2004. Őszi kiadás IX. évfolyam, 3. szám
A Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola diákjainak lapja
Ára: 70Ft
A 2004-2005-ös tanév iskolánkban az IRODALOM ÉVE. E számunk tartalmából:
József Attila: Ősz A fán a levelek lassan lengenek. Már mind görbe, sárga S fonnyadt, puha. Egy hallgatag madár köztük föl-le jár, mintha kalitkája volna a fa. Így csinál lelkem is. Jár-kel bennem is, ágról-ágra lépked egy némaság. Szállhatnék – nem merek. Meghajlik, remeg A gally, vár és lépked A némaság.
Búcsú a nyártól Velünk történt: nyári táborokról, válogatás az eseménynaptár programjaiból A tavaszi Jókai-féle elbeszélésíró-verseny legjobb írásai Nyereményjáték - TOTÓ Könyv-, és receptajánló Az irodalom éve: felhívás a könyvkukac vetélkedőre „Interjú-csokor”: Beszélgetés egy újdonsült jókais diákkal Régi és új tanárok Egy hatodikos diáklány induló karrierje Sport-, versenyeredmények: akikre büszkék vagyunk A győztes rajzok Az utolsó szó jogán Melléklet: rejtvény
E lapszámunk készítői: Deák Orsolya, Vereckei Csilla (5.b), Viemann Sára (5.c), Rókusz Gábor, Orbán Gáspár (7.a) Lakatos Carmen, Molnár Ágnes, Szöllőssy Klára (7.c) Gergely Anna, Ménesi Luca, Havasi Virág (6.a) Bondár Zsófi, Molnár Sára (6.c) Sokszorosítás:Konkoly Borbála, Laki Melinda (6.a) Felelős szerkesztő: Handa Katalin Felelős kiadó: Hellnerné Nádor Ildikó igazgató
A 2004-2005-ös tanév iskolánkban az IRODALOM ÉVE 450 éve született Balassi Bálint (1554. október 20-án), 180 éve született Jókai Mór (1825. február 18-án), 125 éve született Móricz Zsigmond (1879. június 30-án), 125 éve született Móra Ferenc (1879. július 17-én), 100 éve született Fekete István (1905. január 25-én), 100 éve született József Attila (1905. április 11-én). E nevezetes évfordulókról magyarórai, iskolaújságbeli és –rádiós megemlékezéseket, valamint olvasási (Könyvkukac) és írói (Jókai elbeszélésíró) versenyt rendezünk. Több évfordulóhoz alsós és/vagy felsős rajzverseny is kapcsolódik. Könyvkukac olvasási vetélkedőnket megújult formában folytatjuk. Az 1-2. forduló totóit a karácsonyi készülődés keretében (2004. december 10-én), a 3-4. forduló totóit a Jókai Napon (2005. március 11-én) lehet kitölteni itt az iskolában. A Könyvkukac vetélkedő anyaga: az 1. fordulóban az 1-6. évfolyamnak Móra Ferenc: Csilicsali Csalavári Csalavér, első rész; a 7-8. évfolyamnak ugyancsak Mórától A rab ember fiai; a 2. fordulóban az 1-6. évfolyam számára Fekete István: A koppányi aga testamentuma, a 7-8. évfolyamnak Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; a 3. fordulóban minden évfolyamnak Jókai Mór: A leautangi ember; a 4. fordulóban az 1-6. évfolyamnak Petőfi Sándor tíz, később kijelölendő verse, a 7-8. évfolyamnak József Attila tíz, később kijelölendő verse. A prózai művekhez (regényekhez, mesékhez) a korábbi évekéihez hasonló totók kapcsolódnak, míg a – költészet napját megelőző - verses fordulóban rímkeresés lesz a feladat: egy-egy megadott verssorhoz kell megtalálni három lehetőség közül a hozzá tartozó, a versben rá rímelő verssort. A hibátlan megfejtések szerzői között minden fordulóban kétezer, a valamennyi fordulóban hibátlanul szereplők között ötezer forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Ha hibátlan megfejtés nincs, a legtöbb (de legalább tizenkét) találatot elérő versenyző kapja a díjat. Az iskolai Jókai elbeszélésíró verseny győztesei részt vesznek a fővárosi Jókai iskolák és sepsiszentgyörgyi testvériskolánk legjobbjainak irodalmi megmérettetésén is, ahol tekintélyes irodalmárokból álló zsűri ítéli oda a legkiválóbb művek szerzőinek az ezüstszínű töltőtollat. Az iskolai fordulót Jókai születésnapján tartjuk, a fővárosi versenyre a Jókai Napig pályázhatnak az iskolai győztesek, és ugyanekkor hirdetjük ki a mi versenyünk eredményét is, a fővárosi végeredményt pedig Jókai Mór halálának évfordulóján, 2005. május 5-én tudhatják meg az érintettek. Figyeljétek a faliújságokat, keressétek az irodalmi programajánlókat és felhívásokat! Számítunk érdeklődésetekre és aktív részvételetekre: az iskola magyartanárai
2004. szeptember - október
3
Az irodalom éve 2004. 2004. májusában iskolánkban lezajlott a Jókai Mór halálának 100. évfordulójára rendezett elbeszélésírói verseny, melyben alsósok és felsősök egyaránt megmérhették írói képességeiket. Jókai művekből származó, korcsoportonként azonos 10 kiválasztott szó felhasználásával kellett írniuk a bátor és nem csekély számú résztvevőknek elbeszéléseket. A zsűri tagjai (Bagi Éva, Antalné A. Zita, Néder Ildikó, Handa Katalin tanárnők) hosszú töprengés után, szinte egyöntetűen hozták meg döntésüket. Az 5-6. évfolyamon (2003/2004-es tanév szerint) : I. helyezett: Lakatos Carmen:A bucsutai molnár szerencséje című alkotása II. helyezett: Helyes Dániel: A lelketlen föld III. helyezett: Eleőd Huba: A futár hőstette A 7-8. évfolyamon: I. helyezett:Bechtold Róza: A király II. helyezett: Helebrandt Flóra: Életem álma III. helyezett:Kálmánfy Anita: Mese Külön dicséretben részesült rajtuk kívül: Vuleta Réka: Az erdei öregember (avagy én is láttam Szent Pétert, nemcsak a glogovai emberek a Mikszáth-műben) Horváth Blanka: A mindentudás könyve Erdei Csilla: János és a bárány
Az alábbiakban szeretnénk közzé tenni ezeket az általatok írt ” kis irodalmi gyöngyszemeket”, és ezúton buzdítani minden kedves olvasónkat ,hogy az idei elbeszélésíró versenyen hasonló lelkesedéssel induljatok! ( A túlzott terjedelem elkerülése érdekében itt csak az első helyezetteket mutatjuk be.) Íme!
