Felsőszentgyörgyi Hírek
Jászfelsőszentgyörgy Község Lapja 2011. április-május
XV. évf. 2. sz.
Ára: 250,- Ft / előfizetőknek 200,- Ft
Május 21. Falunap A 11 órakor kezdődő és másnap hajnalig tartó rendezvényen több százan szórakoztak falunk lakói és a meghívott vendégek. A színes programokról képöszszeállítást láthatnak a mellékletünkben.
A szüreti mulatságon is részt vett fiatalok táncos bemutatkozása a nagyszínpadon (fotó: Ménkű János)
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Brüsszeli igen a térségi csatornahálózatra Közel egy évvel a pályázat Brüsszelbe küldése után megszületett az évek óta várt döntés: a Magyar Kormány után immáron az Európai Unió is támogatásáról biztosította a Tápió-vidék 20 településének csatornázási projektjét! Az Európai Bizottság 22. magyarországi nagy projektként, 2011. április 14-én elfogadta a “Tápió menti regió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása” című nagyprojektet. Emlékeztetőül az előzmények: a Tápió-vidék települései (Bénye, Farmos, Jászfelső-szentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmárton-káta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) mintegy 10 évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy a térség csatornázását közösen kívánják megoldani. A húsz településen több, mint 27.000 háztartásban, közel 80.000 embert érintő beruházás során kiépül a csatornahálózat a településeken, ezenkívül 5 szennyvíztisztító telep és egy komposztáló telep létesül. A cél elérése érdekében a települések együttműködési megállapodást kötöttek és 2008-ban víziközmű társulatot hoztak létre a beruházás finanszírozásához szükséges önerő előteremtése érdekében. A magyar kormány 2010. január 27-i ülésén döntött a térséget érintő szennyvízberuházás „Tápió-menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása” pályázati dokumentációjának elfogadásáról. Ezt követően 2010. februárjában aláírásra került a Támogatási Szerződés a magyar féllel és a JASPERS jóváhagyó igazolásának kiadását követően 2010. április 30án kerülhetett ki a pályázati dokumentáció Brüsszelbe. A projektet az Európai Bizottság 2010. május 5-i dátummal fogadta be. Az Európai Bizottság több körben tett fel pontosító kérdéseket, melyeket az előkészítést végző Tápiómenti Területfejlesztési Társulás munkaszervezete és tanácsadói
megválaszolták. A válaszokat a Bizottság maradéktalanul elfogadta. 2011. februárjában Czerván György államtitkár úr személyesen egyeztetett a projektről az Unió illetékeseivel Brüsszelben. Ekkor megtudtuk, hogy jól előkészítettnek, átgondoltnak érzik a projektet, nem számíthatunk újabb kérdésekre, a Bizottság támogató nyilatkozata néhány héten belül megérkezik. Ezt követően az Európai Bizottság 2011. április 14-i ülésén döntött a Tápió Projekt jóváhagyásáról. Változtatás nélkül jóváhagyva a beruházás műszaki tartalmát és tervezett költségvetését, közel maximális támogatási rátáját! A támogatási szerződés ünnepélyes aláírására 2011. május 10-én 11.00 órakor került sor a nagykátai művelődési házban. Az eseményen részt vett Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára és Petykó Zoltán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, aláírásával megerősítve a projekt támogatását. Czerván György, mint a térség országgyűlési képviselője, régóta figyelemmel kíséri a projekt alakulását. Mind az államtitkár, mind pedig az elnök úr méltatta a projekt előkészítésébe fektetett sok munkát és kitartást, valamint a projekt vezetését, hogy sikerült támogatásig eljuttatni a beruházást. Gratuláltak és sok sikert kívántak a projekt lebonyolításához, biztosítva ahhoz további támogatásukat. Mindezt megelőzve a Társulás munkaszer-vezete tájékoztató előadást tartott a projekt előkészítéséről, helyzetéről. Kovács Norbert projektigazgató a kezdetekig visszatekintve bemutatta a projekt előkészítés nehézségeit, az állandóan változó pályázati környezetet, a rengeteg tervet, tanulmányt, engedélyt, szakmai anyagot, amelyet el kellett készíteni ahhoz, hogy eljuthasson idáig a projekt. Ismertette az előttünk álló feladatokat, szükséges lépéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy biztonságosan le tudjuk bonyolítani a projektet. A továbbiakban a projekt műszaki tartalmáról a tervező, az előkészítés folyamatáról a projekt általános technikai tanácsadója, dr. Réczey Gusztáv tartott rövid ismertetőt. A tájékoztatóra, illetve az ünnepélyes aláírásra meghívást kaptak az érin-
tett települések képviselő-testületi meghívással.
polgármesterei, jegyzői, tagjai, akik éltek is a
A projekt összköltsége nettó 31,2 MRD Ft. Az Európai Unió és a magyar kormány közel 90 millió euróval támogatja a projektet. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása után a kivitelezési munkálatok azonnal megindulhatnak minden településen, egy időben. Örülünk, hogy a hosszú ideig parkoló pályára állított projektet sikerült összefogni, újra építeni és maradéktalanul elfogadtatni. A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás elnökségének, irányítása és szervezése nyomán a Társulási Tanács olyan döntéseket hozhatott, mely alapján elindulhat a térség legnagyobb és talán legrégebb óta várt beruházása. A települések az előkészítésbe rengeteg energiát és munkát fektettek nem csak a település vezetői, polgármesterei, képviselő testületei, hanem lakossági szinten is, hiszen a lakosság támogatása nélkül nem tarthatna itt a projekt. Nagyon fontos, hogy aki eddig nem gondoskodott megtakarításairól az még megteheti. Ennek formájáról hamarosan tájékoztatjuk Önöket. Az önrész előteremtése mellett arra is készülnünk kell, hogy a munkálatok - a szükséges mértékű - felfordulással is járnak majd! A munkagépek és a kiásott árkok időleges akadályt fognak jelenteni a közlekedésben, ezért mindannyiunk részéről türelemre és megértésre lesz szükség a munkavégzések idején! A részletekről a későbbiekben részletesen tájékoztatni fogjuk Önöket. Minden jászfelsőszentgyörgyi ingatlantulajdonosnak köszönjük az eddigiekben nyújtott támogatását! A jövőben is számítunk Önökre, hogy közösen valósítsuk meg településünk egyik legnagyobb közmű beruházását! Zelenai Tiborné polgármester Kocsi János Társulási Tanács elnök Kovács Norbert projekt igazgató
ANYAKÖNYVI HÍREK Újszülöttek Március 19. Farkas Béla Szülei: Farkas Mária és Pege Béla Temető u. 32. Április 1. Psaltis Stylianos Dániel Szülei: Tóth Rita és Jorgos Psaltis Vöröshadsereg u. 19. Április 10. Turza Zsolt Krisztián Szülei: Dorsonszky Tímea és Turza István Vörösmarty sor 22. Április 14. Juhász Boglárka Szülei: Tóth Ibolya és Juhász József Fő u. 56. Április 16. Távész Csaba József Szülei: Farkas Tünde és Távész Csaba Fő u. 1. Április 20. Budai Patrícia Szülei: Danyi Piroska és Budai Attila Temető u. 58. Május 7. Szendrei László Miklós Szülei: Németh Kitti és Szendrei László Jó egészséget és sok boldogságot kívánunk a babáknak és szüleiknek!
Házasságot kötöttek: Május 21-én Csontos Zoltán és Tóth Andrea Sírig tartó boldogságot kívánok az ifjú párnak!
Halottaink Márc. 14 Turjányi Gizella Rozália Élt 80 évet Alvégi u. 22. Április 1. Nagy Józsefné Bata Julianna Élt 85 évet Fő u. 28. Április 2. Borbély Imre Élt 64 évet Lenin u. 8.
Tápiómenti Területfejlesztési Társulás 2760 Nagykáta, Egreskátai út 27. Tel/fax: 29/640-060 • Mobil: 06-30/476-5859
[email protected] • www.tapiovidek.hu
Április 17. Turjányi László József Élt 88 évet I. körzet 140. Nyugodjanak békében! Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!
