevében is a mai napig szűnni nem akaró lelkes hagyományápoló munkáját Kriston Endre személyével kapcsolatban.
Adalékok Kemecse történetéhez
2014. 3. szám
3.
Publikációk: 1. Adalékok Kriston Endre egri segédpüspök 1945-ös internálásának történetéhez. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1998. 10. évf. 3-4. sz. 173-180. p. 2. Egri püspök. Kriston Endre 1877-1960. = Új Misszió, márc. 17-20. p. 3. Emlékezés a megkínzott püspökre. (Kriston Endre 1877- 1960) = Egri séták nemcsak egrieknek 2. köt. Eger, 2011. 21-25. 4. Múltunk. Egyházmegyénk papjai: Kriston Endre 1-3. rész = Katolikus Hang, 4. évf. 19. sz. 5. p.; 20. sz. 5. p.; 21. sz. 4. p.
Családi legendák - legendás családok Az országos hírű Szipál Márton (1886 - 1966) fotóművész családjának kemecsei életszakaszáról Helytörténeti Krónikánk 2010 évi 2. számában már közöltünk értékes részleteket több Kemecsén készült Szipál - fényképpel együtt. Most ifj. Szipál Márton (szül. 1924) interjúanyagából emelünk ki Kemecsére vonatkozó igen izgalmas momentumokat. E részletek szintfoltjai városunk helytörténetének, és méltóak az emlékezetre. "Édesapám 1886-ban született a Várban, Budán. Az ő apja kőszobrász volt, ő csinálta a Szent István szobornak a kőmunkáját, valószínűleg azért is élt fent a budai Várban az apám. Apám nem nagyon szeretett beszélni a múltjáról, introvertált ember volt. Münchenben tanult művészetet (festészetet, majd fényképészetet), aztán az első világháborúban együtt raboskodott Szibériában Kun Bélával, ahonnan azonban apám megszökött. Kínán és Belső-Ázsián keresztül tért haza. Kun Béla később jött vissza, és – a családi emlékezet szerint – a Tanácsköztársaság alatt kereste apámat, mint régi barátját, hogy berakja a minisztériumba. Apám azonban Kemecsére menekült Kun Béla elől, hogy meg ne találják, mert gyűlölte a politikát. Valószínűleg ezért nem találták meg, mert Kemecsén nem keresték. Mi erről sose beszéltünk. Most tudtam meg, hogy az apám ott nyitotta az első üzletét, mert a képeit még mindig őrzik. Én nem is hallottam előt-
te Kemecséről! Csak egyet tudtam, hogy az első feleségem kemecsei Kemechey Judit volt; a kemecsei nagymamáról beszélt folyton, amíg házasok voltunk, mert imádta. Minden összefügg ebben a világban. Hiszek Jung szinkronicitás-fogalmában, különböző események sajátos összefüggéseiben. ..." Feleségek "Az első feleségem volt kemecsei Kemechey Judit. Körülbelül 1948 és 1953 között voltunk együtt. Bejött a stúdiómba egy nagyon jó barátomnak a menyasszonya, hogy megbeszélje velem, júniusban lesz az esküvője, és hogy csináljuk. A menyasszony volt Judit. Aztán mindennap reggel-délben bejött, és én májusban elvettem a feleségül. A kemecsei nagymamáról, földbirtokukról én mindent tudok. Mindig a kemecsei nagymamával vágott föl Judit. Akkor már Rákosi-világ volt, nem volt kemecsei nagymama, már nem voltak birtokok se, de mindig mesélt a régi jó időkről. Csak most tudtam meg, hogy az apám is nyitott Kemecsén üzletet. Feleségem egyébként Pálffy Jóskával, az ismert újságíróval és tévés személyiséggel volt előttem. Ő nagyon jó barátom volt. Sose felejtem el: a Jóska, mikor a villamoson mentünk, nagyon fogott. Kérdeztem, hogy miért fog így? „Te hülye! Ha te kiesel a villamosból, az egész város azt fogja mondani, hogy én löktelek ki!”..."
Adalékok Kemecse történetéhez
4.