2004. szeptember - október
4
5-6. ÉVFOLYAM I. helyezett: Lakatos Carmen: A bucsutai molnár szerencséje Bucsután, a molnárfaluban sok molnár és molnárlegény élt. Kis falu volt Szopola és Ábrándi falu kötött. Éppen Kis-nagypénteken történt, hogy a falu végen csecsemő született. Úgy tartották, hogy aki ezen a napon születik, szerencsétlen lesz egész életében. Hű, megijedt a szegény asszony, hogy a fia hogyan éli meg a legénykorát, ha csupa szerencsétlenség lesz! A fiúcska csak felcseperedett szépen, majd eljött az ideje, hogy kövesse apját, és molnárlegény legyen ő maga is. Egyik hajnalban csak arra ébrednek a ház lakói, hogy szörnyű lövöldözés van a ház előtt. Kinéz az asszony, hát látja, ahogy egy férfi, kezében fegyverrel, közeledik felé. Megijed a molnárasszony, és gondolkozik, miért adták le a sok lövést. - Nyissák ki, Szopola tábornoka vagyok! Feladatom, hogy fiatal legényeket toborozzak főtábornokunk hadseregébe. Ekkorra már a molnár is felébred, és kinyitja az ajtót - ’Napot! Mi kéne? - kérdi, nem sok rokonszenvet táplálva a tábornok iránt. - Az uram fiatal, katonának való férfiembereket hív a hadseregbe, és ha … - Ezért háborgat minket ilyenkor?! - förmedt a tábornokra a férfi. - Az én fiamból molnár lesz, nem holmi katona! - Aztán elgondolkodik. - Fizetnek-e a fiamnak a szolgálatért? - Ez természetes, uram! - Még gondolkozunk rajta, tábornok úr, és jelentkezünk még a kikelet és a gólyahír előtt. Kora tavasz volt, a fák már bontották rügyeiket, és a három domb között kikilátszott a Szopolába vezető út. - No, édes fiam, fölserdültél már ahhoz, hogy katonának adjalak! - Jól van, édesapám, ahogy jónak látod! - felelte a molnár fia. - Addig is ellátlak néhány jó tanáccsal. Amint ígérték, kikeletkor a fiú búcsúzott, és elindult az ismeretlen táj felé. Ahogy ment-mendegélt hegyen-völgyön át, elért egy tiszta vizű tóhoz. Körülnézett, hát látja, hogy egy asszony ül a parton, és sír. - Miért sírsz, lelkem? - kérdezte a legény? - Jaj, nagy az én bajom, beléesett a húsvéti barkaágam a tóba, így oda a szerencsém. A legény megsajnálta, és vándorbotjával addig kutatta a tavat, míg kihalászta a barkavesszőt. - Köszönöm, jó ember! - hálálkodott az asszony. - Ezért neked adom a felső három barkát, az majd szerencsét hoz.
2004. szeptember - október
5
- Nekem nem hozhat semmi szerencsét, mert Kis-nagypénteken születtem! - De azért eltette a barkát. Ahogy továbbállt, változott a táj is. Egyre magasabbra nőttek a fák, és a nap is oly hevesen tűzött, hogy legényünknek le kelett vennie a kabátját. Ekkor keserves zümmögést hall a füle mellett. Odafordul, hát látja, hogy egy darázs ott birkózik egy dongóval. Megsajnálta a darazsat, és egy fűszállal szétválasztotta a birkózókat. - Jó tett helyébe jót várj! - zümmögte a darázs, és odaadta neki az egyik a leghosszabb szőrt. - Ez majd szerencsét hoz! A fiú ezt is elfogadta, és indult tovább. Harmadnap odaért a szopolai király várához. Illedelmesen bekopogott, s elmondta, hogy ki ő és mi járatban van. Az őrök beengedték, és ő fölment a királyhoz. - Kegyelmes királyom, jöttem katonának. - Aztán hány éves vagy, te fiú? - Én bizony 18 éves vagyok, uram, királyom. - És mikor születtél? - kérdezte a király. - Kis-nagypénteken, felség. - Uram-atyám, akkor te csak csupa szerencsétlenséget hoznál a népemre! Takarodj vissza oda, ahonnan jöttél! A fiú szomorúan indult haza, amikor egyszer csak elbotlott. - Ez is a szerencsétlenségem - gondolta magában. Lehajolt, megnézte, miben esett el, hát egy kis talizmános zacskó hevert előtte. A fiú fölvette, és megnézte, mi van benne. Láss csodát! Egy nagy, zöld köves török gyűrű volt benne! Futott a legény, még a szülőházába sem tért be, hanem rögtön futott a zálogházba. - Nézze, méltósága, mit kaptam én a szopolai úttól! - és átadta a gyűrűt az üzlet vezetőjének. - Tudod-e, te fiú, mi ez? - kérdezte álmélkodva a kereskedő. - Ez Árokbot szultán talizmánja. Ezzel olyan gazdag leszel, mint a szultán főemberei. - No és beveszi-e, bátyám? - kérdezte izgatottan a legény. - Megveszem hát! Adok érte három zsák aranyat! - Nem jó az, bátyám, többet ér az annál! - Adok érte öt zsák aranyat, de ez az utolsó ajánlatom. - Hát adja ide, eladom a gyűrűt! A fiú, ahogy hazavitte az aranyait, odaadta szüleinek két szerencsetárgyát, és ők voltak a legboldogabb és leggazdagabb emberek egész Bucsután. De vigyázzon, aki Bucsutára megy, mert olyan kapzsi most már ez a legény, hogy senki a közelébe sem mer menni!
2004. szeptember - október
6
7-8. ÉVFOLYAM I. helyezett: Bechtold Róza: A király Ma körülnézek a sík Alföldön, csak a gémeskutak, néhány erdő és persze kis tanyák törik meg a táj egyhangúságát. Egy ilyen kis tanyán lakunk mi: az édesapám, édesanyám és a három testvérem. Ez volt az egyedüli tanya a Nagyerdőn túl, a barátaim az erdő másik felén laktak. Édesanyám sokat bosszankodott, mikor a lemenő nap utolsó sugarai bearanyozták az ég alját, s én még mindig nem voltam otthon. De édesapám mindig megnyugtatta, hogy farkas nincs az erdőben, a betyárok is elköltöztek, s különben is, én meg nagy vagyok, tudok magamra vigyázni. Édesanyám nem tehetett már mást, sóhajtott egyet, és leült a kemencepadkára krumplit pucolni. Édesapám a közeli faluba járt dolgozni. Lószerszámokat készített, de néha árulta az édesanyám készítette köpült vajat, túrót, kenyeret, hogy több pénzt hozzon a házhoz. Sokszor szólította el a munka a családi asztal mellől, de minden nap sietett haza gyermekeihez, akik már nagyon várták. Én lóval jártam elé, s ha megláttam, szélsebesen vágtatva nyargaltam vissza a házhoz, s kiabáltam: - Jön már! Itt van! - ordítottam, hogy zengett belé a környék. A bátyám, Gergő már majdnem felnőtt ember volt, sokat segített a szüleimnek. A kishúgom Veronika a hatéves kort érte meg, öcsikém, Máté pedig nyolcadik születésnapját ünnepelte a hét vasárnapján. Az egyik napon, amikor már a vacsorát ettük, kopogtattak az ajtón. Kevés ember járt erre sötétedés után, nem számítottunk vendégre. Édesapám nyitott ajtót. A sötétből egy alacsony ember lépett elő. Szakadt ruhát viselt, a karja véres volt. Nagyon megijedtem. - Mi járatban erre? - kérdezte gyanakvó hangon édesapám. - Farkasok támadtak meg! Itt az erdőben. Kérem, segítsen! - nyöszörgött az idegen, s térdre rogyott édesapám előtt. - No, jöjjön be! A feleségem ad magának egy kis kenyeret meg lekvárt hozzá! s bevezette a szobába. Édesanyám vizet forralt, majd rongyot hozott. Lemosta és bekötötte a jövevény karját, akinek még a nevét sem tudtuk. Vacsora után a belső szobában vetett neki ágyat. Az idegen sokszor fölemlítette a saját családját, s azt hogy ők most távol élnek, s hozzájuk igyekszik. Köszönetet mondott a vacsoráért, s elment lefeküdni. Reggelre eltűnt. A nevét soha nem tudtuk meg. Minden emlék, ami tőle maradt, egy levél, melyben háláját fejezi ki, és egy sakkfigura. Egy király. Nagyon megtetszett nekem. Mindig a zsebemben hordtam ezután. Egyik nap csendőrök jöttek. Elvitték édesapámat. Börtönbe zárták. Azt mondták, lopással vádolják, s mivel a lopott tárgy nem került elő, őt zárták be más helyett. Édesanyám szelíd természetű volt, de akkor este kiabált a csendőrökkel. Még verekedett is, hogy ki tudja szabadítani azt, akit a legjobban
