Felsőszentgyörgyi Hírek
Jászfelsőszentgyörgy Község Lapja 2011. június – július - augusztus
XV. évf. 3. sz.
Ára: 250,- Ft / előfizetőknek 200,- Ft
Augusztus 20. Szent István király és az új kenyér ünnepe A községi ünnepség augusztus 19-én 18 órakor kezdődik a művelődési házban, amire mindenkit szeretettel várunk! Pataki Edit - Áldott kenyér áldott a kéz, mely a kenyérért dolgozik, áldott, ha trágyát szór, áldott, ha földet szánt, áldott, ha gazt irt, permetez, ha gépeit az életért vezényli éj-nap hét határt áldott a kéz, kötélt, ha hurkol harmaton, s ha szór szét rend közt hajnalon és vak napon, áldott, ha rendet vág, ha markot ver, ha köt, kévét keresztel, rak kocsit, majd asztagot, áldott, ha csépel, s lesz mag, szalma, pelyva és törek, áldott, ha gépeivel – magát kimélve – megrövidíti ugyanezt; áldott, ha lisztet őröl, korpát és darát, kovászol és dagaszt, keleszt, szakajt, formáz, kenyér, pogácsa, lángos, kifli, kiscipó, kuglóf, fánk, béles, rétes, torta – mind de jó!
áldott a kéz, ha a lángot vezényli, hogy finomra süljön, s kézbe foghatod; legyen, ki szeg, legyen, ki szel, s mindig legyen mit osztani... legyen kenyér, legyen elég kenyér, legyen mindig elég kenyér, jusson mindenkinek mindig elég kenyér, áldott, ki szeg, áldott, ki szel, áldott, ki ad (ha tettet szemrehányás nem kisér), áldott, ki kér s ki elfogad, s nem fintorogva válogat, és nem fecsérl, áldott, mi úgy lesz részünk, mint a vér, áldott kenyér, mely ezredekre értünk lett a kincs, kenyér, kenyér, legyen fekete, barna vagy fehér, halál, ha nincs, s csak akkor döbbenünk rá, mennyit ér, s áldott a száj, ha megköszönni kész morzsáit is...
ÜNNEPEL AZ ORSZÁG Augusztus 20-a az egyetlen igazán pozitív üzenetű nemzeti ünnepünk. Nem kapcsolódik hozzá elbukott forradalom, levert szabadságharc vagy mindaz a balsors, amely a történelmünket átszövi. Az államalapításra úgy lehetünk büszkék, hogy közben nem kell keserűséget éreznünk, nem kell vértanúkat gyászolnunk. Nagyszerű, hogy ekkor ér véget az aratás, és az új kenyeret is ekkor ünnepelhetjük. A kenyér a magyar ember számára mindig is az életet, a megélhetést, az otthont jelentette. Azzal, ahogyan nemzetiszín szalaggal átkötött kenyérrel ünnepelünk, kifejezzük, hogy a haza és az élet összekapcsolódik. Örülünk, hogy vége az aratásnak és jövőre is lesz kenyerünk. Évtizedekig parancsra, az aktuális politikának megfelelően kellett „ünnepelnünk”. Jó látni, hogy ez most már az emberek lelkéből is kezd kikopni, és valóban tudunk ünnepelni és együtt örülni. Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintő nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította.
ták, addig a Rákosi-diktatúra az ünnep átformálására használta, az elnevezést kötelezővé tette. A diktatúra saját gyártású elnevezése az alkotmány ünnepe. 1949-ben lépett életben a legfőbb törvény, s mivel az elnevezés saját fejlesztés volt, a hatalom birtokosai előnyben részesítették az új kenyérrel szemben. Többféle verziója alakult ki: az alkotmány évfordulója, az alkotmány napja vagy akár a népi hatalom ünnepe. A hetvenes években új divat ütötte fel a fejét: augusztus 20-át, hármas ünnepként jellemezték, a fent említett két elnevezés mellett újból megjelent István király neve is. Első királyunk és munkássága több formában köszönt vissza, a leggyakoribb az államalapítás kiemelése volt. A fenti sorokban viszont megbújik egy másik új szereplő: a semleges augusztus 20. elnevezés. A rendszerváltás után megmaradt a sokszínűség, az alkotmány ünnepe talán a legmegkopottabb a sorban, helyette Szent István személye kapott újból jelentőséget. Azért az ezredforduló vége is tartogatott egy – ez idáig utolsó – újítást, megszületett a Szent Korona ünnepe.
Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult ki, mint augusztus 20-nak. A kifejezések szaporodása az elmúlt ötven év termése, a második világháború előtt szinte egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált. Miután az ünnep a körmenetből nőtte ki magát, az elnevezés adta magát. A Horthy-rendszerben annyi változás történt, hogy kibővítették az ünnepnapok számát és Szent István-hétnek nevezték a programdús megemlékezést. 1945 után már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Kezdetben csak a szent jelző fogyott el István király neve előtt, majd 1948-ban felütötte a fejét az új kenyér kifejezés, ezt pedig az alkotmány ünnepe követte. A jelenség magyarázata, hogy a kommunisták meg akarták fosztani az ünnepet katolikus múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Először az új kenyér ünnepe bukkant fel. Az elfelejtett aratóünnepségek propagálása nem a kommunisták ötlete, már a 20. század legelején mozgalom indult a népszokás érdekében. Az új kenyér kifejezést a Horthy-rendszerben is használták, ez sem volt újdonság. Azonban akadt egy jelentős különbség a korábbi és a kommunista gyakorlat között: míg az elődök az új kenyér elnevezést kiegészítésnek szán-
István király a Szent koronán
"Szentnek nevezik a koronát, mert a legszentebbnek gondolatát köték hozzája: gondolatát a szabad nemzet egy testbe foglalásának, gondolatát az egyesült néperőnek, mely ne csak idegen bitorló, de egyes honfiak féktelensége s hatalomvágya ellen is bonthatatlan gátat emeljen." Kölcsey Ferenc
KITÜNTETÉS Ebben az évben az önkormányzat döntése alapján Sas Péter kapja a Jászfelsőszentgyörgy Községért kitüntető címet. Ebből az alkalomból mutatjuk be őt és közöljük rövid életútját. Szívből köszöntöm és gratulálok a kitüntetéshez. Kívánok mielőbbi teljes gyógyulást, sok erőt és jó egészséget, sok örömöt az életben. (a szerk.)
