Kemecsei Helytörténeti Krónika

A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA

Kemecsei Helytörténeti Krónika 2013. IX. évfolyam 1. szám

MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE

Kemecse Város Önkormányzata és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület Tisztelettel meghívja a

IX. Helytörténeti Konferenciára, melynek témája Életképek a dualizmuskori Kemecséről Ideje: 2013. március 2. (szombat) 1000 Helye: Arany János Általános Iskola, 4501 Kemecse Móricz Zs. u. 47.

A konferencia fővédnöke: Prof. Dr. Láczay Magdolna Program 1000

Megnyitó: Lipők Sándor Kemecse Város Polgármestere, országgyűlési képviselő

1005 – 1040

A nemesség és a társadalmi progresszió Prof. Dr. Láczay Magdolna tanszékvezető főiskolai tanár

1040 – 1120

Vasúttörténet - 140 éves a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonal dr. Fekete Zoltán ny. államtitkár

1120 - 1150

Szünet – Kiállítás megtekintése

1150 – 1230

Kemecse és a 48-as Függetlenségi Párt Dr. Bene János történész, múzeumigazgató

1230 – 1300

Lóvasúttal a polgárosodás felé. Kemecsei vasutasok Lucza János helytörténész

1300

Népies ételkóstoló

Adalékok Kemecse történetéhez

2.

2013. 1. szám

Mesélő múlt – 1943. március 7. Kemecse helytörténeti múltjának kutatásában, és elemzésében újabb érdekes dokumentumot mutathatunk be. A Kemecsei Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet farsangi műkedvelő előadására szóló meghívó több mint egy „régi nyomtatvány”. Igazi kultúrtörténeti forrás, mely címzésében, a szervezők tevékenységéről, céljáról, munkájáról is sokat mesél. Értékes forrás a műsor tartalma, de legfontosabbak a szereplő személyek. Őket is szeretnénk köszönteni és példaképül állítani ma élő családtagjaik, városunk minden lakosa számára. Példázva Illyés Gyula szavait: „A kis közösségek ereje adja a nemzet erejét!”


2013. 1. szám

3.

Forrás: Rácz Istvánné, szül. Guszti Tünde tulajdona a meghívó

Újabb korabeli képeslap Kemecséről

Forrás: www.darabanth.hu magántulajdon


4.