2004. szeptember - október
7
szeret, aki az élete része, akit most csak úgy el akarnak vinni. Egy vasárnap a templomból jöttünk hazafelé. Kiesett a király a zsebemből. Az alja letört, és a belsejéből egy gyémánt hullott ki. Csiszolt gyémánt. A természet műve. A tenyerembe vettem. Nem mutattam meg senkinek, otthon elrejtettem a hátsó istállóban, a gerenda egyik olyan részébe, amelyet kirágtak a bogarak. Akkor már tudtam, miért vitték el édesapámat. Nem volt más a szívemben, csak gyűlölet az iránt, aki a királyt idehozta. Hiszen az erdőben nincsenek farkasok. Ő lopta el a gyémántot. Minden áron meg akartam találni. Még aznap lóra ültem, és elvágtattam. Nem mondtam merre megyek, csak azt mondtam, hogy meg fogom őt találni. Már teljesen sötét volt, amikor megláttam az úton egy embert. Ő volt az. Mellé ügettem. Megnéztem jól, már amennyire sötétben meg lehettet nézni. Merre megy? - kérdeztem. Csak úgy erre-arra. Ahogy éppen a kedvem tartja - felelte. Ekkor egy csapat jött velünk szembe. Jó kedvükben lehettek, mert hahotáztak, énekeltek. Ahogy közel értek hozzánk, a legnagyobb megszólította az emberemet. Hát hogy vagy, barátom? - kérdezte, s nagyot ütött a hátára. Hát maga az? Micsoda meglepetés! - mondta bárgyú mosollyal. Te még tartozol nekem valamivel. Kitalálod? Kicsi, átlátszó, üvegszerű, három napja loptad a bírótól. Gyémántra tetszik gondolni? Igen! Az az igazság, hogy elvesztettem, de majd szerzek másikat. Jó lesz? Nem, drága barátom. Most kell. Így lesz jó. Kérem! - kiáltottam közbe, mert összeszedtem minden bátorságomat. - A gyémánt nálam van. Üzletet ajánlok. Odaadom a gyémántot, ha maga cserébe kiszabadítja az apámat - s elmeséltem a történetet. Hát te meg ki vagy, te kölök? Barabás Ágostonnak hívnak. De ez most nem fontos. Nézd, Ágoston fiam. Nekem ez a gyémánt nagyon fontos. Tehát elfogadom az üzletet. Ezt a férget meg úgyis meg akartam büntetni. Hát jó lesz neki a börtön. Bátor gyerek vagy, Barabás Ágoston. Büszke lehet rád az apád. Azzal megkötöztette a tolvajt, és megbízta egyik emberét, hogy vigye el a faluházára. Ő maga félt a törvénytől, úgyhogy nem tett vallomást ellene. A megfenyített gyémántrabló jobban félt az urától, mint a börtöntől, tehát nem szabadkozott sokat. Amikor édesapámat kiengedték, édesanyám sírva borult a nyakába. A testvéreim is sírtak. Még Gergő is, pedig ő már majdnem felnőtt ember volt. Édesapám elvitte magával a törött királyt emlékbe, hogy mindig emlékeztesse a történtekre, és arra, hogy jobban kell vigyázni azzal, kit enged be az ember a házába.
2004. szeptember - október
JÁTÉK! NYEREMÉNY! JÁTÉK! NYEREMÉNY!
8
JÁTÉK!
TOTÓ ISKOLÁNK NÉVADÓJÁRÓL Sétálgatva az iskola folyosóin, biztos rá-rátekintettél már a számos Jókai tabló egyikére és bele is olvastál a sok róla gyűjtött dokumentumokba, nézegetted az életével, munkásságával kapcsolatos képeket. Most arra buzdítalak, hogy vedd alaposabban szemügyre ezeket, mert nemcsak tapasztalatot (a nagy mesemondóról), hanem ajándékot is nyerhetsz, ha beküldöd a jó megfejtéseket! Ne késlekedj, hanem indulj „bogarászni” az 1. és 2. emeletre, mert a határidő december 6. Miklós napja, amikor sorsoláson döntjük el, ki a három szerencsés! Ne felejts nevet, osztályt írni a megoldások mellé! Keresd Nóra nénit a megfejtésekkel!
1.Ki mondta Jókai Mórról? „Ahol fény csillan a papíron, ott van Jókai.”
A, Petőfi S.
B, Móricz Zs.
C, Teller Ede
2. Miben jeleskedett Jókai ifjú korában, mielőtt írni kezdett?
A, kertészkedésben B, úszásban
C, rajzolásban
3. Hogyan hívták az általa kiadott lapokat?
A, Hon, Üstökös
B, Csillag, Haza
C, Divatlap, Figyelő
4. Milyen címet adományozott neki a király?
A, báró
B, herceg
C, lovag
5. Svábhegyi villáját melyik két könyve tiszteletdíjából vette?
A, Az arany ember, És mégis mozog a föld B, A tengerszemű hölgy,Fekete gyémántok C, Kárpáthy Zoltán, Egy magyar nábob 6. Mikor volt iskolánk névadó ünnepsége, vagyis amikor eredeti
kéziratokhoz jutottunk? A, 1976 B, 1989
C, 1996
7. Jókai felesége, Laborfalvy Róza színésznő melyik drámában szerepel éppen, mikor lencsevégre kapta a fényképész?
A, Az ember tragédiája B, Bánk bán
C, Rómeó és Júlia
2004. szeptember - október
9
8. Melyik az a kerti szerszám, amely nem található meg Jókai szerszámoskamrájában?
A, Kődobó parittya
B, kerti gallyazó
C, ciroksöprű
9. Milyen fákat nem láthatott a nagy író kertjében?
A, platán
B, körte
C, gránátalma
10. Hány hektoliter bort termelt a Sváb-hegyen?
A, öt
B, ötven
C, tíz
11. Hogy hívták Jókai tehenét és csacsiját?
A, Riska, Füles
B, Szegfű, Csárdás
C, Tulipán, Szürke
12. Mi a műfaja „ A tengerszemű hölgy ” című művének?
A, elbeszélés
B, drámai költemény
C, regény
13. Melyik művéből származik a következő idézet?
„Emelt homlokkal találkozik egymással minden ember, nincs rangkülönbség; mindenki nemes, mindenki dolgozik; s minden munka gyarapít.” A, Egy magyar nábob B, Eppur si Muove, És mégis mozog a Föld C, Egy az Isten +1. Hányban épült a jelenlegi iskola? A, 1904 B,1914 C, 1924
Sok sikert!
(a szerk.)
2004. szeptember - október
10
Velünk történt Bár a nyár már igen messzinek tűnik ilyen hűvös őszi napokon, összeállításunkkal fel kívánjuk idézni az iskolánk táboraiban eltöltött izgalmas napokat. Először ízelítő következik Attila bácsi tábori beszámolóiból, majd Vereczkei Csilla és Deák Orsi számol be élményeiről.
Bakancsos tábor ( 2004. augusztus 4-9. ) Az idei bakancsos táborunk volt az évekkel ezelőtt elindított „kék” túra utolsó állomása a Zempléni hegység. Így Budapestről az iskola elől a zempléni Nagy-Milicig az országos „kék” túra kiinduló illetve végpontjáig több mint 500 km-t gyalogoltunk, végigjárva az Északi-Középhegység hegyeit a Pilisen túl a Börzsönyt, a Cserhátot, a Mátrát és a Bükköt, az Aggteleki karsztot és a Cserehátot, majd egy kis kitérő után – Erdély – bevettük Zemplén viperában bővelkedő hegyeit. Többek között megnéztük a füzéri várat, a hollóházi Porcelán Múzeumot, fenéken csúsztunk le a Nagy-Milic völgyébe (kék túránk legmeredekebb szakasza), és strandoltunk is Sárospatakon.