1965-től autóbuszvezetőként dolgoztam, majd 1975-től áthelyezéssel a budapesti Volán Buszhoz kerültem. 1990ig a felsőszentgyörgyi dolgozókat szállítottam a Fővárosi Középület Építőipari Vállalathoz. 1990-től nyugdíjazásomig a BudapestGyőr közötti járaton vezettem. A fent említett időszak között kétszer voltam Kiváló dolgozó, 4-szer kaptam oklevelet, 1 millió 750 ezer km balesetmentes vezetésért kitüntetést, valamint 35 éves Törzsgárda és 39 éves munkaviszonyért Kitüntetést. Az 1980-as évek közepétől egyháztanács tagként is tevékenykedtem, többek között sok évig javítottam a harangokat. Komoly részt vállaltam a Templomkert és a parókia rendbetételében. Felügyeltem a templom külső tatarozását, valamint részt vettem a templomtető felújításánál engedélyek és pénzügyek intézésében.
1942. febr. 23-án Jászfelsőszent-györgyön születtem és azóta is itt élek. Általános iskolai éveimet a Jászberényi Öregerdei Iskolában végeztem jó eredménnyel. Továbbtanulásomat az ’56-os Forradalom megakadályozta. 1958-ban a jászberényi AKÖV-höz (Autóközlekedési Vállalat) kerültem, ott tanultam, és 1960-ban hivatásos gépjárművezető lettem, s onnantól kezdve ebben a szakmában dolgoztam. 1962-64-ig katonai szolgálatot teljesítettem, majd 1964-ben megnősültem, s született 2 fiú gyermekünk.
1990-től 1994-ig, majd 1998-tól 2002-ig Önkormányzati Képviselőként tevékenykedtem. Részt vettem a Tejcsarnok bontásában, a Szent János szoborra való gyűjtésben, valamint a Szent György szobor felállításában és környezetének rendbetételében. Hatékonyan részt vettem a temető út építésében, az ellopott harang pótlásában, felszerelésében és a vízvezeték tovább vitelében. Sajnos súlyosan lebetegedtem, de bizakodva és reménykedve várom felgyógyulásom, ami után, tovább szeretném folytatni a társadalmi tevékenységemet a falu érdekében Tisztelettel: Sas Péter
CIVIL HÍREK Nyugdíjas klub hírei 2011. július 2-án a III. Tiszazugi Nyugdíjas Fesztiválra indult a csoport, ami Tiszaföldváron került megrendezésre. A fellépő csoportok 19 településről érkeztek és 36 műsorszámot adtak elő. A mi nyugdíjas klubunk 41 fővel és 4 műsorszámmal vett rajta részt. Elsőként a jelenetek kategóriájában vettünk részt Az őrmester és a kiskatona c. jelenetünkre mindenki odafigyelt és nagy tapssal jutalmazták a műsorunkat. A műsorvezető egy mondatát idézem: „Tanult színészek nem tudták volna ennél élethűbben eljátszani ezt a szerepet.” A szólóénekeseknél Tabak Ági énekelt cigánydalokat. Úgy mondták, ez adta meg a fesztivál hangulatát. A színpad előtt a Szolnoki Cigánytánc Csoport táncolt és a közönség soraiból is sokan táncra perdültek. Hatalmas tapssal követelték a ráadást és megkérték Ágit, hogy a zárószámban is vegyen részt. A csoportos ének kategóriájában a betyárnótások következtek. Bátran kivonultak a színpadra. Két asszony előkészítette a helyszínt, szépen hímzett terítővel letakarták az asztalt és üveg bort, poharakat helyeztek rá. Mikor nótázni kezdtek a nagyszínpadon, a gyönyörű környezetben – a hatalmas fák és a közeli víz – csodálatosan szép hangon énekelni kezdték a nótákat, sokan suttogni kezdtek, hogy: - Ezek az igazi betyárnóták. Közben egy nagy fekete felhő került a fejünk fölé, de az emberek végig énekelték a nótákat, mert a közönség nagy tapssal erre kérte őket. A táncra már délután került sor. A country táncot 14 asszony járta, akiket már a bevonulásnál nagy taps fogadott. Vidáman, jókedvűen táncoltak, amivel szintén feldobták a rendezvény hangulatát. A jó zene és a hozzávaló jelmez
A countryt táncoló asszonyok nagy sikert hozott számukra. Meglepetés volt, amikor az ottani nyaralók közül a medencéből többen a színpad elé vonultak, akik között olyan is akadt, akinek az anyukája a színpadon a csoportunkkal járta a táncot. A záró számnál Ági nótájára táncolt a Szolnoki és a Mezőtúri Cigánytánc Csoport. Mindkét csoport országos kitüntetett. Hatalmas élmény volt számunkra a rendezvény és úgy érezzük sokat tanultunk más csoportoktól, de mi is sikeresen szerepeltünk. Több meghívást kaptunk. Kis szerencsénk is volt, mert a hangosító figyelt ránk és a műsorvezető is színesebben mutatta be a csoportot. A főrendező szavaiból még egy mondatot megjegyeztem: - Ez a csoport egy kis faluból érkezett és mégis jó hangulatot teremtettek a bátor kiállásukkal, a jól begyakorolt szereplésükkel és színpadra illő öltözetükkel. Hazafelé jövet Martfűn egy párperces jeges esőbe értünk. A hosszú nap után kicsit fáradtan, de tele jóleső élménnyel tértünk nyugovóra. Németh Miklósné klubvezető
HELYISMERET VISSZA AZ IDŐBEN … 10. rész MOTTÓ: Tűzoltó-raj! Vigyázz! Kocsifecskendőről sugarat szerelj! Három szívó- és négy nyomótömlővel! Vízszerzés helyben! Sugárirány: a kijárat! Rajta!!!