2013. 1. szám

Gyümölcsaszalás és zöldségszárítás Kemecsén (1943) A helytörténeti forráskutatás során újabb érdekes, eddig nem említett, nem publikált anyagot küldött Krónikánknak Kriston Péter Kemecse helytörténeti kutatását rendszeresen támogató pásztói lokálpatrióta. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1943-as kiadványának címe: „Gyümölcsaszalás és zöldségszárítás házilag”. E Budapesten az Athénaeum Rt. nyomdájában, 1943-ban készült kiadvány számos érdekességet tartalmaz. Az aszalóüzem keletkezése A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete (TOE) 98 aszalót épített az ország különböző helyein. Mivel 1943-at írtunk, érdekes a megyék megnevezése. Zala, Somogy, Vas, Pest, Baranya, Csongrád, Békés, Abaúj – Torna, Bereg, Bács – Bodrog, Szolnok, Fejér, Szabolcs, Zemplén, Komárom, Beregi Közig. Kir., Heves, Nyitra – Pozsony, Máramaros, Ugocsa, Gömör, Szatmár, Háromszék, Szolnok – Doboka, Szilágy, Maros – Torda megyék. Szabolcs megyében a 98 üzem közül három, Mezőladányban, Nyíregyházán és Kemecsén működött. A Szatmár és Bereg megyében telepített üzemek szinte mindegyike a mai határok túloldalán voltak. Aszaló berendezések Az értékes kiadvány többféle berendezés műszaki leírását adja, ismerteti azok működési elvét. Cikkünkben mi a 3. és 4. ábrán bemutatatott berendezés rajzát és néhány mondatos leírását közöljük, vélhetően ilyen működött Kemecsén. A harmadik ábra egy zárt szekrényes berendezés. A szekrény alsó része teljesen nyitott, a felső része be van deszkázva, de a páraeltávozás miatt nyílások vannak. Az alsó részbe öt-hat cserényt (cserélhető tálcát) helyeztek el úgy, hogy minden másodikat ne lehessen teljesen betolni. Azért, hogy a felfelé menő levegő jobban érje a másikat. Ezért kellett gyakran cserélgetni, mert a zárt szekrényben mindig magasabb a hőmérséklet. A negyedik ábra már egy fejlettebb, nagyobb mennyiségű zöldség, vagy gyümölcs feldolgozásához alkalmas kisüzemi szárítót mutat be. Ennek már külön hőfejlesztő berendezése volt. Az öntött vaskályha köpennyel volt ellátva, a cserényeket (tálcákat) fokozatosan lehetett betolni, fokozatosan hátrafelé. Gazdaságos, hatékony, igen egyszerű a kezelése. Az aszalás igénybevétele A gazdák az aszalókat előzetes bejelentés alapján vehették igénybe. Az egyesület csak akkor állította üzembe az aszalót, ha előzetesen 25 q gyümölcsre volt igénybejelentés. Az aszalási díjat is előre be kellett fizetni, a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete 38. 286. számú csekkszámlájára. Az aszaló egynapi megtöltéséhez szükséges mennyiség: 12 q kajszi vagy szilva, vagy 15 q cseresznye, vagy meggy és 20 q alma vagy körte. Egy gazdának legalább 30 kg gyümölcsöt kellett hoznia. Az aszalás díja nyers mázsánként 12 pengő 50 fillér és 40 kg száraz keményfa volt. Ha késztermékkel akart fizetni a gazda, akkor a tűzifán kívül a késztermék 10%-át kellett leadnia.


2013. 1. szám

5.

A Szent Teréz szobor kálváriája A Kálvária, kálvária latin eredetű, többjelentésű szó. Nagy kezdőbetűvel Kálvária egy hegy Jeruzsálem mellett, ahol Jézust keresztre feszítették. Kis betűvel a vallásban rendszerint magaslatra felvezető kép – vagy szoborsorozat, amely Jézus keresztútjának állomásait és kínszenvedéseit ábrázolja. Átvitt értelemben a kínszenvedés, a szenvedéssel teli élet szimbóluma, de a sok hányattatással, keserves vesződéssel járó eseményt, ügyet is jelent. Szent Teréz a kemecsei római katolikus hívők számára évtizedeken át az egyik legkedveltebb szentek soraiba tartozott. Szobrát az Árpád utca sarkán épült mészkőtégla iskola falába helyezték az iskola megépítésekor. A római katolikus iskola és épülete jelentősen emelte a népiskolai oktatás, de a katolikus vallási hitélet gyakorlásának színvonalát is. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922-1931) (élt 1875-1932) irányításával három és félezer új tantermet, feleannyi tanítói lakást építettek, a lakosság 90%-a megtanult írni és olvasni. 1922 és 1944 között kiemelkedő római katolikus lelkészek: Gergelyffy János plébános (1922.08.29 – 1925.12.20), Molnár Kálmán esperes-plébános (1925.12.25 – 1935.07.14) és Gyuris Dénes plébános (1936.04.03 – 1944.04.16) voltak. A szobrot a képen látható Egyedi Ferenc és felesége vásárolta. Az úrnapi körmenetek rendszeres részévé vált, a lombsátrat rendszeresen elé készítették. A katolikus egyház élén 1945 után Tasy István személyében (1945.11.01 – 1966.07.31) egy nagytekintélyű, köztiszteletben álló, megbecsült esperes plébános állt. Példamutató tűréssel biztatta híveit, barátait a jobb jövőben való bizakodásra, reménykedésre. E korszak valóban a „legnehezebb egyház ellenes időre esik”, ahogy Kozma Sándor fogalmazott Kemecse című monográfiájában. Szent Teréz iskola falába elhelyezett szobrának méltatlan kálváriája 1949. augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel kezdődött. Alkonyatkor még helyén volt a sátor és a szobor is, de hajnal négy órakor az iskola akkori igazgatóját, Kozma Istvánt és Tasy István esperes-plébánost az ÁVH nyomozói elővették, hogy hol a szobor. Végül kiderült, hogy mivel 1948-ban az iskolát államosították, Enyedi néni, a szobor jogos tulajdonosa a lombsátor elbontása után a saját lakásukra vitte. A szobrot ekkor még az ÁVH visszatette, később azonban az iskola tudta nélkül a Járási Párt Bizottság bevetette, és a templomba helyezték el. Az idők múltával a régi oltár elbontásra került. Varga Béla esperes-plébános (1970.09.01 – 1984.07.01) az Enyedi családnak kérésükre visszaadta. A család a temetőbe, a barlangszerűen megépített Verpecz Bálint síremlékművébe helyezte el, mely a mai napig ott található. A síremlék rácsos ajtaja nyitott, Szent Teréz szobra a gyertyák, kegytárgyak között a kegyelet, az emlékezés, a hit, a hűség szimbólumává vált.