„Gyönyörű a kilátás, megdolgoztunk a szép látványért!!! Bálint, Sári, Ákos és a többiek Regéc vára tetején
Lovas tábor (2004. július 22-27. augusztus 17-22.) Az idei lovas táboraink, immár hagyományosnak mondhatók, hiszen negyedik éve táborozunk nyáron illetve ősszel, valamint évközi egy-két napos lovaglásaink is rendszeresek. Így kinevelődött már egy olyan tudásszintű
2004. szeptember - október
11
csapat, amelyiket szükséges differenciáltan kezelni és így jött létre a két tábor. Igen sok programmal, kézműves foglalkozással készültünk a táborokra, a három illetve négy helyszínen történő oktatás után gyakran már csak a medence hűs habjait kívánták a gyerekek. A júliusi táborban három kis karámban futószáras oktatást végeztünk lovászunkkal együtt délelőtt 9-12 óráig és délután 14-18-ig. Ha volt köztes várakozó idő, addig sárközi gyöngygallért készítettek a gyerekek. Nem maradt el viszont a szokásos bográcsos gulyás főzésünk, hol a csipetke gyártása jelentette a kézművességet. Az augusztusi táborban már sokan osztályban lovagoltak, ami annyit jelentett, hogy egyszerre a két kiskarámban és a nagykarámban egyszerre tíz ló dolgozott lovasával együtt, igen komoly feladatoknak (lépés, ügetés, vágta, átló-és felező váltások, kis kör és mindezt kengyellel és kengyel nélkül, egymásra és a rúgáshatárra figyelve) eleget téve. A két tábor alatt öt gyerek és három felnőtt terepre is mehetett, ami azért nagy szó, tapasztalva más lovardának szokásait, hol szinte azonnal kiviszik terepre a gyerekeket nem törődve a veszéllyel, lovászunk Imre bácsi csak az igazán biztonságos tudással rendelkezőket engedi ki. A tábori programokat kiegészítette a nagyobbaknak a lóápolási munkák, míg a kisebbek az istállót és környékét tették rendbe. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekekben a lovaglás ne csak mint úri sport jelenjen meg, hanem a lovaglással közelebb kerüljön az állatokhoz és a természethez. Tanulja meg, hogy az állatot el kell látni, környékét rendbe kell tartani. Ezért hihetetlen hálát kap viszonzásul! Kerékpár tábor (2004. július 7-16.) Az idei kerékpár táborunk az eddigi kilenctől eltérően nem Magyarország területén, hanem a szomszédos Ausztria Duna menti kerékpárútján haladt Passautól Hegyeshalomig 440 km-en keresztül. A 29 kerékpárosból igen sok abszolút kezdő volt mind a kerékpározást, mind a vándortáborozást tekintve. Most volt min megedződniük, hiszen az út hosszúsága, és a mondhatni rendkívüli időjárási viszonyok (10 napból 9 napon keresztül hol esett, hol szakadt az eső, fújt a szél és hideg volt) próbára tették a tapasztaltabbakat is. Táborunk a következő helyszíneket érintette: Linz, Mauthausen, Au, Melk, Göttweg, Bécs, Hegyeshalom. A tíznapos kerékpározás a zord idő ellenére igen kellemesen telt, s a gyerekek fizikailag és akaraterőben megerősödve térhettek haza.
2004. szeptember - október
12
Szántódi tábor (2004. augusztus 23-29.) Hétfő délelőtt 11 órakor megérkeztünk a táborba és kicsomagoltunk. Mi a 8-as számú faházba kerültünk. A nap hátralevő részében Péter bácsi elmondta a szabályokat, amelyek erre az egy hétre vonatkoznak. A második napon, délelőtt, úgynevezett gyümölcsvásár volt. Ez a játék arról szólt, hogy a hatodikos, nyolcadikos fiúk elbújtak a tábor területén, nekünk kellett őket megkeresni és aláírást szerezni tőlük. Mi lettünk az elsők gyümölcskosár csapatnéven. Ebéd után fürödtünk a Balcsiban és mikor visszaérkeztünk a táborba, elkezdődött a vidámpark nevű játék. Teljesíteni kellett az összes ügyességi feladatot. Szerda délelőtt elmentünk vásárolni és mire visszajöttünk, egy indiános mintás ugrálóvárat pillantottunk meg a focipályán. A mi házunk lakói elkéstek, így mi ugrálhattunk utójára. Nem is volt baj, sőt jó is volt, mert úgy eresztették le az ugráló várat, hogy mi is benne voltunk, és ránk dőlt az egész. Ma este egész végig röhögő görcsünk volt. Csütörtökön nagyon lehűlt a levegő, és szemerkélt az eső, ezért szabadfoglalkozás volt az ebédlőben. Ági néni késő délután activityzni hívott minket, ami az 5-ös háztól kötelező volt. Utána farsangot rendeztünk ötletes jelmezekkel, éjfélig nyúlt a bulizás. Mindenkit felkértek a nagyobb fiúk, még az elsősöket is. Pénteken is nagyon rossz idő volt. Este nyugodtan beszélgettünk, mire hirtelen egy óriási, hangos villám csapott bele a szomszéd kertbe. Mindenki nagyon megijedt és még ez sem volt elég, becsapott a második is. Másnap délelőtt még mindig rossz idő volt. Délután bátorságpróba volt, amit a kilences ház rendezett. Este búcsúestet rendeztek, ahol mindenki nagyon jól érezte magát. Vasárnapra megint nagyon jó idő lett, ezért elmentünk kirándulni Szántódpusztára. Megnéztük a lovakat és a régi házakat, aztán pihentünk egy kicsit majd visszamentünk a táborba. Megebédeltünk, aztán sajnos össze kellett csomagolni, mert hamarosan indult a vonat. Nagyon jó emlékekkel távoztunk a táborból. Deák Orsolya, Vereckei Csilla
2004. szeptember - október
13
Alig szólalt meg szeptember 1-jén az iskolai csöngő, az események viharos gyorsasággal peregni kezdtek. A hónap közepén erdei iskolába utazott az ötödik és hatodik évfolyam, a hetedikesek pedig egynapos kirándulást tettek Komáromba ill. Tatabányára. Révkomáromban megtekintették a híres, újonnan épült Európa-teret és nem utolsó sorban a város híres szülöttjéről készült Jókai kiállítást. A két országot összekötő hídon átgyalogolva láthattak egy igazi erődöt is (Monostori Erőd). Az ötödikesek uticélja Harkányfürdő volt. A program első napján, még Budapesten készülhettek fel a tanulók Harkány, Siklós, Pécs, Abaliget műemlékeinek, látnivalóinak ismereteiből, a környék természeti adottságaiból. A második nap délelőtt vonatozással telt, s miután diákok és tanárok egyaránt felfrissültek a szálláshelyen, most már élőben ismerkedhettek meg a siklósi várral, feladatlapok segítségével.
A programok között szerepelt Harkány eddig nem látott érdekességei: az arborétum, templom, s a Szúnyog-tó körbesétálása. Este „pizsi-dizsi” zárta a napot. Az utolsó nap megtekintették Abaligeten a cseppkőbarlangot, majd a főváros felé vették az utazók az irányt. A hatodikosok is Harkányfürdőn rendezték az erdei iskola programjait, a Dráva vízparti élővilágát tanulmányozhatták, s szerencséjükre láthattak szürkegémet, kormoránt, vidrát is. Kézműves foglalkozás, strandolás tarkította a programot, egy csoport Pécsen is járt, míg mások 12 km-es túrát tettek Máriagyűdre. Természetesen a hely adottságaiból kiindulva a 6. évfolyam egyes csoportjai is megfordultak az ötödikeseknél említett helyszíneken.
Október 1-jén került sor iskolánkban az idei tanév első táncházára, ahol a Földi Banda szolgáltatott népzenét. Jó hangulatban rophatták a mulatni vágyók Kriszta néni közreműködésével, s ha elfáradtak teát és zsíros kenyeret kínáltak a 6. és 7.c -sek. Október 6-án hagyományainkhoz híven megemlékeztünk az aradi vértanukról, Iza néni és Kassó Kati néni emlékezetes műsort állított össze, s a több osztályból álló gyereksereg színvonalasan előadta. A műsor után még estig égtek a mécsesek a folyosói fordulóban. Október 23-án szintén emlékezni gyűltünk össze a nagytornaterembe, ahol a 7. c elevenítette fel az ’56-os forradalom eseményeit, az akkori életérzést a háttérbe vetített korabeli felvételek nyújtották. November 11-én ünnepeltük (elsősorban a német nemzetiségi osztályokba járók) Szent Mártont, a szerény püspököt, aki nem csak beszélt a szegények megsegítéséről. Az 5.c-sek látványos, német nyelvű jelenetekkel idézték fel Márton alakját, majd következett a szokásos lampionos felvonulás. Eltelt hamar egy negyed év, még vár ránk a közkedvelt „karácsonyi készülődés” ajándékkészítő programokkal december 10-én, s mindjárt itt a téli szünet (dec.20-31.) !