Ilyenképpen vezényelt; határozottan, pattogósan, katonásan, de tisztán és érthetően és érezhetően begyakorolva Barát (Kovács) János tűzoltó-főtörzsőrmester 1951-ben a Községháza udvarán. A rajtra villámgyorsan ugrott a legénység, szintén begyakorolva, és pár másodpercen belül elérve a készenlétet; állt a komplex felszerelt fecskendő, a szívó- és nyomótömlőkkel, és Katona Pál hadnagy, a parancsnok, lenyomta a stopperóra gombját, mosolyogva, elégedetten. „No, sasmadaraim, ez szép volt tőletek!” – hangzott a dicséret. A tűzoltók, falunk önkéntes tűzoltói, (egyedül csak a parancsnok, Pali bácsi volt hivatásos), a járási versenyre készültek nagy szorgalommal, erejüket nem kímélve. Előzőleg a selejtező versenyek már megtörténtek, és a főverseny kis csapatunknak dobogós hellyel kecsegtetett. Ezért is szaladt fülig a szája a stopper mutatóját nézve főparancsnokunknak, aki mellesleg civilben hentesmester volt, és szeretett, tisztelt, általános iskolai igazgatónknak, Katona István tanító úrnak az édesapja volt. Barát (Kovács) János a parancsnok-helyettes (a vezénylő-parancsnok) pedig falunk kovácsmestere volt, fáradhatatlan, magát nem kímélő, szorgalmas ember. Tanította az elméletet és a gyakorlatot célravezető akarattal a tűzoltólegénységnek, akik tisztelték, mint elismert kovácsmestert is. A legények fiatalok, rátermettek voltak; vasárnapi, nehezen várt szabadidejüket áldozták fel a tűzoltó munkában; és így is örültek, hogy Ők (éppen Ők!) lettek a megtisztelt kiválasztottak, a több tíz-húsz fő közül. Mindnyájan magukatszaggató mezei munkások voltak, soványak, egy deka fölösleges hús nélkül, füstöltcsontszerűen: érzelmileg is telítve, lelkesedve, példát kapva és példát adva. Nagyúr volt minálunk a jászvirtus, a huszárvirtus, és a tűzoltóvirtus! Helyi tűzoltóságunk a falunkban, mint önkéntes szerv, a legelső húzóágazat volt, mindenki komolyan vette, mert ősi beleérző, vigyázó lelkünk igencsak félt, rettegett a fel-felröppenő „vöröskakas-tól”, mert a nehezen megszerzett „van”, a szerény vagyonocska egy-két perc alatt a semmivé lett, még nagyobb szegénységbe taszíthatott volna bennünket az ötvenes évek kilátástalanságában. Mi, gyerekek a tűzoltókra úgy tekintettünk bámészan, mint a görög harcosok az isteneikre
vagy a hercegékre, csodálkozva, felmagasztaltuk őket; még a kezdőket is szinte irigyeltük, de ugyanakkor soraikba vágytunk. Ha csak egy félig-kiszuperált tűzoltó-sapkát láttunk pár évvel idősebb kistársunk fején, máris a féltékenység, a sárga-irigység kerülgetett minket, gyerekeket! Ez is (gondolom) jász mivoltunkból fakadt, mert mindig is katonanép voltunk, és a bennünk lévő egészséges versengés ilyenkor a tetőfokára hágott. Érdekes, hogy „hideg-hónaljúságunk” ezen a téren – a tűzoltóságot tekintve – egyáltalán nem hatott, pedig a passzív-rezisztenciánk, a pesszimista ellenállásunk a Rákosi-éra ellen minden téren, szinte dühöngött, mert tele voltunk daccal, méreggel; rossz ruházkodásunk és vékonytáplálkozásunk, szegénységünk miatt, és főleg a majdnem az embert megszakító, nehéz munka következtében. Láttam idős embereket a kánikulában dolgozva a végtelenségig legyengülve elpilledni, és ifjú, növésben lévő sovány kamaszokat majdnem megszakadva; mert őket a megfelelési-hév is hajtotta (Legény lesz már ebből a gyerekből: akárki láthatja!). Tehát a tűzoltókkal a lakosság is maximálisan együtt működött, különösen aratáskor, gabonabehordáskor, kazalrakás időszakában, csépléskor leginkább. Az ellenőrök persze járták a gazdák portáit, és kierőszakolták, kikönyörögték a nagyobb méretű víztároló-hordókat, a hosszabb nyelű szikracsapókat, és a szérűk körülárkolását – de ha kellett, hatóságot vontak be az esetleges kazlak odábbrakására -, hogy azok ne érjenek közel egymáshoz. Lám-lám, úgy-e, hogy akkor is volt rengeteg forrása a konfliktusnak, nem csak most, hogy sok párt dolgozik a pástokon, és Ők!, csakis Ők! az elveikben, doktrínájukban a tévedhetetlenek, és a legjobb, a leggyorsabb érvényesülési iránymutatók nemzetünknek! 1946 és 1948 között is több párt működött, de az óvatos falusi népünk igencsak távol tartotta magát tőlük. Édesapám, anyám barátnőjével viccelődve megkérdezte: - Nos Rozi, te melyik pártnak leszel a tagja? - Én, majd a haspártnak! - felelte az egyszerű nép gyermeke. Tűzoltóink hatásfelmérő gyakorlatokat is tartottak, tervük szerint elrendelték a begyakorlást, indult a kürtös Juhász (Bila) Pista igen elhasználódott, „Mokány” márkájú kerékpárján, amelyet a Gyors Hadtest Kerékpáros Zászlóalja részére gyártottak le annak idején (velük lejárva a háború poklát), tűzoltó-kürtjét harsogtatva, a tűzjelzéssel riadóztatva. Persze, a lakosság erről előzőnap ki lett értesítve, hogy felesleges pánik ne keletkezzen, erre a kocsifecskendő vontatására kijelölt egypár ló már el is foglalta helyét, és húzta-vonta terhét, és elérve a fiktív helyet, megkezdődött a képzeletbeli tűz oltása.