EGÉSZSÉGÜNKÉRT A szódabikarbónáról, mint régi-új csodaszerről Nagymamáink mellette tették le a voksukat és nem tévedtek. A szódabikarbóna meglepően sokféle módon alkalmazható: a konyhában, főzéskor, a háztartásban számos helyen, de különösen gyomorégés, emésztési gondok ellen, és a kellemes lehelet, a fehérebb fog célja sem áll messze tőle. Mindig tartsunk belőle otthon!
Fertőtlenít Rendszerint nem is gondolunk rá, de a fésűk, kefék, manikűrkészlet, smink-ecsetek, szivacsok és más hasonló eszközök a baktériumok melegágyai lehetnek. Alapos tisztítás, fertőtlenítés céljából tegyük azokat speciális áztató-lébe: egy mosdókagylónyi vízbe keverjünk 8 evőkanál szódabikarbónát. Hagyjuk benne állni tisztítandó, ilyen jellegű tárgyainkat egy éjszakán át, majd öblítsünk másnap reggel. Továbbá:
Íme néhány ok, amiért a szódabikarbóna rendszeres használat ajánlható. Tisztítja a kezet Nedvesítsük be a kezünket, és enyhén dörzsöljük be szódabikarbónával, mintha csak beszappanoznánk: meglepődve tapasztalhatjuk, hogy kezünk bőre tiszta és lágy lesz tőle. Ha pedig fehéríteni szeretnénk a körmeinket, körömápolás előtt áztassuk be egy tál langyos vízbe, melyhez három evőkanál szódabikarbónát adtunk. Szagelnyelő is Noha szagtalan, a szódabikarbóna egyik jó tulajdonsága, hogy képes elnyelni a legzavaróbb illatokat is, mert semlegesíti a baktériumok okozta savas anyagokat. Hasznos a hűtőben, a beépített szekrényben vagy akár megszokott dezodorunk helyett is. Egy kevés port bedörzsölünk a hónaljunkba vagy a lábfejünkbe, és máris elfelejthetjük az izzadságszagot. Beszórhatjuk a cipőnkbe is, majd hagyjuk állni benne egész éjszaka: nemcsak, hogy szagtalanítja a lábbelit, de megakadályozza a későbbi lábgombásodást is. Könnyíti az emésztést Ég a gyomra? Nehezen, emészt? Könnyen segíthet rajta! Oldjon fel egy kávéskanál szódabikarbónát egy pohár vízben, és igya ki egy hajtásra! Ilyenkor olyan puffadást enyhítő oldatot kapunk, mely lúgos kémhatásának köszönhetően stabilizálja a pH-értéket, és megszünteti a túlzottan savanyú kémhatást. Az arra érzékeny személyek számára főzés közben is tehetünk egy késhegynyi szódabikarbónát az ételbe, amitől a nehezen emészthető vagy savas hatású hozzávalók (paradicsom, gyümölcsök stb.) könnyebben emészthetők lesznek.
- Megőrzik élénk színüket a zöldségek, ha főzéskor kevés szódabikarbónát is szórunk a vizébe. - Keményebb és tartósabb marad a tejszínhab, ha felverés előtt egy csipetnyi szódabikarbónát teszünk bele. - Mindenfajta rovarcsípésre kiváló - a szódabikarbóna kevés vízzel keverve hatásos fájdalomés duzzadtságcsökkentő. - Mosatlan gyümölcsöt soha ne fogyaszszunk. Tiszta víz helyett azonban javasolt 1-2 evőkanál szódabikarbónát és egy liter víz keverékét használni a mosáshoz. - A sütemények összeállításánál fele sütőport és fele mennyiség szódabikarbónát használjon, szép egyenletes lesz a tészta. - Ha nehezen fő meg a marhahús, tegyen a vízbe egy késhegyi szódabikarbónát. Más húsra is érvényes ez az eljárás. - Ha kemény a víz, szórjunk fürdővizünkbe 10 deka szódabikarbónát, mert annak vízlágyító hatása van. - Leégett étel maradványait eltüntethetjük, ha az edényben kevés vízbe kevert szódabikarbónát forralunk. Ha kihűlt, könnyen kitisztíthatjuk a lábast. - A csempére tapadt makacs szennyeződéseket nedves rongyra szórt szódabikarbónával dörzsölhetjük le. A WC-kagylóba szórjon szódabikarbónát, majd csutakoljuk ki kefével. - Két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléből vagy vízből készítsünk sima pépet. Ezzel mossunk fogat, majd hideg vízzel öblögessünk. Fehéríti a fogzománcot. - Ha hajmosás előtt egy maroknyi szódabikarbónát dörzsölünk a száraz fejbőrbe, megszabadít a korpától. /Forrás: Internet/
HELYISMERET VISSZA AZ IDŐBEN … 9. rész MOTTÓ: Emlékeimben halászom… „Csodás voltál Kerekudvar Fehér Kápolnáddal, Rikoltozó Fácánossal, Fenyves-Arboréttal. Gőzekével hasogattuk Rögös arcocskádat, Rozsból-sütött cipót ettünk Tejjel, kakashússal.” Lehet, hogy ezt Török Sándor Nótaköltőnk írta? Dúdolgattuk utca hosszat, Így tettem szert rája? Vagy előző életemben Figyeltem fel rája? Mindegy-mindegy, ne ródd ám fel: Legyek transzcendens is! Titkot bele a javából, Lehet misztikus is. Nem is, nem is Török Sándor Gaál Gábor a szerző? Ez is mindegy, hisz mindkettő Saját – kortárs - költő. Koptatták az első padot A vén iskolában, Bogyó Béla keze közül Lírát kóstolgattak. Minden ember egy halom könyv, Hallgassál csak rája! Kérdezd is meg, Lapozz bele, Hátha Ő a dal-embere: Olvasni kell benne Lehet, hogy akiről most írok – Vízy Vendel érdemes emberről – Kerekudvar halásza is volt, nem csak szeretett ősi kisfalunké! Kerek merítőhálóval halászgatott a Zagyvában, minden sóderes helyen megállt, és a meredekebb partok tövéhez be-bebuktatta a maga fonta hálóját. De meglátogatta az összes tavainkat is, az erdőben lévő Fekete tavat, a Kerek tavat, és minden kiterjedt mélyedést, amelyet áradáskor mindig teleöntött a Zagyva, ahol hónapokig szinte kis ivadéknevelők keletkeztek, ahol ideálisan növekedtek a csukák, keszegek, naphalak – optimális, sekély, meleg helyeken. Évente legalább
kétszer is kiöntött kanyargó kisfolyónk, mert az ötvenes években szándékosan nem szabályozták, hogy árterület keletkezzen, hogy ne veszélyeztesse nagyobb áradással, magasabb vízállással a többi településeket. Főszereplőnkre, Vízy bácsira már csak néhányan emlékezhetünk, talán csak én, ki szorgalmasan tornáztatom az agyamat a napi 3-4 órás olvasással, hogy stimulálódjon a test, és gazdagodjon a lélek, vagyis növekedjen a szívmelegség. Ehhez már csak egy helyes táplálkozás kell: kevés mennyiséget kell fogyasztani, sok zöldséget, gyümölcsöt, kevéske húst, kevés zsiradékot. Hogy rengeteg folyadékot kell fogyasztani, azt pedig már mindenki tudja, hiszen már a csapból is ez folyik (naponta 2-3 litert)! És ez nem vicc, minden orvos ezzel kezdi a vizitet, ambulanciát, vizsgálatot (bocsánatot kérek a kitérésért!). De ez a legfontosabb életünkben! Hivatásos halászunk élete állandó vízen járás volt, mint hasonló pákászembereké, kik szintén szorgalmasan járták a tocsogókat, zsákmányt remélve, és munkájuk mély