2004. szeptember - október
14
Lovas napló 2004. november 4. csütörtök Ma nagyon sok dolog történt. Jó korán kellett kelni, mert 7.15 és 7.25 között volt a találkozó Kőbánya-Kispesten a metró bejáratánál. Amikor megérkeztünk, rögtön át kellett öltözni lovaglóruhába, majd lementünk lovagolni. Ma két ló vitte a kisebbeket; Lepke és Büszke. Lepke fjord-póni. Méghozzá barna, lovas nyelven sárga, homlokán fehér csillaggal. Büszkének kérdőjel formájú hókája van. 10-től 12-ig lovagoltunk, utána egy kicsit pihentünk, majd ebéd következett, és újra lovaglás. Amikor én sorra kerültem, Lepkének már nagyon elege volt a munkából, így alig lehetett jószándékra bírni. 6-kor mentünk vacsorázni, előtte azonban volt egy kis pihenő, sőt követ is lehetett fűzni. A tarka kövek előre ki voltak fúrva, így lehetett felfűzni nyakláncnak, karkötőnek. Este 9 óráig készítettük az ékszereket, de jött a takarodó, így fürödtünk, a többiek kártyáztak, én meg naplót írtam. Utána lefeküdtünk, arra az édes dologra gondolva, hogy holnap halloweeni tököket csinálunk, és kirakjuk őket a Sára Hotel ajtajai elé. 2004. november 5. péntek Ma még korábban keltem, mint tegnap. Fél ötkor. Még köd volt odakinn, amikor kinéztem az ablakon. Lassacskán a többiek is felébredtek. Amikor már Dóri is teljesen kiverte az álmot a szeméből, mindenki elkezdett öltözködni. 8 előtt 5 perccel – kivételesen pontosan – ott voltunk a reggelinél. Mikor befejeztük, 9 óráig kenteztünk szobatársaimmal. Utána lovagolni indultunk, Márta néni megállított minket, hogy segítsünk tököket hordani.(Igazságos ez ? Mi kicsik cipekedtünk, a nagyok meg csak álltak…) Majd újabb edzés következett: előttem Panka végig kengyel nélkül ment a Büszkén. Amikor felültem a lóra, azt mondta Imre bácsi, hogy fogjam meg a szárat. A kengyel keresztbe volt téve a ló marján kis időbe telt, míg megtaláltam a kantárszárat. Imre bácsi közben csak fokozta izgalmamat : -„ Hiába nézed, neked se lesz kengyel, Zsófi!” Mint általában, most is eltévesztette a nevemet. Végig kengyel nélkül ügettem, tanügettem. Aztán visszatértem tököt faragni. Fél 1-kor ebédelni voltunk, majd egy kis pihenő után újra lovagoltunk. Én a Kicsit kaptam magam alá, s vigyáznom kellett, nehogy leengedje a fejét, mert akkor azt hiszi, ő az úr. Mindig fel kellett a fejét rángatni. Utána úgyszintén tököt vájtam. 2004. november 6. szombat Reggel Zsófi nagyon kiszúrt velem. Direkt ötpercenként megfordult és recsegtette az ágyat. Egy órán keresztül nem tudtam visszaaludni miatta. Később
2004. szeptember - október
15
felkelt mindenki, s nagy fájdalommal nyugtáztuk, hogy milyen gyorsan elmúlt az idő. Reggeli után lovagoltunk. Ma Csillag volt soron, Attila bácsi iszonyatosan meghajtotta, pedig még csak egyszer sem váltott át vágtába, csak ügetett …. Sötétedéskor csomagoltunk, nem találtam a kobakomat, Zsófi a nagy sietségben otthagyta a hálóruháját a szobánkban, vissza kellett érte rohannia. Bemásztam a terepjáróba a táskáimmal együtt s elindultunk a vasútállomás felé. Felültünk a vonatra és Kőbánya-Kispestig robogtunk. A Moszkva téren édesanyám már várt, fáradtan indultunk hazafelé. VIEMANN SÁRA
Hóka: a ló szemei és fülei közti területen található egyedi folt. Kengyel: a lovas ebbe rögzíti lábát. Mar: a ló nyakszirtjénél található csont területe. (a szerk.)
2004. szeptember - október
16
Búcsú a nyártól: családi barangolás erdélyi tájakon
Magyarremete A hosszú és fárasztó tanév után a nyár első szombatján néhány osztálytársammal és szüleinkkel Magyarremetére, a Partiumban található faluba látogattunk. Útközben megebédeltünk Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumban, és megnéztük a város nevezetességeit. Este a szállásokat foglaltuk el. Másnap a Medve-barlangba látogattunk, ahol a gyönyörű cseppköveket és az óriási medvecsontvázakat néztük meg. A medvék egy földrengés következtében a barlangban rekedtek, majd lassan éhen haltak. A barlang Európa legszebb cseppkőbarlangjai közé tartozik. A hűvös látnivaló után a pisztrángos tavat kerestük fel, ahol óriási medencékben pisztrángokat tenyésztenek. Délután az érintetlen remetei patakban fürödtünk, gátat építettünk, és kézzel halásztunk. Vacsorára a pisztrángos tónál vett halakat sütöttük ropogósra. Hétfőn Nagyszalontára, Arany János szülőfalujába mentünk. Ott megnéztük volna az Arany János Emlékmúzeumot, ha megtaláltuk volna Bélát, aki a kulcsot őrzi. De mivel nem találtuk meg, csak Avram Iancu szobrát nézhettük meg, mely „művészi” alkotás minden romániai városban megtalálható, még akkor is, ha Avram Iancunak semmi köze nincs a városhoz. Ezután a Mézgedi-barlangot tekintettük meg, mely ugyan nincs kiépítve, mint a Medve-barlang, és csak vezetővel lehet látogatni, de a sötétben és a csúszós, hiányos létrákon még érdekesebb a barlangászás. Kölönösen, ha denevérek ezrei lógnak a mennyezetről! A felfedezés után a már említett patakban fürödtünk. Sajnos a negyedik napon el kellett búcsúznunk egymástól, néhányan hazaindultak, néhányan pedig folytattuk utunkat a Székelyföldre.
Gergely Anna 6.a
2004. szeptember - október
17
KÖNYVAJÁNLÓ Lakatos Carmen rovata
Ugye, szerintetek is kellemes kikapcsolódás az olvasás? Amikor kedvenc zugodba bújva, senkitől nem háborgatva elmerülhetsz egy izgalmas történet kalandjaiban, és bepillantasz pár órára egy másik gyerek vagy felnőtt életébe. Kint eshet az eső, szakadhat a hó, Te mégis egy messzi világ tájain jársz. Ha már régen merültél el ezekben a kellemes pillanatokban, hát csak rajta, itt az ideje, hogy a távirányító piros gombjára nyomj ééés…feltárulnak a könyvek csendesen őrzött titkai!
Nógrádi Gábor:
A mi Kinizsink Gondolkoztál már azon, milyen lenne, ha visszavarázsolódnál a középkorba? Regényünk hősei egy kísérlettel felélesztik a híres Kinizsi Pált ! Először senki nem hisz nekik, hogy valóban él most is Kinizsi. Sok mindenre kellett megtanítani legendás barátunkat. Hogyan illik viselkedni manapság? Ki kicsoda a városban? Kinizsi nem veszíti el durva, de mókás stílusát, és segítőkészen bajt kever mindenhol. A várost veszély fenyegeti: sintérek járják az utcákat, és mindenkinek begyűjtik a háziállatait. Persze ez a történelmi (elég fura) figura, mint mindent, ezt a problémát is végül megoldja, és a sintérek beleesnek saját csapdájukba. Ám nem maradhat sokáig, egy hirtelen balesetben visszaváltozik, és otthagyja ifjú barátait. Mindenkinek, aki szereti a vicces, fantáziadús regényeket, ajánlom ezt a könyvet!