Községünkben tűzőrség is működött, terv szerint, havi vezénylés alapján, a templomunk tornyában adtuk a figyelőszolgálatot. Feladatunk volt, hogyha füstöt vagy lángot észleltünk, katonai TBK-án értesíteni kellett a tűzoltó őrszobát, megadva a tűz irányát az ügyeletes tűzoltónak. A Községháza udvarán, ahol a Tűzoltó őrszoba is volt, egy magas villanypózna is létezett figyelőoszlopnak felállítva. Erről tudta az ügyeletes tűzoltó ellenőrizni a toronyőr jelentésének valódiságát, hogy nem bővítettük-e ki keletről hozott ifjú fantáziánkkal tűzőri jelentésünket. Fent a harangok közvetlen szomszédságában, tőlük csak egy-két lépésre dekkoltunk mi, mint őrök, és mind a négy ablakot igénybe véve figyeltünk a négy égtáj felé. Ha jött a harangozó, Gedei Jani bácsi elhúzni a kötelező harangszavakat, erősen ránk parancsolt, és le is ellenőrizte, hogy jöjjünk le a kórus-részre. Így segítettünk is neki harangozni, miután betanította a mozdulatokat, és az ütemeket. Miután az öszszes harangszó a toronyból lereszketett a kórusra, és elnémultak az akkordok, újból elfoglaltuk figyelőhelyeinket, így nem lett szerencsére semmi halláskárosodásunk. Ha „a harangok Rómába mentek”, akkor könnyebb volt a helyzetünk, mert akkor csak a kereplőgépet szólaltattuk meg. A kórus azon elzárt részére, ahol az orgona volt, szigorúan tilos volt bemennünk, hogy azt el ne rontsuk! „Ora pro nobis!” ez volt vésve a nagyharangra, „Könyörögj érettünk!” volt a jelentése. Az 1951. évre ez a szöveg különösen aktuálissá vált, mert ekkor dühöngött legjobban a Rákosi-rendszer, és taszított sokunkat a bűnbe, az etikátlanságba. Gyerekkorú kisdiákok voltunk, és gyorsan reagáltattak bennünket a jelszavak betanulására, pedig azokat nem is értettük meg, hiszen tartalmukat nekünk nem bontották ki, nem boncolgatták. A tömény-marxizmust a felnőtt emberek is nehezen értették, mert összetett és eléggé elvont volt, különösen a közgazdasági része fogott ki a ki nem tágított fejű embereken. A diktatúrát erőltető részt pedig békés alaptermészetük miatt elvetették, túl lépegettek rajta, mintha nem hallották volna. A legjobban megragadható eszmei rész a szegények és gazdagok anyagi különbözése volt a gyakorlati életben, az egyenlőtlen érvényesülés lesújtó érzése. Mezítlábas kis osztálytársaimra, és tízórait nélkülözőkre sajnálattal, és fájó szívvel gondolok vissza!
Lakosságunk technikával való ismerkedése, a háború után szinte ugrásszerűen megnőtt, hiszen a fronton és a hátországban lépten-nyomon találkoztak gépekkel, gépjárművekkel, repülőkkel. Később pedig a gépállomások létrehozása lendítette fel a technika szeretetét. Még a nők is, mint traktoros lányok kóstoltak bele, és gyakorolták a gépekkel való közvetlen dolgozást. Még ejtőernyőző leányaink is voltak, az MHK (Munkára Harcra Kész) mozgalom megmozgató hasznos tevékenységében. Senki ne gondolja, hogy a falusi gyereknek sokkal nehezebb volt a technikai ismereteket elsajátítani egy gyakorlat, vagy egy tanfolyam során, hiszen a fiatalok rátermettsége igen hasonló, és szorgalmasan igyekvő. Németh László híres írónk és nagyszerű gondolkodó-orvos írja egy helyen, hogy minden Ember: - ezermester. Meg kell adni neki a lehetőséget, hogy kitűnjön, és kifejthesse a benne bujkáló és szunnyadó tehetségét: és így lett!! A vezénylő tűzoltó-parancsnok helyettes vezényszavai harsányan elhangzottak, de nem vesztek el! A hangok nem halnak el és nem halnak meg! Örökéletűek! Az adott pillanatban a troposzférába, majd még magasabbra vágyva a sztratoszférában landoltak. Majd megunva a tétlenséget, elkezdtek forogni sárgolyóbisunk körül, mint egy műhold – az alkalmas pillanatra várva. Hatvan évig forogtak egyfolytában, gondolkodva, mélázgatva, egymást bátorítva, míg egyszer csak leröppentek az északi féltekére, kishazánkba. Bekopogtattak hozzám az ablakomon, a nyolcadik emeletre. Vigyázz-ba állítottak és megparancsolták:: - Te öreg (valamikor a helyszínen ifjú gyermek!), szedd össze magad, és írd meg tűzoltóink nehéz, kezdő, hősies törekvéseit, embert-próbáló, de szép, kitartó cselekvéseit: hogy lássanak példát és formát, etalont mai magyar ifjaink. De ne csak történelmet írj (mert tényleg ez már történelem), hanem érzelmet, lírát, amely az emlékeket közrefogja, és lelkünket felmagasztalja. Óvjon és védjen meg Szent Flórián a tűzoltók védőszentje a tűztől mindnyájunkat! Kelt: Székesfehérváron, 2011. május 4-én, Szent Flórián napján Jász F. György közíró
alias: Herédi István folyt.köv.