megszállottsággá rögzült: létük-életük megszépült, az állandó haszonvárástól, a percnyi-pillanatnyi, azonnali lehetőség miatt. Ez a gyűjtögetési életmód már több ezer év óta befészkelődött az emberi agyba, megélhetőségi kényszerré ötvöződött, és átsegítette az ősembert is a kihalás veszélyén! Te emberi gyomor, ha kisebb lennél, nem tudom, sorsunk hogyan alakulna? Halála is felejthetetlenné vált részemre, mert Ő volt az első halott, akit először láttam, kiterítve, ravatalon, szemgolyóin aprópénzzel, hogy véletlenül se nyíljanak fel az élők ijesztgetésére. Vagy ez az aprópénz az obulusokat jelentette, amelyekért az alvilági csónakosok vitték át Őt a Stixen? Valószínű! És az is, hogy oktatgathatta az alvilági csónakosokat a vízi közlekedés szabályaira, minden csínjára, mert ezt Ő értette jobban. Meghalt, mert idős volt, és a sárgolyóbisunkról már csak nehezen látta a Tejutat, mert odavágyott; Csaba királyfi seregébe (a székely mítosz szerint) hadtáp-élelmezőnek, hallal-való ellátónak - mai divatos szóhasználattal élve – logisztikusnak, hogy továbbra is hasznossá tehesse magát – hazafiúi mivoltában. Mi, gyerekek pedig akkor és ott, tébláboltunk, lábatlankodtunk a ravatal körül meghatódva, megszeppenve, teljesen átragadt ránk a felnőttekből, rokonokból kisugárzó sajnálat, gyász, és ezt úgy tudtuk felfogni, mint a rádió-adót a rádi-
ó-vevő: éreztük ilyen fiatalon is az elmúlás szelét, és az enyészet letargiáját: és így tanultunk bele az élet gyászába már gyerekkorban. De míg élt, közöttünk élt, felejthetetlenül beoltott bennünket viselkedési mintákkal, követendő jó kedéllyel, humorral, és szegénységünket elfeledtető viccekkel, nevettető arcjátékaival. Tenyeréből trombitát formált, és fújta – dúdolta -mondta: „Kettes honvéd, magyar fiúk, fel a fejekkel!” Hiszen a 2. Magyar Hadsereg, és ezen belül a II. Honvéd Gyalog Ezred katonája volt. Sokat szenvedett a többi jászbajtársaival együtt az Urivi Áttörésnél, a hómezőkön, gyalog, a németek által még a járható utakról is lezavarva, és főleg az orosz tüzérségi – pergő - tűz miatt: mely tizedelte a szenvedő állományt. De még ez a sok szenvedés sem rontott a kedélyén, különösen akkor nem, ha bő zsákmányra tett szert, és megtelt a szütyője-tarisznyája ponttyal, compóval, csukával, naphallal: vacsorára valóval. Ilyenkor a tavak, vizek járójára kegyesen és kegyelemmel tekintett rá a Vízenjáró (és azon el – nem - süllyedő), kit Megváltónak, Krisztusnak hívunk: Ki elvette a világ bűneit. Beszélő neve volt: Vízy! Hogy igazi név volt-e? Nem tudom! Lehet, hogy becenévként szolgált, hiszen a nép sűrűn osztogatta egymás között, hogy jobban el tudjanak igazodni az életben. Az Anyakönyv, a Matrikula hivatalos nevei mellett talán ugyanannyi (ha nem több) ragadványnév is létezett falunk szerte; frappáns, pontos, pontosító célzattal. Nem beszélve arról, hogy az Anyakönyvben rögzített nevek is torzultak-torzulhattak a Kivonatok készítésekor, pld. Kovacsicsból itt lett Kovácsi, vagy Podrockiból így lett Podráczky; szándékosan, véletlenül, vagy a másoló egy kis jóindulatával, stb.: és máris elkészültek a magyarosított családi nevek. Szép, magas, szikár, barna, göndör hajú, tiszteletet parancsoló, hetyke özvegyember volt a halászunk-horgászunk, amolyan özvegyasszonyok titkos szerelme, ideálja. Lám az élet néha ingyen is juttatva kárpótol a szenvedőknek, kis, halvány életet szépítő selymes-bársonyos erotikát: ha attól szándékosan, mereven el nem zárkózik, mint híres írónk-gondolkodónk, Németh László két regényhőse, a Gyászban és az Iszonyban: Kurátor Zsófi és Kárász Nelli. Gyűjtögető életmódja miatt is szerették az asszonyok a halászó-embert, mert megerősítette őket hasonló életfeladataikban; ajándékozott nekik halat, madártojást, vadkacsát, piócát – a népi gyógymódhoz, a vérleszívatáshoz. Lám, mi szinte belebújtunk a mindnyájunkat körülölelő természetbe, ősemberi módon, egyszerű észjá-
rással, pihentetőül, a munkánkból adódó kötelező jelleggel, és nagyon ritkán kedvtelésből. A horgásznak gyakran akadt konkurenciája is, mert figyelték a tavakat a hozzáértők, mert tudták előre, hogy a víz a kánikulában meg fog buggyanni, és a halak feljönnek a vízszínére. Ilyenkor a napban gyakran fürödtek dús húsú, nagy kiterjedésű asszonyok, akik a hentesnél hetente hétszer álltak sorban, kézzel fogták a nagyhalakat, és azonnal rakták a nyakukba akasztott háncsszatyrukba. De a szoknyájukat szintén a nyakukba kötötték (nagyon féltették), és azzal a fondorlattal, hogy a halászó férfinép majd csak megfutamodik: és nem futamodott meg! És a víz néhol csak térdig ért…. és a zsákmány miatti eufória? Főhősünk egy kései népszínműből kilépett felgyűrt fehérgatyás, sáros lábszárú ember volt, ki gyorsan mozgón, gyors reagálásúként élt. Imittamott lehetett csak látni, és menetközben is beszélt, még a szembejövőkkel is, meg sem állva, egész történeteket elmondva. Egyszer a tóparton lógatta a merítőhálót, egy óra múlva már a Zagyvában tocsogott – vitte át a halikrát a sáros lábszárán egyik vízből a másikba, mint a szárcsa, a vadkacsa, a vízityúk. Délután pedig már a kukoricáját kapálta, vagy a szénát forgatta. Gyűjtögessük és műveljük kertjeinket (mondta Rousseau elődje, Voltaire)! Rousseaut még könyvből sem ismerte, és nem is hallott róla, mint ahogy nem ismerte sok kenyeres pajtása, földműves társa sem. De nagyobb és boldogabb szabadságban élt az égi-madaraknál is, és a „vissza a természetbe” elméletet naponta kitartóan gyakorolta mélyen, ember- és tájszeretettel, és a természet adta ennivalót és élelmet fogyasztotta – nagy kedvvel, jóízűen. A halfogyasztása, a gyümölccsel és zöldséggel való élelmezése, a szegénység miatti kevés húsfogyasztása, az állandó, tiszta, oxigéndús lélegzés meghosszabbította életét: ÉLT 91 ÉVET, nyugodjon békében. Mi pedig megköszönjük az általa sugárzott és sugalmazott békét, nyugalmat, természet-szeretetet. Mert ha nincs közöttünk hős, ha nincs körülöttünk-felettünk követendő példa, akkor sivárabb lesz életünk. Tehát – mi, általad is alakultunk! Székesfehérvár, 2011. május 12-15. (Pongrác, Szervác, Bonifác napján JÁSZ F. GYÖRGY közíró alias: Herédi István folyt.köv.