2004. szeptember - október
18
Eleanor H. Porter:
Az élet játéka Polly kisasszony házában mindig minden szigorúan rendezett, csendes. Ám egy napon érkezik egy levél... Az árván maradt Pollyannát rábízza a nőegylet, hogy mint utolsó rokona, nevelje fel. A kislány érkezésével minden feléled, vidám természetével felvidítja a ház lakóit. Kedvenc játékát, hogy minden helyzetben lehet valami vidámat találni, az egész városnak megtanítja. Megbarátkozik az örökké komor Snownéval, felvidítja a magányos Pedlenton urat. Ám egyszer gyógyíthatatlan betegségbe esik, és ágy már a játékába vetett hitét is elveszti, nem tud örülni semminek Nagynénje, az orvos, és saját kitartásán múlik a gyógyulása. Régi barátai és a játékával megismertetett felnőttek naponta szereznek neki apró örömöket. Vajon tud-e még valaminek örülni az életben, és meg tud-e gyógyulni a többiek ápolásával és szeretetével a már megkomolyodott Pollyanna? Ezt a megható, de egyben vidám regényt ajánlom mindenkinek, aki már kapott egy kis ízelítőt az ÉLET játékából !
Nógrádi Gábor:
Pete Pite
Hogy is történt az átváltozás? Péter, amikor fel akart kelni, nem tudta kinyújtani a lábát. - Mi a manó? - kérdezte szokatlanul mély hangon - összement az ágy? És addig Ádám, Pite apja az óriási pizsamát nézte ijedten. Mi is történt igazából? Egy félresikerült varázslat során szerepet cseréltek. - Mit csináljak apa munkahelyén? - merült fel Pitében. - Hogy is volt az az iskola?- gondolkozott a gyerekké változott Ádám. Miképp oldják meg ezeket a borzalmas kérdéseket bejárónőjük segítségével, hogy alakul ki egy-egy diák- és felnőtt kapcsolat? Pite apró munkahelyi hibái majdnem Ádám állásába kerülnek. Vajon visszaváltoznak-e még a teljes botrány előtt? Oldd meg te is ezeket a rejtélyeket, olvasd el Nógrádi Gábor másik hasonló könyvét, melynek címe: Anyu, én vagyok !
2004. szeptember - október
19
BESZÉLGETÉS EGY ÚJDONSÜLT JÓKAIS DIÁKKAL Osztálytársunkat, a 6. a osztály új tagját, Molnár Lillát kérdeztük régi iskolájáról, illetve a Jókaiban szerzett első benyomásairól.
- Melyik iskolába jártál a Jókai előtt? - Az International School of Budapestbe, Csillebércen. - Miért kezdtél oda járni? - Hogy jól megtanuljak angolul. - Hány évig jártál oda? Három évig: harmadiktól ötödikig. - Csak angol nyelven tanultatok? - A tanórákon csak angolul, de a szünetben azért magyarul is beszéltünk. Emellett külön tanultam a magyar irodalmat és nyelvtant. - Milyen volt? Hogy tetszett? - Szerettem oda járni. - Volt valamilyen különleges tantárgy, amit tanultatok? - Talán az angol nyelvtan volt különleges számomra. - Van nyelvvizsgád?
- Még nincs, de majd szeretnék. Naponta hány órátok volt? - Harmadikban és negyedikben hat, ötödikben napi hét óránk volt. Közben két hosszabb szünetünk volt, az egyik félórás. Emellett volt ebédszünet is, amely után folytatódtak az órák. - A régi iskoládban milyen volt az osztályközösség? - Jól megvoltunk. - Jóban voltál az osztálytársaiddal? - Igen. Mivel kevesen jártunk az osztályba, sokat tudtunk beszélgetni egymással. - Mekkora volt az osztálylétszám? - Nem túl nagy, ugyanis összesen négyen voltunk az osztályban. - Milyenek voltak a tanáraitok? - Általában jók.
- Mennyiben volt más az az iskola, mint a miénk? - Egyrészt könnyebb volt, másrészt néhány tantárgyból másként haladtunk. Történelemből például a keresztes háborúk után Amerika őstörténetével foglalkoztunk. - Miért döntöttetek úgy, hogy átjössz ebbe az iskolába? - Egyrészt, mert ott megszűntek hatodiktól felfelé az osztályok, másrészt pedig az angol iskola nem volt elég. - Hogy érzed itt magad? - Nagyon jól, tetszik ez az iskola, az osztályban is nagyon jól érzem magam. - Köszönjük a riportot. Havasi Virág, Ménesi Luca
2004. szeptember - október
20
Régi és új tanárok (két „felfedező” interjú) Iskolánkban évről évre nő a fiatal, többnyire pályakezdő pedagógusok száma. Hála Istennek, ma már egyre többen éreznek kedvet ehhez a szép hivatáshoz, a felvételre jelentkezők közül azonban egyáltalán nem mindegy, ki nyer bebocsátást a Jókaiba. Azt hiszem, mind Vukovári Nóra néni, mind Nagy Andi néni ízig-vérig „jókais”, vagyis nyitott, színes egyéniségek! Lássuk csak…
Beszélgetés Nóra néni némettanárral - Mikor és hol született? - -Hááát…, hölgyektől ilyesmit nem nagyon illik kérdezni, bár én tényleg elég fiatal vagyok! Egyébként születésemtől fogva a II. kerületben, Pasaréten élek. - Hogyan és miért választotta iskolánkat? - Néder Ildi nénivel a Tanárképző Főiskolán csoporttársak és egyben nagyon jó barátnők voltunk, s ez utóbbi a diploma megszerzése után sem változott. Sokat mesélt az iskoláról, így mikor munkát kerestem, gondoltam: szerencsét próbálok. - Miért választotta a tanári pályát? - Mindig is tanár szerettem volna lenni. - -Milyen jegyei voltak németből? - Furcsa módon a németet sokáig nem szerettem. Nyolcadikig ugyan mindig kitűnő volt a bizonyítványom, de gimnázium elején sok pocsék jegyet is
-
-
-
kaptam… Aztán egyszerre rádöbbentem, milyen izgalmas dolog, hogy képes vagyok elolvasni egy idegen nyelvű újsághírt, levelet írni egy osztrák rokonnak, vagy a buszon megérteni a turisták beszélgetését… Egy év múlva letettem a középfokú nyelvvizsgát, újabb egy év múlva pedig már felvételiztem német szakra. Mennyi ideje tanít? Két éve. Ezen kívül – mint minden pedagógus - a diploma megszerzése előtt egy évet ún. gyakorló tanítással töltöttem. Mi a benyomásai az iskoláról? Nem csak diákként, hanem tanárként is nehéz „új gyereknek” lenni egy iskolában, de itt egész hamar otthonosan éreztem magam. A kollégáim sokat segítettek és ez jól esett! Melyik a kedvenc osztálya? Mindegyik kedvenc!
2004. szeptember - október A régi tantárgyakból mit kedvelt? - A magyart (irodalmat, nyelvtant egyaránt), ezért a főiskolán ez volt a második szakom. - S egy utolsó kérdés még: volt, van-e kedvenc sportja? -
21
- A tornaórák sosem tartoztak a kedvenceim közé, de úszni, biciklizni nagyon szeretek! Rossz időben pedig marad a szobabicikli… - Köszönjük a beszélgetést! - Nincs mit!
Orbán Gáspár, Rókusz Gábor 7.a
Megkérdeztük Andi nénit is…
-Hol nyaral Andi néni a legszívesebben? -Nagyon szeretem a magas hegyeket, így ha tehetem, oda kirándulok. Egy hegy tetején ülve, beszippantva a friss levegőt és a gyönyörű tájat nézve egyszerűnek és csodálatosnak tűnik a világ. -Milyen országokban tetszett eddig járni? -Európai országok közül inkább azt tudnám felsorolni, hogy hol nem voltam. Nem voltam még Horvátországban, illetve a balkáni országokban, valamint az északi országokban sem. -Mi a kedvenc országa Andi néninek? -Azok közül, ahol eddig jártam, nekem Spanyolország tetszett a legjobban. -Miért?
