A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA
Kemecsei Helytörténeti Krónika 2011. VII. évfolyam 2. szám
MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE
Érseki áldozás Kemecsén
Városunk szellemi életében és a keresztény hitéletünkben is kiemelkedő történeti esemény színtere volt 2011. március 12-én, szombaton, a Szent István római katolikus templom. E kiemelkedő eseményről Helytörténeti Krónikánk 2011./I. számában előzetes, részletes tájékoztatást adtunk. Városunk önkormányzati lapja és a honlapja színes, tartalmas, fényképes tájékoztatóval számolt be e rendezvényről. Dr. Megyery Géza (1846-1930) emléktábláját megszentelte hálaadó szent misét Dr. Seregély István érsek úr celebrálta. Dr. Megyery Géza (1846-1930) városunk szülötte, díszpolgára, volt kúriai bíró emléktáblájának avatása Dr. Seregély István érsek úr hálaadó szent miséje után a kemecsei hívek főpapi, érseki áldozásban részesülhettek. Fotó: Deliné Iglai Katalin
Tartalomból: Érseki áldozás Kemecsén * Képviselőtestület tagjai 1990-2010 között * A „Hazayház” rejtélye * A Kemechey család története * A Kemechey-család családfája * A kemecsei Kemecsey-család nemesi címere
2.
2011. 2. szám
Képviselőtestület tagjai 1990-2010 között 1990 – 1994
1994 – 1998
√
√ √
1998 – 2002
2002 – 2006
√
√
Bacsó Lajos Balázs Károly Balázs László
√ √
Erdei Imre Dr. Gerzon László
√
√
√
√
Polg.
√ √
Dr. Gulya Erszébet Iglai Ferencné
√ √
Kondor Lajos Korpai Józsefné
√ √
√ √
† Kövesdi István
√
Lipők Sándor
Alpolg.
Polg.
√ √
Lutter Sándor
√ √
Mezősi László
√ √
Alpolg. Polg.
Alpolg.
Nagy Károlyné † Dr. Pásztor Benjámin
√ √
√ √
√
Pásztor Gyula Csabáné
√
√
Péter Szarka László
√
Pethő Tibor
√
Ruska Tamásné
√
Smid Józsefné
√
√
Sváner Mihály Zsolt
√ √ √
Szanyi Attila Szakács János Szántó Klára
√
Polg.
√ √
Alpolg.
Alpolg.
√ √ √
√ √
√
√
√
Polg.
Takács Péter
√
√ √ √
Tóth László Vajda Tibor † Varga Csaba
Polg.
√
Pásztor Csaba
Tasi István
Alpolg.
√ √
Pásztor Béláné
Szentpéteri József
√ √
√ √
Lipőkné Papcsák Anita Lucza János
2006 – 2010
√ √
Vida József
√
Zsíros Sándor
Forrás: Kemecse Város Önkormányzata
Adalékok Kemecse történetéhez
√
√
2011. 2. szám
3.