Várhegyi Asztrik Mihály Gerzson gróf élete és csodálatos kalandjai folytatásokban 3. rész A gróf úr és János elmentek a kúriát szemre vételezni, felmérték mi hová jusson, hová kerüljön a tanterem és tanítók lakásai. Másnap már neki is kezdtek a felújításnak, az átalakításnak a lelkes cseléd népséggel meg a mesteremberekkel. Mindennap ott volt a gróf úr is meg János is. Napról napra közelebb került az épület iskolává alakulásához. Két hét se telt bele és kész lett a szép újiskola, amit az asszonyok szépen kimeszeltek. No, János! - mondá a gróf úr - lehet menni a tanító mestereké a városba. Másnap reggel el is indult János a tanító házaspáré és a szépséges Fekete Nóra tanító kisasszonyé. Este volt már mire megérkeztek, a gróf úr izgatottan várta őket, a tanító urat egy üveg borral a hölgyeket meg egy-egy csokor rózsával. Örültek a tanítók a lelkes fogadtatásnak, de gróf úr szava is elállt, amikor meglátta Fekete Nóra tanító kisasszonyt, mert ő olyan szép volt, a hajfürtjei a vállát takarták és a szeme úgy csillogott, mintha fekete gyémánt lett volna, a kedvessége meg mindennél többet ért. A gróf úrnak azonnal hevesebben vert a szíve, rögtön belé szeretett. Mondta is Jánosnak, no őt azé el tudnám képzelni feleségnek. Mindennap ment János és a gróf az új iskolába, hogy nem-e hiányzik valami az őszi tanítás megkezdéséig. De ott már semmi nem hiányzott, szépen ragyogott a tisztaságtól az iskola. Egy hétig jártak oda minden nap. Egyszer szemben állt a gróf úr Nóra kisasszonnyal és azt mondta neki: - Drága kisasszony szeretném feleségnek meg kérni. Én már benne vagyok a korban fölösleges az udvarlás, nekem csak egy feleség hiányzik az életemből. Síri csönd támadt, a levegő megfagyott körülöttük. Nóra kisasszony azonban igent mondott. Egy hét se tellett bele, és megesküdtek a vármegye nagytemplomában Örültek egymásnak, idővel meg is szerették egymást a hirtelen leánykérés és esküvő után. Az iskola megnyílt a sok kis gyermek és a szülők örömére de csak a tanító házaspár maradt itt meg egy iskola gondnok, mivel Fekete Nóra tanító kisasszony grófné lett. Jánosék gyerekei is itt kezdték az iskolai életüket. A grófné soha nem unatkozott, a konyhás Marika mellett sokat tanult a háztartási munkákról és közben főzni is megtanult. Téli estéken meg a cseléd asszonyokat tanította olvasni, írni meg kézimunkázni, mert azt mondta a grófnak
én nem szeretném, ha írástudatlan lenne körülöttünk. Egyszer megkérdi a feleségét a gróf úr: - Kedvesem volt magának udvarlója a városban, mert nem tudnám elképzelni, hogy ily szépségnek ne lett volna? - Hát mit mondjak kedves uram csak az igazat tudom mondani. Igen volt az alispán úr fia, de amikor elmondta a szüleinek, hogy egy tanító kisasszony tetszik neki, hát nem örültek neki. Másnap elhivatott az alispán felesége. Nem is kertelt rögtön rétért a tárgyra. - Kedves lányom! Úgy hallottam maga meg a fiam tetszenének egymásnak. - Hát nem tagadom asszonyom - mondta Nóra kisasszony. - No, tessék megjegyezni, amit mondok ennek a tetszelgésnek vége, mert ugye nem képzeli, hogy egy alispán fia egy tanító kisasszonyt venne feleségül. Társadalmilag nem illenek össze. Ugye kedvesem megértette? Soha többet nem szeretném a fiammal látni. Azt mondta a gróf úr: - Lássa kedvesem az alispán fia bele törődött, de az én szívem öröké magáé dobog. Ne törődjék vele, hogy nem lett az alispán fiáé, helyette grófné lett magából. Soha többé nem hozta föl a gróf úr a szépséges feleségének. A tél gyorsan eltelt az ifjú pár felett, de amit mindketten szerettek volna – gyermeket, azt nem adott az úr. A gróf Jánoshoz fordult. - János magánál könnyen ment a gyerekáldás? Mit tegyek, hogy nekem is legyen? János azt mondta: - Menjenek fel a kálvária dombra a szűzanya szobrához ott kérjék tőle a gyermekáldást mindketten tiszta szívükből. Így is lett. Mikor lefelé jöttek a dombról Nóra asszony megbotlott, elesett. A gróf is mellé hemperedett, nevettek, jó kedvük volt, csókolóztak, egyszer csak a vágyaiknak is engedtek és ott megfogant a grófék első gyermeke, akit Jézus születése napján december 24-én hozott a világra az asszony. Nóra asszonynak és a gróf úrnak leánya született. Kit Várhegyi Mária Anna Flórának neveztek el. Természetesen János és kedves felesége, Marika lettek a keresztszülei. Mák Zoltánné
ANYAKÖNYVI HÍREK
EGÉSZSÉGÜNKÉRT
Újszülöttek
A HAGYMA
Június 26. Lepsényi Viktória Szülei: Lepsényi Zsuzsanna és Bátori Gábor I. körzet 44.
1919-ben, amikor az influenzajárvány megölt több millió embert (valószínű az USA-ban), volt egy orvos, aki sok farmert meglátogatott, hogy megpróbáljon segíteni a járvány megállításában. Egyszer egy családhoz érkezett, és csodálkozott, hogy mindenki egészséges. A feleség közölte, hogy egy edényben hámozatlan hagymát tartanak a szobában. Az orvos nem akarta elhinni, és kérte, hogy vizsgálhassa meg a hagymát mikroszkóppal. A hagymában megtalálta az influenza vírust. Szemmel láthatóan a hagyma bevonzotta a mikrobát, így tartva a családot egészségesen.
Június 27. Turza Tilda Szülei: Haga Anita és Turza Viktor Lőrinckátai u. 32.
Július 4. Molnár Gábor Szülei: Fehér Ilona és Molnár Gábor Dankó Pista u. 5. Július 12. Radics Botond Sámuel. Szülei: Radics Tünde és Sztojka Csaba Petőfi u. 24. Július 28. Deményi Szabolcs Szülei: Farkas Anasztázia és Demény József Temető u. 50. Jó egészséget és sok boldogságot kívánunk a babáknak és szüleiknek!
Házasságot kötöttek: Július 13-án Nagy Viktor és Jakab Rozália Augusztus 6-án Tóth Péter és Fűr Andrea Sírig tartó boldogságot kívánok az ifjú pároknak!
Halottaink Július 6. Tokárszky Kálmánné Ézsiás Terézia Élt 91 évet Szőlő utca 8. Július 16. Tóth Imre János Élt 64 évet Balaton u.3. Július 19. Szarvas Gábor Sándorné Palócz Ida Élt 62 évet Jászberényi út 1. Augusztus 3. Maár Lászlóné Pintér Rozália Élt 65 évet Jászberényi u. 3. Nyugodjanak békében! Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!