Elsősorban azért, mert az ott eltöltött másfél hónap nagyon fontos és meghatározó élmény volt az életemben. Egy hónapon keresztül gyalogoltam ÉszakSpanyolországban, a francia határtól egészen az óceánig. Ez körülbelül 800 km volt, amit egy hátizsákkal tettem meg. Nagyon sok érdekes emberrel találkoztam, és megtapasztalhattam a spanyol emberek vendégszeretetét, vidámságát és közvetlenségét. Ráadásul gyönyörű hegyeken keresztül vezetett az utam. -Melyik az a tantárgy, amelyik a legközelebb áll a szívéhez? -Elsősorban a történelem, és az irodalom az, amit nagyon szeretek. Sokáig szerettem volna ezt tanítani. -Miért nem tetszik akkor irodalmat tanítani?
2004. szeptember - október -A gimnáziumban nagyon jó irodalomtanárom volt, akit én nagyon tiszteltem, és szerettem. Úgy gondoltam, hogy én nem leszek soha olyan jó irodalomtanár, mint ő, így inkább bele sem fogok a dologba. Szerintem csak úgy szabad irodalmat tanítani, ha valaki azt tényleg legalább olyan jól csinálja, mint ő. -Melyik nyelvet tetszik jobban szeretni? -Nehéz eldönteni, mert a nyelvnek a lénylege a kommunikáció, erre pedig minden élő nyelv használható. A német azért áll közelebb hozzám, mert egy évig Németországban éltem, így több személyes élmény fűződik hozzá, mint az angolhoz. -Mikor tetszett eldönteni, hogy tanári pályára lép? -Csak a gimnázium végén határoztam ezt el. -Nem mindig a tanári pályára gondolt? -Nem. Általános iskolás koromban az orvos és a régész között ingadoztam. Középiskolában, pedig
22
sokáig rendőrnyomozó szerettem volna lenni. Mindig érdekeltek a megoldatlan rejtélyek. -Tetszik szeretni az állatokat? És melyik a kedvence? -Az igazság az, hogy nekem még soha nem volt saját állatom, ezért az állatok iránti szeretetem eléggé elméleti. Igazából a nagyobb, nyugodtabb állatokat szeretem, mint például a lovakat, az elefántot és tetszenek az oroszlánok is. -Ha Andi néni egy állat bőrébe bújhatna, melyik lenne az? És miért? -Valószínűleg elefánt lennék, mert az egy viszonylag békés állat mégis intelligens. Nem szívesen lennék ragadozó, inkább valamilyen növényevő állat. - Köszönjük őszinte válaszait! - Szívesen!
Molnár Sára, Bondár Zsófi 6.c
2004. szeptember - október
23
Egy hatodikos diáklány induló karrierje Interjú Dénes Laurával, a Szó+játék = szójáték című nyelvi fejtörőket tartalmazó rejtvényes füzet szerzőjével
- Honnan jött az ötleted, hogy készíts a korosztályodnak egy ilyen könyvecskét? - Nyaranként vetélkedőt szoktunk összeállítani nyelvtanos játékokból a szüleinknek és unokatestvéreinknek, s így történt, hogy apukám bevitte a munkahelyére a feladatokat (mert a mi nyomtatónk otthon elromlott). De mivel neki nem volt szabad megnéznie, odaadta egy munkatársának kinyomtatni a munkánkat és neki annyira megtetszett, hogy javasolta: adjuk ki a nyilvánosságnak. - Mikor jelent meg? - Idén augusztus 13-án. - Akkor ez még nagyon friss…És unokatestvéreid is segítettek benne, vagy teljesen egyedül csináltad? - Kicsit segítettek, de két hét után hazamentek Balatonról, ahol ez készült, s utána már egyedül folytattam. - Hány évesek az unokatestvéreid? - Az egyik 12, mint én, a másik 9 éves. - Ki találta ki, hogy nyáron nyelvi vetélkedőket rendezzetek? Szüleitek buzdítottak? - Hát ez úgy volt, hogy Rita nénivel ötödik óta minden nyelvtanóra elején nyelvtani játékokat csinálunk és ezekhez
-
-
-
-
-
-
hasonló fejtörőket készítünk nyáron. Akkor tehát Rita néni játéktípusait is felhasználtad, de újakat is kitaláltál hozzá. Igen, de nem csak Rita néni könyveinek példáiból merítettem, hanem magamtól is kitaláltam feladatokat. Ilyen például a 10-es feladat, ahol anagrammákkal kell kitalálni a felsorolt emberek foglalkozásait. (a feladatot lásd később – a szerk.) Melyik a kedvenc feladatod? Van-e ilyen? Nincs, mindegyiket szeretem, de szerintem ez a legnehezebb… Van még egy kérdésem! A neved ugyan fel van tüntetve a kiadványon, de sehol nem említik meg, hogy te 12 éves vagy. Ezt a könyvecskét akár egy felnőtt is összeállíthatta volna…Miért nem szerepel ez rajta? Nem tudom. Azt mondtad, hogy apukád és neki egy munkatársa adatta ki a füzeted. Látom, a Viktória Kiadó adta ki. Nehéz volt kiadót találni? Nem, mert édesapám a kiadó tulajdonosa. Idén jelent meg a 40. könyve. Tényleg? Akkor a te édesapád író…! Hogy is hívják? Dr. Dénes Tamás, eredetileg sportújságíró, de futballal kapcsolatos könyveket ír.
2004. szeptember - október - Remek! Akkor folytatódik a családi hagyomány, csak más témakörben. Tervezel újabb köteteket? - Most éppen egy diákszótárt készítek, amiben szerepelni fognak a világ legmagasabb hegyei, a leggyakrabban használt személynevek, kontinensek, országok és fővárosaik. Körülbelül karácsonyra lesz kész. - Jó kis kutatómunka lehet, és amint látom, épp aktuális, talán még a tananyaghoz is kapcsolódó témákból válogattál. - Igen. - Nem jutott még eszedbe, hogy te magad írjál előszót a művedhez?
-
-
24
Így még közelebb hozhatnád ezt a műfajt a korosztályodhoz. Még nem gondoltam erre, édesapám írt a borító hátoldalára. Igazán szerény vagy, nem reklámozod a teljesítményed, pedig ez tényleg szép munka! Én is osztályfőnöködtől, Andi nénitől tudtam meg véletlenül, hogy ilyen ügyes gyerekek járnak hozzá! ??? Kívánom, hogy sikerrel folytasd ezt a sorozatot! Köszönöm! Én is a beszélgetést!
A szerkesztő
Kedves játékos kedvű olvasók! Ha felkeltette Laura érdeklődéseteket a szójátékok iránt, most ti is tehettek egy kísérletet! Lapozz hátra a melléklethez! Jó szórakozást!
Receptajánló ínyenceknek: könnyen elkészíthető finomságok Molnár Ági és Szöllőssy Klára rovata A híres csoki: RAFAELLO Szeretnél valami finomat enni? Nem kell rögtön a boltba menned, te is elkészítheted a saját házi Rafaellodat. Kitűnő édesség rokonaid, vagy barátaid megvendégeléséhez. Bárkinek könnyen elkészíthető. Jó szórakozást!
2004. szeptember - október
25
Hozzávalók: 40 dkg tejpor (fele sovány, fele zsíros) 1 kocka Rama 20 dkg kókuszreszelék 35 dkg cukor 1,5 dl víz 40-60 szem mandula +kókuszreszelék a forgatáshoz
A vizet a cukorral sziruppá főzzük, majd belekeverjük a Ramát. Hozzáadjuk a tejport és a kókuszt, jól elkeverjük, majd 2-3 órára hűlni hagyjuk. (Ideális előző nap elkészíteni a masszát) Közben a mandulát leforrázzuk és a héját leszedjük, száradni hagyjuk. A kihűlt masszából golyókat formálunk, aminek a közepébe bele teszünk egy-egy szem mandulát, majd kókuszreszelékben megforgatjuk. Elkészítés után kis időre újra hűtőbe tesszük
NÉGERKOCKA Ha szeretsz a konyhában tevékenykedni és valamelyik ismerősödnek (pl.: az osztálytársadnak) szülinapja, vagy névnapja van, itt a remek alkalom. Lepd meg egy saját készítésű tortával. Az eredmény garantált! Ha harmadikosnál kisebb vagy, akkor is nyugodtan fogj hozzá, csak kérd meg a nagyobb testvéredet, vagy az anyukádat, hogy segítsen az elkészítésben.