2014. 3. szám
Fénykép címe: A debreceni „Fényszövi” Interjúalany neve: Szipál Márton A fénykép készítésének helye: Székesfehérvár A fénykép készítésének éve: 1952/53 Kulcsfigura: Kemechey Judit (jobb alsó sarok)
A nagy terjedelmű életútinterjú Budapesten, 2010. szeptember-októberben készült, készítette és szerkesztette Bartha Ákos.
A Csere név eredete A Csere városunk újabban beépített településrésze, de története régebbi keletkezésű. Míg a vasúti sínek északi oldala a Rétköz, a déli, a Csere felőli rész már a Nyírség természetföldrajzi része Kemecsének. A Csere jelentős része Krasznay- és Bodó birtok volt, a Dobos-kastély utáni rész régészeti terület, Árpádkori falu és temető színhelye volt. A Csere név jelentését a nyelvészet segítségével „analógia” módszerével igazolhatjuk. Városunk neves szülötte Jakab László nyelvész Kálnási Sándorral 1987-ben jelentették meg a „Nyírbátori járás földrajzi nevei” című tudományos munkájukat. Az ottani hét település, Nyírbogát, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírmihálydi, Ömböly, Pócspetri „Csere” településrész nevének eredete hűen tükrözi, azonosítja Kemecse Csere városrész nevének eredetét, jelentésének nyelvészeti, földrajzi magyarázatát.
Adalékok Kemecse történetéhez
2014. 3. szám
5.
Nyírbogát: Cserés-kert. Több száz holdnyi, főként futóhomokos határrész. Fenyő és nyárfaerdő is van rajta. A cserjés változatot ma már nem mondják. Nyírderzs: Régen cserjés, bokros és cserfákkal benőtt hely, neve innen ered. Nyírgelse, Nyírgyulaj: Jelenleg akácerdő a belterület közelében. Korábban azonban csertölgy volt benne, innen ered a név. Nyírmihálydi: Cserés-hegy: Dombvonulat a vasútnál Tölgyerdő volt. Ömböly: 500-600 hold erdő, tölgy, akác és fenyő van benne. Pócspetri: Nagyobb terület a falu közelében. Nagy részét már beépítették, utcákat nyitottak.
Katonakönyv a Vörös Hadseregből Helytörténeti Múzeumunk számos ereklyéje között gondosan őrzött a Vörös József részére kiállított igazolvány. A Vörös Hadsereg Főparancsnoksága 1919. július 8-án kiállított fényképes igazolványa alapján Vörös József a Hadsereg főparancsnokság "Autócsoport Parancsnoksághoz" tartozott. A kitűnő állapotú dokumentumot lánya Vörös Erzsébet (Kemecse, Árpád út) ajándékozta múzeumunknak. Mellette igen értékes az 1929. október 4-i gépjárművezetői igazolvány is.
Adalékok Kemecse történetéhez
6.
2014. 3. szám
Hadifogoly levelek Kortörténet e két levél. Megrendítő és felemelő, ahogy Vajas Ferenc 1947. január 20-án, és 1947. december 15-én ír szeretteinek a második világháború után még mindig orosz hadifogságból.
Adalékok Kemecse történetéhez
2014. 3. szám
7.
Adalékok Kemecse történetéhez
8.
2014. 3. szám
Szabó-varró-hímző tanfolyam a 20-as évek végén, 30-as évek elején
A polgári leány nevelésnek az is része volt, hogy az eladósorban lévő leányok jó háziasszonyok, ügyes gazdasszonyok legyenek. Kemecsén az egyik ilyen igen jól működő tanfolyamot a "Cérna"-lányok működtették. A köznyelv csak Cérna Dezső, Gizi, Erzsi, Olga, Rózsi és Ilona néven említette őket. Kovács Ferencné, Klárika néni Cérna Gizire, Olgára, Rózsira még ma is emlékszik a háború előtt, de még a deportálásból hazatérőkre is. A képen balról jobbra: Álló sor: Vajas Juliska, Vajas Emma, egy zsidó lány és Blaner Ida látható. Ülő sor: egy zsidó lány, Pethő Emma, a varrógépnél egy zsidólány, és Balogh Juliska ( Nagy Laci bácsi felesége) A fényképet sok értékes fénykép között Enyedi Sándor ajándékozta a Krónikának. Impresszum Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecse Város Önkormányzata Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Online változat: www.kemecse.hu