ISKOLAI HÍREK
Gyereknap 2011. május 27. Lassan vége a tanévnek, amelyet az is jelez, hogy ismét itt volt a gyermeknap. A Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése Törökországból ered. Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még Gyermek Hétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart (sajnos) és május utolsó vasárnapján tartják. Iskolánk tantestületének figyelmét sem kerülte el az a fontos esemény, amely május utolsó vasárnapján aktuális. Még ha néha úgy is érezzük, hogy szinte minden nap gyereknap van, azért ezen a napon, igyekeztünk kitenni magunkért, szerettük volna, ha ezen a napon valóban minden a gyerekekről szól. Így aztán iskolánk ebben az évben is megrendezte a gyereknapot 2011.05. 27-én, melynek színhelye - most első ízben- a község Lőtere volt. A Lőtér üzemeltetőjének, Mák Attilának ezúton szeretnénk megköszönni, hogy lehetővé tette iskolánk számára a szabadtéri gyereknapi rendezvényen való részvételt. A gyermeknapi programot Rácz Tamás úr, az Országos Kisebbségi Önkormányzat jászberényi elnöke nyitotta meg, majd a helyi Kisebbségi Önkormányzat elnökeként Lakatos Krisztián köszöntötte a gyerekeket, valamint az őket kísérő szüleiket. A községi önkormányzat számára is nagyon fontos a településünk jövője, ezért iskolánk meghívásának örömmel tett eleget községünk polgármestere, aki a jegyző úr és a képviselő-testület tagjai kíséretében tett látogatást a gyereknapi rendezvényünkön. A programok pénteken délelőtt 10.00 órakor kezdődtek egyszerre, a Lőtér több pontján. A gyermekeket és az őket szép számmal kísérő szüleiket különféle programok várták, melynek fő szervezője az iskolai Diákönkormányzat volt, Horváthné Sziliczei Mónika tanár néni vezetésével. A különféle sportrendezvények, kerékpáros ügyességi- és váltóversenyek minden bizonnyal elnyerték a gyerekek tetszését, de a legnagyobb sikert a szülők bevonásával indított váltóversenyek aratták. Az anyukák és az apukák számára nem az volt a legfontosabb, hogy nyerjenek, bár ennek érdekében is megtettek mindent, hanem a közös élmény.
Gyermekek egy csoportja a Lőtéren Szép nap volt ez számukra, maradandó élményt jelentett mindannyiuknak. Az idei rendezvényen is kiemelt hangsúlyt kaptak a sportprogramok, amelyeken az alsó és a felső tagozatos diákokból álló vegyes csapatok mérhették öszsze erejüket és ügyességüket a lőtér különféle pontján felállított akadályversenyen, melynek jutalmaként sok-sok édességet kaphattak a jól teljesítő csapatok. Aztán déli tizenkét órakor a "nagy megpróbáltatás" után - az akadályverseny résztvevői már alig várták, hogy korgó gyomrukat jól teletölthessék. Volt is mivel! Már hajnal óta rotyogott a kondérokban a finom marhalábszár pörkölt, hogy a déli rohamra minden elkészüljön. Akinek mindez köszönhető volt: az Sárközi Zoltán, a Polgárőrség helyi vezetője. A mesterszakács úr segítségére volt sok szülő, akiknek ezúton mondunk köszönetet. Ebéd után már alig várták a gyerekek, hogy ismét összemérjék erejüket a foci, illetve zsinórlabda körmérkőzéseken. A hagyományteremtő céllal megvalósított rendezvényen a gyermekek szüleikkel együtt jól érezhették magukat, melyet a gazdag programkínálat is elősegített. *** Kirándulás A 40 legjobb tanulmányi eredményt elért tanuló jutalomkirándulásban vehet részt pályázati támogatásból. Megismerhetik hazánk szép táját, a Velencei tavat és környékét. A ballagás és a tanévzáró ünnepség 2011. június 18-án, szombaton 10 órakor kezdődik. Bálint Györgyné tagintézmény vezető
CIVIL HÍREK EGYHÁZI HÍREK Május 15-én a 3. osztályosok dr. Medvegy János apátúr vezetésével első áldozásban részesültek. Szorgalmasan készültünk és rendszeresen jártunk a templomba. Úgy döntöttünk a hitoktatónkkal, hogy megemlékezünk kedves Isten szolgájáról, II. János Pál pápáról, aki nagyon megérdemli a köszönetet, mivel ő avatta boldoggá a cigányok védőszentjét a spanyol származású CEFERINÓT. Főpásztorunk, dr. Ternyák Csaba érsek kérése hogy minden templomba, ahová cigány származású gyerekek járnak, tegyék ki a fényképét. A világon mindenütt ünneplik II. János Pál Boldoggá avatását. Első áldozásunk alatt kérjük az Ő áldását és segítségét Nagyon hálásak vagyunk TÓÁSÓ TIBOR kőfaragó mesternek, aki első szóra elkészítette az emléktáblát. Ezzel kíván ő is hozzájárulni a Szentatya köszöntéséhez. Kérem a jó Istent, áldja meg Őt és az egész családját. Szívemből mondok neki köszönetet, amiért ilyen nagylelkű felajánlást tett. Kérem, a szentgyörgyi híveket, hogy zárjuk szívünkbe Szentatyánk szavait: TOOS TUUS – TELJESEN A TIÉD Tisztelettel és szeretettel: Kecskés Katalin hitoktató és a hittanos gyerekek
VÖRÖSKERESZTES HÍREK
Kedves Véradók! Felhívjuk figyelmüket, hogy a következő véradásra augusztus 4-én, csütörtökön kerül sor. Szeretnénk önzetlen segítségüket egy finom ebéddel is meghálálni. Kérjük, minél többen jöjjenek el, és erre ismerőseiket is buzdítsák! Vallent Miklósné alapszerv. titkár
Felhívás Ebben az évben ünnepeljük az 1956-os forradalom 55. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Nagy Imre Társaság Jászberényi szervezete felhívással fordul a Jászságban élőkhöz a forradalommal kapcsolatos emlékek összegyűjtése érdekében. Várjuk a Forradalmi Bizottságokkal, Munkástanácsokkal, Nemzetőrséggel kapcsolatos, vagy a forradalomról szóló egyéb visszaemlékezéseket, leírásokat a kortársaktól, vagy a leszármazottaktól. Az anyagokat a Jász Múzeum (5100 Jászberény, Táncsics M. út 5.) címre kérjük eljuttatni. Korabeli iratok, dokumentumok, fotók a múzeum gyűjteményét gazdagítanák. A beküldött anyagok feldolgozásra kerülnek. Tájékoztatás az 57/412-732 telefonszámon, vagy a
[email protected] e-mailen. Goda Zoltán / Nagy Imre Társaság Jászberényi Szervezete
Rövid hírek Egyszer már tetszett … Március 9-én tartotta hagyományos egész estés műsorát a Nyugdíjas klub. Felejthetetlen 3 órát tölthettünk együtt a klub tagjaival, akik szívüket-lelküket kitették, hogy mindannyian jól érezzük magunkat és, hogy mindenki megtalálja a neki tetsző műfajt. A repertoár igazán gazdag volt: ének, tánc, zene, humoros jelenetek váltogatták egymást. *** Március 14-én 18 órakor kezdődött a hagyományos fáklyás felvonulás a Petőfi szoborhoz, ahol méltóképpen emlékeztünk az 1848as forradalom 163. évfordulójáról. Az ünnepi műsor után a községi társadalmi és civil szervezetek vezetői megkoszorúzták a szobrot. Az ünnepi beszédet Bálint Györgyné mondta. *** Március 30-án jöttek össze először ez évben a Helyi Civil Kerekasztal tagjai többségében a civil szervezetek vezetői. Zelenai Tiborné polgármester tájékoztatta őket a község elfogadott költségvetéséről és az aktuális feladatokról, a közelgő falunapról, a Jász Világtalálkozóval kapcsolatos tennivalókról. Bálint János alpolgármester kérte a szervezeteket vegyék ki részüket az április 9-én tartandó az egész falut megmozgató takarítási akcióból.