Hozzávalók: 10 db tojás 10 ek. cukor 1 vaníliás cukor 10 ek. rétesliszt 3 ek. kakaó 3 dl tejszín 1 csomag főzés nélküli csokis pudingpor 2 tábla tortabevonó csoki
Piskóta: a 10 darab tojásfehérjét kemény habbá verjük. Egyenként beletesszük a tojások sárgáját és 1-1 evőkanál cukrot. Fakanállal belekeverjük a réteslisztet és a kakaót. Kilisztezett, kivajazott tortaformába tesszük és 35-40 perc alatt készre sütjük. Krém: A tejszínt robotgéppel 3-4 perc alatt habosra keverjük, lassan - kanalanként - beletesszük a pudingport. Krém állagúra keverjük. Ha a piskóta kihűlt, 2-3 lapra vágjuk. Megtöltjük a krémmel. A tetejére tortabevonó csokit készítünk a csomagoláson levő utasítás szerint.
2004. szeptember - október
26
Sport- és versenyeredmények: akikre büszkék vagyunk Álljon itt azoknak a tanulóknak a névsora, akiknek bokros iskolai teendőjük mellett maradt még idejük, energiájuk és kedvük, hogy elinduljanak házon belüli és kívüli versenyeken és dobogós helyezést értek el. Sok szeretettel gratulálunk mindenkinek és kívánjuk, hogy lelkesedésetek továbbra is töretlen maradjon ! 2004. szept. 9. budapesti Duatlon Diákolimpia (Hungaroringen): II. korcsoport fiúcsapat 3. hely IV. korcsoport Zilahy Orsolya 4. hely IV. korcsoport Sztraka Andrea 5. hely I. korcsoport Bódi Tibor 10. hely 2004. okt.1-jén a Barabás-emléknapi rajzversenyen iskolánkat képviselték: Forgács Dorka I. hely Ménesi Luca Mindannyian a 6.a osztályosak Kosik Gergő Kondi Viktória 2004. okt. 7-én a kerületi atlétika váltóbajnokságon III. korcsoportban 2. helyezést; IV. korcsoportban 3. helyezést ért el a lány csapat. Nemzeti Atlétikai Program váltóverseny: 1. helyezés lány csapat (1.) II. helyezés: lány csapat (2.) 2004. okt. 9-én az I. Zugligeti Kupán az alsósok közül Moldoványi András 2.a osztályos tanuló 1. helyezést ért el. András 4 éves korától sakkozik, 5 évesen már parikat játszik. Édesapjától tanult sakkozni, idén a sakk-szakkörben fejleszti tudását. 2004. okt. 10. országos Duatlon Diákolimpia (Kunmadaras): Nyílt MTB futam: Zilahy Orsolya 4. hely IV. korcsoport lány: Zilahy Orsolya 14. hely 2004. okt.12. kerületi atlétikaverseny: „Ki a leggyorsabb, legkitartóbb?” 60 méteres futás: Bódi Tibor 3. hely; Tivadar Attila 3. hely; Áder Orsolya 3. hely 600 méteres futás: Bódi Tibor 2. hely; Péch Júlia 3. hely 2004. okt.26. kerületi mezei futóbajnokság: I. korcsoport lány: Nyikos Zsófia 1. hely I. korcsoport fiú: Péch Lóránt 1.hely; Bódi Tibor 2. hely III. korcsoport lány: Horváth Réka 1. hely IV. korcsoport lány: Zilahy Orsolya 1. hely; Sztraka Andrea 2. hely IV. korcsoport fiú: Koós Erik 2.hely
2004. szeptember - október
27
Ugyanekkor mezei futóbajnokság csapatverseny: I. korcsoport lánycsapat (1.) 3. hely; fiúcsapat (1.) 2. hely III. korcsoport lánycsapat 3. hely IV. korcsoport lánycsapat 1. hely 2004. október 28. alsós rajzverseny eredményei: 1. osztály: 1. hely: Farkas Olivér 1.c, Hamarits Júlia 1.a; 2. hely: Nagy Noémi 1.c és Hamarits Juli 1.a ; 3. hely: Rácz Emese és Rónaszéki Sára 1.c; 4. hely: Nagy Dorka , Várhelyi Noémi és Komlós Lili 1.a 2. osztály: 1. hely: Masztis Dorottya 2.a; 2. hely: Gausperger Gáspár és Moldoványi András 2.a; 3. hely: Hieber Dániel 2.a; 4. hely:Kozeki Zsófia, Huszár Ákos 2.a; Körös Mária és Kosik András 2.c 3. osztály: 1. hely:Katkó Debóra 3.b; 2. hely: Seidl Anita és Ozsvárt Kornél 3.b; 3. hely: Stolnicki Júlia és Sűrű Gábris 3.c 4. osztály: 1. hely: Sasfi Zsófia 4.a; 2. hely: Eleőd Krisztina és Moldoványi Eszter 4.a; 3. hely: Kelen Anita és Farkas Petra 4.c 2004. november 8. „Amfiteátrum kupa” matematika verseny házi fordulója: 1. hely: Tóth Darinka 6.c; 2. hely: Eleőd Huba 6.a ; 3. hely: Dessewffy Tamás 6.c 1. hely: Szabó Gréta 5.c; 2. hely: Viemann Sára 5.c; 3. hely: Czett Kármen 5.c 2004. november 9. német szavalóverseny házi forduló: 3. osztály: I. hely: Takács Levente 3.c ; II. hely: Nyúl Eszter 3.b ; III. hely: Molnár Dávid 3.c és Térmeg Fanni 3.b 4. osztály: I. hely Jenei Júlia 4.c ; II. hely: Péch Júlia 4.c ; III. hely: Pohl Anna és Farkas Petra 4.c 5.osztály: I. hely: Szabó Gréta 5.c ; II. hely: Péch Fanni 5.c ; III. hely: Áder Orsolya 5.b 6. osztály: I. hely: Bondár Zsófia 6.c ; II. hely: Szabó Árpád 6.c és Selényi Ferenc 6.b; III. hely: Tivadar Zita 6.a és Kovács Márton 6.b 7-8.osztály: I. hely: Klapka Sandy 8.c és Ercsei Júlia 7.c; II. hely: Makai Gergő 8.c ; III. hely: Lakatos Carmen 7.c
G R A T U L Á L U N K !!!
2004. szeptember - október
28
A rajzverseny győztesei 1-4. osztály
Farkas Olivér 1.c
Sasfi Zsófia 4.a
Masztis Dorottya 2.a
Katkó Debóra 3.b
2004. szeptember - október
29
Hamarits Júlia 1.a
A végszó jogán A szerkesztő elköszön
Kedves Tanítványaim, Kollégáim! Két hónap múlva édesanya válik belőlem, ami az élet talán legszebb
ajándéka és legnemesebb feladata. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy elbúcsúzzam és megköszönjem mindazt a jót, amit kaptam tőletek!
Tanítványoknak a kihívást, amit tanításuk jelentett és ami által én is több
lettem, kollégáimnak a segítséget és a baráti légkört! Külön köszönöm a 7.c osztályomnak a szép búcsúbulit és további jó eredményeket kívánok nekik!
Találkozunk pár év múlva!
Sváb-hegy, 2004. november 16.
Baráti üdvözlettel: Handa Katalin
2004. szeptember - október
30
Utóirat: Kérnék minden kedves olvasót, hogy ha úgy gondolja, bizonyos témakörök most nem kerültek be az újságba (viccek, nyelvi fejtörők stb.) vegye a bátorságot és ÍRJON!!! Nóra néni várja munkátokat!
2004. szeptember - október
Melléklet: Részlet Dénes Laura 6.c osztályos tanuló „Szójáték” c. kiadványából
31
2004. szeptember - október
32