A cikk írója hallott egy történetet a fodrászától. Néhány éve az alkalmazottai és sok kuncsaftja is influenzások voltak. A következő évben több edényben hagymát helyezett el különböző helyre a fodrász helyiségben. Meglepetésére senki sem betegedett meg az alkalmazottai közül. Egy másik eset: Egy illetőnek tüdőgyulladása volt. A hagyma mindkét végét levágta, majd az egyik végét felszúrta egy villára majd a villa nyelét beleállította egy vázába és a beteg páciens mellé helyezte az éjszakára. Reggelre a hagyma fekete lett a mikrobáktól. A cikk írója is kipróbálta ilyen esetben a hagymát, és utána jobban érezte magát. A megmaradt szeletelt nyers hagyma MÉRGEZŐ! Vagy süssük le azonnal, vagy dobjuk ki. A szendvicsbe rakott hagyma is másnap veszélyes. A vöröshagyma áldásos hatásáról A vöröshagyma botanikailag a liliomfélék családjába tartozik. Az étkezési vöröshagyma számos fajtája megtalálható a piacokon és üzletekben. A vöröshagyma igen sok értékes ásványi anyagot és vitamint tartalmaz: a kalcium, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas, réz, cink mellett megtalálható benne a B1, B2. B3, B5, B6 , C vitamin valamint folsav és biotin is. Már az ókori görög és római történetírók is feljegyezték használatát, de a vikingek körében is igen kedvelt konyhakerti növénynek számított. Paracelsus azt mondta róla: "A hagyma olyan értékes, mint egy egész patika". Az idők során felfedezték, hogy a hagyma fogyasztása megóvhat a nyelőcső, a gyomor, a vastagbél és a tüdő alattomos tumoros megbetegedéseitől. A nyers hagyma hatóanyagai hatásosak lehetnek a szemölcs, tyúkszem, a hajhullás gyógyításában valamint a bélflóra zavaraival, és emésztési problémákkal szemben is.
Nyákoldó hagymaszirup Két-három hagymát felaprítunk majd három evőkanál cukorral vagy mézzel édesítünk. Ehhez 1/8 liter vizet adva öt percig főzzük. A keletkező szirupot leszűrjük, lehűtjük majd naponta 3-5 evőkanállal fogyasszuk. Hagyma az ágy mellett Nátha esetén helyezzünk el egy felszeletelt hagymát éjszakára az ágyunk mellé, fejmagasságban. A hagyma eltávozó illóolajai kedvező hatással bírnak egészségünkre.
Hagymareceptek A friss hagyma kiváló és olcsó téli vitaminforrás, bár kevesen szeretik a nyers hagymát. A következő receptek segíthetnek abban, hogy "dugjuk el" ezt az egészséges get ételeinkben.
zöldsé-
Májkrémes hagymasaláta Megfázás esetén Egy hagymát apróra vágva két percig vízben felfőzünk. A főzetet lehűtjük, majd amikor langyos 5 percig a lábas fölé hajolva inhaláljunk. Torokfájás esetén Egy nagy friss hagymát nagy szeletekre darabolunk. Befedjük cukorral és egy tálkában a hűtőszekrénybe helyezzük. Egy fél nap múlva édes levet ereszt. Ebből naponta több alkalommal egy-egy teáskanálnyit fogyasszunk.
Két kemény tojást apróra feldarabolunk, egy fej hagymát igen apróra felkockázunk. Egy doboz jó minőségű májkrémet elkeverünk diónyi vajjal, majd hozzá adjuk a hagymát és a kockára vágott keménytojást, majd ezt is elkeverjük. Amennyiben szükséges sózzuk, borsozzuk. Pirítóssal, uborkaszeletekkel kiváló vacsora, zsúrkenyérszeletekre helyezve vendégváró finomság, sörkorcsolya. Hagymás töltött tojás
Ízületi fájdalom és reuma gyógyítására A friss hagymalé fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. A hagymapakolás elkészítéséhez aprítsunk fel két-három hagymát és helyezzük egy vékony, tiszta gyapjúkendőbe. A pakolást melegítsük föl vízgőz felett egy megfordított fedőn, majd nyomjuk ki belőle a hagymalevet. A nyert borogatást kissé lehűtve a beteg testrészre helyezve enyhítheti az ízületi fájdalmakat és reumát. Álmatlanság ellen Két hagymafelet egy kevés mézzel és ízlés szerinti mennyiségű tejjel felfőzünk. Este lefekvés előtt, langyosan fogyasszuk.
10 tojást keményre főzünk, kettévágunk, a sárgájukat óvatosan kiszedjük a fél tojásokból, a tojásfehérjéket félretesszük. A sárgáját villával összetörjük, majd hozzá adunk egy tejbe áztatott zsemlét, jól kinyomkodva, és villával összetörve, igen apróra vágott hagymát, diónyi vajat, kevés sót, borsot, pirospaprikát és annyi majonézt hogy jól kenhető sűrű masszát kapjunk, valamint egy fél evőkanál tejfölt. A keveréket simára keverjük majd a tojásfehérjékbe visszatöltjük. Egy tálon úgy helyezzük el a tojásokat, hogy a domború felük legyen felül. A maradék sárga tölteléket 1,5 dl tejföllel elkeverjük és díszítésképpen a töltött tojásokra öntjük. Hűtőben jól lehűtjük, hidegen tálaljuk.
Hideg végtagok esetén Egy hagymát apróra vágunk és leforrázunk. Kihűlés után a főzettel a kihűlt végtagot átmossuk.
Migrén Közeledő migrént megelőzhet a homlokra helyezett hagymapakolás. Hajhullás Néhány szem hagymát igen apróra vágunk, vagy lereszelünk. Egy kevés langyos vízzel elkeverjük, majd a pakolással hajunkat, fejbőrünket befedjük. Pár percig rajta hagyjuk, ezután jöhet az alapos hajmosás. Szemölcs A hagymát feldaraboljuk, meghintjük sóval. Hagyjuk így egy éjszakán át, míg levet ereszt. Ezzel a lével naponta kétszer dörzsöljük be a szemölcsöt.
Kedvenc hússaláta Majonézt ízlés szerint tejföllel elkeverünk, sóval, borssal, kevés piros arannyal ízesítünk. Ebbe belekeverünk apróra vágott sonka, sajt, paradicsom szeleteket és az igen apróra vágott hagymát. Lehűtve pirítóssal, vagy zsúrkenyérrel tálaljuk. Rántott hagyma Egy nagy hagymát két-három karikára vágunk. Lényeges, hogy a szeletek vastagok legyenek. Ezt lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgatva bebundázzuk, majd forró olajban néhány perc alatt aranybarnára sütjük. Tejföllel, friss kenyérrel tálalva kiváló eledel.