Várhegyi Asztrik Mihály Gerzson gróf élete és csodálatos kalandjai folytatásokban 2. rész Telt múlt az idő, már kitavaszodott, nyár eleje volt. Jánoséknál már 4 gyermek volt, két fiú és két lány. A legkisebb leányka már 3 éves múlt, a legidősebb fiú meg 6 éves múlt, mert mint az orgonasíp úgy jöttek egymás után az istenadta gyermekek. Egyik nap kinn üldögélt a gróf úr a kedvenc körtefája alatt, mit akkor ültetett az édesapja, mikor ő megszületett. Egyszer csak meglátta, hogy egy pici lány közeledik feléje. Évácska volt a Jánosék legfiatalabb leánykája. Szép tiszta ruháját kicsiny kötényke takarta. Megszólal a kislány: - Te gróf, adjál nekem körtét! Akkor potyogott épp a korai körte, mivel árpával érő körte volt. - Gyere ide, kérlek, Évácska. – hívta a gróf úr. - Hát Te, szereted a körtém? - Igen! – felelte a kicsi lány. - És mibe vinnéd el? - Hát a kötényemben. - Vittél már máskor is? – kérdi a gróf úr. - Hát igen! – feleli Évácska. Szólt a Gróf Marikának vigyen egy kosárral ezeknek a gyermekeknek az érett körtéből. Mind a négy gyermeknek keresztapja volt a gróf úr. Egyszer Gerzson gróf azt mondja Jánosnak: - Menjünk fel a vármegyéhez, volna intéznivalóm. Iskolát kellene nyitni az egyik kúrián. Nem járunk oda, csak a felügyelő él ott. Majd ő idejön, azt meg berendezzük őszre iskolának. A kedvenc keresztgyermekeim ne járjanak oly messzire iskolába, meg van itt gyerek bőven a közeli tanyavilágban. Ezért mondom, menjünk fel a vármegyéhez. Másnap el is indultak, kora reggel, hogy megjárják még aznap. A szomszéd grófság mellett hajtottak el a kastélytól nem messzire lévő közúton. A kisasszonyok azon törték a fejüket, hogy hogyan tudnék megtréfálni a grófot, ha jön visszafelé. Ki is eszelték ördögi tervüket. Lassan, de biztosan oda is értek a vármegye házához, s lovaikat kikötötték. A gróf úr bement az ügyét intézni, János meg elment bevásárolni népes családjának, ami éppen kellett a gyermekeknek, meg Marikának. A gróf úr a vármegyeházán előadta, hogy ő bizony iskolát szeretne nyitni a birtokán az ott lakó és a környéken élő gyermekeknek. Katolikus iskolát szeretne nyittatni az ő kúriáján.
Szeretné őszre kialakítani az iskolát és szeptemberben megkezdeni az oktatást. Ő állja a költségeit iskola épületének meg a berendezésnek, csak 3 tanítót kér és engedélyt, hogy megkezdhessék az iskolaépítést. Éppen volt 3 tanító is, akik vállalták, hogy kiköltöznek a tanyasi iskolába. Egy idősebb házaspár meg egy fiatal lány, aki végzős volt a tanítóképzőben, Fekete Nóra tanító kisasszony. Az engedélyt még aznap meg is adták, így nem volt hiábavaló az utazásuk. Munkájuk végeztével elindultak hazafelé. Mikor odaértek a szomszéd gróf kastélyának bejáratához, igen furcsa dolgot látnak. Szólt a gróf: - Álljon meg János! Látja, amit én látok? - Igen, gazdám! - Én megnézem közelebbről. – mondja a gróf. Megáll János az út szélén, s nézi ő is. Lidérc vagy tündér? Nem is tudom, gondolta János vagy épp a gazdámat akarják a grófkisasszonyok megtréfálni? Egy fehérruhás angyalnak öltözött cselédlány ugrált a fák között ide-oda. A nap sugarai átszűrődtek a fák lombjai között és a fák árnyékai kísértetiessé tették az egész jelenetet. Már majdnem a kastélykerthez ért, mikor eltűnt a tündér. A kisasszonyok kis vermet ástak, amit gallyal és falevéllel rögtön betakart az eleven kis cselédlány. Mit volt mit tenni bement a kastélyba a gróf úr, hogy ők látták-e már ezt a kísértetet a kastély környékén. Nevetett a gróf és a lányai, hogy itt nincs kísértet, meg tündér, csak az ő csodálatos két szép lánya. Azt látom – szólt a gróf úr sértődötten és eljött. Sikerült becsalni a grófot! – nevettek a grófkisasszonyok. János odaért a hintóval, beszállt a gróf és hazafelé vették az irányt. Késő este volt mire megérkeztek, de már akkor nevetett a gróf úr is és János is, hogy egy kalanddal megint több van tarsolyukban. Mák Zoltánné
József Attila Művelődési Ház programjaiból
te. A Művelődési Ház jutalmul július 20-a hetében több napos tábort szervez a csapatnak sok játékkal, kirándulással.
A Hon- és népismeret szakkör szép
A gyerekek megérdemlik a jutalmat és a gratulációt!
sikere… Az Hon- és népismeret szakkör 2011. januárjában nevezett be a Jász Múzeum által meghirdetett „Szülőföldünk a Jászság” című helyismereti vetélkedőre. A jászság 15 iskolája indult ezen az erőpróbán. A gyerekeknek két írásbeli fordulót kellett sikeresen megoldaniuk és az így kialakult sorrend legjobb nyolc csapata vehetett részt a döntőn. Csapatunk – a „Szent György vitézei” nevű csapat - öt főből állt: Boros Klaudia, Farkas Brigitta, Németh Rajmund, Németh Márk és Tóth Zsanett.
Szüreti táncosaink a Jászok Világtalálkozóján A József Attila Művelődési Ház, Könyvtár és Teleház 17 évvel ezelőtt szervezte meg az első szüreti felvonulást és bált. A rendezvénynek olyan nagy sikere volt, hogy az máig meghatározza a fiatalokkal történő foglalkozás kereteit. És azokra akik a rendezvényen táncolnak, szerepelnek máskor is számíthat a település. Az elmúlt évben például úgy öregbítették kis falunk jó hírét, hogy nagy sikerrel felléptek a szentlőrinckátai szüreti rendezvényen, megszervezték a karácsonyi bált, segítettek a falunapi programok lebonyolításában és persze táncoltak is a közönségnek. Nemrég újabb felkérés érkezett a szüreti rendezvény táncosaihoz. Községünk vezetői arra kérik a fiatalokat, hogy képviseljék Jászfelsőszentgyörgyöt Jásziványban a Jászok Világtalálkozóján 2011. július 2-án. A Jászok Világtalálkozóját minden évben más jász település rendezi, idén Jászivány.
Az első két forduló feladatai igen érdekesek és változatosak voltak. A helyes válaszokat csak kutatómunka során lehetett fellelni. Kutattunk a Jász Múzeumban is. A két írásbeli forduló után a tizenöt iskola versenyében csapatunk – nagy örömünkre - az 1. helyen állt. Jogot kaptunk tehát arra, hogy a záró fordulón is részt vehessünk, amelyre már csak a legjobb nyolc csapatot hívták meg. A helyszín a Déryné Művelődési Központ díszterme volt. Nagy izgalommal léptünk a terembe. Nyolc feladatot kellett megoldani, ezek közül kettőre itthon kellett felkészülniük a gyerekeknek. Az igen rangos iskolákból érkezett ellenfelek mezőnyében sokáig az 1-2 helyen álltunk! Végül 49 ponttal az 5. helyen végeztünk. De ez nem csalódás, hiszen csak 4 ponttal maradtunk le az 1. helyezettől, vagyis végig a legjobbak közt küzdött a csapat! A gyerekek felkészítését Bálint Gyögyné tanárnő és Ménkű János műv. ház ig. végez-
(Jövőre pedig Jászfelsőszentgyörgy!!!) Minden rendezvényen képviseli magát az összes jász település!!! Tehát idén is ott lesz a 18 jászsági település egy-egy amatőr művészeti csoportja, illetve a nem jászsági, de jászok által alapított távolabbi településekről is jönnek, sőt – mivel Világtalálkozó – a világ minden részéről érkeznek vendégek. Felvonulnak a településen, majd egy méltóságteljes ünnepség keretében hivatalába iktatják az új Jászkapitányt! Ezután a települések mutatkoznak be. Itt szerepelnek majd a fiatalok is a Szüreti Tánccal! Mivel 2012-ben településünk ad otthont a Jászok Világtalálkozójának, különösen fontos, hogy fiataljaink is megtapasztalják ennek a nagy formátumú rendezvénynek a hangulatát. Jövőre hozzánk látogatnak majd a jászok a világ minden részéből. Nem mindegy, hogy hogyan fogadjuk őket, hogy milyen kép alakul ki bennük rólunk. A szervezés és lebonyolítás csak úgy lehet sikeres, ha mindenki felsorakozik a község vezetői mögé, akik majd kimunkálják a rendezvény részleteit. De a megvalósítás csak akkor lehet sikeres, ha a szervezők meg-
szólítják a civil társadalom szereplőit és elfogadják ötleteiket és segítségüket.