6.

2013. 1. szám

Kemecsei vasutasok A kezdetek (1872-1934)

Fotó: Korabeli vasútállomás. Helytörténeti Gyűjtemény Katits István (1846-1898) a 1872. szeptember 27.-én ünnepélyesen átadott Nyíregyháza – Kisvárda közötti vasútszakasz építésekor Kemecse első állomásfőnöke. Az építés felelős irányítója Bender nevű vasúti mérnökkel voltak. Katits István kitűnt műszaki felkészültségével, a munkában bizonyított felelősségtudatával és szakértelmével. Felesége Krasznay Ilona Krasznay Péter főszolgabíró leánya. 2 évi kemecsei szolgálata után pesti központi, majd az ország egész területén kapott megbízatást, töltött be vasúti tisztséget. Szívbetegségben, 1898. október 3.-án Kemecsén 52 éves korában hunyt el, sírja a kemecsei római katolikus temetőben, ráccsal körülvett fekete síremlék alatt volt. „A Magyar Közlekedésügy Monográfia” 1867-től 1934-ig dolgozza fel az államvasutak, a folyamhajózás, a légi közlekedés történetét. E korszakos jelentőségű monográfia lapjain találhatjuk a következő kemecsei vasutasok rövid leírását, mely részletesen a IX. Helytörténeti Konferencián 2013. március 2.-án Lucza János előadásában lesz hallható. Bacsó Pál mozdonyfelvigyázó, Badó Antal ny. pályamester, Bán András ny. váltókezelő, Csuka Miklós ny. pályaőr, Demjén Pál ny. pályaőr, Juhász Ferenc ny. pályaőr, Molnár Bertalan ny. kocsirendező, Nyeste Gyula ny. pályaőr, Papp Béla ny. távírász, Perényi István, ny. üz. altiszt, Szabó A. Imre ny. vonatkísérő, II. Szabó Imre ny. váltókezelő, Tamás Ferenc ny. v. fékező, Tamás András váltókezelő, Udvarhelyi Babustyák Antal ny. pályaőr, Udvarhelyi István ny. váltókezelő.

Fotó: Krasznay Ilona Katits Istvánné lányaival, Ilonával és Piroskával. Krasznay Péter naplójegyzetei (1861-1916) 403. o.


2013. 1. szám

7.