A „Hazay-ház” rejtélye Kemecse dualizmus-kori történelme (1867-1918) kiemelkedő, meghatározó, sorsfordító volt. A vasútépítés, a Lónyay-főcsatorna megépítése, járási székhellyé-központtá válásunk számos ipari – kereskedelmi – építészeti – kulturális közigazgatási folyamatot indított el. A mai Móricz Zsigmond út vasútállomás felé vezető végének bal oldalán, álló-a fényképen szereplő-ház története helytörténeti érdekesség. Méltó az utókor emlékezetére. A méreténél fogva még ma is látványosnak számító Lalakú, oszlopos, tornácos lakás, mögötte piros cserepes cselédházzal Mikecz Péter kúriája telkén épült. Mikecz Péter (1834-1902) és Tolnay Antónia házasságából 10 gyermek született, közülük többen nem érték meg a felnőtt kort. Tolnay Antónia, Tolnay József helybeli református lelkész árva leánya volt. Tolnay József (1836-1839) között tanítója volt a kemecsei református egyháznak, majd 1839-54 között lelkésze. A Mikecz Péter kúriáján épült lakás leánya, Mikecz Rózsa számára készült. Mikecz Rózsa 1864. augusztus 7-én született, és első férjével a tiszabezdédi Pokol Jánossal 1890. május 14-én kötött házasságot. Második férjével, az akkor 35 éves perbenyiki Hazay Béla lelkésszel 1893. május 8-án kelt egybe. A lakás ezért is viseli az idősek számára még ma is a „Hazay-féle ház” nevet. A Hazay-család részletesebb bemutatását Helytörténeti Krónikánk erkölcsi kötelességének vállalja. Több családtag élt Kemecsén, az idősebb városlakók számos emléket idéztek fel a Hazay családról. A Móricz Zsigmond úti lakásokban Hazay Viola néni maradt utolsóként fiával. Családi kapcsolat, házasság révén a Kriston család tagjai is voltak lakói e háznak. 1945 után a Móricz Zsigmond út felőli része a Parasztpárt kezelésébe került. Bálokat, mulatságokat is szerveztek az épületben. A többpártrendszer megszűnése, erőszakos megszűntetése után bölcsőde működött e fél szárnyban. A bölcsőde vezetője Kissné, Erzsike néni volt, aki védőnőként a mai Helytörténeti Múzeum helyén lakott, szolgálati lakásban. Gyermekei ma is szép emlékkel idézik e korszakot. Kiss Tibor Nyíregyházáról aktív látogatója a Helytörténeti Konferenciáinknak. Testvére Anikó,(Klánicza Sándorné) pedig Debrecenből rendszeresen eljár az általános iskolai osztálytalálkozókra, pedig 1960-ban a nyolcadik osztályt már nem itt fejezte be. Az államosítás után családi magánlakások lettek. A felbomlás, szétválás és az erős családi összetartozás kettős szimbólumává váltak. Fotó: Deliné Iglai Katalin
Adalékok Kemecse történetéhez
4.
2011. 2. szám
A Kemechey-család története Kemecse település nevének eredete Kemecse település nevét az ősi (pogány) Keme személynévből kapta, a magyar névadás terméke. Keme 9. századi honfoglalás előtti, honfoglalás-kori előkelő személy neve lehetett. Az ismeretlen eredetű ómagyar személynév –cse kicsinyítő képzőt kapott. A – csa, -cse képző csak személynévhez járult. Jakab László nyelvész-városunk szülötte, a VII. Helytörténeti Konferencia díszvendége és
előadója- kutatásai során találkozott „Kemei” családnévvel is. Kemecse elnevezésű falu a középkorban Veszprém mellett is volt. A 19. század végén a Maros folyó mellett volt egy templomrom, amit egy harmadik Kemecse nevű település utolsó maradványaként tartottak számon. A Veszprém melletti falu 1851-ben puszta néven szerepel, ma már a város beépített része.
Kemechey- Kemecsey-Kemecsei családok A település neve írásban először 1222ben a Váradi Regestrumban fordul elő –Kemesa alakban. IV. László 1290-ben a Balogsemjén nembeli Mihály fiainak adományozta Kemeche földjét, és 1339-ben tűnik fel Kemechey Demeter fia Mihály, a középkoron át magáról a településről elnevezett Kemechey család első ismert őse. A „Kemechey” család Szabolcs Vármegye egyik legrégebbi családja, melynek tagja Mihály, az ősi honfoglalás kori Kállay családból származó Kállay Katalinnal 1342-ben kötött házasságával a következő családfát alkotta. /7. oldal/ Kemechey Mihály a megyében aktív tevékenységet folytatott. 1339-ben és 1344-ben királyi emberként, 1346-ban és 1349-ben
vármegye törvényszékének esküdtjeként, illetve ülnökeként szerepel. Fiát, Jánost, 1368-ban vármegye kiküldöttjeként, 1378-79-ben tanúként említik a források. A Kemecheyek az 1400-as években is aktív vármegyei, közéleti tagok voltak. 1413-1418-ban Kemechey László, Kemechey Miklós, Kemechey Jakab tanúként, vármegye kiküldöttjeként szerepelnek. A Kemechey család az ősi Kállay-családdal kötött házassága után a szintén honfoglalás kori fejedelmi törzsből származó Megyery-családdal is rokoni kapcsolatba került. 1422-ben Megyery Adorján Ilona nevű lányát Kemechey Kálmán feleségeként említik a források.