Szeretném megköszönni Kókai Józsefné és Halasi-Bata Linda zsűriben végzett munkáját.
A fiatalok ezen a rendezvényen nem csupán műsort adnak, de tapasztalatot is szereznek, amit majd jövőre kamatoztathatnak Jászfelsőszentgyörgyön!
Gratulálok minden résztvevőnek és további szép sikereket kívánok!
Ménkű János műv. ház ig.
KÖNVTÁRI HÍREK Szavalóverseny Az idén is megtartottuk a hagyományos költészet napi szavalóversenyünket 2011. április 10-én, vasárnap 15 órakor. Most csak heten mérették meg magukat, de sajnálhatja, aki nem vett részt rajta, mert a szavalók nagyon kitettek magukért, csodálatos verseket választottak, hibátlanul megtanulták és nagy élmény volt az előadásukat hallgatni. A következő eredmények születtek: az óvodás korcsoportból egy szavaló volt, aki természetesen I. helyezést ért el Thuróczy Valéria. Általános iskolások négyen szavaltak, a felállított sorrend: I. helyezett Ménkű Júlia II. helyezett Ménkű Andrea III. helyezett Thuróczy Ildikó IV. helyezett Szabó Anikó Felnőtt kategóriában két induló volt, az ő eredményük: I. helyezett Thuróczy György II. helyezett Rimóczi Krisztina
Húsvéti játszóház Április 22-én a rövid tavaszi szünet egyik napján rajzolni, festeni vártuk az alsó tagozatos gyerekeket. Különböző praktikus, a húsvéti asztalra való díszeket festettek, vágtak, ragasztottak. Közben beszélgettünk a húsvét eredetéről, a régebbi és a mai az ünnephez kapcsolódó népszokásokról. Meseelőadás óvodásoknak Április 27-én a középsős és a nagycsoportos óvodásokat láttuk vendégül egy meseposztós előadásra. Majzik Judit a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet gyermekkönyvtárosa segítségével elevenedett meg a két mese. Az egyik egy Grimm mese volt A farkas és a hét kecskegida, amit a nagycsoportosak maguk is megpróbáltak elmesélni. Élvezettel rakosgatták a posztóból kivágott figurákat. A ráadás mese Bartos Erika: Bogyó és Babóca, a barátságról szóló meséje volt. A gyerekek nagy figyelemmel hallgatták végig a meséket.
A középső csoportos óvodások közül néhányan Zenés irodalmi műsor
Csoportkép a szavalókról (Fent, balról jobbra: Thuróczy György, Szabó Anikó, Rimóczi Krisztina, Ménkű Andrea Lent: Thuróczy Ildikó, Thuróczy Valéria és Ménkű Júlia)
Május 16-án Figura Ede volt a vendége könyvtárunknak. Az Erdei strand c. zenés, verses összeállítását az 1-5. osztályosok tekintették meg. Az előadó, aki volt korábban óvóbácsi, tanító és drámapedagógus, nagy hozzáértéssel kötötte le a gyermekek figyelmét és vonta be őket a közös játékba. Az előadóművész így vall magáról: „Műsoraimban ismert magyar költők megzenésített versei segítségével, a gyerekekkel közösen – mindig
az adott korosztály szintjén, a gyermeki lélekhez közelálló dolgokról: a természetről, állatokról, növényekről, irigységről, félelemről, játéktól, nagyotmondásról, a gyerekeket körülvevő világról énekelünk, játszunk, beszélgetünk. A dalokat - a problémát tompító vagy kifigurázó, humoros interaktív játék köti össze.” A gyermekek szívesen kapcsolódtak be a történetbe és örömmel vállalkoztak a különböző szereplők megelevenítésére.
Dobák Ádám: Sárkányeregetés a réten Vetélkedők
Folyik a szereplők kiválasztása Köszönjük a megyei könyvtárnak a lehetőséget, hogy a mi kis településünkre is elhozták műsoraikat, lehetőséget teremtve, hogy a gyerekek jól szórakozzanak, és közben gyarapíthatták is irodalmi és zenei ismereteiket. Rajzpályázat Tavaszváró címmel pályázatot írtunk ki óvodások részére. Arra kértem őket, hogy minél többféle technikával készítsék el műveiket, ábrázolva a tavaszi zsongást, a természet éledését. Nagyon sok szép mű érkezett, pontosan 22 db, amit kiállítottunk a művelődési házban. Az első három helyezett kisgyermek a Falunapon vehette át a könyvjutalmat, míg a többiek oklevélben részesültek. A legjobban sikerült képek alkotói: Az I. helyezést Danyi Máté Szivárvány c. munkájával érdemelte ki. II. helyezés Dobák Ádám Sárkányeregetés a réten (papírtépéssel készült kép) III. helyezést Thuróczy Valéria középső csoportos óvodás ceruzarajza érdemelte ki. Művének címe az Állatok nyüzsgése tavasszal. Köszönöm a gyermekek szorgos munkálkodását, remélem örömük telt benne és hálás vagyok az óvónőknek is a kis kezek gondos írányítgatása, a fantáziájuk felkeltése érdekében tett erőfeszítéseikért.
A Föld napja alkalmából rendeztünk vetélkedőt az 5-6. osztályosoknak április 29-én, ahol egy környezetvédelmi totót kellett kitölteniük. Osztályonként 3-3 hatfős csapat igyekezett legjobb tudása szerint kitölteni a totót. A végeredmény nagyon érdekesen alakult, ugyanis az 5. osztályosok jelentős pontszámtöbblettel megnyerték a versenyt: 28-17 arányban. Május 10-én a 7. és 8. osztályosokat hívtam meg egy vetélkedőre a Madarak és fák napja alkalmából. (Igaz a 8. osztályosok közül csak egy fiú jött el). Így azt találtuk ki, hogy a fiúk és lányok fognak egymással versengeni. Nagyon ügyesek voltak és szép eredmények születtek az 5 feladat megoldása során. Egy hajszállal ugyan, de a fiúk győztek 53 ponttal, míg a lányok 52 pontot gyűjtöttek. Gratulálok minden résztvevő felső tagozatos gyermeknek és köszönöm a kísérő tanárok segítségét is. Új munkatárs Május 16-tól új munkatársként a József Attila Művelődési Ház, Könyvtár és Teleházban dolgozik Semperger Nikola. Az önkormányzat 6 órában, adminisztrációs munkakörben, közhasznú alkalmazottként foglalkoztatja. Tevékenységével az ott dolgozókat segíti, szabadságuk idején helyettesíti. Megyeriné Nagy Magdolna könyvtárvezető
"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!" Bobula Ida
A mi határunk Midőn az Úr ez országot teremté, Gránit-hegyekből vont köré határt. Határt, amit el nem mozdíthat senki, Falat, minek az emberkéz nem árt. Égy ezredévig éltünk itt e földön, Az istenkéztől vont határ alatt, Míg jött a béke és azok, kik győztek, Nagybölcsen új határt alkottanak. Piros irónnal húzták Trianonban. Az Isten nézi, mosolyog és vár Előbb-utóbb majd megmutatja nékik: Hogy az Övé az igazi határ.