17. Jász Világtalálkozó Július 2-án, szombaton én is részt vettem településünk képviseletében a 17. Jász Világtalálkozón, Jásziványban. A csupán 400 lelkes kis település kitett magáért. A rendezvény nagyon magas színvonalú volt. Rengeteg program és kiállítás között lehetett válogatni. (Igaz – az időjárás nem fogadta kegyeibe a rendezvényt.) Az ünnepség keretében adták át településünknek a stafétát. Jövőre 2012-ben, utolsó jász településként a mi községünk jogosult megrendezni a találkozót. Már lázasan gondolkodunk a lehetséges programokon, eseményeken, amivel szeretnénk természetesen emlékezetessé tenni az idelátogató vendégek, és településünk lakosságának is e rendezvényt. Szükség lesz valamennyiünkre, kicsire-nagyra, öregre-fiatalra, és nem kevés anyagi javakra, hogy ez megvalósulhasson. Gyűjtsék ötleteiket, javaslataikat, amit megfelelő fórumokon elő is adhatnak. Közben szépítsék házukat és környékét, az utcán lévő kiskerteket. Legyen Jászfelsőszentgyörgy újra virágos falu!
III. Magyarok Országos Gyűlése Kunszentmiklós – Bösztörpuszta 2011. aug.12-15. Hogyan másképp? Az lehetetlen, hiszen mi, több ezren, akik 2008-ban örök életünkre megtanultuk Bösztörpuszta nevét, csakis elfogultsággal, felső fokon tudunk e kiskun tájról, a tanyáról és a körülötte évről-évre – sok-sok dolgos kéznek, felajánlásnak köszönhetően – a földből kinövő építményekről s az idelátogató, elzarándokló emberekről, az előadásokról, a kiállításokról, a gyógyítókról, a jurtákról, a lovakról, a vásárról és a felemelő történelmi élőképről – a Magyarok Országos Gyűlésének légköréről, csodájáról megnyilvánulni. Akit 2008-ban lélekben megérintett a Kurultaj, annak sohasem törlődik már a retinájáról a ragyogó kék égen a Nap két oldalán ránk mosolygó szivárvány, s azóta is, dúlták bár a tájat és a lelkünket egyaránt viharok és szakadt a nyakunkba jeges ár, s volt sok szép napunk és reményünk azóta is, így minden évben ott a helyünk Kunszentmiklós és Szabadszállás között, a pusztaságban, a Magyarok Országos Gyűlésén. Idén már harmadszor feszült a felirattal festett molinó a főbejáraton, s a hatalmas parkolók megteltek autókkal, a számos óriás előadósátor
s a Hétboldogasszony Hajlék már messziről virított a pusztában. Mintha hazamennék. Mintha az a kétszázezer ember itt hazaérne. Végre nem lógó orrú, szürkészöld tévézombik jönnek velem szemben az úton vagy a füvön. Itt, aki csak teheti, magyar ruhát visel, és benne visel-kedik is, magyar módra; nem szemetel, nem részegül le, nem dobja el a csikket – vagy akinek még van mit fejlődnie e téren, az meg is kapja hozzá a segítséget. Itt a görbe hátú is kiegyenesedve, peckesen jár, a közepes termetű is szálfa magasnak tűnik, úgy kihúzza magát, és az emberek mosolyogva néznek az idegenekre, boldogan ölelik magukhoz a tömegből felbukkanó ismerősöket, csodálják meg az egy év alatt nagyot nőtt gyerkőcöket. Itt a hangszórókból népzene szól, itt élőben hallhatod a tárogatót és a dudaszót, itt szabadon szaladgálhatnak a gyermekek és a jól nevelt pulik. Itt hallhatod bölcseinket, közösen gondolkodhatsz velük jövőnkről, vásárolhatsz olyan könyveket, amelyek csak az ún. nemzeti könyvesboltokban kaphatók (a többi milyen: nemzettelen?!). Itt nem bántja senkinek a szemét a piros-fehérzöld magyar zászlók mellett a hétszer vágott történelmi árpádsávos zászló, itt minden a magyar tehetségről, jóságról és szépségről szól – a zene, a tánc, a dal, a mese, a játék, az ételek, az italok, a sülő kenyér illata, a gyümölcsök és minden egyes kézműves tárgy. Bösztörpuszta néhány napra a világ, de legalábbis a Kárpát-medence közepe, ahol a magyarok mernek igaz magyarok lenni: mosolygósok, szeretetteljesek, tiszta lelkűek, önzetlenek - amilyeneknek a Teremtő alkotta őket e világra. Bösztörpusztát már a média sem tudja agyonhallgatni; kényszeredetten bár, de hírt ad a rendezvényről még a királyi tévé is, és a magát nemzetinek nevező „visszhangnak” is van itt egy stábja, s ha már firtatták, operatőrük kénytelen-kelletlen nemcsak a szalmabálákat mutatja a háttérben, hanem a rengeteg embert is. Ki-ki maga döntse el, ő miért jött el Bösztörpusztára, vagy miért maradt otthon, vagy ment más, homlokegyenesen más kultúrát közvetítő rendezvényre. Én azért jöttem, mert szinte honvágyat éreztem, hogy a sok átélt fájdalmat és keserűséget félretehessem, hogy boldog emberek között lehessek, és hogy az iparvárosi levegő után végre beleszagolhassak szeretett hazám porosan, füstszagúan is friss, trágyaszagúan is jó illatú levegőjébe. Hogy megerősödjön a hitem: itt élnem, halnom kell. Hogy viszontlássam azokat, akiktől a viharos szél elsodort, és hogy újrakezdett életemnek már a legelején, férjemmel az oldalamon, erőt gyűjtsek (gyűjtsünk), hogy merjünk bízni a jövőben, s mert reméltem, hogy újra látom a bösztörpusztai csodát: a szivárványt a fénylő égen. Fülem zárva a fanyalgók szavai előtt, szívemlelkem szeretettel telve. Hiszem, túlélő hangyák
nincsenek, csak túlélő hangyabolyok. Hiszem, hogy több eszünk van, mint a keltáknak volt, és nem forgácsolódunk szét és válunk semmivé, hanem végre egybeforr, ami egybetartozik. Magyar a magyarral összefog, hogy legyen hová, kikhez, mire megszületnie a jövő magyar nemzedékeknek. Sosem felejtem el a történelmi élőkép felemelő, könnycsalogató közösségi élményét, s már biztosan tudom: jövőre újra jövünk, mert már kezdődik a szervezés. S hogy megvalósulnak az álmok és jövőre még többen leszünk, mert ahogy először négy évvel ezelőtt és azóta sem, most újra láttam a kéklő égen ragyogó Nap két oldalán a ránk mosolygó szivárványt! Legyen ez biztató égi jelünk! Koczka Kata
KÖNYVTÁRI HÍREK Új könyveinkből… Paleolit táplálkozás/ Szendi Gábor A bükki füvesember gyógynövényei/ Szabó György – Lopes-Szabó Zsuzsa A fájdalom arcai/ Dr. Csernus Imre A bőség feng shui-ja Dalma; Helló, London/ Fejős Éva Lázadó angyalok/ Bray, Libba Eltemetett titkok/ Finder, Josheph Senki sem hű hozzád/ Herbert, James Gyermekeknek Kérdések könyve Hazai és egzotikus lepkék Macskák/ Mi micsoda sorozat Vámpírnaplók 6. 7. Anna, Peti és Gergő sorozatból Irány az óvoda!, Irány az iskola! Családi fészek, Nagycsalád lettünk! Ezópusz meséi
Az első 3-3 pályázó (alsó és felső tagozatban) értékes jutalomban részesül, melyet szeptember 25-én a mesemondó versenyen adunk át. A mese leadási határideje: szeptember 20.