A Kemechey család birtok-tulajdonviszonyai A Kemechey család birtok-tulajdon viszonyainak arányát jól mutatja az 1549. évi adóösszeírás. A 22 kemecsei adózó portából 15 porta a négy Kemechey nevű birtokos tulajdonában volt.
Kemechey János, Kemechey István, Kemechey Dénes és Kemechey György tulajdonában. Az 1588-as összeírásban e négy Kemecheynek 9 jobbágya, míg a másik három földesúrnak nyolc jobbágya volt. A jobbágyok elszegényedése, (egész telkesből, fél-negyed
Adalékok Kemecse történetéhez
2011. 2. szám
5.
telkessé válás, zselléresedés) miatt 1598-ban a házakat írták össze, nem a telkeket. Kemecsére a Megyery-családba beházasodással bekerülő Kércsy (Kérchy) családnak a megyében 56 háza, míg 20-25 ház között volt a KemecheyBogdányi-Guthy családok birtokában. 1618-ban a megye a családfőket íratta össze. Kemecsén 67 családfőt vettek nyilvántartásba, ebből a Kemechey családnak 44 jobbágya, az Elek, Lónyay, Hany családoknak együtt 23 jobbágya volt. A Kemechey (Kemecsey, Kemecsei) család 1613-1916 közötti történetének legpontosabb
összegzését „Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916” címmel megjelent felbecsülhetetlen értékű műből ismerhetjük meg még részletesebben. 1896. március 15-én a honfoglalás ezredéves emléke tiszteletére Kemecsén a községháza udvarán díszközgyűlést tartottak Vitéz Mihály református lelkész elnöklete alatt. Krasznay Péter, Borbély Gáspár, Megyery Géza és Géczy Ádám képviseleti tagok által megszerkesztett határozatot Kemecse múltjáról és jelenlegi helyzetéről egy erős vasládába helyezték és a községháza udvarán ültetett egyik tölgyfa csemete alá mélyen letemették.
Az 1896. március 15-i határozat így összegezhető:
Kemecse a honfoglalás idejében alakult község. Keme nevű családfő egy régi földsáncot talált, amely három oldalról rétekkel volt körbevéve. Ily módon alakult Kemecse községe, melyet, mint földesura, a Keme utódai Kemechey név alatt birtokoltak. 1613-ban a Kemechey család osztályos egyességet kötött. Az 1613-as évből meglévő osztályos egyesség is bizonyítja, hogy az egyesség idején Kemecse a tulajdonukban volt. Az osztályos egyességlevélben Kemechey László gyermekei, Anna, Nyiczky Istvánné, Julianna ,Kércsy Jánosné és Ferenc az egész Kemecse felett osztoznak. Az eredeti földvár helyének déli, legmagasabb pontjára templom épült. Az északi fél a Nyiczkyéknek jutott, Julianna, Kércsy Jánosnénak a főudvar helyétől keletre, Ferencnek nyugatra adatott terület. E három testvér utódai örökölték Kemecsét egész a 19. század második feléig. Kemechey Julianna, Kércsy Jánosné után a Marusi Olaszok, a Répássy, a Krasznay, Megyery és az egyik ág Kristonok, Bodók, Kelemenek örököltek. Nyiczkyné, Kemechey Anna után a Nyiczkyek, Kemechey Ferenc, Ferenc nevű fia után a család fiú ágon kihalt.