EMLÉKEZÉS TRIANONRA… Kilencvenegy évvel ezelőtt a Párizs melletti Trianon kastélyban Európa népei az Antant hatalmak erejével a hátuk mögött keresztre feszítették Magyarországot. Erre a méltánytalan, bűnös döntésre emlékezzünk most, és minden év június 4-én, amíg a világ népei el nem ismerik az igazságtalanságot, melyet a magyar nemzettel szemben elkövettek. A magyar nép kollektív tudatában kilencvenegy éve sajgó sebként épült be a Trianon szó és mind az az üldöztetés, megaláztatás, melyet az e szóval jelölt, mára már fogalommá vált diktátum jelent. A magát a demokrácia egyetlen letéteményesének, a kultúra fáklyahordozójának tartó nyugat-európai népek minden, általuk szentnek tartott eszményre fittyet hányva, lelkiismeret-furdalás nélkül döntöttek egy ország, egy nép sorsáról. Bűnösnek kiáltva ki, Magyarország területének kétharmad részét, tekintet nélkül a nemzeti, etnikai határokra, elcsatolták, létrehozva olyan mesterséges bábállamokat, melyek mára a történelem szemétdombjára kerültek. Ezzel a döntéssel minden ötödik, magát magyarnak valló embert a kisebbségi lét sanyarúságára kárhoztatták. De Európa nem csak kilencvenegy éve követett el bűnt a magyar nép ellen, hanem azóta is folyamatosan. Trianon után jóváhagyó némaságba burkolóztak mikor a benesi Csehszlovákiá-
ban, vagy Romániában, vagy Jugoszláviában megkezdődött a genocídium, a magyar kisebbség erőszakos felszámolása, mely napjainkig is tart. Hisz nézzünk csak körül. Erdélyben román bányászok kiverték Sütő András szemét, Szlovákiában azért vernek meg egy diáklányt, mert magyarul beszélt, Dunaszerdahelyen minden látható ok nélkül brutális rendőrattakot indítottak magyar szurkolók ellen, Szerbiában családokat üldöznek el, pusztán magyarságuk miatt. És még lehetne sorolni ezeket az eseményeket a végtelenségig. És mit tesz ezek megakadályozására az Európai unió, melynek már mi is tagjai vagyunk? Semmit! Hallgat! Miért? Mert a magyar kormány is hallgat. Mert a magyar nép hallgat. Mert kiolencvenegy éve sulykolják belé, hogy bűnös, hogy semmitérő, hogy szégyelleni való. Mert félnek tőlünk! Igen, azok, akik a toleranciát, a másság elfogadását hirdetik fennhangon, félnek tőlünk, mert nem értenek meg. Mert mi tényleg mások vagyunk, mint ők. Mi nem igáztunk le idegen földeket, mi nem lőttünk halomra lándzsás bennszülötteket, nem irtottunk ki népeket a civilizáció szent nevében. Minekünk soha nem kellett a másé, csak az a mi a sajátunk. Ezért a földért áldozták életüket az egri hősök, Rákóczi kurucai, Kossuth honvédei. Mert itt zsenik születtek, akik megajándékozták az emberiséget a C vitaminnal, a porlasztóval, a villanymozdonnyal, a golyóstollal és számtalan más találmánnyal. Mert nem értik gyönyörű nyelvünket, ennél fogva fogalmuk sincsen, a költészetünkről, irodalmunkról, mely a világon egyedülállóan gazdag. S végül, de nem utolsósorban, mert nem értik a lelkünket. Nem értik a Hunor és Magor, a „két egy testvér” üzenetét, hiszen az ő világuk Káinban gyökeredzik. Nekik az a természetes, hogy elpusztítom a másikat, hogy én legyek a legjobb, nem az, hogy összefogással teremtünk. Mindezekért Európa megbüntetett minket Trianonban, melynek szelleme a mai napig kísért és kísérteni is fog addig, amíg bátran szembe nem nézünk vele. Amíg nem állunk ki a világ nagy színpadára, hogy elkiáltsuk fájdalmunkat, hogy az úgynevezett művelt nemzetek végre magukba szálljanak, bűnbánatot gyakoroljanak mindazon bűnök miatt, amit ellenünk folyamatosan elkövettek. Hiszem, hisszük, hogy a Magyarok Szövetségében kifejtett munkánk ezen a téren is meghozza gyümölcsét. A nemzet végre felemeli lehorgasztott fejét és Európa népei a magyarságot piedesztálra (dicsőségre) emelik, oda ahol a méltó helye lenne. Szamosvári Zsolt
"a Nagy-Trianon elől üzenjük az egész román politikumnak, hogy a Székelyföld több évezreddel az előtt létezett, hogy a románság megszületett volna, és sok ezer évvel túl fogja élni". Patrubány Miklós Magyarok Világszövetsége A tizenegyedik és a tizenhatodik század között a magyar királyság Európa egyik leghaladóbb szellemű nagyhatalma volt, melynek alkotmánya egyforma jogot biztosított nemzetnek és királynak a Szent Korona országaiban. A gazdasági jólét mágnesként vonzotta a különböző szomszédos országok elnyomott népeit. Németeket nyugatról, szlovákokat északról, szerbeket délről és oláhokat keletről. A Szent Korona védelmét élvezték, és engedélyt kaptak a letelepedésre. Vajdáik, törzsfőnökeik, vezetőik magyar nemesi rangot kaptak az ezzel járó kiváltságokkal együtt. Ennek az idegen településeknek népe nem csupán békében megőrizhette évszázadokon keresztül a maga nyelvét és sajátos kultúráját anélkül, hogy országunk nyelvét megtanulta volna, de a magyar királyok még segítették is őket abban, hogy kultúrájukat tovább fejleszthessék, majd rendre elszaporodva befogadó országunk pusztulását okozták!!! (Wass Albert) (Forrás: Nemzeti Hírháló)
A községi megemlékezésről Verőfényes napsütésben emlékeztünk Trianon évfordulójára. Egy évvel az emlékmű felavatása után ismét emlékeztünk és koszorúztunk. Az elég szép számban megjelent jászfelsőszentgyörgyi és jászberényi lakosok előtt, Zelenai Tiborné polgármester asszony mondott egy rövid beszédet. Majd ezután jómagam elszavaltam Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben című versét. Ezután jött a koszorúzás. Polgármester és az alpolgármester helyezte el a község koszorúját. Majd a jászberényiek két csoportja is koszorúzott. Az egyik az 1956-os Vitézi Lovagrend, a másik a Jobbik Magyarországért Mozgalom csoportja volt. Majd néhányan virágaikat helyezték el, akik Erdélyből települtek át községünkbe. A megemlékezés méltóságteljes és megható volt. Gyönyörű koszorút csináltatott az önkormányzat. A testület is szinte teljes létszámmal képviseltette magát. Sajnálatos az,
hogy az ifjúság kis létszámmal képviseltette magát. Minden megjelentnek és az önkormányzatnak hála és köszönet a megemlékezésért. Thuróczy György
A megemlékezők egy csoportja
Gyerekeknek… Benedek Elek: A bíró leánya Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Ez a király bolond jókedvében azt üzente egy falu bírájának, hogy ami malomkő van a faluban, egytől egyig nyúzassa meg, mert különben így meg úgy. Hej, uram-teremtőm, megijedt a bíró, törte a fejét, hogy lehessen megnyúzni a malomkövet. Majd felvetette a gond, nem volt sem éjjele, sem nappala. Hogy ezt látta a bíró leánya, aki szép is volt, okos is volt, mondta neki: - Ugyan bizony mit búsul ezen a kicsiségen, édesapám? Üzenje vissza a királynak, hogy megnyúzatja a malomköveket, ha őfelsége előbb vérét veszi a köveknek. Nosza, ment a válasz a királynak, s bezzeg hogy tetszett az neki erősen. "No de - gondolta magában - várj csak, bíró, küldök én neked most olyan parancsot, hogy azt ugyan végre nem hajtod." Azt üzente másodszor a bírónak, hogy egy feneketlen korsót úgy foltozzon be, hogy nyoma se lássék a foltnak. Bezzeg búsult a bíró, majd széthasadt a feje, de a leánya csak nevetett s mondta: - Üzenje vissza édesapám a királynak, hogy szívesen megfoltoztatja a korsót, de elébb a király fordítsa ki a korsót, mert ez a rendje a foltozásnak. Az inget is visszájáról szokták foltozni.