Kemecsei lakosok, akik évtizedeken át a MÁV-nál dolgoztak Ács István Asztalos Gábor Bacskai István Bagosi Antal Baji András Bakó Bálint Balázs István Balázs Károly Balázsi István Bálint Andrásné Bálint János Bálint Péter Balogh Béla Balogh Gábor Balogh Imre Balogh István Balogh Miklós Banu György Banu János Barna János Barna Jánosné Belány Attila Belány Imre Bene Lajos Berencsi András Bergován Péter Bíró Antal Bíró Antal Bíró Béla Bodnár István Bodó Barna Bodó Ferenc Bodó József Bognár József Bor András Borsós Sándor Borsós Sándorné Büki Imre Ciránku József Czipa István Csadek János Császár András Csergő András Csergő Antal Csorba Lajos Enyedi János

Enyedi János Fabók János Fedor Miklós Fedor Miklós Fedor Miklósné Fekete András Fekete Károly Ferkó Gyula Gégeny Andrásné Gégény Gyula Gerencsér Zoltán Gerencsér Zoltánné Geri Attila Geri Lajos Geri Lajos Gubincsik János Hackel Alajos Hajdú Istvánné Hajduné Kozma Erzsébet Halmosi Lukács Hegedüs József Hegedüs Sándorné Hegyes János Hegyes Sándor Helyes Mihály Here András Here Zoltán Hirs József Horvát Balázsné Horváth Balázs Horváth Gyula Horváth Sándor Huszti István Iglai Sándor Ignéczi András Ignéczi János Ignéczi József Ignéczi József Jagos István Jagos Istvánné Juhász Géza Juhász Gyula Juhász Péter Kálmándi József Karhut István Karika Gábor

Kartár János Kavalecz András Kekecs Béla Kenderes András Kenderes Imre Kocsis László Koi Géza Kondor Lajos Korpai András Korpai András Korpai Antal Korpai Ferenc Korpai Gábor Korpai István Korpai János Korpai Lajos Kosina András Kovács András Kovács József Kovalik Mihály Kovalik Sándor Kozma László Körei László Körökényi István Kövári György Kövér Gyula Kövér István Kulcsár János Kulcsár László Kulcsár Péter Kulcsár Péter Lábas Ferenc Linter Jánosné Lipők András Lipők Gábor Lipők Gáborné Lipők József Lipők Sándorné Lippai Attila Lippai Miklósné Magyar András Márföldi János Márföldi Zsuzsanna Márton Elek Márton Gábor Márton Imre

Márton Imre Márton Imre Márton Miklós Máté József Máté Józsefné Mester Mihály Mezősi Gyula Mezősi Pál Miklós János Molnár Dániel Molnár György Molnár Sándor Nagy Béla Nagy Béla Nagy Ferenc Nagy Imre Nagy István Nagy Károly Nagy Lajos Nagy Lajosné Nagy László Nyilas István Oláh József Oláh József Oláh Mihály Orbán András Orbán András Oroszné Dankó Mária P. Nagy István Papp János Papp János Pásztor István Perényi István Perényi Tamás Petró János Pócsik Tibor Porkoláb Antal Rausch János Révész István Román Rudolf Ronaszéki Alajos Ruska Mihály Ruska Mihály Ruska Tamás Sipos István Sorbán Józsefné

Sóvári Ferenc Sóvári István Spekkel István Spekkel László Szabó Gusztáv Szabó István Szakács Gábor Szakács István Szalonnás Gyula Szarvadi Antal Szegedi Sándorné Szendrei Ferenc Szendrei Zoltán Szilágyi István Szilágyi Istvánné Szilvási László Szitha Imre Szitha János Szuromi János Tamás Antal Tamás Gyula Tamás Gyuláné Tar Sándor Tibel János Tóth István Tóth János Tóth Rudolf Tugya János Tugya János Tulipán Miklós Udvarhelyi Antal Újhelyi Antal Újvári József Ungorné Katona Jolán Varga Ferenc Varga Istvánné Vaskó Géza Vass György Vida József Zsalutkó István Zsalutkó László Zsíros Sándor

A névsort összeállították: Bálint János, Hegedüs József, Tóth Rudolf, Balázs Károly


8.