A Ferencet illető egyharmad a Mikeczekre és a Fejér családra jutott. Kemechey Ferenc leányai után a Zsidayak, Szithák, Borbélyok, Hagymássyak, Petheők, másik ág Kristonok, Márczyak örököltek. Kemechey Ferenc Borbála nevű leánya Lévay Jánosné volt. Az 1863-ban történt újabb tagosítás alkalmával ugyanezek és mindannyian, mint a Kemechey örökösök osztoztak a birtokuk fölött. Az 1613-as osztályos egyesség Nyakas György alispán előtt köttetett Kemecsey László és Bárczy Eleonóra utódai számára. III.Ferdinánd Bécsben 1654. október 13án adományozott nemesi cím és címer a 8. oldalon látható a cím és címer leirattal együtt. Az 1703-1711 között zajló Rákócziszabadságharc idején is számos Kemechey névvel találkozunk. A Kemecsén férfiágon kihalt Kemechey család Kemechey György révén pl. Bereg megyében folytatódik. Munkács város határában 1910-ben még szerepel Kemechey tanya 11 lakóval. A III. Károly, (1711-1740) idején 1736ban készült földtörténeti leírás is a következőket tartalmazza: KEMECSE: A KEMECHEY CSALÁD BIRTOKA.
Adalékok Kemecse történetéhez
6. Az utókor a Kemechey családból leszármazó családokat településrészenként is nyílván tartotta. A régi Kemechey-Mikecz leszármazottak főleg a Derék-szeren, a Kemechey-Bodó örökösök a Bogdányi-szeren, a Kemechey-Répásy-Krajnyik-Olasz-Krasznay utódik a Halászi- szeren laktak. A Kriston- Szitha és a velük összeházasodott nemesek telkei főleg a Nemesvégen (Bajcsy-Zs. út végén) voltak. A többi nemes Kemecse különböző utcáiban élt. Az ezeréves Kemechey család története az ország különböző településein tovább élt. Leányágon, Kemecsén a történelmi családokban,
2011. 2. szám Kemecsey, Kemecsei néven az ország különböző részein. Az élet szépsége, hogy itt, Kemecsén, a névadó településen 1934-1945 között újra találtunk Kemecsei nevet, hogy aztán lakhelyet változtatva megőrizzék, tovább vigyék e történelmi nevet. Kemecsei Sándor szül. Kemecse, 1934. Kemecsei Pál szül. Kemecse,1938 Kemecsei Irén szül. Kemecse, 1939 Kemecsei Ilona szül. Kemecse, 1941 Kemecsei Piroska szül. Kemecse, 1942 Kemecsei János szül. Kemecse,
1945
Forrás: 1. Mező Andás-Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza 1972 2. Kozma Sándor Kemecse Kemecse, 1997. 3. Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Nyíregyháza, 2010. 4. Dr. Jakab László nyelvész VII. Helytörténeti Konferencia Kemecse, 2011. 03.05
A képeken a Niczky-kastély és a Derék-szer (a mai Móricz Zsigmond utca látható.
Adalékok Kemecse történetéhez
2011. 2. szám
7.
A Kemechey-család családfája Mihály 1342 (Kállay Kata)
János 1364-1406
Mihály
Miklós
Veronika (Zetényi Makov György)
László 1435
István János
Mihály
Rafáel
György
Bernát
Erzse (Kemenchey István) deák
János
Dienes
Kata (pazoni Cserés György
István
László
Mihály
Ferencz
Borbála (Jármi Ferenc)
Adalékok Kemecse történetéhez
Kata+
8.
2011. 2. szám
A kemecsei Kemecsey-család nemesi címere
III. Ferdinánd Bécsben 1654. október 13-án adományozta Kemecsey Pálnak a nemességet és a címert. Testvére, Ferenc lányai: Katalin és Borbála. Leányági leszármazottaik a kemecsei nemesi családok. 1422-ben tűnt fel Kemecsén. István (1572–75) a vármegye alispánja. A XIX. század első felében Földes községben bírt földesúri joggal. Címerük: kék mezőben, zöld halmon, arany színű, piros-fehér-kék kövekkel ékesített, leveles nemesi koronából kinövő piros ruhás, arany zsinóros és deréköves, bal karját csípőre tévő, jobb karjában kardot tartó bajuszos férfi. Sisakdísz: pajzsalak. Takarók: kék-arany–vörös-ezüst. Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecse Város Önkormányzata E-mail:
[email protected] Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Letölthető: www.kemecse.hu Nyomdai munka: Fodor Irodagép, Nyíregyháza