MESEMONDÓ VERSENY A könyvtár mesemondó versenyt hirdet kicsiknek és nagyoknak, óvodásoktól kezdve aggastyánokig bezárólag. Ideje: 2011. szeptember 25. vasárnap 15 óra. Az idén 6. alkalommal rendezzük meg Benedek Elek, nagy magyar mesemondónk születésnapja környékén a Népmese napja alkalmából ezt a seregszemlét. Benedek Elek meséin kívül válogathatnak a magyar népmesekincs remekeiből. Kérjük, tanuljon meg egy mesét önmaga és mások örömére!
ROVÁSOSKOLA Sok van a rovásán, lerója tiszteletét, kirója rá a büntetést… Még napjainkban is számos kifejezésben, szólásban és közmondásban él a ró, rovás szavunk, a magyar emberek ősi, de még az 1800as években is használt írása. Ha lenne kedve megtanulni a rovásírást jelentkezzen a könyvtárban induló rovás klubba. Minden szerdán 5-6 óráig tartanak a foglalkozások.
SZÁRNYBONTOGATÓ Mesepályázat általános iskolásoknak Kedves gyerekek! Engedjétek szabadon szárnyalni fantáziátokat és találjatok ki egy történetet! Legyenek benne mesés elemek is, bár alapja lehet a valóságból származó is. Maximum 2 db A/4 gépelt oldal terjedelmű legyen a művetek. A legjobban sikerült írásokat közöljük a helyi újságunkban is.
Megyeriné Nagy Magdolna könyvtárvezető
„IDÉZHETŐ IDÉZETEK” A következő idézetek Széchenyi István gróftól a bölcs, magyar államférfitól származnak. „ Egyesült erővel iparkodjunk azon, hogy Magyarországon egy ember se legyen kenyér és ruházat nélkül, födél és szakismeret nélkül és az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze.” „Megelégedést, szerencsét, boldogságot ne künn keress, de magadban.”
- Életlen a beretva. Nem viszi a szakállamat! - Ne mongya mán' édesapám, hogy keményebb a szakálla, mint az a konzervdoboz, amit most nyitottam ki vele! Székely szekérrel megy az országúton. Egy diák megszólítja: - Messze van Kolozsvár? A székely: - Nem. A diák: - Elvinne? Székely: - El. Mennek, mennek, már több óra eltelik, mire megkérdi a diák: - Messze van még Kolozsvár? Székely: - Most már messze.
„Tévedni emberi, egymásnak kölcsönösen megbocsátani isteni dolog.” „A selejtesek száma mindenütt nagyobb, mint a derekaké.” „Rontani könnyebb, mint építeni.”
Az előző számban megjelent rejtvény helyes megfejtése:
„A bátorság minden valódi férfiúnak oly kelléke, mint a bőre.”
A létrának 23 foka van.
„A hazaszeretet minden erények legbiztosabb vezércsillaga.” „A munka mind az egyes embernek, mind a népnek legfőbb, tán egyedüli kincse.” „Önmagunkat ismerni a legnagyobb bölcsesség.” „Az emberi ész Isten legremekebb adománya.” „Merjünk nagyok lenni, de legyünk egyszersmind bölcsek is.” „Az egyetértés és egyesülés a legnagyobb nemzeti kincs.”
Két székely télen megy az erdőre fát vágni. A kettő két különböző irányba megy, mire az egyik a másiknak: - Gyere komám, mert fogtam egy medvét! Erre a másik: - Akkor hozd ide! Az előző: - Igen, de az istennek sem akar elengedni! Székely bácsi nagy kínlódás közepette borotválkozik. A gyerek: - Mi a baj, édesapám?
(Helyes megfejtést senki nem küldött be.) Két szóoszlopot lát. Valamilyen logika alapján mindkét csoportban szerepel egy-egy oda nem illő szó. Melyek ezek? nedves könnyű kövér sötét erős gyors
sebes gyenge száraz sovány nehéz világos
A rejtvény beküldési határideje: október 1. Elektronikusan a
[email protected] címre küldjék, vagy a személyesen a könyvtárban lehet leadni a megfejtést. A megfejtők között kisorsolunk 3 db Felsőszentgyörgyi Hírek 2012. évi előfizetést.
Felsőszentgyörgyi Hírek Jászfelsőszentgyörgy község lapja Szerkesztő: Megyeriné Nagy Magdolna Kiadja: József Attila Művelődési Ház, Könyvtár - Teleház Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 63. Tel./ fax: 57/520-010 E-mail:
[email protected] Megjelenik: időszakosan Felelős kiadó: Zelenai Tiborné polgármester