2013. 1. szám

Dr. Dohnál Jenő gyermekorvos emlékére (Kemecse, 1896. július 4. – Nyíregyháza, 1974. január 30.) Kemecsei születése, a Kemecse Bogdányiszer 112. sz. szülőház ténye már önmagában is kötelességünkké teszi e kiváló gyermekorvos, a híres Jósa orvos dinasztia harmadik tagjáról való méltó megemlékezést. Ezen túl is számos érv szól amellett, hogy nemcsak Kemecsén, de megyénkben is újra felidézzük emlékét, tisztelegjünk életútja felett. Dr. Fazekas Árpád, a neves orvos-történész a Kelet-Magyarország 1994. január 22.-i „A bizalom áldozata” című méltató elemzéséből idézünk: Kiemelkedő szakmai pályafutása az 1956-os forradalmi tevékenysége családi körülményei, amelyek pályaválasztását, pályafutását, és hazafiasságát alapjaiban meghatározták. A kisgyermekkor Dr. Dohnál Jenő, a gyermekorvoslás megyei úttörője 1896. július 4.-én Kemecsén született. Édesapja Dr. Dohnál József (1867-1925) cseh származású katonaorvos, majd járási körorvos, édesanyja Jósa Vilma (1875-1917), Dr. Jósa András (1834-1918) leánya volt. Később a család Kemecséről Nyíregyházára költözött, mert az apa 1913-1915 között az Erzsébet kórházban belgyógyász főorvos, majd megyei főorvos lett. Kemecsén a lakásuk a Bogdányi-szer 112. szám alatt állt. Kezdetektől a római katolikus vallásos nevelés meghatározó volt a kis Dohnál Jenő életében.

Orvosi oklevelét 1920-ban Budapesten szerezte mely után alorvos lett a nyíregyházi Erzsébet Közkórházban. 1921-1922-ben tanársegéd dr. Szontágh Félix (1859-1929) professzor mellett a debreceni gyermekklinikán. 19231924-ben Oros község körorvosa úgy, hogy az Erzsébet Közkórház tiszteletbeli főorvosa címet is elnyerte. 1925-1926-ban már rendelőfőorvos, azaz a kórházba érkező gyermekkorú járóbetegeket vizsgálta, fekvő részleg nélkül. A gyermekorvoslás úttörője 1927 és 1957 között három évtizeden át kinevezett kórházi főorvosként a kórház gyermekgyógyászati osztályát vezette. Ő vetette meg megyénkben a gyermekgyógyászati ellátás alapjait. Évtizedeken keresztül nem nagyon volt megyénkben olyan gyermekorvos, aki ne tanult volna Dohnál Jenőtől. Különösen jelentős munkája a koraszülöttek korszerű kondicionált boksz rendszerében való kezelésének kialakítása, valamint a kiszáradt csecsemők folyadékpótlásának meghonosítása a gyógyításban. Szakmailag kiemelkedett tehát a koraszülöttség, az ATROPHIA (sorvadás, un. gyermekaszály), a fertőző betegségek és a gyermekek fülészeti ellátása területén. 1947-1945 között a kórház igazgatófőorvosa is volt, de erről saját elhatározásából lemondott, hogy a szakterületét még elmélyültebben szolgálhassa. Országosan is kitűnő eredményeket mutatott fel a csecsemőhalálozás csökkentése területén.

Egyetemi évei – orvosi pályafutásának kezdete

1956-os forradalom – a bizalom áldozata

A serdülő ifjúra nagy hatást gyakorolt anyai nagyapja, Dr. Jósa András. Orvostanhallgatóként elkísérhette törvényszéki orvosi boncolásokra, de régészeti ásatásokra, anyaggyűjtő – leletmentő körútjaira is. A nagyhalászi Katóhalom leletei is nagy hatással voltak rá.

1956-ban titkosan, végleges kórházi munkástanács elnökövé választották a közmegbecsülésnek örvendő Dr. Dohnál Jenő főorvost. Mintegy négy napig működtek, biztosították a kórház rendjét. Mint munkástanács elnökét 1957. május 28.-án elbocsátották a kórházi főorvosi állásából,


2013. 1. szám

9.