- Ejnye, ebugatta - nevetett a király, amikor ezt az üzenetet hallotta. Visszaüzente, hogy az az ember, bárki fia-borja legyen, akitől ez az okos felelet kitelt, jöjjön azonnal az udvarába, de úgy jöjjön, hogy se kocsin, se gyalog, se lóháton, se szamáron, fel is legyen öltözve, ne is, hozzon is ajándékot, ne is. Hiszen a bíró leánya nem sokat teketóriázott, nagy hirtelen hálót vett magára, két szita közé befogott egy galambot, aztán felült egy öszvérre, s úgy ment a király udvarába. Ott, ahogy megérkezett, a két szitát kétfelé nyitotta; huss! - a galamb elrepült. - Ihol, felséges királyom - mondta a leány -, idejöttem, fel is vagyok öltözve, nem is, hoztam is ajándékot, nem is, s úgy jöttem, ahogy parancsolta: se nem kocsin, se nem lovon, se nem szamáron. - Bizony, ha eljöttél, itt is maradsz örökre mondta a király, mert igen megtetszett neki a leány, aki szép is volt, okos is volt. Egyszeribe nagy lakodalmat csaptak. Hanem egyszer a király háborúba ment, s ez idő alatt egy paraszt panaszt tett a királynénál. - Egy pajtába volt bekötve mondotta a paraszt - az én ökröm meg a komám tehene. Reggelre az én ökröm alatt egy borjat találtunk. A komám azt állítja, hogy a borjú az övé, én meg azt, hogy az enyém. Ha nem az ökröm ellette volna a borját, akkor ott találtuk volna a tehén alatt. - No, hallod-e - mondotta a királyné -, olyan még nem történt, mióta a világ világ, hogy borjat elljen az ökör, add hát csak vissza a borjat a tehén gazdájának. De a paraszt nem nyugodott meg a királyné igazságtételében, azt kérdezte, hol találhatja a királyt, ahhoz megy panaszra. - Eredj a tenger partjára, van ott neki egy nagy tábla búzája, éjjel-nappal azt őrzi, mert hát a tengerből rájárnak a halak, s szörnyű kárt tesznek benne. - De már olyan bolond nem vagyok - mondta a paraszt -, hogy ezt elhiggyem. Sohasem evett búzát a hal, mióta a világ világ. - De bizony bolond kend - mondta a királyné -, mert ha bolond nem volna, nem állítaná, hogy a kend ökre ellette a borjat! Bezzeg hogy a paraszt elszégyellette magát, s visszaadta a borját a tehén gazdájának.
Ilyen bölcs asszony volt a királyné, örült is a király, mikor hazajött a háborúból, és sohase bánta meg, hogy a bíró lányát vette feleségül.
„IDÉZHETŐ IDÉZETEK” "Most tanultam meg, hogy: nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem." (Wass Albert)
"Amit megvehetsz, csak tárgy marad: nyugalmat nem ad. Nem tudsz szólni hozzá, nem küld üzeneteket lelkéből. Néma, üres, hűtlen. Nem kötődik hozzád, nincs rád szüksége. Csak van. Nem bízhatsz benne, nem lesz támaszod. Nem lesz, pont! Sem biztos, sem bizonytalan. Semmilyen. Nem lesz társa a lelkednek, a szívednek. Mert annak csak egy másik szív, egy másik lélek lehet a társa." (Csitáry-Hock Tamás)
"Az ember jórészt azzal teszi tönkre az életét, hogy rettegve vagy reménykedve folyton azt várja, mi lesz holnap. Nincs egy pillanatnyi nyugta, mindig a következő pillanatra gondol, aztán az utána következőre, s így nem tudja élvezni a jelent." (Robert Merle)
"Ne várd el az emberektől, hogy mások legyenek, mint amik valójában. És magadtól sem." (Richard Russo)
"Ha nem ismered fel, hogy van hatalmad nemet mondani, soha nem fogsz tudni igazán igent mondani." (Dan Millman)
Elfoglalt ember Életbiztosítást szeretne kötni egy nagyon idős bácsika. Az ügyfélszolgálatos hölgy zavartan kérdi: - Hm, bácsika, a maga korában? Mégis hány éves? - Százkettő. - Tudja mit, jöjjön vissza egy hónap múlva. - Nem lehet, akkor lesz a bátyám születésnapja. - A bátyja születésnapja? Mennyi idős? - Száztizennyolc éves. - Akkor jöjjön vissza fél év múlva. - No akkor végképp nem tudok, mert akkor lesz
az apám esküvője. - Az apja esküvője?! Hány éves az apja? - Százharminckilenc. - És megnősül az Ő korában? - Ő sem akar, a szülei erőltetik....
- Azt te csak hiszed! – vág vissza a felesége. – El sem tudod képzelni velem mi történt. A tejesember itt esett össze holtan az ajtónk előtt.
Betörő A nyugdíjas arra ébred, hogy betörő járkál a lakásában. - Segítség! - kiabál. - Ne csapjon zajt - csitítja a betörő. - Nekem csak pénz kell. Mire a nyugdíjas: - Ja, az más. Akkor keressünk együtt, mert az nekem is kellene... Nyugdíj A testrészek nyugdíjba szeretnének menni, ezért gyűlést rendeznek. Megszólal a szem: - Én már olyan sok csúnyát láttam életemben, el szeretnék menni egy sötétebb helyre! Megszólal a fül: - Én már olyan sok csúnyát hallottam, el szeretnék menni egy csendesebb helyre! - Én is nyugdíjba szeretnék menni - szól valaki a hátsó sorból. Az elnök ráförmed: - Álljon fel, aki beszélt! - Ej, ha én fel tudnék állni, nem mennék nyugdíjba!!! Az apa egy este lefekteti hároméves kislányát, aki azt mondja: - Isten áldja meg a mamát, a papát, a nagymamát, és isten veled, nagypapa. - Miért mondtad ezt? – kérdi az apa. - Mert ezt érzem – feleli a kislány. Másnap meghal a nagypapa. Micsoda véletlen – gondolja az apa. Néhány hét múlva a kislány ezt mondja elalvás előtt: - Isten áldja meg a mamát, a papát és isten veled, nagymama. – Másnap meghal a nagymama. - Valamilyen kapcsolatban van a lányom a túlvilággal? – töpreng az apa. Nem sokkal később a kislány azt mondja lefekvéskor: - Isten áldja meg a mamát, és isten veled papa. – Az apa pánikba esik. Egész éjjel le sem hunyja a szemét, hajnalban berohan az irodájába, bezárkózik, minden zajra összerezzen. Végre éjfélt üt az óra. Most már megúsztam, gondolja és hazamegy. - Ilyen későn jössz haza? Mi történt? - kérdezi a felesége. – Nem akarok beszélni róla. Életem legborzalmasabb napja volt ez.
Az előző számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: 2 9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
+
9
9
9
9
9
2
9
9
9
9
9
Könyvjutalomban részesül: Fűr Orsolya Valaki falhoz támasztott létráról festi a falat. A létra középső fokán állva felfelé halad öt fokot, lemegy hetet, majd fel négyet, aztán tovább kilencet. Most a létra legfelső fokán áll. Hány foka van a létrának? Az új rejtvény beküldési határideje: aug. 1. Elektronikusan a
[email protected] címre küldjék, vagy a személyesen a könyvtárban lehet leadni a megfejtést. A megfejtők között kisorsolunk egy nagyon hasznos könyvet. Az Önkéntesség Európai Éve alkalmából településünk lakosai közül több mint ötvenen vehettek át elismerő oklevelet Zelenai Tiborné polgármester asszonytól a Falunapi ünnepség keretében. GRATULÁLUNK VALAMENNYIÜKNEK ÉS TOVÁBBI ÁLDOZATOS MUNKÁJUKHOZ NAGYON JÓ EGÉSZSÉGET ÉS SOK ÖRÖMET KÍVÁNUNK!
Felsőszentgyörgyi Hírek Jászfelsőszentgyörgy község lapja Szerkesztő: Megyeriné Nagy Magdolna Kiadja: József Attila Művelődési Ház, Könyvtár - Teleház Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 63. Tel./ fax: 57/520-010 E-mail:
[email protected] Megjelenik: időszakosan Felelős kiadó: Zelenai Tiborné polgármester