1957. augusztus 6.-án előzetes letartóztatásba helyezték. Az 1957. november 13-19. között lezajló „tárgyaláson” a 62 éves, beteg dr. Dohnál Jenőt 4 évi börtönre ítélték, melyből Vác börtönében 1 év 5 hónap 8 napot le is töltött. Jellemző tény, hogy a fellebbviteli bíróság is „törvénytelenül súlyosnak” találta a 4 évi ítéletet, végül is 1959. január 13.-án, még betegebben kiengedték.

december 5.-én Ő mondta az avató beszédet. Emlékezetes, példaértékű portrét rajzolt nagyapjáról a kiváló szakemberről. Megnyugvása és öröme nem sokáig tartott. Szeretett hűséges felesége, Belényessi Katalin 1972-ben közlekedési baleset áldozata lett. Dohnál Jenőn szívbetegsége egyre elhatalmasodott, 1974. január 30.-án 78 éves korában elhunyt. Sírja a nyíregyházi Északi temető XV. parcellában, a Jósa sírboltban van. 2004. február 2.-án, halálának 30. évfordulója tiszteletére emlékezést és koszorúzást tartottak a kórház gyermekosztályának épületében, ahol Dolinay Tamás főorvos személyes hangvételű, emlékező, méltató szavait osztotta meg az ünnepség résztvevőivel, méltatva Dohnál Jenő felbecsülhetetlen érdemeit.

Az élet alkonya Bár telefonját leszerelték, ezután Nyíregyházán a Báthory út 18 szám alatti lakásán rendelhetett ragaszkodó, régi betegeinek. Némi szakmai és emberi rehabilitációt is jelentett számára, hogy a kórház Jósa András nevének felvételekor rendezett avató ünnepségen 1969. Forrás:

1. Sz.-Sz.-B. Megyei Önkormányzat Jósa András Kórház-Rendelőintézet VI. Évkönyve Nyíregyháza 1991 2. Dr. Fazekas Árpád „Jósa András unokáját is bebörtönözték (Dohnál Jenő pere) Kelet-Magyarország 1990. július 28. 3. Dr. Fazekas Árpád: A bizalom áldozata Kelet-Magyarország 1994. január 22. 4. Dr. Dohnál Jenő nyugalmazott gyermekgyógyász főorvos gyászjelentése 5. A nyíregyházi Erzsébet Közkórház centenáriuma (1899-1999) 6. Dr. Fazekas Árpád: Munkástanács a nyíregyházi kórházban Kelet-Magyarország 2000. október 21. 7. Emlékezés a harminc éve elhunyt Dr. Dohnál Jenőre Kelet-Magyország 2004. február 3.

*** A kemecsei Szegedi Ferenc csizmadia legény tanulólevele A következő oldalon a kemecsei Szegedi Ferenc csizmadia legény tanulólevelét közöljük, melyet a Nyíregyházi Csizmadia Társulat 1879. október 11.-én adott ki. A tanulólevél alapján Szegedi Ferenc 16 éves tanonc Janega János csizmadia üzletében, az 1876. december 30.-án kötött tanszerződés alapján a három évet letöltötte, szorgalmasan tanult, jó erkölcsi magatartást tanúsított. Ezért 1879. október 11.-én segéddé nyilvánították, és őt, mint csizmadia segédet a legjobb lelkiismerettel ajánlják. A dualizmus idején jelentősen megnőtt a szakmát, mesterséget tanulók száma, aránya, a szakmák köre is Kemecsén. A Szegedi család folytatta a csizmadia mesterséget, és 2012 őszén a ma élő örökös Szegedi Gyula, jelentős számú és értékű muzeális eszközt adott át Helytörténeti Múzeumunk számára. Forrás: A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára. Jelzet: IX. 202. 11. p.


10.

2013. 1. szám

Impresszum Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecse Város Önkormányzata Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Online változat: www.kemecse.hu

Kemecsei Helytörténeti Krónika

Recommend Documents